KIKÉPZÉSI PROGRAM az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei részére

Átírás

1 HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖK. sz. példány J ó v á h a g y o m! Budapest, augusztus - n. Dr. Benkő Tibor vezérezredes KIKÉPZÉSI PROGRAM az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei részére A HVK KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG KIADVÁNYA 2011

2 2 Nyt. szám: 4/353 sz. példány KIKÉPZÉSI PROGRAM az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei részére A HVK KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG KIADVÁNYA 2011.

3 3 Nyt. szám: sz. példány KIKÉPZÉSI PROGRAM az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei részére A HVK KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG KIADVÁNYA 2011.

4 4 Ezt a kiképzési programot a Magyar Honvédségnél a Honvéd Vezérkar Főnök.(HK.) számú intézkedése léptette hatályba. A KIKÉPZÉSI PROGRAM RENDELTETÉSE, TARTALMA a) Rendeltetése: meghatározni a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj (a továbbiakban: MH LZ) honvéd tisztjelöltjei egyéni kiképzésének célkitűzéseit, követelményeit, feladatait és tartalmát. Magas fokú önállóságot biztosítani a kiképzést közvetlenül irányító és vezető tisztek, tiszthelyettesek, honvéd tisztjelöltek részére a meghatározott célkitűzések elérésének módszereire és a végrehajtás rendjére vonatkozóan. b) a program tartalmazza a honvéd tisztjelöltek általános katonai kiképzésének, az ismeretek, jártasságok, készségek szinten tartásának, fejlesztésének követelményeit, célkitűzéseit, feladatait, a katonai pedagógiai, a vezetői és kommunikációs felkészítés követelményeit, a kiképzési objektumok igénybevételének általános rendjét, a kiképzési ágak és tárgykörök tartalmát, a feldolgozásukra javasolt időt és a kiképzés ajánlott módszereit.

5 5 I. F E J E Z E T ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6 6 1. A KIKÉPZÉS CÉLJA, KÖVETELMÉNYEI, VÉGREHAJTÁSÁNAK RENDJE a) Célja: Szinten tartani és fejleszteni az alapkiképzés, illetve az egyetemi oktatás, képzés, kiképzés során elsajátított általános katonai ismereteket, a kialakított jártasságokat és készségeket. Gyakorlati jártasságokat szerezni az alegység-parancsnoki teendők ellátásában, a katonák napirend szerinti életének vezetésében és irányításában, a kiképzés alegységszintű (raj, szakasz, század) tervezésében, szervezésében, végrehajtásában, levezetésében, ellenőrzésében-értékelésében, a kiképzési eredmények nyilvántartásában, a katonai élettel járó biztonsági, baleset- és környezetvédelmi rendszabályok betartásában és betartatásában, az ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálatok ellátásában. b) Követelményei: A honvéd tisztjelöltek ismerjék meg a haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből adódó feladatokat, követelményeket, jogokat, a katonai magatartási normákat, a parancsot, a parancsadási jogot, a katonai függelmi viszonyokat. A honvéd tisztjelöltek legyenek képesek a gépkarabély, a pisztoly és a rendszeresített kézigránátok, valamint az általános katonai feladatok végrehajtásához szükséges műszaki harcanyagok, műszaki, az atom, biológiai vegyi (a továbbiakban: ABV) védelmi és más eszközök, anyagok balesetmentes alkalmazására, a legalapvetőbb harcfeladatok végrehajtására, az alapkiképzés és az egyetemi oktatás, képzés, kiképzés keretében elsajátított fogások és mozdulatok szabályos végrehajtására. c) A kiképzés végrehajtásának rendje: A kiképzésre félévenként (7 ciklusban) lehetőleg 120 órát kell fordítani. Az általános katonai kiképzési ágakon belül a feldolgozásra javasolt tárgykörök óraszámai ajánlások. A foglalkozások mennyiségére és idejére a kiképzésért felelős szervezet vezetője tegyen javaslatot a szervezet parancsnokának. Az első kiképzési ciklusban (2. szemeszter): A honvéd tisztjelöltek tartsák szinten és fejlesszék az alapkiképzésen szerzett katonai ismereteket, jártasságokat és készségeket. A második, negyedik, kiképzési ciklusban: A honvéd tisztjelöltek - a magasabb évfolyamú társaik aktív részvételével szerezzenek ismereteket és gyakorlati jártasságot a kiképzés módszertanából annak érdekében, hogy a harmadik, ötödik, hetedik ciklus ideje alatt betöltött gyakorló alegység-parancsnoki feladataikat eredményesen legyenek képesek végrehajtani. A harmadik, ötödik kiképzési ciklusban: A honvéd tisztjelöltek a gyakorló alegységparancsnoki rendszer keretében aktívan vegyenek részt a hallgatói századok napirend szerinti életének vezetésében és irányításában, valamint a kiképzési foglalkozások tervezésében, levezetésében, ellenőrzésében-értékelésében, az egyéni kiképzési nyilvántartások vezetésében. A hatodik, kiképzési ciklusban: A honvéd tisztjelöltek aktívan vegyenek részt az alacsonyabb évfolyamú társaik kiképzés-módszertani felkészítésében.

7 7 A hetedik, kiképzési ciklusban: A honvéd tisztjelöltek ismerjék meg az alegységek vezetési, kiképzési okmányait, szerezzenek gyakorlati jártasságot azok kidolgozásában, naprakész vezetésében. 2. A KIKÉPZÉS TERVEZÉSE, OKMÁNYAI A kiképzés tervezésének alapját az elöljárói intézkedések, utasítások, a kiképzési programban meghatározott követelmények és a kiképzési ciklusra tervezett kiképzési feladatok képezik. A kiképzés / munka tervezésének okmányai Az MH LZ parancsnoka a HVKF 1+3 évre szóló kiképzési intézkedése alapján 1+3 évre kiképzési intézkedést ad ki. Saját feladatai vonatkozásában a HM jóváhagyott éves, illetve a saját jóváhagyott éves és a HM havi munkaterve alapján - részletes éves, illetve havi munkatervet készít. Az MH LZ éves munkaterve az MH LZ Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ), a HM éves munkatervének figyelembe vételével tartalmazza és rendszerbe foglalja a saját, a vezető szervek, az alárendelt szervezetek (alegységek) adott évben végrehajtandó legfontosabb feladatait. Tartalmazza továbbá azokat a feladatokat, melyek kidolgozásában, végrehajtásában az MH LZ a tárgyévben és az azt követő hónapban részt vesz. Az MH LZ részletes havi munkaterve a honvéd tisztjelöltek kiképzési feladatai mellett tartalmazza az MH LZ hivatásos és szerződéses állományának át- és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat is. A munkatervezés időszakai: Az éves munkaterv tárgyév január 01.-től a következő év január 31-ig részletesen tartalmazza a végrehajtandó feladatokat, továbbá a tárgyévet követő év március végéig az előzetesen tervezett feladatokat. A havi munkaterv a tárgyhó 01.-től a következő hónap ötödik munkanapjáig részletesen tartalmazza a végrehajtandó feladatokat. Az MH LZ éves munkatervét az MH LZ parancsnoka írja alá és a HVKF hagyja jóvá, a HVKF és a HM éves munkatervének kiadását követő 10. munkanapig. A havi munkatervet az MH LZ parancsnoka hagyja jóvá a tárgyhónapot megelőző 25. munkanapjáig. A jóváhagyást követően, az éves munkaterv egy példányát a HM Vezérkari Iroda, valamint az éves és a havi munkaterv egy példányát elektronikus formában a HVK Kiképzési Csoportfőnökség részére megküldik. Az MH LZ éves munkaterve tartalmazza: a) a tárgyévi tevékenységek vonatkozásában: aa) a tárgyév karakterének és a tevékenység fő irányainak meghatározását, amelyek elérésére és megvalósítására a fő figyelmet irányul; ab) a szervek, szervezetek feladatait (a HM éves munkatervének feladatstruktúrájával megegyező felépítéssel); ac) a rendezvények tervét, az MH LZ naptári tervét (havi bontásban), az MH LZ tárgyévi ellenőrzési tervét (havi bontásban); ad) a kidolgozásra tervezett szabályzatok, utasítások, segédletek, egyéb belső szabályozók jegyzékét; ae) időrendi táblázatot a béketámogató feladatokban résztvevő erők váltásaira; af) az ünnepnapok körüli munkarendet. b) a tárgyévet követő három év fő irányainak meghatározását.

