A LINET Magyarországon kórház 2011/11.

Átírás

1 A LINET Magyarországon kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja 2011/11. E lapszámunk és a magyar kórházügy támogatója:

2

3 Tisztelt Olvasóink! Dr. Szepesi András B úvópatakok dübörgése hallatszik: beindul a magyar egészségügy elmúlt évtizedeinek legnagyobb reformja. Elsősorban a kórházügyet célozza, hiszen ehhez nem mertek hozzányúlni a korábbi teszetosza kormányok. Tervezték ugyan, de elsöpörte őket a népharag. Bő másfél év után következik az igazság pillanata, elindul a kórházak államosítása. Előbb a nagyoké, tavasszal a kisebbeké, ban a rendelőintézeteké. Ennek a folyamatnak egy méretes salátatörvény az alapja és a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) a megvalósító szervezete. Nem akarok viccelődni: ez a nagy ívű és lehetőségeit tekintve hasznos és szükséges átalakítás megérdemelt volna egy koherens törvényt. Régebbi uniós országban e nélkül nem kezdhettek volna hozzá. S ha már egy újonnan összeeszkábált háttérintézményre bízzák ezt a politikusok, kitalálhatnának e vicces név helyett valami pontosabbat. Pl: Nemzeti Egészségügyi Igazgatóság. Ezt legalább le lehet fordítani idegen nyelvekre. De nem ez a fő baj. Az intézményvezetők felmentése, majd a 6 hónapos átalakulási időszak utáni pályázata és esetleges kinevezése (ha jók lesznek) rettenetes stresszhelyzetet teremt. Nem ide való, de erős az áthallás: fortélyos félelem igazgat. Már az új politika által kinevezett vezetők se mernek szólni, hogy a GYEMSZI első utasításrendszere gyakorlatilag megbénítja a menedzsmentek mindennapi munkáját. Lehet hallani azt is, hogy a GYEMSZI nem képes belátható időn belül válaszolni a körlevelében előírt kérdésekre és a magához vont hatáskörökben dönteni. Ebbe a helyzetbe robbant be az a komoly vizsgálatot követelő jelenség, hogy elfogyott az egyik legalapvetőbb kemoterápiás szer (5FU). Egy kórházból ezért hazaküldték a betegeket. Miközben több ritkábban használt szer már hetek, hónapok óta hiánycikk. Itt valami nagyobb baj van. A GYEMSZI azonnal egyedi importengedélyeket adott ki, így az ampullánként 875 Ft helyett 1570 forintért meglett a gyógyszer. De van ám más ilyen engedély is forgalomban: pl: M..at 403 Ft helyett 5212 Ft, Tetanus inj helyett 1810 Ft. (Ez egy másik botrány: 50 évig önellátók voltunk, most importálunk aranyért ). Nem lehet, hogy ez a gyógyszeripari, kereskedelmi beavatkozások mellékhatása? Kérdezze meg miniszterét, államtitkárát ha orvosát, gyógyszerészét nem kérdezheti! Reméljük nem söprik szőnyeg alá ezt a problémát, és azt is, hogy nem a jelzést adó kórház igazgatójából csinálnak bűnbakot! Nem akarok okoskodni, de az általam ismert európai országokban az ilyen nagyságrendű, bonyolultságú reformintézkedéseket modellezni szokták, kiértékelni a tapasztalatokat az operatív megvalósításért felelős vezetőkkel, munkatársaikkal. Aktívan gyakorolni a bonyolult tennivalókat. Felkészülni a helyi lakosság tájékoztatására, a velük elkerülhetetlen kommunikációra. Reménykedjünk, hogy baj nélkül megússzuk az előttünk álló hónapokat. 1 Kórház 2011/11. aktuális Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Golub Iván Tagok: Dr. Varga Ferenc, Dr. Rácz Jenő, Dr. Budaházy Emil, Dr. Velkey György, Grenitzer Judit Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők: Európai Unió: Dr. Jakab Ferencné Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Informatika: Dr. Édes István Infekciókontroll: Dr. Orosi Piroska Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Transzfúzió: Dr. Vezendi Klára Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Rehabilitáció: Dr. Vekerdy Zsuzsanna Tanácsadó testület: Dr. Ajtay András, Dr. Baráth Lajos, Dr. Blaskó György, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Elek Attila, Dr. Kiss József, Dr. Kásler Miklós, Perényi László, Prof. dr. Repa Imre, Dr. Varga Piroska, Dr. Romics László Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: dr. Rácz Jenő elnök Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) , (1) Fax: (1) mksz@invitel.hu Internet: A Kórház szaklap aktuális tartalma a portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (Postacím: 1900 Budapest, hirlap@posta.hu, zöld szám: 06-80/ ), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) ISSN Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1) , fax: (1) , mksz@invitel.hu Szaklapunk a évben átlagosan 4567 példányban jelent meg.

4 Tartalom Kórház 2011/11. 2 Tartalom KÓRHÁZ-HÍREK 4 Kórházügyeink KÓRHÁZSZÖVETSÉG 6 Az átalakítás idején is biztosítani kell a napi működést AKTUÁLIS 8 Az átadást még levezénylik 11 Már élesben zajlik az egészségügy átalakítása 13 Betegoktató program indult az Onkológiai Intézetben 14 Megvalósult álom 17 Tudományos menedzsment 20 Válságban a daganatsebészet Paragrafus 22 GYES melletti foglalkoztatás Melléklet: a LINET Magyarországon 25 High-tech Közép-Európából 27 Fókuszban a szakdolgozói biztonság 30 A LINET termékpaletta 33 TRANSZPLANTÁCIÓ 33 Eurotransplant csatlakozás új dimenzió a szervátültetésben 36 Szervadományozás: szót érteni a hozzátartozókkal GYÓGYSZER 37 Automatizált betegszintű gyógyszerelés INFORMATIKA 39 Közösen a hatékonyabb ellátásért 40 Telemedicinával az infarktus ellen 42 Telemedicina KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA 44 Evolúció Veszprémben Minőségügy 46 Minőség a dialízisben Menedzsment 48 Teljes körű logisztika az Euromedic-től 50 Pécsett gyógyulnak a külföldiek 52 ORVOSI ESZKÖZÖK 52 Optimális és hatékony műtéti folyamatok Kórházi vizit 54 Egészséges Vásárhely

5

6 KÓRHÁZ-HÍREK Kórház 2011/11. 4 Kórházügyeink Drámai helyzet alakulhat ki a betegek gyógyszerellátásában Az alulfinanszírozott kórházaknál milliárd forintra nőtt a lejárt gyógyszeradósság-állomány. Az egy évvel ezelőtti 27,5 milliárdos kórházkonszolidációnak másfél-két hónapig tartott a hatása, majd újra kezdődött az eladósodás. A beszállítóknak nincs lehetőségük a kórházak további finanszírozására, így gyakran már csak az előzetes utalás után szállítanak árut mondta Feller Antal, a Gyógyszernagykereskedők Szövetségének alelnöke. A hazai egészségügy az átlagosnál is kritikusabb helyzetben van, a Széll Kálmán-terv jövőre 83 milliárdos gyógyszerkassza-lefaragást ír elő. A megtakarítást a gyógyszerárak csökkentésével, a tbtámogatások átalakításával érné el a kormányzat. (Világgazdaság) Jubileumi Astellas-díj Az Év Orvosa 2011 pályázat Prof. dr. Sótonyi Péter fővédnökségével, valamint prof. dr. Perner Ferenc és drof. dr. Ertl Tibor zsűrielnökségével idén ötödik alkalommal indult útjára az orvosi hivatás társadalmi megbecsülését, valamint a nagyszerű emberi és orvosi teljesítmények elismerését célzó Jubileumi Astellasdíj Az Év Orvosa 2011 pályázat. Az idei esztendő az Astellas Pharma és a MOTESZ közös gondozásában zajló program életében jelentős mérföldkövet jelent, hiszen a díjra jelölés, a minősítés és az odaítélés folyamata a korábbiakhoz képest jelentősen átalakult. A laikusok hálája és köszönete mellett mostantól az orvosszakma aktív részvétele és támogatása is markánsan Megvalósult szervkivételi riadók száma: Veseátültetések száma: Májátültetések száma: Szívátültetések száma:...11 Kombinált vese- és hasnyálmirigy átültetések száma:...9 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiensek száma:...8 megjelenik, kiegészítve, teljesebbé téve ezzel az öt évvel ezelőtt elindult kezdeményezést. A Jubileumi Astellas-díjra jelölteket a MOTESZ tagegyesületei, a kórházak és klinikák orvosszakmai vezetői, a Társadalmi Tanácsadó Testület tagjai, az elmúlt 4 év során Astellas-díjra jelölt orvosok, valamint a hivatalosan bejegyzett, alapító okiratuk vagy alapszabályuk alapján kompetensnek tekinthető érdekvédelmi, szakmai és civil szervezetek állíthatnak. Jelölt bármely, Magyarországon igazolható módon legalább 5 éve folyamatos praxissal rendelkező orvos lehet, akinek napi tevékenysége a pályázati kiírásban rögzített tevékenységi területek valamelyikébe egyértelműen, kétséget kizáróan besorolható: alapellátás, orvosi diagnosztikai szakterületek, sebészeti jellegű orvosi szakterületek, konzervatív orvosi szakterületek, valamint rehabilitáció és krónikus ellátás. A jelölttel szemben fontos elvárás, hogy munkáját szakmai és társadalmi ismertség és elismertség övezze. A jelöltállításban természetesen a laikus közönség is aktív szerepet kap, így ez a kör is befolyásolni tudja, kik kapják az idei Astellas-díjat. Az elmúlt években megtapasztaltuk, hogy leginkább a hála és a köszönet vezérelte a betegeket abban, hogy saját kezelésük, gyógyulásuk történetét megírták és beküldték e nemes versenyre, hogy ezáltal mások előtt is elismerést vívjanak ki saját orvosuknak. Négy esztendő alatt közel ezer ilyen nagyszerű emberi történetet ismertünk meg, amelyek leginkább a helytállásról, a reményről, az emberiesség legszebb pillanatairól szóltak. A Jubileumi Astellas-díj Az Év Orvosa 2011 pályázat e hagyományt követve, idén is várja az emberi nagyságról, a kiváló szakmai teljesítményekről árulkodó történeteket. A betegtörténetek beküldési határideje november 30. A jelölésben kompetens szervezetek a rangos elismerésre december 15-éig terjeszthetik fel az orvosokat. A pályázattal kapcsolatos további információk a hu weboldalon találhatók. Aktív marad a jászberényi kórház A jászberényi önkormányzatnak mintegy 180 millió forinttal kell kiegészítenie a Szent Erzsébet Kórház költségvetését, hogy annak működése egyensúlyban maradjon. A Richterben az állami tulajdon a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.- nél lévő 25,2 százaléknyi részvénnyel együtt 31,23 százalékra nőtt. Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz. Az egyéves átmeneti idő letelte után mind az ezer szervátültetésre szoruló beteg a nemzetközi várólistán lesz. Dr. Bálint Péter, a Szent Erzsébet Kórház Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az egészségügyi rendszer nem valós értékű alulfinanszírozottsága az oka, hogy évről évre pénzügyi segítségnyújtásra szorul intézményük. A legutóbbi információk szerint az intézmény továbbra is aktív kórház marad tette hozzá az igazgató. Megmarad helyben a négy alapszakma (belgyógyászat, gyermekgyógyászat, sebészet, szülészet nőgyógyászat), illetve tovább működhet a baleseti sebészeti osztály is. (Új Néplap) A fővárosban a GYEMSZI lesz az egészségügyi vagyonkezelő A fővárosban csak egészségügyi intézményeket (13-at) vesz át az önkormányzattól az állam, ezen túlmenően egy zrt.-t, amely azok beszerzéseit végzi. A Fővárosi Önkormányzattól átveszik továbbá azokat az ingatlanokat, amelyeket 1990 után egészségügyi ellátás céljára használtak, és amelyek egészségügyi funkciója megváltozott, de egyéb közcélra nem hasznosították őket. Az egészségügyi intézmények tekintetében a vagyonkezelői jogokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) fogja ellátni. (MTI) Béremelést nem ígérhetek Az egészségügyi államtitkár szerint az egészségügy átszervezésének feladata túlmutat az önkormányzati tulajdonos lehetőségein, ezért kell államosítani. Szócska Miklós a vele készült interjúban elmondta, az intézményekkel március végéig a megállapodásig, április végéig a szerződéskötésig el kell jutniuk. A jövőben a háziorvos és a járóbeteg-szakorvos is érdekelt lesz abban, hogy ellássa a beteget, máskülönben azon a helyen nem éri majd meg rendelőt üzemeltetni. Az egész-

