KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: Budapest XII. kerület, Irhás-árok mederrendezése, hordalékfogó műtárgy létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás Előadó: Árendás Orsolya dr. Ilosvay Zsuzsa Kiss Enikő Scheiber Péter Péntekné Balogh Ildikó Nagy Zoltán Lágler Veronika Péterfy Csaba Zsille Ákosné H A T Á R O Z A T Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u ; a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére indult, az UNITEF-83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. (1119 Budapest, Bornemissza tér 12., Cg ; a továbbiakban: Tervező) 2011 októberében kelt, 2707 tervszámú, Irhás árok mederrendezése hordalékfogó műtárgy előzetes vizsgálati dokumentáció című dokumentáció és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Budapest XII. kerület, Irhás-árok mederrendezésére, hordalékfogó műtárgy létesítésére vonatkozó, a tervben szereplő 1.c. vagy 2. változat alapján történő megvalósításának környezeti hatása jelentős, ezért környezeti hatástanulmány benyújtását írom elő. A tervben szereplő 3. változat alapján történő megvalósításának jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 A tevékenység jogerős vízjogi létesítési engedély, jogerős erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély, majd jogerős erdőterület igénybevételi engedély birtokában kezdhető meg, majd az ez alapján elkészült létesítményre vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. Az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi és az erdőterület igénybevételi engedélyhez szükséges a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalása is. I. A TEVÉKENYSÉGET JELLEMZŐ ADATOK A tervezett létesítmény helye és kialakításának ismertetése: A tervezett hordalékfogó műtárgy az Irhás-árok 2+010,8 fkm szelvényének környezetében, a jelenlegi hordalékfogó műtárgy helyén kerül elhelyezésre, amely Natura 2000 területet és országos védelem alatt álló természetvédelmi területet érint. (Érintett ingatlanok: Budapest XII. kerület 9053/1 és 9058/5 hrsz.-ú ingatlanok.) A meglévő hordalékfogóból kivezető 0,5 m átmérőjű áteresz helyett 1,0 m átmérőjű áteresz kerül elhelyezésre. A tervezett műtárgy vonatkozásában a hordalékfogó elhelyezésére, szükséges kapacitásának biztosítására 5 változat került kidolgozásra: 1.a. változat: A változat a km szelvényben található ~0,5 m átmérőjű bükkfát érintetlenül hagyja, a mederkorrekciót és a mederszélesítést a fa kikerülésével valósítja meg. Ezen változat nem tudja figyelembe venni a Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat szabályozási tervében szereplő útépítés helybiztosítását. 1.b. változat: Az 1.a. változathoz hasonlóan a bükkfa szintén megtartásra kerül, viszont az 5 m-es útépítési sáv hordalékfogó műtárgy felőli oldalán támfal kerül kialakításra és a medernek a meglévő út felé történő elhúzásával megfelelő mederszélesség biztosítható. 1.c. változat: A 1.a. és 1.b. változatok kombinációja. A km szelvényben található ~0,5 m átmérőjű bükkfát érintetlenül hagyja, a mederkorrekciót és a mederszélesítést a fa kikerülésével valósítja meg. Ez a változat nem tartalmazza Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatának azon igényét, hogy a rendezési tervükben szereplő 5 m-es útépítési sávot szabadon hagyja, viszont a távlatban az önkormányzatnak lehetősége van támfal beépítésével útépítésre. 2. változat: A mederben jelenleg található íves mederelfajulást korrigálja. A beavatkozás teljes hossza kb. 41 m. A változat helyet biztosít az útépítésre. A meder korrekciója miatt a bükkfát nem lehet megtartani. 3. változat: Csak a meglévő áteresz cseréjét irányozza elő. A hordalékfogó műtárgy a meglévőhöz képest nagyobb lenne, mert az áteresz átmérőjének növelése miatt a fenékszintje mélyebbre kerül. A megvalósuláshoz szükséges létesítmények: áteresz (1,0 méter átmérőjű) tervezett csatorna (az fkm közötti nyíltárkos szakasz felső fkm szelvény utáni, a hordalékfogóhoz kapcsolódó átereszig tartó szakasza, melyhez a tervezett 1,0 méter átmérőjű áteresz egy aknán keresztül csatlakozik) hordalékfogó (a meglévő műtárgy a változatok szerinti mértékben elbontásra kerül, helyére új műtárgy épül) hordalékfogó rács (a hordalékfogó műtárgyban kerül elhelyezésre, két vagy három sorban, különböző pálcatávolságokkal, korrózióálló acélból) 2

3 Az előzetes vizsgálati dokumentációban az 5 változatból az 1.a. és 1.b. változatok elvetésre kerültek. II. A BENYÚJTANDÓ KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TARTALMI KÖVETELMÉNYEI az 1.c. vagy a 2. változat megvalósítása esetén A dokumentációt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6-7. számú mellékletében rögzítettek, valamint az alábbi szempontok figyelembevételével kell összeállítani: Táj- és természetvédelmi szempontból: 1. A környezeti hatástanulmány keretében a változatok tervezett megvalósítását részletesen be kell mutatni, tervrajzzal, fotókkal, elhelyezkedési vázlattal dokumentálva. 2. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklet 4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése című fejezet alatt, a tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozását látványtervekkel is illusztrálni kell. 3. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklet 6. Környezetvédelmi intézkedések című fejezet keretében a tájba illesztés megoldására is kell megoldási javaslatot adni a látvány, funkció, természeti, táji állapot szempontjainak összehangolásával. Víz- és talajvédelem: III. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK a 3. változat megvalósítása esetén 1. A hordalékfogó műtárgy megépítése előtt a tervezett vízilétesítményre vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet [a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet] 2. -a szerinti mellékletek csatolásával. 2. A hordalékfogó műtárgy jelű zárt szelvénybe helyezett Irhás-árokhoz való csatlakozását szintkülönbséggel kell kialakítani úgy, hogy a hordalékfogó műtárgy fenékszintje mélyebben legyen, mint a zárt szelvény induló szelvénye, az apró, szemcsés hordalékok zárt rendszerbe jutásának megakadályozása érdekében. 3. Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízilétesítményen bevezetett, határértékeknek megfelelő, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 5. (1) pontja alapján engedélyezett kibocsátások kivételével. 4. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a munkálatok folyamán, valamint a gépkarbantartás, javítás során szénhidrogén-szennyezés ne kerülhessen az élővízbe. 5. A vízfolyásba bevezethető szennyvizek, csapadékvizek minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet] 2. számú mellékletben szereplő táblázat 2. Egyéb védett területek befogadói érvényes előírásainak. 6. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] 3

4 előírásait. Az építési munkák során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 7. A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja. Táj- és természetvédelem: 1. A hordalékfogó műtárgy megvalósításához olyan műszaki megoldást kell választani, részletesen kidolgozni és a vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációban bemutatni, amely illeszkedik a természeti környezetbe. 2. Biztosítani kell a beruházással érintett fás szárú növényzet védelmét különös tekintettel a km szelvényben található idős bükkfára, ennek módját szintén a vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció részeként ki kell dolgozni. 3. A 3 tő farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) védelmét a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal, mint természetvédelmi kezelővel egyeztetett módon biztosítani kell. Az egyeztetésről készült jegyzőkönyv másolatát csatolni kell. Élőhelyüket munkavégzés nem érintheti. Határidő: a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg. 4. A védett természeti terület és a Natura 2000 terület természetközeli állapotú területein depónia nem alakítható ki, gépjárműmozgással nem érinthető. 5. A terület igénybevételét a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni. A keletkező hulladékok elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell. 6. A termőhely-idegen invazív gyomnövények irtásáról mind a kivitelezés ideje alatt, mind a beruházás befejezését követően kaszálással gondoskodni kell. 7. A beruházás befejezését követően a területet természetközeli állapotba kell helyezni, ennek módját ki kell dolgozni és be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: a vízjogi létesítési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg. Hulladékgazdálkodás: 1. A tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A terület kialakításával keletkező föld helyszíni vagy más építési területen való felhasználását előnyben kell részesíteni a hulladéklerakóban történő elhelyezéssel szemben. 3. A tevékenység során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagokat környezetvédelmi szempontból meg kell vizsgálni és szennyezettségének megfelelően kell kezelni. 4. A tevékenység során keletkező hulladékokat a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet előírásai szerint kell besorolni, a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 5. Amennyiben a tevékenység során veszélyes hulladék keletkezik, abban az esetben a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] szerint kell eljárni. 4

5 6. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] előírásai szerint végzendő. Zaj- és rezgésvédelem: 1. A vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációban akusztikai műszaki számításokkal kell bizonyítani, hogy a bontási és építési tevékenységből származó zaj nem haladja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet] 2. számú mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. 2. Az építési munkálatokra vonatkozó műszaki számításokkal alátámasztott zajterhelési határérték túllépés esetén, ha a zajterhelés munkaszervezéssel, üzemelési idő korlátozásával, zajszegény gépek alkalmazásával tovább nem csökkenthető, a kivitelezés megkezdése előtt a generálkivitelezőnek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 13. -ban előírtak szerint zajterhelési határérték betartása alól felmentést kell kérni a Felügyelőségtől. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Az 1.c. és a 2. változat megvalósítási igénye esetén a környezetvédelmi engedély iránti kérelmet és a környezeti hatástanulmányt a határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül lehet a Felügyelőségre benyújtani. A kérelmet és annak mellékleteit nyolc nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a hatályos jogszabályban rögzített igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el. Jelen engedély a 3. változat megvalósítási igénye esetén I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez hét példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. 5

6 I N D O K O L Á S A Kérelmező benyújtotta a Felügyelőségre az előzetes vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó kérelmet és a Tervező által elkészített dokumentációt, amellyel a Budapest XII. kerület, Irhás-árok mederrendezését, hordalékfogó műtárgy létesítését tervezik. A Felügyelőségen az eljárás a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján október 29. napján megindult. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 126. c) pontja alapján Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A tervezett tevékenység során országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. A Felügyelőség a kérelmet és a dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy az nem tartalmazza egyértelműen az engedélykérő pontos megnevezését, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet szerinti szakértői jogosultságok közül a zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó igazolást. Valamint nem tartalmazta a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság és a Budapest 1. számú Körzeti Földhivatal szakhatósági közreműködésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak befizetését igazoló bankszámlakivonatok másolatát, banki igazolásokat az eljárási díjak megfizetéséről, vagy a befizetett csekkek másolatát. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (4) bekezdése kimondja, hogy ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul valamennyi szakhatóság tekintetében hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette. A fentiek miatt a Felügyelőség KTVF: /2011. és KTVF: /2011. számú végzéseiben hiánypótlásra szólította fel Kérelmezőt. Kérelmező a végzésekben foglaltaknak a teljesítési határidőn belül eleget tett. A Felügyelőség a kérelem és a dokumentáció benyújtását követően a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében, a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a tervezett tevékenység helye szerinti Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Jegyzőjének. A Felügyelőség a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. 6

7 A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat, valamint a 40. (1) bekezdése alapján a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot. A Felügyelőség az eljárása során megállapította, hogy Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat Jegyzőjével szemben kizáró ok merült fel, tekintettel arra, hogy az egyik, Budapest XII. kerület 09053/1 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosa Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata, ezért KTVF: /2011. számon, a Ket. 43. (4) és (5) bekezdései értelmében eljáró hatóság kijelölése ügyében eljárást kezdeményezett Budapest Főváros Kormányhivatalánál (a továbbiakban: Kormányhivatal). A Kormányhivatal V-B-007/ /2012. számú végzésével tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy tárgyi ügyben szakhatósági állásfoglalás kialakítására Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzatának Jegyzőjét jelölte ki és Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat Jegyzőjét a szakhatósági eljárás tekintetében kizárta. Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzatának Jegyzője a fentiek alapján I-357-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett műtárgy létesítéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Állásfoglalásomat a Budapest Főváros Kormányhivatalának V-B-007/ /2012. ügyiratszámú végzése alapján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklet 4. pontjának megfelelően, a tárgyi dokumentációhoz a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, a rendelkezésemre álló jogszabályok alapján hoztam meg. Budapest Főváros Kormányhivatala V-B-007/ /2012. ügyiratszámú végzésében az elsőfokú környezetvédelmi szakhatósági eljárásból Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatának Jegyzőjét kizárta, és az eljárás lefolytatására Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzat ának Jegyzőjét jelölte ki. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: /2011. iktatószámú megkeresésében a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklet 4. pontja szerint, a tárgyi dokumentáció alapján a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően kérte szakhatósági állásfoglalásomat. Az eljárás során alkalmazott jogszabályok: Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat 14/2005. (VIII. 10.) számú rendelete a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve FOV-46-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában tárgyi létesítéshez előírás nélkül járult hozzá, környezeti hatásvizsgálat lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2011. iktatószámú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte. A megkereséshez csatolt, UNITEF-83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. (1119 Budapest, Bornemissza tér 12.) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam. A tervezett hordalékfogó műtárgy az Irhás-árok 2+010,8 fkm szelvényének környezetében kerül elhelyezésre, mely Natura 2000 területet és országos védelem alatt álló természetvédelmi 7

8 területet érint. Az üzemeltetés során a műtárgyból kitermelt iszapot, uszadékot az FCSM Zrt. elszállítja, kezeléséről, ártalmatlanításáról gondoskodik. A lakosság egészségügyi helyzetére a tervezett műtárgy üzemeltetése nincs hatással. Mindezek alapján a hatáskörömbe utalt szakkérdések tekintetében elbírálva megállapítottam, hogy a létesítmény megvalósulásának kapacitásra és elhelyezésére vonatkozó változatok figyelembevételével közegészségügyi szempontból akadálya nincs. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésben meghatározott illetékességemben eljárva adtam meg. A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F- 004/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában hatásköre hiányát állapította meg. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága megkeresést kapott, a rendelkező részben szereplő ügyben. A mellékelt dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezési terület nem érint termőföldként nyilvántartott földrészletet. Tekintettel arra, hogy Igazgatóságom a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. alapján csak mezőgazdasági művelés alatt álló területeken rendelkezik hatáskörrel a talajvédelmi feladatok ellátására, a fentiek szerint döntöttem, vagyis hatásköröm hiányát állapítottam meg. A végzést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 30. b) pontja alapján, a 45/A. (2) (3) bekezdésben, továbbá a 71. (1) bekezdésben leírtak figyelembe vételével hoztam meg. A jogorvoslati lehetőséget a Ket. 98. (2) bekezdés alapján zártam ki. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G/033/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett műtárgy létesítéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Unitef-83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. által K.2707 számon készített előzetes vizsgálati tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett hordalékfogó műtárgy elhelyezése érinti a Budapest XII. ker. 9058/5 hrsz.-ú, Budapest XII. ker. 38C erdőrészletet, esetleg a 38B erdőrészletet is érinti. Mivel a dokumentációban alátámasztott előzmények miatt a műtárgy elhelyezésére másutt lehetőség nincsen, a dokumentáció alapján az előzetes vizsgálati eljárás ellen kifogást nem emelek. Felhívom a figyelmet, hogy a vízjogi létesítéshez szükséges erdészeti szakhatósági hozzájárulás csak abban az esetben adható, ha az erdészeti hatóság legalább az elvi igénybevételi engedélyt megadta. A beruházás kivitelezése pedig csak a végleges erdő igénybevételi engedély kiadását követően lehetséges. Véleményemet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. (4) bekezdés i) pontja alapján adtam meg. 8

9 A Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal 10002/1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában hatáskörébe tartozó termőföldek érintettségének hiányában észrevételt nem tett. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A szakhatósági állásfoglalás iránti kérelem mellékleteként megküldött, az UNITEF-83 Zrt. által készített előzetes tervdokumentációban foglaltak szerint a beruházással érintett, illetve annak környezetében elhelyezkedő termőföldek, erdők, melyre a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 1. (4) bekezdésében foglaltak értelmében földvédelmi hatáskörünk nem terjed ki. Állásfoglalásomat a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (1) és a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 7. (1) bekezdésében, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében rögzített hatáskörömben eljárva adtam ki. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 65/2012. számú, valamint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság /2011. számú szakvéleményeiben foglaltakat a Felügyelőség döntése kialakítása során figyelembe vette. A benyújtott dokumentáció érdemi átvizsgálását követően megállapításra került, hogy az vízrendezési szempontból nem tartalmazza a hatósági döntéshozatalhoz szükséges összes információt, ezért a Felügyelőség KTVF: /2012. számú végzésével a tényállás tisztázása keretében kiegészítő adatok benyújtására szólította fel Kérelmezőt. Kérelmező a tényállás tisztázására összeállított kiegészítést a teljesítésre meghatározott határidőn belül benyújtotta a Felügyelőségre. * A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette: Táj- és természetvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentációban vázolt három változat közül a Felügyelőség természetvédelmi szempontból az 1.c. és a 2. változatok esetén a megvalósításból származó hatásokat jelentősnek ítélte, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek, a 3. változat megvalósítása várhatóan nem lesz jelentős hatással a természeti környezetre. A tájba illesztés érdekében a 3. változat megvalósulása esetén a vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció készítéséhez a Felügyelőség a rendelkező részben foglalt előírásokat tette. 9

10 A beruházással érintett terület a Budai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet] alapján országos jelentőségű védett természeti terület részét képezi, továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet] valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján részét képezi a HUDI20009 területkóddal, Budai-hegység néven jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (Natura 2000) területnek is. A 125/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. -a szerint A védettség indoka és célja a terület jellegzetes tájképi és természeti adottságainak, földtani és felszínalaktani természeti értékeinek, növénytársulásainak, növény- és állatfajainak megőrzése, a területen található történelmi, kultúrtörténeti értékek megóvása. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 7. (1) bekezdés szerint A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. A benyújtott Natura hatásbecslési dokumentáció vizsgálja a területre jellemző jelölő élőhelyek és jelölő fajok érintettségét. A Budai-hegység jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jelölő élőhelyei (vastag betűvel a kiemelt jelentőségű) a következők: pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petreával és Carpinus betulusszal (91G0), pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel (91H0), szubkontinentális peripannon cserjések (40A0), pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) (6190), szubpannon sztyeppek (6240), nagyközönség számára meg nem nyitott barlangok (8310), mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel (8210), lejtők és sziklatörmelékek Tilio-Acerion-erdői (9180), meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210) vagy (vizsgálata szükséges a konkrét élőhely vonatkozásában) meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei (6210); jelölő fajai (vastag betűvel a kiemelt jelentőségű) pedig: növények: magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), Szent István-szegfű (Dianthus plumarius), bíboros sallangvirág (Himantoglossum caprinum), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria), pilisi len (Linum dolomiticum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), magyar gurgolya (Seseli leucospermum,) Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), piros kígyószisz (Echium russicum), gerinctelenek: csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), Anker-araszoló (Erannis ankeraria), budai szakállasmoly (Glyphipterix loricatella), füstös ősziaraszoló (Lignyoptera fumidaria), havasi cincér (Rosalia alpina), kék pattanóbogár (Limoniscus violaceus), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), gyászcincér (Morimus funereus), eurázsiai rétisáska (Stenobothrus eurasius), magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), díszes tarkalepke (Hypodryas maturna), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), magyar tarsza (Isophya costata), szarvasbogár (Lucanus cervus), emlősök: ürge (Spermophilus citellus), csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), hegyesorrú denevér (Myotis blythi), kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros), közönséges denevér (Myotis myotis), nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum), nagyfülű denevér (Myotis bechsteini), piszedenevér (Barbastella barbastellus). A három műszaki megoldás közül a 3. változat a meglévő áteresz cseréjét irányozza elő, valamint a hordalékfogó műtárgy mérete nagyobb lenne, mert az áteresz átmérőjének növelése miatt fenékszintje mélyebbre kerül. A meder jelentős átalakításával azonban nem jár, a változattal érintett terület kb. 91 m 2. 10

11 A benyújtott dokumentáció, valamint a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (4) bekezdése szerint, valamint a 15. számú mellékletben közölt szempontok szerint elvégzett hatásbecslés alapján a tervezett 3. változatnak feltételezhetően Natura 2000 jelölő élőhelyre, illetve jelölő fajra nem lesz jelentős hatása. Az 1.c. változat a meglévő vízmosás medrét szélesítené ki délnyugati irányban úgy, hogy az északkeleti oldalon egy magas támfal helybiztosítását veszi figyelembe, melynek létesítésére az Irhás-árok mellett tervezett út kiépítésekor kerülne sor. A változat nem érinti a területen található idős bükkfát, azonban megvalósítása a 3 tő sisakvirág pusztulásával járna. A változattal érintett terület kb. 218 m 2. A 2. változat a vízmosást kevésbé szélesítené ki, mint az 1.c. változat, azonban hosszanti irányban nagyobb területet mintegy 41 m hosszan, összesen kb. 220 m 2 -t venne igénybe a természetvédelmi szempontú kijelölésekkel érintett területből. Megvalósulása mind a bükkfa, mind a 3 tő sisakvirág pusztulásával járna. Ez a változat az 1.c. változattal szemben ugyanakkor jobban belesimulna a tájba, nem járna későbbiekben sem támfal kiépítésével. Az 1.c. és a 2. változat esetében az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmának előzetes vizsgálat szerinti szintje (látványtervek, részletes kidolgozottság hiánya) alapján a környezeti hatások nem ítélhetők meg egyértelműen, mindazonáltal a beruházás a terület jelentős átalakításával járna, a tájképi egységet megbontja, ezért fentiek figyelembevételével, ezek megvalósítási igénye esetén a Felügyelőség környezeti hatásvizsgálat készítését írta elő. A Felügyelőség véleményét táj- és természetvédelmi szempontból a Tvt. 7. -ának figyelembevételével alakította ki. Víz- és a talajvédelmi szempontból: A hordalékfogó feletti szakaszon nyílt árok, míg alatta zárt csatorna vezeti el az összegyűjtött csapadékvizeket. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát. Tájékoztatásul közlöm, hogy a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. -a és a 2. számú melléklete szerint, a 7. (4) bekezdésében meghatározott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján a vizsgált terület szennyeződés-érzékenysége fokozottan érzékeny. A Felügyelőség véleményét víz- és talajvédelmi szempontból a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. és 9. (2) bekezdése, a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 3. -a és 2. számú melléklete, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodás hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, valamint a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) számú Korm. rendelet figyelembevételével alakította ki. Az előzetes vizsgálati tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy vízvédelmi szempontból tárgyi létesítés során jelentős hatás egyik változat megvalósítása estén sem várható. Hulladékgazdálkodási szempontból: A dokumentációban foglaltak szerint a tervezett létesítmény telepítése, felhagyása során keletkező hulladékok kezelése a vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások figyelembevételével fog történni. 11

12 Hulladékgazdálkodási szempontú előírásait a Felügyelőség a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján adta meg. Az előzetes vizsgálati tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy hulladékgazdálkodási szempontból tárgyi létesítés és a tervezett tevékenység során jelentős hatás egyik változat megvalósítása estén sem várható. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a munkavégzés főként beépített területen folyik, ez a lakókörnyezet átmeneti terhelésével jár. Az építési tevékenységet csak nappali időszakban végzik. Az építőipari kivitelezés során a technológiai műveletek ütemezésével és az építőipari gépek kiválasztásával biztosítható, hogy a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletében előírt határértékek teljesüljenek. A dokumentáció szerint megállapítható, hogy a létesítmények (hordalékfogó műtárgy és áteresz) üzemelése nem jár zajkibocsátással. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a tevékenység során jelentős hatás egyik változat megvalósítása estén sem várható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tervezett hordalékfogó műtárgy működése a környezeti levegő minőségét nem befolyásolja, érzékelhető hatás csak a létesítéshez kapcsolódó szállítási, illetve földmunkák következtében várható. Utóbbi hatások a műtárgy méretéből és a kivitelezés idejéből adódóan elhanyagolható mértékűek. Előzőek alapján a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásai teljesülnek, így levegőtisztaság-védelmi szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatása egyik változat megvalósítása esetén sem szükséges. * A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak. Az 1.c. és 2. változatok környezetre gyakorolt hatását jelentősnek ítélték, így azok megvalósítási igénye esetén környezeti hatásvizsgálat elvégzését tartották szükségesnek. A 3. változat környezetre gyakorolt hatását nem ítélték jelentősnek, így azon változatra környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adatnak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. (2) bekezdése alapján, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. -ának (2) bekezdés a), aa) és ac) pontja, illetve a Ket. 71. (1) és a Ket. 72. (1) bekezdései figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. 12

13 A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján ( és a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján, mint hirdetményt megküldi Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. melléklet I/49. pontja alapján került megállapításra. (Számlaszám: KI-3805/2011.) A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, április 3. Dolla Eszter s. k. igazgató 13