K i s e b b s é g i H í r l e v é l

Átírás

1 6 Jogszabályváltozások...6 K i s e b b s é g i H í r l e v é l s z á m Miniszterelnöki Hivatal INFORMÁCIÓK JOGI

2 A jogszabály lényege: A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. 6 A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába. 6 A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez Az általános iskola, köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A kijelölt iskola a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. 6 A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába fel, illetve át kell venni. 6 A jogszabály lényege: Az Országgyűlés a törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (a továbbiakban: Karta) 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történő kiterjesztésére. Az Országgyűlés a cigány (romani és beás) nyelvek vonatkozásában vállalt kötelezettségeket a törvénnyel kihirdeti. 6 A jogszabály lényege: Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében pályázhat az a Magyar Köztársaság területén működő közoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló magyar állampolgár vagy külföldi állampolgár, 7 1. aki halmozottan hátrányos helyzetű vagy 7 2. családba fogadott vagy 7 3. átmeneti nevelésbe vett 7 4. vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy 7 5. utógondozásban vagy 7 6. utógondozói ellátásban részesül vagy 7 6. hátrányos helyzetű, 7 és abban a tanévben, amelyre az ösztöndíj vonatkozik, 7 - érettségit adó képzésben évfolyamon, 7 - illetve 6 vagy 8 évfolyammal működő középiskolában évfolyamon 7 - vagy két tanítási nyelvű oktatásban évfolyamon 7 - vagy nyelvi előkészítő évfolyamon évfolyamon tanul. 7 A jogszabály lényege: 7 2

3 A célelőirányzatból nyújtott támogatások rendeltetése: 7 a) társadalmi felelősségvállalás, közösségépítés elősegítése; 7 b) térségi és helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések támogatása; 7 c) lakosság életminőségének javítása; 7 d) területfejlesztési és fejlesztési típusú együttműködések támogatása; 7 e) JESSICA típusú mintaprojektek megvalósítása; 7 f) a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségekben gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek megoldását segítő, foglalkoztatási kötelezettséggel járó beruházások megvalósítása; 7 g) kormányhatározatban rögzített válsághelyzetek megoldása. 7 A jogszabály lényege: A felek egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem vizsgálatáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárási feltételek és eljárási szabályok egyszerűsítésére megállapodást kötöttek. A felek illetékes hatóságai, a Magyar Köztársaságban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, míg Romániában a Belügy- és Közigazgatási Reformért Felelős Minisztérium. A magyar Szerződő Fél részéről a BÁH Menekültügyi Igazgatóság Dublini Koordinációs Osztálya, a román Szerződő Fél részéről az RBH Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság Dublini és Eurodac Osztálya folytatja le a dublini eljárást. 8 A jogszabály lényege: A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány 8 a) gazdaságpolitikáért, 8 b) iparügyekért, 8 c) kereskedelemért, 8 d) külgazdaságért, 8 e) területfejlesztésért és területrendezésért, 8 f) településfejlesztésért és településrendezésért, 8 g) építésügyért, 8 h) fejlesztéspolitikáért 8 Felelős a nemzeti fejlesztési terv elkészítéséért és megvalósulásának nyomon követéséért, meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtását, ellátja a védelmi felkészüléssel kapcsolatos feladatokat. 8 A jogszabály lényege: Az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. 9 A jogszabály lényege: Magyarország gazdasági kibontakozása az EU Lisszaboni Stratégiájával összhangban a tudás- és képességigényes ágazatok fejlesztésével valósulhat meg. A Magyar Országgyűlés szükségesnek tartja 9 3

4 - a tehetségek felkutatásának és fejlesztésének segítésére, a Nemzeti Tehetség Program létrehozását; 9 - a további források bevonása, hatékony felhasználása érdekében a Nemzeti Tehetség Alap létesítését; 9 - a Nemzeti Tehetség Program működésének nyomon követése, segítése érdekében Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozását. 9 Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 9 1. a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum összetételére és feladatrendszerére vonatkozó javaslatát szeptember 30- ig terjessze az Országgyűlés elé, 9 2. dolgozza ki a Nemzeti Tehetség Programot, és szakmai egyeztetést követően szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé, 9 3. a Nemzeti Tehetség Alap forrásrendszerére és működésére vonatkozó javaslatát a szakmai szervezetekkel történt egyeztetést követően szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé, 9 4. kétévente készítsen jelentést a Nemzeti Tehetség Program helyzetéről, a fejlesztés feladatairól. 9 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei...11 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI 14 Németh Erika battonyai látogatása...14 Látogatás Pécsett és Szegeden...14 Még lehet pályázni a kisebbségi koordinációs és intervenciós keretre...15 HAZAI HÍREK 16 Sólyom: támogatni kell a kisebbségeket Szili Katalin: legyen párbeszéd az önkormányzati rendszerről...17 Törvénymódosítás az esélyegyenlőség növeléséért...17 A közmunkaprogramokat támogatja a kormány...18 Magyar elnöke lett az ENSZ kisebbségi fórumának...19 Vannak-e közigazgatási hivatalok?...20 Egységes lesz a közigazgatási informatika...21 Lépj egyet előre program, újabb szakasz: csaknem 15 ezer támogatott...21 Kiss Péter: erősíteni kell a szakképzést...22 Közös kulturális intézetet alapítottak a V4-ek 23 Júniusban ülésezett a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság tehetséges kisdiák utazik Szlovákiába az OKM támogatásával...24 Horvát magyar kormányülés lesz Pécsett...24 Ülésezett a Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság...25 Kiss Péter és Dusan Caplovic találkozója...25 A szlovén és a magyar közlekedési miniszter avatott utat Lentiben...26 Ősszel találkoznak a magyar és a román püspökök...26 Magyarországi Lengyelség Napja...27 Szlovák nemzetiségi fesztivál Kerepesen...28 Új Szlovák Ház épül Pilisszentkereszten...28 KÜLFÖLDI HÍREK 30 Brüsszel mindent kész beáldozni a szerződésért Európa vezetőt akar...30 Az EU szociális ügyeket felkarolva akar közeledni az emberekhez...31 Már Párizs vezeti az EU-t...32 Budapest első uniós ügynöksége: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet...33 Lisszaboni szerződés: nincs egységes V4- álláspont...33 Hatékonyabb uniós külpolitikát szorgalmaz az Európai Parlament...34 A magyar uniós elnökség alatt légiesülhetnek Románia határai...35 Uniós támogatásra váró projektek...35 Jönnek a kétoldalú kiírások...36 "Együtt - Sokfélén" konferencia - letölthető hanganyagok...37 A kultúrák közötti párbeszéd európai éve - júniusi programok...38 ROMA HÍREK 39 Szerbia vette át a Roma évtized program elnökségét...39 Összefoglaló a Roma Integráció Évtizede Program magyar elnökségi időszakáról...40 Konferencia a lakhatási szegregáció visszaszorítására tett kormányzati intézkedésekről...41 Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat Békés megyében...42 Rendőrségi ösztöndíj cigány fiataloknak...42

5 Forrás: MNO...42 Sansz Elysées Esélyegyenlőségi - Művészeti Fesztivál...43 Forrás: Nlcafe.hu 43 A mai roma fiatalok nem szívesen vallják saját nemzetiségüket...44 PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 45 Hazai pályázatok...45 Pályázati eredmények...51 JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK 53 Az MMI KL felhívásai 53 Forrás: MMI KL 54 Nemzetiségi nemzeti európai identitás 54 ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK 56 5

6 JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról A jogszabály száma és címe: évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról A jogszabály lényege: A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába. A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez Az általános iskola, köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A kijelölt iskola a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába fel, illetve át kell venni. A jogszabály további részei az osztályindítás, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felvételére vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Hatálybalépés: június 3. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 89. szám, (2008. június 18.) A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája cigány nyelvekre történő kiterjesztéséről A jogszabály száma és címe: évi XLIII. törvény a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történő kiterjesztéséről A jogszabály lényege: Az Országgyűlés a törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (a továbbiakban: Karta) 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történő kiterjesztésére. Az Országgyűlés a cigány (romani és beás) nyelvek vonatkozásában vállalt kötelezettségeket a törvénnyel kihirdeti. Hatálybalépés: június 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 94. szám, (2008. június 27.) Az Útravaló Ösztöndíjprogramról A jogszabály száma és címe: 155/2008. (VI. 6.) Korm. rendelet az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról

7 A jogszabály lényege: Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében pályázhat az a Magyar Köztársaság területén működő közoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló magyar állampolgár vagy külföldi állampolgár, 1. aki halmozottan hátrányos helyzetű vagy 2. családba fogadott vagy 3. átmeneti nevelésbe vett 4. vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy 5. utógondozásban vagy 6. utógondozói ellátásban részesül vagy 6. hátrányos helyzetű, és abban a tanévben, amelyre az ösztöndíj vonatkozik, - érettségit adó képzésben évfolyamon, - illetve 6 vagy 8 évfolyammal működő középiskolában évfolyamon - vagy két tanítási nyelvű oktatásban évfolyamon - vagy nyelvi előkészítő évfolyamon évfolyamon tanul. Az esélyegyenlőségi ösztöndíjakra a tanuló és a mentor közösen, közös pályázati űrlap benyújtásával pályázhat. Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében a mentor feladata, hogy segítse a tanulót a tanulásban és a pályaválasztásban. Az Út a tudományhoz alprogramban a Magyar Köztársaság területén működő közoktatási intézmény pályázhat a keretei között működő egy vagy több kutatócsoport által megvalósítandó kutatási programmal. Hatálybalépés: június 7. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 85. szám, (2008. június 6.) A évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól A jogszabály száma és címe: 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet a évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól A jogszabály lényege: A célelőirányzatból nyújtott támogatások rendeltetése: a) társadalmi felelősségvállalás, közösségépítés elősegítése; b) térségi és helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések támogatása; c) lakosság életminőségének javítása; d) területfejlesztési és fejlesztési típusú együttműködések támogatása; e) JESSICA típusú mintaprojektek megvalósítása; f) a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségekben gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek megoldását segítő, foglalkoztatási kötelezettséggel járó beruházások megvalósítása; g) kormányhatározatban rögzített válsághelyzetek megoldása. A pályázatokat július 15-ig, a regionális fejlesztési lehet személyesen vagy postai úton benyújtani. A jogszabály tartalmazza: a pályázati felhívások nyilvántartásba vételére, közzétételére vonatkozó szabályozást, a támogatás nyújtásának általános feltételeit, támogatás formáit. a decentralizált pályázati rendszer keretében támogatásban részesíthető célokat. A központi pályázati rendszer keretein belül támogatható célokat A kiemelt térségek összehangolt fejlesztési programjainak támogatási céljait Hatálybalépés: május 29. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 79. szám, (2008. május 26.) 7

8 A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a Tanács február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történő együttműködésről A jogszabály száma és címe: 144/2008. (V. 22.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a Tanács február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történő együttműködésről szóló, november 14-én, Nagyszebenben aláírt Közigazgatási Megállapodás kihirdetéséről A jogszabály lényege: A felek egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem vizsgálatáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárási feltételek és eljárási szabályok egyszerűsítésére megállapodást kötöttek. A felek illetékes hatóságai, a Magyar Köztársaságban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, míg Romániában a Belügy- és Közigazgatási Reformért Felelős Minisztérium. A magyar Szerződő Fél részéről a BÁH Menekültügyi Igazgatóság Dublini Koordinációs Osztálya, a román Szerződő Fél részéről az RBH Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság Dublini és Eurodac Osztálya folytatja le a dublini eljárást. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 77. szám, (2008. május 22.) A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről A jogszabály száma és címe: 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről A jogszabály lényege: A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány a) gazdaságpolitikáért, b) iparügyekért, c) kereskedelemért, d) külgazdaságért, e) területfejlesztésért és területrendezésért, f) településfejlesztésért és településrendezésért, g) építésügyért, h) fejlesztéspolitikáért felelős tagja. Felelős a nemzeti fejlesztési terv elkészítéséért és megvalósulásának nyomon követéséért, meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtását, ellátja a védelmi felkészüléssel kapcsolatos feladatokat. Hatálybalépés: május 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 74. szám, (2008. május 14.) A XXI. Nemzeti Sportstratégia végrehajtásának évekre vonatkozó cselekvési programjáról A jogszabály száma és címe: 1030/2008. (V. 16.) Korm. határozat a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat végrehajtásának évekre vonatkozó cselekvési programjáról A jogszabály lényege: A cselekvési programban meghatározott célok: 1. A létesítményfejlesztéssel összefüggő feladatok, gondoskodni kell a strandsportágak támogatási programjának kialakításáról és megvalósításáról. 8

9 2. A sport humánerőforrás, tudományos és információs bázisának fejlesztésével összefüggő feladatok, gondoskodni kell az edzői háttér biztosítására irányuló Patrónus program folytatásáról. 3. A szabadidősport fejlesztésével összefüggő feladatok szerint gondoskodni kell a lakossági testmozgás feltételeinek javítását célzó, a sportlétesítmények ingyenes használatát támogató Tárt kapus létesítmények program folytatásáról. 4. A versenysport és utánpótlás-nevelés minőségi fejlesztésével összefüggő feladatok. 5. A sport területi kapcsolatrendszerének fejlesztésével összefüggő feladatok, gondoskodni kell a 6-14 éves korosztályt érintő komplex kistérségi táboroztatási program, az 50 éves és az a feletti korosztályt érintő kistérségi szenior sport program, valamint a komplex kistérségi szabadidősport program folytatásáról és továbbfejlesztéséről. Hatálybalépés: május 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 75. szám, (2008. május 16.) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról A jogszabály száma és címe: 62/2008. (V. 29.) OGY határozat, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról A jogszabály lényege: Az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Hatálybalépés: május 30. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 79. szám, (2008. május 26.) A Nemzeti Tehetség Programról A jogszabály száma és címe: 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Programról A jogszabály lényege: Magyarország gazdasági kibontakozása az EU Lisszaboni Stratégiájával összhangban a tudás- és képességigényes ágazatok fejlesztésével valósulhat meg. A Magyar Országgyűlés szükségesnek tartja - a tehetségek felkutatásának és fejlesztésének segítésére, a Nemzeti Tehetség Program létrehozását; - a további források bevonása, hatékony felhasználása érdekében a Nemzeti Tehetség Alap létesítését; - a Nemzeti Tehetség Program működésének nyomon követése, segítése érdekében Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozását. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 1. a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum összetételére és feladatrendszerére vonatkozó javaslatát szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé, 2. dolgozza ki a Nemzeti Tehetség Programot, és szakmai egyeztetést követően szeptember 30- ig terjessze az Országgyűlés elé, 3. a Nemzeti Tehetség Alap forrásrendszerére és működésére vonatkozó javaslatát a szakmai szervezetekkel történt egyeztetést követően szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé, 4. kétévente készítsen jelentést a Nemzeti Tehetség Program helyzetéről, a fejlesztés feladatairól. Hatálybalépés: június 14. 9

10 Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 87. szám, (2008. június 13.) 10

11 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei "A romák részvétele a felsőoktatásban" A Jedlik Ányos kutatási program eddig elért eredményeit mutatták be "A romák részvétele a felsőoktatásban" című műhelybeszélgetésen, melynek moderátora dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos volt. A romák részvétele a felsőoktatásban címmel rendezték meg azt a műhelybeszélgetést, mely a Jedlik Ányos kutatási program esélyegyenlőséggel kapcsolatos továbbképzés eddigi eredményeiről számolt be. Dr. Kállai Ernő, a rendezvény nyitó előadásában elmondta, hogy a programnak köszönhetően az elmúlt években egyre több tanuló jelentkezett a felsőoktatási intézményekben olyan kurzusokra, melyek a roma kisebbség kultúráját, életét mutatják be. A romológiával foglalkozó tárgyak segíthetik a kisebbségi jogok és az esélyegyenlőség érvényesülését is a felsőoktatásban. A rendezvényen bemutatásra került a spanyol José Eugenio Abako Alcalde könyve is, Cigány gyerekek az iskolában címmel, mely a Nyitott Könyvműhely gondozásában jelent meg. Az ombudsman első beszámolójának országgyűlési vitája Az országgyűlés május 26-án a kisebbségi biztos beszámolóját egyhangú 366 szavazattal elfogadta. A parlamenti vita lefolyásáról részletesen lásd: Dr. Kállai Ernő ombudsman beszámolóját A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának évi tevékenységéről" címmel J/5015 számon tárgyalta az Országgyűlés. Bizottsági meghallgatásra öt esetben került sor. Az Oktatási és tudományos bizottság, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság valamint az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság általános vitára ajánlotta a beszámolót, amelyre május 21-én került sor a Parlamentben. Elöljáróban Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos néhány kérdéskört hangsúlyozottan kiemelve összefoglalta a tavalyi évet értékelő beszámolót. Az egyik ilyen kérdés a kisebbségi ombudsman hatáskörének bővítési igénye volt a hátrányos megkülönböztetés, vagy a képzés, és a mediáció terén - amely nagyban elősegítené a kisebbségi jogok érvényesítését. A bizottsági beszámolók során a képviselők részéről többször felmerültek olyan kérdések, amelyeket a kisebbségi biztos hatáskör hiányában nem vizsgálhat. A kisebbségi biztos szerint új, aktívabb ombudsmani szerepfelfogása szerint ki kell lépni a "Nádor utcai kisebbségvédelem bűvköréből". Mivel a panaszok döntő többsége a fővárosból érkezik, fontosnak tartotta megteremteni annak lehetőségét, hogy minden megyében a panaszosok személyesen is panaszt tehessenek. A panaszügyek és a hivatalból megkezdett vizsgálatok száma Kállai Ernő hivatalba lépése óta megnőtt, az érintett szervek pedig az eddiginél nagyobb, 85 százalékban fogadták el a kisebbségi ombudsman ajánlásait. A kisebbségi biztos szóvá tette azt is, hogy 18 évvel a rendszerváltás után a parlament még mindig nem döntött a kisebbségek országgyűlési képviseletének kérdésében, holott ezt jogszabályok rögzítik. A II. Kisebbségi Kerekasztalba tömörült 13 kisebbség kidolgozott egy olyan, minden kisebbség által elfogadott koncepciót, amelynek központi elve, hogy mind a 13 kisebbség számára reális esélyt adjon az országgyűlési képviselet megszerzésére. A koncepciót már megkapta az illetékes szakállamtitkár, de válasz még nem jött rá. A kisebbségi oktatás kérdéskörét - a csörögi esetet felidézve -, azért emelte ki a kisebbségi biztos, mert az önkormányzatok egy része nem szívesen társul olyan önkormányzatokkal, ahol sok cigány tanul, vagy tanulna. Itt az önkormányzati autonómia és a gyermekek ingyenes alapfokú oktatáshoz való joga közti

12 ellenmondásra kell a parlamentnek megoldást találni. Kállai Ernő szerint elképzelhető lenne az is, hogy ha az említett esetekben nincs lehetőség az oktatási kötelezettség teljesítésére, akkor a kistérséget A gyűlöletbeszéd problémája kapcsán a kisebbségi biztos szerint egyaránt szükség van a társadalmi fellépésre és a jogalkotási eszközökre. Ezzel kapcsolatban Kállai Ernő megjegyezte: sajnálatos módon nem tudta kifejteni a polgári törvénykönyvvel, illetve a büntető törvénykönyvvel kapcsolatos gyűlöletbeszéd elleni javaslatait. Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár a kormány képviseletében elmondta, hogy a társadalom állapota szükségessé teszi a parlamenti biztosok ellenőrző funkcióját, ugyanakkor az országgyűlési biztosok a kormány munkáját is segítik, amikor felhívják a figyelmet az állami szervek működésének problematikus elemeire. Vezérszónoki hozzászólásában Teleki László, az MSZP képviselője, arról beszélt, hogy olyan légkört kell kialakítani, amelyben egy kisebbséghez tartozó ember jól érzi magát Magyarországon. Hozzátette: mind a magyarországi cigány, mind a más kisebbséghez tartozók "színt" jelentenek az országnak. Az MSZP politikusa hangsúlyozta, hogy különösen az oktatás és a foglalkoztatás terén jelenik meg a cigányokat érintő diszkrimináció. Farkas Flórián fideszes vezérszónok hozzászólásában szintén a cigányság helyzetével foglalkozott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatóságok sokszor hátrányosan bánnak a cigányokkal, ezért üdvözlik a kisebbségi ombudsmannak a cigányság helyzetének orvoslására irányuló elképzeléseit, így azt a javaslatát, hogy a kormány kezdeményezze: jöjjön létre önálló romaügyi igazgatóság az Európai Unióban. Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka szerint az állampolgári jogokhoz hasonlóan a kisebbségi jogok megszerzéséért, ill. gyakorlásáért is meg kell küzdeniük az érintetteknek. "Nem hagyhatjuk sorsára a roma közösséget" - mondta a kereszténydemokrata képviselő, aki úgy vélte, hogy az államnak igenis van felelőssége, nem vonulhat ki bizonyos területekről, többek között az oktatás és a lakhatás biztosításából. A szónok úgy vélekedett, az igény mellett a magyar alkotmányos rendszerben lehetőség is van a kisebbségek kulturális autonómiájára, és törekedni kell a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtésére. Gusztos Péter SZDSZ-es vezérszónok szerint a kisebbségi biztos hivatala az elmúlt években sajátos konkurenciát kapott, mely A nép ügyvédje program"-ban, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóságban jelenik meg. A képviselő szerint így jelentkezik is egy kis "elszívó hatás", de ez hosszú távon nem jelent hatásköri problémát. A kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatban elmondta, hogy álláspontja szerint itt egy igazi dilemmával állnak szemben, mert valamennyien szeretnék megoldani ezt a kérdést. Jó lenne, ha a kisebbségeknek parlamenti képviseletük lehetne, de komoly problémaként merül fel a mindenkori kormány stabilitáshoz szükséges parlamenti többség megteremtése, ha legkevesebb 13, de akár 20 kisebbségi képviselőt be kell illeszteni a magyar parlamenti rendszerbe. Emellett nehéz megfelelni a kisebbségek támasztotta kettős feltételrendszernek, mely szerint a kisebbségek képviselői a parlament teljes jogú tagjai legyenek, de eközben könnyített feltételekkel jussanak be. A képviselő hangsúlyozottan utalt a roma kisebbség szegregációjára az oktatási rendszerben, amit a magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémájának nevezett. Véleménye szerint a magyar parlament "meglehetősen szégyenlősen" foglalkozik szegregáció problémával. A következő években egyre élesebbé válhat az ellentét kisebbség és többség között, ami akár erőszakos cselekményekhez is vezethet. Pettkó András, az MDF vezérszónoka kitért arra, hogy hiányzik a kisebbségi törvény hatálya alól a 13 nemzeti és etnikai kisebbségen túl a nem magyar állampolgárok sérelmére elkövetett hátrányos megkülönböztetés, illetve a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni fellépés lehetősége. A képviselő üdvözölte, hogy 15 év után ismét létrejött a II. Kisebbségi Kerekasztalt, valamint hogy a kisebbségi jogok biztosa újjáélesztette a civil szférával való kapcsolattartást is. Gusztos Péterhez hasonlóan kiemelte, hogy az oktatásügyben elsősorban az iskolák összevonása, bezárása és a szegregáció jelent problémát. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a nem európai uniós tagállamokban szerzett diplomák elismerése problémákat okoz. Göndör István (MSZP) szerint a kisebbségi lét olyan speciális helyzet, amit csak különleges szabályokkal lehet kezelni. A kérdés az, hogy a parlamenti többséget alkotók képesek-e engedményeket tenni annak 12

13 érdekében, hogy a kisebbségek megjelenjenek a parlamentben. A kisebbségek egy korábbi álláspontját felidézve azt mondta, hogy a 13 kisebbség számára fontosabb az, hogy beülhessenek a parlamenti patkóba, és ott elmondhassák a véleményüket, mint hogy szavazzanak. Teleki László (MSZP) emlékeztetett, hogy a parlamentnek van egy határozata, miszerint vissza fogják hozni azt a törvényi szabályozást, amely lehetővé teszi a kedvezményes mandátumok bevezetését. Ezzel kapcsolatban Farkas Flórián (Fidesz) megjegyezte, hogy a kormánypártok azt ígérték, támogatni fogják a kedvezményes mandátumról szóló javaslatot, majd később napirendre sem vették. Dr. Kállai Ernő ombudsman a vitában elhangzottakra válaszolva közölte, örül, hogy felvetették a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését, és azt kérte, hogy legyen egy szándéknyilatkozat erről. Utalt arra, hogy részletes kidolgozott koncepció van a képviselet biztosítására, amelyet a mostani parlamenti rendszerben képzeltek el. Az ombudsman szerint az alkotmány sem zárja ki a kedvezményes mandátum bevezetését. A hatáskörbővítéssel kapcsolatban elmondta, hogy számos esetben nincs hatásköre vizsgálódni, például a média területén. Hatáskörének bővítése nem járna az egységes rendszer felborításával - folytatta -, mivel a magyar ombudsmani rendszer nem követi a skandináv modellt, így jelenleg is különböző hatásköreik vannak a biztosoknak. Törvényellenes a szociális segélyek közmunkához kötése Törvényellenes a monoki és a hozzá csatlakozott települési önkormányzatok azon döntése, mely szerint közmunkához kötik a segélyek kifizetését - állapította meg Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman vizsgálata. A dokumentum megnyitása új ablakban. Justitia Regnorum Fundamentum-díj Balogh Attilának Balogh Attila újságírót tüntette ki az idén a Justitia Regnorum Fundamentum-díjjal Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Az országgyűlési biztosok e díjat évente ítélik oda olyan személyeknek, akik az emberi és állampolgári jogok, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme, illetve az információs szabadság és az adatvédelem terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű eredményt értek el, vagy jelentősen hozzájárultak ilyen eredmény eléréséhez. Forrás: 13

14 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI Németh Erika battonyai látogatása A Szerb Országos Önkormányzat elnöke, Alexov Ljubomir meghívására Battonyán tett látogatást június 25-én a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának vezetője. A Békés megyei városban Németh Erika főigazgató konzultációt folytatott a helyi szerb és román közösség képviselőivel, a kisebbségi önkormányzataik vezetőivel, valamint Battonya polgármesterével, dr. Karsai József országgyűlési képviselővel és Kreszta Trajánnal, a város alpolgármesterével, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnökével. Battonyai útja során Németh Erika látogatást tett a városban a közelmúltban átadott román nemzetiségi óvodában, amelynek szomszédságában az új általános iskola is épül. A beruházás megvalósításához az oktatási szaktárca nyújt költségvetési támogatást, Románia kormánya pedig a nemzetiségi intézmény berendezéséhez ígért támogatást. A battonyai román oktatási intézményekben tett látogatást követően a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója a helyi szerb nemzetiségi óvoda és iskola vezetőivel is tárgyalt. Battonyán e napokban rendezik meg a szerb anyanyelvi iskolai tábort. Az idei évben immár 17. alkalommal találkoznak itt magyarországi romániai és szerbiai diákok és pedagógusok. Az ifjúsági tábor megvalósításához a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány nyújtott költségvetési támogatást. Látogatás Pécsett és Szegeden A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály a fejlesztéspolitika területén szeretne eredményeket elérni a kisebbségek tekintetében, ezért felvette a kapcsolatot a régiókkal. Ennek következményeként Németh Erika főigazgató asszony június 24-én tájékozódó megbeszélést folytatott a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökével Feigli Ferenc úrral, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatójával Márton György úrral. Valamint a Dél Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőjével. A találkozó célja: - közvetlen kapcsolatfelvétel, - tájékozódás a térségben élő kisebbségek pályázati aktivitásáról, lehetőségeikről - a partnerek figyelmének felkeltése a kisebbségpolitikai szempontokra - tájékozódás a jövőbeni lehetőségekről - kontakt személyek megnevezése a jövőbeni partneri együttműködés érdekében - esetleges konkrét ügyekben információkérés (Mecseknádasd) A Dél-Dunántúli RFT elnökével Feigli Ferenc úrral a megbeszélés első, markáns témája a hazai cigányság helyzetének megvitatása volt. Véleménye szerint a jelenlegi közmunka programok nem segítik a cigányság helyzetének javítását. A jövőben olyan programokat kellene működtetni, amelyeknek legalább 3 évre történő meghosszabbításával vissza lehetne vezetni a cigány embereket a munka világába. Ugyan az OCÖ delegált tagot a 19 fős Tanácsba, aki ennek ellenére nem vesz részt az üléseken. A Tanács ülései nyilvánosak, tehát minden érdeklődő - így a térségben élő kisebbségek képviselői is - részt vehetnek a munkában! Feigl úr tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy most készülnek el az elmúlt két év tapasztalatai és jelenleg kidolgozás alatt vannak a következő két évre vonatkozó akciótervek, melyek meghatározzák a regionális fejlesztések évi irányait. Ezek az akciótervek, várhatóan augusztus folyamán kerülnek fel a honlapjukra, s a társadalmasítás keretében, mindenki elmondhatja a véleményét, kifejtheti javaslatait. 14

15 Lehetőségeket lát továbbá a határon átnyúló együttműködésekben. Elmondta, hogy a horvátok mindenben szeretnének együttműködni a Dél-Dunántúli Régióval (a legjobb lehetőségek a gyógyfürdők kapcsán kínálkoznak). Végezetül kölcsönösen tájékoztatták egymást a kontakt személyekről, akik a jövőben kapcsolatot tartanak az RFT és a Főosztály között. Megbeszélést folytattak még Márton György úrral is, aki a 300 főt foglalkoztató Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatójával. Márton úr arról a térségben futó programokról tájékoztatta NEKF-t. Ezek a ROP, TÁMOP, TIOP és az ESZA által meghirdetett pályázatok. A pályázatok, és azok eljárási rendjei mind nyilvános adatok, melyek a honlapjukon megtekinthetők. A beérkező véleményeket mind figyelembe veszik. Régiós szinten a Tervezési Bizottságokban vannak állandó civil meghívottak. Amennyiben a kisebbségek képviselő részt kívánnak venni a munkában, úgy erre nekik is lehetőségük van. A további kapcsolat érdekében megadták azon munkatársuk nevét, elérhetőségét, akivel rendszeres kapcsolatot tudnánk munkatársi szinten tartani. A jövőben a hazai kisebbségek tekintetében a következő teendők vannak: 1. Rendszeres kapcsolat tartás az Ügynökségek munkatársaival. Hírlevelünkben, illetve szokásos csatornáinkon keresztül folyamatosan fel kell hívni a kisebbségek figyelmét, a pályázati kiírásokra, lehetőségekre. 2. A következő két év akcióterveinek véleményezni lehetőségére szintén fel kell hívnunk, mind a Főosztály munkatársainak, mind a kisebbségi szereplőknek a figyelmét. 3. Végig kel gondolni azt a lehetőséget, miszerint a kormányzat nyisson egy külön forrást az önerő biztosítására. 4. Az NFÜ szakembereivel a már meglévő kapcsolatokon túl végig kell beszélni azon lehetőségeket, melyek beépíthetők a pályázati célokba a hazai kisebbségek érdekében. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőjét Balogh László urat hivatalomban fogadtam június 25-én. A megbeszélésen a fentieknek megfelelően Balogh úr is tájékoztatott az általa vezetett munkaszervezet tevékenységéről, itt 134 fő dolgozik, a régió 25 kistérségéből 5 hátrányos helyzetű. A helyzet jellemzőjeként leszögezte, hogy mind a kompetencia, mind a tudás kisebb a hátrányos helyzetű régiókban és ebből már most az látszik, hogy a pályázatok nem hogy segítik a felzárkózást, épp ellenkezőleg: tovább mélyítik a szakadékot. Maga a pályáztatás rendszere ugyan átlátható, tisztességes, de sajnos a fentiek miatt nem igazságos. Ő is, lehetőségként, a régióban élő kisebbségek számára a határon átnyúló programokban történő részvételt látja lehetséges megoldásnak. Szintén felhívta a figyelmet a most készülő Akciótervekre és azok véleményezésére. Németh Erika főigazgató a közeljövőben tervezi az Észak Alföldi Régió és az Észak Magyarországi Régió felkeresését és fontosnak tartja rendszeres munkakapcsolat elindítását, valamint az akciótervek társadalmi vitára bocsátásáig átfogó képet kell kialakítani a Regionális Fejlesztési Tanácsok és Ügynökségek munkájáról. Még lehet pályázni a kisebbségi koordinációs és intervenciós keretre Még lehet pályázni a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága kisebbségi célú pályázatára. A kisebbségi koordinációs és intervenciós támogatásokkal kapcsolatos pályázati felhívás és adatlap a honlapunkon elérhető. A kérelmek kizárólag pályázati adatlapon nyújthatók be. Az intervenciós kérelmek előterjesztésére, a rendelkezésre álló keretösszeg folyamatos felhasználása függvényében, legkésőbb november 15-éig van lehetőség. Pályázati adatlap az alábbi helyen tölthető el: Forrás: 15

