XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Harmadik-személy hatás értelmezések a televíziós helyszínelıs sorozatok megítélésében

Átírás

1 XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Harmadik-személy hatás értelmezések a televíziós helyszínelıs sorozatok megítélésében JELIGE: Gibbs ügynök 2011

2 Tartalomjegyzék Helyszínelıs sorozatok... 3 Kutatások... 4 Kire hat a média? A harmadik-személy hatás problémája... 6 Harmadik-személy hatás értelmezések a televíziós helyszínelıs sorozatok megítélésében... 7 (1) Bőnmegelızı-világ képe... 9 (2) Intellektuális Én Módszer Eredmények és megbeszélés Összegzés Irodalomjegyzék sz. Melléklet - Kérdıív- Helyszínelıs sorozatok sz. Melléklet - Kutatási eredményeim ismertetése diagramon

3 Helyszínelıs sorozatok Manapság nagy népszerőségnek örvendenek a különbözı helyszínelıs sorozatok. Ma már fı mősoridıben a tematikus mozicsatornák kivételével szinte egyetlen televízióadón se játszanak egész estés filmeket, csakis sorozatokat, melyek jobban odakötik a képernyıhöz az érdeklıdı nézıket, hiszen többségében motiváltak a történetek folytatásának és lezárásának a megismerésében. a folytatásra. Jerry Bruckheimer, a producer, több hasonló sorozatot is készített, melyek tulajdonképpen egymás klónjai (spin-off). Ilyenek például: az NCIS (Naval Criminal Investigation Service) Tengerészeti Helyszínelık, az NCIS: Los Angeles, a CSI: A helyszínelık, a CSI: Miami helyszínelık, CSI: New York-i helyszínelık. Ez is mutatja mekkora népszerőségnek örvendenek ezek a sorozatok. A szereplık mások, de a karakterek jellemzıi ugyanazok. Mindig van egy magasan képzett laborvezetı, helyetteseként egy erıs, talpraesett nı, továbbá egy riadt pályakezdı, egy afroamerikai, illetve egy-egy férfi és egy nıi beosztott. Elsınek tekinthetı a Helyszínelık (CSI: Crime Scene Investigation) címő amerikai bőnügyi sorozat, ami 2000-ben indult. Elıször az ABC amerikai televízió csatornán akarták vetíteni, de a csatorna vezetıi visszautasították a sorozatot, mondván túlságosan összezavaró az átlag nézı számára. Ugyanis ezekben a sorozatokban a tudomány és a technika ugyanolyan fontos és kiemelkedı szerepet kap, mint a véres, brutális képek sokkoló bemutatása. Kijelenthetjük, hogy a helyszínelıs sorozatok lényege a tudomány hatalmának bemutatása. Ehhez szükséges a naturalisztikus ábrázolásmód, hogy hitelesnek és reálisnak tőnjön a történet. Az emberiségnek mindig is fontosak voltak a nagy történetek, melyeken keresztül továbbadhatták az addig megszerzett tapasztalataikat. Ez ma is így van, de a kulturálisan öröklıdı tudás jelentıs része már a filmeken keresztül adódik át. Az agresszió esetében egy paradoxon áll fent, hiszen ahhoz, hogy egy gyerek el tudja kerülni az agressziót, elıször meg kell ismernie, hogy mi is az. Ezen sorozatokban a tudomány elveszett presztízsének visszaszerzése, megerısödı hatalmának alátámasztása miatt fontos szerepet kapnak az agresszív képek: a holttest részletes bemutatása, a bőncselekmény aprólékos ábrázolása. 3

4 A helyszínelıs sorozatok új mőfajt teremtettek, egy sajátos ötvözetet hozva létre. Megjelennek bennük a sorozat, a krimi, a horror, a thriller, az akciófilm, a tudományos ismeretterjesztı, a szórakoztató film jellegzetességei. A sorozatok hamar nagy népszerőségre tettek szert. Ezt jól tükrözi, hogy ma már megszámlálhatatlan különbözı sorozat fut egy idıben (szinte már kiszorítva a filmeket), és létrejöttek olyan tematikus televíziós csatornák, melyek egész nap csak sorozatokat játszanak. Lényegük, hogy fenntartják a nézık kíváncsiságát, nem oldódnak meg véglegesen a problémák, új szálak kerülnek be, a legfeszültebb pillanatban hagyják abba, így, aki kíváncsi a folytatásra garantáltan megnézi a következı részeket is (Antalóczy, 2001). A helyszínelıs sorozatok egymástól elkülönült részekbıl állnak, de a felépítés, a szereplık, az eszközök egyformák, csak a bőncselekmények változnak. Bár ezeknél is vannak dupla epizódok, melyeknél egy adott bőneset megoldása két részben következik be. 1 Kutatások A televízió megjelenése óriási szenzáció és kuriózum volt az 1930-as évek végén. Mára már mindennapi, rendszeres tevékenység a tévézés, amely nagymértékben meghatározza a modern társadalom életét ben már volt olyan vállalkozás, amely TV nézési adatokat készített (Nielsen Media Research), mely a mai napig szolgáltatja hivatalosan a televíziós ipar adatait az Egyesült Államokban (The Nielsen Company, 2009). A televíziózással körülbelül egy idıben megjelentek olyan kutatások, amelyek elsısorban a tévé negatív illetve ritkábban a pozitív hatásaival foglalkoznak. Az egyik központi téma az agresszív képek, dokumentarista és fiktív mősorok hatása a nézıre. Negatívan hatnak-e az agresszív mősorok? Növelik-e a nézık agresszióját (Freedman, 2002)? Számos módszerrel próbálkoztak e kérdések megmagyarázására, nem egyszer ellentmondó elmélet született a témával kapcsolatban, nem meglepı, hogy még mindig sok kétely övezi és sok kutatás témáját képezi a médiaerıszak-hatás problémája (Bajomi-Lázár, 2006; Császi, 2003; Freedman, 2002; Stachó-Molnár, 2009). Igaz, hogy a helyszínelıs sorozatokban nem elsıdlegesen van jelen az agresszió, mégis szerves részét képezik, és nem tekinthetünk el hatásuktól. Az alábbiakban ismertetek néhány kutatást, melyek felmerülhetnek a helyszínelıs sorozatokkal kapcsolatban. 1 Zsák Kata, 2010, A Helyszínelık sorozat hatásai és népszerőségének okai, Budapest (Szakdolgozat) 4

