PEDAGÓGIAI PROGRAM MEZŐTÁRKÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Átírás

1 Mezőtárkányi Általános Iskola 3375 Mezőtárkány, Kossuth út PEDAGÓGIAI PROGRAM MEZŐTÁRKÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ELFOGADTA A Mezőtárkányi Általános Iskola nevelőtestülete Az Egerfarmosi telephely iskola nevelőtestülete a Mezőszemerei tagiskola nevelőtestülete év augusztus 31. 1

2 Tartalom 1 BEVEZETŐ GONDOLATOK AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Helyzetelemzés az iskoláinkról A Mezőtárkányi Általános Iskola Mezőszemerei általános iskola tagiskola: A nevelő-oktató munka Pedagógiai alapelvek, értékek, célok Feladataink a célkitűzések megvalósítása érdekében Az iskolába való bekerülés előkészítése Alkalmazott módszerek, eszközök, eljárások A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségfejlesztésének kiemelt területei A személyiségfejlesztés leghatékonyabb színtere az osztályfőnöki óra A tanulói személyiség fejlesztésének fontos színtere a tanítási óra Iskolai egészségfejlesztés feladatai Célok Színterei Témái Módszerei Segítői Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Iskola-egészségügyi szolgálat véleményezése A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai, színterei: A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok alapvető feladatai Az osztályfőnök feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

3 3.7.3 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A kiemelten tehetséges tanulókkal való foglalkozás A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az iskola vezetés és közösségeinek külső kapcsolatai A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgatárgyak részei Nem magyar állampolgárságú tanuló Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének helyi szabályai Átjárhatóság Fogyasztóvédelem, közlekedésre nevelés, bűnmegelőzés Fogyasztóvédelem az iskolában Közlekedésre nevelés az iskolában Bűnmegelőzés az iskolában AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Kötelező tantárgyak és óraszámok, Mezőtárkány évfolyamon évfolyamon A tantárgyi órakeret 10%-os felhasználása Szabadon választható egyéb foglalkozások, Mezőtárkány évfolyamon évfolyamon Kötelező tantárgyak, óraszámok, Mezőszemerei tagiskola évfolyamon a tanulók által választható órák: évfolyamon tanulók által választható órák: A választható egyéb foglalkozások, órák indításának elvei, feltételei Intézményi órakeretek Mezőtárkány Egerfarmos Intézményi órakeret a Mezőszemerei Tagiskolában Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

4 4.8.1 Tartós tankönyvek kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A kulcskompetenciák fejlesztése A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának helyi rendje A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységi formák Szükséges esélyegyenlőségi beavatkozások: Tanulói teljesítmény rögzítése / Iskolai mérési adatbázis létrehozása A tanulók értékelésének és minősítésének alapelvei Mérések, fajtái, célterületei, szempontjai Visszacsatolás A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai Az etika tantárgy értékelésének szempontjai Az értékelés rendszere Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Csoportba sorolás elvei Tanórán kívüli egyéb foglalkozások besorolási szempontjai: A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola környezeti nevelési elvei A tanuló jutalmazásával összefüggő, értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók tevékenységének értékelésének struktúrája A magatartás fogalma A magatartásjegy kialakításának elvei A magatartás értékelésének elvei A szorgalom fogalma, kialakításának elvei A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei

5 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Legitimázációs záradék

6 1 BEVEZETŐ GONDOLATOK Községeinkben, Mezőtárkányon, Egerfarmoson, Mezőszemerén egyre több családnak okoz gondot a mindennapi megélhetés. Munkahelyteremtő lehetőségek hiányában meghatározó településmegtartó erőnek számít a működtetett intézményhálózat. A jövő nemzedékéért érzett felelősség vállalása körültekintő döntéshozatalt kíván az oktatásban résztvevők mindegyikétől: a fenntartótól, a szakma képviselőitől és a szülőktől. A gyermekek iskoláztatása egyre jobban létkérdés minden szülő számára, hiszen egy bonyolult, a mainál valószínűleg bizonytalanabb munkaerőpiacon kell megtalálniuk létfenntartásuk és önmegvalósításának lehetőségeit és módját. Az elbizonytalanodás jelensége, a tudás leértékelődése társadalmi tünet, nehéz feladatok elé állítja az oktatás folyamatában részt vevőket. Hisszük, hogy minden nehézség ellenére az észszerűség, a gyermek, a felnövekvő generáció érdekeit állítja a megoldandó feladatok fókuszába, erősítve a gondolatot, miszerint a megszerzett tudás hatalom, a megszerzett tudás öröm. 2 AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI Az intézmény neve Mezőtárkányi Általános Iskola OM azonosítója Székhelye Mezőtárkányi Általános Iskola 3375 Mezőtárkány Kossuth út amkmezo@t-online.hu Tagintézménye Mezőtárkányi Általános Iskola Mezőszemerei Tagiskolája 3378 Mezőszemere, Szabadság út szemisko@gmail.com, mezisko@gamail.hu Mezőtárkány Általános Iskola Telephelye Telephelye 3375 Mezőtárkány, Rákóczi út 22. A fenntartó szerv neve és székhelye Működési köre Intézmény típusa Mezőtárkányi Általános Iskola Egerfarmosi Telephelye 3379 Egerfarmos, József Attila út 1. e- mail: Egri Tankerületi Központ 3300 Eger, Bem tábornok út 3. Kötelező felvételt biztosító iskola, felvételi körzetét a Heves Megyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatal határozata állapítja meg. Általános Iskola 1 8. évfolyam - Mezőtárkány Általános Iskola 1 8. évfolyam - Mezőszemere Általános Iskola 1 4. évfolyam - Egerfarmos 6

7 3 AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Mottó: Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) 3.1 Helyzetelemzés az iskoláinkról A Mezőtárkányi Általános Iskola A mezőtárkányi általános iskola az államosítás után (1949) kezdte meg a tanköteles korú gyermekek nevelését-oktatását. Ebben az időben, 4 épületben, 5 tanteremben folyt az oktatás, 8 tanító alkalmazásával. Az iskola közel 25 évig működött szétszórt tantermekben, amikor is 1976-ban átadták az öt tantermes új iskolát. 1977/78-as tanévben komplex intézményrendszert hoztak létre, az Általános Művelődési Központot, melynek egyik tagintézménye volt az általános iskola. Ebben az időszakban mindez jelentős fejlődésnek számított, korszerű épületben, tárgyi eszközberuházással, szervezeti átalakulással. Sajátos komplexitás alakult ki, külön-különlévő telephelyekkel, egységes elvekkel, együttmunkálkodással, amely minőségi változást is hozott magával. Az ÁMK ezen belül az iskola felvállalta komplexitással együtt járó plusz feladatokat, a település lakosságának kulturális-közművelődési alapellátását. Az Általános Művelődési Központ intézményegységeként december 31-ig működött az általános iskola. Az egerfarmosi iskola működéséről az 1900-as évek elejéről őrzünk hivatalos adatokat és dokumentumokat. A szétszórtság megfelelő befogadóképességű épület híján itt is jellemző volt ig 8 évfolyamos iskolaként működött, mint önálló intézmény től 1991-ig már csak az alsó 4 évfolyam maradt a településen, számukra a 70-es évek elején épült új iskola adott otthont, az intézmény pedig a mezőszemerei Általános Iskola tagintézményévé vált. Önállóságát 1991-ben kapta vissza, de megfelelő gyermeklétszám híján továbbra is csak alsó tagozattal január 1. óta intézményünket a Mezőtárkány- Egerfarmos Intézményfenntartó Mikrotársulás működtette, az állami fenntartásba vételtől a tagintézményi státuszunk továbbra is fennáll. Mezőtárkány és Egerfarmos község Heves megye társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települései közé tartoznak. Mezőtárkány lakossága1700 fő körül mozog, Egerfarmosé 700 fő körül. Busz, vonat járatok ritkák. Munkalehetőség helyben kevés van, a szakképzett dolgozók a környező városokba járnak el. A képzetlen és tartósan munkanélküli embereknek a közmunka programmal segítenek. A gyermeket nevelő családok döntő többsége szerény körülmények között, egyik hónapról a másikra él. Az elmúlt években jelentős erőfeszítést tettek a helyi önkormányzatok a települések fejlesztésére, melynek eredménye a köznevelési intézmények állapotán is jól látható. 7