16 HAZAI HÍREK Sólyom: támogatni kell a kisebbségeket A kulturális nemzet fogalmát szeretné elfogadottá tenni Sólyom László, aki szerint minden kisebbségnek jár a támogatás. A köztársasági elnök, aki a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszkban nyilatkozott magyar újságíróknak vasárnap programja zárásaként, észt, finn és orosz kollégájával részt vett a finnugor népek V. világkongresszusán. Az államalkotó három finnugor nemzet államfője vasárnap felavatták a "barátság fáját": a város központjában álló, fémből készült, fa alakú alkotás minden ága egy-egy finnugor népet, népcsoportot jelképez. Kérdésre válaszolva elmondta: a négy elnök azért volt jelen a tanácskozáson, hogy politikai súlyával támogatást nyújtson. A világkongresszus szombat esti hivatalos megnyitóján elmondott beszédében felvetett problémákat, és ezt a résztvevők jól fogadták. Sólyom László szombaton úgy fogalmazott, hogy a kultúraváltás elkerülhetetlen. A kérdés az, hogy hogyan tudják ezt megoldani a kis népek úgy, hogy ne legyen belőle kultúravesztés - mondta az államfő, hangsúlyozva, hogy a kulturális sokféleséget értékként akarja megőrizni a világ, és a finnugor világmozgalomnak támaszul kell szolgálnia a kis népek nehéz teendőihez. Utalt arra, hogy "a Magyarországon kívül élő többmilliós nemzetrészeinket tekintve szintén a beolvadás, a nyelvvesztés rémével nézünk szembe, szintén átéljük a kisebbségi, s ezen belül még inkább a szórványlét nehézségeit". Számunkra is alapvető kérdés az anyanyelvi iskoláztatás, az anyanyelv használata a hivatalokban és bíróságokon; általában a kisebbségi nyelv és a többségi államnyelv tudásának, tanításának és használatának viszonya. Úgy ítéli meg, hogy a hasonló problémával küszködő finnugor népek javát is szolgálhatják azok a magyar erőfeszítések, amelyek a kisebbségi jogok kollektív jogként való elismerését célozzák a nemzetközi jogban és az Európai Unióban. E téren bíztató fejleménynek tekinti Sólyom László, hogy az EU-orosz párbeszéd szerves része lett a finnugor kisebbségek helyzete. Az államfő vasárnapi nyilatkozatában rámutatott: minden kisebbségnek jár a támogatás. A különbséget abban látja, hogy a magyaroknak van egy anyaországa, amelyre támaszkodhat, amely védi őket. Az oroszországi finnugoroknak viszont nincs ilyen, "ezért jó, hogy mögöttük vagyunk, most már az Európai Unióban is". Szerencsés dolognak tartja Sólyom László azt is, hogy a finnugor kérdés évek óta része az orosz-magyar kapcsolatoknak. Az észt elnök szombat esti beszédről szólva úgy vélte, hogy Toomas Hendrik Ilves nyilván abban a szellemben beszélt, amely az orosz-észt viszony jellemzi. Dmitrij Medvegyev orosz elnök beszédének fényében azonban Sólyom Lászlót meglepte Konsztantyin Koszacsovnak, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottsága elnökének heves reagálása. "Nyilván az orosz politikai életben is különböző irányzatok vannak" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy ő maga a határon túli magyarok kifejezést nem szokta használni, hanem a magyar nemzet Magyarországon kívül élő részei kifejezést. Nagyon fontosnak tartja, hogy a kulturális nemzet fogalmát szeretné elfogadottá tenni. Abban pedig mindegy, hogy ki milyen állampolgár és hol él, a saját identitása, a magyar nemzethez való tartozása a lényeg - mondta Sólyom László. Forrás: Híradó.hu 16

17 Szili Katalin: legyen párbeszéd az önkormányzati rendszerről Az önkormányzati rendszer felülvizsgálatáról folytatandó, párthovatartozástól független párbeszéd fontosságát hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke pénteken a Megyei Jogú Városok Szövetsége éves közgyűlésén a Tolna megyei Tengelicen. Kívánatos cél, hogy legyen párbeszéd a polgármesterek, a kormányzat és a politikai aktorok között arról, hogy távlatosan milyen önkormányzati rendszert szeretnénk kialakítani - mondta Szili Katalin. Végérvényesen pontot kellene tenni azoknak a vitáknak a végére, amelyek a régió, a megye, a kistérségek, a helyi települési önkormányzatok szerepéről szólnak - tette hozzá. Hangsúlyozta: meg kell teremteni a fejlesztésekkel kapcsolatos rendszert, a decentralizált szervek szerepének egyensúlyát. A parlament elnöke az önkormányzati rendszer felülvizsgálatának kérdését szorosan összekapcsolta az önkormányzatok működéséhez szükséges államháztartási reform megfogalmazásával, a központi kormányzat és a dekoncentrált állami szervek egyensúlyának megteremtésével. Úgy vélte, az önkormányzati rendszer megerősítéséhez finomításra van szükség az államháztartáson belül. Miközben megállapította, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt az önkormányzati rendszer kiállta a próbát, megfogalmazta a hiányosságokat is, többek között a közigazgatás széttagoltságát, koordinálatlanságát. Szili Katalin legfontosabb problémaként a rendszer kohézióját biztosítani képes középszint hiányát jelölte meg. Leszögezte: nem megyeellenes és a regionális rendszer számára nem földrajzi kérdés, hanem tartalmi. A házelnök előadását követő hozzászólások során Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere úgy vélte: "ezerszer megfogalmazott tézisek" ezek, amelyek megvalósítása mindig ellenállásba ütközött, csak lényegtelen dolgokban tudtak megállapodni. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke leszögezte: mindaddig nem történik változás, amíg az önkormányzati és parlamenti választási ciklusok együttmozgását nem sikerül megszakítani. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza szocialista polgármestere csatlakozott Kósa Lajos véleményéhez, mint mondta, erre most van a legjobb alkalom. Javasolta, hogy kétszer ötéves ciklusra bízzák meg az önkormányzatokat. Közbevetőleg megjegyezte: most egyetértésre lehetne jutni, mivel nem valószínű, hogy 2010-ben a szocialisták "agyon fogják magukat nyerni". Ezzel kapcsolatban az MTI megkérdezte Szili Katalin véleményét. "Érdekes felvetés volt, számomra is új. Azt gondolom, hogyha ezt a Megyei Jogú Városok Szövetsége kezdeményezi, biztosan lesz visszhangja - válaszolta a parlament elnöke. A közgyűlés az Állami Számvevőszék főigazgatójának előadásával folytatódott a megyei jogú városok gazdálkodásának tapasztalatairól. Szombaton elnöki beszámolót, a évi pénzügyi jelentést és a évi gazdálkodás előterjesztését hallgatják meg a polgármesterek. Forrás: MTI Törvénymódosítás az esélyegyenlőség növeléséért A Parlament által elfogadott törvénymódosítás megteremti a jogi kereteket ahhoz, hogy minden gyermek, minden tanuló lehetőséget kapjon a sikeres iskolakezdéshez és az iskola sikeres befejezéséhez tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az OKM sajtóirodája. A törvénymódosítás alapján új többcélú intézmény létrehozására nyílik lehetőség azokon a településeken ahol az alacsony gyermeklétszám miatt nincs lehetőség önálló bölcsődei csoport, önálló óvodai csoport kialakítására. Az új intézmény az egységes óvoda-bölcsőde, amely befogadhatja az óvodás gyermekek mellett a két évesnél idősebb bölcsődés korú gyermekeket is. A sikeres iskolakezdés előfeltétele, hogy a gyermek minél hosszabb ideig óvodába járjon. A gyakorlat azt 17

18 igazolja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, az átlagosnál szegényebb szociális helyzetben lévő családokból, ahol a szülők iskolázottsága is alacsony a gyermekek nem, vagy csak rövid ideig járnak az óvodába. A javaslat bevezeti az óvodáztatási segélyt, amelyre akkor válik jogosulttá a szülő, ha halmozottan hátrányos helyzetű gyermekét három vagy négy éves korában beíratja az óvodába. Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kaptak azok az esetek, amikor a tanuló erőszakos magatartása megzavarta az iskola életét, lehetetlenné tette tanulótársai részére a nyugodt tanulást. Az új rendelkezések alapján a szülő kötelezhető arra, hogy ilyen esetben vigye el gyermekét az iskolapszichológushoz és vegye igénybe gyermeke a részére ajánlott fejlesztő foglalkozásokat. A törvénymódosítás nem érintette az iskoláknak azt a jogát és kötelezettségét, hogy indokolt esetben kérje a családvédelemmel foglalkozó szervek, a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek, legsúlyosabb esetben az ügyészség, a rendőrség segítségét. Az elmúlt évben nem egy esetben okozott problémát, hogy meghatározott településen nem biztosítják az óvodai szolgáltatás igénybevételét, illetve nincs olyan általános iskola, amely ellátná az úgynevezett kötelező felvételi feladatokat. Az Oktatási Hivatal arra kap felhatalmazást a törvényben, hogy kijelölje azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amelyik nem tagadhatja meg a gyermek, illetve a tanuló felvételét. A kijelölés költségeit annak az önkormányzatnak kell megfizetnie, amelyik nem gondoskodott az óvodai nevelés, illetve az iskolai oktatás megszervezéséről. Az Oktatási Hivatal megállapíthatja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét, ha hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Ilyen döntést a Hivatal a szülő kérelmére hozhat. A javaslat elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt arra, hogy meghozza azokat a szükséges intézkedéseket, megalkossa azt a rendeletet, amely biztosítja, hogy azok a pedagógusok, akik átlagon felüli teljesítményt nyújtanak nagyobb jövedelemre tegyenek szert. Ugyancsak a Kormány szabályozhatja a törvény új felhatalmazása alapján a pályakezdő pedagógusok átlagostól eltérő díjazását. Forrás: Objektívhír.hu A közmunkaprogramokat támogatja a kormány Hárompontos segélyezési csomagot készít a kormány az állástalanok segítésére. Első pontként arra ösztönöznék az önkormányzatokat, hogy a forrásaikat segélyezés helyett közmunkaprogramokra fordítsák. A munkanélküliek csak akkor kaphatnának segélyt, ha képzésen vesznek részt. A dobogókői MSZP-tanácskozás fő kérdése a szociális rendszer átalakítása volt, ezen belül is elsősorban a szociális segélyezés rendszerének szükséges korrekciója. Általános egyetértés volt abban, hogy érdemi pontokon szükséges módosítani a szociális segélyezési rendszert - összegezte a megbeszélést Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy három javaslatot fogadtak el. Segély helyett közmunkaprogram? Az első szerint a pénzügyi támogatások átalakításával arra kell ösztönözni az önkormányzatokat, hogy a rendelkezésre álló forrásokat segélyezés helyett közmunkaprogramokra fordítsák. Gyurcsány Ferenc kiemelte: az önkormányzatok a szabályozás miatt jelenleg abban érdekeltek, hogy az egyszerűbb utat válasszák és segélyt adjanak a közmunkaprogramok szervezése helyett. A cél, hogy a segélyezettek találjanak munkát a közfoglalkoztatásban. Képzésért segély A második elképzelés alapján a fiatal munkanélküliek csak akkor kaphatnának segélyt, ha képzésen vesznek részt. A segélyezettek negyven százaléka tizen- és huszonéves, számukra kötelező lenne a 18

19 képzés, ha szociális segélyt szeretnének. Ez jelentheti az általános iskola befejezését éppúgy, mint a szakmatanulást - tette hozzá Gyurcsány Ferenc. A harmadik pont szerint a minimálbér és a segély legmagasabb összegét távolítani kell egymástól. Így az érintetteknek érdemesebb lesz inkább munkát találni a segély helyett - mondta a miniszterelnök. Ennek két módja van: vagy a minimálbért elemik, vagy a segély összegét csökkentik. Hogy a kormány melyik megoldást támogatja, nem derült ki a miniszterelnök beszédéből. Megvan rá a pénz A három javaslatot nyáron dolgozzák ki részletesen, ősszel dönthet róluk a kormány, illetve a parlament. Gyurcsány Ferenc azt mondta, az elképzelések megvalósításához nem lesz szükség további forrásokra, az Új Magyarország Fejlesztési Terv erre szánt pénzeit lehet majd felhasználni. Az elképzelésekről konzultálnak majd a szociális szakma képviselőivel, a társadalmi partnerekkel és az önkormányzatokkal is. A miniszterelnök szerint személyre, családra szóló egyedi szolgáltatásokat kell nyújtani az álláskeresőknek, és erre képessé kell tenni a családsegító szolgálatokat és a munkaügyi központokat. Mint elhangzott, a világban több hasonló modell van, egyebek mellett a mexikói és a brit. Egyre több pénz közmunkára Kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc elmondta: jelenleg tízszer annyi állami pénz jut közmunkára, mint 2000 és 2002 között, és az összeg évről-évre emelkedik. Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb intézkedés szerinte az, hogy a kiemelt nagyberuházásoknál a foglalkoztatottak tíz százalékának hátrányos helyzetűnek kell lennie, vagy hátrányos helyzetű térségből kell érkeznie. Gyurcsány Ferenc pénteken a találkozó előtt arról beszélt, hogy a szociális tárca a tervek szerint negyedévente 120 óra "valódi munkát" biztosítana az állástalanoknak. Ez nem jelenti azt, hogy a segélyért dolgozni kell, hiszen az új rendszer munkaviszonyt jelentene. Az elképzelések szerint a munkát nem feltétlenül az önkormányzatok biztosítanák, magáncégeket is bevonnának a programba. Adókedvezményben is gondolkodnak A kormányfő arról is beszélt, hogy egyszerűbb adórendszerre, kevesebb adókedvezményre van szükség Magyarországon. Bejelentette, hogy a kormány átfogó gazdasági egyeztető fórumot hoz létre, a kormányönkormányzat egyeztető fórum mintájára. A fórum célja, hogy konzultációt biztosítson a gazdasági élet, az üzleti szféra szereplői és a kormány között. A pénteki kormányzati egyeztetés ebben a hónapban már a második volt: legutóbb június 10-én és 11-én egyeztetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, szocialista pártelnök az MSZP elnökségével, parlamenti frakcióvezetésével, a kormánytagokkal és az államtitkárokkal. A találkozó szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlott az egyik dobogókői szállodában. A politikusokat teljesen elzárták az újságírók elől, a sajtó munkatársai csak egy külön épületben dolgozhattak. Forrás: MTI Magyar elnöke lett az ENSZ kisebbségi fórumának Mohácsi Viktória (SZDSZ) európai parlamenti képviselőt nevezte ki az újonnan létrehozott Kisebbségi Fórum első elnökévé az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa - jelentette be a képviselő asszony brüsszeli közleményben pénteken. A Kisebbségi Fórum megalakításáról a tanács tavaly hozott határozatot. A testület célja, hogy lehetőséget biztosítson a párbeszéd elősegítésére és az együttműködésre a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos kérdésekben. Az első ülésre szeptember 4-5-én kerül sor. Forrás: MTI 19

