Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak

Átírás

1 Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak Tantárgy felelőse: Szarka Attila TKSZ 1111 A szupervíziós folyamat nyitása, kezdete L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. Gyakorlati jegy Gyakorlati ismeretek szerzése a szupervíziós folyamat kezdetének jellemzőiről, saját élményű csoportmunkák feldolgozásán keresztül. A kurzus a szupervíziós csoportmunka indító szakaszának jellegzetességeibe vezeti be a hallgatókat. Az első egység elméleti ismereteket ad át, a továbbiakban gyakorlati, saját élményű tapasztalatokat szereznek a csoportos munka nyitásáról, az ismerkedés, normaalakítás szabályairól. Főbb témakörök: A szupervízió története, alapfogalmai A szupervízió meghatározása A személyiségfejlesztő kiscsoportos munkaforma jellegzetességei A csoportmunka indító szakaszának jellegzetességei, a normaalakítás szabályai A csoportvezető kompetenciái Ismerkedési, csoportalakítási technikák, játékok A hallgatók ismerjék meg és alkalmazzák a legfontosabb szupervíziós szakkifejezéseket. Szerezzenek gyakorlati ismereteket a kiscsoportos személyiségfejlesztő munkaforma jellegzetességeiről, kezdjenek el saját tapasztalataikra reflektálni. Wellendorf, F. (1996): Megértés a szupervízióban. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., Supervisio Hungarica. Sárvári, Gy.:(1996): Az európai és az angolszász szupervíziós gyakorlat néhány eltérése a szupervízió folyamattanulásának a tükrében. In: Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Szőnyi G. (2005): Csoportok és csoportozók. Medicina Kiadó, Bp.

2 Keresztúry Emőke Marosszéki Emese TKSZ 1210 A segítő kapcsolat elméleti alapjai L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. V írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A segítő kapcsolati munka alapismereteinek bemutatása és a hallgatók felkészítése, érzékenyítése a szupervizáltakkal való kapcsolatfelvételre. A kurzus a segítő kapcsolat pszichológiai és pszichodinamikai alapjaiba vezeti be a hallhatókat. Öt egység az elméleti ismereteket adja át, további kettő az ismeretek felismerési megtapasztalási készségét csiszolja, csoportmunka keretében. Legfontosabb témakörök: A segítés, mint professzió, A segítő kapcsolat, mint rendszer,valamint a klienssel való találkozás és információelemzés lehetőségei. Főbb témakörök: A segítés, mint professzió A segítő kapcsolat, mint rendszer A humán segítő pálya modellje A szakmai személyiség gondozása Empátia, beleérző képesség A non direktív segítő beszélgetés módszertana A kiégés folyamata, prevenció a burnoutban Az exploráció helyzetei, proxemikai, nonverbális tényezői A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a nondirektív segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására. Buda, B. (1997): Empátia, a beleélés lélektana. Ego School Bt, Budapest Bang, R. (1982): A célzott beszélgetés Pszichológia nevelőknek, Tankönyvkiadó Budapest Faber, H, Schoot, E. (1987): A segítő beszélgetés. Pszichoterápiás és Mentálhigiénés szemléletformáló füzetek. MPT Pszichohigiénés Munkacsoport, Budapest. Rogers, C. (2003): Valakivé válni A személyiség születése. Edge 2000 Kft, Budapest Hézser, G. (1995): A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin János Kiadó. Budapest Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés. HIETE. Budapest Vanesse, A. (1993): Hallgatástól a meghallgatásig. LESZ Animula Egyesület, Budapest Argelander, H.: Az első interjú. Tündérhegyi füzetek sorozat, kiadó: MPT és OORI Pszichoterápiás Osztálya. Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap. 120, k Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.. Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp old.