8 Mezőtárkány és Egerfarmos kis település, a gyerekek az óvodáskortól együtt nőnek föl, de jellemzően befogadnak minden máshonnan érkező, vagy valamilyen problémával küzdő tanulót is. Tanulólétszámunk Egerfarmossal együtt jelenleg 185 fő. Minden osztályfokon nagyon heterogén a tanulói összetétel. Egy osztályban nevelkednek sajátos nevelési igényű, beilleszkedési-, magatartási-, tanulási nehézséggel küzdő, roma, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek. Iskolánk fogad enyhén értelmi fogyatékos és pszichés fejlődési zavar miatt tanulási zavarral küzdő tanulókat, jelenleg van autista és középsúlyos fokban értelmi fogyatékos magántanulónk is. Mostanra az átlagos szinten, vagy az átlag felett teljesítő tanulók aránya igen alacsony lett, nagyon eltérő fejlettségű és zömében alacsony szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekek nevelését kell ellátnunk. Tanulóink 28%-a SNI, vagy BTMN, de összességében a gyerekek döntő többsége küzd valamilyen tanulmányait nehezítő hátránnyal, problémával. Jelenleg 22 teljes munkaidős, egy részmunkaidős pedagógus és egy óraadó dolgozik az intézményben. Egyetemet végzett 2 fő, szakvizsgával rendelkezik 5 fő, négyen rendelkeznek tanítói és tanári végzettséggel is, két gyógypedagógus és két fejlesztő pedagógus segíti a munkát. Szakos ellátottságunk jó. Kis létszámú tantestület vagyunk, egy alsó és egy felső tagozatos munkaközösség működik az iskolában. Mezőtárkányon az iskola 1-8 évfolyamos, 212 fő férőhelyes, minden osztályfokon délutáni csoporttal működik. A pedagógusok létszáma 21 fő, három takarító és egy iskolatitkár látja el a feladatokat. Egerfarmoson az iskola 1-4 évfolyamos, 40 férőhelyes, 1 összevont osztállyal működik. Két pedagógus látja el a feladatokat a székhely iskola három pedagógusának óráival kiegészítve. Az immár nyolc évesnek számító társulásban a vezetők, a pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak hozzáértéssel, felelősséggel teszik a dolgukat, közösen, egymás tapasztalataira is építve törekednek arra, hogy megfelelő színvonalon lássuk el a gyermekeink nevelését oktatását. Iskoláink pedagógusai sokoldalú személyiségfejlesztésre törekszenek odafigyelő, hozzáértő szakmaisággal, serkentő környezet megteremtésével, ahol minden egyes diák a képességei szerinti legtöbbet tudja kihozni magából. Az iskoláink természetéből adódik és programjainkból igazolódik, hogy tanulóközpontú intézmény vagyunk. Nem elsődlegesen tantárgyakat akarunk tanítani, hanem gyermekeket. A partnerközpontú intézményi működés folyamatában a legfontosabb partner a gyermek, a szülő. A szülőket a legfontosabb szövetségesünknek tekintjük, hiszen törekvéseink közösek. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor legalább ilyen fontossággal kell kezelni a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. 8

9 3.1.2 Mezőszemerei általános iskola tagiskola: A mezőszemerei tagintézmény Heves megye déli részén Füzesabonytól 15 km-re fekszik. A lakosság száma jelenleg 1236 fő, lassú csökkenést mutat. A rendszerváltást követően a környékünkön, illetve a településünkön elsősorban a mezőgazdasági munkahelyek megszűntével erősen megváltozott a lakosság összetétele. A megüresedő házakba, lakásokba beköltözők iskolázottsága elmaradt a térséget elhagyókétól. Az utóbbi időszakban emelkedett a roma népesség aránya. Többszörösen hátrányos helyzetűek. A családok növekvő része rossz körülmények között él, ezért sok gyermek veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetben indul el a felnőtté válás útján. Ez a helyzet alapvetően meghatározza a településünk, és a térségünk oktatás ügyének helyzetét. Fokozatosan megindult spontán szegregáció a nem roma gyermekek és tanulók más óvodába - iskolába történő beiratkozásával. A munkanélküliség jelentős, ugyanakkor a közmunka programokban résztvevők és családjaik helyzetének átmeneti javulása pozitívan hatott az iskolai nevelőmunkára is, hiszen a szülők rendszeres munkába járása pozitív példa a gyerekinek, miközben a biztos jövedelemhez is jutottak. A családok között kevés azoknak a száma, akik viszonylag jó anyagi helyzetűek, sokukra jellemző, hogy szociális, anyagi problémákkal küzdenek. Ez utóbbiakon úgy igyekszünk segíteni, hogy megpróbáljuk nevelő- oktatómunkánkkal csökkenteni a hátrányokat, segítjük a gyermekek felzárkóztatását. Pályázatok készültek családok anyagi helyzetének és a tanulóink és az intézmény eszköz ellátottságának javítására. Kiemelten fontosnak tartjuk a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztését. Az iskolaépület 1958-ban nyitotta meg kapuit a település tanulói számára. E fontos időszak után 1971-ben a lakosság összefogásával kezdődött meg a tornaterem és könyvtár építése, majd 1996-ban újabb hozzáépítéssel elkészült a központi konyha. A Mezőszemerei Általános Iskola november 28-án ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. A településünk korábban önkormányzati fenntartású egyetlen iskolája, a törvényi változások következtében január 1-jétől az Egri Tankerületi Központ működtetésébe, fenntartásába került át. Ettől az időponttól valamennyi iskolai alkalmazottunk új munkáltatója és közvetlen irányító szerve az Egri Tankerületi Központ lett. Az alapító okirat alapján szeptember 1. naptól iskolánk új neve: Mezőtárkányi Általános Iskola Mezőszemerei Tagiskolája lett. Intézményünkben nyolc hagyományos tanterem van, rendelkezünk tornateremmel, számítástechnika, technika és rajz-interaktív tanteremmel, fejlesztő szobával. Az utóbbi 15 évben elsősorban az iskola belső tereinek átalakítása és korszerűsítése volt a jellemző. Elkészült az iskolai homlokzati üvegfal cseréje, korszerű gázkazánok lettek beállítva az iskola és konyhai épületrészekben, a nagy igénybevételnek kitett alsó folyosó esztétikus lambéria borítást kapott. Új internet hozzáférést is biztosító számítástechnika tanterem és technika tanterem kapott helyet az épületben. 9

10 A sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációs foglalkozásainak megtartásához, valamint a logopédiai ellátást igénylő tanulók szakellátásához, korszerűen felszerelt fejlesztő tanterem kialakítására került sor. A kötelező akadálymentesítés követelményeinek megfelelően elsőként az alsó folyosó átjárójának lépcsője lett átalakítva. Az intézményben elektronikus riasztóberendezés került kiépítésre. Folyamatosan fejlesztettük az iskola audiovizuális és szemléltetőeszköz állományát, a kötelező taneszköz és funkcionális eszközjegyzéknek megfelelően. Az iskolánk audiovizuális és szemléltető eszközökkel jól felszerelt. Vannak interaktív tábláink, rendelkezünk projektorokkal, laptopokkal, megfelelő számú számítógéppel és internet hozzáféréssel. Az iskolában új tanulói rajzasztalok, számítógép asztalok, számítógépek, monitorok, nyomtatók, magnók, fax készülék, laptop, diktafon és sok szemléltető eszköz beszerzésére került sor. Az iskola udvarára három árnyékvető filegóriát építettünk és kosárlabda palánkot állítottunk. Parkosítottuk az udvart fenyőfák és tuják ültetésével. Nagyon sok sporteszközt kaptunk sikeres pályázatok révén. Az Egri Tankerületi Központ támogatása tette lehetővé, hogy a balesetveszélyessé vált kopolit üvegfalat és a könyvtári ablakokat kicseréljük, korszerű hőszigetelt ablakokra. Folyamatban van a földszinten lévő tanulói vizesblokk felújítása és várhatóan a nagyon rossz állapotban lévő esőcsatorna és sablondeszka cserére is lehetőségünk lesz. Az előző vezetői ciklusban meghatározott célok és feladatok jelentős részét elsősorban a nevelőtestület eredményes munkája révén, az önkormányzat, majd a KLIK és jelenleg az Egri Tankerületi Központ anyagi támogatásával és sikeres pályázataink bevételeinek köszönhetően tudtuk megvalósítani. 3.2 A nevelő-oktató munka Pedagógiai alapelvek, értékek, célok Az intézményeinkben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket, értékeket szeretnék érvényre juttatni: iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat, nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből, a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelésre kiemelt figyelmet fordítunk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, személyes példamutatással szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, amely a tanuló elfogadásán, bizalmon, empátián, tolerancián alapszik, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, erkölcsös, önálló életvitelre képesek legyenek, 10

11 törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, diákjaink legyenek képesek a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni, iskolánkban az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás értékei jelenjenek meg, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, pedagógiai munkánkban egyenlő bánásmódot alkalmazunk, figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, a nevelés oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozására törekszünk, a nevelési-oktatási folyamatban a tanulók kompetenciát változatos, korszerű módszerekkel, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon fejlesztjük, a tanulók kompetenciáinak fejlesztését, hátrányainak csökkentését szükség esetén egyéni fejlesztési terv alapján végezzük (egyénileg vagy kiscsoportban), előrehaladásukat háromhavonta értékeljük, a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, egyéni bánásmódra törekszünk, a tanulók számára az életkornak megfelelő követelményeket támasztunk, a diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, a tanulók feladatainak ellenőrzését rendszeresen végezzük és olyan értékelést alkalmazunk, amely a tanulóink fejlődését sokoldalúan biztosítja és a követelményekhez igazodik, a tanuló önmagához mért fejlődését figyelemmel kísérjük és kiemelten értékeljük, a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, a tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, reális önértékelésnek, a megmérettetés igényének, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és az együttműködési képességet, a tanórai és egyéb foglalkozásokon a törekszünk a tanulók motivációs szintjének, órai aktivitásának növelésére, a tanulói együttműködési készség fejlesztésére, pozitív, fejlesztő hatású tanórai légkör kialakítására törekszünk, színes, érdekes ismeretátadásra, élmény-és tevékenység központú tanórák tartására törekszünk, élünk az IKT eszközök, korszerű tanítási módszerek és tanulásszervezési eljárások alkalmazásának lehetőségeivel, színes szabadidő programokkal, tanórán kívüli tevékenységekkel vonzó iskolai élet megteremtését kívánjuk elérni, iskolaotthonos-és napközis csoportok működtetésével minden osztályfokon szeretnénk biztosítani tanulóink számára a sikeres felkészülést, ehhez segítséget nyújtunk. 11

12 Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, törekszünk a szülőkkel való kapcsolataink erősítésére az iskolai programok során igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környező településeken található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében az integrációs program keretében foglalkozunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, így lehetővé téve számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, 12

13 ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, kifejlődik benne a hazafiság érzelemvilága megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel Feladataink a célkitűzések megvalósítása érdekében Az intézményeinkben folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Alapfeladatunk a 6-16 éves korosztályt megtanítani az alapkészségekre, felkészíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, segíteni őket a megfelelő tanulási irány illetve pálya kiválasztásában. A gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztését, képességeinek kibontakoztatását, a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítását széleskörű szabadidős programokkal, tanórán kívüli egyéb foglalkozásokkal is segítjük együttműködve a szülőkkel. Fontos feladatunk a pedagógiai munka színvonalának emelése, a nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, egységes nevelési eljárások, követelmények kialakítása. Kiemelt feladatunk a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása, szociális hátrányaik kompenzálása, esélyegyenlőségük előmozdítása érdekében alkalmazzuk az integrációs és képesség kibontakoztató programot az iskolákban. Iskolánk szakmai munkájának fejlesztését szolgálja a TÁMOP B-13/ Köznevelés az iskolában pályázatban való részvételünk a 2014/2015- ös tanévtől. (2016-tól a projekt a fenntartási szakaszba lépett.) A program fő célja, hogy a tanulók kompetencia fejlesztése eredményesebb legyen. A pályázat előkészítő szakaszában megtörtént az iskolai pedagógiai-szakmai munka jellegzetességeinek, problémás területeinek feltérképezése. A helyzetelemzésben leírt gyökérproblémák megoldására, az iskolai munka eredményesebbé tételére fejlesztési tervet dolgoztunk ki, amelyben rögzítettük a célokat és a feladatokat öt tanévre vonatkozóan. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos 13

14 alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az iskolai testnevelés és sport feladata a szellemi megterhelés ellensúlyozása, a mozgáshiány pótlása. Biztosítani kell a sportolás, versenyzés lehetőségét, a játék örömét, ki kell használni a kirándulások, túrák, táborok pozitív hatását. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Kisgyermekkortól kezdve kapjanak hangsúlyos szerepet a testi és mentális higiénia kérdései, törekedjünk a helyes élet és napirend kialakítására ezzel elősegítve a tanulók szellemi, testi fejlődését és az egészséges életmód kialakulását. 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nevelő-oktató munkánk során nagyon fontos, hogy a szellemi és testi fejlesztés mellett a tanulóknak minél több praktikus ismeret elsajátítására adjunk lehetőséget. Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának a megteremtése és megőrzése. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekben alakuljon ki a szép iránti igény. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. Napközis és tanulószobai csoportok működésével biztosítanunk kell a rászoruló tanulók napközbeni felügyeletét, meg kell teremtenünk a nyugodt tanulás feltételeit. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Nemzeti ünnepek megtartása és községi hagyományok ápolása. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 14

