MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR. Gyártástudományi Intézet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR. Gyártástudományi Intézet"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Gyártástudományi Intézet SZAKDOLGOZAT Vasúti kocsi kézifék tengely gyártástervezése Készítette: Veress Gábor IV. évf. BSc. gépészmérnök levelezős hallgató 3770 Sajószentpéter, Tárna utca 23. Konzulens: Felhő Csaba tanársegéd Miskolc, 2014.

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 3 2. A vasúti kocsik fékberendezései A fékezés elvének ismertetése A fékberendezések történeti fejlődése A kézifékek Orsós kézifék 9 3. Technológiai tervezés Orsós kézifék funkcionális elemzése Alapanyag jellemzői, gyártás tömegességének meghatározása A beérkezett alapanyag ellenőrzése A gyártás technológiai feltételeinek körvonalazása Az előgyártmány meghatározása Trapézmenet jellemzői Műveletek, a technológiai folyamat elvi vázlatának kidolgozása Globális műveletek képzése Műveleti sorrendterv meghatározása Előgyártmány méreteinek (ráhagyások) meghatározása A műveleti utasítás elkészítése Szilárdsági ellenőrzés A tengely gyártás utáni mérés és minőség ellenőrzése 42 Összefoglalás 52 Felhasznált irodalom 54 Mellékletek 55 2

3 1. Bevezetés Szakdolgozatom elkészítéséhez szükséges alapötletet a szakmai gyakorlatom ideje alatt végzett feladat adta. A feladatom témája az orsós kézifékrendszer alkatrészeinek a legyártása. A kézifék rendszer több elemet tartalmaz, de a fő alkatrész a trapézmenettel ellátott orsó. Az alkatrész rajza az 1. számú mellékletben található. A dolgozatomban vizsgálni fogom az alapanyag minőségét, meghatározom a tömegszerűséget. Ezután elkészítem a globális műveleti sorrendtervet valamint az alkatrész megmunkálásának ábrás műveleti sorrendtervét. A szerszámválasztás után kiszámolom a forgácsolási paramétereket az esztergagéphez, ami alapján elvégezhető az alkatrészgyártás. Bemutatom az elkészült munkadarabok minőségellenőrzését, ahol az előírt paraméterek megvalósítását ellenőrzöm. A következőkben bemutatom a céget, ahol a szakdolgozatomat készítettem. Az Axis Technologies Kft egy második generációs családi vállalkozás Kelet-Magyarországon, miskolci székhellyel és telephellyel. Kezdetben a cég mérnökirodaként működött, géptervezéssel, gyártástechnológia-készítéssel és egyéb mérnöki szolgáltatással foglalkozott, majd tevékenységük kiegészült szerszámkészítéssel, alkatrészgyártással és felületkezeléssel. A cég kiemelkedő tevékenysége az egyedi, kis-, közepes-, és nagy darabszámú, kovácsolt és fogácsolt alkatrészek gyártása, valamint szerelése. A cég két fő profilja: süllyesztékes kovácsolás és alkatrészek gyártása CNC technológiával. Ezen kívül foglalkoznak tervezési, programozási feladatok megoldásával, valamint kovácsszerszámok, mérőkészülékek, hegesztő-, szerelőkészülékek és alkatrészek gyártásával. Gyakorlatuk van műanyag fröccsöntő szerszámok, süllyesztékes kovácsszerszámok, készülékek tervezésében. Tervezés során elkészítik a gyártáshoz szükséges teljes dokumentációt, esetleges 3D-s modelleket is. Programjaik a 3d-s modellek feldolgozásával, optimalizált programok elkészítésével kezdődnek. A gyártási dokumentáció tartalmazza a gyártási koordináta nullpontot, szerszámpályák nyomtatott képét, szerszámigényt, szükséges minimális szerszámhosszt, technológiai paramétereket és a számított gépi főidőt. Közepes és nagy méretben forgácsolt alkatrészeket is gyártanak. 3

4 2. A vasúti kocsik fékberendezései Ebben a fejezetben bemutatom a vasúti kocsiknál alkalmazott fékberendezéseket. 2.1 A fékezés elvének ismertetése A járműben, melyet egy bizonyos erő bizonyos úton keresztül gyorsít, munkamennyiség halmozódik fel. E munkamennyiség annál nagyobb, minél nagyobb a gyorsító erő és minél hosszabb úton működött. A fékezés célja a fékezendő, haladó járműben gyorsítás közben felhalmozódott munkamennyiség megsemmisítése, illetve hőenergiává történő átalakítása. Ezt a feladatot a járművön a fékberendezés végzi. A fékberendezés az általa kifejtett fékezőerő segítségével fogyasztja a járműben felhalmozott munkamennyiséget, amíg az végül a megállás pillanatában teljesen elfogy. Hosszabb lejtőkön a fékberendezést gyakran nem a jármű megállítására, hanem sebesség szabályozásra használják. Ez a sebesség szabályozó fékezés. A fékezés harmadik célja a rögzítő fékezés. Ilyenkor a fékberendezés azt gátolja meg, hogy a jármű helyéről elmozduljon. A gyorsító erő által a gyorsítás közben, illetve a fékezőerő által fékezés közben végzett munkát nagysága természetesen azonos, de ellentétes értelmű, mert az egyik növeli, a másik fogyasztja a járműben felhalmozott munkamennyiséget. Az adott sebességű járműben felhalmozott munkamennyiség a jármű sebességével négyzetesen arányos, ez azt jelenti, hogyha a jármű sebessége az eredetinek például: kétszeresére, háromszorosára, négyszeresére, stb. növekszik, akkor az abban felhalmozott munkamennyiség az eredetinek 2x2=4, 3x3=9, 4x4=16 stb.-szöröse lesz. Ugyanazon fékezőerő mellett tehát növekvő sebességek esetén a megállításhoz szükséges úthossz hatványozottabban nagyobb, mint a sebesség növekedés. Az eddigiekben leírtak a mechanika elemeinek alkalmazásával következő módon foglalhatók össze: A járműben a gyorsítás alatt felhalmozódott munkamennyiség: M (m.kg) = Gy (kg) x S (m) Ahol a Gy (kg) a gyorsító erő, S (m) pedig azaz út, melyen keresztül a gyorsítóerő működött. 4

5 A fékezés két fő gyakorlati megvalósítása a tuskós és a tárcsás fékezés. A két fő típusú fékezés elvi vázlata a következő oldalon lévő 1. és 2. ábrán láthatóak. A világ vasútjain, így a MÁV-nál is leggyakrabban a tuskós fékezést alkalmazták. De az utóbbi húsz évben terjedni kezdett a tárcsafék alkalmazása is [5]. 1. ábra Tuskós fékezés [5] 2. ábra Tárcsás fékezés [5] 5

6 2.2 A fékberendezések történeti fejlődése A vasúti járművek fékezésére alkalmazott legelső berendezés a kézifék volt. A sebesség fokozása és a fékutak nagyságának korlátozottsága azonban hamarosan szükségessé tették, hogy a kézifék helyett más szerkezeteket alkalmazzanak a járművek megállítására. Hamarosan rájöttek ugyanis arra, hogy a kézifék teljesítménye az emberi erő korlátozottsága miatt egy meghatározott értéken túl nem fokozható, ezen kívül minden kézifék működtetésére külön embert kell alkalmazni, ami a vonatkísérők számát megnöveli. Stephenson már 1833-ban mozdonyának fékberendezését gőzzel működtette. a kézifék nagy hátránya, hogy minden kézifékes kocsinál külön embert (esetleg két szomszédos kocsinál egyet) kell alkalmazni a fékberendezés működtetésére. Ezt a nehézséget akarták kiküszöbölni az átmenő (vagy másképpen folytatólagos) fékek kifejlesztésével. Ezeknél a fékberendezéseknél a vonat összes kocsijának a fékje egy, vagy egyszerre több helyről hozhatók működésbe. A jelenleg használt légfékek is mind átmenők. A vasúti kocsik fékrendszerek fejlődésének jelentősebb állomásai 1856-ban Heberlein szerkesztett egy kötélféket. A következő években gőzt is használtak a fékberendezése működtetésére, hideg időben azonban nem működtek, mivel a gőz lecsapódott. Ezután a fékeknél fékezéskor sűrített levegőt engedtek a hengerbe és ezt hívták légnyomásos fékeknek. Következő típusú fékek a légűr fékek voltak, amelyben a dugattyú egyik oldala melletti térből kiszívták a levegőt, légűr keletkezett és ez által a dugattyú másik oldala a szabad levegő nyomására fékező állásba tolta a fékhenger dugattyúját. Westinghouse György 1868-ban szerkesztette közvetlen direkt működésű nem önműködő légfékét. Majd 1872-ben megalkotta első önműködő (automatikus) kormányszelepes fékberendezését ben keletkezett az első önműködő kétkamrás fék. Hardy 1884-ben szerkesztette meg a ma is használt önműködő légűr féket. Az 1880-as évek elején alkalmaztak először kétkamrás féket, amelyet Carpenter-féknek neveztek. Az egyszerű működésű kormányszelepes fékberendezéssel felszerelt vasúti szerelvények fékhatás terjedési sebessége aránylag kicsi volt, a vonat végére lassan ér el a fővezeték nyomáscsökkenése. Ezen segített Westinghouse György, amikor 1887-ben feltalálta a gyorsműködésű kormányszelepet. Ennek köszönhetően megnőtt a fékhatás terjedési sebessége és a fékhenger nyomása ben szerkesztett Schleifer-féknél a fékezés elején 6

7 lecsapolt fővezeték levegőt egy külön kamrába vezették ez által ismét nőtt a fékhatás terjedési sebessége ben Humphrey szabadalmaztatta a háromnyomásos kormányszelepek elvét. Az 1900-as évek elején a német Knorr-gyár korszerűsítve a Westinghouse gyorsműködésű kormányszelepet megszerkesztette a Knorr gyorsműködésű kormányszelepet. A Knorr-gyár valamennyi légfék alkatrészt korszerűbb alakban gyártott, mégpedig úgy, hogy azok a Westinghouse alkatrészek helyett felszerelhetők legyenek. Az európai vasutak a századforduló éveiben szükségesnek látták kidolgozni azokat a feltételeket, amelyeket egy tehervonati féknek teljesíteni kell ban meg is állapították ezeket az előírásokat, amelyet Berni-program néven ismertek el, és 1909-től lettek kötelezőek ben jelent meg a Kunze-Knorr tehervonati fékberendezések ben létrehozták a Kunze-Knorr fék személy és gyorsvasúti kivitelét is körül fejlesztették ki a ma is alkalmazott Westinghouse tehervonati kormányszelepet. A nemét Knorr fékgyár 1931-ben kidolgozta a Hildebrend-Knorr féket. Végleges formájában 1934-ben került bevezetésre ben fejlesztették ki Szovjetunióban az általánosan szabványosított Martoszov-féket. A második világháború megakadályozta a vasúti fékberendezése további fejlődését. A háború után 1948-ban mutatták be a Charmilles-féket.[6] A francia vasút 1955-ben bemutatta a Westinghouse-fék legújabb kivitelét, amit a 3. ábra szemléltet. 3. ábra Westinghouse-fék [6] 7

8 2.3 A kézifékek Kézifékezés esetén az erőkifejtés leggyakrabban forgattyús vagy kézi kerekes trapézmenettel ellátott fékorsó segítségével történik, ilyenkor emberi erő az, amit a fékrudazat megfelelően továbbít. A vasúti járművek legelső fékberendezései az emberi erővel működtetett fékberendezések voltak. Az emberi erő természetesen korlátozott mértékű. Nemzetközileg érvényes feltételezés, hogy egy átlagos erejű fékező kézi keréken, illetve forgattyún 500 N erő kifejtésére képes. Ezt az erőt közvetíti, többszörözi és osztja el az általában légfékrudazathoz csatlakozó kézifék rudazat. Kezdetben a kézifék az egyetlen általános vasúti fékezési mód volt, mely jelentős előnyökkel, de még jelentősebb hátrányokkal rendelkezett [6]. A kézifék előnyei: fokozatos fékezés és oldás lehetősége, a fékező kifogástalan fizikai állapota esetén teljes kimeríthetetlenség, szakszerű kezelés esetén önműködő raksúly fékezés. A hátrányok: nem önműködő, nem átmenő, nagy munkaerő igény (1 fő/fék), hatásosság erősen függ az emberi tényezőtől. Az elmondottakra való tekintettel napjainkban a kéziféket csak a légfék elromlása esetén használandó tartalék fékként, tolató fékként, illetve rögzítő fékként alkalmazzák a vasúti üzemben. Kézifék található minden vontatójárművön, minden személy-, poggyász- és postakocsin, a kényes és veszélyes áruk szállítására szolgáló teherkocsikon, valamint az egyéb teherkocsik egy kisebb részén. Kezelhetőség szempontjából a kézifék lehet járműről vagy földről kezelhető. A fékező erő kifejtésének módja szempontjából megkülönböztetünk: orsós kéziféket, emeltyűs kéziféket, láncos kéziféket, Exter-féle vetősúlyos kéziféket. 8

9 2.4 Orsós kézifékek Az orsós kézifék (4. ábra) a kézifékek leggyakoribb változata. A fékorsó, melyet a fékező vagy egyszerű kar, vagy kúpkerékpár közbeiktatásával kézikerék segítségével forgat. Az orsó forgása közben, annak csavarmenete fékezéskor felfelé, oldáskor pedig lefelé mozdítja el az orsóanyát. Az orsóanyához csatlakozó vonórudak a kézifékemeltyű karjainak közvetítésével juttatják el a fékerő által kifejtett fékezőerőt megfelelő áttétellel a féktuskóig. Kocsikon a kézikerék és a fékorsó több esetben kúpkerékpár közvetítésével csatlakozik egymáshoz. A csak kézifékkel ellátott kocsik fékezésének hátránya, hogy nem lehet a féket üzembiztosan és a vonat teljes hosszában egyenletesen kezelni. A kézifék szerkezetek legrégibb formája a négy tuskóval működő fék. Hátránya, hogy a tuskónyomás hatására a kerékpárok a csapágyakat a csapágyvezetékekhez nyomják, ami ezek idő előtti romlását okozza, továbbá hogy a tuskónyomások nem egyenlő erejűek. Ma már általánosan használt, nyolctuskós, szimmetrikus elrendezésű kiegyenlítős kézifék rendszer. Szimmetrikus elrendezésűnek azért nevezik, mert minden kerék körül egyforma méretű rudazati elemek vannak. Kiegyenlítős féknek pedig azért, mert a szerkezetben minden rudazati elem húzva van, vagyis fékhatás csak akkor van, ha már mindem tuskó a kerékhez szorult, s azt egyforma erővel nyomja. A kézifék működtetése csavarorsóval történik. 4. ábra Orsós kézifék [6] 9.

