BIOLÓGIA 7. évfolyam

Átírás

1 A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet BIOLÓGIA 7. évfolyam Rebákné Németh Erzsébet Rebák Sándor TÁMOP /

2 TARTALOMJEGYZÉK A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata... 3 Általános bevezetés A mikroszkóp Növényi szövetek vizsgálata Állati szövetek vizsgálata Fotoszintézis, párologtatás Idegi- és izomműködés Egysejtű élőlények Moszatok Mohák Harasztok Nyitvatermők Zárvatermők Gombák Gyűrűs férgek Puhatestűek Ízeltlábúak: rovarok Ízeltlábúak: pókok Gerincesek: halak Gerincesek: kétéltűek, hüllők Gerincesek: madarak Gerincesek: emlősök Fogalomtár Források... 82

3 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet csak engedéllyel hagyhatja el! 2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az eszközöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekintéssel szabad használni! 3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz! 4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha többféle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gázokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni! 6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A maradékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad összecserélni! 7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat kémcsőfogó segítségével ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé! 8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hozzányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani! 10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarással vagy poroltóval)! 11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill. a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e! 12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos! - 3 -

4 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam 13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos! 14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a laboratórium dolgozóinak! Néhány fontos laboratóriumi eszköz Bunsen-égő meggyújtása 1. levegőnyílás elzárása 2. gyufagyújtás 3. gázcsap megnyitása 4. gáz meggyújtása 1. ábra 2. ábra - 4 -

5 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok, jelzések és jelentésük: Tűzveszélyes anyagok Robbanó anyagok Oxidáló anyagok Nyomás alatt álló gázok Irritáló anyagok Mérgek Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi környezetre A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat találunk. Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52 S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50 Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági tanácsokat jelzi. A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez, amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található! - 5 -

6 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam A hypo esetében: R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre S 1/2 S 20 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó! Használat közben enni, inni nem szabad! S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást! S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni! S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni! S 46 S 50 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni! Savval nem kezelhető! Egyéb munkavédelmi szimbólumok: Védőszemüveg használata kötelező Védőkesztyű használata kötelező Vigyázz! Forró felület! Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag! - 6 -

7 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Alapelvek, célok: ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelésoktatás során a tanulók lehetőséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakítása, készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása, a tudomány, a tudományos kutatásnak mint társadalmi tevékenységnek bemutatása, a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása, a tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása, a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése, az életben nélkülözhetetlen, s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése. Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelésoktatás a természeti folyamatok, összefüggések, s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése, a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata, mérése, - 7 -

8 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam a tapasztalatok nyelvileg helyes megfogalmazása szóban és írásban, rögzítése rajzban és grafikonon, a problémamegoldás elemi műveletei, az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei. Követelmények: A biológiai vizsgálatok során a tanulók egy folyamat, jelenség megfigyelése előtt megismerik annak lényegét, modellezve azt, vagyis kicsiben, egyszerűsítve, a valóságos elemeket helyettesítő anyagokkal és eszközökkel. Mivel a vizsgálat nemcsak a folyamat, jelenség megismerésére szolgál, hanem arra is, hogy a tanulók megismerjék a feltételeit, ezért a természetbe beavatkozva módosítanak egy vagy több feltételt. Az új körülmények között szerzett tapasztalataikat össze tudják hasonlítani az eredetivel, így tisztázzák a folyamat, a jelenség feltételeit. A valóság megismerésének megközelítése a természettudományos kulcskompetenciával kapcsolatos, amely megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy a tanulók megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírják és magyarázzák a természet jelenségeit, folyamatait, és az ismereteik birtokában el tudják gondolni azok várható kimenetelét is. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket. A környezettel való összhang megteremtése és tartós fenntartása érdekében a tanulóknak nemcsak a világot leíró természettudományos modelleket, elméleteket kell megismerniük, hanem azt is, hogy a természettudományok megfigyelések, vizsgálódások és kísérletezések sorozatán keresztül jutottak el a bizonyított igazságok (elméletek, szabályok, törvényszerűségek) felismeréséhez. Ezért az iskolában cselekvő, aktív tanulási környezetben kell megismerni a tervszerű megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés módszerét, a nyert adatok, információk igazolásának vagy cáfolásának, a tudományos tényeken alapuló érvelésnek, a modellalkotásnak, illetve feldolgozásának a módjait. A természettudomány maga is komplex, emiatt a segédkönyvben lévő kísérletek is sokoldalúak

9 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam A kísérletek alapja a tudományos megfigyelés, melynek a következő kritériumoknak kell megfelelni: céltudatosság: a tevékenység egy adott kérdés, szempont, probléma megválaszolásáért történik, amelyet előzőleg kiválasztottunk, tervszerűség: a vizsgálandó jelenséget pontosan meg kell határoznunk, gondosan kiválasztva a megfigyelési technikát, objektivitás: a szubjektív tényezők kiküszöbölése, ki kell zárnunk előítéleteinket annak érdekében, hogy a megfigyelt folyamat ténylegesen a valóságot tükrözze, megbízhatóság: akkor teljesül, ha a megfigyelési eljárás megismétlésekor újra és újra ugyanazt az eredményt kapjuk, érvényesség: arra vonatkozik, hogy a megfigyelésből származó adatok mennyire kapcsolódnak az adott fogalom elfogadott jelentéseihez

10 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: A MIKROSZKÓP A mikroszkóp a biológus első számú jó barátja, értékes útitárs, amely lehetővé teszi, hogy túllépjen szemének korlátain. Egyes források szerint az arabok már a 11. században ismerték az üveggömbszilánkok nagyítóképességét. A mikroszkóp és a távcső feltalálása a 17. századra tehető, a hagyomány szerint két flamand látszerész munkásságához fűződik. Néhány évvel később Galileo Galilei híres látcsöve az a műszer, amelyet a tudós állítólag nem csupán igen fontos csillagászati vizsgálatokra használt, hanem mikroszkópos kutatásokhoz is. Az első eszközök egy cső két végében elhelyezett két lencséből álltak, a csövet pedig háromlábú állványra szerelték. Hogyan született meg a mikroszkóp? A szemelvény alapján egészítsd ki a szöveget! A mikroszkóp a biológus első számú jó barátja, értékes útitárs, amely lehetővé teszi, hogy túllépjen szemének korlátain. Egyes források szerint az. már a 11. században ismerték az üveggömbszilánkok nagyítóképességét. A mikroszkóp és a távcső feltalálása a. századra tehető, a hagyomány szerint két flamand munkásságához fűződik. Néhány évvel később. híres látcsöve az a műszer, amelyet a tudós állítólag nem csupán igen fontos csillagászati vizsgálatokra használt, hanem mikroszkópos kutatásokhoz is. Az első eszközök egy cső két végében elhelyezett álltak, a csövet pedig háromlábú állványra szerelték. 1. Kísérlet: A mikroszkóp használata mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet Figyeljétek meg a mikroszkóp felépítését és működését! Melyek a mikroszkóp főbb egységei! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

11 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 2. Kísérlet: A mikroszkóp használatának gyakorlása mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szemcseppentő, csipesz, olló, vizsgálandó anyagok: hajszál, szőrszál, toll, halpikkely, preparált rovar, munkafüzet A mikroszkópot helyezzétek az asztalra, a továbbiakban ne mozdítsátok el! A beállítás menetét kövessétek a szemlencsén keresztül! A tükör segítségével biztosítsatok világos látómezőt! A tárgylemezt rögzítsétek a tárgyasztalon és helyezzétek rá a vizsgálati anyagot! Az élességet állítsátok be a makro-, illetve a mikrocsavar finom mozgatásával! Fokozatos nagyítással vizsgálódjatok, a kisebb nagyítástól haladjatok a nagyobb felé! A megfigyelések végzése közben a tárgylemezt néhány milliméterre finoman mozgathatjátok a tárgyasztalon. Így keressétek meg rajta, amit látni akartok! A következő dolgok közül válogathattok: hajszál, szőrszál, toll, halpikkely, preparált rovarrész (ízeltláb, hártyás szárny). Megfigyeléseitek közül válasszatok ki kettőt és rajzoljátok le a munkafüzetbe! 3. Kísérlet: Mikroszkóppal végzett egyszerű megfigyelések mikroszkóp, pocsolyavíz pohárban, szemcseppentő, tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet A pocsolyából vagy virágvázából vett poshadó víz egy cseppjét helyezzétek tárgylemezre! Tegyetek rá fedőlemezt és vizsgáljátok meg először kis majd nagy nagyítással! Ha szerencsétek van, nyüzsögnek az egyszerű felépítésű egysejtű moszatok, bacilusok és egysejtű állatkák! Megfigyeléseiteket rajzoljátok le a munkafüzetbe!

12 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Elméleti ismeretek: A mikroszkóppal* vizsgálódók közül az elsők között volt Anton van Leeuweenhoek, neki köszönhető, hogy a biológusok megismerték az eszközt. A mikroszkóp egy mechanikai és egy optikai részből áll. A mechanikai rész rendszerint egy patkó alakú alap és egy állvány, ehhez illeszkednek a mikroszkóp főbb részei. A tárgyasztal alatt helyezkedik el a világító berendezés, ezzel szabályozható az alászerelt tükör által visszavert vagy közvetlenül egy lámpából kisugárzó fény mennyisége. A tárgyasztal közepén van egy nyílás, így a fény áthatolhat az odahelyezett preparátumon. Az optikai rész a szemlencse és a tárgylencse, amelyek egy tubus két végén helyezkednek el. A tubust a makrocsavar és a mikrocsavar segítségével lehet mozgatni, és így a tárgylencsét néhány milliméterrel a tárgylemez fölé ereszthetjük, a megfigyelni kívánt tárgy fókuszálására. Feladatok: 1. feladat Kösd össze a részeket! szemlencse tárgyasztal állvány makrocsavar tubus tárgylencse tükör 3. ábra

13 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Számozással állítsd helyes sorrendbe a mikroszkópos vizsgálat menetét! a megfigyelések elvégzése (esetleg a tárgylemez finom vízszintes mozgatása) a beállítás menetének követése a szemlencsén keresztül a fény beállítása a tükör segítségével (világos látómező biztosítása) a mikroszkóp asztalra helyezése (a továbbiakban nem mozdítható) machinálás a makro- illetve mikrocsavarral (élességállítás) a tárgylemez (vizsgálati anyag) tárgyasztalon való rögzítése 2. feladat Nevezd meg és rajzold le a megvizsgált dolgok közül kettőnek a mikroszkópi képét! 3. feladat Rajzold le, mit láttál a pocsolyavízben!

14 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: NÖVÉNYI SZÖVETEK VIZSGÁLATA Miről szól a mai óra? Fejtsd meg a rejtvényt! A növények szerve, a leveleket és a virágokat tartja. 2. A szár egyik feladata. 3. A gyökér fontos funkciója. 4. A növények táplálékkészítő szerve. 5. A virágból fejlődik. 6. Az egyik ivarlevél. 7. A lomblevél része. 8. A növényeket rögzíti a talajhoz. 1. kísérlet: Gyökércsúcs hosszmetszetének vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: gyökércsúcs hosszmetszete, munkafüzet

15 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a gyökércsúcs hosszmetszetének kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Kétszikű szár keresztmetszetének vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: kétszikű szár keresztmetszete, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a kétszikű szár keresztmetszetének kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! Elméleti ismeretek: A növényi szövetek* csoportjai: osztódó szövet, állandósult szövetek: bőrszövet, szállítószövet, alapszövetek. Az osztódó szövet sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagjuk nagy. Osztódó képességüket a növény egész életében megőrzik, az állandósult szöveteket hozzák létre. Például a növények gyökércsúcsában, hajtáscsúcsában találhatók. A bőrszövet sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Nemcsak elhatárol, de összeköttetést is teremt a külvilággal, rajta keresztül a növény anyagokat vesz fel és ad le. A szállítószövet elemei nyalábokban fordulnak elő, kötegeket alkotnak. A nyalábok a kétszikűek szárában körkörösen helyezkednek el, háncsrészből, kambiumból* és farészből állnak. Az alapszövetek sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok. Működésük szerint lehetnek például táplálékkészítők, kiválasztók, raktározók és szilárdítók. Feladatok: 1. feladat Mi jellemző a növényi szövetekre? Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)!. A szövet közös eredetű, hasonló alakú, azonos működésű sejtek összessége.. A bőrszövet sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz.. Az állandósult szövetek sejtjei idővel osztódóvá alakulnak

16 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam. A szállítószövet elemei nyalábokban fordulnak elő, kötegeket alkotnak.. Az alapszövet lehet: táplálékkészítő, raktározó és szállító. 2. feladat Rajzold le a gyökércsúcs hosszmetszetének mikroszkópi képét! Hol helyezkednek el leggyakrabban osztódó szöveti sejtek?... Mi jellemző az osztódó szövet sejtjeire? Húzd alá a kakukktojást! Magyarázd meg, miért az? szállítószövet, osztódó szövet, táplálékkészítő alapszövet, bőrszövet, kiválasztó alapszövet feladat Rajzold le a kétszikű szár keresztmetszetének mikroszkópi képét!

17 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Jellemezd a szállítószövet sejtjeit!... Hogyan helyezkednek el a kétszikű szárban az edénynyalábok?... Mely részekből épül fel egy nyaláb? feladat Készítsd el a növényi szövetek csoportosításának ábráját! A következő szöveteket jelenítsd meg rajta: bőrszövet, raktározó, osztódó szövet, kiválasztó, szállítószövet, alapszövetek, állandósult szövetek, növényi szövetek, táplálékkészítő, szilárdító!

18 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: ÁLLATI SZÖVETEK VIZSGÁLATA Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatot! Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)!.. Az állati szövetek csoportjai: hámszövet, kötő- és támasztószövet, izomszövet, idegszövet... A hámszövetek az állatok testének külső és belső felszíneit borítják... A hámszövet sejtjei között sok a sejtközötti állomány... A mirigyhám sejtjei váladékot termelnek... A kötőszövetek közé tartozik a porcszövet... A csontszövet szilárdságát a szervetlen anyagok biztosítják. 1. kísérlet: Hámszövet vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: hámszövet (csillós hengerhám), munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a hámszövet kész metszetét (csillós hengerhám)! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Zsírszövet és csontszövet vizsgálata mikroszkóp, kész metszetek: zsírszövet, csontszövet, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a zsírszövet, majd a csontszövet kész metszetét! A két megfigyelésről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! Elméleti ismeretek: Az állati szövetek csoportjai: hámszövet, kötő- és támasztószövet, izomszövet, idegszövet

19 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam A hámszövetek az állatok testének külső és belső felszíneit borítják. Sejtjei szorosan illeszkednek, sejtközötti állomány alig van. A fedőhámok elsősorban a borított felület védelmére szolgálnak, ilyen például a bőr hámrétege. A mirigyhám sejtjei váladékot termelnek, amely a sejtekből távozik. A kötőszövetek rögzítik a többi szövetet, kitöltik a közöttük levő tereket. A kötőszövetek közé tartoznak a lazarostos és a tömött rostos kötőszövet, a zsírszövet és a vér is. A támasztószövetek az állatok testének támasztását, szilárdítását végzik, a vázrendszer felépítői. Ide tartoznak a porc- és a csontszövet. A zsírszövet gömb alakú sejtjeiben zsír halmozódik fel, amely a sejtmagot a sejthártyához szorítja. A pecsétgyűrű alakú zsírsejtek között laza rostokból álló sejtközötti állomány van. A csontszövet szilárdságát a szervetlen anyagoknak, rugalmasságát a szerves anyagoknak köszönheti. Feladatok: 1. feladat Rajzold le a hámszövet (csillós hengerhám) mikroszkópi képét! Mi jellemzi a hámszövetet?.. Írj példákat a hámszövet működésére!

20 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam. 2. feladat Rajzold le a zsírszövet és csontszövet mikroszkópi képét! zsírszövet csontszövet Mi a szerepe a kötő- és támasztó szövetnek?. Jellemezd a zsírszövetet! Mi alakítja ki a csontszövet jellemző tulajdonságait?

21 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Bevezető feladat: FOTOSZINTÉZIS, PÁROLOGTATÁS Mit nevezünk fotoszintézisnek? Húzd alá a helyes választ! A) A fotoszintézis során a növények oxigént vesznek fel és széndioxidot bocsájtanak ki. B) A fotoszintézis célja szén-dioxid termelése. C) A fotoszintézis során a növények széndioxidot vesznek fel, oxigént bocsájtanak ki és szerves anyagot termelnek. D) A fotoszintézis végterméke ásványi só és víz. 1. kísérlet: Levél keresztmetszetének vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: levél keresztmetszet, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a levélkeresztmetszet kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Bőrszövet felületének vizsgálata muskátli levele, színtelen körömlakk, csipesz, bonctű, mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet A muskátli levelének színén kenjetek be egy korong alakú, a fonákján egy négyzet alakú foltot színtelen körömlakkal és hagyjátok megszáradni! Majd bonctű segítségével lazítsátok fel, csipesszel pedig húzzátok le a lakkrétegeket a levélről. A finom készítményeket, amelyek a bőrszövet lenyomatai, helyezzétek tárgylemezre, cseppentsetek rá desztillált vizet, fedjétek le fedőlemezzel és vizsgáljátok meg mikroszkóppal! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe és lássátok el magyarázó szöveggel!

22 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Elméleti ismeretek: A levél meghatározó szövete a táplálékkészítő alapszövet. Felső rétegének szorosan illeszkedő sejtjei hengeresek, megnyúltak és zöld színanyagban gazdagok (oszlopos réteg). Alatta szabálytalan alakú, lazán kapcsolódó sejteket és sejt közötti járatokat találunk (szivacsos réteg). Az üregek a gázcserét és a párologtatást segítik elő. Az alapszövetbe ágyazódnak a levélerek, amelyeket szállítónyalábok alkotnak. A fotoszintézis* a levelek zöld színtesteiben zajlik. A folyamathoz szükséges szén-dioxidot a levelek gázcserenyílásain* keresztül veszi fel a növény, a vizet a gyökérzet szívja fel. A párologtatás során a növények az általuk felvett víz legnagyobb részét vízgőz formájában kibocsátják a légkörbe. Ez a folyamat is a gázcserenyílásokon keresztül zajlik. Belőlük a levél színén kevesebb, fonákján több van. Ha a nyomás a zárósejtekben nő, a légrés kinyílik, ha a nyomás csökken, a légrés szűkül. Feladatok: 1. feladat Rajzold le a levél keresztmetszetének mikroszkópi képét!

23 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Figyeld meg az ábrát, és oldd meg a feladatokat! 4. ábra Keresd meg a szövegben rejlő hibákat és javítsd ki! Húzd le a hibás kifejezést és írd fölé a helyeset! A levél meghatározó szövete a táplálékraktározó alapszövet. Alsó rétege szorosan illeszkedő sejtjei hengeresek, megnyúltak és zöld színanyagban gazdagok (szivacsos réteg). Felette szabálytalan alakú, lazán kapcsolódó sejteket és sejt közötti járatokat találunk (oszlopos réteg). Az üregek a gázcserét és a párologtatást segítik elő. Az alapszövetbe ágyazódnak a levélerek, amelyeket táplálékkészítő nyalábok alkotnak. Miért így alakul a rétegekben a zöld színanyag mennyisége? 2. feladat Rajzold le a bőrszövet mikroszkópi képét! Hasonlítsd össze a levél színét és fonákját!.. A gázcserenyílásokból a levél színén kevesebb, fonákján több van

24 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam levél színe levél fonákja Mely részekből épül fel a gázcserenyílás?

25 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Bevezető feladat: IDEGI- ÉS IZOMMŰKÖDÉS Olvasd el az elméleti ismeretek első bekezdését és egészítsd ki a szöveget! Az idegszövet áll. Az idegsejtek sejttestéhez. kapcsolódnak. A rövid nyúlványok nagyszámúak és faágszerűen elágaznak, csak egy van. A velőshüvellyel fedett hosszú nyúlvány az.., gazdagon elágazó végső szakaszai az. Az idegszövet sejtjeinek feladata az ingerek., ingerületté alakítása és továbbítása. 1. kísérlet: Idegszövet vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: idegszövet, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg az idegszövet kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Izomszövetek vizsgálata mikroszkóp, kész metszetek: simaizom, harántcsíkolt izom, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a simaizom, majd a harántcsíkolt izom kész metszetét! A két megfigyelésről készítsetek rajzot a munkafüzetbe!

26 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Elméleti ismeretek: Az idegszövet idegsejtekből áll. Az idegsejtek sejttestéhez nyúlványok kapcsolódnak. A rövid nyúlványok nagyszámúak és faágszerűen elágaznak, hosszú nyúlványból általában egy van. A velőshüvellyel fedett hosszú nyúlvány az idegrost, gazdagon elágazó végső szakaszai az idegvégződések. Sejtjeinek feladata az ingerek felvétele, ingerületté alakítása és továbbítása. A mozgás az izomszövetek segítségével történik, sejtjei összehúzódásra képesek. A harántcsíkolt izomszövetet hosszú sejtek, úgynevezett izomrostok építik fel. Sejtplazmájukban, hosszirányban helyezkednek el az összehúzódást létrehozó vékony izomfonalak. Viszonylag gyors összehúzódásra képes, de gyorsan ki is fárad. A simaizomszövet megnyúlt, végein kihegyesedő sejtjei szorosan egymáshoz tapadnak. Sejtplazmájukban találhatók az összehúzódást létrehozó vékony izomfonalak, de ezek elrendeződése kevésbé szabályos. Összehúzódása lassúbb, de tartósabb, mint a harántcsíkolt izomszöveté. Feladatok: 1. feladat Rajzold le az idegszövet mikroszkópi képét!

27 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 2. feladat Rajzold le a simaizom és a harántcsíkolt izom mikroszkópi képét! simaizom harántcsíkolt izom Csoportosítsd az izomszövetek tulajdonságait! 1. összehúzódásra és elernyedésre képes 2. összehúzódása gyors és erőteljes 3. alapegységei az izomrostok 4. belső szerveink falában található 5. működésük akaratlagos 6. alapegységei az izomsejtek 7. lassú, szünet nélküli mozgásra képes 8. izomrostjai haránt irányban csíkozottak 9. sejtjei hosszúkás orsó alakúak 10. a szervezet mozgását biztosítják simaizom harántcsíkolt izom

28 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: Egészítsd ki a szöveget! EGYSEJTŰ ÉLŐLÉNYEK A vízparton és a víz felszínén.. a fény. A víz sűrűbb a levegőnél, a vízben a mozgás.., mint a vízparton. Lefelé haladva a fény mennyisége.. A víz hőmérséklete határozza meg a vízben oldott gázok mennyiségét, a hideg vízben. az oxigén. A víz felülete állandóan párolog. A víz a levegőnél. melegszik fel, de.. is hűl le. Készíts kislexikont! Fogalmazd meg az egysejtűek és a moszatok fogalmát! Egysejtűek:. Moszatok: 1. kísérlet: Vizek parányi élőlényeinek vizsgálata mikroszkóppal papucsállatka-tenyészet, mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szemcseppentő, munkafüzet

29 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! A papucsállatkatenyészetből szemcseppentővel cseppentsetek mintát a tárgylemezre, fedjétek le fedőlemezzel, és fokozatos nagyítással vizsgáljátok meg! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! Több rajzot készítsetek! Elméleti ismeretek: A papucsállatka édesvízben él, a csillós egysejtűek* legismertebb tagja. Nevét alakjáról kapta. A testét borító csillók segítségével mozog. Csillók viszik a táplálékot is a sejtszáj felé. Baktériumokkal és más kisebb egysejtűekkel táplálkozik. Kettéosztódással szaporodik. A zöld szemesostoros egyetlen sejtje orsó alakú. Szélesebb végén található ostorával csavarvonalban halad előre. Testét csak sejthártya határolja, sejtfala nincs. Piros szemfoltjának valószínű a fény érzékelésében van szerepe. Zöld színanyagot tartalmaz. Fényben fotoszintetizál, sötétben viszont szerves anyagokkal táplálkozik. A kedvezőtlen körülményeket betokozódva vészeli át. Kettéosztódással szaporodik. Feladatok: 1. feladat Rajzold le a mikroszkópos vizsgálódás során látott egysejtűeket! papucsállatka zöld szemesostoros

30 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam 2. feladat Kösd össze a papucsállatka sejtszervecskéit a működésekkel! csilló irányítja a sejt anyagcseréjét sejthártya a mozgást végzi sejtplazma ebbe ágyazódnak a sejtalkotók kisebb sejtmag a táplálék felvétel helye nagyobb sejtmag irányítja a sejt kettéosztódását sejtszáj eltávolítja a felesleges anyagokat emésztő üregecske elhatárolja a sejtet lüktető üregecske lebontja a felvett táplálékot

31 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Bevezető feladat: MOSZATOK Hasonlítsd össze a zöld szemesostorost és a fonalas zöldmoszatot! 1. sejtjei fonalszerűen összekapcsolódnak 2. klorofillja van 3. moszat 4. fennmaradásához sok fény szükséges 5. kedvezőtlen körülmények között betokozódik 6. egyetlen sejtből épül fel 7. telepes testfelépítésű 8. kevés fénnyel is beéri 9. átmenetet képez a növény és állatvilág között 1. kísérlet: Moszatok oxigéntermelése friss békanyál (fonalas zöldmoszat), nagyobb főzőpohár, erős fényű lámpa, munkafüzet zöld szemesostoros fonalas zöldmoszat Vízzel telt nagyobb főzőpohárba helyezzetek friss békanyálcsomót és erős lámpával világítsátok meg! Félóra elteltével vizsgáljátok meg, hogy mi történik a főzőpohárban! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

32 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam 2. kísérlet: Békanyál mikroszkópos vizsgálata friss békanyál (fonalas zöldmoszat), mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! A friss békanyál szövedékéből csipesz segítségével húzzatok ki finoman néhány különálló fonalat! Helyezzétek nedvesen tárgylemezre, majd fedjétek le fedőlemezzel! Figyeljétek meg fokozatos nagyítással! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! 3. kísérlet: Oxigéntermelés fotoszintézis során tanári kísérlet (előre beállított kísérlet) friss békanyál (fonalas zöldmoszat), nagyobb főzőpohár, csapos tölcsér, gyújtópálca, munkafüzet A nagyobb vízzel telt főzőpohárba helyezett békanyál csomóra csapos tölcsért borítunk, úgy hogy a tölcsért is teljesen víz töltse ki. Lámpával megvilágítjuk, vagy egyszerűen világos ablakba helyezzük. Egy nap elmúltával a tölcsérben a fotoszintézis során termelődő gáz halmozódik fel. A tölcsér csapját kinyitva izzó gyújtópálcát tartunk a kiáramló gázba. A bekövetkező jelenség mit bizonyít? Elméleti ismeretek: A moszatok törzseibe tartozó fajok legtöbbje a tengerekben él, de édesvizekben is előfordulnak. A legegyszerűbbek egysejtűek (pl. zöld szemesostoros), a többsejtűek telepes* testfelépítésűek. Kiválóan alkalmazkodtak a vízi környezethez, teljes testfelületükön veszik fel a vizet és az ásványi sókat. Az aljzathoz rögzülnek vagy lebegnek. Növekedésük osztódással, szaporodásuk telepfeldarabolódással történik. Táplálékul és búvóhelyül szolgálnak a vízi élőlények számára, fontos oxigéntermelők. Édesvizű tavakban, lassú folyású patakokban gyakori a fonalas zöldmoszat. A tápanyagban dús vizekben nagy tömegben vannak jelen

33 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Feladatok: 1. feladat Figyeld meg a vízzel telt főzőpohárba helyezett, erős lámpával megvilágított friss békanyálcsomót! Mi történt félóra elteltével?.. 2. feladat Rajzold le a mikroszkópos vizsgálat során látott fonalas zöldmoszatot! 3. feladat Magyarázd meg a tanári bemutató kísérlet eredményét!

34 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: MOHÁK Hasonlítsd össze a mohákat a moszatokkal! Írd a tulajdonságok elé a megfelelő betűt! A. mohák B. moszatok C. mindkettő D. egyik sem Spórákkal szaporodnak. Valódi hajtásos növények. Zöld színanyagot tartalmaznak. Vannak közöttük egysejtűek is. Rögzítő fonallal rendelkeznek. Telepes növények. Fotoszintézist végeznek. Több törzsük van. 1. kísérlet: Friss mohapárna vizsgálata friss mohapárna, kézi nagyító A mohapárnából vegyetek ki egy apró növényt! Kézi nagyítóval vizsgáljátok meg! Figyeljétek meg gyökérszerű rögzítő fonalait, szár- és levélszerű képződményeit! Készítsetek rajzot a munkafüzetbe a növényről és lássátok el magyarázó szöveggel! 2. kísérlet: A mohák vízmegtartó képességének vizsgálata kiszáradt mohapárna, mérleg, üvegkád vízzel, munkafüzet

35 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Mérjétek le egy kiszáradt mohapárna tömegét! Áztassátok néhány percig vízben, majd ismételjétek meg a mérést! A mérési eredményeket és a vizsgálat tapasztalatait rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: A mohák az egész Földön elterjedtek, nagyon egyszerű felépítésűek. A talajhoz rögzítő fonallal kapcsolódnak. A tápanyagot kezdetleges szárukon és apró kezdetleges leveleiken keresztül veszik fel. A spóratartó tokjaiban fejlődő spórákkal* szaporodnak. Szárazságtűrő növények. Legismertebbek közülük a lombosmohák. A tőzegmohák a lápok növényzetének jellegzetes alkotói. Feladatok: 1. feladat Rajzold le a megvizsgált mohanövényt! Lásd el magyarázó szöveggel! Egészítsd ki a szöveget! A mohák felépítése nagyon egyszerű. A talajhoz kapcsolódnak. A tápanyagot kezdetleges és apró.. keresztül veszik fel. A fejlődő spórákkal szaporodnak. Melyik az az erdőtípus, ahol az aljnövényzet nagy részét a mohák alkotják?

36 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Mi a mohák jelentősége? 2. feladat Mérd le egy kiszáradt mohapárna tömegét! Áztasd néhány percig vízben, majd ismételd meg a mérést! a kiszáradt mohapárna tömege a vízben áztatott mohapárna tömege Mennyi vizet vett fel a mohapárna? Mi a szerepe az erdőben vízmegkötő képességüknek?

37 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Bevezető feladat: HARASZTOK Egészítsd ki a szöveget! A következő kifejezéseket, illetve szavakat használd: szív alakú előtelep, nedves, spóratok, új növényke! A spórákból, ha... helyre hullnak. fejlődik. Ebből kialakul a, melynek ismét spórák fejlődnek. 1. kísérlet: Erdei pajzsika szerveinek vizsgálata friss vagy préselt erdei pajzsika, nagyító Figyeljétek meg az erdei pajzsika növényt! Kézi nagyítóval is vizsgálódjatok! Vizsgáljátok meg a talajban lévő részeit! Figyeljétek meg levelének felépítését! Alaposan figyeljétek meg a levél fonákját! A látottakat rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: A harasztok a növényvilág első valódi gyökeres, száras, leveles képviselői. Virágtalan növények*. Spórákkal szaporodnak. Legismertebb képviselőik a páfrányok. Gyöktörzsükből* évről évre új leveleket fejlesztenek. A levélfonák spóratartó tokjaiban spórák képződnek. A spóratokokból kihulló spórából nedves talajon apró, szív alakú előtelep képződik. Rajta jelennek meg a hím- és női ivarsejteket termelő ivarszervek. A hímivarsejt ostor segítségével úszik a mozdulatlan petesejthez. Megtermékenyítésükhöz víz szükséges. A megtermékenyítés után megindul az új, fiatal növény fejlődése. Ismert képviselőjük az erdei pajzsika. Évelő* növény. Gyökérágai a gyöktörzshöz kapcsolódnak. Összetett levelei vannak. A fiatal levelek csigaformában kunkorodottak

38 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Feladatok: 1. feladat Mivel magyarázod, hogy az erdei pajzsika minden tavasszal újra kihajt? Hogyan szaporodik, hol és hogyan helyezkednek el szaporító képletei? Miért mondhatjuk, hogy a harasztok az első valódi hajtásos növények?... Mely szervei hiányoznak?

39 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 2. feladat Készíts részletgazdag rajzokat az erdei pajzsika megvizsgált szerveiről: talajban lévő rész, fiatal levél, egy teljes levél, a levél fonákjának részlete! Lásd el őket magyarázó szöveggel!

40 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam NYITVATERMŐK Bevezető feladat: Honnan származik a nyitvatermők elnevezése?. Gyűjts össze három perc alatt minél több nyitvatermő fajt! 1. kísérlet: Kísérlet fenyőtobozzal Eszközök friss száraz erdei- vagy feketefenyő toboz, nagyobb főzőpohár, nedves itatóspapír, üveglap, munkafüzet A kísérlethez friss száraz erdei- vagy feketefenyő tobozt használjatok! Nagyobb főzőpohár aljára helyezzetek alaposan megnedvesített itatóspapírt. Tegyétek rá a fenyőtobozt, majd a beállítást feddjétek le üveglappal! Legalább félórát várjatok és figyeljétek meg a fenyőtoboz változását! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

41 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 2. kísérlet: Fenyők tűlevelének, tobozának vizsgálata Kis csoportban dolgozzatok friss erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő tobozok és ágdarab tűlevelekkel, vonalzó, szike, munkafüzet A kísérlethez friss erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő tobozokat és tűleveleket használjatok! Párosítsátok a tobozokat és a hozzájuk tartozó ágdarabokat! Azonosítsátok, hogy melyik fajhoz tartoznak! Figyeljétek meg a tobozok alakját! Mérjétek meg a hosszukat vonalzóval! Rögzítsétek az adatokat a munkafüzetben! Rajzoljatok le két fenyőtobozt a munkafüzetbe! Figyeljétek meg a tűlevelek elhelyezkedését az ágdarabokon! Mérjétek meg a tűlevelek hosszát! Rögzítsétek az adatokat a munkafüzetben! Szikével vágjatok ketté hosszirányban egy fenyőtobozt! Rajzoljátok le részletgazdagon a munkafüzetbe! Nevezzétek meg a részeit! 3. kísérlet: Fenyők szárnyas magjának vizsgálata néhány friss, száraz fenyőtoboz, munkafüzet A 2. kísérletben vizsgált fenyőtobozokkal végezzétek el a megfigyelést! Vegyetek a kezetekbe egy fenyőtobozt, tartsátok az asztal fölé a széttárt tobozpikkelyekkel lefelé fordítva! Felülről kezetekkel erőteljesen ütögessétek meg a tobozt! Mi történik? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetbe! Rajzoljatok le egy szárnyas magot! Elméleti ismeretek: A nyitvatermő növények* döntő többsége örökzöld*. Tűleveleiket vastag viaszréteg fedi, így keveset párologtatnak, kevésbé érzékenyek a forróságra vagy a fagyra. De ennek köszönhető az is, hogy lehulló leveleik nehezen bomlanak el. Az örökzöld erdők alatt csak gyenge minőségű talaj képződhet. Fájuk gyakran gyantát tartalmaz. Virágaik egyivarúak*, egylaki növények*. Virágaik virágzattá* (pl

42 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam tobozvirágzat) tömörülnek. A hatalmas kiterjedésű végeláthatatlan tajgát* fenyőfajok alkotják. Feladatok: 1. feladat Mi történt félóra múltán, a friss száraz fenyőtobozzal a nedves itatóspapíron a főzőpohárban?.. 2. feladat Miután azonosítottad és párosítottad a tobozokat a leveles ágdarabokkal, rögzítsd a mérési eredményeket! Fenyőfaj A toboz hossza A tűlevelek elhelyezkedése erdei fenyő feketefenyő lucfenyő vörösfenyő A tűlevelek hossza A szikével hosszirányban kettévágott fenyőtoboz részletgazdag rajza:

43 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 3. feladat A széttárt tobozpikkelyekkel lefelé fordított fenyőtoboz ütögetésre így reagált:. Szárnyas mag rajza:

44 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: ZÁRVATERMŐK Csoportosítsd az alábbi növényeket megporzásuk módja szerint! 1. gyékény 2. bükk 3. mezei zsálya 4. hínáros békaszőlő 5. nád 6. tulipán 7. kukorica 8. szilvafa 9. kökény 10. mezei zsálya 11. réti boglárka 12. erdei fenyő rovarporozta: szélporozta: vízporozta:.. 1. kísérlet: Magvak egyszerű vizsgálata duzzasztott bab- és kukoricaszemek, kézi nagyító, csipesz, szike, munkafüzet Vizsgáljátok meg kézi nagyítóval a duzzasztott babszemet! Óvatosan húzzátok le csipesszel a maghéjat! Válasszátok szét a két sziklevelet! Figyeljétek meg alaposan a belső felületüket! Azonosítsátok a csíra részeit! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Készítsetek rajzot a vizsgált babszemről és nevezzétek meg a részeket!

45 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Vizsgáljátok meg kézi nagyítóval a duzzasztott kukoricaszemet! Próbáljátok leválasztani termésfalát a maghéjról! Vágjátok ketté szélesebb felületével párhuzamosan! Figyeljétek meg alaposan a vágási felületet! Próbáljátok megkeresni a csírát! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Készítsetek rajzot a vizsgált kukoricaszemről és nevezzétek meg a részeket! 2. kísérlet: Kétszikű és egyszikű növény szervenkénti vizsgálata gyökeres petúnia és tulipán növény, csipesz, szike, vízfesték, ecset, munkafüzet Végezzétek el egy kétszikű: petúnia és egy egyszikű: tulipán növény szervenkénti vizsgálatát! Mindkét növényen válasszátok szét szikével a szerveket: gyökérzetet, szárat, leveleket, virágot! Rakjátok párba és hasonlítsátok össze őket! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Készítsetek rajzot mind a négy szervpárról! Válasszatok ki mindkét növényről egy levelet és kenjétek be a hátoldalukat sűrű élénkszínű vízfestékkel! Készítsetek lenyomatot a munkafüzetbe! Hasonlítsátok össze az erezetek szerkezetét! Szedjétek részeire csipesszel mindkét virágot! Rakjátok sorba a csészeleveleket, szirom- illetve lepelleveleket, porzókat, termőket! Figyeljétek meg részleteiket, számoljátok meg őket és rajzoljatok le mindent a munkafüzetbe! Elméleti ismeretek: A zárvatermők* a legfejlettebb virágos növények. Változatos virágaik termőjéből a megtermékenyítés után termés alakul ki. A virágok rovarmegporzás* esetén feltűnőek, színesek, illatosak, a szélmegporzásúak takarólevelei egyszerűek, esetleg hiányoznak, és rengeteg virágport termelnek. A zárvatermők mivel az egész Földön elterjedtek, a változatos környezeti feltételekhez változatos testfelépítéssel alkalmazkodtak. Fás szárúak és lágyszárúak is lehetnek. A növényvilág leggazdagabb törzse kétszikűek* és egyszikűek* osztályára tagolódik

46 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Feladatok: 1. feladat A duzzasztott babszem és kukoricaszem vizsgálatának tapasztalatai: duzzasztott babszem rajza duzzasztott kukoricaszem rajza

47 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 2. feladat A petúnia és a tulipán szervenkénti vizsgálata: petúnia szerveinek rajza takarólevelek: tulipán szerveinek rajza takarólevelek: szár: szár: levél: levél: gyökérzet: gyökérzet:

48 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Készíts színes lenyomatot a levélerek szerkezetéről! petúnia levelének lenyomata: tulipán levelének lenyomata: Készíts részletgazdag rajzot a virágok részeiről! petúnia virága takarólevelek: tulipán virága takarólevelek: ivarlevelek: ivarlevelek:

49 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Bevezető feladat: GOMBÁK Mi jellemző a gombákra? Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)! A szőlőperonoszpóra egysejtű gomba. A gombák életének elengedhetetlen feltétele a fény. A kalapos gombák termőteste gombafonalakból áll. A gombák lehetnek lebontók, élősködők, együttélők. Táplálékukat maguk készítik. Rendelkeznek zöld színanyaggal. 1. kísérlet: Élesztőgomba mikroszkópos vizsgálata bolti élesztő, főzőpohár, keverőkanál, szemcseppentő, tárgylemez, fedőlemez, mikroszkóp, munkafüzet Egy üvegpohárban bolti élesztő kis darabkáját oldjátok fel, úgy hogy folyós legyen! Keverjétek meg jól keverőkanállal az oldatot! Szemcseppentővel cseppentsetek belőle tárgylemezre, fedjétek le fedőlemezzel és fokozatos nagyítással vizsgáljátok meg mikroszkóppal! A munkafüzetedbe rajzoljátok le az ovális alakú élesztősejteket és füzéreket! 2. kísérlet: Csiperke vizsgálata jól fejlett termesztett csiperke, szike, kézi nagyító, A4-es fehér papír, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, mikroszkóp, munkafüzet Óvatosan válasszátok le a kalapot a tönkről! Figyeljétek meg alakjukat! Vizsgáljátok meg a gallért! A kalap alsó oldalán vizsgáljátok meg a lemezeket kézi nagyítóval! A látottak alapján rajzoljatok

50 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam részletgazdag csiperkét a munkafüzetbe! Külön rajzoljátok le a kalapot alulnézetben! A kalapot helyezzétek egy A4-es fehér papírra és finoman ütögessétek meg! A lemezek közül kipottyanó spórákat helyezzétek tárgylemezre, fedjétek le fedőlemezzel és fokozatos nagyítással vizsgáljátok meg mikroszkóppal! Alapos megfigyelés után rajzoljátok le a spórákat a munkafüzetbe! Elméleti ismeretek: A gombák egysejtű vagy többsejtű élőlények, az élővilág egy önálló országát alkotják. Telepes felépítésű testük gombafonalakból áll. Sejtfalukban kitin található. Spórákkal szaporodnak. Létezésükhöz nedves, nyirkos környezet szükséges. Sejtjeik zöld színanyagot nem tartalmaznak. Táplálkozásuk szerint lehetnek lebontók (kenyérpenész), élősködők (peronoszpóra), együttélők (gyilkos galóca). A kalapos gombák termőteste kalapra és tönkre tagolódik. A tönkön gallér és bocskor lehet. A spórák a kalap alján lévő lemezek között termelődnek. Ehető fajaik közül közönségesek az erdei csiperke, az ízletes vargánya. A mérgezők közül a legveszélyesebb a gyilkos galóca. A sör, bor, kefir, kenyér sem létezhetne a készítésükhöz szükséges jótékony gombafajok nélkül. Mint ahogy a penicillin és több más gyógyszer előállítása is gombákból történik. A mezőgazdasági kártevők közül közismertek a peronoszpóra, a monília és a lisztharmat. Feladatok: 1. feladat Rajzold le az élesztőgomba mikroszkópi képét! Milyenek az élesztősejtek?

51 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 2. feladat Figyeld meg a csiperkét, és megfigyelésedről készíts részletgazdag rajzot! Rajzold le a kalapot alulnézetben!

52 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Rajzold le a gombaspórák mikroszkópi képét! Készíts fogalomtárat! Magyarázd meg az alábbi kifejezéseket: korhadéklakó, élősködő együttélő! Korhadéklakó:. Élősködő:.. Együttélő:

53 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam GYŰRŰS FÉRGEK Bevezető feladat: Írj öt állítást a földigilisztáról!. 1. kísérlet: Földigiliszta testének, mozgásának vizsgálata földigiliszta, bonctál, csipesz, kézi nagyító, kormozott A4-es nagyságú üveglap, munkafüzet Ügyesen, csipesszel emeljetek ki a földdel telt befőttesüvegből egy ép földigilisztát! Helyezzétek a bonctálba (ha szükséges mossátok le róla a rátapadt talajt)! Szabad szemmel és kézi nagyítóval vizsgálódjatok! Vizsgáljátok meg hasoldalát, hátoldalát! Különítsétek el a feji- és a farki véget! Figyeljétek meg a nyerget! Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben! Készítsetek részletgazdag rajzot róla! Válasszatok egy másik földigilisztát! Helyezzétek a bonctálba! Figyeljétek meg mozgását (ha nem mozdul, a csipesszel finoman ösztökéljétek)! Figyeljétek meg a féregmozgás szakaszait! Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben! Válasszatok egy másik földigilisztát! Helyezzétek kormozott A4-es nagyságú üveglapra és figyeljétek meg a mozgását! Várjátok meg, míg legalább 10 centimétert halad! Csipesszel emeljétek le az állatot az üveglapról! Vizsgáljátok meg a nyomot a kormozott üveglapot fény felé tartva! Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

54 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam 2. kísérlet: Földigiliszta bőrének nyálkatermelése földigiliszta, bonctál, csipesz, főzőpohárban 10%-os alkohol, munkafüzet Ügyesen, csipesszel emeljetek ki a földdel telt befőttesüvegből egy ép földigilisztát! Helyezzétek a bonctálba (ha szükséges mossátok le róla a rátapadt talajt)! Csipesszel tegyétek egy percre 10%-os alkohollal telt főzőpohárba! Ezután emeljétek ki a főzőpohárból és helyezzétek a bonctálba. Figyeljétek meg testének felületét! Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben! 3. kísérlet: Földigiliszta fényérzékelése földigiliszta, bonctál, 40 centiméteres üvegcső, 1 üres és 1 vízzel telt főzőpohár, 20x20 centiméteres fekete kartonpapír, ragasztószalag, olló, munkafüzet Ügyesen, csipesszel emeljetek ki a földdel telt befőttesüvegből egy ép földigilisztát! Helyezzétek a bonctálba (ha szükséges mossátok le róla a rátapadt talajt)! Vegyetek egy üvegcsövet, egyik végét helyezzétek főzőpohárba és töltsetek rajta keresztül egy főzőpohár vizet, hogy jól benedvesedjen a belseje! Készítsetek fekete kartonból egy 20 centiméteres olyan csövet, ami viszonylag szorosan ráhúzható az üvegcsőre! A földigilisztát ügyesen helyezzétek bele az üvegcsőbe! Várjatok néhány percet, hogy megállapodjon! A kartoncsövet húzzátok rá a csőre, épp ott fedje el az üvegcsövet, ahol a földigiliszta tartózkodik! Várjatok néhány percet és mozdítsátok el a kartoncsövet, úgy hogy az állat feji vége legalább teste hosszának feléig világosra kerüljön! Figyeljétek meg, mi történik! Ismételjétek meg a kísérletet az állat farki végével is! Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

55 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam A földigilisztákat a kísérletek után tegyétek vissza a földdel telt befőttesüvegbe! A gyakorlatokat követően az állatokat engedjétek vissza a természetbe! Elméleti ismeretek: A gerinctelenek* közé tartozó gyűrűs férgek a legfejlettebb férgek. Testük szelvényekből áll, kültakarójuk nyálkás bőr. Bőrizomtömlővel* mozognak. Annak felépítése tömlőszerű, a bőr és az alatta húzódó izomzat szorosan összenőtt. Féregmozgásra alkalmas, melynek során az állat teste váltakozva megnyúlik, majd öszszehúzódik. Tápcsatornájuk háromszakaszos, kivezetőnyílással rendelkezik. Keringési rendszerük zárt, légzésük bőrlégzés. Petével szaporodnak. Legismertebb kiviselőik a földigiliszta és az orvosi pióca. Feladatok: 1. feladat Készítsd el a földigiliszta részletgazdag rajzát, nevezd meg a megfigyelt részeket! Hogyan történik a féregmozgás?

56 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Vizsgáld meg a földigiliszta kormozott üveglapon hagyott mászásnyomát!. 2. feladat Hogyan reagált a földigiliszta az alkoholos fürdőre?. 3. feladat Hogyan viselkedett a földigiliszta, amikor sötétből hirtelen fényre került?

57 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Bevezető feladat: Egészíts ki a szöveget! PUHATESTŰEK A puhatestűek jellegzetes szerve a, ami a külső váz mészanyagát választja ki az elfogyasztott táplálékból. A férgekhez hasonlóan. mozognak. Két osztályuk a.. és a osztálya. A tavi kagyló vízi állat, lélegzik. 1. kísérlet: A csigaház anyaga csigaház, porcelánmozsár, főzőpohárban 20%-os háztartási ecet, munkafüzet Porcelánmozsárban törjetek össze egészen apró darabokra egy üres csigaházat! A törmeléket öntsétek bele egy főzőpohárba, majd töltsetek rá 20%-os háztartási ecetet úgy, hogy bőven ellepje! Vizsgáljátok meg a készítményt félóra múlva! Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben! 2. kísérlet: Az éti csiga testfelépítésének vizsgálata éti csiga, bonctál, kézi nagyító, csipesz, munkafüzet Helyezzétek az éti csigát bonctálba! Várjátok meg amíg kijön a házából (ha nem mozdul, válasszatok másik éti csigát)! Vizsgáljátok meg testfelépítését: bőrét, fejét, haslábát! Bőrének felületét kézi nagyítóval is vizsgáljátok meg! Tapogatóit ingereljétek a csipesszel, figyeljétek meg működésüket! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

58 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam 3. kísérlet: Az éti csiga mozgásának vizsgálata éti csiga, csipesz, 30x30 centiméteres üveglap, vonalzó, szike, munkafüzet Helyezzétek az éti csigát egy üveglapra! Várjátok meg mi kijön a házából (ha nem mozdul, válasszatok másik éti csigát)! Figyeljétek meg mozgását! Emeljétek fel az üveglapot és alulról is tanulmányozzátok a hasláb működését! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Válasszatok egy másik éti csigát! Helyezzétek az üveglap szélére! Várjátok meg amíg kijön a házából és elindul (ha nem mozdul, a csipesszel finoman ösztökéljétek)! Mérjétek meg, hogy mennyi idő alatt tesz meg folyamatos mozgással 10 centiméter utat. Munkafüzetetekben számítsátok ki, hogy milyen messzire jutna így egy óra alatt! Válasszatok egy másik csigát! Helyezzétek az üveglapra! Tegyetek az útjába egy élével felfelé fordított szikét! Figyeljétek meg, hogy mi történik, amikor átkel az éles eszközön! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Az éti csigákat a gyakorlatokat követően engedjétek vissza a természetbe! Elméleti ismeretek: A puhatestűek vízi és szárazföldi élőlények. Puha testüket külső váz támasztja, illetve védi. A külső váz* (ház, héj) mészanyagát bőrük egy részlete, a köpeny választja ki az elfogyasztott táplálékból. Fejükön vannak az érzékszervek, hasi oldalukon a lábuk, háti oldalukon a belső szerveket magában foglaló zsigerzacskó. Kültakarójuk nyálkás bőr. Bőrizomtömlővel mozognak. Szaporodásuk petével történik. Közismert fajaik: éti csiga, tavi kagyló. Feladatok: 1. feladat Mi történt az összetört csigaházzal az ecetben?

59 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 2. feladat Melyek az éti csiga testfelépítésének jellegzetességei? 3. feladat Melyek az éti csiga mozgásának jellegzetességei? Mérd meg, mennyi idő alatt tesz meg egy éti csiga 10 centiméter utat! Számold ki, ezzel a tempóval milyen messze jutna egy óra alatt! Valóban csigalassúsággal mozog? Számítás: Mi történik az éti csigával, ha élével felfelé fordított szikén kel át?

60 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: ÍZELTLÁBÚAK: ROVAROK Készítsd el a cserebogár névjegyét! Szempont testtájak kültakaró anyaga mozgás szájszerv légzés szaporodás fejlődés Jellemző 1. kísérlet: Cserebogár testfelépítésének vizsgálata preparált cserebogár, bonctál, csipesz, kézi nagyító, mikroszkóp, munkafüzet Helyezzétek a preparált cserebogarat a bonctálba! Figyeljétek meg testfelépítését! Óvatosan válasszátok szét a három testtájat! Vizsgáljátok meg kézi nagyítóval a fejen lévő szájszervet és érzékszerveket! Azonosítsátok, hogy hol erednek a lábak és szárnyak! Válaszszátok le óvatosan az összes lábat és szárnyat! Figyeljétek meg a potrohot! Helyezzetek tárgylemezre és mikroszkóppal vizsgáljatok meg egy csápot, egy ízeltlábat! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Készítsetek részletgazdag rajzokat a mikroszkóppal vizsgált szervekről! 2. kísérlet: Házi méh légzésének vizsgálata tanári kísérlet (előre beállított kísérlet) élő házi méh egy csavaros fedéllel lezárt befőttesüvegben, élő házi méh egy gézlappal (légáteresztő anyaggal) lezárt befőttesüvegben, munkafüzet

61 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Egy élő házi méhet csavaros fedéllel lezárt befőttes üvegbe, egy másikat gézlappal (légáteresztő anyaggal) lezárt befőttesüvegbe helyeztünk. Figyeljétek meg a légzésüket! Hogyan tudjátok megállapítani légzésük ütemét? Hasonlítsátok össze légzésük gyorsaságát! Mi a különbség oka? Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben! A házi méheket a gyakorlatokat követően vissza kell engedni a természetbe! Elméleti ismeretek: Az ízeltlábúak* közé tartozó rovarok* az állatvilág legnagyobb osztálya. Az ismert fajok több mint fele tartozik közéjük. Külső kitinvázuk* van, testük szelvényezett. Testtájaik a fej, tor és potroh. Toron eredő három pár lábukat és szárnyaikat izmokkal mozgatják. Szájszervük a táplálkozás módjához alkalmazkodva fejlődött: például rágója van a cserebogárnak, szúró-szívó szájszerve a gyötrő szúnyognak. Légzésüket légcsőrendszer* biztosítja. Érzékszerveik fejlettek. Szaporodásuk petével történik, fejlődésük átalakulásos, miközben vedlenek. A rovaroknak nagy jelentősége van a zárvatermők megporzásában. Néhány fajuk: májusi cserebogár, olasz sáska, közönséges szitakötő. Feladatok: 1. feladat Melyek a cserebogár testfelépítésének jellemzői?

62 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Rajzold le részletgazdagon a cserebogár csápjának és ízelt lábának mikroszkópi képét! cserebogár csápja cserebogár ízeltlába 2. feladat Magyarázd meg a házi méh légzéséről szóló tanári bemutató kísérlet eredményét!

63 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Bevezető feladat: ÍZELTLÁBÚAK: PÓKOK Készítsd el a koronás keresztes pók névjegyét! Szempont testtájak kültakaró anyaga mozgás szájszerv légzés szaporodás fejlődés Jellemző 1. kísérlet: Keresztes pók testfelépítésének vizsgálata preparált kereszte spók, bonctál, csipesz, kézi nagyító, mikroszkóp, munkafüzet Helyezzétek a preparált keresztes pókot a bonctálba! Figyeljétek meg testfelépítését! Óvatosan válasszátok szét a két testtájat! Vizsgáljátok meg kézi nagyítóval a fejen lévő szájszervet és érzékszerveket! Azonosítsátok, hogy hol erednek a lábak! Válasszátok le óvatosan az összes lábat! Figyeljétek meg a potrohot! Helyezzétek tárgylemezre és mikroszkóppal vizsgáljátok meg a fejet (csáprágó, pontszemek) és egy ízeltlábat (szövőkarmok)! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Készítsetek részletgazdag rajzokat a mikroszkóppal vizsgált szervekről! 2. kísérlet: Pókháló anyagának, erősségének vizsgálata pókháló, csipesz, kanadabalzsam, tárgylemez, fedőlemez, mikroszkóp, férc cérna, olló, két ceruza, munkafüzet

64 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Miért nem szakad el könnyen a pókháló fonala? Helyezzetek ügyesen csipesszel egy kis darab pókháló fonalat kanadabalzsammal vékonyan bekent tárgylemezre! Miután ráragadt, cseppentsetek rá még kanadabalzsamot és fedjétek le fedőlemezzel! Vizsgáljátok meg mikroszkóppal! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Vágjatok le ollóval férc cérnából hat 40 centiméteres darabot! Három szálat fogjatok össze és végeiket ügyesen kössétek együtt egyegy ceruzához! Fogjátok meg a ceruzákat és húzzátok erősen addig, amíg elszakadnak a szálak! Közben figyeljétek, mekkora erőt fejtettetek ki! Ismételjétek meg a kísérletet úgy, hogy a három szálat fonjátok, sodorjátok erősen össze! Így kössétek a szálat a ceruzákhoz! Melyik esetben kellett nagyobb erőt kifejtenetek az elszakításhoz? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: Az ízeltlábúak közé tartozó pókok* fő jellegzetességei a két testtáj és a négy pár láb. Külső vázuk fő építőanyaga a kitin. Sok fajuk hálót sző a zsákmány elejtésére. A pókháló anyagát a szövőmirigy* termeli. A fonás-szövés a lábvégi szövőkarmokkal történik. A pókháló alakja a fajra jellemző. Az áldozatot a méregmiriggyel összekötött csáprágóval* ölik meg. Fejtorukon nyolc pontszem található. Petével szaporodnak. Gyors fejlődésük átalakulás nélküli, miközben többször vedlenek. Az erősebb utódok gyakran felfalják a gyengébbeket. Közismert fajaik: koronás keresztes pók, madárpók. Feladatok: 1. feladat Melyek a keresztes pók testfelépítésének jellemzői?

65 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Rajzold le részletgazdagon a keresztes pók fejének és egy lábának mikroszkópi képét! a keresztes pók feje (csáprágó, pontszemek) a keresztes pók ízeltlába (szövőkarmok) 2. feladat Miért nem szakad el könnyen a pókháló fonala? Rajzold le a pókháló fonalának mikroszkópi képét! Miért olyan erős a pókháló?

66 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: GERINCESEK: HALAK Mi jellemző a halakra? Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)! Valamennyi hal a gerincesek törzsébe tartozik. A halak kopoltyúval lélegeznek. Úszóik előrehaladó mozgásukat segítik. A víz áramlását érzékelő szervük az úszóhólyag. Csak édesvizekben fordulnak elő. Bőrük pikkelyes, nyálkás. 1. gyakorlat: Halak testfelépítésének vizsgálata halcsontváz (ponty), munkafüzet A gyakorlat leírása: Figyeljétek meg a halcsontvázat! Tanulmányozzátok a testalakot! Figyeljétek meg a mozgásszerveket! Számoljátok meg a páros- és páratlan úszókat! Vizsgáljátok meg a kopoltyú elhelyezkedését, szerkezetét, színét! Tanulmányozzátok az úszóhólyag szerkezetét! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! 2. kísérlet: Halpikkelyek vizsgálata halpikkelyek, csipesz, kézi nagyító, munkafüzet Vizsgáljatok meg kézi nagyítóval néhány halpikkelyt! Figyeljétek meg alakjukat és az évgyűrűkhöz hasonló növekedési vonalakat! Hasonlítsátok össze a pikkelyeket! Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!

