Nagyon egyszerű példák fizikai kémiából február 24.
|
|
- Irma Székelyné
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nagyon egyszerű példák fizikai kémiából 015. február 4. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet 1. feladat Reggel azt mondta be a rádió, hogy a légnyomás 748 Hgmm, lassan emelkedik. Adja meg a reggeli légnyomást torr, Pa, bar és atm egységben! 1 bar= 10 5 Pa; 1 atm=760 Hgmm=760 torr= Pa Ennek alapján a légnyomás 748 Hgmm = = 748 torr = 748/760 atm = 0,984 atm 0,984 atm = 0, Pa = 9, Pa 9, Pa = 9, = 0,997 bar Megjegyzés: A rádióban 3 értékes jegy pontossággal adták meg a légnyomást Hgmm-ben. Ha más mértékegységre számítjuk át, meg kell tartani a 3 értékes jegy pontosságot. 1
2 . feladat Isaac Newton tömege 65,0 kg volt és a cipőinek talpa 50 cm volt (a két cipő együtt). Mekkora nyomást fejtett ki a talajra? A Földi gravitációs állandó g=9,81 m s -. Newton súlya a Földön: F = mg = 65 kg 9,81 m s - = 638 kg m s - = 638 N A = 50 cm =, m p = F/A= 638 / 0,050 kg m -1 s - =, Pa = 0,55 bar
3 3. feladat Egy gázelegy összetétele 30,0 mol% He és 70,0 mol% Ne, össznyomása 800 Pa. Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása? Dalton törvénye szerint egy gázelegy nyomása a komponensek parciális nyomásainak összege. Tökéletes gázok elegyeiben igaz, hogy pv = ( n1 + n + K+ n K )RT n RT nrt nkrt p = + + K+ = p1 + p + K+ V V V 1 p K ahol p 1, p,, p K a komponensek parciális nyomásai. n j p jv / RT p j x j = = = n + n + Kn pv / RT p 1 He móltörtje: x He = 30/100 = 0,30 Ne móltörtje: x Ne = 70/100 = 0,70 K He parciális nyomása: Ne parciális nyomása: p He = 0, Pa = 40 Pa p Ne = 0, Pa = 560 Pa Az össznyomás a parciális nyomások összege. 3
4 4. feladat Nitrogéngáz kompresszibilitási tényezője Z=0,93, ha a nyomása 100 bar és a hőmérséklete -40 ºC. Mekkora ilyen körülmények között a gáz moláris térfogata? Z = pvm / RT A kompresszibilitási tényező megmutatja az eltérést az általános gáztörvénytől p= 100 bar = Pa = 10 7 Pa R = 8,314 J K -1 mol -1 = 8,314 K -1 Pa m 3 mol -1 T= ( ,15) K = 33 K V m = Z R T / p = = 0,93 8, / 10 7 m 3 mol -1 = 1, m 3 mol -1 Megjegyzések: - Két értékes jegyre adjuk meg az eredményt, mert két bemenő adat is két értékes jegyre van megadva. - A közbenső számításoknál lehet több értékes jegyet használni. - A mennyiség jelölés dőlt betű (p, T), a mértékegység mindig álló betű (Pa, K). 4
5 5. feladat T = 100 C hőmérsékleten és p=10 torr nyomáson a foszforgőz sűrűsége ρ= 0,6388 kg m -3. Milyen molekulák alkotják a foszforgőzt? A foszfor relatív molekulatömege 31. Ideális gázok törvénye: pv m = RT T = 100 C = 373,15 K p = 10 torr = 10 / Pa = Pa V m = RT/p= 8, ,15 / m 3 mol -1 = 0,1939 m 3 mol -1 1 mol anyag térfogata V m = 0,1939 m 3 mol -1 1 mol anyag tömege: ρv m = 0,6388 kg m -3 0,1939 m 3 mol -1 = 0,14 kg mol -1 = 14 g mol -1 A foszforgőz moláris tömege 14 g mol -1, tehát a képlete P 4. 5
6 6. feladat Számítsa ki, hogy mekkora a hőmérséklete 1,50 mol, p=100 atm nyomású, V= 369 cm 3 térfogatú nitrogéngáznak (a) az ideális gázok törvénye alapján; (b) a van der Waals-egyenlet alapján. A megfelelő van der Waals együtthatók: a= 0,1408 m 6 Pa mol -, b= 3, m 3 mol -1 p= 100 atm = 100 x Pa = Pa V= 369 cm 3 / 10 6 m 3 = 3, m 3 pv (a) Ideális gázok törvénye: pv = nrt T = nr T= ( , )/(1,5 8,314) K = 300 K (b) A van der Waals-egyenlet: p + ( V nb) = nrt n V a n a p + ( V nb) V T = nr = ( (1,5) 0,1408/(3, ) ) (3, ,5 3, )/(1,5 8,314) K = ( , ) (3, , )/(1,5 8,314) K = 310 K Korrigált nyomás: 100 atm helyett 13 atm Korrigált térfogat: 36,9 cm 3 helyett 31,0 cm 3 6
7 7. feladat Egy réztömbbel 100 kj hőt és 00 J munkát közöltünk. Mennyivel változott meg a belső energiája? Mi a változás előjele? U = w + q du = δw + δ q w= 00 J q= 100 kj = J U = w + q = 00 J J = J A rendszer (a réztömb) belső energiája növekedett, a változás pozitív. 7
8 8. feladat 10,0 cm 3 térfogatú szappanbuborékot fújunk. Legalább mennyi munkát kell ehhez befektetnünk, ha a légnyomás 1,00 atm? A térfogatváltozás: V = 10 cm 3 = 1, m 3 A (külső) légnyomás p ex = 1 atm = Pa δ w = p dv Az elemi térfogati munka: ex Állandó külső nyomáson, véges térfogatváltozásra: w p = ex V w= Pa 1, m 3 = - 1,01 J 8
9 9. feladat Egy hengerben 1,00 atm nyomású, 5,00 dm 3 térfogatú, 0 ºC hőmérsékletű héliumgáz van. (a) Ez hány mól He? (b) Zárt rendszerben, izoterm körülmények között a térfogatot felére csökkentjük. Ehhez mennyi munkát kell végezni? (a) p = 1,00 atm = Pa V = 5,00 dm 3 = 5, m 3 T = 0 ºC = (73,15 + 0) K = 93 K pv pv = nrt n = RT = =( , )/(8,314 93) mol = 0,1 mol (b) Az elemi térfogati munka: A térfogati munka: δ w = p w V V = ex p dv dv 1i Tökéletes gáz és izoterm változás esetén a p(v) függvény: p = nrt Az izoterm változás kvázisztatikus térfogati munkája tökéletes gázra V 9