10 3. Technológiai tervezés A technológiailag helyes tervezés lépéseit ismerve, az abban tanult gondolatmenetet fogom követni. 3.1 Orsós kézifék funkcionális elemzése A kézifék rendszerek használata nagyon fontos mind az autóiparban és a vasúti szerelvények mindennapi működésében. A kézifékek nem csak a menet közbeni lassító fékezést segítik elő, hanem a már álló szerelvények rögzítésében is fontos szerepük van. Ugyanis a behúzott kézifék első rendű funkcionális feladata a szerelvény (jármű) rögzítése, mert a nem kívánatos járműmozgásoknak nagyon súlyos következményei lehetnek, mind anyagi és egészségkárosító téren egyaránt. Gondoljunk például egy vasútállomáson egy elszabadult szerelvényre, ami további vagonokkal ütközhet és még az ott dolgozó embereket is elsodorhatja vagy maga alá gyűrheti, legrosszabb esetben pedig halállal is végződhetnek az ilyen fajta technikai vagy emberi figyelmetlenségből származó esetek. Ezért fontos szerepe van a vasúti kocsiknál a kézifékeknek és a további fékrendszereknek. Időszakos műszaki ellenőrzésük ezen okoknál fogva nagyon fontosak és a fékekre vonatkozó előírásokat már 1906-ban megállapították, 1909-től lettek kötelezőek Berniprogram néven. Tehát a kézifék elsődleges funkciója a rögzítés. Az orsós kézifékrendszerben található tengely, ami trapézmenettel van ellátva a rögzítés ideje alatt húzó igénybevételnek van kitéve. A trapézmenet pedig önzáró tulajdonsága miatt a rögzítési feladatot képes ellátni. Az általam végigkísért alkatrészek gyártási paraméterei adottak voltak (alakja, anyaga, méretei, tűrései), amit a megrendelő cég bocsátott rendelkezésünkre. Orsós kézifék elhelyezkedése a vasúti kocsin a 5. ábrán látható, amely a nyolctuskós kiegyenlítős kézifék rendszer része. 10

11 5.ábra Nyolctuskós kiegyenlítős rendszerű kézifék [6] 3.2 Alapanyag jellemzői, gyártás tömegességének meghatározása Az anyag minősége S235J2+N ami egy szerkezeti acél, az anyag folyáshatára pedig 235 Mpa, szakító szilárdsága pedig R m = Mpa, az ütőmunkája 27J aminek a vizsgálati hőmérséklete -20 C, normalizált. Az acél szabvány szerinti beazonosíthatósági jelölése a következő: DIN EN , illetve N. A vegyi összetételét az 1. számú táblázat mutatja. Vegyi összetétel C % S % Mn % P % N % 0,17 0,035 1,4 0,035 0,012 1.táblázat : Vegyi összetétel Gyártás tömegességének meghatározása A legyártandó mennyiség: 22 db/hó Annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb technológiai folyamatot válasszuk ki a gyártáshoz elsődleges feladat a gyártás tömegességének meghatározása. Ezt a tömegszerűségi együttható segítségével tudjuk pontosan kiválasztani. 11

12 A tömegszerűségi együttható jele: K s. A K s értékéről tudjuk az alábbi információkat: K s = 1, akkor tömeggyártásban; 1 < K s < 10, nagysorozatban; 10 < K s < 20, közepes sorozatban; 20 < K s, egyedi gyártásban termeljük az alkatrészt. A tömegszerűséget a következőképpen tudom meghatározni: A termelést egy hónapos periódusban vizsgáljuk ami 21 nap x 1 műszak x 8 óra: I m = 168 óra * 60 perc = perc /hó Az adott alkatrészből évente 264 darab készül, ami havonta 22 darabot jelent: Q = 264 darab / 12 hó = 22 darab / hó A q értéke a képlet alapján: q = / 22 = 458 perc / db A t n értéke a több folyamatból áll össze darabolás, esztergálás, marás összege, majd ezek átlaga alapján: t n 20 perc Az együtthatót az alábbi képlet alapján kapjuk meg [1]: q 458perc I perc / hó K 22,9 m s q 458perc t 20 perc n Q 22 db / hó ahol: q a kibocsátási ütem, [min/db]; t n a mechanikai megmunkálásokat tartalmazó műveletelemek becsült átlagos normaideje, [min/db]; I m a termelő berendezések munkaszerinti időalapja, [min/hó]; Q az egy év alatt gyártandó mennyiség, [db/hó]. Mivel a K s = 22,9 23-ra kerekítve az alkatrészt egyedi gyártásban készítjük. 12

13 3.3 A beérkezett alapanyag ellenőrzése A beérkezett alapanyag melegen hengerelt szerkezeti acél, ami az egyik legnagyobb mennyiségben felhasznált acél. A melegen hengerelt szerkezeti acélok a szavatolt mechanikai tulajdonságú acélok közé tartoznak.. Különböző felhasználási célra gyártanak melegen hengerelt szerkezeti acélokat. Általában acélszerkezetek, gépszerkezetek és gépalkatrészek alapanyagai. A hengerművekben jellemzően hosszú gyártmányokat (rúd- és idomacélokat, stb.), és lapos termékeket (pl. durvalemezek) gyártanak belőlük. A felhasználás célja szerint változó lehet az összetételük (ötvözetlen vagy akár ötvözött) és a gyártási technológiájuk is. Ennek megfelelően lehetnek: ötvözetlen szerkezeti acélok (MSZ EN ), normalizálva hengerelt, hegeszthető finomszemcsés acélok (MSZ EN ), termo mechanikusan hengerelt, hegeszthető finomszemcsés acélok (MSZ EN ), légkörikorrózió-álló szerkezeti acélok (MSZ EN ). Az ilyen típusú acéloknál lehetnek pelyhességi és repedési hibák, aminek a lényegét röviden ismertetem. Az acélban kialakuló belső repedéseket leggyakrabban az acélba került hidrogén okozza. Acélgyártáskor, hegesztéskor az úgynevezett vízgáz reakció, azaz az Fe + H2O _ FeO + H2 reakció során felszabaduló hidrogén oldódik a folyékony acélban. Acélgyártáskor, illetve hegesztéskor kisebb nagyobb mértékben mindig jelen van a vízgőz, amelynek minimumra csökkentését a betétanyagok (hozaganyagok, ötvözők), illetve a hegesztőpálca, a védőgáz és a védőpor szárításával igyekeznek elérni. Az acélgyártáskor folyékony állapotban a hidrogéntartalom szokványos esetekben általában 3-8 ppm között változik, vákuumozó öntés esetén (nem üstben vákuumozáskor) a hidrogéntartalom kb. 1 ppm. Ezt a csekély mennyiséget az acél 300 Con is csak több száz bár nyomáson tudja oldatban tartani. Természetesen, az acél hőmérsékletének csökkenésével gázoldó képessége is csökken, és diffúzió útján az acél gáztartalma is csökkenhet. Alapvető gondot az a tény jelenti, hogy a hőmérséklet csökkenésével a hidrogén atom diffúziósebessége csökken. A krisztallitok közötti üregekben a hidrogén 13

14 atomok molekulákká egyesülnek, azaz beszorulnak a kristályközökbe és létrehozzák azt a több száz vagy ezer bár nyomást, amely elindítja a repedéseket. Ezen folyamat időigényes, amely több tényezőnek a függvénye. A hidrogéntelenedés, azaz a hidrogéntartalom oly szintre való csökkenése, amely már biztosan nem jelent veszélyt az acélra függ az induló gáztartalomtól, a keresztmetszettől, a hűtés sebességétől. A gáztalanításnak legegyszerűbb útja a vákuumozó öntés, de ez egyben költséges is. Az az acél, amelynek hidrogéntartalma folyékony állapotban nagyobb, mint 2 ppm, mindig magában hordozza a pehely kialakulásának veszélyét. Ez függ a technológiai műveletektől (öntés milyen keresztmetszetű önteccsé vagy FAM bugává, ezek hengerlése vagy kovácsolása, kapott-e pehelytelenítő hőkezelést stb.) Ez a 2 ppm nem egy bűvös határ, de az acélgyártás folyamán törekedni kell a kis hidrogéntartalom elérésére (szárítás, üstben vákuumozás megfelelő fürdő mozgatással, mágneses keverés, argon befúvatás stb. is már hatásos, de az igazi a vákuumban való öntés).[7] Ezen hibák feltárását ultrahangos vizsgálattal lehet kimutatni. Az ultrahangos vizsgálat elve, hogy a nagyfrekvenciájú hanghullámok (ultrahang) a fémekben alig gyengülve, mint irányított sugarak haladnak, azonban határfelülethez érve visszaverődnek. Határfelületnek minősül minden akusztikailag más keménységű közeg, pl. a darab belsejében lévő hibák és a darab hátlapja. Ide tartozó alapfogalmak Az ultrahangos anyagvizsgálatban használatos frekvencia tartománya 0,25 MHz - 15 MHz között van. Az ultrahang terjedési sebessége (v) homogén anyagon belül állandó és az anyag rugalmas jellemzőitől függ. A hanghullámok esetében a frekvencia (f), a hullámhosszúság ( ) és terjedési sebesség (v) között összefüggés van. v =.f A hullámhosszúság ismerete lényeges, mert ultrahanggal csak /2 esetleg ideális esetben /3 nagyságú hibák mutathatók ki.[7] A mi esetünkben egy USM GO kézi ultrahangos vizsgálót alkalmaztunk a feladat elvégzésére azaz, hogy ellenőrizzük a beérkező anyag minőségét. A vizsgálat után megfelelőnek találtuk az alapanyag minőségét (nem tartalmazott belső feszültségből adódó repedést), így nyugodtan belekezdhettünk a tengelyünk legyártásába [7]. 14

15 3.4 A gyártás technológiai feltételeinek körvonalazása Az elkészítendő munkadarabokhoz sokféle megmunkáló berendezést kell majd használnunk, ha le szeretnénk gyártani azokat. Az Axis Technologies Kft-nél rendelkezésünkre álló szerszámgép park a következő: CNC eszterga 2 db Gildemaister 360 mm-es megmunkálási tokmány Karusszel eszterga 1 db 1200 x 1200 mm CNC Fejeszterga 1 db Ø 1250 mm elforduló, tárcsa jellegű alkatrészek Esztergagépek 1 db Ø 480 x 2000 mm 1 db Ø 300 x 2000 mm 1 db E3N-01 Egyetemes esztergagép Ø 200 x 750 mm Marógép 1 db UWF 80 EN marógép 600 x 400 x 400 mm Függőleges maró 1 db 300 x300 x 1000 mm befoglaló méret Egyetemes maró 1 db 150 x 150 x 600 mm befoglaló méret Süllyesztékes kovácsolás 3 db t ütőerő Frikciós sajtó Palástköszörű 1 db KU 250 Ø 250 x 1000 mm Vésőgép 1 db 400 mm lökethosszig Fogazógép 1 db 11 modulig Fűrészgép 1 db KF 250 Keretes fűrészgép Ø 250 mm átmérőig Plazmavágó 1 db Jasic Cut 70A / 400V, Kézi Plazmavágó 1 db Thermocut 2060 TC, CNC vezérelt plazmavágó gép Sajtológép 1 db Pemserter Series 2000 Hegesztőgép 1 db Europeweld 200 C védőgázas CO hegesztőgép 170A Az adott gyártmány tengelyszerű alkatrész, így a gyártás során főleg esztergagépet alkalmazunk. A megfelelő esztergagép választásához figyelembe kell venni a gép teljesítményét, a befogható munkadarab hosszát, a gép által elérhető fordulatszámokat. Mivel hosszú, karcsú darab megmunkálását tervezem, a gyártás közben jobb forgácsolási körülmények elérése miatt célszerű olyan gépet választani, amelynek főorsójába a munkadarab betolható, így csökkenthetjük a munkatérbe egyszerre kilógó részt, melynek eredményeként nő a munkadarab stabilitása. 15

16 A tengelyen elhelyezkedő reteszhorony kialakításához marógépet alkalmazunk. Ezen szerszámgép kiválasztásánál a főbb szempontok főorsót hajtó és az asztalmozgató motor teljesítménye. A gyártmányon egy illesztett felületet találhatunk, így az alkatrész köszörűgépes megmunkálást igényel. A szükséges szerszámokat tekintve több típusra is szükségünk van. Az esztergálás során szükséges kések, melyekkel a hengeres felületeket, a homlokfelületeket, valamint a beszúrásokat készítjük el. Illetve a központfuratok előállításához szükséges központfúrók és a horony kialakításához, a marásnál szükség van megfelelő horonymaró szerszámra, ami jelen esetben ujjmaró. A köszörűgéphez pedig biztosítanunk kell a megfelelő korongokat. Mivel egyedi gyártásról beszélhetünk, ezért egyetemes szerszámgépeket érdemes használni, a gyártmány megmunkálása az alkatrész bonyolultságát is figyelembe véve nem igényel új beruházást. A megfelelő kihasználtságot párhuzamosan több termék gyártásával érhetjük el. Mivel a kézifékrendszer több alkatrészt is tartalmaz a tengelyen kívül, ezért további megmunkáló gépekre is szükség van. A lemez munkadarabok kivágásához plazmavágóra van szükség, majd sajtológépre is az egyik munkadarab alakításához, végül pedig CO védőgázas hegesztőgéppel hegesszük össze az 5-ös és 6-os munkadarabot. Az eddig tett megállapításaimat figyelembe véve az Axis Technologies Kft a meglévő gyártóbázisára alapozva el lehet végezni a munkadarab legyártását. A következő szerszámgépek szükségesek a gyártáshoz. Darabolás: Szerszámgép: KF 250 keretes fűrészgép Megmunkálható munkadarab átmérője: Megmunkálható munkadarab hossza: Maximális vágó sebesség: d= Ø250 mm l= 675 mm v= m/min 16

17 Esztergálás: Szerszámgép: E3N-01 Egyetemes esztergagép Megmunkálható munkadarab hossza: l = 750 mm Megmunkálható munkadarab átmérője: d = Ø200 mm A szerszámgép maximális fordulatszáma: n max = /min A szerszámgép minimális fordulatszáma: n min = 56 1/min A gép főorsójában található furat mérete: d = Ø50 mm Szerszámgép hajtómotor teljesítménye: P = 9 kw Marás: Szerszámgép: UWF 80 EN A szerszámgép maximális fordulatszáma: n max = /min A szerszámgép minimális fordulatszáma: n min = 35,5 1/min Függőleges mozgás: l f = 400 mm Keresztirányú mozgás: l k = 400 mm Vízszintes irányú mozgás: l v = 600 mm Hajtómotor teljesítménye: P = 3 kw Előtoló motor teljesítménye: P = 1,5 kw Köszörülés: Szerszámgép: KU 250 palástköszörű. A szerszámgép maximális fordulatszáma: n max = 710 1/min A szerszámgép minimális fordulatszáma: n min = 90 1/min A köszörűkorong maximális fordulatszáma: n maxkorong = /min A megmunkálható munkadarab hossza: l = 1000 mm Vágás: Szerszámgép: Jasic Cut 70A / 400V plazmavágó Vágóáram: A Vágás vastagsága: 20 mm Max teljesítmény: 1 1KW 17

