ik.t szám: FPH

Átírás

1 euoa PesT Budapest Főváros Önkormányzata varosfejlesztési Főpolgármester-helyettes valamint Pénzügyi Főpolgármester-helyettes 111mnn111~11~~1mu11H1m11: ~ ik.t szám: FPH tárgy:,a Balázs Mór-terv társadalmi egyeztetési folyamatának lez8rásával kapcsolatos döntések." előkészítő: Városüzemeltetési Főosztály egyeztetésre megküldve: "' A fővárosi Közgyűlés ill!andó bizottsilgainak és lanácsnokainak ELŐTERJESZTÉS a Közgyűlés részére Tisztelt Közgyűlés! A 2001-ben készült Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve (a továbbiakban: BKRFT) első felülvizsgálatát, a Fővárosi Közgyűlés 2009-ben fogadta el (l.29.) számú, és 68/2009. (l.29.) számú határozataival, és döntött a terv rendszeres fe!ülvizsgá!até.ról. A Fővárosi Közgyűlés döntése alapjé.n a BKK Zrt ban felülvizsgálta a BKRFT stratégiai céljait és elkészítette a Balázs Mór-terv (a továbbiakban: BMT) társadalmi egyeztetési változatát, Budapest új közlekedésfej!esztésí stratégiáját. A BKRFT felülvizsgálati anyagához elkészült a terv stratégiai környezeti vizsgálata és a budapesti fenntartható mobilitás-tervezés módszertana!s. A Fővárosi Közgyűlés 1124/2014.(Vl.30.) és (Vl.30.) számú határozataival elfogadta a Balázs Mór-terv BKK által kidolgozott társadalmi egyeztetési változatát, illetve felkérte a főpolgármestert, hogy a fenntartható városi mobilitás tervezési tematika szerint folytassa a megkezdett stratégiai tervezési folyamatot és a társadalmi egyeztetés után nyújtsa be a Balázs Mór-tervet közgyűlési jóváhagyásra. A hivatkozott közgyűlési határozat értelmében a BKK második félévében lefolytatta a terv társadalmi és intézményi egyeztetését. A BKK az egyeztetésekhez elkészítette a BMT kommunikációs tervét, mely meghatározta az érintett társadalmi csoportokkal való kapcsolattartás eszközeit és menetrendjét, feladatait, a társadalmi egyeztetésének folyamatát. Az. egyeztetés során mintegy 200 érintett intézmény kapott felkérést a terv véleményezésére: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala - fő tisztségviselők, főosztályvezetők, osztályvezetők közgyűlési képviselők; Kerületi önkormányzatok; Agglomerációs önkormányzatok;

2 Közlekedésfejlesztésben érintett minisztériumok és háttérintézményeik (Közlekedési Koordinációs Központ, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.); EIB; Kamarák Egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia; Civil szervezetek; Hatóságok; Rendőrkapitányságok; Közlekedési vállalatok; Közmű társaságok; Magyar és külföldi partner cégek (tervező, fejlesztő); Szakmai szervezetek. A társadalmi egyeztetésben történő minél szélesebb körű részvétel és a hozzáférhetőség érdekében a terv egyeztetésre szánt változatát közérthető formában, befogadható terjedelmű és formátumú dokumentumként kapták meg a véleményezők. Az. észrevételek fogadására a postai megkeresésen túl, a BKK létrehozott egy weboldalt, elektronikus felületet biztositott a lakossági észrevételek befogadása ( A weboldalon a BKK elérhetővé tette a BMT tervanyagát, a társadalmi egyeztetés részleteit, a tervezés segédanyagait (stratégiai környezeti vizsgálat, ex-ante értékelés, Budapest fenntartható városi mobilitás tervének tematikája, a BMT nyomtatható változatai). A társadalmi egyeztetés részleteiről szóló tájékoztatás egy folyamatosan frissülő hírfolyamon keresztül vált elérhetővé. Az. írásbeli véleménykérésen kívül a BKK több társadalmi egyeztetési fórumot is szervezett, ahol az érintetteknek lehetőségük volt szóban is kifejteni észrevételeiket. A CH4LLENGE kutatásfejlesztési projekt keretében a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen egy fenntartható mobilitás-tervezési kurzuson a BKK lehetőséget teremtett a BMT angol nyelvű társadalmi egyeztetési változatának megvitatására az érintettekkel és a projektpartnerekkel. A BMT társadalmi egyeztetési változatának 2014 augusztusi közzététele után mintegy 4 hónapon keresztül volt lehetőség a tervhez fűzött észrevételek megtételére írásban és szóban. Az észrevételek befogadásának időszaka alatt a különböző csatornákon keresztül 271 írásos véleményben mintegy 1300 észrevétel érkezett a tervvel, illetve a budapesti közlekedésfejlesztési elképzelésekkel kapcsolatban. A beérkezett észrevételek kiértékelésére a BKK szakértői munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport minden írásos észrevételt egy erre a célra létesített adatbázisban dokumentált és értékelt. Az. észrevételek kiértékelése után a szakértök és a BKK érintett szakterületei kidolgozták az 1. sz. mellékletben bemutatott változtatási javaslatcsomagot. A társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek alapján a tervi változtatások javaslatai 4 fő téma köré csoportosíthatók: 1. A BMT tervi, müfaji meghatározásával kapcsolatos észrevételek alapján a szakértői munkacsoport javasolja, hogy a terv címében jelenjen meg az, hogy a társadalmi egyeztetési anyag a fenntartható mobilitás tervezési folyamatnak melyik elemét jelenti. A BMT az SUMP (fenntartható városi mobilitás tervezés) Célrendszer és intézkedések"~re vonatkozó része, de a tervezési folyamat ezzel nem áll meg, hanem a célrendszerre alapozva még 2015-ben elkészül a közlekedésfejlesztési projekteket tartalmazó Közlekedésfejlesztési Beruházási Program". 216

3 2. A társadalmi egyeztetési anyag érdemi észrevételeinek döntő többsége, {mintegy 39 /oa) a Több kapcsolat" budapesti integrált hálózatfejlesztési operatív céllal kapcsolatban érkezett. Ezen belül is kiemelkedő az Közvetlen összeköttetést nyújtó közösségi közlekedési vonalak" intézkedésre érkezett javaslatok 30o/o-os aránya. A társadalmi egyeztetés alapján - túl az elővárosi fejlesztések beépítésén - az alábbi változtatásokat javasoljuk a BMT tovább tervezésénél és a Közlekedésfejlesztési Beruházási Program kidolgozásánál beépiteni a stratégiába: - vasúti alágazatok integrációja és intermodalitása mint cél kiemelése; - az M4 metró nyugati meghosszabbítása hosszútávú fejlesztési elemként kerüljön be; - az M2 metró rákoskeresztúri szárnyvonalát a gödöllői HÉV-vel történő összekötést követő második ütemként javasolt kezelni; - az Észak-Déli Gyorsvasút esetén jelenjen meg az MO autópálya csomópont kialakításának szükségessége, Hl. a csepel-szlgeti lehetséges nyomvonalváltozatok ismertetése. Deklarálni kell, hogy a gyorsvasút déli szakasza közép-, az északi szakasza hosszú távon valósítható meg. - az Újpalotai villamos átvezetése Budára hosszú távú lehetőségként jelenjen meg, amelynek feltételeit biztosítani kell; - a 2-es villamos északi (újlipótvárosi) hosszabbítása törlendő, helyette az Óbudai lakótelep főtengelyén (Szentendrei út, Flórián tér érintésével) vezetett új kapcsolat lehetőségét javasolt megadni, amely a Margit hídon át kapcsolódhat a 2-es vagy a 4/6-os villamoshoz. - a Kőbánya Óhegyet és Újhegyet feltáró villamosvonal, az lnfoparkba vezető villamosvonal, valamint az 50-es villamos vecsési meghosszabbítására vonatkozó javaslat már nem szerepel a teivben. 3. Az intézmények véleményei alapján javasolja a szakértői munkacsoport, hogy a várostérség (Budapest környéki települések) közlekedésfejlesztési igényei mind az infrastrukturális, mind a szolgáltatási beavatkozási területen kerüljön kiegészítésre, hangsúlyosabban jelenjen meg a tervben. 4. A társadalmi egyeztetés során az észrevételek 7o/o-a foglalkozott Budapest city logisztikai kérdéseivel során a BKK a Fővárosi Önkormányzat megbízásából elkészítette Budapest Citylogisztikai Koncepcióját, melynek eredményei alapján a BMT-t több intézkedéssel is javasolja a szakértői munkacsoport kiegészíteni. A javaslatok, elfogadásuk esetén átvezetésre kerülnek a tervben és elkészülhet Budapest első mobilitástervének Célrendszer és Intézkedések" kötete. 316

4 A Balázs Mór-terv társadalmi vitája kapcsán lehetősége volt a véleményezőknek online kérdőív kitöltése révén is hozzájárulni a terv értékeléshez. A kérdőív a BMT weboldalán kapott helyet, mellyel a BKK felmérte az érzékelt közlekedési problémákat, és a terv céljainak elfogadottságát. A kérdőívet két hónap alatt 566 fő töltötte ki. A minta nem tekinthető reprezentatívnak, de jól lefedi, megjeleníti a közlekedés szempontjából releváns, fontosabb érintett csoportokat. A BMT legfontosabb normatív célkitűzését, hogy a budapesti modal splitben a közlekedéstudatos közlekedési módok aránya a jelenlegi 60%-os szintről 80%-ra növekedjen, a válaszadók 87,8% támogatja. Egyetért-e azzal, hogy a környezettudatos közlekedési módok arányát számottevően növeljük 2030-ra? N = % 80,0% 87,8% 60,0% 40,0% % 8,5% 3,7% 0.0% igen nem nem tudom megítélni A véleményezők a BMT céljait kiemelkedően fontosnak ítélték meg (5-ös skálán) 4,5 átlagos értékkel. Az élhető városi környezet és a biztonságos és kiszámítható közlekedés célja egyaránt 4,6 pontot kapott az értékelésben. BMT stratégiai céljainak fontossága 3,5 4,C Éihet6 'iárosi környezet 1 -l 6 61ztonsagoó es kiszám!thato özlekedes Budapest es varcstérsé;}e egyseges kózlekedéss!ervezési és fejlesztési elliek menten m ukö::ljön Minoségi közlekedés a 1óliekvo gaz:lasa91 teljesítmény es a mur.kahelytere1tés e éreséhez N= 558, 555, 557, 549 A BMT közlekedés-specifikus céljai esetében az értékelések átlaga szintén magas, 4, 15-ös értéket vett fel. A legfontosabb operatív célok az összehangolt közúti és közösségi közlekedési hálózatfejlesztés, valamint a környezetbarát járművek alkalmazása. 4 / 6

5 A felmérés eredményei egyértelműen igazolják, hogy a tervezés során azonosított, strukturáltan megfogalmazott problématérkép fontos és valódi tényezőket azonosított, a véleményezők kis szórás mellett általában lényegesnek tartották a megfogalmazott közlekedési problémákat. A célok esetében még erősebb volt az értékelés, és alacsony a szórás: a véleményezők alapvetően támogatják a megfogalmazott célokat. Mindez alátámasztja azt a feltételezést. hogy a Balázs Mór-tervben megfogalmazott célrendszer számíthat az érintettek támogatására. Az előterjesztés 1. sz. mellékletében található változtatási javaslatok elfogadása után a legfontosabb, többször előforduló kérdések szakértői válaszait illetve a kérdőív kiértékelésének ismertetését egyesített közlemény formájában a terv weboldalán teszi közzé a BKK, és a partnereknek levélben is megküldi. A fenntartható városi mobilitás tervezés elvének gyakorlati alkalmazásával olyan fejezet kezdődött a budapesti közlekedéstervezésben, amellyel a város szerkezetére, életére nagy kihatással lévő fejlesztések egymással összhangban, egymás hatásait erősítve kerülnek előkészítésre és megvalósitásra. A mobilitás tervezés feladataira a Fővárosi Közgyűlés 297/2014. (11.26) számú határozatában elfogadott, a Budapest Főváros Önkormányzata és a BKK Zrt. között közlekedésstratégiai tervezés érdekében létrejött Fejlesztési Megállapodásban biztosított forrást. A Balázs Mór-terv végleges célrendszerének és intézkedéseinek elfogadása után, a következő tervezési lépcső a BMT Közlekedésfejlesztési Beruházási Programjának kidolgozása, melyhez a BKK megkezdte a BMT-hez kapcsolódó hatáselemzési és értékelési, illetve programozási módszertanok kidolgozását. Ennek megfelelően tehát jelen előterjesztés konkrét pénzügyi kötelezettségvállalást nem jelent. A hatáselemzésl és értékelési módszertan kidolgozásának célja, hogy a BMT cé1rendszeréből levezethetően meghatározza a vizsgálandó indikátorokat, az azok méréséhez szükséges adatok beszerzésének és feldolgozásának módját, illetve az értékelés és jelentéstétel rendszerét. A tervezési munka kiterjed a fővárosi közlekedési stratégiai tervezési folyamat előrehaladásának gondosan kidolgozott, jól értelmezhető indikátorrendszerrel való követésére (monitoring) és a vizsgálati eredmények tervezési folyamatba történő visszacsatolására második félévében hozzáférhető lesz a (rendszeresen frissülő adatbázissal rendelkező) fővárosi Egységes Forgalmi Modell, amely a stratégiaalkotási, programozási munka eszköze, és a hatáselemzési és értékelési munka támogatására is alkalmas. Az összegyűjtött információk kiértékelő visszacsatolása lehetővé teszi a stratégia teljesülésének számszerüsített értékelését, a kitűzött céloktól való esetleges eltérés felismerését és lehetőséget ad bizonyos korrekciók végrehajtására a megvalósítás folyamatában, valamint a stratégiai célok pontosabb megfogalmazásában. A programozási módszertan feladata a már előzetesen vizsgált projektek, valamint új projektötletek rendszerbe szervezése, és a mindenkori közlekedésfejlesztési stratégia reális, középtávon végrehajtható programjának megalkotása. A programozási munka eredménye a mindenkori projektek szakmai, valamint várospolitikai szempontok alapján történő rangsorolása és kategorizálása. A mobilitás-tervezési folyamatnak ezzel a tervezési fázisával a fővárosi közlekedési ágazat felkészül a as európai uniós finanszírozási ciklusra, és rendelkezésre á!lnak a célrendszer alapján javasolható projektek. Az egyes projektek megvalósítása egyedi közgyűlési döntést igényel. A jelen előterjesztés alapján kérjük a Tisztelt Fővárosi Közgyűlést a következő határozati javaslatok elfogadására. 516

6 Határozati javaslat A Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy: 1. elfogadja a Balázs Mór-terv társadalmi egyeztetéséről készült tájékoztatást és egyetért az előterjesztés 1. sz. mellékletében a Balázs Mór-terv Célrendszer és lntézkedések"-re vonatkozó változtatási javaslataival. határidő : felelős: azonnal Tarlós István főpolgármester 2. felkéri a BKK vezérigazgatóját, hogy a bemutatott változtatási javaslatok tartalmi átvezetésével véglegesítse a Balázs Mór-terv Célrendszer és Intézkedések" magyar és angol nyelvű változatát és a as időszakra tervezett fejlesztési projektek finanszírozása érdekében nyújtsa be a támogató szervek felé. 3. határidő : felelős : Dr. Dabóczi Kálmán a BKK vezérigazgatója felkéri a BKK vezérigazgatóját, hogy a véglegesített Célrendszer és Intézkedések" alapján, készítse el a Balázs Mór-terv, 2020-ig megvalósítani tervezett projekteket tartalmazó Közlekedésfejlesztési Beruházási Program"-ját. határidő : felelős : Dr. Dabóczi Kálmán a BKK vezérigazgatója Határozathozatal módja: egyszerű szótöbbség. Budapest, június.r Láttam: LUI JUN l eneczey Balázs dr. főpolgármester-helyettes >6.tr mellékletek : Változtatási Javasl atok a Balázs Mór-terv végl egesíté,_=--..._ 6 16