Statisztika. A statisztika fogalma. Követelmények. Sokaság fogalma. Ismérv fogalma. Adatok összehasonlíthatósága

Átírás

1 A statisztika fogalma Statisztika Harnos Lászlóné Statisztikán a társadalmi-gazdasági és a természeti jelenségeknek, ezek idıbeni változásának és a jelenségek közötti összefüggések számszerő leírását értjük. Követelmények Sokaság fogalma Mindenkor a valós helyzetet tárja fel. (közömbösség) Mondanivalója tömör és áttekinthetı legyen. (kimutatás készítés) Az eredmények közlése. (gyors legyen) Az ek összességét sokaságnak nevezzük Álló sokaság (vállalkozók száma egy évben) Mozgó sokaság (termelés mennyisége havonta) SOKASÁG Ismérv fogalma A sokaság tulajdonságait (jellemzıit) ismérvnek nevezzük. Közös ismérv.(2006-ban alapítottak) Megkülönböztetı ismérv Egyéni vállakók BT SOKASÁG Vállalkozások RT Adatok összehasonlíthatósága Az adatok eredeti formájukban nem hasonlíthatók össze!!! Ezért fontos a jelenségek közötti összefüggés és a torzításmentes kép kialakítása. Ingatlan-értékelıknél a. alkalmazzuk. Egyéni cégek KFT 1

2 Adatok csoportosítása A sokaság valamilyen ismérv (tulajdonság) szerinti osztályozását csoportosításnak nevezzük. Ezeket az osztályokat csoportképzı ismérvnek hívjuk. A statisztikai munka szakaszai 1. A megfigyelés programjának elkészítése, 2. A megfigyelés végrehajtása (adatgyőjtés), 3. Ellenırzés, 4. Az adatok feldolgozása, rendszerezése, 5. Elemzés és szöveges értékelés, 6. Közlés. 1. A megfigyelés programjának elkészítése, Milyen célból kell az adat? Milyen gyakran kell adatot szolgáltatni? Milyen kört vizsgálok? Hogyan győjtım be az adatot? Feldolgozás menete. Kikkel kell közölni az eredményt. 2. Adatfelvételek fajtái Gyakoriság szerint Megfigyelés szerint Módja szerint Folyamatos Teljeskörő Részleges Önszámlálás Kikérdezés Idıszakos Reprezentatív Alkalomszerő Monografikus 3. Ellenırzés, 4. Feldolgozás Beérkezett-e minden kérdıív? Minden kérdésre válaszoltak-e? Helyesek-e az adott válaszok? Számítások elvégzése. Milyen egy jó kérdıív? Mondj egy példát, hogy mire készítenél kérdıívet? Milyen kérdéseket tennél fel? Hány kérdés a legmegfelelıbb? Mire használnád fel a kapott eredményt? 2

3 Statisztikai sorok és fajtáik 1. Leíró sor, 2. Területi sor, 3. Idısor, 4. Mennyiségi sor, 5. Minıségi sor. 1. Leíró sor Egy csoport jellemzı adatait egymás után soroljuk fel. (re vonatkozó több ismérv) Jellemzıi: nem összesíthetı, Nincs közöttük logikai kapcsolat. Megnevezés Jellemzı adat Nyilvántartásba vettek száma (fı) Legkeresettebb lakás (m 2 ) Létrejött adásvételek száma (db) Elkészített értékbecslések (db) Területi sor Egy csoport térbeli, területi eloszlását jelenti. Jellemzıi: Vas Összesíthetık az adatai, Van köztük logikai kapcsolat, tehát összehasonlíthatók Gyır-Moson-Sopron Komárom-Esztergom Megye Települések száma Idısor Olyan jelenségeket mutatunk be vele, melyek folyamatosan változnak Fajtái: Állapot idısor (valaminek a mennyiségét mutatjuk be vele), Tartam idısor (egy-egy jelenség, illetve folyamat meghatározott idıszakra vonatkozó jellemzıit mutatjuk be) Az állapot idısor jellemzıje: nem összesíthetı, mert értelmezhetetlen számot kapnánk. A tartam idısor jellemzıje: Összesíthetı, értelmezhetıek. Hosszabb idıszak az eredmény Értékesített lakások Dorog területén 4. Mennyiségi sorok Év Ezer darab Hónap január február március I. n. év össz. Ezer darab Fajtái: Gyakorisági sor (egy ismérvhez tartozó esetek számát adjuk meg) Értékösszeg sor (az ismérvhez tartozó értékösszeget ismertetjük) Állapot idısor Tartam idısor Jellemzıje: Kevés kivétellel összeadhatók. 3

4 4. Mennyiségi sorok Fizetési kategóriák (eft) Gyakorisági sor fı Fizetési kategóriák (eft) Értékösszeg sor Osztályközök és osztályközök hossza Kifizetések (eft) Minıségi sor Szerkezetét tekintve hasonlít a mennyiségi sorokhoz azzal az eltéréssel, hogy az elsı oszlopban nem osztályközöket, hanem /kategóriákat/ minıségeket sorolunk fel. Jellemzıje: Összesíthetı, Megnevezés Ingatlanközvetítések Lakás értékbecslések értékbecslések Bevétel (eft) Statisztikai táblák 1. Egyszerő táblák: Nem tartalmaznak összesen sorokat. 2. Csoportosító táblák: Az egyik irányban már tartalmaz összesen sort. 3. Kombinációs táblák: Mind az oldal- és mind a fejrovatok egymással kombinálhatók, illetve a sorok és oszlopok is összeadhatók. Statisztikai tábla tartalmi és formai követelményei, Közérthetı, Tábla típusának meghatározása (egyszerő ), Tábla megnevezése, fejléc kitöltése, Összesen rovat közlése, Mértékegységek közlése Kerekítésekre ügyelni, Sorrendiség biztosítása (év) Statisztikai ábrák Sáv diagram DIAGAMMOK Koordináta-rendszeren alapuló ábrák Vonaldiagram Oszlopdiagram Kördiagramok PIKTOGRAMMOK STATISZTIKAI TÉRKÉPEK Kartogram Kartodiagram Ponttérkép Értékbecslések diagramok 4

5 Oszlop diagram Sajt diagram Értékbecslések Értékbecslés Szalag diagram Perec diagram Értékbecslések Viszonyszámok és átlagok Alapösszefüggés: Két szám hányadosa. A (viszonyítás tárgya) V (viszonyszám) = B (viszonyítás alapja) Együtthatós forma: 8:10= 0,8 Százalékos forma: 0,8 100= 80% Ezrelékes forma: Csak akkor használható, ha nagy az eltérés a tárgy és az alap között. Viszonyszámok formái Egydimenziós Megoszlási viszonyszámok (mindig az egészhez viszonyítunk egy részadatot), Koordinációs viszonyszámok (Részadatot viszonyítunk egy másik részadathoz azonos idıszakban), Dinamikus viszonyszámok (két egynemő ismérv, de különbözı idıszakra vonatkozó adatát hasonlítjuk össze). 5

6 Megnevezés Férfiak Nık Összesen PÉLDA!!!! Bázisév (2005) Tárgyév (2006) Összesen Egy városban a évben harmincezer lakosból 14 ezer volt férfi évben a férfiak száma zal emelkedik, míg a nıké zal nı. Feladat: Számítsa ki a megoszlási, koordinációs és dinamikus viszonyszámokat! Többsíkú, többdimenziós viszonyszám Különbözı nemő és eltérı mértékegységő adatok, de valamilyen kapcsolat miatt összefüggenek. Ezzel lehet kifejezni, hogy egyik adatból mennyi jut a másik adat egy egységére. Ilyen viszonyszám például az intenzitási viszonyszám. Megnevezés Éves összes árbevétel Évi átlagos statisztikai létszám Éves bérköltség Irodák száma PÉLDA!!!! évre jellemzı adat ,-Ft 19 fı ,-Ft 3 db Feladat: Számítson ki minél több intenzitási viszonyszámot! Középértékek Középérték számítást akkor alkalmazunk, ha a vizsgált sokaság egyes einek értéke eltér egymástól. Jellemzıi: Viszonylagosnak kell tekinteni, Csak egynemőekbıl számítható ki, A középértékbıl nem derül ki, hogy mennyi tagból áll, és milyen szélsı értéket tartalmaz, Az eredmény nem fordul elı a tagok között. Középértékek Helyi középérték Módusz Számított középértékek /Átlagok/ Számtani (aritmetikai) átlag Medián Mértani (geometriai) átlag Harmonikus átlag Négyzetes átlag Kronologikus átlag 6