8 8 Az MH LZ havi munkaterve tartalmazza: - a tárgy hó főfeladatait; - az alegységek (szervezetek) részletes feladatait; - a rajparancsnoki, tiszthelyettesi felkészítő foglalkozások idejét, tematikáját, a kiképzést levezetők oktató-módszertani továbbképzésének (felkészítésének) tárgy/témaköreit és időpontjait; - a Készenlét Fenntartása és Fokozásával, valamint a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerrel kapcsolatos feladatokat; - a parancsnokok és törzsek részére levezetésre kerülő foglalkozások tárgy/témaköreit és időpontjait; - a vezetési, személyügyi kiképzési, logisztikai feladatokat; - a tárgyhóra vonatkozó kiképzési rendezvények tárgyköreinek meghatározását, valamint az alegységszintű technikai ellenőrzési feladatokat és azokra fordítandó időt alegységenkénti bontásban; - a kiképzési bázisok, létesítmények elosztási/igénybevételi tervét; - az ellenőrzések tervét; - a logisztikai biztosítás tervét. A kiképzési rendezvények levezetéséhez levezetési tervet, foglalkozási jegyet (tervet, vázlatot) kell készíteni, melynek kidolgozása során figyelembe kell venni a vonatkozó módszertani segédleteket, szakutasításokat. A foglalkozási jegyeket a foglalkozás megkezdése előtt a közvetlen elöljáró hagyja jóvá. Megengedhető a magas szakmai követelmények alapján elkészített foglalkozási jegyek többszöri felhasználása, az aktuális pontosítások végrehajtását követően. A blokkosított (komplex) foglalkozások vezetéséhez levezetési tervet kell készíteni, melyhez figyelembe kell venni a vonatkozó módszertani segédleteket, szakutasításokat. A levezetési terveket a foglalkozás megkezdése előtt 3 nappal az MH LZ parancsnoka hagyja jóvá. A kiképzési okmányok elkészíthetők elektronikus adathordozó eszközön is, de biztosítani kell az érintettek részére a hozzáférhetőséget, jóváhagyáshoz pedig annak nyomtatott változatát. A kiképzési foglalkozások tervezése: A honvéd tisztjelöltek általános katonai kiképzési foglalkozásait az egyetemi oktatással, képzéssel párhuzamosan, hetente 4 órában, havonta 2 napban kell végrehajtani. A kiképzési ágak elméleti foglalkozásait elsősorban a heti 4 óra terhére, a gyakorlati jellegű foglalkozásokat pedig a havi blokkosított, komplex kiképzési rendezvényekre kell tervezni. A ciklusok első hetében ismertetni kell a honvéd tisztjelöltek előtt álló kiképzési feladatokat és követelményeket. 3. A KIKÉPZÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANI KÖVETELMÉNYEI A különböző kiképzési ágak oktatásának részletes módszertani eljárásait és formáit a mindenkori hatályos módszertani utasítások (segédletek) tartalmazzák. A felkészítés és azon belül a kiképzés, a szervezett katonai oktatás meghatározó részét képezi. A kiképzés folyamán minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy a honvéd

9 9 tisztjelöltek elsajátítsák és kialakítsák a haza fegyveres védelméhez, a katonai szolgálat ellátásához szükséges szellemi, erkölcsi normákat és szokások, begyakorolják azokat a legfontosabb eljárásokat, fogásokat, amelyek elősegítik személyiségük céltudatos, tervszerű formálását a nemzet érdekeinek szolgálatában. A honvéd tisztjelöltek felkészítése, kiképzése különböző módszerekkel történik. A felkészítés és kiképzés eredményességének egyik legfontosabb tényezőjét a különböző módszerek két alapvető kombinációja képezi, úgymint: Az ismeretek közlése: melynek során röviden tényeket, adatokat tárunk fel, közlünk a honvéd tisztjelöltekkel. Alapkövetelmény, hogy a tények közlése logikus, rövid, egyértelmű, a valóságnak megfelelő legyen, a lényegre szorítkozzon. A szükséges magyarázatok tömörek, szabatosak, egyértelműek legyenek. Ismeretközlésnél tilos az elméleties előadások és magyarázatok alkalmazása. Az ismeretközlést kövesse - a kiképzési ág feldolgozandó témájától függően - a szakszerű szemléltetés és bemutatás. A bemutatást - az oktatástechnikai, a haditechnikai, a kiképzés-technikai eszközök, szimulátorok és szimulációk széleskörű alkalmazásával - a foglalkozásvezetőnek vagy jól felkészített bemutató személynek/állománynak kell végrehajtani. A bemutatást a helyes fogások, mozdulatok, tevékenységi sorrend, eljárási szabályok intenzív gyakorlása kövesse. A gyakorlást kezdetben ütemenként, mozzanatonként (elemenként) a hibák folyamatos javításával, majd összefüggően addig kell folytatni, amíg a végrehajtás színvonala eléri a kívánt szintet és az időnormához kötött feladatokat legalább megfelelő eredménnyel tudják teljesíteni. Ennek eredményeként a honvéd tisztjelöltek alapvető jártasságra, további gyakorlást követően pedig készségre tesznek szert az adott feladatok végrehajtásában. A folyamatos fejlődés nyomon követhetősége érdekében, minden egyes honvéd tisztjelölt kiképzési eredményét nyilván kell tartani. Az ismeretek közlése és a gyakoroltatás/gyakorlás módszerek kombinálása során - a helyzettől, a lehetőségektől, körülményektől és feltételektől függően az utóbbira kell helyezni a hangsúlyt. A kiképzési rendezvényeket a szabályzatokban előírt rövid, érthető, egyértelmű vezényszavakkal, parancsokkal kell vezetni. A kiképzési rendezvények befejezését megelőzően, egyénileg és kollektíven az értékelési mutatók alapján értékelni kell a feladat végrehajtást. Az értékelés mindenkor a foglalkozást vezető személy és a kiképzést végrehajtó állomány közötti kommunikáció legyen. Tilos az értékelést az értékelt személy kihagyásával végrehajtani! Az eredmények megszilárdítása, a hiányosságok felszámolása érdekében feladatokat kell szabni. 4. A KIKÉPZÉSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA TÁMOGATÁSÁNAK ELVEI, FELADATAI A haditechnikai, fegyverzeti eszközök, anyagok kiszolgálását melynek normáit és tartalmát a különböző szakintézkedések, illetve az üzemeltetési (kezelési) utasítások tartalmazzák munkaidőben a kiképzés, illetve a napirend keretében kell végrehajtani. Az alegységszintű technikai ellenőrzéseket/kiszolgálásokat az alegységparancsnokok felügyelete alatt a gyakorló alegységparancsnokok vezetésével kell végrehajtani. A haditechnikai, fegyverzeti eszközök, anyagok technikai kiszolgálására, karbantartására havonta legalább 1 napot kell biztosítani.

