Szállodavezetés és gazdálkodás. Hotel Management. Első kötet. I.5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai

Átírás

1 Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Management Első kötet I.5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai Dr. Juhász László PhD Szállodaipari, fürdőüzemeltetési, turisztikai szakértő és szaktanácsadó Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Tag Nyugdíjas Egyetemi Docens BGE óraadó Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2005, 2010, 2016 Dr. Juhász László PhD. 1

2 Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás I. I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevétel-gazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevétel-gazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás II. IV. Szállodagazdálkodás szellemi és anyagi erőforrásai 16. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban Dr. Juhász László PhD. 2

3 Tartalomjegyzék I.5. Szállodák piaci fejlődése 4 1. Szállodák fejlődési szakaszai Nemzetközi szállodaipar jellemzői Európai szállodaipar általános jellemzői Európai szállodaipar növekedési trendjei 8 2. Hazai fejlődés jellemzői Szállodák szerves, evolúciósfejlődése A magyar szállodaipar szerves fejlődésének szakaszai Hazai szállodacsoportok Hazai szállodaipar szállodavállalatai Nemzetközi szállodaláncok hazánkban Vendég és globalizáció Globális vendég és piac Globális vendég várható igényei Globálisvendég tudatossága Globális disztribúció Jövő szállodáinak jellemzői Jövő szállodáinak jellemzői Minőségbiztosítás szintjei A jövő kihívásai és veszélyek Jövő szállodáinak kihívásai Jövő szállodáinak negatív tendenciái A jövő szállodáinak veszélyei Inspiráció Virtuális szálloda témaköre Virtuálisszálloda piaci elhelyezése Ellenőrző kérdések 49 Összefoglaló 51 Szójegyzék 52 Összefoglaló I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 54 Referencia lista 55 Dr. Juhász László PhD. 3

4 I.5. Szállodák piaci fejlődése A fejezet célja a hazai és nemzetközi szállodák fejlődési szakaszainak meghatározása és bemutatása. Az 1900-as évek elején nyitottak azok az első szállodák Amerikában, amelyekből nemzetközi szállodaláncokká fejlődtek (Radisson 1909, Hilton 1919). Az 1940-es évek fejlődésének hatására Amerikában a Choice (Motel) 1939, Best Western (motel) 1946, és IHG 1946 nyitotta az első szállodáit. Az amerikai gazdasági, társadalmi, autóközlekedés és turizmus dinamikus fejlődése a Motel elterjedését és fejlődését generálta. Motelként nyitotta első szállodáit az ötvenes években egyszerű szervezet és családi-szálloda (motel) szállodaként a Holiday Inn 1952 és szintén motel volt az első Ramada Ugyanebben az időszakban nyitott az első IHG 1946, Marriott 1957 és Hyatt Az 1960-as években az indiai Four Season 1961 és az európai Accor 1967 szállodák nyitottak, amelyek a ös évekre világvezető szálloda márkává és szerveztek szerves fejlődésével nemzetközi divizionális szervezetekké fejlődtek. A 200-es ével elején voltak az utolsó, olyan szállodaalapítások, amelyek világvezetők lettek, mint Home Inn 2001 (Sanghaj), Jin Jiang (Sanghai, 1996) és például Wyndham A hazai szállodai piac a kezdeti koroktól (Romai Birodalom) szerves fejlődés hatására alakult. Nagy lépés volt az 1896 évi Ezredéves Országos Kiállítás időszaka, amikor több szálloda nyitott az ünnepség sorozatra. Az első és második világ világháború visszavetette a szállodaipar fejlődését. Az államosítás pedig 1950-ben megszakította a szervezetek szerves fejlődésének folyamatát. Minden akkori szálloda, szálláshely szolgáltató, étterem, büfé és minden termelő és szolgáltató vállalkozást államosítottak. A állami irányítású fejlődési szakaszban az állam 1960-tól kezdett szállodák építeni, részben az 1958 évi Brüsszeli Világkiállítás hatására években szállodai piac kereslet és kínálat kiegyenlített volt. Az ig a szálloda piac keresleti volt. Ugyanakkor már az 1970-es évek elejétől, egy kisebb keresletcsökkenés (első olajválság) hatására a piac és a piacelemei kiemelt tényezővé váltak. A keresleti piacra jellemző volt, hogy az utazási irodák szervezetek incentive, study tourokat a szállodai és vendéglátó egységek vezetőinek és döntéshozó szakembereinek. Így motiválták a vezetőket, hogy az iroda vendégeit eltudják, helyezni a szállodákban. A keresleti piac kedvező volt a szolgáltatóknak. A vendégek borravalót adtak a portásnak, hogy szobát kapjanak, és a felszolgálónak, hogy asztalt kapjanak. Nem a kiszolgálás, hanem az asztal volt a borravaló tárgya. 1 A piaci változás 1990 évben a kínálati oldal összetételét és számát változtatta meg. Vállalati és szakszervezeti üdülőket zártszálláshely szolgáltatásból átsorolták a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásba. Ez azt jelentette, hogy az addig csak vállalati dolgozókat vagy szakszervezeti tagokat (belföldi turizmus) fogadó üdülők kereskedelmi szállodaként üzemeltek, úgy hogy az első időszakban, a vállalatok és szakszervezetek üzemeltetési költségtérítést adtak a szállodáiknak, részlegesen és elvétve, de még 2010-es években előfordult ez a gyakorlat. Főleg gyógyhelyeken, kiemelt üdülő körzetekben lévő vállalati és szakszervezeti üdülők átsorolása két három év alatt megduplázta a szállodai 1 A példák jól szemléltetik és érzékeltetik a keresleti és kínálati piac eltéréseit. Szállodák értékesítési igazgatói és értékesítési munkatársainak eltérő volt az orientációja a mai munkatársakétól. Dr. Juhász László PhD. 4

5 szobák számát, a kínálatot. Jellemző hogy 1990 és 1995 között 215 szálloda került bejegyzésre. Majd az ezt követő öt éves ciklusban már csak 106 szálloda nyitott Magyarországon. Így lett 327 szállodából 542, majd 718 és a 2010-es években 836, majd 2015 évben szálloda. Ez a gyors kínálatnövekedés és a kezdeti költségtérítéses rendszer együttesen csökkentette, alacsonyszintre az addig főleg külföldieknek kialakított keresleti piacot jellemző szállodai szobaárakat. Az állami irányítás alatti fejlődési szakaszban eltérő árakat alkalmaztak a szállodák a szocialista országok, a kapitalista nyugati országok és a hazai vendégeknek. A piac teljes átrendeződése kezdődött meg. A volt szocialista országok igen nagyszámú csoportos utazásainak elmaradása volt érzékelhető a szállodák számára. E kettő környezeti tényező változása értékelte fel a piacigazdálkodás jelentőségét hazánkban. Az 1990-es évek elején a szerző által vizsgált turisztikai cégek még az eredményességet tartották a legfőbb sikerüknek és céljuknak. Csak az 1990-es évek második felére értékelődött fel a kínálati piac annyira, hogy már megjelentek a piaci célok a magyarországi szállodaipari vállalatok stratégiájában és a marketing terveiben és sikertényezőiben, ezt részben a globalizáció és részben a piac változásának a hatása. A kínálat piac 2015 évben fordult keresleti piac státuszba. Attól az évtől a kereslet és kínálat fejlődési üteme kiegyenlítődött ( ) négy négy százalék lett és várhatóan 2016 évtől a kereslet fejlődési üteme gyorsabb lesz, mint a kínálaté. Dr. Juhász László PhD. 5