10 V V V p w = nrt 1 1 dv = nrt ln = p1v 1 ln = pv ln. V V V p V 1i A példa szerint V /V 1 = 0,50 és ln(0,5)= -0,69 tehát w = ( - 0,1 8, ln(0,5) ) J = +355 J A számított munka pozitív, tehát a rendszer energiája növekedett
11 10. feladat Egy hengerben 1,00 atm nyomású, 5,00 dm 3 térfogatú héliumgáz van. A belső energiája 1000 J. Mekkora a gáz entalpiája? p = 1 atm = Pa V = 5 dm 3 = 0,005 m 3 Az entalpia definíciója: H = U + pv pv = 507 J H= ( ) J = 1507 J 11
12 11. feladat Egy hengerben adiabatikus módon a nitrogén nyomását,00 atm-ról 3,00 atm-ra növeljük. Azt tapasztaljuk, hogy a nitrogén hőmérséklete 0,00 ºC-ról 0,7 ºC-ra növekszik. Becsülje meg ennek alapján a nitrogén adiabatikus Joule-Thomson együtthatóját! adiabatikus Joule-Thomson együttható meghatározása: T T µ = p p H p = (3,00-,00) atm = 1, Pa T = 0,7 K µ = 0,7 K / Pa =, K Pa -1 1
13 1. feladat 5,000 kg, jól hőszigetelt vastömböt árammal felmelegítünk p= 1 atm állandó nyomáson. Ha 10,000 kj hőt közlünk vastömbbel, akkor annak hőmérséklete 4,45 K-el emelkedik meg. Mekkora a vastömb állandó nyomáson vett hőkapacitása? Mekkora a moláris c p? M Fe = 55,85 g mol -1 A vastömb hőkapacitása C = δq/dt C p = J / 4,45 K =, J/K =,5 kj/k m Fe = 5,000 kg = 5000 g n Fe = 5000 g /(55,85 g mol -1 ) = 89,53 mol c p = (50/89,53) J K -1 mol -1 c p = 5,1 J K -1 mol -1 a vas állandó nyomáson vett moláris hőkapacitása. 13
14 13. feladat 1,000 kg tömegű rézet 1,000 bar állandó nyomáson felmelegítünk 300,0 K-ről 100 K-re. Mennyi hő szükséges ehhez? M Cu = 63,54 g mol -1 c p = (,59+6, T) J K -1 mol -1 m Cu = 1 kg = 1000 g n Cu = 1000 g / (63,54 g mol -1 ) = 15,74 mol H ( T H ( T Tehát ) = H ( T1 ) + C ) = H ( T ) + C H 1 = T T 1 T T 1 p p ( T C p dt dt T ); 1 ( C p állandó). A fenti c p (T) függvényt integráljuk, a kapott függvénnyel a Newton-Leibnitz szabállyal kiszámítjuk a határozott integrált: H = [,59 T + 6, T /] = (, , /) (, , /) J mol -1 = 3169,6 7059,6J mol -1 = 4570 J mol -1 A teljes szükséges hőmennyiség: q = n H = 15,74 mol 4570 J mol -1 = 386,7 kj 14
15 14. feladat Adja meg az alábbi reakcióhoz tartozó sztöchiometriai együtthatókat! x C H 6 + y O = z CO + w H O Megoldás: A kiegészített reakcióegyenlet: C H O = 4 CO + 6 H O Ennek alapján az egyes anyagokhoz tartozó sztöchiometriai együtthatók: A 1 = C H 6 υ 1 = - A = O υ = -7 A 3 = CO υ 3 = +4 A 4 = H O υ 4 = +6 A sztöchiometriai együtthatókat ugyanazzal a számmal megszorozva is jó megoldást kapunk: 1 C H 6 + 3,5 O = CO + 3 H O A 1 = C H 6 υ 1 = -1 A = O υ = -3,5 A 3 = CO υ 3 = + A 4 = H O υ 4 = +3 A sztöchiometriai együtthatók előjeles számok! 15
16 15. feladat Mennyi a CH 4 (g)+ O (g)= CO (g)+ H O(g) reakció standard reakcióentalpiája? A szükséges adatok: H f θ (CH 4 (g))= 74,81 kj mol -1 H f θ (CO (g))= 393,51 kj mol -1 H f θ (H O (g))= 41,8 kj mol -1 A reakcióegyenlet: CH 4 (g)+ O (g)= CO (g)+ H O(g) A standard moláris reakcióentalpia számítása: r H Ο = j ν H j Ο f, j, r H θ = 1 H f θ (CH 4 ) H f θ (O ) +1 H f θ (CO ) + H f θ (H O(g)) r H θ = ( 1 74, , ,8) kj mol -1 = 80,34 kj mol -1 A standard reakcióentalpia tehát 80,34 kj mol
17 16. feladat A gázszolgáltató vállalatok úgy számolnak, hogy 1 m 3 földgáz égésekor 34 MJ hő keletkezik. Ez mennyire pontos érték, ha tudjuk, hogy a háztartási gázórán leolvasott gázfogyasztás úgynevezett gáztechnikai normálállapotra vonatkozik (1 atm nyomás és 15 C hőmérséklet)? Tételezzük fel, hogy a földgáz tiszta metán és hogy az égés előtt a reaktánsok és az égés után a termékek is 5 C hőmérsékletűek és 1 bar nyomásúak! 1 mól metán elégésének standard reakcióentalpiája 80,34 kj mol -1. pv=nrt n=pv/rt = (10135 Pa 1 m 3 )/ (8,314 J K -1 mol -1 88,15 K) = 4,95 mol Ha a metánt tökéletes gáznak tekintjük, 1 m 3 gáztechnikai normálállapotú földgáz tehát 4,95 mol metánt tartalmaz. 1 m 3 metán elégésekor q= 4,95 mol 80,34 kj mol -1 = kj = 33,935 MJ a hőváltozás. A gázművek 34 MJ/m 3 fűtőértékkel számol, ami ennek 100,18%-a. 17
18 17. feladat Ismerjük a következő két reakció standard reakció entalpiáját: S(s)+O (g) = SO (g) r H 1 = -97 kj mol -1 SO (g)+o (g) = SO 3 (g) r H = -198 kj mol -1 Mekkora az alábbi reakció standard reakció entalpiája? S(s) + 3 O (g) = SO 3 (g) r H 3 =? kj mol -1 Hess tétele: Az eredő reakcióentalpia azon egyedi reakciók entalpiáinak összege, amelyekre a bruttó reakció felosztható. Ha az 1. kémiai egyenlet kétszereséhez adjuk a. egyenletet, megkapjuk a 3. egyenletet. A félkövérrel jelzett képletek kiejtik egymást: S(s)+ O (g) = SO (g) SO (g)+o (g) = SO 3 (g) S(s) + 3 O (g) = SO 3 (g) r H 3 =? Ennek megfelelően: r H 3 = r H 1 + r H = kj mol -1 r H 3 = - 79 kj mol -1 18