10 10 A honvéd tisztjelöltek egyéni felszerelését képező egyéb anyagok, haditechnikai, fegyverzeti eszközök, anyagok igénybevétel utáni alegységszintű karbantartását a délutáni napirendben biztosított anyag-karbantartás keretében kell végrehajtani. 5. A KIKÉPZÉSI BÁZISOK, LÉTESÍTMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE, ÜZEMELTETÉSE A kiképzési bázisok, létesítmények, objektumok, szaktantermek és eszközök igénybevételét, üzemképességük, biztonságos használatuk rendszeres ellenőrzését, karbantartását az adott kiképzési időszakra az MH LZ törzse végezze. A bázisok, létesítmények, objektumok, szaktantermek, kiképzési eszközök és kiképzési segédeszközök elosztásánál, kiutalásánál figyelembe kell venni az alegységek előtt álló kiképzési feladatokat, az alegységek igényét, kérését, javaslatait. Az MH LZ parancsnokhelyettese, szakemberek bevonásával biztonságilag évente legalább két alkalommal vizsgálja/vizsgáltassa felül a kiképzési bázisok, létesítmények, objektumok üzemképességét, használhatóságát és munkavédelmi berendezéseit. A kiképzési rendezvényeket a kiképzési tematika/terv szerinti feladatra előkészített, karbantartott és üzemképes kiképzési segédeszközökön, kiképzési bázisokon, létesítményeken, illetve haditechnikai eszközzel szabad csak végrehajtani. 6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK: Minden egyes kiképzési rendezvényt megelőzően, a foglalkozásvezető ismertesse a feladatok végrehajtásához kapcsolódó munkavédelmi-, biztonsági-, megelőző tűz- és környezetvédelmi rendszabályokat. TILOS a honvéd tisztjelöltekkel olyan feladatokat végrehajtatni, amelyre nem lettek felkészítve, vagy a végrehajtás biztonságos feltételei nem biztosítottak! A foglalkozást (gyakorlatot) és más feladatot csak az igénybevételre engedélyezett, kijelölt területen belül szabad végrehajtani. A terület használatából, környezetvédelmi és tűzvédelmi, vagy más rendszabályok megsértéséből eredő kárügy esetén, a kárt okozó cselekményt elrendelő személyt terheli a felelősség. A kiképzési rendezvények ellenőrzéseit-értékeléseit a szabványokban előírt követelmények, egységes értékelési mutatók alapján kell végrehajtani. A feltárt hiányosságokat a helyszínen azonnal meg kell szüntetni. Amennyiben a kiképzési rendezvény / foglalkozás a kiképzési célt / a foglalkozás célját nem érte el, úgy azt az elöljáró engedélyével meg kell ismételni.

11 11 II. F E J E Z E T ÁLTALÁNOS KATONAI KIKÉPZÉS

12 12 1. FIZIKAI FELKÉSZÍTÉS Az MH LZ honvéd tisztjelölt állományának fizikai felkészítése az alábbi területekből áll: - Testnevelés tantárgy órái (végrehajtása az oktatási folyamat részeként történik); - Reggeli testedzés; - Tömegsport foglalkozások (katonai testnevelés kiképzés); - Kiképzési és szabadidős sportversenyek; - Önálló testedzés, szabadidős sporttevékenység. A fizikai felkészítés célja: Elsődleges célja, hogy a honvéd tisztjelöltek rendelkezzenek azzal a fizikai teljesítőképességgel (fizikai állapottal) és készséggel, ami a korszerű harc eredményes megvívásához, és a szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelés egészségkárosodás nélküli elviseléséhez és kompenzációjához szükséges. Másodlagos célja, hogy a honvéd tisztjelöltek sajátítsák el a katonai feladatok eredményes végrehajtásához szükséges mozgások helyes technikáját, és ezek harcászati szituációkban történő alkalmazásához szükséges képességeket (futások, ugrások, dobások, természetes és mesterséges akadályok leküzdése, közelharc-kézitusa, vízi kiképzés). A fizikai felkészítés tárgykörei: - Kondicionális képességek fejlesztése; - Természetes és mesterséges akadályok leküzdése; - Katonai közelharc-kézitusa; - Labdajáték. A fizikai felkészítés tartalma: Kondicionális képességek fejlesztése. Általános hatású és sokoldalúan fejlesztő szabad- és szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok. Természetes mozgások: Menetek, futások, ugrások, dobások, emelések és hordások, mászások, függeszkedések, kiegészítő gyakorlatok tornaszereken. Természetes és mesterséges akadályok leküzdése. Természetes és mesterséges akadályok leküzdése. Mélybe-, fel- és átugrások. Emelések és hordások. Mászások, függeszkedések. Egyensúlygyakorlatok. Kiegészítő gyakorlatok tornaszereken. Társhordások. Közelharc-kézitusa: Közelharc alaptechnikák: állások, helyváltoztatások, esések, ütések, rúgások, védések. Test-test elleni harc (támadó-, védő technikák). Kötött küzdelem. Labdajáték: a labdajátékok gyakorlásával az állóképesség, valamint a pozitív személyiségjegyek fejlesztése, a feszültségek levezetése.

13 13 A fizikai felkészítés ajánlott módszere: A foglalkozásokat minden esetben bemelegítéssel, a szervezet előkészítésével kell kezdeni. A fizikai felkészítés eredményességének feltétele a rendszeresség és a fokozatosság. Törekedni kell arra, hogy a honvéd tisztjelöltek naponta egy óra fizikai terhelésnek legyenek kitéve. A reggeli testedzés során alacsony és közepes intenzitású állóképesség és erőállóképesség fejlesztő gyakorlatokat kell végezni. A tömegsport foglalkozásokon a természetes és mesterséges akadályok leküzdését, a közelharc-kézitusa fogásokat és a labdajátékokat kell gyakorolni. A foglalkozásvezetőket a magasabb évfolyamból kell választani, begyakorolva a raj, a szakasz és a század szintű foglalkozások vezetését. Követelmények: Az első év végére minden elsőéves honvéd tisztjelölt: Ismerje meg: - az önálló alkalmazás szintjén a katonai testnevelési és sportfoglalkozásokon betartandó baleset-megelőzési és biztonsági rendszabályokat, valamint a teljesítményfokozás törvényszerűségeit. Rendelkezzen: - a katonai feladatok végrehajtásához szükséges alapvető fizikai és mentális felkészültséggel, képességekkel; - a katonára jellemző személyiségi jegyekkel: - alakiasság - fegyelmezettség - pontosság; - alapvető késztetéssel az egészséges életmód és életvitel kialakítására. Legyen képes önállóan: - 6 km-es menetgyakorlat végrehajtására harcászati felszerelésben; - a katonai testnevelési normakövetelmények teljesítésére; - jártasság szinten megismerni a katonai közelharc alapvető technikáit; - természetes és mesterséges akadályok leküzdésére; A második év végére minden másodéves honvéd tisztjelölt: Legyen képes: - a katonai testnevelési normakövetelmények teljesítésére; - 20 km-es menetgyakorlat végrehajtására járőrzsákkal, a felszerelés összeállítására, ellenőrző lista elkészítésére a raj számára; - az MH LZ napi életének feladatait rajparancsnoki szinten végrehajtani, a szükséges fogásokat oktatni; - a kiképzési (komplex) foglalkozásokon részfoglalkozás vezetőként tevékenykedni. A harmadik év végére minden harmadéves honvéd tisztjelölt: Legyen képes: - a katonai testnevelési normakövetelmények teljesítésére; - 30 km-es menetgyakorlat végrehajtására harcászati felszerelésben, a felszerelés összeállítására, ellenőrző lista elkészítésére a szakasz számára; - az MH LZ napi életének feladatait szakaszparancsnoki szinten végrehajtani, a szükséges fogásokat oktatni;

14 14 - a kiképzési (komplex) foglalkozásokon foglalkozás vezetőként tevékenykedni. A negyedik év végére minden negyedéves honvéd tisztjelölt: Legyen képes: - a katonai testnevelési normakövetelmények teljesítésére; - 40 km-es menetgyakorlat végrehajtására harcászati felszerelésben, a felszerelés összeállítására, ellenőrző lista elkészítésére a század számára; - az MH LZ napi életének feladatait századparancsnoki szinten végrehajtani, a szükséges fogásokat oktatni; - a kiképzési (komplex) foglalkozásokat irányítani, a szükséges okmányokat elkészíteni.

15 15 a) Célja: 2. ALAKI KIKÉPZÉS Az alaki fogások és mozdulatok megtanításával és begyakoroltatásával, a napi életben történő következetes alkalmazásával, kialakítani és fejleszteni a honvéd tisztjelöltek olyan fontos jellemtulajdonságait, mint: a fegyelmezettség; a tisztelettudó magatartás; a pontosság; a figyelem összpontosítása és megosztása; az önuralom; a gyors reagáló-képesség; az alkalmazkodási készség; a rendszeretet; a parancsok pontos, ellentmondás nélküli teljesítése. Biztosítani az alegységek egységes cselekvését, határozott, egyöntetű fellépését és szilárd alaki fegyelmét. b) - a katona kötelmei sorakozás előtt és után, az alegységek alap és menetalakzatai; - az alaki fogások, mozdulatok, egyenként és kötelékben, fegyver nélkül és fegyverrel, állóhelyben és menet közben; - a katonai udvariasság tartalmi és formai elemei, a tiszteletadás módjai; - a járműre és a járműről szállás rendje; - az alaki szemle és a katonai rendezvények lefolyásának rendje. A kiképzés követelményei A kiképzés végére az alapkiképzés során elsajátított ismeretek, jártasságok és készségek szinten tartása és továbbfejlesztése céljából, a honvéd tisztjelöltek gyakorolják be az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtását egyénenként, önállóan és vezényszóra. Legyenek képesek az előírt feladatok alakzaton kívüli és alakzatban történő szabályos végrehajtására. A honvéd tisztjelöltek bővítsék ismereteiket és fejlesszék jártasságukat, készségüket a különböző alaki fogások és mozdulatok pontos és gyors végrehajtásában egyenként, önállóan és vezényszóra, legyenek képesek az előírt feladatok kötelékben történő maradéktalan végrehajtására. Gyakorolják be a katonai udvariasság rendszabályait, legyenek képesek az ezekhez kapcsolódó alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtására egyénileg és alegység kötelékben. A katonai rend, fegyelem és udvariasság szabályainak betartása váljon a honvéd tisztjelöltek mindennapi természetes viselkedési formájává. A kiképzés ajánlott módszere: Az alaki foglalkozásokat egy-egy óra időtartamban, az egyenkénti kiképzés elvének következetes érvényesítésével, a tanítás és a fokozatos követelménytámasztás összhangjának biztosításával kell levezetni. Az alaki fogások oktatását mindig bemutatással kell kezdeni, majd ütemezve kell gyakoroltatni a szabályos végrehajtásig, csak ezután szabad áttérni a folyamatos végrehajtásra. A megtanított fogások és mozdulatok folyamatos fejlesztésére, a jártasságok kialakítására a napi tevékenység során adódó lehetőségeket tervszerűen, rendszeresen és következetesen fel- és ki kell használni.

16 16 Az alaki szemlét 6 havonta 2 óra időtartamban kell tervezni és levezetni. Az alaki szemlére biztosított idő kétharmadát az alaki kiképzettség fokának felmérésére kell fordítani. Az alegységekkel (raj, szakasz, század, zászlóalj) be kell gyakoroltatni a tevékenység rendjét a katonai rendezvények esetén. A rendezvényeken történő tevékenységek rendjének begyakorlását az alaki kiképzés hasonló tárgyköreivel összhangban, egymásra épülve, a szükségtelen ismétlődések elkerülésével, kell végrehajtani. Az alaki foglalkozások tervezése és végrehajtása során a különböző tárgykörök tartalmának összevonása illetve azok egyes részeinek egymásra építése vagy elhagyása megengedett. A kiképzéshez felhasználható dokumentumok, eszközök, bázisok a) szabályzatok: - A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata (Ált/23) - A Magyar Honvédség Alaki Szabályzata ( a Magyar Honvédség Alaki Szabályzata című szolgálati könyv kiadásáról szóló 7/2010. (I. 20 HM utasítás ) száma b) segédlet: - Az általános katonai kiképzés kézikönyve c) oktatófilm: - "Az alaki kiképzés" d) kiképzési bázis: - alaki gyakorlópálya e) kiképzési eszközök: - oktató falitáblák, - tükrök, - tablók. Tárgykör- és óraelosztás: A tárgykörök páratlan ciklus (felkészítés és kiképzés) páros ciklus (szinten tartás) megnevezése Feldolgozásra javasolt tárgykörei, óraszámai ciklus ciklus 1. Alaki fogások és mozdulatok fegyver nélkül x x 2. Alaki fogások és mozdulatok fegyverrel, *kardfogások x *x 3. Katonai tiszteletadás, jelentések, jelentkezések szabályai x x

17 17 4. Alakzatok járművek nélkül x 5. Alaki szemle x x 6. Alakzatok járművekkel x 7. Katonai rendezvények x x A kiképzési ág feldolgozására biztosított idő 10 óra A kiképzés tartalma: 1. TÁRGYKÖR: Alaki fogások és mozdulatok fegyver nélkül Az alakiság fogalma, követelményei. A katona kötelességei sorakozás előtt, sorakozáskor, magatartás alakzatban. Sorakoztatás, alakzatrendezés végrehajtása, a tér- és távköz felvételének begyakorlása, a raj, szakasz sorakoztatása oszlopban, az Oszolj! és a Visszakozz! vezényszó végrehajtása. Az Igazodj!, Vigyázz!, Pihenj!, Szerelvényt igazíts! vezényszóra a tevékenység begyakorlása. A raj, szakasz, század, zászlóalj sorakoztatása oszlopba, megindulás, lépéstartás, igazodás, megállás. Fordulatok állóhelyben. Mozgás egyénenként és kötelékben díszlépésben, lassú díszlépésben. A sapka (sisak, fejvédő) levétele és felhelyezése. 2. TÁRGYKÖR: Alaki fogások és mozdulatok fegyverrel, kardfogások Vigyázz állás fegyverrel. A fegyverfogások állóhelyben: Szíjra, Mellre, Hátra, Súlyba, Lábhoz, Tüzeléshez kész helyzet. A különböző vezényszavakra történő tevékenység végrehajtása. A fegyver átadásának, letételének és felvételének rendje. A terpeszállás és a fegyver vállhoz vételének végrehajtása. Tiszteletadás végrehajtása fegyverrel egyénileg és alegység kötelékben. Kardfogások állóhelyben, Lábhoz helyzetből, Fogadás jobbról (balról, középről), Tisztelegj. Tisztelegj helyzetből Lábhoz. Lábhoz helyzetből Szíjra. Szíjra helyzetből Lábhoz - vezényszavakra való tevékenység végrehajtása. Egyes fogások végrehajtása állóhelyben és menetközben. 3. TÁRGYKÖR: Katonai tiszteletadás, jelentések, jelentkezések szabályai Az egyéni tiszteletadás módjai. A tiszteletadás végrehajtásának szabályai. A tiszteletadás időtartama és befejezése. Tiszteletadás egyénileg állóhelyben, menet közben és különböző esetekben. Tiszteletadás alakzatban, állóhelyben, menet közben. Kilépés az alakzatból, elöljáróhoz menet, jelentés, jelentkezés, távozás.

18 18 4. TÁRGYKÖR: Alakzatok járművek nélkül A raj, a szakasz és a század, zászlóalj sorakoztatása oszlopba, fegyver nélkül és fegyverrel, az alegység megindítása, megállítása. A mozgásformák gyakoroltatása rendes lépésben, díszlépésben, lassú díszlépésben és lépéstartás nélkül. Alakzatváltoztatás állóhelyben és menet közben. A szakasz sorakoztatása alap, menet és oktatási alakzatba. A század, zászlóalj sorakoztatása oszlopvonalba. Alakzat és irányváltoztatás menet közben szakasz, század, zászlóalj kötelékben. 5. TÁRGYKÖR: Alaki szemle Sorakozás, az elöljáró fogadása. Általános ellenőrzés végrehajtása. Az egyenkénti kiképzettség szintjének felmérése. Az alegység összekovácsoltságának megítélése. Elvonulás rendes lépésben nótázva. Elvonulás díszmenetben. 6. TÁRGYKÖR: Alakzatok járművekkel Alapalakzat, menetalakzat. A járműre és a járműről szállás rendje. Magatartás és tiszteletadás járművön. 7. TÁRGYKÖR: Katonai rendezvények - térelfoglalás, alakzatrendezés (helyek elfoglalása); - a csapatzászló fogadása; - az elöljáró fogadása, Himnusz; - a rendezvényhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtása, Szózat; - térkiürítés; - alakzat megalakítása a díszmenet végrehajtásához; - díszmenet.

19 19 a) Célja: 3. SZOLGÁLATI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYISMERET Felkészíteni a honvéd tisztjelölteket - békében és háborúban - az alapvető kötelességeik, a velük szemben támasztott erkölcsi, harci követelmények, valamint a szabályzatok, parancsok elvárásainak pontos teljesítésére; a katonai élet, az éberség és a titokvédelem szabályainak betartására; a fegyelmezett, a kötelesség- és tisztelettudó magatartásra; a nemzetközi hadijog követelményeinek ismeretére, az ügyeleti, a készenléti és a készültségi szolgálatok ellátására. b) - a hivatásos és szerződéses katonákra vonatkozó általános tudnivalók; - a parancs, a parancsadási jog és a függelmi viszonyok; - a katonai szolgálat teljesítésének rendje; - a katonai elismerések, a fegyelmezési lehetőségek és a felelősségre vonás szabályai; - az ügyeleti, a készenléti és a készültségi szolgálatok ellátásának követelményei; - a nemzetbiztonsági ismeretek. Kiképzési követelmények: A honvéd tisztjelöltek mélyítsék el ismereteiket a fegyveres szolgálat teljesítéséből adódó követelmények és jogok; a katonák magatartásának normái békében és háborúban; a katonai függelmi viszonyok és az azokból adódó kötelezettségek; a parancs, a parancsadási jog; az ügyeleti, készenléti és készültségi szolgálat vezénylésének, felkészítésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai, az ügyvitel és titokvédelem alapjainak területén. Legyenek képesek a szabályzatokban, utasításokban előírt feladatok végrehajtására, az ügyeleti, a készenléti és a készültségi szolgálatok ellátására. A szabályzatok, a központi utasítások, a parancsok, a helyi szabályozók ismerete, a különböző szolgálatok felkészítése és ellátása során szerzett tapasztalatok segítsék elő a katonai szolgálat szabályzat szerinti teljesítését, az általános katonai rend és fegyelem magas szinten tartását. A kiképzés ajánlott módszerei: A Szolgálati szabályzat és szabályismeret foglalkozásait jellegének, tartalmának megfelelően - tanteremben, az elhelyezési körletben, az alegység-ügyeletes szolgálati helyén, valamint gyakorlótéren, terepen gyakorlatiasan kell levezetni. Az oktatás alapvető módszerét a szabályzat előírásainak egyszerű gyakorlati példákkal történő megértetése; a sokoldalú szemléltetés és a gyakorlati tevékenység bemutatása, valamint a szabályos végrehajtás begyakoroltatása képezze. A kiképzéshez felhasználandó dokumentumok, eszközök, bázisok a) törvények: - Magyarország Alaptörvénye; - a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény; - a minősített adatvédelemről szóló évi CLV. törvény; - a Nemzet Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Kormányrendelet; - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény; - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény.

20 20 b) szabályzatok: - A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata (Ált/23); - A Magyar Honvédség Alaki Szabályzata ( a Magyar Honvédség Alaki Szabályzata című szolgálati könyv kiadásáról szóló 7/2010. (I. 20 HM utasítás ); - A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Titokvédelmi és Ügyviteli Szabályzata (Ált/3); - A Magyar Honvédség Egységes Iratkezelési Szabályzata (Ált/40). c) segédletek: - Az általános katonai kiképzés kézikönyve; - Katonai díjszabás; - Fegyelmi Kézikönyv; - A hadijogról (Dr. Almási Ferenc, Zrínyi, 1990.); - GENFI kiegészítő jegyzőkönyvek (HK november 20. szám). d) kiképzési segédeszközök: - oktató falitáblák; - szolgálat leírások. A feldolgozásra ajánlott tárgykörök Száma 1. Megnevezése A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának rendeltetése, jelentősége a napi életben. A központi és helyi szabályozók viszonya, érvényesülésük a szolgálati tevékenység során. Óraszám 2. A katonákra vonatkozó általános tudnivalók. x 3. A parancs, a parancsadási jog, katonai függelmi viszonyok. x 4. Információvédelemi alapismeretek. x 5. A katonai elismerések, a fegyelmi felelősség és a felelősségre vonás általános szabályai. x 6. Az ügyeleti, a készenléti és a készültségi szolgálatok. x 7. Nemzetbiztonsági ismeretek. x 8. A szolgálat teljesítésének rendje, utazási alapismeretek. x 9. Nemzetközi hadijog. x A tárgykörök tartalma: 1. TÁRGYKÖR: A Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának rendeltetése, jelentősége a napi életben. A központi és helyi szabályozók viszonya, érvényesülésük a szolgálati tevékenység során x A szabályzat általános felépítése, tartalma. Az alapszabályzat és a helyi szabályozások kapcsolata, a keresztszabályozás lényege. A szabályzat előírásainak maradéktalan betartása, az általános rend és fegyelem alapja, kérelem és panasz.