7 A fővárosi kórházakban közel 150 orvost, közel 250 ápolót és (szak)asszisztenst keresnek a közzétett pályázatok alapján. Október végére a Semmelweis Egyetem fizetőképessége elérte azt a szintet, hogy nincsenek lejárt szállítói számlák, megszűnt a lejárt adósságállománya tudatta Dr. Ivády Vilmos, gazdaságiműszaki főigazgató. ségügyi jövedelmek emelkedéséről azt mondta: van, akinek már most is tudtunk többet adni, gondoljunk csak a rezidensi ösztöndíjakra vagy a háziorvosok eszközfinanszírozására. Emellett ha a bér nem is, de a jövedelem még az idén több lehet, hiszen az egészségügyben a munkahelyi pótlékok száz százalékkal emelkednek. Hozzátette: valamennyi dolgozó kreativitásán is múlik, hogy mennyivel lesz több a borítékban. Együtt kell rátalálni azokra a lehetőségekre, amelyekkel bővíthetők a források: ha valaki képes például Magyarországra kutatási vagy gyógyítási feladatot hozni, annak ezt be kell tennie a közösbe. Azt, hogy mennyivel lesz kisebb az ellátórendszer az átalakítás után, ágyra, lakosra pontosan még nem tudta megmondani, mert nincs végleges döntés. Az államtitkár annyit közölt, a jelenlegi adataik szerint 16 helyen indokolt a funkcióváltás. Ahol pedig ilyen lesz, ott minden esetben fejlesztési program és forrás is társul a feladathoz. Eddig öt önkormányzati és intézményvezetővel osztották meg, hogy milyen jövő rajzolódik ki számukra egy ellátási térképen, közülük négyen örömmel fogadták javaslatokat. (Népszabadság) Komplex rendszer a nőgyógyászatban A október 6-8. között Pécsen megrendezett Magyar Szülészeti-Nőgyógyászati Ultrahang Társaság XI. Kongresszusán nagy sikert aratott a Wochna Medical Kft. által kiállított komplex nőgyógyászati megoldás, amelyet a Wochna Medical és a GE Healthcare nőgyógyászati piacon folytatott együttműködésének első lépéseként mutattak be. A rendszer lényege a GE ultrahang készülék párosítása a GRACIE komplett nőgyógyászati munkahellyel, amelynek legfőbb előnyei az alábbiak: szofisztikált, komplex vizsgálati lehetőség egy helyen kis helyigény ergonomikus munkahely kialakítás az orvos számára kivételes ár-értékarány jelentős időmegtakarítás páciensbarát megoldás Szavazzon a Prima Primissima Díj jelöltjeire! Interneten november 28-ig, telefonon 29-ig lehet még szavazni arra, hogy a Prima Primissima Alapítvány és a társadalmi tanácsadó testület kiválasztotta Prímák közül ki legyen 2011-ben a közönségdíjas. A harminc kiválóság között a Magyar Tudomány kategóriában Buda Béla orvos-pszichológus, Hangody László egyetemi tanár, ortopédsebész és Kroó Norbert akadémikus, fizikus, kutatóprofesszor jelölt a Primissima díjra, s egyben a közönségdíjra. A Prima Primissima Díjat Demján Sándor a Vállalkozók Országos Szövetségének támogatásával alapította 2003-ban. Célja a magyar értelmiség eredményeink megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének erősítése. Az alapítványi formában felajánlott és tíz évre szóló több mint két milliárd forintot évente osztják ki a kiemelkedő tevékenységet felmutató nyertesek között. A Prima Primissima Alapítvány és a társadalmi tanácsadó testület a jelöltek listájáról titkos szavazással választ ki háromhárom Primát tíz kategóriából. A 3-3 Prima egyúttal ismét jelölt is: a Magyar Vállalkozók Napján titkos szavazással derül ki a kategóriák Primissimáinak és a Közönség- Primissimájának névsora. A harminc nevet tartalmazó nyilvános listáról a nagyközönség telefonos és internetes szavazással választhatja ki a közönségdíjast. Szavazni telefonon és SMS-ben (csak személyekhez kötött telefonszámokon) lehet, valamint interneten, a díj honlapján (www. primissima.hu) keresztül. 5 Kórház 2011/11. KÓRHÁZ-HÍREK

8 KÓRHÁZSZÖVETSÉG Kórház 2011/11. 6 Az átalakítás idején is biztosítani kell a napi működést a Magyar Kórházszövetség Elnökségének és Vezetősége Tudósításunk a Magyar Kórházszövetség Elnökségének és Vezetőségének október 18-án megtartott üléséről. A testület megbeszélésének vendége volt dr. Kovács József, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke. Dr. Rácz Jenő elnök első napirendként a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló T/4659. sz. törvényjavaslat megvitatását kérte, melyhez a titkárság minden elnökségi és vezetőségi tag részére megküldte a hivatalos, véleményezésre megkapott tervezetet. Egy héttel korábban a Magyar Kórházszövetség rendkívüli elnökségi ülés keretében már tárgyalta ennek előzményét, a sajtóban megjelent nyersanyag változatát, melynek egyik kritikus és az intézményvezetőkre nézve erőteljes bizalomvesztést okozó pontja szerint január 1-jével az állami tulajdonba kerülő egészségügyi intézmények főigazgatójának és gazdasági igazgatójának megszűnne a munkaviszonya. Az Elnökség tekintettel a dokumentum nem hivatalos voltára úgy határozott, hogy az egészségügyi államtitkárságra összehívott találkozó után a jelen ülésen alakítja ki álláspontját a témában. Az Elnökség emellett kritikusnak vélte az időfaktort, hiszen az eddigi tapasztalatok alapján félő, hogy ennyi idő alatt, konkrétumok ismerete nélkül nem lehet zökkenőmentesen levezényelni egy ekkora horderejű változtatást. Felmerült az is, hogy ezzel gyakorlatilag minden figyelem erre terelődik, és nem fordítanak kellő figyelmet és gondoskodást az intézmények fennálló adósságára és a feszítő humánerőforrás-hiányra, melyet az elszenvedett bizalomvesztéssel egyre nehezebben lehet kezelni. Figyelembe véve azt is, hogy az átvételt követően még nem kevés időt vesz majd igénybe a folyamatok beállása, melyet a törvénytervezet néhány pontja feltételezhetően a gyakorlatiasság hiánya miatt még nehezít is. Az elnökségi ülésen rövid időre vendég volt dr. Kovács József, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke is, aki az írásos véleménynyilvánításon túl a felszólalás lehetőségét is biztosította az MKSZ számára a következő bizottsági ülésen. Az elnök a véleménynyilvánításra kérte a Vezetőség tagjait. Dr. Fülöp Rudolf konkrét javaslatát írásban is megküldte, ezért csak a lényeget emelte ki néhány pontban: Lesz-e a Magyar Államkincstárnak elegendő ideje a felkészülésre? Az Államkincstár számlavezetési és pénzforgalmi szabályainak következményei (pl. kamat nem fizetése, a tranzakciók utáni díjfizetési kötelezettség stb.). Több lépcsőben lenne célszerű végrehajtani az új struktúra és kapacitás kialakítását. Hangsúlyozni kell, hogy a kórháznak egyszemélyes felelős vezetője van, a főigazgató, ezért szakértő munkatársaival együtt neki kell vállalni a felelősséget a beszámolóban és a költségvetésben foglaltak hitelességéről. Vagyis feltétlenül biztosítani kell az egészségügyi intézmények napi működését beleértve a szükséges kötelezettségvállalásokat is. Az egyetemek és országos intézetek helyét és szerepét nagyon világosan kell meghatározni: valódi oktatókórházak legyenek. Fel kell hívni a minisztérium figyelmét az EU-forrásokból megvalósuló fejlesztésekre január 1-jétől a betegnek szabad választása van az EU-n belül bárhol igénybe venni az ellátást. Erre meg kell kezdenünk a felkészülést. Hegedűs Iván szintén elhozta konkrét írásos javaslatát a törvénytervezet néhány pontjához. Fülöp Rudolfhoz csatlakozva elmondta, hogy szövegszerűen megfogalmazták a tervezetben, hogy a napi működés biztosításához a kötelezettségvállalásokra vonatkozó pontot milyen módon látják szükségesnek módosítani (pl. az intézmény költségvetését meghaladóan új kötelezettségvállalás). Másik fontos módosítandó pont a 17., ugyanis a többi, állami tulajdonba kerülő önkormányzati intézménnyel ellentétben, az egészségügyi intézményeknél kötelezővé tennék a főigazgató és gazdasági igazgató pályáztatását. Javasolni kellene, hogy az egészségügyi intézmények vezetőire is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, melyek a többi intézményvezetőre. Dr. Rácz Jenő elnök ismertette, hogy javaslatot állítanak össze a törvénytervezet szövegének konkrét módosítására, melyet a tervezetet készítők felé eljuttatnak, Rácz Jenő illetve egyéb úton esetleg egyéni indítványként próbálnak érvényre juttatni. A XIV. Kongresszus előkészítése Prof. dr. Kollár Lajos vezetőségi tag aki egyéb elfoglaltsága miatt nem tud részt venni az ülésen írásban jelezte, hogy továbbra is fenntartja ajánlatát a kongresszus helyszínéül Pécs városára. Az ajánlatot a XIV. Kongresszus vonatkozásában már nem tudjuk figyelembe venni, hiszen az időpont és helyszín kiválasztása már hónapokkal ezelőtt elnökségi és vezetőségi döntés alapján megtörtént, az előkészületek előrehaladott állapotban vannak. Következő rendezvényünk helyszínéül megfontolandó, a későbbiek során eldöntendő. A testület a pénztárnok javaslatát kérte a regisztrációs díjakat illetően.