19 18. feladat A metán égésének standard reakcióentalpiája 5 C hőmérsékleten 80,34 kj mol -1. Mennyi a reakcióentalpia, ha a kiindulási anyagok és a termékek hőmérséklete is 40 C? Az adatok: c p (CH 4 )= 75,91 J K -1 mol -1, c p (O )= 9,15 J K -1 mol -1. c p (CO )= 37,11 J K -1 mol -1, c p (H O(g))= 33,58 J K -1 mol -1 differenciáljuk hőmérséklet szerint: a Kirchhoff-tétel differenciális alakja Ο rh =. jcm p = C j p T ν j p Integrális alak: r H Ο ( T r H ) = r Ο H ( T Ο ) = ( T 1 r H ) + C Ο p ( T 1 ( T ) + T T T 1 1 C ); p dt ( C p állandó). A reakcióegyenlet: CH 4 + O = CO + H O c p = 1 75,91 9, , ,58 J K -1 mol -1 = 9,71 J K -1 mol -1 r H θ (313K) = r H θ (313K) + c p T = ( ,71 15 ) J mol -1 = J mol -1 = -80,78 kj mol -1 19
20 19. feladat Mennyi hőre van szükség, hogy 1,000 kg 0,00 C hőmérsékletű jég felolvasztásához, hogy 0,00 C hőmérsékletű víz keletkezzen? A számításhoz szükséges adatok a H O(s) olvadási entalpiája: 6008 J mol -1 és M HO = 18,015 g mol -1 Megoldás: 1 kg víz = 1000 g / 18,015 g mol -1 víz = 55,51 mol víz 1 kg víz megolvasztásához kell q = 55,51 mol 6008 J mol -1 = 333,5 kj hő 0
21 0. feladat Mennyi hőre van szükség, hogy 1,000 kg 30,00 C hőmérsékletű jégből 0,00 C hőmérsékletű jég keletkezzen? A számításhoz szükséges adatok: A H O(s) állandó nyomáson vett hőkapacitása 38,09 J K -1 mol -1 Megoldás: H ( T ) = H ( T1 ) + C p ( T T1 ) H= 38,09 J K -1 mol K = 114,7 J mol -1 1 kg víz = 55,51 mol víz q = 114,7 55,51 J = J = 63,43 kj hőre van szükség 1
22 1. feladat Mekkora az entrópiaváltozás, ha 1,000 kg 0,00 C hőmérsékletű jég felolvasztásakor 0,00 C hőmérsékletű víz keletkezik? A számításhoz szükséges adatok a H O(s) olvadási entalpiája: 6008 J mol -1 és M HO = 18,015 g mol -1 Megoldás: 1 kg víz = 1000 g / 18,015 g mol -1 víz = 55,51 mol víz 1 kg víz megolvasztásához kell q = 55,51 mol 6008 J mol -1 = 333,5 kj hő δ qrev d S = T, ahol δq rev a rendszer által reverzibilis folyamatban felvett vagy leadott hő T hőmérsékleten. Az átalakulás hőmérséklete T = 0,00 C = 73,15 K S = /73,15 J K -1 = 11 J K -1
23 . feladat Mekkora egy autómotor legnagyobb lehetséges hatásfoka, ha a hengerben a benzin levegő elegy elégése után keletkezett forró gáz hőmérséklete 1130 C, a hűtővíz hőmérséklete pedig 98,0 C? A Carnot-hatásfok egy hőerőgép lehetséges legnagyobb hatásfoka. Számítása: η = w max q 1 T = 1 T 1, ahol T 1 a meleg hőtartály hőmérséklete, T a hideg hőtartály hőmérséklete, Ebben az esetben T 1 = 1130 C = 1403,15 K T = 98 C = 371,15 K η = 1 371,15/1403,15 = 0,735 Ennek az autómotornak a legnagyobb lehetséges hatásfoka 73,5%. 3
24 3. feladat Konyhánkban állandóan működik egy 00 W teljesítményű fagyasztószekrény. A fagyasztószekrény teljesítménytényezője COP=,5 A teljesítménytényező (COP= coefficient of performance) azt mutatja meg, hogy mekkora az időegység alatt a meleg hőtartályba érkező hőenergia és a hőszivattyú működtetéséhez szükséges villamosenergia hányadosa. Másodpercenként hány Joule hő melegíti a konyhát? Másodpercenként hány Joule hő érkezik a fagyasztószekrénybe a borításán keresztül? A hűtőszekrény villamos áram fogyasztása 00 W, tehát másodpercenként 00 J. COP=,5, tehát a meleg hőtartályba (a konyhába) 500 J hő érkezik másodpercenként: ennyi melegíti a konyhát. Ebből másodpercenként 00 J ered a villanyáram hővé alakításából és 300 J bemegy a konyhából a hűtőszekrénybe a borításán keresztül, majd azt a hőszivattyú kivonja, hogy a hűtőszekrény belsejében állandó maradjon a hőmérséklet. 4
25 4. feladat Egy állandó térfogatú izolált rendszerben különböző mikroszkopikus állapot valósulhat meg. Mekkora a rendszer entrópiája? = k ln Boltzmann entrópia egyenlete:, ahol R k = a Boltzmann-állandó, R az egyetemes N A gázállandó (8,3145 J K -1 mol -1 ), N A az Avogadro szám (6, ) és Ω a rendszer azon lehetséges elrendeződéseinek száma, mely kiadja a rendszer összenergiáját. k = 8,3145/6, J K -1 = 1, J K -1 Ω = ln Ω = ln = 115,13 S= 1, J K -1 S Ω 5
26 5. feladat Egy tartályban n=8,00 mól, T= 500 K hőmérsékletű, p Θ = 1,00 bar nyomású héliumgáz van. Mennyivel több a gáz szabadentalpiája p= 5,00 bar nyomáson, ugyanazon a hőmérsékleten? G( p, T ) G( p Ο, T ) = p p Ο Vdp = p p Ο nrt p dp = nrt ln p p Ο G= 8 mol 8,314 J K -1 mol K ln 5/1 G= 8 mol 8,314 J K -1 mol K ln 5/1 G= 5353 J = 53,5 kj 6
27 6. feladat Megmérték állandó p= 1 bar nyomáson egy fázisátalakulás szabadentalpia-változásának hőmérsékletfüggését és azt találták, hogy az leírható a G/J = 85, ,5 (T/K) függvénnyel. Mekkora a fázisátalakulás entrópiaváltozása? A szabadentalpia hőmérsékletfüggése: G G = S = S T illetve T p y=b+at típusú egyenlet T szerinti deriváltja a, tehát G S = = 36,5 J/K T p p Megjegyzés: A szabadentalpia hőmérsékletfüggésének leírására egy másik egyenlet a Gibbs Helmholtz-egyenletet G H = T p T T. illetve G H = T p T T. 7
28 7. feladat A gyémánt moláris térfogata 3,417 cm 3 mol -1, moláris entrópiája pedig a,38 J K -1 mol -1. A grafit moláris térfogata 5,98 cm 3 mol -1, moláris entrópiája pedig a 5,74 J K -1 mol -1. Egy vulkán magmakamrájában egy helyen a gyémánt és a grafit éppen termodinamikai egyensúlyi állapotban van, amikor 100,0 K-el nő a hőmérséklet. Mennyit kell változnia a nyomásnak, hogy továbbra is fennmaradjon az egyensúly? Clapeyron egyenlet: d d p T S = V m m H = T V m m, ahol p a nyomás, T a hőmérséklet, S m, V m, H m : fázisátlépéskor bekövetkező moláris entrópia, térfogat, illetve entalpiaváltozás. Ebben az esetben S m = (5,74,38) J K -1 mol -1 = 3,36 J K -1 mol -1 = = 3,36 N m K -1 mol -1 V m = (5,98 3,417) cm 3 mol -1 = 1,881 cm 3 mol -1 = = 1, m 3 mol -1 dp/dt= S m / V m = 1, N m - K -1 = = 1, Pa K -1 dt = 100 K d p = 1, Pa K K = 1, Pa = 1786 bar Ha 100,0 K-el nő a hőmérséklet, akkor 1786 bar-al kell nőnie a nyomásnak, hogy fennmaradjon az egyensúly. 8
29 8. feladat A diklór-metán gőznyomása 4,1 C-on 400 torr. Mekkora hőmérsékleten éri el a gőznyomás az 500 torrt, ha a diklór-metán moláris párolgási entalpiája H = 8,7 kj mol -1. d ln p 1 d p H Clausius-Clapeyron egyenlet: = = dt p d T R T ahol p a nyomás, T a hőmérséklet, H a moláris párolgási illetve szublimációs entalpiaváltozás. Integrált alakja: p H 1 1 ln =. p1 R T T1 Itt p 1 = 400 torr, p = 500 torr, T 1 = 4,1 C = 97,5 K 500torr ln 400torr 8,7 1000J mol 1 8,314 Jmol K 1 = 1 1 T 1 97,5K T = 303,1 K Megjegyzés: kivételesen nem váltottuk át a nyomásegységet Pa-ra, mert a két nyomás hányadosára van csak szükség. 9
30 9. feladat Mennyi a víz forráspontja 0,900 atm nyomáson? A víz moláris párolgási entalpiája H = 40,8 kj mol -1. d ln p 1 d p H Clausius-Clapeyron egyenlet: = = dt p d T R T ahol p a nyomás, T a hőmérséklet, H a moláris párolgási illetve szublimációs entalpiaváltozás. Integrált alakja: p H 1 1 ln =. p1 R T T1 Itt p 1 = 1,000 atm, p = 0,900 atm, T 1 = 100,00 C = 373,15 K 0,900 atm ln 1,000 atm 40,8 1000J mol 1 8,314 Jmol K 1 = 1 1 T 1 373,15K T = 370,18 K = 97,03 C 30
31 30. feladat Az Al SiO 5 összegképletű alumíniumszilikátnak három kristályos alakja létezik. A megfelelő ásványokat andalúzitnak, kianitnak és szillimanitnak hívják. Ha adott nyomáson és hőmérsékleten egyensúlyban van a kianit és szillimanit, és megváltoztatjuk a nyomást, de nem változtatjuk meg a hőmérsékletet, akkor fennmarad-e az egyensúly? Gibbs féle fázistörvény: F+Sz=K+, ahol F a fázisok száma, Sz a rendszer termodinamikai szabadsági fokainak száma, K a komponensek száma. Itt F=, K=1, tehát Sz=1. Ez azt jelenti, hogy ha p megváltozik, akkor T-is meg kell változtatni, hogy fennmaradjon az egyensúly. kianit kristály 31
32 31. feladat Összekeverünk 100,00 g 5 C toluolt 100,00 g 5 C orto-xilollal. Mekkora a szabadentalpia és az entrópia változás? M toluol = 9,14 g mol -1, M xilol = 106,16 g mol -1. Mennyire kapunk más eredményt, ha orto-xilol helyett para-xilolt használunk? 100 g toluol = 100/9,14 mol = 1,085 mol toluol 100 g xilol = 100/106,16 mol = 0,94 mol xilol (minden xilol izomerre!) n = n toluol + n xilol = 1, ,94 mol =,07 mol x toluol = 1,085/,07 = 0,535 x xilol = 0,94/,07 = 0,465 T= 5 C = 98,15 K Ideális elegy képződése G = nrt S = nr i i x ln x x i i i ln x i ( p, T állandó) G =,07 8,314 98,15 (0,535 ln 0,535+0,465 ln 0,465) J = 3470 J csökkent a szabadentalpia S =,07 8,314 (0,535 ln 0,535+0,465 ln 0,465) J K -1 = 11,64 J K -1 növekedett az entrópia 3
33 3. feladat Egy elegy 40 mol% etanolt és 60 mol% n-propanolt tartalmaz. Ha a hőmérséklet T= 78,3 C, akkor mennyivel kisebb az etanol kémiai potenciálja az elegyben, mint a tiszta etanolban? ideális elegyben az i-edik anyag kémiai potenciálja: * µ i = Gm, i ( p, T ) + RT ln xi, ahol R az egyetemes gázállandó, T az elegy hőmérséklete, x i az i-edik. anyag móltörtje, * G m, i ( p, T ) a tiszta i-edik anyag parciális moláris szabadantalpiája T= 78,3 C = 351,45 K * µ G p, T = RT ln x i m, i ( ) = = 8,314 J K -1 mol ,45 K ln 0,40 = 8,314 J K -1 mol ,45 K (-0,916) = -, J mol -1 i 33
34 33. feladat 90 0 C-on a toluol (1) gőznyomása p 1 * = 53,33 kpa, az o-xilol () gőznyomása p * = 0,00 kpa. Mekkora a toluol o-xilol z elegy felett a gőznyomás, ha a folyadékban a toluol móltörtje x 1 = 0,00? Megoldás: Raoult törvénye: ideális folyadékelegy feletti gőztérben egy anyag parciális nyomása egyenlő a tiszta anyag gőznyomásának és az anyag folyadékfázisbeli móltörtjének szorzatával, tehát * p = x p, ahol x i az i-edik.anyag móltörtje a i i i * folyadékelegyben, p i a tiszta i-edik anyag gőznyomása, p i az i-edik.anyag parciális nyomása a gőztérben toluol móltörtje x 1 = 0,00 o-xilol móltörtje x = 0,800 toluol parciális nyomása p 1 = x 1 p 1 * = 0,00 53,33 kpa = 10,67 kpa o-xilol parciális nyomása p = x p * = 0,800 0,00 kpa = 16,00 kpa az elegy felett a gőznyomás: p= p 1 +p = 6,67 kpa 34
35 34. feladat T= 5 C hőmérsékleten, p= 1 atm levegőn álló víznek mekkora az oldott oxigén tartalma? K= 4, Pa Henry törvénye reális elegy felett egy kis koncentrációjú anyag parciális nyomása arányos a folyadékfázisbeli móltörtjével: p i = xi K i, ahol x i az i- edik anyag móltörtje a folyadékelegyben, K i nyomásdimenziójú állandó, p i az i-edik anyag parciális nyomása a gőztérben Az oxigén parciális nyomása a levegőben: p i = 0, Pa =, Pa x i = p i / K i =, Pa / 4, Pa = = 4, az oldott oxigén móltörtje. 35