6 1. Szállodák fejlődési szakaszai A nemzetközi fejlődés egyik tipikus jellemzője az amerikai fejlődési irányzat. Az európai, az amerikai és a hazai szállodavállalatok eltérő fejlődési és terjeszkedési stratégiát alkalmaztak, ezért eltérő a jelenlegi szállodai ingatlanportfoliójuk Nemzetközi szállodaipar jellemzői A nemzetközi szállodalánc csoportok együttesen öt millió szállodai szobát üzemeltetnek. Ez a világpiacon szereplő összes szállodai szobaszámának a 25%-át teszi ki. 2 A 170 szállodacsoport 290 különböző márkát vezetett be, melyeknek éves kínálati, szobaszám növekedése stabilan három és öt százalék között van, míg kereslet fejlődési üteme WTO jelentés szerint átlagosan hat százalék. A 290 szállodai márkának 41 százaléka amerikai. Így amikor a legnagyobb 10 szállodaláncot - csoportot vagy szálloda márkanevet keressük, hét amerikait találunk. Ezen kívül két angol és 1 francia van az első tízben. A szállodaláncok és csoportok szállodáinak átlagos nagysága 120 szoba, az Amerikai szállodák átlagos nagysága 70 szoba. Minden vezető szállodavállalatnak van márkája.. 1. ábra TOP 10 Szállodavállalat Szerző szerkesztése 2015 A dia jól szemlélteti például, hogy egyes európai országok öt legnagyobb, legtöbb szobát üzemeltető szállodalánca közül mennyi a lokális, helyi cég és mekkora a globális nemzetközi szállodalánc jelenléte. A táblázat hat európai ország TOP 5 szállodaláncát illetve szállodacsoportját mutatja be, szállodáinak és szállodai szobáinak számával és az átlagos szobaszámmal. Érdemes megismerni, hogy a nemzetközi globális láncok milyen arányban szerepelnek az ország TOP 5 listájában, továbbá hogy mennyi szállodával és 2 A világon összesen mintegy 20 millió szállodai szoba van. Dr. Juhász László PhD. 6

7 szállodai szobával. A legkiterjedtebb európai lánc laza szövetségi politikájával a franchise szerződések első szintjén az országok kétharmadánál benne van a vezető öt szállodaláncban. Magyarország és Lengyelország közel azonos struktúrával bír. Hazánkban a Corinthia 2 szállodával, de 724 szobával bekerült az első TOP 5 szállodalánc közé. Finnországban nincs nemzetközi lánc csak hazai és északi skandináv. A legalacsonyabb szobaszám Angliában van 76 szoba, itt az öt vezetőláncból háromnál van alacsony átlagos szobaszám. Best Western 51 szobával, és Travelodge 55 valamint Premier Travel is csak 61 szobás átlagos szállodákat üzemeltet. Amerikai fejlődési trend Az amerikai vezető szállodalánc vállalatok megalakulása pár évtizeddel korábban ( ) kezdődött, mint Európában. A láncok sikérnek első oka az volt, hogy a vendégek komfort érzetére alapoztak a megjelenés és folyamatok egységesítésével és külföldön az angolnyelv használati lehetőségével. Az amerikai fejlődési stratégia jellemzője - egy márkaszálloda 3 telepítése, - egy desztinációban. Amerikai felsőkategóriás szállodaláncok a világ majd minden kiemelt célállomásán megtalálhatók, de nehéz kettőnél többet találni egy városban vagy turisztikai desztinációban vagy a desztináció turisztikai attraktivitása nagyon erős Európai szállodaipar általános jellemzői Az európai szállodaipar meghatározói a független családi és önálló szállodák, melyek 77%-ot képviselnek a kínálatban. Többnyire a családi tulajdonok dominálnak. Építészetük szempontjából az as évek elejének stílusa a meghatározó. Az európai fejlődés jellemzően evolúciós, organikus piaci fejlődés. Nem jutott kiemelkedő szerep a nemzetközi és hazai szállodaláncoknak. Egyfelől kevés az európai szállodalánc (francia, angol, skandináv), másfelől a nagyobb szobaszámú nemzetközi szállodaláncok később jelentek meg Európában így nem tudták még olyan nagymértékben befolyásolni a szerves fejlődést és ezzel a szobaszámokat. Az Európai Unióban a szállodákra jutó szobák száma, átlagosan 30 szoba. Míg Amerikában ez a szám 70, Magyarországon pedig csökkenő 60 szoba, de a frekventáltabb turisztika helyeken és településeken ez a szám természetesen magasabb, mint az átlag. Budapesten 123, míg a Balatonon az átlag szobaszám 72, addig vidéken 41 szállodai szoba az átlagos. A hazai átlagos szobaszám évről évre csökken. A kiemelt turisztikai helyeken (Budapest, Balaton, gyógyhelyek, üdülőhelyek) azért magasabb a szobaszám, mert az állami irányítású fejlődési szakaszban az állam ezeken a területeken épített kereskedelmi szálláshelyeket és szociális üdülőket Európai fejlődési stratégia Az amerikai szállodaláncoktól eltérően az európai szállodaláncok a belföldi piacokra koncentráltak. Egy városban vagy üdülőhelyen több azonos szállodaláncba 3 A felsőkategóriás és luxus szállodák esetében ez általánosan elfogadott terjeszkedési stratégia. Dr. Juhász László PhD. 7