9 Fülöp Rudolf Dr. Fülöp Rudolf pénztárnok elmondta, hogy az Elnökség a Közgyűlésen jelenlévők növelése érdekében, a kórházak súlyos anyagi helyzetét figyelembe véve, már két éve regisztrációs díjmentességet biztosít a szavazatra jogosult képviselőnek. Ezt oly módon javasolja kiegészíteni, hogy a Szövetség plusz kórházi dolgozók részére is biztosítson díjmentességet. Biztosítson az MKSZ regisztrációs díjmentességet, feltételül szabva azt, hogy a kórház az éves tagdíjat kifizette és a Közgyűlésen regisztráltan (jelenléti ívet aláírva) részt vesz. A Vezetőség dr. Fülöp Rudolf által javasoltakat elfogadta, ennek megfelelően a XIV. Kongresszuson regisztrációs díjmentesség biztosított minden tagdíjat fizető kórház szavazati joggal rendelkező képviselője számára, amennyiben a Közgyűlésen regisztráltan részt vesz. Ezen felül: az 1000 ágy fölötti kórházak esetén + két fő részére, az ágy közötti kórházak esetében + 1 fő részére, az 500 ágy alatti kórházaknál pedig 1 fő szavazatra jogosult részére biztosít regisztrációs díjmentességet. A Vezetőség kéri, hogy a Kongresszusi Szervezési és Kommunikációs Bizottság készítse elő a következő elnökségi ülésre javaslatát a plenáris ülések témájára, a kongresszus költségvetésére, és az Alapszabály módosítására vonatkozóan. Egyéb napirendi pontok Az elnök a következőkben az elmúlt időszak eseményeiről tájékoztatta a jelenlévőket, valamint három olyan témát vetett fel, melyről dönteni szükséges. Az egyik egy kétnapos konferenciaajánlat az Érthetően az Egészségért Alapítványtól, melyen a kommunikációra helyeznék a hangsúlyt, illetve a szervezet részére két félnapos szekciót tudnának biztosítani a saját belső ügyeinek (pl. Alapszabály előkészítése) megvitatására. A másik pedig az MSZP részéről egy megkeresés, mely a frakcióülésükön való részvételre invitálja a Szövetség képviselőjét azzal a céllal, hogy megismerjék az egészségügy jelenlegi helyzetéről és a tervezett változtatásokról kialakított egységes véleményét. Az OECD országtanulmányt készít Magyarországról, melyben az egészségügyi helyzetképet is szerepeltetni kívánják. Ehhez több szakemberrel találkoznak, és a Magyar Kórházszövetség képviselőjét is kérik a bizottságba, hogy a szervezeten keresztül is tájékozódjanak a kórházakról. Egy fő képviselőt várnak. Dr. Rácz Jenő kérte a Vezetőség véleményét és döntését. Felhívás A Vezetőség nem látja időszerűnek és szükségszerűnek egy újabb konferencia szervezését, a szervezet abban való részvételét, hiszen a rákövetkező időszakban az egészségügyi ágazat átalakítási folyamatában egyébként is az egyik kritikus pont az időfaktor. A Vezetőség üdvözli az MSZP érdeklődését az ágazat helyzetét illetően, de a szervezet politikamentességét továbbra is fenn kívánja tartani, ezért nem támogatja a Szövetség képviseletét, részvételét a politikai pártok semmilyen rendezvényén. A Vezetőség a felkérés alapján az OECD által készítendő szakértői munkához dr. Harmat György vezetőségi tagot delegálja. A Magyar Kórházszövetség ismét meghirdeti Az egészségügy rejtett kincsei avagy az egészségügyi dolgozók kicsit másképp! elnevezésű programját. A Magyar Kórházszövetség 2011 áprilisában, Egerben tartott kongresszusán indította el Az egészségügy rejtett kincsei avagy az egészségügyi dolgozók kicsit másképp! című programját. Ez a kezdeményezés új színt vitt a rendezvénybe, hiszen megmutatta, hogy a gyógyítás feltételeinek fenntartása érdekében, a fáradságot, a fásultságot és az elszegényedést egyre kevésbé toleráló betegtársadalom szolgálata közben milyen kincsek kerülnek ki dolgozóink kezei közül. A fogadáson műsort adó munkatársak elérték azt, amit eddig rendezvényünkön egyik befutott zenei előadó sem: a közönség fáradhatatlanul tapsolt a teljes műsoridő alatt, hiszen a mieinknek drukkolt. Ámultunk a kreativitásukon, a türelmükön, a bátorságukon és a magával ragadó vidámságukon. Nem volt kérdéses a folytatás! Ismét meghirdetjük tehát Az egészségügy rejtett kincsei avagy az egészségügyi dolgozók kicsit másképp! programunkat, melyre szeretettel hívunk meg minden alkotó és zenei-prózai tehetségét megmutatni vágyó egészségügyi dolgozót. Büszkék vagyunk ezekre a kincsekre, ezért szeretnénk szélesíteni a látogatók körét. Az Eger & Park Hotel adottságait kihasználva nagyobb teret biztosítunk, és a kiállítást megnyitjuk az egri lakosság előtt is. Következő évi kongresszusunkat április én tartjuk Egerben, az Egészségügy rejtett kincsei kiállítás pedig án (szerdán és csütörtökön) tart majd nyitva, a fellépők pedig a 26-án megrendezésre kerülő ünnepélyes fogadáson mutathatják be produkcióikat. Az előzőhöz hasonlóan biztosítjuk a kiállításhoz szükséges logisztikai hátteret és a jelentkezési létszámtól függően igyekszünk gondoskodni a kiállítók és fellépők szállás/étkezési igényeiről. A programot továbbra is a Magyar Kórházszövetség Kongresszusi és Kommunikációs Bizottsága fogja össze, a zsűri szerepét is betöltve. Az alkotásokat és az előadásokat kategóriájuk szerint látogatókkal és a közönséggel együtt értékeljük, a legjobbakat külön elismeréssel jutalmazzuk. A részvételhez szükséges jelentkezési lap és a program további részletei letölthetők a valamint a oldalakról. Jelentkezési határidő: január 13. A jelentkezéseket az alábbi címekre várjuk: Magyar Kórházszövetség 1113 Budapest, Ibrahim u mksz@invitel.hu, telefon/fax: +36 (1) A Kongresszus szervezői 7 Kórház 2011/11. KÓRHÁZSZÖVETSÉG

10 AKTUÁLIS Kórház 2011/11. 8 Az átadást még levezénylik Lóránth Ida Szócska Miklós államtitkár október 13-án tájékoztatót tartott a megyei és fővárosi kórházi vezetőknek. Lapunk is kíváncsi volt a kórházvezetők véleményére, ezért hat fővárosi, illetve jelenleg még megyei fenntartású kórház vezetőjéhez írásban ugyanazt a három kérdést juttattuk el. Az évből még hátralévő pár hétre vonatkozóan, a megyei és fővárosi kórházak igazgatói szeptember 13-án általuk pontosan követendő irányelveket kaptak. Az államtitkári utasítás szerint bizottságokat kell alakítaniuk az átadás-átvétel levezénylésére, összesíteniük kell az összes fellelhető adatot kórházuk vagyonáról, az érvényben lévő szerződéseikről, pályázataikról, gazdasági eredményeiről. Ezen felül kihirdetésre került az, a szeptember 1-jéig visszamenőleges hatályú moratórium, amely a kórházak gazdálkodását (nem vásárolhatnak, nem köthetnek új szerződéseket stb.) a gyakorlatban szinte megbénítja. Az említett tájékoztatót követően az államtitkár egy esti televíziós műsorban is nyilatkozott a várható változásokról. Csapatmunkára építek jelentette ki. Az átalakítás folyamata a gyakorlatban is elindult, legalábbis megyei és fővárosi szinten. Azt ígérte, hogy a városi kórházak vezetőivel, illetve az üzemeltető önkormányzatok szakértőivel a közeljövőben a helyszínen egyeztetnek majd. Véleménye szerint azért, hogy a jövőben javuljon az egészségügyi ellátás minősége az ágazat szereplői közül mindenkinek keményen kell majd dolgoznia. Az ellátás megszervezéséért természetesen az ágazat vezetői a felelősek, de a minőségjavulás nem csak ezen múlik. Ehhez azoknak az orvosnak, egészségügyi személyzetnek is maximálisan kell teljesíteniük, akik közvetlen kapcsolatban állnak a betegekkel. A kórházak egységes állami irányítás alá vonása azért megkerülhetetlen intézkedés, mert csak egyetlen fenntartó képes végrehajtani a változtatásokat. A fennálló érdekellentétek miatt az önkormányzatok külön-külön erre képtelenek lennének. Az állam nemcsak az épületeket, az eszközparkot veszi át az eddigi működtetőktől, hanem az adósságállományt is. Jelenleg a kórházak összes tartozása 127 milliárd forint, amiből 40 milliárdnál több a már lejárt beszállítói tartozás, 20 milliárdos a fenntartóknál keletkezett adósságállományuk. Szócska Miklós szerint a megyei intézményrendszer konszolidálásával egy időben azok teljes hitelállománya (benne a kórházaké is) átkerül az államhoz. Adósságrendezés helyett partnerség Tekintettel arra, hogy a jövő évi költségvetésben nyoma sincs a kórházadósság kifizetésére szánt forrásnak, kérdésre az államtitkár azt felelte, a beszállítói tartozásokat abból a megtakarításból fizetik ki, amit a központosított beszerzéssel és logisztikával nyernek. Érvelésében elmondta: az EGVE felmérése szerint ma a kórházak a saját működtetésükhöz külön-külön különféle beszállítói szerződést kötnek többek között étkeztetésre, mosatásra, labor és diagnosztikai szolgáltatásra, illetve számos egyéb feladat elvégzésére. Meggyőződésem mondta, amennyiben ezek a szerződések egy kézbe kerülnek és az állam egyetlen megrendelőként tudja igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, nagyságrendekkel kedvezőbb árakat érhetünk el, mint korábban a kórházak egymagukban. Majd ebből a megtakarításból lesz fedezhető a jelenlegi beszállítói adósságállomány. Meglehet, hogy a beszállítók már nagyon várják a pénzüket, de azt is számításba kell venniük, hogy a jövőben hosszú távú partnerséget ajánlunk nekik egy nagy fogyasztóval (az állami egészségüggyel) való együttműködésre. Céltudatos konszolidációs programot kell útjára indítani, amelynek gazdasági modelljében, a szükséges tárgyalások lefolytatása után a beszállítói kör is megtalálhatja a helyét. Ez a folyamat hosszú lesz, néhány évet biztosan igénybe vesz majd amíg kimentjük az egészségügyet az adósságcsapdából fogalmazta meg álláspontját az államtitkár, majd példaként hozzátette: a spanyol egészségügyi rendszerben a mi 60 napunkkal szemben több száz napot várnak pénzükre a beszállítók és még így is, az ottani kórházadósság több mint 700 milliárd forint. Meggyőződésem folytatta, ha hosszú távú partnerséget tudunk kialakítani a beszállítókkal és sikerül megállapodnunk az adósság átütemezésében, akkor zöld ágra vergődhetünk. Az erről szóló tárgyalásokat néhány hónap múlva szándékozik a szaktárca elkezdeni. A tulajdonosváltás a fővárosban egyértelműen pozitív eredménnyel jár majd, a központosított beszerzések megtakarítást hoznak legalábbis Szócska Miklós szerint. Az államtitkár ennek hozadékát pár milliárd forintra becsüli. Bár a Fővárosi Önkormányzat testülete korábban hozott már egy határozatot, amelynek értelmében az államhoz kerülő kórházi ingatlanok után, a vagyonvesztés miatt kártérítést igényel, Szócska Miklós ezt másképpen látja: ezt a vagyont valamikor az önkormányzat ingyen kapta. A fejlesztésekre történő néhány százmilliárdos önkormányzati invesztációról pedig csak annyit, hogy amikor konkrétan rákérdeztünk egy-egy fejlesztés hasznosulására, stratégiai terveire, a követelés összege pár tízmilliárd forintra olvadt. Az állam a vagyont nem ingyen veszi át, magára vállalja a fővárosi kórházak gigászi adósságállományának a kezelését. Egyébként is a kórházi vagyon funkcióhoz kötődik, vagyis célvagyon. Ez nemcsak a fővárosi kórházakra, hanem az ország összes egészségügyi intézményére igaz. Tehát, a funkcióval együtt a vagyon is az államhoz kerül, mégpedig mindenféle kártalanítás nélkül. Az állam átvállalja nemcsak az adósságállományt, hanem a fejlesztésekhez kapcsolódó hitelállományt is jelentette ki az államtitkár. Van, aki megy, mások maradnak A kórházvezetők leváltásának lehetőségéről pedig ezt mondta: jól ismerem az összes kórházigazgatót. Tudom, hogy nagyon feszes teljesítményfinanszírozási rendszerben voltak kénytelenek dolgozni, ezen»edződtek«. Meggyőződésem tehát, hogy velük együtt, közösen megvalósítható a kórházak átadás-átvételének a folyamata. A tulajdonosváltást követően a kórházigazgatók számára is hasznos, ha a saját pozíciójukban az új tulajdonostól megerősítést kapnak. Az átadás-átvétel folyamatában nem akarok senkit elbizonytalanítani, de látni kell, hogy közöttük, elenyésző kisebbségben ugyan, de vannak olyanok is, akik felelőtlenül gazdálkodtak. Az ellá-

