ÚJPESTI BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: Testnevelés elmélet 2018/2019. Tanév

Átírás

1 ÚJPESTI BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: Testnevelés elmélet 2018/2019. Tanév

2 A testnevelés elmélet: a testnevelésre (és a sportra) vonatkozó általános ismeretek tudománya A testnevelés elmélet olyan elméleti ismeretek összessége, amelyek elsősorban a testnevelés egészére vonatkoznak, de alapismereteinek nagy része a sport területére is érvényesek. Tárgya és feladata a két testkulturális tevékenységi terület alapfogalmainak és alapvető társadalmi összefüggéseinek tisztázása, bemutatása. Feladata továbbá, hogy a sporttudományi alapképzések területén hozzájáruljon a testneveléssel, a sporttal kapcsolatos pedagógiai tudás megalapozásához, és a pedagógiai szemléletmód formálásához. A testnevelés elmélet olyan elméleti ismeretek összessége, amelyek elsősorban a testnevelés egészére vonatkoznak (Magyar, 1996), de alapismereteinek nagy része a sport területére is érvényesek. Legfőbb feladata a testnevelés és részben a sport alapfogalmainak tisztázása és e két terület alapvető társadalmi kérdéseinek, illetve összefüggéseinek bemutatása. A viszonyítási alap tehát a testnevelés. A testnevelés és a sport a testkultúra két alapvető tevékenységi területe, amelyek sok azonosságuk mellett egyre több különbséget is mutatnak. A kultúra, illetve a testkultúra fogalmak a testnevelés és a sport számára egyaránt kulcsfogalmak. A játék- és sportműveltség kifejezések, egyazon jelentéssel, ugyanolyan jelentőséggel bírnak a testnevelés és a sport berkeiben is. Sport, egészség, játék A sport célértékei között az egészség kiemelt helyet foglal el. Hogyan értelmezzük napjainkban az egészséget? Az ismert WHO meghatározás szerint az egészség (well-being), nemcsak az emberi szervezet betegségtől és gyengeségtől való mentességét, hanem a teljes testi, mentális és szociális jólétet jelenti (WHO, 2002). A korszerű gondolkodás tehát az egészséget testi, lelki és szociális egyensúlyként, harmóniaként értelmezi. Biológiai szempontból ez a dinamikus egyensúlyi állapot az egészséges ember szervei és szervrendszerei, valamint az emberi szervezet és környezete között áll fel. Pszichológiai aspektusból nézve akkor egészséges valaki, ha személyiségének dinamikus működési egyensúlyát tartósan képes biztosítani. Ehhez alkalmazkodnia kell az őt körülvevő természeti (éghajlat, időjárás, higiéniai és táplálkozási körülmények, stb.) és társadalmi (az együttélés szabályai, szokásrend, munkával, családdal, nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások, stb.) környezethez. Minél szilárdabb ez az egyensúly, annál egészségesebb a személyiség. A mozgásos tevékenységek egy speciális formája a sport. Egyes meghatározások a legtisztább értelemben vett játékként amely tevékenység az embert (homo ludens, azaz a játszó ember) alapvetően jellemzi értelmezik. Valóban minden megtalálható a sportban, ami a játékot jellemzi: legtöbbször (bár nem kizárólag) szabályhoz kötött, versengésre alapul; a valóságból kilépő, szabályozott ugyanakkor folyamatosan változó világban működik; állandó lehetőséget ad az újításra, innovációra. A megfelelő mennyiségű és intenzitású sporttevékenység hozzájárul az egészséges testi fejlődéshez. Hiányában sem a csontrendszer, sem az izomzat, de a belső szervek, sőt az agy és az idegrendszer sem fejlődnek a kívánatos mértékben. Természetesen egy testi vagy szellemi értelemben fejletlen ember hátrányba kerül az alkalmazkodási versenyben, ami az egészség fenntartását jellemzi. A sportos (mozgásgazdag) életmód a testi egészség fenntartásához minden életkorban elengedhetetlen. Gondoljunk csak a mozgásszegény életmódból fakadó népbetegségekre, mint a kóros elhízás, a magas vérnyomás, vagy a csontritkulás. 2

3 De legalább ilyen mértékű a sport hatása a lelki és szociális egészségre, hiszen a sportolás jelentős mértékben hozzájárul önmagunk megismeréséhez, és hiteles önismeret birtokában önértékelésünk is valós helyére kerül. A sport számtalan lehetőséget nyújt a tevékeny életre, kezdeményezésre, aktivitásra és fontos szerepet tölt be az emberek közötti kapcsolatok kialakításában, ápolásában is. Egy sportoló csoportban, vagy csapatban mindenki megtalálhatja a leginkább személyiségére és képességeihez szabott pozíciót. Az egyénfejlődésének megfelelően ezek a pozíciók változtathatók, ami pozitív hatással van a lelki egészségünkre. A fizikailag is aktív közös tevékenység kialakítja a közösség tagjaiban az elfogadottság, a baráti közösségbe tartozás érzését, fejleszti a kapcsolatteremtő és konfliktusmegoldó képességet, a szolidaritást, a toleranciát. A sport tehát egyaránt pozitív hatással van az egészség testi, mentális és szociális összetevőire. Az iskolai sport tanórai és tanórán kívüli feladatai között említettük a testi-lelki felüdülést, kikapcsolódást, mai szóhasználattal rekreációt. A rekreáció nemzetközileg elfogadott értelmezése a szabadidő eltöltés kultúrája. A fogalmat a XX. század életmódja hívta életre, amely igényli a szabadidő olyan önkéntes, örömmel végzett tevékenységekkel való eltöltését, amely a tevékenységet végző felfrissülését, szórakozását és végső soron munkaképességének helyreállítását eredményezi. Egyszóval, társadalmi és egyéni szinten is minőségi életet eredményez. A rekreációs tevékenységek lehetnek szellemiek (olvasás, színházlátogatás, stb.) és lehetnek fizikai tevékenységek is, mint a barkácsolás, a kertészkedés, tánc, túrázás vagy kocogás. Testnevelés A testnevelés szónak két értelmezése elfogadott. Jelöli egyrészt az intézményesített keretek között zajló, tervszerű és céltudatos nevelői tevékenységet. Ehhez a testgyakorlatok, sportágak, mozgásos játékok mozgásanyagát és a hozzájuk kapcsolódó sokféle ismeretet használjuk fel. A testnevelés szűkebb értelmezésében egy tantárgy, sajátos nevelési-oktatási célokkal, műveltségtartalommal (gyakorlati és elméleti!), módszerekkel és eszközökkel. Speciális tartalma önálló kulturális érték, melynek elsajátítása, sőt az elsajátítás színvonala életünk végéig befolyásolja az életminőségünket. Sajátos értékei és a személyiségre gyakorolt kiemelkedő hatásai révén hangsúlyos szerepet tölt be a testi nevelés feladatainak megoldásában. A testnevelés tantárgy speciális tantárgy több szempontból is. Már az órák helye (tornaterem, szabadtéri sportlétesítmények, uszoda vagy szükség esetén lépcsőház, park, stb.) is különbözik a tanteremi órákétól, mint ahogy az is megszokott, hogy a testnevelés órára sportfelszerelésbe öltözünk. A különböző mozgásformák, sportok, játékok tanulása, gyakorlása állandó mozgást, a tevékenység minden fázisában aktív részvételt igényel. Az óra csak akkor lehet sikeres és balesetmentes, ha folyamatos a résztvevők (tanuló és tanuló, tanulók és tanár) együttműködése. Speciális a testnevelésben az is, hogy az eredményről azonnali visszacsatolás érkezik (sikerült/ nem sikerült). A testi nevelés és a testnevelés tantárgy tartalmait aszerint gondoljuk át, hogy mivel járulhatnak hozzá a kulcskompetenciákra épülő kiemelt oktatási-nevelési feladatok megvalósításához. Énkép, önismeret: Az egyén önmagához való viszonyának alakításában meghatározó szerepet játszik az önértékelés, és az önkontroll. Az egészséges önbizalom alapja is a helyes önértékelés. A testi nevelés elméleti és gyakorlati ismereteivel hozzásegít saját képességeink (testi, értelmi, pszichés) megismeréséhez, lehetővé teszi a képességek feletti kontrollt, mint ahogy a képességek fejlesztését is. A mozgásos tevékenységek sajátos tulajdonsága, hogy aktív 3

