Távközlő hálózatok (egyetemi órai jegyzet)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Távközlő hálózatok (egyetemi órai jegyzet)"

Átírás

1 Távközlő hálózatok (egyetemi órai jegyzet) Írták: Nepusz Tamás Nagy András László Előadták: Dr. Henk Tamás (1-6. fejezet) Dr. Cinkler Tibor (7. fejezet) Dr. Csopaki Gyula és Dr. Ziegler Gábor (8. fejezet) BME TTT

2 Tartalom BEVEZETÉS...5 BEMUTATKOZÁS...5 TH OKTATÁSI ANYAGOK...5 KÖVETELMÉNYEK...6 TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK TÁRGY CÉLKITŰZÉSE...6 TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK TÁRGY JELLEGE...6 KAPCSOLÓDÓ TÁRGYAK...7 A TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK TÁRGY FEJEZETEI INFORMÁCIÓKÖZLŐ HÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE BEVEZETÉS ALAPTECHNOLÓGIA FEJLŐDÉSE HÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE VILÁGSZERTE HÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON A kezdetektől 1938-ig től napjainkig INFORMÁCIÓKÖZLŐ HÁLÓZATOK TECHNOLÓGIÁJÁNAK ÁTTEKINTÉSE TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK Keskenysávú TH Adathálózatok Mozgó keskenysávú TH-k Mozgó keskenysávú magánhálózatok Műholdas rendszerek Szélessávú TH-k Alapvető topológiák Optikai hálózatok ATM hálózatok B-ISDN (B: broadband, szélessávú) Összefoglalás SZÁMÍTÓGÉPHÁLÓZATI TECHNOLÓGIÁK Klasszikus IP alapú hálózatok...30 Ethernet...31 FDDI (Fiber Distributed Data Interface, fényszállal szétosztott adat határfelület)...31 DQDB (Distributed Queue Dual Bus, kettős sín elosztott várakozási sorral)...31 SMDS (Switched Multimegabit Data Service, kapcsolt több megabites adatátviteli szolgáltatás) QoS IP hálózatok...32 MPLS (Multi Protocol Label Switching, többprotokollos címkekapcsolt hálózatok)...32 IntServ (IS, Integrated Services IP Network, integrált szolgáltatású IP hálózat) Mobil, mozgó IP hálózat Földfelszíni hálózatok...34 Bluetooth Műholdas mozgó SzH-k...36 Teledesic Konklúziók HÁLÓZATOK FELÉPÍTÉSÉNEK ELVEI HÁLÓZATOK ÖSSZEKAPCSOLÁSA HÁLÓZATOK ELEMEI HÁLÓZATOK OSZTÁLYOZÁSA HÁLÓZATOK FUNKCIONÁLIS MODELLJE JELÁTVITELI ÉS FORGALMI KÖVETELMÉNYEK BESZÉDÁTVITELI KÖVETELMÉNYEK ANALÓG BESZÉDÁTVITEL FORGALMI JELLEMZÉSE DIGITALIZÁLT BESZÉD

3 4.4. DIGITÁLIS CSOMAGKAPCSOLT HÁLÓZATOK KÖVETELMÉNYEI Jelforrások jellemzése QoS jellemzése forgalmi vagy szolgáltatási osztályok FORGALMI JELLEMZÉS ADATJELEK ESETÉN FIZIKAI RÉTEG ÉS 4 HUZALOS ÁTVITEL Végig négyhuzalos átvitel Kéthuzalos és négyhuzalos szakaszok illesztése DIGITÁLIS JELÁTVITEL ANALÓG KÖZEGEN Blokksémák Keskeny és szélessávú csatorna VEZETÉKES ÁTVITEL, FÉMVEZETÉK OPTIKAI VEZETÉK VEZETÉK NÉLKÜLI ÁTVITEL VEZETÉKES ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI MEGOLDÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÁTVITELI ÉS KAPCSOLÁSI RÉTEG FORGALOMIRÁNYÍTÁS FORGALOMSŰRÍTÉS Bérelt hálózat Kapcsolt hálózat, nagy forgalmi igény Kapcsolt hálózat, kis forgalmi igény FORGALOMIRÁNYÍTÁSI ELVEK TORLÓDÁSVÉDELEM Torlódásvédelmi módszerek...69 Hálózati réteg összeköttetéses e? TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATI TECHNOLÓGIÁK PCM/PDH KAPCSOLÁSI ELVEK Térkapcsolás (space switch) Időkapcsolás (time switch) ISDN (INTEGRATED SERVICES DIGITAL NETWORK) HOZZÁFÉRÉSI TECHNIKÁK Beszédsávi modem xdsl Cable Modem PowerLine (áramellátó hálózat) Ethernet (802.3x) SDH/SONET ATM...84 Az ATM jellemzői:...85 ATM cella:...86 Felépítés:...86 Rétegek:...87 Összeköttetés forgalmi leírói:...88 Útvonalválasztás ATM hálózatban...91 Ilesztési rétegek...91 IP over ATM OPTIKAI HÁLÓZATOK Fényvezető szálak Erősítők Hullámcsatolók Kapcsolók Szűrők Optikai hálózatok fejlődése TÁVKÖZLÉSI SZOFTVEREK

4 A távközlési szoftverek mindegyikére jellemzőek az alábbi tulajdonságok:...99 A következőekben az InRes protokoll leírását fogjuk SDL alapon megnézni...99 A kapcsolatfelépítés (Connection Establishment) folyamata MSC diagramokkal (Message Sequence Chart): Kicsit másként fest a dolog, ha B nem akar A-val kommunikálni: Information Transfer (adatátvitel) Disconnect (kapcsolat bontása) Jelkezelési stratégia Process Initiator Process Responder Process Initiator coder CORBA TÁVKÖZLÉSI SZOFTVEREK RÉSZEI A KÜLÖNFÉLE FDT-K KAPCSOLATA ASN.1: ABSTRACT SYNTAX NOTATION, NUMBER ONE TTCN

5 Bevezetés Bemutatkozás Tárgyfelelős, előadó: Dr. Henk Tamás, doc., TTT, I-E348, tel: , Társelőadók: Dr. Cinkler Tibor, adj., TTT, I-E319 B, tel: , Dr. Csopaki Gyula, doc., TTT Tárgy admin, szervezés: Bock Györgyi, asszisztens, TTT, I-E352 (TTT postarekesz), tel: , TTT: Távközlési és Telematikai Tanszék, (Telematika: telekommunikáció + informatika) Eddig hol találkozhattunk: Mérés laboratórium Idén: Távközlő hálózatok Beszédinformációs rendszerek Információs rendszerek fejlesztése (részt vesznek az oktatásában) Számítógép laboratórium 6. Jövő: 2 szakirány, frissítés alatt választható Kibocsátó tanszék, nagyjából 100 diploma évente (villamosmérnök + informatikus). intenzív ipari, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik a tanszék részt vesz a doktorandusz képzésben és a kutatásban és fejlesztésben. Elhelyezkedés: I- B II. emelet, tanszéki központi admin I- E III. emelet, Duna felöli fél, TH admin I -L I. emelet Stoczek II. emelet TH oktatási anyagok letölthető jegyzet, 2003-ban 50%-ban kész 5

6 1. adatlap, követelmények 2. hallgatói előadás jegyzetek, elmúlt 2 évből, több változatban online könyv (Dr. Henk Tamás, Dr. Cinkler Tibor szerzők) url: Lajtha György főszeresztő: Távközlő Hálózatok és Informatikai Szolgáltatások, Telecommunication Networks and Information Services Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, HTE, 2002 Géher Károly: Híradástechnika /Műszaki könyvkiadó, Bp, 2002/ Tanenbaum: Számítógéphálózatok Hosszú Gábor: Internetes médiakommunikáció, LSI oktatóközpont, 2001 Követelmények 1 nagyzárthelyi lesz a 8. héten, kérdésekre kell válaszolni a lényeget kiemelve 1 pótzárthelyi is lesz valamikor a 10. héten pótlás: vizsgaidőszak első 3 hetében vizsgán aláírás feltétele: minimum 2-es eredmény vizsgák: írásbeli, 6 kérdés kidolgozása, szóbeli kivételes esetben zh, pótzh eredménye a vizsgajegybe nem számít bele általában, kivéve ha az eredmény 5*, ekkor megajánlott jegyet kap a hallgató, illetve ha határesetekben a zh eredménye felé billen a jegy Pontozás: * Távközlő hálózatok tárgy célkitűzése Számítógéphálózatok (SzH): számítógépeket kötnek össze Távközlő hálózatok (TH): távíró, távbeszélő hálózat,... A kettőt együtt infokommunikációs hálózatoknak (információközlő hálózatoknak) nevezzük. A Távközlő hálózatok alaptárgyra egyrészt az infokommunikációs szakmacsoport épül (ez 4 szakirányt takar, melyből kettőt a Híradástechnikai Tanszék, kettőt a Távközlési és Telematikai Tanszék tart), másrészt általános jellegű ismereteket ad a többi szakirányhoz. A tárgyhoz több labor képzés is kapcsolódik: alapképzésben a mérés labor (Távközlési és Telematikai Tanszék) az infokommunikációs szakmacsoport szakirányain a 3 féléves szakirány labor és a programozott mérések önálló labor témák Távközlő hálózatok tárgy jellege A tárgy alapvetően leíró jellegű, cél az okszerű összefüggések bemutatása, valamint egyfajta szemléletmód kialakítása és lexikális tudás átadása. Ezen felül bemutatja az ipari alkalmazásokat, a szolgáltatásokat, a gazdaságosság szempontjait és a jogi szabályozás kérdéseit is. Sok új fogalom lesz, ezeket több (kettő vagy négy) nyelven is tudni kell: a távközlő hálózatok szakmai zsargonjában szereplő magyar, illetve angol (vagy angolos) elnevezéseket, illetve a számítógéphálózatok szakmai zsargonjában szereplő magyar / angol / angolos megfelelőket is. Az előadások látogatása emiatt nagyon ajánlott. Az anyag 60%-a diszciplína, a maradék 40%-a pedig technológiai ismeretek. A tárgyalásmód egy hasonlaton keresztül világítható meg. Például a fizikai törvények tárgyalásmódjánál alapvetően kétféle megközelítés létezik: az elméleti fizika, amely a fizikai törvényeket deduktív módon 6

7 alkalmazza a fizikai valóságra, valamint a kísérleti fizika, amely a fizikai valóságban megfigyelt jelenségekből induktív módon alkot fizikai törvényeket: kísérleti fizika: indukció fizikai törvények elméleti fizika: dedukció fizikai valóság fizikai valóság Ugyanez az információközlő hálózatokra a következőképpen néz ki: technológia orientált tárgyalás hálózatok felépítésének elvei diszciplináris tárgyalás hálózati technológiák A Számítógéphálózatok tárgy tárgyalásmódja inkább diszciplináris volt (OSI modell stb.), a Távközlő hálózatok tárgy pedig vegyes tárgyalásmódot fog követni: 1. technológiai áttekintés 2. elvek tárgyalása 3. néhány technikai megvalósítás részletezése Kapcsolódó tárgyak Számítógéphálózatok Információelmélet Tömegkiszolgálás Beszédinformációs rendszerek Operációs rendszerek Formális nyelvek Fizika A Távközlő hálózatok tárgy fejezetei 7

8 0. Bevezetés (ez van most) 1. Információközlő hálózatok fejlődése 2. Technológiai áttekintés 3. Hálózatok felépítésének elvei 4. Jelátviteli követelmények 5. Fizikai átvitel 6. Átviteli és kapcsolási réteg 7. Távközlési technológiák esettanulmányai 8. Távközlési szoftverek 8

