GYERMEKEINK BIZTONSÁGÁÉRT A BIZTONSÁGOS GYERMEKKORÉRT

Átírás

1 APÁTFALVA KÖZSÉG BŐNMEGELİZÉSI PROGRAMJA GYERMEKEINK BIZTONSÁGÁÉRT A BIZTONSÁGOS GYERMEKKORÉRT A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája öt pioritást jelölt ki feladatként:

2 Gyermek és fiatalkori bőnözés csökkentése A városok biztonságának fokozása A családon belüli erıszak megelızése Az áldozattá válás megelızése, az áldozatokat segítı eszközök kialakítása Bőnismétlés megelızése E feladatok teljesítésének záloga a társadalom legszélesebb rétegeivel való partneri viszony kialakítása. A stratégia azokra a területekre összpontosít, amelyeken remélhetı és megvalósítható a lakóhelyi közösségek, a különbözı intézmények, hatóságok, civil szervezetek, vállalkozások együttmőködése. A közösségi bőnmegelızés a bőncselekményeket lehetıvé tevı okok felismerésére, visszaszorítására, a bőnalkalmak csökkentésére és az áldozattá válás veszélyének elkerülésére irányul. A Gyermekeink biztonságáért, a biztonságos gyermekkorért program célja, hogy összehangolja a gyermek- és ifjúságvédelemben érintett szervezetek munkáját azért, hogy a bőnüldözés, a gyermek- és családvédelem, a szociálpolitika, az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás- és településpolitika területén hatékonyabban érvényesüljenek a bőnmegelızési szempontok. A megelızés érdekében tett intézkedések legfontosabb területei: Bőnalkalmak csökkentése Környezeti tényezık hatásának csökkentése Áldozati kockázat csökkentése Emberek biztonságérzetének növelése Jogkövetés terjesztése, a konfliktusok erıszakmentes megoldásának hirdetése. A Gyermekeink biztonságáért, a biztonságos gyermekkorért bőnmegelızési program a fenti prioritások közül a gyermek- és ifjúkori bőnözés megelızésére, e korosztály áldozattá válásának megelızésére és a családon belüli erıszak megelızésére irányuló intézkedések kidolgozására vállalkozik a társadalmi bőnmegelızés szereplıi között. A bőnözés Magyarországon a rendszerváltás óta robbanásszerően növekedett. Az ismertté vált bőncselekmények többsége a lakosság vagyon- és személyi biztonságát közvetlenül sérti, az életminıséget kedvezıtlenül befolyásolja. E folyamatot nem követte a társadalom és az állampolgárok önvédelmi mechanizmusainak kifejlesztése. A jó közbiztonság nem valósítható meg kizárólag a bőnüldözés és a büntetı igazságszolgáltatás hagyományos, garanciákban gazdag rendszerében. A közbiztonságot ugyan javítja a bőnüldözés teljesítményének nevelése, szükség van azonban olyan, a társadalmat ösztönzı és mozgósító programok, technikák intézményesítésére, amelyek a nagy- és kisközösségek, az intézmények, a gazdasági szereplık és az állampolgárok önvédelmi képességét, bőnözéssel szembeni védettségét fokozzák. A korszerő társadalmi bőnmegelızési stratégia a társadalom önvédelmi képességeit fokozó, államilag vezérelt, illetve támogatott szakmai és civil mozgalom. Olyan célkitőzések összessége, amelyekkel mérsékelni kell a bőncselekményeket elıidézı okok hatását, csökkenteni kell a sértetté válás veszélyét, növelni az egész közösség biztonságát, ezáltal javítani az élet minıségét és egyben az emberi jogok érvényesülését. 2