36 35. feladat 10 g ismeretlen szerves anyagot feloldunk 75 g CCl 4 -ben. Azt tapasztaljuk, hogy a fagyáspont 10,5 K-el csökken. Mekkora az ismeretlen anyag móltömege? A CCl 4 krioszkópos állandója K f = 30,0 K kg mol -1 T = K f m Az ismeretlen anyag molalitása: m = T / K f = 10,5 K / 30,0 K kg mol -1 = 0,35 mol kg g CCl 4 -ben feloldottunk 10 g anyagot 1000 g CCl 4 -ben feloldottunk x g anyagot x= / 75 = 133,3 g anyag 0,35 mol anyag 133,3 g 1,00 mol anyag y g y= 133,3 1 / 0,35 g mol -1 = 381 g mol -1 az ismeretlen anyag moláris tömege. 36
37 36. feladat Egy fehérje moláris tömege M= 5000 g mol -1 Feloldunk m= 1,553 g fehérjét 100 cm 3 vízben. Mekkora az oldat ozmózisnyomása, ha hőmérséklet T= 5 C? van t Hoff egyenlet az ozmózis nyomásra: ΠV=nRT, ahol Π az ozmózisnyomás, V az oldat térfogata, n az oldott anyag mennyisége, R az egyetemes gázállandó és T az oldat hőmérséklete avagy Π=cRT, ahol c az oldott anyag moláris koncentrációja. Ebben az esetben n= 1,553 g / 5000 g mol -1 = = 6, mol V= 100 cm 3 = 10-4 m 3 T= 5 C = 98,15 K Az ozmózisnyomás: Π= nrt/v = = 6, mol 8,314 J K -1 mol -1 98,15 K / 10-4 m 3 = 1540 J m -3 = 1540 Pa 37
38 37. feladat 1,000 mol CO elegyítünk 1,000 mól H -vel T= 1000 K hőmérsékleten. Az egyensúly beállta után a gázelegy 0,54 mól CO-t tartalmaz. Mekkora az alábbi reakció K x egyensúlyi állandója ezen a hőmérsékleten? CO + H O = CO + H Nincsen mólszám-változás, emiatt az elegy összes mólszáma mindig,000 mól. Az egyensúlyi elegyben x(co) = 0,54 /,000 = 0,71 x(h O) = 0,54 /,000 = 0,71 x(co ) = (1,000-0,54) /,000 = 0,458/,000= 0,9 x(h ) = (1,000-0,54) /,000 = 0,458/,000= 0,9 egyensúlyi állandó: K x = j x ν j j (e) K x = x CO x H / (x CO x HO ) = (0,9) (0,9) (0,71) -1 (0,71) -1 = 0,714 38
39 38. feladat Egy A=B egyensúlyi reakció standard reakció szabadentalpiája r G θ = -3,67 kj mol -1 ha a hőmérséklet T=400 K. Mekkora az egyensúlyi állandó? Megoldás: egyensúlyi állandó számítása termodinamikai adatokból: * * rg = RT ln K x, ahol G r a reakciószabadentalpia és K x a móltörtekkel kifejezett egyensúlyi állandó. Másik alakja: rg θ θ = RT ln K p, ahol rg a standard reakciószabadentalpia és K p a parciális nyomásokkal kifejezett egyensúlyi állandó. K p =exp(- θ G r /RT) = exp(3670 /(8, )) = 3,01 39
40 39. feladat Ο Határozzuk meg a p = 1 bar nyomáson lezajló Br (g) = Br(g) reakció egyensúlyi állandóját a T = 100 K hőmérsékleten, ha a reakcióentalpia Ο r H = 01 kj mol -1 és a T 1 = 1106 K hőmérsékleten K p1 = 403. egyensúlyi állandó hőmérsékletfüggése (van t Hoff egyenlet): θ θ dln K d G r rh = = dt dt RT RT, ahol K lehet K p, K x θ vagy K a, rh a standard reakcióentalpia és a θ rg standard reakció-szabadentalpia. Az integrált egyenletet szerint ha hőmérséklettől Ο r H független a ln K p 403 ln K K p p ( T ) ( T ) 1 rh = R Ο 1 1. T T J mol 1 1 = J K mol K K, 1 1 8, K p 3 =,
41 40. feladat p = 7,0 bar nyomáson és T = 600 K hőmérsékleten az N + 3 H = \ \ NH 3 reakció K p egyensúlyi állandója K p = 1, Mekkora a K x egyensúlyi állandó? Megoldás: egyensúlyi állandó nyomásfüggése: K p nyomásfüggetlen. K x változása az alábbi egyenletből határozható meg: ahol θ p a standard nyomás (1 bar) ν a mólszámváltozás a reakcióban K = K p p ν x p θ, Ebben az esetben a mólszámváltozás a reakcióban ν = -1-3 = - K x = 1, ( 7 bar / 1 bar) = = 1, = 9,
42 41. feladat Egy 5 cm átmérőjű, 40 cm magas mérőhengert megtöltünk 0 C hőmérsékletű mézzel és beledobunk egy 1 cm átmérőjű csapágygolyót. Milyen sebességgel fog süllyedni a csapágygolyó? A méz viszkozitása η =10,0 Pa s A méz sűrűsége: ρ = 1,4 g cm -3 = 140 kg m -3 Az acél sűrűsége: ρ = 7,85 g cm -3 = 7850 kg m -3 g = 9,81 m s Megoldás: Az acélgolyó térfogata: V = 4/3 Π r 3 = 4/3 3,1415 (0,5 cm) 3 = 0,54 cm 3 = 5, m 3 Az acélgolyó súlya: F a = V ρ g = 5, m 7850 kg m -3 9,81 m s = 4, N A kiszorított méz súlya: F v = V ρ g = 5, m 140 kg m -3 9,81 m s = 7, N Az acélgolyót lehúzó erő a mézben: F = F a F v = 4, N 7, N = 3, N Arkhimédész törvénye: Minden mézbe mártott test A súlyából annyit veszt Amennyi az általa kiszorított méz súlya 4
43 Stokes törvény: F = 6πηrv, ahol F a mozgó gömbre ható közegellenállási erő η a viszkozitás r a mozgó gömb sugara v a mozgó gömb sebessége Az acélgolyót lehúzó erő a mézben (Arkhimédész!): F = 3, N A golyó beejtése után a golyó sebessége állandó lesz, amikor a közegellenállási erő azonos lesz a golyó lefelé húzó erővel. r = d/ = m v = F / (6πηr) = 3, N / (6 3, ,0 N m - s m) = 3, m s -1 = 3,51 cm s -1 43