3 Dr. Komlósi Piroska Dr. Komlósi Piroska Horváth Ivett TKSZ 1310 Rendszerszemlélet alapozó 4 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: V őszi I. Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A stúdium célja egy olyan megértési stratégia, látásmód kialakítása, amely a jelenségek részleteit és összefüggéseit az egésszel való kölcsönhatásban, a lehető legszélesebb horizonton belül szeretné feltárni és értelmezni. A Bevezetés a rendszerszemléletbe alapvetően szemléletformáló tárgy, amely a rendszerben gondolkodás és észlelés filozófiai és lélektani alapjait foglalja össze, valamint a rendszerkutatás kiemelt eredményeit és alkalmazási területeit ismerteti meg a hallgatókkal. A hallgatók ismereteket szereznek az egyén és a rendszerek közötti kölcsönhatásról, a legjellemzőbb szociálpszichológiai és csoportlélektani jelenségekről és betekintést nyernek a szervezetek rendszerszemléletébe. Mindezek mellett gyakorlati eszközöket is kapnak a szervezetben működő egyén szervezethez való viszonyának megismeréséhez. Főbb témakörök: Az egyén és a rendszerek Egyén család csoport szervezet A határok természete General system theory Ludwig Von Bertalanffy rendszerelmélete A rendszerszemlélet alkalmazhatósága a szupervízióban A csoport és csoportköziség A szervezetek rendszerszemlélete Az organogram módszer Szerepeim tortája, munkahelyrajz mint kreatív eszközök a rendszerszemléletű szupervízióban A szupervizor, mint a szupervizált rendszerének új eleme A hallgatók a rendszerszemlélet fogalmi körében ismerjék meg a rendszerben gondolkodás és észlelés filozófiai és lélektani alapjait, ezeket építsék be szemléletmódjukba. Váljanak képessé arra, hogy saját hivatásszerepük illetékességi körén belül megfelelő módon értelmezzék a velük kapcsolatban álló kliensek rendszereken belüli működését, szerepkezelését. Egyéni segítői, tanácsadói munkájuk minél korábbi fázisában legyenek képesek a saját élményben kipróbált, reflektált és elemzett kreatív módszerek gyakorlati használatára. Oktatási módszer: interaktív elméleti input, témaközpontú kiscsoportos munka, helyzetgyakorlatok, kreatív elemző módszerek saját élményű kipróbálása, feldolgozása osztott csoportmunkában, az előadók vezetésével. Hézser, G. (2001): Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Kálvin K. Bp.fejezet (929 o.) Komlósi, P. (1997): A család támogató és károsító hatásai az egyénre. In.: Gerevich J.(szerk.): Közösségi mentálhigéné. Animula, o. Hézser, G.: id. mű, B és D fejezetek. Ludewig, K. (2003): Rendszerszemléletű terápia. Coincidencia, Bp.. II. fejezet ( o.) Bakacsi, Gy. (2004).: Szervezeti magatartás és vezetés. Aula K. Bp. Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap. 120, k Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.. Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp old.

4 Marosszéki Emese Keresztúry Emőke TKSZ 1410 Tanácsadás formái alapozó L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. rtékelés módja: V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A tanácsadás fogalmi tisztázása, a legfontosabb tanácsadási munkaformák bemutatása és a szupervízió elhelyezése a tanácsadás rendszerében. A kurzus leírása: A szupervízió napjainkra az egyik leghatékonyabb, leginnovatívabb tanácsadási munkaformává nőtte ki magát. A hallgatók szemlélet alakításának egyik fontos lépése, hogy a képzés alapozó szakaszában felvázoljuk az alkalmazott pszichológiában nagyon fontos tanácsadási rendszer történeti kialakulását, fogalmi megközelítését. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a legfontosabb tanácsadási munkaformákkal, az esetmegbeszélő csoporttal, tréninggel, önismereti csoporttal. Áttekintik a hasonlóságokat, különbségeket, elhelyezik a szupervíziót a tanácsadás rendszerében. A kurzus arra is lehetőséget nyújt, hogy a hallgatók saját élményű helyzetekben megtapasztalják az esetmegbeszélő csoport és a szupervízió munkaformáját. Főbb témakörök: A tanácsadás alapvető formáinak áttekintése, története Tréning esetmegbeszélés szupervízió módszertani sajátosságainak összegzése, hasonlóságok, különbözőségek feltérképezése. Hasonlóságok és különbözőségek saját élményű, gyakorlati megtapasztalása A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a nondirektív segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására. Dr. Bagdy E.: Mi a szupervízió, az önismereti munka és a pszichoterápia? Álláspontok, vélekedések. In: Pszichoterápia, VI. évf., 6. sz. 1997/november p. Edding, C.: Szupervízió tanácsadás szervezetfejlesztés In: Supervisio Hungarica Füzetek, Tanulmányok a szupervízió történetéből I. Lippenmeier, N. (szerk.): Szemelvények a német szupervíziós irodalomból Supervisio Hungarica, Bagdy, E, Wiesner, E (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok. In: Szupervízió egyén csoport szervezet, Supervisio Hungarica. Hárdi, I. (1997): Lelki egészségvédelem. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest Kopp, M, Skrabski, Á. (1995): Alkalmazott magatartástudomány. Corvinus Kiadó, Budapest. Buda B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Budapest, Animula, Ritoókné Ádám, M. (szerk.) (1992): A tanácsadás pszichológiája Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó. Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés, Animula.