21 21 2. TÁRGYKÖR: A katonákra vonatkozó általános tudnivalók A Magyarország Alaptörvénye, a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény katonai bűncselekményre vonatkozó XX. fejezete, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló CV. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény fontosabb meghatározásai. 3. TÁRGYKÖR: A parancs, a parancsadási jog, katonai függelmi viszonyok A katonai rendfokozatok és állománycsoportok. A katonai függelmi viszonyok és az ebből fakadó jogok és kötelezettségek. A parancs, a parancsadási jog. A szolgálati út meghatározása, betartásának rendje. A katonai fegyelem lényege, követelményei. A szolgálati érintkezés, az alaki magatartás és a katonai udvariasság szabályai. Jelentések, jelentkezések rendje. 4. TÁRGYKÖR: Információ-védelmi alapismeretek A biztonsági kockázati tényezők, fenyegetések. Követendő magatartási formák. Titokvédelmi és ügyviteli alapismeretek. Híradó eszközök használatának általános biztonsági szabályai, vírusvédelem, stb. Az információvédelem általános szabályai. Biztonsági személyek, biztonsági felügyelő. 5. TÁRGYKÖR: A katonai elismerések, a fegyelmi felelősség és a felelősségre vonás általános szabályai A hivatásos, szerződéses katonának adható dicséretek. A fegyelmi felelősség és felelősségre vonás szabályai. Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálása. A fegyelmi felelősséget kizáró okok. A fegyelmi felelősséget megszüntető okok. A fegyelmi fenyítések. A fenyítések hatálya. Mentesítés a fenyítés hatálya alól. A fegyelmi eljárás általános szabályai. A fegyelmi eljárás lefolyása. A fegyelmi eljárás megszüntetése. A fenyített panaszjoga. Bírósági felülvizsgálat. A fenyítés végrehajtása. 6. TÁRGYKÖR: Az ügyeleti, a készenléti és a készültségi szolgálatok Az ügyeleti, a készenléti, a készültségi szolgálat rendeltetése, alárendeltsége, feladata, jogállása. A szolgálatok felszerelése, okmányai, felkészítésük és a szolgálat ellátásának rendje. 7. TÁRGYKÖR: Nemzetbiztonsági ismeretek Külföldi titkosszolgálatok. A Magyar Köztársaság biztonsági szolgálatai, működésük törvényi alapjai. Nemzetbiztonsági és katonabiztonsági feladatok. Az MK Katonai Biztonsági Hivatal feladatai, hatáskörébe utalt bűncselekmények. A parancsnok és a biztonsági tisztek együttműködésének területei.

22 22 8. TÁRGYKÖR: A szolgálat teljesítésének rendje, utazási alapismeretek A szolgálati és pihenőidő. A szolgálati hely - különböző célú elhagyásának rendje. A tömegközlekedési eszközökön történő egyéni, csoportos, magán és szolgálati utazás alkalmával a magatartás (alaki, udvariassági) alapvető szabályai. Az utazási okmányok és azok érvényessége. Szabálytalan utazás, utánfizetés. A gyalog, gépjárművön, vasúton történő szabályos közlekedés alapkövetelményei, a mozgás során betartandó biztonsági rendszabályok. 9. TÁRGYKÖR: Nemzetközi hadijog A nemzetközi hadijog legfontosabb szabályai. A hadijog célja, alkalmazhatósága, alapelvei, az egyéni felelősség. A harcosok (gerillák, kommandók, kémek, zsoldosok) jogállása. Sebesültekkel, betegekkel való bánásmód. A hadifoglyok jogállása, jogosultsága, védelme, a fogva tartás feltételei. A polgári, a kulturális javak és a kegyhelyek védelme. (Megkülönböztető jelek, jelzések).

23 23 4. MŰSZAKI KIKÉPZÉS a) Célja: Felkészíteni a honvéd tisztjelölteket az erődítés, az álcázás, a műszaki zárás alapfeladataira, a nem elektromos és a villamos gyújtás, valamint a földrobbantás alapvető fogásaira, a legfontosabb szabályok ismeretére és alkalmazására. Megtanítani a honvéd tisztjelöltekkel a műszaki foglalkozásokon betartandó biztonsági- és környezetvédelmi rendszabályokat Begyakoroltatni az ENSZ, illetve más nemzetközi szervezetek által működtetett a béketámogató műveletek során leggyakrabban alkalmazott - építmények, műszaki létesítmények építését, telepítését, valamint különböző jellegű és rendeltetésű műszaki zárak létesítését rendszeresített és szükségeszközök felhasználásával. b) Tartalma - az erődítés, az álcázás, a műszaki zárás alapfeladataira, a nem elektromos és a villamos gyújtás, valamint a földrobbantás alapjai; - az ENSZ, illetve más nemzetközi szervezetek által működtetett a béketámogató műveletek során leggyakrabban alkalmazott - építmények, műszaki létesítmények építése, telepítése, valamint különböző jellegű és rendeltetésű műszaki zárak létesítése. A kiképzéshez felhasználandó dokumentumok, eszközök, bázisok a) szabályzat: - Katonai Általános Baleset-elhárító és Egészségvédő Szabályzat b) segédletek: - Az általános katonai kiképzés kézikönyve - Műszaki szakutasítás a nem műszaki alegységek számára - Mű/116 Szakutasítás a műszaki zárak létesítésére és leküzdésére; - Mű/1 Erődítési típusalbum - Mű/20 Erődítési utasítás - Mű/57 Csapatálcázási utasítás II. - Mű/213 Robbantási utasítás - Mű/99 Csapatálcázási utasítás I. c) oktatófilmek - Álcázás (videó film) - Fedezékek és tüzelőállások kirobbantása - Erődítés, álcázás, robbantás és műszaki zárás (diafilm) d) kiképzési bázisok - műszaki gyakorlópálya, a harcászati gyakorlóterek erre a célra alkalmas és berendezett területei; - szaktanterem e) kiképzési segédeszközök - oktató falitáblák; - gyakorló aknák; - gyakorló robbanó töltetek

24 24 A kiképzés ajánlott módszere: A foglalkozásokat olyan terepen (berendezett gyakorlótéren) kell végrehajtani, ahol lehetőség van a gyakorlati fogások tényleges bemutatására és gyakorlására. A kiképzés tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a gyakorlati feladatok végrehajtását előzze meg az elméleti anyag megismerése és elsajátítása. A feldolgozásra javasolt tárgykörök Tárgykör Végrehajtás (óra) Száma Megnevezése 1. szem 2. szem 3. szem 4. szem 5. szem 6. szem 1. Erődítés, álcázás Műszaki zárás Nem elektromos gyújtás Villamos gyújtás A tárgykörök tartalma 1. TÁRGYKÖR: Erődítés, álcázás 7. szem Erődítési építmények fajtái, rendeltetése, harcászati, műszaki jellemzői. A tüzelőállások fajtái, rendeltetése, jellemzői, készítésük feladatai, sorrendje és normái. A személy, a haditechnikai eszközök és erődítési építmények álcázásának módjai és feladatai. 2. TÁRGYKÖR: Műszaki zárás Robbanó műszaki zárak. A gyalogsági-, a harckocsi- és az irányított repeszaknák típusai; harcászati és műszaki jellemzői. Az aknamező fogalma, főbb jellemzői. Harckocsi akna telepítése egyenként és zárt rendben, betartandó biztonsági rendszabályok. A különböző aknák felderítésének, megjelölésének szabályai. A nem robbanó műszaki zárak bemutatása, ismertetése és GYODA (gyalogsági gyorstelepítésű drótakadály) telepítésének és visszatelepítésének fogásai. 3. TÁRGYKÖR: Nem elektromos gyújtás A robbanóanyagok fajtái, főbb jellemzőik. A robbanóanyag hatásának bemutatása. Az utászgyutacs, az időzített és a durranó gyújtózsinór főbb jellemzői, kezelésük és gyakorlati alkalmazásuk szabályai. A NONEL (nem elektromos indítási) gyújtási rendszer elemei, alkalmazása. A gyújtás biztonsági rendszabályai. A gyújtás gyakorlása, 75 gr-os trotil préstest robbantása.

25 25 4. TÁRGYKÖR: Villamos gyújtás A villamos gyújtás fogalma és rendeltetése, a villamos gyújtások típusai, jellemző adataik, alkalmazásuk szabályai. A gyújtóhálózat típusai. A villamos gyújtás biztonsági rendszabályai. A villamos gyújtás részfeladatainak gyakorlása.

26 26 5. ABV VÉDELMI KIKÉPZÉS a) Célja: Felkészíteni a honvéd tisztjelölteket az ABV fegyverek és a nem csapásból származó kibocsátások viszonyai közötti tevékenységre, valamint az ABV védelem elveinek, eszközrendszereinek alkalmazására, a saját és az alárendeltek harcképességének megőrzése érdekében. b) - az egyéni és kollektív védelem eszközei és azok alkalmazása; - a gyújtófegyverek elleni védelem és a rendszeresített köd- és füstképző eszközök alkalmazása; - az alegységnél rendszeresített vegyi-, sugárfelderítő és mentesítő eszközök és anyagok használata; - a szennyezet terepszakaszok felderítésének, leküzdésének, valamint a mentesítési feladatok végrehajtásának alegység-parancsnoki feladatai; - az egyéni védőeszközök alkalmazására történő kiképzés és felkészítés alegységparancsnoki feladatai; - az alegységeknél rendszeresített ABV felderítő és mentesítő eszközök alkalmazására történő kiképzés és felkészítés alegység-parancsnoki feladatai; - az MH ABV RIÉR (Riasztási- és Értesítési Rendszer) alapjai, az ABV helyzetértékelés alegység-parancsnoki feladatai. Kiképzési követelmények: A honvéd tisztjelöltek fejlesszék az ABV védelem keretében megszerzett tudásukat. Az elsajátított ismereteik feleljenek meg a STANAG 2150 irányelveiben szereplő, a tisztekkel (parancsnokokkal) szemben támasztott követelményeknek. A kiképzés ajánlott módszere: A tisztképzésben résztvevők az általánost meghaladó ABV jártasságát abban az időszakban kell kialakítani, amikor a honvéd tisztjelölt már rendelkezik alapvető vezetői ismeretekkel, a harckiképzés keretében alkalmassá válik legalább raj tűzcsoport kötelék harctevékenységének vagy harctámogató tevékenységének irányítására. Az ABV védelem tárgyköröket, azokon belül a foglalkozásokat növekvő számozása szerinti sorrend betartásával kell feldolgozni. Az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteket a harcászati foglalkozások keretében kell elmélyíteni. A feldolgozásra javasolt tárgykörök: Száma Tárgykör Megnevezése 1. szem 2. szem Végrehajtás (óra) szem szem szem 6. szem 7. szem 1. Egyéni és kollektív védelem eszközei és azok alkalmazása. 4

27 A gyújtófegyverek elleni védelem és a rendszeresített köd és füstképző eszközök alkalmazása. Az alegységnél rendszeresített vegyi-, sugárfelderítő és mentesítő eszközök és anyagok használata. A szennyezet terepszakaszok felderítésének, leküzdésének, a mentesítési feladatok végrehajtásának alegységparancsnoki feladatai. Az egyéni védőeszközök alkalmazására történő felkészítés és kiképzés alegység-parancsnoki feladatai. Az alegységeknél rendszeresített felderítő és mentesítő eszközök alkalmazására történő kiképzés és felkészítés alegység-parancsnoki feladatai. Az MH ABV RIÉR alapjai, az ABV helyzetértékelés alegység-parancsnoki feladatai A tárgykörök tartalma: 1. TÁRGYKÖR: Egyéni és kollektív védelem eszközei és azok alkalmazása Légzésvédelem eszközei A rendszeresített légzésvédelmi eszközök. Rendeltetésük, működésük, fő részeik. Méretvétel, mérethelyesség megállapítása. A légzésvédelmi eszközök ellenőrzése, alkalmazásuk rendje és szabályai. Kezelésük, karbantartásuk, tárolásuk alapvető szabályai. Bőrvédő eszközök A rendszeresített bőrvédő eszközök. Rendeltetésük, fő részeik, alkalmazásuk rendje és szabályi. Kezelésük, karbantartásuk, tárolásuk alapvető szabályai. Kollektív védőeszközök Az óvóhelyek, konténerek, ABV szűrővel ellátott sátrak, védelmi létesítmények felépítése, használatuk rendje, levegőellátásuk eszközei. Az óvóhely szolgálat rendeltetése, az üzemeltetők és az ellátottak kötelmei.

28 28 2. TÁRGYKÖR: Gyújtófegyverek elleni védelem A gyújtófegyverek okozta tüzek oltása terepen, fedezékben és haditechnikai eszközökön. Személyek ruházatának, felszerelésének oltása, elsősegélynyújtás végrehajtása. Tűzakadály pálya leküzdése. A rendszeresített köd- és füstképző eszközök rendeltetése, használatuk szabályai, az alkalmazáskor betartandó biztonsági és magatartási rendszabályok. A mesterséges ködök rendeltetése, fajtái. 3. TÁRGYKÖR: Az alegységnél rendszeresített vegyi-, sugárfelderítő és mentesítő eszközök és anyagok és azok alkalmazása A vegyi-, sugárfelderítés és mentesítés alapjai. Az alegységnél rendszeresített vegyi-, sugárfelderítő eszközök rendeltetése, használatuk szabályai. A szennyezett területek szabványos jelölése. Az alegységnél rendszeresített mentesítő eszközök rendeltetése, felépítése, használatuk rendje. A mentesítő anyagok, oldatok és használatuk módja. A sugáradag mérés eszközei, használatuk szabályai. A vegyi-, sugár és biológiai szennyezés okozta sérülések ellátása (ön- és kölcsönös elsősegélynyújtás). 4. TÁRGYKÖR: A szennyezet terepszakaszok felderítésének, leküzdésének, a mentesítési feladatok végrehajtásának alegység-parancsnoki feladatai Az elsajátított felderítési és mentesítési ismeretek alkalmazása az alegység tevékenységének irányítása során, szennyezett terepszakasz leküldésekor. 5. TÁRGYKÖR: Az egyéni védőeszközök alkalmazására történő felkészítés és kiképzés alegység-parancsnoki feladatai Az egyéni védőeszközök alkalmazási rendjének, szabályainak oktatása. Az egyéni védőkészlet az ABV fenyegetettségének és a feladatnak megfelelő alkalmazásának oktatása. Az ön- és kölcsönös elsősegélynyújtás feladatai. 6. TÁRGYKÖR: Az alegységeknél rendszeresített felderítő és mentesítő eszközök alkalmazására történő kiképzés és felkészítés alegység-parancsnoki feladatai Az alapvető felderítési és mentesítési eljárások, alkalmazási elvek oktatása.

29 29 7. TÁRGYKÖR: Az MH ABV RIÉR alapjai, az ABV helyzetértékelés alegység parancsnoki feladatai. Az MH ABV RIÉR felépítése, működése. Az ABV helyzet felmérésén alapuló helyzetértékelés tartalma, lépései.

30 30 a) Célja: 6. KATONAI TEREPTAN ISMERETEK Megtanítani a honvéd tisztjelöltekkel, a térképpel és térkép nélküli tájékozódást terepen, valamint a menetvázlat elkészítését. Megismertetni velük a különböző tereppontok koordinátáinak meghatározását, a műholdas helymeghatározás eszközeit és azok alkalmazását a helymeghatározásban. b) - katonai tereptani ismeretek; - a térkép jellemzői, alkalmazása; - műholdas navigációs eszközök alkalmazása; - azimut menet végrehajtása. Kiképzési követelmények: A honvéd tisztjelöltek a kiképzés végére sajátítsák el, gyakorolják be a terepen történő, térkép nélküli tájékozódást, a belátható terep értékelését. Tudjanak menetvázlatot készíteni és alkalmazni. Legyenek képesek a térképi koordináták meghatározására (sík, földrajzi, rövidített), az MGRS (UTM) kereső hálózati rendszer alkalmazására, a terepen történő tájékozódásra térkép segítségével. Ismerjék a műholdas helymeghatározó rendszer elemeit, az eszköz alkalmazását a helymeghatározásban és a navigációban. A kiképzés ajánlott módszere: Az elsajátított ismeretanyag felhasználásával minden honvéd tisztjelölt először egyénileg hajtson végre feladatokat térképen, majd terepen, lehetőleg olyan helyen, ahol a jellemző tereptárgyak megtalálhatóak. A foglakozásokon biztosítani kell minden honvéd tisztjelölt részére a szükséges eszközöket. Az azimut menetet az előírt menetgyakorlatokon kell végrehajtani és az illeszthető harcászati foglalkozásokon is célszerű gyakoroltatni. A feldolgozásra ajánlott tárgykörök: Száma Megnevezése Óraszám 1. Tereptani alapismeretek 4 2. Tájékozódás terepen térképpel (GPS segítségével) és térkép nélkül 6 A tárgykörök tartalma: 1. TÁRGYKÖR: Tereptani alapismeretek A terep fogalma, a terepfajták osztályozása, a terep hatása a harcra. Az azimut fogalma, a mágneses azimut mérésének és kitűzésének menete, azimut vázlatok készítése. A térkép fogalma, rendeltetése, műszaki jellemzői, koordináták meghatározása. A térképpel történő tájékozódás műveletei. Az MGRS (UTM kereső hálózati rendszer) alkalmazása. Korszerű helymeghatározó eszközök (GPS) használata.

31 31 2. TÁRGYKÖR: Tájékozódás terepen Menetvonal megtervezése, menet végrehajtása azimut vázlat illetve térkép alapján, valamint GPS készülék használatával.

32 32 a) Célja: 7. EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK A kiképzés célja, hogy a honvéd tisztjelöltek szinten tartsák és továbbfejlesszék az alapkiképzés során elsajátított tudásanyagot és készség szinten legyenek képesek ellátni az alapvető harctéri sérüléseket, ezáltal csökkenteni a harctéri halálozások számát, valamint megőrizni a harcképességet. Az egészségügyi kiképzés gyakorlati oktatásként kerül végrehajtásra-6 órás kiképzési időkeretben. b) Kiképzési követelmények: A honvéd tisztjelöltek fokozatosan, egyre magasabb szinten, mindenkor a legkorszerűbb elveknek megfelelően, legyenek képesek önmagukat és sérült bajtársukat azonnali ellátásban részesíteni, ezáltal a megelőzhető harctéri halálokokat a lehető legmagasabb szinten kezelni. c) Az egészségügyi kiképzés ajánlott módszerei: A kiképzés során törekedni kell arra, hogy a honvéd tisztjelölt egyre magasabb szintű harctéri ellátást legyen képes nyújtani. A foglalkozások végrehajthatók tanteremben és terepen egyaránt. A kiképzés alkalmazott módszerei a bemutatás, gyakoroltatás. A foglalkozások kiscsoportban és párokban kerülnek végrehajtásra. Ajánlott segédletek: - HM HVKF KTF: Kézikönyv a nem háborús műveletek katonai feladataihoz; - Magyar Honvédség Összhaderőnemi Egészségügyi Doktrína (Eü/5.); - STANAG 2122; - Egészségügyi alapismeretek, elsősegélynyújtás a harctéri életmentő katonák számára Tárgykör- és óraelosztás: Száma Megnevezése Óraszám 1. Megelőzhető harctéri halálokok 2. A vérzéscsillapítás; 3. Az egyéni életmentő csomag (IFAK) részei 4. A légútbiztosítás jelentősége 6 5. A feszülő légmell elsősegély szintű ellátása 6. A sérült harctérről történő kimentési (MEDEVAC) kérés szabályai A kiképzés tartalma: 1. TÁRGYKÖR: Megelőzhető harctéri halálokok A megelőzhető harctéri halálokok megismerése, jelentősége a harcoló erő megőrzése szempontjából. 2. TÁRGYKÖR: A vérzéscsillapítás Az életveszélyes nagyvérzések felismerése, ellátása erre rendszeresített és szükségeszközökkel (tourniquet szabályos és eredményes használata).

33 33 3. TÁRGYKÖR: Az egyéni életmentő csomag (IFAK) részei Az Egyéni Sebkötöző Készlet (Katonai sürgősségi trauma kötszer) és az IFAK- mint műveleti területen rendszeresített egyéni elsősegély csomag- használatának készség szintű elsajátítása. 4. TÁRGYKÖR: A légútbiztosítás jelentősége A légút elzáródása, mint a megelőzhető harctéri halálok. A légútbiztosítás eszköz nélkül, egyszerű légút-biztosító eszközökkel (NPO, OPO). Légúti idegentest eltávolítása (Heimlich-féle műfogás). 5. TÁRGYKÖR: A feszülő légmell elsősegély szintű ellátása A harctéren bekövetkező sérülések közül hangsúlyozott a feszülő légmell ellátása. A honvéd tisztjelölt ismerje meg a légmentesen záró fedőkötés jelentőségét, használatát, lehetőség szerint a mellkas detenzionálásának eszközeit, végrehajtását. 6. TÁRGYKÖR: A sérült harctérről történő kimentési (MEDEVAC) kérés szabályai A sérült, harctérről történő kimentése, szállítás módjai, ellenséggel történő harcérintkezés során illetve harcérintkezésen kívül (az ellenségtől való elszakadás után). Egészségügyi szakszemélyzet hívása, MEDEVAC (9-liner) jelentés leadása.