44 4. feladat Egy bögre teában a cukor koncentrációja alulról felfelé növekszik a következő függvény szerint, ahol x a bögre aljától mért távolság méterben: c= 10-3 (x ) mol m -3 Mekkora a bögre aljától mérve 5 cm magasságban a cukor diffúziós áramsűrűsége? A nádcukor diffúziós együtthatója teában D= m s -1. Megoldás: c Fick I. törvénye, J d = D x, ahol J d a diffúziós áramsűrűség, D a diffúziós együttható és c x a koncentráció x irányú gradiense. c(x)= 10-3 (x ) mol m -3 Ez egy függvény! ennek az x távolság szerinti deriváltja: c x = x mol m -4 Ez is egy függvény! Ennek a gradiensnek az értéke az x= 5 cm = 0,05 m helyen (behelyettesítünk!): c x = , mol m -4 = 7, mol m -4 Ez egy szám! A cukor diffúziós áramsűrűsége: J d = m s -1 7, mol m -4 = - 3, mol m - s -1 44
45 43. feladat Egy bögre teában a cukor koncentrációja alulról felfelé növekszik a következő függvény szerint, ahol x a bögre aljától mért távolság méterben: c= 10-3 (x ) mol m -3 Mekkora a bögre aljától mérve 5 cm magasságban a cukorkoncentráció változásának sebessége? A nádcukor diffúziós együtthatója teában D= m s -1. Megoldás: c c Fick II. törvénye, = D t x, ahol D a diffúziós együttható, c t a koncentrációváltozási sebesség és c x a koncentráció távolság szerinti második deriváltja. 45
46 c= 10-3 (x ) mol m -3 (Ez függvény!) ennek az x távolság szerinti deriváltja: c x = x mol m -4 (Ez is függvény!) ennek az x távolság szerinti ujabb deriváltja, tehát a c koncentrációnak az x távolság szerinti második deriváltja: c x = x mol m -5 (Ez is függvény!) Ha ebbe a függvénybe behelyettesítjük az x=0,05 értéket, akkor megkapjuk a második deriváltnak az értékét az x=0,05 m helyen: c x = mol m -5 (Ez egy szám!) A cukor koncentrációváltozási sebessége tehát c t = m s mol m -5 = 1, mol m -3 s -1 46
47 44. feladat Mennyi energiát kell befektetni, hogy egy vízfelület 150 cm -ről 500 cm -re nőjjön? A víz levegő határfelületi feszültség γ= 7, J m - E = γ A A= 500 cm 150 cm = 350 cm = 0,35 m E= 7, J m - 0,35 m = 1, J 47
48 45. feladat Mekkora a víz felületi feszültsége T= 80 C = 353 K hőmérsékleten? Az Eötvös állandó k E =, J K -1 mol -/3 A víz kritikus hőmérséklete T c =374 C= 647 K és T c = 641 K Eötvös törvény: a felületi feszültség hőmérséklet- 3 ' függését írja le: γ = k ( T T ) V m E ε, ahol γ a folyadék felületi feszültsége, V m a folyadék moláris térfogata k E az Eötvös állandó, ' T ε az adott folyadékra jellemző, a kritikus hőmérséklettől 4-6 K-nel eltérő érték. 1 mól víz tömege 18 g 1 mól víz térfogata 18 cm 3 1 mól víz térfogata 1, m 3 3 V = 6, m /3 m (mert a= log 10 1, = ; 10^(/3*a)= 6, ) γ =, J K -1 mol -/3 (641 K 353 K) / (6, m /3 ) = 8, J m - 48
49 46. feladat T=0 C hőmérsékleten a széntetraklorid egyensúlyi gőznyomása p*= 87,05 torr. Ha széntetrakloridot cseppecskékre porlasztanak, a CCl 4 gőznyomása p= 87,95 torr. Mekkora a cseppek sugara? A szükséges adatok: CCl 4 sűrűsége ρ=1,6 g cm -3, felületi feszültsége γ=, N m -1, M= 153,81 g mol -1. p γ Vm Kelvin egyenlet: ln p * = ± RT r, ahol p a görbült felület gőznyomása, p* a síkfelszín gőznyomása, + használandó felülről domború felszín (, pl. Hg), használandó felülről homorú felszín (, pl. víz) esetén, γ a folyadék felületi feszültsége, V m a folyadék moláris térfogata, R az egyetemes gázállandó, T a folyadék hőmérséklete, r a folyadék sugara. V m = 153, kg mol -1 / 1600 kg m -3 =9, m 3 mol -1 γ Vm r = + p RT ln ; * p r = (, , ) / (8,314 93,15 ln (87,95/87,05) ) m = =, m a cseppek sugara 49
50 47. feladat Mennyi annak a folyadéknak a felületi feszültsége, amelyik 1, cm-t mászik fel egy 0,8 mm átmérőjű csőben? Tételezzük fel, hogy tökéletesen nedvesíti a falat! A folyadék sűrűsége ρ = 0,871 g cm -3. A kapillárisemelkedés számítása γ h = ±, rρg (emelkedés +, süllyedés ) γ folyadék gőz határfelületi feszültség [J m - ] r folyadékfelszín görbületi sugara [m] ρ folyadék sűrűsége [kg m -3 ] g nehézségi gyorsulás [9,81 m s - ] Itt h= 1, cm = 0,01 m és ρ = 0,871 g cm -3 = 871 kg m -3 d= 0,8 mm r = 0,4 mm = 0,0004 m γ = +h r ρ g / = = 0,01 m 0,0004 m 871 kg m -3 9,81 m s - /= = 0,005 kg m s - m -1 = 0,005 N m -1 50
51 48. feladat Ha CO adszorbeálódik orvosi szénen, a CO megkötődés egyensúlyi állandója K=7, Pa -1 Mekkora a relatív CO borítottság, ha p= 1 atm nyomású CO N elegy 80% CO-t tartalmaz. Langmuir izoterma, K p θ = 1 + K p, ahol θ a relatív borítottság, p az adszorbeálódó anyag parciális nyomása, k a K az adszorpciós állandó. ( K =, ahol k a és k d az adszorpció illetve deszorpció sebességi együtthatója.) Akkor kapunk Langmuir izotermát, ha a felület minden aktív helye egyenértékű és az adszorpciós képességük nem változik a környezet borítottságával. A CO parciális nyomása p=0, Pa = Pa θ = (7, Pa Pa)/ (1+7, Pa Pa) θ = 0,378 k d 51
52 49. feladat Ha klórgáz szénmonoxiddal reagál, foszgén (COCl ) keletkezik a következő reakciómechanizmus szerint: Cl Cl k 1 Cl Cl k Cl + CO COCl k 3 COCl Cl + CO k 4 COCl + Cl COCl + Cl k 5 Írjon fel egyenletet a Cl-atom koncentrációváltozási sebességére! Válasz: Az A k komponens c k moláris koncentrációjára vonatkozó kinetikai differenciálegyenlet a következő: dc dt j = ν = r jr v r ; j 1,, K. ν jr a j-edik anyag jobb és baloldali sztöchiometriai együtthatóinak különbsége az r-edik v r jobb reakciólépésben ( jr jr jr az r-edik reakciólépés sebessége. bal ν = ν ν ) 5