5 Majoros István TKSZ 1511 Csoportdinamikai alapismeretek alapozó L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. Gyakorlati jegy A cél a szupervizor jelölteket rendszerezett ismeretanyag birtokába juttatni a csoportdinamika tárgyköréből. A csoportlélektani, szociálpszichológiai ismeretek alkalmazott pszichológiai szempontú értelmezése, azok elméleti tisztázása, valamint alkalmazásuk módja a gyakorlatban. A csoportdinamika elméletének és gyakorlati alkalmazásának összekapcsolása, a dinamika leolvasása készségének kialakítása segítségével. A kurzus értelmezi, és összefüggésbe állítja a jellemző társadalom és csoportlélektani jelenségeket, dinamikákat. Az elméleti anyag és csoportanalitikus módszerrel dolgozó csoportmunka eredményeinek integrációja történik saját élményen keresztül. A saját képzési csoport tapasztalataiból, dinamikájából kiindulva, helyzetgyakorlatokon és szabad interakciós csoportos munkatapasztalaton keresztül reflexiós kiscsoportos munkamódban dolgozza fel és integrálja a kurzus a szupervíziós csoportok vezetéséhez szükséges alapvető csoportdinamikai ismereteket. Főbb témakörök: A csoportdinamika kialakulása és elméleti bázisai A csoportdinamika alapfogalmai, összefüggései; A csoport definíciója, formái, jellegzetességeik, A csoportfolyamat szakaszai; A csoportok vizsgálatának síkjai vertikális, horizontális metszet Csoportnormák; csoportszerepek; legfőbb konfliktustípusok Krízis, fordulópontok, konfliktus dinamikája Hatalom, versengés, kooperáció dinamikája csoportban. Vezető/vezetők csoporttagok viszonya és annak hatása a dinamikára A csoportmunkát segítő és gátló folyamatok Ellenállás, destruktív folyamatok, Raoul Schindler csoportdinamikai modellje Csoportdinamikai térdimenziók, A csoportkompetenciák A szupervizor jelölt jól tájékozódjon az ismeretanyagban, ismerje fel és tudja használni a gyakorlati munkában a csoportdinamika elemeit. König, O., Schattenhofer, K. (2010): Bevezetés a csoportdinamikába. Rudas, J.: Delfi örökösei, Kairosz, 1990 Szőnyi, G.: Csoportok és csoportozók, Bp., Medicina, Mérei, F.: Közösségek rejtett hálózata, Bp. Osiris Csepeli, Gy.: Szociálpszichológia, Bp. Osiris, Irvin D. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Bp., Animula, J.& N. Simington: W. Bion klinikai munkássága, Bp, Animula, Foulkes,S.H. A csoportanalitikus pszichoterápia módszere és elvei. Bp.,Animula,1999. Mérei,F.,A pár és a csoport. Csoportdinamikai kísérletek gyermekeken, in :Társ és csoport, Budapest, Akadémiai K.,1989, Mérei, F.,Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken, in: Társ és csoport, i.m., Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp. Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp old.

6 Madai Krisztina TKSZ 2110 A szupervízió, mint folyamat 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat a szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt.. A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a szerződés és a folyamat két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egyegy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) I.félév: a szupervíziós folyamat előkészítő szakasza. Abból indulunk ki, hogy a szupervízió tulajdonképpen már az első kapcsolatfelvétel pillanatában elkezdődik. A hallgatók megismerkednek az első kapcsolatfelvétel és a tájékozódó beszélgetés kritériumaival, kérdéseivel, valamint a szetting fogalmával. A szetting a szupervíziós folyamat téma és időbeni ütemterve. Az első félév kiemelt témaköre a szerződéskötés, ezen belül a jogi és a kapcsolati szerződés szempontjai. a hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Kallabis, Oriana (1996) A háromszögszerződések konstrukciója szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján RappeGiesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest

7 Szarka Attila TKSZ 2210 A szupervízió, mint tanulás 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. rtékelés módja: V Írásbeli kollokvium/ beadandó dolgozat A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén. A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a tanulás tanulása definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat) alapvető ismereteivel. I. félév: Tapasztalati tanulás, D. Kolb modellje alapján Tanulási stílusok, módszerek D. Kolb szerint a 4 tanulási mód jellemzői Tanulási környezet, tanulási feltételek Tanulási fázisok és Kolb tanulási ciklus Az alkalmazkodó, divergens, asszimiláló és konvergens tanulási stílus jellemzői A tanulási ciklus megjelenése a szupervízióban A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén. Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Coleman, D. (2004): rzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó Coleman, D. (1997): rzelmi intelligencia. Budapest, Háttér kiadó Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000 Békés, V. : A rezilienciajelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai Gábor Margitay Tihamér (szerk.), 2002 Tudomány és történet Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére, Budapest: Typotex, o. Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press Barlai, R. Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.

8 Szarka Attila TKSZ 2310 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. V Írásbeli kollokvium/ beadandó dolgozat A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport, team és szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb. mint folyamat kontextusában. A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról. Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka, pszichoterápia. Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.

9 Ugrin Erzsébet Simon László TKSZ 3111 Terepkompetencia L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. rtékelés módja: Beadandó dolgozat Reflektív eltávolodás, kilépés a hozott szakma közegéből. A gyakorlat átvezetés, híd kíván lenni a saját szakmai mindennapok és a szupervizori gyakorlat megkezdése között. A kurzus leírása: Kiindulópontunk: A terepkompetencia nem egyenlő a konkrét szakmai tapasztalattal, és több mint a terepről alkotott ismeretek összessége. A hallgató a saját munkaterület bemutatásán keresztül vizsgálja az adott (saját) terep specifikumait a szupervízió szempontjából, valamint a szupervizori kompetencia összetevőit az adott terepen. Milyen készségek, ismeretek szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol nincs konkrét munkatapasztalatom? A terepkompetencia fogalma Peter Berker alapján Milyen készségek, ismeretek szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol nincs konkrét munkatapasztalatom? Szakmai életutam, és az eddig megszerzett kompetenciák A jelenlegi terep, intézmény bemutatása Milyen terepeket képviselünk? Az adott (saját) terep specifikumai a szupervízió szempontjából A hallgató váljon képessé reflektíven feldolgozni eddigi szakmai terepeinek sajátosságait, meghallani meglátni a hasonlóságokat és különbségeket a különböző terepek dinamikája között, és ezt a tapasztalatot beépíteni saját szupervizori munkájába. Berger P. (1996): A szupervizió megtanulása. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., szerk. Lippenmeyer N., Supervissio Hungarica. Edding, C. (1996): Vezetői tanácsadás termelőüzemekben és szociális intézményekben. Jellegzetességek és követelményeik a tanácsadó szempontjából. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica Sievers, B. (1996): Nem minden szervezet olyan, mint az egyház! (Avagy: a vezetési hierarchia egészen alul kezdődik.) In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica GotthardLorenz, A. (1996): Az ifjúsági Hivatalban dolgozó szociális munkások szupervíziója. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica

10 Madai Krisztina TKSZ 2120 A szupervízió, mint folyamat 2. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: Tavaszi II. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt. A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a szerződés és a folyamat két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egyegy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) II.félév: a szupervíziós folyamat kezdeti szakasza. Az első fontos lépés, a bizalmi légkör kialakítása megtörtént. A szerződéskötés után kezdődik az esetmunka a folyamatban. Átnézzük és gyakorlatok keretében ki is próbáljuk azokat a lehetséges módokat, ahogy sor kerülhet az esethozó kiválasztására. Megvizsgáljuk a két szélsőséges helyzetet: mi történik akkor, ha nincs eset és mi a helyzet akkor, ha több esethozó is van? Áttekintjük az esethozás lehetséges módozatait, szóbeli és írásbeli formáit. Az is előfordulhat, hogy az esethozó hangfelvételt, vagy jegyzőkönyvrészletet mutat be egy általa vezetett beszélgetésből. Ilyenkor kiemelten fontos szerepet játszanak az adatvédelem szabályai. A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Kallabis, Oriana (1996) A háromszögszerződések konstrukciója szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 7588 Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján RappeGiesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest 4351 Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest

11 Szarka Attila TKSZ 2220 A szupervízió, mint tanulás 2. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén. A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a tanulás tanulása definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat) alapvető ismereteivel. II. félév: Kérdések a szupervízióban Tanulási hipotézis és diagnózis hasonlóságok, különbözőségek, alkalmazhatóság a szupervízióban Lineáris, reflektív, kontextuális és cirkuláris kérdéstípusok jellemzői A különböző kérdéstípusok alkalmazásának lehetőségei a szupervízióban Intervenciós piramis A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén. Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Coleman, D. (2004): rzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó Coleman, D. (1997): rzelmi intelligencia.budapest, Háttér kiadó Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000 Békés, V. : A rezilienciajelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai Gábor Margitay Tihamér (szerk.), 2002 Tudomány és történet Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére, Budapest: Typotex, o. Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press Barlai, R. Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.

12 Szarka Attila TKSZ 2329 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 2. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: II. V Szigorlati vizsga/írásbeli teszt A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport, team és szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb. mint folyamat kontextusában. A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról. Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka, pszichoterápia. Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.

13 Muzsnai Márta Marosszéki Emese TKSZ 2410 Módszertani integráció a szupervízióban 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: II. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A kurzus célja, hogy a szupervizorjelölt helyesen tudja alkalmazni a szupervízióban az általa ismert, és esetleg más kontextusban már biztonságosan használt intervenciós eszközöket. A kurzus leírása: Az Intervenciós technikák felhasználása a szupervízióban c. két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók megismerkednek az analitikus megközelítés, a pszichodráma és a Gendlini fókuszolás beavatkozási lehetőségeivel. A módszertani integráció kurzusa arra a kérdésre keresi a választ, hogy a megismert, vagy már előzőleg elsajátított, alkalmazott technikák hogyan állíthatók a szupervízió szolgálatába? A hallgatók egymást facilitálva összeállítják saját, eddigi tanulmányaikra, tapasztalataikra épülő módszertani tárházukat, és az oktatók irányításával, sajátélményű kiscsoportos munkában kipróbálják azok szupervíziós alkalmazási lehetőségeit. Főbb témakörök: Módszertani elem fogalma Módszertani eklekticizmus és a szupervízió A módszertani elemek mint az önreflexió elősegítésének eszközei A hallgatók módszertani tárháza A módszertani elemek alkalmazásának lehetőségei Dramatikus és analitikus módszertani elemek helyzetgyakorlatokban A szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei Kreatív elemek alkalmazása a szupervízióban A különböző intervenciós technikák szupervíziós alkalmazásának elméleti és gyakorlati elsajátítása. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni. Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján. Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó, Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest Székely, I. (2003): Tárgykapcsolatelmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolatelmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest.

14 Madai Krisztina Kertai Kiss Ildikó TKSZ 2510 Szupervízió az intézményben és szervezeti kultúra 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: II. V Írásbeli kollokvium/beadandó esszé A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szupervizori működéshez nélkülözhetetlen szervezeti ismeretekkel. A szupervízió mai gyakorlatában az egyik legelterjedtebb működésmód a szervezeti, intézményi szupervízió, teamszupervízió és coaching. Melyek a szupervizor számára nélkülözhetetlen szervezetről, intézményről szóló ismeretek? Mik a teammunka sajátosságai? Hogyan ragadhatók meg a hatalom és a hierarchia kérdései? Hol húzódik a határ a szupervízió és a szervezetfejlesztés között? A kurzus folyamán a szervezeti kultúráról, a szervezetek formáiról, működési módjairól elhangzó elméleti ismereteket a hallgatók saját eddigi szervezeti tapasztalataikból kiindulva, arra reflektálva integrálják. Főbb témakörök: A szervezet és az intézmény fogalma, hasonlóságok és különbségek A szervezet mint rendszer A szervezeti kultúra fogalma, típusai (Charles Handy), a közvetlen megfigyelés számára hozzáférhető kategóriái A szervezetek működését jellemző és befolyásoló tényezők A formális és informális szervezeti struktúra jellemzői, funkciói Egyén és szervezet Hatalom és hierarchia szervezeten belüli megjelenési formái, főbb kérdései A team munka sajátosságai Szervezeti szupervízió, team szupervízió keretei, sajátosságai, lehetőségei, hasonlóságai és különbözőségei A szupervizor mint a szupervizált rendszerének új eleme Vezetési stílusok, módszerek. A szupervizorjelölt sajátítsa el azokat az ismereteket, amelyekkel kompetens módon képes belépni és beavatkozni a szervezeti, intézményi folyamatokba. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni. Dobák M.: Szervezeti formák és vezetés. KJK. Budapest, 1998 Guiot J.M.: Szervezetek és magatartásuk. KJK. Budapest, 1984 Klein S.: Vezetés és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft. Goleman, D., Boyatzis, R., McKee, A. (2003): A természetes vezető. Vince Kiadó, Budapest Bakacsi, Gy.(2004): Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó Kft Budapest.