20 Vannak-e közigazgatási hivatalok? Alkotmánysértő a regionális közigazgatási hivatalok felállítása - mondta ki tavaly az AB. A pártok közti megegyezés hiányában viszont ma senki nem tudja, hol legyenek a hivatalok. Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly ősszel állapította meg, hogy az önkormányzati törvénynek a közigazgatási hivatalok felállításáról rendelkező pontját alkotmányellenesen módosították, ezért azt idén június végi hatállyal megsemmisítették. Egyes szakértők úgy vélik, hogy júliustól, tehát az e szerveket alapító rendelkezés hatályon kívül helyezésének időpontjától kezdve a hivatalok jogilag nem is léteznek. Kormányzati források viszont állítják: miután a döntés a feladat- és hatásköröket nem érintette, a munka zavartalanul folytatódhat. A hivatalok dolga egyebek mellett a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete és a területi államigazgatási szervek ellenőrzése. Emellett itt bírálják el számos elsőfokú közigazgatási határozat - például az építési engedélyek vagy a szociális segélyek, illetve a helyhatóság által kiszabott bírságok - ellen benyújtott fellebbezéseket. E hivatalok nélkül leállnának az örökbefogadási és az állampolgársági ügyek, s külföldiek sem vásárolhatnának Magyarországon ingatlant. Miután évente legalább nyolcvankilencvenezer különféle hatósági döntésről van szó, az intézmény léte korántsem jogelméleti kérdés. "A közigazgatási hivatalok államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szervek" - így szól a már csak néhány hétig hatályos passzus. A korábbi szabályozás még fővárosi és megyei hivatalokról szólt, ám azt 2006-ban feles törvénnyel módosították, utat nyitva a regionális átszervezés előtt: tavaly januártól a korábbi fővárosi és tizenkilenc megyei közigazgatási hivatal helyett hét regionális hivatal, illetve - Pest megye kivételével - megyei kirendeltségek működnek. Ezt a rendelkezést az alkotmánybírák azért kifogásolták, mert az önkormányzati törvény megváltoztatásához a képviselők kétharmadának támogatására van szükség. Az ellenzék már a tervezet benyújtásakor jelezte aggályait, ám a kabinet arra hivatkozott, hogy egy ugyancsak 2006-ban elfogadott alkotmánymódosítás szerint államigazgatási szervek elnevezésének korrekciójához elég az egyszerű többség. Ezzel szemben az AB úgy látta, hogy a hivataloknak ezúttal nemcsak a neve változott, hanem a hatásköre is, ez pedig önkormányzati jogokat érinthet, tehát a jogszabályt csak minősített többséggel módosíthatták volna. Az AB kimondta azt is: "mivel a regionális közigazgatási hivatalok létrehozása, illetőleg létrehozásuk törvényi alapjainak megteremtése 2/3-os többséggel elfogadott törvényi szabályozást igényelt volna", a hivatalok működéséről szóló kormányrendelet szintén semmis. Így július 1-jétől a hivatalok léte kétszeresen is kérdéses: attól kezdve az önkormányzati törvényben nem marad rendelkezés e szervek státusáról, és hiányzik a működésükről szóló jogszabály is. Ez utóbbit a kormány könynyen pótolhatja, hiszen több mint három hete van egy új rendelet kibocsátására. Az AB-határozat indoklásában meghatározott feltételeknek is eleget tehetnek azzal, ha a regionális hivatalok helyett - amelyek felállítása elől a parlament feles többséggel bontotta le a törvényi gátakat - egyszerűen visszaállítják a megyei és a fővárosi hivatalokat. De ezzel még nem teremtik meg azt a "2/3-os többséggel elfogadott törvényi szabályozást", amely e szervezetek létének alapja lenne. Így elég abszurd a helyzet, mert egyes vélemények szerint előfordulhat, hogy valaki az önkormányzati törvényre hivatkozva - például egy perben - akár a közigazgatási hivatalok létét is kétségbe vonja. Az "intézményesítő szabály" hiánya a szervet önmagában nem teszi nem létezővé, hiszen a hatásköreit számos törvény tartalmazza - állítják mások. Azt azonban senki nem vitatja, hogy az állapot tarthatatlan. A kabinet azonban önmaga nehezen tud jó megoldást találni - hívják fel a figyelmet egy új szempontra -, mert júliustól hiányzik a hivatalok felállításának jogalapja, ezért a működésükről szóló új kormányrendeletet sem lesz mire építeni. Tehát akár megtartják a jelenlegi regionális hivatalokat, akár visszatérnek a korábbi megyei szervezeti rendszerhez, mindkét megoldás támadható. A kormány a tavaszi parlamenti ülésszak legvégéig keresi a konszenzus lehetőségét, ám ha nincs megegyezés, "kényszerpálya alakul ki, amelyre a kormány alkotmányos megoldást kell hogy találjon" - közölték kérdésünkre az Önkormányzati Minisztériumban. Állítják, hogy minden helyzetre kész szakmai alternatívával rendelkeznek, a további részletekről azonban egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. Azt azonban hangsúlyozzák: senkinek nem lehet érdeke, hogy a hivatalok működését ellehetetlenítse. Forrás: Népszabadság 20