11 tási vagy a közérdeket sértő vezetőkkel szemben pedig megfelelő eszközökkel kell rendelkeznünk. A jelenlegi álláspont szerint március 31-én zárulna le az igazgatói posztok pályáztatása, miután a régi menedzsment levezényelte már az átadás-átvétel folyamatát. Megyei és fővárosi intézményvezetőknek a következő három kérdést tettük fel: 1. A tervek szerint 2012 januárjában az állam a megyéktől átveszi a kórházak irányítását, egy évvel később pedig a városi intézményekét is. Az Ön kórházában ez az intézkedés vajon milyen változásokkal járhat egyrészt a dolgozók, másrészt a betegek szempontjából? 2. Információi szerint ki fogja levezényelni a tulajdonosváltással feltehetően együtt járó, az új tulajdonos által szükségesnek vélt intézményi struktúraátalakításokat? A szakállamtitkárság vagy a GYEMSZI Budapestről, esetleg helyben a tulajdont átadó önkormányzat, vagy a megyei kormányhivatal? 3. Sajtóhírek szerint a januári tulajdonosváltással megszűnne a kórházi menedzsment tagjainak a munkaviszonya is. Amiből az következne, hogy a jelenlegi kórházvezetők közül sokan kénytelenek lennének búcsút venni a pozíciójuktól, holott közülük többet a NEFMI nem régiben nevezett ki. Elképzelhetőnek tartja, hogy az állam valóban megválik majd a kórházak eddigi menedzsmentjétől? Választ mindössze három kórházigazgatótól kaptunk. Dr. Lehoczky Péter, a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház főigazgató-helyettese a várható átalakításokról a következőképpen vélekedik: Eddigi információink az átalakítás várható rendjéről nem éppen bőségesek. A szakállamtitkárság tájékoztatásából csupán annyiról értesültük, hogy a rendszerben váltás lesz, amelyet majd törvény szabályoz. Továbbá, hogy a kórházak gazdálkodását illetően bevezetésre kerül egy, idén szeptember elseje óta érvényben lévő, visszamenőleges hatályú moratórium. Ennek részletei egyelőre még ismeretlenek előttünk. Ami a saját kórházunk jövőjét érintő változásokat illeti, az ma biztosnak látszó ténynek tűnik, hogy továbbra is helyünk lesz a fővárosi ellátórendszerben. Az átszervezés pozitív változásaként értékeljük azt a szándékot, amely egy régi kérésünknek tesz eleget: úgy hírlik, hogy a Merényi kórházból átkerül hozzánk, a központi telephelyre a traumatológia. Arról egyelőre nincsenek információink, hogy ennek a lépésnek a megvalósításához hol lelhető fel a forrásfedezet, bár akár biztató előjelként is értékelhető, hogy az átszervezés tényét a kormány előterjesztése is magában foglalja, ahogy hallottuk. Mivel az átalakítási tervek szerint a dél-pesti térség pszichiátriai ellátásának is nagy részét a Nyírő Gyula Kórházban kívánják koncentrálni valószínűsíthető, hogy saját intézményünk 300 ágyas pszichiátriai kapacitásának egy részéről (kb ágy) le kell majd mondanunk. Ezekre a megüresedett ágyakra költözhetne át a volt csepeli traumatológia. Műtőblokkot és a sürgősségi fogadóhely bővítését kell kialakítanunk, ezek megvalósításához megvannak a terveink. Mindezek a tervezett változtatások kórházunk szempontjából pozitívnak mondhatók. Kevés információval rendelkezünk az intézmények és azok osztályainak progresszivitási szintbe való besorolásáról. Az eddig ismertté vált paraméterekből arra következtetünk, hogy kórházunkban a jelenlegi ötből három, a legmagasabb progresszivitási kategóriába sorolható osztálya ebben a besorolásban marad. 9 Kórház 2011/11. AKTUÁLIS

12 AKTUÁLIS Kórház 2011/ Egynek, a sebészetnek a helyzete még kérdéses. Elképzelhető, hogy visszaminősítik a jelenlegi 3-asból eggyel alacsonyabb szintre, bár szerintem a nyelőcső sebészeti feladatainkat a klinika mellett máshol nem végzik a fővárosban. A szemészeti osztály helyzete egyelőre még kérdéses, de úgy vélem, a traumatológia háttereként szükségünk lesz a továbbiakban is a jelenlegi szemészeti osztályra, mert az áthatoló szemsérülések megfelelő ellátása elképzelhetetlen osztályos háttér nélkül. Előnyökkel is járhat Kórházunk működésére folytatta Lehoczky Péter az említett változások, az államosítás akár pozitív hatással is lehet, különös tekintettel arra, hogy a többi fővárosi intézményhez képest a mi városszéli földrajzi elhelyezkedésünk eddig csak hátrányt jelentett. A jövőben fejlődésünket segítheti, hogy nagy, beépíthető szabad területtel, komoly, saját gazdasági és logisztikai lehetőséggel rendelkezünk. Ebből következik, hogy itt lehetne akár a térséghez tartozó egészségügyi intézmények gépjárműveinek a központi karbantartó telepe, a mosodája vagy konyhája, központi laboratóriuma is. Optimista vagyok (bár meglehet naiv is), mert pillanatnyilag úgy látom, hogy ezek, a logikusnak látszó fejlesztések akár nálunk is megtörténhetnének, ami mindenképpen előrelépést jelentene a kórháznak. Ezt a feltételezésemet az is alátámasztja, hogy jelenleg nálunk működik a térség egyik legnagyobb kapacitású laboratóriuma, radiológiánk felszereltsége pedig kiváló, készülékeink digitalizáltak. A leletezést az orvos otthonából is elvégezheti. Megkezdtük a más kórházakkal összekapcsoló AM- Mikro rendszer kiépítését is. Ez a modern háttér a betegeknek magasabb minőségű és biztonságosabb ellátást kínál. Komoly gondjaink vannak azonban nekünk is a szakember ellátás területén: doktoraink sorban külföldre távoznak, nemcsak a fiatalok, hanem már az osztályvezetők is. A változásoktól azt remélem, hogy valamelyest enyhülhet majd ez a probléma. Az átszervezések folytán azt sem tartom kizártnak, hogy megváltozik kórházunk eddigi ellátási területe, bár bízunk abban, hogy nem úgy, hogy finanszírozhatatlan legyen az intézmény. Fontos a menedzsment stabilitása Az átszervezési munkák levezényléséhez jelenleg kevés a szakember, nem áll rendelkezésre a megfelelő apparátus, ezt a szakállamtitkárság is elismerte. Éppen ezért Szócska Miklós államtitkár kérte az intézmények vezetőinek aktív részvételét a feladatok végrehajtásában. A kórházak szempontjából ennek mindenképpen jótékony hatása lehet, hiszen egy adott intézményben annak Dr. Bercsényi Lajos menedzsmentje ismeri legjobban a helyi adottságokat, lehetőségeket. Így az átalakítás folyamatában szorosan együtt dolgozhat a szakállamtitkárság szakértőivel. Amennyiben a feladatok gyakorlati kivitelezésekor is lesz majd módunk az aktív együttműködésre, illetve olykor partnerként bele is szólhatunk a végrehajtandó változtatásokba, feltétlenül jó hatással lesz a közös munkánkra és a megvalósítandó célokra. Az, hogy a kórházak állami tulajdonba vétele után mi lesz a menedzsmentek sorsa, ma még nyitott kérdés. Az viszont tény, hogy egy kórház életében rendkívül fontos szempont a menedzsment stabilitása. Pillanatnyilag nemcsak a jövőbeni pozíciónk sorsát illetően ingatag a helyzetünk, hanem a napi munkánkban is, hiszen a kihirdetett, jelenleg még bizonytalan moratórium miatt nem tudunk érdemben tárgyalni a beszállítóinkkal, és részletes információ híján bizonytalanok a gazdasági kilátásaink. Csak rövid távú szerződéseket köthetünk. Több tenderünk lejárt, újakat kellene kiírnunk. Arról sem tudunk semmit, hogy a jövőben mekkora lesz egy kórházigazgató hatásköre, mekkora összegből gazdálkodhat, mekkora lesz az intézmény kapacitása, mi lesz az uniós pályázatokkal? Mindezek sürgős tisztázásra várnak, továbbá a tervezett változások gyors és pontos gyakorlati megvalósításra, hiszen fél, vagy akár egy évre nem állhat le a betegellátás fogalmazta meg véleményét dr. Lehoczky Péter. Kiegyenlítődő különbségek Dr. Bercsényi Lajos, a Nógrád megyei Szent Lázár Kórház főigazgató főorvosa kérdéseinkre a következőket válaszolta: Megítélésem szerint a Nógrád megyei Szent Lázár Kórház jó szervezeti struktúrájú meghatározó intézménye a megyének, sőt megfelelő finanszírozás esetén annál nagyobb területet is képes lenne ellátni. Ténykérdés, hogy működésünket a volumenkorlát még jelenleg is nehezíti. Szomorú tény az is, hogy az országban a főre, illetve egy ágyra számított volumen tekintetében a megyék szerinti és a megyei kórházak sorában az utolsó helyen állunk. Éppen ezért azt várjuk az intézkedéstől, hogy a finanszírozási különbségek kiegyenlítődjenek. Amennyiben az országos átlagot megkapjuk, akkor működésünk stabilabbá, még magasabb színvonalúvá válik. Dolgozóink jövedelme is közelíthetne az országos átlaghoz és természetesen nem az adósság terhére. Betegeink jelenleg is megfelelő ellátást kapnak, azonban a TVK alacsony mértéke miatt hosszú előjegyzési és várólistákkal rendelkezünk. Évek óta eredményesen veszünk részt különböző EU-s pályázatokban, így eszközparkunk folyamatosan megújulhat. Térségünkben szegények az önkormányzatok, szegények a vállalkozások, ezért működésünk támogatására ebben a régióban nem lehet számítani. A tulajdonosváltással kapcsolatos feladatokra információnk szerint bizottságok alakulnak átadó csoport, melyben a megyei önkormányzat delegáltjai, illetve intézményünk közép- és felsővezetői vesznek részt: jogi-, fejlesztési-, vagyoni-, pénzügyi-, informatikai-, illetve HR-bizottságok segítik az átadást. Az átadást-átvételt munkatársaink természetesen nyíltan és őszintén fogják végezni. Meggyőződésem, hogy a magyar egészségügy helyzetét tekintve, minden becsületes, jó szakember munkájára szükség van, hiszen csak együtt, egymást segítve tudjuk megoldani a kihívásokat fejtette ki véleményét Bercsényi Lajos. Dr. Csiba Gábor, a BAZ Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgató főorvosa kérdéseinkre a saját véleménye helyett elküldette a hu/irom39/04659/04659.pdf linket, amely a T/4659. számú törvényjavaslatot tartalmazza, és a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szól. A válaszlevélként megjegyzésként hozzáfűzette: Főigazgató úr véleménye, hogy az alábbi linken választ kap kérdéseire.