Nagyon egyszerű példák fizikai kémiából december 10.
Nagyon egyszerű példák fizikai kémiából 015. december 10. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet 1. feladat Reggel azt mondta be a rádió, hogy a légnyomás 748 Hgmm, lassan emelkedik. Adja meg a reggeli légnyomást
Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
Kémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz
Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz A házi feladatok beadhatóak vagy papír alapon (ez a preferált), vagy e-mail formájában is az rkinhazi@gmail.com címre. E-mail esetén ügyeljetek a
Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
Spontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
Spontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
Termodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?
SZÁMOLÁSI FELADATOK 1. Egy fehérje kcsapásához tartozó standard reakcóentalpa 512 kj/mol és standard reakcóentrópa 1,60 kj/k/mol. Határozza meg, hogy mlyen hőmérséklettartományban játszódk le önként a
Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1
2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +
Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
Ideális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:
2011/2012 tavaszi félév 2. óra Tananyag: 2. Gázelegyek, gőztenzió Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört egyezősége Gázelegyek sűrűsége Relatív sűrűség Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény,
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat Sztöchiometriai számítások -titrálás: ld. : a 2. laborgyakorlat leírásánál Gáztörvények A kémhatás fogalma -ld.: a 2. laborgyakorlat leírásánál Honlap: http://harmatv.web.elte.hu
Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással
Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris
Termokémia, termodinamika
Termokémia, termodinamika Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/46 Termodinamika A termodinamika a természetben végbemenő folyamatok energetikai leírásával foglalkozik.,,van egy tény ha úgy tetszik törvény,
Termodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
ROMAVERSITAS 2017/2018. tanév. Kémia. Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom. Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár
ROMAVERSITAS 2017/2018. tanév Kémia Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár 1 Számítási feladatok OLDATOK ÖSSZETÉTELE Összeállította: Balázs
Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)
Az energia Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Megjelenési formái: Munka: irányított energiaközlés (W=Fs) Sugárzás (fényrészecskék energiája) Termikus energia: atomok, molekulák véletlenszerű
A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika
MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG
A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj
A termodinamikai rendszer energiája E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v² U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj belső energia abszolút értéke nem ismert, csak a változása 0:kémiai
Termokémia. Termokémia Dia 1 /55
Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia
Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia
Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot
Reakiókinetika aktiválási energia kiindulási állapot energia nyereség felszabaduló energia végállapot Reakiókinetika kinetika: mozgástan reakiókinetika (kémiai kinetika): - reakiók időbeli leírása - reakiómehanizmusok
Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.
FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK
FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora
FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
Hőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással
Fizika feladatok 014. december 8. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-3) Határozzuk meg egy 0 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz rúdon
Folyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással
Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris
Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Pócsiné Erdei Irén, Debrecen... Lektorálta: Kálnay Istvánné, Nyíregyháza 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam A feladatok megoldásához
Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele
1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:
Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál
Légköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,
Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).
Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása
Feladatlap X. osztály
Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1
Reakció kinetika és katalízis
Reakció kinetika és katalízis 1. előadás: Alapelvek, a kinetikai eredmények analízise Felezési idők 1/22 2/22 : A koncentráció ( ) időbeli változása, jele: mol M v, mértékegysége: dm 3. s s Legyen 5H 2
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
Diffúzió 2003 március 28
Diffúzió 3 március 8 Diffúzió: különféle anyagi részecskék (szilárd, folyékony, gáznemű) anyagon belüli helyváltozása. Szilárd anyagban való mozgás Öndiffúzió: a rácsot felépítő saját atomok energiaszint-különbség
MUNKA ÉS HŐ SZÁMÍTÁSA
MUNKA ÉS HŐ SZÁMÍTÁSA 1. feladat Egy gázfázisú rendszerben a belső energia az =5+10J egyenlettel írható le. A rendszert az A B C D A körfolyamaton visszük keresztül. Tudjuk, hogy az A pontban a nyomás
Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)
I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy
Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.
A tárgy neve FIZIKAI KÉMIA 1. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK FIZIKAI KÉMIAI TANSZÉK Felelős oktató: Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.
1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben
1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257
1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
Reakciókinetika. Fizikai kémia előadások 9. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. A reakciókinetika tárgya
Reakciókinetika Fizikai kémia előadások 9. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet A reakciókinetika tárgya Hogyan változnak a koncentrációk egy reaktív elegyben és miért? Milyen részlépésekből áll egy reakció?
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
Halmazállapot-változások vizsgálata ( )
Halmazállapot-változások vizsgálata Eddigi tanulmányaik során a szilárd, folyékony és légnemő, valamint a plazma állapottal találkoztak. Ezen halmazállapotok mindegyikében más és más összefüggés áll fenn
Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat Csapadékképződési egyensúlyok, oldhatósági szorzat Termokémiai számítások Hess tétel Közömbösítési hő meghatározása kísérlet (példaszámítás: 4. labor leírásánál)
Transzportjelenségek
Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít
k k kifejezés számértéke? (288) 1. Mekkora a 2. Mekkora a (i + 1), valamint a (i + 1) kifejezés számértéke? (720 és 0)
1. Mekkora a 2. Mekkora a Kiadott feladatok II. éves gyógyszerész hallgatók fizikai kémiai számolási gyakorlataira 2012 2013 tanév, I. félév (ahol lehet, a végeredmény megadásával) 4 k k kifejezés számértéke?
Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer
Gázok -1 Gáznyoás - Egyszerű gáztörvények -3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet -4 tökéletes gáz egyenlet alkalazása -5 Gáz halazállapotú reakciók -6 Gázkeverékek
1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Határozza meg, hogy hány gramm levegő kerül egy átlagos testtömegű felnőtt tüdejébe, ha tudjuk, hogy a tüdő kapacitása,8, a test hőmérséklete 7,0 º, a légnyomás értéke pedig
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása
Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló A feladatok megoldása Az értékelés szempontjai Csak a hibátlan megoldásokért adható a teljes pontszám. Részlegesen jó megoldásokat a részpontok alapján kell pontozni.
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja
Mivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk
3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T
Reakciókinetika. Fizikai kémia előadások biológusoknak 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet. A reakciókinetika tárgya
Reakciókinetika Fizikai kémia előadások biológusoknak 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet A reakciókinetika tárgya Hogyan változnak a koncentrációk egy reaktív elegyben és miért? Milyen részlépésekből
Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)
Diffúzió Diffúzió - traszportfolyamat (fonon, elektron, atom, ion, hőmennyiség...) Elektromos vezetés (Ohm) töltés áram elektr. potenciál grad. Hővezetés (Fourier) energia áram hőmérséklet különbség Kémiai
SZBN Fizikai kémia 2017/18/2
4 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Tematika 1. hét: Tökéletes
PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai
PHYWE Fizikai kémia és az anyagok tulajdonságai Témakörök: Gázok és gáztörvények Felületi feszültség Viszkozitás Sűrűség és hőtágulás Olvadáspont, forráspont, lobbanáspont Hőtan és kalorimetria Mágneses
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
Szakmai fizika Gázos feladatok
Szakmai fizika Gázos feladatok 1. *Gázpalack kivezető csövére gumicsövet erősítünk, és a gumicső szabad végét víz alá nyomjuk. Mennyi a palackban a nyomás, ha a buborékolás 0,5 m mélyen szűnik meg és a
Általános Kémia, 2008 tavasz
Termokémia 5-1 Terminológia 5-2 Hő 5-3 Reakcióhő, Kalorimetria 5-4 Munka 5-5 A termodinamika első főtétele 5-6 Reakcióhő: U és H 5-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétele Termokémia 5-8 Standard képződési
Hidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
Kémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye
Kémiai egyensúlyok CH 3 COOH + C 2 H 5 OH CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH 3 COOC 2 H 5 ]. [H 2 O] Egyensúlyban: v 1 = v 2 azaz k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] = k
Gázhalmazállapot. Relatív sűrűség: A anyag B anyagra vonatkoztatott relatív sűrűsége: ρ rel = ρ A / ρ B = M A /M B (ρ: sűrűség, M: moláris tömeg)
Gázhalmazállapot Ideális gáztörvény: pv = nrt p: nyomás [Pa]; V: térfogat [m 3 ]; n: anyagmennyiség [mol], R: egyetemes gázállandó (8.314 J/molK); T: hőmérséklet [K]. (vagy p: nyomás [kpa] és V: térfogat
OGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2
2 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Előfeltételek:
Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo
Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani
Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya
6. ermodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya A természetben végbemenő folyamatok kizárólagos termodinamikai hajtóereje az entróia növekedése. Minden makroszkoikusan észlelhető folyamatban a rendszer
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3
Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy
6. Oldatok felületi feszültségének meghatározása. Előkészítő előadás
6. Oldatok felületi feszültségének meghatározása Előkészítő előadás 2017.02.13. Elméleti áttekintés Felületi feszültség: a szabadentalpia függvény felület szerinti parciális deriváltja. Ez termodinamikai
Elegyek. Csonka Gábor 2008 Általános Kémia: oldatok 1 dia
Elegyek 7-1 Elegyek fajtái 7-2 Koncentrációk 7-3 Intermolekuláris erők, az elegyedés folyamata 7-4 Elegyek keletkezése, egyensúly 7-5 Gázok oldhatósága 7-6 Elegyek gőznyomása 7-7 Ozmózis nyomás 7-8 Fagyáspont
Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion