J-N-SZ Megyei Hámori András SZKI és SZI szóbeli

Átírás

1 Tétel_08: Az Ön feladata munkahelyén az újonnan vásárolt munkaállomások csatlakoztatása a cég számítógépes hálózatára, valamint az esetleges kábelezési hibák elhárítása. Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Számítógép belső felépítése Bővítő helyek PCI : A PCI (Peripherial Component Interconnect) a CPU és a perifériák összekötésére szolgáló processzorfüggetlen adatút (sín, busz), 64 bit/33 MHz, 120 MB/s. Az Intel dolgozta ki a PCI (Peripherial Component Interconnect) busz ajánlását. A PCI busz ellentétben a VESA busszal teljesen elkülönül az ISA busztól. A PCI-t használó alaplapokon csak a korábbi adapterek használata miatt hagyták meg az ISA csatlakozót is.a PCI első változata 32 bites, és szinkron működésű volt, max. 132 MB/s adatátviteli sebességgel (33 MHz). A Pentiumhoz illeszkedve megjelent a 64 bites PCI busz (66MHz, teljes sávszélessége 528 MB/s). A PCI processzorhoz illesztéséhez külön vezérlőáramkör szükséges, ami növeli a költségeket. Előnye, hogy maga a busz hardverfüggetlen, a megfelelő vezérlőáramkörökkel szinte minden korszerű CPU-hoz alkalmazható. Ez azt is jelenti, hogy a PCI adaptereket nemcsak az IBM PC-ben, hanem ha a szoftver egyébként támogatja, bármilyen PCI vezérlőkártyával rendelkező számítógépben alkalmazni lehet. PCI Express 1* 4* 8* 16*: A PCI Express (PCIe) a PCI sínrendszer egyik utódja. Nem összetévesztendő a teljesen más elven működő korábbi PCI-X-szel. A PCIe a PCI-hoz hasonlóan az OSI modell alsó négy rétegét implementálja (fizikai, adatkapcsolati, hálózati és szállítási réteg), a legfelső réteg megvalósítása a két sín esetén kompatibilis, így az alkalmazások mindkét esetben ugyanazt a folytonos címzési modellt használhatják. A PCIe esetében a fizikai adatátvitel nagy sebességű soros kapcsolaton keresztül történik, szemben a PCI sínnel, ahol 32 vagy 64 bites párhuzamos sínt alkalmaznak. A PCI-nál az eszközök osztoznak a sínen, míg a PCI Expressnél egy switchen keresztül érik el (point-to-point síntopológia) a sínt (minden eszköz úgy látja, mintha saját külön sínnel rendelkezne. A switch gondoskodik a point-to-point kapcsolatok létrehozásáról és a vezérli a sín adatforgalmát. A switch és az eszközök közötti kapcsolatokat link-nek nevezik. Egy PCIe link duál szimplex, azaz az adó és a vevő két egyirányú csatornán keresztül forgalmaz. Minden link egy vagy több sávból (angolul lane-ből) állhat. Egy sáv egy bájt egyidejű átvitelét teszi lehetővé, ami a gyakorlatban körülbelül 2,5 Gbit/s adatátviteli sebességet jelent. A PCIe 1, 2, 4, 8, 12, 16 és 32 sávból álló linkek létrehozását támogatja. A switch alkalmazása lehetővé teszi a rendelkezésre álló sávszélesség jobb kihasználását és az adatforgalom fontosság szerinti osztályozását. USB 2.0: Az Universal Serial Bus (USB; magyarul: univerzális soros busz) manapság nagyon elterjedt, ban az Intelnél kifejlesztett számítógépes csatlakozó. Előnyös tulajdonsága, hogy teljeskörűen Plug and Play, az összes modern operációs rendszer támogatja, és azonos felépítésű, akár PC akár Mac számítógép része. Az USB jó tulajdonsága, hogy osztható, ezt ún. USB hub-ok hajtják végre. Minden USB bővítőkártyán van egy integrált ún. root hub (gyökérhub). Erre csatlakoztathatunk USB eszközöket, vagy akár egy külső hubot (ez asztali gépeknél nem jellemző, inkább notebookoknálszokták használni). Több verziója létezik: a régi gépeken USB 1.0 vagy 1.1 (a gyors módban ( full speed ) 12 Mbit/sec=1,5 MB/s), ami lassabb, az újabb gépeken minimum USB 