18 Sajtolás: Szerszámgép: Pemserter Series 2000 sajtológép Sajtoló erő: 7,1 tonna Benyúlási mélység: 610 mm Szerszámcsere: 2 percen belül Levegő igény: 6-7 bar Hegesztés: Szerszámgép: Europeweld 200 C védőgázas CO hegesztőgép 170 A Egyfázísú MÍG-MAG védőgázas fogyóelektródás Hegesztő áram: A Primer feszültség: 230v/50Hz A legyártandó feladatomhoz kapott rajzon nem minden méretnél van megadva konkrét tűrésezés. Ahol ezek nincsenek jelölve ott a tűrési pontosságok az ISO MSZ 2768-c szerinti értékek lesznek érvényben (ami látható a rajz szövegmezőjén feltüntetve). A konkrét értékeket az alábbi táblázat mutatja (2. táblázat), [8]. A kézifék rendszer alkatrészeit beszámoztam. Sorban haladunk az alkatrészek elkészítésével és nagyobb hangsúlyt fektetünk a trapézmenettel ellátott tengely elkészítésére. Az elkészítendő feladatom rajzát az 1. számú melléklet tartalmazza. 18

19 Az 1-es számú munkadarab: Az első munkadarab egy egyszerű csapágyház, aminek elkészítési folyamatát a 6. számú ábrán szemléltetem Külső átmérő méretre esztergálása 2. 2.Központfurat készítése és belső átmérő esztergálása 3. 3.Munkadarab megfordítása után leszúrás 4.L4.Letörés 6.ábra 1-es munkadarab Az első elkészítendő munkadarab egy általános felület érdességgel rendelkezik (N7 = Ra 1,6) amit finomesztergálással lehet elérni. A rendelkezésre álló Ø 65 mm-es rúdanyagból durva esztergálási művelettel leválasztunk 2 x 2 mm vastagságú réteget, utána pedig finomesztergálással beállítjuk a végleges méretet. Majd második lépésben egy központfurat készítése akkora méretben, hogy az esztergakés elférjen a furatban (ez a mi esetünkben 20 mm lesz) utána pedig a belső átmérőt esztergáljuk végleges értékre egy furatkéssel. Ezután kivesszük a munkadarabot és megfordítjuk, a rögzítésnél ügyelve arra, hogy a szorító erő ne legyen túl nagy, nehogy rongálja a már kész felületet. Ezt követően az adott méretre leszúrjuk a munkadarabot és egy oldalazó késsel letörjük az éleket 5 mm mélyen. 19

20 A 2-es számú munkadarab: A második munkadarab 7. ábrán látható tengely, amelynek gyártás tervezése adja a dolgozatom gerincét. A tengely méretarányos rajza az 1. mellékletben található. 7.ábra :Orsós kézifék tengelye 3.5 Az előgyártmány meghatározása Az alkatrész tengelyszerű így háromféle típusból választhatunk: húzott hengerelt kovácsolt Húzás során a hengerhuzalt illetve a kisajtolt terméket kúpos üregű szerszámon áthúzva, átmérőjének csökkentésére és hosszának növelésére kényszerítjük. A huzalnak a húzókúp utáni részében ébred az áthúzást végző feszültség. A huzal és a szerszám közötti súrlódás csökkentésére kenőanyagot (zsírok, olajok, kálciumsztearát, szappanpehely, újabban zsíralkoholszulfát) használunk, valamint a húzókúpot tükörfényesre polírozzuk. A huzalt a húzógyűrűbe be kell tudni fűzni, ezért annak végét húzás előtt ki kell hegyezni. Rúd és csőhúzógépek rendszerint nem húzódobbal, hanem egyenes vezetéken előre-hátra mozgó húzókocsira szerelt szorítópofákkal végzik a műveletet. A rudak húzásának célja a felületminőség és a méretpontosság (h9-h11) javítása, valamint a szilárdság és a folyási határ növelése. A hengerlést, mint technológiai folyamatot úgy lehet jellemezni, mint a 20

21 forgó hengerekkel folyamatossá tett nyújtó kovácsolást. A hengerlés célja az alakadáson kívül a minőség, mint például a salakzárványok elnyújtása révén a szívósság, javítása is. A művelet abból áll, hogy az alakítandó anyagot két egymással szemben forgatott henger közé vezetjük, azaz beszúrjuk. A hengerek a hengerrés vastagságának megfelelő méretűre nyújtják a darabot, majd kitolják. A kovácsolás melegalakító eljárás, célja egyrészt az alakadás, másrészt a szilárdsági tulajdonságok javítása. Általában a végső gyártmány alakjához hasonló előgyártmányt tudunk vele készíteni, ezért a további megmunkálások ideje, költsége csökken. Mivel a tengely egyszerű, hengeres alakú, ezért a kovácsolás, mint előgyártási technológia nem jöhet szóba, 22 db/hó mennyiségű gyártás esetén nem gazdaságos. A húzás költségesebb, mint a hengerlés, viszont jobb felületi minőséget ad, ezért ha a munkadarab adott részének megfelelne ez a minőség, akkor ott már nem kéne megmunkálni. De a húzás során felületi feszültségek keletkeznek, így az általam választott előgyártmány hengerelt. 3.6 Trapézmenet jellemzői Az elkészítendő tengelyen található lesz egy Tr40x10-es menet, aminek a fő szerepe az önzáródás biztosítása. Az önzáródást a következő számolásokkal támasztom alá. A trapézmenet sematikus rajzát a 8. ábra szemlélteti. 8. ábra Trapézmenet 21

22 Orsó adatai: Az orsó működő hossza: 380 mm A menet jele: Tr 40 x 10 Az orsó anyaga: S235J2+N Közös szelvénymagasság H 1 = d D 1 / 2 = P / 2= 5mm Anya külső átmérője: D 4 ==41mm Az anya anyaga: S235J2+N Az anya magassága: h a =80 mm Önzárás ellenőrzése: A 7. számú mellékletből a menet adatai: menetemelkedés: orsó névleges átmérője: középátmérő: orsómenet magátmérő: szelvényszög: P=10 mm d=40mm d 2 =35 mm d 3 =29 mm =30 o Az a c meghatározása a 9. számú melléklet alapján: a c =0,5mm A 8. számú melléklet alapján a R eh =250 MPa, a biztonsági tényező pedig n=2. ReH 250MPa meg n 2 125MPa meg A értékét a 10.számú mellékletből kiválasztva, =0,2. 0,2 0 0 cos15 cos15 0,207 arctg arctg0,207 11,695 P 2 arctg arctg d2 35mm min Mivel arctg 0,5 arctg 0,5 0,207 5,909 min > ezért a menetes kapcsolat önzáró. 22

23 3.7 Műveletek, a technológiai folyamat elvi vázlatának kidolgozása A technológiai folyamat elvi vázlatának kidolgozása Az alkatrész gyárthatóságához szükséges, hogy kidolgozzuk az optimális technológiai folyamatot, ami alapján biztosítani tudjuk a műhelyrajzon előírt minőségi elvárásokat. A kidolgozás során fontos szerepet játszanak a technológiai és gazdasági korlátok. A technológiai folyamat elvi vázlata a gépipari alkatrészgyártás nagyszámú technológiai folyamatának elemzése alapján általánosítható, hogy ezekben legfeljebb 13 olyan különböző szakasz van, amelyek homogenitást mutatnak. A technológiai folyamat ezen szakaszait technológiai folyamat szakaszoknak nevezzük. A TFSZ-kat a 3. táblázat tartalmazza. TFszakaszok Megnevezés Funkció és főbb jellemzők TFSZ1 Előgyártás Előgyártmány előállítása, darabolás TFSZ2 Nagyoló megmunkálás Durva esztergálás TFSZ3 Hőkezelés I. Feszültség csökkentés, lágyítás TFSZ4 Félsimító megmunkálás I. Általános esztergálás, IT11-IT12; > 2,5 TFSZ5 Hőkezelés II. Cementálás (C),Nemesítés TFSZ6 Félsimító megmunkálás II. Finom esztergálás TFSZ7 Hőkezelés III. Edzés, betétedzés TFSZ8 Simító megmunkálás I. Köszörülés, IT7-IT10; > 0,63 TFSZ9 Hőkezelés IV. Nitridálás TFSZ10 Simító megmunkálás II. Finomköszörülés TFSZ11 Simító megmunkálás III. Tükrösítés, polírozás, IT6-IT7; > 0,32 TFSZ12 Felületkezelés Krómozás, nikkelezés stb. TFSZ13 Befejező megmunkálás Polírozás, gyémánt vasalás 3.táblázat: TFSZ-ok jellemzése 23

24 A technológiai folyamat elvi vázlatának kidolgozásakor meghatározzuk, hogy az alkatrész gyártása során mely TFSZ-okban kell megmunkálást végezni (pl.: esztergálás, fúrás, marás). A TFSZ-okban a megmunkálásnak a helyét is meghatározzuk. Az előbbiek alapján a feladat megoldásához szükséges információk: - az AR rajzán található minőségjellemzők (alak, méret pontosságok, felületminőség stb.); - a TF tervezésének előkészítése során tett megállapítások, döntések; - a gépipari alkatrészgyártás gyártási eljárásira, azokkal elérhető pontosságra, felületminőségre, anyagtulajdonságra vonatkozó ismeretek; - a TF realizálásához igénybe vehető gyártási technika, műszaki és gazdasági feltételek, meghonosodott technológiai tradíciók jellemzői; A szakaszokra bontásra azért van szükség, mert sok esetben nincs arra lehetőség, hogy az előgyártmánytól a késztermékig minden elvárt tulajdonságot egyidejűleg alakítsunk ki. A technológia folyamat nagyolási szakaszában a leválasztandó anyag minél gyorsabb leválasztásra törekszünk. A simításnál viszont a kész méret előállítása a legfontosabb. Ebből következően egyértelmű, hogy az előírt pontosság csak több lépésben végezhető el. Az előtervezés során kiválasztottam a tengely gyártásához szükséges szerszámgépeket, a gyártás peremfeltételeit, valamint az előgyártmányt (anyag, méret, típus). Ezután következik a technológiai folyamat tervezése. Ennek eredményeként egyrészt kialakulnak a globális műveletek, melyeket különböző szempontok szerint fel kell bontani műveletekre. Másrészt a tervezés végeredményeként előáll a műveleti sorrendterv, mint megmunkálási utasításokat tartalmazó dokumentáció. 3.8 Globális műveletek képzése A következő pontban a TFSZ-okra bontom a gyártást művelet típusok alapján. A tengelyen a következő műveleteket kell elvégezni: - Esztergálás: a1 - Köszörülés: a2 - Fúrás: a3 - Marás: a4 - Menetvágás: a5 - Darabolás: a6 24

25 Megmunkálandó felületek: 1. TFSZ4, a 1 2. TFSZ4, a 1 3. TFSZ4, a 1 4. TFSZ8, a 2 5. TFSZ4, a 1 6. TFSZ4, a 1 7. TFSZ4, a 1 8. TFSZ4, a 5 9. TFSZ4, a TFSZ4, a TFSZ4, a TFSZ4, a A felületeket a 9. számú ábrán láthatóak. 9. ábra Felületek kijelölése 25

26 Technológiai folyamatszakaszok kiválasztása TFSZ1 a 6 a 6 TFSZ2 a 1 a 1 a 1 a 1 a 1 a 1 a 1 a 1 a 1 TFSZ4 a 1 a 1 a 1 a 1 a 1 a 1 a 1 a 5 a 1 a 1 a 4 a 3 TFSZ8 a 2 Miután meghatároztuk minden felületre a szükséges technológiai folyamatszakaszokat, eldönthetjük, hogy melyik felületet milyen módon munkáljuk meg az adott szakaszban. Így kialakulnak a globális műveletek. Ezen belül meg kell tervezni a műveletek sorrendjét, és a globális műveleteket fel kell bontani tényleges műveletekre, figyelembe véve egyéb technológiai követelményeket is (pl. a szükséges befogások szükségességét). A cél a műveletek végrehajtási sorrendjének összeállítása. Eme feladat megoldásához rendelkezésre kell állnia az alkatrész és az előgyártmány műszaki rajzának, a gyártandó mennyiségnek, a gépek és gyártóeszközök műszaki jellemzőinek, valamint a technológiai folyamat elvi vázlatának, amit az előző pontokban meghatároztunk. Globális műveletek képzése TFSZ1 A { a ; a } darabolás 1 1 6,1 6,10 TFSZ2 A { a ; a ; a ; a ; a ; a ; a ; a ; a } esztergálás (nagyoló) 2 1 1,1 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7 1,8 1,9 1,10 TFSZ4 A { a ; a ; a ; a ; a ; a ; a ; a ; a } esztergálás (simító) 4 1 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7 1,9 1,10 A A A { a } fúrás 4 2 3,12 { a } marás 4 3 4,11 { a } menetvágás 4 4 5,8 TFSZ8 A { a } köszörülés 8 1 2,4 26

27 Globális műveletek felbontása tényleges műveletekre: A { a ; a } darabolás ,1 6,10 A { a ; a ; a ; a ; a ; a } esztergálás A oldalon ,1 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7 A { a ; a ; a } esztergálás B oldalon ,8 1,9 1,10 A { a ; a ; a ; a ; a ; a ; a } simító esztergálás A oldalon ,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,7 A { a ; a } simító esztergálás B oldalon ,9 1,10 A A A A { a } fúrás A oldalon ,12 { a } marás A oldalon ,11 { a } menetvágás B oldalon ,8 { a } köszörülés A oldalon ,4 Technológiai folyamat mátrixa 1 A 11 TF = 2 A 11 4 A 11 2 A 12 _ 4 A 12 4 A 21 4 A 31 4 A 41 8 A Műveleti sorrendterv meghatározása Az eddigiekben leírtak alapján elkészítem a munkadarab ábrás műveleti sorrendtervét, amiben pontosan jelölöm a megmunkálandó felületeket és a hozzájuk tartozó berendezéseket is. A műveleti sorrendterv 4-es és 5-ös művelete között el kell végezni a következő tevékenységet. 27

28 A munkadarab rajza szerint egy R50-es sugarú lekerekítést kell esztergálni a B oldali végére a tengelynek. Mivel a mellette lévő felületre vágni kell egy Tr40x10P8-as menetet ezért annak leesztergálása után már nem tudnánk elvégezni a lekerekítést. Ezért a már simított felületet a lehető legbeljebb kell megfogni a három pofás szabályozott tokmányban a kilengések elkerülése végett. A szabályozott pofát be kell kalibrálni, hogy a felfogásból származó ütését a munkadarabnak korrigálni tudjuk. A szabályozott pofa kalibrálását mérő órával tudjuk elvégezni, ami egy kicsit lassú folyamat, de a pontosság elérése végett elkerülhetetlen. Az elkészült ábrás műveleti sorrendtervben található műveletekből meghatározhatóak a gyártás konkrét műveletei: 1. művelet: Darabolás 2. művelet: Oldalazás 3. művelet: Esztergálás A oldalon 4. művelet: Esztergálás B oldalon 5. művelet: Tengelyvég esztergálás,,b oldalon 6. művelet: Menetvágás,,B oldalon 7. művelet: Horonymarás,,A oldalon 8. művelet: Fúrás A oldalon 9. művelet: Köszörülés A oldalon 10. művelet: Végellenőrzés Ábrás műveleti sorrendtervet az előbbi előtervezési folyamatokat felhasználva készítettem el, amit a 2. számú melléklet tartalmaz Előgyártmány méreteinek (ráhagyások) meghatározása E művelet során meghatározom azt a minimális anyagvastagságot, ami szükséges ahhoz, hogy az előgyártmányból az adott pontosságú anyagrészt elő tudjuk állítani. Gazdaságosság miatt ennek a lehető legkisebbnek kell lenni, hogy minél kevesebb anyagot kelljen eltávolítani. Viszont a beszerzés nehézségei miatt a kiszámítás után a kapott értéket kerekíteni kell a legközebbi beszerezhető, a számítottól nem kisebb méretűre [9][10][11]. 28

29 Mivel munkadarab egyenes hengerből lesz kimunkálva, ezért a számításokat a külső átmérőre (40 mm) kell elvégezni. Ezen a felületen nagyoló és simító esztergálást valamint köszörülést is tervezünk, ezért mindhárom művelethez ráhagyást kell biztosítani. Egy művelet szükséges ráhagyása az alábbi összefüggéssel számítható: Z m hny 2 any 2 mny 2 b 2 f k, ahol: hny: előző műveletben (nyersdarab) keletkezett hibás felületi réteg vastagsága any: előző műveletben (nyersdarab) keletkezett alakhiba mny : előző művelet (nyersdarab) mérethibája b : f : bázisválasztási hiba felfogási hiba k : haranggörbe eloszlás alaki tényezője Ezen képlet alapján kiszámítom az egyes műveletek minimális szükséges ráhagyását, majd ez alapján megválasztom az előgyártmány méreteit. A felhasznált irodalom [10] és [11] pontjában megjelölt könyvekben találhatóak a ráhagyás számolásokhoz bejegyzett táblázatok és oldalszámok. Nagyolási ráhagyás átmérőre Legnagyobb átmérő: Ø40 Nyersanyag hibás felületi rétegének vastagsága: (31. táblázat) Hengerelt előgyártmány esetén 1 mm, átmérőre számítás miatt kétszeresét veszem. υ hny = 1 mm átmérőre υ hny =1x2=2 mm Alak hiba (137. oldal) Hengerelt előgyártmány esetén 0,614 mm, átmérőre számítás miatt kétszeresét veszem. υ any =614x =0,614 mm; átmérőre υ any =2x0,614=1,228 mm 29

30 Mérethiba (36. táblázat) Hengerelt előgyártmány esetén az érték +0,8, -1; ezek közül az anyagba irányuló mérethibát kell figyelembe venni, mert ha nagyobb lenne, az nem gond, az érték átmérőre van adva. υ mny = 0,7 mm Bázisválasztási hiba Esztergálás során a szerkesztési és a technológiai bázis megegyezik (a tengely középvonala), ezért ez az érték 0. A megmunkálás 3 pofás tokmányban történik δ b =0mm Felfogási hiba (137.oldal) Nyers darabon 1 az érték, átmérőre számítás miatt kétszeresét veszem. δ f =1mm átmérőre δ f =1x2=2mm k : Haranggörbe eloszlás alaki tényezője, forgácsolásnál = 1,2. A műveleti ráhagyás Zn= υ hny +k Zn= 2+1,2 =4,938 mm 4,9 mm Simítási ráhagyás A nagyolt felület Ra=12,5µm érdességű. Rmax=4,75Ra 60µm Hibás felületi réteg: Nagyolás után az érték 0,12 mm, átmérőre számítás miatt kétszeresét veszem. υ hny =2Rmax=2x60=120µm=0,12mm, átmérőre υ hny =2x0,12=0,24 mm (37. táblázat) Alak darab hiba: (137. oldal) Nagyolás után az érték 0,1842 mm, átmérőre számítás miatt kétszeresét veszem. υ any =614x =0,1842 mm; átmérőre υ any =2x0,1842=0,3684 mm 30

31 Mérethiba: (38. táblázat) A nagyolás mérethibája 0,3 mm. υ mny =0,30 mm Bázisválasztási hiba: Esztergálás során a szerkesztési és a technológiai bázis megegyezik (a tengely középvonala), ezért ez az érték 0. A megmunkálás 3 pofás tokmányban történik δ b =0mm Felfogási hiba (137. oldal) Felfogási hiba értéke 0,1, átmérőre számítás miatt a dupláját veszem. δ f =0,1mm, átmérőre δ f =0,1x2=0,2mm k : Haranggörbe eloszlás alaki tényezője, forgácsolásnál = 1,2 A műveleti ráhagyás Zn= υ hny +k Zn= 0,24+1,2 =0,8585 mm 0,9 mm Köszörülési ráhagyás A félsimított felület Ra=2,5µm; Rmax 10µm Hibás felületi réteg Simítás után az érték 0,02 mm, átmérőre számítás miatt a kétszeresét veszem. υ hny =2xRmax=2x10=20µm=0,02mm, átmérőre υ hny =2x0,02=0,04 mm Alakhiba simító esztergájás után (137. oldal) Simítás után az érték 0,1228 mm, átmérőre számítás miatt a kétszeresét veszem. υ any =614 x =0,1228 mm, átmérőre υ any =2x0,1228 = 0,2456 mm 31

32 Mérethiba: (39. táblázat) A simítás mérethibája 0,15 mm. υ m =0,15 mm Bázisválasztási hiba: Esztergálás során a szerkesztési és a technológiai bázis megegyezik (a tengely középvonala), ezért ez az érték 0. A megmunkálás 3 pofás tokmányban történik δ b =0 mm Felfogási hiba (137. oldal) (2e=0,06 0,16) Tokmány ütése! Mivel a köszörülés másik gépen történik, ezért itt számolni kell ezzel a hibával, értéke 0,16 mm. δ f =0,08mm átmérőre, δ f =0,08x2=0,16 mm k : Haranggörbe eloszlás alaki tényezője, forgácsolásnál = 1,2 A műveleti ráhagyás Zk= υ hny +k Zk= 0,04+1,2 =0,435 mm 0,4 mm A teljes ráhagyás: Z t = Z n +Z f + Z k = 4,9 + 0, ,435 = 6,193 mm Előgyártmány végleges befoglaló mérete A szükséges ráhagyás átmérőben az egyes ráhagyások (nagyolási, simítási, köszörülési) összege. Előgyártmány mérete: D 0 =d+z t =40 + 6,193= 46, mm Beszerezhetőség miatt felfelé kell kerekíteni, ezért Ø50 méretet választok. A kész alkatrész hossza 614 mm a megengedett fűrészelési ferdeség 1,5mm; így az előgyártmány végleges hossza x1,5 =617 mm, de a,,b oldalon lévő lekerekítés miatt a végleges méret 620 mm lett. Tehát az előgyártmány befoglaló mérete: Ø 50 x 620 mm. 32

33 Az elkészült tengely kész mérete Ø 40 x 614 mm. A kiinduló munkadarab mérete Ø 50 x 620 mm volt, amit a műhelyben már előkészítettek a gyártáshoz. A fentebb felsorolt műveletek alapján készült el a kész alkatrész, aminek elkészítem a műveleti sorrendtervét. Az elkészítés során figyelembe vettem a technológiailag helyes tervezés szempontjait: - viszonylag egyszerű alak - anyagtakarékos legyen - minél kevesebb szerszámmal történjen a megmunkálás - rádiuszok egységesítése - szabványos szerszámméretek használata - sarokletörések egységesítése - befogások biztosíthatóságát - könnyű, gazdaságos legyárthatóság - szerkesztési bázis és a technológiai bázis megegyezzen - lehető legjellemzőbb érdességi számot kell előírni - pontosság és érdesség összhangja - kúpsüllyesztésnél sarokkifutás biztosítása - azonos kúpszögek használata - szerszámhozzáférés biztosítása - bázisfelület megfelelőssége - menetkifutások megléte - mérethálózat áttekinthetősége 3.11 A műveleti utasítás elkészítése Az esztergálási folyamatot műveletekre bontottam és készítettem belőle ábrás műveleti sorrendtervet. Az itt szereplő folyamatok közül kiválasztottam a nagyoló és simító esztergáló műveleteket a tengelyem A oldalán. Majd ezekhez írok egy-egy műveleti utasítást, amit számításokkal is ellenőrizni fogok. 33

34 Műveleti utasítás nagyoláshoz A nagyolási művelethez használt késem típusa C5-DCKNR M, a lapka pedig CNMG120408M3 jelölésű. Az 50 mm-es tengelyt több nagyoló fogással esztergáljuk le a kívánt átmérőre. Így a fogásmélység 2,5 mm, az előtolás pedig 0,4 mm/ford lesz. A vágó sebességet és a forgács vastagságot Secolor eszterga kalkulátor program segítségével határoztam meg, amit a 10. számú ábra is mutat. 10.ábra Forgácsolási paraméterek v d n innen a fordulatszám, pedig c m 465 vc perc 1 n 2960 d 0,05m perc A kiszámolt fordulatszámhoz az esztergagépen lévő fix fordulatszámokból a legközelebb a perc van. Tehát erre a fix értékre kell beállítani a gépünket és emiatt vissza kell számolni a pontos értékeket. 1 m vc d n 0,05m , 2 lesz a vágósebesség értéke. perc perc 34

35 Előtolás sebességének számítása v f 1 mm mm n f , perc ford perc Normaidő, mellékidő és a főidő meghatározása az esztergálási műveletnél A kiszámolt előtolási sebességgel számolok, ami a következőképpen néz ki. L 184mm t f 0,15 perc 9s v mm f 1200 perc t 0,3 0,8 t 0,6 9 s 5,4 s m f teb 300s tn t f tm 9s 5,4s 314,4s N 1 ahol : t eb = becsült érték kb. 300s (Rajztanulmányozás, felszerszámozás, stb.) N = 1, mert egy munkadarabra számolok L = szerszám munkameneti út hossza t m számításánál a szorzó tényező értékét a tartomány közepére választottam, ami 0,6 lett. A műveleti utasításomat a 3. számú melléklet tartalmazza. 35

36 Műveleti utasítás simításhoz A simítási művelethez használt késem típusa SCLCR2525M09JET, a lapka pedig CCMT09T304-F1 jelölésű. Mivel a simítási művelethez a ráhagyás számításnál is kiszámolt 0,9 mm-t kell eltávolítanunk, ezért a forgácsolási paraméterek a következő 11. ábra szemlélteti. 11. ábra Forgácsolási paraméterek Kiválasztva a megfelelő anyagot és minőséget a Secolor eszterga kalkulátor kiszámolja nekünk a vágó sebességet ami v c =195 m/perc lett. Most már tudunk számolni fordulatszámot, hogy milyen értékre állítsuk be a E3N-01 típusú egyetemes esztergagépünket. v d n innen a fordulatszám, pedig c m 195 vc perc 1 n 1551, 76 d 0,04m perc Az esztergagépünkön beállítható fix fordulatszámok vannak. Az általunk kiszámolt fordulatszámhoz a legközelebbi beállítható fordulatszám a A nagyon kis perc eltérés miatt, ami a két érték között van elhanyagolható. Tehát a kezdeti forgácsolási paramétereket fogom alkalmazni a megmunkálás során.

37 Előtolás sebességének számítása v f 1 mm mm n f ,3 465 perc ford perc Az A oldalon lévő 5 db felületelemből ez a számítás 4-re igaz. Az egyik felületen kisebb az anyagleválasztás, mert a köszörülésnek is hagyunk 0,4 mm-t (amit a ráhagyás számításnál már korábban kiszámoltunk). Ebből adódóan az a p = 0,5 mm-re változik ennél a műveletnél és ennek következtében változik a v c is. A forgácsolási paraméterek a következőképpen alakulnak (12. ábra) 12. ábra Forgácsolási paraméterek v d n innen a fordulatszám, pedig c m 220 vc perc 1 n 1750, 7 d 0,04m perc A kiszámolt fordulatszámhoz az esztergagépen lévő fix fordulatszámokból a legközelebb a perc van. Tehát erre a fix értékre kell beállítani a gépünket és emiatt vissza kell számolni a pontos értékeket. 1 m vc d n 0,04m , 2 lesz a vágósebesség értéke. perc perc 37

38 Előtolás sebességének számítása v f 1 mm mm n f ,3 540 perc ford perc Normaidő, mellékidő és a főidő meghatározása az esztergálási műveletnél A két kiszámolt előtolási sebességből a kisebbel számolok, mert ott lesz hosszabb a normaidő nagysága. Ami a következőképpen néz ki. L 184mm t f 0,39 perc 24s v mm f 465 perc t 0,3 0,8 t 0,6 24 s 14,4 s m f teb 300s tn t f tm 24s 14, 4s 338, 4s N 1 ahol : t eb = becsült érték kb. 300s (Rajztanulmányozás, felszerszámozás, stb.) N = 1, mert egy munkadarabra számolok L = szerszám munkameneti út hossza t m számításánál a szorzó tényező értékét a tartomány közepére választottam, ami 0,6 lett. A műveleti utasításomat a 4. számú melléklet tartalmazza Szilárdsági ellenőrzés A műveletek elvégezhetőségének ellenőrzésére szolgál a szilárdsági ellenőrzés, ami magában foglalja a főforgácsoló erő meghatározását, a késszár, lapka, illetve a gép terhelhetőségének a meghatározását. Ezek ismeretében a kapott eredmények összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az adott szerszámgépen az adott technológiai paraméterek mellett a műveletek elvégezhetőek. Az ellenőrzésnél szem előtt kell tartani azt, hogy a forgácsoló műveleteknél a ráhagyást optimális jellemzőkkel távolítsuk el az előgyártmányról. A megmunkálás során a kívánt értéket el kell érniük a helyzet-, alak-, mérettűréseknek és felületi érdességnek. 38

39 A számításokhoz szükség lesz a gép, munkadarab, szerszám jellemzőire. Ezen kívül a választott megmunkálandó felület jellemzőire, a megválasztott technológiai adatokra (fogásmélység, előtolás, vágósebesség) is. A kiválasztott felületelem a 8-as, ahol a Tr40x10 menethez kell a felületet előesztergálni. Az adott szerszámgép a Műveleti sorrendtervben található. A kiinduló mérettől az előírt méretig négy nagyoló fogást alkalmazok, hosszesztergálással. 2,5 mm-es fogást alkalmazok és ezzel az értékkel végzem a szilárdsági számításokat. A választott technológiai adatok: Fogásmélység: a=2,5mm Előtolás: f=0,4 Vágósebesség: v c = 465 m perc A gép jellemzői: Motor teljesítménye : P m = 9 KW Megengedhető max. főforgácsoló erő: F max = 16 KN A munkadarab jellemzői [12 ]: Anyaga: S235J2+N Szakítószilárdsága: R m = 500 MPa Folyáshatára: R eh = 250 MPa Fajlagos forgácsoló erő: k c 1.1 = 1200 MPa Kitevő: m h = 0,17 Előgyártmány befoglaló méretei: Ø Kész munkadarab méretei: Ø Szerszám jellemzői: [1] Keményfémlapkás kés: Lapka anyaga P30, megszakított forgácsoláshoz Késszár keresztmetszete: mm Késszár anyaga: C45 Folyáshatára: R eh =500MPa Élszögek irányértékei R m = MPa acélok forgácsolásákor [1] : Homlokszög: γ 0 = 6º Hátszög: α 0 = 5º Főélelhelyezési szög: κ r= 90º 39

40 Választott váltólapka és késszár megnevezése: [2] Lapka: CNMG120408M3 Szár: C5-DCKNR M Főforgácsoló erő meghatározása A főforgácsoló erőt elsősorban a forgácskeresztmetszetet befolyásolja. A főforgácsoló erőt az alábbi összefüggés alapján lehet meghatározni: F c=k c 1.1 h 1-mh k b K fő ahol : F c = fő forgácsoló erő k c1.1 = fajlagos forgácsolási erő h k = forgács vastagság b = forgács szélesség m b = tapasztalati kitevő a h k -hoz K f ő = összes forgácsoló erőt módosító tényező A forgácskeresztmetszet meghatározható a fogásmélység és az előtolás ismeretében a következő összefüggésekkel: h k = f sin ( κ r ) h k = 0,32 mm b = b = 2,5 mm A forgácsoló erőt módosító összes tényezőt a hátkopástól függő tényező, a vágósebességtől és a homlokszögtől függő tényező alapján lehet meghatározni: Hátkopástól függő tényező [1]: K VB = 1, mert új lapka esetén még nincs kopás. Vágósebességtől függő tényező [1]: K v 0,1 0, ,85 v m c 465 min 40

41 Homlokszögtől függő tényező [1]: γ n =20 γ o =6 (Seco szerszámkatalógusból meghatározva) n o 20 6 K 1 1 0, 79 66,7 66,7 Az összes módosító tényező: K f ő = K VB K v K γ K f ő = 0,67 Tehát ezek alapján a fő forgácsoló erő: F c = k c1.1 h k 1-mh b K fő F c = 780 N A forgácsolás teljesítményszükségletét a fő forgácsoló erő és a vágósebesség ismeretében lehet meghatározni: P c = F c v c P c = 6 KW A motor teljesítménye és a közelítő hatásfok ismeretében megállapítható, hogy a forgácsolás teljesítményszükségletét a gép tudja-e fedezni: A gép közelítő hatásfoka: η = 80 % A gép teljesítménye: P g = P m η P g = 7,2 KW, mivel P g > P c, ezért a teljesítmény szempontjából megfelel a gép a megmunkálásnak. 41

42 4. A tengely gyártás utáni mérés és minőség ellenőrzése Az elkészült tengelyünket minőségi ellenőrzésnek vetettük alá, hogy elkerüljük a megrendelő irányából jövő későbbi reklamációkat. Az elkészült munkadarab szemrevételezése után a méretek helyességét U típusú tolómérővel és típusú kengyeles mikrométerrel leellenőriztünk, amit az 5. számú melléklet tartalmaz. A tengelyemen egy felületet köszörülni is kellett, hogy elérjük a megfelelő felületi minőséget, amit a 24d10-es tűrésezett érték ad meg. A köszörült felület minőségének ellenőrzését penetráló eljárással lehet gyorsan és pontosan kimutatni. Az eljárás lényege a következő: A folyadékbehatolásos (ún. penetrációs) módszer egyike a legrégebbi roncsolás nélküli vizsgálati eljárásoknak. A vizsgálati eljárás alapja, hogy ha a folyadékok a kapilláris hatás alapján, a felületen lévő folytonossági hiányokba behatolnak, hajlamosak arra, hogy hosszabb rövidebb idő után azokból kiszivárogjanak. A hatás fokozható nagy szívóhatású kontrasztanyag felvitelével, amely a behatolt folyadék anyagot, vagy annak egy részét a felületre hozza, és a kiszivárgást gyorsítja. - A vizsgálati eljárás lényegében az alábbi műveletekből áll (13. ábra): - A felület előzetes tisztítása, zsírtalanítása. - A jelzőfolyadék felvitele az előzőleg megtisztított és megszárított felületre (penetrálás). - Ez után kellő időt hagyunk arra, hogy a felületre kiérő valamennyi folytonossági hiányba a folyadék behatoljon. - A jelzőfolyadék feleslegének eltávolítása a felületről. - Az előhívóanyag felvitele a felületre, ezáltal a hiányokba, repedésekbe behatolt jelzőfolyadékot a felületre hozzuk. - Szabad szemmel megvizsgáljuk a felületet, kiértékelés. 42

43 13.ábra A folyadékbehatolásos vizsgálat elve és végrehajtása [3] Az alkalmazott jelzőfolyadékok lehetnek fluoreszkálóak, színezettek (általában piros), illetve kombináltak. Jelzőfolyadékon olyan folyadékot kell érteni, amely fizikai tulajdonságai alapján szűk résekbe vagy szilárd testek repedéseibe behatol (akár egy fáradásos repedésbe is, melynek szélessége 0,002 mm is lehet). Eltávolításuk a folyadék típusától függően történhet folyékony oldószerrel, gáz-halmazállapotú oldószerrel, vízzel vagy vízben oldható oldószerrel. Az előhívó általában fehér kontraszt anyag, amely lehet por, vagy szuszpenzió. Az előhívó kontraszt anyagának nagy szívóhatásúnak kell lennie, hogy a vizsgálati darab folytonossági hiányaiba behatolt jelzőfolyadék egy részét ismét a felületre hozza (13. ábra). A penetrációs vizsgálat, repedések, gyűrődések, pórusosság roncsolás nélküli kimutatására alkalmas. Feltétel, hogy a hibás helyek a felületre érjenek, vagy azzal közvetlen kapcsolatban legyenek. A módszer előnye elsősorban abban nyilvánul meg, hogy nem mágnesezhető anyagok (műanyag, üveg, stb.) vizsgálatára is alkalmas, nincs különleges helyigénye, nem igényel költséges beruházást, bárhol helyszínen is elvégezhető [3]. A legyártott munkadarabokon előírt felületi érdességeket egy PosiTector SPG típusú kézi felület érdesség mérővel ellenőriztük le. Az előírt érdességek a rajzon megtalálhatóak, de itt is leírom: N5 = Ra 0,4 és az N7 = Ra 1,6 felel meg. A mérés befejeztével igazolni tudtuk, hogy a legyártott munkadarabon sikerült elkészítenünk az előírt felület érdességi paramétereket. 43

44 A 3-as számú munkadarab: Sorban haladva a munkadarabok elkészítésével, a következő alkatrész rajzát a 14. számú ábra mutatja. 14. ábra: 3-as munkadarab A szerkezeti acélok, a korrózióálló acélok, az öntöttvasak, a réz, az alumínium és ötvözetei plazmavágásához hagyományos és finomsugaras plazma választható. A plazmavágás 0,5 150 mm-es anyagok vágására használható. A vágófejek különböző kialakításúak, az egyszerűbb levegőhűtésűtől a bonyolult több gázos vízhűtéses változatig számos konstrukció megtalálható a széles kínálatban. A plazmavágás technológiája érzékeny az égő- és a munkadarab-távolság állandóságára, továbbá a vágandó anyag felületi minőségére. Igen szűk az a paraméter tartomány, ahol jó minőségű vágás érhető el. A vágás minőségét a 15. számú ábrán láthatjuk. A finomsugaras plazmákkal 230 A teljesítményig az 1.-es vágási minőség a 0,5 30 mm tartományban érhető el. Ugyanez a minőség hagyományos plazmával 600 A teljesítményig az mm anyagvastagság tartományban érhető el. A plazmák jelenlegi vágási sebességei a mm/perc tartományba esnek. 44

45 Mivel a munkadarabon nincs meghatározva külön tűrés érték, ezért az ISO MSZ 2768-c szerinti szabadtűrési értékeket használjuk. A plazmavágás minősége megfelelő a szabadtűrési paramétereknek, tehát nincs szükség utómunkálatokra. A plazmavágót CNC vezérléssel látták el a pontosabb méretek és hatékonyabb munka elérése érdekében. Ez a berendezés egy Thermocut 2060 TC típusú CNC vezérelt plazmavágó gép. Munkadarab kivágására írt CNC program a következő: A nullpont helyét jelöltem a fentebbi alkatrészrajzon. N 10 G00 Y0 Z1 vágás be N 20 G01 X600 N 30 G01 Y48 N 40 G01 X555 N 50 G01 Y70 N 60 G01 X0 N 70 G01 Y0 vágás ki N 80 G00 X28.5 Y20 vágás be N 90 G03 I-8.5 vágás ki N 100 G00 X63.5 Y20 vágás be N 110 G03 I-8.5 vágás ki N 120 G00 X98.5 Y20 vágás be N 130 G03 I-8.5 vágás ki N 140 G00 X0 Y0 45

46 A kézifék további alkatrészeit is CNC vezérlésű plazmavágóval daraboljuk a megfelelő méretre. Ez még három különféle munkadarab elkészítését foglalja magába, aminek hasonlóképpen leírom a megmunkálásához szükséges programokat. A 4-es számú munkadarab: A gyártás következő fázisában a 16 számú ábrán látható munkadarab legyártása volt a feladat. CNC program: 16. ábra: 4-es munkadarab N 10 G00 X0 Y0 Z1 vágás be N 20 G01 X110 N 30 G01 Y50 N 40 G01 X80 Y80 N 50 G01 X50 N 60 G01 Y60 N 70 G01 X0 N 80 G01 Y0 vágás ki N 90 G00 X28.5 Y20 vágás be N 100 G03 I-8.5 vágás ki N 110 G00 X63.5 Y20 vágás be N 120 G03 I-8.5 vágás ki N 130 G00 X98.5 Y20 vágás be N 140 G03 I-8.5 vágás ki N 150 G00 X0 Y0 46

47 Az 5-ös számú munkadarab: A vasúti kocsi kézifék rendszeréhez tartozó következő munkadarab is egy lemezszerű alkatrész, amit a 17. számú ábrán is láthatunk. 17. ábra: 5-ös munkadrab CNC program: N 10 G00 X0 Y0 Z1 vágás be N 20 G01 X474 N 30 G01 Y200 N 40 G01 X0 N 50 G01 Y0 vágás ki N 60 G00 X96 Y100 vágás be N 70 G03 I-33 vágás ki N 80 G00 X270 Y100 vágás be N 90 G03 I-33 vágás ki N 100 G00 X444 Y100 vágás be N 110 G03 I-33 vágás ki N 120 G00 X0 Y0 47

48 Az elkészült 5-ös számú munkadarabot egy Pemserter Series 2000 sajtológéppel hajlítjuk a végleges formára, amihez ki tudjuk számolni a nyomó erőt, hogy a mi gépünk el tudja-e végezni ezt a munkafeladatot. A lemezek hajlításánál mindig számolni kell a visszarugózás meglétével és a kívánt alakzat elérése miatt tovább kell hajlítani a munkadarabot (ezt a 18. és 19. ábra mutatja). 18. ábra Visszarugózás elvi vázlata 19. ábra Visszarugózási tényező számítása r 2 / s 0 = 10 mm / 8 mm = 1,25 táblázatból K = 0,98 (visszarugózási tényező) α 1 = α / K = 90 / 0,98 = 92 (túlhajlítás szöge) r 1 = 0,98 x (10 mm + 0,5 x 8 mm) (0,5 x 8 mm) = 9,7 mm (a nyomólap tényleges sugara) M h =1,15 x k f x b x s 0 x 0,25 = 1,15 x 235 MPa x 0,2 m x 0,008 2 m 2 x 0,25 = 864,8 Nm k f folyáshatár b - lemez szélesség s 0 lemez vastagság M h = F x X képlet alapján F = 4551,6 N = 0,455 t X = 0,19 m (hajlított anyag szélessége) Mivel ez nagyon kis nyomóerő ezért a présgép megfelelő a munkafolyamat elvégzésére. 48

49 Amint a munkadarab rajzáról is leolvasható a nyomóbélyeg szélessége 190 mm és az élein a lekerekítés nagysága 9,7 mm. A magasságának nincs funkcionális szerepe csak a felhajtott résznél kell magasabbnak lennie ezért ezt 220 mm-re választom és így a nyomóbélyeg kényelmesen rögzíthető a présgép befogó szerkezetébe. A 20. ábrán is látható, hogy kúpos kialakítású a nyomóbélyeg, hogy a túlhajlított munkadarab a kellő mértékig elmozdulhasson. 20. ábra A présgéppel történő hajlítás elvi vázlata [4] 49

50 A 6-os számú munkadarab: A munkadarabok sorában az utolsó legyártandó alkatrész is lemezszerű. A 6-os munkadarab egy 230mm x 230mm x 20 mm-es lemez darab, amit a 21 számú ábra alapján kell majd az 5-ös alkatrészhez hegeszteni. 21. ábra: 5 és 6 munkadarab összehegesztési rajza De először leírom a 6-os munkadarab elkészítéséhez szükséges CNC programot, ami alapján a plazmavágó elkészíti. N 10 G00 X0 Y0 Z1 vágás be N 20 G01 X 230 N 30 G01 Y230 N 40 G01 X0 N 50 G01 Y0 vágás ki 50

51 A rajzon jelölt 4 mm-es MAGM hegesztés egy CO védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztés, MSZ EN ISO 4063:2010 szabvány szerinti kódja: 135. A két munkadarab összehegesztését a vállalatnál dolgozó minősített hegesztő végezte el. Hegesztés előtt a felületet zsírtalanítjuk, illetve eltávolítjuk a felületi szennyeződéseket. Az előkészítés után a MSZ EN ISO szabványban megadott PA pozícióban, egy sarokvarrattal összehegesztjük a munkadarabot. A technológiai paramétereket tartalmazza a 6. számú mellékletben található WPS. Az elkészült 6 alkatrészt összeszerelve, funkcionálisan működve sajnos nem volt módomban látni, mert minőségellenőrzés és csomagolás után kiszállításra került a megrendelőnek. A gazdaságossági jellemzőket nem ismerem (alapanyag bekerülési költség, késztermék ára, stb), mert ez a céget üzemeltető tulajdonos feladata és az ő érdeke valamint magánügye, hogy a megfelelő profitot állítson elő. 51

52 Összefoglalás A szakdolgozatom témája egy vasúti kocsi, orsós kézifékrendszerének a legyártása volt. A kézifék rendszer több alkatrészből tevődik össze, amelyeknek legyártását mutattam be. Nagyobb részletességgel mutattam be a fő alkatrészt, ami egy trapézmenettel ellátott tengely. A feladathoz tartozó méreteket, tűréseket a 01Z1/ számú alkatrészrajz tartalmazza, ami a szakdolgozatom mellékletében megtalálható. A beszámolóm során meghatároztam a gyártás tömegességét, aminek eredményeként egyedi gyártásról van szó. Ezután meghatároztam az előgyártmány befoglaló méretét, amit ráhagyási számolásokkal támasztottam alá. A tengelyen lévő trapézmenet önzáró képességét számításokkal mutattam be. Készítettem egy globális műveleti ábrázolást, hogy lássuk a különböző felhasznált technológiai lépéseket az elkészítés folyamán. Majd ezekből kiindulva elkészítettem az ábrás műveleti sorrendtervet és a konzulensem által kijelölt folyamathoz egy műveleti utasítást. A műveleti utasításnál használatos szerszámok meghatározása után a Secolor eszterga kalkulátor segítségével számoltam ki a vágósebességet és az előtolás sebességét is. Ezután számítással igazoltam, hogy a legnagyobb fogási műveletnél az esztergagépem szilárdsági paraméterei megfelelnek-e a gyártáshoz. A beérkezett alapanyagok minőségét kézi ultrahangos vizsgálóval ellenőriztem le, amellyel az esetleges repedések kimutathatóak. Majd a kész tengelyen is elvégeztem a minőségi ellenőrzéséket. Vizuális ellenőrzés után tolómérővel, mikrométerrel, kézi felület érdesség mérővel leellenőriztem a legyártott méreteket. Végül pedig a köszörült felület minőségét ellenőriztük penetrációs vizsgálattal. Az összes alkatrész elkészítése után az 5-ös és 6-os munkadarabot védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztéssel egymáshoz hegesztettük és ezzel befejeződött a munkadarabok elkészítésének folyamata. A kézifékrendszer a szakdolgozatomban bemutatott hat munkadarabból állt össze. 52

53 Summary The topic of my thesis was spindle parking brake manufacturing for a railway carriage. A parking brake system consists of several parts; the manufacturing of which was the topic of my thesis. I have studied the main component which is a shaft with trapezoidal thread in detail. The dimensions and tolerances for the task were taken from the technical drawing No , which can be found in the Annex of my thesis. During my report, I determined the mass of the manufacturing, with the result confirmed that individual manufacturing was involved. Then I determined the overall size of the blank, which I supported by allowance calculations. I presented calculations to show that the self-locking capability of the trapezoidal thread complies with our expectations and that the danger that it buckles does not exist. I made a global operational sketch to show the different technological stages used during manufacturing. Based on these, I prepared the figurative sequence of the operation plan and the operating instructions to the operation process designated by my consultant. After determining the tools I would use with the operating instruction, I made calculations using a Secolor lathe calculator to determine the cutting speed and the feed rate as well. Subsequently, I proved using calculations that the strength parameters of the applied lathe correspond to the manufacturing requirements even at the operation with the greatest depth of cut. I checked the quality of the materials received with manual ultrasonic tester to remark any possible cracks. Then, I performed quality control on the ready-made shaft. After visual inspection, I checked the size of the manufactured products using calliper, micrometer and manual surface roughness tester. Finally, the quality of the ground surface was checked by penetration test. After manufacturing all the parts, we welded together the pieces no. 5 and 6 using shielding gas metal-arc welding and with this, we completed the process of manufacturing. The parking brake system was made of the six pieces, which I have presented in my thesis. 53

54 Felhasznált irodalom [1] Rábel György: Gépipari Technológusok Zsebkönyve, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984 [2] Dr. Fridik László Leskó Balázs: Gépgyártástechnológia alapjai (II. sz. segédlet) Kézirat, Tankönyv Kiadó Budapest, [3] Dr. Orbulov Imre Norbert: Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat, BME Anyagtudomány és Technológiai Tanszék, 2010 [4] Gál Gaszton, Dr. Kiss Antal : Képlékeny hidegalakítás, Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1991 [5] Dr. Heller György: Vasúti fékberendezések szerkezete, üzeme és a karbantartás irányelvei, KPM Vasúti Főosztály, Budapest, [6] Sisa Gyula: Járműlakatos szakmai ismeretek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, [7] Anyagvizsgálók lapja, Elektronikus folyóirat 2007/2, oldal [8] Hozzáférés dátuma : [9] Dudás Illés: Gépgyártástechnológia I., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, [10] Dr. Fridrik László Leskó Balázs: Gépgyártástechnológia alapjai: II. sz. segédlet NME, GÉK, Miskoci Egyetem Kiadó, [11] Dr. Maros Zsolt- Dr. Verezub Olga: Technológiai tervezés oktatási segédlet, Miskolc, 2009 [12] Majdán István: Műszaki Zsebkönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest [13] Ungár Tamás Vida András: Segédlet a Gépelemek I-II kötetéhez, Tankönyvkiadó, Budapest,

55 1. számú melléklet A tasakban található. 55

56 2. Számú melléklet Lefűzve. 56

57 Cég: Axis Műveleti sorrendterv Műveleti sorrendterv Techonogies Kft. Munkadarab megnevezése, rajzszám: Tengely Nyersméret: 50/620 száma: 1 Anyag: S235J2+N Kiállította: Veress Gábor Dátum: Lapszám Műveleti sorszám Műveleti megnevezése, vázlat Szerszámgép Készülék Megjegyzés 1. Darabolás KF 250 Keretes fűrészgép Ø 50 x 620 mm 57

58 Cég: Axis Techonogies Kft. Anyag: S235J2+N Műveleti sorszám Műveleti sorrendterv Műveleti sorrendterv Munkadarab megnevezése, rajzszám: Tengely Nyersméret: 50/620 száma: 1 Kiállította: Veress Gábor Dátum: Lapszám Műveleti megnevezése, vázlat Szerszámgép Készülék Megjegyzés 2. Oldalazás E3N-01 3 pofás Egyetemes eszterga esztergagép tokmány Morse kúpos fúrótokmány Oldalazás Központfurat készítése 3 mm mélyen Ø 50 x 618 mm 58

59 Cég: Axis Techonogies Kft. Anyag: S235J2+N Műveleti sorszám Műveleti sorrendterv Műveleti sorrendterv Munkadarab megnevezése, rajzszám: Tengely Nyersméret: 50/620 száma: 1 Kiállította: Veress Gábor Dátum: Lapszám Műveleti megnevezése, vázlat Szerszámgép Készülék Megjegyzés 3. Esztergálás A oldalon E3N-01 3 pofás Egyetemes eszterga esztergagép tokmány forgó csúcs Nagyolás: Esztergálás Ø16,9 x 20 mm Esztergálás Ø24,9 x 33 mm Esztergálás Ø35,7 x 27 mm Esztergálás Ø40,9 x 69 mm Esztergálás Ø31,9 x 35 mm Él letörés 2x45 Simítás: Esztergálás Ø16 x 20 mm Esztergálás Ø24,4 x 33 mm Esztergálás Ø34,8 x 27 mm Esztergálás Ø40 x 69 mm Esztergálás Ø31 x 35 mm Él letörés 2x45 Munkadarab kifogása, megfordítás 59

60 Cég: Axis Techonogies Kft. Anyag: S235J2+N Műveleti sorszám Műveleti sorrendterv Műveleti sorrendterv Munkadarab megnevezése, rajzszám: Tengely Nyersméret: 50/620 száma: 1 Kiállította: Veress Gábor Dátum: Lapszám Műveleti megnevezése, vázlat Szerszámgép Készülék Megjegyzés 4. Esztergálás B oldalon E3N-01 3 pofás Egyetemes eszterga esztergagép tokmány forgó csúcs Nagyolás: Központfurat készítése Esztergálás Ø28,9 x 50 mm Esztergálás Ø40,9 x 380 mm Simítás: Esztergálás Ø28 x 50 mm Esztergálás Ø40 x 380 mm 60

61 Cég: Axis Techonogies Kft. Anyag: S235J2+N Műveleti sorszám Műveleti sorrendterv Műveleti sorrendterv Munkadarab megnevezése, rajzszám: Tengely Nyersméret: 50/620 száma: 1 Kiállította: Veress Gábor Dátum: Lapszám Műveleti megnevezése, vázlat Szerszámgép Készülék Megjegyzés 5. Tengelyvég esztergálása, lekerekítés E3N-01 3 pofás Egyetemes eszterga esztergagép tokmány Tengelyvégen R50-es lekerekítés. Tengely kifogása, kieresztése, majd újbóli befogása a menetvágáshoz. 61

62 Cég: Axis Techonogies Kft. Műveleti sorrendterv Munkadarab megnevezése, Nyersméret: rajzszám: Tengely 50/620 Műveleti sorrendterv száma: 1 Anyag: Kiállította: Veress Gábor S235J2+N Műveleti Műveleti megnevezése, vázlat sorszám 6. Menetvágás B oldalon zés Dátum: Lapszám Szerszámgép Készülék E3N-01 3 pofás Egyetemes eszterga esztergagép tokmány forgó csúcs Megjegy- Menetvágás Tr 40 x 10 P8 Munkadarab kifogása 62

63 Cég: Axis Techonogies Kft. Anyag: S235J2+N Műveleti sorszám Műveleti sorrendterv Műveleti sorrendterv Munkadarab megnevezése, rajzszám: Tengely Nyersméret: 50/620 száma: 1 Kiállította: Veress Gábor Dátum: Lapszám Műveleti megnevezése, vázlat Szerszámgép Készülék Megjegyzés 7. Horonymarás A oldalon UWF 80 Prizma EN 2 db Mdb prizmákkal való befogatás (F szorító erő az asztal irányába) Horonymarás 8H8x25x19,9 63

64 Cég: Axis Techonogies Kft. Anyag: S235J2+N Műveleti sorszám Műveleti sorrendterv Műveleti sorrendterv Munkadarab megnevezése, rajzszám: Tengely Nyersméret: 50/620 száma: 1 Kiállította: Veress Gábor Dátum: Lapszám Műveleti megnevezése, vázlat Szerszámgép Készülék Megjegyzés 8. Fúrás A oldalon UWF 80 Prizma EN 2 db Fúrás 5 mm-es 8 mm-re a tengelyvégtől Munkadarab kifogása 64

65 Cég: Axis Techonogies Kft. Műveleti sorrendterv Munkadarab megnevezése, Nyersméret: rajzszám: Tengely 50/620 Műveleti sorrendterv száma: 1 Anyag: Kiállította: Veress Gábor S235J2+N Műveleti Műveleti megnevezése, vázlat sorszám 9. Köszörülés A oldalon Dátum: Lapszám Szerszámgép Készülék KU 250 Csúcsok palást köszörű Megjegyzés Köszörülés Ø24 d10 x 33 65

66 3.Számú melléklet Lefűzve. 66

67 fel. jel Gép ME - GGYT Gyártmány: Rajzszám: 2014/4 Műveleti vázlat: Műveleti utasítás Anyag: S235J2+N Nyersméret: 50x620 Mdb. megnevezése: Kézifék tengely Művelet: Nagyoló esztergálás A oldalon Állapot: Gyártási jel: Művelet jel: Lapsz.: 1 Befogás a Készülék E3N-01 Egyetemes esztergagép b Műveleti elemek 1 Nagyoló esztergálás 50-31,9 2 Nagyoló esztergálás 50-40,9 3 Nagyoló esztergálás 50-35,7 a mm f mm v c m/min n 1/min v f mm i L mm 2,5 0, ,5 0, ,5 0, Szerszám Oldalélű kés Késszár: C5-DCKNR M Lapka: CNMG120408M3 4 Nagyoló esztergálás 50-24,9 5 Nagyoló esztergálás 50-16,9 t g = t m =5,4s t eb =300s t N =314,4s 2,5 0, ,5 0, Mérőeszköz Tolómérő, mikrométer Készítette: 200_ Hűtés-kenés: Ellenőrizte: 200_ Javította: 200_ Műhely: 67

68 4.Számú melléklet Lefűzve 68

69 fel. jel Gép ME - GGYT Gyártmány: Rajzszám: 2014/4 Műveleti vázlat: Műveleti utasítás Anyag: S235J2+N Nyersméret: 50x620 Mdb. megnevezése: Kézifék tengely Művelet: Simító esztergálás A oldalon Állapot: Művelet jel: Gyártási jel: Lapsz.: 2 Befogás a Készülék E3N-01 Egyetemes esztergagép b Műveleti elemek 1 Simító esztergálás 31, Simító esztergálás 40, Simító esztergálás 35,7-34,8 4 Simító esztergálás 24,9-24,4 5 Simító esztergálás 16,9-16 a mm f mm v c m/min n 1/min v f mm i L mm 0,9 0, ,9 0, ,9 0, ,5 0, ,9 0, Szerszám Oldalélű kés Késszár: SCLCR2525M09JET Lapka: CCMT09T304-F1 Mérőeszköz Tolómérő, mikrométer t g = t eb =300s t m =14,4s t N =338,8s Készítette: 200_ Hűtés-kenés: Ellenőrizte: 200_ Műhely: Javította: 200_ 69

70 5.Számú melléklet Lefűzve 70

71 Mérőeszközök H o s s z m é r e t e k É r d e s s é g Felületi jel Méret Tűrés Név Típus szám Mérési tartomány, osztás 3 16 ±0,5 Tolómérő U 0-200, 6 40 ±0, ±0,8 8 Tr40x10P8 11 8H8x25x ±0,3 4 0,065 24d10 0, ,8 0, ±0,1 4 R a =0,4 µm 5 11 Kengyeles mikrométer Posi Tector SPG ASTMD 4417-B LCD0, LCD 0,001 Pontosság 0,02 ±4µm 0 500µm ±5µm+5% 71

72 6. Számú melléklet Lefűzve. 72

73 Hegesztési utasítás (WPS) Gyártó:Axis Technologies Kft Hegesztő neve:veress Gábor Hegesztő azonosító jele:vg 01 Hegesztési eljárás:135 Lemezvastagság: Berendezés: Eljárás vizsgálat Varratfajta:FW (sarok varrat, a = 4 mm ) Hegesztési helyzet:pb Leélezés módja:forgácsolás a vázlat szerint Tisztítás:Zsírtalanítás Üzem helye:miskolc Minősítő testület:tüv Inter Cert Kft Minősítés helye:miskolc Hegesztendő alapanyag:st52-3 S360C WPS száma:01/2014 Kötés kialakítása: Hegesztés:SS Gyökvédelem v. megtámasztás módja:- Gyökalátét anyaga:- Gyökfaragás:- Gyökfaragás módja:- Wolframelektróda típusa és átmérője:- Védőgáz típusa: hegesztéshez:corgon 18 (M21) MSZ EN 439 Speciális gyökvédelemhez:- Védőgáz fogyasztás: - hegesztéshez:12-18 l/min Speciális gyökvédelemhez:- Fúvóka átmérő:10 mm Hozaganyag:Böhler EMK 6 (G 42 4 M G 3Si1) Varrat felépítés: Hegesztési paraméterek: Varra t sor sz 1 Heg. eljárás Hozaganyag (Szabvány v. márkajel) 135 Böhler EMK 6 Hozag - anyag Méret (mm) Áram erőssé g (A) 1, Feszül tség (V) Áram polaritá s Huz. el. seb. (m/min ) Heg.se b. (cm/mi n) DC+ 3,0-4, Hőbevitel (KJ/cm ) Egyéb előírások: Fűzővarratok osztása: mm-enként Fűzővarratok hossza: mm Közbenső hőmérséklet ellenőrzése lézeres hőmérővel. Közbenső hőmérséklet: T köz =150 C 73

SZAKDOLGOZAT. Gömbcsap működtető orsó gyártástervezése

SZAKDOLGOZAT. Gömbcsap működtető orsó gyártástervezése Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gyártástudományi Intézet SZAKDOLGOZAT Gömbcsap működtető orsó gyártástervezése Tervezésvezető: Felhő Csaba tanársegéd Konzulens: Tárkányi Ferenc üzemmérnök Készítette:

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság

MUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság Dzúró Zoltán Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság és felületminőség ellenőrzése, dokumentálása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szám János. Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása

MUNKAANYAG. Szám János. Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása Szám János Furatesztergálás technológiai tervezése, szerszámok, készülékek megválasztása, paraméterek meghatározása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló)

Részletesebben

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 6. MENETMEGMUNKÁLÁSOK A csavarfelületek egyrészt gépelemek összekapcsolására (kötő menetek), másrészt mechanizmusokban mozgás átadásra (kinematikai menetek) szolgálnak. 6.1. Gyártási eljárások a) Öntés

Részletesebben

8. GYALULÁS, VÉSÉS, ÜREGELÉS. 8.1. Gyalulás

8. GYALULÁS, VÉSÉS, ÜREGELÉS. 8.1. Gyalulás 8. GYALULÁS, VÉSÉS, ÜREGELÉS 8.1. Gyalulás A gyalulás egyenes vonalú forgácsoló mozgással és a forgácsolás irányára merőleges, szakaszos előtoló mozgással végzett forgácsolás. Állandó keresztmetszetű forgács

Részletesebben

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )

7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás ) 7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás

Részletesebben

Szám János. Dörzsárazás. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő)

Szám János. Dörzsárazás. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Szám János Dörzsárazás A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A követelménymodul száma: 0111-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-023-30

Részletesebben

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a kötőcsavarok szilárdsági tulajdonságainak jelölési módját!

