BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM CSIHA GYŐZŐ SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 4080 HAJDÚNÁNÁS, BAROSS UTCA 11.

Átírás

1 BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM CSIHA GYŐZŐ SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 4080 HAJDÚNÁNÁS, BAROSS UTCA 11. PEDAGÓGIAI PROGRAM szeptember 01. 1

2 Tartalom I. BEVEZETŐ... 5 I. 1. HELYZETELEMZÉS... 5 I. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK I. 3. TÁRGYI - DOLOGI FELTÉTELEK Teljes épület felújítás eredményei: m2 homlokzatszigetelés (16900db csavar) 1500 m belső ablakkáva javítása festése db nyílászáró cseréje db lámpatest cseréje + 44 db tantermi kapcsoló csere db kazán cseréje, hőközpont átalakítása db radiátor szelepek cseréje, automatikus légtelenítő rendszer db tanulói mosdók teljes felújítása (burkolás, szaniter, ajtó csere) Lány öltőzőben zuhany felújítása öltőzői bojlerek cseréje parkosítás mindkét utcafronton (díszfák, örökzöldek, cserjék, rózsák, magnóliák, füvesítés) Iskola név új helyen előtető átrakása lambéria burkolat és tetőlemezek cseréje I. 4. SZERVEZETI LEÍRÁS - IRÁNYÍTÁSI SÉMA I. 5. ÉRDEKEGYEZTETÉS I Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem fórumai I Az iskolában érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fórumai, az érdekalku mechanizmusa II. NEVELÉSI PROGRAM II. 1. AZ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai I.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK II.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK II Az egészségfejlesztés iskolai céljai,területei, feladatai II Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása II. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK II. 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI II. 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG II Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló II.6.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység II A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység II A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok II Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program II A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység

3 II. 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE II. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI II A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógusok együttműködése II Kapcsolattartás formái a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel II.8.3. A titoktartás II Az iskola és külső közösségek kapcsolatai II. 9. ÁTJÁRHATÓSÁG III Felvétel II Átvétel II.9.3. Beiratkozás II Magasabb évfolyamra lépés II. 10. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK II Intézményi belső vizsgák II Osztályozó, javító, különbözeti vizsga II Érettségi vizsga és választható tárgyai II Szakmai vizsgák III. OKTATÁSI PROGRAM III. 1. ÁGAZATI SZAKKÖZÉPISKOLA (kifutó 2016-tól) III.1.1 Ágazati szakközépiskolai képzés jellemzői (kifutó 2016-tól) III.1.2 Szakközépiskolai ágazati képzés: III.1.3 Szakközépiskolai óraterv, ágazati képzés, felmenő III.2. SZAKGIMNÁZIUM (felmenő szeptember 1-től) III.2.1. Szakgimnáziumi képzés jellemzői III.2.2. Szakgimnáziumi képzés óraterve III.2.3. SZAKGIMNÁZIUM szeptember 1-től III.3. SZAKKÖZÉPISKOLA 3+2 (felmenő szeptember 01-től) III.3.1. Szakközépiskolai képzés jellemzői III.3.2. Szakközépiskolai képzés óraterve III.4. SZAKKÉPZÉSI HÍDPROGRAM III.4.1 Szakképzési Hídprogram jellemzői III. 5. A szakiskolát végzettek középiskolája I II. (11 12.) évfolyam III.6. FELNŐTTOKTATÁS III.6.1. Felnőttek szakközépiskolája osztály III.7. Felnőttképzés Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás IV. HELYI TANTERV IV.1. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE IV. 2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI IV.3. NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI IV.4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI IV.5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, TOVÁBBÁ A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA, JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI

4 IV.5.1 Ellenőrzés, értékelés IV.5.2. A magatartás és szorgalom minősítése IV.5.3. A tanulók jutalmazásának elvei: IV. 6. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA IV. 7. AZ OTTHONI (TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI IV.8. A LEMORZSOLÓDÁS CSÖKKENTÉSÉNEK ESZKÖZEI III. 9. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSULÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN IV A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek NETFIT IV. 10. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Gépészeti ismeretek: V. SZAKMAI PROGRAM V.1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET V.2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK V.2.1. Elméleti és gyakorlati képzés: V.2.2. A szakmai képzés ingyenessége: V.2.3. Felvétel rendje a szakképző évfolyamra V.2.4. Átjárhatóság V.2.5. Szakképzési évfolyamok száma V.2.6. Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon V.2.7. Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon V.2.8. Felnőttoktatás V.2.9. Felnőttképzés V.3. AZ ISKOLÁNKBAN ALKALMAZOTT SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK V.3.1. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÁGAZATI KÉPZÉS (KIFUTÓ 2016-TÓL) V.3.2 SZAKGIMNÁZIUMI ÁGAZATI KÉPZÉS 2016-tól V.3.3 SZAKGIMNÁZIUMI ÁGAZATI KÉPZÉS 2018-TÓL V.3.4. SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKKÉPZÉS 2016-TÓL (3+2 évfolyam) V.3.5 Szakképzési hídprogram V.3.6 Felnőttoktatás V.4. TANTÁRGYI TUDÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDJA V.5. AZ INTÉZMÉNYÜNK HAGYOMÁNYAIBÓL ADÓDÓ SZAKMAI RENDEZVÉNYEK: V.6. MUNKARUHA, MUNKAVÉDELMI CIPŐ: V.6.1. Intézményünk helyi munkaruha szabályzata: V.7. PÁLYÁZATOK: VI. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

5 I. BEVEZETŐ I. 1. HELYZETELEMZÉS A tagintézmény hivatalos elnevezése: Berettyóújfalui SZC Csiha Győző Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Az tagintézmény típusa: szakképző intézmény Irányító szerve és fenntartója: 1011 Budapest, Fő utca Innovációs és Technológiai Minisztérium Költségvetési szerve: Berettyóújfalui Szakképzési Centrum 4100 Berettyóújfalu Eötvös utca 1 Főigazgatója: Pelyhéné Bartha Irén Tagintézményvezető: Pappné Fülöp Ildikó OM azonosítója: Tagintézményi kód: Tagintézmény székhelye: 4080 Hajdúnánás, Baross utca 11. A tagintézmény telephelye: Bocskai utcai telephely 4080 Hajdúnánás, Bocskai utca 29. A tagintézmény székhelyének postacíme: 4080 Hajdúnánás, Baross utca 11. A tagintézmény székhelyének telefon/fax száma: A tagintézmény székhelyének címe: csihatagint@gmail.com A tagintézmény székhelyének honlapja: Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: Nappali tagozaton: Baross utca 11 Bocskai utca 29. Felnőttoktatásban: Bocskai utca fő 96 fő 120 fő Az államháztartásról szóló évi CXV. törvény 8/A -a és a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21 (2) bekezdése alapján - a részleteket szabályozó 120/2015 (V.2) ill. a 146/2015 (VI.12) Kormányrendeletek értelmében- a Nemzetgazdasági Miniszter alapító 5

6 okiratot adott ki a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum létrehozásáról június 15-i dátummal. Fenti jogszabályok alapján az eddig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezeti keretében létező Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, és Szakiskola és Kollégiumból a szakképzés kiválással a Berettyóújfalui Szakképzési Centrumba olvadt be. A működtetési feladatokat a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum látja el. Intézmény rövid előtörténete: A Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Kollégium több mint 350 éves múltra tekint vissza. Működését 1656-ban a debreceni református kollégium partikulájaként kezdte tól 1948-ig nyolc évfolyamos református főgimnáziumként tevékenykedett ban humán - reáltagozatos, négy évfolyamos gimnáziumi formára váltott től szakközépiskolai képzéssel bővült ben a hagyományokat újra felelevenítve nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály indult 30 fővel től egy - majd két technikusképző osztály kezdte meg működését az 13. évfolyamon. A szakképzés átalakulásával 1998-tól két szakmacsoportban - informatika és gépészet történik beiskolázás től indult az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzést a évfolyamon ben került bevezetésre a humán és közgazdaság szakmacsoportos oktatás szeptember 1-jétől a Miskolci Egyetemmel kötött együttműködés keretében az intézményben Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés indult műszaki menedzser, műszaki informatikus, CNC üzemeltetési szakirányokon től iskolarendszeren kívüli felnőttoktatást is folytat az iskola szeptember 1-jétől a szakközépiskolai képzés a nyelvi előkészítő osztállyal bővült. A Csiha Győző Tagintézmény illetve a Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskola jogelődje, a 125. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet 1971-ben vált önálló iskolává. Képzési profiljába könnyű- és építőipari, valamint vasipari szakmák tartoztak. A tanulólétszám állandó emelkedése indokolta, hogy 1986-tól új épületben folytatódjon a nevelő-oktató munka. A társadalmi és gazdasági változások, valamint a vállalati struktúrában bekövetkezett változások szükségessé tették, hogy az iskola minőségi, szemléletbeli fejlődésen menjen keresztül. Ennek eredményeként már a névfelvétel után szakközépiskolai tagozattal bővül az intézmény képzési profilja. Az évek során folyamatosan bővült a megszerezhető szakmai képesítések 6

7 száma, a szakközépiskolában ilyenek az informatika, könnyűipari, faipari, közlekedési és vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportos képzés. A képzés további bővülését jelentette a szakmunkások szakközépiskolájának három éves esti tagozata, mely a 2001/2002-es tanévtől kezdődően felnőttoktatásként működik tovább. Ebben a képzési formában döntő többségben az iskola szakmunkás tagozaton végzett diákjai vesznek részt. A Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával valamint a Szent István Egyetemmel kötött megállapodás keretében indulhatott meg a jogi asszisztens és a titkárságvezetői felsőfokú akkreditált képzés. Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 153/2007. (V. 30.) számú Képviselőtestületi Határozata a Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskolát július 31. napjával jogutóddal megszüntette. A jogutód intézmény augusztus 1-jétől a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium (Hajdúnánás, Bocskai u. 29.) A Csiha Győző Általános, Közép- és Szakképző Iskola megszűnését közvetlenül megelőző hatályos alapító okiratában foglalt valamennyi tevékenysége a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium által ellátásra került alapfeladatok. A vidéki tanulók elhelyezését biztosítja az iskolával július 1.éig közös igazgatásban tevékenykedő kollégium, mely fenti időponttól önálló intézményként a KLIK Debreceni Tankerületének irányítása alatt működik tovább. Az intézmény pedagógiai alapelvei között mindig célként szerepelt a beiskolázási körzet adta lehetőséggel élve nemcsak a tehetséges, jó képességű, de ugyanakkor a hátrányos helyzetű diákok segítése, felkarolása. Az élő versenyszellem kialakítását, az országos versenyeken való eredményes szereplésre történő felkészítést is felvállalja az iskola. A nevelő-oktató munka magas szintű ellátását bizonyítják az évek hosszú során át egyre javuló érettségi és felvételi eredmények. Közel 20 településről érkeznek az iskolába diákok. Az intézmény vonzáskörzete Hajdú-Bihar megyén túl Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is kiterjed. Hajdúnánás városa, ahol az iskola működik, a diákok nem kevesebb, mint 60 %-át biztosítja. A különböző kistelepülésekről eltérő tudás és neveltségi szinttel érkeznek a tanulók. Sokan közülük csonka családban élnek, sok a munkanélküli szülő. Így a tanulói összetétel igen heterogén. Év eleji feladat a szintre hozás és a követelményrendszer elfogadtatása. Az utóbbi évek gazdasági változásai, problémái erősen éreztetik hatásukat. A családok élete zaklatott, így a gyermeküket nevelő szülők mind az oktatás, mind a nevelés terén fontos szerepet szánnak az iskolának, igénylik a sokoldalú együttműködést, a maximális segítségnyújtást. 7

8 Az intézmény rövid jelene Az osztálylétszámok indításukkor igazodnak a köznevelési törvényben előírt minimális létszámokhoz. A tanulócsoportok minimális létszáma 6 fő, maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka. Az iskola Hajdú-Bihar megye északnyugati részében a szakképzés terén meghatározó szerepet tölt be. Az iskola képzési struktúrája - a pedagógusok, szakoktatók felkészültségének köszönhetően rugalmasan igazodik a régióban működő vállalatok, gazdasági társaságok és a szülők igényeihez, elvárásaihoz. Az iskolában olyan iparágakhoz kötődő szakképzés folyik, amelynek van jelene és lesz jövője. A szakmák gyakorlati képzése iskolai tanműhelyekben, valamint a térség vállalatainál és vállalkozóinál folyik. A szakközépiskolában az elmélethez szorosan kapcsolódó gyakorlatok a tanműhelyi előírásokat és szakképzési törvény előírásait megtartva csoportbontásban kerülnek oktatásra. A szociális szolgáltatások, gépészet, közlekedés- gépész, közgazdaság, informatika valamint a vendéglátás-turisztika szakmacsoportokban az informatika, az idegen nyelv, a 9. évfolyamtól a es tanévtől felmenő rendszerben a magyar nyelvtan oktatása csoportbontásban folyik. Szakközépiskolai szakképző évfolyamokon - gépgyártás-technológiai technikus, - turisztikai szervező, értékesítő, - vállalkozási és bérügyintéző - kisgyermekgondozó és nevelő - autószerelő szakmákat sajátíthatnak el a tanulók. Az intézményben végzett tanulók jó alapokat szereznek a munkába álláshoz, a tehetségesebbek a felsőfokú tanulmányokhoz. A szakiskolai szakképző évfolyamokon 3 éves képzésben oktatott szakmáink: asztalos eladó épület és szerkezetlakatos festő, mázoló és tapétázó 8

9 gépi forgácsoló hegesztő kőműves szociális gondozó és ápoló Szakképzési HÍD program keretében az alábbi rész-szakképesítések megszerzése lehetséges: kerti munkás faipari gépkezelő Felnőttoktatás esti tagozatos képzésében tanulható szakmák az intézményben: asztalos CNC gépkezelő eladó hegesztő kisgyermek gondozó,- nevelő kőműves pedagógiai- és családsegítő munkatárs pénzügyi és számviteli ügyintéző szárazépítő vállalkozási mérlegképes könyvelő Az iskola az egyedüli tiszta profilú szakképző intézmény a városban. Nemcsak helyben, hanem regionálisan is jelentős az oktatott szakmák - ezek között a hiány szakképesítések aránya- és a létszám vonatkozásában egyaránt. A bejáró tanulók aránya 32 %. Az óratervi órák száma kitölti a köznevelési törvényben meghatározott kötelező órakeretet és a szabadon tervezhető órakeret nagy részét. Az utóbbi órakeret további részét - összhangban a pedagógiai program korábbi fejezeteivel - tanórán kívüli foglalkozásokra veszi igénybe az iskola. A pedagógiai program eredményes megvalósítása érdekében, különös tekintettel az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás alapelvére, a szabadon felhasználható órakeret növelésével él az intézmény. Így meg tudja valósítani a lemaradók felzárkóztatását, iskolában tartását. 9

10 I. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Berettyóújfalui SZC Csiha Győző Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája a es tanévében a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum által biztosított dolgozói létszám 55 fő. Pedagógiai vagy szakmai képesítéssel 42 fő végezhet főállásban nevelő-oktató munkát. Valamennyi intézményben dolgozó pedagógus rendelkezik a munkájához szükséges megfelelő képzettséggel, végzettséggel. Egyéb munkakörben a főállású foglalkoztatottak száma 13 fő. Ebből a nevelő oktató munkát közvetlenül segítők iskolatitkár 1 rendszergazda 1 gazdasági dolgozó: 2 raktáros- gondok : 2 technikai dolgozó: 7 Az ügyviteli dolgozók az adott munkakör ellátásához előírt szakképesítéssel rendelkeznek. A technikai dolgozók szakképesítése munkakörük ellátásához megfelelő. I. 3. TÁRGYI - DOLOGI FELTÉTELEK Valamennyi épület alkalmas funkciójának ellátására. A Hajdúnánás Baross utca 11. szám alatti épület 1968-ban befejeződött bővítése, valamint az azt követő fejlesztési eredményeket figyelembe véve az intézmény egy 1610 m 2 bruttó alapterületű iskolaépülettel, és 554 m 2 tanműhellyel, ill. melléképülettel rendelkezik. Az iskola épületében folyamatos fejlesztések történnek. A nyílászárók 2000-s cseréje esztétikusabbá és baleset-mentesebbé tette az épület egy részét. A folyosókon, a tanáriban és 2 tanteremben lambériázás történt. A 207-es teremben egy dísztermi feladatok ellátására is alkalmas tanterem került kialakításra 2008-ban a diákok szakmai gyakorlati munkájának köszönhetően. A Hajdúnánás Baross utca 11. szám alatti épület beosztása Tantermek száma: 18 Szaktanterem: 4 Számítógépterem: 4 10

11 Szerverszoba 1 Tornaterem: 1 Könyvtár: 1 Szertár: 3 Tanári szoba: 1 Vezetői irodák: 3 Titkársági iroda: 1 A tantermek iskolabútorral megfelelően el vannak látva, viszont folyamatosan szükséges a javítás, karbantartás és a hiánypótlás. Az asztalos, festő-kőműves, virágkötő, hegesztő tanműhelyek részben önálló beruházással, részben a már meglévő épületek felhasználásával lettek kialakítva. Az közlekedésgépész ágazati képzés tanműhelyét az iskola épületében alakítottuk ki 2016 nyarán. A kerti munkás rész szakképesítés gyakorlati helye maga az iskola udvara. A meglévő tanműhelyek mellett a es tanévtől a Városi Önkormányzat tulajdonában lévő Arany János utca 42 szám alatti telephelyen egy Központi Tanműhely-telephely kiépítésére került sor, amelyben fémipari-, építőipari gyakorlati képzőhelyek biztosítottak. A tanműhelyekben a szakma elsajátításához feltétlenül szükséges gépek és berendezések rendelkezésre állnak, viszont azok műszaki állapota nem megfelelő, a géppark részben elavult. Jól ellátott a hegesztő és a faipari tanműhely, ahol viszonylag új gépek és szerszámok állnak rendelkezésre. Az iskola a TISZK-es időszakban folyamatosan fejlesztette az építőipari tanműhely eszközállományát. Összességében az intézmény rendelkezik az oktatáshoz szükséges legfontosabb tárgyi feltételekkel, ugyanakkor az elavult eszközállomány cseréje, a berendezési tárgyak, szemléltető eszközök pótlása folyamatos. A Baross utca 11. alatti épület 2018 nyarán megújult: Teljes épület felújítás eredményei: 2660 m2 homlokzatszigetelés (16900db csavar) 1500 m belső ablakkáva javítása festése 134 db nyílászáró cseréje 201 db lámpatest cseréje + 44 db tantermi kapcsoló csere 3 db kazán cseréje, hőközpont átalakítása 133 db radiátor szelepek cseréje, automatikus légtelenítő rendszer 4 db tanulói mosdók teljes felújítása (burkolás, szaniter, ajtó csere) Lány öltőzőben zuhany felújítása öltőzői bojlerek cseréje parkosítás mindkét utcafronton (díszfák, örökzöldek, cserjék, rózsák, magnóliák, füvesítés) 11

12 Iskola név új helyen előtető átrakása lambéria burkolat és tetőlemezek cseréje A Bocskai utca 29 szám alatt található szakközépiskolai szárny 1972-ben épült. Itt 4 új tanterem került kialakításra emeletráépítéssel 1989-ben. Ez a szárny jelenleg felújításra szorul. Osztálytermek: 7 Szaktanterem: 11 Tanári szoba: 1 Sportudvar: 1 Udvar: 1 Gyakorlati képzési helyek száma: 3 Szakmai gyakorlóterem: 3 Informatika terem: 4 Minden szakterület rendelkezik megfelelő eszközállománnyal, melyek a minőségi munka alapjául szolgálnak. Egyenként minimum 12, ill. maximum 24 főt befogadó informatika tanterem áll az adott területeken folyó hatékony képzés szolgálatában. A szakközépiskolai oktatásban a gyakorlati oktatáshoz jó felszereltségű gépekkel, eszközökkel rendelkező műhelytermek állnak a tanulók rendelkezésére. A mérőlaboratóriumok felszereltsége magas szinten biztosítja a tantervi követelmények elsajátítását. I. 4. SZERVEZETI LEÍRÁS - IRÁNYÍTÁSI SÉMA Főigazgató: A Berettyóújfalui Szakképzési Centrum vezetője, a munkáltatói jogok gyakorlója A Centrum szervezeti rendje szerinti tagintézményvezető intézményében igazgatói feladatokat lát el. A köznevelési intézmény vezetője a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a alapján felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a gazdálkodásért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, gyakorolja mindazokat a munkáltatói jogokat, amit a Szakképzési Centrum főigazgatója biztosít számára és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. 12

13 A köznevelési intézmény vezetője felel a) az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) és jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) és képviseli az intézményt. g) a pedagógiai munkáért, h) a nevelőtestület vezetéséért, i) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, j) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, k) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, l) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, m) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, n) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, o) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, p) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, q) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Az tagintézmény-vezető (igazgató) közvetlen munkatársai: - általános helyettes - szakképzési helyettes - gyakorlati-oktatás vezető Megbízásukat a szakképzési centrum főigazgatója írja alá. A megbízás határozott időre szól. Munkaköri leírásukat az SZMSZ tartalmazza. 13

14 Egyéb vezetők körébe tartoznak a szakmai munkaközösség-vezetők - szakterületük irányítói, felelős vezetői. Megbízójuk az intézmény vezetője, megbízásuk visszavonásig tart. Az SZMSZ részletesen tartalmazza a tevékenységükkel kapcsolatos előírásokat. Iskolánkban a következő munkaközösségek működnek: osztályfőnöki, humán reál-testnevelés szakmai I. ( gépész, informatika, közlekedés, építős, ) szakmai II. ( közgazdaság, szociális, vendéglátás-turisztika) Vezető, irányító testületek: 4 fős szűkebb iskolavezetés, 9 fős kibővített iskolavezetés, a tantestület. Működésük részletes leírása az SZMSZ-ben található. I. 5. ÉRDEKEGYEZTETÉS I Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés, érdekvédelem fórumai I Szak alkalmazotti érdekérvényesítés szervei és mechanizmusa Közalkalmazotti Tanács A Munkatörvénykönyv illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 14. -a alapján a Berettyóújfalui Szakképzési Centrumban működik a Közalkalmazotti Tanács. Tagintézményünkben 3 tagja van, akik a pedagógusok, szakoktatók, ügyviteli és technikai dolgozók érdekeit képviselik. Munkájukat a Közalkalmazotti Tanács elnöke fogja össze (A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény a). Működésük rendjét a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. A tanács tagjai a törvényben biztosított munkaidő kedvezményben részesülnek. I Szülői érdekérvényesítés szervei, mechanizmusa 14

15 A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülők jogait és kötelességeit a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a tartalmazza. A szülők képviseletének és az iskolával való kapcsolattartásnak a szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció feladata. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szükséges szülői nyilatkozatok beszerzése az osztályfőnök feladata. I Intézményi tanács A Nkt. 73 (4) bekezdése alapján Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából kell létrehozni. (5) Az intézményi tanács a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba, g) képviseletét az elnök látja el. (6) Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. (7) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. 15

16 I Az iskolában érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fórumai, az érdekalku mechanizmusa A közalkalmazotti tanács elnöke/tagja választóinak képviseletében megkeresheti az iskola igazgatóját. A munkáltató az intézmény irányításával, a munkáltatói jog gyakorlásával kapcsolatos kérdések megoldásába bevonja a közalkalmazotti tanácsot. A diákmozgalom vezető tanára az egész tanulóközösséget érintő (pl. házirend, munkarend kialakítása, fegyelmi ügyek), a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben előírtaknak megfelelően hivatalosak a tantestületi ill. iskolavezetőségi összejövetelekre. Évenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést tartunk - ez az érdekegyeztetés legszélesebb fóruma, melyen jelen vannak az osztályok küldöttei és a tantestület tagjai. 16

17 II. NEVELÉSI PROGRAM II. 1. AZ NEVELŐ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI Egy iskolakoncepció csak akkor válik élővé, akkor lesz eredményes, ha az iskola falai körül olyan személyiségek kerülnek ki, akiknek az erkölcsi magatartása kifogástalan, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés szabályait, akik toleránsak másokkal szemben, akik becsülik a magyarság és mások értékeit, akik harmonikus kapcsolatokat tudnak kiépíteni a természeti és társadalmi környezettel. II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Legfontosabb alapelvünk, hogy harmonikus személyiséget fejlesztő, emberléptékű, gyermekközpontú iskolaként működjünk. Iskolánk olyan légkört kíván teremteni, ahol jól érzi magát a diák és a tanár egyaránt, ahol az emberi kapcsolatok a kölcsönös bizalomra, megértésre, az egymás iránti tiszteletre épülnek. Tantestületünk valamennyi tagja tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, figyelembe veszi egyéni képességeiket, életkori sajátosságaikat. A pedagógusok, az oktatók segítik az egyéni képességek kibontakozását, arra törekszenek, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el. A nevelő-oktató munka során fontos szerep jut a kulcskompetenciák fejlesztésének, amelyekre minden egyénnek szüksége van önálló életvitelhez és céljai eléréséhez, a felelős állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A pedagógusok, oktatók által közvetített ismeretek megalapozzák a tanulók széleskörű műveltségét, elősegítik értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban. A nevelés és az oktatás nem válik el egymástól, az oktatás a nevelés része. A tanórai és tanórán kívüli tevékenység elősegíti a fiatalok felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, a haza, a munka szeretetére és megbecsülésére történő nevelését. A pedagógusok, az oktatók megismertetik a tanulókat az emberiség globális problémáival és igyekeznek tudatosítani bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek oda környezetünk megóvására. Az ép testben ép lélek elve alapján tantestületünk nagy jelentőséget tulajdonít az egészséges életmódra nevelésnek. 17

18 Az iskolai nevelő-oktató munka során törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hátrányok csökkentésére. Tantestületünk fontosnak tartja a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartást, valamint a lakóhelyünk életében való aktív részvételt. Az általános nevelési elvek mellett iskolánk tanárai vallják, hogy a pedagógus, az oktató viselkedése, szavainak és tetteinek összhangja a legfőbb nevelési minta. II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai Iskolánk az oktatás nevelés képzés egységes folyamatában olyan személyiséget, felnőtt állampolgárt kíván formálni az itt tanuló diákokból, akik képesek erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, képesek a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni és rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel, amelyek a továbbhaladáshoz, a felnőtt életbe való beilleszkedéshez, a felsőfokú tanulmányok folytatásához, a szakmatanuláshoz vagy a munkavállaláshoz szükségesek. Intézményünk vállalja - a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve: a tanuláshoz és munkához szükséges készségek és képességek, ismeretek, attitűdök fejlesztését, nemzeti műveltség átadását, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítését, az egyetemes kultúra közvetítését, az alapműveltség árnyalását és megszilárdítását, a tantárgyi ismeretek korszerű, magas színvonalú közvetítését, átadását, az érettségire és továbbtanulásra történő felkészítést, az idegen nyelvek színvonalas oktatását, a tanulók képességeinek feltárását, a tehetséggondozást, versenyekre történő felkészítést, a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését, a gazdaság igényeihez igazodó szakképesítésre történő felkészítést, a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák elsajátítását, az önismeret fejlesztését, a testi nevelést, a fegyelem, önfegyelem fejlesztését, pozitív viselkedési-, magatartásformák közvetítését, az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak kialakítását, 18

19 az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, Európához tartozásunk erősítését, az egészségnevelést és környezeti nevelést, a kulcskompetenciák fejlesztését (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról): - anyanyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, helyes és alkotó nyelvhasználat), - idegen nyelvi kommunikáció (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, a közvetítés és más kultúrák megértésének képessége), - matematikai kompetencia (a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés képessége, a mindennapok problémái megoldásának képessége), - természettudományos és technikai kompetencia (a természeti jelenségek és folyamatok magyarázatának és előrejelzésének képessége), - digitális kompetencia (az információs társadalom technológiáinak magabiztos, kritikus és etikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén), - szociális és állampolgári kompetencia (olyan magatartás- formák, amelyek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, ha szükséges, konfliktusokat is képes oldani), - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (tudás, kreativitás, az újításra való törekvés és kockázatvállalás, a célok érdekében tervek készítése és végrehajtása), - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerése), - hatékony, önálló tanulás (kitartó tanulás képessége, saját tanulás megszervezése egyénileg és csoportban, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás). Tantestületünk arra törekszik, hogy végzős diákjaink megbízható szaktárgyi, szakmai ismeretek birtokában hagyják el az iskolát. A nevelés-oktatás eszközeivel hozzájáruljunk, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok a haza felelős polgárává váljanak, kifejlődjék bennük a hazafiság érzelemvilága, reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert, megtalálja helyüket a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában, törekedjenek tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására, legyenek képesek felelős döntések meghozatalára a maguk és a gondjaikra bízottak sorsát illetően, váljanak képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre, 19

20 ismerjék meg és értsék meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat, tartsák értéknek és feladatuknak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Kitűzött céljaink eléréséhez feladataink: az iskolai munkakapcsolatok és együttműködés fejlesztése, egymás munkájának jobb megismerése és kölcsönös elismerése, a kialakított iskolai alapnormák betartása és betartatása, az iskolában jelentkező általános és sajátos problémák őszinte, nyílt feltárása, elemzése és a megoldások keresése, új hagyományok megteremtése és a régi ápolása, közösségi vonások erősítése a nevelőtestületben, az iskola követelményeihez igazodó következetes és egységes értékrend betartása, amelyet konkretizálni, ill. érvényesíteni kell a munkaközösségekben, valamint a tanulói közösségekben, a differenciált munka és értékelés szükségességének elfogadása, a színvonalas tanórai munka mellett szükséges a tanórán kívüli tevékenység is, az önképzési és továbbképzési lehetőségek maximális kihasználása, nagyobb szerep, hatáskör biztosítása a jog kötelesség és felelősség egységében a szakmai munkaközösségeknek, munkaközösségek közötti szoros kapcsolat intézményen belül, hatékony együttműködés az általános iskolai munkaközösségekkel, a munkaközösségek-vezetők szakmai irányító szerepének növelése, sokoldalú tehetséggondozás és megfelelő pályaorientáció, a tanulmányi versenyekre történő koncentrált és hatékony felkészítést, személyes kapcsolatok kialakítására és ápolására az iskolaközösségen belül, a piac és a gazdasági környezet igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése, a képzési szerkezet ennek megfelelő alakítása, a szakmai tantervek egyeztetése, évi egy-két alkalommal szakmai kirándulás, üzem- vagy tanműhely-látogatás szervezése a nevelőtestület, illetve a szakelméleti tanárok számára (tanítási szünetekben), kapcsolat a gazdasági kamarákkal, a gyakorlati képzés ellenőrzése, a tanulók gyakorlati munkahelyének meghatározása érdekében, felnőttképzési és felnőttoktatási programok indítása a térség igényeinek megfelelően, a felnőttképzési akkreditáció megszerzése s folyamatos fejlesztése. 20

21 Feladatunk, hogy a családdal együttműködve a diákokat a cselekvő elkötelezettségre neveljük az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. II Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Iskolánk a fentiekben megfogalmazott célokat egymással párhuzamosan haladó úton kívánja elérni. Az egyik út a mindennapos tevékenységbe ágyazott nevelőmunka. Ennek tervezhető mozzanatai a helyi tantervekben valamint az adott tanévre készült tanmenetben előre meg vannak fogalmazva. Színterei: elsősorban a szakórák, osztályfőnöki órák, a szakkörök, énekkar, ünnepségek, egyéb közös programok. A másik út a diáktevékenységek, közösségi megmozdulások és programok segítése, de itt arra kell törekedni, hogy a tanár e munkában közvetlen irányító és szervező szerepet ne töltsön be. Törekedni kell arra, hogy a felnőttkor küszöbéhez közeledő diákok nagyobb irányító szerepet kapjanak, ebben segíteni és bátorítani kell őket. A szabadidős tevékenységeknek jól bevált formája a diákmozgalom, amelyet az iskolának segíteni kell. Így: A diákönkormányzat, ill. öntevékenység fejlesztése érdekében megfelelő előkészítés után növelni kell a diákközösségek hatáskörét. El kell érni, hogy a magasabb szintű (évfolyamú) diákközösségek alsóbb szintekre, illetve évfolyamokra gyakorolt pozitív hatása domináljon. Legyen követelmény és gyakorlat a diák-diák által történő nevelése is. A magatartás megítélése érdekében az általánosan elfogadott egyéni és közösségi normákat tudatosítani kell, illetve a nevelőtestülettel egyetértésben meg kell követelni a gyakorlatban. Folyamatos gyakorlattá kell tenni a felnőtt vezetők és diákvezetők rendszeres, közös ellenőrzését és értékelését. Szélesíteni és erősíteni kell a diákképviselet bázisát, ill. hatékonyságát (nevelőtestületi fórumok, diák-közgyűlések, vezetőségi ülések, stb.) 21

22 Összegezve az intézmény pedagógusai valamint oktatói által alkalmazott nevelési módszerek két nagy csoportba oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Magatartási modellek bemutatása, közvetítése Tudatosítás, a meggyőződés kialakítása Közvetlen módszerek követelés gyakoroltatás segítség adása ellenőrzés ösztönzés elbeszélés tények és jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek a tanulói közösség tevékenységének megszervezése a közelebbi vagy távolabbi közös célok kitűzése, elfogadtatása hagyományok kialakítása követelés, ellenőrzés, ösztönzés a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből felvilágosítás a betartandó magatartási normákról vita A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére. Céljaink elérésének egyik leghatékonyabb eszköze a differenciálás, ennek megvalósítása érdekében a tanulási-tanítási folyamat szervezése során figyelemmel kell lenni: - a tanulás belső motivációinak kialakítására, fejlesztésére, - a tanulók cselekvő részvételére a tanulás folyamatában, 22

23 - a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárására, esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére, - az együttműködő (kooperatív) tanulás technikák és formák alkalmazására, - a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás alkalmazására a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, értékelésben, - a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákra, - a sajátos nevelési igényű, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulókra, - tehetséges tanulók fejlesztési igényeire, a tehetségek felkutatására és tehetségük kibontakoztatására, - folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztésre, - az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerésére és pedagógiai eszközökkel történő kezelésére, - a tanuló tanulási nehézségeinek feltárására, - a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerésére, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazására, - a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárására, fejlesztésére a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is, - motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazására, - egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazására. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Az osztályfőnöki órák keretén belül szervezett önismereti foglalkozásokat ezt elősegíthetik. Fontos a különböző óraforma (tanári előadás, frontális óra, csoportmunka, differenciált foglalkozás, egyéni munka ) arányos alkalmazása. A tanulói kiselőadások, önálló kutatások, pályamunkák, kísérletek bemutatása hatékonyabbá, élményszerűbbé teszik a tanulást. Az eredményes nevelő-oktató munka elképzelhetetlen IKT - eszközök használata nélkül. Tantestületünk törekszik a következetes, fegyelmezett munkára nevelésre. Ezt segíti a követelmények megfogalmazása és a diákokkal történő megismertetése. A tanórai tevékenység megszervezése során a követelés, meggyőzés, ellenőrzés, gyakorlás, elismerés, elmarasztalás módszereit a tanulók életkori sajátosságának és egyéniségének figyelembevételével alkalmazza. 23

24 Fontosnak tartjuk, hogy a diákokban kialakuljon az igény a tartalmában és formájában is színvonalas, rendezett munkára. Ezért is van nagy jelentősége a vizuális és esztétikai nevelésnek minden tantárgyon belül. A sok mozgásigénnyel és belső feszültséggel teli kamaszok számára iskolánk a testnevelés órák, a tömegsport, a sportversenyek és osztályrendezvények formájában biztosítja a sportolás lehetőségét. Nevelő-oktató munkánk fontos részét jelentik a tanórán kívüli ismeretszerzés különböző formái, a szakkörök, tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, nyári termelési gyakorlatok. A testvériskolákkal - Szlovénia, Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szerbia kiépített cserekapcsolatunk a természet, a nyelvek, a magyar történelem és a néprajz élő közegben történő megismerését teszik lehetővé. A szakiskolai és szakképző iskolai osztályok esetén a tanulókat az iskola külső szervezetek bevonásával - pályaválasztási tanácsokkal, munkába álláshoz szükséges ismeretekkel látja el osztályfőnöki órák és tanácsadási foglalkozások keretében. I.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulók személyiségfejlődésének nem kizárólagos, de kiemelten fontos színtere az iskola. A nevelőtestület valamennyi tagja tanórai és tanórán kívüli tevékenységével, a diákjaihoz, a környezetéhez és szakterületéhez való hozzáállásával, egyéniségével formálja a diákokat. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célunk, hogy tanulóink: adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk: A kognitív képességek fejlesztése: a megismerési, tanulási vágy fejlesztése, az érdeklődés fejlesztése, 24

25 a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, önfejlesztés iránti igény felkeltése, önálló ismeretszerzés módjainak képességszintű kialakítása. A közösségi életre nevelés: az emberi együttélés szabályainak átadása, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapodásának segítése, a segítő együttműködés gyakorlása, pozitív egyéni értékrend kialakítása, pozitív magatartásformák elsajátítása, pozitív érzelmi légkör kifejlesztése, együttműködési készség és képesség kialakítása és fejlesztése, a kulturált magatartás és kommunikáció igényének kialakítása és gyakorlása, a társas viselkedési normák elsajátítása, a viselkedési készlet gyarapítására, az illemszabályok betartása, az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség kialakítása. Emocionális nevelés: az embert körülölelő élő és élettelen környezetet tisztelő, értékmegőrző magatartás kialakítása, a társakkal való harmonikus, segítő szándékú kapcsolat kialakításának igénye, helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, a különböző jellemű és szocializációjú iskolatársak elfogadása, érzelmeik alkotó jellegű feldolgozása, reális önismeret kialakítása. Akarati nevelés: az önismeret fejlesztése, alakuljon ki saját személyiségük kibontakoztatásának igénye, kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása a tanulásban és munkában egyaránt. Esztétikai nevelés: a szépérzék kialakítása, továbbfejlesztése, igényesség kialakítása a szűkebb és tágabb környezet iránt (munka, alkotás, iskola, otthon, ember alkotta és természeti környezet), 25

26 az értékes és a giccs megkülönböztetésének, felismerésének elsajátítása, a fogyasztói. szerepre való felkészítés, a természeti és az épített környezet megbecsülése, védelme. Munkára nevelés: a rendszeres, precíz, kitartó tanulás igényének kialakítása, az ember által végzett munka értékteremtő szerepének megismerése és megbecsülése. A felnőtt lét szerepeire való felkészítés: az önismeret fejlesztése, az élethossziglan tartó tanulás szükségességének tudatosítása, pályák, foglalkozási ágak megismertetése, átfogó kép nyújtása a munka világáról, pályaorientáció, iskola- és pályaválasztás segítése, a társadalmi beilleszkedéséhez, a részvételhez, az együttéléshez elengedhetetlenül szükséges szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése (a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képessége, cselekvési kompetenciák). A szakmai képzés alapozása: a szabályhasználat képességének fejlesztése, az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása, az értelmező alkotóképesség fejlesztése, a kreativitás lehetőségének és képességének fejlesztése. Erkölcsi nevelés: erkölcsi érzék fejlesztése, felelősségtudat a cselekedetekért és azok következményéért, igazságérzet kibontakoztatása, közösségi beilleszkedés elősegítése, erkölcsi értékek tudatosítása, alkalmazásuk belső igénnyé válása, felkészülés a majdani önálló, felelős életvitelre. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: nemzeti, népi kultúra értékeinek, hagyományoknak megismerése, tiszteletének ápolása, megbecsülése, jeles magyar személyiségek tevékenységének megismerése, 26

27 az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei múltjának és jelenének megismerése, megbecsülése, a hazaszeretet tudatosítása, elmélyítése, a magyarságtudat megőrzése mellett az európai és egyetemes kultúra megismerése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: főbb állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése, a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, elemzőképesség és vitakultúra fejlesztése, a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása. Önismeret és társas kultúra fejlesztése: az érzelmek hiteles kifejezésének, mások helyzetébe történő beleélés képességének segítése, az empátia, a kölcsönös elfogadás képességének fejlesztése. Családi életre nevelés: harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése, a szexuális kultúra kérdései. Testi és lelki egészségre nevelés: felkészítés az önállóságra, a betegség-megelőzésre, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, felkészítés a veszélyes körülmények és anyagok felismerésére, a váratlan helyzetek kezelésére, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére, a fizikai állóképesség fejlesztése, a testmozgás iránti igény kialakítása, fejlesztése, egészséges és edzett fiatal személyiségek kialakítása. a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása. Fenntarthatóság és környezettudatosság: 27

28 a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok tudatosítása. Pályaorientáció: átfogó kép kialakítása a munka világáról. Gazdasági és pénzügyi nevelés: médiatudatosságra nevelés, értelmező, kritikai beállítódás kialakítása. Tanulás tanítása: egyénre szabott tanulási módszerek, a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése, az önkifejezési és önértékelő képesség kialakítása és fejlesztése, az önismeret fejlesztése, önfejlesztő képesség fejlesztése, a tehetség kibontakozásának segítése. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a műveltségi területeken a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg, és törekszünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Az iskola pedagógusai a tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, készségeik fejlesztését, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A pedagógusok és szakoktatók munkájuk során a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodnak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez és az egyes tantárgyakból 28

29 nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldásához az alábbi módszereket és szervezeti formákat alkalmazzuk (a finanszírozási lehetőségektől függően): A 9. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú felzárkóztató foglalkozásokat (korrepetálás) szervezünk. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítása során előnyben részesítik az egyéni képességeket figyelembe vevő munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél, szakmai munkafolyamatok elsajátításánál a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az idegen nyelv, a magyar nyelv valamint a szakmai orientációs tárgyaknál csoportbontásban történő oktatás. A személyiségfejlesztés lehetőségei: tanórai tevékenység, tanórán kívüli iskolai tevékenységek: előkészítők, felkészítők, versenyek, pályázatok, szakkörök, önképzőkörök, ünnepségek, diákelőadások, sporttevékenység, diákönkormányzat, kulturális programok, kirándulások, kiállítások, bemutatók. Az iskola tanári és diákközössége együttesen formálják tanulóink személyiségét. II.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A betegség után lesz édes az egészség, a baj után a jó, az éhség után a jóllakottság, az erőfeszítés után a pihenés. / Hérakleitosz/ II Az egészségfejlesztés iskolai céljai,területei, feladatai Az iskola egészségfejlesztési célja: tanulási eredményesség javítása, iskolai lemorzsolódás csökkenése, társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése, dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás elsődleges megelőzése 29

30 bűnmegelőzés társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal önismeret és önbizalom javulása alkalmazkodó készség, stressz-kezelés, problémamegoldás javulása, érett, autonóm személyiség kialakulása, krónikus, nem fertőző megbetegedések elsődleges megelőzése. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés az a folyamat, ami a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézi elő. A teljes körű egészségfejlesztés területei: - az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, - a mindennapos testmozgás, - a személyi higiéné, - a testi- lelki egészség fejlesztése, - a viselkedési függőségek, - a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, - az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, - a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása, - a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, - az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, - a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, - a harmonikus párkapcsolat, - a családi életre nevelés. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola: - egészséges környezet kialakításával elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az eredményes tanulást, - a nevelő-oktató munka során tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon kiemelt figyelmet szentel az egészségfejlesztésnek, - együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel egészségfejlesztési programok megvalósítása érdekében, - segíti az egészségügyi szűrővizsgálatok megvalósítását, - olyan iskolai légkört teremt, ami tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók testi-lelki jóllétét és méltóságát, segíti a siker elérését, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni képességek kibontakozását, - a helyi közösség vezetőivel együttműködve arra törekszik, hogy segítse az iskola közösségének, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését és egészségfejlesztését. 30

31 Az egészségfejlesztés területén kiemelt feladat: - az egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek átadása, - az információszerzés lehetőségeinek megismertetése, - az egészséges választást lehetővé tevő készségek és képességek befolyásolása, - a törvény által előírt kötelezettségek teljesítése. Az egészségfejlesztés szükségessé teszi a szaktanárok, diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, az iskolai egészségügyi szolgálat, a szülők szoros együttműködését, a közös problémakezelést, és egységes viszonyulást. II Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon - osztályfőnöki, biológia, testnevelés - és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul. A feladatot a védőnő látja el. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: - a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése, - a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőnek megismertetése, - felkészítés a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: - Szervezetten a szakmai tantárgyak keretében. - Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. - Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai segítik az elsősegélynyújtó versenyek megszervezését, a versenyekre történő. II. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségfejlesztés során követendő alapelvek iskolánkban: életkori sajátosságok szem előtt tartása, tudatos, tervszerű pedagógiai munka, a kialakult tanulói közösségekben az önkormányzás képességének fejlesztése 31

32 (Nevelői támogató segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, annak elérése érdekében öszszehangoltan cselekedni illetve az elvégzett munkát tudják reálisan értékelni.), a tanulói közösség tevékenységének tudatos megszervezése (A kohéziós erők a közösségben csak úgy hatnak, ha a tanulók aktívan részt vállalnak a közös tevékenységben és ott a közösségi magatartási és viselkedési szabályokat alkalmazzák.), a kisebb és nagyobb iskolai közösségek sajátos arculatának, hagyományainak kialakítása (A közösségi összetartást erősítő általános emberi normák, keretek és tevékenységek rendszeressé válását kell kialakítani, ápolni.), szakmai gyakorlat során olyan munkahelyi légkör kialakítása, melyet az egymás segítése, a kollektivitás, a kreativitásra ösztönzés, a testi egészség óvása jellemez. A gyermek fejlődése szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. A legalapvetőbb közösség a család. Meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Az iskolánkban tanuló fiatalokra jellemző a szülőktől, a tanároktól, általában az idősebbektől az azonos korúak felé fordulás, ami magatartásban, értékorientációban, emóciókban jelentkezik. Az iskolában a kortárs csoport: lehetőséget ad az én-érvényesítésre, biztosítja a valakihez tartozás érzését, emocionális biztonságot nyújt. A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti. Iskolánkban a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 48. -ának és a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ának megfelelően működik a diákönkormányzat, melynek élén az IDB áll. Az iskolában a közösségfejlesztés legfontosabb színtere az osztály. A tanuló idejének jelentős részét az osztályközösségben tölti, ezért nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. A osztály- 32

33 közösség eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztály közösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg. Az osztályközösség feladata: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, a másság elfogadása, a tolerancia, a társak segítése, támogatása a gondok, problémák megoldásában, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése. A közösség irányításában, alakításában meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. A közösségfejlesztésben fontos szerepet töltenek be a rendszeres tanórán kívüli foglalkozások és az alkalmanként szervezett foglalkozások. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások (az iskola hirdeti meg a tanulók igényeit, a pedagógusok javaslatait figyelembe véve; beindításuk a jelentkezők számától függ): szakkörök (informatika, természettudományi stb.), önképzőkörök, művészeti körök (rajz), sportköri foglalkozások, tanulószoba (bejáró vidéki tanulók számára évfolyamon), felzárkóztató órák (a évfolyamon egyes tantárgyakból a gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére egyéni vagy csoportos formában), korrepetáló foglalkozások (a tanév eleji felmérések alapján), iskolai felkészülést segítő foglalkozások Alkalmanként szervezett foglakozások (az igazgató engedélyével, tanári felügyelet mellett szervezhetők, a foglalkozáson a kiskorú tanulók csak szülői hozzájárulással vehetnek részt, több napos program esetén írásos hozzájárulás szükséges): 33

34 felkészítő foglalkozások (pl. versenyekre, ünnepségekre, kulturális rendezvényekre, nyelvvizsgára), háziversenyek (szavaló, idegen nyelvi stb.), versenyek, vetélkedők (közismereti, művészeti, szakmai városi, területi, megyei), házi bajnokságok, városi, területi, megyei sportversenyek (pl. 12 órás kosárlabda), kiállítások, osztályrendezvények, szabadidős foglakozások (mozi, színház-, kiállítás-, múzeumlátogatás, klubdélután a költségeket a résztvevők vállalják), osztálykirándulások (a programot, amit a szülők is elfogadnak, az éves osztályfőnöki foglakozási terv tartalmazza, a részvétel önkéntes, a költségeket a szülők vállalják), tanulmányi kirándulások (a tanmenetben szerepel, önkéntes, a költségeket a résztvevők vállalják), testvériskolai együttműködés keretében szervezett programok (a feladatok elvégzését és a felmerülő költségeket, amennyiben ezt pályázati támogatás nem fedezik, a résztvevők vállalják), takarítási akciók (éves munkaterv szerint pl. Te Szedd! ), IDB által szervezett programok, táborok (sí tábor, nyári tábor a költségeket a résztvevők vállalják), 12 órás vetélkedő, szakmai kiállítások. Iskolai könyvtár: Az egyéni tanulást és önképzést szolgálja. Nyitvatartási időben látogatható. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: Tanári felügyelet mellett, az SZMSZ-ben és Házirendben szabályozott módon. Az intézmény működtetője, az iskola helyiségeit, berendezéseit igény esetén - és ha a nevelőoktató munkát nem zavarja - bérbe adhatja vásár, tanfolyam, bemutatók számára ahol tanulóink is részt vehetnek. A tanműhely - ha a tantervi anyag megtanítását nem akadályozza, és nem mond ellent a Centrum SZMSZ-ében foglaltaknak olyan külső munkákat vállalhat el, melyekben a tanulók újabb munkafolyamatokat sajátíthatnak el. Fakultatív hit- és vallásoktatás: A területileg illetékes, bejegyzett egyházak szervezésében a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 3. -ában és Házirendben szabályozott formában. 34

35 Az iskolai közösséghez tartozás érzését erősíti az iskolai hagyományok ápolása, az iskolai rendezvények, ünnepségek, megemlékezések. A hagyományok ápolását biztosítják: iskolai évkönyv, iskolajelvény, kék nyakkendő illetve sál ballagási tarisznya, iskolai ünnepségekre kötelezően előírt öltözék (Házirendben szabályozva), iskolarádió és tv, iskolatörténeti kiállítás, az iskola és az osztálytermek dekorációja. Ünnepségek, rendezvények: Történelmi évfordulókkal kapcsolatos ünnepélyek: megemlékezés az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról (március 15.), megemlékezés az aradi vértanúkról (október 6.), megemlékezés az 1956-os forradalomról és szabadságharcról (október 23.), megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól (február 25.), megemlékezés a holokauszt áldozatairól (április 16.), megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról (június 4.). Iskolai ünnepélyek: tanévnyitó ünnepség, tanévzáró ünnepség, szalagtűző ünnepség, ballagási ünnepség, megemlékezés a névadóról. Hagyományos rendezvényeink: Csiha-bál, Mikulás, Karácsony köszöntése, Csiha-nap, Inas avató, osztálytalálkozók, érettségi találkozók, 35

36 nyílt nap, Nyitott kapuk napja. Az iskolai dolgozók életével összefüggő hagyományok: nyugdíjba vonuló kollégák búcsúztatása, tantestületi kirándulások, tantestületi összejövetel a nyugdíjas és gyermekükkel otthon lévő kollégákkal. II. 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatai: tanulók nevelése, oktatása, a tanítási órákra való felkészülés, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, az ismeretek tárgyilagosan, sokoldalú és változatos módszerekkel történő közvetítse, személyiségfejlődéséről, tehetséggondozás, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, egyéni foglalkozás a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, együttműködés az iskola többi pedagógusával és a nevelést, oktatást segítő szakemberekkel, hátrányos helyzetű gyermek, tanulók felzárkózásának elősegítése, a tehetségek felismerése, segítése, felkészítés érettségi, különbözeti, osztályozóvizsgákra és felügyelet a vizsgákon, a tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása, felügyelet, a tanulók erkölcsi fejlődésének előmozdítsa, együttműködésre, környezettudatosságra, hazaszeretetre nevelés, a szülő (törvényes képviselő) rendszeres tájékoztatása (szülői értekezletek, fogadóórák) a tanuló iskolai teljesítményéről, a munka- és balesetvédelmi előírások ismertetése és betartatása, a veszélyhelyzetek feltárása és elhárítása, a tanulók felügyelete, a gyermekek, a tanulók és a szülők, a munkatársak emberi méltóságnak és jogainak tiszteletben tartása, a tanulók, a szülők, vallási, világnézeti meggyőződésének tiszteletben tartása, javaslatokra, szülői kérdésekre érdemi válasz adása, 36

37 szakszerű, tervezett munkavégzés, a tanulócsoporthoz igazodó oktatómunka, a tanulók munkájának értékelése a pedagógiai programban meghatározottak szerint, pályaorientáció, adminisztratív feladatok elvégzése, közreműködés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai rendezvényeken való részvétel, hivatali titok megőrzése, hivatásához méltó magatartás, együttműködés a munkatársakkal (értekezletek, megbeszélések) és más intézményekkel, hétévenkénti továbbképzés teljesítése, pedagógus önértékelés elvégzése a jogszabályban meghatározott időszakokban pedagógiai-szakmai ellenőrzésben való részvétel kötelező minősítése megszerzése. Az osztályfőnök feladatai: a tanulók szociokulturális helyzetének feltárása, a tanulók személyiségfejlődésének és a tanulóközösség fejlődésének figyelemmel kísérése, segítése, a tanulók tanulmányi előmenetelének, az osztály fegyelmi helyzetének figyelemmel kísérése, a tanulók magatartásának, szorgalmának, minősítése, a nevelőtestület elé terjesztése javaslat a tanulók jutalmazására, büntetésére, támogatására, a problémák, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, a tehetségek felismerése a problémák megoldása, az azok megoldását segítő személyekkel való együttműködés (pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szülői munkaközösség, IDB), a szülők rendszeres tájékoztatása és bevonása a tanulók támogatásába (szülői értekezlet tartása), a Nemzeti Alaptantervben, a Pedagógiai Programban megfogalmazott nevelési feladatok megvalósítása, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelés, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartatása, pályaorientáció, 37

38 ügyviteli teendők ellátása (napló vezetése, ellenőrző, törzskönyv, bizonyítvány megírása, statisztikai adatok szolgáltatása), a tanulók rendszeres tájékoztatása, közreműködés tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, szükség esetén óralátogatás az osztályban, részvétel az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. II. 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény pontja szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a, különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény kiemelt célként határozza meg a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást. Az átlagosnál is több szociális hátránnyal érkező, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő diák van, ami részben magyarázza az új környezetbe való nehéz beilleszkedést. Más tanulóknál a jelenség egyik magyarázata lehet az iskolaváltás, a családtól való elkerülés, a kötelező önállósodás. II Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló Tantestületünk vallja, hogy minden gyermek integrálható, ha az igényeinek megfelelő feltételek rendelkezésre állnak. Az integrációra való alkalmasság eszerint elsősorban a fogadó környezet tulajdonsága, nem pedig az akadályozott gyermeké. A minőségelvű munka végzésére az iskolai folyamat valamennyi területén meg kell felelni az intézménynek annak érdekében, hogy ott gyermekcentrikus, partnerközpontú, állandóan megújulni képes munka folyjék. 38

39 A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) tanulók iskolai oktatásának irányelvét teszi közzé. Az irányelv egyaránt vonatkozik a többi tanulóval együtt integráltan és a tőlük elkülönítetten gyógypedagógiai intézményben való nevelésre-oktatásra. Az integrált keretek között nevelt SNI tanulóknál az irányelvben leírtakat kell alkalmazni. A fogadóintézmény pedagógiai programjában szerepelni kell az SNI tanulók nevelése-oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell venni a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket. A fejlesztéshez habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztőprogramok kimunkálásához a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához, a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges, melynek biztosítása a Centrum feladata. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. II Alapelvek az SNI-s tanulók iskolai fejlesztőprogramjához A tanulók joga, hogy képességeiknek, érdeklődéseiknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Iskolánk biztosítja, hogy a tanulók az állapotuknak, személyes adottságuknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége alapján a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Az esélyegyenlőtlenség csökkentését alapvető feladatnak tartjuk, amely speciális felzárkóztató programok, személyes törődés, beszélgetések során történik meg. Célunk az inkluzív iskola megteremtése. Az oktatás-nevelés során igazodunk a sajátos nevelési igényű iskolai oktatásának az irányelvéhez. Az általános irányelvek célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek biztosítva, hogy elvárásaink igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, s fejlesztésük számukra megfelelő területen valósuljon meg, s a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztőterápiák programjai váljanak a nevelési programok tartalmi elemeivé. II A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai: A nevelés, oktatás, fejlesztés célja, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsük csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődés sajátosságaihoz szabottan történik meg annak érdekében, hogy a fejlesztett tanulók meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban (egyéni fejlesztési terv). 39

40 Fokozott figyelmet fordítunk a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Lehetővé tesszük és segítjük a tanulót segítő speciális eszközök alkalmazását. Megteremtjük az esélyegyenlőség alapját, hogy a gyerekek az iskolai tananyagok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Kialakítjuk a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, hogy hogyan viszonyuljanak állapotukhoz és ismerjék meg saját értékeiket. Az egyéni sikereket segítő egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése a cél. A különféle tulajdonságok, funkciók egyensúlyának kialakítása fontos feladat. A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévő ép funkciók bevonása, a hiányzók pótlása érdekében. Növeljük a kudarctűrő képességet. A sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával. A differenciát szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal. Az általános műveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályok figyelembe vételével. Az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátítása az évfolyamok, osztályok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével. A fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a komplex rehabilitációs tevékenység, melyben együttműködünk az egyes gyógypedagógiai és módszertani központokkal. Felkészítjük a tanulót a felnőtt lét szerepeire. Pedagógusaink fejlesztést, egyéni tantárgyi megsegítést biztosítanak sérült tanulóinknak, figyelembe véve a szakértői bizottságok által javasolt fejlesztési területeket. Minden arra jogosult tanulónak biztosítjuk a vizsgákhoz szükséges hosszabb felkészülési időt, az írásbeli dolgozatok kiváltását szóbeli feleletekkel vagy fordítva, illetve a szakértői bizottság által javasolt vizsgáztatási feltételeket. II Részképességi zavarok korrigálása Olvasás- és írási nehézségek és zavarok. Számolási zavarok. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar. Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési, kevert zavara, koordinációs zavar. 40

41 II A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei, a megvalósítás színterei A fejlesztést megelőző legfontosabb teendő: o A részképesség-zavarok, az SNI, a tanulási nehézségek felismerése, szakemberhez irányítás. o A pedagógusokat, a szülőket felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulók felismerésére, fogadására, ellátására. o A tanév elején esetmegbeszélést tartunk az iskolába felvett tanulókról, a módszertani központ munkatársával, akik segítséget nyújtanak a már elkészült diagnózis értelmezésében, a segédeszközök megválasztásában és az egyéni módszerek kiválasztásában. Szakértői vizsgálat Cél: annak megállapítása, hogy a tanuló: - sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt - sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt - nem sajátos nevelési igényű, hanem beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzd o A nevelési tanácsadás feladata, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyerekeknek, tanulóknak az iskolai ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. o A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a szakvéleményben foglaltak ellenőrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat, a hiányosságok megszüntetése érdekében tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőjének, pedagógusainak, nevelőtestületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele indokolja. 59o Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, illetve a megismerési funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkozásra jogosult. A fejlesztő foglalkozás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés-oktatás keretében valósulhat meg. A felismert és diagnosztizált zavarok és nehézségek kezelésére fejlesztési tervek kidolgozása, végrehajtása indokolt. Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációt, a fejlesztő foglalkozást központilag kiadott, egyéni fejlődési lapon kell dokumentálni. A fejlesztésre kijelölt pedagógusoknak a fejlesztés során a fejlesztési tervben a következő feladatokat jelölik ki: - Figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait 41

42 - Differenciált nevelés-oktatás céljából individuális módszereket alkalmaznak - Alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez - Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek - Együttműködnek különböző szakemberekkel, a szakemberek iránymutatásait, javaslatait beépítik a különböző pedagógiai feladatokba A fejlesztés megvalósulásának színterei: o Tanórán (differenciál foglalkozás) - Bontott csoportos foglalkozás - Fejlesztési terv szerint differenciált egyéni foglalkozás - Tanórai differenciált foglalkozás o Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás tanítási órán kívül (a jogszabályban előírtak, illetve az iskolai lehetőségek figyelembe vételével) o Tanulószoba, tanórán kívüli foglalkozások (alkalmi foglalkozások, korrepetálások) o Személyes kapcsolatok (egyéni beszélgetések a pedagógusok és a diákok között) o Együttműködés a szülőkkel és a családdal II A célok és feladatok megvalósulásának ütemezése, visszacsatolás, ellenőrzés A fejlesztésre kijelölt pedagógus fejlesztési tervet készít a szakértői vélemény alapján, s a diagnózis értelmezése után. A pedagógus az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációt fejlesztő foglalkozást központilag kijelölt egyéni fejlődési lapon dokumentálja. Az egyéni fejlődési lap legfeljebb négy tanéven át használható. Az adatokat és a fejlesztés fő jellemzői tartalmazó külívet, a fejlődési lap külívét az osztályfőnök tölti ki. A foglalkozási dokumentációt szolgáló belív egyéni fejlődési lap belíve, melyet a fejlesztést végző pedagógus tölt ki. A törzslapon, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és a kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. 60 A sajátos nevelési igényű gyermekek egyes képességei lassabban, más ritmusban fejlődnek, vagy hiányoznak, ezért van szükségük gyógyító pedagógiai ellátásra. A gyógyító nevelés a pedagógiai eszközökkel való gyógyítás szerepét tölti be, ahol helyet kap a fejlesztés, a terápia és a rehabilitáció egyaránt. A pedagógusok akkor tudnak igazán hatékonyak lenni munkájukban, ha egymással közösséget alkotnak és a nevelés-oktatás terén adódó 42

43 II.6.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beiskolázási mutatóink alapján számíthatunk arra, hogy továbbra is érkeznek hozzánk szocializációs problémákkal küszködő és hátrányos helyzetű tanulók. Beilleszkedési problémáiknak és felzárkóztatásuknak megoldását az iskola fontos feladatának tekinti. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók leggyakoribb ismertetőjelei: a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, testi és pszichés tünetei vannak, személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A problémás tanulók esetén felvesszük a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján ezeket a tanulókat az igazgató mentesíti - a gyakorlati képzés kivételével - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére részben vagy egészben - felmenti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete azt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesíti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. II A mentesített tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: - A mentesített tanuló részére a meghatározott időkeret terhére egyéni foglalkozást szervezünk. - Az egyéni foglalkozást a tanuló számára kidolgozott fejlesztési terv alapján végezzük, amelynél figyelembe vesszük a szakértői véleményeket. 43

44 - A mentesített tanuló az érettségi vizsgán az érintett tantárgy helyett - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. - A mentesített tanuló részére az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, illetve érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán hosszabb felkészülési időt biztosítunk. - Lehetővé tesszük az írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A pedagógusok nem törődhetnek bele, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók magatartását, tanulását pusztán szankcionálják. Elsődleges feladat a tünetek felismerése, az okok azonosítása és a meglévő hátrányok lehetőség szerinti csökkentése, megszüntetése. Az iskolának illetve a pedagógusoknak a szakértői vélemény alapján kell eljárnia. A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: A magántanulót a szakmai gyakorlati foglalkozások látogatásának kivételével- a többi kötelező tanórai foglalkozása alól felmentjük. Aki felmentést kapott a nem gyakorlati kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon beszámoltatjuk. Az egészségügyi okok miatt magántanulóként tanuló magántanulókat és a súlyos betegség miatt hosszabb ideig mulasztókat, amennyiben erről írásbeli értesítéssel élt az intézmény felé a szülő vagy gondviselő, egyéni foglalkozás keretében készítjük fel. A szülő kötelessége, hogy megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért. II A pedagógussal szemben megfogalmazott elvárások: tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse, bővítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést, az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót, 44

45 a rászorulók számára szervezzen felzárkóztatást, korrepetálást, gyakoroltassa a tanulási hatékonyságnövelő stratégiákat, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására, ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét. A fentiek valamennyi pedagógusra vonatkoznak, de kiemelt szerepe van az osztályfőnököknek. II Elvárások az osztályfőnökkel szemben: folyamatosan és naprakészen tárja fel az érintettek körét, a szülővel kiemelten és tapintatosan viselkedjen és foglalkozzon. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás (fogadóóra), beszélgetés, a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal, szükséges esetben tanácsért, segítségért forduljon szakemberhez (védőnő, pszichológus, gyermek-védelmi tanácsadó) a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról, szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásbeli véleményt, tudatosítsa a tanulókban, hogy mely területeken számíthatnak a támogatására, bizalmára, illetve milyen egyéb segítségnyújtási lehetőségek adottak az intézményben, a városban. II Az ifjúságvédelmi felelős beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenysége: Félévi rendszerességgel felmérést végez a diákok körében a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárására. Tapasztalatairól folyamatosan feljegyzéseket vezet. A tanulókat és a szülőket tájékoztatja azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, segít a kapcsolatfelvételben és figyelemmel kíséri a segítségnyújtók tevékenységét és a tanulók helyzetének alakulását. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Figyelemmel kíséri a szociális és ifjúságvédelmi feladatokhoz kapcsolódó pályázatokat. Együttműködik a családdal, a kollégiummal, a pedagógiai szakszolgálattal, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, polgármesteri hivatallal, járási hivatallal, háziorvossal, iskolaorvossal és védőnővel. 45

46 Segíti az iskola drogprevenciós tevékenységét. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenység eredményességének növelése érdekében fontos lenne, hogy minél több pedagógus részt venne fejlesztő, tehetséggondozó, különleges bánásmódot, részképesség-zavar felismerését segítő továbbképzésen. Szükséges, hogy az ezeken részt vevő pedagógusok tájékoztassák a tantestületet a legújabb, a hatékony és választható módszerekről, hozzáférhető szakirodalomról. Fontos lenne, hogy belső továbbképzés keretében a tantestület egésze megfelelő szakember irányításával foglalkozzon ezzel a témával. Komoly segítséget jelenthet, hogy iskolánk egyik pedagógusa fejlesztő pedagógus képesítéssel rendelkezik. Számára biztosítva van a megfelelő órakeret, hogy az intézmény érintett tanulói számára foglalkozást tartson. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. a lehetővé teszi a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás. Segítené a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, ha iskolapszichológus fogadóórát tartana az intézményegységekben. II A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A nemzeti köznevelésről szóló törvény kiemelt célként fogalmazza meg a tehetséggondozást, a pedagógusok alapvető feladataként fogalmazza meg a tehetségek felismerését, a tehetségek kiteljesedésének segítését. A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 33. a szerint térítésmentesen biztosított köznevelési feladat a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok. Az iskola az osztályok heti időkeretéből szeretné biztosítani a foglalkozásokra fordítható órákat (Nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet) A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység alapja a gyermek, a tanuló adottságainak, képességének, személyiségének megismerése, amely részben szakórákon, részben osztályfőnöki órákon történik. Meg kell felelnünk a szülők és tanulók azon elvárásainak, hogy diákjaink képességeinek és 46

47 érdeklődésének megfelelő programokat kínáljunk, s ehhez megfelelő tevékenységi formákat találjunk. Meg kell keresnünk azokat a szinteket, fórumokat, melyek hatékonyan segítik a tehetség kibontakozását. A kilencedik évfolyamon sor kerül az intézménybe kerülő diákok képességeinek, szaktárgyi ismereteinek felmérésére. Ennek módját a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A szakközépiskolában, a szakiskolában a 9. évfolyamon az iskolai munkarendben meghatározott határidőig magyar nyelvből, matematikából, reál tárgyakból, idegen nyelvből felmérő dolgozatokat íratunk. A tanulók differenciált foglalkoztatásánál ezekből a felmérő dolgozatokból indulunk ki. Iskolánk a tanuló érdeklődésének, igényének megfelelően kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás céljából, illetve egyéni foglalkozásokat, a tehetség kibontakozása érdekében. A tehetség, a képesség kibontakozását, a tanulók karrierterveit szolgálják a választható tanórai és egyéb foglalkozások valamint az emelt szintű érettségire való felkészítés is. A tehetségek, képességek felismerését szolgálják a különböző versenyek iskolai fordulói: OKTV, ÁSZÉTV, SZKTV, komplex géprajz-gépelemek rajzverseny, megyei matematika és fizika verseny (Debreceni Egyetem szervezi), Implom József Helyesírási Verseny, országos nyelvhasználati verseny, Mikola Fizika Verseny, TDK dolgozatok írása iskola által szervezett szaktárgyi, szakmai versenyek, vetélkedők, Diákolimpia, Centrum Országos Futsal bajnoksága városi, megyei, területi sportversenyek, házi bajnokságok. A versenyekre történő felkészítés részben tanítási órán, differenciálással, külön feladatok adásával történik, részben tanórán kívüli felkészítő foglalkozásokon. A versenyek jellegétől függően egy vagy több szaktanár végzi a felkészítést. 47

48 A tehetségek, képességek kibontakozását segíti az önismeret, a helyes tanulási módszerek kialakítása. Ebben fontos szerep jut mind a szaktanároknak, mind az osztályfőnököknek. Munkájukat iskolai továbbképzések, tréningek, képességfelmérő, képességfejlesztő számítógépes programok biztosítják. A tehetségek, képességek kibontakozását szolgálják: az emelt szintű vagy emelt óraszámban történő oktatás szakközépiskolában ágazati /szakmai tárgyak magasabb óraszáma a csoportbontás, amely homogén csoportok kialakítását is szolgálja: magyar nyelv idegen nyelvek informatika külföldi testvériskolai kapcsolatok ápolása: nyelvgyakorlás közös projektek feldolgozása szakmai gyakorlat az emeltszintű érettségire és egyetemi, főiskolai tanulmányokra felkészítő órák ( tanulói igény szerint, akár vendégtanulói jogviszonnyal, a tantervben szereplő tantárgyakból, minimális csoportlétszám 6 fő) a tanórai differenciálás üzemlátogatás tanulmányi kirándulások házi tanulmányi versenyek ( pl. Csiha napi szakmai elméleti és gyakorlati verseny) délutáni foglalkozások, szakkörök ( iskola rádió, fizinfo,röplabda,futsal,erőemelő-testépítő) A tanórán kívüli foglalkozások segítik: kiegészítő ismeretek átadását, korszerű képességek elmélyítését: nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások, versenyekre felkészítő foglalkozások, érdeklődési körök, szakkörök. művészi képességek kibontakoztatását: képzőművészeti kör 48

49 a versenysportot, az utánpótlás nevelését segítik: tömegsport munkavállaláshoz szükséges ismereteket adnak át, speciális képességeket alakítanak ki: számítástechnika Iskolai könyvtár, számítástechnikai szaktantermek segítik az egyéni felkészülést, a szakirodalomban való elmélyülést, az oktató CD-k, valamint az Internet felhasználását az ismeretek elmélyítésére, bővítésére, gyakorlására. A célok és feladatok mellett az eredményességvizsgálattal is foglalkozunk. A tehetséggondozást akkor tekinthetjük eredményesnek, ha folyamatosan javul a felvételi statisztikánk, nő a nyelvvizsgázók száma, ki tudjuk váltani a drága különórákat, többen jutnak be az SZKTV elődöntőibe, növekszik az OSZTV első helyein végzők száma. Rendszeresen működnek a szakköri foglalkozások, illetve ne szűnjenek meg a tanév végére. A jegyzett versenyeken egyre jobb eredményeket érünk el. Magas színvonalú iskolai rendezvények, ünnepségek, iskolatévé, illetve iskolarádió műsorok valósulnak meg. II A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködés; a gyermekek, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése minden pedagógus törvényben előírt kötelessége. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt, és szoros együttműködést feltételez a családdal, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel és szakemberekkel. Iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Az ifjúságvédelmi felelős szorosan együttműködik a tantestület tagjaival (szaktanárokkal, szakoktatókkal), az osztályfőnökkel, a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermekek, tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A megelőzés során célunk a fiatalokra ható káros hatások megelőzése, elhárítása, enyhítése, amelyek az egészséges személyiségfejlődést megzavarják vagy meggátolják. A veszélyeztető körülmények feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. 49

50 III Az osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a tanulmányi munka romlása esetén a visszaesés hátterében lévő okok feltárása, fokozott törődés a problémás tanulókkal (körülmények feltárása, veszélyhelyzetek megelőzése), a rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, a jogszabályoknak megfelelő jelzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése, a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet felmérése, jelzése, a veszélyeztetett, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, javaslattétel a rászoruló tanulók segítésére, támogatására, szükség esetén jellemzés készítése, egyéni bánásmód, szorongások oldása, a rászoruló tanuló felzárkóztatása, konzultáció kollégákkal, szülőkkel, tanácsadás a szülőknek. II Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmet szolgáló tevékenysége Kapcsolattartás: személyes beszélgetés a tanulóval, egyéni tanácsadás, együttműködés a szülőkkel, támogatásuk megnyerése, konzultáció, tanácsadás a családtagoknak, fogadóóra tartása, rendhagyó szülői értekezlet, előadások tartása meghívott szakemberekkel szülői értekezleten (iskolai szinten), szükség esetén szakember bevonása, kapcsolatfelvétel a szakszolgálatokkal, egyéb szervekkel. Anyagi támogatás: törvényben előírtak szerinti tankönyvtámogatás, rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kezdeményezése, a jogszabályban előírt szolgáltatások biztosítása (korrepetálás, sportprogramok, napközi, stb.). Pedagógiai eljárások a hátrányok leküzdésére 50

51 Tanítási órán: indulási hátrányok csökkentése, segítő kapcsolat megteremtése, személyes beszélgetések, differenciált oktatás, az egyéni képességek kibontakoztatására való törekvés, az egyéni képességek figyelembevételével fejlesztő feladatok adása, bizalmat erősítő, megfelelő légkör a tanítási órákon, megfelelő motiváció, tanulási módszerek megismertetése, tanítást segítő eszközök (pl. IKT-eszközök, iskolai könyvtár, hatékonyabb bevonása, családi életre való nevelés, pályaválasztás, továbbtanulás segítése, irányítása. Tanítási órákon kívül: a felzárkóztatás formáinak igénybevétele (korrepetálás, érettségire történő felkészítés), tehetséggondozás (versenyeztetés, egyéni foglalkozás), tájékoztatás (tanácsadás a gyermekek, diákok jogairól, a gyermekvédelmi szolgáltatásokról), drogellenes-drogprevenciós tréningek, előadások szervezése, szabadidős, sport foglalkozások szervezése, szünidei programok (pályázati forrásból vagy alapítványi támogatással), önismereti, konfliktuskezelési tréningek lehetőségének felkutatása, kulturális programok egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, tanulószobai foglalkozás, rendszeres egészségügyi szűrővizsgálat (iskolaorvosi, fogászati). Gyermekvédelmi hálózat igénybevételét segítő tevékenység: a veszélyeztetett helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele és jelzés a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények felé, az igazolt és igazolatlan mulasztásokat figyelemmel kísérése (konzultáció a szülővel és a gyermekjóléti szolgálattal, a járási hivatal tájékoztatása), tájékoztatás a speciális segélyhívó számokról, közreműködés szakemberekkel, szükség szerint a rendőrséggel és az önkormányzattal, konzultáció az iskolaorvossal, a DÖK segítségének igénybevétele, tankönyvtámogatás, 51

52 a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében segélyek, alapítványi támogatások, pályázatok felkutatása, önkormányzati szociális juttatások megszerzésében való közreműködés, tájékoztatás családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, napközi otthoni és kollégiumi elhelyezés biztosítása. Pedagógiai eljárások: a tanuló érdekeltté tétele a tanulásban, speciális közösségi és szabadidős fejlesztő foglalkozások, iskolai rendezvényeken való aktív részvétel (szereplések), szünidei programok, táborozási, üdültetési lehetőségek felkutatása, a tanuló aktivitásának növelése az IDB-ben, szükség szerinti felzárkóztató foglalkozások. II A veszélyeztetettség tünetei és okai Tünetek: Külső megjelenésben: beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság, étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság, elhanyagolt külső, ápoltság és tisztaság hiánya, az öltözet fogyatékossága, helytelensége. Beszédében: hibás beszéd (selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás), goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata, hangoskodás, nagyzolás, túlzott hallgatagság, zárkózottság, fantáziálás, hazudozás. Mozgásában: nyugtalan, túl élénk, szertelen, nincs korának megfelelő mozgásigénye, fáradékony, lusta, izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek, rágja a körmét, szopja az ujját, bevizel, 52

53 érintésre riadtan elugrik, megriad. Érdeklődésében: semmi sem érdekli, közömbös, figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen. Társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában: félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú, könnyen ingerelhető, indulatos, agresszív, durva, hangadó a rosszban, destruktív, befolyásolható, árulkodós. Foglalkozásokon: figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen, teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak, gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni. Felnőttekkel kapcsolatos magatartása: bizalmatlan, nem őszinte, meghunyászkodó, tiszteletlen, dacos. Legfőbb okak: Környezeti okok: A család szerkezetének megváltozása, az ezzel kapcsolatos konfliktusok hatása a gyerekekre Nevelési hiányosságok Brutalitás Kényeztetés Erkölcstelen családi környezet Italozás a családban A gyermek személyiségéből eredő veszélyeztető okok: Értelmi, érzelmi elmaradottság Szociális visszamaradottság Gátlásosság Fokozott agresszivitás 53

54 Kóros hazudozás Túlmozgékonyság Anyagi okok miatt veszélyeztetett gyerekek: A szülők önhibájukon kívül alacsony jövedelműek Rokkantnyugdíjasok A családban sok a gyerek Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett gyerekek: Veleszületett betegek (cukorbeteg, szívbeteg gyerekek) A családban elme- vagy idegbeteg van Súlyos látási, hallási vagy mozgásszervi fogyatékosság áll fenn Súlyosan beszédhibás, de értelmileg ép II Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a nevelési-oktatási intézmények számára célként határozza meg az egyéni bánásmódra való törekvést, a társadalmi leszakadás megakadályozását. Nevelő munkánk során egyrészt számolnunk kell azzal, hogy napjaink értékválsága, az egyenlőtlenségek növekedéséből adódó társadalmi feszültségek, sok család helyzetének kedvezőtlen alakulása egyre több gyereket hoz nemcsak szociálisan, hanem kulturális értelemben is hátrányos helyzetbe, melyből önerővel kilépni nem tud. Másrészről a középiskola a tanuló számára új helyzetet, újfajta szemléletet, értékrendet jelent. Új közösségbe kerülés beilleszkedési zavarokhoz vezethet. Ezek a jelenségek tanulási problémák, iskolai kudarcok okai lehetnek. Az ilyen negatív élmények bizonytalan életvitelhez, a közösség peremére való kerüléshez vezethetnek. Ezért Intézményünk odafigyel e hátrányok enyhítésére, leküzdésére. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A tanulási kudarc okai: családi válsághelyzet (szülő halála, válás), deviancia a családban (alkoholizmus, agresszivitás, börtön), két inaktív szülő (munkanélküliség nő), szülők alacsony iskolázottsága, szakképzetlensége, hátrányos térségben lévő lakóhely, 54

55 ingerszegény környezet, tartós betegség, alacsony jövedelemszint, szegénység, érzelmi hiány, szeretettelenség, a szülő nemtörődömsége. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: hiperaktivitás, szorongásos magatartás, térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), mozgáskoordináció zavarai, a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), antiszociális cselekedetek, alacsony önértékelés, emlékezés zavarok, a logikus gondolkodás problémái, a spontán kíváncsiság hiánya. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek, kiemelten a szakképzés évfolyamain: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, gyakori feladattudatos munkavégzés biztosítása, megfelelő motiváció, állandó odafigyelés, egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata tanári felügyelettel, továbbtanulás irányítása, segítése, a szakmaválasztás / pályamódosítás irányítása, segítése, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése, a szülő segítő közreműködése, a diákközösség megértő hozzáállása. 55

56 A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. A felkínált lehetőség mellett el kell érnünk, hogy a tanulókban belső motiváció alakuljon ki a tanulásra, mely aktivitásra készteti őket, hogy tudatosuljon bennük, ők is felelősek saját eredményeiért. II A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. A szociális hátrányokkal küzdő tanulók felderítése nem mindig könnyű. A gyermekek nem szívesen vallanak az otthoni szegénységről, néha egyenesen titkolják, félnek társaik lenézésétől. Az osztályfőnökök egy-egy induló osztály esetében feltérképezik az új növendékek családi hátterét. Az általuk összegyűjtött információkat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összesíti. Az adatokat a tanuló iskolai pályafutása idején a személyiségi jogok tiszteletben tartásával őrzi, majd a statisztikai adatok kivételével megsemmisíti, amikor a tanuló elvégzi az iskolát. Az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladata a tanuló sorsának további nyomon követése. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: a nevelők segítő, személyes kapcsolattartás a rászoruló tanulókkal, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, szülői értekezlet stb.), a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), csoportbontás, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, napközi, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, továbbtanulás és szakmaválasztás irányítása, segítése, tankönyvtámogatás, rendezetlen családi helyzet esetén kollégiumi elhelyezés, 56

57 felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások, pályázati, alapítványi támogatások elnyerésének lehetőségeiről, továbbtanulást segítő pályázatok továbbítása a koordináló szervekhez (pl: Bursa Hungarica, Esélyt a tanulásra), szoros kapcsolat a polgármesteri és járási hivatallal és a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás lehetőségének felkutatása a rászoruló tanulóknak. A támogatás sajátos formái: A tanműhelyekben oktatott tanulók a ledolgozott gyakorlati napok után étkezési hozzájárulást kapnak. A Tanulói Vasas Szakszervezet tanulói alapszervének tagjai rendkívüli segélyt igényelhetnek. Az igényt a szakszervezetet irányító pedagógushoz kell benyújtani, az elbírálást a tanulói szakszervezet választmánya végzi. Hiány szakképesítés esetén állami támogatás (Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj) igénylése a szakképző évfolyamon tanuló diákok számára. Szakképző évfolyamon tanulók részére a városi ösztöndíjprogram lehetőségének kihasználása (tanulmányi eredménytől függően). II. 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE (Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 48. ) Diákönkormányzat A tanulók, a diákkörök, a tanulók érdekeiknek képviseletére diákönkormányzatot hozhattak létre. Tevékenységük a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanulók kötelességeit és jogait a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 46. tartalmazza. A diákönkormányzat munkáját a diákmozgalmat segítő tanárok koordinálják, akik a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhatnak a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat dönt saját működése rendjéről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használja az iskola helyiségeit, berendezéseit. 57

58 A diákönkormányzat alulról építkezik. Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai diákönkormányzatot. A diákönkormányzat képviselőket küldhet az Iskolaszékbe. Az iskolai diákönkormányzat élén az iskolai diákbizottság áll, melynek munkáját a diákközgyűlés által választott titkárok fogják össze. A titkárok biztosítják a szakközépiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató tanulók érdekeinek képviseletét. Az IDB működését, az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, a házirend és a pedagógiai program elfogadása előtt. II. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI II A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógusok együttműködése Célunk a tanulók személyiségének, tudásának fejlesztése, amely a nevelés két alapvető közösségének a család, szülők és az iskola, pedagógusok koordinált, aktív együttműködésén alapszik. Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért elengedhetetlen a szülők és a pedagógusok közötti kölcsönös tapasztalatcsere, az eredményes együttműködés. A tanári közösség és a szülők közötti munkakapcsolat elősegíti a tanulók fejlődését és az iskola hagyományainak ápolását, a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben (119. ) és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakon alapszik. Az együttműködés résztvevői: tanuló és a szülő A tanuló nevelését a szülők kezdik meg és teremtik meg az egészséges testi és pszichikai fejlődés feltételeit a családban. A szülők segítik a család keretében a gyermeket az első közössé- 58

59 gi beilleszkedésben, a családi élet szokásrendjében, itt sajátítja el a gyermek a társas érintkezés szabályait és szokásait, formálódik viszonya a felnőttekhez, szerzi első esztétikai élményeit. szülő és a pedagógus A szülői nevelést folytatják illetve kiegészítik a pedagógusok. Hogy ez a közös nevelés a tanuló érdekeit, fejlődését szolgálja, azonos elveken alapuljon, fontos a szülők és a pedagógusok öszszehangolt nevelői együttműködése. Az együttműködés, a kapcsolat kölcsönösen segíti a gyermekek alaposabb megismerését, tehát az ő érdeküket szolgálja. Az együttműködés nem lehet véletlen, alkalomszerű vagy idényszerű. Csak akkor válhat eredményessé, ha átgondolt, tervszerű és szervezett. Cél továbbá, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. tanuló és a pedagógus Minél szorosabb ez a kapcsolat, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményeit, pszichikumát, szokásait, annál nagyobb mértékben tudja befolyásolni még azokat a hatásokat is, amelyek felett közvetlenül nincs hatalma. Tehát a személyiség megismerése, a fejlődési tendenciák pontos felfedezése az őszinte együttműködés alapja. Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az nevelő-oktató munkában. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Az együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Az együttműködés eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés fórumai: szülő és pedagógus - SZM értekezletei - szülői értekezletek 59

60 - nyílt napok, fogadó órák - egyéni kapcsolatfelvétel - szülők részvétele az iskola és az osztályközösség életében (szervezés, előadások tartása, felügyelet kiránduláson, rendezvényen) - diákcsere - rendezvények - szülő-tanár találkozó (pl. alapítványi bál) - egyebek: levél, telefon, ellenőrző útján való kapcsolattartás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról - hirdetőtábla - az iskola honlapja tanuló és pedagógus - tanórák - osztályfőnöki órák - tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények - egyéni beszélgetések - diákönkormányzat, diákgyűlés - kérdőívek, vizsgálatok Az együttműködés területei: szülő és pedagógus - a tanulás irányítása - személyiség- és közösségfejlesztő tevékenység koordinálása (pl. esztétikai nevelés, egészséges életmódra nevelés, kulturált viselkedés, a környezet védelme) - pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadás - szociális problémák felismerése, segítő közreműködés - családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzése - közös rendezvények szervezése - együttműködés az ifjúságvédelmi felelőssel tanuló és pedagógus - szakkörök támogatása - IDB és ODB munkájának segítése - segítség a szabadidő hasznos eltöltéséhez 60

61 Mit várunk a szülőktől? - őszinte véleménynyilvánítást - együttműködő magatartást, érdeklődő segítő hozzáállást - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken - ötletnyújtást az előadások témáihoz - szponzori segítségnyújtást (alapítványok támogatása, iskolai rendezvények támogatása) A továbbfejlesztés lehetőségei - előadások szervezése (pszichológus, nevelési tanácsadó, egészségügyi szakember meghívásával) - közös rendezvények körének bővítése - közös kirándulások (színház, mozi, üzemlátogatás, osztálykirándulás). II Kapcsolattartás formái a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az intézmény elvárásait, kéréseit, eredményeit, közleményeit írásban és szóban juttatja el a megszólítottakhoz. II Intézményen belüli kapcsolattartás A Berettyóújfalui Szakképzési Centrumot folyamatosan értesítjük: - eredményeinkről, - kéréseinkről. A tantestületet írásban tájékoztatjuk: - az iskola életét szabályozó dokumentumokról (SZMSZ; házirend, stb.), - az éves munkarendről, - helyettesítésekről, - felügyeletekről, - vizsgarendről, - hirdetőtáblán az iskolai élettel kapcsolatos rendezvényekről, versenyekről. 61

62 II A szülők tájékoztatása Írásban történik: ellenőrzőben: - szülői értekezletek időpontjáról, - fogadóórákról (2 héttel az esemény előtt), - dicséretről, elmarasztalásról, - fegyelmi vétségről, - hiányzásról - a törvény előírásainak megfelelően, - félévi eredményről, levélben, illetve meghívókkal: - hiányzásról, - egyéb iskolai rendezvényekről. KRÉTA adminisztrációs rendszeren keresztül folyamatosan. Az év végi eredményekről a bizonyítványban tájékoztatjuk a szülőket. Szóbeli tájékoztatást kapnak a szülők: - a tanévnyitó, - a tanévzáró, - a ballagási ünnepségeken, - a szülői értekezleteken, - a fogadóórákon - évente 3 alkalommal, - a kilencedik évfolyam diákjainak szülei az iskoláról, - a problémás esetekben szükség szerint a szülő, az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megbeszélésén, - a szülői munkaközösség választmányi ülésén félévente. A szülőket tájékoztatják: az iskola igazgatója vagy az általa megbízott vezető, az osztályfőnökök, a szaktanárok. A szülői elégedettség mérés, interjú Az iskola számára fontos, hogy partnerei különösen a szülők elégedettek legyenek az intézményben folyó nevelő-oktató munkával. A pedagógusok ezt következetes, gyermekközpontú tanítási módszerekkel, a nevelésben a szülőket partnerként tekintve érheti el. A partnerek elégedettségét a belső önértékelési rendszerünk keretében rendszeresen mérjük. 62

63 Az iskola a tanuló érdekében fontosnak tartja, hogy a szülő bizonyos esetekben azonnal elérhető legyen. Ennek érdekében a tanév elején GDPR-nak megfelelően rögzítjük a szülő, illetve a gondviselő otthoni, munkahelyi és mobil telefonszámát. Így rögtön információval tudunk szolgálni a tanulóval kapcsolatban, illetve tájékoztatást tudunk kapni a tanulóról. A telefon mellett a KRÉTA a legjobb eszköz arra, hogy a szülő lehetőleg a hiányzás megkezdésének napján értesítse az osztályfőnököt a tanuló távolmaradásáról és annak várható időtartamáról, okáról. A telefon mellett lehetőség van az elektronikus levelezésre. II Szülő Szervezet Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,tisztségviselőinek megválasztásáról az iskolai szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét; megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. II A diákok írásbeli tájékoztatást kapnak Ellenőrzőben: - az érdemjegyekről, - dicséretről, elmarasztalásról, - félévi munka eredményéről. - Az éves munkáról a bizonyítványban kapnak tájékoztatást. KRÉTA adminisztrációs rendszeren keresztül folyamatosan Levélben kapnak tájékoztatást a diákok: - osztályozó - javító - különbözeti vizsgák időpontjáról, - kérelemre, jogszabályok által biztosított lehetőségekről (magántanulói jogviszony, mentesség) - a 18 éven felüli tanulók hiányzásukról és tanulmányi előmenetelükről. Szóbeli tájékoztatás hangzik el a diákok részére: 63

64 - tanévnyitó, - tanévzáró, - ballagási ünnepségeken, - szükséges esetén diákgyűlésen (15 perces szünetben), - a diákközgyűlésen, - a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - szükség szerint iskolarádión, diákújságon keresztül. A tanulókat tájékoztatják: - az iskola igazgatója, - a diákönkormányzat felelős vezetője, - az osztályfőnökök. Egyéb tájékoztatási forma az iskola honlapja és a faliújságon elhelyezett hirdetések. A szakmai gyakorlaton elért fejlődésről, egyéni haladásról a havonta bejegyzésre kerülő érdemjegyek tájékoztatják mind a szülőt, mind a tanulót. Iskolánk nyitott, jó kapcsolatok kialakítására törekszik a tanulókkal, a szülőkkel, a partner intézményekkel (lásd SZMSZ). II.8.3. A titoktartás A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel való közlés tekintetében a tanuló, másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. A tanuló írásbeli hozzájárulásának hiányában sem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a cselekvőképtelen kiskorú szülőjének tájékoztatása, ha az a konkrét tény, adat, információ átadása nélkül, és azt követően történik, hogy a pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott meggyőződött arról, hogy a tanulót ezzel nem hozzá hátrányos helyzetbe. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek e törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. 64

65 II Az iskola és külső közösségek kapcsolatai Szakmai kapcsolat, találkozók magyarországi szakközépiskolákkal és szakiskolákkal a Beretytyóújfalui Szakképzési Centrumon belül, de nem zárkózunk el az egykori TISZK-es vagy KLIK-es társintézményektől sem. Szakmai együttműködés: - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, - Oktatási Hivatal és a POK, - Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara városi és megyei szervezete, - Műszaki Oktatási Kamara (Egyesület), - Vizsgáztatás (képzéseket kiszolgáló szervezetek). Nemzetközi kapcsolatok ápolása, diákcsere, szakmai programok cseréje, egyedi munkaprogramok, közös szakmai gyakorlat szervezése szakképző iskolákkal - székelyudvarhelyi (Románia) Bányai János Szakközépiskola, - Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében program iskolái o a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, o a budaörsi Ilyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, o sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, o beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium, o szlovákiai Füleki Gimnázium, o szabadkai Vegyészeti Technikum, o lendvai Két-tannyelvű Középiskola. Beiskolázási szülői értekezletek, nyílt napok, versenyek, munkaközösségek együttműködése (általános iskolák). Iskolai Bál (Szülői Munkaközösség rendezésében). Előadások, továbbképzések (Szülői Munkaközösség). Rendezvények, programok kölcsönös látogatása, szervezés segítése (Kéky Lajos Városi Művelődési Központ és Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény). Részvétel és közreműködés a város ünnepi rendezvényein (város napja, március 15., október 23., stb.). Versenyek, rendezvények, akciók, képzések (Vöröskereszt Hajdúnánási Szervezete). 65

66 Osztályfőnökök segítése, bemutatók szervezése, versenyek (Városi Rendőrkapitányság). Végzős diákok tájékoztatása, segítése, képzések (Munkaügyi Kirendeltség). Képzések, konzultáció (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat). Vidéki gyakorlatra hallgatók fogadása (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola). Iskolai rendezvények látogatása, támogatás (iskolánk mecénásai). A közösségi szolgálat teljesítése érdekében az iskola együttműködik a város és a környező települések intézményeivel: - Egyesített Óvodai Intézmény, Tiszavasvári - E-misszió Egyesület, Nyíregyháza - Fazekas Mihály Művelődési Ház és Könyvtár, Görbeháza - Fehér Bot Alapítvány, Hajdúdorog - Gólyafészek Óvoda és Bölcsőde, Görbeháza - Hajdúnánás Robzol 2000 Kézilabda Sport Egyesület - Hajdúnánási Humán Szolgáltató Otthon - Hajdúnánási Katasztrófavédelmi Kirendeltség - Hajdúnánási Polgárőr Egyesület - Hajdúnánási Református Egyházközség - Hajdúnánási Roma Nemzetiségű Önkormányzat - HONESTA VITA Nonprofit Kft., Hajdúnánás - Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezete - Mészáros Károly Városi Könyvtár, Hajdúdorog - Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Hajdúdorog - Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Hajdúnánás - Művelődési Központ és Könyvtár, Tiszavasvári - Napköziotthonos Óvoda Napos Bölcsőde, Tiszalök - Széchenyi István Általános Iskola, Görbeháza - Szociális Gondozási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, Görbeháza - Tiszavasvári Általános Iskola - Tiszavasvári Középiskola Szakiskola és Kollégium - Tiszavasvári Média Egyesület - Tiszavasvári Városi Polgárőrség - Városi Könyvtár és Művelődési Ház, Tiszalök 66

67 II. 9. ÁTJÁRHATÓSÁG III Felvétel Kilencedik évfolyamra Az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében, az EMMI tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletében meghatározott módon. A jelentkezési lapokat az általános iskola továbbítja intézményünkhöz, illetve a Hivatalnak. A tanév rendjéről szóló EMMI rendeletben meghatározott időszakban, a beérkezett jelentkezések rangsorolása után kerül sor azon ponthatár megjelölésére, ameddig a jelentkezést az adott osztályba, szakmacsoportos képzésre és szakképzésre az intézmény elfogadja. A rangsor kialakítása a jelentkező tanév végi osztályzatai alapján történik: Szakgimnáziumba történő jelentkezés esetén az 5., 6., 7. osztályos év végi és nyolcadik osztályos félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvi és adott ágazatban kötelező természettudományos tantárgy osztályzatainak összesített pontszáma csökkenő sorrendben. 3+2 évfolyamos szakközépiskolába történő jelentkezés esetén 5., 6., 7. osztályos év végi és nyolcadik osztályos félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvi és fizika osztályzatok összesített pontszáma csökkenő sorrendben. A tanulókat pontszámuk alapján rangsoroljuk az általuk megjelölt szakképzésben. A tanuló rangsorolása alapján elsődlegesen az első helyen megjelölt szakmacsoportba nyer felvételt, amennyiben a hozott eredménye is megerősíti ezt. Elutasításra csak azok kerülnek, akik eredményük alapján nem sorolhatóak be. A felvételről a megadott rangsor, keretszám, határ, valamint a tanuló igénye ismeretében a Hivatal dönt. A felnőttoktatás szakképző évfolyam 11. évfolyamára lépés feltétele a 10. évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság. A gyakorlati képzés helyét lehetőségeihez mérten az iskola biztosítja, amennyiben ez nem oldható meg, a tanuló csak akkor nyerhet felvételt adott szakmára, ha gyakorlati munkahelyről önmaga gondoskodik, élve a tanulmányi szerződés kötésének lehetőségével, melyet bemutat a gyakorlati oktatásvezetőnek. 67

68 A 13. és 15. évfolyamra jelentkezés az iskola által kiadott regisztrációs lapon történik. A jelentkezés alapfeltétele: érettségi bizonyítvány és az egészségügyi alkalmasság. A köznevelési törvény 71.. (1) szerint a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Túljelentkezés esetén a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv 12. osztályos év végi és érettségi eredménye alapján felállított rangsor szerint történik a felvétel. A jelentkezési határidő után jelentkező diákok várólistára kerülnek és felvételükről az iskola vezetése dönt. Rangsor itt is a tanulmányi eredmény alapján állítható fel. Túljelentkezés esetén figyelembe vesszük: - milyen alapozásban vett részt a tanuló, - milyen a tanulmányi eredménye - rendelkezik-e tanulószerződéssel (különösen gyakorlati férőhely szűkösség esetén). A felvételről értesítjük a tanulót. II Átvétel Kérelem alapján, amelyet az intézmény vezetőjének nyújt be, kiskorú tanuló esetén a szülő, 18 év fölött a diák. A kérelemhez csatolni kell a megfelelő bizonyítványt. Évközi átlépéskor az intézmény megkéri az átadó iskolától az adott tanévre vonatkozó érdemjegyeket, értékeléseket és a hiányzási adatokat. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az átvételt iskolánk különbözeti vagy osztályozó vizsgához kötheti. Szakgimnázium - azonos szakterületen belül az átjárhatóság létszámfüggő, - eltérő szakterületről vagy gimnáziumból történő átvétel csak osztályozó vizsgával lehetséges, melyet az adott szakterület tantárgyaiból kell tenni, 68

69 - egyéb közismereti tantárgyból, ha az a továbbhaladáshoz vagy érettségi vizsga letételéhez szükséges. A vizsgakövetelmények az SZVK és kerettantervben foglaltak alapján kerülnek meghatározásra az adott évfolyamra érvényes előzetes tudás, kulcsfogalmak és a fejlesztés várt eredményei alapján. Szakképző évfolyamokon - azonos OKJ szakképzésről létszám függvényében, - szakmai gyakorlat, II.9.3. Beiratkozás A beiratkozás időpontját a központi tanév rendje és az intézmény munkaterve határozza meg. A 9. osztályba történő beiratkozás során szükséges dokumentumok: - a tanuló személyi igazolványa - lakcímkártyája - nem magyar állampolgár esetén tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, - oktatási azonosítója - és születési anyakönyvi kivonata, - adószáma - bankszámlaszáma - oktatási azonosítója - szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, - a 8. osztály eredményes elvégzését igazoló iskolai bizonyítvány, - a tanuló felvételét javasoló orvosi egészségügyi alkalmassági igazolás és egészségügyi törzslap, - szükség esetén a szakértői bizottság véleménye. - -GDPR nyilatkozat Szakképző évfolyamokra történő beiratkozásnál szükséges dokumentumok: - a tanuló személyi igazolványa, - lakcímkártyája - és születési anyakönyvi kivonata, - nem magyar állampolgár esetén tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, - adószáma 69

70 - bankszámlaszáma - oktatási azonosítója - szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, - a 10. ill. 12. osztály eredményes elvégzését igazoló bizonyítványt, (Érettségire épülő szakképzés estén érettségi bizonyítvány illetve az érettségi megkezdését igazoló törzslapkivonat.) - a tanuló felvételét javasoló orvosi egészségügyi alkalmassági papírt vagy egészségügyi törzslap, - kiskorú tanuló esetén a szülő vagy gondviselő írásbeli nyilatkozata a szakmaválasztásról vagy iskolatípus váltásról. - GDPR nyilatkozat II Magasabb évfolyamra lépés A tanuló az iskola magasabb évfolyamába illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, ezt a félévi illetve év végi osztályzatok tükrözik, amelyet a tanuló évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. II. 10. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK II Intézményi belső vizsgák A szaktárgyi követelményeket a tantárgyak részletes tanterve tartalmazza. Ezek alapján, az iskolavezetés és a tantestület döntése alapján, belső vizsgákat tartunk elsősorban az érettségi tantárgyakból, az érettségi vizsgára való folyamatos és tudatos felkészítést és felkészülést segítendő. A vizsgakövetelményeket, a vizsgák tartalmát, az érintett évfolyamokra illetve csoportokra vonatkozóan, a vizsgát megelőző tanév végén kell rögzíteni. A vizsgakövetelményeket a szaktanár, ill. az osztályfőnök is az előző tanév végén ismerteti a tanulókkal. A belső vizsgák célja az, hogy egy-egy nagyobb tananyagrészből a diákok bizonyíthassák rátermettségüket, hozzáértésüket, hogy kellő vizsgarutinra tegyenek szert írásban és szóban, megtanulják a vizsgára készülés metódusát. A belső vizsgák feladata az is, hogy az érettségire 70

71 való felkészítésről ill. felkészülésről a tanulás tanítás folyamatának résztvevői kellő időben képet kapjanak, szükség esetén a kedvezőbb eredmények érdekében beavatkozhassanak, esetenként az előkészülés folyamatát korrigálják. A belső vizsgák eredményességének elemzése segítséget ad a helyi tanterv beválásának ellenőrzéséhez is, illetve a tanári tevékenység eredményességének mérésére is. Az szakgimnáziumokban a belső vizsgák feladata az, hogy az érettségire való felkészültségük szintjéről a tanulás tanítás folyamatának résztvevői folyamatosan és kellő időben képet kapjanak. Fontosnak tartjuk a napi munka során megismert új típusú feladatokkal vizsgahelyzetben történő találkozás mérését is, legyen az akár írásbeli vagy szóbeli megmérettetés. Ez az a pont, ahol szükség esetén beavatkozás történhet a sikeres tanévzárás érdekében. A belső vizsgákat a központi vizsgáknak megfelelő rendben szervezzük meg nemcsak a feladatlapok szerkezeti és tartalmi elemeinek tekintetében, de adminisztrációjában, pontozásában, felügyeletében egyaránt. a, Érettségire felkészülést segítő intézményi belső vizsgák Évfolyam Vizsgatárgy Értékelés 10. évfolyam matematika írásban 11. évfolyam idegen nyelv írásbeli/szóbeli irodalom szóbeli történelem szóban, 12. évfolyam matematika írásban, ágazati szakmai elmélet írásbeli v. szóbeli Eredménye témazáró jegyként bekerül a naplókba. Az idegen nyelvi kisérettségi egyben nyelvi szintmérő vizsga is. A Közös Európai Referenciakeret nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés (KER) irányelveihez igazodva - mely kiindulási alapként szolgál nyelvi tantervek készítéséhez, vizsgák lebonyolításához, tankönyvek választásához 11. évfolyam végén belső szintmérő vizsgákat szervezünk, az A2 szint elvei szerint mérünk. Célunk a kommunikatív nyelvi kompetenciák fokozatos és folyamatos kialakítása. Ennek fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. 71

72 Az eredmények tükrében szeretnénk alakítani az évfolyamok tanulócsoportjait, valamint a csoportokon belül segíti a differenciált, egyénre szabott tanítási-tanulási folyamatot. A vizsga további fontos célja, hogy a tanulók minél többször kerüljenek vizsgahelyzetbe az un. valódi megmérettetések, az érettségi, ill. a nyelvvizsga előtt. A nyelvi szintmérő vizsga célja itt is egyfajta lezárása egy nyelvi szakasznak. Mit kell a nyelvtanulóknak megtanulniuk az adott szinten ahhoz, hogy a nyelvet valódi kommunikációs eszközként használják, milyen ismeretekre és készségekre kell szert tenniük, hogy ismereteiket hatékonyan használhassák a mindennapi életükben. A vizsgák segítenek abban, hogy a tanulók lemérhessék tudásukat az egyes tanulási szakaszban. b, Belső vizsgák a szakképzés területén: Évfolyam Vizsgatárgy Értékelés 9. évf évfolyam, vagy végzős évfolyam Szakmai gyakorlati szintvizsga - szabályzat szerinti időtartam Próba szakmai írásbeli vizsga SZVK szerint Vizsgát megelőző félévkor írásban/szóban elméleti jegyként A gyakorlati szintvizsga a leginkább gyakorlatigényes szakmák gyakorlati képzésének eredményességéről megbízható információkat nyújt, és ezzel lehetőséget teremt a fejlesztésre. A tanuló, szülő és szakoktató reális képet kap arról, hol tart a tanuló az ismeretek elsajátításában. Jobb munkára ösztönzi a tanulót és oktatóját egyaránt, valamint sikerélményhez juttatja őket a vizsgamunka elkészítésével. Vizsgamunka: az a termék, amelyen a tanuló a rendelkezésére álló eszközök segítségével az eddigi tudását átfogóan bemutatja. El kívánja a vizsga érni, hogy többen helyezkedjenek el tanult szakmájukban pályakezdőként. A vizsgával a Kamara számára kiszűrhetővé válnak azok a képzőhelyek, akik nem a tantervnek megfelelően oktatják a tanulókat. A szintvizsga kereteit meghatározza a szakképzési törvény és a SZVK-k. Az eredménytelen tanuló javítóvizsgát tehet. Próba szakmai írásbeli vizsga előnye, hogy a vizsgára felkészülés hajrájában lévő fiatalt olyan helyzetbe hozza, mellyel megismerkedik a vizsga légkörével, formájával, előírásaival és ezzel biztonságosabban teljesít a tanév végi vizsgáján. A szakelméletet tanító szaktanároknak megmutatja, a szakcsoport tudásszintjét, az egyes tanuló vizsgahelyzetben nyújtott teljesít- 72

73 ményét és egyben lehetőséget biztosít a hiánypótlásra is. Ösztönzőleg hat a felkészülésre, az önművelés szükségességét erősítheti szakmai téren. A folyamatosan változó vizsgakövetelmények és vizsgáztatási módok megismerése, egyes esetekben begyakorlása, mind a tanár, mind a diák számára hasznos. II Osztályozó, javító, különbözeti vizsga A jogszabályban előírtaknak megfelelően (A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a) de a helyi tantervi követelmények szerint folynak. Osztályozó vizsga január, február és augusztus utolsó hetében, szükség esetén ettől eltérő időpontban, javítóvizsga augusztus 15.-től augusztus 31.-ig, különbözeti vizsga egyéni elbírálás alapján ezektől eltérő időpontban is szervezhető. A vizsgákra jelentkezni az igazgatónál írásban kell szülői ellenjegyzéssel, a vizsgák várható időpontja előtt 3-5 héttel. A vizsgabizottság legalább háromtagú, akik közül kettő az adott tantárgyat tanítja. A vizsgabizottságot az igazgató jelöli ki. Azok a tanulók, akik az igazgató engedélye alapján magántanulói jogviszonyban állnak minden tanévben, félévkor és év végén osztályozó vizsgát tesznek, az adott évfolyam tantervi anyagából. TANTERVI ANYAG SZÁMONKÉRÉSE (osztályozó és különbözeti vizsga) magyar nyelv 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY x x x x x x x x irodalom x x x x x x x x történelem x x x x etika x x matematika x x x x fizika x x x x angol nyelv x x x x x x x x német x x x x x x x x 73

74 nyelv biológia x x x x kémia x x x x földrajz x x 9. évfolyam 10. évf. 11. évf. 12. évf. I SZ GY I SZ GY I SZ GY I SZ GY informatika x x x x testnevelés x x x x művészetek x x x szakmai elmélet szakmai gyakorlat x x x x x x x x x x x x II Érettségi vizsga és választható tárgyai (A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 6. ) A szakgimnáziumban tanuló diák csak hatodik tárgyként választhat szabadon választható tárgyat, melynek tantervi követelményeit teljesítette. Az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények szerint tartunk. (A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24) OM rendelet) Nyitottak vagyunk arra, hogy a 11. és 12. évfolyamon az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést más középiskolák tanulói számára is lehetővé tegyük, vendégtanulókat fogadjunk, ill. tanulóinkat vendégtanulói jogviszonyba átengedjük, érettségi vizsgát szervezzünk azoknak a tanulóknak az igényei alapján, akiknek a tanulói jogviszonya már nem áll fenn. Az érettségi vizsgákra felkészítő 11. és 12. évfolyamon folyó pedagógiai munka előkészítése megköveteli, hogy diákjaink már a kilencedik évfolyamon alaposan megismerkedjenek a kétszintű érettségi rendszerrel, és megfelelő önismerettel rendelkezzenek ahhoz, hogy választásuk reális legyen. Ezzel a kérdéssel minden szaktanárnak kötelessége tanórán és azon kívül is foglalkozni, az osztályfőnöknek pedig fontos koordináló szerepe is van. A 10. évfolyam februárjában felmérjük a tanulók igényeit a 11. és 12. évfolyamokra választott tantárgyakról és a tanulandó tantárgyak felkészítési szintjéről, valamint az érettségi választott tantárgyairól és az érettségi tantárgyak választott szintjéről. Az iskola igazgatója a felmérések, a munkaközösség-vezetők véleménye alapján elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően április 15-éig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választ- 74

75 hatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Iskolánk minden év május 20-ig felméri, hány tanuló, milyen szabadon választható tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választható, illetve jelentkezni kíván a szabadon választható tanítási órára. Az érettségi vizsgák értékelő elemzésében ki kell térni ezen elvárások teljesülésének mértékére. Megjegyzés: A pedagógiai programnak az érettségi felkészítésre vonatkozó és az érettségi vizsgák szervezését érintő részeit az érettségi vizsgaszabályzat változása módosíthatja. ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS TANTÁRGY KÖZÉPSZINTEN EMELT SZINTEN magyar nyelv és irodalom + + történelem + + matematika + + angol nyelv + + német nyelv + + fizika + + biológia + informatika + Amennyiben a tanuló évfolyamon érettségi előkészítőre jár. testnevelés + ágazati szakmai elmélet + + II Szakmai vizsgák A vizsgát a képzés megkezdésekor hatályos vizsgaszabályzat és SZVK szerint kell megszervezni és lebonyolítani. 75

76 Az országos képzési jegyzék szerinti vizsgákat a évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól jogszabályok szerint, a tanév rendjében kell meghatározni az írásbeli vizsga időpontját, továbbá a gyakorlati vizsga és a szóbeli vizsga lefolytatására rendelkezésére álló időszakot. Az írásbeli és a gyakorlati vizsgák idejét a szakminisztérium jelöli ki. Ezek figyelembevételével jelöli ki a szakmai vizsgát szervező intézmény a vizsgák időpontját. Az írásbeli tételek egy szakmai vizsgán, a szóbeli tételek több szakmai vizsgán használhatók fel. Az írásbeli tételeket a szakmai vizsga megkezdése előtt a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott módon és időben kell átadni a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének vagy megbízottjának. Szakmai vizsgát a vizsgaidőszakban lehet szervezni, ami iskolai rendszerű képzés esetén: február-március, május-június, október hónap. 76

77 III. OKTATÁSI PROGRAM Míg élsz, egyre tanulj, és soha abba ne hagyd. (Seneca) III. 1. ÁGAZATI SZAKKÖZÉPISKOLA (kifutó 2016-tól) III.1.1 Ágazati szakközépiskolai képzés jellemzői (kifutó 2016-tól) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Kiemelt feladat: Az alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. Az idegen nyelv oktatása, hogy a kikerülő diák a munkaerőpiacon értékesebb legyen. a tanulók sokoldalú tájékozódási képességének és tájékozottságának támogatása a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával Előmozdítani a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. Iskolánkban a szakmai képzésre az érettségi vizsgát követően (kivéve azon OKJ-s szakmák, ahol a központi program szerint csak a négy évfolyam elvégzése a követelmény), a négy évfolyamos szakközépiskola esetében Ksz/13. ill. Ksz/13-Ksz/14. évfolyamon kerül sor. A jogszabályi előírások szerint, ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. Tanulóink iskolarendszerű képzés keretében, az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) előírásainak megfelelően középfokú szakképesítést szereznek. 77

78 Az iskola a szakmai képzés során arra törekszik, hogy a tanuló a megszerzett ismereteket alkalmazni tudja, a választott szakmát megszerezze, megbízható, pontos, kitartó és szorgalmasan dolgozó, a társadalom számára hasznos ember legyen. A képzési irányok kiválasztásánál mindig igyekszünk figyelembe venni a munkaerő-piaci igényeket, a város és térsége nagyvállalatainak, vállalkozásainak elvárásait szakember utánpótlásuk biztosítása érdekében. Fontos cél, hogy olyan szakmákat hirdessünk meg, mellyel reális az elhelyezkedés lehetősége. Fenti törekvésünket híven tükrözi az összetett képzési szerkezet, a többféle szakmaválasztás lehetősége. A munkaerő biztosításán túl fontos számunkra, hogy az érettségit tett tanulóknak továbbtanulási lehetőséget biztosítsunk. III.1.2 Szakközépiskolai ágazati képzés: IX. Gépészet XIII. Informatika szakmacsoport, XXIV. Közgazdaság szakmacsoport, XXII. Közlekedésgépész III. Szociális szolgáltatások szakmacsoport, XXVIII. turisztika szakmacsoport. Az osztályok összetétele a mindenkori jelentkezések függvényében változhat. A szakközépiskolai tagozaton az egységesen kötelező és szabadon választott tárgyakat az óraterv tartalmazza. Ezen kívül a diákok érdeklődésüknek és képességüknek megfelelően a 11. évfolyamtól érettségire felkészítő órákra jelentkezhetnek, melyek biztosítják a kétszintű érettségire és a továbbtanulásra történő felkészítést. 78

79 III.1.3 Szakközépiskolai óraterv, ágazati képzés, felmenő Óraterv a kerettantervekhez évfolyam szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom (*csoportbontás) 4+1 (3+2*) 4 (3+1*) 4 (3+1*) 4 (3+1*) Idegen nyelvek (csoportbontás) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan +1 humán 2 2 Fizika 2 2 Kémia gép.,inf., közlekedés Földrajz kg.,idf. Művészetek* 1 Informatika (csoportbontás) 1 +1 gép.,inf., közlekedés, kg.,idf Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret humán *A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. 79

80 III.2. SZAKGIMNÁZIUM (felmenő szeptember 1-től) III.2.1. Szakgimnáziumi képzés jellemzői A szakgimnáziumnak négy középiskolai és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. A évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A tanulók az érettségi bizonyítvány, valamint a középfokú szakképesítés megszerzése mellett felkészülnek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra vagy a szakirányú munkába állásra. A közismereti képzés alapvetően egységes kerettanterv alapján történik, de a szakképzési irányok alapján egyes tantárgyak óraszáma eltérő, ezért az ágazatok összevonásával hat csoportot határoztak meg. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazható tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. A nevelő-oktató munka megtervezésekor figyelembe veszi a kulturális intézményrendszer által kínált nem formális, informális tanulási lehetőségeket. A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált egyéni és csoportos eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutá- 80

81 sát elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. III.2.2. Szakgimnáziumi képzés óraterve IX. Gépészet XIII. Informatika ágazat XXII. Közlekedésgépészet TANTÁRGY Gépészet IX Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Szakmai idegen nyelv Matematika Történelem Etika 1 Informatika 2 2 Művészetek 1 Testnevelés osztályfőnöki Komplex természettudományos tárgy 3 Fizika (ágazathoz kapcsolódó tantárgy) Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai 2 2 tantárgy** Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Összes heti óraszám

82 XXVIII. Turisztika, XXVII. Vendéglátóipar XXVI. Kereskedelem XXV. Ügyvitel TANTÁRGY Turisztika XXVIII Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem Etika 1 Informatika 2 2 Művészetek 1 Testnevelés osztályfőnöki Komplex természettudományos tárgy 3 Földrajz (ágazathoz előírt) Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai 2 2 tantárgy** Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Összes heti óraszám

83 IV. Szociális V. Pedagógia TANTÁRGY Gépészet IX Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Szakmai idegen nyelv Matematika Történelem Etika 1 Informatika 2 2 Művészetek 1 Testnevelés osztályfőnöki Komplex természettudományos tárgy 3 Biológia(ágazathoz kapcsolódó tantárgy) Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Kémia*, vagy Informatika, vagy Szakmai 2 2 tantárgy** Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Összes heti óraszám

84 III.2.3. SZAKGIMNÁZIUM szeptember 1-től IX. Gépészet XIII. Informatika ágazat TANTÁRGY Gépészet IX Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem Etika 1 Informatika 2 2 Művészetek 1 Testnevelés osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Fizika (ágazathoz kapcsolódó természettudományos tárgy) Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Kötelezően választható tantárgy: érettségi tantárgy: MATEMATIKA 2 2 Szakmai tárgyak órakerete Szabadon tervezhető órakeret 4 Összes heti óraszám tanítási hetek száma

85 XXVIII. Turisztika, XXVII. Vendéglátóipar XXVI. Kereskedelem XXV. Ügyvitel TANTÁRGY Turisztika XXVIII Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem Etika 1 Informatika 2 2 Művészetek 1 Testnevelés osztályfőnöki Komplex természettudományos tárgy 3 Földrajz (ágazathoz kapcsolódó természettudományos tárgy) Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Kötelezően választható tantárgy: érettségi tárgy MATEMATIKA 2 2 Szakmai tárgyak órakerete Szabadon tervezhető órakeret 4 Összes heti óraszám tanítási hetek száma

86 I. Szociális II. Pedagógia TANTÁRGY Gépészet IX Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem Etika 1 Informatika 2 2 Művészetek 1 Testnevelés osztályfőnöki Komplex természettudományos tárgy 3 Biológia (ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy) Pénzügyi és vállalkozói ismeretek 1 Kötelezően választható tantárgy: Szakmai tantárgy 2 2 Szakmai tárgyak órakerete Szabadon tervezhető órakeret 4 Összes heti óraszám tanítási hetek száma

87 III.3. SZAKKÖZÉPISKOLA 3+2 (felmenő szeptember 01-től) III.3.1. Szakközépiskolai képzés jellemzői Az első három évfolyam, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam. A szakközépiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakközépiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. A szakközépiskola első három évfolyamán a szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzés, valamint szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik; további két évfolyamon pedig érettségi vizsgára való felkészítő képzés. Utóbbi megteremti a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés lehetőségét is. A szakközépiskolások érettségi vizsgára felkészítő képzése a szakközépiskola első három évfolyamát (vagy korábban szakiskolát / szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. Az érettségi vizsgára felkészítő képzés 2 évfolyamból áll (12., illetve 13.), amelynek programja a 3 éves szakközépiskolai közismereti programra épül. A képzés célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a szakközépiskola első hároméves szakasza során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a Natban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. 87

88 Különösen az idősebb hallgatók esetében lehetőség nyílik az élet- és munkatapasztalatokra, valamint a korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányok során megszerzett előzetes ismeretekre történő építkezésre. Az érettségi vizsgára felkészítő képzés megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuknak a továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. III.3.2. Szakközépiskolai képzés óraterve A közismereti és szakmai órák aránya Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Közismeret Kötött órák 15 óra 9 óra 6 óra Szakmai elmélet és gyakorlat Szabadon felhasználható órakeret 3 óra 2 óra 3,5 óra Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra Szabadon felhasználható órakeret 2,5 óra 2 óra 2,5 óra Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra A közismereti órák kerettantervi eloszlása Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Kommunikáció magyar nyelv és irodalom 2 óra 1 óra Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra Társadalomismeret 2 óra 1 óra 88

89 Természetismeret 3 óra Testnevelés* 5 óra 5 óra 5 óra*** Osztályközösségépítő Program 1 óra 1 óra 1 óra Szabad órakeret** 1 óra 0 óra 1,5 óra Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra * Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelésóra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. ** A szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl). *** A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport kerettanterv évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a háromórásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9 11.] készült.) III Szakközépiskolai képzés közismereti óráinak helyi elosztása TANTÁRGY Magyar- kommunikáció 2,5 1 1 Idegen nyelvek Matematika (9. csoportbontás) 2,5 2,5 1,5 Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés *** 3,5 2,5 2,5 Osztályközösség-építő óra Szabad órakeret (9. 0,5-0,5 magyarmatematika)(11, évf 1,5 informatika) 1* 0 1,5* Informatika (csoportbontás) 1,5 1 1,5 Testnevelésből szabad keretként felhasználva informatika informatika, matematika matematika, kommunikáció Összes közismereti ,5 89

90 III Szakközépiskolai érettségi vizsgára felkészítő évfolyamának óraterve Évfolyam/ Tantárgyak 12. Nappali tagozat 13. Nappali tagozat 12. Esti tagozat 13. Esti tagozat Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 1 Informatika Testnevelés és sport 5 5 Osztályközösség-építő program Szabadon tervezhető órakeret Összesen (közműveltségi óraszámok) Az érettségi vizsgára felkészítő képzés kerettantervét nappali, esti és levelező munkarend mellett bármely más munkarendben is lehet alkalmazni, azokban, amelyeknek a feltételei rendelkezésre állnak, illetve amelyet a köznevelési törvény lehetővé tesz. III.4. SZAKKÉPZÉSI HÍDPROGRAM Intézményünk a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 14. -a alapján a Köznevelési Hídprogramok keretében segítséget kíván nyújtani a tanulóknak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. 90

91 Intézményünk a Szakképzési Hídprogramot indítja, mely szakképesítés megszerzésére irányul. III.4.1 Szakképzési Hídprogram jellemzői (1) A Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési Hídprogram keresztfélévben is indítható. A Szakképzési Hídprogram elvégzése után lehetőség van a teljes szakképesítés, vagy más szakképesítés megszerzésére is. (2) Az a tanuló, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, és legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen, további tanulmányait a Szakképzési Hídprogramban folytatja. E határidő egy évvel meghosszabbodik abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, az első évfolyamot megismételte, továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert tartós gyógykezelés alatt állt vagy a tanulmányait külföldön folytatta. (3) A Szakképzési Hídprogramban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be. (4) A Szakképzési Hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg. (5) A Szakképzési Hídprogram záróvizsgája sikeres teljesítése esetén a szervező iskola alapfokú iskolai végzettséget igazoló tanúsítványt állít ki az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tanuló számára. (6) A Szakképzési Hídprogramban résztvevő tanuló ösztöndíjat kap, az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában részt vevő pedagógus pótlékra jogosult a Kormány rendeletében meghatározottak szerint. (7) A Szakképzési Hídprogram kerettantervét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter véleményének kikérésével a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben határozza meg. Részszakképesítés: Egy szakképesítés meghatározott moduljaiból épül fel, bizonyos munkakörök ellátására képesít. Tervezett szakképzési hídprogramok: Részszakképesítés azonosító száma Részszakképesítés megnevezése Képzési idő Szakképesítés Képzési idő Faipari gépkezelő 2 év Asztalos 3 év Kerti munkás 2 év Kertész 3 év 91

92 A Szakképzési Hídprogram óraszámai Évfolyam/ Tantárgyak SZH/1. SZH/2. Kommunikáció és anyanyelv 4 3 Élő idegen nyelv (angol, német) 4 3 Matematika 4 3 Társadalom és jelenkor-ismeret 3 2 Természetismeret 3 2 Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok 1 1 Testnevelés és sport* 2 2 Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) 1 1 Szabadon tervezhető órakeret: pl. informatika 2 - Összesen *A testnevelés és sport helyi tantervének elkészítéséhez a HÍD 2. program alkalmazói is a középiskolák számára készült kerettantervet használhatják. A programot a rendelkezésre álló óraszámok figyelembe vételével kell megvalósítani. A legfontosabb és minden évfolyamra értendő a tanulói személyiség komplex fejlesztése, amelynek középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Ezen belül a kiemelt célok és azok kapcsolódásai a NAT kiemelt fejlesztési területeihez az alábbi táblázatban olvashatók. (A táblázat célkitűzései minden évfolyamra egyaránt érvényesek) III. 5. A szakiskolát végzettek középiskolája I II. (11 12.) évfolyam A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a Nat-ban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. 92

93 Különösen az idősebb hallgatók esetében lehetőség nyílik az élet- és munkatapasztalatokra, valamint a korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányok során megszerzett előzetes ismeretekre történő építkezésre. A szakiskolások középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. A szakiskolák középiskolájának kerettantervét nappali, esti és levelező munkarend mellett bármely más munkarendben is lehet alkalmazni, azokban, amelyeknek a feltételei rendelkezésre állnak, illetve amelyet a Köznevelési törvény lehetővé tesz. Tantárgyak és óraszámok Évfolyam/ Tantárgyak I. (11.) Nappali II. (12.) Nappali I. (11.) Esti II. (12.) Esti Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 1 Informatika

94 Testnevelés és sport 5 5 Osztályközösség-építő program 1 1 Szabadon tervezhető órakeret Összesen (közműveltségi óraszámok) /2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 13. melléklete, megjelent a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 11. mellékleteként III.6. FELNŐTTOKTATÁS A felnőttoktatást egyszerre meg kívánjuk valósítani fiatal végzett szakmunkásaink számára a második szakképesítés megszerzése valamint az érettségi vizsga letétele céljából. A felnőttek középiskolájában (nappali, esti és levelező tagozat) cél a nyolc általános iskolai, de főleg a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező hallgatók érettségi vizsgára való felkészítése, a tehetségesebb, szorgalmasabb tanulók továbbtanulásának segítése. Alapelveink, a munkánkban vallott és közvetített legfőbb értékek: etikai és esztétikai érzékenység, igényesség a tudás, a permanens tanulás, az önművelés igényének kialakítása a közösségi értékek jelentősége (családi, társadalmi. Fontos a humánum, tolerancia, rugalmasság, a természeti, társadalmi, kulturális környezet védelme; a kommunikációs készségek fejlesztése, az anyanyelvi kultúra ápolása, hazafiság és európaiság egysége, a személyiség kiteljesítésére törekvés; önbizalom és mások megbecsülése, önfegyelem, pozitív életszemlélet. Tekintettel a felnőttoktatás sajátos feltételeire, s arra a tényre, hogy a program résztvevői részben idősebbek, s munka mellett korlátozott időkeretben tanulnak, a kimenet szabályozás elvei érvényesülnek, tehát elsősorban a kitűzött célok (készségek, képességek, tulajdonságok) elsődlegessége s a célok elérését szolgáló eszközök rugalmas alkalmazása. A felnőttoktatásban a BSZC Csiha Győző SZKI tanárai tanítanak. III.6.1. Felnőttek szakközépiskolája osztály A felnőttek középiskolája osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. 94

95 A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. Felnőttek szakközépiskolája 1. a nappali (ifjúsági) tagozat minden évfolyamon 32 óra specialitásokkal Évfolyam/ Tantárgyak 9. évfolyam nappali (ifjúsági) 10. évfolyam nappali (ifjúsági) 11. évfolyam nappali (ifjúsági) 12. évfolyam nappali (ifjúsági) Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika* Biológia* Kémia* Földrajz* Informatika 1 1 Etika 1 95

96 Művészetek 1 Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai tárgyak** Szabadon tervezhető Összesen: az esti képzés óraszáma mindenütt minimum 50%-a a nappalinak Évfolyam/ Tantárgyak esti esti esti esti Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika* 1 0,5 Biológia* 1 0,5 Kémia* 1 0,5 Földrajz* 1 0,5 Informatika 1 Etika 1 Művészetek 1 Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai tárgyak** Szabadon tervezhető Összesen: a levelező képzés óraszáma pedig kevesebb, mint 1/3-a a nappalinak (10 óra) Évfolyam/ Tantárgyak levelez levelez levelez levelez 96

97 Anyanyelv/kommunikáció 0,5 0,5 1 1 Magyar irodalom Matematika 1 1 1,5 1,5 Idegen nyelv (angol/német) Történelem, állampolgári ismeretek Fizika* 0,5 0,5 Biológia* 0,5 0,5 Kémia* 0,5 0,5 Földrajz* 0,5 0,5 Informatika 0,5 Etika 0,5 Művészetek 0,5 Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 Testnevelés Szakmai tárgyak** 1, ,5 Szabadon tervezhető Összesen: ,5 * Javaslat: Ezekre a tárgyakra készül egy komplex természetismeret program. Aki érettségizni akar ezekből a tárgyakból, azt az iskola a szabad sávban tudja segíteni, de a felkészülés alapvetően a felnőtteknél egyénileg történik. ** Ifjúsági osztályok: Javaslat: a szakmai óraszám átlagosan az összóraszám 25%-a ezeket az iskola a szakmai igények szerint átcsoportosíthatja. A tervezetben a szakmai órák emelkedő óraszámban kaptak helyet az évfolyamokon. (Összóraszám: 126 óra, szakmai óraszám: 32 óra) 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 12. melléklete, megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 5. melléklet részeként; Javítva a 6/2014. (I. 29.) számú EMMI rendelet 3. és a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 10. mellékletének megfelelően III.7. Felnőttképzés Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás célja, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, és meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak és eredményesen be tudjanak kapcsolódni a munka világába. Intézményünk által oktatott szakmákat A Centrumnak ide vonatkozó felnőttképzési engedélye tartalmazza. Az oktatás az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák esetén a központi ennek hiányában akkreditált programra épülő felnőttképzési program szerint zajlik. 97

98 IV. HELYI TANTERV IV.1. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára A mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 14. melléklet szakgimnáziumi kerettantervei veszik át. Kerettanterv a szakiskolák számára A mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 15. melléklet szakközépiskolai kerettantervei veszik át. Kerettantervek a felnőttoktatás számára Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára A mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 15. melléklet szakközépiskolai kerettantervei veszik át. 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról Kerettanterv a szakgimnáziumok évfolyama számára az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. mellékletéül Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 15. mellékletéül Kerettanterv a szakgimnáziumok évfolyama számára szeptember 01-től 26/2018.(VIII.7.) EMMI rendelete, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet módosításáról. 98

99 A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési kerettantervei A szakgimnáziumban oktatható szakképesítések szakképzési kerettantervei A szakközépiskolában oktatható szakképesítések szakképzési kerettantervei A szakképesítés-ráépülések szakképzési kerettantervei (szakközépiskola, szakgimnázium) Szakképzési Hídprogram közismereti kerettantervei A hosszabb képzési idejű részszakképesítés megszerzésére irányuló Szakképzési Hídprogram szakképzési kerettantervei 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet, annak vonatkozó és mellékletei a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló IV. 2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az iskola tiszteletben tartja a pedagógus jogát a tankönyvek és a taneszközök kiválasztására vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén: Tankönyvekre vonatkozóan: - szerepel a hivatalos tankönyvjegyzékben, - a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik, - szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének, - szerkesztése segíti a tanulást (a fontos ismereteket kiemelve tartalmazza), - sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmaz, - szerepelnek benne a kultúrtörténeti vonatkozások, - megfelel az életkori sajátosságoknak, - esztétikus, nyelvhelyességi szempontból megfelelő, - tartós, gyakori használatra készült, - megfizethető, - összhangban van a munkaközösség ajánlásával. 99

100 Taneszközökre vonatkozóan: - a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik, - szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének, - megfelel az életkori sajátosságoknak, - könnyen előkészíthető a tanórára, - munka-és balesetvédelmi szempontból kifogástalan, - alkalmas tanulói kísérletek végzésére is, - megfizethető, - több tanéven keresztül használható. A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi a KELLO útmutatásai alapján. Amennyiben lehetséges a korábbi években használt tankönyveket rendeljük illetve taneszközöket kérjük, hogy tanulóink használhassák testvérük, ismerősük könyvét, taneszközét valamint a könyvtári könyveket. A szakképzésben használt tankönyveket a Szakképzési Tankönyvjegyzék alapján állítjuk össze az oktatott szakmáknak megfelelően. Amennyiben lehetséges kompetencia alapú tankönyveket rendelünk. IV.3. NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI Fejlesztési területek Erkölcsi nevelés Kimagasló fejlesztési terület mind a tanítási óra keretén belül, mind pedig tanítási órán kívül. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A fejlesztésre alkalmat ad a tanítási óra, mint a magyar óra, a történelem óra, művészetek óra, ugyanakkor fontos az osztálykirándulás, az osztály programok szerepe a terület fejlesztésében. Célszerű egy-egy osztálykirándulást úgy megtervezni, hogy valamifajta hazafias élmény beépüljön a programba. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Kiváló terep a Diák Önkormányzat és a különböző diákrendezvények, mint a DÖK-nap, vagy az Inas-avató. De a tanítási órák is lehetőséget teremtenek, így kiemelt szerepe van a történelem óráknak, a magyar óráknak, a társadalomismeret óráknak és az etika óráknak. 100

101 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az osztályfőnöki órák, etika órák biztosítják az órai keretet, az iskolai programok, az iskolai rendezvények pedig tanórán kívül biztosítanak lehetőséget arra, hogy fejlődjön a tanulók személyisége, önismerete, önértékelése, öntudata. Egy-egy iskolai ünnepségen fellépő tanuló óriási személyiségfejlődésen esik át. Családi életre nevelés A tanórai kerete az osztályfőnöki és a biológia vagy természetismeret óra, tanórán kívül pedig számos iskolai program, előadás nyújthat alkalmat a fejlesztésre. A testi és lelki egészségre nevelés A biológia óra a lexikai ismereteket biztosítja egy-egy egészség-heti rendezvény vagy egészségnap pedig érdekes szemléletformáló hatást gyakorolhat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A 9. évfolyamosok számára az 50 órás kötelező önkéntes tevékenység kiváló alkalmat biztosít arra, hogy a tanulók megízleljék az önkéntesség, a társas kapcsolat egy sajátos formáját. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tantárgyi keret a földrajz és a társadalomismeret, valamint az etika óra, de egy-egy osztálykirándulás vagy iskolaszintű vetélkedő jelentős mértékben fejlesztően hat. Pályaorientáció Az osztályfőnöki órák egyik fontos témája 9. évfolyamtól kezdődően, de a hétköznapokban számos lehetőség adódik, hogy egy-egy életpálya kapcsán utat mutassunk a tanulóknak. Történelem óra, társadalomismeret óra, művészetek óra, vagy éppen testnevelés óra megmutatja az élet lehetőségeit, irányait. Gazdasági és pénzügyi nevelés A matematika óra, a társadalomismeret óra, a történelem óra számos lehetőséget biztosít arra, hogy példákon keresztül mutassuk be az okos gazdálkodás irányait. Médiatudatosságra nevelés Magyar nyelv és irodalom valamint az etika/ társadalomismeret óra biztosítja az órakeretet, mert a témának óriási a jelentősége. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy még véletlenül sem válhassanak manipuláló tömeggé, tudattalan médiafogyasztóvá. A tanulás tanítása 101

102 A legfontosabb fejlesztési terület egyike. Ha valaki nem tud tudatosan tanulni, csak elfolyik körülötte az idő haszontalanul. Minden tanár felelőssége és feladata, hogy a tantárgyi ismeretek átadása közben tanulás módszertani útmutatót adjon. Meg kell tanítani a tanulókat jegyzetelni, vázlatot készíteni, szemléltető forrásokat elemezni, valamint előadni, felelni, vizsgázni, mert nem elég tudni az ismereteket, vissza kell tudni azt adni, újra megfogalmazni. Kulcs kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Alapkompetencia a feladat egyszerűnek tűnik, de nehéz dolga van annak, aki a tanulókat anyanyelvre szeretné tanítani. Minden tanítási órán és tanórán kívüli foglalkozáson kulcskérdés. A tanár felelőssége óriási, mert ő a modell. A tanár nem engedheti magának, hogy felelőtlenül fogalmazzon, vagy gondatlanul fejezze ki magát, mert akkor a diák felhatalmazva érzi magát, hogy ő is lazán kezelje a magyar nyelv szabályait. A diákok nem szívesen kommunikálnak, a nyelvi helyességüket súlyosan torzítja az sms világa és a facebook világa. A diákok helytelenül rövidítenek, és nem szívesen beszélgetnek, inkább rövidítve üzennek. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvtudás nehezen megszerezhető, de annál nagyobb érték. A tanítási órák kerete a nyelvtanuláshoz nem ad elég motivációt, ezért törekedni kell az idegen nyelvi környezet megteremtésére, akár külföldről érkezők fogadásával is. Matematika kompetencia A matematika sokak számára jelent rémálmot. Meg kell értetni a diákokkal, hogy a matematikai logika minden gondolkodás alapja. Nem a pillanatnyi feladatokon van a hangsúly, hanem a logikai fejlődésen. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos ismeretek és a modern technika vívmányai nagyon sok tanítási órán előkerülhetnek, de leginkább a természettudományos órákon. Fontos, hogy a száraz természettudományos összefüggések mellett megjelenjenek a motiváló kísérletek és szemléltetések. Digitális kompetencia Digitális világban élünk, sokszor a diákok úgy érzik, mindent tudnak a számítógépről, de valójában egy rendkívül összetett, folyamatosan fejlődő változó terület. A digitális kompetencia minden tantárgyhoz hozzá kapcsolható, vagy úgy hogy valamilyen forrást, tananyagot keres- 102

103 nek a diákok, vagy úgy hogy valamilyen prezentációt, dokumentumot, szöveges beszámolót készítenek. Szociális és állampolgári kompetenciák Történelem és társadalomismeret óra adja a tantárgyi lehetőséget, de valójában közösségi környezet, az iskola egy olyan szociális tér, amely folyamatos impulzusokat ad és fejlődési lehetőséget biztosít. Egy pozitív szociális tér, egy jó környezet biztos lehetőség a fejlődésre, ezért fontos, hogy az iskolai környezet pozitív szellemi környezet legyen. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Iskolai rendezvények, közösségi programok, osztályközösségek működése számos lehetőséget biztosít a tanulók fejlődésére, fejlesztésére. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A harmonikus személyiség fejlődésének feltétele a kifejezőkészség fejlődése. A művészet, az esztétikum nagy lehetőséget ad az egyéniség kibontakoztatására. A tanórai keretek, a művészet órák és a tanórán kívüli iskolai közösségi programok kiváló fejlesztési lehetőséget biztosítanak. A hatékony önálló tanulás A tanulás tanítása eredménye, hogy a diákok megtanulnak ismereteket elemezni, rendezni, értékelni és kommunikálni. Az iskola célja, hogy a tanulókat az évek folyamán olyan személyiséggé formálja, hogy egyre gyarapodó tudáshalmazon belül kiválóan tudjon tájékozódni és rendszert alkotni. IV.4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, ezt a félévi illetve év végi osztályzatok tükrözik, amelyet a tanuló évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Minden tantárgyból minimum az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Az adott évfolyam követelményeit a régi helyi tantervekben a Minimum követelmények, az új helyi tantervek az Előzetes tudás, a Fogalmak, kulcsfogalmak, adatok és A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén tartalmazzák. 103

104 A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A továbblépés szakaszhatára a tanév. Szakaszhatárt és szelekciós pontot jelent a 10., illetve a 12. évfolyam, amikor a tanuló a szakképző évfolyamra léphet át. A 12. évfolyam végén a sikeres érettségi vizsga is továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik érettségi vizsgához kötött szakmát kívánnak tanulni. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 22. (6) értelmében A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. A szakképző évfolyamokon való továbbhaladás feltétele az adott évfolyam teljesítése mellett az egészségügyi alkalmasság, amit az orvos állapít meg és az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. IV.5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, TOVÁBBÁ A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA, JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI IV.5.1 Ellenőrzés, értékelés Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik. Az ellenőrzés: - rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 104

105 - tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. - Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az értékelés lehet: - diagnosztikus, amely a tudásszint felmérésére szolgál, a hiányosságok felderítésével segíti a további oktató munkát (szól tanárnak, diáknak) - formatív, amely a tanulók tudását, teljesítményét rendszeresen méri, érdemjeggyel értékeli, - szummatív, amely a félévi, illetve évi teljesítmény értékelését jelenti és osztályzat formájában ad tájékoztatást. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében és a szakmai programban előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. A tanulók teljesítményének, előmenetelének minősítése tanév közben érdemjegyekkel történik. Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. Félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy: a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy: a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse, megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek: 105

106 Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület Az osztályozó áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök, a gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Az intézményben a tanuló félévente minimum négy érdemjegyet kell hogy szerezzen, s ebből legalább egy lehetőség szerint a szóbeli feleletre adott értékelés. Amennyiben a tantárgy óraszáma a heti egy vagy egynél kevesebb, az érdemjegyek száma három. Az elméleti számonkérés elemei a szakgimnáziumi osztályokban: - Önálló felelet, szép, helyes magyar beszéddel a megadott témából. - Használja és értse a szakkifejezéseket. - Ismerje fel az összefüggéseket. - Képes legyen kérdéseket feltenni, és azokra a választ megadni. - A témától függően (elengedhetetlen) a szakirodalom (alapos) ismerete. - Tanárok ismertetése alapján, adott témában előzetes felkészülés után képes legyen rövid előadás megtartására. Az elméleti számonkérés elemei a szakképző osztályokban: - Önálló felelet a megadott témakörből, összefüggően, helyes magyar beszéddel. - Alkalmazza az alapvető szakkifejezéseket, ismerje fel az összefüggéseket. - Az alapvető szakirodalom használata. 106

107 - Ismerje a berendezések felépítését működését, beállításának módját, hibáit és azok javítását. - Ismerje az alapvető méréseket, szakmájának megfelelően tudja használni, beüzemelni, a mérőeszközöket és precízen végrehajtani a mérést. A gyakorlati számonkérés elemei a szakképző évfolyamokon: - Önállóan tudják elvégezni a szakmai feladatokat, kiadott munkát. - Tudják szakszerűen alkalmazni a szakmában használt szerszámokat, segédeszközöket és ismerjék azok karbantartását. - Ismerjék meg a szükséges kiegészítő szerkezetek készítését. - Tudják alkalmazni a szakma gépi berendezéseit, sajátítsák el azok munkavédelmét, karbantartását. - Ügyeljenek a méretek pontosságára, a felületek minőségére. - A munkanaplót folyamatosan vezessék, ismerjék meg a szakmával kapcsolatos dokumentációkat. - A feladatot tudják végrehajtani, betartva a munkavédelmi előírásokat a munkafegyelem követelményeit. - A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a pedagógiai programban foglaltak szerint végzik az iskola pedagógusai. Az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltásánál érdemes figyelembe venni a kimeneti vizsgák átváltási szabályait. Szakközépiskola és szakgimnáziumi közismereti tárgyak érdemjegyeinek teljesítményhatárai írásbeli dolgozatnál: Teljesítmény (%) Érdemjegy 0-35% (elégtelen) 1 36%-50% (elégséges) 2 51%-69% (közepes) 3 70%-84% (jó) 4 85%-100% (jeles) 5 Szakiskolai, 3+2-es szakközépiskolai közismereti tárgyak érdemjegyeinek teljesítményhatárai írásbeli dolgozatnál: 107

108 Teljesítmény (%) Érdemjegy 0-24% (elégtelen) 1 25%-39% (elégséges) 2 40%-59% (közepes) 3 60%-79% (jó) 4 80%-100% (jeles) 5 Szakmai elméleti tárgyak érdemjegyeinek teljesítményhatárai írásbeli dolgozatnál: Teljesítmény (%) Érdemjegy 0-33% (elégtelen) 1 34%-50% (elégséges) 2 51%-70% (közepes) 3 71%-84% (jó) 4 85%-100% (jeles) 5 IV.5.2. A magatartás és szorgalom minősítése A magatartás viselkedés különböző viszonyulások összessége. Tartalmazza a tanuló viszonyulását a felnőttekhez, környezetéhez, (tanterem, épület, berendezési tárgyak). Meghatározó elemei: fegyelmezettség, munkafegyelem, segítőkészség, baráti vagy durva, agresszív, ellenséges viszonyulás, tisztelettudás, önbecsület és mások megbecsülése, hiányzás, igazolatlan hiányzás, késés gyakorisága, pontosság, megbízhatóság, saját és mások testi épségének óvása, önismeretének realitása, hatása környezetére, az iskolai ügyelet, hetes feladatok ellátása, vállalkozó kedve, kulturális igénye, az iskolai rendezvényekhez való viszonyulása, az iskolai, városi, nemzeti hagyományokhoz való viszonya, diákköri munka, általános viselkedéskultúra. A szorgalom az egyéni adottságok, képességek és az elért tanulmányi teljesítményszint viszonya. Elemei: Reálisan ismeri-e képességeit? Megfelel-e eredménye a képességeinek? Folyamatos, kitartó-e a munkája? Mely tárgyakból kiemelkedő? Milyen a motiváltsága? Önművelési képessége, igénye. Versenyeken, pályázatokon való részvétele. 108

109 A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítéseket illetve osztályzatokat használjuk. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a tanuló önértékelése, a társak, a nevelőtestület és gyakorlati képzőhely véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: Példás (5) a tanuló magatartása, ha iskolai és iskolán kívüli viselkedésével, munkájával kitűnik és társainak követendő példát mutat. Az iskolai Házirendet betartja, viselkedése kulturált, udvarias. A társaival és a felnőttekkel segítőkész. Nem lehet példás akinek: 1-nél több írásbeli figyelmeztetése van, 2-nél több igazolatlan órája van, viselkedése ellen sorozatosan kifogás merül fel, magatartása ellen, akár egy tanár is megalapozott kifogást emel. Jó (4) a tanuló magatartása, ha viselkedése, munkája általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat betartja, viselkedése kulturált, udvarias. Nem lehet jó magatartása, akinek: 2-nél több írásbeli figyelmeztetése van, 5-nél több igazolatlan órája van, magatartása, viselkedése ellen több tanár is kifogást emel. Változó (3) a tanuló magatartása, ha viselkedésével szemben rendszeresen kifogás merül fel, a Házirend ellen ismétlődően vagy súlyosan vét, rendszeretete ingadozó, felelősség érzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan, ugyanakkor igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására. Nem lehet változó a magatartása annak, akinek: 15-nél több igazolatlan órája van, több igazgatói vagy nevelőtestületi büntetése van. 109

110 Rossz (2) a tanuló magatartása, ha hanyag munkával, fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak általában rossz példát mutat, emberi megnyilvánulásai felelőtlenek, durvák, agresszív. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: Példás (5) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkája igényes, rendszeresen megbízható és pontos, a tanítási órákra való felkészülés otthoni munkájában törekvést, tanúsít. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha az iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen pontatlan. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességét rendszeresen elmulasztja. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A változó, rossz magatartást és a változó, hanyag szorgalmat figyelmeztetésnek kell megelőznie. IV.5.3. A tanulók jutalmazásának elvei: Az iskola hagyományainak megfelelően a kimagasló teljesítményeket (tanulmányi eredmény, közösségi munka, versenyeredmények, pályamunka), az osztályfőnökök és szakmai munkaközösségek javaslata alapján a tanévzáró illetve a ballagási ünnepségen a közösség előtt elismeri. A jutalmazást a szülői munkaközösség, az iskola diákönkormányzat támogatása teszi lehetővé. Könyvjutalmat a Centrum biztosít az arra érdemeseknek. Év végén a tantestület, ill. a szakmai munkaközösségek adományozhatnak évfolyam első, szaktárgyi első és Jó tanuló jó sportoló címet és tantestületi dicséretet, ami a bizonyítványba is bekerül. Tanév közben dicséretben (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, kollégiumvezetői) részesülhetnek a diákok kiemelkedő szaktárgyi eredményükért, közösségi munkájukért, vállalt feladatok példamutató elvégzéséért. 110

111 Az intézmény javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszter által alapított díjakra valamint Hajdúnánás Város Képviselőtestülete által biztosított elismerésekre. IV. 6. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik. Az írásbeli számonkérés formái: témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, egész órán át írt dolgozat. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően. számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés (teszt, feladatlap), melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat. Többnyire csak az óra egy részét veszi igénybe. írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap), melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önálló döntésétől függ. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. házi dolgozat: meghatározott témából, a szakirodalom önálló feldolgozásával, előre megszabott határidőre elkészített tanulói munka. Házi dolgozatnál a téma nehézségétől és a megszabott terjedelmétől függően elegendő időt (1-2 hetet) kell biztosítani a munka elkészítésére. Házi dolgozatot csak alkalomszerűen írnak a tanulók, de szükség esetén egyeztetni kell az osztályokban tanító tanároknak, hogy egy osztály egyszerre csak egy ilyen jellegű feladatot kapjon. A témazáró időpontját egy héttel korábban a tanulóknak be kell jelenteni, és a naplóba be kell jegyezni. Egy tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat íratható. A dolgozatokat, témazárókat két héten belül értékelni kell. A tanulót az érdemjegyről értesíteni kell, és az érdemjegyet a naplóba lehetőség szerint ugyanebben az időpontban be kell írni. Az osztályzatok mindenféle megkülönböztetés (szín, bekarikázás, aláhúzás, stb.) nélkül kell, hogy bekerüljenek a naplóba. Elfogadott szín a kék. 111

112 A röpdolgozatra, illetve szóbeli feleletre, házi dolgozatra kapott osztályzat egyenértékű, kék színnel kell bejegyezni a naplóba. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: IV. 7. AZ OTTHONI (TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A készségek, képességek nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni (napközis, kollégiumi) gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet: - szóbeli vagy - írásbeli munka, vagy - egyszerre mindkettő. A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége: - fontos szerepe van a tanulás tanulásában, - szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között, - nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez, - segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, az ismeretek alkalmazását, a problémamegoldó gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése: - A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. - Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Házi feladatok lehetnek: - feladatgyűjteményből adott feladatok, - tankönyvi kérdésekre adandó válaszok, - vázlatkészítés, - leíró vagy elemző munkák, 112

113 - házi dolgozat, - gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve - számítógépes feladat. Alapelvek: - A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő, világos és érthető. - Az önálló ismeretszerzést, információ feldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. - Legyen megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a mennyiség, az elvárt terjedelem, a határidő, a felhasználható eszközök (pl: tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, szöveggyűjtemény, gyakorló füzet stb.). - Egyértelműen legyen elválasztva egymástól a kötelezően elvégzendő és a szorgalmi feladat. - A feladatok változatosak legyenek, ezzel is ösztönözve a tanulókat azok elvégzésére. Korlátok: - Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni. - A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi percet. - Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó feladatok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell. - Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat. - A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg. - A házi feladat el nem készítése a tanuló szorgalom jegyének kialakításánál vehető figyelembe. IV.8. A LEMORZSOLÓDÁS CSÖKKENTÉSÉNEK ESZKÖZEI A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. 113

114 Az intézmény feladatai: - a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése - lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatok szolgáltatása - megakadályozni a korai iskola elhagyást A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók kikerülhetnek a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók közül is. A lemorzsolódás csökkentése érdekében az intézmény minden pedagógusa az alábbi alapelveket tartja szem előtt: Iskolai szinten egységes, érthető szabályok (Házirend, Pedagógia Program, SZMSZ) betartatása és betartása kötelező A pedagógus a legkisebb eredményt is dicsérje, viszont toleráns legyen a HH-s tanuló hibáival szemben. Ha a HH-s tanulók tiltakoznak, diplomatikusan meg kell győzni a feladat személyes hasznosságáról őket. Segítsünk rámutatni a gyermek azon területeire, ahol sikereket érhetnek el. (sportolás (erőemelés, foci), rajz, szabadidős programok). Igyekezzünk előhívni belőlük a bennük lévő pozitív energiákat, akár személyre szabott és ellenőrzött feladattal. Teremtsünk olyan oktatási helyzetet számukra, melyekkel elkerülhetőek az iskolai kudarcok Nem terhelhetjük túl a tanulókat, így törekednie kell minden pedagógusnak tanóráján belül is kiemelt figyelemmel kísérni az ő munkájukat. Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóknál az iskola-szülők un. támogató rendszerét működtetnünk kell, akár napi kapcsolattartás árán is, hogy a gyermek a tankötelezettségi kor után is haladjon tanulmányaiban. Az eszközök között előtérbe kell helyezni az iskolai felkészülés segítését, a felzárkóztatást, korrepetálást, de kilencedik évfolyamon a tanulókkal való törődést is. Szerencsés esetben a napi nyolc óra munkaidőbe be kell építeni ezeket a foglalkozásokat, ugyanakkor megengedhető, ha 1-2 testnevelés óra helyett néhány rászoruló diák inkább a neki megfelelő külön foglalkozáson van jelen. A mentorállást biztosító pályázatok esetében a tanulóval szinte napi kapcsolatban lévő olyan személy kijelölése javasolt, aki így rendszeresen nyomon tudja követni haladását, tud beszélgetni vele, szüleivel kapcsolatot tud kiépíteni. 114

115 Együttműködés azokkal a szakmai szervekkel, akik az adatszolgáltatást követően pedagógiai-szakmai támogatást nyújtanak az intézménynek, amivel eredményesebbé tehetik a nevelő-oktató munkát, és csökkenthetik a lemorzsolódást. III. 9. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSULÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. A köznevelésről szóló évi CXC. törvény 27. (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: - legyen erős, - kitartó, - becsületesés szorgalmas, - ne legyen fáradékony, - bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. Ezért programunknak célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg lehetőségeinknek megfelelően a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva természetesen a klasszikus, a tantervben is szereplő mozgásformák elsődlegességét. A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához ezen belül a helyi tantervhez és szociális kompetencia oktatásához - így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása. 115

116 Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások Az adott foglalkozás jellegéből adódóan megjelenik az egyéni, a páros és a csapatmunka, és ezekben a differenciálás az egyéni képességeknek megfelelően. Fontos a mozgásbeli hátrányok kiegyenlítése, szükség szerint a felzárkóztatás és a tehetségek gondozása, ahol kiemelten kezeljük a labdajátékokat, ezen belül a labdarúgást. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését. Programunk fő célja a mindennapos testmozgás változatos lehetőségének biztosítása, mellette olyan programok szervezése, amelyek bővítik, kiegészítik, változatosabbá teszik a mindennapos testnevelést. Például úszás, téli sportok lehetőségének igény szerinti biztosítása a Diák Önkormányzattal közös szervezésben. 134 A mindennapos testnevelés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészségestesti-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető. Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra. Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartása. Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt a mozgás. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban. 116

117 A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidő-, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük. A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés. Évente két alkalommal felmérésre kerül a tanulók fizikai állapota Netfit teszt alapján; A program személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, de fejlesztésük időszerű, különösen a megemelkedett óraszámok és igénybevétel következtében. Várható eredmények A rendszeres mozgás hatására javul a tanulók egészségi állapota, fizikai állóképessége. - A mozgásfejlesztő órák hatására magasabb szinten tudják a gyerekek elsajátítani a sportjátékok, a torna, az atlétika mozgásanyagát. - A tartásjavító óráknak köszönhetően csökkennek a mozgásszervi elváltozások. - Csökken a gyerekek stressz szintje, jobban bírják az idegi terhelést is. - Javul játékkultúrájuk és a közösségért érzett felelősségtudatuk. Értékelés Minden évfolyamban év közben érdemjeggyel. A mindennapos testnevelés heti 5 óra teljesítményét félévkor és év végén együtt egy osztályzattal minősítjük. Alkalmazni kell a szóbeli értékelést ahol elsősorban a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését kell értékelni. Az adott tevékenységre jellemzően a tanulók aktivitását, kezdeményezőkészségét, sportszerű viselkedését és a csapatmunkában való részvételét vesszük figyelembe. A testnevelés órákon kívüli rendszeres sporttevékenységben való részvétel, eredmény a tantárgyi érdemjegyben is megjelenhet. A tanév végén jutalomkönyv és sportoklevél formájában is elismerjük a teljesítményt. IV A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek NETFIT A Magyar Közlöny október 27-én tette közzé a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosítását, amely nevesíti a NETFIT-et, mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit. Ennek köszönhetően most már minden 117

118 érintett iskolában a NETFIT rendszer segítségével mérik fel a testnevelők a diákok fittségi állapotát. A jogszabály: A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése 81. (1) Az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa - az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban - az (5) bekezdésben meghatározott országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus - a mérésben érintett tanulónként - rögzíti és feltölti az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerbe. (3) A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelésórák keretei között - szükséges intézkedéseket. (4) A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. (5) A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, a 4. mellékletben meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. (6) A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. (7) A tanulók fizikai fittségi mérésének részletes szabályait az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé. 118

119 IV. 10. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Magyar nyelv és irodalom TÉMÁK Magyar nyelv Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek KÖVETELMÉNYEK A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya: Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal: A kommunikació interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vízuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikació. Kommunikaciós funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés. Ó - magyar Mária-siralom. Nyelvművelés. Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. 119

120 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés IRODALOM Szerző, művek Életművek a magyar irodalomból A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a mediában. A nyilvános beszéd. Értékelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső,József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós,Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság: nyomtatott szöveg, digitális közlés Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. 120

121 A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) Jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai Regionális kultúra Interkultúralitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása Értelmezési szintek, megközelítések egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus Témák, motívumok Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig Matematika Logika És, vagy, nem, logikai jelentése, implikáció és ekvivalencia. Minden, van olyan bizonyítások a matematikában. Tétel, tétel megfordítása. Feltételek. A logikai fogalmak ismerete, alkalmazása. Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. A tárgyalt tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges helyes alkalmazása. 121

122 Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok). A Venn-diagramok használata feladatok megoldásában. Kombinatorika Permutációk, variációk, kombinációk. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. A számfogalom kialakulása Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, biztos alkalmazása a valós számkörben. Fogalmak ismerete (egész szám, racionális szám, valós szám). Abszolút érték fogalma. Számok normálalakja. Számelmélet Oszthatóság, a számelmélet alaptétele Lnko, lkkt, számok prímtényezőre bontása. Egyszerű oszthatósági feladatok. Számrendszerek A helyiértékes írásmód alapelvei. Algebrai kifejezések, műveletek Alapműveletek egyszerűbb algebrai kifejezésekkel. Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Százalékszámítás Hatványozás, gyökvonás Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). Logaritmus Logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben. Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges gyakorlati feladatokban. Egyszerűbb gyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. 122

123 A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Egyenletrendszerek, egyenlőtlenségrendszerek Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egy- és kétismeretlenes egyenlőtlenségrendszerek. Függvények Hozzárendelés, kapcsolatok. A függvény matematikai fogalma. Egyenes és fordított arányosság. Függvények grafikonjai K: Az alapfüggvények és egyszerű transzformáltjaik ábrázolása. Függvények elemzése Értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték szemléletes fogalma, periodicitás, paritás. Függvénytranszformációk f(x)+c f(x-c) cf(x) f(cx) Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat. an, Sn ismerete és használata feladatokban. Kamatos kamat számítása gyakorlati feladatokban. Elemi geometria Térelemek Térelemek távolsága, szöge síkban és térben. Nevezetes ponthalmazok Feladatok egyszerű ponthalmazokra (szakaszfelező merőleges, szögfelező, kör, gömb). Geometriai transzformációk A geometriai transzformáció mint függvény. Egybevágósági transzformációk ismerete, alkalmazása. Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Hasonló alakzatok tulajdonságai. A merőleges vetítés szemléletes fogalma. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű számításos feladatokban. 123

124 A hasonlósági transzformáció fogalma. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása számításos, és szerkesztési feladatokban. Síkgeometria Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes vonalakra- alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Thalesz-tétel, Pitagorasz-tétel ismerte, alkalmazása. Arányossági tételek derékszögű háromszögben. Négyszögek Nevezetes négyszögek. Sokszögek Szabályos sokszögek. Kör A kör részei. A kör érintője. Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp. Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Hasonló síkidomok területe. Ismert testek felszíne és térfogata (egyenes hasáb, forgáshenger, gömb stb.). Vektorok Vektorműveletek (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása. Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között, egyszerű trigonometrikus egyenletek. Szinusztétel, koszinusztétel alkalmazása feladatok megoldásában. Koordinátageometria Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. 124

125 A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete. Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram.). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás. Valószínűség-számítás Mintavételi eljárások-visszatevéses mintavétel. Valószínűség, relatív gyakoriság. A nagy számok törvényének szemléletes tartalma. Matematikai statisztika Sokaság, paraméter. Minta, relatív gyakoriság. A közvélemény-kutatás elemei. Angol nyelv 1. SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK, CSALÁD A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. EMBER ÉS TÁRSADALOM A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. KÖRNYEZETÜNK Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben 125

126 Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. AZ ISKOLA Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A MUNKA VILÁGA Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. ÉLETMÓD Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. SZABADIDŐ, MŰVELŐDÉS, SZÓRAKOZÁS Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. UTAZÁS, TURIZMUS A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK 126

127 A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon vevő Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában vendég Iskolában tanuló, iskolatárs Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban vendég, látogató, egy társaság tagja Országhatáron turista Orvosnál beteg, kísérő Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, ügyfél jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, utas, útitárs villamoson, taxiban, repülőn, hajón) Német nyelv 1. Személyes vonatkozások, - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) család - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások - Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási 127

128 lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Történelem Témakörök Követelmények 128

129 Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzet-államok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Vallás és kultúra az ókori Keleten. Az athéni demokrácia működése. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak. Kultúra és művelődés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Művelődés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. 129

130 Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1933-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1930-as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban. A német megszállás, a holocaust Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás. A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az Európai Unió intézményei, működése, és problémái. A harmadik világ. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. Alapvető állampolgári ismeretek.. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.társadalmi, gazdasági változások. 130

131 Biológia 1. Bevezetés a biológiába Biológia tudománya -Vizsgálati szempontok - Vizsgálómódszerek Az élet jellemzői - Az élő rendszerek - Szerveződési szintek Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek - Elemek, ionok - Szervetlen molekulák - Lipidek - Szénhidrátok - Fehérjék - Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai - Felépítés és lebontás kapcsolata - Felépítő folyamatok - Lebontó folyamatok Sejtalkotók - Elhatárolás - Mozgás - Anyagcsere - Osztódás - A sejtműködések vezérlése 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek - Vírusok Önálló sejtek - Baktériumok - Egysejtű eukarióták Többsejtűség - A gombák, növények, állatok elkülönülése - Sejtfonalak - Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak - A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából - Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából - A növények szervei, szövetei 131

132 - A gyökér, szár, levél, virág, termés - Az álatok szövetei, szaporodása, viselkedése, szaporodás, egyedfejlődés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró - Bőr - Szabályozás - A bőr gondozása, védelme Mozgás - Vázrendszer - Izomrendszer - Szabályozás - A mozgás és mozgási rendszer egészségtana A táplálkozás - Táplálkozás - Emésztés - Felszívódás - Szabályozás - Táplálkozás egészségtana Légzés - Légcsere - Gázcsere - Hangképzés - Szabályozás - A légzés és a légzőrendszer egészségtana Anyagszállítás - A testfolyadékok - A szöveti keringés - A szív és az erek - Szabályozás - A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás Kiválasztás - A vizeletkiválasztó rendszer működése - Szabályozás - A kiválasztó szervrendszer egészségtana A szabályozás - Idegrendszer (Információelméleti vonatkozások, sejtszintű folyamatok) - Szinapszis - Az idegrendszer általános jellemzése - A gerincvelő - Agy - Testérző rendszerek - Érzékelés - Látás - A hallás és egyensúlyozás - Kémiai érzékelés - Testmozgató rendszerek - A vegetatív érző és mozgató rendszerek - Az emberi magatartás biológiai, pszichológiai alapjai - Emlékezés - A társas viselkedés alapjai - Pszichés fejlődés - Az idegrendszer egészségtana - A drogok - A hormonrendszer - Hormonális működések - A belső elválasztású mirigyek - A hormonrendszer egészségtana - Az immunrendszer működése - A vércsoportok - Az immunrendszer egészségtana Szaporodás és egyedfejlődés - Szaporítószervek - Egyedfejlődés - A szaporodás, fejlődés egészségtana 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció - Környezeti kölcsönhatások - Kölcsönhatások (viselkedési, ökológiai) Életközösségek (élőhelytípusok) - Az életközösségek jellemzői 132

133 - A hazai életközösségek Bioszféra - Globális folyamatok Ökoszisztéma - Anyagforgalom - Energiaáramlás - Biológiai sokféleség - Környezet és természetvédelem - A levegő, víz, energia, sugárzás, talaj, hulladék Molekuláris genetika - Alapfogalmak - Mutáció - A génműködés szabályozása - A Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok - Ideális és reális populáció - Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok - Biotechnológia - Bioetika A bioszféra evolúciója - A prebiológiai evolúció - Az ember evolúciója Fizika I. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Pontszerű és merev-testek egyensúlya Munka, energia II. Hőtan Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika I. és II. főtétele III. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika, egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció 133

134 A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény IV. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemei VI. Fizika - és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, Felfedezések Földrajz Térképi ismeretek Földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű öszszefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgása és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. A geoszférák földrajza A kőzetburok Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményekben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák. A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése. 134

135 A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei. A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek. A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció. Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. 135

136 A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok, és országok földrajzi jellemzői. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi gazdasági képe. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. Az Európán kívüli földrészek földrajz Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 136

137 A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire. Informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 137

138 A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 7. Információs hálózati szolgáltatások (gyakorlati jellegű tétel is lehet belőle) 7.1. Kommunikáció az interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD 9.3. Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) Testnevelés 1. Olimpiatörténet- magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Testi képességek 4. Az egészséges életmód 5. Gimnasztika (jelentősége, mozgásanyaga) 6. Atlétika (futások, ugrások, dobások) 7. Torna (jelentősége, szabályai, gyakorlati elemei) 8. Ritmikus gimnasztika (versenyszámai, szabályai) 9. Küzdősport- önvédelem 10. Úszás (higiénéje, úszásnemek technikája) 11. Természetben űzhető sportágak 12. Kézilabda (szabályai, technikája, taktikája) 13. Kosárlabda (szabályai, technikája, taktikája) 14. Labdarúgás (szabályai, technikája, taktikája) Az egyes ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak közép és emelt szintű részletes követelményei- terjedelmi okokból az alábbi linkeken érhetőek el: 138

139 Gépészeti ismeretek: peszet_ism_vk.pdf Informatikai ismeretek: ormatika_ism_vk.pdf Turisztikai ismeretek: risztika_ism_vk.pdf Szociális ismeretek: ocialis_ism_vk.pdf Közgazdasági ismeretek: zgazdasag_ism_vk.pdf Közlekedésgépész ismeretek: m_vk.pdf 139

140 V. SZAKMAI PROGRAM V.1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről (kifutó rendszerben) 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról Szakmai és vizsgakövetelmény rendeletek NGM -27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet EMMI 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Kerettanterv a szakgimnáziumok évfolyama számára szeptember 01-től 26/2018.(VIII.7.) EMMI rendelete, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet módosításáról. 140

141 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet, annak vonatkozó és mellékletei a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló V.2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Intézményünk 9-12.évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. Intézményünk a 9-12.évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. Intézményünk a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. Az iskola régi szakiskolai - új szakközépiskolai évfolyamain három tanév alatt a közismereti képzéssel párhuzamosan szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakközépiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakközépiskolai kilencedik-tizenegyedik évfolyamra vonatkozó közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette. Ebben az esetben a szakképzési évfolyamok száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén az OKJ-ban az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb. V.2.1. Elméleti és gyakorlati képzés: Elméleti képzés Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik. 141

142 A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. Gyakorlati képzés Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része. A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. V.2.2. A szakmai képzés ingyenessége: Magyarországon az első és második, az állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül - az e törvényben meghatározott feltételekkel - ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára. Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes a) a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakgimnáziumi képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, b) a tanuló részére a szakgimnáziumban a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, 142

143 c) a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév, d) a tanuló részére szakgimnáziumban a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javítóés pótló érettségi vizsga, e) a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga, f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben a harmadik szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgát megelőző valamennyi komplex szakmai vizsga és első alkalommal az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsga. (1a) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes, bármely szakképző intézmény korábbi tanulója részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is. (1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére. (1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását. (2) Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést. (6) A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg. (7) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó - szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés. 143

144 (8) A Szakképzési Hídprogramban történő részvétel, a záróvizsga és a részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsga ingyenes, melyet az (1) bekezdés szerinti ingyenesség számításakor figyelmen kívül kell hagyni. V.2.3. Felvétel rendje a szakképző évfolyamra Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. V Szakképző évfolyamra történő felvétel, besorolás elvei Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez az intézményünk 12. évfolyamon végzett tanulója. Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez a szakközépiskolai ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgával rendelkező jelentkező. Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élveznek azok, akiknek a Szülei vagy Rokonai intézményünk tanulója volt A szakválasztás tanulmányi eredmény alapján történik. Egy adott szakra történő túljelentkezés esetén, a tanulmányi eredmény alapján rangsorba állított jelentkezőkből az indítani tervezett osztályba be nem fért tanulók részére felajánljuk intézményünk másik, párhuzamosan indítani tervezett szakképző osztályába történő felvételt. Figyelembe véve a diák tudásszintjét, beállítottságát és az induló osztályok kapacitását, intézményünk fenntartja a jogot, hogy túljelentkezés esetén más szakmát ajánl fel. V Szakképző osztályok kialakításának elvei 144

145 Intézményünk törekszik a jelentkezők igényeinek megfelelően szakképző osztályokat indítani. Fenntartói engedély alapján rokon szakmák egy osztályban való indítását is felvállaljuk. V.2.4. Átjárhatóság évfolyamon: Azonos szakközépiskolai ágazati képzésből azonos szakközépiskolai ágazati képzésű osztályainkba az átvétel szabadon megtörténhet. Másik szakközépiskolai ágazati képzésből ill. gimnáziumi képzésről másik szakközépiskolai ágazati képzésű osztályainkba az átvétel egyéni elbírálás és az igazgató által hozott határozat alapján történik. Az alábbi elemeknek teljesülniük kell: o kötelező nyári összefüggő szakmai gyakorlat(ok)pótlása o évközi gyakorlati órák pótlása o különbözeti vizsgák letétele évfolyamon: Azonos OKJ számú szakképzésből azonos OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel szabadon megtörténhet. 13. évfolyamon másik OKJ számú szakképzésből más OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel szabadon lehetséges, amennyiben a jelentkező azonos ágazati szakképzésben szerzett bizonyítványt évfolyamon. 14. évfolyamon az átvétel az előbb leírt esetben (azonos ágazati szakképzésben szerzett bizonyítványt évfolyamon) egyéni elbírálás és az Igazgató által hozott határozat alapján lehetséges Az alábbi elemeknek teljesülniük kell: o kötelező nyári összefüggő szakmai gyakorlat(ok)pótlása o évközi gyakorlati órák pótlása o különbözeti vizsgák letétele Másik OKJ számú szakképzésből más OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel nem lehetséges az eltérő tantárgyi elemek miatt. 145

146 V.2.5. Szakképzési évfolyamok száma Intézményünk 13.(első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a (elsőmásodik szakképzési) évfolyamon szervezi meg. A második bekezdésben meghatározott esetben a felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola 9-12.évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A 13. (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma a (2) (3) bekezdésben meghatározottnál több lehet, azonban nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a 14.(második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. Ha a tanuló a (5) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (7) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a 13.(első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. 146

147 Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki figyelembe véve a (5) (6) bekezdésben foglaltakat teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények a mindenkor hatályos Köznevelési törvény és Szakképzési törvény, valamint az adott szakképzés szakképzési kerettantervében meghatározottaknak megfelelően. V.2.6. Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc (30) tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai 147

148 gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. V.2.7. Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt megegyező tartalmú követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a 148

149 kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint beszámítható. V.2.8. Felnőttoktatás (1) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, b) középfokú iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (2) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a 16. életévét betölti. (3) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. (2), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben. (4) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési- szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. (5) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. (6) A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait az alábbi módon: (7)Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka (60%), a levelezőoktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka(20%). 149

150 (8) Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot(50%). (9) Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (10) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (11) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát (50%), levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát V.2.9. Felnőttképzés (1) Berettyóújfalui szakképzési Centrum felnőttképzési tevékenysége külön centrumszintű dokumentumban kerül szabályozásra. (2) BSZC Felnőttképzési nyilvántartási száma: (3) BSZC intézményakkreditációs lajstromszáma: (4) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A modulzáró vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is megszervezhető. (5) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele. (6) Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével 150

151 V.3. AZ ISKOLÁNKBAN ALKALMAZOTT SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK Az intézményünk szakmai alapdokumentumában megjelölt összes szakképzés mindenkor hatályos szakképzési kerettantervei szerint. Érvényes: szeptember 1-től felmenő rendszerben. érvényes szeptember 01-től érvényes szeptember 01-től Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/ 2002 OM rendelet 2016 őszétől tartalmazza a szakképzési kerettantervi ajánláshoz kapcsolódó szakmai érettségi témaköröket. A rendelet módosítását követően a kerettantervet felül kell vizsgálni. A gyakorlati képzés csoportbontásai a évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek Kötelezettségvállalás A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott szakképzési kerettantervekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor (pl.: szakmai kirándulások előre nem tervezhető építkezésekhez, stb.), a mindenkori Igazgatóhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a Centrum engedély megadása után kerülhet be az éves programba. Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az Intézményünk mindenkori Igazgatóján keresztül történő Centrum engedélyeztetés szükséges. ÓRATERVI HÁLÓK KÉPZÉSI TÍPUSONKÉNT A szakmai órahálókat a mindenkori iskolavezetés folyamatosan köteles a megjelenő kerettantervek ill. szakmai és vizsgakövetelmények figyelembevételével aktualizálni és az éves tantárgyfelosztásában az induló képzésnek megfelelő óraterveket alkalmazni a vizsgára felkészítés érdekében. 151

152 V.3.1. SZAKKÖZÉPISKOLAI ÁGAZATI KÉPZÉS (KIFUTÓ 2016-TÓL) GÉPÉSZET ÁGAZAT Műszaki rajz 1 1 Anyagismeret 1 Anyagvizsgálat 1 Kézi forgácsolás 1 Gépi forgácsolási gyakorlat 1 1 Kézi forgácsolási gyakorlat 1 Anyagismeret gyakorlat 0,5 Anyagvizsgálat gyak 0,5 Gépészeti alapmérések 1 Gépi forgácsolás I 0,5 Gépi forgácsolás II 0,5 Műszaki mechanika 2 Műszaki dokumentációk gyakorl. 1 Gépészeti alapmérések gyakorlat 1 Elsősegélynyújtás gyakorlata 1 Munkavédelem 1 Gépészeti szerelés 1 CAD alkalmazás 2 Gépelemek 1 Hajtások 1 Műszaki mérés 2 Műszaki mérés gyakorlata 2 Összesen INFORMATIKA ÁGAZAT Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Információ-technológiai alapok 1 Információ-technológiai alapok gyakorl. 2 Adatbázis és szoftverfejlesztés 1, Adatbázis és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I Hálózati ismeretek I gyakorlat

153 Munkaszervezési ismeretek 1 Munkaszervezés gyakorlat 2 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Hálózati operációs rendszerek 5,5 Hálózati operációs rendszerek gyakorlat 8,5 Hálózati ismeretek II. 6 Hálózati ismeretek II. gyakorlat 7 IT hálózat biztonság 2,5 IT hálózat biztonság gyakorlat 2 Osztályfőnöki 1 Összesen SZOCIÁLIS ÁGAZAT Munkahelyi egészség és biztonság 0, Társadalomismeret 1,5 1,5 1 1 Pszichológiai és pedagógia ismeretek Népegészségügyi ismeretek 0,5 1,5 Szociálpolitikai, jogi, etikai ismeretek Egészségügyi alapismeretek 2 2 Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Pszichológiai gyakorlat 0, Társadalomismereti és szociálpolitika gyakorlat , , Az elsősegélynyújtás gyakorlata Összesen TURIZMUS ÁGAZAT Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I

154 Turizmus alapjai 1,5 Kultúra és vallástörténet 1,5 1 Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata 1 Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat 2 4,5 Antik örökségünk 1 Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok 1 Ügyviteli ismeretek 2 Informatika a turizmusban gyakorlat 1 1,5 Levelezési ismeretek gyakorlat 1 1 Utazásszervezés 5 Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat 11,5 Vállalkozási alapismeretek 2,5 Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat 10,5 Összesen Közgazdaság /13 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. 2 Gazdasági és jogi alapismeretek 2 3,5 Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 Általános statisztika 1 1 Statisztika gyakorlat 1 1 Pénzügyi alapismeretek 2 2 Pénzügy gyakorlat 1 Adózási alapismeretek 1 Adózás gyakorlat 1 Számviteli alapismeretek 2 2 Számvitel gyakorlat 1 154

155 Vállalkozásfinanszírozás 2 Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat 1 Adózás 3 Elektronikus adóbevallás gyakorlata 1 Bérügyi feladatok 2 Bérügyi gyakorlat 1 Kis- és középvállalkozások gazdálkodása 2,5 Üzleti terv készítés gyakorlata 2 Könyvvezetés 4 Pénzforgalmi könyvviteli gyakorlat 2 Munkaerő gazdálkodás 3 Bérszámfejtési gyakorlat 2 Társadalombiztosítás 2 TB gyakorlat 1 Összesen V.3.2 SZAKGIMNÁZIUMI ÁGAZATI KÉPZÉS 2016-tól 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet, annak vonatkozó és mellékletei a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szólnak. MIND A 2016-BAN, MIND A 2018-BAN MEGKEZDETT ÁGAZATI SZAKGIMNÁZIUMI TANUL- MÁNYOKRA VONATKOZNAK AZ ALÁBB LEÍRTAK. Ez a kerettanterv bevezeti a mellék-szakképesítés fogalmát: 24a. mellék-szakképesítés: A szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának keretében a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy részszakképesítés, amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza. 155

156 A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (Nkt.) szövegben: 12. (2) A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott ágazatokban figyelembe véve az ágazaton belüli specializációt is tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá a tanuló választásától függően a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti mellék-szakképesítés, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. Az Szakképzési törvény (továbbiakban Szt.) új 22/A. -a határozza meg, hogy mikor dönt a tanuló arról, hogy választja-e a mellék-szakképesítést: 22/A. (1) A tanuló a szakgimnázium tizedik évfolyamán legkésőbb április 30-ig írásbeli nyilatkozatban választ a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamok kerettantervi irányáról a szakgimnázium által biztosított lehetőségek közül. 2. Nkt. törvényszövegben: 12. (2) A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott ágazatokban figyelembe véve az ágazaton belüli specializációt is tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá a tanuló választásától függően a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti mellékszakképesítés, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. Az Szt. és ehhez kapcsolódóan az Nkt. mellék-szakképesítés választhatóságára vonatkozó új rendelkezései NEM felmenő rendszerben kerültek bevezetésre, hanem a már képzésben lévő 9. (kezdett: ) és 10. (kezdett ) évfolyamos tanulók tekintetében is alkalmazni kell. A tanulmányaikat már megkezdett évfolyamosok esetében a mellékszakképesítés további tanulását és a szakmai vizsgát akkor is kötelező biztosítani, ha azt akár csak egy tanuló választja szeptember 01-től induló ágazati szakgimnáziumi képzések esetén a mellékszakképesítés tanulására kialakított minimális csoportlétszám 5 fő. Az itt található óratervi hálókban az iskola tantestületi rögzítette azokat a tantervi tartalmakat, amelyeket a tanulók mellékszakképesítést választva vagy nem választva tanulhatnak. Az 51/2012. EMMI rendeletben meghatározottak alapján a mellék-szakképesítések órakerete jelenleg a 11. és 12. évfolyamon egyaránt heti 3-3 óra. A jogszabályi előírások alapján legalább ekkora óraszámban kell alternatív szakmai tartalmat kínálni a mellék-szakképesítés tanulását nem választó diákoknak. 156

157 Mellék-szakképesítés választása esetén az iskola az alábbi alternatívát biztosítja: gépészeti ágazatban: GYÁRTÓSORI GÉPÉSZ informatika ágazatban: IRODAI INFORMATIKUS turisztika ágazatban: SZÁLLODAI RECEPCIÓS szociális ágazatban: GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI FELÜGYELŐ közgazdaság ágazatban: PÁLYÁZATI-TÁMOGATÁSI ASSZISZTENS Mellékszakképesítés szakmai vizsga megszervezése: Szt. 22/A. (2) A szakgimnáziumi tanuló a szakgimnázium pedagógiai programjában meghatározottak szerint legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott február-márciusi vizsgaidőszakra jelentkezhet a mellékszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett. Az iskola a helyi tantervet úgy alakította ki, hogy a tanuló a mellék-szakképesítésre vonatkozó tananyagot legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévéig elsajátítsa. Mellékszakképesítés oktatása már nem lehetséges a 12. évfolyam utolsó tanulmányi félévében. A Szt.előírásai alapján, így a vizsgára jelentkeztetés a tizenkettedik évfolyam októberi időszakában történik. A vizsgára jelentkezés feltétele: - adott ágazati képzésben sikeresen lezárt 11. évfolyam igazolása (bukásmentesség; összefüggő nyári termelési gyakorlatteljesítése stb.) A vizsga megkezdés feltétele: - adott ágazati képzésben sikeresen lezárt 12.évfolyam első félév bizonyítvány - a mellék-szakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett Szakgimnáziumi ágazati szakmai érettségi vizsga: A képzésük indulásakor hatályos érettségi követelmények szerint kell ágazati szakmai érettségi vizsgát tegyenek akik tanulmányaikat tanévben kezdték, a jelenleg hatályos 100/1997. Korm. rendelet és a 40/2002. OM rendeletben foglalt követelmények szerint. A 18/2018. (II. 14.) Korm. rendelet a fenti jogszabályt szakgimnáziumi ágazati szakmai érettségi vizsga 2020-ra vonatkozóan részben módosította, így az a tanulmányaikat ben és azt követően megkezdett tanulókra lesz érvényes. 157

158 2016 FŐSZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSE ÉRDEKÉBEN TANUL IX. GÉPÉSZET ÁGAZAT A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként /13. 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A szakmai képzés órakerete Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Mechatronikai alapozó feladatok Összesen ,5 17,5 17,5 17,5 17,5 17, Összesen 11,0 12,0 10,0 10,0 35,0 35,0 35,0 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2 2 Munkavédelem 0,5 0,5 Elsősegélynyújtás gyakorlat 0,5 0,5 Vezérléstechnikai alapismeretek 2 Gépegységek szerelése 2 2 és karbantartása Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat 3 A gyártásszervezés alapjai Gépgyártósori gépkezelői, gépszerelői feladatok 2 Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat Gépészeti alapozó fel- 4,

159 Gépészeti alapozó feladatok Mérőtermi feladatok Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken adatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 5, Műszaki mérés 3 3 Műszaki mérés gyakorlat 3 3 Forgácsolási ismeretek 4 6 Forgácsolás gyakorlat 8 8 Gyártástervezés és gyártásirányítás Gyártástervezés és gyártásirányítás 6 6 Gyártástervezés gyakorlat Szerszámgépek karbantartása Karbantartás és üzemvitel Karbantartás gyakorlat 3,5 3,5 Projekttevékenységek, projekttervezés 2 Vállalati igényekre épülő szakmai tartalmak 3 Minőségbiztosítás 2 Önismeret, személyiségfejlesztés 2 A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 159

160 XIII. Informatika ágazat /13. 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozóan: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Összesen Összesen Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I IT alapok Információtechnológiai alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I Hálózati ismeretek I. Hálózatok I. gyakorlat Programozás Programozás és adatbáziskezelés Programozás gyakorlat Informatikai szakmai angol nyelv IT szakmai angol nyelv Linux alapok 1 Nyílt forráskódú rendszerek kezelése Linux alapok gyakorlat Irodai szoftverek 1 Irodai szoftverek haladó szintű Irodai szoftverek gyakorlat használata IT szakorientáció 1 1 Informatikai szakmai orientáció IT szakorientáció gyakor

161 Hálózati ismeretek II Hálózati operációs rendszerek és felhőszolgáltatások lat Hálózatok II. 3 3 Hálózatok II. gyakorlat 11 9 IT hálózatbiztonság 1,5 1,5 IT hálózatbiztonság gyakorlat 3 3 Szerverek és felhőszolgáltatások Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat Ágazati kompetenciák fejlesztése Ágazati kompetenciák fejlesztése Nyílt forrráskódú szoftverek használatának elmélete Nyílt forrráskódú szoftverek használatának gyakorlata XXVIII. Turisztika ágazat /13. 1/13. 2/14. heti heti óraszám ögy szám ögy szám szám ögy szám heti óra- heti óra- heti óra- heti óra- heti óraszám óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozóan: Foglalkoztatás II. Összesen ,5 7,5 9,5 24,5 19,5 14, Összesen 11,0 12, ,0 34,0 34,0 34,0 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 161

162 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Turisztikai erőforrások Kommunikáció a turizmusban Gazdasági folyamatok a turizmusban Infokommunikációs technológia a turizmusban Turisztikai termékkínálat Turisztikai vállalkozások Szállodai adminisztráció Szállodai tevékenységek Szállodai kommunikáció Ágazati kompetenciák fejlesztése Foglalkoztatás I. 2 2 Turizmusföldrajz 0,5 0, ,5 1,5 Kultúr- és vallástörténet 1 1 0, ,5 Vendéglátó ismeretek 1 2 Gasztronómia gyakorlata Szálláshely ismeretek 1 Protokoll a gyakorlatban Üzleti kommunikáció gyak 1 1 Szakmai idegen nyelv 3 2,5 3 2,5 1,5 1, Turizmus rendszere Marketing gyakorlat 1,5 2,5 Ügyviteli gyakorlat 1 2 IKT gyakorlata a turizmusban Utazásszervezés 3,5 3,5 Turisztikai árualap értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek 2 1 Turisztikai üzletágak gyakorlata 11 8 Szállodai adminisztráció 1 Szállodai adminisztráció gyakorlata 1 1 Szállodai tevékenység Szállodai tevékenység gyakorlata Szállodai kommunikáció 1 Szállodai kommunikáció gyakorlata 1 Irodai adminisztráció 1 1 Irodai adminisztráció gyakorlata

163 2016-MELLÉKSZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSE ÉRDEKÉBEN TANUL IX. GÉPÉSZET ÁGAZAT /13. 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A szakmai képzés órakerete Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Mechatronikai alapozó feladatok Gépgyártósori gépkezelői, gépszerelői feladatok Gépészeti alapozó feladatok Összesen ,5 17,5 17,5 17,5 17,5 17, Összesen 11,0 12,0 10,0 10,0 35,0 35,0 35,0 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2 2 Munkavédelem 0,5 0,5 Elsősegélynyújtás gyakorlat 0,5 0,5 Vezérléstechnikai alapismeretek 2 Gépegységek szerelése és 2 2 karbantartása Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat A gyártásszervezés alapjai 2 2 Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat 2 2 Gépészeti alapozó feladatok 4, Gépészeti alapozó feladatok 5, gyakorlata 163 3

164 Mérőtermi feladatok Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken Gyártástervezés és gyártásirányítás Karbantartás és üzemvitel Műszaki mérés 3 3 Műszaki mérés gyakorlat 3 3 Forgácsolási ismeretek 4 6 Forgácsolás gyakorlat 8 8 Gyártástervezés és gyártásirányítás 6 6 Gyártástervezés gyakorlat 6 6 Szerszámgépek karbantartása 3 3 Karbantartás gyakorlat 3,5 3,5 A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. XIII. Informatika ágazat /13. 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozóan: Összesen Összesen

165 Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek I Programozás és adatbáziskezelés Informatikai szakmai angol nyelv Nyílt forráskódú rendszerek kezelése Irodai szoftverek haladó szintű használata Informatikai szakmai orientáció Hálózati ismeretek II Hálózati operációs rendszerek és felhőszolgáltatások IT alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I Hálózatok I. gyakorlat Programozás Programozás gyakorlat IT szakmai angol nyelv Linux alapok 1 Linux alapok gyakorlat 2 Irodai szoftverek 1 Irodai szoftverek gyakorlat 3 IT szakorientáció 1 1 IT szakorientáció gyakorlat 2 1 Hálózatok II. 3 3 Hálózatok II. gyakorlat 11 9 IT hálózatbiztonság 1,5 1,5 IT hálózatbiztonság gyakorlat 3 3 Szerverek és felhőszolgáltatások 4 5ˇ Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat

166 A 12. évfolyamon a mellék-szakképesítés megszerzéséhez szükséges tantárgyak oktatása az első félévre kerül áthelyezésre, cserélve arányosan a főszakképesítések tanítási óráival. XXVIII. Turisztika ágazat /13. 1/13. 2/14. heti óraszászám ögy szám ögy szám szám ögy szám heti óra- heti óra- heti óra- heti óra- heti óra- heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozóan: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Turisztikai erőforrások Kommunikáció a turizmusban Gazdasági folyamatok a turizmusban Összesen ,5 7,5 9,5 24,5 19,5 14,5 Összesen 11,0 12, ,0 34,0 34,0 34,0 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I Turizmusföldrajz 0,5 0, ,5 1,5 Kultúr- és vallástörténet 1 1 0, ,5 Vendéglátó ismeretek 1 2 Gasztronómia gyakorlata Szálláshely ismeretek 1 Protokoll a gyakorlatban Üzleti kommunikáció gyakorlat 1 1 Szakmai idegen nyelv 3 2,5 3 2,5 1,5 1, Turizmus rendszere Marketing gyakorlat 1,5 2,5 166

167 Infokommunikációs technológia a turizmusban Turisztikai termékkínálat Turisztikai vállalkozások Szállodai adminisztráció Szállodai tevékenységek Szállodai kommunikáció Ügyviteli gyakorlat 1 2 IKT gyakorlata a turizmusban Utazásszervezés 3,5 3,5 Turisztikai árualap értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek 2 1 Turisztikai üzletágak gyakorlata 11 8 Szállodai adminisztráció 1 Szállodai adminisztráció gyakorlata 1 1 Szállodai tevékenység Szállodai tevékenység gyakorlata Szállodai kommunikáció 1 Szállodai kommunikáció gyakorlata 1 A 12. évfolyamon a mellék-szakképesítés megszerzéséhez szükséges tantárgyak oktatása az első félévre kerül áthelyezésre, cserélve arányosan a főszakképesítések tanítási óráival. 167

168 V.3.3 SZAKGIMNÁZIUMI ÁGAZATI KÉPZÉS 2018-TÓL 2018 FŐSZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉRE TANUL IX. GÉPÉSZET /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen 3 5 7,5 4, ,5 17,5 17,5 17,5 17,5 17,5 17,5 A tantárgy kapcsolódása Összesen 8,0 12,0 11,0 12,0 35,0 35,0 35, Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Mechatronikai alapozó feladatok Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Munkavédelem fő szakképesítés 0,5 0,5 Elsősegélynyújtás gyakorlat Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Vezérléstechnikai alapismeretek Gépegységek szerelése és karbantartása fő szakképesítés 0,5 0, Gyártósori gépész Gyártósori gépész Gyártósori gépész Gyártósori gépész

169 Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat Gyártósori gépész 2, Gépgyártósori gépkezelői, gépszerelői feladatok Gépészeti alapozó feladatok Mérőtermi feladatok Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken Gyártástervezés és gyártásirányítás A gyártásszervezés alapjai Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Gyártósori gépész Gyártósori gépész fő szakképesítés fő szakképesítés Műszaki mérés fő szakképesítés 2 3 Műszaki mérés gyakorlat fő szakképesítés 2,5 3 Forgácsolási ismeretek fő szakképesítés 6 6 Forgácsolás gyakorlat fő szakképesítés 8 8 Gyártástervezés és gyártásirányítás fő szakképesítés 6 6 Gyártástervezés gyakorlat fő szakképesítés Karbantartás és üzemvitel Szerszámgépek karbantartása fő szakképesítés 3 3 Karbantartás gyakorlat fő szakképesítés 3,5 3,5 Minőségbiztosítás 1 Tíz ujjas vakon gépírás 2 Vállalati igényekre épülő szakmai tartalmak Projekttevékenységek, projekttervezés Önismeret, személyiségfejlesztés 2 A kerettanterv szakmai tartalma a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 4 4,5 169

170 XIII. Informatika ágazat /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek I Programozás és adatbázis-kezelés Informatikai szakmai angol nyelv Nyílt forráskódú rendszerek kezelése Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 IT alapok fő szakképesítés IT alapok gyakorlat fő szakképesítés Hálózatok I. fő szakképesítés Hálózatok I. gyakorlat fő szakképesítés Programozás fő szakképesítés Programozás gyakorlat fő szakképesítés IT szakmai angol nyelv fő szakképesítés Linux alapok Linux alapok gyakorlat Irodai informatikus Irodai informatikus

171 Irodai szoftverek haladó szintű használata Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek I Programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek II Hálózati operációs rendszerek és felhőszolgáltatások Irodai szoftverek Irodai szoftverek gyakorlat IT alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I. Hálózatok I. gyakorlat Programozás Programozás gyakorlat Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Hálózatok II. fő szakképesítés 4 4 Hálózatok II. gyakorlat fő szakképesítés IT hálózatbiztonság fő szakképesítés 1,5 1,5 IT hálózatbiztonság gyakorlat Szerverek és felhőszolgáltatások Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat fő szakképesítés 3 3 fő szakképesítés 5 5 fő szakképesítés Ágazati kompetenciák fejlesztése Ágazati kompetenciák fejlesztése Nyílt forrráskódú szoftverek használatának elmélete Nyílt forrráskódú szoftverek használatának gyakorlata helyi tanterv szerint helyi tanterv szerint

172 XXVIII. Turisztika ágazat /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Turizmus földrajz fő szakképesítés Turisztikai erőforrások Kommunikáció a turizmusban Gazdasági folyamatok a turizmusban Infokommunikációs technológia a turizmusban Turisztikai termékkínálat Turisztikai vállalkozások Szállodai adminisztráció Kultúr- és vallástörténet fő szakképesítés Vendégfogadás fő szakképesítés Üzleti protokoll fő szakképesítés Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés Turizmus rendszere fő szakképesítés Marketing fő szakképesítés IKT a turizmusban fő szakképesítés Utazásszervezés fő szakképesítés 5,5 5,5 Turisztikai árualap fő szakképesítés Vállalkozási alapismeretek fő szakképesítés 2 2 Turisztikai üzletágak fő szakképesítés Szállodai adminisztráció 1 2 Szállodai recepciós 172

173 Szállodai kommunikáció Szállodai tevékenységek Munkahelyi egészség és biztonság Ágazati szakmai kompetenciák erősítése Szállodai kommunikáció Szállodai tevékenységek Munkahelyi egészség és biztonság Szállodai recepciós Szállodai recepciós Szállodai recepciós Irodai adminisztráció XXIV. Közgazdaság ágazat /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Gazdasági és jogi alapismeretek fő szakképesítés Ügyviteli gyakorlatok fő szakképesítés 4 4 Általános statisztika fő szakképesítés 3 3 Pénzügyi alapismeretek fő szakképesítés Pénzügy gyakorlat fő szakképesítés Adózási alapismeretek fő szakképesítés

174 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Bérügyi szakfeladatok ellátása Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai Könyvvezetési feladatok Munkaerő-gazdálkodás Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása Szakmai idegen nyelv Szakmai informatika Adózás gyakorlat fő szakképesítés 1 2 Számviteli alapismeretek fő szakképesítés Számvitel gyakorlat fő szakképesítés Vállalkozásfinanszírozás fő szakképesítés 4 4 Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat fő szakképesítés 1 1 Adózás fő szakképesítés 3 3 Elektronikus adóbevallás gyakorlata fő szakképesítés 1 1 Bérügyi feladatok fő szakképesítés 3 3 Bérügyi gyakorlat fő szakképesítés 1 1 Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervkészítés gyakorlata fő szakképesítés 2,5 2,5 fő szakképesítés 2 2 Könyvvezetés fő szakképesítés 5 5 Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat fő szakképesítés 2 2 Munkaerő-gazdálkodás fő szakképesítés 3 3 Bérszámfejtési gyakorlat fő szakképesítés 2 2 Társadalombiztosítás fő szakképesítés 2 2 Társadalombiztosítás (TB) gyakorlat fő szakképesítés 1 1 Szakmai idegen nyelvi készségek 4 2 Szakmai idegen nyelvi gyakorlat 2 Szakmai informatikai ismeretek 2 1 Szakmai informatika gyakorlata 2 174

175 III. Szociális ágazat /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) A szociális ellátás általános tevékenységei Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismereti, szociálpolitikai és jogi ismeretek Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Pedagógiai, pszichológiai ismeretek Egészségügyi ismeretek fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés

176 Elsősegély-nyújtási feladatok Gyermekellátási alapfeladatok és alapelvek Elsősegélynyújtási feladatok Népegészségügyi ismeretek Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek Gondozási, ápolási ismeretek Gondozási, ápolási gyakorlat fő szakképesítés 2 2 fő szakképesítés 1 2 fő szakképesítés 1 2 fő szakképesítés 2 2 fő szakképesítés 1,5 3 fő szakképesítés 3 2 Gyermekirodalom, mese - vers 2 Egészséges életmódra nevelés, prevenció 1,5 Ének zenei nevelés 3 Vizuális nevelés 2 Informatika 1 176

177 2018 MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉRE TANUL IX. GÉPÉSZET ÁGAZAT /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen 3 5 7,5 4, ,5 17,5 17,5 17,5 17,5 17,5 17,5 A tantárgy kapcsolódása Összesen 8,0 12,0 11,0 12,0 35,0 35,0 35, Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. fő szakképesítés Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Mechatronikai alapozó feladatok Munkavédelem fő szakképesítés 0,5 0,5 Elsősegélynyújtás gyakorlat Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Vezérléstechnikai alapismeretek Gépegységek szerelése és karbantartása Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat (1.félévre tömbösítve) fő szakképesítés Gyártósori gépész Gyártósori gépész Gyártósori gépész Gyártósori gépész Gyártósori gépész 0, ,5 0,5 177

178 Gépgyártósori gépkezelői, gépszerelői feladatok Gépészeti alapozó feladatok Mérőtermi feladatok Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken Gyártástervezés és gyártásirányítás Karbantartás és üzemvitel A gyártásszervezés alapjai Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Gyártósori gépész Gyártósori gépész fő szakképesítés fő szakképesítés Műszaki mérés fő szakképesítés 2 3 Műszaki mérés gyakorlat fő szakképesítés 2,5 3 Forgácsolási ismeretek fő szakképesítés 6 6 Forgácsolás gyakorlat fő szakképesítés 8 8 Gyártástervezés és gyártásirányítás Gyártástervezés gyakorlat Szerszámgépek karbantartása fő szakképesítés 6 6 fő szakképesítés 6 6 fő szakképesítés 3 3 Karbantartás gyakorlat fő szakképesítés 3,5 3,5 A kerettanterv szakmai tartalma a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. 178

179 XIII. Informatika ágazat /13. 1/13. 2/ félév 2 félév e gy e gy ögy e g y ögy e gy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek I Programozás és adatbázis-kezelés Informatikai szakmai angol nyelv Nyílt forráskódú rendszerek kezelése Foglalkoztatás I. IT alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I. Hálózatok I. gyakorlat Programozás Programozás gyakorlat IT szakmai angol nyelv Linux alapok fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés Irodai informatikus

180 Irodai szoftverek haladó szintű használata Információtechnológiai alapok Hálózati ismeretek I Programozás és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek II Hálózati operációs rendszerek és felhőszolgáltatások Linux alapok gyakorlat Irodai szoftverek Irodai szoftverek gyakorlat IT alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I. Hálózatok I. gyakorlat Programozás Programozás gyakorlat Hálózatok II. Hálózatok II. gyakorlat IT hálózatbiztonság IT hálózatbiztonság gyakorlat Szerverek és felhőszolgáltatások Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus Irodai informatikus fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés ,5 1,

181 XXVIII. Turisztika ágazat /13. 1/13. 2/ I. félév II. félév e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Turisztikai erőforrások Kommunikáció a turizmusban Gazdasági folyamatok a turizmusban Infokommunikációs technológia a turizmusban Turisztikai termékkínálat Turisztikai vállalkozások Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Turizmus földrajz fő szakképesítés Kultúr- és vallástörténet 2 fő szakképesítés Vendégfogadás fő szakképesítés Üzleti protokoll fő szakképesítés Szakmai idegen 4 fő szakképesítés nyelv Turizmus rendszere fő szakképesítés Marketing fő szakképesítés IKT a turizmusban fő szakképesítés Utazásszervezés fő szakképesítés 5,5 5,5 Turisztikai árualap fő szakképesítés Vállalkozási alapismeretek fő szakképesítés

182 Szállodai adminisztráció Szállodai kommunikáció Szállodai tevékenységek Munkahelyi egészség és biztonság Turisztikai üzletágak Szállodai adminisztráció Szállodai kommunikáció Szállodai tevékenységek Munkahelyi egészség és biztonság fő szakképesítés Szállodai recepciós Szállodai recepciós Szállodai recepciós Szállodai recepciós XXIV. Közgazdaság ágazat /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Gazdálkodási alaptevékenység ellátása Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Gazdasági és jogi alapismeretek fő szakképesítés Ügyviteli gyakorlatok fő szakképesítés

183 Projekttervezés Támogatáskezelés Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Bérügyi szakfeladatok ellátása Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai Könyvvezetési feladatok Általános statisztika fő szakképesítés 3 3 Pénzügyi alapismeretek fő szakképesítés Pénzügy gyakorlat fő szakképesítés Adózási alapismeretek fő szakképesítés 1 2 Adózás gyakorlat fő szakképesítés 1 2 Számviteli alapismeretek fő szakképesítés Számvitel gyakorlat fő szakképesítés Támogatási alapismeretek Pályázati-támogatási 2 1 asszisztens Gazdálkodási statisztika Pályázati-támogatási 2 1 asszisztens Folyamat- és pénzügyi Pályázati-támogatási tervezés asszisztens Támogatási ügyvitel Pályázati-támogatási 2 1 asszisztens Támogatási menedzsment Pályázati-támogatási 2 asszisztens Vállalkozásfinanszírozás fő szakképesítés 4 4 Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat fő szakképesítés 1 1 Adózás fő szakképesítés 3 3 Elektronikus adóbevallás gyakorlata fő szakképesítés 1 1 Bérügyi feladatok fő szakképesítés 3 3 Bérügyi gyakorlat fő szakképesítés 1 1 Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti tervkészítés gyakorlata fő szakképesítés 2,5 2,5 fő szakképesítés 2 2 Könyvvezetés fő szakképesítés 5 5 Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat fő szakképesítés

184 Munkaerő-gazdálkodás Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása Munkaerő-gazdálkodás fő szakképesítés 3 3 Bérszámfejtési gyakorlat fő szakképesítés 2 2 Társadalombiztosítás fő szakképesítés 2 2 Társadalombiztosítás (TB) gyakorlat fő szakképesítés 1 1 A 12. évfolyam első félévében a mellék-szakképesítés tantárgyait tanulja dupla óraszámban a vizsgára való sikeres felkészülés érdekében. Így a 12. évfolyam második félévében a főszakképesítés tárgyait tanulja szintén dupla óraszámban. OKJ szakmai vizsgát 12. sikeres félévének befejezése után tesz. III. Szociális ágazat /13. 1/13. 2/14. e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) A szociális ellátás általános tevékenységei Összesen A tantárgy kapcsolódása Összesen Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2 Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismereti, szociálpolitikai és jogi ismeretek fő szakképesítés fő szakképesítés

185 Elsõsegély-nyújtási feladatok Gyermekellátási alapfeladatok és alapelvek Gyermekellátási alapfeladatok és alapelvek Gyermekfelügyelői feladatok Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Pedagógiai, pszichológiai ismeretek Egészségügyi ismeretek Elsősegélynyújtási feladatok Népegészségügyi ismeretek Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek Gondozási, ápolási ismeretek Gondozási, ápolási gyakorlat Gyermekvédelmi ismeretek Gyógypedagógiai ismeretek Gondozási, ápolási ismeretek Gondozási, ápolási gyakorlat Gyermekotthoni feladatok Gyermekotthoni gyakorlat fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés fő szakképesítés 2 2 fő szakképesítés 1 2 fő szakképesítés 1 2 fő szakképesítés 2 2 fő szakképesítés 1,5 3 fő szakképesítés Gyermek és ifjúsági felügyelő Gyermek és ifjúsági felügyelő ,

186 Gyermekfelügyeleti dokumentációs feladatok Napközbeni gyermekellátás feladatai A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai Házi időszakos gyermek-felügyeleti feladatok Gyermekotthoni adminisztrációs ismeretek Adminisztrációs gyakorlat A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek A kisgyermekkori nevelés A kisgyermek gondozása A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata Adminisztráció és tájékoztatás Dokumentáció gyakorlat Házi időszakos gyermek-felügyeleti ismeretek Házi időszakos gyermek-felügyelet gyakorlata Gyermek és ifjúsági felügyelő fő szakképesítés 4,5 4,5 fő szakképesítés 9 9 fő szakképesítés 4 4 fő szakképesítés fő szakképesítés 2 2 fő szakképesítés 3 3 fő szakképesítés fő szakképesítés 1 1 A 12. évfolyam első félévében a mellék-szakképesítés tantárgyait tanulja dupla óraszámban a vizsgára való sikeres felkészülés érdekében. Így a 12. évfolyam második félévében a főszakképesítés tárgyait tanulja szintén dupla óraszámban. OKJ szakmai vizsgát 12. sikeres félévének befejezése után tesz. 186

187 V.3.4. SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKKÉPZÉS 2016-TÓL (3+2 évfolyam) ASZTALOS 9.F Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Faipari szakrajz 1,5 Faipari szakmai és gépismeret 3 Asztalosipari szerelési ismeretek 1,5 Asztalosipari szerelési gyakorlat 2,5 2 3 Faipari szakmai gyakorlat 7 Biztonságos munkavégzés gyakorlata 1 Biztonságos munkavégzés alapjai 1 Szerkezettan, szakrajz és technológia 4 4 Gépkezelési ismeretek 1 1 Gyártás előkészítési ismeretek 2 1 Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelési gyakorlat 5 4 Foglalkoztatás II 0,5 Foglalkoztatás I (idegen nyelv) Szakmai órák összesen ,5 Eladó Kereskedelmi ismeretek Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret Élelmiszer- és vegyi áruismeret 2 2 1,5 Műszaki cikk áruismeret 0 2,5 1,5 Eladástan 1 0,5 1 Foglalkoztatás II ,5 Foglalkoztatás I Kereskedelmi gyakorlat Eladástan gyakorlat Összesen ,5 A szabad órakeret elosztása: 9. osztályban: 2,5 óra (Ruházati áruismeret 1 óra, élelmiszer áruismeret 1 óra, eladástan 0,5 óra) 10. osztályban: 2 óra(eladástan gyakorlat 2 óra) 187

188 11. osztályban: 2,5 óra(kereskedelmi gyakorlat 1,5 óra, eladástan gyakorlat 1 óra) Épület és szerkezetlakatos Gépészeti alapozó feladatok elm 2,5 Munkavédelem 1 Épületlakatos feladatok elm 4 Szerkezetlakatos feladatok elm 2,5 4 Munkahelyi egészség és biztonság elm 0,5 Gépészeti kötések alapjai elm 2,5 1 Foglalkoztatás I. elm 2 Foglalkozattás II. elm 0,5 Magasban végzett lakatos feladatok elm 2 Elsősegélynyújtás gyakorlata 1 Gépészeti kötések készítésének gyakorlat 3,5 3 Gépészeti alapozó feladatok gyak 6 Szerkezetlakatos feladatok gyak 5,5 12 Épületlakatos feladatok gyak 9 2 Magasban végzett lakatos feladatok gyak 3 Összesen ,5 FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkozás II 0,5 Foglalkozás I 2 Építőipari alapismeretek 1 2 0,5 Falfelület festése, díszítése Mázolás 1,5 2 1 Tapétázási munkák Falfelület festése, díszítésének gyakorlata 5,5 8 6 Építőipari alapismeretek gyakorlat 1,5 Mázolási munkák gyakorlata Tapétázási munkák gyakorlata Összesen

189 Gépi forgácsoló évf 10.évf 11.évf Gépészeti alapozó feladatok 2,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat 1 2 Munkavédelem 1 Esztergálás 2 4 Marás 3 Köszörülés 2 2,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat 6 Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyak 5 Az elsősegély nyújtás gyakorlata 1 Esztergálás gyakorlata 9 5,5 Marás gyakorlata 5 5 Köszörülés gyakorlata 2 6 Összesen ,5 Hegesztő Gépészeti alapozó feladatok 2,5 Munkavédelem 1 Hegesztési alapismeretek 1 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Hegesztési gyakorlatok I. 3 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Hegesztési alapgyakorlatok 2 Elsősegélynyújtás gyakorlat 1 Hegesztési alapismeretek 3 Hegesztési ismeretek I. 4,5 Hegesztési ismeretek II. 3,5 Hegesztési alapgyakorlatok

190 Hegesztési gyakorlatok I. 4 Hegesztési gyakorlatok II. 7 Foglalkoztatás I. (idegen nyelv) 2 Foglalkoztatás II. 0,5 Hegesztési ismeretek III. 3,5 Hegesztési ismeretek IV. 2 Hegesztési alapgyakorlatok 1,5 Hegesztési gyakorlatok III. 8 Hegesztési gyakorlatok IV. 8 Összesen ,5 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II 0 0 0,5 Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyak 1,5 1,5 1 Szociálpolitikai, jogi, etikai ismeretek 2,5 1,5 1 Egészségügyi alapismeretek 2 2,5 1,5 Szociális munka elmélete 0 0 3,5 Szociális gondozás 0 0 4,5 Mentálhigiéné Pszichológiai alapismeretek 2,5 2 0 Gondozási ismeretek Társadalomismeret 0 1,5 0 Klinikai ismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Szociális adminisztráció Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás gyakorlata 0 0 3,5 Megfigyelési és elsősegély nyújtási gyakorlat 1,5 2 0 A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

191 Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlatban 0 0 1,5 Ápolási gyakorlat A szociális adminisztráció gyakorlata Monitorozó gyakorlat 1,5 1 0 Összesen 14, V.3.5 Szakképzési hídprogram Faipari gépkezelő Biztonságos munkavégzés alapjai 0,5 0,5 Faipari szakmai és gépismeret 1 3 Gépkezelési ismeretek 1,5 1,5 Biztonságos munkavégzés gyakorlata 1 1 Faipari szakmai gyakorlat 2 6 Gépkezelési gyakorlat 2 4 Összesen 8 16 KERTI MUNKÁS 2016 SZH/1 SZH/2 Munkavállalói ismeretek 0,5 1 Műszaki alapismeretek 1 1 Növénytani ismeretek 1 1,5 Kerti mukák 1 1 Műszaki alapismeretek gyakorlat 1 3 Termesztési ismeretek gyakorlat 1 4 Kerti munkák gyakorlat 2,5 4,5 Összesen

192 V.3.6 Felnőttoktatás Az óratervek mindig az indítható képzésekre történő sikeres beiskolázás után állnak össze, betartva az esti oktatásban a képzés megszervezésére vonatkozóan előírtakat. Jelenleg folyó képzéseink óratervi hálói: CNC GÉPKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelmény-modulok Tantárgyak Elméleti heti óraszám Gyakorlati heti óraszám Gyártáselőkészítés CNC-forgácsolás CNC programozás 3 CNC programozási gyakorlat CNC szerszámgépek 3 4 CNC forgácsolási gyakorlat Összes óra 7 12 Összes óra KŐMŰVES Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam A fő szakképesítésre vonatkozóan: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Építőipari közös tevékenység Falazás, vakolás heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy Összesen Összesen Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 1 Építőipari alapismeretek 1 1 Építőipari alapismeretek gyakorlat 1 Falazás, vakolás 1 2 Falazás, vakolás gyakorlat

193 Beton és vasbeton szerkezetek Szigetelések Térburkolás Kiegészítő kőműves feladatok Beton és vasbeton szerkezetek 1 2 Beton és vasbeton szerkezetek 3 5 gyakorlat Szigetelés 1 Szigetelés gyakorlat 2 Térburkolás 0,5 Térburkolás gyakorlat 2 Kiegészítő kőműves feladatok 1 Kiegészítő kőműves gyakorlat FESTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Szakközépiskolaiképzés közismereti oktatás nélkül elméleti heti óraszám 0,5 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati heti óraszám ögy elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Építőipari közös tevékenység Szobafestő, díszítő munkák Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 1 Építőipari alapismeretek 1 0,5 Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata 1 1, Mázolás 2 2 Mázolási munkák gyakorlata Tapétázási munkák 1 1 Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata 2 4 Összes óra Összes óra

194 ELADÓ Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam A fő szakképesítésre vonatkozóan: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Kereskedelmi ismeretek A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása Az élelmiszerek és vegyi áruk forgalmazása A műszaki cikkek forgalmazása Eladástan heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy Összesen Összesen Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Kereskedelmi ismeretek 1,5 2 Kereskedelmi gyakorlat Ruházati és vegyes iparcikk áruismeret Élelmiszer- és vegyi áruismeret 0,5 1 Műszakicikk áruismeret 0,5 1 Eladástan 1 1 Eladási gyakorlat

195 ASZTALOS Szakmai követelmény-modulok Munkahelyi egészség és biztonság Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül elméleti heti óraszám 0,5 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati heti óraszám ögy elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I Biztonságos munkavégzés Alapvető tömörfa megmunkálás Asztalosipari szerelés Asztalosipari termékek gyártása Gépkezelés Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettanszakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelési ismeretek Gépkezelési gyakorlat 0,5 1 1,5 4 0, Gyártáselőkészítési feladatok Faipari szakrajz 0,5 Gyártáselőkészítési ismeretek 1 1 Összes óra Összes óra

196 HEGESZTŐ Szakmai követelmény-modulok Tantárgyak elméleti heti óraszám Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati heti óraszám ÖGY elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Munkavédelem 0,5 Elsősegélynyújtás gyakorlat A hegesztés előkészítő és befejező műveletei Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II Munkahelyi egészség és biztonság Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Gázhegesztő feladatok Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Hegesztési alapismeretek 1 1 Hegesztési alapgyakorlatok 2 2 Foglalkoztatás I. 1 Foglalkoztatás II. 0,5 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Hegesztési ismeretek I. 2 Hegesztési gyakorlatok I. 3 1 Hegesztési ismeretek II. 1 Hegesztési gyakorlatok II. 4 1 Hegesztési ismeretek III. 2 Hegesztési gyakorlatok III. 4 Hegesztési ismeretek IV. 1,5 Hegesztési ismeretek IV.. 4 Összes óra Összes óra

197 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ 1/13. 2/14. e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen Foglalkoztatás II. Összesen Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I Gazdálkodási Gazdasági és jogi alapismeretek alaptevékenység ellátása 3 Ügyviteli gyakorlatok 2 Általános statisztika 3 Pénzügyi alapismeretek 3 Pénzügy gyakorlat 1 Adózási alapismeretek 1 Adózás gyakorlat 1 Számviteli alapismeretek 4 Számvitel gyakorlat Gazdálkodási feladatok ellátása Gazdálkodási ismeretek 2, Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok Vállalkozásfinanszírozás Könyvvezetés és beszámolókészítés feladatai Könyvelés számítógépen Projektfinanszírozás Projektfolyamatok követése Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Adózás 3 Elektronikus adóbevallás gyakorlata Számvitel 6 Könyvelés számítógépen gyakorlat Projektfinanszírozás 2 Projektfinanszírozás gyakorla 2 Projektfolyamatok követése 2 Projekttervezés gyakorlata

198 GYÓGYPEDAGÓGIAI SEGÍTŐ MUNKATÁRS 1/13. 2/14. e gy ögy e gy A fő szakképesítésre vonatkozó: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Pedagógiai, pszichológiai feladatok Általános gyógypedagógiai feladatok Speciális gyógypedagógiai feladatok Munkahelyi egészség és biztonság Összesen Összesen Foglalkoztatás II. szintetizáló 0,5 Foglalkoztatás I. szintetizáló 1 Pedagógia 5 1 Pszichológia 5 1 Pedagógiai gyakorlat 5 Gondozás és egészségnevelés 2 Kommunikáció 2 Gyógypedagógiai alapismeretek 3 Gyógypedagógiai gyakorlat Gyógypedagógiai pszichológia 2 Gyógypedagógiai tantárgy-pedagógiák 2 Gyógypedagógiai egészségtan 1 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 6 A Szakmai programmal egységben kezelt további dokumentumok: - Adott tanév szakmai tantárgyainak mindenkori tanmenetei. - Adott tanév pályázatainak a tanév tantervében történő beszámításáról készült mindenkori dokumentumok. - Közzétételi lista elemei 198

199 V.4. TANTÁRGYI TUDÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDJA A szakképzési kerettantervekben az adott tantárgyak esetében előirányzott értékelési módokat alkalmazzuk. Amennyiben a szakképzési kerettanterv máshogyan nem rendelkezik, úgy a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) százalékos határok akár évfolyamonként, képzéstípusonként eltérőek lehetnak. V.5. AZ INTÉZMÉNYÜNK HAGYOMÁNYAIBÓL ADÓDÓ SZAKMAI RENDEZVÉNYEK: A szakmai rendezvények költségigényét minden esetben a Centrum felé jelezzük engedélyeztetésre. (1) OSZTV, SZKTVés SZÉTV versenyeken történő részvétel (2) szakmai versenyeken elért kiemelkedő eredmény díjazása (könyvjutalom, oklevél, plakett, emlékérem) (3) részvétel a pályaválasztási kiállításokon (Szelet a vitorlába) (4) nyílt napok rendezése (5) Csiha Szakmai nap- házi szakmai versennyel (6) Construma építőipari kiállításon látogatása (7) Építőipari gépkiállítás megtekintése (évente változó helyszín) (8) Műszaki hetek (9) Építkezések, üzemlátogatások (FAG, szociális intézmények, turisztikai kiállítás, Szakma Sztár) V.6. MUNKARUHA, MUNKAVÉDELMI CIPŐ: (1)Az évi XCIII. törvény a munkavédelemről értelmében: a) Minden munkavállaló részére biztosítani kell a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. 199

200 (2) A A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló KR szerint a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok körébe tartozik: a)az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz. (3) A Szakképzési törvény értelmében a tanulókat megillető egyéb juttatások: a) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti kedvezményes étkeztetés, útiköltség térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által válaszott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók. b) A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy szociális támogatásban részesítheti. (4) 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól Egyéb juttatások egységében megfogalmazza: 5. (1) A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja. (2) A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt. (3) A (2) bekezdésben meghatározott juttatásról - a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező közötti eltérő megállapodás hiányában - a gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik. 6. (1) A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat. (2) A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. (3) Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta. 200

201 (4) A munkaruha tisztán tartása a tanuló kötelezettsége, de az (1) bekezdésben megjelölt okiratok ettől eltérően is rendelkezhetnek. V.6.1. Intézményünk helyi munkaruha szabályzata: A tanulóink az alábbi iskolarendszerű nappali évfolyamokon kapnak munkaruhát: 9. évfolyamon 11. évfolyamon 13. évfolyamon, azaz a szakképző évfolyamok első évében a szakképzés-ráépülés évfolyamon, amennyiben így a szakképzés teljes időtartama meghaladja a 2 évet A Felnőttképzés keretében történő szakképzés esetében az intézményünk megszervezi a szükséges munkaruha beszerzését, azonban ennek vételárát a képzés díjába be kell építeni. Munkaruha nélkül a képzésbe belépés nem engedélyezhető. Ha a munka-, védőruha a rendeltetésszerű használat során megrongálódik, a ruházat leselejtezhető, a ruházat pótlását az Centrum engedélyezheti. Amennyiben viszont a tanulónak felróhatóan rongálódott meg, vagy válik használhatatlanná a munka-, védőruházat, abban az esetben annak pótlásáról a tanuló a saját költségén kell, hogy gondoskodjon. Amennyiben a tanulói jogviszony a kihordási időn belül (2 év) szűnik meg, az intézményünk a munkaruhát az érintett diákoktól kitisztított állapotban visszaszedi és azt a követő évfolyamokon újra használatba helyezi. Amennyiben a diák meg kívánja tartani, úgy köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. Intézményünk szakképzéseivel összefüggésben az alábbi szakképzésein van szükség munkaruha biztosítására a szeptember 1. után induló képzések esetén felmenő rendszerben Ágazat és OKJ szakma megnevezése 1, szükséges a munkaruha: kerti munkás szociális gondozó és ápoló 2, szükséges a munkaruha és munkavédelmi cipő asztalos kőműves 201

202 kőműves és hidegburkoló festő, mázoló és tapétázó 3, szükséges a munkaruha és munkavédelmi cipő (acélbetétes) hegesztő épület és szerkezetlakatos gépi forgácsoló gépgyártástechnológiai technikus 4, az alábbi képzésekben nincs szükség munkaruha biztosítására: turisztikai szervező, értékesítő vállalkozási és bérügyintéző eladó V.7. PÁLYÁZATOK: Intézményünk folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi pályázatok kiírását. Intézményünk törekszik a pályázatokon való eredményes részvételre. Intézményünk minden esetben időben bejelenti és engedélyezteti a pályázaton való részvételi szándékát a Centrumnak. Törekszünk arra, hogy a pályázott tevékenységek a résztvevő tanulók tanulmányaiba beszámíthatók legyenek 202

203 VI. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A Berettyóújfalui SZC Csiha Győző Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja az a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyás tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszerben. A Pedagógiai Program megtekinthető: - az igazgatói irodában, - az iskola titkárságán, - a székhely könyvtárában, - a székhelyen és a Bocskai utca 29. alatti telephelyen, - az iskola honlapján. A Pedagógiai Program felülvizsgálatát - előírhatja jogszabály, - kezdeményezheti: - a fenntartó, - a nevelőtestület 50 % + 1 fő kezdeményezésére, - a szülők és a diákönkormányzat abban az esetben, ha a tanulók nagyobb csoportját érinti és azt a választott képviselők legalább 50 % + 1 fő arányban támogatják, - az igazgató. A felülvizsgálat kezdeményezése írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az iskola igazgatójának. Az iskola Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül: Az iskola jogelőd intézményének elfogadott Pedagógia Programja Az iskola Házirendje Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Hajdúnánás, szeptember