Talajművelési ABC (I.)

Átírás

1 1. oldal (összes: 10)

2 2. oldal (összes: 10)

3 Alapművelés Elsődleges talajmunka, a termesztési rendszerben a legmélyebb művelés. A talajállapot javulása révén alapozza meg a növények biztonságos termesztését, jó esetben a teljes tenyészidőn keresztül. Az alapművelés lehet sekély, középmély és mély, valamint végezhető: forgatással (ekével) és forgatás nélkül sekély lazítás tárcsával, kultivátorral, talajmaróval, szántási mélységet elérően vagy meghaladóan kultivátorral, középmély- és mélylazítókkal, kombinált módszerrel, például egy munkamenetben lazítóval kombinált ekével vagy külön munkafolyamatban végezve a lazítást és a szántást. Gyakori hibák alapműveléskor. Hibának tekintendők azok a beavatkozások, amelyek kedvezőtlen állapotot hoznak létre vagy ilyen állapotot tovább rontanak, és nagy energiaráfordítással is járnak. Tipikus hiba az eszközök munkájához alkalmatlan talajnedvességnél való használat, továbbá az alapművelés mélységével és minőségével kapcsolatos túlzások vagy mulasztások. Az észszerűnél mélyebb alapművelés, ha a talaj állapota, a termesztési mód vagy a környezet védelme azt nem indokolja, emiatt agronómiai és energetikai szempontból túlzásnak minősül. Az alapművelési mélység és mód tervezésekor a talaj adott állapotát kell elsődlegesen figyelembe venni. Ha ezt elmulasztják, több energiát használhatnak fel anélkül, hogy a talaj állapota javulna, és akkor is, ha szükségtelen. Tömörödött talajon a centiméter mélyszántáshoz százalékkal több hajtóanyagra van szükség, mint a centiméter középmély lazításhoz, annak ellenére, hogy a mélyebb rétegek állapota csak lazítással javul. A kedvező talajállapotot kultivátorral lehetséges megőrizni, jelentős energia-megtakarítás mellett. Az észszerűnél sekélyebb alapművelés alkalmazása tömörödött talajon termesztési (hozamcsökkenés) és környezetvédelmi (vízpangás a tömör réteg felett vagy a sekélyen megmunkált réteg teljes lesodrása lejtőn) szempontból is kockázatos. Ekkor a mélyebb, talajállapotjavító műveléshez képest kimutatható energia-megtakarítás inkább kárral jár, mint haszonnal. Kockázatos a sekélyművelés használata akkor is, ha sok a kártevő. Elgyomosodott talajon okszerű is lehet, a gyommagvak mélyre juttatása ugyanis nemkívánatos. A sekélyművelés elősegítheti a gyomkelesztést, és közvetve a gyomirtást. Az alapművelés minőségét befolyásoló talajtényezők figyelmen kívül hagyása. A talaj agyagtartalma, képlékenysége, rétegezettsége, humusztartalma befolyásolják a művelhetőség nedvességtartományát, ezáltal az elérhető minőséget. Alkalmatlan eszköz és módszer hibák sorozatához, energiaveszteséghez vezet. Nagy hiba a művelés mélységéről dönteni a talajállapot ismerete nélkül. A vizsgálatot tarlóművelést követően ajánlott elvégezni. Ha a pálcaszondás, ásós próbákkal tömörödés észlelhető a felső centiméteres rétegben, gondoskodni kell az átlazításról (kultivátorral). Ekét csak szántásra alkalmas nedvességnél szabad alkalmazni. A talajban 25 vagy 30 centiméter alatt kialakult tömörödés enyhítése előtt tudni kell, mely mélységig terjed a tömör réteg, amelyet át kell lazítani. A lazító művelést a talaj adott nedvességéhez kell igazítani. Mélyszántó eke nyirkos talajon végez elfogadható munkát, de ekkor a tömör réteg csupán mélyebbre helyeződik át. Száraz (nem kiszárított) talajban lazítóval lehet a talpjelenséget gyógyítani. 3. oldal (összes: 10)