3 A társadalmi bőnmegelızési stratégia akkor hatékony, ha a helyi társadalompolitika részeként valósul meg. Meg kell találni a kistérségi települési bőnözés kihívásaira a helyben hatékony megoldásokat. A helyi hatóságoknak és intézményeknek folyamatosan együtt kell mőködniük a civil szervezetekkel, egyházakkal, az üzleti és gazdasági élet szereplıivel és az állampolgárok kisközösségeivel. Tartós és kedvezı eredmény csak akkor várható, ha minden közösségben egyidejőleg alkalmazzák a bőnokok hatását csökkentı, a sértetté válást befolyásoló és a bőnalkalmak számát redukáló intézkedéseket. Az egyes területek kihangsúlyozása csak rövid távú és megtévesztı eredményre vezetnek. A közterületen például kizárólag bőnalkalmak csökkentésére irányuló programok rövid idın belül látványos sikereket hoznak ugyan, de a tapasztalatok szerint ezek a bőnelkövetés más területeire való átterelésre alkalmasak. A bőnügyi statisztika csak a hatóság tudomására jutott bőncselekményekrıl és a felderített bőnelkövetıkrıl tájékoztat. A lakosság közbiztonsággal kapcsolatos véleményét azonban számtalan más tényezı is befolyásolja, többek között a bőnüldözı hatóságok iránti bizalom, a munkájuk eredményességérıl való vélekedés. Figyelembe kell venni azt is, hogy a társadalom közösségeinek igen eltérı a bőncselekményekkel kapcsolatos tőrıképessége. Ez bőncselekmény-típusonként is változik. Van olyan közösség, amelyben az utca rendezetlensége, az engedély nélküli árusítók, a biztonság kockázati tényezıjeként számít. Stratégiai célkitőzésként az életminıséget javító közbiztonság megteremtését, a bőnözés csökkentését jelöljük ki. Ezek az alábbi átfogó célkitőzésekre bonthatók: Apátfalva község biztonságának javítása. A bőnmegelızés a kistérség integrált részévé váljon. Partnerség megteremtése a társadalmi bőnmegelızés kistérségi szereplıi között. A Gyermekeink biztonságáért, a biztonságos gyermekkoriért program célja: A gyermek- és fiatalkori bőnözés megelızése. A település biztonságának fokozása. A családon belüli erıszak megelızése. A gyermek- és fiatalkorúak áldozattá válásának megelızése. A fiatalok bőnismétlésének megelızése. Apátfalva község a makói kistérség 17 településének egyike. 8,5 km-en a magyar-román államhatár határolja és keresztülhalad rajta az E-68-as számú nemzetközi fıközlekedési út, amely a Balkán kapujához, a nagylaki határátkelıhöz vezet. A község lakosságának a száma 3353 fı, ebbıl 1-2 % román, 12 % cigány származású. Országos átlagot meghaladó a munkanélküliek és járadékosok száma. Makó térsége az ország bőnügyileg közepesen fertızött területei közé tartozik. Az ismertté vált bőncselekmények száma 1998 óta csökkenı tendenciát mutat. Struktúrájában meghatározó a vagyon elleni deliktumok aránya. A gyermek- és fiatalkorúak túlnyomó többsége vagyon elleni bőncselekményt követ el. Ugyanakkor az erıszakos és garázda bőncselekmények körében jelentıs az azonos korosztály elkövetıi általi fenyegetettség. Az ismertté vált fiatalkorú elkövetık döntı többsége olyan hátrányos helyzető, családi környezetbıl származik, ahol a szegénység, a munkanélküliség és 3

4 a napi szociális problémák meghatározó élményt jelentenek. Szüleik többsége segéd-, kisegítı vagy betanított munkás foglalkozású vagy munkanélküli. A gyermek- és fiatalkorú bőnelkövetık jelentıs része nem dolgozik és nem is tanul. A végrehajtási feladatok megvalósításába be kell vonni az önkormányzati intézmények vezetıit, a védınıket, a háziorvosokat, a kisebbségi önkormányzatot, a polgárır egyesületet és a rendırırsöt. 1. Felkészülés az iskolakezdésre Iskolák környékének közlekedési ellenırzése. A következı tanév bőnmegelızési programjának ütemezése. 2. Bőnalkalmak csökkentése Bőnözési térkép készítése és értékelése a gyermek- és fiatalkorú bőnüldözésrıl. Gyülekezıhelyek ellenırzése. Fiatalok által látogatott közösségi életterek ellenırzése. Fiatalok által látogatott szórakozóhelyek átfogó ellenırzése. Javaslatok a veszélyeztetı helyek korlátozására. Szignalizáció 3. Környezeti tényezık hatásának csökkentése Kortárs segítı csoportok létrehozásának támogatása. Ifjú polgárır csoport szervezése. Családon belüli erıszakra utaló jelenségek kutatása. Civil hírlánc aktivizálása. 4. Áldozattá válás kockázatának csökkentése Veszélyazonosítás, áldozati kockázatelemzés, intézkedés az elhárításra. Szabadvizek és illegális főrdıhelyek ellenırzése. Közlekedési témakörében a 2.3. pontok szerint. Forgalomszervezési javaslat. Családon belüli erıszakra utaló jelenségek kutatása. Vagyon elleni bőncselekményekrıl felvilágosítás. Szexuális bőncselekményekrıl felvilágosítás. Médián keresztül felhívás, tájékoztatás. 5. Szabadidıs tevékenység szervezése, támogatása Szabadidıs tömegsport-rendezvények szervezése, támogatása. Ifjúsági- és diákönkormányzatok munkájának támogatása. Nyílt nap a rendırségen gyermekek és fiatalok részére. Iskolanapokon rendırségi bemutató. 6. Felkészítés a nyári szünidı veszélyeire 4

5 Ovizsaru Program folytatása. Napközis munkaközösség-vezetık felkészítése. Tantestületi tájékoztatók a tanárok felkészítésére. Osztályfınöki órákon drog- és bőnmegelızési elıadások. Iskolai szülıi munkaközösségek részére drog- és bőnmegelızési elıadások. Határidı: minden év 7. A közremőködık felkészítése, képzése Határidı: külön ütemterv szerint, folyamatos 8. Pályázatok készítése a pénzügyi háttér megteremtéséhez 9. Külsı kommunikáció Együttmőködı partnerek bevonása. A program ismertetése, mozgósítás a médiák bevonásával. Eredmények propagálása. A Térségi Bőnmegelızési Tanács munkájának közzététele. Visszacsatolás A Gyermekeink biztonságáért, a biztonságos gyermekkorért program megvalósulását, a feladatok menet közbeni meghatározását és pontosítását, az eredmények és hiányosságok feltárását negyedévente értékeli, a tanács vezetısége évente a közgyőlés felé beszámol. A Mővelıdési-, Ifjúsági-, Sport és Vallásügyi Bizottság fél évente, a képviselı-testület évente értékeli. Várható eredmények A kisközösségi családi, iskolai kontroll erısítésével a kallódó fiatalok csoportja. A társadalmi integráció feltételeinek, fıleg a gyermekek szocializációs esélyeinek javítása, valamint a marginalizáció és a kirekesztés elleni programok hozzájárulnak a generációk közötti szolidaritás erısödéséhez. Az egészségügyi, a szociális szolgáltatások, az iskola, a rendırırs, a pártfogók és az igazságszolgáltatási szereplık közötti jelzırendszer és együttmőködés kialakítása, valamint az önkormányzatok közötti folyamatos munkakapcsolatok megelızik a veszélyeztetetté és veszélyeztetıvé válást. A gyermekvédelmi jelzırendszer mőködtetése a bőnelkövetés felé sodródó és az áldozattá váló fiatalok számát csökkenti. A családok erkölcsi, szükség esetén anyagi támogatása megerısíti a kisközösséget, annak erkölcsi alapjait. A gyermekek iránti felelısség érvényesítése, a családi felelısség növelése csökkenti a fiatalok körében a deviáns viselkedésformák terjedésének esélyeit. Az önhibájából nem megfelelı szülıi nevelést és gondozást biztosító szülık magatartását szankcionáló eszközök alkalmazása mérsékli a bőnözıi életmód kialakulását. A családon belüli erıszak kezelésére vonatkozó szakmai eljárások és a szervezetek közötti együttmőködések megszakíthatják az erıszak generációs körforgását, átörökítését. 5

6 A környezeti tényezık és a bőnözés közötti összefüggésekkel kapcsolatos információk terjesztése, valamint a lakossági jogsegély szolgáltatás kialakítása segíti a lakosok önvédelmi képességeinek javítását. A potenciális áldozatok felvilágosítása és a megelızés lehetıségeirıl szóló konkrét tájékoztatások, valamint az áldozatsegítı szolgáltatások elterjesztése csökkenti az áldozattá válás esélyét, illetve az ismételt áldozattá válás bekövetkezését. A bőnismétlés megelızését eredményezi a büntetıjogi szankció végrehajtásában a konstruktív intézkedések kombinációja, a képzés, az oktatás, az alkohol- és a drogprobléma kezelésének együttes alkalmazása. A Gyermekeink biztonságáért, a biztonságos gyermekkorért program megvalósulása esetén jelentısen csökkentheti a gyermek- és ifjúkori bőnözést, korlátozhatja a bőnözıi utánpótlás felnövekvését és elısegítheti a jobb életminıséget biztosító közbiztonság megteremtését. Apátfalva, augusztus 21. Szentesi József polgármester 6