Tevékenység: Gyűjtse ki és tanulja meg a kötőcsavarok szilárdsági tulajdonságainak jelölési módját! Csavarkötés egy külső ( orsó ) és egy belső ( anya ) csavarmenet kapcsolódását jelenti. A következő képek a motor forgattyúsházában a főcsapágycsavarokat és a hajtókarcsavarokat mutatják. 1. Kötőcsavarok

Részletesebben

Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel

Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel Szabó Árpád Kálmán Keresztmetszeti megmunkálás többfejes gyalugépekkel A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul száma: 2302-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

általános előtolásirányú kontúresztergálás (kúp, gömb, tórusz) menetesztergálás menet[1].avi

általános előtolásirányú kontúresztergálás (kúp, gömb, tórusz) menetesztergálás menet[1].avi ESZTERGÁLÁS Az esztergálás jelenleg a legelterjedtebb forgácsolási mód, amelyet egyélű szerszámmal végeznek általában a munkadarab forgó főmozgása mellett. A mellékmozgást a szerszám (egyélű, viszonylag

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása Dabi Ágnes A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása A követelménymodul megnevezése: Gépészeti kötési feladatok A követelménymodul száma: 0220-06 A

Részletesebben

HEGTOLDATOS KARIMA GYÁRTÁS

HEGTOLDATOS KARIMA GYÁRTÁS MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VEGYIPARI GÉPEK TANSZÉKE HEGTOLDATOS KARIMA GYÁRTÁS KÉSZÍTETTE: Jákob László KONZULENS: Bokros István mérnöktanár Miskolc, 2012 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Szakdolgozat JÁRMŰMOTOR HŐCSERÉLŐ GYÁRTÁSÁNAK ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK TERVEZÉSE

Szakdolgozat JÁRMŰMOTOR HŐCSERÉLŐ GYÁRTÁSÁNAK ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK TERVEZÉSE Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Gépgyártástechnológiai Tanszék Miskolc-Egyetemváros 3515 Szám: 2006-GGT-41 Szakdolgozat JÁRMŰMOTOR HŐCSERÉLŐ GYÁRTÁSÁNAK ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK TERVEZÉSE

Részletesebben

MÉRETELLENŐRZŐ- ESZKÖZÖK

MÉRETELLENŐRZŐ- ESZKÖZÖK 04. előadás 1. fólia MÉRETELLENŐRZŐ- ESZKÖZÖK - idomszerek - állandó mértékű, beállítható mérőeszközök 04. előadás 2. fólia 1. Idomszerek Az idomszerek lehetővé teszik gyakran előforduló, egyforma méretek

Részletesebben

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Földi László. Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése. A követelménymodul megnevezése: Földi László Szögmérések, külső- és belső kúpos felületek mérése A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

ROSCAMAT. Szériaszám. Gépszám. Gyártási év TECNOSPIRO, S.A.

ROSCAMAT. Szériaszám. Gépszám. Gyártási év TECNOSPIRO, S.A. KEZELÉSI UTASÍTÁS ROSCAMAT Szériaszám. Gépszám. Gyártási év TECNOSPIRO, S.A. Pol. Ind. Pla dels Vinyats, nau 2 08250 St.Joan de Vilatorrada (Barcelona) Spain 938764359 938764242 938767738 938764044 E-mail:

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Oldható kötések alkalmazása, szerszámai, technológiája. A követelménymodul megnevezése: Épületgépészeti alapfeladatok

MUNKAANYAG. Szabó László. Oldható kötések alkalmazása, szerszámai, technológiája. A követelménymodul megnevezése: Épületgépészeti alapfeladatok Szabó László Oldható kötések alkalmazása, szerszámai, technológiája A követelménymodul megnevezése: Épületgépészeti alapfeladatok A követelménymodul száma: 0109-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok Magyarkúti József Anyagvizsgálatok A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok A követelménymodul száma: 0275-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 ANYAGVIZSGÁLATOK ANYAGVIZSGÁLATOK

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és 25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 521 03 Gépi

Részletesebben

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS. Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS I. Termikus szórások Termikus szórás A termikus szórásokról

Részletesebben

Forgácsolási technológia fogalma, forgácsolási eljárások

Forgácsolási technológia fogalma, forgácsolási eljárások Hegesztés Forgácsolási technológia fogalma, forgácsolási eljárások Készítette: Jáger Imre Dátum: 2012. 02. 10 Tartalomjegyzék Forgácsolás... 4 Célja... 4 Tényezői:... 4 Forgácsoló mozgás lehet:... 4 Forgácsolási

Részletesebben

KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016.

KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016. KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket

Részletesebben

VIZSGAKÉRDÉSEK GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBÓL AZ I. ÉVF. ELŐADÁSI ANYAG TERMÉKTERVEZŐ ÉS A II.ÉVF. GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓK SZÁMÁRA. - 1 -

VIZSGAKÉRDÉSEK GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBÓL AZ I. ÉVF. ELŐADÁSI ANYAG TERMÉKTERVEZŐ ÉS A II.ÉVF. GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓK SZÁMÁRA. - 1 - - 1 - VIZSGAKÉRDÉSEK GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBÓL AZ I. ÉVF. TERMÉKTERVEZŐ ÉS A II.ÉVF. GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓK SZÁMÁRA. ELŐADÁSI ANYAG *2.A gyártmány és technológia sajátosságai. A gyártandó alkatrész geometriai

Részletesebben

Versenyző kódja: 43 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet 54 521 01 0000 00 00-2013 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

Versenyző kódja: 43 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet 54 521 01 0000 00 00-2013 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 54 521 01 0000 00 00-2013 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 521 01 0000 00 00 SZVK rendelet száma: 15/2008. (VIII. 13.) SZMM

Részletesebben

Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére!

Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! 1 6 ) M u t a s s a b e a s á r g a r é z c s ő v e z e t é k k é s z í t é s é t a z a l á b b i v á z l a t f e lh a s z n á l á s á v a l Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos

Részletesebben

A Telefongyár korszerű kábellétra-szerkezet konstrukciójának ismertetése

A Telefongyár korszerű kábellétra-szerkezet konstrukciójának ismertetése A Telefongyár korszerű M kábellétra-szerkezet konstrukciójának ismertetése 1 H A L Y AN D RAS TERTA 1. Előzmények. Tervezési célkitűzések A növekvő piaci igények szükségessé tették, hogy az E2 típusú,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szám János. Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szám János. Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen. A követelménymodul megnevezése: Szám János Síkmarás, gépalkatrész befoglaló méreteinek és alakjának kialakítása marógépen A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) A követelménymodul

Részletesebben

MUNKAANYAG. Ujszászi Antal. Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Ujszászi Antal. Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok. A követelménymodul megnevezése: Ujszászi Antal Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok A követelménymodul megnevezése: Hegesztő feladatok A követelménymodul száma: 0240-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

rtórendszerek rendszerek tervezése gyakorlat

rtórendszerek rendszerek tervezése gyakorlat Gyárt rtórendszerek rendszerek tervezése 1 gyakorlat G Miskolci Egyetem Gépgyártástechnológiai Tanszék Miskolc, 2005. 2 1. előadás Műveleti sorrendtervezés 3 Követelmények Személyre szóló tervezési feladat

Részletesebben

Gépipari műhely- gyakorlatok

Gépipari műhely- gyakorlatok TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Mérnöki Kar Műszaki Intézet, Duális és moduláris képzésfejlesztés alprogram (1a) Gépipari műhely- gyakorlatok Dr. Mészáros György PhD Varnyú Ferenc TARTALOM I. Az anyagvizsgálat

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. TŰRÉSEZÉSI ALAPFOGALMAK 3 2. ISO-TŰRÉSRENDSZER 4. 2.1. Mérettartományok 5. 2.2. Tűrésfokozatok 6. 2.3. Szabványos tűrésnagyságok 7

TARTALOMJEGYZÉK 1. TŰRÉSEZÉSI ALAPFOGALMAK 3 2. ISO-TŰRÉSRENDSZER 4. 2.1. Mérettartományok 5. 2.2. Tűrésfokozatok 6. 2.3. Szabványos tűrésnagyságok 7 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszék Tűrések és illesztések Összeállította: Dr. Juhász György főiskolai docens Tananyag kiegészítő segédlet Debrecen, 2010 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. TŰRÉSEZÉSI

Részletesebben

1) Ismertesse az egyélű szerszám alakját!

1) Ismertesse az egyélű szerszám alakját! 1 2 1) Ismertesse az egyélű szerszám alakját! 2) Mit ért a szerszám működő élszögein és hogyan határozza meg azokat? A szerszám geometriáját az él relatív mozgásának vektorához működési irányához - viszonyítjuk.

Részletesebben

A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál

A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál 1 A szárazmegmunkálás folyamatjellemzőinek és a megmunkált felület minőségének vizsgálata keményesztergálásnál A keményesztergálás, amelynél a forgácsolás 55 HRC-nél keményebb acélon, néhány ezred vagy

Részletesebben

MUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Földi László. Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel. A követelménymodul megnevezése: Földi László Méret- és alakellenőrzések idomszerekkel, speciális mérőeszközökkel A követelménymodul megnevezése: Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések A követelménymodul száma: 0225-06 A tartalomelem

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

2011. tavaszi félév. Fúrás. Dr. Ozsváth Péter Dr. Szmejkál Attila

2011. tavaszi félév. Fúrás. Dr. Ozsváth Péter Dr. Szmejkál Attila 2011. tavaszi félév Fúrás Dr. Ozsváth Péter Dr. Szmejkál Attila Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Járműgyártás és javítás Tanszék, 1111, Budapest, Bertalan L. u. 2. Z 608., tel./fax: +36

Részletesebben

Vasúti kerekek esztergálása

Vasúti kerekek esztergálása ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ Vasúti kerekek esztergálása Újraesztergálás és új kerekek esztergálása TARTALOM BEVEZETÉS 4 Különböző vonattípusok 5 Kerékanyagok 6 Kerékméretek 7 Kerékalakok 7 A kerekek gyártási

Részletesebben

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS

KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS KULCS_TECHNOLÓGIA MUNKATERÜLET: GÉPÉSZET ÉS FÉMMEGMUNKÁLÁS OKTATÁSI PROFIL: LAKATOS 1. Egy vagy több nagyság összehasonlítását egy másik azonos nagysággal, a következő képen nevezzük: 2 a) mérés b) ellenőrzés

Részletesebben

Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 031242 HELYI TANTERV AZ ELŐREHOZOTT, 3 ÉVES SZAKKÉPZÉSHEZ Gépészet..SZAKMACSOPORT Gépi forgácsoló..szakma OKJ SZÁMA: 31 521 09 1000 00 00 ÉRVÉNYES: 2012.

Részletesebben

Alkatrészek tőrése. 1. ábra. Névleges méret méretszóródása

Alkatrészek tőrése. 1. ábra. Névleges méret méretszóródása 1. Alapfogalmak Alkatrészek tőrése Névleges méretnek nevezzük a munkadarab nagyságrendjének jellemzésére szolgáló alapméretet, ez a mőszaki rajzon minden esetben feltüntetésre kerül. Tőrés használatának

Részletesebben

HYUNDAI BARKÁCS FÚRÓ- MARÓGÉP

HYUNDAI BARKÁCS FÚRÓ- MARÓGÉP HYUNDAI BARKÁCS FÚRÓ- MARÓGÉP HYD- DM130 Eredeti használati útmutató Hálózati feszültség Hálózati frekvencia Motor teljesítmény A főorsó 12 mm A főorsó sebességeinek száma A főorsó üresjárati sebessége

Részletesebben

MUNKAANYAG. Fekete Éva. Marási műveletek végzése fogazó. marógéppel, másoló marógéppel, láncmarógéppel, és pánthely maró géppel

MUNKAANYAG. Fekete Éva. Marási műveletek végzése fogazó. marógéppel, másoló marógéppel, láncmarógéppel, és pánthely maró géppel Fekete Éva Marási műveletek végzése fogazó marógéppel, másoló marógéppel, láncmarógéppel, és pánthely maró géppel A követelménymodul megnevezése: Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok A követelménymodul

Részletesebben

Tagállamok - Árubeszerzésre irányuló szerződés - Ajánlati felhívás - Tárgyalásos eljárás. HU-Budapest: Vasúti pályaépítési anyagok és kellékek

Tagállamok - Árubeszerzésre irányuló szerződés - Ajánlati felhívás - Tárgyalásos eljárás. HU-Budapest: Vasúti pályaépítési anyagok és kellékek 1/11 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:386791-2010:text:hu:html HU-Budapest: Vasúti pályaépítési anyagok és kellékek 2010/S 251-386791 AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS

Részletesebben

KULCS_GÉPELEMEKBŐL III.

KULCS_GÉPELEMEKBŐL III. KULCS_GÉPELEMEKBŐL III. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket az adott mérettől

Részletesebben

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006.

TERMELÉSMENEDZSMENT. Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára. Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár 2006. Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás Mezőtúr TERMELÉSMENEDZSMENT Gyakorlati segédlet a műszaki menedzser szak hallgatói számára Összeállította: Dr. Vermes Pál főiskolai tanár Mezőtúr 6.

Részletesebben

KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016.

KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016. KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket az

Részletesebben

Alak- és helyzettűrések

Alak- és helyzettűrések 1. Rajzi jelek Alak- és helyzettűrések Az alak- és helyzettűrésekkel kapcsolatos előírásokat az MSZ EN ISO 1101:2006 Termékek geometriai követelményei (GPS). Geometriai tűrések. Alak-, irány-, helyzet-

Részletesebben

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Ezen referencia dokumentum a vasfémiparban használható legjobb elérhető technikákról (Best Available Technique = BAT) az Európai Tanács 96/61/EK számú irányelvének 16 (2) szakasza

Részletesebben

Fémes szerkezeti anyagok

Fémes szerkezeti anyagok Fémek felosztása: Fémes szerkezeti anyagok periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján, sűrűségük alapján: - könnyű fémek, ha ρ 4,5 kg/ dm 3. olvadáspont alapján:

Részletesebben

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport

Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Forgácsolás és szerszámai BAGFO12NNF-Gépipari Gépipari

Részletesebben

A fúrás technológiája és szerszámai

A fúrás technológiája és szerszámai NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai) A fúrás technológiája és szerszámai Dr. Pintér József 2015. Felhasznált irodalom: Pápai Gábor.ppt prezentációja 2013. Dr. Szmejkál Attila

Részletesebben

4. Sajtolás és fröccs-sajtolás

4. Sajtolás és fröccs-sajtolás 4. Sajtolás és fröccs-sajtolás Sajtolás A sajtolás a legrégibb feldolgozási módszer formadarabok készítésére. Elsősorban a termoreaktiv (térhálósodó) anyagok feldolgozására használják. A sajtolás folyamata:

Részletesebben

TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN

TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN TV IV. sávi lemezantenna SZABÓ ZOLTÁN BHG Bevezetés A TV IV. sávi átjátszóprogram kiépítése szükségessé tette egy az ebben a sávban működő antennapanel kifejlesztését, amely úgy adó-, mint vevőantennaként

Részletesebben

Dobránczky János. Hegesztés. 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika.