4 Alapművelés-elmunkálás 1. fotó: Talajlazítás és felületegyengetés Az alapműveléssel kialakult talajállapot és a felszín alakítása kímélő módon a vetési célnak megfelelően. Az esetleg durvább (túl laza, túlságosan rögös) állapotot oly mértékben kell alakítani, hogy a rögméret lehetőleg porképzés nélkül csökkenjen, a nedvességkülönbség kiegyenlítődjön, ezáltal a bekevert szerves anyagok feltáródása a biológiai folyamatok élénkülésével párhuzamosan meginduljon. Az elmunkálás történhet az alapműveléssel egy menetben, és külön, vagyis alapműveléssel egy menetben. Az alapművelő eszközre szerelt lazító-, porhanyító-, egyengető- és tömörítőelemekkel vagy kapcsolt eszközökkel (henger, fogas, simító, 1. fotó) hajtható végre. 4. oldal (összes: 10)

5 2. fotó: Felszínelmunkálás szántott talajon alapművelést követően, külön menetben. Az egyszerű, kisebb hatékonyságú hagyományos eszközök (pl. tárcsa, simító, gyűrűs henger, fogas) mellett hajtott, intenzíven porhanyító és keverőeszközök (pl. talajmaró, forgóborona, lengőborona), talajhajtású (forgóelem, ásóborona) kombinációk, mély- és felszíntömörítő hengerek vagy henger nélküli egyengetők (2. fotó) alkalmazhatók. Meggondolandók az alapművelés elmunkálása előtt: A talaj adott állapotához alkalmatlan eszköz használatakor a minőség alig javul, az eljárások ismétlése pedig jelentékeny energiafelhasználás mellett óhatatlan talajszerkezet- károsítást, taposási kárt, visszatömörítést okoz. Száraz idényben a körülményekhez alkalmatlan beavatkozásokkal a tarlóhántástól az alapművelésig bezáróan folyamatos nedvességvesztés léphet fel, az így kialakult kedvezőtlen állapot az alapműveléstől a vetésig fennállhat. Az őszi alapművelés elmunkálásának a minősége még mindig gyenge láncszem a tavaszi vetésű növények művelési rendszerében. Az áttelelés előtt elkent, összegyúrt ( szalonnás ) állapot legfeljebb csak a felső 2 3 centiméteres rétegben javul, ezért nem teszi lehetővé a tavaszi munkamenetek számának észszerű csökkentését, és kiegyenlített minőségű magágy készítését. Tanács: Alkalmatlan nedvességnél ne bolygassák a talajt (akkor sem, ha még nem művelték, de alapművelés után sem). Törekedjenek a jó alapművelés-minőségre (akár szántás, akár lazítás), és ezt a jó minőséget őrizzék is meg. A kár vagy hiba (talp, taposás, szalonna, rög, por) megelőzése bármely talajon kevesebbe kerül, mint a hibajavítás a következő idényben. Az egyszerű felszínelmunkálók az egyengetés során a téli vízbefogadást nehezítő mértékben 5. oldal (összes: 10)

6 visszatömöríthetik a talajt. Ezt a gazdálkodók a szántás (többnyire még ágyekés) elmunkálásának elhagyásával küszöbölik ki, ugyanakkor így szükség lesz a kora tavaszi gyakran minőségrontó simítózásra. A tavaszi simítózás (gerendasimítóval, 3. fotó) az áttelelt szántás taposása, a felszín elkenése vagy elporosítása miatt kritikus beavatkozás. Haszna a vízvesztő felület csökkentésében megmarad. A felszíni hibákat elmunkálással lehet javítani, de a 20 cm alatt kialakult tömör talpakat, eltemetett nagy hantokat már nem. 3. fotó: Gerendasimító-munka minősége szántott talajon A korszerű vetőgépek a felszínen változóan rögös, akár tarlómaradványos talajba is tökéletesen vetnek, nincs szükség az elmunkálás túlfinomítására. Az elmunkálásnak az egyengetésben maradt meg a szerepe, különösen szántott talajon. Felszínalakítás A felszín formázása a termesztési és/vagy talajvédelmi feladatok teljesítése érdekében. Fontos teendő tarlóműveléskor, nyári és őszi alapművelés után, kora tavasszal vetés előtt és vetést követően. A fő cél a nedvesség megkímélése és a kelés (tarlóműveléskor a gyomok és az árvakelés, vetés után a kultúrnövény kelésének) elősegítése. Az alapművelési, felszínalakítási hibák miatt a talaj egyenetlenül ázik be és a nedvességkülönbségek magágykészítésig sem egyenlítődnek ki. Ez a hiba az elsietett vagy a vetés előtt több nappal végzett magágykészítés miatt súlyosbodhat, lépcsős lesz a kelés. A megkésve kelt növények gyomokkal szembeni versenyképessége, kártevőkkel szembeni ellenállása, trágyahasznosítása, termése és a termés minősége is elmarad azokétól, amelyek kedvezőbb körülmények között keltek. Az elmunkálás és a magágykészítés eljárásai egyrészt lazító-porhanyító, másrészt tömörítőfelszínalakító hatásúak. 6. oldal (összes: 10)

7 4. fotó: Kíméletes porhanyítás nyirkos talajon forgóelemmel A lazító-porhanyító eszközök rangsora nyirkos talajon: henger nélküli kombinátor > forgóelem > kombinátor > kompaktor > forgóborona > ásóborona > fogasborona. A henger nélküli kombinátor és a forgóelem a kíméletes porhanyító munka révén (4. fotó), a kompaktor a művelőelemek összhatása okán hatékony. Száraz talajon a visszatömörödés veszélye kicsi, de szélkár fellépésével számolni kell. A szén-dioxidkibocsátás és a szervesanyag-fogyás sem válik erőteljessé, mivel a lazító- porhanyító eljárások nyomán többé-kevésbé egyenletes felület marad. Elporosodás fogas- vagy ásóborona használatakor következhet be. A forgóelem, a kompaktor és a kombinátor haszna a talaj kíméletes porhanyítása. A lazító- porhanyító eljárások rangsora száraz talajon: kompaktor = kombinátor = forgóelem > ásóborona > forgóborona > fogas. 7. oldal (összes: 10)

8 5. fotó: Nedves talajon a henger nélküli kombinátor alkalmazása ajánlott Nedves talajon lazító-porhanyító eljárások rangsora: henger nélküli kombinátor > forgóelem > kompaktor vagy kombinátor > forgóborona > fogasborona > ásóborona. A száraz talajhoz képest több a kockázat, például a tömörödés, gyúrás és kenés, különösen a fogas- és az ásóborona használatakor. Legkevesebb kár a henger nélküli kombinátor (5. fotó) és a forgóelem használatakor várható, mivel a nagyobb talajfrakciókat tömörítés, gyúrás és kenés nélkül porhanyítják. 6. fotó: Száraz rögös talaj elmunkálása síktárcsás porhanyítóval eredményes 8. oldal (összes: 10)

9 7. fotó: A talaj állapotához igazított eszközzel a porhanyítás, egyengetés, tömörítés kevesebb porképződéssel jár együtt A tömörítő-felszínalakító eljárások okszerű használata nyirkos talajon nem okoz tömörödést. A rugós simító és porhanyítóhenger kombináció kifogástalan munkát ad. Az egyszerű eszközök után nyirkos talajon keletkezik kevesebb kár. A gyűrűshengerrel, a simítóval alakított felszín azonban később hátrányos lehet (eliszapolódás, cserepesedés következhet be). A mély- és felszíntömörítő henger kombináció rögösebb talajon is az elvárt minőséget adja. Tanács: A megoldást a táblaszinten egyformán jó alapművelés- minőség, az elmunkálás és a magágykészítés jó időzítése, a porhanyítás, egyengetés, tömörítés műveleteinek észszerű kombinálása nyújtja (7. fotó). Száraz talajon legkevésbé porosít a rugós simító és porhanyítóhenger, továbbá a síktárcsa, ezen felül egyengető munkájuk is jó (6. fotó). Hatásos porhanyítás és tömörítés várható a mély- és felszíntömörítő henger kombinációtól. A hagyományos simító és a gyűrűshenger száraz talajon kevésbé hatékony, ráadásul porosítanak is. Nedves talajon a tömörítő-felszínalakító eljárások között is nagy a különbség. Legkisebb a várható kár a henger nélküli kombinátor, a rugós simító és hengerborona nyomán, a legnagyobb a hagyományos simító, a gyűrűs- és simahenger használatakor keletkezik. Nehéz mély- és felszíntömörítő henger nedves talajra nem való. Ide kattintva adhatja le szavazatát a 3. számú, "" cikkre! [1] Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket! [2] 9. oldal (összes: 10)

10 [1] Szerző: Birkás Márta Közzététel ideje: , péntek, 11:30 A forrás webcíme: oldal (összes: 10)