15 3.2.3 Az iskolába való bekerülés előkészítése A tanulók iskolai sikerességéhez már a beiskolázás előtt is hozzá tudunk járulni az óvodaiskola átmenet támogatásával. A sikeres iskolakezdés együttműködést igényel az iskola és a helyi óvoda pedagógusai között, továbbá szükség szerint be kell vonni szakszolgálati segítséget is, pl. a nevelési tanácsadó pszichológiai, vagy pedagógiai vizsgálatát kell kérni. Az óvodának kiemelkedő szerepe van a gyerekek eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó hátrányok csökkentésében. A három település óvodáiban, nagy tapasztalttal rendelkező pedagógusok dolgoznak, kiváló módszertani felkészültséggel foglalkoznak a gyermekekkel. Mezőtárkányban két óvónő tanítói végzettséggel is rendelkezik, egy óvónő nyelv és beszédfejlesztő pedagógus is, a szakszolgálat biztosítja a logopédiai ellátást, szükség esetén gyógypedagógust is foglalkoztatnak. Mezőszemerei óvodában a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását a tagiskola gyógypedagógusa látja el. A logopédiai ellát Az eredményes iskolakezdés érdekében megtörténik a gyermekek DIFER-mérése 4 éves korban. DIFER mérések összehangolása, követő mérések elemzése, ezek alapján a fejlesztések kidolgozása. A mérés az elsős gyermekek esetében megalapozza az egyéni fejlesztési tervek kidolgozását. A mérés eredményére épülő tudatos pedagógiai munkával elősegíthető a sikeresebb iskolakezdés, másrészt láthatóvá válik a két mérés közötti időszak fejlődési üteme. Tevékenységek, programok Az óvoda-iskola átmenet programjaiban résztvevő tanulók, óvodás gyermekek körének meghatározása. A nagycsoportosok látogatása az 1. osztályban, közös foglalkozás. Iskolakóstoló: Ismerkedés az iskolával: nyílt órák- szülők-gyermekek együttes részvételével. Iskola előkészítő foglalkozások a leendő elsős tanítónők vezetésével az óvodában. A leendő 1. osztályos tanító, gyógypedagógus, igazgató helyettes látogatása a nagycsoportban. Megbeszélés az iskola és az óvoda pedagógusai között az iskolába lépő gyermekek körének meghatározása, problémák feltárása céljából. Tájékoztató szülői értekezlet a beiskolázás előtt (iskola ig.h., leendő osztályfőnök részvételével). Közös szabadidős és kulturális rendezvényeken való részvétel (nemzeti ünnepek, karácsonyi rendezvények, színházi előadások, stb) A nagycsoportosok ballagási ünnepsége a leendő tanító részvételével. Az iskolai tanévnyitó ünnepségre a volt óvónők elkísérik az iskolába lépő gyermekeket. Utánkövetés: a volt óvónők látogatása az 1. osztályban (óralátogatás, megbeszélés a tanítókkal) Az óvoda és iskola átmenetet támogató programunkat eredményesnek tartjuk, mert az iskolába lépő gyermekekről sok információt gyűjthetünk a tanév megkezdése előtt, felkészültebben tudjuk fogadni a gyermekeket, ezáltal sikeresebben folytathatjuk az óvoda hátránykompenzáló és esélyteremtő munkáját Alkalmazott módszerek, eszközök, eljárások Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 15

16 Oktatási módszerek kiválasztásában teljes a pedagógusok szabadsága. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a tanulás aktív részvételét is biztosító módszerek a leghatékonyabbak. Tudatosan terveznünk kell a tanulók motiválását, hiszen ez mindenfajta tevékenység kiinduló eleme. Eredményessége sikerélményhez juttatja a tanulókat és a pedagógusokat egyaránt. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - A nevelő személyes példamutatása. - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés, ellenőrzés, ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 3.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 16

17 Pedagógiai munkánk középpontjában a tanulók egész személyiségének fejlesztése áll. Célunk, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tevékenységük során szerzett tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket A tanulók személyiségfejlesztésének kiemelt területei Az erkölcsi nevelés Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A szocializációs folyamat erősítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, elemi állampolgári és a mindennapi életvitel összefüggő, praktikus ismeretek nyújtásával. A tanulás tanítása Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat elsajátításával, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Saját élményű tanuláson keresztül szükséges fejleszteni a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, és környezettudatosság Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A családi életre nevelés Feladata: A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a 17

18 tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. Pályaorientáció Feladata: Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. A testi és lelki egészségre nevelés Feladata: Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A test és lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kifejlesztésével, a mozgáskultúra megalapozásával, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az azt elősegítő szokások kialakításával, az érzelmi élet gazdagításával, az önismeret fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényeinek erősítésével. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Médiatudatosságra nevelés Feladata: A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával. 18

19 A pedagógiai módszerek és a taneszközök megválasztásánál elsődleges szempont az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele, a differenciált fejlesztés, a tanulók egészséges terhelése. A tanulók fejlődésének követése folyamatos, melyet rendszeres értékelés kísér. A TÁMOP intézményfejlesztési pályázat és az iskolai integrációs program keretén belül egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztjük azokat a tanulókat, akik esetében ez indokolt. A fejlesztés eredményét negyedévenként szöveges értékeléssel dokumentáljuk..a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét. Beépülnek a tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. Alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig az osztályfőnöki órák témaköreit A személyiségfejlesztés leghatékonyabb színtere az osztályfőnöki óra Az osztályfőnök figyelemmel kíséri a tanulók iskolai és iskolán kívüli életét, tudomása van rendszeres szabadidős elfoglaltságaikról, egészségi állapotukról, családi körülményeikről. Az osztályfőnök munkájának elsődleges célja, a gyermek személyiségének fejlesztése. Ennek érdekében: ismerje meg tanulói személyiségvonásait ismerje társaik, osztálytársaik között elfoglalt helyzetüket, folyamatosan kövesse azok alakulását fejlessze tanulói önismeretét gyarapítsa erkölcsi fogalom- és normarendszerüket segítse elő a tanulók érvényesülését mind az iskolában, mind azon kívül vállaljon szerepet a tanulók iskolai és iskolán kívüli szerzett tapasztalatainak értelmezésében, feldolgozásában. motiválja és orientálja tanulóit a sikeres pályaválasztás érdekében A tanulói személyiség fejlesztésének fontos színtere a tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Játékosság fokozása az alsó tagozaton, motiváció erősítése érdekében pedagógiai módszereink módosítása, a terhelés igazítása a képességekhez, egyéni képességek figyelembevétele, képességfejlesztés, differenciálás fontossága. 19

20 A főtárgyak csoportbontásban történő oktatása (legalább a tanórák egy részében) több lehetőséget biztosít kognitív képességek fejlesztésére, a gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatására és a tanulás személyre szabottabb irányítására. A mezőtárkányi pedagógusok tanfolyamokon sajátították el a differenciált tanulásszervezést, kooperatív tanulási módszereket, projektoktatást, a tanulás tanítását, a tanulási zavarok és nehézségek felismerését és kezelését, konfliktuskezelést, hatékony tanuló megismerési technikákat, Okoskocka eszközcsalád, digitális tananyagok, interaktív tábla alkalmazását és még sok minden mást, valamint áttértünk a Meixner-féle olvasástanítási módszerre. A módszertani kultúra egységes alkalmazása szükséges a tanulók kompetenciáinak eredményesebb fejlesztéséhez. Ugyanilyen fontos a pedagógusok együttműködése, az egymástól való tanulás lehetőségeinek kihasználása. A tanulói kompetenciák fejlesztésre alkalmas feladatbank létrehozása, folyamatos bővítése és hasznosítása a tanórai és egyéb foglalkozásokon. Az iskola pedagógiai-szakmai munkájának alapját képező nevelési-oktatási módszereket, eszközöket, tevékenységrendszerét áttekintő ötéves fejlesztési tervben rögzítettük az elérni kívánt céljainkat, feladatainkat. A pályázati év befejező szakaszában elkészítettük az öt tanévre szóló projekt fenntartási tervet, az ütemezett feladattervet és a teljesítendő indikátorokat. A projektfenntartási terv a pedagógiai program mellékeltében található. 20

21 3.4 Iskolai egészségfejlesztés feladatai Célok Szeresd egészségedet, mert ez a jelen, Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő! Őrizd szüleid egészségét mert A múltban épül fel a jelen és a jövő. (Bárczi Gusztáv) a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód kialakítását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, az elsősegély-nyújtás alapismeretei, a szexuális fejlődés területén Színterei a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, testnevelés, technika tantárgyak tananyagai b) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: a. testnevelés órák; b. játékfoglalkozások c) Novemberben egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással kapcsolatos vetélkedőt, rajzversenyt, felvilágosító előadást szervezünk az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; d) Tagiskolában évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő-sport nap megtartása a DÖK rendezésében az egészséges életmód, a mozgás és sport fontosságának hangsúlyozásával az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele, egészségügyi vetélkedőn és osztályfőnöki órákon, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. e) Tisztasági hét akció szervezése, ősszel és tavasszal f) Őszi vagy tavaszi kirándulást szervezünk a természetbe, pl. gyalog vagy kerékpárral. g) A KRESZ szabályainak minél alaposabb megismerése, gyakorlása. 21