2.0 támogatás van (aminek névleges átviteli sebessége 480 Mbit/sec=60 MB/s). USB 3.0: 2008 november 12-én bejelentették a SuperSpeed nevű USB 3.0 szabványt, amely a korábbi USB 2.0 változatnál tízszer gyorsabb 5 Gbit/s átviteli sebességet kínál. A nagyközönség számára 2010 nyarán kezdtek megjelenni az első USB 3.0-ás eszközök. FireWire: A FireWire (szó szerint: tüzes drót) egy nagy sávszélességű adatkábel, illetve a hozzá tartozó szabvány, ami gyors kommunikációt tesz lehetővé a személyi számítógépeken. A FireWire az Apple márkaneve; a szabvány hivatalos neve IEEE 1394, a Sony az i.link elnevezést használja.a szabványt az Apple alkotta meg 1995-ben. Az USB-hez hasonló, kevésbé elterjedt, de nagyobb sebességű: 400 és 800 Mbit/s-os változata létezik. Alkalmazása leginkább az Apple, Sony, Dell laptopokra és a digitális kamerákra jellemző, de asztali számítógépeken is megtalálható. A FireWire soros kommunikációs szabvány, a párhuzamos SCSI leváltására hozták létre. Legfeljebb 63 eszköz kapcsolható össze vele kör nélküli topológiába (azaz sorba lehet kötni, visszacsatolni viszont nem). Támogatja a Plug and Play-t és a hot swapping-et. Ad hoc hálózatok építésére is használható. A FireWire szabvány továbbfejlesztése során született a FireWire 800, mely még nagyobb, 800 Mbit/s sebességű adatátvitelt tesz lehetővé. Ennek használatához egy újabb, 9 érintkezős csatlakozót vezettek be, ami azonban visszafelé kompatibilis a korábbi szabvánnyal. Ez azt jelenti, hogy a FireWire 800 szabványú csatlakozóval ellátott számítógépekre ugyanezen a porton keresztül, megfelelő kialakítású kábellel csatlakoztathatók FW400-as eszközök. Az Apple 2009-ben megjelent ún. Unibody 45

2 kialakítású MacBook Pro laptopjain például már nem különül el a korábban két külön csatlakozóval képviselt Firewire 400 és 800, helyette csak egyetlen FireWire 800 csatlakozó került a gépre, amire a megfelelő átalakító kábel segítségével lehet rákötni a FW400 szabványú eszközöket. Szabványok IEEE 802 az IEEE szabványoknak a helyi hálózatokkal és a városi hálózatokkal foglal-kozó szabványainak egy csoportja. Több speciális, IEEE 802 szabvány a változó csomag-hosszúságú hálózatokra szorítkozik csak. (Ellentétben a cella alapú hálózatokkal, ahol az adatokat rövid, egyforma hosszúságú egységekben továbbítják, amelyeket celláknak neveznek. Az izoszinkron hálózatok, ahol az adatok továbbítása szabályos oktettek folyamtatában vagy oktettek csoportjában történik, szabályos idő intervallumok szerint, szintén kívül esnek a ennek a szabványak a hatőkörén.) A 802-es szám egyszerűen az első szabad szám volt az IEEE álatl kiosztott számok között, és semmi köze ahhoz a tényhez, hogy a csoport az első megbeszélését 1980 februárjában tartotta. Az IEEE 802 szabvány családot az IEEE 802 LAN/MAN Standards Committee (LMSC) gondozza. A legszélesebb körben használt szabványok az Ethernet család, a IEEE 802.3, a token ring, a vezeték nélküli LANok a bridzselt és virtuálisan bridzselt LAN-ok. A legnevezetesebb protokollok - IEEE Ethernet - IEEE Token Ring (vezérjeles gyűrű) - IEEE Wireless LAN (Wi-Fi zárójelentés) Hálózati kártyák A hálózatépítés lépései: - A hálózati kártya beépítése. - A hálózati kártya beállítása. - A kábelezés. - A hálózati elemek beépítése és installálása. - A szerver(ek) és a kliensek installálása. A hálózati kártya a számítógépek hálózatra kapcsolódását és az azon történő kommunikációját lehetővé tevő bővítőkártya. Manapság már az alaplapok többsége integrált formában tartalmazza. Az az egység, amely minden hálózatra kötött számítógépben megtalálható. A hálózati kártya teszi lehetővé, hogy a hálózat fizikai közegéhez (legtöbbször kábelezés) kapcsoljuk a számítógépünket. Sok gyártója létezik, de a szabványosítás miatt bármelyik összekapcsolható egymással. Nincs viszont szabványosítva a számítógép - hálózati kártya felület, ezért gyártó specifikus driver-t (meghajtó programot) kell használni a kártya működtetésére. Manapság legtöbben a sodrott érpárral való összeköttetést preferálják, de egyre többen használnak vezeték nélküli topológiát a költséges és nehézkesen kiépíthető kábelkötegek elkerülése végett. Régebben koaxiális kábelt használtak, amelynek az volt az előnye, hogy külön dedikált eszköz jelenléte nélkül volt lehetőség újabb és újabb eszközök beiktatására a hálózatba - persze a hálózatba kötött eszközök számával erősen romlott a sávszélesség. Manapság a sodrott érpárral való összeköttetés 100, 1000 Mbit/s (régebben 10 Mbit/s) sávszélességet biztosít. Wireless esetén 11 Mbit/s (802.11b), valamint 54 Mbit/s (802.11g). Általában két LED-et is találunk a kártyán, ez a hibakeresésnél könnyíti meg a dolgunkat. A sárga színű LED akkor világít, ha sikeresen csatlakoztunk az UTP-s kábellel. Ez két gép esetén annyit jelent, hogy a másik gépbe is be van dugva a kábel, illetve HUB esetén, hogy van HUB a vezeték másik végén. Ez a sárga LED adásnál villog.a zöld színű LED akkor világít, ha a kártya lehetőséget lát a 100Mbites adatátvitelre. Ez akkor történhet meg, ha a környezet is képes ilyen sebességű kommunikációra. Itt is igaz, hogy 100Mbites adás közben ez a LED villog. A hálózati kártya csatlakozhat a számítógéphez PCI, PCI Express USB, PCMCIA csatolófelületeken keresztül. A legfontosabb gyártók: 3Com, AEI Intelligent Technologies, AMD, ASIX Electronics, Belkin, Broadcom, Cisco, Digital Equipment Corporation (DEC), D-Link, Intel, LeWiz Communications, Linksys, Marvell Technology Group, National Semiconductor, Netgear, Novell, Realtek, VIA Networking, Xircom: Acquired by Intel in 2001 Hálózati kártya beszerelése - Távolítsa el a számítógép oldallapját - Készítse elő a kártyát a beszereléshez. - Igazítsa a kártyát a nyíláshoz úgy, hogy az egy vonalban legyen a nyílással. Ha a kártyát nem megfelelően helyezi be, az alaplap károsodhat). 46

3 - Óvatosan illessze a kártyát a foglalatba. Határozott mozdulattal nyomja le a kártyát, és ügyeljen arra, hogy az pontosan a helyére kerüljön. - Helyezze vissza a csavart, hogy rögzítse a kártyát a számítógéphez. - Zárja vissza a számítógép oldallapját - Csatlakoztassa a számítógépet és a berendezéseket az elektromos hálózathoz, majd kapcsolja be azokat. -Telepítse a kártyához szükséges illesztő programot a kártya dokumentációja alapján. Hibajelenségek A hálózati kapcsolatok hibáinak számos oka lehet, de általában a nem megfelelő hálózati kártyák, a helytelen kapcsoló beállítások, a hibás hardver vagy az illesztő program-problémák okozzák a gondot. A hálózati kapcsolatok hibáinak néhány tünete csak időszakosan tapasztalható, így nem utal egyértelműen az említett okokra. Előfordulhat az is, hogy az operációs rendszer frissítése következtében lépnek fel a hálózati problémák: a korábbi vagy eltérő operációs rendszeren helyesen működő ugyanazon hálózati kártya a frissítést követően például problémákat okozhat. A hálózati probléma okozója a kiszolgáló áthelyezése is lehet. A hálózati problémák leggyakrabban az alábbi okokra vezethetők vissza. -A hálózati kártyák és a kapcsolóportok kétirányú adatátvitelre vonatkozó szintje eltérő vagy nem egyeznek