9 1. Információközlő hálózatok fejlődése 1.0. Bevezetés SzH: Számítógép hálózat (Computer Network) TH: Távközlő hálózat (Telecommunication Network) A kettőt együtt hívjuk információközlő hálózatnak (Infocommunication Network, a továbbiakban csak "hálózat", innen ered az amerikai IT technology elnevezés is) Egyszerű hálózati modell: A hálózati modell kétfajta építőelemből áll: végberendezésből (terminal equipment) és csomópontból (node). TH-ban a végberendezés tipikusan a távbeszélő készülék (telephone equipment), a csomópont pedig a távbeszélő kapcsoló központ (telephone switching exchange). SzH-ban a végberendezés általában a számítógép (computer), a csomópont pedig az útválasztó (router). A végberendezésekben és a csomópontokban általában számítástechnikai igény merülhet fel (Boolealgebra, memória), tehát egyfajta intelligencia megvalósítására van szükség. A hagyományos esetekben a telefon nem intelligens, de a számítógép, a switch és a router "intelligens", a switch és a router közül pedig tipikusan a switch az "intelligensebb" Alaptechnológia fejlődése Kezdetben: elektromechanikus technológia (jelfogó, relay (relé)). Ezzel mind a memóriát, mind a Boole-algebrát meg lehetett valósítani ( "jelfogó logika") Elektroncső, tranzisztor: nagyon megbízhatatlanok voltak, az elektroncső ráadásul viszonylag rövid élettartammal rendelkezett (ez a két megoldás nem is igazán volt jelentős) Mikroprocesszor. Ez a ma használt technológia. A vonalméret jelenleg kb. 120 nm körül van, és csökken (laborszinten már 70 nm), de lassan elérjük a technológia határait más utakat kell majd keresni, pl nanotechnológia (amíg a mikrotechnológia a Maxwell-egyenletekkel dolgozott, a nanotechnológia már a Schrödinger-egyenlettel). Ennek megvalósulása ipari szinten kb re várható. Hosszú távú, nagy kapacitású memória megvalósítása: kezdetben Morse papírtekerccsel, majd lyukszalaggal, lyukkártyával, és így tovább egészen a ma használatos tárolási módokig. 9

10 Átviteli utak: kezdetben légvezeték, majd sodrott érpár vagy érnégyes, aztán koaxiális vezeték, optikai vezető (iparban az ezen elérhető maximális sebesség 1 Tb/s, laborban kb. 50 Tb/s, az elméleti maximum 200 Tb/s). Ezekkel párhuzamosan alakult ki a rádiós átvitel Hálózatok fejlődése világszerte Szabadalmak: Samuel Morse 1837 kézi távíró, Morse ABC David Hughes 1854 távgépíró Graham Bell 1876 távbeszélő Edison és Puskás Tivadar 1878 kézi kapcsolású központ Almon Strowger 1889 automata központ Az egyes technológiákat használók száma világszerte: Millió darab Telefon fővonal Mozgótelefon ISDN vonal KábelTV előfizető Internet felhasználó A világ távközlési trendjei Forrás: European Information Technology Observatory, 2002 ( Az egyes technológiákat használók száma Európában: 10

11 Millió darab Telefon fővonal Mozgótelefon ISDN vonal KábelTV előfizető Internet felhasználó GPRS felhasználó WLAN felhasználó Nyugat-Európa távközlési trendjei Általában az összes technológia fejlődését egy tipikus fejlődési görbével ("életgörbe") jellemezhetjük: Az életgörbe kezdetben egy exponenciális, majd egy lineáris szakaszból áll, ezek után telítésbe kerül (itt tart ma pl. a vezetékes távközlő hálózat), majd exponenciálisan lecsökken. A görbe eleje a logisztikai görbéhez hasonlít, amely differenciálegyenlete dl L dt k t k L t A differenciálegyenletet megoldva kapjuk, hogy, ahol k a maximális populáció, α pedig a meredekség. L t feltételből kapjuk meg: a logisztikai görbére teljesül, hogy k 1 m e k L 1 m t 0., ahol m értékét a kezdeti Ny-Eu. mozgótelefon ellátottsága Logisztikai görbe Millió darab A logisztikai görbe 11

12 Mozgó távközlő hálózatok esetében például t=0-t 1991-re kell választani (GSM megjelenésének időpontja), ekkor pedig m=600, k=415, L(0) kb. 0,7 és alfa=0,75. A távközlő hálózatok elterjedtségét a távbeszélő fővonalak számával lehet lemérni, és ez az egy főre jutó GDP függvényében nagyjából lineáris: 1000 főre eső fővonalak száma GDP/fő (USD) Argentína Brazília Dánia Norvégia Nagy Britannia Finnország Japán Franciaország Kína Magyarország Németország Világ Olaszország Oroszország Románia Spanyolország Svédország USA A telefonvonalak száma különböző országokban a GDP függvényében (2001) A távközlő hálózatok fejlődésében 2000-től kezdődő recesszió az USA-ban főként a tőzsdei hatások miatt (a mozgó távközlés gyors fejlődése és a ".com companies" jelenség miatt túlfutott a tőzsde. A ".com company"-k olyan kis cégek, amelyek a netes technológiák megjelenésével az Interneten keresztül próbáltak gyorsan meggazdagodni, de nem jött be a számításuk), Európában pedig a tőke kivonása miatt következett be. A tőke kivonása az UMTS (Universal Mobile Telecommunication System) rendszer bevezetésére vezethető vissza. AzUMTS egy 100 kbit/s-2 Mbit/s sebességű, valójában IP alapú SzH rendszer (ahol esetleg a gerinchálózat ATM), ahol az ATM+IP telepítése már folyik, a tisztán IP jellegű megoldást most szabványosítják. A távközlő szolgáltatók a technológiához a koncessziós díjat árverésen határozták meg, és ezek az összegek igen magasak lettek (pl. Németországban 49,7 milliárd, Olaszországban 12,5 milliárd, az Egyesült Királyságban 38,2 milliárd euró). Ezeket a pénzeket a hagyományos távközlésből kellett kivonni, a bankok pedig nem adtak kölcsönt a távközlő szolgáltatóknak Hálózatok fejlődése Magyarországon 3 időszakot tekintünk: a kezdetektől 1938-ig között 1990-től napjainking Mindhárom időszakban megvizsgáljuk a szolgáltatás, az ipar és a kutatás-fejlesztés helyzetét is A kezdetektől 1938-ig Szolgáltatás: 12

13 név szabadalom első megvalósítás első megvalósítás Mo-n Morse Bell Edison-Puskás Mindezek mellett itt volt még a gyakorlatilag csak Magyarországon megtalálható telefonhírmondó, 1893-tól (gyakorlatilag vezetékes rádió) ban a lefedettség 10%-os volt, ez megfelelt az európai átlagnak Ipar: Tungsram gyár (orosz exportra gyártott), ITT (budapesti gyáruk: Standard, tudtak automata távbeszélő központot gyártani, ilyen gyárból összesen 12 volt), Siemens, Philips, stb. Kutatás-fejlesztés: Tungsram, BME Szolgáltatás: nem fejlődött mennyiségileg, és minőségileg se nagyon (1-2 digitális központ). Ennek oka a politikában keresendő: Nyugatról embargó volt érvényes az országra (így a távközléshez szükséges berendezéseket csak kis tételben lehetett behozni), Keletről pedig nem tartották fontosnak a távközlés fejlesztését (helyette pl. nehézipar) Ipar: államosítás miatt elszakadt a technológiai szinttől (1990-re éves lemaradást sikerült összeszedni), de volumenben jelentős volt. Főként a KGST piacra termeltek (pl. Videoton gyár) Kutatás-fejlesztés: BME (Bay Zoltán, Kozma László) kutatóintézetek (MTA-KFKI (Központi Fizikai Kutatóintézet), MTA-SzTAKI (Számítástudományi és Automatizálási Kutatóintézet), TKI (Távközlési Kutatóintézet) től napjainkig nyilvános hálózat: bárhol, bármikor, bárki számára elérhető, ha megfizeti magánhálózat: intézmények számára, belső forgalomra térítésmentes kapcsolt hálózat: ki kell választani, hogy kit hívok (billentyűzés + kapcsolatfelépítő folyamat) bérelt hálózat: hosszú távú bérleti díj van, kötött, hogy kit hívhatok vele, de a kapcsolat állandóan fennáll, nem kell felépíteni szolgáltatás+ipar: többé-kevésbé megszűnik az embargó, de a KGST is az ipar összeomlik, közben a szolgáltatás dinamikusan fejlődik. Privatizáció, monopol koncessziós helyzet (ld. Matáv), távközlési törvény megalkotása dereguláció: eddig a Magyar Posta foglalkozott az összes távközlési feladattal, ebből most több kisebb szervezetet csináltak: Matáv, Antenna Hungária, Magyar Posta Rt., Hírközlési főfelügyelet, minisztériumi képviselet, érdekképviselet. Ezek közül csak a Matávot privatizálták, mivel a lefedettséget 10%-ról fel kellett hozni 40%-ra (kb. 3 millió új fővonal). Ez 6 év alatt történt meg ( ). A befektetés megtérülésére általában szintén 6 évet szánnak, de itt az es időszakban gondolkoztak, ezért erre az időre a Matáv monopóliumot kapott a kapcsolt nyilvános beszédátvitelre (a helyi körzetek nagy részére+a helyközi hálózatokra+a nemzetközi hívásokra), de bérelt/magán beszédátvitelre és adatforgalomra nem. rendszerválasztó tender: a Matáv pályázatot írt ki a berendezések szállítására, a pályázat nyertesének Magyarországra ipart is kell telepítenie. Így jött be a Siemens és az Ericsson, később pedig bejött a Nokia, Motorola stb. súlypont: hardverről áttevődik a szoftverre, így kialakulnak a szoftverházak. Új szolgáltatások: 13

14 VoIP (voice over IP, beszédátvitel IP felett) A Pantel vezette be, de a késleltetését 200 ms-ra, a csomagvesztést pedig 1%-ra le kellett rontania a Matáv monopóliuma miatt. Az 1%-os csomagvesztés nem olyan zavaró, de a 200 ms-os késleltetés miatt mindenféle visszhangok is bejönnek, és ez nagyon zavaró. Így a VoIP igazából csak a nemzetközi mozgó távhívásoknál volt csak versenyképes. A Pannon GSM bevezette a +0-t, amivel nemzetközi hívásokra a Pantel hálózatát lehetett használni, erre a Matáv is kénytelen volt lejjebb venni a nemzetközi hívások árait (cserébe viszont növelte az előfizetési díjat) NIIF (Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Felügyelet): kb tól létezik, jelenleg az akadémiai hálózatok között VoIP megoldást tervez CATV: kábeltévé mobilszolgáltatás: kezdetben (1991) vala az NMT (Nordic Mobile Telecom), ez egy kb. 450 MHz-en működő, analóg mobil rendszer, Európában körülbelül 11, egymással totálisan inkompatibilis NMT rendszer volt Az NMT helyett megjelent a GSM (digitális, 900 vagy 1800 MHz-en): 140 ország, 470 szolgáltató, Magyarországon kb ban jelent meg, oligopol koncesszióval (előbb 2, majd 3 cég) 14

15 2. Információközlő hálózatok technológiájának áttekintése A hálózatokat az információtípusok (üzenet (SMS, , MMS, távirat stb.), (pár)beszéd, (tömörített) videó, adat) továbbítására hozták létre. Egy adott fajta információtípust elsősorban a neki megfelelő hálózaton lehet továbbítani (például párbeszédet telefonon, SMS-t mobiltelefonon stb.), ezt hívjuk elsődleges felhasználásnak, de bizonyos esetekben egy információtípust egy másik információtípusnak szánt hálózaton is továbbíthatunk (pl. adatot telefonvonalon, modem segítségével). Ha egy hálózat több információtípus elsődleges továbbítására is felhasználható, akkor integrált hálózatnak nevezzük, és az általa nyújtott szolgáltatást integrált szolgáltatásnak Távközlő hálózatok Egy távközlő hálózat hierarchikus felépítésű. A legalsó szinten az előfizetők (subscriber) állnak, az előfizetők helyi központokhoz (local exchange) kapcsolódnak, a helyi központok primer központokhoz (primary exchange, ehhez társítható a körzetszám fogalma), a primer központok pedig szekunder központokhoz (secondary exchange). A hierarchia elméletileg folytatható lenne még tovább, de nincs rá szükség. A hierarchiában megkülönböztetünk úgynevezett hálózati síkokat: a primer és szekunder központok közötti hálózatot gerinchálózatnak, a primer és a helyi központok közötti hálózatot törzshálózatnak vagy központközi hálózatnak, a helyi és az előfizetői központok közötti hálózatot pedig hozzáférői hálózatnak nevezzük. Megkülönböztetünk keskenysávú és szélessávú távközlő hálózatokat. Keskenysávú, ha a TH analóg, vagy a sebesség 2 Mbit/s-nál (rögzített hozzáférői hálózat esetén), illetve mozgó hozzáférői hálózat esetén 64 kbit/s-nál kisebb hozzáférői és 140 Mbit/s-nál kisebb törzshálózati sebesség esetén. 15

16 2.1.1 Keskenysávú TH távíró hálózat: a távíró kézi kapcsolású, tárol-és-továbbít elvű üzenetkapcsolást valósít meg, ahol az egyes csomópontokban torlódások léphetnek fel, ilyenkor a torlódó üzeneteket sorra el kell tárolni (pl. fiókban :)), majd egyesével továbbítani távgépíró hálózat: távíró továbbfejlesztése, írógépszerű billentyűzettel és lyukszalagra lyukasztható kimenettel. Később megoldották azt is, hogy a távgépíró hálózatban a kommunikáló felek között egy áramkörkapcsolás jöjjön létre, ezzel megspórolták azt, hogy a csomópontokban kézzel kelljen továbbítani az üzeneteket, kétirányú lett a kommunikáció, és megjelent a hívás fogalma is (mivel mindig ki kellett jelölni, hogy hova kérik az áramkörkapcsolást). Tehát a távgépíró hálózat egyaránt tudott üzenetkapcsolt és áramkörkapcsolt módon működni, utóbbi esetben nem az üzenetek, hanem a hívások torlódhattak. távközlő hálózat: kétirányú beszédátvitelre született, feltétel volt az érthetőség 0,3 khz és 3,4 khz között kell átvinni a jelet, a sávszélesség 3,1 khz, de a nyalábolás miatt kellett biztonsági védősávot is hagyni, ezért 4 khz-es sávval kell számolni. A távközlő hálózatok sokáig tisztán analóg módon működtek, ma már egyre inkább digitális, de a hozzáférés még mindig teljesen analóg a helyi központokban beszédkodekeket (tipikusan PCM elvű) kellett telepíteni. Ezzel a 4 khz-es jelet 8 khz-en mintavételezzük, majd 8 biten kódoljuk 64 kbit/sec sebesség kb. 64 khz sávszélesség kell hozzá. Ez 16-szoros romlás, de mégis megéri, mert a digitális technika gazdaságosabb (pl. nem kell beállítani, szemben mondjuk az analóg szűrőkkel, amiket "hangolni" kell), kicsi a fogyasztás, kicsi a méret, megbízható (legalábbis mostanában már igen :))), a nyalábolás és a kapcsolás együtt elvégezhető Nyalábolási technikák: Tegyük fel, hogy egy helyi központba vonal fut be. Ezeket valószínűleg úgysem használják egyszerre, ezért a helyi központokból elég 1000 kimenő vonalat fenntartani, de még mindig nagyon költséges lenne a központok között 1000 kábelt kihúzni, ezért multiplexálást alkalmaznak. A multiplexálás történhet frekvenciaosztással (Frequency Division Multiplexing), időosztással (Time Division Multiplexing), térosztással (Space Division Multiplexing, ez sokkal triviálisabb, mint ahogy a nevéből gondolná az ember: annyi az egész, hogy van 1000 vezetékünk, és ezt egyetlen kábelbe fogom össze ==> nem 1000 vezetéknek kell árkot ásni, csak egy kábelnek) vagy kódosztással. A nyalábolást mindig hierarchikus módon csináljuk. Pl ha 1000 vonalat multiplexálunk egy kábelre, akkor az első szinten 100 db 10 bemenetű multiplexert használunk, a második szinten 10 db 10 bemenetűt, a harmadik szinten pedig egyetlen 10 bemenetűt (az első szinten a primer, a másodikon a szekunder, a harmadikon a tercier multiplexerek vannak). Ennek a módszernek az előnye az, hogy csak szabvány multiplexereket lehet kapni, és ha mondjuk 4741 vonalat akarok egymásra multiplexálni, akkor biztos, hogy az én kedvemért senki nem fog 4741 bemenetű mulitplexert legyártani, így viszont szabvány 10 bemenetű multiplexerekkel megoldható az egész. Az időmultiplexálás hierarchikus megvalósítására két szabvány ismeretes: keskenysávú rendszerekben a PDH, szélessávú rendszerekben pedig a SONET/SDH. A PDH-t (Plesiochron Digital Hierarchy, pleziokron = majdnem egyidejű, vö. szinkron, aszinkron) 1967-ben fejlesztették ki a Bell Laboratóriumban. Európai hierarchia szintek Hierarchias zint 0 E1 E2 E3 E4 E5 16

17 Névleges seb. (Mb/s) Beszédcsat. száma Átviteli közeg: szimmetrikus kábel koaxális kábel rádiós összeköttetés fénykábel 0 E1 E2 E3 E4 E5 Leggyakrabban az E4 szintig használják a hierarchiát, mert az E5 szint már csak fénykábellel vagy rádiós összeköttetéssel valósítható meg, koaxkábellel nem. Amerikában mások a hierarchia szintek (mivel ott korábban volt ez a technológia), viszont lassabbak az átviteli sebességel (ugyanezen okból, ugyanis ők még nem használtak optikai kábelt): Hierarchia szint Névleges seb. (Mb/s) Beszédcsat. száma 0 T1 T2 T3 T A PDH hierarchiában az órajelgenerálásra általában kvarcoszcillátorokat használnak. A kvarcoszcillátor kényelmes frekvenciája: f 0 =5 MHz, ebből osztással/szorzással, összeadással vagy kivonással állítják elő a többi szükséges frekvenciát. Összeadásnál és kivonásnál összeszorozzák a két megfelelő szinuszt, majd a keletkező kimenetet szűrik, szorzásnál és osztásnál pedig egy fáziszárt hurkot (phase locked loop) használnak: VCO 40 MHz 5 MHz kvarc oszcillátor fázisdetektor /8 U A fenti kapcsolás pl. a frekvenciát nyolccal szorozza. Az ábrán VCO -val jelölt egység egy feszültségvezérelt oszcillátor (Voltage Controlled Oscillator). A PDH hierarchia vázlatosan a következőképpen néz ki: 17

18 1 1 Forgalomkoncentrátor kapcsoló primer MPX szekunder MPX.. stb. (A PCM kodek kezdetben a kapcsoló és a primer multiplexerek között (illetve tulajdonképpen a primer multiplexerekben) volt. Amikor a kapcsolók is digitálissá váltak, a PCM kodekek átkerültek a kapcsolók bemenetére, majd a forgalomkoncentrátorok bemeneteire (de így már 10 3 helyett 10 5 kodekre van szükség!). Körülbelül itt tart ma a világ, elvileg el lehetne helyezni a kodekeket közvetlenül az előfizetőknél is, de ez ma még az ISDN-t kivéve nem jellemző) A forgalomkoncentrátor bemenetére kötött 10 5 vonalat 10 3 nagyságrendűre tömörítjük annak felismerésével, hogy az összes vonal nincs egyszerre kihasználva. A 10 3 vonal forgalomirányítását egy kapcsoló segítségével végezzük el, a kapcsoló kimenetén lévő vonalakat pedig négy szinten multiplexáljuk. A multiplexerek bemenetén az egyes szinteken lévő beszédcsatornák számából meghatározható (ld. az előző két táblázatot az európai és amerikai hierarchia szintekről), pl. az európai hierarchia szinteken az első szinten 30 bemenetű, a többi szinten pedig 4 bemenetű multiplexerek vannak. Az egyes fokozatok között az órajelek nem szinkronizáltak egymással, csak az első szint és a kapcsoló órajele szinkronizált, néha pedig egy primer multiplexer egy másik földrajzi helyen lévő szekunder multiplexerre csatlakozik. Ennek oka, hogy a PDH hierarchia nagy részét képező koaxiális kábelek késleltetése igen ingadozó, ezért eleve lehetetlen tökéletes szinkront megvalósítani. A szinkron hiánya miatt az egyes szinteken a sebesség nem pontosan négyszereződik, hanem valamivel nagyobb szorzó jelenik meg. Ez az egyes multiplexerek órajelei között fennálló csúszásokból adódik: ha egy multiplexer bemenetén lévő jelek órajelének frekvenciáját 1 ± ε-nal jelöljük (ε a frekvenciaingadozás mértéke), akkor a multiplexernek legalább 1 + ε frekvencián kell működnie, hogy semmiképpen ne történjen bitvesztés. A multiplexer órajelének is van egy kis ingadozása, ezért 1 + ε helyett az 1 + ε 1 + 2ε intervallummal kell számolni, ez az, ami szorzódik (pl. négyszereződik), így a kimeneten 4 + 4ε 4 + 8ε frekvencia jelenik meg, ami nem pont a bemeneti 1 + ε négyszerese. A sebességingadozások hatásainak kikompenzálására az adatfolyamba lassabb adatáramlás esetén töltőbiteket kell beiktatni (ezt hívják bitbeékelésnek, stuffing-nak (európai elnevezés) vagy justification-nek (USA elnevezés)). A töltőbitek vevőoldali azonosításához jelzőbitekre is szükség van, a vevő a jelzőbitek alapján megkeresi a töltőbiteket, és kiveszi őket az adatfolyamból. Tehát egy MPX fokozaton át kell vinni a következőeket: magát a jelet a töltőbiteket a jelzőbiteket a keretszinkronizációs jeleket a hibajelző kódoláshoz (CRC) szükséges biteket esetleg további jelzéseket és szolgálati üzeneteket (erre pl. az 1. fokozatban +2 jelzőcsatorna van elkülönítve) 18

19 Az első fokozatban nincs sebességkiegyenlítés (még nincs rá szükség). A PDH elvileg nyalábolási technika, de a kapcsolás összefonódik a nyalábolással. Ennek a hierarchiának a nagy hátránya: Bp. 140 Mbps Győr Herceghalom (2 Mbps) Amint látható, ha pl. a Budapest és Győr közötti 140 Mbps-es vonalról szeretnénk útközben Herceghalom felé egy 2 Mbps-es vonalat leágaztatni, akkor ahhoz az E4-es hierarchiaszintről vissza kell bontatunk E3-ra, kivenni a számunkra szükséges 2 Mbps-t, majd újból visszaépíteni az E4-es szintet Adathálózatok Kezdetben volt a PCSDN (Public Circuit Switched Data Network: nyilvános áramkörkapcsolt adathálózat), amely PDH technológián alapult, és n*64 kbps átvitelére volt alkalmas. Ez igazából az áramkörkapcsolás miatt alkalmatlan az adattovábbításra, hiszen az adatjel általában csomósodik (burst), tehát az idő nagy részében a vonal kihasználatlanul áll, és esetleg ezzel feleslegesen blokkol egy útvonalat, például az alábbi helyzetben: Itt a vastaggal jelölt útvonal blokkolja a szaggatottal jelöltet. Ezért adatforgalom esetén érdemesebb csomagkapcsolást alkalmazni, így csak akkor keletkeznek adatcsomagok, ha tényleges adatforgalmazás van, és az útvonalak nem blokkolódnak feleslegesen (viszont cserébe a csomópontokban fellépő torlódásokkal kell majd foglalkoznunk). Sok csomagkapcsolt rendszerben a valóságos áramkör mintájára egy virtuális áramkör épül fel a hívó és a hívott fél között, tehát ilyen esetben is szükség lehet a hívásra, az erőforrásfoglalásra és a bontásra. (Az IP-ben például nincs látszólagos áramkör, de az IP előtti X.25-ben van) X.25: virtuális áramkörkapcsolás fémvezetéken, rossz minőség minden csomópontban szükség volt hibajavításra és áramlásvezérlésre, ez jelentősen lassította a rendszert. A hozzáférői hálózaton az X kbps-t, a gerinchálózaton 64 kbps sebességet biztosított a HDLC protokoll egy módosított változatával (HDLC Link Access Procedure-Balanced (kapcsolatelérési eljárás kiegyenlítése): HDLC LAP-B). 19

20 PPSDN (Public Packet Switched Data Network): olyasmi, mint a PCSDN, csak megengedi a csomagkapcsolást (virtuális áramkörök) ISDN (Integrated Services Digital Network): az első olyan megoldás, amely tisztán digitális módon tud adatot továbbítani. Az analóg alkalmazásoknál tulajdonképpen egy olyan rendszert (a telefonhálózatot) használtunk adatátvitelre, amit nem erre terveztek (másodlagos adatátvitel): forrás modem adó modem vevő cél PCM kodek PCM kodek A modemek 2,4-33,6 kbps adatátviteli sebességet biztosítottak. Látható, hogy mind A/D, mind D/A konverzió két-két helyen történik (egy-egy a kodekben, egy-egy pedig a modemben), holott a rendszer majdnem teljesen digitális (a forrástól a kapcsolóig, illetve a kapcsolótól a célig terjedő szakaszokat kivéve). Az ISDN ezt a problémát oldja meg úgy, hogy a teljes előfizetői hurkot digitálissá teszi. Az ISDN egyszerre alkalmas adat, beszéd és videó átvitelére. Az adatcsatornáknak két alapfajtája van: B: basic (alap) csatorna. Valós áramkörkapcsolt alapú átvitelt biztosít PCM kodekkel a PDH hierarchián, 64 kbps sebességgel D: data (adat) csatorna. X.25 szerű protokollal rendelkezik (HDLC Link Access Procedure for the D channel HDLC LAP-D), 16 kbps átviteli sebességgel, ebből az adatok részére 9.6 kbps használható. Az ISDN alapkiépítésben 2 db B és 1 db D csatorna van, ezzel a teljes átviteli sebesség 2x =144 kbps (a két B csatorna összefogható egyetlen, 128 kbps sebességű csatornának is). Mivel a sebességek különböznek, ezért az ISDN-ben alkalmazott kapcsolási technikát Multirate Switching-nek (többsebességű kapcsolás) nevezzük. Létezik még egy 30B+1D kiépítés is (elvileg tetszőleges n*b+d kiépítés lehetséges lenne, de a különböző n-ek miatt bonyolult lenne a kapcsolás, ezért n-nek csak 2-t vagy 30-at engednek meg). Igazából a többsebességű kapcsolás még nincs is rendesen megoldva, tehát még nem piacképes a termék (lehetséges stádiumok egy terméknél: alapkutatás alkalmazott kutatás fejlesztés termék piacképes termék) Mozgó keskenysávú TH-k Első generációs (analóg) rendszerek: ilyen volt pl. az NMT (Nordic Mobile Telecom). Cellás rendszerű, azaz a lefedett területet az adótornyok cellákra osztják (egy ilyen cella közepén található maga az adótorony). A cellák között kisebb átfedések lehetnek, emiatt az egymáshoz közeli adótornyok frekvenciája nem lehet azonos (persze ugyanaz a frekvencia nagyobb távolságban már ismét kiosztható). Cellahatárokon az egyes adótornyok között handover (átadás) történik: az egyik adótorony átadja a mozgó készüléket a másik adótoronynak. A cellás rendszer előnye, hogy ilyenkor végberendezésenként kisebb kisugárzott teljesítmény is elég (kisebb egészségkárosító hatás, kisebb akkumulátor). 20

21 átadási zónák adótornyok Második generációs (digitális) rendszerek: a végberendezés is digitális, tehát maga a kodek is a végberendezésben van (pl. GSM kodek). A beszédkodek sebessége kb. 13 kbps, és a beszédcsatornák adatátvitelre is alkalmasak (9,6 kbps vagy 14 kbps). Több csatorna is összekapcsolató (High Speed Circuit Switched Data, HSCSD), ezzel az adatátviteli sebesség n*14 kbps-re növelhető (n 4, mivel ha n>4, akkor n*14>64, tehát az adatot nem tudjuk átvinni a PDH gerinchálón). Nyújtott szolgáltatások: SMS (Short Message Service), MMS (Multimedia Service), WAP (Wireless Application Protocol). 2,5. generáció: GPRS (General Packet Radio System: általános csomagalapú rádiórendszer). Itt a GSM továbbfejlesztésével a gerinchálózatban kettéválasztják a jelet, és az adatokat egy IP alaú csomagkapcsolt hálózaton továbbítják (a beszéd marad a PDH alapú áramkörkapcsolt hálózaton). Ezzel az adatátvitel olcsóbb lett, de a sebesség nem nőtt meg (a közhiedelemmel ellentétben) Mozgó keskenysávú magánhálózatok Elsősorban a készenléti szolgálatoknál (tűzoltóság, rendőrség, mentők, katasztrófavédelem) fordul elő. Két fajtája létezik: a GSM Pro (Ericsson) és a Tetra (Motorola, Nokia). Jellemzőik: Kisebb hívásblokkolás Hívásprioritások Diszpécser szolgálat Szelektív hívás (híváscsoportok) Nagyobb megbízhatóság Nagyobb adatbiztonság TETRA (Terrestrial European Trunked Radio, földfelszíni európai trönkölt rádió) Mikor világméretű lett a hálózat, akkor az E betű jelentése European-ről Enhanced-re változott. TETRAPOL (POL: police): a francia rendőrséget szerelték fel először ezzel GSM Pro (Westel): polgári alkalmazása is van, például szállítmányozó vállalatoknál használják Műholdas rendszerek A műholdas rendszerek is mozgó hálózatok megvalósítására alkalmasak, azonban az eddigi megvalósításokkal ellentétben mindenütt le tud fedni (pl. Magyarországot 1800 MHz-es hálózattal 21

22 lehetetlen lenne földfelszíni módon lefedni az árnyékolások miatt, de műholddal le lehet). Két rendszerről érdemes tudni (igazából egyik sem lett még piacképes): Iridium: eredetileg 77 műholddal biztosították volna a teljes földgolyó lefedettségét (innen az elnevezés: az irídiumnak 77 a tömegszáma), ezt később lecsökkentették 66-ra, de az elnevezés maradt (mert jól hangzott ). A műholdak 750 km magasan lettek volna, és 2,4 kbps sebességre lett volna képes. Később ezt is módosították 9,6-ra, de még ez is kevés volt a piacképességhez Global Star: 48 műhold, 1500 km-es magasság (így kevesebb műhold kellett a lefedéshez), 64 kbps sebesség Szélessávú TH-k Ez alatt a Sonet/SDH hálózatot (Sonet: Synchronous Optical Network (USA), ANSI szabvány; SDH: Synchronous Digital Hierarchy, CCITT és ITU-T szabvány). Ennek megjelenését az optikai kábel felfedezése tette lehetővé (a 70-es évek végén). Az optikai kábel jellemzői: széles sáv kedvező hibaarány (10-9, összehasonlításképpen a rádióé 10-3, a koaxé 10-5 ). Ennek elsősorban az az oka, hogy nincs áthallás nagyon tiszta üveg kell hozzá a késleltetése közel állandó (emiatt lehetett szinkron hierarchiát csinálni, szemben a PDH-val) a 80-as évek közepétől a 90-es évek elejéig technológiai burjánzás, nagyjából 2000-re tisztult le a kép A Sonet megjelenése a 80-as évek közepére tehető. Sonet szintek STS-1 STS-3 STS-12 STS-48 STS-192 SDH szintek STM-1 STM-4 STM-16 STM-64 Névl. átviteli sebesség (Mbps) Nyalábolt beszédcsat. (USA) Nyalábolt beszédcsat. (Európa) Átviteli közeg földfelszíni és műholdas rádió optikai kábel A koaxiális kábel nem használható átviteli közegként a késleltetés állandó ingadozása miatt. Az STS- 192, illetve STM-64 már annyira határeset, hogy általában gazdaságosabb több STS-48-at, illetve STM-16-ot használni helyettük. A szinkron működés megvalósításához egy mesteroszcillátort használnak, a többi oszcillátor ehhez szinkronizálódik. Így csak az egyes körzetek határán kell sebességillesztést végezni (pl. Matáv Pantel között). Az egyes multiplexer szinteken a sebességszorzódás pontos, mivel nem kell órajelcsúszásokkal számolni. Ebből kiindulva egy rész kiemeléséhez egyszerű bontás/nyalábolás kell (vö. a PDH-nál vett Bp.-Herceghalom-Győr példával), ezt egy ADM (Add-Drop Multiplexer) végzi el. Megjelent egy új hálózati eszköz is, amit vezérelhető digitális rendezőnek neveznek. Ez egy hálózatmenedzser vezérlő, bizonyos tekintetben hasonlít a kapcsolóhoz, de nem a hívó fél, hanem a hálózatadminisztrátor vezérli (kb. havonta, amikor a forgalom annyira megváltozik, hogy érdemes átrendezni az erőforrásokat). A jelölése is más, mint a kapcsolóé (a bemeneti és kimeneti vonalak száma természetesen megegyezik): 22

23 Vezérelhető digitális rendezővel az alábbihoz hasonló dolgokat is meg lehet oldani: A fenti konstrukcióban bármelyik vonalat bármelyikkel össze lehet kötni (akár egy oldalsót a fentivel stb.). Szoftverrel vezérelt, bonyolult a megvalósítása. A körzethatárokon a sebességillesztést egy speciális multiplexerrel lehet elvégezni: STM-x Ex SDH STM-64 STM-x: x<64 értékekkel az SDH hierarchiaszintek Ex: PDH európai hierarchiaszintjei Tx: PDH amerikai hierarchiaszintjei Tx MPX ATM IP Megjegyzés: az SDH egy transzparens transzporthálózat (átlátszó szállítóhálózat), időosztásos nyalábolást használ, a legalsó PDH szint nem átlátszó, a többi igen. Magyarországon 1992-től a PDH jelent meg (a koaxkábellel egyidőben), 1995-től pedig az SDH Alapvető topológiák PDH-nál (alapvetően pont-pont összeköttetés): kettős csillag és gyűrű struktúra együttese, ez egy szövevényes, de nem teljes hálózatot eredményez. 23

24 szekunder központ primer központ SDH-nál: kettős gyűrű ADM multiplexer DXC vezérlő A két metszéspont a megbízhatóság érdekében van szintén SDH-nál: öngyógyító gyűrű (self healing ring) 24

25 ha például itt van egy szakadás, akkor az SDH automatikusan visszahurkol Felmerül a kérdés, hogy SDH-ban miért van gyűrű, és PDH-ban miért nincs. A válasz igen egyszerű: a gyűrű struktúra pazarolja a sávszélességet, és a PDH-hoz képest az SDH-ban annyi plusz sebességhez jutunk, hogy ez nem okoz problémát Optikai hálózatok Az ilyen hálózatok lényeges tulajdonsága, hogy a csomópont is lehet optikai (ez nyilván nem jelenti azt, hogy a csomópontok szükségképpen optikaik is). Ezeknél a hálózatoknál alapvetően időosztásos (TDM; 10Gb/s) és hullámosztásos multiplexelést alkalmaznak. A WDM esetében ma ipari méretekben kb. 160 hullámhosszt képesek kezelni, így x 160 = 20 millió csatornát tudunk átvinni, az elérhető sebesség 1,6Tb/s. Megjegyzés: a hullámhosszosztás gyakorlatilag ugyanaz, mint a frekvenciaosztás, mindössze annyi történt, hogy a fizikusok és informatikusok eltérő szemléletmódjából adódóan az előbbiek hullámhosszokkal foglalkoznak, míg utóbbiak inkább a frekvenciával. DWDM (Dense Wave Division Multiplexing, sűrű hullámosztásos multiplexelés): akkor hívuk így a WDM-et, ha a nyalábolt hullámhosszak száma meghaladja a tízet. Megjegyzés: a technológiai fejlődés során eleinte a térosztásos, majd a frekvenciaosztásos multiplexelést használták, utána jött az időosztásos, majd legvégül az idő- és frekvenciaosztásos (vagyis hullámosztásos) együtt. Az optikai hálózatokban van egy úgynevezett OXC (optical cross control, vezérelhető rendező) ATM hálózatok ATM: Asynchronous Transfer Mode, aszinkron átviteli eljárás Ezekben a hálózatokban már fénykábelt használnak. Az adatokat az átvitelhez kicsi, azonos méretű csomagokra, úgynevezett ATM-cellákra bontják. Egy ilyen cella mérete 53 bájt, ebből 48 bájt a hasznos teher és 5 bájt a fejléc. A bitek szinkron módon terjednek, mégis aszinkron átviteli eljárásról beszélünk. Ez azért van, mert nem minden átküldött cella hordoz hasznos információt (magyarul vannak üres cellák). Emiatt azt mondjuk, hogy az adatforrás burst-ös (börsztös). Miért jó nekünk ez? Mert így az adó és a vevő könnyen szinkronban tartható. 25

26 torlódás lehet, ezért itt van egy tároló Adatforrás Adatforrás ATM MPX kevesebb üres cella vannak üres cellák ATM-kapcsoló (ATM switch) Látszólagos áramkört épít ki egy adó és egy vevő között. Egy párhoz mindig ugyanaz az útvonal tartozik. látszólagos útvonal adó vevő Az ATM switch a következő feladatokat valósítja meg: CAC (Call Admission Control): ezzel történik meg a hívás engedélyezése erőforrásfoglalás rendszabás (policing): a hálózat méri a bejövő forgalmat (sebességet), ha a forrás túllépi a szerződésben rögzített értékeket, akkor megbünteti. Ez például úgy történik, hogy a sebességet túllépő cellákat alacsonyabb proritásúvá teszi, és ha megtelik a tároló a kapcsolóban, akkor ezek a cellák hullanak ki először díjszabás (accounting) Az ATM kapcsolók egyik fontos tulajdonsága a sebesség granularitás, ami azt jelenti, hogy a sebesség finom skálán hangolható. Rendezés Az ezt megvalósító berendezés az ATM DXC, amelyet a hálómenedzser vezérel (tipikusan csak ritkán van szükség beavatkozásra). A felsorolt technológiák közül a rendezés és nyalábolás terjedt el, a kapcsolók nem annyira. 26

27 Bevezethetjük a virtuális áramkör (virtual circuit, virtual channel, VC) fogalmát, amik látszólagos útvonalakat alkotnak (virtual path, VP). Egy VP-t legfeljebb 4096 VC alkot. Ezek segítségével hatékonyabb kapcsolás illetve rendezés valósítható meg, illetve ezzel a szemléletmóddal javul a hálózat menedzselhetősége. VC-k VP VC-k A fentiekből adódóan nyilván lehetne beszélni VC és VP kapcsolóról és rendezőről (ez elvileg ugye négy lehetőség), ezek közül azonban mégis csak kettő terjedt el inkább, ezek a VP rendező (VPX), illetve a VC kapcsoló (ha nem kell kapcsolni, mint például bérelt vonalak esetén, akkor VC kapcsoló helyett is VC rendezőt használnak VCX) Megjegyzés: míg az X.25-ben minden csomópontban volt hibajavítás és torlódásszabályozás, addig az ATM-ben nem igazán van egyik se (torlódásszabályozás azért van valamennyire, de lényegesen kevesebb erőforrást foglal le) ATM bemenetek lehetnek: nyers ATM-cellák (nincs keretezve), ekkor a sebesség 25Mb/s illetve 155Mb/s PDH, Sonet, SDH keretezésű jelek, ezek sebessége nx64kb/s-tól 2,5Gb/s-ig LAN, 25 Mb/s FDDI, 100 Mb/s ADSL-nél is alkalmazzák, illetve rádiós interfészeknél Az első ATM szabványt 1988-ban a CCITT jelenttette meg. Először 155 Mb/s volt az elérhető sebesség, ez lett később 600 Mb/s, majd 2,5Gb/s. Az ATM QoS-t (quality of service) is garantál, persze nyilván csak statisztikusan (megmondja a csomagvesztés, késleltetés, késleltetés-ingadozás valószínűségét, illetve várható értékét) Alkalmazás: gerinchálózatok, EU 27

28 34 Mb/s 4. szintű PDH multiplexer 144 Mb/s SDH STM Mb/s Amennyiben tudjuk, hogy a 2 PDH-nak általában 2-2 bemenete aktív: 34 Mb/s 140 Mb/s 155 Mb/s 4. szintű PDH multiplexer ATM MPX SDH STM-1 a kettő egy berendezés (ATM berendezés SDH keretezéssel dobja ki az adatot UMTS: két fajtája: az egyik az IP over ATM, ennek kész a szabványa, a másik az all IP (teljes IP), ez még szabványosítás alatt van FR (Frame Relay, kerettovábbítás): USA-ban 1.5Mb/s és 45Mb/s. MATÁV telepített kerettovábbításos rendszert nyilvános bérelt hálózat céljára nx64kb/s sebességgel. DTM (Dynamic Synchronous Transfer Mode): 1990 környékén csinálták, alapvetően PDH/SDH ötletekre épít, szinkron időréseket használ, egy-egy időréshez viszont dinamikusan változtatható a sebesség (börsztönként) ADSL (Asynchronous Digital Subscriber Loop) 28

29 PCM kodek TH távb. készülék sávszűrő sávszűrő Digital Subscriber Line Access Multiplexer gép ADSL végberendezés sávszűrő sávszűrő DSLAM IP hálózat A hálózat fontos jellemzője, hogy a feltöltési és letöltési sebesség eltér, előbbié általában kb/s, míg az utóbbié 0,1-8Mb/s között mozog. Ma Magyarországon az alapcsomaghoz a feltöltési sebesség 64kb/s, a letöltési 384kb/s. ADSL egyik tipikus megvalósítása a PPP over ATM (point-to-point protocol over ATM), amelynek jellemzője a sebesség granularitás, vagyis, hogy a sávszélesség finom lépésekben hangolható B-ISDN (B: broadband, szélessávú) Innentől a régi ISDN-t N-ISDN-nek (N: narrowband, keskenysávú) hívták, persze megmaradt a régi ISDN elnevezés is, hogy teljes legyen a káosz. A B-ISDN-t a CCITT szabványosította 1990 körül. Eleinte úgy tűnt, hogy ennek a hálózatnak az alapja az ATM lesz, aztán ez nem valósult meg, helyette IP alapú lett a hálózat. Ennek valószínűleg az a legfőbb oka, hogy ma az IP útvonalválasztó maximális sebessége 10Gb/s körül van SDH (vagy optikai) keretezésű bemeneteken, ez simán veri az ATM 2,5Gb/s-át. Másrészt az IP technológia jóval hamarabb és gyorsabban terjedt el (többek között a WWW-nek nevezett alkalmazási területe miatt) Összefoglalás Technológiai rétegek TH-kban Réteges modelleknél alapvetően kétfajta megközelítés van, az egyik a funkcionális (pl. OSI, ez tükrözi a SZH-ok szemléletmódját), a másik a technológiai (TH-s megközelítés). Például: SDH rétegre épül egy PDH, arra pedig egy beszédszolgáltatás, illetve egy IP típusú szolgáltatás. Az OSI rétegeknél tárgyaltak (SZGH) alapján itt is lehet beszélni szolgálatokról, amiket egy alsóbb réteg nyújt a felette levőnek, a különböző rétegekben az adott rétegnek megfelelően példul szükség lehet 29

30 újrakeretezésre, stb. Az SDH réteg segítségével megvalósítható a rendezés és skálázhatóság (több felhasználó, nagyobb sebességtartomány, nagy területi lefedés), a PDH-val a kapcsolás. Egy másik lehetőség, hogy az SDH és PDH réteg közé beveszünk egy ATM réteget is, ez biztosítja a megfeleő rugalmasságot, vagy például az SDH réteg alá tehetünk egy optikai hálózati réteget. Menedzselhetőség Gerinchálózatoknál ez nagyon fontos szempont. A menedzselhetőséget az ATM, az SDH és az optikai hálózat támogatja megfelelően. Nyilván menedzselésre akkor van szükség, ha hirtelen meghibásodás történik, vagy ha a forgalmi statisztika régóra nem akar változni. TH technológiáknál fontos szerepe van a szolgáltatás minőségének, illetve az ehhez kapcsolódó díjszabásnak. Távközlő hálózatok lehetnek valós vagy látszólagos áramkör alapúak. alkalmazói: egyszerű végberendezés, kevés alkalmazás hálózati: itt van az intelligencia fizikai A hálózattól szinte független, hogy a felhasználók hogyan viselkednek. Azért csak szinte, mert nyilván a forgalmi statisztikákat befolyásolja a felhasználók viselkedése. 2.2 Számítógéphálózati technológiák Klasszikus IP alapú hálózatok Alapvetően az IP illetve TCP/IP technológiákon alapuló protokoll családokkal foglalkozunk. IP réteg a hálózati rétegnek felel meg, így az általa megvalósított legfontosabb szolgáltatások a forgalomirányítás és a datagram (adatcsomag) típusú átvitel. A forgalomirányítást útvonalválasztó valósítja meg, ez tipikusan egy IPv4 (vagy IPv6). Az IPv6-ot most akarják bevezetni, ez az IPv4-től abban várhatóan abban különbözik majd, hogy bővítik a címtartományt, valamint foglalkoznak a mobilitás és biztonsg kérdéseivel is. A szállítási rétegnek a TCP (transmission control protocol, átvitel szabályozó protokoll) illetve UDP (user datagram protocol, felhasználói adatcsomag protokoll) protokollok felelnek meg. Pontosabban a TCP-nek hálózati és szállítási rétegbeli funkciója is van, így foglalkozik valamennyi torlódásvezérléssel (adaptív viselkedést tud így megvalósítani), forgalomirányítással, hibajavítással, valamint a csomagokat is sorrendezi. Olyan alkalmazásoknál, mikor néhány csomag elvesztése még nem okoz problémát, viszont a késleltetés alacsony értéken tartása lényeges szempont, ott TCP helyett UDP-t szoktak használni. Az UDP alkalmas valós idejű átvitelre. Az UDP egy tipikus alkalmazása a beszédátvitel. megjegyzés: ha például UDP és TCP csomagok ütköznek, ilyenkor a TCP csomagok kiszorulnak, így javul mindkét szolgáltatás minősége, hiszen kevesebb ütközés fog bekövetkezni Túlnyomórészt azért TCP-t használunk. Ezekben a hálózatokban nincs kiforrott méretezési módszer. 30

31 intelligens végberendezés, sokrétű alkalmazások hálózati réteg: egyszerű fizikai Ethernet 10 Mb/s (eleinte) vastag koax LAN 100 Mb/s (később) vékony koax 1 Gb/s csavart érpár 10 Gb/s MAN (a többi nem) Ethernetet alkalmaznak például PPP-nél, vezérjeles sínnél és vezérjeles gyűrűnél. A sín sebessége 1,5 Mb/s (illeszkedik az amerikai PCM sebességhez), illetve 10 Mb/s, a gyűrűé 1,4 Mb/s illetve 16Mb/s. FDDI (Fiber Distributed Data Interface, fényszállal szétosztott adat határfelület) Az ilyen hálózatok kötött topológiával rendelkeznek, emiatt nem igazán jól skálázhatók. A topológia egy öngyógyító kettős gyűrű. (hasonló az SDH-hoz, csak ott van digitális rendező, itt ez kicsit nehézkesebb). LAN-okban és MAN-okban is használható, bár inkább az utóbbiakban szokták. Pl. : BME , ELTE, Közgáz Sebessége 100 Mb/s. Az FDDI II. olyan szinkron megoldás, ami lehetővé teszi a PCM keretek továbbítását is. Nem terjedt el. DQDB (Distributed Queue Dual Bus, kettős sín elosztott várakozási sorral) adó Mb/s MAN A hálózatnak nincs központi intelligenciája, van egy szellemes algoritmus, ami biztosítja, hogy olyan kerüljön sorra, aki már régen adott, valamint gátolja a kiéhezést is. A rendszer nem skálázható. 31

Hálózatok I. Várady Géza. Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu

Hálózatok I. Várady Géza. Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu Hálózatok I. Várady Géza Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu Vezeték nélküli előfizetői hurok LMDS Milliméteres hullámok miatt tiszta rálátás kell Falevelek felfogják

Részletesebben

300Hz - 3400Hz. változik az ellenállása. szuperpozíciójaként. forgógépes felépítésű. PAM. Tm=1/(2*fmax)

300Hz - 3400Hz. változik az ellenállása. szuperpozíciójaként. forgógépes felépítésű. PAM. Tm=1/(2*fmax) Mekkora a távközlési-beszédsáv frekvenciatartománya? Mi a szénmikrofon működési elve? Mit nevezünk átviteli szintnek? Mi a számbillentyűs (nyomógombos) hívómű előnye a számtárcsával szemben? Mi célt szolgál

Részletesebben

Kapcsolás. Áramkörkapcsolás, virtuális áramkörkapcsolás, hullámhosszkapcsolás,

Kapcsolás. Áramkörkapcsolás, virtuális áramkörkapcsolás, hullámhosszkapcsolás, Kapcsolás Áramkörkapcsolás, virtuális áramkörkapcsolás, hullámhosszkapcsolás, csomagkapcsolás 1 A tárgy anyagának felépítése A) Bevezetés Hálózatok és rendszerek bevezetése példákon A fizikai szintű kommunikáció

Részletesebben

Szolgáltatások leírása - lakossági

Szolgáltatások leírása - lakossági 1. sz. melléklet Szolgáltatások leírása - lakossági Tartalom 1.1 GTS Ethernet Line... 3 1.2 GTS Ethernet VPN... 3 1.3 GTS Media Line... 3 1.4 GTS Internet Access... 3 1.5 GTS IP Hosting... 3 1.6 GTS IP

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 14, 21. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés

Részletesebben

AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ Mobil távközlési szolgáltatás nyújtása valamint telefonkészülékek (készülékek, alkatrészek, tartozékok) szállítása a Diákhitel Központ Zrt. részére tárgyú nemzeti, hirdetménnyel

Részletesebben

UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS

UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS 2011. május 19., Budapest A HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE, SZOLGÁLTATÁSOK 2011. május 19., Budapest Felépítés felhasználói

Részletesebben

Nyilvános kapcsolt. Probléma. Probléma (folyt.) nkábelek és/vagy tilos (magánvezet. Nagyobb távolst. nvezetékek nem keresztezhetnek.

Nyilvános kapcsolt. Probléma. Probléma (folyt.) nkábelek és/vagy tilos (magánvezet. Nagyobb távolst. nvezetékek nem keresztezhetnek. Nyilvános kapcsolt telefonhálózat Mihalik GáspG spár Telefonhálózat és s a számítógéphálózatok Kis távolst volságon a számítógépek összekapcsolhatók k közvetlenk zvetlenül l vezetékkel Nagyobb távolst

Részletesebben

A Német Szövetségi Posta (DBP) útja a kísérleti üzemen át a 64 kbit/s-os ISDN-hez és a szélessávú ISDN-hez

A Német Szövetségi Posta (DBP) útja a kísérleti üzemen át a 64 kbit/s-os ISDN-hez és a szélessávú ISDN-hez Német Szövetségi Posta (DBP) útja a kísérleti üzemen át a 64 kbit/s-os ISDN-hez és a szélessávú ISDN-hez JOCHIM CLUS Távközlési Igazgatóság, Darmstadt összefoglalás: különböző hálózatok jelenlegi kiépítettségéből

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv

Részletesebben

A számítógépes hálózat célja

A számítógépes hálózat célja Hálózati alapok A számítógépes hálózat célja Erıforrás megosztás Adatátvitel, kommunikáció Adatvédelem, biztonság Pénzmegtakarítás Terhelésmegosztás A számítógépes hálózat osztályozása Kiterjedtség LAN

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS MOBILKOMMUNIKÁCIÓS TÁMOGATÁSÁBAN

EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS MOBILKOMMUNIKÁCIÓS TÁMOGATÁSÁBAN VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY HÓKA MIKLÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS MOBILKOMMUNIKÁCIÓS TÁMOGATÁSÁBAN Az évenként vissza-visszatérő probléma, a Kelet-Magyarország lakosságát és teherbíró-képességét

Részletesebben

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz Frekvencia tartományok Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2007 5. Fizikai réteg Médium közös használata, példa: ADSL LF (Low Frequency) = LW (Langwelle) = hosszúhullám MF (Medium Frequency) =

Részletesebben

1. K ORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS

1. K ORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS 1. K ORLÁTLAN SÁVSZÉLESSÉG ÉS TÁROLÓKAPACITÁS Bartolits István Az adatátviteli és tárolási kapacitások korlátainak jelentős csökkenése új szolgáltatások és új üzleti modellek megjelenését eredményezi.

Részletesebben

DGSZV-EP DIGITÁLIS GALVANIKUS SZAKASZVÉDELEM. Alkalmazási terület

DGSZV-EP DIGITÁLIS GALVANIKUS SZAKASZVÉDELEM. Alkalmazási terület DGSZV-EP DIGITÁLIS GALVANIKUS SZAKASZVÉDELEM A DGSZV-EP típusú digitális galvanikus szakaszvédelem a PROTECTA kft. EuroProt márkanevű készülékcsaládjának tagja. Ez az ismertető a készüléktípus specifikus

Részletesebben

Távközlô hálózati folyamatok monitorozása

Távközlô hálózati folyamatok monitorozása TATAI PÉTER AITIA International Zrt. VARGA PÁL, MAROSI GYULA BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, TSPLab {varga, marosi}@tmit.bme.hu Kulcsszavak: passzív hálózat, GSM, GPRS, távmonitorozás, forgalmi

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

Digitális kiskapacitású ' 8 GHz-es rádiórendszerek

Digitális kiskapacitású ' 8 GHz-es rádiórendszerek Digitális kiskapacitású ' 8 GHz-es rádiórendszerek DR. VÁNYAI PÉTER DR. BERCELI TIBOR DR. FRIGYES ISTVÁN MENG JÓZSEF DR. RÁKOSI FERENC DR. RÓNA PÉTER DR. SZABÓ ZOLTÁN TÓTH TAMÁS Távközlési Kutató Intézet

Részletesebben

A CityGuard rendszer

A CityGuard rendszer A CityGuard rendszer DrKoch Péter Cognitech Intelligens Technológiák Kft Email:info@cognitechhu I Bevezetés Napjainkban a köz-és magánterületek, objektumok (az üzlettıl a bankfiókokig) védelme mindennapi

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3. Kacsolástechnika 4. IP hálózatok

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 7.ea Dr.Varga Péter János 2 Távközlő hálózatok Hozzáférési hálózatok xdsl 3 Telefonos ipar 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbps ajánlatok

Részletesebben

Vasúti infrastruktúragazdálkodás kontrolling bázisú döntéselőkészítő rendszerek alkalmazásával

Vasúti infrastruktúragazdálkodás kontrolling bázisú döntéselőkészítő rendszerek alkalmazásával Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Vasúti infrastruktúragazdálkodás kontrolling bázisú döntéselőkészítő

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2009. okt. 28. Németh Eszter :) A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Távközlő rendszerek áttekintése Számozás, ISDN, tel. kp

Kommunikációs hálózatok 2 Távközlő rendszerek áttekintése Számozás, ISDN, tel. kp Kommunikációs hálózatok 2 Távközlő rendszerek áttekintése Számozás, ISDN, tel. kp Németh Krisztián BME TMIT 2016. március 7. Tavasz!! :) A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb.

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK INTERNETSZOLGÁLTATÁSRA. Szolgáltató: Station Net Kereskedelmi És Szolgáltató Kft.

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK INTERNETSZOLGÁLTATÁSRA. Szolgáltató: Station Net Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK INTERNETSZOLGÁLTATÁSRA Szolgáltató: Station Net Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. Szolgáltatás megnevezése: internet-hozzáférési (elérési) szolgáltatás, helyhez kötött Készítés

Részletesebben

Haladó ismeretek: Laptopok és más hordozható eszközök

Haladó ismeretek: Laptopok és más hordozható eszközök Haladó ismeretek: Laptopok és más hordozható eszközök Tartalom 13.1 Vezeték nélküli megoldások a laptopokhoz és más hordozható eszközökhöz 13.2 Laptopok és más hordozható eszközök javítása 13.3 Laptopok

Részletesebben

Korszerű technológiák. a szélessávú elérési hálózatok területén. Korsós András. műszaki igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.

Korszerű technológiák. a szélessávú elérési hálózatok területén. Korsós András. műszaki igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. Korszerű technológiák SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu a szélessávú elérési hálózatok területén Korsós András műszaki igazgató

Részletesebben

Infokommunikációs rendszerek 2.ea

Infokommunikációs rendszerek 2.ea Infokommunikációs rendszerek 2.ea Dr.Varga Péter János 2 Mobil kommunikáció 3 A kommunikáció evolúciója 4 A kezdetek 5 1921 Detroiti rendőrség 2 MHz Egyirányú forgalom 1933 megvalósult a kétirányú kommunikáció

Részletesebben

Távközlési informatikus szakképzés Távközlési ismeretek Dia száma: 1

Távközlési informatikus szakképzés Távközlési ismeretek Dia száma: 1 Távközlési informatikus szakképzés Távközlési ismeretek Tanár: Dr. Papp Sándor Távközlési informatikus szakképzés Távközlési ismeretek Dia száma: Összeköttetések csoportosítása, vázlat /. A résztvevők

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek kivonata

Általános Szerződési Feltételek kivonata Általános Szerződési Feltételek kivonata Actel Távközlési Zrt. 2008. március 3. 1 Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 1.1. Szerződési feltételek célja...4 1.2. Szerződési feltételek hatálya...4 1.3.

Részletesebben

HATÁROZATTERVEZET. megállapítottam,

HATÁROZATTERVEZET. megállapítottam, Ügyiratszám: HF-1586-5/2011. Tárgy: piacmeghatározás, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása (7/2003 piac) HATÁROZATTERVEZET A Bérelt vonalak minimális

Részletesebben

INTERNETES HIRDETMÉNY Portfolio Online Tőzsde, Portfolio Online Tőzsde Pro, Portfolio Online Tőzsde mobil és táblagép applikáció

INTERNETES HIRDETMÉNY Portfolio Online Tőzsde, Portfolio Online Tőzsde Pro, Portfolio Online Tőzsde mobil és táblagép applikáció Erste Befektetési Zrt. Központi Ügyfélszolgálat 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Telefonszám: (06-1) 235-5151 Fax szám: (06-1) 235-5190 INTERNETES HIRDETMÉNY Portfolio Online Tőzsde, Portfolio Online

Részletesebben

TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt VIR felhasználói kézikönyv

TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt VIR felhasználói kézikönyv 1. sz. melléklet TÁMOP 4.1.1 VIR alprojekt Készítette: Aloha Informatika Kft. Tartalomjegyzék 1. A Vezetői Információs Rendszer, mint a stratégiai gondolkodás eszköze...4 1.1 Elméleti háttér...4 1.2 VIR

Részletesebben

Időközi vezetőségi beszámoló - 2011. első negyedéves eredmények A lassú gazdasági fellendülés jelei látszódnak az üzleti eredményeinken

Időközi vezetőségi beszámoló - 2011. első negyedéves eredmények A lassú gazdasági fellendülés jelei látszódnak az üzleti eredményeinken Társaság neve: Magyar Telekom Nyrt. Társaság címe: E-mail címe: 1013 Budapest Krisztina krt. 55. investor.relations@telekom.hu Befektetői kapcsolattartó: Beosztás: Telefon: E-mail cím: Krisztina Förhécz

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 17. Szájbergyerek (Németh Eszter 13 hónaos, 2010. február) A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN

Részletesebben

Vezeték nélküli eszközök (csak egyes típusoknál) Felhasználói útmutató

Vezeték nélküli eszközök (csak egyes típusoknál) Felhasználói útmutató Vezeték nélküli eszközök (csak egyes típusoknál) Felhasználói útmutató Copyright 2007 Hewlett-Packard Development Company, L.P. A Windows elnevezés a Microsoft Corporationnek az Amerikai Egyesült Államokban

Részletesebben

ERserver. iseries. Szolgáltatási minőség

ERserver. iseries. Szolgáltatási minőség ERserver iseries Szolgáltatási minőség ERserver iseries Szolgáltatási minőség Szerzői jog IBM Corporation 2002. Minden jog fenntartva Tartalom Szolgáltatási minőség (QoS)............................ 1

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Kapcsolástechnika

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Kapcsolástechnika Távözlő hálózato és szolgáltatáso Kapcsolástechia émeth Krisztiá BME TMIT 015. ot. 1-8. A tárgy felépítése 1. Bevezetés. IP hálózato elérése távözlő és ábel-tv hálózatoo 3. VoIP, beszédódoló 4. Kapcsolástechia

Részletesebben

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps).

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Adatátviteli sebesség: Digitális hálózatokat az átviteli sebességükkel az idıegység alatt átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Sávszélesség:

Részletesebben

Tóth I. János: Kutatók és oktatók Az oktatók hátrányáról

Tóth I. János: Kutatók és oktatók Az oktatók hátrányáról Tóth I. János: Kutatók és oktatók Az oktatók hátrányáról Az elırelépéshez minden tudományos dolgozónak meghatározott tudományos fokozatot (PhD, DSc) kell szereznie. A rendszer látszólag korrektül egyáltalán

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

A MATÁV 2003-BAN ELÉRTE PÉNZÜGYI CÉLJAIT ÉS A FŐ ÜZLETÁGAKBAN MEGŐRIZTE VEZETŐ POZÍCIÓJÁT

A MATÁV 2003-BAN ELÉRTE PÉNZÜGYI CÉLJAIT ÉS A FŐ ÜZLETÁGAKBAN MEGŐRIZTE VEZETŐ POZÍCIÓJÁT A MATÁV 2003-BAN ELÉRTE PÉNZÜGYI CÉLJAIT ÉS A FŐ ÜZLETÁGAKBAN MEGŐRIZTE VEZETŐ POZÍCIÓJÁT BUDAPEST 2004. február 11. A Matáv (NYSE: MTA.N és BÉT: MTAV.BU), Magyarország vezető távközlési szolgáltatója

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.16.

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.16. Máté: Számítógép architektúrák 200.2.6. Telekommunikációs berendezések Modemek Adatátvitel analóg telefon vonalon (2. 37. ábra). Vivőhullám: 000 2000 Hz es sinus hullám. Modulációk Jel Feszültség Amplitudó

Részletesebben

Összefoglaló az SMS Center által nyújtott szolgáltatásokról

Összefoglaló az SMS Center által nyújtott szolgáltatásokról SMS Center ismertető 1 / 5 Összefoglaló az SMS Center által nyújtott szolgáltatásokról 1. Bevezetés A SMS Center (továbbiakban: rendszer) alkalmazásával az Üzemeltető előre megadott számokra rövid szöveges

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és

Részletesebben

DIGITÁLIS KÖZPONT SZIMULÁCIÓJA

DIGITÁLIS KÖZPONT SZIMULÁCIÓJA Távközlési Hálózatok Laboratórium DIGITÁLIS KÖZPONT SZIMULÁCIÓJA mérési útmutató 2 3 Tartalomjegyzék oldalszám: B Bevezetés 5. R Ismétlı összefoglalás 10. R1 A digitális technológia 10. R1.1 A multiplexer

Részletesebben

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1.

Tantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1. Tantárgyi útmutató 1. A tantárgy helye a szaki hálóban Gazdálkodási és menedzsment szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz kattintson a képre! Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz

Részletesebben

Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai

Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája. Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai Közlekedés gépjárművek elektronikája, diagnosztikája Mikroprocesszoros technika. Memóriák, címek, alapáramkörök. A programozás alapjai TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0010 A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző

Részletesebben

Nokia 2730 classic - Felhasználói kézikönyv

Nokia 2730 classic - Felhasználói kézikönyv Nokia 2730 classic - Felhasználói kézikönyv 9217082 1.1. kiadás 2 Tartalom Tartalom Biztonság 4 Kezdő lépések 5 A SIM-kártya és az akkumulátor behelyezése 5 A microsd-kártya behelyezése 5 Vegyük ki a microsd-kártyát

Részletesebben

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb

TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb TARTALOM AZ INFORMATIKA FOGALMA... 3 1. A fogalom kialakítása... 3 2. Az informatika tárgyköre és fogalma... 3 3. Az informatika kapcsolata egyéb tudományterületekkel... 4 4. Az informatika ágai... 5 AZ

Részletesebben

Valós idejû számlázás mobil környezetben

Valós idejû számlázás mobil környezetben ARY BÁLINT DÁVID, DR. IMRE SÁNDOR Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Híradástechnikai Tanszék imre@hit.bme.hu Kulcsszavak: tartalomszolgáltatás, UMTS, számlaelôállítás, hálózati struktúra

Részletesebben

1. Az internet és használata

1. Az internet és használata 1. Az internet és használata 1.1 Mi az internet? 1.1.1 Az internet és a szabályok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető hálózatok összessége. Lehetővé teszi mind magánszemélyek mind vállalatok

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. Compagnon Bt.

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. Compagnon Bt. Compagnon Bt. Általános Szerződési Feltételek egységes szerkezetben Készült: 2006. január 1. Az utolsó módosítás dátuma: 2006. július 10. Hatályos: 2006. augusztus 10. napjától Az ügyfélszolgálat elérhetősége

Részletesebben

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban

Info-kommunikációs technológiák a vállalati szektorban Magyar Kereskedelmi és Iparkamara GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZÉSI INTÉZET HCCI Research Institute of Economics and Enterprises MKIK GVI Kutatási Füzetek 2004/2 Info-kommunikációs technológiák a vállalati

Részletesebben

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez 4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók

Részletesebben

Wilarm 2 és 3 távjelző GSM modulok felhasználói leírása

Wilarm 2 és 3 távjelző GSM modulok felhasználói leírása Wilarm 2 és 3 távjelző GSM modulok felhasználói leírása Általános leírás: A készülék általános célú GSM alapú távjelző modul, amely bemeneti indítójel (pl. infravörös mozgásérzékelő) hatására képes SMS

Részletesebben

A UPC MAGYARORSZÁG KFT. HELYI HUROK ÁTENGEDÉSÉRE ÉS HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ REFERENCIA AJÁNLATA

A UPC MAGYARORSZÁG KFT. HELYI HUROK ÁTENGEDÉSÉRE ÉS HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ REFERENCIA AJÁNLATA Törzsszöveg A UPC MAGYARORSZÁG KFT. (A MONOR TELEFON TÁRSASÁG TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÓ KFT. JOGUTÓDJA) HELYI HUROK ÁTENGEDÉSÉRE ÉS HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ REFERENCIA AJÁNLATA ELEKTRONIKUS

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP A távmunka és a távdolgozók jellemzői A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni, hogy elterjedtebb, mint általában gondolják. A cikk szerzői hat ország adatai

Részletesebben

Elıterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Közgyőlése részére

Elıterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Közgyőlése részére Elıterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Közgyőlése részére Döntés a Társaság számviteli törvénynek megfelelıen elkészített 2012. évi egyedi éves beszámolójának (HAR) elfogadásáról, a Felügyelı Bizottság,

Részletesebben

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea

Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 3.ea Dr.Varga Péter János HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 3.ea 2 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 3 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális, földfelszíni sugárzás az EU-ban

Részletesebben

Vezeték nélküli eszközök (csak egyes típusokon) Felhasználói útmutató

Vezeték nélküli eszközök (csak egyes típusokon) Felhasználói útmutató Vezeték nélküli eszközök (csak egyes típusokon) Felhasználói útmutató Copyright 2009 Hewlett-Packard Development Company, L.P. A Windows elnevezés a Microsoft Corporationnek az Amerikai Egyesült Államokban

Részletesebben

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MONITORING VIZSGÁLAT A FŐTÁV ZRT. RÉSZÉRE 2010. MÁSODIK FÉLÉV KUTATÁSI JELENTÉS 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MINTA KIALAKÍTÁSA, KÉRDEZÉSI MÓDSZERTAN... 4 1.2. AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT, INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZERNÉL ALKALMAZOTT HARDVER MEGOLDÁSOK ÉS AZOK ÁLTALÁNOS MODELLJE

AZ INTEGRÁLT, INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZERNÉL ALKALMAZOTT HARDVER MEGOLDÁSOK ÉS AZOK ÁLTALÁNOS MODELLJE Dr. Csiszár Csaba: AZ INTEGRÁLT, INTELLIGENS UTASINFORMATIKAI RENDSZERNÉL ALKALMAZOTT HARDVER MEGOLDÁSOK ÉS AZOK ÁLTALÁNOS MODELLJE 1. Bevezetés A címben megnevezett rendszer logikai felépítésének az információrendszer

Részletesebben

Értékesítési logisztika az IT-alkalmazások markában

Értékesítési logisztika az IT-alkalmazások markában Értékesítési logisztika az IT-alkalmazások markában STEINER István Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc marsi@uni-miskolc.hu A logisztika a nagy megrendelők, ügyfelek mellett egyre inkább a

Részletesebben

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH-9549-54/2006. számú határozat indokolásának I. számú melléklete

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH-9549-54/2006. számú határozat indokolásának I. számú melléklete A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH-9549-54/2006. számú határozat indokolásának I. számú melléklete Mobilhálózatok összekapcsolási szolgáltatásainak költségszámítása alulról felfelé építkező (Bottom-up)

Részletesebben

ÚTON AZ 5. GENERÁCIÓ FELÉ

ÚTON AZ 5. GENERÁCIÓ FELÉ ÚTON AZ 5. GENERÁCIÓ FELÉ RÁDIÓS HÁLÓZATOK EVOLÚCIÓJA Ez az előadás alcíme vagy a tárgy neve vagy a konferencia neve Dr. Fazekas Péter BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék fazekasp@hit.bme.hu

Részletesebben

Bitfolyam-hozzáférési szolgáltatások hagyományos rézalapú és NGA-hálózatokban

Bitfolyam-hozzáférési szolgáltatások hagyományos rézalapú és NGA-hálózatokban HÁLÓZATOK Bitfolyam-hozzáférési szolgáltatások hagyományos rézalapú és NGA-hálózatokban WÉNER BALÁZS, TÓTH JÓZSEF, HUSZTY GÁBOR Entel Mûszaki Fejlesztô Kft. entel@entel.hu Kulcsszavak: újgenerációs hálózatok,

Részletesebben

A Zigbee technológia

A Zigbee technológia A Zigbee technológia Kovács Balázs kovacsb@tmit.bme.hu Vida Rolland vida@tmit.bme.hu Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Absztrakt: Napjainkban egyre

Részletesebben

1/A számú melléklet. Hatályos: 2016. május 23-ától Készítés időpontja: 2016.04.19. TARTALOMJEGYZÉK I. SZÁMLÁZÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK...

1/A számú melléklet. Hatályos: 2016. május 23-ától Készítés időpontja: 2016.04.19. TARTALOMJEGYZÉK I. SZÁMLÁZÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 1/A számú melléklet A Telenor Magyarország Zrt. Általános Szerződési Feltételeinek (ÁSZF) KÜLÖNÖS SZABÁLYAI és DÍJSZABÁSA Számlás előfizetői szolgáltatáshoz Hatályos: 2016. május 23-ától Készítés időpontja:

Részletesebben

J/7331 BESZÁMOLÓ A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

J/7331 BESZÁMOLÓ A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL J/7331 BESZÁMOLÓ A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL TARTALOM Bevezetés, általános értékelés 03 Megújult elektronikus hírközlési szabályozás

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Ikt.sz.:I/128-28/2013/1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 19-én tartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Városháza nagytanácskozó

Részletesebben

Az SDH technológia A technológia és a hálózatszervezés összefoglaló áttekintése

Az SDH technológia A technológia és a hálózatszervezés összefoglaló áttekintése A technológia és a hálózatszervezés összefoglaló áttekintése BME Híradástechnikai Tanszék 1998. TARTALOM 1 AZ SDH TECHNOLÓGIA MEGHATÁROZÓ ELŐNYEI...3 2 AZ SDH HÁLÓZAT MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI...4 2.1 Jelfolyamsebesség...5

Részletesebben

AUDIO ENGINEERING SOCIETY

AUDIO ENGINEERING SOCIETY HUNGARIAN SECTION HÍREK MAGYAR TAGOZAT Szerkeszti: dr. Takács Ferenc, Titkár 36. szám. 2002. március 26. PRO TOOLS HD Mérföldk a Digidesign történetében A Digidesign története a nyolcvanas évek közepére

Részletesebben

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével

Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőrzés területének, ezen belül elsősorban a képzési rendszernek a kutatására az EU finanszírozású Leonardo da Vinci

Részletesebben

EGYEDI ELŐFIZETŐI SZERZŐDÉS egyéni előfizetőként történő kezelés esetén

EGYEDI ELŐFIZETŐI SZERZŐDÉS egyéni előfizetőként történő kezelés esetén EGYEDI ELŐFIZETŐI SZERZŐDÉS egyéni előfizetőként történő kezelés esetén ver. 00 EES LAK 000 000 1. AZ ELŐFIZETŐ ADATAI vezetéknév:... keresztnév:... cég, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó neve:... lakóhely,

Részletesebben

A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem WiFi alapú helymeghatározó rendszere

A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem WiFi alapú helymeghatározó rendszere A Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem WiFi alapú helymeghatározó rendszere Gál Zoltán 1 Marius Onic 2 1 IT igazgató, Debreceni Egyetem TEK, zgal@unideb.hu 2 IT vezet, Nagyváradi Egyetem, omar@uoradea.ro

Részletesebben

1/A számú melléklet. Hatályos: 2015. július 21-étől Készítés időpontja: 2015.06.30. TARTALOMJEGYZÉK I. SZÁMLÁZÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK...

1/A számú melléklet. Hatályos: 2015. július 21-étől Készítés időpontja: 2015.06.30. TARTALOMJEGYZÉK I. SZÁMLÁZÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 1/A számú melléklet A Telenor Magyarország Zrt. Általános Szerződési Feltételeinek (ÁSZF) KÜLÖNÖS SZABÁLYAI és DÍJSZABÁSA Számlás előfizetői szolgáltatáshoz Hatályos: 2015. július 21-étől Készítés időpontja:

Részletesebben

Általános Szerződési és Felhasználási feltételek

Általános Szerződési és Felhasználási feltételek Általános Szerződési és Felhasználási feltételek Érvényes: 2016. május 25-től Kérjük, amennyiben vásárlója, illetve aktív felhasználója kíván lenni Webáruházunknak, figyelmesen olvassa el az Általános

Részletesebben

Kitöltési útmutató A HELYHEZ KÖTÖTT TELEFONSZOLGÁLTATÁS KÉRDŐÍVEIHEZ (2014) 2015. június

Kitöltési útmutató A HELYHEZ KÖTÖTT TELEFONSZOLGÁLTATÁS KÉRDŐÍVEIHEZ (2014) 2015. június Kitöltési útmutató A HELYHEZ KÖTÖTT TELEFONSZOLGÁLTATÁS KÉRDŐÍVEIHEZ (2014) 2015. június 1 Tartalom Tartalom... 2 FONTOS INFORMÁCIÓK A KÉRDŐÍV KITÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN... 4 FOGALMAK... 7 1. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette: Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok Készítette: Némedi János Kovács

Részletesebben

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK

KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, PÁLYÁZATOK ÉS PROGRAMOK A FELSŐOKTATÁSBAN AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM FELSŐOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS TUDOMÁNYOS ÜGYEK FŐOSZTÁLYÁNAK 2005. ÉVI JELENTÉSE Jel2005.rtf A kiadványt összeállította

Részletesebben

Díjszabás T-Mobile előre fizetett szolgáltatás esetén, Dominós ügyfelek részére

Díjszabás T-Mobile előre fizetett szolgáltatás esetén, Dominós ügyfelek részére Csoport kommunikációs igazgatóság Márkastratégia csoport 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Díjszabás T-Mobile előre fizetett szolgáltatás esetén, Dominós ügyfelek részére 1 Az üzletszabályzat 2. számú

Részletesebben

Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól. Tartalomjegyzék

Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól. Tartalomjegyzék Fejezet- és bekezdés címek Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól Tartalomjegyzék 1. A szolgáltató adatai 1.1. A szolgáltató megnevezése,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.3. COM(2013) 855 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről {SWD(2013) 491 final} HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak)

Hálózatok. Alapismeretek. A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak) Hálózatok Alapismeretek A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak) Telekommunikáció: Adó és vevő között információ átvitele adott távolságon Az adatot elektromágneses energia képviseli

Részletesebben

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,

Részletesebben

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 I N F R A S T R U K T Ú R A L É T E S Í T M É N Y E K K I V I T E L E Z

Részletesebben

3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e.

3. Állapítsa meg, hogy 1 db. KÖNYV 5. kötete és annak egyes részei szerzői jogvédelem alatt állnak-e. A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye A szakvélemény címe: Gyűjteményes műnek minősülő kiadványok összehasonlító vizsgálata Ügyszám: SZJSZT 15/12. A szakvélemény szövege A Megkereső által

Részletesebben

EverLinkBusSetup. Beléptető, munkaidő nyilvántartó és parkoló rendszer konfiguráló program felhasználói leírása rendszergazdák részére

EverLinkBusSetup. Beléptető, munkaidő nyilvántartó és parkoló rendszer konfiguráló program felhasználói leírása rendszergazdák részére EverLinkBusSetup Beléptető, munkaidő nyilvántartó és parkoló rendszer konfiguráló program felhasználói leírása rendszergazdák részére Kiemelt magyarországi disztribútor: LDSZ Vagyonvédelmi Kft. Fontos

Részletesebben

Tengeralatti optikai összeköttetések

Tengeralatti optikai összeköttetések Adamik Dániel: Tengeralatti optikai összeköttetések Az Alcatel-Lucent, mint piacvezető cég, termékeinek és rendszereinek részletes ismertetése A tengeralatti kommunikációs összeköttetések története a 19.

Részletesebben

Hírközléstechnika 9.ea

Hírközléstechnika 9.ea } Hírközléstechnika 9.ea Dr.Varga Péter János Hálózatok 2 Távközlő hálózatok 3 Mobil kommunikáció 4 A kommunikáció evolúciója 5 6 A kezdetek 1921 Detroiti rendőrség 2 MHz Egyirányú forgalom 1933 megvalósult

Részletesebben

í t é l e t e t : INDOKOLÁS

í t é l e t e t : INDOKOLÁS Fővárosi Bíróság 7.K.30.277/2004/16. A Fővárosi Bíróság a FOX '99 Kft (Budapest) elsőrendű felperesnek és a Cabal Hungary Rt. (Budapest) másodrendű felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes

Részletesebben

DUALCOM SIA IP TELEPÍTÉSI ÉS ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ. V1.23.2532 és újabb modulverziókhoz. Dokumentum verzió: 1.7 2015.12.03

DUALCOM SIA IP TELEPÍTÉSI ÉS ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ. V1.23.2532 és újabb modulverziókhoz. Dokumentum verzió: 1.7 2015.12.03 DUALCOM SIA IP TELEPÍTÉSI ÉS ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ V1.23.2532 és újabb modulverziókhoz Dokumentum verzió: 1.7 2015.12.03 Tartalomjegyzék 1 Alkalmazási terület... 3 2 Funkciók... 3 3 Modul áttekintés...

Részletesebben

int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a rétegeknek az a feladatuk, hogy valamiféle feladatot végezzenek

int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a rétegeknek az a feladatuk, hogy valamiféle feladatot végezzenek Hálózatok (2. rész) Sorozatunk e részében szó lesz az entitásokról, a csatolófelületekrõl, a protokollokról, a hivatkozási modellekrõl és sok minden másról. int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a eknek

Részletesebben

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához

Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához Segédlet a lakásszövetkezetek tisztségviselőinek megválasztásához A lakásszövetkezetek törvényes működésének elengedhetetlen feltétele a tisztségviselők szabályszerű választása. Az alábbiakban áttekintjük

Részletesebben