13 Már élesben zajlik az egészségügy átalakítása Sándor Judit Tulajdonosváltás, a Semmelweis-terv szellemében történő struktúraváltás vár a kórházakra, közülük a megyei, fővárosi intézmények tisztújítása pályáztatással tavaszig le is zárul. Egy teljesen új egészségügyi modell kezd kibontakozni, új szereplőkkel, illetve a régi szereplők között kialakuló új viszonyrendszer közepette. Az átalakítás élesben elkezdték, jelentette be Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár október 13-án, miután első körben, leginkább technikai jellegű kérdésekben egyeztetett a megyei, fővárosi kórházak igazgatóival, gazdasági vezetőivel, valamint a fenntartók képviselőivel. A kórházi menedzsmentnek a kidolgozott módszertan szerint zajló átadás-átvétel aktív résztvevőjének kell lennie, az érintett intézmények január elsejétől állami kézbe kerülnek március végéig tárgyalják újra a kórházak területi ellátási kötelezettségeit, és május végétől már új rendszerben folytatódik a fekvőbeteg-ellátás, az átalakításra milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. A városi kórházak, valamint az intézményekhez csatolt rendelőintézetek államosítása január elsejéig történik meg. Teljesen új egészségügyi modell van kibontakozóban, új szereplőhöz kerül az ellátás szervezése, megváltozik a szereplők köre, illetve azok korábbi viszonya egymáshoz. A Semmelweis-terv térségi integrációra és ellátásszervezésre (vagy az immár hivatalos szóhasználat szerint: egészségszervezésre) épít. Négy folyamatot kell egyszerre menedzselnie a szakállamtitkárságnak: a járó-és fekvőbeteg-ellátás felelősségének és intézményrendszerének átvételéhez szükséges jogalkotást, a technikai átadás-átvétel folyamatát, az ellátórendszer szerkezetátalakítását (vagyis a progresszivitási szintek meghatározásával együtt az ellátási feladatok újragondolását), illetve a menedzsment rendszer fejlesztését. Új fenntartó a GYEMSZI, vagyonkezelő az MNV Az egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, a tárca által kijelölt fenntartó pedig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) lesz, amely majd szerződést köt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel a vagyonkezelői feladat ellátására, a bérszámfejtést pedig a kincstár fogja végezni. Az ellátásszervező intézmények szervezése elkezdődött, valamint jogszabálytervezet szól a munkájukat segítendő Térségi Egészségügyi Tanácsok létrehozásáról. Az államtitkár folyamatosan hangsúlyozza, hogy intézményt nem zárnak be, csak átalakítanak, erről pontos adatokat egyelőre nem tudni, vélhetően tizenhét intézményre vár funkcióváltás, az érintett kórházak pályázattal szerezhetnek pénzt ehhez. Szócska többször is beszélt arról, hogy a kiszervezett feladatokra kötött magánszolgáltatói szerződéseket alaposan átvizsgálják. Többezres nagyságrendű szerződésről lehet szó, hiszen intézményenként kontraktussal lehet számolni a feladat a GYEMSZI-re hárul még idén. Rendszerszintű átalakítást vár a szaktárca a kiszervezett tevékenységek radiológia, labordiagnosztika, IVF, művesekezelés fenntarthatóságának és logisztikai szempontú újragondolásától, szóba kerülhet egyes tevékenységek újbóli állami kézbe vétele, illetve az államtitkár meglebegtette, hogy gyanús szerződések esetén büntetőfeljelentések is születhetnek. A szakállamtitkárság által végzett felmérés szerint 127 milliárd forint az összadósság, ebből 45 milliárd forint a lejárt határidejű tartozásállomány a kórházaknál. Ennek a kezelésére még fel kell készülniük, s egyelőre pénz sincs rá. Annyit lehet tudni, hogy a felhalmozott adósságok kezelésében számítanak a beszállítókra, akik engedmények fejében hosszú távra szóló lehetőséget és garanciát kapnak arra, hogy állami intézmények partnerei lehetnek. Az állami kézbe vétel megkönnyíti az ellátásban a profiltisztítást és a Semmelweis-terv végrehajtását. A betegutak szervezését és az integrált, központosított közbeszerzést egységes rendszerben könnyebb megvalósítani. A Semmelweis-terv megvalósításához nélkülözhetetlen az egységes informatikai rendszer létrehozása, a strukturális átalakítás enélkül nem lehet sikeres, hangsúlyozza rendre Szócska Miklós. A megoldást jelentheti az egymással párbeszédre képes, különböző rendszerek összehangolása. Közben dolgozik az a GYEMSZI-OEP finanszírozási munkacsoport, amely finom szabályozással, az anomáliák kiszűrésével igyekszik elérni, hogy 2012-ben a kórházak finanszírozása és az általuk végzendő feladat közelebb kerüljön egymáshoz az optimális megoldás csak fokozatosan jöhet létre. Jelenleg a kórházak TVK-ja részben történeti, részben kézivezérléses alapon van meghatározva. Jelentős előrelépés akkor várható, ha a szolgáltatók feladatainak, struktúrájának felmérése alapján létrejövő szolgáltatói térkép és a lakossági igények alapján a GYEMSZI első lépésben progresszivitási szintenként újraszabja a területi ellátási kötelezettségeket (TEK), majd a TEK által lefedett populáció prognosztizálható igényei alapján rendeli az ellátókhoz a finanszírozási kereteket. Mindezt nyilván nem lehet egy lépésben teljes körűen elvégezni, de egy fokozatos kiegyenlítődés megindítható. Új műsorhoz új férfi kell? A tisztújítás az átalakítás velejárója a szakállamtitkár szerint, ám mint október 13-án hangsúlyozta nem kívánják most az átadás-átvételkor stresszelni az intézményvezetőket. A későbbiekben azonban gyors pályázati körben bonyolítják le a vezetőváltást, de ígérete szerint leginkább -megújítást. A találkozón az ezzel kapcsolatos, sajtóban megjelent, leváltásukról szóló főigazgatói felvetésekre saját állítása szerint visszakérdezett: miért azt nem olvasták, hogy én le leszek váltva? Ott kell változtatásra számítani, ahol az átvételkor bebizonyosodik, hogy egy intézmény a saját hibájából adósodott el nagymértékben, utalt az elvárásokra. A beszélgetés hangulatára nem egyformán emlékeztek az érintettek, míg Szócska szerint nehezen indult a beszélgetés, ké- 11 Kórház 2011/11. AKTUÁLIS

14 AKTUÁLIS Kórház 2011/ sőbb azonban konstruktív, a töréspontokat szabadon felvető beszélgetés alakult ki, a kórházvezetőket feszültség jellemezte, kérdést is alig tette fel. Többen méltatlannak érzik ugyanis, hogy levezényeltetik velük az átalakítást, aztán majd pályázhatnak állásukra, esetleg eredménytelenül. Bár Szócska Miklós hangsúlyozta, hogy nem lesz boszorkányüldözés, mindenki munkájára számítanak, s csak kis százalék, akiére nem, úgy tűnik, nem sikerült teljesen eloszlatnia a félelmeket. Egy szakmai fórumon Beneda Attilának, az államtitkár kabinetfőnökének is feltették a kérdést: ő annyit mondott, hogy mindenki dolgozzon tovább, meglátjuk, mi fog történni Nincs százhetven, de akár csak ötven leakasztható kórházigazgató, de a vezető kiválasztásának lehetőséget meg kell adni az új tulajdonosnak. Az azóta benyújtott, államosításról szóló törvényjavaslat szerint március végén zárulnak a kórházvezetői pályázatok, miközben például több fővárosi főigazgatót nemrégiben neveztek ki: ők annyi könnyítésben reménykedhetnek, hogy figyelembe veszik korábbi pályázatukat. Minden érintettnek azonban bizonyítania kell lojalitását, késznek kell lennie az együttműködésre az átadás-átvétel időszakában. Térségi egyeztetések kezdődnek Feldolgozott adatok állnak az átalakítás módszertanát elkészítő GYEMSZI rendelkezésére, immár megvalósulhat a szükségletalapú kapacitástervezés Török Krisztina főigazgató szerint. Óvott a túlzott várakozásoktól, mondván, a változások nem egyik pillanatról a másikra, heuréka módon fognak lezajlani. Az államtitkárt, aki a térségekbe látogat, hogy az intézmények vezetőivel az ellátásban betöltött szerepükről, helyükről egyeztessen, a GYEMSZI munkatársai, szakértői követik. Ők minden intézményt felkeresnek további egyeztetések céljából. Az államosítás során különböző, gyemszis munkacsoportok segítik a problémák orvoslását, és alakul az a nyolc munkacsoport is, amely a térségi szervezést vezényli le együttműködve többek között a fenntartókkal, a Magyar Államkincstárral. A nem költségvetési intézményként működő kórházaknak nem kell átalakulniuk az átvételhez, jöhetnek olyan társasági formában, ahogy vannak, tette hozzá a főigazgató. Az átadást szabályozó törvénytervezet A közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott, a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslat szerint az egészségügyi intézményekkel összefüggő intézmény fenntartási feladatokat a kijelölt szerv (a GYEMSZI a szerk.) látja majd el, szemben a többi intézménnyel, ahol intézményi biztos irányítja a tevékenységet legkésőbb december 31-ig. A megyei kórházak átadását a megyei intézményi átadási bizottság (vezetője a kormánymegbízott), illetve az egészségügyi intézményi átadási bizottság (vezetője a megyei közgyűlés elnöke) készíti elő. A szerződéseket ez év december 31-ig kell megkötni, azonban a határidő elmulasztása az intézmények átvételét nem akadályozza. A javaslat szerint a tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti a megyei intézmények által foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát, illetve munkaviszonyát, valamint az egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi tevékenység végzésében egyéb jogviszony keretében közreműködő egészségügyi dolgozó munkavégezésére irányuló jogviszonyát. Az egészségügyi szolgáltató főigazgatói és gazdasági igazgatói feladatainak ellátására a törvény hatálybalépése és március 31. között pályázatot kell kiírni, vagyis ezen vezetők megbízatása addig szól, amíg pályázati úton be nem töltik posztjukat. A kormány által kijelölt szerv (a GYEMSZI a szerk.) határozza meg az egészségügyi szolgáltatók fekvőbeteg-szakellátási kapacitásait és ellátási területüket jövő év március 31-ig május elsejei hatálybalépéssel. A határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, a korábbi határozatok pedig értelemszerűen hatályukat vesztik. A törvényjavaslat szerint megközelítőleg 900 ezer 1,6 millió biztosított ellátásáért felelős egészségügyi térségek létrehozását, annak szabályait kormányrendeletben határozzák meg a későbbiekben. A szakellátás folyamatos biztosítása érdekében a költségvetési intézményként működő kórházak alapító okiratának módosítását a kincstár december 28-ig jegyzi be a törzskönyvi nyilvántartásba. Az átadásra kerülő szolgáltató esetében az egészségügyi államigazgatási szerv a szolgáltató kérelmére módosítja a működési engedélyt, és január 15-ig átvezeti a nyilvántartásba a módosult adatokat. Az OEP a kórházak finanszírozási szerződését figyelemmel a fenntartó és a működési engedély változására május elsejéig módosítja. A törvénytervezet mellékletében szerepelnek az állami kézbe kerülő fővárosi, valamint megyei önkormányzatok által fenntartott egészségügyi intézmények: tizennyolc megyében harminc egészségügyi intézmény, valamint a fővárosban tizenhárom egészségügyi szolgáltató és a Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Zrt. kerül állami kézbe. Mindezen túl azokat a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat is átveszi az állam, amelyeket 1990 után egészségügyi ellátás céljára használtak, és amelyek egészségügyi funkciója megváltozott, de egyéb közcélra nem hasznosította. A törvénygyár beindult, az ingyenes vagyonátadáshoz az alkotmányt is módosítani kell. Ezután további jogszabályok, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek várhatóak december végéig, hogy január elsejétől új tulajdonosi formában lássák el feladatukat az intézmények. A városi kórházak és a rendelőintézetek esetében a határidő január elseje, de nem kizárt, hogy előbb, akár 2012 folyamán megtörténik az állami kézbe vétel, hiszen mint Beneda Attila fogalmazott mindenkinek érdeke, hogy minél rövidebb legyen a rendezetlenség időszaka. A Semmelweis-terv margójára Egységes, transzparens szabályozás nélkül nincs megújulás az egészségügyben, amelyben a forráselosztást szabályok helyett a lobbik alakították, így nem a betegek, hanem az intézmények érdeke állt előtérben Ónodi-Szűcs Zoltán, a debreceni Önkormányzati Egészségügyi Holding vezérigazgatója szerint, aki a Budapesti Teljesítménymenedzsment Kutatóközpont munkatársa is egyben. A kutatócsoport jelentette meg a Semmelweis-terv margójára című vitairatát, amely szerint nemcsak az egészségügyi ellátások igénybevételében tapasztalhatók indokolatlan területi egyenlőtlenségek, hanem a kapacitások és a finanszírozás eloszlása is mind területileg, mind szolgáltatónként kiegyensúlyozatlan. Egy új forráselosztási rendszer gyors és hatékony bevezetésére az egységes állami tulajdonosi kontroll lehet az egyik eszköz a vitairat szerzői szerint. Nemcsak a döntések operatív végrehajtásában nyújthat segítséget, de a folyamatok szorosabb követésében és az esetlegesen szükséges korrekciók gyors megvalósításában is. De mint mindig, itt is a lényeg a részletekben rejlik: fel tud-e állni, és ha igen, mikorra az az ütőképes apparátus, amelyik képes megbirkózni a fenti feladatokkal, olvasható a vitairatban, amelynek szerzői felhívják a döntéshozók figyelmét, hogy a kapacitások újraelosztásakor kezelni kell a kialakult különbségeket.

15 Betegoktató program indult az Onkológiai Intézetben Sándor Judit Előre megtervezett, alaposan átgondolt, szakemberek közreműködésével megvalósuló képzéssel lépnek a betegek, hozzátartozók elé a daganatos betegek gyógyulási esélyének javítása érdekében. N agyon sok félreértés, hiedelem övezi a rákos megbetegedéseket, a laikusok nem ismerik a kiváltó okokat, a diagnosztikai, terápiás lehetőségeket, a rehabilitációs programokat. Ezért az Országos Onkológiai Intézet betegoktatási programot szervezett, amely szinte egyedülállónak tekinthető hazánkban, fogalmazott prof. dr. Kásler Miklós főigazgató főorvos. Pedig fontos lenne, hogy a betegek hiteles forrásokból szerezzék meg ismereteiket, javítva ezzel is az orvos-beteg együttműködést, a terápia hatékonyságát, gyógyulásuk esélyét. Az intézet célja, hogy a daganatos betegek és hozzátartozóik minél több információval rendelkezzenek a betegségről, annak kezeléséről, hogy a daganatos betegek ne tragédiaként éljék meg a szembesülést a kórral, hanem ismerjék a gyógyulási lehetőségeiket. Az intézet élen jár a szakemberek képzésében, most a laikusok oktatásában is szeretnének felzárkózni, ezért emberközeli, közérthető formában adnak tájékoztatást különböző témakörökben havonta egy alkalommal vette át a szót prof. dr. Polgár Csaba főorvos, oktatási vezető. A betegoktató program szeptemberben indult, és jövő májusig minden hónapban egy csütörtöki napon ingyenes előadásokat hallhatnak az érdeklődők az intézet Tükörtermében vagy igény esetén a jóval nagyobb, akár kétszáz főt befogadó Eckhardt termében. Az intézet betegoktatási programja a kemoterápiás kezelésekről, azok mellékhatásairól szóló tájékoztatóval indult, illetve információt kaptak az érdeklődők arról, hogy mit kell tudniuk a célzott biológiai kezelésekről és azok mellékhatárairól. Terítékre került a sugárterápia, az azzal kapcsolatos tévhiteket is számba vették, akárcsak a mellékhatások kezelésének lehetőségeit. Szó lesz az étkezés szerepéről, a fájdalomcsillapítás lehetőségeiről, a morfiummal kapcsolatos tévhitekről, valamint a műtéti előkészítésről és a rehabilitációs programokról. A találkozókon mindig lehetőség van interaktív megbeszélésre, és nemcsak az intézet betegei vehetnek részt az ingyenes programokon, hanem a máshol kezelt betegeket, illetve a hozzátartozókat is várják. Az orvosok szívesen vesznek részt a betegoktatásban, nem jelent nagy túlterheltséget egy-egy alkalom számukra, hiszen vállalták, hogy folyamatosan részt vesznek az oktatási, kutatási tevékenységben, tette hozzá Polgár Csaba professzor. 13 Kórház 2011/11. AKTUÁLIS

16 AKTUÁLIS Kórház 2011/ Megvalósult álom Zöldi Péter Október 20-án ünnepélyes keretek között avatták fel a Kaposi Mór Oktató Kórház új épületét és sürgősségi fejlesztését. Az avatáson dr. Moizs Mariann, az intézmény stratégiai főigazgató-helyettese Batthyány- Strattmann-díjat vehetett át az egészségügyi államtitkártól. Főigazgató-helyettes asszony, gratulálunk Batthyány-Strattmann-díjához. Mit jelent az Ön számára ez a kitüntetés? Elsősorban azt, hogy a szakma elismeri fél évtizedes kaposvári munkánkat. A díj egyértelműen összekapcsolódik a beruházással, amit az elmúlt években úgy tekintettem, mintha a gyermekem lenne. Az elismerés természetesen nem nekem szól, hanem a csapatmunka eredménye: magukénak érezhetik azok is, akikkel együtt dolgoztam a projekt vezetésében, a kórház menedzsmentje és kórházi kollégáim is. Minden ilyen kitüntetés egyéni teljesítményt honorál, de a sikert a csapatmunka tette lehetővé. egyetem elvégzése után a Baranya Megyei Kórház lett az első munkahelyem, ahol belgyógyászként dolgoztam. Aztán Dr. Moizs Mariann 1998 táján úgy éreztem, hogy alapdiplomám mellett valami mást, többet szeretnék tenni. Elkezdtem egy MBA-képzést, amely összecsengett vezetői kinevezésemmel: között az intézmény orvosigazgatója voltam. Nagyon hatékony tanulóévek voltak, talán a legnagyobb teljesítményt a hat elemű, úttörő Hogyan került Kaposvárra? 2006-ban váltottam, amikor látszott, hogy a Baranya Megyei Kórház számára az önállóság helyett szükségszerűséggé válik az egyetemi rendszerrel történő integráció. Ekkor kaptam Kaposváron komoly lehetőséget Repa Imre profeszszortól, akihez stratégiai vezetőként érkeztem, és bekapcsolódtam a tömbkórházi projekt előkészítésébe. Éppen időben, mert akkor jártunk az építési engedélyezési eljárásnál, és aktívan részt vehettem a koncepció projektté való formálásában, egyeztetve a mindenkori fejlesztéspolitikai és egészségpolitikai irányítással. Milyen fejlesztés valósult meg öt év alatt, 2011 végére? A tömbkórházi fejlesztési koncepció hosszú évekre, évtizedekre alapozza meg a kaposvári kórház, mint a térség egyik vezető intézménye, tevékenységét. A fejlesztés első szakasza az október 20-i átadással zárult le. Felépült az 5000 négyzetméteres Diagnosztikai épület, és hivatalos zárásához közeledik az 511 milliós sürgősségi projekt. A központi diagnosztikai osztályok végre európai színvonalú környezetbe kerülnek. A kórház alappillérének számító központi labor és izotóplabor egymás mellé kerül, közös in vitro laborral. Mellettük lesz megtalálható a kiváló szakmai színvonalú intézeti gyógyszertár, és ide költözik az Országos Vérellátó Szolgálat decentrumként működő területi egysége. Ezek az alapfunkciók korábban nagyon rossz állagú épületekben működtek, számukra óriási előrelépés a fejlesztés. Szintén a beruházás része a 20 ágyas nefrológiai osztály kialakítása, amelyet összenyitunk a 136 ágyas nagy belgyógyászati osztállyal. Így a belgyógyászati szakmák szorosan együtt tudnak majd működni, közvetlen kapcsolatban az új épület szomszédságában található B. Braun Avitum dialízis központtal. A sürgősségi fejlesztés új helikopter-leszállója Milyen életutat honorál a díj? Szakmai munkám egyértelműen a Dél-Dunántúlhoz kötődik óta a térség valamelyik nagy intézményének vezetőjeként dolgozom ban, az és komplex minőségügyi rendszer létrehozása és bevezetése jelentette. A minőségügy kiváló vezetői szemléletet adott, és jól lehetett később is menedzsment eszközként alkalmazni. Milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a fejlesztés során? Az egyik nagy kihívás, egyben alapfeltétel a folyamatos kórházi működés megvalósítása volt. Úgy ütemeztük a fejlesztést, hogy a lebontott épületek funkcióit a kapacitás kiesése nélkül kellett lehessen üzemeltetni. Emellett a legnagyobb

17 Tradíció és megújulás Prof. dr. Repa Imrét, az intézmény főigazgatóját a kaposvári fejlesztés stratégiai hátteréről kérdeztük. Professzor úr, az október végi átadás kapcsán hogyan értékeli a Kaposi Mór Oktató Kórház jelenét? Egy 165 éves egészségügyi intézménynek saját identitása és gyökerei vannak. Történelmében hullámvölgyek és hullámcsúcsok találhatóak, de mindig a kor szellemének megfelelő irányultsága és elkötelezettsége van. A Kaposi Mór Oktató Kórház küldetése ma a szolgáltatás szemléletű egészségügy több mint 400 ezres populáció számára történő megvalósítása. Ennek gerincét a 18 szakmás, 24 órás sürgősségi ellátás képezi, kiemelt, komplex onkológiai, kardio- és cerebrovaszkuláris ellátással, kiegészítve a gyermekgyógyászati ellátással. E szolgáltatási palettának része a sürgősségi ellátáshoz integrált járó- és fekvőbeteg ellátás, valamint a saját gépkocsiparkkal rendelkező betegszállítás is. A jelenlegi fejlesztésekből úgy tűnik, éppen a hullám csúcsán állnak. A fejlődéshez technikai és szakmai megújulásra van szükség. Küldetésünket Kaposvár megyei jogú várossal, Somogy megyével és a különböző megyei önkormányzati intézményekkel közösen szeretnénk megvalósítani. Ehhez a kórháznak technikailag is meg kell újulnia, hiszen a milliárdos fejlesztés fő célja az egy tömbben történő gyógyító folyamat megvalósítása. De a küldetés megvalósításához jelentős szakmai tartalmat is fel kell mutatni. Ehhez az elmúlt 8-9 évben jelentős változáson mentünk keresztül. Bizonyíték erre a kórház 13 professzora és 5 MTA nagydoktora. De nem csak ezen múlik a siker, az elmúlt években jelentős szakmai erőforrás koncentrálódott Kaposváron, nem csak orvosi, hanem szakdolgozói szinten is: felsőfokú végzettséggel rendelkező szakdolgozóink száma ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években. A szakmai megújulás Prof. dr. Repa Imre előbb következett be, mint a technikai, de idén a két folyamat összeér. Milyen nemzetközi folyamatokat tükröz a jelenlegi fejlesztés? Az egészségügy a világon mindenütt, így itthon is a változás, változtatás kényszere alatt áll. Az erőforrások sosem elengedőek a folyamatos technikai fejlődéshez. De 2013-tól Magyarország is versenyhelyzetbe kerül: az Európai Unió lakossága ott gyógyíttathatja majd magát, ahol akarja, csupán a helyi térítési díj és a biztosító térítése közötti különbözetet kell majd állnia. Ha mi erre nem készülünk fel, akkor a magyar állampolgárok külföldön fogják gyógykezeltetni magukat, és elvisznek abból a kevés forrásból, ami rendelkezésre áll. Ha viszont versenyképes az ellátás, mi fogadhatunk uniós betegeket, így bevételhez juthat az intézmény, az ellátórendszer és az egész ország. Azok a csúcsintézmények, ahol jelentős fejlesztés valósult meg az országban, például az Uzsoki utcai Kórház, a Bajcsy Kórház, a Szent Imre Kórház, az Állami Egészségügyi Központ, a kecskeméti megyei kórház, a soproni Erzsébet Kórház, a győri Petz Aladár Kórház vagy a DEOEC, mind olyan fejlesztések, amelyek az európai egészségügy piacán 2013-tól felvehetik a versenyt, és mi is erre törekedtünk a Kaposi Mór Oktató Kórház szakmai fejlesztése és most megvalósuló technikai megújítása kapcsán. Elégedett a fejlesztéssel? Amikor 1983-ban Bostonban éltem, ott így nézett ki az egészségügyi ellátás. Aztán nyolc évvel ezelőtt álmodtunk egy nagyon hasonlót Kaposvárra, és mára ez az álom teljesült. Egy maszszív csapat aktív tevékenységével azt valósította meg, amit elterveztünk. Köszönet illeti ezért azokat, akik most is dolgoznak rajta, azokat is, akik már nem dolgoznak Kaposváron, és azokat is akik sajnos már nem lehetnek velünk. Most, a fejlesztés vége felé közeledve, csak abban bízhatunk, hogy ha az alrendszerek megújulnak, a teljes ellátórendszer is meg tud újulni, amennyiben a szemléleten is tudunk változni. Válságállapotban, márpedig az egészségügy elhúzódó válságban van, a központi vezérlés és irányítás mindig szerencsés. Bízom abban, hogy ehhez a szükséges szerkezet és apparátus rendelkezésre fog állni, hiszen az államtitkárság jelentős erőkkel dolgozik kialakításán. De hiába fog az egészségügyi rendszer megváltozni, ha nem következik be szemléletbeli változás. Bennünk: orvosokban, intézményvezetőkben. 15 Kórház 2011/11. AKTUÁLIS feladatot az építkezés megszervezése, különösen a parkolási és közlekedési környezet kialakítása jelentette. Ahogy a magyar kórházak többsége, a Kaposi Mór Oktató Kórház is belvárosi környezetben található, szűk keresztmetszetű utcaszerkezetben, limitált parkolási lehetőséggel. Ez tovább csökkent az építkezés miatt. A várossal szoros együttműködésben igyekeztünk minimalizálni a lakókörnyezet terhelését, fontosnak tartottuk a sár, por és zaj csökkentését. Szorosan együttműködtünk a környező lakosokkal, a lakossági fórumokon közvetlenül nekünk tudták elmondani problémáikat, a kórház zöld számot üzemeltet, és a helyi médiában folyamatosan tájékoztattuk a város és a megye lakóit. Ezzel tudtuk azt elérni, hogy környezetünk a várakozáson felül tolerálta az építkezést. Milyen tapasztalatokat szerzett a projektmenedzsment kapcsán? A pályázati kiírásnak megfelelően, koncentrált ellátást létrehozó projektet indítottunk, amelyet a megvalósítás során számtalan akadály hátráltatott. A legnagyobb problémát, nemcsak számunkra, hanem az összes hasonló beruházásban résztvevő szereplő számára is, a közbeszerzési helyzetben látom. Önmagában nem az a baj, hogy minden beszerzést magyar és uniós közbeszerzési eljárás alatt kell megvalósítani, azonban ahogy a piaci helyzet egyre nehezebbé válik, a közbeszerzési környezet is élesedik. Az elmúlt években megtapasztaltuk, hogy a közbeszerzés folyamata nagyon lassú, elsősorban azért, mert folyamatosak a

18 AKTUÁLIS Kórház 2011/ támadások, az ajánlattevők minden lehetőséget megpróbálnak megragadni, hogy vélt vagy valós jogaikat érvényesítsék és szerződéshez jussanak, akár a projektet is ellehetetlenítve. Ezzel hosszú hónapokat veszítünk, feleslegesen. Hogyan változott a projekt az évek során? A Pólus-projektek kiírása és elfogadása folyamatosan húzódott, a évi válság erre a fejlesztésre is negatív hatással volt. Aztán a projekt mérete miatt alkalmazott kétfordulós pályáztatás elvitt az életünkből újabb fél évet júliusában 5%-kal növelték az áfát, ami szintén negatívan befolyásolta a fejlesztést, csakúgy, mint a forintárfolyam ingadozása. Ezeknek volt elsősorban köszönhető, hogy nagyon lassan indult a megvalósítás. Mégis, sikerült révbe érni. A hátráltató tényezők miatt örülünk ennyire a Pólus-projektek első átadásának. A folyamatosan változó gazdasági és jogi szabályozók nem könnyítették meg életünket, de a siker elérésében nagyon sokat segített a közreműködő szervezet és a fejlesztési ügynökség, akiktől minden segítséget megkaptuk a projekt fenntartása és folytatása érdekében. A több éves előkészítést rekordidejű építkezés követte. Hogyan lehet kilenc hónap alatt felépíteni egy 5000 négyzetméteres épületet? Ne felejtsük el azt sem, hogy ezzel párhuzamosan zajlik a kivitelező által december végére ígért 19 ezer négyzetméteres északi tömb fejlesztése. A siker eléréséhez alapvető fontosságú, hogy a külső és belső szereplők, valamint a külső szolgáltatók hatékony projektmenedzsmentben tudjanak együtt dolgozni. Ebből ki kell emelni a műszaki ellenőr csapatot, akik nagy odaadással végzik feladatukat, folyamatos jelenlétet és elérhetőséget biztosítva. Ki kell emelni a kivitelező HÉROSZ által vezetett konzorcium csapatát is, amely nagyon magas színvonalon dolgozott. Rendkívül jó szakembereket, főmérnököt, építésvezetőt ismertünk meg, akik csúcsidőben akár ember munkáját koordinálták, a folyamatosan működő kórházi ellátás mellett, ahol nem szünetelhetett a kapacitás, hiszen a somogyi betegeket el kell látni. Hogyan illeszkedik be ez a fejlesztés a déldunántúli ellátórendszer jövőképébe? A projekt súlyponti fejlesztésként indult, azóta ez a fogalom megszűnt. Jelenleg térségekről beszélünk, amelyben a Kaposi Mór Oktató Kórház a jövőben is meghatározó intézmény lesz, a jelenlegi fejlesztések eredményeként. A jövőt térségi partnerségben képzeljük el, hiszen a betegutak teljes körű átszervezésével, nagy részük ide fog vezetni, és el kell majd rendezni a nagytérségi betegutakat is. Somogy megye egészségügye pontosan definiálni tudta magát, aztán a projekt kapcsán szinte minden egészségügyi szolgáltatóval és néhány megyén kívüli intézménnyel is együttműködési megállapodást kötöttünk. A nyáron Dózsa Csaba segítségével elkészítettük Somogy megye Semmelweis Tervhez kapcsolódó, komplex egészségügyi fejlesztési tervét, amely Elhunyt Czinner Antal professzor meghatározza a megyei feladatokat, a konkrét fejlesztési igényeket és a reális rövid- és középtávú fejlesztési célokat. Érdemes lenne hasonló célokat a dél-dunántúli környezetben és más térségekben is megfogalmazni, és ezt a tudást szélesebb körben is hasznossá tenni. Inkább pécsinek vagy inkább kaposvárinak vallja magát? Lakhely szerint pécsi, szakmámban kaposvári vagyok. Munkámat Kaposváron végzem, hétvégén Pécsen élek. Nehéz választani, mert a két város mindössze egy órára van egymástól. Talán leginkább dél-dunántúli vagyok. Czinner Antal professzor a Heim Pál Gyermekkórház gyermek-belgyógyász osztályvezető főorvosa, tudományos igazgatója, október 9-én örökre eltávozott. Orvosként, családfőként és emberként is egyaránt sokaknak volt példaképe. Szerény, empatikus ember volt, híres szaktekintély, de azon kevesek közé tartozott, aki professzorként is megtalálta a legegyszerűbb emberekkel is a közös hangot. Orvosi tanulmányait a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán 1971-ben fejezte be ben szerzett szakorvosi képesítést csecsemő- és gyermekbetegségekből ben az orvostudomány kandidátusa tudományos fokozatot megszerezve, 1995-ben habilitált a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen ben került az I. sz. Gyermekklinikára mint aspiráns, majd hamarosan a klinika tanársegédje lett ben az Apáthy István Gyermekkórházban volt osztályvezető főorvos, majd 1988-ban igazgató főorvosi kinevezést kapott ben nevezték ki a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Tanszék vezetőjévé ben a Heim Pál Gyermekkórház belgyógyászatának osztályvezetője, majd napjainkig tudományos igazgatója volt től a SOTE Egészségügyi Főiskolai Karánál, a Közegészségtani és Járványtani Intézet Gyermek- és Ifjúságegészségügyi Tanszék vezetője óta a Családgondozási és Módszertani Tanszék vezetője volt, irányítva az egészségügyi gondozás és prevenció szak védőnő szakirány képzését óta a főváros gyermekgyógyász szakfelügyelője. Munkáját 1992-ben Pro Urbe kitüntetéssel, 2004-ben Batthyány-Strattmann László-díjjal ismerték el júliusában, a Semmelweis Egyetemen átvehette az arany pecsétgyűrűt szeptemberében a Schöpf-Mérei-emlékérmet prof. dr. Czinner Antal, a Heim Pál kórház tudományos igazgatója kapta munkássága elismeréseként. Czinner professzor tagja volt a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégiumnak, a Magyar Arterioszklerózis Társaság gyermek-szekciójának, valamint a Magyar Európai Elhízástudományi Társaságnak. A Háziorvosi Szemle, a Gyermekorvos Továbbképzés, valamint a Metabolizmus című szaklapokban szerkesztőbizottsági tagként dolgozott. Czinner professzor a gyermekek iránti elkötelezettsége mellett, a gyermekkori elhízás elleni küzdelem legnevesebb szaktekintélye. Könyvei és publikációi a gyermekgyógyászat bibliájává váltak. Czinner doktornak szívügye volt támogatni minden olyan tevékenységet, amely gyerekekről, a gyerekekért szólt, legyen az orvosi vagy emberi segíteni akarás. A Tanár Úr híres volt arról, hogy nem volt olyan nap a héten, amin ő ne ellenőrizte volna kis betegeit, de különleges figyelmet szentelt a fiatal orvosok nevelésének is. Munkáját a mély szakmai alázat, a precizitás, a kollegialitás és a gyermekorvosok munkájának megbecsülése jellemezte. Halála hatalmas veszteség a magyar orvostársadalomnak. 65 éves lett volna november 9-én.

19 Tudományos menedzsment Bene Zsolt Dózsa Csabával, a Miskolci Egyetem adjunktusával annak apropóján beszélgettünk, hogy egyre több, tudományos fokozatot elért egészségügyi közgazdász jut véleményformáló szerephez az ágazatban. Az ezen a téren tapasztalható kedvező folyamatot jelzi az is, hogy idén júniustól a szakmai kollégium egészség-gazdaságtan és egészségmenedzsment tagozattal egészült ki. Örömteli, hogy egyre több szakember szerez doktori fokozatot az egészségügyi rendszer szisztematikus gazdasági elemzésével. (Dózsa Csaba doktori disszertációja elérhető: phd_magyar.pdf) Valóban, egyre több ember is van, aki ilyen ráképzettséggel egészség, egészség-gazdaságtani, vagy valamilyen szakiránnyal rendelkezik, vagy master diplomát és doktorit is szerzett ebben a témában. Egyébként néhányan a korábbi években is szereztek doktori címet, többek között Nagy Balázs, Kaló Zoltán, Boncz Imre is. Ám ez a kb. tíz fő még nem kritikus tömeg, inkább szórványosnak tekinthető ahhoz, hogy az ügyekre nagyobb hatásunk lehessen emberre lenne szükség. Ennek érdekében mindenki, aki ezen a területen dolgozik, tanszéket fejleszt, oktatási és kutatási programokat, elemzéseket indít. 17 Kórház 2011/11. AKTUÁLIS Mikor és hogyan kezdődött egészségügyi közgazdász karrierje? 1994-ben kezdtem el dolgozni az OEPnél. Három évet töltöttel el a Tervezési- Költségvetési Főosztályon, majd megpályáztam egy világbanki ösztöndíjat. Ezzel kimentem Spanyolországba, és ott Egészséggazdasági Master Diplomát szereztem. Amikor visszajöttem, még másfél évig dolgoztam az egészségbiztosító Tervezési-Költségvetési Főosztályán, mint főosztályvezető. Aztán 2001 februárjától tehát több mint tíz éve mentem át az gyógyító-megelőző ellátási területre, ahol rálátásom nyílt az OEP-finanszírozás teljes spektrumára. Összességében hét évig dolgoztam az államigazgatásban vezetőként, jelenleg pedig több mint öt éve vagyok egy tanácsadó cég vezetője. Közben egyre több helyen kezdtem el tanítani. Több mint tíz éve tanítok egészség-gazdaságtant, egészségügy-finanszírozást, társadalombiztosítási ismereteket az ELTE-n, a Corvinus Egyetemen, a Debreceni és a Miskolci Egyetemen. A Miskolci Egyetemen tavaly szeptember óta főállásban dolgozom. Aktív szerepet vállalt egy tudományosszakmai szervezet megalapításában. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) 2003 januárjában alakult meg, amelynek valóban alapító tagja voltam ben, 2005-ben és 2006-ban elnöki posztot töltöttem be, közben elnökségi tag voltam, 2011-ben és jövőre pedig megint én lettem a megválasztott elnök. Idén ötödik alkalommal megszerveztük az Egészség-gazdaságtani Társaság Konferenciát. Elég széleskörű a Dózsa Csaba látogatottsága a havi programjainknak is, hatvan-hetven ember rendszeresen eljön ezekre a programokra. Az éves konferenciákon fő vesz részt, így szélesebb nyilvánosságot kap a tevékenységünk. Országos szinten nagy előrelépés, hogy a szakmai kollégiumoknál amelyek munkája segíti az Egészségügyi Államtitkárságot, kialakítottuk az egészség-gazdaságtan és egészségmenedzsment tagozatot, mellette háromfős tagozatot, és tízfős tanácsot, amelyben jómagam is benne vagyok. Ez egy olyan csoport, akik direktben, hivatalosan is tudják véleményezni a jogszabályokat, egyéb kórházügyi intézkedéseket, tervezeteket, az egészségügy szabályozásának különböző kérdéseit. Vagyis magasabb szintre emelkedett az egészség-gazdaságtan és az egészségmenedzsment képviselete, érdekérvényesítő lehetősége, a szakmaiság képviselete. Ehhez arra is szükség volt, hogy a kórházak részéről legyen fogadókészség, arra hogy ne csak orvosszakmai, egészségügyi, informatikai, hanem egészség-gazdaságtani társaságok is szerephez jussanak. Milyen kapcsolatot alakítottak ki az orvosszakmai szervezetekkel? Szimbiózisban dolgozunk az orvosi társaságokkal, és ebből kifolyólag vannak nagyon jó kereszthatások, például a készül egy diabétesz program, melynek a támogatója Kaló Zoltánék tudományos vonala. Jómagam például a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaságával (MSOTKE) alakítottam ki szorosabb kapcsolatot. Jelenleg közös szakmai háttérmunkával azt tervezzük, hogyan folytassuk a 7-8 évvel ezelőtt elkezdett sürgősségi ellátórendszer fejlesztését. Ezen kívül más, több éves együttműködéseink is vannak, például tüdőgyógyászokkal, diabetológusokkal, kardiológusokkal, és az invazív kardiológiát végző centrumokkal. Vagyis a kapcsolatoknak létezik egy természetes együttélése, ahol az orvosi, orvoszakmai kérdéseket igyekszünk meg lefordítani finanszírozási és egyéb rendszerszerű megoldásokra. Beszéljünk egy kicsit részletesebben a sürgősségi ellátás fejlesztéséről. A sürgősségi ellátásban 2003-tól kezdtünk el egy munkát, amelynek 2004-re már voltak bizonyos eredményei, például a sürgősségi osztályos fixdíj kialakítása a kórház-finanszírozásban. Majd 2005-ben az Egészségügyi Minisztérium több milliárd Ft értékben pályázatot írt ki sürgősségi osztályok létesítésére, eszközbeszerzésre, mentőhálózat fejlesztésére a többlet kormányzati keretből ban záródott le az a légimentőtender, amelynek keretében tartós bérleti konstrukcióban öt új helikopter került bevonásra a légimentésbe, továbbá felújítottak három meglévő gépet. Ezzel

20 AKTUÁLIS Kórház 2011/ gyakorlatilag két-három év alatt ismét teljessé vált a légimentés, s ezzel most olyan korszerű helikopterek teljesítenek szolgálatot Magyarországon, melyek korábban még soha nem voltak. Az európai uniós fejlesztésekben több mint 20 milliárd forint értékben került betervezésre sürgősségi osztály és bizonyos mentőhálózat-fejlesztések is. Ezeknek a pályázatai elindultak, és ebből jelenleg közel harminc sürgősségi osztály és centrum felújítása, rekonstrukciója, vagy teljesen új sürgősségi osztály létesítése zajlik. Ezekben az években lehetett pályázni a sürgősségi ellátás keretében a koraszülött intenzív terápiás osztály (PIC) fejlesztésre. Az ország legnagyobb centrumainak egyenként ilyen inkubátora van, illetve koraszülött intenzív ellátási részlege, azok tudtak erre több milliárd forint összértékben pályázni. Még folyamatban van egy körülbelül négymilliárdos pályázat tervezése, amely még a további hiányzó láncszemeket hivatott fejleszteni. Ezen kívül a Mentőszolgálatnak van egy tizenötmilliárdos kerete, amit kiemelt pályázat keretében hívhatna le, de ez évek óta nem indult el. Jelenleg meghirdetés alatt áll, tehát van egy része, amelyre már volt közbeszerzés. Ennek a kétharmada a gépjárműbeszerzés és mentőállomás-hálózatfejlesztés, egyharmada pedig mentésirányítás-, bevetésirányítás-fejlesztés, vagyis az infokommunikáció fejlesztése. A felsoroltak mindegyike infrastrukturális fejlesztés. Mi lesz a működést biztosító humán erőforrással? Igen, az infrastruktúra kiépítése önmagában tényleg nem elegendő. Ahhoz, hogy működőképes legyen a sürgősségi program, a jelenleginél sokkal több sürgősségi szakorvosra van szükség, és olyan szakszemélyzetre, szakasszisztenciára, nővérekre, akik ebben a rendszerben dolgoznak. Leginkább itt vannak hiányosságok. Sajnos a sürgősségi szakorvosképzés, a másodszakvizsga megszerzése és az alapképzések lemaradtak, holott eredetileg benne volt az Egészséges Társadalom komplex programokban, melyeket ban dolgoztunk ki. Szerepelt benne képzés, minőségi indikátorrendszer fejlesztése és akkreditációs program. Most arra készülünk, hogy a sürgősségi társasággal közösen újratervezzük a programot. Kissé változtak a környezeti feltételek, rosszabbak lettek a gazdasági körülmények, az ország lakosságszáma folyamatosan csökken, főleg a vidéki területeken, ezért jobban kell koncentrálni a kórházi, és ennek megfelelően a sürgősségi osztályos hálózatot is. Mi lesz azokkal a kórházakkal, amelyeknek az államtitkárság más szerepet szán a jövőben? Például, ahol megszűnik az intenzív ellátás, illetve a sebészet, akkor ezek a kórházak nem lesznek alkalmasak arra, hogy egy SO2 sürgősségi osztálynak a hátterét adják. Egy sürgősségi osztályhoz nem elegendő a kialakított hely, hanem az a fontos, hogy a mögöttes szakmáknak egy olyan tárháza legyen főleg egy sürgősségi centrum esetében, amely képes a konziliárusi, diagnosztikai, műtéti hátteret nyújtani. Különben csak állapotstabilizálást tudnak végezni, és egy szekunder transzporttal továbbszállítják a beteget természetesen ez nem gond, azt is meg kell szervezni, de nem a legjobb megoldás. Ahogyan a GPS is mondja, újratervezés történik: megvizsgáljuk, meddig jutottunk el az elmúlt 4-5 évben, és ha eltévedtünk, akkor korrigáljuk az irányt. Számos pályázat gyakorlati megvalósítása van folyamatban, nagyon sok helyen építik a sürgősségi osztályokat, viszont a szakemberek létszáma nem, vagy csak nagyon lassan bővült. Kevesen választják a sürgősségi orvosi szakot, ráadásul a szakma oktatási háttere sem teljes, vagyis még mindig kevés tanszék van sürgősségi orvoslásban és nagyon kevés szakorvos jelölt, aki első szakmának választja ezt a területet. Ebben vannak még hiányosságok. Emiatt kérdéses, hogy miként lehet majd működtetni a létrehozott sürgősségi centrumokat. Milyen mértékben érinti az elvándorlás ezt a szakmát? Rendkívül nagy mértékben érinti, mert hihetetlenül keresett az igazán jól képzett sürgősségi szakorvos. Egy ilyen szakember Nyugat-Európában, néhány napos ügyelettel megkeresi az itteni havi bérét. Az anyagiakon túl azért is nagy a vonzás, mert a nyugat-európai országok többségében a legkorszerűbb technológiát építik a sürgősségi ellátásra, és a high-tech körülmények mellett már kialakult a szakma munkakultúrája is. Magyaroszágon viszont néhány kórházban még mindig maradi elvnek számít ez az ellátás, és húzzák a szájukat azok a szakorvosok, akiket beforgattak a sürgősségi ügyeletbe. Nálunk ennek még nincs meg a munkakultúrája, ezért nem annyira vonzó pálya legfeljebb néhány centrumban, ahol ennek régebbi hagyománya van (Kaposvár, Nyíregyháza, Budapest Szent Imre Kórház) Óriási a kockázat, még ha képezünk is ki ilyen szakembereket, akkor azok egy része várhatóan külföldre megy, főként németajkú és angolszász területekre, illetve a skandináv országokba. Mennyire fogadták el az intézményvezetők a sürgősségi ellátás filozófiáját? A kórházi vezetők többsége megértette, hogy miért van jelentősége az egykapus beléptetésnek, hiszen nagyon sok kórház beépítette a fejlesztési terveibe, hogy az összes akut ellátást érdemes összeköltöztetni egy telephelyre, lehetőség szerint egy tömb épületbe, ehhez egy sürgősségi kaput rendelni és így jobban letisztázott, kontrollálható betegfelvételt, betegosztályozást - triag-et és betegforgalmat bonyolítani. Az osztály fenntartása többletpénzbe is kerülhet, hisz folyamatosan rendelkezésre áll az ügyeleti stáb, a műszakba szervezett sürgősség. Rendellenesen működik, ha ehhez nem alakítják át megfelelően a kórházi hátteret, illetve ha ez veszteséget okoz a kórháznak. Hiszen amennyiben fel tudja venni a beteget 1,5 2 súlyszámos ellátási esetként, öt napra, illetve ehelyett hatékonyan kezeli egy SHBCS-vel, és a beteget 10 órán belül hazaengedi és kap érte 0,3 0,5 súlyszámot, akkor a kórház elbukott több mint százezer forintot. Tehát a sürgősségi ellátás direktben a hagyományos HBCS-rendszerben bizonyos szempontból többletveszteséget okoz. Hol tart ma a projekt? A programok nagyrésze elhalt, ami maradt, az a betonozás. Van, aki úgy gondolkodott: megpályázok 600 millió forintot, ebből 400 milliót beépítek, 150 marad eszközökre, 50 millió pedig a ráépülő pályázatírás projektre. Elfelejtették azonban átszervezni a kórházi ügyeletet, és ha nem biztosítottak hozzá megfelelő képzést, akkor az ellátás nem működik rugalmasan és magas szinten. Pedig mi 2004 táján egy komplex programot terveztünk meg. Minden egészségpolitikai programnak az a feltétele, hogy hosszútávon, legalább éven keresztül érvényesüljön. Egy ilyen program esetében éves távlatban kell pontosan egymásra építeni a lépéseket, és ha következetesen kormányzatról kormányzatra, miniszterről miniszterre folytatódnak az intézkedések, akkor ebből összeállhat egy program. A beruházások egyébként több mint két