4 tevékenységet kívánnak, és a tevékenység eredményességéről azonnali visszajelzés érkezik (lásd keretes rész), ami növeli az önállóságot és a realitásoknak megfelelő felelősségvállalás képességét is. A társadalom joggal várhatja el, hogy a testnevelés a testkultúra műveltségtartalmának közvetítésével járuljon hozzá a művelt ember formálásához; oktatási folyamata szolgálja az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődést, az egészség megszilárdítását; a motoros oktatás eszközeivel és lehetőségeivel neveljen a munkavégzésre testileg lelkileg alkalmas embereket; a mozgásszükséglet kielégítésével és fenntartásával a mozgásos tevékenységek közben átélt élményekkel egy életre szóló elkötelezettséget alakítson ki az egészséges életmód iránt; belső értékeinek értelmet, érzelmeket és akarati tulajdonságokat fejlesztő erejével tanítson meg a társadalmi együttélésre. A testnevelés céljai, feladatai Általános cél, konkrét cél, legkonkrétabb cél. Ezeket a kulcsfogalmakat szeretnénk megvilágítani ebben az alfejezetben. A testnevelés oktatásának céljai a személyiségfejlődésben tervezett változások, amelyek a motoros oktatási folyamat eredményeként valósulnak meg a korszerű testkulturális művelődési anyag feldolgozása során (Kotschy Beáta, 2003 után) A testnevelés műveltségtartalma A testnevelés céljait műveltségtartalma segítségével tudja megvalósítani. A testnevelés műveltségtartalma a mozgásos cselekvéseket, és az intellektuális ismereteket foglalja magában. A mozgásos cselekvések pedig, a testgyakorlatok, a mozgásos játékok és a sportágak jelölésére szolgáló gyűjtőfogalom. Testgyakorlatok A testgyakorlatok konkrétan a következők: természetes mozgáskészségek (amelynek 3 nagy csoportja a hely- és helyzetváltoztató mozgások, valamint a manipulatív mozgások) és mozgásformák (futások, ugrások, szökdelések, mászások, kúszások, egyensúlyozások, emelések, hordások, dobások); a gimnasztikai mozgásanyaga; cél- és rávezető gyakorlatok; a testi deformitásokat javító gyakorlatok. A testgyakorlatok hozzájárulnak a mozgásműveltség fejlesztéséhez, és betöltik a kondicionális valamint a kompenzálás funkcióját is. A testgyakorlatok tudatos és szomatikus tevékenységet jelentenek. Tudatos tevékenység azért, mert mindig valamilyen konkrét céllal alkalmazzuk. Pl.: cél lehet a motoros teljesítőképesség növelése (koordinációs, vagy kondicionális képességfejlesztés); meghatározott sportági 4

5 technika oktatásának előkészítése; lábboltozat erősítése; óvodások, kisiskolások alapvető mozgáskészségeinek fejlesztése; stb. Mozgásos játékok A mozgásos játékoknak jelentőségükre való tekintettel kiemelt szerepet kell kapniuk minden korosztály testnevelésében. Fontosságuk érzékeltetésére felsorolunk néhány olyan feladatot és funkciót, amelyek ellátására különösen alkalmasnak nyilvánulnak. Az iskolai testnevelésben is érvényesülnek a felsorolt biológiai és pedagógiai értékek. De az iskolafok sajátos céljainak megfelelően további értékeivel is számolhatunk. Bővül, és magasabb szintet képvisel az életkorhoz igazított tanulás tartalma. Ebben a sportági technikákat is magába foglaló tanulási folyamatban az ismeretszerzés kiváló eszközeit üdvözölhetjük a mozgásos játékokban, amelyek kisjátékok és testnevelési játékok formáját öltik. Mozgástapasztalatok szerzése, a feladatmegoldó, illetve kombinációs képesség fejlesztése, a technika és taktika oktatása játékosan, nagy hatásfokkal valósítható meg. Az ismeretszerzés mellett a fizikai képességek fejlesztésére is alkalmasak az adekvát, életkorhoz igazított testnevelési játékok. A játék szórakoztató jellege minden ember számára elsőrendű élményforrás. Ezt a lehetőséget a testnevelésnek ki kell használnia. A testnevelés megszerettetése nem csak egy megoldandó feladat, hanem egyéni és társadalmi érdek is egyúttal. Aki megszereti a testnevelést, nagyobb valószínűséggel életvitelébe is beépíti az örömforrásként funkcionáló testedzést, fizikai aktivitást. Így a gyermek/ifjú hallgatóként a felsőoktatás testnevelésében, majd felnőttként az egészségmegőrző rekreációs sporttevékenységében is nagyobb kedvvel és meggyőződéssel vesz részt. A játékok konkrét formái az életkornak megfelelően változnak, a szabályok bővülésével a versengés és a teljesítmény irányába mozdulnak el. A játék még számos most nem ismertetett funkciót és feladatot oldhat meg. Nem hagyhatjuk említés nélkül azt, hogy a játék segíti a tanárt/a foglalkozásvezetőt a tanuló/diák/hallgató/felnőtt személyiségének megismerésében. Mindenki megnyílik, ahogy mondani szokták, leplezetlenül feltárul játék közben. De a játékban résztvevő is megismerheti önmagát: erényeit, hibáit, hiányosságait. Növekszik az önismerete, önbecsülése. Reálisan megítélheti önmaga és mások teljesítményét. Biológiai, pedagógiai, didaktikai, motivációs, személyiségmegismerő/önismereti feladatok és funkciók bontakoztak ki a játékokkal kapcsolatban. Megállapíthatjuk, hogy a játék igazi kincs a testnevelés számára. Ma a sportágak a verseny- és a rekreációs sporttevékenységek céljai és eszközei. Nem lehet eléggé méltatni a testi nevelésben, a testnevelésben betöltött szerepüket. Nevelő hatásuk kiemelkedő minden korosztály motoros, intellektuális, érzelmi és szociális nevelése, fejlesztése terén. Mert az ember legtipikusabb tevékenységeit jelenítik meg szabályok adta keretek között. Egyenlő pályák egyenlő esélyek. Mindenki azonos eséllyel vehet részt a fizikai aktivitást igénylő, tehát eleve energiákat felszabadító, örömélményt nyújtó- tevékenységben. Hozzánk tartoznak és a szabályok adta korlátok között funkcionálva alkalmasak az igazi játékélmény aktív és passzív formáinak kielégítésére. Bizonyos sportágak oktatása már az alsó tagozatban megkezdődhet, és a további években a testnevelés központi tartalmát képezhetik. Tantervi alapismeretek Általánosságban elmondható, hogy az intézményes keretek között megvalósuló testnevelés céljairól, feladatairól és a tananyagok alapvető körének meghatározásáról az 5

6 aktuális kormányzat által kiadottoktatásirányítási dokumentumok, azaz a tantervek illetve programok rendelkeznek. Mi a tanterv? Mi az alaptanterv? Bevezetőnkben tisztáztuk, hogy központilag kiadott tantervek alapján oktatómunka csak az alap- és középfokú oktatási intézményekben folyik. Ennek ellenére, amikor az egyes tantárgyak, jelen esetben a testnevelés elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozunk, megkerülhetetlen feladat a tantervekkel összefüggő fogalmak rövid tanulmányozása. Hiszen a Mit tanítunk? és Kinek tanítunk? kérdésekre tantervi alapismeretek nélkül nem tudunk szakszerű válaszokat adni. Ballér (1997) szerint: A tanterv az oktatás tartalma kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója, az oktatásirányítás eszköze. Általában magába foglalja iskolatípusra, iskolafokozatra, évfolyamokra, osztályokra, műveltségi területekre, tantárgyakra bontva a nevelés-oktatás célkitűzését, óraterveit, tananyagát, követelményeit, a feldolgozás fő módszereit, eszközeit. Iskolai testnevelés Az iskolai testnevelés céljait napjainkban az alaptantervek fogalmazzák meg. Az alaptantervekről szólva örömmel állapítottuk meg, hogy gazdag, sokoldalú és árnyalt megfogalmazásban jelenítik meg a testnevelés valóságos, belső értékeit. Ez nagyon fontos, mert egy műveltségterülettel kapcsolatos célokat a bennük levő értékek alapján lehet megfogalmazni. Minél gazdagabb egy értékrendszer annál fontosabb társadalmi igények és szükségletek kielégítésére szolgálhatnak. Az igencsak kívánatos személyiségjegyeket felsorakoztató célrendszerből kell az egyes életszakaszra érvényes konkrét és funkcionális célokat, azaz megoldandó feladatokat meghatározni. (kezdő szakasz: 1 4. osztály; alapozó szakasz: 5 6. osztály; fejlesztő szakasz: 7 8. osztály; általános műveltséget megszilárdító szakasz: osztály; általános műveltséget elmélyítő szakasz: osztály). Az alaptanterv az alapelvek és célok fejezetben átfogó és valós képet ad a testnevelés és sport műveltségterület legfőbb személyiségfejlesztő értékeiről. Így kitér a kognitív képességeket, a mentális, a szociális és fizikai egészséget, a motoros kultúrát fejlesztő hatásaira. 6