5 Ezek a kísérletek jól tükrözik, hogy milyen régóta foglalkoztatja a kutatókat ez a téma. E. Siegel már 1956-ban kimutatta, hogy a televízióban bemutatott erıszak, hatással van a nézık érzelmeire, és növelheti a szorongásukat. Noble 1970-es kutatásában gyerekek körében vizsgálta az erıszakos képek hatását, vagyis azt, hogy a valós vagy fiktív erıszak erısíti-e erıteljesebben az agressziót, illetve a szorongást? Noble azt vizsgálta, hogy vajon nagyobb szorongást vált-e ki a megtörtént eseményt bemutató film, mint a fiktív erıszak látványa. Illetve, hogy a közelrıl készített felvétel fokozza-e a szorongás érzését, a távoli felvétellel szemben. A kutatásban négy csoport vett részt. Az elsı csoport valódi eseményeket feldolgozó filmet látott, közelrıl felvett képekkel. A második csoport is valódi eseményekrıl készült filmet nézett de távoli felvételekben. A harmadik csoport fiktív eseményt látott közelrıl, a negyedik pedig távolról. A vetítések után a gyerekeket megfigyelték játék közben (mennyit építenek, és mennyit rombolnak). Az eredmények a várt eredményeket hozták. A közelrıl mutatott megtörtént esemény képei után a gyerekek sokkal többet romboltak, mint építettek, és szorongásra utaló jeleket figyelt meg. R.S. Drabman és M.H. Thomas 1974-es vizsgálata határozottan alátámasztja Noble eredményeit. Szerintük az erıszakos filmek befolyásolják a nézık toleranciáját a valós agresszióval szemben. A kísérlet során az egyik csoport rendkívül erıszakos képsorokat nézett, míg a másik játszhatott. Ezután a gyerekeknek két játszó társukat kellett figyelni, és szólni, ha incidens történik. Amikor a két gyerek lökdösıdni kezdett a kutatók megmérték mennyi idı múlva dönt úgy egy-egy gyerek, hogy szól a felnıtteknek. Az erıszakos filmet nézı gyerekeknél lényegesen hosszabb idı telt el. A kísérlet eredménye, hogy a gyakori erıszakos képek látványa toleránsabbá teszi az embereket a mindennapi életben fellépı erıszakkal szemben. 2 A katarziselmélet szerint az erıszaknak az a szerepe életünkben, hogy kifejezésével, kiélésével megnyugvásban részesülhetünk, és semlegesíthetjük a frusztrációinkat kiváltó hatásokat. 3 Az elmélet szerint az agresszív szereplıvel való azonosulás katartikus hatást kelthet. Ám ezt az elméletet Bandura és a késıbbi kutatások is mind cáfolják. Ezen kísérletek szerint, minél több erıszakos filmet látunk már fiatalkorban, annál vadabbakká válunk a késıbbiekben (Stachó - Molnár, 2003). 2 Zsák Kata, 2010, A Helyszínelık sorozat hatásai és népszerőségének okai, Budapest (Szakdolgozat) 3 5

6 Kire hat a média? A harmadik-személy hatás problémája A harmadik-személy hatás elmélet, és a hozzá kacsolódó vizsgálatok az elmúlt évek legfrissebb kutatásai közé tartoznak (Davison, 1983; magyarul Tóth, 2008). Lényege, hogy egyrészt az egyén önmagát ( I, illetve Én ) és azokat, akiket magához hasonlónak tart vagy feltételez ( You, illetve Te vagy Ti ), védettnek vél a média befolyásoló hatásaival szemben. Ezzel szemben a tömegeket ( They, illetve İk ), akiket egyébként jelentısen eltérınek tekint a vélelmezı önmagához képest, védekezésre képtelennek, kiszolgáltatottaknak tartja. 4 Az Én -hez viszonyított társas távolság mértéke kicsi nagy Társadalmi szempontból nemkívánatos üzenet Én Te / Ti Mások / İk + A befolyásoló hatás jellege 1. Ábra. A harmadikszemély-hatás mechanizmusa a társadalmi szempontból nem kívánatos médiaüzenetek esetében. (Tóth, 2008) A harmadik-személy hatás kutatásokban fontos szerepet játszanak az életkorra és az iskolázottságra vonatkozó adatok (Salwen & Dupagne, 2001). Vagyis az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezı, fıleg a fiatalabb korosztályokba sorolható nézık védtelenebbek, tehát befolyásolhatóbbak az erıszak látványa által. Ezen vélekedések, aggodalmak nagyban befolyásolják, hogy magunkat intelligensebbnek tartsuk másoknál, így kevésbé fogékonynak az ártalmas médiahatásokkal szemben. A harmadik-személy hatásnak háromféle megjelenése elképzelhetı: (A) Én sokkal okosabb vagyok, mint mások ( İk ), ezért rám nem hatnak negatívan a különbözı mősorokból származó ártalmas tényezık. Viszont mások ( İk ) kevésbé vannak felkészülve ezekre a hatásokra, így ık sokkal jobban ki vannak téve ezek veszélyének. 4 Tóth Péter, A médiaerıszak félelmek eredete. Budapest, Médiakutató, 2008/4. sz. 9. évf o. 6

7 (B) Én sokkal okosabb vagyok, mint mások ( İk ), ezért rám nem hatnak negatívan a különbözı mősorokból származó ártalmas tényezık. Ezért hozzám hasonlóan másokra sem hat negatívan, hiszen ha Én felismerem, és védekezek ellene, akkor mások ( Ti és İk ) is tudatosan felkészülhetnek a negatív hatások ellen. (C) Másokat ( İk ) nem fenyegetnek a különbözı mősorokból származó ártalmas tényezık, viszont Én sokkal jobban ki vagyok téve a negatív hatásoknak (mert Én érzékenyebb vagyok, vagy alulképzett, vagy gyengébb, vagy nı, vagy öreg vagyok, stb.). Az életkoron és az iskolázottságon kívül még sok tényezı befolyásolhatja, miként gondol magára az ember. Ezek lehetnek velünk született tulajdonságok és jellemzık (például: nem, testalkat), de lehetnek társadalmi helyzetbıl fakadó faktorok (például: anyagi háttér, foglalkozás, munkanélküliség), vagy hatást gyakorolhat a családban betöltött hely is (például: egyke, elsıszülött) stb. Kezdetben én magam is beleestem a harmadik-személy hatás (C) csoportjába. Annak ellenére, hogy diplomás fiatal vagyok, sokkal veszélyeztetettebbnek éreztem magam az agresszív képek negatív hatásai által befolyásoltaktól. Elıtérbe kerültek olyan tulajdonságok, mint például, hogy nı vagyok, gyenge testalkatú, ezáltal védtelenebb például a támadásokkal szemben. Ezzel párhuzamosan kialakulhat egy pesszimistább világkép is, melyet George Gerbner a magyar származású, amerikai médiakutató, zord világ szindrómának nevezett. Lényege, hogy a média által sugallt világot az emberek hajlamosabbak sokkal brutálisabbnak, sokkal veszélyesebbnek megítélni, mint amilyen valójában. Ez fıleg azokat érinti, akik nem tudatosan néznek televíziót, és nem válogatják meg a mősorokat. Harmadik-személy hatás értelmezések a televíziós helyszínelıs sorozatok megítélésében Mint már említettem a különbözı helyszínelıs sorozatok nagy népszerőségnek örvendenek világszerte. Ennek oka az újszerő mőfaj: több mőfaj sikeres elemeinek ötvözése (mint például a sorozat és a tudományos ismeretterjesztés). Erre újfajta kifejezésként megalkották az edutainment szót, melyet az entertainment-education (szórakoztató ismeretterjesztés/oktatás) kifejezés összevonásából kapunk (Császi, 2003). A lényege, hogy ha egy történetbe beágyazva mutatnak be egy ismeretterjesztı anyagot, így az sokkal intenzívebben fog hatni, mint egyéb módszerekkel (mint például reklám, tanulmány, 7

8 tudományos elıadás, felvilágosító kampány stb.). Jelen esetben hatékonyabban lehet meggyızni a bőnözıket arról milyen fejlett is a technika, így, hogy történetekbe (Fisher narratív paradigma elmélete, Griffin, 2001), azaz egy sorozatba ágyazzák, mint ha elıadásokat tartanának róla. Ezek a technikai vívmányok növelik a kockázatot, így elrettentı példaként szolgálhatnak. Közvetve idetartozik a Szex és New York és a Született feleségek címő sorozatok is: kezdetben a Szex és New York sorozatán keresztül hívták fel a nık figyelmét arra, hogy nekik is joguk van karriert építeni, joguk van többféle párkapcsolat kipróbálására. E sorozat sikerének hatására alakult ki a szingli kifejezés is, mely manapság a mindennapi életben használt hétköznapi szó lett. Azonban egyéb társadalmi változásokat is felerısíthettek a sorozatnak, hiszen a nık a karrierjük érdekében háttérbe szorították a családalapítást, így egyre idısebben kezdtek el szülni. Ennek következménye népességcsökkenéshez vezethetett volna, így új nıképet kellett bevezetni. Ennek leghatékonyabb formája az újfajta sorozat lett a Született feleségek, melyben már a pedáns családanya típusa jelent meg. Az ilyenfajta népszerősítés hatékonyságát jól tükrözi, hogy manapság az Egyesült Államokban nem kevesen ezt a modellt követik és tartják helyesnek. Visszatérve a Helyszínelıkhöz hasonló sorozatokhoz, számos új képi és dramaturgiai megoldás segíthette a népszerőségüket. A számítógépes technika eddig soha nem látott nézıpontok bemutatását tette lehetıvé (például: egy pisztoly golyó perspektíváját mutatják, amint behatol az emberi testbe). A sokszínő karakterábrázolás eredményeként könnyő olyan szereplıt találni, akivel azonosulni tudunk, amely elısegíti a belehelyezıdést a történetbe (transzportáció). Noha a történet olyan, mint egy tudományos ismeretterjesztı produkció a Discovery Science csatornáról, a történet perszonális vonulatában feltárulnak mind a nyomozó, mind az elkövetı indítékai, és lelki folyamatai. A CSI: A helyszínelık címő sorozatban is nagy hangsúlyt kapnak a szereplık magánéleti, és lelki történései. Mindig van egy-egy olyan szereplı, akinek a megjelenése megteremti a komikumot (az elesett nyomozó, az újonc). Sok jellem- és helyzetkomikum jelenik meg általuk. Például a NCIS Tengerészeti helyszínelıkben, Gibbs ügynök mindig váratlanul ott terem a beosztottjai háta mögött (fıleg, ha épp róla mondnak kritikát). Mindez elısegíti a meggyızéssel szembeni ellenállásnak, a nézıi reaktanciának a leküzdését. A nézınek nem marad kognitív kapacitása, hogy ellenálljon a tudományos ismeretterjesztés okozta idegenkedésnek. A nagy történetek ábrázolása az emberiségnek mindig is fontosak voltak (a gonosz mindig elnyeri máltó büntetését, egy bőncselekmény se marad megtorlatlanul) (Bereczkei, 2009). Ezeken keresztül az mindig továbbadhattuk az addig megszerzett tapasztalatainkat. Ez 8

9 ma is így van, bár nagy részét már a filmeken keresztül örökítjük át. Az agresszió esetében egy paradoxon áll fent, hiszen ahhoz, hogy a nézı (legyen az akár gyerek, akár felnıtt) el tudja kerülni az agressziót, elıször meg kell ismernie, hogy mi is az. A harmadik-személy hatás értelmezések a helyszínelıs sorozatok megítélésében efféleképpen alakulhatnak: (1) Bőnmegelızı-világ képe Tézis ha Én bőntényt követnék el, elkapnának, mert olyan fejlett a tudomány, hogy senki se menekülhet. Ez alapján pedig mást is elkapnak, tehát senkinek sem érdemes bőnözni. Antitézis ha Én bőntényt követnék el, elkapnának, mert olyan fejlett a tudomány, hogy senki se menekülhet. Azonban lehet olyan, akinek meg van a megfelelı háttértudása (kémiai-, fizikai ismeretek), ezért ki tudja játszani a tudományt. A helyszínelıs sorozatokban a legnagyobb hangsúlyt a tudomány és technika kapja. A modernkor jelensége a tudománytól való elfordulás, a technikába vetett hit megrendülése. Ezek a sorozatok mégis visszatérnek hozzá, ezáltal egy poszt-posztmodern szemléletet hozva létre (Beck, 2003). A technikai eszközök hatásossága és tárháza láttán, méltán merül föl a nézıben, hogy vajon a valóságban is rendelkeznek ilyen fokú felszereléssel a helyszínelık. E kérdés megválaszolásának érdekében felkerestem Bozó István rendır alezredes osztályvezetı úrral (Bács-Kiskun Megyei RFK, Bőnügyi Igazgatóság, Bőnügyi Technikai Osztály). İ, mint kiderült szakértıje a témának, melyet az az érdekesség is alátámaszt, hogy egy általa feltalált mikronyomrögzítı rendszert használták a CSI Miami helyszínelık egyik epizódjában (Zsaru Magazin, 2008). Mint elmondja, (és az elızıek is bizonyítják) a helyszínelıs sorozatok teljesen naprakész technikai találmányokkal dolgoznak. Külön szakértıi stáb dolgozik azon, hogy minden hiteles és korszerő legyen. 9

10 (2) Intellektuális Én Tézis Én ki tudnám játszani a rendıröket, mert meg van hozzá a megfelelı háttértudásom (kémiai-, fizikai ismeretek). Mások azonban nem rendelkeznek ezekkel az ismeretekkel, így ıket elkapnák. Antitézis Én ki tudnám játszani a rendıröket, mert meg van hozzá a megfelelı háttértudásom (kémiai-, fizikai ismeretek). Ezért mások is rendelkezhetnek ilyen fajta tudással, ahhoz, hogy kijátszhassák a tudományt. Tökéletes bőntény. Elméletben létezhet, de eddig még senkinek se sikerült véghez vinni. Létezhet olyan bőnelkövetı, akinek minden ismerete meg van, minden részletre kiterjed a terve, de mégis ember, így hibázhat. A mai technika képes már arra is, hogy egy elégetett papíron rekonstruálja az írást. Olyan dolgok is láthatóvá válnak, amelyek létezésérıl eddig nem is tudtunk. A XX. és XXI. században a tudomány újabb forradalma következett be, mintha a Felvilágosodás eszméi újra feléledtek volna. Ugyanis a tudomány olyan magas szintre jutott el, olyan bonyolulttá, annyira újszerővé, és gépiessé vált, hogy teljesen eltávolodott az átlag, laikus embertıl. Korunkban a gépiesség fıleg a számítógépre utalt, hiszen már majdnem mindent számítógéppel vezérlünk. A technika olyan gyorsan fejlıdik, hogy figyelemmel kísérni szinte lehetetlen. Idırıl idıre újabb és újabb technikai újításra kerül sor, melyek mindegyike megváltoztatja az eddigi gondolkodásmódot, és az eddig megszokott hagyományokat. Ma a gyárakat, gyártási folyamatokat számítógép vezérli. Létezik olyan tudományos technikai verseny a Robocup, ahol évrıl évre önálló, döntéseket hozni képes robotok mérkıznek meg egy-egy focimeccsen. Módszer Nem reprezentatív kutatásomat, kérdıíves formában végeztem el (Babbie, 1995). Kvantitatív módszert alkalmazva, személyes megkérdezést választottam. Úgynevezett PAPI (Paper and Pen Interviewing) nyomtatott kérdıíves kérdezést alkalmaztam. A nyomtatott kérdıíveket tollal, maguk a megkérdezettek töltötték ki, a kérdések elızetes ismertetése alapján. A kitöltés helyszíne a Zsigmond Király Fıiskola volt. Nappalis és levelezıs és 10

11 különbözı szakra járó hallgatók vegyesen töltötték ki. Nıket és férfiakat egyaránt megkérdeztem. A kérdıív 10 kérdésbıl áll, ezen felül még a kitöltık életkorát és nemét kérdeztem meg. A kérdıívben arra voltam kíváncsi, hogy hogyan vélekednek a felsıoktatási képzésben résztvevı fiatalok a manapság oly népszerő helyszínelıs sorozatokról. Választ kerestem olyan kérdésekre, mint, hogy: visszatartják a bőnözıket a bőncselekmény elkövetésétıl a helyszínelıs sorozatok? Vajon mi a funkciója szerintük a halott test naturalisztikus bemutatásának? Tényleg ilyen fejlett a technika, mint amit a helyszínelıs sorozatok bemutatnak? Szükséges-e ennyire részletesen és realisztikusan bemutatni az elkövetett bőncselekményeket? Milyen mőfajba sorolnák be a helyszínelıs sorozatokat? Vajon mi a lehet a mondanivalója ezeknek a sorozatoknak? Vajon felkeltették az érdeklıdést a technika iránt? Mi miatt néznek meg egy ilyen sorozatot? Végül pedig, hogy szerintük milyen hatással vannak a nézıkre a helyszínelıs sorozatok. A kérdıívek zárt kérdésekbıl állnak, a válaszolók nem saját szavaikkal válaszolták meg a kérdéseket, hanem az elıre megadott válaszlehetıségek segítségével fejtették ki véleményüket. Néhány kérdésnél ötös skálán kellett kiválasztaniuk, mennyire értenek, vagy éppen nem értenek egyet a megadott állítással. Az 1-es érték választásánál egyáltalán nem ért vele egyet. A 2-es érték jelölésénél nem igazán ért egyet a válasszal. A 3-as érték a nem jellemzı/nem tudom válasznak felel meg. A 4-es értéknél a talán igen/talán egyetértek vele, míg az 5-ös érték választása teljes egyetértést jelenti. A többi kérdésnél egy választ lehetett bejelölni. Igyekeztem minden kérdésnél a lehetı legtöbb választási lehetıséget felsorolni, hogy minden felmerülı lehetıségre választ kapjak. A kutatás eredményeit összesítve is és nemek szerint szétbontva is értékeltem. Az olyan kérdéseknél, ahol a válaszok nagyobb különbséget mutatnak férfiak és nık között, külön elemzem, kitérve a nemek biológiai, és felfogásbeli különbségeire. Az összesített eredmények a 2. sz. Mellékletben találhatók, azonban a kiugró válaszokat, vagy amelyek egyértelmő választ adnak kérdéseimre, külön oszlopdiagramon ábrázolom. Alább csak a legtöbbet jelölt válaszokra térek ki részletesen, százalékos értékkel megadva. 5 A teljes kérdıív az 1. sz. Mellékletben található. 5 Zsák Kata, 2010, A Helyszínelık sorozat hatásai és népszerőségének okai, Budapest (Szakdolgozat) 11

12 Eredmények és megbeszélés Összesen 179 embert kérdeztem meg, ebbıl 114 nıi (64%) és 65 férfi (36%) válaszoló volt, mely körülbelül megfelelıen reprezentálja a nık és férfiak arányát a fıiskolán. Különbözı életkorú ember töltötte ki a kérdıívet, a helyszínbıl adódóan többségében a éves korosztály válaszolt. A kérdıívet kitöltık életkorának eloszlása 12% 9% felett 19% 60% 40 felett 1. diagram. A kérdıívet kitöltık életkorának megoszlását mutató diagram. (Saját kutatás alapján) 12

13 A kérdıívem elsı kérdése az volt, hogy a megkérdezettek szerint visszatartják-e a bőnözıket a bőncselekmény elkövetésétıl a helyszínelıs sorozatok? A válaszolók összesen 82%-a állítja, hogy nem tartja vissza a bőnözıket, sıt inkább ötletet ad nekik a különbözı bőncselekmények elkövetéséhez. 41%-a mondja, hogy senkit nem tart vissza, és szintén 41%-a állítja, hogy nem tartja vissza a bőnözıket, sıt még ötletet is ad nekik. Visszatartják-e a bőnözıket a bőncselekmény elkövetésétıl a helyszínelıs sorozatok? 50% 40% 30% 20% 10% 0% 41% 41% 9% 8% 0% 1% Válaszlehetıségek diagram. Az elsı kérdés válaszainak megoszlása. (Saját kutatás alapján) (1 Igen mindenkit; 2 Nem senkit; 3 A visszaesı bőnözıket nem tartja vissza; 4 Csak a visszaesı bőnözıket tartja vissza; 5 Pont, hogy a brutális elkövetıket tartja vissza; 6 Nem, inkább ötletet ad nekik) Már rögtön az elsı kérdésnél szembetőnı eltérés van a férfi és nıi válaszadók között. A férfiak 51%-a (65 kitöltıbıl 33-an ezt a választ jelölték be) válaszolta azt, hogy nem tartanak vissza senkit a helyszínelıs sorozatok. A nık 45%-a (114 kitöltıbıl 55-en) szerint szintén nem tartja vissza a bőnözıket a bőncselekmények elkövetésétıl, de szerintük még ötletet is ad nekik hozzá. Ez is bizonyítja, hogy a nık sokkal kiszolgáltatottabbnak érzik magukat a férfiaknál. Nem véletlen tehát, hogy a nık drasztikusabban látják a kérdést, egyben jelzi a nık erıteljesebb hajlandóságát arra, hogy a kérdéses személyek perspektívájába helyezzék magukat, és differenciáltabb atribúciókat tegyenek viselkedésük motivációjával kapcsolatban (Baron-Cohen, 2006; Smith & MacKie, 2001). 13

14 A harmadik-személy hatás elmélet magyarázataként: Én nem követnék el bőncselekményt, de a bőnözık gátlástalanok és brutálisak, így ıket nem fogja visszatartani egy televíziós sorozat. A valóságban azonban bebizonyították, hogy a történetekbe ágyazott ismeretek erıteljesebben és gyorsabban hatnak a nézıkre, mivel a tájékozottság érzetét adja nekik. Így a bőnözıket is gyorsabban és nyomatékosabban tájékoztatja a rendırség fejlett technikai hátterérıl. Második kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezettek szerint mi a funkciója a halott test naturalisztikus bemutatásának? Ennél a kérdésnél kilenc válaszlehetıség volt, melyek mindegyikét egy ötös skálán kellett osztályozniuk. Az alábbiakban a legtöbb válaszadó által bejelölt fokozatokat ismertetem. A kitöltık 41%-a szerint talán az izgalom növelése (1-es válaszlehetıség) a funkciója a halott test látványának. A kitöltık 42%-a szerint talán az érdekesség növelése (2-es válaszlehetıség) a funkciója. A válaszolók 40%-a szerint teljes mértékben a borzongatás (3- as válaszlehetıség) a célja. A válaszolók 41% szerint talán a figyelemfelkeltés (4-es válaszlehetıség) a funkciója. A kitöltık 31%-a szerint nem jellemzıen botránykeltés miatt (5- ös válaszlehetıség) mutatják naturalisztikusan a halott testet. A kitöltık 34%-a állítja, hogy teljes mértékben a realizmus növelése (6-os válaszlehetıség), és a sokkolás (7-es válaszlehetıség) a funkciója. A válaszolók 28%-a szerint nem jellemzıen az ismeretterjesztés (8-as válaszlehetıség) a funkciója, és végül a kitöltık 27%-a szerint nem jellemzıen az ijesztés (9-es válaszlehetıség) a funkciója a halott test ilyen fajta bemutatásának. 14

15 Mi a funkciója a halott test naturalisztikus bemutatásának? % 42% 34% 41% 40% 30% 28% 34% 27% 34% Válaszlehetıségek Nem tudom/nem jellemzı Talán igen Teljes mértékben 3. diagram. A második kérdés válaszainak megoszlása. (Saját kutatás alapján) (1 Izgalom növelése; 2 Érdekesség; 3 Borzongatás; 4 Figyelemfelkeltés; 5 Megbotránkoztatás; 6 Realizmus növelése; 7 Sokkolás; 8 Ismeretterjesztés; 9 Ijesztés) A holttest naturalisztikus ábrázolása, a válaszadók szerint teljes mértékben a borzongatás, a realizmus növelése és a sokkolás miatt van jelen a helyszínelıs sorozatokban. Gyakorlatilag elutasították annak a lehetıségét, hogy a film elıállítói félelmet (ellentétben a horrorral, vagy a krimik, és háborús filmek sokaságával) megbotránkoztatást akartak volna kiváltani. A sokkolás a magas izgalmi, arousal kiváltását célozza, de szerintük nem növeli az agresszív hajlamot a nézıkben, azaz Én és Ti nem leszünk agresszívebbek (lásd 11. diagram). Meglepı, hogy noha a tudomány szerepe már-már szájbarágóan explicit a szereplık párbeszédében, mégsem fedezik fel ebben az ismeretterjesztés szándékát. Itt is megfigyelhetı, hogy a nık sokkal magasabb értéket jelöltek be az ötös skálán, mint a férfiak. A felmérés jól tükrözi ezen sorozatok kettıségét, mely a tudományt alátámasztó realizmus, és a félelemkeltés elegyébıl jön létre. Ezt a kevert mőfaj is eredményezi, ugyanakkor segíti az ismeretek mentális rögzítését (MacAulay & MacAulay, 2001), valamint a kognitív kapacitás megosztását, a reaktancia csökkentését. A harmadik kérdésben arra kerestem a választ, hogy a megkérdezettek szerint vajon tényleg ilyen fejlett-e a technika, mint amit a helyszínelıs sorozatokban bemutatnak? A válaszolók 64%-a szerint nagy részt valós technikákat mutatnak be ezek a sorozatok, de van benne fikció is. 15

16 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tényleg ilyen fejlett a technika? 25% 1% 64% Válaszlehetıségek 10% diagram. A harmadik kérdés válaszainak megoszlása. (Saját kutatás alapján) (1 Igen, tényleg ilyen fejlett; 2 Nem, az egész csak kitaláció; 3 Nagy részt valós technikákat mutat be, de van benne fikció is; 4 Több benne a kitalált technika, mint a valódi) A megkérdezettek közül a többség (64%) egyértelmően azt állította, hogy a helyszínelıs sorozatokban bemutatott technika nagyrészt valós, de van benne fikció is. Mint azt már az elızıekben kifejtettem, a felhasznált technika teljes mértékben naprakész és valós. A fikció hatását talán az adhatja, hogy a sorozatokban lerövidített idıvel mutatják a vizsgálatok lefolyását. Egy-egy helyszínelés, nyomrögzítés több napig is eltarthat, és a rögzített adatok elemzése is hosszú órákat vesz igénybe. A különbözı kémiai, biológiai, fizikai, méréstechnikai vizsgálatok hetekig is eltarthatnak. Ez után jön a dokumentáció, hiszen minden nyomot, minden eredményt hitelesíteni kell, dokumentálni és elraktározni, hogy megmásítani ne lehessen, és a késıbbiekben is vissza lehessen keresni ıket. Nyilván a filmekben nem áll módunkban a reális idıtartamot végignézni, de így ez a fikció hatását keltheti, mint azt a kérdıív eredményein keresztül megfigyelhetjük. A megkérdezettek bíznak a tudományos eredmények minél sikeresebb alkalmazásában, bár valamelyest kételkednek a filmkészítık ıszinteségében, esetleg tájékozottságában, ugyanakkor mint láttuk, bár kívánatos lenne, hogy a potenciális bőnelkövetık is higgyenek ebben, de esetükben ebben nem bíznak. Ezt elsı-személy hatásnak is nevezik (Tóth, 2009) Negyedik kérdés: szükséges-e ennyire részletesen és realisztikusan bemutatni az elkövetett bőncselekményeket, és az áldozatokat? 16

17 A válaszolók 53%-a szerint igen szükséges, mert ettıl válik hihetıvé és igazán izgalmassá a sorozat. Szükséges-e ennyire részletesen és realisztikusan bemutatni az elkövetett bőncselekményeket? % 11% 53% Válaszlehetıségek 14% diagram. A negyedik kérdés válaszainak megoszlása. (Saját kutatás alapján) (1 Igen, mert szeretem, ha egy film még ha brutális, véres képekben is, de híven tükrözi a valóságot; 2 Nem, mert túl brutális, és ez nem hozza közelebb a valóságot; 3 Igen, mert ettıl válik hihetıvé és igazán izgalmassá; 4 Nem, mert elég ha csak jelzik a valóságot, amit ha muszáj el tudok képzelni) 94-en jelölték be ezt a választ, két és félszer többen, mint a második legelfogadottabb lehetıséget (39 válaszadó), mely szerint azért szükséges ez a fajta képi világ, mert szeretik, ha egy film még ha brutális, véres képekben is, de híven tükrözi a valóságot. A lényeg a realitás, és az izgalom. Úgy tőnik az emberek megunták a soha ki nem fogyó tárakat, a halhatatlan hısöket, és abszolút realizmus felé fordultak. Ezt bizonyítja a háromdimenziós filmek népszerősége is. Fontos a fantázia, a mese is, de úgy tálalva, hogy valóságnak hasson. Manapság a teljesen hiteles ábrázolásmód a többi mővészetben is megjelenik. A fényképezés létrejötte elhozta a valóság örökké tartó konzerválását, és ezt a törekvést sok egyéb mővészeti ág is megirigyelte. A festészetben kialakult a hiperrealizmus néven (melyet más fotórealizmusnak is hívnak), mely olyan részletesen örökít meg például egy emberi arcot, hogy a legapróbb pólusokat is láttatja. A technika mára olyan fejletté vált, hogy szinte bármit meg lehet mutatni a filmekben is. A helyszínelıs sorozatok vonzereje a naturalisztikus, hiperrealisztikus ábrázolásmód. Sokkoló képekben mutatják be a holttesteket, és a bőncselekményeket. Ilyenfajta ábrázolásmód ritka 17

18 volt az eddigi filmekben, fıleg a televízióban vetített sorozatokban. Ábrázolásmódját a tudomány és a technika hitelesítésére használja. Az ötödik kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy a kitöltık szerint melyik mőfajba lehet leginkább besorolni a helyszínelıs sorozatokat? A kitöltık 41%-a szerint talán sorozat különálló, eltérı epizódokkal (1-es válaszlehetıség). 40%-uk szerint esetleg a krimi mőfajába lehet besorolni (2-es válaszlehetıség). 31%-uk szerint nem igazán tudományos ismeretterjesztı (3-as válaszlehetıség). 68%-uk szerint egyáltalán nem lehet besorolni a szappanopera mőfajába (4- es válaszlehetıség). 29%-uk szerint talán szórakozató film (5-ös válaszlehetıség). Melyik mőfajba lehet leginkább besorolni a helyszínelıs sorozatokat? Osztályzatok Sorozat Krimi Tudományos ismertterjesztı Szappanopera Szórakoztató film 6. diagram. Az ötödik kérdés válaszainak megoszlása. (Saját kutatás alapján) (1 egyáltalán nem, 2 nem igazán, 3 nem jellemzı/nem tudom, 4 talán igen, 5 teljes mértékben) A helyszínelıs sorozatoknak az adja a népszerőségét, hogy egy eddig ismeretlen világba enged betekintést; megjelenik benne a jó és a rossz harca; jelen van az ember és eddig megszerzett tudományos tapasztalat összhangja; igaz, hogy brutális a képvilága, de (még ha borzongva is) elfogadják az emberek, mert ezáltal új perspektívát nyújt (Császi, 2003). Érdekes, hogy annak ellenére, hogy az eddigi válaszok alapján bebizonyosodott, hogy a válaszadók többsége szerint jelen van benne a technika és a tudomány, mégsem tartják tudományos ismeretterjesztı filmnek. Fıleg a sorozat, a krimi és a szórakoztató film mőfajába sorolnák. 18

19 Manapság már nagyon nehéz elkülöníteni a különbözı mőfajokat ennek oka az intertextualitás. Például, hogy a National Geographic ismeretterjesztı mőfaja belevegyül a sorozat mőfajába, de ugyanez megtörténik fordítva is. A sorozat mőfaja is megjelenik a National Geograpic mősoraiban. Így egészítve ki egymást. A hatodik kérdés a következı: a megkérdezettek szerint mi a mondanivalójuk a helyszínelıs sorozatoknak? A válaszolók 45%-a szerint teljes mértékben (5-ös érték) az a mondanivalója, hogy nincs tökéletes bőntény. 28%-uk szerint talán az a mondanivalója (4-es érték), hogy a rendırség mindig elkapja a bőnözıket. A megkérdezettek 60%-a szerint teljes mértékben (5-ös érték) az a mondanivalójuk, hogy brutális világban élünk. Végül pedig, 40%-uknak az a véleménye, hogy talán (4-es érték) a technika diadala a mondanivalójuk. Mi a mondanivalójuk a helyszínelıs sorozatoknak? Osztályzatok Nincs tökéletes bőntény A rendırség mindig elkapja a bőnözıket Brutális világban élünk Technika diadala 7 diagram. A hatodik kérdés válaszainak megoszlása. (Saját kutatás alapján) (1 egyáltalán nem, 2 nem igazán, 3 nem jellemzı/nem tudom, 4 talán igen, 5 teljes mértékben) A megkérdezettek szerint a helyszínelıs sorozatok mondanivalója, hogy nem létezik tökéletes bőntény. Ezeket a sorozatokat látva, tényleg ez az állítás igazolódik be. Nincs olyan apró nyom, ami alapján ne tudnák azonosítani az elkövetıt (ujjlenyomat, hajszál, DNS, vérvagy izzadság csepp, féknyom, hang, vegyi anyagok, szövetszál stb.). A másik mondanivalója, hogy a rendırség mindig elkapja a bőnözıket. Ez az állítás az elızıbıl adódik. Mégis úgy gondolják, hogy nem tartja vissza a bőnözıket (elsı kérdés). Hiszen mindenki az Én -bıl indul ki, és ahhoz viszonyítva látja a többi embert ( İk ). 19

20 Az a válasz, hogy brutális világban élünk a legmagasabb eredményt érte el, ezt jelölték be a legtöbben: a megkérdezettek 60%-a (107 kitöltı). Ezeknek a sorozatoknak egyértelmően ez a negatív hatása. A nézıkben még inkább felerısíti, a zord világ szindrómát, még kegyetlenebbnek képzelik a világot. A mindennapos gyilkosságok látványa egy pesszimista világszemlélet kialakulásához vezet, még ha a bőnözıket mindig el is fogják. Ezt a harmadikszemély hatás elmélettel magyarázhatjuk, hiszen azért, mert engem ( Én ) visszatart a tudat, hogy ilyen fejlett a technika a gátlástalan bőnözıket ( İk ) nem tartja vissza. A válaszadók szerint a mondanivalójuk ezeknek a sorozatoknak a technika diadala is lehet. Az egyértelmő, hogy ilyen fejlett technika nélkül nem lennének képesek elkapni a bőnözıket. A modern technika nem csak az elkövetık elfogásában segít, hanem a népszerőség növelésében is (edutainment ismeretterjesztı oktatás). Egy olyan világba enged betekintést, mely eddig ismeretlen volt számunkra. A hetedik kérdésben arra kerestem a választ, hogy vajon felkeltették-e az érdeklıdésüket a technika iránt a helyszínelıs sorozatok? Erre a kérdésre egymásnak ellentmondó válasz jött ki, hiszen a válaszolók 43%-a azt mondja, hogy felkeltette az érdeklıdését a technika iránt, mert nem is tudták, hogy ilyen érdekes lehet, és szintén 43%-uk mondja azt, hogy egyáltalán nem keltette fel az érdeklıdésüket, mert ık csak a történetekért nézik a sorozatokat. Felkeltették az érdeklıdésüket a technika iránt? % 14% 43% Igen, nem is tudtam, hogy ilyen érdekes Nem, mert túl bonyolult számomra Nem érdekel, mert a történetekért nézem 8. diagram. A hetedik kérdés válaszainak megoszlása. (Saját kutatás alapján) 20