15 Madai Krisztina Malatinszky Judit TKSZ 3211 Etika és jog a szupervízióban L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: Gyakorlati jegy A kurzus célja egyrészt általános jogi ismeretek átadása, valamint a szupervízió etikai aspektusainak és jogi vonzatainak megvilágítása a hallgatók előtt. A hallgató áttekintést kap a hazai jogrend és jogszabályi hierarchia főbb aspektusairól, illetve a jogérvényesítési eljárásokról, valamint a szerződés megkötéséhez szükséges alapismeretekről. Sajátélményű esetfeldolgozás segítségével megvilágításra kerülnek a szupervízió etikai aspektusai és jogi vonzatai a hallgatók előtt. A szupervíziós folyamatok mindenkori szabályozásának megismerése. Főbb témakörök: Etikai alapfogalmak Jog, erkölcs, vallás, etika A jog társadalmi funkciói, jogrendszerek, a jog érvényesülése Jogképesség. Cselekvőképesség. Vétőképesség. Jogi eljárások (polgári, büntető, államigazgatási) A szerződés. Az érték és érdek konfliktusainak felismerése Az etikailag morális és immorális cselekedetek közötti határok A segítés és a segítő etikája A szupervíziós folyamat etikai aspektusai Etikai alapelvek, vonzat, dilemma, konfliktus a szupervízióban Titoktartás Legfontosabb etikai és jogi kérdések, problémák a szupervízióban. A szupervizor jelölt legyen képes a szupervíziós folyamatban felismerni az etikai vonulatokat, ezeket a szakma szabályainak megfelelő keretben tartani, etikai dilemmák, konfliktusok esetén megfontoltan kísérni a folyamatot. Hege, M. (1996): Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Hege, M. (1996): Az absztinencia vagy a hitelesség tanácsadási normája a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján. ComteSponville, A. (2005): Kis könyv nagy erényekről. Osiris Kiadó, Budapest Lányi, A, Jakab, Gy. (2004): Erkölcsi esettanulmányok. Független Pedagógiai Intézet, Budapest Nyíri, T. (1994): Alapvető etika. Szent István Társulat, Budapest.

16 Muzsnai Márta Majsai Hideg Tünde TKSZ 3311 Intervenciós technikák a szupervízióban 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: II. gyakorlati jegy A kurzus legfontosabb célja a tárgy keretében a szupervíziós munkában használható intervenciós eszközöket, módszertani eszköztárat adni a hallgatók kezébe. A két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók több pszichológiai, terápiás irányzat (analitikus megközelítés, pszichodráma, fókusz, családterápia) beavatkozási lehetőségeivel, intervenciós eszköztárával ismerkednek meg. Ízelítőt kapnak az adott irányzat alkalmazási lehetőségeiből, az alkalmazás mikéntjéből. Saját élményű kiscsoportos munkában próbálhatják ki az adott pszichológiai irányzat egyegy intervenciós eszközének szupervízióban való használhatóságát, az alkalmazás módjait, feltételeit. Főbb témakörök: Pszichodramatikus eszközök alkalmazása a szupervízióban Alkalmazott szerepelmélet szerepek és metaszerepek, szerepcsere, szerepkapcsolatok ábrázolása, szerepelemzés, a társas mező ábrázolási módjai Szociometriai módszerek: személyközi kapcsolatok, a szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei Kreatív eszközök (rajz, fotó, gyurma, stb.) használata Gendlinféle fókuszolás Analitikus megközelítés alkalmazása a szupervízióban áttétel, viszontáttétel, párhuzamos történések A családterápia módszertani eszköztára, rendszerszemlélete, kérdéstípusai, ezek alkalmazhatósága a szupervízióban. A szupervizor jelölt sajátítsa el a bemutatott irányzatok alapelvét, és működési alaplépéseit. Legyen képes az adott módszer egyes elemeit önállóan, szupervíziós technikaként alkalmazni. Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján. Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó, Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest Székely, I. (2003): Tárgykapcsolatelmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolatelmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest Bagdy, E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, IX/4. Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest Ranschburg, J. (1984): Szeretet, erkölcs autonómia. Gondolat, Budapest.

17 Szarka Attila TKSZ 3411 Önreflektív team 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: gyakorlati jegy Az önreflektív csoport célja a képzés benyomásainak, élményeinek reflektív feldolgozása és a kollegiális, teamen belüli együttműködés megtapasztalása. A kurzus tulajdonképpen saját élményű csoport, amelyben a képződés folyamatának élményei kerülnek feldolgozásra. A fő hangsúly a reflexió önreflexió technikájának készségszintű elsajátítására kerül. A hallgatók a II., III., IV. félév sajátélményű nagy, közép és kiscsoportos munkáira reflektálnak, gyakorlatot szerezve az önreflexió reflexió használatában különböző mélységi szinteken. Tapasztalatot szereznek különböző méretű csoportokban a csoport működési szintjének megfelelő reflektálási mélység adekvát használatában is. Aktív részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el a reflexió önreflexió technikáját, tudja azt adekvátan alkalmazni szupervizori munkájában.

18 TKSZ 4111 Tanulmányi szupervízió 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: gyakorlati jegy Saját élményű szupervízió vezetési gyakorlat. A szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása a hallgatók által szervezett és vezetett szupervíziós folyamatokban. Csoporthelyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot szervez és vezet, felhasználva és a gyakorlatban alkalmazva megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele akvizíció, kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back. Csoportos szupervíziós folyamat vezetése. A csoportos tanulmányi szupervízió csoportlétszáma min. 5, max. 7 fő. A folyamat min. hossza 7 ülés (1 ülés 90 perc). Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.

19 Szarka Attila Majoros István Marosszéki Emese TKSZ 4211 Csoportos tanszupervízió 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: II. gyakorlati jegy A csoportos szupervízió saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése. A kurzus három féléve alatt a hallgatók szupervíziós csoporthelyzetben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő személyes tanulási kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit a tanszupervízió a szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést szolgál, egy szerződésen alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. Módszereiben eklektikus, az önreflektív munka szolgálatában a pszichológiai irányzatok tárházából válogat, és alkalmazza egyegy módszer elemeit. A szakmai működést vizsgálja a szerep szervezet vagy intézmény szakma kontextusában. A hallgatók a tanszupervíziós csoportmunkában tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat dolgozhatják fel, a tanszupervízió a II., III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat. Aktív és folyamatos részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert jártasságra a szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjaiban. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni saját tanulmányi szupervíziós munkájában.

20 Muzsnai Márta TKSZ 2130 A szupervízió, mint folyamat 3. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi III. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt. A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a szerződés és a folyamat két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egyegy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) III. félév: a szupervíziós folyamat feldolgozási szakasza. A feldolgozás során két szinten folyik a munka. Egyrészt végiggondoljuk, hogy mit jelent az a kijelentés, hogy a módszertani eszközök kiválasztásánál a behozott téma, az eset maga a meghatározó szempont. Az esethozó kérdése szabja meg, hogy milyen kérdésfajtákat, milyen módszertani elemeket választunk szupervizorként a behozott téma jobb megértéséhez. A másik szint a szupervizorban zajló belső munka, a saját megérintődéseit megérteni, intervencióvá alakítani segítő belső dialógus. A belső dialógus tanulmányozásához elengedhetetlen a külső megfigyelő pozíciója, attitűdje, tartása. A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Kallabis, Oriana (1996) A háromszögszerződések konstrukciója szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 7588 Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján RappeGiesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest 4351 Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest