EGY ELMARADOTT SPANYOL RÉGIÓ, ANDALÚZIA GAZDASÁGA

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány EGY ELMARADOTT SPANYOL RÉGIÓ, ANDALÚZIA GAZDASÁGA Készítette: László Eszter Budapest, 2010

2 Tartalomjegyzék Ábrák jegyzéke...5 Táblázatok jegyzéke...6 Bevezetés Történelem A spanyol közigazgatási rendszer Andalúzia földrajza Lakosság A népesség változásai A népesség életkor és nemek szerinti eloszlása Az aktív népesség Foglalkoztatás Munkanélküliség Bevándorlók Andalúzia gazdasági teljesítménye A GDP összege és szektoronkénti eloszlása A gazdasági teljesítmény és változása A GDP keresleti és kínálati komponensei Eladósodás Az andalúz mezıgazdaság Növénytermesztés Állattenyésztés Bányászat A szektor termelékenysége Ipar Energiaipar Élelmiszeripar Vegyipar Építıipar Az ipar egyéb ágazatai Szolgáltatások Turizmus Közlekedés és infrastruktúra Közúthálózat

3 8.2.2 Tömegközlekedés Légi közlekedés Vízi közlekedés Vasúti közlekedés Kutatás és fejlesztés, innováció Külkereskedelem A külkereskedelmi mérleg Export áruszerkezete Import áruszerkezete Külföldrıl érkezı befektetések Regionalizáció Spanyolországban A Strukturális Alapok Kohéziós Alap Közösségi Kezdeményezések INTERREG III LEADER EQUAL URBAN II Regionális fejlesztési politika 2007-tıl ERFA - Andalúz Operatív Program ESZA Kohéziós Alap Befejezés Forrásjegyzék

4 Ábrák jegyzéke 1. ábra Andalúzia közigazgatási beosztása ábra Andalúzia lakosságának alakulása ábra Az andalúz népesség relatív változása ábra Andalúzia népességének kor szerinti eloszlása ábra A munkanélküliség alakulása ábra Bruttó hozzáadott érték ábra GDP változás (%) ábra Andalúzia mezıgazdasági termelése 2009-ben ábra Az andalúz ipar fıbb szektorainak hozzájárulási nemzeti ipari termeléshez (%) (2009) ábra Építıipari dolgozók változása ábra Vendégéjszakák eloszlása Andalúziában ábra Andalúzia exportcikkei ábra Az andalúz import eloszlása ábra Befektetések eloszlása Andalúziában

5 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Foglalkoztatás eloszlása Andalúziában táblázat GDP keresleti komponensei táblázat GDP kínálati komponensei táblázat Egy fıre jutó GDP 2009-ben (euro/fı) táblázat Turisták száma 2009-ben táblázat Kutatás-fejlesztésre fordított összegek régiónként (2008) táblázat Pénzforrások a Strukturális Alapokból a idıszakban

6 Bevezetés Több cél is motivált, amikor ezt a témát választottam. Nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatóként mindig is szerettem volna egy olyan témáról írni, amely összefüggéseiben mutat be egy témát és nem csak egyféle szemszögbıl közelíti meg azt. Egy ilyen téma feldolgozása során lehetıségem lesz arra, hogy a fıiskola három éve alatt elsajátított ismereteimet egy komplex dolgozatban mutathassam be. A gazdasági válság hatásait a világ minden részén érezni lehetett, hol jobban, máshol kevésbé, ezért úgy gondoltam ennek a témának egy bizonyos régióra való szőkítése megfelelı témát adhat egy szakdolgozatnak is. A gazdasági válság kirobbanása óta sokszor lehetett hallani, hogy egyes országokra, régiókra milyen hatást gyakorol a krízis és úgy gondoltam a spanyol nyelv ismeretével helyzeti elınnyel rendelkezem, hogy mélyrehatóbban felkutathassam a kapcsolódó helyi, anyanyelvi forrásokat, így megbízhatóbb információkhoz juthatok a gazdasági válság Andalúziára gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Spanyolországra azért esett a választásom, mert mindig is vonzott az ország és a spanyol kultúra, valamint a fıiskolán három évig spanyolul tanultam így az eddig megszerzett nyelvismeretet a gyakorlatban is kamatoztathatom. Andalúzia autonóm közösségét azért választottam, mert Spanyolországnak egy olyan területe, amelyrıl bár kevesebbet hallunk a mindennapi életben, véleményem szerint sok szempontból érdekes régiója az országnak. Egy hétköznapi ember, egy turista számára Andalúzia hatalmas kulturális vonzerıvel bír, festıi tájai, tengerpartjai és a számtalan turisztikai és szórakozási lehetıség miatt méltán a legkeresettebb tengerparti régiók közé tartozik. Egy közgazdász számára pedig azért lehet érdekes egy ilyen, kevésbé a centrumba tartozó régió feltérképezése, mert itt Magyarországon legtöbbször a leggazdagabb országok és régiók aktuális helyzetérıl kapunk tájékoztatást, de engem mindig érdekelt a kevésbé a figyelem középpontjában élık helyzete is. Szakdolgozatom készítése során szeretném bemutatni, a spanyol régió helyzetét, az eddig megvalósult, a felzárkózás érdekében megtett régiós fejlesztéseket, valamint Andalúziára jellemzı gazdasági jegyeket és hogy azok a gazdasági válság tükrében hogyan változtak meg a 2008 óta tartó recesszió elıtti viszonyokhoz képest. Továbbá célom bemutatni, hogy a közösség gazdasága jelenleg milyen helyet foglal el a többi autonóm közösség között és milyen lehetıségei lehetnek a jövıre nézve. 7

7 1. Történelem Andalúzia, a spanyol királyság és az Európai Unió legdélebbi részén fekvı autonóm közösség. Földrajzi helyzete különleges abból a szempontból nézve, hogy határt képez az európai és az afrikai kontinens között. Mivel a Gibraltár-szoros csupán 15 kilométernyire választja el az afrikai kontinenstıl, emiatt sokszor az Európa kapuja névvel is illetik, hiszen az európai-afrikai kapcsolatok elsı megállóhelye, amely a történelmi kapcsolatokat ismerve a két kontinens közt, valamint a földközi-tengeri központúság idején fıleg a korábbi századokban volt meghatározó. Andalúzia földrajzi elhelyezkedése Európa legdélebben fekvı területe, az afrikai kontinens közelsége és térbeli kiterjeszkedése is egyértelmően fontos szempontot képeznek, amikor Andalúzia történelmével kezdünk foglalkozni. Már az ókorban is fontos szerepet játszott, hiszen a Mediterrán-partvidéken elhelyezkedı területek, az ókori birodalmak idején is nagy jelentıséggel bírtak. Ha valakinek megemlítjük Andalúziát, biztosan a következı dolgok egyike fog eszébe jutni: színes spanyol kultúra, flamenco, borok, gyönyörő lovak. Érdekes, hogy amit egy átlagos ember a spanyol kultúra jelzıvel illet, azon dolgok legtöbbje valójában Andalúziából származik, a híres spanyol építészet a mórok hatásai révén született, de innen ered a bikaviadal hagyománya és a szintén részben mór jegyekkel rendelkezı tüzes tánc is, a flamenco. Kétségkívül ezek jelentik Andalúzia legfıbb vonzerejét, ezek miatt utaznak évente turisták százezrei a régióba, de egy leendı közgazdász más értéket is lát egy térségben nem csak a turisztikai attrakciókat: a gazdasági szektorok változatosságát, az infrastruktúra fejlıdését az évek alatt, és mostanában a válság hatásai is sok érdekességgel szolgálnak. Andalúzia történelme igen színes képet mutat, ókori görög és föníciai kultúra nyomait is felfedezhetjük, a terület a pun háborúk idején római fennhatóság alá is került. A legnagyobb hatást valószínőleg az arab megszállás hagyta Andalúzia neve is ebbıl az idıszakból eredhet, a mórok az al-andalus névvel az ezen a területen élı vandál törzsekrıl nevezték el. Az arab uralom több mint egy fél évezreden át tartott, amíg a XIII. században meg nem indult észak-spanyolországi katolikus királyságok által a reconquista, vagyis a visszahódítás re Kasztíliai Izabellának és Aragóniai Ferdinándnak az utolsó mór fennhatósági területet, Granadát is sikerült újra visszaszerezniük, így több száz év után a teljes Ibériai-félsziget újra egységet alkothatott, és elkezdett kiépülni egy új európai 8

8 birodalom. Innen indult felfedezı útjára Kolumbusz Kristóf és ebben az idıben alakult ki az egységes közös spanyol nyelv is, a castellano, vagyis a kasztíliai. Az abszolutista rendszernek viszont több negatív hatása volt: gátolta a nemzeti érdekek kifejlıdését, a hódításoknak köszönhetıen a természeti kincsek pedig özönlöttek a birodalomba, elvakítva az uralkodó réteget, akik a tıkefelhalmozás és fejlıdés helyett a fényőzést választották, egyre jobban eltávolodva a francia és angol birodalmaktól. A XVI. századra a legerısebb birodalommá vált, de a sorozatos háborúk és elvesztett csaták, a belsı feszültségek miatt a félsziget ismét teljesen széttagolttá vált, a belsı egység eszméje teljesen szétbomlott. Ebben az idıben kezdett a kereskedelem is a mediterrán partvidékrıl áttevıdni az Atlantióceánra, így már a kereskedelmi központúság is csak múlt idıben létezett Spanyolország, és fıként Andalúzia számára. Az évszázadok alatt az ország egyre inkább kikerült a világ vérkeringésébıl, Európa perifériájára szakadt, gyarmatai lassan függetlenedtek, folyamatosan változó politikai strukturálódása pedig ellehetetlenítette a hatékony fejlıdés megvalósulását. 1 Több alkotmány, polgárháború és gazdasági törés után az as gazdasági válság után ismét megjelent a radikalizmus az országban, amely Franco diktatúrájában teljesedett ki. A Franco-korszak az 1936-os polgárháborútól egészen 1975 novemberéig, az államfı haláláig tartott. Ez alatt a közel negyven év alatt az ország gazdasága kevésbé fejlıdött, bár a nyitás, bár lassan is, de megkezdıdött az 1950-es évek végén, amikor is az ország csatlakozott az ENSZ-hez és gazdaságpolitikájában is elkezdett nyitni a külvilág felé. A gazdaság elkezdett fejlıdni, legélénkebben a turizmus virágzott, de a valódi modernizáció csak Franco uralkodása után volt tapasztalható, amikor is az államforma parlamentáris demokrácia lett, amely szabad teret nyitott a gazdasági fejlıdésnek és az integrációhoz való felzárkózásnak is Szilágyi István - Spanyolország az európai integrációban egy sikertörténet anatómiája 9

9 2. A spanyol közigazgatási rendszer 3 Az új államformával új közigazgatási berendezkedés is elkezdett kialakulni. A történelmi régiók, a nemzetiségek nagyobb önállóságot akartak maguknak, végül kompromisszumot kötve a demokratikus önkormányzati eszmével egy félföderális rendszer alakult ki december 6-án új alkotmányt fogadtak el, amely mind a mai napig hatályos, és amely szabályozza a rendszer mőködését is. Bár 1932 és 1936 között egyszer már kísérletet tettek egy hasonló közigazgatási rendszer létrehozására, a gyakorlatban ez csak 1978-ban valósulhatott meg, amikor 17 autonóm közösség alakult: részben történelmi, kulturális, gazdasági és részben pedig nemzeti érdekeken alapulva. Az alkotmány 137. alapján: Az állam területi szervezetét a helyi önkormányzatok, a provinciák és az autonóm közösségek rendszere alkotja 4. Spanyolország 17 autonóm közösségbıl áll, amelybe két autonóm város is beletartozik Észak-Afrikában - Ceuta és Melilla, mindkettı Marokkó területén - 52 provinciából, más néven tartományból és 8047 városból, illetve községbıl áll. 1. ábra Andalúzia közigazgatási beosztása 5 3 Horváth Gyula Európai regionális politika 311. oldal es/informe_0022/texto_paginado/index_paginado.html?page=

10 Andalúzia népszavazás útján vált autonóm közösséggé február 28-án. Az autonóm közösségek rendelkezhetnek teljes vagy korlátolt önkormányzatisággal, Andalúzia az elsı csoportba tartozik. Ez azt jelenti, az alkotmány 148. szerint, hogy kiterjesztheti hatáskörét minden életviszony szabályozására kivéve, ami az állam központi szerveinek hatásköre alá tartozik 6. Ez alapján a hatáskörébe tartozik többek között a közösségi intézmények szervezése, a területfejlesztés, a közlekedés, gazdasággal összefüggı mezıgazdasági tevékenységek és az állattenyésztés kontrollálása is. Az autonóm közösségek egyfajta regionális hatóságokként funkcionálnak az országon belül, saját kormánnyal és regionális parlamenttel rendelkeznek. Mőködésükben érvényesül az arányos képviselet valamint az általános és titkos választás elve. A közösségek döntéshozó szervei a Törvényhozó Győlések, amelyek jogkörét minden közösség saját maga határozza meg. A régiók egyes elnökei szintén a győlések tagjai közül kerülnek ki, a spanyol király jóváhagyásával. İk képviselik az állam felé a regionális érdekeket illetve visszafelé, az államot a régiók felé. A közösségek végrehajtó szervezetei a Kormányzó Tanácsok spanyol nevén az andalúz régióban a Junta de Andalucía -, amit más néven regionális kormánynak is lehet nevezni, tagjai a tanácsnokok, akik a regionális minisztériumokat irányítják. Az igazságügy legfontosabb szerve az Andalúz Legfelsıbb Bíróság, amely közösségi igazságügyi kérdésekben hoz döntéseket. Általánosan elmondható, hogy az igazgatási feladatokat egy régión belül az állami, a regionális és helyi szervek közösen látják el

11 3. Andalúzia földrajza Délrıl a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán, keletrıl Murcia autonóm közössége, északról a Sierra Morena hegylánc, nyugatról pedig Portugália képezik a határait. Ez a földrajzi elhelyezkedés mindvégig meghatározó volt Andalúzia történelmére, kapcsolataira és gazdaságára is. A tizenhét spanyol autonóm közösség közül területi szempontból a második legnagyobb, a maga közel km 2 kiterjedésével, ezzel az egész ország területének 17,3%-át birtokolja. Andalúzia Európa legdélebbi részén helyezkedik el, a meleg mérsékelt éghajlati övezetben. Klímáját tekintve a mediterrán éghajlat jegyei dominálnak, de ezt kismértékben változtatják a területen fekvı hegységek illetve az óceán közelsége is. A régió évi átlaghımérséklete 16 o C, a középhımérséklet Sevillában a legmagasabb 18,7 o C ez a hımérséklet a Spanyolországban mért legmagasabb is -, Granadában pedig a legalacsonyabb 15,1 o C. Az autonóm közösségek közül Andalúziában a legmelegebb és a legszárazabb a nyár, de ennek ellenére a spanyol átlag feletti az éves csapadék mennyisége. A nyugati tartományokban akár mm is lehet az évente leesett csapadék, és csak a régió legkeletibb területein szárazok a hónapok, évi 150 mm leesett csapadékkal. 8 Andalúzia területén sok folyó helyezkedik el, amelyek az Atlanti-óceánba vagy a Földközitengerbe torkollanak, a leghosszabb folyó a Guadalquivir, a maga több mint 650 kilométeres hosszával. A Földközi-tengerbe ömlı folyók rövidebbek, vízhozamuk lényegesen alacsonyabb, mint az Atlanti-óceánba folyóké, ezért ezek a területek kevésbé alkalmasak mezıgazdasági mővelésre. Mivel a régióban fontos szerepe van a mezıgazdaságnak, fontos megemlíteni a domborzatot is. A hegységek elhelyezkedése fontos befolyásoló tényezıi a klímának, a vizeknek, a megmővelhetı talajnak és nem utolsósorban a fellelhetı ásványkincseknek. Északról a Sierra Morena hegyláncai határolják a régiót, középen az Andalúziai-medence fekszik, melyet az említett Guadalquivir folyó táplál, valamint ezen a területen fekszik a két legnagyobb város is: Sevilla és Córdoba. A terület igen gazdag növényvilággal rendelkezik, megtalálhatóak itt a mediterrán klímára jellemzı babérerdık, a 8 vgnextoid= f04010vgnvcm e50arcrd&vgnextchannel= f04010vgnv CM e50aRCRD

12 mandulafenyık, és honosak az olajfák és pálmafák is. Délebbre a Bétikai-hegyláncok futnak, a tartomány legdélebbi részén pedig a Sierra Nevada csúcsai találhatóak. Turisztikai szempontból a partvidéket négy szakaszra bonthatjuk: Costa Almería, Costa de la Luz, Costa Tropical és a Costa del Sol amely a leglátogatottabb mind közül, hiszen az évben átlagosan 320 napot süt a nap, ideális klímája igen vonzó a turisták számára. 9 Domborzata alapján kiváló területek állnak rendelkezésre, amelyek nem csak a turistákat csábítják a régióba, hanem a mezıgazdaságnak is kedveznek. Nem véletlenül Andalúzia gazdaságának egyik fı vonala - természetesen a turisztikai szolgáltatások mellett - a mezıgazdasági alapanyagokból elıállított termékek piaca. A magas termelékenység mellett ez a szektor foglalkoztatja a legtöbb munkavállalót is. A mediterrán klíma miatt a leggyakrabban termesztett mezıgazdasági termények a búza, az olívabogyó és a szılı, de a változatos területi adottságokból kifolyólag számos egyéb gyümölcs- és zöldségfajtát is megtalálunk az andalúz mezıgazdaság termékpalettáján, leggyakoribbak a citrom- és narancsfa ligetek

13 4. Lakosság Hatalmas területének köszönhetıen 2009-es adatok szerint spanyol állampolgár lakik Andalúziában, és ezzel a 17 spanyol tartomány közül a legnépesebb. Fıvárosa és egyben legnagyobb városa Sevilla, amely a legtöbb lakossal rendelkezik. A régió 8 tartományra oszlik, név szerint: Almería, Cadíz, Córdoba, Granada, Huelva, Jaén, Málaga és Sevilla. A legnépesebb területek közé tartozik Sevilla tartománya, ahol több mint 1,2 millió fı lakik, illetve Málaga, ahol a népesség száma meghaladja a fıt. Andalúzia népessége folyamatosan nı, ahogy ez a következı grafikonon is látszik: Népesség száma (millió fő) 8,20 8,30 7,85 7,98 8,06 7,61 7,69 7,31 7,34 7,40 7, ábra Andalúzia lakosságának alakulása 10 A lakossági jólét mérésére használatos Human Development Index, vagyis az emberi fejlıdés mutató, amely alapján a világ országai összehasonlíthatóak fejlettségük alapján. Méri a születéskor várható élettartamot, az oktatást, az életszínvonalat valamint a vásárlóerı paritáson mért GDP-t, vagyis a jólétet nem pusztán gazdasági, de társadalmi alapon is vizsgálja, tehát egy sokkal komplexebb és a valósághoz közelítı képet ad. A mutató magába foglalja a gazdasági indikátorokon kívül az olyan mérıszámokat is, mint a nemek közti egyenlıség vagy a bevándorlók jelenléte. A legutóbbi jelentést 2009-ben adták ki, amely 2007-es adatokat vesz figyelembe. Ez alapján Spanyolország a 15. helyet foglalja el az országok listáján 0,955 ponttal 11, amellyel a kimagaslóan fejlett országok közé sorolja a jólét szempontjából. 10 Forrás: saját készítés, adatok alapján

14 4.1 A népesség változásai Összességében nézve az utóbbi évtizedben a lakosság növekedése hozzávetılegesen 13,85%-os volt, ami körülbelül egybeesik a spanyol átlaggal, ami 14,83%-os növekedést mutatott (3.ábra). A Spanyol Statisztikai Hivatal rövidtávú demográfiai elırejelzése szerint 12, ami az elkövetkezendı tíz év várható népességi adatait foglalja össze, Andalúzia népessége elıreláthatóan további növekedést fog mutatni, habár lényegesen alacsonyabbat, 5%-osat, de még így is felülmúlva a 2020-ra várható spanyol növekedési számot, amely körülbelül 2,7% lesz. A drasztikus lelassulás okai a fejlett kultúrákban végbemenı változások: a nık kora a szüléskor egyre jobban kitolódik, kevesebb gyermek születik - jelenleg az Európai Unióban a spanyol nık szülik meg legkésıbb elsı gyermeküket -, ami a következı évtizedben fog jelentısen meglátszódni a spanyol demográfiai mutatókon. 1,75 1,52 0,88 0,74 0,95 0,87 1,01 0,48 Népesség relatív változása (%) 2,1 2,11 2,12 2,11 1,36 1,13 1,27 1,1 1,72 1,77 1,6 1,23 1,06 1, Spanyolország összesen Andalúzia 3. ábra Az andalúz népesség relatív változása 13 A népsőrőség 2009-ben 94,79 fı/km 2 volt, kicsivel több, mint a spanyol átlag 88,39fı/km 2. Az eloszlás igen nagy változatosságot mutat, általánosságban elmondható, hogy a sőrőbben lakott térségek a Guadalquivir medencéje, a Földközi-tengerhez és az Atlanti-óceánhoz közel esı területek, a legritkábban lakott területek pedig a régió belsejében valamint a hegységek területén találhatóak. A népsőrőség erıteljesen befolyásolja a terület fejlettségét is, Sevilla, Málaga és Cádiz a három legsőrőbben lakott tartomány - körzetei például gazdaságilag jóval fejlettebbek, mint azok a területek ahol a lakosság száma viszonyítva alacsonyabb Forrás: saját készítés, adatok alapján

15 4.2 A népesség életkor és nemek szerinti eloszlása 2009-ben Andalúziában a nemek eloszlása közel azonos volt. A férfi lakosok száma fı volt, a régió lakosságának 49,54%-a, a nık száma fı volt, tehát az andalúz népesség 50,46%-a. Ez az adat teljesen átlagos képet mutat a spanyol átlaghoz viszonyítva, országos szinten a férfiak a lakosság 49,45%-át a nık pedig 50,55%-át alkotják. Az Andalúz Kormány, akárcsak egész Spanyolország, nagy hangsúlyt fektet a férfiak és nık közti egyenlıség javítására. Négyévente stratégiai programot hirdet, a mostani a as idıszakra szól, amely a két nem közti megkülönböztetést hivatott csökkenteni. 4. ábra Andalúzia népességének kor szerinti eloszlása A 4. ábrán jól látható az andalúz lakosság kor szerinti összetétele. A kék sávok a 2008-as adatokat a narancssárga sávok a 2025-re várható adatokat jelzik. Ez alapján egyértelmően kijelenthetı, hogy a nyugati országok társadalmának jellemzıje itt is megjelenik: a társadalom gyors iramban öregszik. Noha az emberek élettartama láthatóan továbbra is nı, a születések száma már most is folyamatosan csökken, tehát a tendencia, ami az utóbbi évtizedben kezdıdött egyre kirívóbban jelenik meg az elkövetkezendı években ben 14 Forrás: október :32 16

16 a 25 év alattiak a lakosság 28,%-át, a 25 és 64 év közöttiek 56,68%-át, a 64 év felettiek pedig a 14,62%-át teszik ki. A születéskor várható átlagos élettartam pedig egyre nı, az egészségügy fejlıdésével egyre több idıs embert kel eltartania az államnak. A 2008-ban a nık születéskor várható élettartama 82,98 év, a férfiaké 76,88 év volt. Összehasonlítva az európai uniós átlaggal ez a nık esetében 81,52 év, tehát közel 1,4 évvel magasabb, a férfiaknál 75,46 év, szintén ugyanannyival magasabb a várható élettartam, mint a többi 26 tagország esetében. 4.3 Az aktív népesség Andalúziában az aktív népesség aránya a teljes lakossághoz képest 2010 második félévében 58,8% volt, tehát összességében az átlagos aktivitási arány egy korcsoporton belül. Ha a változását vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az andalúz aktivitási ráta folyamatos növekedést mutat, de még így is 2-3% körüli az elmaradás a spanyol átlagos aktivitási arányhoz viszonyítva. A többi autonóm közösséggel összehasonlítva Andalúzia a középmezınyben helyezkedik el. Az aktív lakosság aránya lényegesen magasabb a Baleári-szigeteken (67,8%), Madridban (65,2%) és Katalóniában is (62,9%). Provinciákra alkalmazva a vizsgálatot megállapítható, hogy Almeríában a legmagasabb az aktív népesség aránya, 65,7% és ezzel együtt itt az egyik legalacsonyabb is a munkanélküliség. Az aktivitás átlag feletti értékeket mutat Sevillában és Málagaban is, a legalacsonyabb pedig az északi területen fekvı Jaén tartományban észlelhetı, 53,1% Foglalkoztatás Andalúziában a foglalkoztatás szektoronkénti összetétele lényeges változáson ment át a diktatúra vége óta. A gazdaság termelékenységének növekedésével megindult a nyugati országokra jellemzı szerkezeti eltolódás nemcsak Andalúziában, hanem egész Spanyolország területén. Hivatalos adatok az autonóm közösségek foglalkoztatásának eloszlásáról csak 1977-tıl állnak rendelkezésre, de tisztán látható a gazdaság átstrukturálódása az utóbbi három évtizedben az agrárszektortól a szolgáltatások felé. Andalúziában a foglalkoztatottak száma évrıl évre növekszik, viszont a társadalom elöregedését és a munkanélküliség növekvı problémáját is jól szemlélteti, hogy a foglalkoztatási ráta folyamatosan a nemzeti alatti értékeket mutat. Az aktív népesség 72,22%-a dolgozik, ami az összes lakoshoz viszonyítva 47,87%-os foglalkoztatottságot 15 Forrás: október :27 17

17 jelent. Ez a szám lényegesen alacsonyabb a spanyol 62,3%-os átlaghoz viszonyítva, és jelentısen elmarad az uniós 70%-os célkitőzéstıl is. A hetvenes évek végén még több mint az aktív lakosság egynegyede dolgozott a mezıgazdaságban, több mint 450 ezer dolgozó, akiknek a száma 1995-re alig haladta meg a 200 ezer fıt. Az utóbbi másfél évtizedben a foglalkoztatás pulzáló tendenciát mutat 200 és 320 ezer között. Az iparban foglalkoztatottak létszáma is csökkenı tendenciát mutat, ám a hanyatlás csak a nyolcvanas évek második felében indult meg, tizenöt év alatt az iparban munkát vállalók száma kétharmadára csökkent, ez a szám még most 2010-ben is ezer fı között mozog. Az építıiparnak folyamatosan sikerült megtartania a pozícióját, amely leginkább a nyolcvanas évek közepén megjelenı növekvı infrastrukturális beruházási igényeknek köszönhetı. Jelenleg nagyságrendileg 300 ezer fı dolgozik az iparnak ezen szektorában, ami jelentıs bıvülés a nyolcvanas és a kilencvenes évekhez képest is. A szolgáltatások szektora mutatja a legnagyobb létszámbeli változást a hetvenes évek adataihoz képest, amely munkaerıt leginkább a már említett agrár és ipari szektorból nyerte el. A hetvenes évek végén, közvetlenül a diktatúra végét követıen hozzávetılegesen 748 ezer fı dolgozott a szolgáltatási szektorban, ez a létszám a kilencvenes évek közepére megkétszerezıdött, jelenleg pedig kétmillió körüli a foglalkoztatottak száma. Érdekes adat, hogy 2009-ben tízbıl minden hetedik új munkahelyet a szolgáltatási ágazatban regisztráltak, ami a válság ellenére is magas keresletre enged következtetni A foglalkoztatottak eloszlása a képzettségi szint alapján (ezer fő) Általános iskolát Szakképzettséggel Egyetemet Középiskolát Analfabéta végzettek végzettek rendelkezők végzettek Összesen Mezőgazdaság 31 40,9 69,2 10,1 5, ,7 14,4 28,6 4,5 3 60,2 Ipar 5,3 29,1 107, ,2 222 Férfi 1,3 4,7 25,9 10,9 11,2 54 Nő Építőipar 15,4 49,3 138, ,6 266,5 0,1 0,6 5 5,9 6,9 18,5 Szolgáltatás 23,8 106,6 486, ,2 1065,1 34,8 98,2 427,6 217,6 301,6 1079,8 1. táblázat Foglalkoztatás eloszlása Andalúziában ,3263,3264,3265&i3251=C&i3251=N&i3255=C&i3255=N&i3262=C&i3262=N&i3263=C&i3263=N &i3264=c&i3264=n&i3265=c :31 18

18 A 1. táblázat adatain látszik, hogy mind a mezıgazdasági mind az ipari szektorokban, tehát a hagyományosan férfiakat alkalmazó munkaköröknél a férfiak lényegesebb nagyobb arányban képviseltetik magukat a gyengébb nemhez képest, nık aránya csak a szolgáltatási szektorban haladja meg a férfiakét. A képzettségi szint és az elhelyezkedés között is az itthon Magyarországon tapasztalt eloszlás mutatkozik meg: az andalúz mezıgazdaságban dolgozók nagy része, 90%-a képzéssel egyáltalán nem vagy legfeljebb érettségivel rendelkezik, az iparban dolgozók 88%-a érettségivel vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. A tendencia az építıiparban is megmutatkozik, a munkavállalók több mint 75%-a másodfokú vagy magasabb iskolai végzettségő. A szolgáltatás szektorra jellemzı, hogy arányaiban itt foglalkoztatják a legtöbb érettségivel rendelkezı férfit és nıt, valamint a felsıfokú végzettségőek is leginkább a szolgáltatásban dolgoznak Munkanélküliség A munkanélküliség kérdése Spanyolországban és Andalúziában is fontos probléma. A munkanélküliek száma 2007 óta folyamatosan nı, leginkább az építıiparban tapasztalt drasztikus visszaesésnek következtében. Az ábrán jól látható, hogy a munkanélküliek aránya hihetetlen mértékben gyarapodik, számuk 2007 óta megkétszerezıdött, 2010 nyarán már elérte a 20%-ot, vagyis minden ötödik munkaképes spanyolnak nincsen munkája. Ennek oka nem csak a gazdasági válságra vezethetı vissza, bár részben a krízis alatt megszőnt munkahelyek is szerepet játszanak a munkanélküliek számának növekedésében, a legfıbb indok mégis a demográfiailag munkaképes korúak létszámbeli növekedése. Ennek oka az 1960-as években keresendı, amikor Spanyolországban is népességrobbanás volt, és az akkor születettek gyermekei az utóbbi években álltak munkába. Másik fı indok a bevándorlók számának gyarapodása, akik mind munkát keresnek, bár a legfrissebb statisztikai adatok szerint leginkább a válság miatt a bevándorlók száma csökkenést mutat az elmúlt évekhez képest. A munkanélküliség mindegyik spanyol autonóm közösségnél egyre nagyobb problémát jelent, de a munkanélküliek száma Andalúziában a legmagasabb. Az 5. ábrán jól látható, hogy a munkanélküliség folyamatosan a spanyol átlag feletti értékeket ér el, de mindig követi annak változását. Viszont 2008 negyedik negyedévétıl megfigyelhetı egyfajta elhúzás az átlagtól, ami a gazdasági válságnak tudható be, ami Andalúziában leginkább a ,3263,3264,3265&i3251=C&i3251=N&i3255=C&i3255=N&i3262=C&i3262=N&i3263=C&i3263=N &i3264=c&i3264=n&i3265=c :42 19

19 szolgáltatás szektort érinti. A régióban élı fı aktív népességnek 27,78%-a munkanélküli, ami elképzelhetetlen mérető problémákat feltételez a régióban, viszont az elırejelzések a probléma javulását jósolják szeptemberében 2,35%-kal nıtt a bejelentett álláskeresık száma. A regisztrált munkanélküliek leginkább Málaga, Cádiz és Granada tartományokban élnek, szintén ezek azok a tartományok, ahol országos viszonylatban is a legmagasabb ez az arány, de a számuk szinte minden térségben 20% feletti értéket mutat Munkanélküliség (%) Spanyolország Andalúzia 5. ábra A munkanélküliség alakulása 18 A nemek szerinti eloszlás szinte megegyezik a munkanélküliek közt 52,36%-uk nı, 47,64%-uk férfi. A leginkább érintett réteg a fiatal munkavállalók, a pályakezdık, akiket gyakorlat nélkül nem szívesen alkalmaznak, talán a leginkább elrettentı példa Málaga, ahol minden második 25 év alatti és majdnem minden harmadik 35 év alatti nem dolgozik. A szektoronkénti munkanélküliséget megvizsgálva észrevehetı, hogy a legnagyobb munkanélküliséget átlagosan majdnem 50%-osat - a szolgáltatások szektorában regisztrálták, aminek fı oka a turisták elmaradása, ebbıl is látszik a gazdaság struktúrájának eltolódása a szolgáltatás szektor felé. Az arány még nagyobb a tengerparti szakaszokon, ahol szinte mindenki a turizmusból és a vendéglátásból él. A nagyobb városokban, ahol az építıiparnak fontos szerepe van például Sevilla, Málaga átlagosan 29%-os az ágazatban jelenlévı munkanélküliség. Az elmúlt néhány hónapban azonban a munkanélküliség csökkenését regisztrálták az agrárszektorban, ami valószínőleg az idénymunka iránti kereslet növekedésével magyarázható. Az adatokból látszik, hogy a 18 Forrás: saját készítés, adatok alapján :09 20

20 probléma a sőrőbben lakott térségeken jelentkezik, a nagyobb tartományokban valamint a part menti turistaparadicsomokban, ahol a válság miatt beszőkült munkaerı piac már egyáltalán nem képes felszívni a növekvı dolgozó létszámot. 4.6 Bevándorlók Az Andalúziába bevándorlók száma 2009-ben fı volt, a lakosság közel 8,1%-a, ez viszonylag kevesebb, mint a 12%-os spanyol átlag. A külföldiek 46%-a Málagaban, 20%- a Almeríában és 9%-a Sevillában él, a belsıbb területeken ritkábban találkozhatunk bevándorlókkal. Málaga országos viszonylatban is a Spanyolországba érkezı külföldiek egyik kedvelt célpontja, hiszen Madrid, Barcelona és Alicante után Málaga városába érkeznek a legtöbben az országba bevándorlók majdnem 5%-a. A bevándorlók származásukat tekintve leginkább Marokkóból, Ecuadorból és Kolumbiából származnak, de Európa más országaiból is érkeznek a régióba, leginkább angolok, németek és franciák

21 5. Andalúzia gazdasági teljesítménye Egyes országok és régiók aktuális gazdasági teljesítményét és annak változását legegyszerőbben a bruttó hazai termék megvizsgálásával követhetjük nyomon. Ez jó összehasonlítási alapot ad, hogy ez esetben Andalúzia gazdasági teljesítményét összehasonlíthassam a többi spanyol autonóm közösségével. 5.1 A GDP összege és szektoronkénti eloszlása Andalúzia 2009-ben termelt GDP-je millió euró volt, ami a nemzetinek 13,59%-át jelentette. Ebbıl a szektoronkénti hozzáadott érték, vagyis az ágazatokban megtermelt javak értéke 2009-ben millió euró volt, amely a következı módon oszlott el: a mezıgazdasági szektor 3,88%-át adta a hozzáadott értéknek, azaz körülbelül millió eurót, ez pontosan 1,43%-kal haladja meg a spanyol átlagot. Az ipar részesedése viszont jelentısen alulmúlja a 15,14%-os nemzeti átlagot, az elmúlt évben összesen millió euróval járult hozzá az össztermékhez. Szintén 1,74%-kal a nemzeti feletti részesedést tudhat magáénak az építıipari szektor is, millió eurós értékkel. A szolgáltatás szektor adja a megtermelt érték majdnem háromnegyedét, millió eurót, ez 2,26%- kal nagyobb részesedést mutat, mint a többi autonóm közösség átlaga. 6. ábra Bruttó hozzáadott érték :31 22

22 5.2 A gazdasági teljesítmény és változása A következı ábra (7. ábra) az utóbbi tíz évben tapasztalt bruttó hazai termék változását mutatja Andalúziában és Spanyolországban összesen. Jól látható, hogy a 2000-es évek elején a gazdaság igen nagy növekedést regisztrált, a 6,3% gazdasági növekedés jelentısen meghaladja az akkori EU tagállamok 4%-os növekedési rátáját, és országos szinten is Navarra és Rioja után a harmadik legnagyobb növekedést mutatta a régió ig az andalúz régió gazdasága minden évben a nemzetivel egyenlıen vagy felette teljesített. Viszont a válság, ahogy minden régiót, Andalúziát is súlyosan érintette, a gazdaság -3,6%- on teljesített. A negyedéves jelentéseket figyelembe véve jól látható, hogy a spanyol válság Andalúziában 2009 második negyedévében járt a tetıfokán, a teljesítmény csökkenés 4%- os volt, ami egyenlı az európai uniós országok átlagával. 7. ábra GDP változás (%) ben a gazdasági növekedés Spanyolország minden autonóm közösségénél negatív értéket mutatott, és a 2010-es adatok is még a csökkenést jelzik, de már jelentısen mérsékelten az elızı éviekhez képest. Andalúzia gazdasági teljesítménye 2010 második negyedévében 0,2%-os növekedést mutat az elızı negyedéveshez képest, de 2009 megegyezı negyedévéhez képest a változás -0,4% volt, tehát a teljesítménycsökkenés, ha moderáltan is, de tovább folytatódik, szemben az euró övezet többi vezetı gazdaságával, ahol a gazdasági már az idei év elsı felében is növekedést mutatott a tavalyi évhez képest. 21 Forrás:saját készítés alapján :16 23

23 Az elırejelzések szerint, mind regionális, mind nemzeti szinten az éves gazdasági teljesítmény -0,5% lesz, a es évre pedig várhatóan, ha lassan is, de beindul a spanyol gazdaság az egyre kedvezıbb gazdasági környezet és a nemzeti támogatások hatására, így megkezdi a felzárkózást a már teljesítménynövekedést mutató többi nagy uniós gazdasághoz A GDP keresleti és kínálati komponensei Keresleti indexek évközi változása III IV I II. Regionális végső fogyasztás kiadásai 1,0-2,3-2,4-1,8-0,3 1,7 Regionális lakossági végső fogyasztás kiadásai -0,8-4,4-4,3-2,5-0,3 2,1 Közösségi fogyasztások 5,7 3,0 2,5 0,0-0,5 0,6 Beruházások -5,2-13,4-13,5-13,6-9,3-5,9 Regionális kereslet -0,9-6,2-6,3-5,7-2,9-0,2 Termékek és szolgáltatások exportja 0,9-8,1-8,0-0,9 6,3 4,7 Termékek és szolgáltatások importja -2,5-10,6-10,4-5,6 1,1 3,7 GDP piaci áron 0,6-3,6-3,7-3,2-1,5-0,4 2. táblázat GDP keresleti komponensei 23 A gazdasági teljesítmény keresleti komponensei változómértékben befolyásolták az utóbbi idıben a teljesítménymutatót. A 2. táblázatban látható, hogy a különbözı indikátorok, ha különbözı ritmusban is, de ráléptek a fejlıdés útjára második negyedévében a végsı fogyasztás kiadása ezer euró volt, 1,7%-kal nıtt hasonló negyedévéhez képest, így két százalékponttal megelızve a nemzeti mutatót. Ezen belül is a lakossági fogyasztás kiadásai növekedtek leginkább, a válság kezdete óta nem volt tapasztalható ilyen mértékő növekedés. A közösségi fogyasztások is már növekedést mutatnak ezer euró volt, amely nagyságrendileg 10%-kal járul hozzá az andalúz régió teljesítménynövekedéséhez. Ugyancsak moderálódik a beruházások csökkenése is -9,5%- ról -5,9%-ra, ami a második negyedévben pontosan ezer eurót jelentett. Ennek a komponensnek van ugyancsak a legnagyobb kihatása a GDP csökkenésre, összesen 1,6% ponttal fogta vissza a teljesítményt. A termékek és szolgáltatások exportja illetve importja : :03 24

24 szintén pozitív egyenlegen zárt a második negyedévben, ezeknek összetételére és változásaira a következı fejezetben fogok részletesen kitérni. Az andalúz gazdaság hozzáadott értékeit megvizsgálva (3. táblázat) megállapítható, hogy mindegyik tényezı relatív javulást mutat az elızı negyedévhez képest a primer szektort kivéve, amely az elsı negyedéves stagnálással összehasonlítva 2,6%-kal csökkent, ezer euróra 2009 hasonló idıszakához képest. Teljesítménycsökkenést leginkább a halászati és a mezıgazdasági ágazatban tapasztaltak. A kínálat ezen komponensének csökkenése összesen egytizeddel húzta vissza a növekedést, ahogyan az energiaipar is, ahol ugyan -5,9%-ról -3%-ra moderálódott a csökkenés. Viszont nagyléptékő enyhülést tapasztaltak az ipar más ágazataiban, ahol a második negyedévben csak 1,3%-kal maradt el a teljesítmény, összesen ezer euró. Az adatok folyamatosan javuló tendenciája alapján a következı év elejére már valószínőleg pozitívba fog hajlani ez a mutató is. A szolgáltatás szektor az egyetlen, ahol ha minimálisan is de pozitív irányba indult a teljesítmény, bár az is igaz, hogy a gazdaságnak ezt a szektorát érintette legkevésbé a gazdasági válság, jelenleg ezer euró, melynek 72,63%-át a piaci és 27,37%-át a nem piaci szolgáltatások adták. A szektor ágazatait elemezve kiderül, hogy a piaci szolgáltatások, leginkább a turizmus érezte a válság okozta negatív következményeket, a nem piaci szolgáltatások ágazata, bár jóval visszafogottabb ütemben is, mint 2008 elıtt, de növekedést mutatott. Bruttó hozzáadott értékek változása (%) III IV I II. Mezőgazdaság, állattenyésztés, halászat -0,3 1,4 2,0-2,2 0,0-2,6 Ipar -1,0-10,9-10,8-11,2-5,3-1,7 Energia 0,9-2,9-2,4-3,2-5,9-3,0 Ipari tevékenységek -1,6-13,4-13,4-13,8-5,1-1,3 Építőipar -4,6-10,8-11,0-8,8-6,3-5,6 Szolgáltatások 2,3-1,0-1,2-0,7-0,4 0,4 Piaci szolgáltatások 1,5-2,0-2,2-1,5-0,7 0,3 Nem piaci szolgáltatások 4,7 2,1 1,7 1,6 0,7 0,7 Termékekből származó járulékok -1,2-6,1-6,5-5,1-0,9 2,2 GDP piaci áron 0,6-3,6-3,7-3,2-1,5-0,4 3. táblázat GDP kínálati komponensei :12 25

25 A következı táblázatban látható 2009-ben az egy fıre jutó hazai termék Spanyolország autonóm közösségeiben. Extremadura és Castilla-La Macha után Andalúzia a harmadik legkevesebb GDP-t termelı régió az országban. Földrajzi eloszlást nézve megállapítható, hogy a délebbi tartományok azok, amelyek sokkal inkább elmaradottabbak az országos átlagtól. A legnagyobb jólét az észak-keleti tartományokban és Madrid autonóm közösségében tapasztalható. Andalúzia sosem tartozott a legnagyobb gazdasági teljesítménnyel rendelkezı tartományok közé, de érdekesség, hogy amíg 2007-ig az egy fıre jutó GDP az utóbbi tíz évben az országos átlag 85%-a körül mozgott, a válság beköszöntével ez az arány 2008-ban 77,05% 2009-ben pedig már csak 76,41% volt. Más NUTS-2 régiókkal összehasonlítva Andalúziát az alacsonyabb gazdasági teljesítménnyel rendelkezı régiók közé sorolhatjuk. Hasonló értékeket mutatnak Franciaország, Görögország és Itália hasonló adottságokkal rendelkezı tengerpart menti régiói is és Magyarország legfejlettebb régiója, a Közép-Magyarország régió 2007-ben 1600 euro híján megközelítette a spanyol régió egy fıre jutó GDP-jét. Egy főre jutó GDP (euro/fő) Egy főre jutó GDP (euro/fő) Andalúzia Extremadura Aragón Galícia Asturias Madrid (a.k) Baleár-szigetek Murcia Kanári-szigetek Navarra Cantabria Baszkföld Castilla és León Rioja Castilla-La Mancha Ceuta (a.v) Katalónia Melilla (a.v) Valencia Nemzeti táblázat Egy fıre jutó GDP 2009-ben(euro/fı) Forrás: saját készítés Contabilidad Regional de Espana alapján :19 26

26 5.4 Eladósodás A válság következtében megfigyelhetı a spanyol autonóm közösségek eladósodása is. Jelenleg Katalónia vezeti az adósságlistát a maga millió eurós adósságával, ıt követi Valencia millió eurós adóssággal, majd millió euróval a harmadik legeladósodottabb régió Madrid. Andalúzia millió euró adóssággal rendelkezik, így a negyedik a közösségek sorában, ha csupán az összegeket nézzük, az autonóm közösségek adósságának 11,4%-át birtokolva. Viszont népességszámra elosztva ez annyit jelent, hogy amíg minden egyes andalúz állampolgárnak megközelítıleg 1380 euró adóssága van, addig a katalán lakosok fejenként több mint 3800 eurós, háromszor akkora adóssággal rendelkeznek. Viszont vitathatatlan, hogy Andalúziában az adóssághelyzet egyre romlik, csak az elızı negyedévben 31,4%-os volt az emelkedés, így az adósság összesen meghaladja a GDP 6,3%-át. A tartományok fıvárosait tekintve két andalúz is bekerült a vezetık listájába, Málaga (712 millió euró) és Sevilla (519 millió euró). 26 A romló mutatók hatására a Standard&Poor s amerikai hitelminısítı intézet AA minıségbıl AA- besorolás alá fokozta a régiót, ami azt jelenti, hogy ugyan a régió még mindig a jó hitelfelvevık közé tartozik, de a gazdasági instabilitás miatt a kockázat megnövekedett. A leminısítés fı okai elsısorban az adósság mértékének növekedése, a régió munkanélküliségi aránya és az általánosságban véve évközben tapasztalt pesszimista gazdasági elırejelzések. Az eddigi fejezetekben bemutattam a spanyol régió gazdaságát, kitérve annak specifikumaira és jelenlegi gazdasági helyzetére is. Összességében elmondható, hogy a spanyol válság Andalúzia gazdaságát is alapjaiban törte meg. A piac az 1993-as válság óta nem látott mértékben és gyorsasággal szőkült be az egész országban, minden ágazatot elérve. A déli régiót ez azért is érintette érzékenyen, mert teljesítménye 2008 elıtt reményteljes perspektívákat mutatott a jövıre nézve, amelyet ismét évekbe fog telni újra visszanyerni. Véleményem szerint elıször a munkanélküliség egyre sürgetıbb problémájára kellene megoldást találni, majd utána kezdeni el orvosolni a gazdasági szektorokban fellépett problémákat segundo_ html

27 6. Az andalúz mezőgazdaság Az andalúz gazdaság egyik fontos ágazata még most is a mezıgazdaság, amelynek nagy hagyománya van a régióban, annak ellenére, hogy a fejlett országok gazdasági struktúrájában egyre jobban a háttérbe kerül az ipari és szolgáltatási szektorokkal szemben. Fontos szerepe véleményem szerint mégis annak tudható be, hogy a gasztronómia igen színes kínálatához minıségi alapanyagokkal járul hozzá. Az andalúz mezıgazdaság fıbb szektorai a növénytermesztés, a halászat, bányászat. A régió kiválóan alkalmas növénytermesztésre a folyókban gazdag területeken, klímája miatt igen változatos a megtermelhetı gyümölcsök és zöldségek palettája, Andalúzia több mint 45,7%-át kizárólag növénytermesztésre használják. A Földközi-tenger nemcsak a klíma által érzékelteti kedvezı hatását, hanem jelentıs halállománnyal is ellátja a gazdaságot. A domborzati, a hegyvidékek pedig ideális helyet biztosítanak a bányászati és energia ipar megtelepedésének. Az agrárszektor részesedése a közösség exportjából több mint 30%, amely fıként olívaolaj valamint zöldség és gyümölcs exportból származik. 8. ábra Andalúzia mezıgazdasági termelése 2009-ben ies-y-producciones.html :34 28

28 6.1 Növénytermesztés A leggyakoribb andalúz haszonnövények a gabona és a napraforgó. A vizekben gazdag völgyben a Guadalquivir folyó teszi dússá a növényzetet, a vízigényesebb termények esetében is, mint például a rizs vagy a gyapot, szintén ideális környezetet nyújt a folyóvölgy. Talán a leghíresebb növények közé tartoznak az olajfák, ligeteikkel leggyakrabban Córdoba és Jaén provinciák területén találkozhatunk. Az olajbogyó hagyományosan gyakori vendég a spanyol étkezésnél, változatosságának köszönhetıen a kereskedelemben is kedvelt árucikk, az export jelentıs hányadát teszi ki. A következı méltán híres spanyol árucikk az olívaolaj, amelyet az olajfák termésébıl, az olajbogyóból sajtolnak. Az olívaolaj az ókori kereskedelemben is fontos árucikknek számított, a mór uralom alatt pedig még jobban fellendült az olajligetek kialakítása. Spanyolországban körülbelül 215 millió olajfa található, amelynek háromnegyedét Andalúzia területén termesztik, hozzávetılegesen másfél millió hektáron, ezen belül is Jaén tartomány a vezetı az olajfaligetek számában. Az éghajlat is igencsak kedvez az olajfáknak a tartomány hegységeiben a nyári forróság és a télen tapasztalható hővös idı megfelelı környezetet biztosítanak. Andalúziában évente körülbelül egymillió tonna olívaolajt állítanak elı, amely 80%-a a teljes spanyol, 47%-a az összeurópai és közel 22%-a a világon kitermelt olívaolajnak. Az andalúz olívaolaj egynegyede a külpiacra kerül, a többit a belsı piac vásárolja fel, hiszen a mediterrán étkezés egyik alapvetı élelmiszere az olívaolaj: 2009-ben egy átlagos spanyol lakos 9,9 liter 28 olívaolajat fogyasztott el, és az andalúz átlag is egy tizedszázalékkal marad el az országostól. Az olívaolaj a lakossági fogyasztást tekintve a legkeresettebb Asturias tartományban és a Kanári-szigeteken, viszont a kereskedelmi vendéglátás olívaolaj igényét tekintve Andalúzia vezeti a listát. A zöldség- és gyümölcstermesztés szintén hagyományos mezıgazdasági ágazatnak számít Andalúziában. A mediterrán éghajlat jellegzetességei döntıen befolyásolják a megtermelhetı zöldségek és gyümölcsök palettáját, ami a legdélebbi spanyol régióban igen széles és ennek köszönhetıen a spanyol termelés több mint 40%-a innen származik. Andalúzia többek között azért is különleges helyzetben van, mert a klíma miatt a termelési idıszakok máshova esnek, mint az ország többi részén. Andalúzia tartományai közül Granada jár a gyümölcstermelési lista élén, itt avokádót, mangót és egyéb trópusi _jun09.pdf

29 gyümölcsöket termelnek, Huelva pedig a dinnye- és citrusfélék, valamint földieper termesztésénél játszik fıszerepet. A régió összes termelését tekintve Andalúzia ebben a szektorban is élen jár, Európában a citrusfélék termesztésének 13%-a errıl a területrıl származik. A zöldségtermelést vizsgálva Almería tartomány jár az élen, ahol az andalúz termesztés 60%-a összpontosul. A növénytermesztésre használt területek egyharmadát zöldség-, leginkább paradicsom és paprika termesztésére használják, ezen kívül a palettán megtalálható a burgonya, az uborka, a tökfélék és a hagymafélék is. A témakörhöz kapcsolódóan feltétlen szükséges szót ejteni az andalúz szılıtermesztésrıl és leginkább az andalúz borokról, amelyek világszerte ismertek és elismertek. Eredetük a XV. századik vezethetı vissza, a földközi-tengeri kereskedelem virágzásának idejére, sikerük pedig a mai napig töretlen. Olaszország és Franciaország után Spanyolország a harmadik legnagyobb szılı- és bortermelı a világon, és ehhez Andalúzia hozzájárulása igen nagy. A régió területén körülbelül hektárnyi szılıültetvény található, amelyen 2010-ben körülbelül hektoliternyi bort állítottak elı. A legnagyobb termelı tartományok Cádiz, Córdoba, Huelva és Granada. 6.2 Állattenyésztés Az állattenyésztés több évszázados múltra tekint vissza Andalúziában, az állattartásra leginkább alkalmas területek a Guadalquivir folyóvidék területén illetve a hegységekben találhatóak. Az állatállományt tekintve a legtöbb Európában jellegzetes haszonállat megtalálható a régióban is. Az ágazaton belül Andalúzia élen jár a kecsketenyésztésben, ugyanis az összes autonóm közösség kecskeállományát nézve itt a legnagyobb a számuk, 2009-ben darab volt. A sertésállomány számát tekintve az országos állomány közel 10%-át tenyésztik Andalúziában, a leghíresebb a feketekörmő sertés, amelynek húsából a híres Jamón Ibérico-t, vagyis az ibér sonkát készítik, de a sonkatermékeken kívül számos egyéb hústermék, kolbász- és szalámifajták találhatóak meg az andalúz húspiacon. A birkatenyésztés leginkább Sevilla tartományban, és a folyóvölgyben gyakori, az állomány száma tavaly darab volt. Szarvasmarha és tehénállományt megvizsgálva szintén láthatjuk, hogy az országos állatállomány 9-10%-a tenyészik az andalúz területeken ( és darab)