8 tartozó szállodát találhatunk. Az amerikai terjeszkedésre pedig az a jellemző, hogy nagyobb desztinációkban, városokban van egy szállodájuk. Az európai szállodaláncok egy városban több azonos márkanevű szállodát is telepítenek Munkaerő és szállodaipar fejlődése A kínálat növekedésével a szállodaiparban egyre több fiatal munkaerőre van szűkség. A szakképzett munkaerő kínálat csökken. A szállodaipar kínálatának növekedése, az egyre gyarapodó szállodák a szakma társadalmi elismertségét csökkenti. A szakképzett munkaerőnek a hiánya hátráltathatja egyes régiók 4 turisztikai fejlődését. Az élőmunka hiánya a kínálat fejlesztés kritikus pontja, szűk keresztmetszete lehet egy-egy régiónak. A legtöbb üdülőszálloda igyekszik biztosítani a dolgozói számára az elszállásolást, és ezzel növelni a munkaerő mobilitást. A szállodák esetében már napjainkban is előfordul, hogy a megfelelő színvonalú élőmunka biztosítása nehezen megoldható és ez a szálloda piaci helyzetét is befolyásolja. Azokon a területeken ahol ez a veszély már érezhető ott a szállodák az emberi célokon belül a munkaerő megtartást helyezik előre. A szállodai szolgáltatások ellátása munkaerő igényes tevékenység, és ha a munkaerő biztosításának a lehetősége csökken, akkor az élőmunka szervezés és ezzel a szállodavezetés is felértékelődik Európai Unió hatása Európán belül az országok piaca nagyon eltérő. Az Európai Unió bővítése, pedig keresletnövekedést generált, sajnos ennek Magyarország csak rövid ideig volt élvezője. A keresletnövekedés lehetőségét úgy tudja az ország kihasználni, hogy növeli a speciális, egyedi kínálatokat. Ehhez pedig átgondolt attrakciófejlesztésekre van szükség. Nem csak az Európai Unió, hanem az országokon belül is nagyon eltérőek a piaci lehetőségek. Például Magyarországon belül Budapest, Balaton és a Vidék nagyon eltérő piaci pozícióban van. Ugyanakkor a csatlakozás éve (2004) utáni évben az erurópai turisták száma növekedett, de csak másfél évig Európai szállodaipar növekedési trendjei Amerika és Európa és azon belül a közép-kelet európai országok turisztikai orientáltsága, felkészültsége és így a szállodaipara eltérően fejlődött Belföldi turizmus Magyarország csak 2010-ben érte el, hogy a belföldi vendégéjszakák részaránya az ötven százalékot elérje a szállodákban, mert 1990 előtt üdültetés volt, azt követően pedig a fizetőképes kereslet nem érte el azt a szintet, hogy a lakosság a szállodai szolgáltatásokat legalább évente két hétre igénybe vegye. Az országon belüli turizmus magas részaránya elősegítette, hogy régiós terméké fejlődtek a nyugat-európai szállodaláncok. Belföldi 4 Hazánk ez Kelet-magyarországra jellemző, de más európai régiók hasonló szakképzett munkaerőhiányt észlelhetnek. Dr. Juhász László PhD. 8

9 turizmus magas részaránya miatt a nemzeti régiós attrakciók irányba több szállodával terjeszkedtek a szállodaláncok. Ez a folyamat a turisztikai attrakciók és szálláshely létesítmények harmonikus fejlődését biztosította. A hazai turizmusban ezt a folyamatot a szakszervezeti és vállalati üdülők terjeszkedése jelentette. A belföldi turizmus alacsony szintje a hazai fejlődést hátráltatta. Az 1970-es évek közepére kiteljesedett szakszervezeti és vállalati zárt üdülőszálloda hálózata nagymértékben kielégítette a belföldi turizmus szabadidős igényeit. Ugyanakkor ez nem segítette az attrakciók megfelelő szintű fejlődését, így kialakult a díszharmónia. A nemzeti turizmus fejlődésének üteme és iránya az országokon belül is rendre változik. Az európai szállodaláncok fejlődése követte a nemzeti turizmus fejlődését és irányát. Hazákban is az európai tőrvényszerűség érvényesült, ezért épültek a szakszervezeti üdülők kiemelt turisztikai vonzerők közelébe és szó szerint a közelükbe, gyógyhelyekre és üdülőkörzetekbe. Nem véletlen, hogy az utolsó gyógy és üdülőhely 1984-ben (Gyula, Harkány, Kékestető) volt regisztrálva, majd ban (Harkány), mert húsz évre érvényes a minősítés. Újabb hullám volt 2013 évben (Sárvár, Zsori, Nyíregyháza) az egészségturizmus fejlesztési koncepcióijára alapozva Termék szegmentáció A multi-szegmentáció elterjed a szállodacsoportoknál. Egy szállodacsoport egyre több eltérő színvonalú szállodamárkát tart fenn. Igyekszenek a teljes kategória spektrumba lefedni a piacot. A termék specifikáció is növekszik. A szállodaláncok és csoportok az utazási motivációk és elvárások alapján specializálódik. Egy szállodacsoportnak lehet több specializációja, például üdülő (Resort), üzleti (Business), konferencia (Conference) vagy szabadidős (Liesure), de akár szállodaláncai is lehetnek egyes specializációban (Coralia 5 ) vagy (Thelassa). Eltérő motivációjú vendégek speciális igényeit kell szakmailag tökéletesen kielégíteni, 1. Dia Európai szállodaipar növekedési trendjeinek jellemzői Szerző szerkesztése ez a specializáció, a szakosodás. Heterogén, sokszínű piacot jól definiálható ismérvek szerint homogén részekre osztják. Jelenleg az európai szállodapiac fejlődési trendje a speciális utazási motivációk által keltett vendégigény kielégítésére összpontosít. A dia összefoglalja az európai szállodaipar fejlődésének jellemzőit. A szakosodás is többszintű lesz egy egy szállodalánc is használja, hogy legalább két priorszegmensre építi kínálatát. 5 A Coralia alapvetően üdülő-szállodalánc, de kiterjesztések vannak a csoport más márkáival. Így lehet például Sofitel Coralia, Novotel Coralia. Hazánkban években volt egy kísérlet a Coralia márkanév hazai adaptálására, melyet a kinevezett képviseleti vezetők váltása és a együttes hatása hiúsított meg. Dr. Juhász László PhD. 9

10 Terjeszkedési stratégiák A kínálatfejlesztés újabb szállodai beruházásokat generál, a szállodák bekerülési értéke a szolgáltatások fejlődésével egyre növekszik. Az ingatlanfejlesztés célú beruházások finanszírozása az eredeti egyszemélyes beruházások helyett már nem csak az országon belüli tőkeösszefogását jelenti, hanem a finanszírozás nemzetközi lesz. Napjainkban már Magyarországi szállodacsoportok vesznek részt külföldi országokban épülő szállodák finanszírozásában és üzemeltetésében. Új szervezeti és finanszírozási formák alakulnak ki. Alapesetben általában a szállodavállalat keresi fel a befektetőt. A szállodaláncok, de különösen a szállodacsoportok dinamikus fejlődését a kisebb szállodai cégek felvásárlása vagy összeolvadással való fúziója is segíti. A legnagyobb szállodacsoportok egy-egy tőkepiaci tranzakcióval, egyszerre ezer szállodával is növelhetik portfoliójukat. Az önálló, családi szállodákat ritkán vásárolják meg egyenként, mert építészetileg, helyszín, üzemméret miatt nehezen tudják a meglévő portfoliójukba beilleszteni. A világban a mindenhol mindig lesz tőke szállodaépítésekre és lesznek szállodaláncok, akik szakszerűen üzemeltetik ezeket a szállodákat. A lehetőségek széles skálája biztosítja a szállodavállalatok növekedési lehetőségét, de elsődleges a franchise és vállalati összeolvadás. 2. ábra TOP Hotel Brand & Franchise & management Companies 2015 A melléket ábra mutatja, hogy a márka kialakulások a 90-es évek elején egy családiszállodanyitással kezdődött. 6 Negyven év és II Világháború után újabb dinamikus fejlődés 6 Radisson 1909 nyitott márka, de csak 1962 ötvenhárom év után indult meg a fejlődése when the first Radisson hotel, named after famous French explorer Pierre Radisson, opened in Minneapolis, MNIn 1962 the Radisson was acquired by Curt Carlson, a Minneapolis businessman and entrepreneur. Dr. Juhász László PhD. 10

11 kezdődött, és ez újabb közel negyven évig tartott. A harmadik negyven év után újabb márkaalakulási korszak volt 2000-es évek eleje. Hilton szintén 1919 nyitott családiszálloda, de a szervezetek első evolúciós fejlődési szakasza nyolc éve után, nyitotta a második szállodáját. Motel gyökerek, a világ tíz legnagyobb szállodavállalatai közül öt motelből fejlődött ki, az ötvenes évek közepén és a második legnagyobb márka az IHG csoport alapjait adó Holiday Inn szintén motel volt 1952-ben, egyszerű szervezet és családi-szálloda (motel), Choice, Hyatt, Holiday Inn, Ramada, Best Western. A modernkor szállodavállalata a Wyndham 2006, missziója Count on Me! Service, Számíts rám! szolgáltatás New York Tőzsde bejegyzéssel alakult és 2012-ben az ötszázadik szállodáját nyitotta. Három évvel később 2015-ben a vilg negyedik szállodavállalata (7600 szálloda, 661 ezer szoba). Ismert márkái a 17-ból, Ramada (1954 motel Route 66), Microtel, Travelodge, Wyndham Great Collection. Franchise Hotels, a szállodavállalatokra jellemző fejlődés a franchise szerződések kötése. Ezért a márkavédelem és márkafejlesztés kiemelt feladata. A franchise alapú szállodavállalatoknak átlagosan a teljes portfolió 80%-a franchise szerződésen alapul (első szinten, név, lógó, disztribúció (márka-honlap), foglalási rendszer, minőségbiztosítás). A vezető vállaltoknál a részarány nagyon magas, például Vantage USA Florida (100%), Wyndham (7.300 szálloda 99%), Carlson (1.011 szálloda 94%), Choice (6.200 szálloda 93%). Alacsonyabb részaránnyal rendelkeznek a klasszikus szállodalánc vállalatok, mint az Accor (1.300 szálloda 38%). Management Hotels a TOP 10 átlagosan a portfolió 30%-a üzemeltetési szerződés. Magas részarány például Exctend (684 szálloda 100%), Vestmont (664 szálloda 78%). Ismert csoportok részarányai a Marriott (27%), Accor (22%), IHG (14%), Hilton (11%). 2. Hazai fejlődés jellemzői A szállodák evolúciós fejlődését rendre felgyorsította, revolúciós szakaszba helyezte a közlekedés fejlődése. Ahogy a közlekedés hatótávolsága növekedett úgy tágultak a turisztikai desztinációk. A romai légió 25 kilométeres napi menetétől a lovasmenet 50 kilométere határozta meg a szálláshelyek helyszínét. Az 1800-as évek közepéig lovas kocsis postakocsi járat és vitorláshajós közlekedés uralkodott, főleg üzleti utazások lebonyolítása, kereskedelem volt a cél, ép úgy, mint évvel ezelőtt, selyemút tevés karaván útjain. A gőzgép felhasználása és az ipari forradalom (1776 ipari gőzgép James Watt) hatására a hajózás és a vasút fejlődésével az utazások rohamosan fejlődtek és erősödött a diverzifikáció a szabadidős turizmus felé. A szervezett turizmus kialakulásának időpontja is ebben a korszakban volt. A személygépkocsi (Amerika es évek márkaalakulások kora Motel alapon) a vasút és a légi közlekedés fejlődésével a távolságok megszűntek és az 1960-as éve óta a légi közlekedés fejlődésével együtt a turizmus és szállodaipar, fejlődik. Napjainkban kezdődött az űrturizmus kialakulása. A szállodák fejlődésének másik nagy katalizátora a szállodák helyszínével és specializáltságával összefüggésben a létrehozási érték növekedése volt. A szállodai beruházok mindig is a lehető legjobb helyszínre telepítik a szállodákat és akkor ezek a Dr. Juhász László PhD. 11

12 legdrágább ingatlanok a városban. Szeretik a lehető legújabb technológiát beépíteni a vendég kényelméért, ne feledjük az első fürdőszobák, színes televíziók, jakuzzik a szállodai szobák tartozékaként jelentek meg Szállodák szerves, evolúciósfejlődése A szállodák fejlődése sem különbözik a gazdálkodó szervezetek szerves organikus fejlődésétől. A szervezési és vezetési tudományok témakörébe tartozik a szervezetek evolúciós fejlődésének vizsgálata. Egy kis kitérővel a szerző korábbi kutatási területeiből a szállodák, mint gazdálkodó szervezetek fejlődésével mutatja be a szálláshely szolgáltatásra jellemző tulajdonosi és üzemeltetési formák kialakulását Egyszerű szervezet Minden vállalkozás kezdete egyszerű (start up) 7 szervezet. A vállalkozók azért indítják el tevékenységüket, hogy a saját maguk és családjuk számára a megélhetést biztosítsák. Nagyon egyszerű gazdasági célok vannak jelen. A kezdetkor minden szervezet egyszerű szervezet. A mai világvezető szállodacsoportok is egyszerű szervezetként, egy önálló szállodaként alakultak meg. A keresleti piac viszonyiban stabilan fennmarad. Egyszerű és lapos a szervezeti felépítés. Szálláshely szolgáltatásban a panziók, a kempingek, az üdülők és kisebb családi és önálló szállodákra jellemzőek ezek a tulajdonságok. A mai napig meghatározó a piaci jelenlétük a világban, így Európában is. Nincs olyan szállodalánc vagy szállodacsoport, amely nem egy egyszerű szervezetként, önálló szállodaként jelent meg a piacon csak példaként az első amerikai szállodaláncok Hilton 1936, Sheraton 1937, Marriott 1957, és az első európai szállodaláncok Novotel 1967, Meridien 1972 szállodáinak megnyitási éve Funkcionális bürokrácia A szolgáltatás vagy a termelés volumenének kiterjesztésével valamint a stabilitás hatására kialakulnak a funkcionális szervezeti egységek. 8 Ennek a fejlődési szakasznak a jellemzője a keresleti piac, válságban, recesszióban ez nem lehetséges. Először a gazdasági célok erősödnek meg. A munkafolyamatok szervezésére irányulóan kialakul a klasszikus vezetés elmélet, a vezetés tudománnyá válik. Később a munkafolyamatok kiaknázása után az emberi erőforrások értékelődnek fel és kialakul a humán management, az ember motiválása a célok elérése érdekében. A humán erőforrás felértékelődésével megjelenek a gazdálkodó szervezetnél az emberi, humáncélok. Az üzemeltetés piaci-gazdálkodási szakértelme piaci előnyhöz jutatja a szállodaláncokat. Az amerikai turizmus elterjedésének ez volt alapja. A vendégigényként a beszélt nyelv és az amerikai érzés megjelentette az azonos márkanéven működő szállodák hálózatát, a szállodaláncokat. A szálloda fekvése, kiemelt ingatlanokon és az ehhez kapcsolódó technikai újdonságot is felmutató szállodák értéke növekszik. Ebben az időszakban emelkedik meg a szállodák átlagos nagysága. Az 7 Nem minden megalakuló egyszerű szervezet startup, ahhoz innovatív, dinamikus fejlődőképes tevékenység kell. 8 Szállodák volumen kiterjesztése csak újabb egységek nyitásával vagy átvételével lehet, amikor a név azonos lesz akkor alakul ki a szállodalánc, a funkcionális bürokratikus szervezet. Dr. Juhász László PhD. 12

13 egyedi szállodák nagyságának és a szállodaláncok kialakulásának hatására elkerülhetetlené vált a funkcionális bürokrácia megjelenése. A szervezeti felépítés szintjei megnövekedtek, a piramis magasodott, a döntések bizottságiak lesznek. Szükség lett Vezetési Információs Rendszerek kialakítására. Eluralkodik a funkcionális bürokrácia. A mai napig a legelterjedtebb szervezeti forma a funkcionális bürokrácia. A funkcionális bürokrácia szervezet jellemzői, az elkülönült funkcionális szervezeti egységek kialakulása. Megjelenik a termelés, a raktározás, a könyvelés, a munkaügy, mint önálló szervezeti részlegek. Szállodaláncoknál az értékesítés, karbantartás és adminisztrációs részlegek alakulta ki és ezek leképződnek a szállodákban. A szerveztek többsége funkcionális bürokratikus. Ez a szervezeti felépítésben is meglátszik a nagyobb önállószállodák és a szállodaláncok is, ide tartoznak Divízionális szervezetek A divíziónális szervezetekre jellemző, hogy a telephelyek, a mi szektorunkban ezek a szállodák vagy több, kevesebb szálloda egysége, önálló gazdálkodási és döntési jogot kapnak. A bevétel, eredmény illetve költség központok alakulnak 9 ki. A szállodacsoportokra nagyon jellemző a divízió. A megnövekedet érték miatt már tulajdonosi közösség szükséges a beruházáshoz. Kialakulnak a szállodacsoportok ahol a szállodák hálózata már nem egységes sem névben, sem kategóriában, sem specializációban, sem megjelenésben. Viszont a szállodáikat egy közösségben tartja a tulajdon és vagy az irányítás. Amennyiben a telephelyek mindegyke önálló jogi formában üzemel, illetve ha a cég több vállalatot irányít, vagy tulajdonol, akkor azt nevezzük holdingnak. A nemzetközi szállodavállalatokra jellemző, hogy az anyavállalat az irányító, a márkák leányvállalatok vagy divizionális szervezeti egységek. A szállodaingatlanok önálló társaságok és a tulajdonosai a franchise-szerződéssel vagy managementszerződéssel csatlakoznak a szállodavállalathoz illetve annak egy márkájához, (márkavállalatához). A divizionális szervezetekre jellemző hogy a szervezeti egységei önálló eredmény vagy költség központtá szerveződnek. Itt megjelenik a központi irányítás és körülötte a magas fokú önállósággal működő divíziók. A szállodacsoportok kialakulását részben a piaci lefedettség motiválta. A vezető szállodacsoportok elérték, a csoport üzemeltet szabadidős és vagy üzleti turizmus területén is gazdaságos-, középkategóriás-, felső kategóriás-, és luxus-szállodákat. A szálláshely piaci lefedettségét követte, a további diverzifikáció stratégia a turizmus lefedettsége. Így jelent meg az utazási irodák, az utaztatási és közlekedési cégek alakítása vagy felvásárlása esetleg stratégiai partnerként való együttműködési szerződéssel A magyar szállodaipar szerves fejlődésének szakaszai A hazai fejlődés szakaszai, 9 Ezek a Profit Centerek, vagy Cost Centerek. Dr. Juhász László PhD. 13

14 - első szerves fejlődési szakasz ig evolúciós fejlődés, - állami irányítású szakasz rendszerváltásig. - második szerves fejlődési szakasz 1989 napjainkig. Az első szerves fejlődési szakaszban semmilyen meghatározó elérés nem volt az európai fejlődés jellemzőitől és ugyanez igaz a második szerves fejlődési szakaszban Szerves fejlődés első szakasza A hazai szállodaipar szerves fejlődésének első szakasza 1949-ig tartott. Az európai történelemre jellemzően hazánkban is voltak romai kori mansiok, hospitályok és 976-tól például kolostorok, ahol az idegeneket szívesen fogadták be éjszakára az utazása során. Már Szent István király elhívta a fia, Imre herceg figyelmét az idegenek elismerésére és azok utazásainak pozitív hatásaira ben épült a háromemeletes Magyar Király Szálloda, melyet a közvélemény német szállodaként tartott számon. A korszakban még nem váltak szét egyértelműen a szállodai és az éttermi funkciók. Magyar Király Szállodában már nagyobb hangsúlyt kapott a szállásadás, mint a vendéglátás. A híres Vadászkürt 1826-ban nyitotta meg kapuit ban megalakult az Első Magyar Szállodaépítő Rt., amely 1872-ben, a pesti Duna-parton megnyitotta Magyarország első szuperszállodáját, Pest első ötemeletes házát a 294 szobás Grand Hotel Hungáriát ben nyitott meg a Duna Palota a Ritz, a Bristol. Eltelt 101 év 2015-ben a Ritz Carlton márkanév újra megjelent Budapesten a Meridien márkanevet váltotta fel ban Millenniumi Ünnepségek miatt Budapestet ellepték 11 a külföldiek. A vendégek 60% külföldről érkezett. Látható, hogy a nagyrendezvények pozitív hatásai már akkor kifejtették hatásukat. Ekkor épült ki a Hősök Tere, Vajdahunyadvár a Városliget és ezek a mai napig turisztikai vonzerőt jelentenek, az Andrássy út Világörökség része március 14-én az Astoria, míg 1918-ban a Gellért szálló is megnyitotta kapuit. 2. Dia Hazai szállodaipar első szerves fejlődési szakasza Szerző szerkesztése Ezekben, az időkben körül volt a szállodajellegű létesítmények száma Magyarországon, melyek összesen több mint szobát foglaltak magukba. Ebből 75 szálloda és körülbelül 160 panzió Budapesten működött. Hetven évvel később 2008-ban 10 Szent István király intelmei Imre Herceghez Nem helytelen irodalmi stílus, hanem korabeli anonim idézet. Dr. Juhász László PhD. 14

15 kereskedelmi szálláshely szoba volt Budapesten. Szálloda és szálláshely történettel foglalkozó irodalmak részletesen leírják, a szállodák ismérveit a szerves fejlődés szempontjából azt kell figyelembe venni, hogy a szállodák a családi és önállószállodák, mint egyszerű szervezetek létrejöttek, megszűntek és bár már részvénytársaság formában is működtek szállodák, hazánkban nem alakultak ki szállodaláncok, sőt csoportok sem ebben a korszakban Szerves fejlődés második szakasza Az organikus, evolúciós szerves fejlődés második szakasza 1989 után kezdődött és még sokáig tarthat. A piaci fejlődések hatására, nemzetközi szállodaláncok szállodái nyíltak meg Magyarországon. Ilyen például a Kempinski, a Marriott vagy az NH Hotels. A vezető TOP 10 szállodavállalatból 2016-ban a két Sanghai (Home Inn, Jing Jiang) és Choice nincs jelent valamelyik márkájával. Az organikus fejődés elméletét bizonyítja, az olyan kialakulóban lévő szállodacsoportok megjelenése, mint a Mellow Mood vagy a Zara. Több kisebb hazai szállodacsoportnak van már 2-8 szállodája. Családi és önálló szállodák nyitnak évről évre, kevesebb szobaszámmal, mint az irányított fejlődési szakaszban ezért, csökken a hazai szállodák átlagos szobaszáma Hazai szállodák állami irányított fejlődési szakasza 12 Az állami irányított fejlődési szakasz jellemzője volt, hogy a minden tulajdon állami volt. A szállodavállalatok a használati joggal rendelkeztek és így üzemeltetették a szállodai, éttermi egységeiket. A fejlesztések állami döntésen alapultak és állami beruházások voltak. Nem volt, illetve csak nagyon kevés volt a magántulajdon. Az állami beruházás jellemzője, a gigantománia. Az állam nem épít szobás szállodákat. A szálloda az 150 szobától volt szálloda és 400 szoba körüli nagyság volt képes megmutatni az állam erősségét, nagyságát. A szállodákat kizárólag külföldi vendégek vehették igénybe a kezdetekben. A külföldi vendégek kontrollja egyszerűbb egy háromszáz, mint tíz harmincszobás szállodában. A szállodai szobaszámok nagyságát ez a tényező is befolyásolta. A magántulajdon hiányában nem épülhettek a sokszínűséget biztosító családi szállodák. A szocialista rendszer nemzetközi kapcsolatai biztosították, hogy nagy létszámú csoportok érkeztek hazánkba és ezek elszállásolására szükség volt a nagy szobaszámú szállodákra. Az állami irányítás jellemzője a szakaszos, lépcsős építkezés, amikor valami ok adódott akkor épült szálloda, majd tíz évig nem épült szálloda, csak egy - egy szálloda. Az állami irányítás és az állami tulajdon jellemzője, hogy a szervezetek üzemeltetése során nem vagy csak nagyon kis mértékben foglakoznak az innovációval és fejlesztésekkel. A megtermelt eredmények felélte a rendszer vagy más nemzetgazdasági területeken tartotta fontosnak a beruházásokat a szocialista állam. A vállalatok nem rendelkeztek teljes mértékben a megtermelt eredménnyel. A hazai szállodacsoportok kialakulása és piaci jellemzői A hazai szállodacsoportok a nem szerves fejlődési ( ) korszakban alakultak ki. 12 Dr. Juhász László Hazai szállodák fejlődési szakaszai MTN Konferencia, Budapest Dr. Juhász László PhD. 15

16 Három nagy csoport (HungarHotels, Pannonia Hotels, Danubius Hotels) volt és köztük került felosztásra a hazai piac. A vállalatok fejlődése, új szállodák nyitása állami döntéseken alapult. Nem alakult ki hazai márkanév és így hazai szállodalánc 13 A hazai szállodavállalatok tipikusan szállodacsoportok, mert különböző kategóriájú, specializációjú szállodákat üzemeltettek eltérő helyszíneken. Jellemző, hogy az egyik szállodacsoport üzemeltetésében volt Budapest belvárosában az ötcsillagos 350 szobás ötcsillagos (luxus) szálloda, a Hyatt Hotel és a Lajos-forrás kiránduló helyen, egy 12 szobás turistaház, de voltak Budapesten és vidéken különböző három és négycsillagos szálloda államosítás A II. Világháborút követően 1950-ben az összes magyarországi szálláshely szolgáltató létesítményt és vendéglátóhelyet államosítottak. A budapesti szállodák üzemeltetésére létrehozták az Első Magyar Szálloda Vállalatot, a HungarHotels elődjét, szállodái voltak a Gellért, Royal, Béke, Duna, Margitsziget, Metropol, Nemzeti, Palace, Park szálloda, a legtöbb budapesti szálloda. Az Éttermi és Büfé Vállalatot is létrehozták majd minden budapesti vendéglátóhely üzemeltetésére, ez volt a Pannonia Hotels elődje, az Éttermi és Büfé Vállalat. A turizmus, szállodaipar és vendéglátás egységesen a belkereskedelmez tartozott év végére minden kisebb - nagyobb önálló és családi szálloda, mint például a Gellért, a Royal, a Béke vagy a Nemzeti az első Magyar Szállodavállalat kezelésébe került. Minden étterem és büfé az Éttermi és Büfé Vállalat kezelésébe került. A tulajdonjog az állami volt csak a használati jog került a szocialista vállalatokhoz. A tulajdonjog és használatának szétválasztása csak 1990-es évek elején került rendezésre. 3. Dia Magyarországi szállodaipar szervetlen, állami irányítású fejlődési szakasza. Szerző szerkesztése A dia jól szemlélteti az irányított fejlődése küszöbeinek időpontjait. A Motelprogram időszakát, a Vadászati Világkiállítás hatását és végül az Osztrák hitel programot. A hazai irányított fejlődés végének az első jele a GT. megalkotása volt és végül az utolsólépcső a Privatizáció. A Gazdasági Tőrvény megalkotása tette lehetővé, 13 A Pannonia Hotels már az 1980-as évek végén üzemeltetett bérelt és lízingelt szállodákat Németországban és Ausztriában. A Pannonia Hotels név, logó, értékesítés, utazási iroda, autókölcsönző mind bizonyította a szállodalánc alapjait. Akkor még senki nem volt elektronikus web honlapja és foglalási rendszere. A szerző is részt vett abban az eljárási szándékban, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalban a védjegyoltalom bejegyzésre kerüljön. Ez már 1992 volt és a privatizáció már túl közel volt. Dr. Juhász László PhD. 16

17 hogy az állami vállaltok mellet létrejöjjenek más gazdasági társaságok, mint részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, hogy csak a legismertebbeket említse a szerző első fejlődési küszöb Az első nagyobb változást a Brüsszelben rendezett Világkiállítás jelentette (1958). Ezen részt vettek a hazai kereskedelem képviselői és ekkor lett egyértelmű, hogy a turizmus fontos szektor lehet. A turizmus megnevezése idegenforgalom, mert csak az idegen, a külföldi a turista és ez a németnyelvből való egyenes fordítás. A világkiállításon Magyarország is képviselte magát és a könnyűszerkezetes építészet motel rendszerét megvásárolta. A faelemekből építhető Motel szállodák egységesített bővíthető panel elemekből álltak (könnyűszerkezetes). Ezekből épültek fel a motelek Balatonon (Siófok, Zamárdi, Szántód, Balatonmáriafürdő, Tihany, Balatonföldvár) és a Velencei-tónál az agárdi motel. Állami döntés született a turizmus fejlesztésére és ennek hatására volt az 1966-évi első fejlődési küszöb, ami magába foglalta Siófokon a szállodasor (négy 138 szobás szállodaépület) és Balatonfüreden a Marina és Annabella szállodák felépítésére. Ez nagymértékben növelte a Balaton megismerését a német és osztrák piacon. Egyetlen utazási iroda volt és minden turisztikai terméket értékesítettek. A megnövelt kínálat hatására az IBUSZ Rt., mindent megtett kereslet növelésére, ezen a piacon. Az IBUSZ bérleti szerződéssel rendelkezett a szállodai szobákra. A fejlődés hatására kisebb nagyobb szövetkezeti és állami utazási irodák alakultak (Cooptourist, Budapest Turist, Express Utazási iroda, Volán Turist). A sikeres program hatására a korábbi éttermi és büfé vállalat részesült a szállodafejlesztésekből és megalakult a Pannónia Szálloda és Éttermi Vállalat (1966). A Pannonia részben az újonnan épülő motelek, a siófoki szállodasor és az ekkor átvett a HungarHotels budapesti szállodáit üzemeltette. Megtörtént a Budapesti szállodák és a Balaton piaci felosztása. A turizmus fejlesztésének egyik fő oka volt a deviza illetve valuta bevételek növelése, külkereskedelmi mérleg és exportjavítása. Az Intercontinental szállodalánc nevét használta a Duna parti szálloda, de ezt nem tekinthetjük klasszikus névhasználati szerződésnek a mai értelemben, de franchise szerződés jellegű volt, mert az Intercontinental nevet használta másik fejlődési szakasz A második nagy fejlődési hullám hat évvel később 1972-ben volt, amikor a Vadászati Világkiállítás volt Budapesten illetve Magyarországon. Közben hat évig nem volt komolyabb fejlesztés. Ebben az évben nyitott majdnem az összes panel stílusban épült szálloda, Wien (Kelenföld), Volga (Ibis Váci út), Balatonon több szálloda, Keszthelyen, Hévízen, Visegrádon a Silvanus és Dobogókőn a Nimród szálloda. A Danubius Hotels szállodavállalat ebben az időszakban alakult a Thermal Margitsziget nyitásával együtt. Jellemző, hogy a köztes időszakokban nem épült szálloda hazánkban harmadik fejlődési szakasz 14 GT. a Gazdasági Tőrvény, amely alapjaiban változtatta meg a vállalatról és tulajdonjogról alkotott képet. Az állami és szövetkezi tulajdont felváltatta az Rt, Kft, Bt és Közös vállalat fogalma. A GT megjelenését a szerző a Duna Gate hatásával teszi egyenlővé. Dr. Juhász László PhD. 17

18 A harmadik nagy hullámra tíz évet kellett várni re készültek el az Osztrák Hitel Program keretében megvalósult szállodai és turisztikai beruházások. Ausztria és Magyarország hitelszerződésének értelmében a stagnáló osztrák építőipari vállalatok, osztrák állami hiteleiből Magyarországon építenek kizárólag turisztikai célú létesítményeket. A hitelt Magyarország vette fel és ausztriai bankoknak kellet a vállalatoknak visszafizetni, de igen kedvező kamatozású hitel volt. Ekkor nyitott meg Buda Penta Hotel franchise szerződéssel, ma Mercure Buda, az Atrium Hyatt Hotel franchise szerződéssel, o osztott Malév Pannonia tulajdonjoggal és o Pannonia Hotels üzemeltetéssel, o Hyatt Corporation névhazsnálati szerződéssel o Szálloda ma Sofitel Budapest 15 nevet viseli. a Novotel Congress, Kongresszusi központ, a Forum Hotel, mai Intercontinental, a Ferihegyi repülőtér II. és több határátkelő például Hegyeshalom. Kiemelkedő színvonalas és nagyléptékű fejlődési pontja volt ez a hazai turizmusnak és különösen a szállodaiparnak. Jól sikerült program volt nagymértékben hozzájárult a nemzeti turizmus fejlődéséhez és nemzetközi elismeréséhez. A megépült budapesti szállodák átlagos szobaszáma háromszáz volt. A magas szobaszám és a kínálat hirtelen növekedése arra inspirálta a szakembereket a szállodaüzemelő vállalatoknál (HungarHotels, Pannonia Hotels, Danubius Hotels), hogy a kereslet felkeltése és biztosítása érdekében nemzetközi szállodaláncokkal kössenek névhasználati szerződéseket. Az Intercontinental szálloda volt az első (1969) amely nem hazai nevet viselt, de a globalizáció első érezhető megjelenése a szállodapiacon, ez a korszak Franchise korszak. Ekkor kerültek a következő márkanevek hazánkba névhasználati szerződéssel, Hyatt, Novotel, Penta, Forum és a Ramada. Az állami döntések értelmében már három meghatározó szállodavállalat van jelen a hazai piacon a HungarHotels, a Pannonia és a Danubius. A nemzetközi szállodaláncok a névhasználati szerződés keretein belül nem csak a hazai, hanem a nemzetközi elismertséget biztosították. A szállodák állami tulajdonban voltak és a szállodákban hazai szakemberek voltak a vezetők és munkatársak. Magyar tulajdon és hazai vezetés, nemzetközi szállodaláncok névhasználati szerződéseivel. Akkoriban még nem volt internet és foglalási rendszer. A névhasználatnak a brosúrákban való megjelenés volt az alapja. A nyomtatott brosúrák, a szállodaláncok információs könyvei a szállodalánc a világ összes szállodájának az összes szobájába behelyezésre került. A nemzetközi láncok és csoportok már akkor rendelkeztek értékesítési szervezetekkel és telefonos foglalási irodákkal. Ezeket az előnyöket tudták az új 350 szobás szállodák kihasználni. Budapest három hónap alatt nyitott négy új szállodát szálloda szobával. Szerencsére a nyitások június augusztus hónapokban voltak, így a kereslet kedvezően alakult Azóta már volt Sofitel Budapest Dorottya, majd Sofitel Budapest Chain Bridge 16 A szerző is akkor dolgozott először nagy névhasználati szerződést használó osztrák hitelből épült nyitó szállodában. Dr. Juhász László PhD. 18

19 1988 Társasági Tőrvény 17 A következő nagy változás az 1988-ban megalkotott Társasági Tőrvény hatására indult el. Ez a tőrvény többszöri módosításokkal, de ma is rendezi a társasági formák kötelezettségeit és a tulajdonosi döntések szabályait. A hazai szállodavállalatok állami tulajdonban lévő szállodákat üzemeltettek. Az üzemeltetés gazdaságos volt, de a beruházásokat mindig, mint ma is a tulajdonos dönti el, akkor a tulajdonos az állam volt. Az államnak a bevételek és kiadások mérlegében a turizmus és szállodaipar javította a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát, de nem jutott visszacsatolt tőke szállodai beruházásokra és egyáltalán a technikai szinten tartásra, eszközpótlásra sem. A szállodák és így a szállodavállalatok által megtermelt eredmény az állami költségvetésbe került befizetésre, illetve a kamatok törlesztésére használták fel. Ahogy ma sem dönthet egy szállodacsoporton belül az adott szálloda az általa megtermelt eredmény felhasználásáról, akkor sem dönthetett. 18 A szállodavállalatok a tőkehiány áthidalására és főleg a nemzetközi turizmusba való bekapcsolódás érdekében a működő tőke bevonását próbálták végrehajtani vegyes társaságok alapításával. Ne feledjük az utolsó hullámban épült, új szállodák már hatévesek meghatározó felújítások nélkül, nem beszélve a régebbi akkor már 18 éves szocreál egységekről és 23 éves balatoni szállodákról valamint a százéves egyéb vidéki és budapesti szállodákról. A tőkebevonás első üteme nem sikerült, mert akkora vált egyértelművé, hogy a szocialista szállodavállalat nem tulajdonosa csak használója a tulajdonjognak és üzemeltetője a szállodáknak és éttermeknek Privatizáció A tulajdonjog rendezését a privatizáció oldotta meg, amikor minden szállodavállalat részvénytársasága alakult, úgy hogy a tulajdonosok az állam, az önkormányzatok és a dolgozók lettek. Az állam volt a többségi tulajdonos, az önkormányzatok a földterület értékének megfelelő részarányban kisebbségi tulajdonosok és a munkatársak dolgozói részvények jegyzésére voltak jogosultak, így szintén kisebbségi tulajdonosai lehetek a szállodacsoport vállalatnak. Ekkor kellett értékelni az eszközöket, beleértve a földterületeket. A földterületeknek állami tulajdona miatt nem volt értéke, nem is szerepelt a mérlegben. A felértékelt részvénytársaságokat már lehetet privatizálni. Az eszközök átértékelését nemzetközi könyvvizsgálók végezték el. A hazai Számviteli Tőrvény csak 1992-ben felet meg a nemzetközi elvárásoknak. Így a mérlegek auditja egyik rendszerből a másikba való átültetését is jelentette. A privatizációs idő alatt a szállodaláncok portfoliója nagyon letisztult a kisebb vidéki szállodákat hazai kis befeketedőknek adta el a Magyar Állam nevében az Állami Vagyonügynökség. A vállalatok éttermeit az Első Privatizációs Tőrvény szerint értékesítették, az akkori bérlőknek és szabadkasszás üzletvezetőknek elővásárlási joguk volt. Privatizációs hitel, Kárpótlási Jegy felhasználható volt a vásárlásnál. A hazai privatizáció eszköztárának része volt a Vezetői kivásárlás, a Dolgozói részvény, a Dolgozói kivásárlás, Tőzsdei bevezetés, részvények akvizíciója szakmai és vagy pénzügyi befektetőknek. 17 Az 1988 évi GT helyett nappal a PTk szabályozza a társaságot működését. 18 A szerző első diplomamunkája, Közgazdasági szabályzók gazdálkodási hatásai szállodaipari vállalatnál oldal, KVIF Szakdolgozat, Budapest Dr. Juhász László PhD. 19

20 Danubius Hotels részvényei a budapesti részvénytőzsdén kerültek bevezetésre és később a részvényeken keresztül privatizálásra, pénzügyi befektető vásárolta meg a többségi tulajdont. HungarHotels részvényeit egy pénzügyi csoport vásárolta meg évekkel később. Később a HungarHotels pénzügyi befektetője a Danubius részvényeit is felvásárolta és a két céget összevonta. Pannonia Hotels a részvényeinek 51%-át az Accor Hospitality 19 szállodacsoport vette meg. Egy szocialista vállalatból alakítottunk valódi részvényeket kibocsátó részvénytársaságot, vagyonértékeléssel, mérleg auditálással, jogi átvilágítással. 20 A kibocsátott, kinyomtatott részvények egy része a dolgozók tulajdonába került kedvezményesen, egy másik része az önkormányzatok tulajdona lett. A fennmaradó többségi részvény a magyar állam tulajdona volt és ezek a részvények kerültek eladásra az Accor Hotels Group részére. A szerződés aláírása és a részvények átadása november 30. volt tól kiteljesül az éttermek, a szállodák és a szállodavállalatok privatizálása. Az állami tulajdonú szállodák és vállalatok hazai és külföldi tulajdonosoknak való értékesítése és fokozatosan átállt a hazai szállodaipar újra az organikus fejlődés szakaszába. Supply and demand development Hungary Hotestars é ,0 0,0 250,0 2,0 4,6 Social to 6,2 5,6 public 8,1 9,8 200,0 14,8 17,1 é ,7 22,3 Austrian 22,9 Hunting program 44,4 World 150,0 25,7Exhibition 52, ,8 54,0 52,2 69, y Motel 60,8 79,2 100,0 program 65,5 81,3 63,0 76, ,4 75,0 50,0 65,7 84, y 67,3 87, ,3 87,4 0,0 73,5 94,4 é 1960 é , y 105, y 1980 y 1985 y 1990 y 1995 y 2000 y 2005 y 2010 y 2015 y Dr. Juhász László PhD Demand market 30 years Supply market? years 5. Dia. Kereslet és kínálat alakulása Magyarországon Szerző szerkesztése KSH adatok felhasználásával. A mellékelt dia szemlélteti az 1960 és 1990 években a keresleti piac szakaszait és a kínálati piac kialakulását. A rendszerváltás utáni években a szociális-turizmus szálláshelyei (vállalati és szakszervezeti üdülők) kereskedelmi szálláshely létesítmények lettek. Nyitottak a zárt-szálláshelyek a kereskedelmi kategóriába és kialakult a kínálati piac. A 19 Accor Hospitality Group, Európa legnagyobb és a világ negyedik legnagyobb turisztikai csoportja. 20 A szerző abban az időben privatizációs manager beosztásban dolgozott az egyik szállodavállalatnál. Dr. Juhász László PhD. 20