SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Érvényesség

2 Tartalom XVI. KERÜLET KERTVÁROSI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATA...HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI... 1 I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ÉS BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A XVI. Kerület Kertvárosi jellemző adatai Az Intézmény jogállása Az Intézmény felügyelete és irányítása Az Intézmény vezetője Az Intézmény képviselete Az Intézmény feladatai II. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE... 7 I. Rész: Az Intézmény vezetésének általános szabályai Az Intézmény vezetési rendszerének felépítése Az Intézmény működésének operatív szabályozása Vezetést segítő testületek Kontrolling rendszer II. rész: A vezetők jogállása, feladatai, jogköre és felelössége, helyettesítésük rendje Igazgató Általános Igazgató Helyettes Alapellátásért felelős igazgató helyettes Gazdasági Igazgató Gazdasági igazgató helyettes Intézetvezető főnővér III. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek Általános Igazgató helyettes közvetelen irányítása alá tartozó szervezeti egységek Alapellátásért felelős Igazgató helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek Az Intézetvezető Főnővér közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek / munkakörök19 5. Gazdasági Igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek IV. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ TANÁCSADÓ ÉS TANÁCSKOZÓ TESTÜLETEK, ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK I. RÉSZ: TANÁCSKOZÓ TESTÜLETEK Vezetői Értekezlet Alapellátási Értekezlet Vezető Asszisztensi Értekezlet Munkahelyi Értekezlet II. RÉSZ: TANÁCSADÓ TESTÜLET Szakmai Vezető Testület III. RÉSZ: ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK Közalkalmazotti Tanács (KT) Magyar egészségügyi szakdolgozói Kamara (MESZK) Szakszervezet (EDDSZ) V. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE I. RÉSZ Érvényesség

3 1. Alapelvek A Működés Általános Szabályai A Betegellátás Szabályai II. RÉSZ: Az EGYES SZAKFELADATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI Járóbeteg-szakellátás Rendelésvezető főorvos feladatai, felelősségi köre Szakorvos feladatai, felelősségi köre Vezető asszisztens felelősségi köre Szakasszisztens, asszisztens felelősségi köre Alapellátás Gyermek Háziorvosi Szolgálat Az Ifjúság-egészségügyi Szolgálat Háziorvosi Szolgálat Felnőtt háziorvosok délközi rendelkezésre állása A Védőnői Szolgálat működése Gyermek és ifjúsági Fogászat III. rész Oktatás, képzés, szakképzés Továbbképzés IV. rész: A Jogkörök gyakorlásának rendje Munkáltatói jogok gyakorlása Kötelezettségvállalási jogkörök Aláírási (kiadmányozási) jogosultságok, az ügykezelés és a bélyegzők használatának rendje Képviseleti jogok A sajtó és a tömegtájékoztatási tevékenység rendje Az Intézmény dolgozóinak általános jogai és kötelezettségei V. rész: Az intézmény szabályozási rendje Az intézmény működésének főbb szabályai Utasítási Jogkör Az utasítás végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése, az utasítás megtagadása A vezetők beszámoltatása Szolgálati út A munkakörök átadása és átvétele Helyettesítésekre vonatkozó szabályok Fegyelmi és anyagi felelősségre vonás szabályai Panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok (beadványok) intézése Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem, sugárvédelem Adatvédelem, titoktartási kötelezettség VI. rész: Az intézmény szerződéskötési rendje Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés Munkavégzéssel kapcsolatos szerződések Szerződéskötés rendje a beszállítókkal, szolgáltatókkal Adatszolgáltatás VI. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSI RENDSZERE Külső ellenőrzések Belső ellenőrzések VII. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZERE ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATAI Érdekvédelem Közalkalmazotti Tanács Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Betegjogi képviselő Érvényesség

4 5. Ellátási terület önkormányzatának Egészségügyi Bizottsága Lakossági kapcsolatok VIII. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK IX. FEJEZET :HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK Mellékletek: Érvényesség

5 I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ÉS BEVEZE- TŐ RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény vezetésének és működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy az Alapító Okiratban, a jogszabályokban, valamint szerződésekben rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat területi hatálya a XVI Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata székhelyére és telephelyeire, személyi hatálya a vele munkavégzésre alkalmazásban, illetőleg szerződött jogviszonyban állókra terjed ki. Kiterjed továbbá jelen szabályzat hatálya valamennyi az Intézmény területén működő, az Intézménnyel szolgáltatási vagy közreműködői szerződéses jogviszonyban álló szakmai és nem szakmai szervezetekre. 3. A XVI. Kerület Kertvárosi jellemző adatai Elnevezése: XVI. Kerület Kertvárosi Székhelye: 1163 Budapest, Tekla utca 2/c Telephelyei: Az Intézmény Alapító Okiratában leírtak szerint Budapest, XVI. kerület Működési területe: A területen kívüli betegek ellátása a mindenkori hatályos jogszabályok, illetve szerződések alapján történik. Alapítás éve: Alapította: Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzat Az Alapító Okiratot módosító képviselő-testületi határozat száma, kelte: Alapító okirat: 353/2007.(VI.13.), 39/2008.(I.23.) Kt., és a 255/2009.(V.6.) Kt., 188/2010(IV.14)Kt Az intézmény alapítói vagyona ,- Ft. azaz kettőszáznegyvenegymillió-kilencvennégyezer-öt forint. Az alapítói vagyon részletezését Vagyona: az Alapító Okirat 1. sz. melléklete tartalmazza Háziorvosi alapellátás Háziorvosi ügyeleti ellátás Járó-betegek gyógyító szakellátása Járóbetegek rehabilitációs szakellátása Járó-betegek gyógyító gondozása Egynapos sebészeti ellátás Foglalkozás egészségügyi alapellátás Fogorvosi alapellátás Fogorvosi szakellátás Képalkotó diagnosztikai szolgáltatások Család és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúság- egészségügyi gondozás Saját helyiségek, terület alaptevékenységen belüli bérbeadása Önkormányzatok elszámolási a költségvetési szerveikkel Humán-egészségügyi tevékenységek pénzügyi igazgatása Érvényesség

6 4. Az Intézmény jogállása Az Intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az Intézmény önálló jogi személy. Vezetője az igazgató, akit az alapító önkormányzat képviselőtestülete nevez ki. Tevékenységéért, valamint a használatában lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért az Intézmény vezetője a jogszabályokban meghatározott módon felelős. 5. Az Intézmény felügyelete és irányítása Az Intézmény fenntartó és felügyeleti szerve a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő testülete. 6. Az Intézmény vezetője Az Intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Megválasztása (nyilvános pályázat eredménye alapján), felmentése és a fegyelmi eljárás lefolytatása a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestület hatáskörébe tartozik. A munkáltatói jogkört az Igazgató és a Gazdasági Igazgató felett a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestület felhatalmazása alapján a polgármester gyakorolja. A Képviselőtestület felhatalmazása alapján a napi feladatok ellátása során az Igazgató a Polgármesternek beszámolási kötelezettséggel tartozik. 7. Az Intézmény képviselete Az Intézmény képviseletére teljes jogkörrel az igazgató jogosult. Az Igazgató az SZMSZ-ben részletezett feladatait írásban átruházhatja, kivételt képez ez alól a közalkalmazottak kinevezése és felmentése, valamint a fegyelmi jogkör. 8. Az Intézmény feladatai Az Intézmény a jogszabályokban meghatározott, az Önkormányzat által ellátandó egészségügyi alap- és járóbeteg-szakellátási feladatokat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által jóváhagyott, a jelen szabályzathoz csatolt Alapító Okirat szerint alaptevékenységként végzi. Az Intézmény igazgatója koordinálja a kerületi lakosság alap- és szakellátását végző valamennyi, - az Önkormányzat megbízásából- e feladatokat ellátó egészségügyi vállalkozások tevékenységét. A kerület lakosságának jobb ellátása érdekében ellenőrzi és kezdeményezi az egészségügy keretében végrehajtandó feladatokat, melyek a kerületi lakosok egészségi állapot javítását, az egészségmegőrzést és az egészségügyi kultúra széleskörű terjesztését célozzák. Az Intézmény gazdálkodási feladatait az ágazati irányelvek betartásával köteles ellátni a működésére biztosított támogatásokat és a saját bevételeit önállóan használhatja fel. Érvényesség

7 II. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE I. RÉSZ: AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK ÁLTALÁ- NOS SZABÁLYAI Az Intézmény működésének rendje az Alapító Okiratban meghatározott alap- és kiegészítő tevékenységek végzésére és az Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés teljesítése érdekében a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően létrehozott szervezeti felépítés alapján történik. 1. Az Intézmény vezetési rendszerének felépítése intézményvezető: igazgató, szakági vezetők: o orvos igazgató, aki egyben általános igazgató helyettes, o alapellátásért felelős igazgatóhelyettes o gazdasági igazgató o intézetvezető főnővér o vezető védőnő minőségirányítási vezető munkahelyi vezetők (a szervezeti egységek vezetői: ide tartoznak a rendelők, gondozók, diagnosztikai egységek, valamint a gazdasági területen működő szervezeti egységek vezetői) Az Intézmény egyszemélyi vezetője az igazgató. Az igazgató a vezetést és irányítást személyesen, és a munkahelyi vezetők útján valósítja meg. A szakági vezetők a részükre meghatározott területeket és szervezeti egységeket az igazgató utasításainak megfelelően személyesen vezetik és irányítják, tevékenységükért, az irányításuk alá tartozó szervezetek helyzetéért az igazgató felé közvetlenül felelősek. A munkahelyi vezetők a vezetésük alatt álló szervezeti egységet személyesen vezetik és irányítják, az irányításuk alá tartozó egység(ek) helyzetéért a területileg illetékes szakági vezetők illetve intézményvezető felé közvetlenül felelősek. 2. Az Intézmény működésének operatív szabályozása Az Intézmény működésének operatív szabályozása: a különböző szintű vezetői és szakmai értekezleteken kiadott szóbeli utasításokkal - azok értelmezésével és a feladatban érintettek tevékenységének koordinálásával, az írásban -nyomtatott és elektronikus úton- kiadott intézkedésekkel, utasításokkal, körlevelekkel, értesítőkkel és tájékoztatókkal, a kiadott rendelkezések végrehajtásának következetes ellenőrzésével történik. A szóban vagy írásban kiadott rendelkezések tartalmazzák az elvégzendő feladatok pontos megfogalmazását, a végrehajtás felelősét és az együttműködőket, a végrehajtás idejét, valamint a végrehajtásban követendő eljárásokat és módszereket, azok egységes értelmezését, továbbá az ellenőrzés rendjét. Az írásban kiadott rendelkezéseket a témában illetékes szakmai vezetők - ha azok élet- és munkakörülményeket is érintenek, akkor - az Intézmény érdekképviseleti szervezetei is- véleményezik. Érvényesség

8 Az Intézmény vezetési rendszerének fontos alapelemei a különböző értekezletek, amelyek egyben a kölcsönös tájékoztatás, a dolgozók véleménynyilvánításának, a feladatok elvégzésével kapcsolatos elszámoltatások és értékelések fórumai is. A rendszeres értekezletek a következők: vezetői értekezlet hetente, (a szakági és munkahelyi vezetők részére), vezető asszisztensi értekezlet havonta, szervezeti egységenkénti munkaértekezlet (szükség szerint, de legalább évente egyszer), szakági munkaértekezlet (a szakági vezető döntése, vagy az igazgató utasítása szerint). 3. Vezetést segítő testületek Az Intézmény vezetését jelentősen segítik munkájukkal az Intézményben a 43/2003.(VII.29.) ESZCSM rendelet 12. -a alapján felállítandó szakmai vezető testület, egyéb szakmai testületek és bizottságok. Ezek a szervezetek szakterületüknek megfelelően feldolgozzák a szerzett tapasztalatokat, javaslatokat és ajánlásokat dolgoznak ki a vezetés számára. Szükség esetén az igazgató intézkedést ad ki a hiányosságok megszüntetésére. Az Intézmény Igazgatója az Intézmény helyzetéről évente összefoglaló értékelést tart részükre. 4. Kontrolling rendszer Az intézmény tervezési és elszámolási alrendszere a Kontrolling rendszer. Folyamatos fejlesztése és működtetése az igazgató és a Kontrollingért felelős munkatárs feladata. Érvényesség

9 II. RÉSZ: A VEZETŐK JOGÁLLÁSA, FELADATAI, JOGKÖRE ÉS FELELÖSSÉGE, HELYETTESÍTÉSÜK RENDJE 1. Igazgató Az Intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Biztosítja az Intézmény jogszabályi előírásoknak megfelelő működtetését, az Alapító Okiratban meghatározottak betartását. Munkája során együttműködik az érdekképviseleti és egyéb, működéséhez és tevékenységéhez kapcsolódó szervezetekkel. Az igazgató helyettesítését egyszemélyi felelős vezetői feladatainak ellátására távollétében az általános igazgató helyettes látja el. Feladata: Irányítja és összehangolja az Intézmény szervezeti egységeinek, illetve azok vezetőinek a munkáját; Gyakorolja a munkáltatói jogkört a Gazdasági igazgató kivételével, az Intézmény valamennyi dolgozója tekintetében; Irányítja az Intézmény gazdálkodását; Képviseli az intézményt; Az egészségüggyel kapcsolatos önkormányzati fejlesztésekhez, beruházásokhoz szakmai egyetértését nyilvánítja; A fenntartó Önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi egészségügyet érintő ügyekben előterjesztést kezdeményez; Biztosítja a rendelkezésre bocsátott önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatát; Megköti a kapacitási-lekötési szerződésben meghatározott keretek között az Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárával a finanszírozási szerződést; Ellenőrzi és értékeli az Intézmény teljesítményeit; Szervezi és felügyeli az Intézmény Kontrolling rendszerét; Gondoskodik az Intézmény működési rendjét biztosító szabályzatok elkészítéséről és azok folyamatos felülvizsgálatáról; Irányítja és felügyeli az Intézmény gazdasági, gondnoksági, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi, humánpolitikai tevékenységét, közvetlen irányításával működteti belső ellenőrzési és informatikai tevékenységeket; Kapcsolatot tart az Intézmény működési területén élő lakosság választott képviselőivel, az ÁNTSZ-el, szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel; Kivizsgáltatja a betegellátással kapcsolatos panaszokat, a közérdekű bejelentéseket és megteszi az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket; Elkészítteti az Intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri leírását; A jogszabályokban meghatározott keretek között jogosult az Intézményt terhelő kötelezettségek vállalására. Egészségügyi ellátások szervezése, irányítása és ellenőrzése Irányítja, felügyeli és ellenőrzi az előírt dokumentációs és információs tevékenységet; Elkötelezett a kiépített és működtetett minőségirányítási rendszer iránt. A rendszer szabályozás szerinti működését az általa kinevezett minőségirányítási vezető beszámoltatása révén ellenőrzi. Irányítja, felügyeli és ellenőrzi a rendelések közötti együttműködést és munkamegosztást, a munkafegyelem megtartását; Felügyeli az etikai szabályok, normák betartását; Érvényesség

10 Folyamatosan figyelemmel kíséri a betegjogok érvényesülését; Kapcsolatot tart a betegjogi képviselővel; Ellenőrzi az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtását; Ellenőrzi a jogszabályokban és az Intézmény szabályzataiban, valamint az igazgatói utasításokban foglaltak végrehajtását; Biztosítja és felügyeli az intézet higiénés rendjét megbízott munkatársai útján; Biztosítja és felügyeli az Intézetben dolgozó orvosok továbbképzését; Gyógyszerek, gyógyhatású anyagok nyilvántartásának, kezelésének, beszerzésének felelőse az Intézmény teljes területén; Ellenőrzi az irányítása alá tartozó munkatársak munkaköri leírásában foglaltak végrehajtását; Az Intézmény valamennyi dolgozója tekintetében meghatározza a jutalmazási elveket, egyedi esetekben az általános elvektől eltérően dönthet; Gondoskodik a szakellátás betegfogadási rendjéről és annak nyilvánossá tételéről 2. Általános Igazgató Helyettes Az igazgató távollétében ellátja az egyszemélyi felelős vezetői feladatokat. részt vesz az értekezleteken, az igazgató távollétében vezeti azokat, felelős a szakorvosi rendelések szakmai működéséért, munkafegyelemért, a törvények és a hatályos egészségügyi szabályok végrehajtásáért, felelős a szakorvosi rendelések közötti együttműködésért és munkamegosztásért, valamint szakorvosi rendelések és az alapellátást biztosító rendelések közötti együttműködéséért, a szakorvosi rendelés orvos szakmai feladatainak ellátásáért, a munkarend és munkafegyelem betartásáért, az etikai normák betartásáért. felelős a területileg illetékes fekvőbeteg ellátó intézményekbe történő beutalási rend betartásáért, az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése, a szakellátás higiénés rendjének biztosítása és felügyelete, a szakellátás nyújtotta egészségügyi szolgáltatások folyamatos minőségellenőrzése. 3. Alapellátásért felelős igazgató helyettes Koordinálja, felügyeli az alapellátási egységeket Szervezi az Intézményen belüli szakmai kapcsolatok kialakítását, különös tekintettel az alapellátás és járóbeteg-szakellátás közötti együttműködésre Ellenőrzi az alapellátási szakmai feladatok végrehajtását, és a szakmai feltételek meglétét Az alapellátáshoz tartozó egységeknél gondoskodik a betegfogadás rendjéről és annak nyilvánossá tételéről A gyermek háziorvosi ellátás, iskolaorvosi és védőnői ellátás szervezése, irányítása és ellenőrzése Javaslatot tesz az irányítása alá tartozó dolgozókat érintő munkáltatói jogokkal kapcsolatos kérdésekben A feladatkörbe utalt ügyekben intézkedik Javaslatot tesz az alapellátásban előírt dokumentációs és információs rendszer fejlesztésére Felügyeli és ellenőrzi a rendelők és egyes részlegek működési rendjét Felügyeli az etikai normák betartását Érvényesség

11 Ellenőrzi a jogszabályokban és az Intézmény belső szabályzataiban, valamint az utasításokban foglaltak végrehajtását Megteszi a szükséges intézkedéseket a panaszok, közérdekű bejelentések és az egyéb rábízott ügyek kivizsgálására Ellenőrzi az alapellátásban dolgozók munkaköri leírásában foglaltak végrehajtását Javaslatot tesz az alapellátásban dolgozó közalkalmazott munkatársak jutalmazására Részt vesz az értekezleteken, az igazgató távollétében vezeti az alapellátás értekezleteit Felügyeli a védőnők munkáját Figyelemmel kíséri a vállalkozó háziorvosok, gyermekorvosok, fogorvosok tevékenységét Ellenőrzi és értékeli az Önkormányzat és vállalkozó háziorvosok közötti, valamint az ügyeleti szolgálatra vonatkozó szerződésben foglaltak betartását Feladata az ellátási terület morbiditási adatainak követése, az ellátási terület lakossági változásainak, fejlesztési terveinek figyelemmel kísérése, a szükségletek felismerése, javaslattétel az ellátás biztosítására 4. Gazdasági Igazgató Megbízása pályázat útján történik. Közvetlenül irányítja az Intézmény gazdaságigondnoksági tevékenységét. A működéssel összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese. Az igazgató kötelezettségvállalásai esetén ellenjegyző. A gazdasági igazgató vagy az őt távollétében helyettesítő személy ellenjegyzése nélkül az intézetet terhelő gazdasági, pénzügyi kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő és ilyen intézkedés nem tehető. Gazdasági igazgató feladatai a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek, az Intézet vezetőjének rendelkezései alapján szakmailag egyszemélyben, önállóan és személyes felelősséggel irányítja és ellenőrzi az irányítása alá tartozó gazdasági szervezeti egységet, gazdasági intézkedéseket hoz, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, az intézmény költségvetési, elszámolási, fejlesztési tervei előkészítő munkálatainak irányítása, az idevonatkozó hatályos jogszabályok és tervezési előírások figyelembe vételével, ennek során ellenőrzi és jóváhagyásra az igazgató részére továbbítja az éves költségvetési javaslatot az önkormányzat éves költségvetésének összeállításához, részt vesz az előirányzatok felügyeleti szervvel történő egyeztetésén, Az előírt tartalommal összeállítja az elemi költségvetési javaslatot, amelyhez írásban köteles megkérni és érvényesíteni a kívánt igényeket, javaslatokat. Az elemi költségvetést az intézet vezetésének jóváhagyása után január 18 ig felterjeszti a felügyeleti szervhez, kidolgozza a likviditási tervet, folyamatosan figyelemmel kíséri az előirányzatok alakulását, folyamatosan felügyeli és ellenőrzi a keretek rendeltetésszerű felhasználását, a hatékony gazdálkodás elősegítése érdekében a gazdálkodás eredményeinek folyamatos elemzése, értékelése, amelyen belül időszakonként negyedév - adatokat szolgáltat az intézmény vezetőjének az éves előirányzat - teljesítési terv helyzetéről, ezen belül a bevételek és kötelezettségvállalások alakulásáról, a kötelezettséggel nem terhelt pénzeszközök nagyságáról (szabad pénzeszközökről) és azok várható alakulásáról, ellenőrzi a bérkeretek betartását, Érvényesség

12 gondoskodik a bevallások elkészítéséről, ellenőrzi az éves és évközi költségvetési beszámolót, ellenőrzi a beszámolóban szereplő adatok helyességét, elkészíti az éves szöveges beszámolót, éves leltározáshoz leltározási ütemterv készít, ennek során a leltározandó körzetek leltárfelelőseinek, leltári ellenőr kijelölése, leltározási munkák megkezdése előtt leltárértekezlet megszervezése, levezetése, leltározási munka folyamatában a leltározó bizottság és leltári ellenőr részére szakmai tájékoztatás nyújtása, munkák ellenőrzése, leltározási szabályzatban, leltározási ütemtervben foglaltak betartásának ellenőrzése, leltárak kiértékelésekor javaslatot készít az esetleges eltérések rendezésére, az intézmény Szervezeti Működési Szabályzata és egyéb szabályzatainak gazdasági vonatkozású részeinek elkészítése, a gazdasági szervezet közalkalmazottaira vonatkozó humánpolitikai tevékenység irányítása Hatásköre-jogköre: Feladatköre ellátása kapcsán a felügyelete alá tartozó gazdasági-gondnoksági területek felett beszámoltatási, ellenőrzési, utasítási, döntési joga van. Az igazgató által történő kötelezettség-vállalás esetén ellenjegyzési jogkört gyakorol. Felelőssége: Felelős az intézmény gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok, törvények betartásáért és betartatásáért. Felelős az intézmény gazdálkodása kapcsán hozott belső intézkedésekért, utasításokért. Felelős az irányítási területén az előírt ellenőrzési feladatok megszervezéséért, elvégzéséért, a feltárt hiányosságok megszüntetéséért, a mulasztók felelősségre vonásáért. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi irányítási területén a minőségirányítási rendszer szabályozás szerinti működését. Felelős a hatáskörébe utalt feladatok ellátásáért. Helyettesítése: Távollétében munkáját a gazdasági igazgató helyettes látja el teljes jogkörrel. 5. Gazdasági igazgató helyettes Feladata, hatásköre, jogköre megegyezik a Gazdasági Igazgatónál részletezettek szerint. Érvényesség

13 6. Intézetvezető főnővér Irányítja, összehangolja az Intézmény szakdolgozóinak munkáját, közreműködik a kultúrált és korszerű betegellátás körülményeinek megteremtésében. Szervezi, irányítja a betegirányítókat. Szervezi, irányítja az Intézmény szakdolgozóinak oktatását és továbbképzését. Helyettesítésének rendje: Távolléte vagy bárminemű akadályoztatása esetén feladatát kinevezett helyettese teljesíti. Feladata: Irányítja, koordinálja szakdolgozói szinten a szervezeti egységek betegellátással kapcsolatos munkáját Gondoskodik a munkahelyek szakdolgozókkal történő betöltéséről, a helyettesítések elrendeléséről Indokolt esetben a szakmai ellátása céljából javaslattal él az Igazgató felé Elkészíti a hozzá beosztott dolgozók munkarendjét Szervezi és ellátja a szervezeti egységenkénti anyagrendeléseket, felelős az Intézet egészségügyi (szakmai) anyagokkal való ellátásáért Szervezi a munkavédelmi és tűzvédelmi előadóval az egészségügyi személyzet vonatkozásában az előírt időszakonkénti, valamint a belépő asszisztencia oktatáson való részvételét Megszervezi és ellenőrzi az egészségügyi dokumentáció archiválását, irattárazását Felügyeli az intézet takarítását Szervezi és ellenőrzi a betegirányítás munkáját Közreműködik a betegpanaszok kivizsgálásában Gondoskodik és felügyeli a jogszabályokban előírt továbbképzések, szakképzések és különböző szintű oktatások lebonyolítását Elkészíti a vezető asszisztensek munkaköri leírását és elkészítteti a beosztott szakdolgozók munkaköri leírását, ellenőrzi az abban foglaltak végrehajtását Szervezi és levezeti a vezető asszisztensi értekezleteket Közreműködik az Intézményi szabályozó dokumentumok elkészítésében Képviseli az egészségügyi szakdolgozókat a megfelelő értekezleteken és fórumokon Felelős az Intézmény gyógyszer ellátásának biztosításáért Javaslatot tesz az irányítása alá tartozó dolgozókat érintő munkáltatói jogokkal kapcsolatos kérdésekben A hatáskörébe tartozó tevékenység vonatkozásában a minőségügyi rendszer megvalósítását előkészíti Figyelemmel kíséri és ellenőrzi irányítási területén a minőségirányítási rendszer szabályozás szerinti működését Részt vesz a betegpanaszok kivizsgálásában, a betegelégedettségi vizsgálat technikai lebonyolításában, az adatok feldolgozásában, értékelésében Hatásköre-jogköre: Feladatköre ellátása kapcsán a közvetlen felügyelete alá tartozó szakdolgozók felett beszámoltatási, ellenőrzési, utasítási joga van A feladatkörébe utalt ügyekben önállóan intézkedik Felelőssége: Felelős az irányítási területén az előírt ellenőrzési feladatok megszervezéséért, elvégzéséért, a feltárt hiányosságok megszüntetéséért Érvényesség

14 III. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍ- TÉSE Az Intézmény szervezeti felépítését az ellátandó alaptevékenységből, az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő, kiegészítő és/vagy vállalkozási tevékenységből adódó feladatok, továbbá a jogszabályok által meghatározott minimál-követelmények és szervezeti egységek, valamint a meglévő lehetőségek határozzák meg. Az egyes szervezeti egységek feladatait az Alapító Okirat és jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a különböző jogszabályokban és rendelkezésekben meghatározottak, továbbá a felettes szervek előírásai figyelembe vételével a szakági vezetők dolgozzák ki és az igazgató hagyja jóvá. Az Intézmény organogramját a 1. sz. melléklet szemlélteti. Intézményvezetés: Igazgató Általános Igazgató Helyettes Alapellátásért felelős Igazgató Helyettes Gazdasági Igazgató Gazdasági igazgató helyettes Intézetvezető Főnővér 1. Igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek 1.1. Titkárság Feladata: Az igazgatóság adminisztratív feladatainak ellátása, ezen belül Az érkező és kimenő posta és a beérkező faxok iktatása, szétosztása Kezeli, tárolja majd irattározza a titkárságon-igazgatóságon keletkezett iratokat A beérkező számlákat átadja postakönyvbe iktatva a gazdasági osztálynak Határidős feladatok nyilvántartása, folyamatos követése Az igazgatóság levelezési munkáinak elvégzése A vezetői értekezleteken és egyéb, szükség szerinti esetekben emlékeztető készítés illetve jegyzőkönyvvezetés Fénymásolási munkák elvégzése Az igazgató eseti megbízásainak teljesítése Az Intézeti jelentések postázásnak elintézése Feladatai ellátásánál az Intézmény szabályzataiban és a gazdasági szervezet munkafolyamat leírásában foglaltak szerint kell eljárnia Feladatkörébe tartozik az ügyiratkezelés felügyeleti feladata a kézbesítés 1.2. Minőségirányítási vezető A minőségirányítási feladatot külső vállalkozó látja el. Felelős: a minőségirányítási rendszer követelményeinek kidolgozásáért, megvalósításáért, betartatásáért, fejlesztéséért, a Minőségirányítási Kézikönyv elkészítéséért, rendszeres felülvizsgálatáért, folyamatos karbantartásáért, az abban foglaltak betartásának ellenőrzéséért, Érvényesség

15 a minőségirányítási rendszer dokumentumaiban szereplő előírások betartásáért és betartatásáért, illetve ellenőrzéséért, megelőző és helyesbítő intézkedések kezdeményezéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért; a minőségi információs rendszer kialakításáért, működtetéséért, a minőségirányítási dokumentációs rendszer kialakításáért, pontosan nyomon követhető kezeléséért, aktualizálásáért, a külső és belső minőségi auditok előkészítéséért, lebonyolításáért, az alvállalkozók, beszállítók értékelésének előkészítéséért, a minőségirányítási rendszer betartásának ellenőrzéséért, a szükséges módosítások kezdeményezéséért, átvezetéséért, minőségirányítási oktatások megszervezéséért és lebonyolításáért, a minőségirányítási tevékenységet érintő dokumentumok azonosításáért, nyilvántartás ellenőrzéséért, naprakész állapotának biztosításáért, a Minőségirányítási Kézikönyvben foglaltak betartásáért. Feladata: A külső tanúsítóval való kapcsolattartás A belső auditorok képzése A belső auditok tervezése, lebonyolítása A belső audit eredményéről jelentés készítése Részt vesz a betegpanaszok kivizsgálásában, a betegelégedettség vizsgálatában, értékelésében. A vezetőségi átvizsgálás összehívása A vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyvének elkészítése 1.3. Kontrolling Az intézmény kontrolling- és finanszírozási feladatkörébe tartozó tevékenységet végzi és koordinálja. ANTSZ működési engedély, OEP finanszírozási szerződés módosításának előkészítése Teljesítmény-bevétel tervezés, elemzés Teljesítmény-elszámolás adatszolgáltatásának irányítása, felügyelete Teljesítmény jelentések előzetes beolvasása, ellenőrzése, az OEP-hez való benyújtás előtt és a jelentések határidőre való beküldésének megszervezése a járóbeteg forgalmi adatok havi és összesített feldolgozása, az OEP támogatás forintértékének kiszámolása szervezeti egységenként, az adatokról havonta tájékoztatást nyújt az igazgató felé, félévenként a rendelők felé, könyvelési bizonylat készítése a gazdasági osztály felé Kontrolling rendszer működtetése, fejlesztése Jogszabályfigyelés, összesítők készítése az intézet igazgató részére, az orvosszakmai információ, adatszolgáltatás biztosítása a szervezeti egységek részére, az intézet szakmai működéséhez kapcsolódó OSAP statisztikai adatszolgáltatás előkészítése 1.4. Belső ellenőrzés Az intézet a belső ellenőrzést külsős vállalkozóval kötött szerződés alapján végezteti el. Feladatai: Érvényesség

16 Elkészíti az ellenőrzési tervet és az ellenőrzéssel kapcsolatos belső szabályozásokat Vizsgálja és értékeli a folymatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését Vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, valamint a beszámolók megbízhatóságát A vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és javaslatokat tesz az Igazgató felé Ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetésére A belső ellenőr ellenőrzési tevékenységét a költségvetési szervek belsőellenőrzéséről szóló 193/2003.(XI.26.) Korm. rend, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és a Nemzetközi Belső Ellenőrzési Standardok alapján folytatja le 1.5. Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat: A foglalkozás-egészségügyi alapellátási szolgáltatásokat nem a társadalombiztosítási finanszírozás keretein belül látja el. Tevékenységét a XVI. kerületi KESZ szervezeti egységeként, a 284/1997. (XII.23.) Kormányrendelet alapján kidolgozott, intézeti Önköltségszámítási szabályzatában meghatározott térítési díjak alapján végzi. Az Intézet foglalkozás egészségügyi szolgálata feladatát, külső cégek esetében egyedi szerződések alapján látja el, valamint biztosítja a saját dolgozók ellátását is. Tevékenysége elsősorban preventív tevékenység, amelynek feladata a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése, javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire. A munka adaptálása a munkavállalók képességeihez, testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően, a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban, valamint az ezekhez kapcsolódó egészségnevelési feladatok ellátása. Feladata a munkavállalók munkaköri alkalmasságának vizsgálata és elbírálása munkába lépéskor, munkakör változása esetén, továbbá a 30 napot meghaladó keresőképtelen állományból való visszatérésekor és az egészségre ártalmas munkaköröknél jogszabályokban meghatározott időszakonként elvégzi a jogszabályban meghatározott esetekben a szükséges záró vizsgálatokat részt vesz a Szolgálat munkahelyi kockázat értékelésében.(biológiai, kémiai) meghatározza azokat a területek ahol biológiai monitorozás szükséges részt vesz a szolgálat munkaköreihez szükséges egyéni védőeszköz kiválasztásában, az egyéni védőeszköz szabályozást véleményezi szerződésében rögzített időközönként a Szolgálat egységeiben dokumentált foglalkozás egészségügyi szemlét tart, (kockázat értékelés alapja) Az étkezde, büfé, stb. rendszeres ellenőrzése függetlenül attól, hogy ki üzemelteti javaslattétel a munkavállalók diétás étkeztetésre a különböző munkahelyek egészség károsító hatásainak vizsgálata különös tekintettel a foglalkozással összefüggésbe hozható megbetegedésekre ezen belül vizsgálja a keresőképtelen állomány alakulását és javaslatot tesz az osztály, a rendelő intézet vezetőségének az üzemi körülményekben rejlő okok felszámolására indokolt esetben elvégzi a munkavállalók védőoltását Érvényesség

17 megszervezi a tudomására jutott foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek kivizsgálását igénybe veheti a mentőszolgálatot, járó beteg szakellátást nyújtó szakrendelésekre, illetve háziorvosi ellátásra utalhatja a munkavállalót, speciális kórházi ellátást igénylő foglalkozási megbetegedés, vagy annak gyanúja esetén pedig sürgősséggel, vagy előzetes helybiztosítás útján az OMÜI fekvőbeteg Osztályára utalhatja a beteget jogszabály előírása szerint végzi a munkabalesetek, foglalkozási betegségek, ételmérgezések bejelentését és az ezekkel kapcsolatos orvosi feladatokat közreműködik a munkavédelmi szemlén, a munkahelyi veszélyforrások feltárásában foglalkozás egészségügyi, -fiziológiai, - ergonómiai,- higiénés feladatok megoldásában katasztrófa megelőző, elhárító, felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs veszélyes berendezések, technológiák üzembe helyezésében kapcsolatot tart az ANTSZ-el, a higiénés főorvossal, az intézmény munkavédelmi szakemberével 2. Általános Igazgató helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek 2.1. A járóbeteg-szakellátás szervezete Az igazgató irányítása és ellenőrzése mellett a 2. sz. mellékletben felsorolt szakrendelések, gondozók, diagnosztikai és terápiás egységek működnek. Közvetlen, munkahelyi vezetői a szakmai rendelést vezető, működésért felelős főorvosok. A szakrendelések feladata: Az Intézmény feladata az egészségügyi ellátás folyamatosságának biztosítása, az egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a megelőzés, az egészségi állapot megőrzése, a megbetegedések gyógyítása. A kerület lakosai részére az egészség-helyreállítás érdekében biztosítani - lehetőség szerint - a teljes körű járóbeteg szakorvosi ellátást, a gyógyítás diagnosztikai hátterét, továbbá a szakorvosi konzíliumot. A hatályos jogszabályok és az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az ellátásra jogosultak részére: Diagnosztikai vizsgálatok és terápiás eljárások végzése A betegek más szakrendelésre vagy megfelelő fekvőbeteg-ellátó intézetekbe utalása A szakmai, ellenőrzési, információs és tudományos feldolgozás igényeit kielégítő betegnyilvántartás vezetése A betegek részére a szakterület lehetőségei szerint prevenció biztosítása, illetve egészségnevelés Minden rászoruló részére szükség szerint elsősegélynyújtás, életmentés Krónikus megbetegedésben megbetegedettek gondozása Érvényesség

18 3. Alapellátásért felelős Igazgató helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek 3.1. Ifjúság-egészségügyi Szolgálat 3.2. Fogászat Az ifjúság-egészségügyi orvos ellátja az általános és középfokú intézmények 6-18 éves tanulóinak gyógyító-megelőző alapellátási feladatait. Feladata: A kerület alap és középfokú oktatási intézményeiben tanuló fiatalok szomatikus és pszichés fejlődésének nyomon követése, a fokozott gondozást igénylők kiszűrése és gondozása; Egészségmegőrző magatartásra nevelés; A jogszabályban rögzített megelőző járványügyi feladatok végrehajtása; Az Ifjúság-egészségügyi Szolgálat keretén belül tevékenykedő védőnőkkel való együttműködés Gyermek- és ifjúsági fogászat Tevékenysége során a kerület 0-18 év közötti lakossága ill. a kerület területén működő oktatási intézmények 3-18 éves korú tanulói számára biztosít folyamatos fogászati ellenőrzést, szűrést nyújt: Feladata: Sürgősségi gyermekfogászati alapellátást; Gyermekfogászati alapellátást; Prevenciós fogászati ellátást Ügyeleti Szolgálat Vállalkozási formában, az alapellátásért felelős igazgató helyettes ellenőrzése mellett működik. Az ügyeleti szolgálatot külön szerződés alapján külső szolgáltatók látják el. Feladata: Orvosi ellátásban részesíti az ügyeleti-rendelőben megjelent járóbeteget, sérültet, az ellátást megfelelően dokumentálja, elkészíti a szükséges jelentéseket Hívásra a beteg otthonában nyújt egészségügyi szolgáltatást; Heti pihenőnapon és munkaszüneti napokon ellátja a folyamatos gyógykezelésre szoruló beteget Gondoskodik a kórházi, szakorvosi ellátásra szoruló beteg kórházi beutalásáról, szakorvosi vizsgálatra, gyógykezelésre utalásáról Szükség esetén a betegnek az illetékes intézetbe történő szállításáról intézkedik Gondoskodik a beteg kezelőorvosának megfelelő tájékoztatásáról Szükség szerint igazolja a beteg keresőképtelenségét; Hatósági megkeresésre, vagy a sérült kérelmére orvosi látleletet készít, és azt kiadja a hatóság részére, illetőleg a külön jogszabályban foglalt térítési díj megfizetését követően a sérültnek; Hatósági megkeresésre a betegnél (sérültnél) általános orvosi vizsgálatot végez, a szükséges véralkohol-vizsgálathoz vért vesz; Érvényesség

19 Rendkívüli esetben (tömeges sérülés, mérgezés, elemi csapás, stb.) a mentést megszervezi, és mindaddig irányítja, amíg az Országos Mentőszolgálat orvosa a helyszínen a mentés irányítását át nem veszi Ellátja a halottakkal kapcsolatos rendelkezésekben előírt feladatokat 3.4. Védőnői Szolgálat A Védőnői Szolgálat munkáját az alapellátás részeként önállóan, illetve a gyermek háziorvossal, iskola és ifjúsági orvossal együtt végzi. A szolgálatban dolgozók munkáját a vezető védőnő irányítja és ellenőrzi. A szolgálat tagjai: területi, iskola és ifjúsági védőnők. Feladatukat a vonatkozó szakmai jogszabályok részletesen megfogalmazzák. A szolgálat feladata: nővédelem várandós anya gondozása gyermekágyas anyák gondozása 0-6 éves gyermekek gondozása tanköteles gyermekek gondozása családgondozás szűrővizsgálatok szervezése és végzése védőoltások szervezése egészségnevelés 4. Az Intézetvezető Főnővér közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek / munkakörök 4.1. Szakdolgozók A járóbeteg- és alapellátás szakdolgozói (kivéve a Védőnői Szolgálat dolgozói). Feladatuk: A betegek fogadása; A betegekkel kapcsolatosan az orvos által elrendelt elvégzendő feladatok ellátása a rendelőben és szükség szerint a beteg otthonában; Adminisztratív feladatok elvégzése Központi betegirányítás A főnővér közvetlen irányítása alatt végzi munkáját, Feladata: A betegek fogadása Az előírt dokumentáció felvétele, kitöltése A betegek vizsgálatra irányítása 5. Gazdasági Igazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek 5.1. Pénzügy, könyvelés Az Intézmény költségvetési, pénzügyi, számviteli és az ebben a körben végzendő ellenőrzési munkáját végzi. Feladata: Az éves költségvetés és beszámoló, valamint az évközi módosítások és beszámolók összeállítása az Önkormányzat illetékes szakmai szervezeteivel együttműködve Az éves költségvetési előirányzat teljesítésének folyamatos figyelése. Pénz-és bankszámlaforgalom szabályszerű bonyolítása, értékesítés és szolgáltatásnyújtás Érvényesség

20 számlázása, általános forgalmi adó és egyéb adók elszámolása és bevallása, főkönyvi könyvelés Az éves költségvetés összeállításánál az Intézmény előző időszaki gazdálkodási tevékenységének elemzése és értékelése együttműködve a Kontrollerrel A szükségessé váló előirányzat módosítások előkészítése, végrehajtása illetve előterjesztése a Polgármesteri Hivatal felé A pénzügy-számvitel területén használatos számítógépes programok rendszergazdáival szoros kapcsolatot tart és jelzi a fejlesztési igényeket Érvényesítési jogok gyakorlása az erre vonatkozó belső szabályoknak megfelelően, naprakész nyilvántartás vezetése Az Intézmény likviditásának biztosítása, a havi likviditási terv és pénzlehívás elkészítése az Önkormányzat felé, pénzügyi forgalom bonyolítása Az Önkormányzati finanszírozással kapcsolatos nyilvántartások és ellenőrzési folyamatok kialakítása és végzése Gépjármű elszámolások ellenőrzése, kifizetése Tárgyi eszközök nyilvántartása értékcsökkenés számítása, a többletek/hiányok rendezése Könyvelési munkák elvégzésének megszervezése (analitikus, szintetikus, kontírozás, stb.), főkönyvi kivonatok elkészítése, negyedévenkénti mérlegkimutatás elkészítése, féléves és éves költségvetési beszámoló elkészítése Bizonylati rend kialakítása, a bizonylati fegyelem folyamatos ellenőrzése A házipénztár működtetésének megszervezése, a készpénzes kiadásokhoz szükséges ellátmányok megállapítása A beérkező számlákkal kapcsolatos feladatok elvégzése, elvégeztetése Végzi a különböző pénzügyi-statisztikai adatszolgáltatásokkal kapcsolatos teendőket Elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a szakterületét érintő belső szabályzatokat Az Intézmény tulajdonát képező tárgyi eszközök és anyagok valóságban meglévő állományának megállapítása, idegen tulajdon felmérése A gazdálkodási körébe tartozó anyagok és eszközök éves költségvetési előirányzatának elkészítése 5.2. Gondnokság A gondnokság vezetője teljes körűen felel a műszaki feladatokat ellátó egységek mindenkor érvényben lévő jogszabályoknak, szabályozásoknak és hatósági előírásoknak megfelelő tevékenységéért. Feladata Az Intézmény működéséhez szükséges üzemfenntartási, karbantartási, felújítási, fejlesztési, feladatok szervezése és végrehajtatása Gondoskodik a gépek, műszerek, vizsgálóeszköz jogszabályban rögzített felülvizsgálatának szervezéséről, karbantartási terv készítéséről Az Intézmény épületállományának, az épületgépészeti, villamos hálózatai és berendezéseinek felügyelete, üzemzavar, hibaelhárítás azonnali megszervezése és végrehajtatása A hatóságilag előírt tűz- és munkavédelmi feladatok (szabványossági, érintésvédelmi, felvonó ellenőrzési-karbantartási, biztonságtechnikai stb.) elvégeztetése Az ingatlanvagyon állapotában, ingatlan tartozékokban bekövetkezett változások jelentése a Gazdasági osztály felé Az épületgépészeti berendezések beszerzésével, nyilvántartásával, kapcsolatos feladatok, javaslatot tesz energiatakarékos, költségkímélő megoldásokra Érvényesség

21 Folyamatosan kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal megfelelő szervezeti egységével Biztosítja a XVI. Kerület Kertvárosi kezelésében lévő épületek vagyon- és állagvédelmét Biztosítja az épületgépészeti berendezések működését és működőképességét A költségvetés alapján az Intézmény működéséhez szükséges anyag- és eszközellátás biztosítása Az ellátás folyamatosságának és megfelelő ütemének biztosítása, azaz gondoskodik arról, hogy az anyagok, eszközök kellő időben, a szükséges mennyiségben és a kívánt minőségben a felhasználás helyén rendelkezésre álljanak A felesleges eszközök jóváhagyás szerinti értékesítésének lebonyolítása Közreműködik a selejtezéssel kapcsolatos feladatok elvégzésében A beszállított anyagok, eszközök minőségi, mennyiségi átvétele, kiadása, a szükséges bizonylatok előállítása A gazdálkodási körébe tartozó eszközök leltározása Irodabútorok, berendezési tárgyak beszerzésével kapcsolatos feladatok ellátása Takarítás, rovar- és rágcsálóirtás megszervezése A kommunális- és veszélyes hulladék elszállításának megszervezése és ellenőrzése Az Intézményhez tartozó zöldterület gondozása, udvarok, járdák tisztítása Az Intézet kézbesítési, anyagbeszerzési feladatainak szervezése, ellátása Rendezvényekkel kapcsolatos teremrendezési feladatok elvégzése A szervezeti egységek költöztetési, iratmozgatási feladatainak ellátása Egyéb üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátása (pl.: kulcsmásolás) Leltározás (tervezett, eseti, átadó-átvevő) 5.3. Munkaügy A foglalkoztatási jogviszony kialakítására, fenntartására és megszüntetésére irányuló adminisztratív tevékenység végzését biztosítja. Feladata: Munkaviszony létesítésével és megszűnésével kapcsolatos dokumentumok előkészítése Nyugdíj-előkészítéssel kapcsolatos feladatok elvégzése A munkaügyi tevékenység ellátásához szükséges folyamatos számítógépes adatfeldolgozás naprakészen való tartása A kinevezések, átsorolások, áthelyezések, elbocsátások és kirendelések előkészítése Munkajogi szabályok folyamatos figyelemmel kisérése Adatszolgáltatás az illetmény számfejtéséhez, finanszírozási szerződéskötéshez, kontrolling rendszerműködtetéshez Jelenléti ívek ellenőrzése, feldolgozása, a munkaidő teljesítésének nyilvántartása A létszám és illetmények nyilvántartása, a változások átvezetése A létszám és illetmények elkészítése a költségvetéshez MÁV igazolványok intézése Munkaügyi adatszolgáltatások összeállítása, jóváhagyásra előterjesztése GYED, GYES igény felvétele és az újra munkába állással való ügyintézés Családi pótlék, iskoláztatási támogatási igények felvétele, évközi igazolások (pl.: iskolalátogatásra stb.) bekérése, továbbítása Vidékről munkába járó dolgozók utazási költségtérítésének intézése Szabadságok nyilvántartása Álláspályázatokkal kapcsolatos ügyintézés Érvényesség

22 IV. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNYBEN MŰ- KÖDŐ TANÁCSADÓ ÉS TANÁCSKOZÓ TESTÜLETEK, ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK Az igazgató az Intézmény hatékony működtetése érdekében értekezleteket tart, testületeket, illetve bizottságokat működtet. Valamennyi értekezletről emlékeztető, a testületi és bizottsági ülésekről emlékeztető vagy jegyzőkönyv készül. I. RÉSZ: TANÁCSKOZÓ TESTÜLETEK 1. Vezetői Értekezlet Az igazgató a vezetői tevékenység összehangolása, az egyes szervezeti egységek munkájának megbeszélése, a vezetők beszámoltatása és az Intézmény operatív irányítása érdekében vezetői értekezletet tart heti rendszerességgel, egy alkalommal. Résztvevői: Igazgató Általános Igazgató helyettes Alapellátásért felelős Igazgató helyettes Gazdasági igazgató Intézetvezető Főnővér Gondnokságvezető Esetenkénti meghívottak az egyes kérdések megtárgyalásához a témában érintett munkatársak. A vezetői értekezleten esetenként részt vesznek a napirend alapján illetékes meghívott munkatársak. 2. Alapellátási Értekezlet Az igazgató az Intézmény alapellátási-, ügyeleti- és járóbeteg-szakellátási tevékenységének összehangolása, a kerület egészségügyi ellátásának irányítása és ellenőrzése érdekében legalább évente egy alkalommal alapellátási értekezletet tart. Résztvevői Igazgató Alapellátásért felelős Igazgató helyettes Gazdasági igazgató Intézetvezető Főnővér Szakmai Vezető Testület elnöke Vezető védőnő Gondnokságvezető A kerületben területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok, fogorvosok, védőnők, ifjúság-egészségügyi orvosok. Meghívottak: a napirend alapján érintett munkatársak. Érvényesség

23 3. Vezető Asszisztensi Értekezlet Az intézetvezető főnővér a minőségi betegellátással kapcsolatos asszisztensi tevékenység összehangolása, irányítása érdekében havi rendszerességgel értekezletet tart. Résztvevői: Intézetvezető főnővér Szervezeti egységek vezető asszisztensei Állandó meghívottként: igazgató, gazdasági igazgató, gondnokságvezető és a MESZK képviselője. Az értekezleten esetenként részt vesznek a napirend alapján illetékes meghívott munkatársak. 4. Munkahelyi Értekezlet A munkahelyek (szervezeti egységek) orvos-, illetve szakmai vezetői a munkahelyi problémák megbeszélése az elvégzett feladatok, teljesítmények értékelése, a jövőbeli feladatok meghatározása érdekében, valamint a vezetői és vezető asszisztensi értekezleteken elhangzottak ismertetésére szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal értekezletet tartanak. II. RÉSZ: TANÁCSADÓ TESTÜLET Szakmai Vezető Testület A szakmai vezető testület az intézet tanácsadó, véleményező és javaslattételi szerve, továbbá meghatározott szakmai kérdésekben egyetértési jog is megilleti. A szakmai vezető testület a 43/2003.(VII.29.) ESZCSM rendeletben meghatározott feladatait látja el, melyet a rendelet előírásain alapuló ügyrendjének megfelelően gyakorol. A testület tagjai: az igazgató helyettes, az intézetvezető főnővér, a szakmai szervezeti egységek vezető főorvosai az intézet orvosai közül a területileg illetékes orvosi kamara által a szakmai vezető testületbe delegált tag. A szakmai vezető testület a tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ és gondoskodik saját ügyrendjének kialakításáról. A szakmai vezető testület évente legalább négy ülést tart. A szakmai vezető testület ülését a testület elnöke szükség szerint hívja össze. Köteles összehívni a testület ülését abban az esetben, ha ezt a vezető testület legalább egyharmada írásban kezdeményezi. A szakmai vezető testület ülésére minden esetben meg kell hívni az igazgatót, a gazdasági igazgatót, akik tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen. A szakmai vezető testület ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A szakmai vezető testület határozatait a jelen lévő tagok többségi szavazatával hozza, az egyetértési jogkörökben a döntéshez az összes tag több mint felének egyetértő szavazata szükséges. A szakmai vezető testület feladatai: részt vesz az intézet szervezeti és működési szabályzata, házirendje, módosításának előkészítésében az igazgató felé javaslattételi joga van, illetve az igazgató felkérésére meghatározott szakmai kérdésben véleményt nyilvánít Érvényesség

24 III. RÉSZ: ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK 1. Közalkalmazotti Tanács (KT) A KT feladata a munkavállalók és a munkáltató közötti egyetértésre törekvés. Ezen feladatát Kjt.-ben biztosított együttdöntési és véleményezési jog gyakorlásával teljesíti. Meghívás esetén a KT elnöke (vagy helyettese) az Intézmény testületi ülésein vesz részt. A Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő kérdéseket a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. 2. Magyar egészségügyi szakdolgozói Kamara (MESZK) A MESZK a szakdolgozói hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben képviseli és védi a szakdolgozói kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá a szakdolgozók jogait. 3. Szakszervezet (EDDSZ) A közalkalmazottak érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezete az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének intézményi alapszervezete. Legmagasabb fóruma a Bizalmi Testület, operatív intézménye a Szakszervezeti Bizottság, mindkettő vezetője a Szakszervezet elnöke. A szakszervezet a törvényben biztosított jogosultságait kizárólag a közalkalmazottak érdeke érvényesítése céljából gyakorolja. A szakszervezet elnöke folyamatosan tájékoztatja a munkáltatót a közalkalmazottak kollektív problémájáról, a munkájukat befolyásoló körülményekről, másrészről megismerteti a munkáltató előzetes elképzeléseit az érintettekkel, segíti az érdekek kölcsönös megjelenítését. Az elnök meghívott résztvevője a vezetői értekezleteknek, tanácskozási joggal jelen van minden olyan ülésen, ahol a közalkalmazottakat érintő élet és munkakörülményeiket befolyásoló döntéseket készít elő a munkáltató. Bérfejlesztés, bérjellegű kifizetés, évközi bérkorrekció, valamint jutalmazás előtt - az érdekképviseleti testületek véleményét képviselve az elnök részt vesz az elosztás elveinek kialakításában, a döntések előkészítésében. A munkáltató és a szakszervezet törvényben szabályozott együttműködését a hatályos KOL- LEKTÍV SZERZŐDÉS részletezi. Érvényesség

25 IV. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY MŰKÖ- DÉSE I. RÉSZ 1. Alapelvek Az Intézmény működését az érvényben lévő jogszabályok alapján készült jelen Szervezeti és Működési Szabályzat és az ezzel összhangban kiadott egyéb szabályzó dokumentumok határozzák meg. Az Intézmény az Alapító Okiratban foglaltak és a mindenkori jogszabályok rendelkezései alapján működik az alábbi irányelvek figyelembevételével: a betegek szakszerű és lehetőleg teljes körű ellátásának biztosítása; a lakosság egészségi állapotának folyamatos javítása; a lakosság körében az egészséges életmód terjesztése, egészségre nevelés; a betegek személyiségi jogainak tiszteletben tartása; a folyamatos fejlesztés, mind a munkavállalók szakmai továbbfejlődését, mind a jobb szakmai munkát elősegítő technikai eszközök, munkamódszerek tekintetében; a tevékenység keretében együttműködés valamennyi érdekelt munkahellyel, társintézménnyel és egyéb szervezetekkel; az elvégzett munka minőségének biztosítása, folyamatos javítása; az intézmény gazdálkodási rendjének, a költségvetés betartásának és a folyamatos pénzügyi egyensúly fenntartásának biztosítása. 2. A Működés Általános Szabályai A beutaló orvos a mindenkori jogszabályoknak megfelelően utalhatja be a beteget a járóbeteg-ellátás szakrendeléseire. A beutalón az iránydiagnózist és a diagnosztikai problémát fel kell tüntetni és a szakrendelés számára valamennyi szükséges adatot a beteggel kapcsolatban rendelkezésre kell bocsátani. A laboratóriumi vizsgálatokra szóló beutalókon gondosan meg kell jelölni az orvos szakmai szabályok szerint a beteg feltételezett diagnózisának megerősítéséhez vagy kizárásához illetve gondozásához feltétlenül szükséges vizsgálatokat. A szakrendelés feladata, hogy a beteg háziorvosát és a beutalást kérő szakorvost kellően tájékoztassa a beteggel összefüggő, valamennyi szakmai kérdésben. Az alapellátás és a szakrendelések orvosai konzíliumot kezdeményezhetnek az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően. A konzíliumot a háziorvosnál kezdeményezheti a beteg és hozzátartozója is. A járóbeteg-ellátás szakrendelései között szoros együttműködést kell kialakítani és fenntartani, a betegek diagnosztikai problémáival, gyógykezelésükkel összefüggésben. A beteg, amennyiben érvényes társadalombiztosítási jogviszonnyal és az előírt esetekben orvosi beutalóval rendelkezik, a szakrendelés szolgáltatásait térítésmentesen veheti igénybe, kivéve azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a jogszabály térítéshez köt. Érvényesség

26 A betegfogadás rendjét naprakész állapotban, megfelelő módon, jól látható helyen ki kell függeszteni a munkahelyen, és meg kell küldeni az intézet működési területén a tiszti főorvosnak és a beutalási joggal felruházott orvosoknak. Erről az intézet igazgatója köteles gondoskodni. A beteg az egyes szakellátásokat a rendelési időben veheti igénybe. Ellátásra történő bejelentkezést (kivéve a sürgős ellátást), a rendelés befejezését megelőző fél órában már nem áll módunkban elfogadni. 3. A Betegellátás Szabályai 3.1. A betegek fogadása A betegeket az Intézmény betegfogadásra kijelölt munkahelyén a betegirányítók vagy egy-egy rendelőben az asszisztensek fogadják. A sürgősségi esetekben soron kívül kell az ellátást biztosítani, melyről az Intézet külön szabályzatban rendelkezik. (3.,4.sz. Melléklet) A sürgősséggel visszaélő betegeket az ott leírtak szerint kell kezelni, részükre terápia, gyógyszer, stb. nem rendelhető, a visszaélések elkerülése érdekében. A betegeket fogadó ellenőrzi, hogy a rendelésre jelentkező rendelkezik-e a térítésmentes ellátást biztosító okmánnyal, és a kizárólag beutalóval igénybe vehető rendeléseknél beutalóval. Ezt követően elvégzi azokat a nyilvántartásba vételi feladatokat, amelyek az adott rendelésre kötelezőek. Az adatokat az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok, belső szabályozás szerint kell kezelni. Az Intézetben előjegyzési rendszer működik. 3,2. A betegek ellátása A betegek ellátásának általános szabályai az alapellátásban és járóbetegszakellátásban A betegek ellátása során el kell végezni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek: a betegség(ek) megállapításához, a beteg állapotának megítéléséhez, a gyógykezelés eredményességének értékeléséhez, a keresőképtelenség elbírálásához a mindenkori érvényes orvos szakmai szabályok szerint szükségesek. A betegeket vizsgálatra egyenként kell bebocsátani. Más beteg vagy illetéktelen személy a vizsgálatnál, gyógykezelésnél nem lehet jelen. A beteget közvetlenül ellátó orvos a rendelkezésre álló beutaló és egyéb előzmények dokumentációi áttekintése után meghallgatja a beteg panaszait és elvégzi a szakmai szabályok szerint szükséges vizsgálatokat. Az ennek alapján felállított kórképekről tájékoztatja a beteget és meghatározza a szükséges terápiát. Amennyiben a betegségre vonatkozó diagnózishoz a vizsgáló orvosnak további információra lenne szüksége, a beteget diagnosztikai egységekbe vagy más szakrendelésre irányítja szakvizsgálat, illetve konzíliumkérés céljából. A vizsgálatot végző orvos utalványozási jogosultságai szerint gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendel; táppénzes állományba veszi a beteget; konzíliumot kér; diagnosztikai vizsgálatot kér; Érvényesség

27 gondozásba vesz; látleletet készít; fekvőbeteg-ellátó gyógyintézetbe utalja a beteget; igénybe veszi a mentőszolgálatot. A kezelőorvos köteles továbbá minden olyan adat rögzítésére, melyet valamely jogszabály vagy belső szabályozás számára előír. Az elvégzett vizsgálatokról, azok eredményéről a járó-beteg szakellátásban a beteg részére ambuláns lapot kell kiadni, mely minden jogszabályban előírt adatot tartalmaz Az egészségügyi dokumentáció vezetése Az ellátás során a 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet 6/A mellékletében előírt személyes és egészségügyi adatok kerülnek rögzítésre, az intézetben használt betegdokumentációs rendszerben. Az informatikai rendszerben rögzített adatok központi archiválását az informatikai tevékenységgel szerződött vállalkozás végzi. A dokumentumok kezelését az adatvédelemre és iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírások illetve belső szabályozások szigorú betartásával kell végezni. 3.4, Betegszállítás Amennyiben az intézetben jelentkező, illetve beszállított beteg mozgáskorlátozottsága intézeten belüli szállítást tesz szükségessé, úgy a beteg szállításának megszervezése a betegirányító feladata A betegjogok érvényesülése Az Egészségügyi Törvényben szabályozott betegjogok érvényesülését, tiszteletben tartását a közvetlen és a közvetett betegellátásban résztvevő dolgozók kötelesek biztosítani. A betegeknek a gyógyító-megelőző szakmai munkára, az elbánásra, személyi jogaikra vagy egyéb adminisztratív intézkedésekre vonatkozó panaszaik kivizsgálása az Igazgató utasítása szerint történik. A területi betegjogi képviselő nevét, az ügyfélfogadás helyét, idejét az Intézet területén a betegek számára jól látható helyen ki kell függeszteni Rendkívüli események a halottakkal kapcsolatos teendők Amennyiben az Intézmény bármely területén, vagy az Intézmény közvetlen környezetében elhalálozás fordul elő, úgy a szükséges teendők megtételére (ide értve a halott vizsgálati bizonyítvány kiállítását is) az ügyeleti beosztása szerinti háziorvos köteles. Ha szakrendelő helyiségen kívül az intézmény valamely területén, vagy az intézmény közvetlen környezetében eszméletvesztéssel nem járó rosszullétet észlelnek bármely orvosunk köteles segítséget nyújtani és intézkedni. Az Intézményben bekövetkezett rendkívüli halál (élet elleni bűncselekmény, baleset, öngyilkosság) esetében, amelynél az azonnali helyszíni halottszemle foganatosítása a halál körülményeinek tisztázásához elengedhetetlen, az észlelő orvos köteles haladéktalanul intézkedni, hogy a holttest és a környezet a rendőrségi halottszemle megkezdéséig lehetőleg érintetlenül maradjon. Érvényesség

28 II. RÉSZ: AZ EGYES SZAKFELADATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI 1. Járóbeteg-szakellátás A szakrendelések a szakterületüknek megfelelő gyógyító-megelőző tevékenységet végzik, a progresszív betegellátás elveinek betartásával. Azok a szakrendelések, ahol a szakszemélyzet felkészült arra és a tárgyi feltételek is megfelelőek, az alaptevékenységük mellett szakterületükhöz tartozó speciális feladatokat is ellátnak. A szakellátást szakorvosok végzik, szakdolgozói közreműködéssel. Feladatukat közalkalmazotti jogviszonyban illetve megbízási szerződés keretében látják el Rendelésvezető főorvos feladatai, felelősségi köre (A vezetők általános feladatain, jogkörén és felelősségén túl) Vezeti és irányítja a szakorvosi rendelés munkáját; Felelős a szakma szabályai szerint történő színvonalas gyógyító munkáért; Felelős a jogszabályi és intézményi szintű irányelvek betartásáért és betartatásáért; Felelős a részleg/rendelés munkafegyelméért, valamint az etikai követelmények betartásáért; Felelős a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért és ellenőrzi azokat; Gondoskodik a higiénés szabályok betartásáról; Felelős a rendelés birtokában lévő anyagi eszközök szakszerű felhasználásáért; Felelős a rendelés dokumentációjának naprakész állapotáért, valamint a finanszírozási adatszolgáltatáshoz szükséges adatrögzítésért; Ellenőrzi a rendelés egyéb adatszolgáltatási tevékenységét is (jelenléti ív, jelentések, táppénzes napló, stb.); Alkalmazza és betartja, illetve betartatja a törvényi előírásokat, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban, körlevelekben, belső utasításokban, munkaköri leírásban foglaltakat; Köteles kidolgozni és munkatársaival ismertetni a rendelés működési rendjét, amennyiben erre az igazgató utasítás ad; Felelős a költségtakarékos gyógyítás megszervezéséért az irányítása alatt lévő szakrendeléseken; Az OEP által nem finanszírozott ellátások esetén gondoskodik a térítéses vizsgálat és gyógykezelés felajánlásáról, illetve annak elvégzéséről az Egészségügyi szolgáltatások térítési díjairól szóló szabályzat szerint; Rendszeresen ellenőrzi a felelősségi körébe tartozó intézkedések betartását, valamint az egészségügyi dolgozók/orvosok munkáját; Munkahelyi értekezletet tart így gondoskodva az információk célba jutásáról, a közvetlen vélemények és javaslatok megismeréséről és hasznosításáról; Feletteseivel rendszeres, szoros munkakapcsolatot tart, a rendkívüli eseményekről mielőbb tájékoztatja őket; A szervezeti egység működését érintő változásról jelentési kötelezettsége van. E változásokról tájékoztatni köteles a társrendeléseket, alapellátást és a betegirányítást; Szabadságolási tervet készít; Kapcsolatot tart a többi rendelés főorvosaival, illetve azon kórházi klinikai osztályokkal, amelyekkel közvetlen kapcsolata van vagy a progresszív betegellátás elvei szerint az általa beutalt betegeket kezelik; Érvényesség

29 Felelős a vezetői ellenőrzés elvégzéséért; Elkészíti az orvosok továbbképzési tervét figyelve a rendelés zavartalan működésére; Ezeken kívül, mivel szakrendelést folytat, mint szakorvos a szakorvos feladatai, felelősségi köre címszó alatt megfogalmazottak is vonatkoznak rá Szakorvos feladatai, felelősségi köre Szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos, járóbeteg-szakellátást végez; Munkáját a vezető főorvos irányításával, az általa meghatározott módon és beosztásban végzi; Feladata a járóbeteg-szakellátás, a gondozási és tanácsadási tevékenység; a beteg tovább utalása a szükségesnek ítélt diagnosztikai és szakorvosi vizsgálatra, valamint terápiás eljárásra; gyógykezelésben részesíteni a hozzá forduló betegeket, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt rendelni, valamint felvilágosítást nyújtani. Intézi a keresőképtelenséggel kapcsolatos teljes körű adminisztrációt. Ennek kapcsán figyelembe veszi a táppénzes felülvizsgáló orvos észrevételeit; A szakorvosi ellátásra tartósabban nem szoruló beteget írásos véleményének közlésével kezelőorvosához irányítja; Szükség esetén fekvőbeteg-ellátó gyógyintézetbe utal; Konziliárus orvosi ellátást végez az alapellátás orvosának kérésére - szükség szerint a beteg lakásán is a belső szabályozásnak megfelelő adminisztrációval. A szabályoknak megfelelően naprakészen vezeti a dokumentációt, egyaránt beleértve a kórleírással kapcsolatos- és kötelező finanszírozási adatszolgáltatással kapcsolatos informatikai adminisztrációt; A betegellátás kapcsán együttműködik a többi szakrendeléssel és az alapellátás orvosaival; Az ápolás funkciói tekintetében irányítja és ellenőrzi a vele együtt dolgozó asszisztens munkáját Vezető asszisztens felelősségi köre Adott betegellátó szervezeti egységen belül gondoskodik a minőségi betegellátással kapcsolatos asszisztensi feladatok elvégzéséről és elvégeztetéséről. Feladata: Gondoskodik a működéshez szükséges gyógyszer, vegyszer, szakmai anyag rendelkezésre állásáról, annak lejárati idejét rendszeresen ellenőrzi; Betartja és betartatja az asszisztensekkel a szelektív hulladékgyűjtés szabályait; A rendeléshez szükséges asszisztensek beosztását elkészíti; Gép- és műszerpark hibája esetén intézkedik a javíttatásról; A szakrendelés működését érintő változásról a szervezeti egység vezető főorvos utasításának megfelelően tájékoztatni köteles a társrendeléseket, az alapellátást és a betegirányítást; A szakrendelés dolgozóival (orvos, asszisztens) egyeztetve elkészíti a szakdolgozók szabadságolási tervét, A szakrendelés szakdolgozóival és a szakrendelést vezető főorvossal egyeztetve továbbképzési tervet készít, amit az Intézetvezető Főnővérnek továbbít; Amennyiben a folyamatos munkavégzését olyan tényező, vagy rendkívüli esemény akadályozza, amit saját hatáskörben nem tud rendezni, köteles azonnali hatállyal feletteseit tájékoztatni; Érvényesség

30 Munkájáról, tevékenységéről feletteseinek (a megkapott szempontok alapján) szóban és írásban beszámol; Részt vesz a vezető asszisztensi értekezleteken, az ott elhangzottakról tájékoztatja a szervezeti egység asszisztenseit és a szakrendelés vezető főorvosát; A vezető asszisztensek az adott rendelőben asszisztensként dolgoznak Szakasszisztens, asszisztens felelősségi köre Feladata: A betegek fogadása; Az orvos által előírt szakmai feladatok elvégzése; A betegek ellátásával kapcsolatos egyéb orvosi utasítások, feladatok elvégzése, amennyiben ez a kompetenciájába tartozik; A vezető asszisztens által meghatározott, a szakrendelés működésével összefüggő feladatok ellátása. 2. Alapellátás Az alapellátás a szakterületeknek megfelelően gyógyító-megelőző tevékenységet végez. Biztosítja a felnőtt, házi gyermekorvosi szolgálat, ifjúság egészségügyi szolgálat, ügyeleti szolgálat, védőnői szolgálat, felnőtt-, gyermek- és ifjúsági fogászat. E szolgáltatási körön belül feladata a lakosság egészségének megőrzése, megbetegedés esetén az egészségnek és a munkaképességnek a lehetséges legnagyobb mértékű helyreállítása Gyermek Háziorvosi Szolgálat A gyermek háziorvosi ellátást az Önkormányzattal feladatátvállalási szerződést kötött egészségügyi vállalkozások látják el Az Ifjúság-egészségügyi Szolgálat Az ifjúsági orvosok az oktatási intézményekben rendelnek. A vizsgálatra kijelölt tanulócsoportot az iskola vezetőjével történt előzetes egyeztetés után kell meghatározni oly módon, hogy a tanulók oktatási idejéből lehetőség szerint a legkevesebbet veszítsék. Az ifjúsági orvos elvégzi az előírt- vagy az általa szükségesnek tartott vizsgálatokat, szűrővizsgálatokat és felméri az intézmény tanulóinak egészségi állapotát. Munkáját az ifjúsági védőnővel közösen végzi. Részt vesz az oktatási intézmény egészséges életre nevelés, felvilágosítás körében végzett munkájában Háziorvosi Szolgálat A felnőtt háziorvosi ellátást az Önkormányzattal feladatátvállalási szerződést kötött egészségügyi vállalkozások látják el Felnőtt háziorvosok délközi rendelkezésre állása A kerületben területi ellátási kötelezettséggel működő felnőtt háziorvosok de ig vagy du óráig rendelnek. A négy órai rendelési időn túl napi négy órában a betegeik rendelkezésére állnak. A rendelkezésre állás idejére a telefonon történő elérhetőséget a rendelő ajtajára ki kell függeszteni. A hívásoknak a rendelkezésre álló orvos haladéktalanul köteles eleget tenni. A hívásokkal összefüggő időpontokat az előírt dokumentációban rögzíteni kell. Érvényesség

31 Az ügyeleti feladat ellátása jelenleg közreműködői szerződés alapján történik. Ezen közreműködő látja el a délközi ügyeletet is saját jogosultsága alapján. (1165. Benő u. 3.) A rendelkezésre állás ideje alatt szükségessé váló hatósági vizsgálatokat az orvos az erre vonatkozó jogszabályok szerint köteles elvégezni. A rendelkezésre állás megszervezéséért és ellenőrzéséért, az alapellátásért felelős igazgató helyettes felel A Védőnői Szolgálat működése A védőnői szolgálat működése a vonatkozó szakmai jogszabályokban részletesen meghatározott. A szolgálat tagjai: területi, iskola és ifjúsági védőnők. A Szolgálat tagjai a kerületben működő védőnői telephelyeken végzik munkájukat, de feladataik specialitásából adódóan tevékenységüket a tanácsadón túl a családok otthonában, óvodában, iskolában, közösségi programokra alkalmas helyen is végzik. Tevékenységük során együttműködnek: az egészségügyi alap- és szakellátással, kiemelten a szülész-nőgyógyász szakorvossal, gyermek háziorvossal, iskola és ifjúságegészségügyi orvossal valamint oktatási-, gyermekjóléti és szociális intézményekkel, illetve azok szakembereivel 2.6. Gyermek és ifjúsági Fogászat Tevékenysége során a 18 év alatti gyermek és fiatalkorú lakosság folyamatos fogászati ellenőrzését és ellátását biztosítja 8-20 óráig két műszakban. E szakfeladat a kerületben működő oktatási intézményekkel együttműködve, előzetes beosztás szerint végzi iskolafogászati tevékenységét. A Szolgálat keretében működő rendelések a vonatkozó szakmai szabályok, jogszabályok és a rendelések általános elvei szerint folytatják tevékenységüket. III. RÉSZ 1. Oktatás, képzés, szakképzés A minőségi betegellátás érdekében az Intézmény dolgozóinak folyamatos oktatásáról, szakés továbbképzéséről gondoskodni kell. Orvosok esetén a munkahelyi vezető, asszisztensek vonatkozásában az intézetvezető főnővér készíti el az oktatási tervet. A munkatársak továbbképzése kompetenciájuknak megfelelően a szakági vezetők feladatkörébe tartozik. A továbbképzés tervének, megoldásainak és pénzügyi kereteinek biztosításában az érintett felelősök az intézet vezetőségével működnek együtt. 2. Továbbképzés A továbbképzés formái: a jogszabályban elrendelt kötelező továbbképzés a dolgozó saját szakmai fejlődése érdekében önként vállalt továbbképzése az intézet érdekében elrendelt továbbképzés Érvényesség

32 A továbbképzéseken történő részvétel kezdeményezése: A jogszabályban elrendelt kötelező továbbképzéseken való részvételt a dolgozó vagy a munkakörnek megfelelő kötelező továbbképzések nyilvántartását végző munkatárs, orvosok esetében munkahelyi vezető, asszisztensek esetében intézeti vezető asszisztens kezdeményezheti, aki új dolgozó esetén a felvételkor, egyébként a tárgyévet megelőzően tájékoztatja a dolgozót a kötelező továbbképzésen való részvételről. A dolgozó saját szakmai fejlődése érdekében önkéntesen vállalt továbbképzésben saját kezdeményezésére vehet részt. Az intézet munkáltatói joggyakorlói a szakmai munka javítása érdekében kezdeményezhetik egyes dolgozók vagy csoportok megadott továbbképzésen történő részvételét. A továbbképzéseken való részvétel engedélyezése: A jogszabályban elrendelt kötelező továbbképzést, valamint a dolgozó saját szakmai fejlődése érdekében önkéntesen elhatározott továbbképzését a munkahelyi és szakági vezetők javaslata alapján az igazgató hagyja jóvá. Amennyiben a dolgozó az előírt továbbképzésen önhibájából nem vesz részt eredményesen, lényeges kötelezettségszegést követ el. Az intézet megfelelő szerveinek javaslatára történő továbbképzés akkor valósulhat meg, ha abba a dolgozó is beleegyezik. A képzésre, továbbképzésre a jogszabályban ill. a Kollektív Szerződésben meghatározottak szerint munkaidő kedvezmények és anyagi hozzájárulás biztosítható. Érvényesség

33 IV. rész: A Jogkörök gyakorlásának rendje 1. Munkáltatói jogok gyakorlása A munkáltatói jogok gyakorlása a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos valamennyi kérdésben való döntés jogát jelenti. Ide tartozik a közalkalmazotti jogviszony létesítése, a kinevezés módosítása, a foglalkoztatás megszüntetése, a bér és egyéb anyagi ösztönzés megállapítása, a munka minősítése, felelősségre vonás és az anyagi felelősség alkalmazása. Az intézmény igazgatója a munkaviszony létesítés, megszűnés és fegyelmi jogkörön túli munkáltatói jogokat a szakági vezetőkhöz delegálja. 2. Kötelezettségvállalási jogkörök A kötelezettségvállalás a költségvetési szerv feladatainak ellátását szolgáló a kiadási előirányzatokat terhelő vagy más teljesítési kötelezettség vállalása. A tényleges szakmai teljesítés után a kötelezettséget vállalónak tényleges fizetési kötelezettsége keletkezett, és ha elismerte a szakmai teljesítés megtörténtét, akkor fizetnie kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. Kötelezettséget vállalni a tárgyévre jóváhagyott éves költségvetési előirányzat mértékéig lehet. Kötelezettségvállalásra kizárólag az igazgató jogosult a gazdasági igazgató vagy megbízott helyettese ellenjegyzésével. 3. Aláírási (kiadmányozási) jogosultságok, az ügykezelés és a bélyegzők használatának rendje Minden kötelezettségvállalást cégszerű aláírással kell hitelesíteni. Az Intézmény képviseletében aláírásra az igazgató jogosult. Az aláírási jogosultságokat a Bizonylati Szabályzat, a bélyegzők használatának részletes szabályait a Bélyegző Nyilvántartási Szabályzata, tartalmazza. Az ügykezelés szabályait az Iratkezelési Szabályzatban -ban kell meghatározni. A szabályzatban kell részletesen feldolgozni az ügykezeléssel kapcsolatos eljárási, tartalmi és formai rendet is. 4. Képviseleti jogok Az Intézmény, mint önálló jogi személy teljes jogú képviseletét harmadik személyekkel szemben, hatóságok, bíróságok előtt az igazgató látja el. Amennyiben külső tárgyalások során létrejövő jegyzőkönyvben vagy emlékeztetőben a tárgyalás eredményeként olyan megállapodások kerülnek rögzítésre, amelyek elfogadására az Intézmény képviselőjének nincsen felhatalmazása, akkor ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a jegyzőkönyv csak az Intézmény részéről történő cégszerű aláírás után lesz joghatályos. 5. A sajtó és a tömegtájékoztatási tevékenység rendje A sajtó és a tömegtájékoztatási eszközök részére az Intézményt érintő kérdésekben az igazgató jogosult nyilatkozni. Esetenként az igazgató más részére engedélyezheti a tömegkommunikációs tájékoztatást. Érvényesség

34 Az igazgató előzetes engedélye szükséges ahhoz, hogy az intézetben folyó munkát érintően a munkatársak valamilyen fórumon előadást, korreferátumot tartsanak, elnöki vagy társelnöki tisztséget vállaljanak. 6. Az Intézmény dolgozóinak általános jogai és kötelezettségei A DOLGOZÓ ÁLTALÁNOS JOGAI: A dolgozónak joga van az egészséges, biztonságos munkakörülményekhez, az ehhez szükséges védőfelszereléshez, A munkavégzéshez alapvetően szükséges tárgyi feltételek adottak legyenek, A Munka Törvénykönyve 134. szerinti éves alapszabadsága negyedével szabadon rendelkezni,a tételesen fel nem sorolt jogokban a KESZ Kollektív Szerződésében rögzítettek az irányadók. A DOLGOZÓ ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI: Különösen felelős a feladatkörét érintő jogszabályok, rendeletek betartásáért, Be kell tartania a közegészségügyi-járványügyi előírásokat, a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzrendészeti utasításban foglaltakat, Köteles az előírt időben munkaképes állapotban megjelenni, Köteles betartani az eredményes munkához szükséges munkafegyelmet és a munkahelyi rendet, Munkakörében minden tőle telhetőt megtenni az intézmény fő feladatainak színvonalas ellátásáért a gazdaságosság szem előtt tartásával, A soron következő munkaalkalmassági vizsgálaton részt venni, Megőrizni az intézményi és szakmai titkot, Betartani az intézmény belső előírásait és felettesének utasításait. V. RÉSZ: AZ INTÉZMÉNY SZABÁLYOZÁSI RENDJE 1. Az intézmény működésének főbb szabályai Az Intézmény működésében a törvényesség és a szakszerűség maradéktalan biztosításának fontos feltétele, hogy a munkatársak folyamatosan megismerjék és helyesen alkalmazzák a tevékenységüket meghatározó szabályokat. Az intézmény működésében az aláfölérendeltségi elv érvényesül. 2. Utasítási Jogkör Vezető utasítást csak saját hatáskörben és függelmi kapcsolatban adhat. Kivételes esetben a közvetlen munkahelyi vezető felettese is adhat utasítást, de erről a dolgozó vezetőjét utólag tájékoztatni köteles. Az utasítást módosítani, vagy hatályon kívül helyezni csak a kiadmányozó (kiadó, aláíró) illetve jóváhagyó vezető vagy annak felettese jogosult. Fontos jogkövetkezményt tartalmazó, a dolgozók nagyobb részét érintő, illetve az egész szervezetre vonatkozó utasítást írásban kell kiadni. Az utasításoknak, szabályzatoknak a jogszabályokkal összhangban kell állniuk. A vezető által kiadott utasítás formáját tekintve lehet intézkedés, utasítás, körlevél, szabályzat, munkaterv, munkaköri leírás stb., ha az tartalmában a dolgozóra nézve kötelezően elvégzendő feladatot tartalmaz. Érvényesség

35 a) Intézkedés Az Intézményen belül több, vagy valamennyi szervezeti egységet érintő, hosszabb időszakot és komplex feladatrendszert magába foglaló tevékenység megszervezését, koordinálását, a végrehajtás szabályozását elrendelő igazgatói feladat meghatározás. b) Utasítás Az utasításban magasabb szintű jogszabály érvényesítése érdekében az Intézmény szervezeti egységeinek feladatai és kötelezettségei kerülnek szabályozásra. Utasítás kiadására az igazgató és a szakági vezetők jogosultak. Az igazgatói utasítás az Intézmény egész területére kiterjedő, a szervezet és a működés rendjének végrehajtására vonatkozó rendelkezés. c) Körlevél A szakági vezetői utasítás a szakági vezető felügyelete alá tartozó szervezetekre, illetve az Intézmény egészére vonatkozó szakmai intézkedés. Az Intézmény ügyviteli utasításai a szervezet tevékenységeinek végrehajtási módszereit, az adatszolgáltatás kötelezettségét, a végrehajtás ellenőrzésének adminisztratív bonyolítását rögzíti. A körlevél az intézmény minden dolgozóját érintő utasítás, amely egyszeri alkalomra érvényes és az utasítás végrehajtását követően hatályát veszti. A körlevélre vonatkozó előírások megegyeznek az Utasításra vonatkozó előírásokkal. d) Szabályzat Az intézmény teljes tevékenysége szabályozásra kerül. Szabályzatokban kell meghatározni az egyes szakterületek tevékenységének átfogó szabályait, a feladatok ellátásának rendjét, az egységek munkatársainak feladataira vonatkozó előírások összességét. A szabályozás alapja a keretszabályozást képező Szervezeti és Működési Szabályzat. Belső szabályzatok kiadására kizárólag az igazgató jogosult, előkészítését (a tervezetet) az illetékes szakterületek vezetői készítik és a szolgálati út betartásával terjesztik elő. A szabályzat-tervezetet kiadás előtt vezetői értekezlet elé kell terjeszteni. e) Munkaterv A tervszerű munkát munkatervek biztosítják. A munkaterv a stratégiailag fontos feladatokat, tevékenységeket, határidőket és a felelős megnevezését tartalmazza. f) Útmutatók Az útmutatók (minták, nyomtatványok, segédletek) segítik a jogegység és az Intézményen belüli egységes tevékenység megvalósítását. g) Munkaköri leírás A MUNKAKÖRI LEÍRÁS a munkaszerződéstől független, egy adott munka (feladatkör) elvégzésének írásban rögzített feltételrendszere. A munkaköri leírás készülhet az adott munkakör vagy az adott konkrét személy nevesítésével. A munkaköri leírás az egységen belül a beosztottak kötelezően végrehajtandó feladatait rögzíti. A felelősség megállapítására alkalmas módon tartalmazza többek között az egyes munkakörökben ellátandó feladatokat, tevékenységi köröket, a munkáltatói jogkör gyakorlásának megjelölését, a hatásköröket, jogköröket, felelősséget. Érvényesség

36 A munkaköri leírásokat a szervezeti egységek vezetői készítik és szükség esetén módosítását kezdeményezik a szervezeti egységre meghatározott feladatok és a rendelkezésre álló humán erők alapján. A munkaköri leírások kidolgozása során kerülni kell az általános megfogalmazásokat, törekedni kell arra, hogy a szervezeti egységen belül a feladatok logikus rendben és arányos megterheléssel kerüljenek elosztásra. A munkaköri leírások nyelvezete legyen közérthető, világos, tömör és pontos. A munkaköri leírásokat a munkavállaló, a munkahelyi vezető általi aláírása után, az igazgató hagyja jóvá. A munkaköri leírásokat három példányban kell elkészíteni. Melyből egy példányt a munkavállalónak át kell adni, egy példányt a munkahelyi vezető őriz, egy példányt a munkaügyi előadónál a munkavállaló személyi anyagában kell elhelyezni. A munkaköri leírás fő tartalmi követelményei: a munkakör megnevezése (megegyezik a munkaszerződésben, kinevezési okmányban lévő munkakörrel), közvetlen felettese, közvetlen beosztottja(i), helyettesítésének rendje (a helyettesítő munkakört kell meghatározni és ezt a helyettesítő munkaköri leírásában is rögzíteni kell), a munkakör betöltésének követelményei, iskolai végzettség, szakképzettség, esetleg egyéb speciális ismeret és jártasság, a munkakört betöltő személy feladatai (mit irányít, mit végez, mit felügyel, mit ellenőriz, és itt kell meghatározni, hogy ő kit helyettesíthet stb.), felelőssége (az anyagi felelősséget is), kapcsolatai (itt a kötelező kapcsolatrendszert kell meghatározni), egyéb közölni valók. 3. Az utasítás végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése, az utasítás megtagadása Az írásbeli utasításban foglaltak - a hatálya alá tartozó dolgozókra - kötelezőek. A szervezeti egységek vezetői a kapott utasításokat kötelesek a beosztott dolgozóikkal megismertetni, az előírások betartását ellenőrizni. Egyet nem értés esetén az utasításban foglaltakra külön véleményt lehet írásban a kiadmányozónak benyújtani. Az eltérő vélemény kinyilvánításának az utasítás végrehajtására halasztó hatálya nincs. Nem köteles a dolgozó azt az utasítást teljesíteni, amelynek végrehajtása saját maga, vagy mások testi épségét, egészségét, életét veszélyezteti, jogszabályba ütközik, ha teljesítésével bűncselekményt, vagy szabálysértést követ el. Az utasítás megtagadása nem mentesít a munkavégzés alól, a jogszerű utasításokat továbbra is végre kell hajtani, illetve munkavégzésre rendelkezésre kell állni. 4. A vezetők beszámoltatása A vezetői beszámoltatást legalább évenként az igazgató rendeli el. Beszámolási kötelezettsége a vezetőknek van. A beszámolás kiterjed: a szervezeti egység vizsgálatára, a működési tapasztalatokra, Érvényesség

37 az irányításra, ellenőrzésre, a szervezet tevékenységi körébe utalt feladatok ellátásának minősítésére. 5. Szolgálati út A dolgozó köteles a szolgálati utat betartani. Nem kell betartani a szolgálati utat abban az esetben, ha az Intézményt vagy annak munkatársát érintő közérdekű bejelentést a dolgozó az igazgatónak jelenti be. A szolgálati út betartásának kötelezettsége nem terjed ki a személyi kérdésekre, a panaszokra és a javaslatokra. 6. A munkakörök átadása és átvétele Minden munkakört, annak minden területére kiterjedően úgy kell átadni, illetve átvenni, hogy az adott szervezet, osztály, részleg munkatevékenységében ne legyen fennakadás, és az újonnan kinevezett személy zökkenőmentesen képes legyen folytatni a beosztással járó feladatok teljesítését. A munkakörök átadás-átvételének szabályait konkrét esetben a szakági vezető határozza meg. 7. Helyettesítésekre vonatkozó szabályok A helyettesítés a helyetteseknek a munkaköri leírásában meghatározott feladata. Az Intézmény vezetésének folyamatos biztosítása érdekében az igazgatót távolléte esetén az azonnali intézkedést igénylő esetekben az általános igazgató helyettes helyettesíti. Szükség esetén az igazgató ettől eltérő helyettesítést is elrendelhet. A helyettesek nélküli szervezeti egységeknél a helyettesítésnek két módja van: a munkaköri leírásban erre vonatkozó bejegyzés, alkalomszerű kijelölés. Huzamosabb távollét esetén a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló Törvény előírásai szerint kell eljárni. 8. Fegyelmi és anyagi felelősségre vonás szabályai Fegyelemsértés, illetve egyéb jogsértés elkövetése esetén, továbbá munkaköri mulasztásból eredő kártérítési felelősség esetén a Közalkalmazottak jogállásáról szóló Törvény, valamint a Munka Törvénykönyve előírásai figyelembevételével a KESZ Kollektív Szerződésében foglaltak szerint kell eljárni. 9. Panaszok, közérdekű bejelentések és javaslatok (beadványok) intézése A dolgozó beadványát általában szolgálati úton terjeszti elő a döntésre jogosult előljáróhoz. A beadványokat szóban, vagy írásban lehet benyújtani. A betegek és a hozzátartozók panaszaival és beadványaival kapcsolatban a MIR kézikönyv előírásai szerint kell eljárni. 10. Munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem, sugárvédelem Az Intézményben a munkavédelmi, a tűzvédelmi, feladatok tervezését, szervezését, a szükséges szabályozó dokumentumok kidolgozását az abban foglaltak megvalósulásának ellenőrzését megfelelő szakképesítéssel rendelkező szerződött vállalkozó végzi, a Gondnokság vezető irányításával, az Igazgató közvetlen felügyelete mellett. Érvényesség

38 11. Adatvédelem, titoktartási kötelezettség Az Intézményben keletkező, feldolgozott és tárolt adatok védelme az Intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége. Minden dolgozónak joga van, hogy a munkájához szükséges adatokat megismerje. Betegekről bármilyen adatot csak az arra illetékes ismerhet meg. Az Intézmény minden dolgozója személyében felel az általa szóban vagy írásban szolgáltatott adatokért. Az orvosi titoktartás nem csak az orvosokra, hanem azokra nézve is kötelező, akik ilyen ismeret birtokába jutottak munkájuk során. Az adatvédelemmel és a titoktartási kötelezettséggel kapcsolatos részletes feladatokat Adatvédelmi szabályzatban kell rögzíteni. VI. RÉSZ: AZ INTÉZMÉNY SZERZŐDÉSKÖTÉSI RENDJE 1. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés Az egészségügyi szolgáltatásokat finanszírozó Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárral a szerződéseket az Igazgató köti meg. Az Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnak be kell jelenteni: ha a működési engedélyt módosították, a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok a finanszírozott feladatkör ellátását érintik. A finanszírozási szerződés határozatlan időre szól. A finanszírozási szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti a vonatkozó jogszabályi előírások szerint. 2. Munkavégzéssel kapcsolatos szerződések Az intézmény munkáltatói joggyakorlója az alaptevékenységekre és az alaptevékenységekhez kapcsolódó kisegítő, kiegészítő tevékenységei ellátása érdekében szerződéseket köthet. A tevékenységek ellátása történhet: közalkalmazotti jogviszony keretében. szabadfoglalkozású jogviszony, megbízás alapján, vállalkozási szerződés szerint, közreműködői szerződés szerint. 3. Szerződéskötés rendje a beszállítókkal, szolgáltatókkal A szerződésekre vonatkozó előírásokat a Polgári Törvénykönyv negyedik része, a KÖTELMI JOG tartalmazza. a szerződés alaki és tartalmi követelményeire a jogszabályban előírtakat alkalmazni kell, így különösen: a szerződő felek megnevezése, a szolgáltatások jellege, tartalma, a szolgáltatás díja, az elszámolás módja, határideje, a szerződéskötés időpontja, a szerződő felek aláírása Érvényesség

39 A szerződésben nem rögzített kérdésekben (pl. szavatosság, kártérítés) a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A szerződéseket kizárólag írásban lehet megkötni. 4. Adatszolgáltatás Az Intézmény teljesíti az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak a szak- Minisztérium által előírt, intézményt érintő adatszolgáltatási kötelezettségeit. Ezen kívül az Intézmény adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik a különböző országos és területi szervek felé is. (ÁNTSZ, OEP) Az adatszolgáltatási kötelezettséget az érintett szakmai egységnek kell követni és teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettségről illetve annak teljesítéséről a kontrollingért felelős munkatársat tájékoztatni kell. A határidőre történő adatszolgáltatás az adatszolgáltató felelőssége. Az Intézményre vonatkozó bárminemű adatszolgáltatás, jelentés külső szerv felé történő kiadása kizárólag az igazgató, illetve a helyettesítésével megbízott személy aláírásával történhet. Érvényesség

40 VI. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY MŰKÖ- DÉSÉNEK ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 1. Külső ellenőrzések 1.1 ÁNTSZ Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Budapest Főváros XIV-XVI. Kerületi Intézete és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-Magyarországi Regionális Intézete szakmai, hatósági felügyeleti szerv. Szakfelügyelő főorvosi hálózatán keresztül ellenőrzi a szakmai munkát az intézet ellátási területén. 1.2 OEP- Az OEP-KMREP ellenőrző hálózatán keresztül ellenőrzi az intézmény egészségügyi szolgáltatásainak szerződés szerinti teljesítését. 1.3 Önkormányzat Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzata, mint tulajdonos, folyamatosan ellenőrzi az intézmény működését mind szakmai, mind pedig gazdasági szempontból. 2. Belső ellenőrzések FEUVE A belső ellenőrzést az igazgató a külső vállalkozóval belső ellenőrzési feladatok végrehajtására kötött szerződés alapján végezteti el. Tevékenységük ellátása során ellenőrzik a jogszabályok, a jogszabályok alapján kiadott belső rendelkezések érvényesülését, megvalósulását, feltárják a végrehajtás feszültségeinek ellentmondásait, kezdeményezik a problémák megszüntetését, a szükséges intézkedések megtételét, a személyes felelősség érvényesítését és a tapasztalatok hasznosítását. A belső ellenőrzési jelentések megállapításai alapján készült intézkedési terv elkészítése és az abban foglaltak végrehajtatása a gazdasági igazgató hatáskörébe tartózik. Érvényesség

41 VII. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZERE ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATAI 1. Érdekvédelem A dolgozók érdekképviseleti szerve az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Jelen van az intézeti döntések őket érintő megbeszélésein, szervezettségük jó biztosíték a munkavállalói érdekek közvetítésénél. A részletes szabályozás a Kollektív Szerződésben történik. 2. Közalkalmazotti Tanács Egyetértési jog illeti meg a Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása érdekében. Véleményezési joga van: a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezésénél, a korengedményes nyugdíjazás és a megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelések tárgyalásánál, a közalkalmazottak képzésével összefüggő tervezet készítésénél, a munkáltató munkarendjének kialakítása terén. 3. Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Az orvosok és szakdolgozók szakmai érdekvédelmi szervezetei számára az Intézmény biztosítja a tevékenységük hatékony ellátásához szükséges információkat. Ennek érdekében képviselője a vezetői értekezletek állandó meghívottja. 4. Betegjogi képviselő Tevékenysége különösen az alábbiakat foglalja magában: Segít a betegnek panasza megfogalmazásában A beteg írásbeli meghatalmazása alapján eljár az illetékes hatóságnál, s ennek során képviseli a beteget A betegjogi képviselő illetékességi körében jogosult: az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni a vonatkozó iratokba betekinteni az egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni Elérhetőségét a betegek számára jól látható helyen kifüggesztjük 5. Ellátási terület önkormányzatának Egészségügyi Bizottsága Az Önkormányzat és az Intézmény közötti kapcsolat szakmai koordinálását végzi. A kapcsolat az Intézmény küldetésének megvalósulását segíti, biztosítja. Érvényesség

42 6. Lakossági kapcsolatok A lakossági kapcsolatok legfontosabb része a bizalom erősítése, melynek érdekében szakmai fórumot, szűrővizsgálatokat kell kezdeményezi. Folyamatos kapcsolatot kell tartani a betegegyesületekkel (Cukorbetegek Klubja, stb.). Érvényesség

43 VIII. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szervezeti rend Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat ESZB jóváhagyását követően lép hatályba. Ezt követően ad engedélyt, hogy a hatályba léptetéssel és a feladatok végrehajtásával összefüggő feladatokra az igazgató saját hatáskörében, belső utasításban intézkedjen. A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteit és a függeléket a jóváhagyást követően folyamatosan pontosítani kell. Azokat, ha a pontosítás a szabályzat alapvető előírásait nem érintik, jóváhagyásra nem kell felterjeszteni. Érvényesség

44 IX. FEJEZET: HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK A XVI. Kerület Kertvárosi (SZMSZ) a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat ESZB határozatának jóváhagyásával lép hatályba. A szabályzat rendelkezéseit ismertetni kell a Szolgálat minden szervezeti egységével. Biztosítani kell, hogy a szabályzatot a közalkalmazottak bármikor megtekinthessék. Budapest, Jóváhagyta: Dr. Schiszler István igazgató Kovács Péter polgármester Mellékletek: 1. sz. melléklet: Az Intézmény szervezeti felépítésének organogramja 2. sz. melléklet: Az Intézmény szakellátásainak felsorolása Érvényesség