67 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Elméleti ismeretek: A halak a vizek gerincesei*, áramvonalas* testük nagyfokúan a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Kültakarójuk nyálkás, csupasz vagy pikkelyes bőr. Izmos testük mozgását páros és páratlan úszók segítik. Emelkedésüket, süllyedésüket úszóhólyagjukkal* befolyásolják. Táplálkozásuk változatos. Légzésük kopoltyúval történik. Szaglásuk, tapintásuk kiváló, különleges érzékszervük az oldalvonal*. Ikrával szaporodnak, külső megtermékenyítésűek. Közismert fajuk a ponty és a leső harcsa. Feladatok: 1. feladat Figyeld meg a halcsontvázat! Töltsd ki a táblázatot! Szempont Milyen a testalak? Melyek a páros úszók? Melyek a páratlan úszók? Melyek a kopoltyú jellemzői? Jellemző Írd a hal szerveihez, mi a feladatuk! 5. ábra Szerv csontos pikkelyek úszóhólyag kopoltyú oldalvonal bélcsatorna szív Feladat

68 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam 2. feladat Miután megvizsgáltad, részletgazdagon rajzolj le egy halpikkelyt!

69 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam GERINCESEK: KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK Bevezető feladat: Készítsd el a fürge gyík névjegyét! Szempont testalak kültakaró mozgás légzés testhőmérséklet szaporodás Jellemző 1. kísérlet: Békacsontváz vizsgálata békacsontváz, munkafüzet Figyeljétek meg a békacsontvázat! Figyeljétek meg a koponyát, a száj méretét! Figyeljétek meg és hasonlítsátok össze a mellső- és hátsó végtagokat! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! 2. kísérlet: Siklócsontváz vizsgálata siklócsontváz, munkafüzet Figyeljétek meg a sikló csontvázat! Tanulmányozzátok a testalakot! Figyeljétek meg a gerincoszlop hosszát, alakját és a bordákat! Vizsgáljátok meg az állkapcsot! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

70 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam 3. kísérlet: Kígyóing* vizsgálata kígyóing, munkafüzet Vizsgáljátok meg a kígyóinget először szabad szemmel, majd kézi nagyítóval! Tanulmányozzátok külön feji szakaszát! Figyeljétek meg és hasonlítsátok össze a szarupikkelyek alakját a háti- és a hasi oldalon! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: A kétéltűek* a szárazföldön élnek, de szaporodásuk erősen vízhez köti őket. Lárva állapotukban kopoltyúval lélegező vízi élőlények, kifejletten tüdővel lélegeznek és kilépnek a szárazföldre. Változó testhőmérsékletűek. Bőrük csupasz, váladékos. Fejletlen tüdejükkel történő légzésüket a bőrlégzés egészíti ki. Ragadozók, a mozgó táplálék megszerzésében fontos szerepe van nyelvüknek. Petével szaporodnak, átalakulással fejlődnek. Közismert fajaik: a kecskebéka és a barna varangy. A hüllők* már valódi szárazföldi állatok. Legfőbb jellemzőjük, hogy testük hőmérséklete változó. Szarupikkelyes bőrük, szarupajzsaik védik őket a kiszáradástól. Tüdővel lélegeznek. Többnyire lágyhéjú tojásokkal szaporodnak. Képviselőik: fürge gyík, parlagi vipera, mocsári teknős, nílusi krokodil. Feladatok: 1. feladat Figyeld meg a békacsontvázat! Töltsd ki a táblázatot! Szempont Milyen a koponya? Mekkora a száj? Milyenek a mellső és hátsó végtagok? Jellemző

71 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 2. feladat Figyeld meg a siklócsontvázat! Töltsd ki a táblázatot! Szempont Milyen a testalak? Milyenek a gerincoszlop és a bordák? Milyen az állkapocs? Jellemző 3. Húzd alá a kígyóing jellemzőit! a sikló cafatokban levedlett bőre, erős-nehezen szakadó, szélesebb haspikkelyek, a sikló egészben levedlett bőre, vastag bőr, a feji szakaszon még a szem lenyomata is látszik, gyenge-vékony bőr, rugalmas bőr, a fejtől a farok felé simuló szarupikkelyek, mintázat rajta nem látható 4. Hasonlíts össze a két állatot! 1. szarupikkelyes bőr 2. sebesen siklik 3. bőrlégzés 4. ugrólábak 5. erős bordaközti izmok 6. gerinces 7. váladékos bőr 8. vedlés 9. lágyhéjú tojás 10. változó testhőmérséklet vízisikló kecskebéka

72 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam GERINCESEK: MADARAK Bevezető feladat: Gyűjts össze három perc alatt minél több madárfajt!.. 1. kísérlet: Galambcsontváz vizsgálata madárcsontváz = galambcsontváz, munkafüzet Figyeljétek meg a galambcsontvázat! Vizsgáljátok meg a gerincoszlopot, a koponyát és a csőrt! Tanulmányozzátok a mellcsontot! Figyeljétek meg és hasonlítsátok össze a mellső- és hátsó végtagokat! Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben! 2. kísérlet: Kitömött fácán és tőkés réce összehasonlítása kitömött fácán és tőkésréce (hímek), munkafüzet Hasonlítsátok össze a két madarat a következők szerint: testalakjuk, színük, tollazatuk, csőrük, szárnyuk, lábuk! Állapítsátok meg nemüket! Hogyan alkalmazkodott testfelépítésük az életmódjukhoz? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!

73 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 3. kísérlet: Madártollak vizsgálata madártollak (pehelytollak, evezőtollak), kézi nagyító, vízzel telt üvegkád, főzőpohárban olaj, munkafüzet Figyeljétek meg a fedőtollat és az evezőtollat! Kézi nagyítóval vizsgáljátok meg finom szerkezetüket! Hogyan alkalmazkodott felépítésük a funkcióhoz? Rajzoljatok le egy evezőtollat és egy pehelytollat a munkafüzetbe! Mártsatok egy evezőtollat vízzel telt üvegkádba! Töltsetek a vízbe olajat, és ismét mártsátok bele az evezőtollat! Hasonlítsátok össze a két eredményt! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: A madarak* áramvonalas teste* kiválóan alkalmazkodott repülő életmódjukhoz. Testhőmérsékletük állandó. Könnyű, laza pehelytollaikat fedőtollak takarják. Szárnyaik mozgatását tarajos szegycsontjukon tapadó mellizmaik biztosítják. Tüdejükhöz légzsákok csatlakoznak. Csőrük, lábuk alakulása változatos életmódjukkal függ öszsze. Jellegzetes szervük a rendszerint szarupikkellyel fedett csüd*. A rágás hiányát pótolja a begy és a zúzógyomor. Bélrendszerük utolsó szakasza a kloáka*. Meszes héjú tojással* szaporodnak. Közismert hazai képviselőjük a fehér gólya. Feladatok: 1. feladat Figyeld meg a galambcsontvázat! Töltsd ki a táblázatot! Húzd alá a repülő életmódra utaló megállapításokat! Szempont Milyen a testalak? Mekkora a fej? Milyen a csőr? Mi a mellcsont jellemzője? Milyenek a mellső végtagok? Milyenek a hátsó végtagok? Jellemző

74 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam 2. feladat Hasonlítsd össze a kitömött fácánt és tőkésrécét! testalak szín tollazat csőr szárny láb Szempont A fácán jellemzője A tőkésréce jellemzője a madár neme életmód 3. feladat Rajzolj le egy evezőtollat és egy pehelytollat! evezőtoll pehelytoll Hogyan alkalmazkodott felépítésük funkciójukhoz? evezőtoll pehelytoll Vízbe és olajos vízbe mártott evezőtoll viselkedésének összehasonlítása: vízbe mártott toll viselkedése olajos vízbe mártott toll viselkedése

75 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Bevezető feladat: Egészítsd ki a szöveget! GERINCESEK: EMLŐSÖK Az emlősök utódai az anyaállat.. fejlődnek és elevenen jönnek a világra. A kicsinyeket anyjuk. szoptatja. Testüket borítja. Testhőmérsékletük.. lélegeznek. 1. kísérlet: Macskacsontváz vizsgálata macskacsontváz, munkafüzet Figyeljétek meg a macskacsontvázat! Tanulmányozzátok a gerincoszlopot! Nézzétek meg a koponyát és a fogazatot! Figyeljétek meg a végtagokat, az ujjak végét! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! 2. kísérlet: Kitömött róka vizsgálata kitömött róka, munkafüzet Vizsgáljátok meg a kitömött rókát a következők szerint: testalakja, színe, szőrzete, érzékszervei, fogazata, végtagjai, farka! Hogyan alkalmazkodott testfelépítése életmódjához? Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben! 3. kísérlet: Emlősök zápfogának vizsgálata házi sertés, szarvasmarha, kutya, sün zápfogak, kézi nagyító, munkafüzet

76 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Vizsgáljátok meg a zápfogakat! Milyen típusúak? Mely állatokhoz tartoznak? Figyeljétek meg felületüket kézi nagyítóval! Melyik, milyen táplálék fogyasztását teszi lehetővé az állat számára? Készítsetek részletgazdag rajzot róluk a munkafüzetben! Elméleti ismeretek: Az emlősök* Földünkön a legfejlettebb állatok. Közös jellemvonásuk az elevenszülés és a testüket borító szőrzet. Az utódokat az emlőmirigyekben termelődő tejjel táplálják. Táplálkozásukban kitüntetett szerepe van a fogaknak. Zápfogaik felülete a táplálék minőségéhez alkalmazkodva lehet például gumós, redős, tarajos, tűhegyes. Háromszakaszos tápcsatornájuk van. Tüdővel lélegeznek. Idegrendszerük, hormonrendszerük, érzékszerveik fejlettek. Közismert hazai képviselőjük a róka. Feladatok: 1. feladat Figyeld meg a macskacsontvázat! Töltsd ki a táblázatot! Húzd alá a ragadozó életmódra utaló megállapításokat! Mik építik fel a gerincoszlopot? Milyen alakú a koponya? A metszőfogak jellemzője: A szemfogak jellemzője: A zápfogak jellemzője: Mi van a lábujjak végén?

77 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 2. feladat Vizsgáld meg a kitömött rókát! Írd le jellemzőit, igazolva az életmódjához való alkalmazkodást! 3. feladat Vizsgáld meg a zápfogakat! Állat A zápfog felülete A táplálkozás (evő) házi sertés szarvasmarha kutya sün Készíts részletgazdag rajzot a zápfogakról! házi sertés szarvasmarha kutya sün

78 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam FOGALOMTÁR A fogalomtárban szereplő fogalmakat a tananyagok szövegében csillag jelöli. Áramvonalas test: Olyan testalak, amely megkönnyíti az állatok mozgását abban a közegben (levegő, víz), ahol élnek. Például: halak orsó alakú teste. Bőrizomtömlő: A testet tömlőszerűen körülfogó mozgásszerv, amelyben a bőr és az alatta húzódó izomzat szorosan összenőtt. Féregmozgásra képes vele az állat. Például: földigiliszta. Csáprágó: A pókok ölőszerve, a zsákmány megragadására, megölésére, feldarabolására szolgál. Például: koronás kereszte spók csáprágója. Csüd: A madarak lábának, lábujjak feletti, legtöbbször tollatlan, szarupikkelyekkel fedett szakasza. Például: házityúk csüdje. Egyivarú virágok: egyféle ivarlevelet tartalmaznak, azaz vagy csak porzó, vagy csak termő található bennük. Például: erdei fenyő. Egylakiak: egyivarú virágaik azonos példányon foglalnak helyet. Például: erdei fenyő. Egysejtűek: Egyetlen sejtből felépülő, parányi, önálló életjelenséget mutató élőlények. Például: papucsállatka. Egyszikűek: egy sziklevéllel csíráznak, bojtos gyökérzetük és mellékeres levelük van, száruk nem ágazik el. Virágtakarójuk lepellevelekből áll vagy hiányzik. Például: búza, tulipán. Emlősök: azok a gerincesek, amelyek utódaikat elevenen hozzák a világra, azokat emlőikben képződő tejjel táplálják, és testüket szőr borítja. Például: mezei nyúl. Évelők: azok a növények, amelyek raktározó szerveikből (gyöktörzs, hagyma) minden évben kihajtanak. Például: erdei pajzsika. Fotoszintézis: a levelek zöld színtestjeiben zajlik. A folyamat során a napfény energiája felhasználásával szervetlen anyagból szerves anyag (szőlőcukor) keletkezik és oxigén szabadul fel. Gázcserenyílás: a növények bőrszövetében található, két bab alakú zárósejtből és a közöttük lévő légrésből áll

79 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Gerinces állatok: testét belülről csontváz támasztja, melynek tengelye a fejtől a farokig húzódó gerincoszlop. Például: ponty, kecskebéke, fürge gyík, fehér gólya, mezei nyúl. Gerinctelenek: azok az állatok, amelyeknek nincs porcos vagy csontos belső vázuk. Gerinctelenek például a gyűrűs férgek, puhatestűek, ízeltlábúak. Gyöktörzs: Földalatti módosult szár. Például: erdei pajzsika gyöktörzse. Hüllők: azok a gerincesek, amelyek testhőmérséklete követi környezetük hőmérsékletét (változó), kültakarójuk szarupikkelyes bőr, és lágyhéjú tojásokkal szaporodnak. Például: fürge gyík. Ízeltlábúak: azok a gerinctelen állatok, amelyek lábai ízekből állnak. Például: májusi cserebogár, koronás keresztes pók, folyami rák. Kambium: a növények szárában és gyökerében azok felületével párhuzamos osztódó szövet. A szervek vastagodását biztosítja. Kétéltűek: azok a gerincesek, amelyek lárva állapotukban kopoltyúval lélegző vízi élőlények, kifejletten a szárazföldre lépnek és tüdővel lélegeznek. Például: kecskebéka Kétszikűek: magjukban két sziklevél található, főgyökérzetük, főeres levelük, elágazó száruk van. Virágtakarójuk csésze- és sziromlevelekből áll. Például: petúnia, paprika. Kígyóing: a kígyók egészben levedlett szarupikkelyes bőre. Például: vízisikló kígyóinge. Kitin: az ízeltlábúak vázát alkotó könnyű, kemény, ellenálló szerves anyag. Kloáka: a bélrendszer utolsó szakasza, amely az emésztő-, a kiválasztó- és a szaporító szervrendszer közös kivezető nyílása. Például: fehér gólya kloákája. Kopoltyú: a vízben oldott oxigén felvételére alkalmas légzőszerv. A halaknál vérerekben gazdag, nagyfelületű, lemezes szerkezetű. Például: ponty kopoltyúja. Külső váz: az élőlény kültakarója által létrehozott testrész, amely támasztékot és védelmet nyújt. Például: éti csiga felcsavarodott háza. Légcsőrendszer (trachearendszer): a rovarok egész testét behálózó légzőszerve. Esetében a gázcsere a levegő és közvetlenül a sejtek között zajlik. Például: cserebogár légcsőrendszere

80 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Madarak: azok a gerincesek, amelyeknek testét toll borítja, csőrük, csüdjük, szárnyuk van, és tojással szaporodnak. Például: fehér gólya. Megporzás: az a folyamat, amelynek során a virágpor egy közvetítő közeg (rovar, szél, víz) segítségével nyitvatermőknél a magkezdemény csúcsára, zárvatermőknél a termő bibéjére kerül. Mikroszkóp: egy olyan technikai eszköz, amely képes megjeleníti a szabad szemmel nem látható, parányi vizsgálati objektumokat. Mirigy: váladékot termelő szerv. Például: koronás keresztes pók szövőmirigye. Nyitvatermők: azok a fás szárú növények, amelyek virágaiban a magkezdemények szabadon ülnek a termőleveleken, mivel azok nem zárulnak magházzá. Például: erdei fenyő. Oldalvonal: a halak speciális, a víz áramlásának irányát, erősségét érzékelő szerve. Például: ponty oldalvonala. Örökzöldek: nem egyszerre hullatják leveleiket, így egész évben van rajtuk zöld levél. Például: erdei fenyő. Pókok: azok az ízeltlábúak, amelyeknek két testtája a fejtor, a potroh és négy pár lábuk van. Például: koronás keresztes pók, madárpók. Rovarok: azok az ízeltlábúak, amelyek három testtája a fej, a tor, a potroh és három pár lábuk van. Például: cserebogár. Spóra: a virágtalan növények szaporító képlete. Például: lombosmoha spórája. Szövet: közös eredetű, hasonló alakú, azonos működésű sejtek összessége. A növényi szövetek csoportjai: osztódó szövet, állandósult szövetek: bőrszövet, szállítószövet, alapszövetek. Állati szövetek pl. hámszövet, izomszövet. Tajga: fenyőőserdő. Telepes növények: testüket bárhol vizsgáljuk meg, mindenütt ugyanazt a felépítést tapasztaljuk. A sejtek között nincs munkamegosztás, mindegyik képes az összes működés elvégzésére. Például: fonalas zöldmoszat. Tojás: a madarak szaporító képlete, tulajdonképpen egy megtermékenyített petesejt. Például: házityúk tojása. Úszóhólyag: a halak emelkedését és süllyedését szabályozó speciális szerv. Például: ponty úszóhólyagja

81 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Virágtalan növények: virág soha nem fejlődik rajtuk. Például: erdei pajzsika. Virágzat: több virágból áll, amelyek egy hajtáson csoportosulnak. Például: fenyők tobozvirágzata. Zárvatermők: a legfejlettebb virágos növények, termőleveleik zárt magházzá összenőve védik a magkezdeményeket. Például: tölgy

82 Munkafüzet Biológia 7. évfolyam FORRÁSOK Felhasznált irodalom: Aliverti, M. G. Ciccioli, M. Laudi, G. (1976): Élet a mikroszkóp alatt. Budapest: Móra Könyvkiadó. Amery, Heather (1989): Kísérletek. Budapest:Novotrade Rt., Budapest. Dr. Berend Mihály (2004): Így készülj a kétszintű érettségire biológiából! Celldömölk: Apáczai Kiadó. Dr. Harász Tibor Jámbor Gyuláné- Vízvári Albertné (2007): Természetismeret 5. Szeged: Mozaik Kiadó. Hartdégerné Rieder Éva Dr. Köves József Rugli Ilona (2007): Természetismeret 5. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Hartdégerné Rieder Éva Dr. Köves József (2001): Természetismeret 6. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Jámbor Gyuláné Csókási Andrásné Fehér Andrea Horváth Andrásné Kissné Kera Ágnes (2004): Biológia és egészségtan 8. Szeged: Mozaik Kiadó. Köthe, Rainer (1994): Kísérletek könyve. Budapest: Tessloff és Babilon Kiadó. Kovács István (1967): Hogyan kutassunk? Budapest: Móra Könyvkiadó. Miskolci Szilvia Pirisi Anna (2010): Kalandtúra a természetben. Celldömölk: Apáczai Kiadó. Müllner Erzsébet (2003): Biológiai vizsgálatok és gyakorlatok. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Öveges József (1979): Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Budapest: Gondolat Kiadó

83 Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam A képek forrásai: (1. ábra) (2. ábra) (3. ábra) (4. ábra) (5. ábra)