az adatátviteli sebesség beállításai. -A 10/100 Mb/s átviteli sebességű kártyák és kapcsolók helytelenül hajtják végre a váltást, mert az automatikus érzékelés bizonyos beállításai helytelen módon észlelik egyes hálózati kártyák adatátviteli sebességét. -A hálózati kártya nem kompatibilis az alaplappal, esetleg egyéb hardver vagy szoftverösszetevőkkel és illesztő programokkal. Sínrendszerek A számítógép egyes részei párbeszédet folytatnak egymással. Az üzeneteket az alaplapon található buszok (sínek, vezetékcsoportok) szállítják. A processzor buszokon keresztül csatlakozik környezetéhez. A buszrendszer előnye, hogy lehetővé teszi a CPU és a perifériák valamint a memória és a perifériák közti közvetlen kapcsolatot. A buszrendszer minősége nagymértékben meghatározza a számítógép gyorsaságát, azaz hiába van egy gyors processzorunk, ha a buszrendszerünk lassú. A buszrendszer sebességét MHz-ben adják meg. Kétféle jelállapot jellemezhet egy vezetéket: logikai 1 (van áram), logikai 0 (nincs áram). Szabványok Tartalmilag három főcsoport létezik: Adatsín: az egységek számára szükséges adatok továbbítására szolgál. Általában a processzor által meghatározott számú vezetéket tartalmaz. Rendszerint az adatsín 8, 16, 32 vagy 64 bit szélességű. Címsín: A processzor ezeken közli, hogy hova küldi az adatot. Az egységek kijelölése a címük alapján történik. Ez a sín ezeknek az adatoknak a továbbítására szolgálnak. A címsín szélességét minden esetben a processzor határozza meg, amiből következtetni lehet az elérhető fizikai memóriaterület méretére is. Általában a memória és az I/O eszközök használhatják ugyanazt a címtartományt, de természetesen meg kell egymástól különböztetni ezeket. Erről még a későbbiekben bővebben is lesz szó. A mai processzorok esetében a címsín szélessége 32 bit. Vezérlősín: Itt haladnak a vezérlőjelek: megszakítás-vezérlés, órajel adatátvitel-vezérlés. A részegységek működési módját ennek a sínnek a használatával oldják meg. A vezérlősín esetében már általában nem igaz az, hogy egymással párhuzamosan futó vezetékek alkotják. Minden olyan jelet ide sorolunk, amely állapotának módosítása valamely egység működésének megváltozását vonja maga után. A vezérlősín jeleit funkciójuk alapján tovább csoportosíthatjuk Belső buszrendszer: a processzoron belüli adatátvitelt bonyolítja le Külső buszrendszer: a processzor és a perifériák közti adatátvitelt végzi (ez rendszerint lassúbb) Soros buszok: RS-232, RS 485, PS/2, USB (Universal Serial Bus) Párhuzamos buszok (az adatok párhuzamosan futnak a perifériából a gépbe vagy a gépből a perifériába) AT busz (ISA ), MCA busz, EISA busz (továbbfejlesztett ISA busz), VESA lokális busz, PCI busz,pcmcia, AGP 47

4 Perifériák A periféria egy olyan számítógépes hardver, amivel egy gazda számítógép képességeit bővíthetjük. A fogalmat általában azokra az eszközökre alkalmazzák, melyek külsőleg csatlakoznak a gazdagéphez, tipikusan egy számítógépes buszon keresztül, mint például az USB. Tipikus példa a joystick, nyomtató, és lapolvasó. Hálózati nyomtató A hálózati nyomtatók olyan eszközök, amelyek gyakorlatilag egy komplett számítógépet integrálnak magukba, hogy önállóan tudjanak kapcsolódni a hálózatra. Ennek megfelelően a szokásos csatlakozók mellett találunk rajtuk egy RJ-45-ös aljzatot is. Csatlakoztatva őket a hálózatra, automatikusan, vagy kezdeti beállítás után saját hálózati címmel fognak rendelkezni ugyanúgy, mint bármely más számítógép. Ennek előnye, hogy a nyomtató teljesen autonóm működésű lesz, nem függ a hozzá csatlakozó számítógép állapotától, beállításaitól. Konfigurációját rendszerint távolról is elvégezhetjük valamely számítógépről egy böngésző segítségével. Illetéktelen hozzáférések ellen jelszavak beállításával, illetve hálózati címek korlátozásával védekezhetünk. Otthoni hálózatba főként ára miatt nem jellemző és nem is indokolt a beszerzése, vállalatok esetén azonban a nagyobb nyomtatási igény kielégítése miatt érdemes vásárlását megfontolni. Használhatunk vezeték nélküli nyomtatót: ezekbe a nyomtatókba egy vezeték nélküli kártya van beépítve, és az áramforráshoz csatlakoznak, nem a hálózathoz vagy a számítógéphez. A nyomtató bekapcsolása után ellenőrizze a mellékelt dokumen-tációt, és ez alapján csatlakoztathatja a nyomtatón a hálózaton található számítógé-pekhez. A vezeték nélküli nyomtatás biztonsági beállításait a nyomtató gyártója hatá-rozza meg. A nyomtatót közvetlenül a hálózatra csatlakoztathatjuk: ehhez a nyomtatót a hálózati elosztóhoz vagy útválasztóhoz kell csatlakoztatni. Ezen nyomtatók telepíté-sének módja attól függ, hogy a nyomtató és a hálózati eszköz Ethernet, univerzális soros busz (USB), vagy más csatlakozótípust használ. Mindenképpen használjuk a nyomtató gyártója által biztosított telepítési információkat és eszközöket. Több nyomtatót csatlakoztathatunk közvetlenül a hálózatra: ehhez szükséges feltétel, hogy a hálózati elosztó vagy útválasztó több nyomtatócsatlakozót is tartalmaz-zon. Informatikai alapfogalmak Hálózati eszközök Számítógépes hálózatokban többféle hálózati eszközt használnak. Routerek (forgalomirányító, útválasztó): a számítógép-hálózatokban egy útválasztást végző eszköz, amelynek a feladata a különböző például egy otthoni vagy irodai hálózat és az internet, vagy egyes országok közötti hálózatok, vagy vállalaton belüli hálózatok összekapcsolása, azok közötti adatforgalom irányítása. Switchek (kapcsoló): aktív számítógépes hálózati eszköz, amely a rá csatlakoztatott eszközök között adatáramlást valósít meg. Többnyire az OSI-modell adatkapcsolati rétegében (2. réteg, esetleg magasabb rétegekben) dolgozik. A fizikai rétegbeli feladatokat ellátó hubokkal szemben az Ethernet switchek adatkapcsolati rétegben megvalósított funkciókra is támaszkodnak. A MAC címek vizsgálatával képesek közvetlenül a célnak megfelelő portra továbbítani az adott keretet; tekinthetők gyors működésű, többportos hálózati hídnak is. Portok között tehát nem fordul elő ütközés (mindegyikük külön ütközési tartományt alkot), ebből adódóan azok saját sávszélességgel gazdálkodhatnak, nem kell megosztaniuk azt a többiekkel. A broadcast és multicast kereteket természetesen a switchek is floodolják az összes többi portjukra. Hubok: számítógépes hálózatok egy hardvereleme, amely fizikailag összefogja a hálózati kapcsolatokat. Másképpen szólva a hub a hálózati szegmensek egy csoportját egy hálózati szegmensbe vonja össze, egyetlen ütközési tartományként láttatja a hálózat számára. Leegyszerűsítve: az egyik csatlakozóján érkező adatokat továbbítja az összes többi csatlakozója felé. Kétféle típusa létezik, a passzív hub, ami jelerősítést nem végez, illetve az aktív hub, mely a repeaterhez hasonlóan erősíti és újragenerálja a jeleket. Repeater (ismétlő): Az ismétlő a jelek újragenerálására használt hálózati készülék. Az ismétlő újragenerálja az átvitel közbeni csillapítás miatt eltorzult analóg v. digitális jeleket. Az ismétlő nem végez intelligens forgalomirányítást. Bridge (híd): A LAN-okat lehet vele összekapcsolni. Az adatkapcsolati rétegben működő eszköz. A hidak az adatkapcsolati rétegbeli címeket vizsgálják meg, hogy elvégezhessék a forgalomirányítást. Modem: A modem (a modulátor és demodulátor szavakból összetett szó) egy olyan berendezés, ami egy vivőhullám modulálásával a digitális jelet analóg információvá, illetve a másik oldalon 48

5 ennek demodulálásával újra digitális információvá alakítja. Az eljárás célja, hogy a digitális adatotanalóg módon átvihetővé tegye. A modem egy másik modemmel működik párban, ezek az átviteli közeg két végén vannak. Szigorú értelemben véve a két modem két adatátviteli berendezést köt össze, azonban a másik végberendezés tovább csatlakozhat az internet felé. Néhány elterjedt modem: telefonos modem, ADSL modem, kábelmodem, rádiós modem, optikai modem, mikrohullámú modem Eszközök csatlakoztatása A hálózati eszközöket más-más kábellel kell összekötni. Többféle kábel létezik, pl. a koax, optikai, STP. Az UTP kábel elterjedt, azonban ennek is több típusa létezik. Lehet egyenes, illetve keresztkötésű UTP kábel is. Kétféle bekötési sorrendjuk van, az A, illetve a B típusú. Az A típusú bekötés: zöld-fehér zöld narancs-fehér kék kék-fehér narancs barna-fehér barna A B típusú bekötés: narancs-fehér narancs zöld-fehér kék kék-fehér zöld barna-fehér barna Ha az UTP kábel mindkét vége A, vagy B bekötés szerint van bekötve, akkor egyenes kábelről beszélünk, ha a két vége eltérően van bekötve, akkor keresztkötésű kábelről. Egyeneskötésű kábel használata: PC Switch; Router Switch; Hub -- PC Keresztkötésű (crosslink): Router PC; PC PC; Swicth -- Switch Konzol (cross-over): Számítógép soros portja és router/switch konzol portja (DB-9 - RJ-45 átalakító) közötti átvitelhez. LAN átviteli közegek, kábelek specifikációi, csatlakozók, szerszámok Kábelek: A csavart, vagy más néven sodrott érpár (Unshielded Twisted Pair - UTP) két szigetelt, egymásra spirálisan felcsavart rézvezeték. Ha ezt a sodrott érpárat kívülrõl egy árnyékoló fémszövet burokkal is körbevesszük, akkor árnyékolt sodrott érpárról (Shielded Twisted Pair - STP) beszélünk. A csavarás a két ér egymásra hatását küszöböli ki, jelkisugárzás nem lép fel. Általában több csavart érpárt fognak össze közös védõburkolatban. Pontosan a sodrás biztosítja, hogy a szomszédos vezeték-párok jelei ne hassanak egymásra (ne legyen interferencia). Az épületekben lévõ telefon hálózatoknál is csavart érpárokat használnak. A felhasználásuk számítógéphálózatoknál is ebbõl a ténybõl indult ki: ezek a vezetékek már rendelkezésre állnak, nem kell új vezetékeket kihúzni a munkahelyekhez. Ma már akár 100 Mbit/s adatátviteli sebességet is lehet ilyen típusú vezetékezéssel biztosítani. Alkalmasak mind analóg mind digitális jelátvitelre is, áruk viszonylag alacsony. A zavarokkal szemben való érzékenységük tovább növelhetõ, ha árnyékolást alkalmazunk a csavart érpár körül. Az UTP kábelek minõsége a telefonvonalakra használtaktól a nagysebességû adatátviteli kábelekig változik. Általában egy kábel négy csavart érpárt tartalmaz közös védõburkolatban. Minden érpár eltérõ számú csavarást tartalmaz méterenként, a köztük lévõ áthallás csökkentése miatt. Szabványos osztályozásuk: Típus Használati hely 49

6 1. kategória hangminõség (telefon vonalak) 2. kategória 4 Mbit/s -os adatvonalak (Local Talk) 3. kategória 10 Mbit/s -os adatvonalak (Ethernet) 4. kategória 20 Mbit/s -os adatvonalak (16 Mbit/s Token Ring) 5. kategória 100 Mbit/s -os adatvonalak (Fast Ethernet) Az UTP kábeleknél általában az RJ-45 típusjelű csatlakozót használják a csatlakoztatásra. A másik vezeték kialakítási megoldás a koaxiális kábelek használata. Széles körben két fajtáját alkalmazzák: Az egyik az alapsávú koaxiális kábel, amelyet digitális jelátvitelre alkalmaznak, a másik az ún. szélessávú koaxiális kábel amelyet pedig analóg átvitelre használnak. Az alapsáv elnevezés még abból az idõbõl származott, amikor telefonbeszélgetésekre alkalmazták a kábeleket, és itt a sávszélesség az érthetõ emberi hangnak megfelelõ kb. 0-4 khz volt. A televíziós rendszerek megjelenésével a tv jelek átviteléhez jelentõsen nagyobb sávszélesség kellett, ezeket a szélessávú kábelekkel oldották meg. A koaxiális kábelek három igen lényeges jellemzõje van: a hullámellenállása (Z0), a hosszegységre esõ késleltetési ideje és a hosszegy-ségre esõ csillapítása. Ethernet hálózatokban az alapsávú koaxiális kábelek két típusa ismert az ún. vékony (10Base2) és a vastag (10Base5). A típusjelzésben szereplõ 2-es és 5-ös szám az Ethernet hálózatban kialakítható maximális szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200 méter, vastagnál 500 méter lehet. A digitális átviteltechnikában vékony koaxiális kábeleket Ethernet helyi hálózatok kialakításánál használnak. Csatlakozásra BNC (Bayone-Neil-Councelman) dugókat és aljzatokat használnak. A jelenlegi legkorszerûbb vezetékes adatátviteli módszer, az üvegszálas technológia alkalmazása. Az információ fényimpulzusok formájában terjed egy fényvezetõ közegben, praktikusan egy üvegszálon. Az átvitel három elem segítségével valósul meg: - fényforrás - átviteli közeg - fényérzékelő A fényforrás egy LED dióda, vagy lézerdióda. Ezek a fényimpulzusokat a rajtuk átfolyó áram hatására generálják. Az, hogy ez a módszer nagyobb távolságokon is mûködjön átviteli közegként vékony üvegszálat kell alkalmazni és a fényveszteségeket minimálisra kell csökkenteni. Fényveszteség három részbõl áll: a két közeg határán bekövetkezõ visszaverõdés (reflexió), a közegben létrejövõ csillapítás és a közegek határfe-lületén átlépõ fénysugarak. Az elsõ hatás a határfe-lületek gondos összeillesztésével minimálisra csök-kenthetõ. Döntõ jelentõségû az a tény, hogy a csillapítás nem az üveg alapvetõ tulajdonsága, hanem azt az üvegben lévõ szennyezõdések okozzák. A csillapítás megfelelõ anyag-választással minimalizálható. Gondoskodni kell arról, hogy az optikai szálat csak minimális fizikai terhelés érje, minden nagyobb és hosszabb ideig tartó terhelést más szerkezeti elem vegyen át, mely védelmet és terhelésátvitelt a kábel konstrukciónak kell biztosítania. Ethernet hálózatokban az üvegszálas kábelt 10BaseF néven definiálták. A legfontosabb szerszámok a hálózat kialakításánál: - Blankoló, krimpelőfogó, kábelteszter, csavarhúzók, fogók Tesztelés A számítógépes hálózatokban a kábelek hibásak lehetnek. Ezen hibák felderítésére találták ki a kábeltesztereket. Ezek a kábelteszterek meg tudják mondani a kábel bekötési sorrendjét, esetleges szakadásának pontos helyét, hosszát. A hálózat tesztelése adatcsomagok küldésével történik. Ping tesztelés. Számítógépes hálózati eszköz (illetve a szoftver neve), melynek segítségével ellenőrizhető, hogy az adott távoli számítógép elérhető-e egy IP hálózaton keresztül. Az eszköz, mely egy számítógépes program, az ICMP protokoll ECHO parancsát küldi az ellenőrizni kívánt számítógépnek, melynek hatására az változtatás nélkül visszaküldi a kapott adatcsomagokat. A parancs elküldése után a program várja a válaszokat, majd megérkeztük után kiszámolja az oda-vissza út idejét és az adatveszteséget. Ha egy csomag nem érkezik vissza az élettartamán (TTL) belül, elveszettnek minősül. 50