Dobránczky János. Hegesztés. 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika. Dobránczky János Hegesztés 60 percig fog hegeszteni MINDENKI gyakorlaton, pontos érkezés elvárt. A hegesztés egy alakadási technika. Alakadási lehetőségek: öntés, porkohászat, képlékeny alakítás, forgácsolás,

Részletesebben

CSOPORT CSOPORT CSOPORT

CSOPORT CSOPORT CSOPORT 404 Tárolódobozok Oldal........276-277 405 PolCok 405 MUnkAPAdok köszörült lapos szerszámacéllap 413 415 HÉzAGoló lemezek Oldal.......................278 Oldal........279-280 Oldal.......................281

Részletesebben

54 523 05 1000 00 00 Mechatronikai technikus Mechatronikai technikus

54 523 05 1000 00 00 Mechatronikai technikus Mechatronikai technikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus. Gépgyártástechnológiai technikus 2/63

54 521 01 0000 00 00 Gépgyártástechnológiai technikus. Gépgyártástechnológiai technikus 2/63 A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Takarmányok erjesztéses tartósításának műszaki kérdései 1. Szálastakarmányok aprításának gépei és

Részletesebben

Szóbeli vizsgatantárgyak. 1. Szakmai ismeretek 2. Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, minőségbiztosítás 3. Gazdasági alapismeretek

Szóbeli vizsgatantárgyak. 1. Szakmai ismeretek 2. Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, minőségbiztosítás 3. Gazdasági alapismeretek Szóbeli vizsgatantárgyak 1. Szakmai ismeretek 2. Munkajogi, munkavédelmi ismeretek, minőségbiztosítás 3. Gazdasági alapismeretek 2 1. Szakmai ismeretek szóbeli vizsgatételei "A" tételek: 1. Az alapanyagok

Részletesebben

KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI. I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai

KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI. I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai 1.1. Szakképesítés azonosító száma: 32 2 7429 02 2 5 07 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Szerszámkészítő szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 521 10 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése

Részletesebben

Kondenzátor hegesztőelemek csúcsgyújtásos csaphegesztéshez

Kondenzátor hegesztőelemek csúcsgyújtásos csaphegesztéshez Kondenzátor hegesztőelemek csúcsgyújtásos csaphegesztéshez SOYER Bolzenschweißtechnik bizonyosan a jobbik kapcsolat Cégprofil 40 éves szakmai tapasztaltunkkal mi vagyunk világ egyik vezető vállalata a

Részletesebben

Görgőtovábbító kosár gyártástervezése. Tartalom 1. Bevezetés... 3

Görgőtovábbító kosár gyártástervezése. Tartalom 1. Bevezetés... 3 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Előtervezés... 4 2.1 Gyártás technikai feltételeinek körvonalazása... 4 2.2 Funkcionális elemzés... 5 2.3 Technológiai helyesség bírálat... 6 2.4 Gyártás tömegszerűsége és

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Öntözőszivattyúk Öntöző berendezések, szórófejek Öntözési módok árasztó öntözés barázdás

Részletesebben

Szerelési és üzemeltetési kézikönyv

Szerelési és üzemeltetési kézikönyv Szerelési és üzemeltetési kézikönyv FW 5 00 AB AA 0 H FW0 FW06 FW08+0 FW FW6+8 66 856 066 066 6 H 96 96 09 00 FW0~0 69 9 80 9 5 F ø00 6 9 8 ø 9 558 559 6 80 0 6 5 5 5 5 A B 6B 5 5 08 5 558 ø 9 80 5 66

Részletesebben

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat 4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,

Részletesebben

Egyszerű, erős, lendületes, mint a földből feltörő forrás.

Egyszerű, erős, lendületes, mint a földből feltörő forrás. Egyszerű, erős, lendületes, mint a földből feltörő forrás. 137 Önfelszívós és szivattyúk teljes skálája, ház körüli, vagy professzionális/ építőipari munkára tervezve. Könnyűek, egyszerűen kezelhetők,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Palotai Zoltán. Kézi reszelés. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő)

MUNKAANYAG. Palotai Zoltán. Kézi reszelés. A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) Palotai Zoltán Kézi reszelés A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) A követelménymodul száma: 0111-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-019-30

Részletesebben

NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai) Esztergálás. Dr. Pintér József 2015.

NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai) Esztergálás. Dr. Pintér József 2015. NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai) Esztergálás Dr. Pintér József 2015. ESZTERGÁLÁS Esztergálással forgástestek munkálhatók meg, amelyek tengelyek, perselyek, hüvelyek és tárcsák,

Részletesebben

Korszerű alumínium ötvözetek és hegesztésük

Korszerű alumínium ötvözetek és hegesztésük MISKOLCI EGYETEM MECHANIKAI TECHNOLÓGIAI TANSZÉK Korszerű alumínium ötvözetek és hegesztésük Tanulmány Kidolgozta: Dr. Török Imre 1 - Meilinger Ákos 2 1 egyetemi docens, 2 mérnöktanár Készült: a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0029

Részletesebben

SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 31 521 01 BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához

SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 31 521 01 BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához SZAKMAI TANTERVI ADAPTÁCIÓ a 31 521 01 BEVONTELEKTRÓDÁS KÉZI ÍVHEGESZTŐ részszakképesítés HÍD II. programban történő 2 éves oktatásához a 34 521 06 Hegesztő szakképesítés kerettanterve alapján I. A szakképzés

Részletesebben

A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák

A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák A.14.1. Bevezetés A gerendák talán a legalapvetőbb szerkezeti elemek. A gerendák különböző típusúak lehetnek és sokféle alakú keresztmetszettel rendelkezhetnek

Részletesebben

Kötő- és rögzítőtechnológiák

Kötő- és rögzítőtechnológiák Kötő- és rögzítőtechnológiák Szilárd anyagok illeszkedő felületük mentén külső (fizikai eredetű) vagy belső (kémiai eredetű) erővel köthetők össze. Külső erőnek az anyagok darabjait összefogó, összeszorító

Részletesebben

NC technológia és programozás I.

NC technológia és programozás I. NC technológia és programozás I. Történeti áttekintés Hagyományos szerszámgépek (egyetemes szerszámgépek) Gépészmérnök szak Dr. Sipos Jenő főiskolai tanár 2 Történeti áttekintés Másoló gépek Gépészmérnök

Részletesebben

MÛSZAKI INFORMÁCIÓK. Menetfúró szerkezeti elemei (a példában a DIN-371 szerepel) MENETFÚRÓ OSZTÁLYOK ÉS BELSÕ MENETEK TÛRÉSEI

MÛSZAKI INFORMÁCIÓK. Menetfúró szerkezeti elemei (a példában a DIN-371 szerepel) MENETFÚRÓ OSZTÁLYOK ÉS BELSÕ MENETEK TÛRÉSEI Oldal 1.A SZERSZÁMGYÁRTÁSHOZ HASZNÁLT ANYAGOK 2. MENETTÍPUSOK 3. MENETFÚRÓK Menetfúró szerkezeti elemei (a példában a DIN-371 szerepel) MÉRETSZABVÁNYOK BEKEZDÉS ÉS HORONYFAJTÁK MENETFÚRÓ OSZTÁLYOK ÉS BELSÕ

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1)

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) Segédlet az Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat (BMEGEMTAGK1) tárgy hallgatói számára Készítette a BME Anyagtudomány és Technológia Tanszék Munkaközössége Összeállította: dr. Orbulov Imre Norbert 1 Laborgyakorlatok

Részletesebben

Tárgy: H A T Á R O Z A T

Tárgy: H A T Á R O Z A T Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye

Részletesebben

Műanyagok galvanizálása

Műanyagok galvanizálása BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dr.Majoros Ferenc. Gépelemek javítása. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok

MUNKAANYAG. Dr.Majoros Ferenc. Gépelemek javítása. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok Dr.Majoros Ferenc Gépelemek javítása A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok A követelménymodul száma: 2276-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-013-30 KÖTŐGÉPELEMEK

Részletesebben

MUNKAANYAG. Vlaj Lajosné. Cipő alkatrészek szabása géppel. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Vlaj Lajosné. Cipő alkatrészek szabása géppel. A követelménymodul megnevezése: Vlaj Lajosné Cipő alkatrészek szabása géppel A követelménymodul megnevezése: Bőrfeldolgozó ipari termékek alkatrészeinek szabása, előkészítése A követelménymodul száma: 1331-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

GÉPELEMEK GÉP. Gépegység /Részegység/ Alkatrész /Gépelem/ Alkatrész. Alkatrész GÉPELEMEK CSOPORTOSÍTÁSA

GÉPELEMEK GÉP. Gépegység /Részegység/ Alkatrész /Gépelem/ Alkatrész. Alkatrész GÉPELEMEK CSOPORTOSÍTÁSA GÉPELEMEK A gépeket alkatrészekb l, gépegységekb l állítják össze. A gépelemek olyan szerkezeti egységek, amelyek a különféle gépeken a gép rendeltetését l függetlenül azonos feladatot látnak el. GÉP Gépegység

Részletesebben

Az új 2000 Le-s Diesel-villamosmozdony*

Az új 2000 Le-s Diesel-villamosmozdony* Az új 2000 Le-s Diesel-villamosmozdony* VIZELYI GYÖRGY 248 A mozdony rendeltetése és főadatai A gyártás alatt álló, M601 MÁV sorozatszámú 2000 Le-s Diesel-villamosmozdony nehéz tehervonatok és nehéz személy-,

Részletesebben

Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar. Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás.

Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar. Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás. JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁS-TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK 4.06 Javításhelyes szerelés 1 Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás. A mai termékek

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012 HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS GÉPJÁRMŰ-GUMIABRONCSNYOMÁS MÉRŐK HE 24-2012 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA... 5 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK... 6 2.1 Használt mennyiségek... 6 2.2 Jellemző mennyiségi értékek

Részletesebben

TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat)

TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat) TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat) Tengelyek fogalma, csoportosítása Azokat a gépelemeket, amelyek forgó alkatrészeket hordoznak vagy csapágyakon támaszkodva forognak, tengelyeknek nevezzük. A tengelyeket

Részletesebben

Csavarorsós Emelő Tervezése

Csavarorsós Emelő Tervezése Csavarorsós Emelő Tervezése Készítette: Róka Tamás Technikus hallgató Tartalomjegyzék. Bevezetés 4. Trapézmenet kialakítása 5 3. tervezés folyamata és a felhasznált összefüggések 6 3.. csavarorsós emelő

Részletesebben

HTN53G50HSLR NC010/BK083 HTN

HTN53G50HSLR NC010/BK083 HTN Fröccsöntési technológia kidolgozásának javasolt lépései A fröccsöntési technológia az alapanyag, fröccsöntő gép és fröccsöntő szerszám együttes használata műanyagtermék előállítása érdekében. Miként a

Részletesebben

Gyakorlati tapasztalatok hegesztett kötések eljárásvizsgálatában

Gyakorlati tapasztalatok hegesztett kötések eljárásvizsgálatában Fodor Olivér- Lehoczky Judit Gyakorlati tapasztalatok hegesztett kötések eljárásvizsgálatában A hegesztési varratok megfelelősége, különböző szabvány előírások szerinti eljárásvizsgálatok, vagy technológiavizsgálatok

Részletesebben

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK

GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek ellenőrzése, beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai

MUNKAANYAG. Tóth György. Gyalugépek ellenőrzése, beállítása. A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai Tóth György Gyalugépek ellenőrzése, beállítása A követelménymodul megnevezése: A biztonságos munkavégzés feladatai A követelménymodul száma: 2273-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-011-30

Részletesebben

9. A FORGÁCSOLÁSTECHNOLÓGIAI TERVEZŐ-RENDSZER FUNKCIONÁLIS STRUKTÚRÁJA

9. A FORGÁCSOLÁSTECHNOLÓGIAI TERVEZŐ-RENDSZER FUNKCIONÁLIS STRUKTÚRÁJA 9. A FORGÁCSOLÁSTECHNOLÓGIAI TERVEZŐ-RENDSZER FUNKCIONÁLIS STRUKTÚRÁJA Egy-egy konkrét forgácsolástechnológiai tervezőrendszer saját, a fejlesztő által megfogalmazott struktúrát testesít meg. Az itt tárgyalt

Részletesebben

Ritzelés körkéses ritzelőgépeken

Ritzelés körkéses ritzelőgépeken Ritzelés körkéses rizelőgépeken - 1 - Ritzelés körkéses ritzelőgépeken 1 Bevezető A ritzen német szó hasítást, karcolást jelent. Nyomdai körökben ritzelés (riccelés) alatt leginkább öntapadó anyagok öntapadó

Részletesebben

Gyártási folyamatok tervezése

Gyártási folyamatok tervezése Gyártási folyamatok tervezése Dr. Kardos Károly, Jósvai János 2006. március 28. 2 Tartalomjegyzék 1. Gyártási folyamatok, bevezetés 9 1.1. Gyártó vállalatok modellezése.................. 9 1.1.1. Számítógéppel

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 521 03 Gépi forgácsoló Tájékoztató

Részletesebben

A hőkezeléseket három lépésben végzik el:

A hőkezeléseket három lépésben végzik el: A hőkezelés célja Az előírt szövetszerkezet előállítása, amely révén tervszerűen megváltoztatjuk egy fémes anyag tulajdonságait tisztán melegítés, hőntartás és hűtés segítségével. A szövetszerkezet alakításával

Részletesebben

Akció AKCIÓS KIADVÁNY 2015 ŐSZ / TÉL. Érvényes : visszavonásig. Asztali satu forgó alappal. Váltólapkás sarokmarófej. Autóvízpumpa fogó Cobra QuickSet

Akció AKCIÓS KIADVÁNY 2015 ŐSZ / TÉL. Érvényes : visszavonásig. Asztali satu forgó alappal. Váltólapkás sarokmarófej. Autóvízpumpa fogó Cobra QuickSet Akció AKCIÓS KIADVÁNY 2015 ŐSZ / TÉL Érvényes : visszavonásig Asztali satu forgó alappal Váltólapkás sarokmarófej Vágókorong Autóvízpumpa fogó Cobra QuickSet 36. oldal 16. oldal 22. oldal 34. oldal Fémipari

Részletesebben

Mozgásátalakítók, csigahajtás, csavarorsó felépítése és működése.hibalehetőségek és javításuk

Mozgásátalakítók, csigahajtás, csavarorsó felépítése és működése.hibalehetőségek és javításuk Molnár István Mozgásátalakítók, csigahajtás, csavarorsó felépítése és működése.hibalehetőségek és javításuk A követelménymodul megnevezése: Gépelemek szerelése A követelménymodul száma: 0221-06 A tartalomelem

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben