EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS MOBILKOMMUNIKÁCIÓS TÁMOGATÁSÁBAN

Átírás

1 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY HÓKA MIKLÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS MOBILKOMMUNIKÁCIÓS TÁMOGATÁSÁBAN Az évenként vissza-visszatérő probléma, a Kelet-Magyarország lakosságát és teherbíró-képességét próbára tevő árvizek ösztönöztek jelen cikk megírására. A január 1-jével hatályba lépett évi LXXIV. törvény a súlyos balesetek, ipari és természeti katasztrófák elleni védelemre vonatkozóan, meghatározza a védelem módjait, az abban résztvevők szerepkörét, de nem intézkedik konkrétan a kommunikációs igények megvalósítására, a vezetés kommunikációs támogatására. A különböző katasztrófák esetén létrehozott válságstábok összetétele is kiolvasható a törvényből, az azonban már nem, hogy a vezetéshez szükséges információt milyen formában és ki biztosítja. A Belügyminisztérium kommunikációs infrastuktúrája alkalmas az információkezelő rendszerek támogatására, véleményem szerint azonban a hatékonyság különösen a legjobban veszélyeztetett régióban néhány szervezési, pontosabban technikai vonatkozásban fokozható lenne. Érezték ezt a problémát a Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság munkatársai is, amikor egy komplex helyzetfelméréssel bízták meg az amerikai székhelyű Auriga Corporationt. Nevezett cég elvégezte a kommunikációs rendszer feltérképezését és február 15-re elkészítette a Belügyminisztérium részére azt a jelentését, melyet néhány vonatkozásban alapként használtam fel a cikk megírásánál. A felmérés a következő célokat tűzte ki: a védelmi, mentési munkálatok meghatározása, a munka szabályozása és irányítása az alárendelt szervezetek részére; a nukleáris balesetek elleni védelem és a várható természeti katasztrófák, ipari katasztrófák nemzeti szervezési és tervezési szintjeinek meghatározása; kifejleszteni a tervezés, a szervezés és a begyakorlás fő alapelveit a veszélyeztetés időszakában, összehangolni a szervezeti feladatokat a lakosság mentésében; biztosítani a szállítást a kijelölt egységeknek, akár nemzetközi felügyelet mellett is;

2 kiteljesíteni a hatóság és speciális szervezetek törzseinek képességét a végrehajtás hatékonyságának növelésére; az előkészítés, alkalmazás, kiküszöbölés és speciális feladatok előzetes feltérképezése, a helyi döntéshozók tervezésének és szervezésének megkönnyítése végett; felkínálni a nemzetközi kapcsolódási lehetőségeket a kooperációra, lehetőségeket keresni a kollektív nemzetközi begyakorlásra; folyamatos kommunikációs szolgáltatások biztosítása a védelmi művelet teljes időtartama alatt. A cikk megírásakor ezen utolsó célkitűzésre koncentráltam főként. SZERVEZETEK A nemzeti katasztrófa-védelmi szervezet háromszintű: a Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság, a 19 megyében működő Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóságok és a városi egységek. Budapesten két speciális szervezet egészíti ezt ki, a Budapesti Repülőtéri Igazgatóság és a Budapesti Parlamenti Tűzoltóság. Jelenleg a Belügyminisztérium rendelkezik egy modern mikrohullámú hálózattal, ami biztosítja ezen szervezetek kommunikációs igényeit. A fővároson belül optikai kábellel oldották meg a csatlakozást, míg a megyék között a mikrohullámú hálózaton. A szervezet harmadik szintje a helyi (városi) egységek, mintegy 154 helyi Polgárvédelmi egység fedi le az ország területét, amely egységek Budapesten kívül az összes magyar várost felügyelik, míg a főváros további 23 önálló egységgel rendelkezik. A katasztrófa-védelem e harmadik szintje jelenleg nem csatlakozik a nemzeti kommunikációs hálózathoz, így mindenképpen meg kell oldani a városi egységek bekapcsolását a rendszerbe mind hang, mind adatátvitel vonatkozásában. A városi egységeknek célszerűen a megyei szintű interfészekhez kellene csatlakozniuk. Két fő szervezet tagjai alkotják a katasztrófa-elhárítás végrehajtóit: a tűzoltóság és a polgári védelem. Mivel mindkét szervezetnek külön kommunikációs hálózata van, célszerű lenne egy egységes irányítás alatt álló célorientált, hatékony hálózat kialakítása, közös üzemeltetéssel.

3 RENDSZEREK Rendelkezésre álló hálózatok: nemzeti ultrarövid hullámú rádiórendszer; helyi mobilrádió-rendszerek; nyilvános kapcsolású telefonhálózat (PSTN) [1] ; nyilvános mobiltelefon-hálózat (Westel, Pannon, Vodafon); nyilvános Internet ( és egyéb elektronikus információk); bérelt vonali hálózatok; a Belügyminisztérium zárt célú telefonhálózata; a Belügyminisztérium mikrohullámú hálózata; a Belügyminisztérium ATM [2] hálózata; a Miniszterelnöki Hivatal X.400 hálózata (Lotus Notes). A továbbiakban a felsorolásban kiemelt rendszerekkel foglalkozom, mivel kutatási területem a rádiórendszerek alkalmazásának vizsgálatához kapcsolódik, és jelen cikk kereteit is jóval meghaladná egy komplex rendszer elemzése. A nemzeti ultrarövid hullámú rádiórendszer A Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó különböző szervezetek egymástól elkülönített, már korszerűtlennek tekinthető, mondhatni elavult mobil rádiórendszereket használnak munkájuk során. Ezektől elkülönül a rendőrség rádiórendszere, minőségileg és technikailag is, mivel országos lefedettséget biztosít, és csatlakozási lehetősége van egyéb telekommunikációs rendszerekhez. A polgári védelem rádiórendszere: (amely a sajátja) 24 csatornás, duplex kommunikációt biztosító, frekvencia sávja: 150,75 155,25 MHz. A rádiórendszer tartalmaz egy szabványos interfészt a PSTN-hez és a Belügyminisztérium zártcélú telefonhálózatához. A tűzoltóság rádiórendszere: (amely a sajátja) 12 csatorna, szimplex kommunikáció, frekvencia sáv: 153, ,950 MHz. A rádiórendszer nem tartalmaz semmilyen interfészt, amelyen keresztül más hálózathoz lehetne csatlakozni. Minden megyének van egy elsődleges (üzemi) csatornája, egy másodlagos (tartalék) csatornája és egy harmadik, szelektív hívások csatornája. Az elsődleges csatornát használják a napi munkavégzés közben, a tartalék csatornát

4 balesetek, illetve akcióban való részvétel esetén, míg a harmadik csatorna a szelektív hívásokra van fenntartva, mobil gépjármű, irányító központ felé stb. Helyi mobilrádió-rendszerek Vészhelyzetben, baleset esetén, azokon a helyeken, ahol nincs lehetőség más kommunikációs rendszert elérni, fontos szerepet töltenek be a gépjárműbe épített mobilrádió-egységek. Minden megyénk rendelkezik ilyen mobil egységgel, amely a koordinációs központ része. Az állapotfelmérésről készült tanulmány is megállapítja, hogy nagy szükség lenne olyan szállítható koordináló rádióközpontokra, amelyek biztosítják a telekommunikációs hálózatokhoz a csatlakozást a gyors információcsere lebonyolítására, különösen a veszélyeztetett helyeken. A rádiórendszerek a múlt örökségeként a centralizált vezetést hivatottak biztosítani, mára azonban ezen túl kell lépni, és a decentralizációt szem előtt tartva a kellő helyre összpontosítani az erőforrásokat, a kommunikációs csatornákat. Természetesen szükség van a helyzetjelentésre is, de például egy árvízvédelmi feladat során, véleményem szerint, nem a koordinációs központ munkatársai fogják az ár terjedését megakadályozni, hanem a helyszínen lévő katasztrófa-elhárítók, a helyszínen jelentkező szükségletek biztosítása után. A Belügyminisztérium mikrohullámú hálózata Ajánlatos, hogy a pont-többpont mikrohullámú rádióhálózat biztosítsa az összeköttetést azon nagyobb városok között, ahol a helyi Polgárvédelmi egységek elhelyezkednek, és csatlakozási felületet adjon a Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóságok felé. állapítja meg a tanulmány. A felmerült igények alapján olyan rendszer kialakítása lenne az ideális, amely az egyszerű telepíthetőségen, a költséghatékonyságon túl nagy sávszélességű hang- és adatátvitelt biztosít, valamint lehetőséget ad olyan zártcélú hálózat kialakítására, amely távszabályozható és moduláris felépítésénél fogva egyszerűen bővíthető. Megfontolandó további interfészek kialakítása, egyrészt a rendőri erők mobilkommunikációs eszközei felé, gondoljunk csak egy esetleges nagyméretű lakossági pánik kialakulására, melyet a katasztrófa-védelmi szolgálat már nem képes hatékonyan kezelni, illetve egyéb rendvédelmi feladatok esetére. Másrészt nem elhanyagolandó a Magyar Honvédség mentési munkálatokban részt vevő

5 egységeinek, alegységeinek kommunikációs igényei sem. A MH-ban, a közeljövőben rendszeresítendő digitális, mobilkommunikációs eszközök várhatóan jó hatásfokkal fogják biztosítani az elvárt szolgáltatásokat, és hatékonyan fogják támogatni mind a vezetést, mind a saját csapatok logisztikai ellátását, valamint az együttműködésből fakadó kommunikációs igényeket. JÖVŐBENI MOBILKOMMUNIKÁCIÓS LEHETŐSÉGEK A jövőre nézve véleményem szerint egy komplett, egységes mobilkommunikációs rendszer kiépítése a lehetséges út, amely hatékonyan képes kezelni minden, a katasztrófa-elhárításban részt vevő szervezet vezeték-nélküli kommunikációs igényét. Szóba jöhető alternatíva több is akad, például az európai (ETSI [3] ) szabványok alapján megalkotott TETRA (Terrestrial Trunked Radio Földi trönkölt digitális rádiórendszer) [4], amely éppen rendvédelmi és katasztrófa-elhárítási feladatokra lett kifejlesztve, de megemlíthető a francia Matra cég rendszere is, a TETRAPOL, amelyet ugyancsak rendvédelmi feladatokra alkottak. Harmadik lehetőségként számba vehető az Ericsson cég alkotta GSM [5] Pro. A cellás mobilrendszerek e továbbfejlesztett változata már megközelíti a trönkölt mobilrendszerek előbb említett két képviselőjének paramétereit, de a külső szolgáltató szükségessége miatt megnehezül egy önálló, zártcélú hálózat kialakítása, amely a Belügyminisztérium sajátjának tekinthető. A modern mobilkommunikációs rendszerek rendelkeznek mindazon technikai paraméterekkel és szolgáltatásokkal, amelyek a 21. század elején elvárhatók egy bonyolult, váratlan feladat sikeres végrehajtásának mobilkommunikációs támogatásához.

6 FELHASZNÁLT IRODALOM Feasibility study for the Hungarian Ministry of Interior Communications system plan. Final Report Volume I-II. February 15, HÓKA Miklós: A TETRA rendszer bemutatása, a katonai alkalmazás lehetősége. Diplomamunka, ZMNE, Katonai Kommunikációs Rendszerszervező Tanszék, [1]PSTN - Public Switched Telephone Network - Nyilvános, kapcsolt telefon-hálózat. [2]ATM - Asyncronious Transfer Mode - Aszinkron adatátvitel. [3]ETSI - European Telecommunications Standard Institute - Európai Távközlési Szabványintézet. [4]A TETRA rendszer Magyarországi kiépítésének és üzemeltetésének pályázatát a Magyar Posta Rt. nyerte meg, és várhatóan 2002 elején kezdik meg az infrastruktúra kialakítását. [5]GSM - Global System for Mobile Telecommunications - Az ETSI által Európa számára kidolgozott nyilvános célú digitális, cellás rádiótelefon-rendszer (900 és 1800 MHz-en működő) ma használatos elnevezése.