Budapesti Gazdasági Főiskola. Külkereskedelmi Főiskolai Kar. Nemzetközi Gazdálkodás Szak

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szak Levelező Tagozat Külgazdasági Vállalkozás Szakirány AZ ÜZEMANYAGKÁRTYA ÜZLETÁG KOCKÁZATELEMZÉSE A DKV Euroservice GmbH + Co. KG tevékenységének bemutatása Készítette: Kóródy Sándor Budapest,

2 Tartalomjegyzék Bevezetés...3 I. A DKV mint vállalat és szolgáltatásainak bemutatása...5 I.1. Az ügyvitel menete...8 II. A DKV kockázatai (a Porter-modell szerint)...9 II. 1. (B) Iparági verseny, vállalat versenytársai...10 II. 2. (A) Potenciális belépők, új piaci szereplők...17 II. 3. (C) Helyettesítő termékek...18 II. 4. (D) Szállítók kockázatai...19 II. 5. (E) Vevők kockázatai...20 III. Az ügyfelek kockázatai a DKV irányába...20 III.1. A DKV ügyfelek fizetőképességének leggyakoribb okai...21 III.2. Az üzemanyagkártya használat kockázainak számbavétele...23 III A pénzügyi kockázatok jellemzése...23 III Az üzleti kockázatok jellemzése...27 III Makrogazdasági szintű kockázatok...28 III A közúti fuvarozás makrogazdasági jellemzői...29 III A válság...31 III A válság hatásai a közúti fuvarozásra...32 III Az árfolyam és az üzemanyagár kockázatai...36 III Politikai kockázatok...37 III Ágazati szintű kockázatok...41 III A közúti árufuvarozáshoz kapcsolódó költségek...47 III Vállalati szintű kockázatok...48 IV. A biztosítékok bemutatása elemzése...50 IV. 1. Önerőből megteremtett fedezetek...51 IV. 2. Banki, biztosítói forrásból megteremtett fedezetek...52 IV. 3. Javaslatok további pénzügyi fedezetekre...55 Összefoglalás

3 Bevezetés Ez a szakdolgozat abból a célból készült, hogy az üzemanyagkártya üzletágban érdekelt közúti személy- és teherfuvarozó vállalkozások tevékenysége által generált kockázatokat a DKV Euroservice Magyarországi Képviselete működésén keresztül részletesen bemutassa. A tanulmány annak a kérdésnek is utána kíván járni, hogy a vállalat jelenlegi biztosítékrendszere megfelel-e a aktuális világgazdasági helyzet kihívásainak. Végezetül javaslatot tesz arra, hogy a már rendelkezésre álló pénzügyi fedezetek mellett milyen egyéb lehetőségek léteznek a kockázatok kordában tartására. Az első fejezetben a DKV Euroservice Magyarországi Képviselete által végzett tevékenység jogszabályi háttere kerül megvilágításra, ismerteti a németországi székhellyel rendelkező szolgáltató anyavállalat, a DKV Euroservice GmbH + Co. KG) szolgáltatásait, jellemzi kapcsolatát a külföldi leányvállalatokkal, majd betekintést nyújt az ügyvitel menetébe. A konkrét célpiac illetve a szolgáltatás bemutatása után a tanulmány második fejezete rátér a kockázatelemzésre, mint fő témakörre. Ezen belül elsőként a Porter modell segítségével elemzi a DKV Euroservice Magyarországi Képviseletének kockázatait. Rámutat az üzemanyagkártya üzletágban tapasztalható versenyhelyzetre, mind a belföldi, mind a külföldi piacot figyelembe véve. Említést tesz a kereskedelmi láncolat megelőző (beszállítók), valamint soron következő (vevők) tagjának kockázatairól. Ezt követően kulcsfontosságú szerepet kapnak az ügyfelek által a DKV irányába hordozott kockázatok. Külön alfejezet foglalkozik a pénzügyi kockázatokkal, így különösen az ügyfelek nem szerződésszerű teljesítésének okaival, valamint a hitelbiztosító és hitelminősítő szerepével. Elemzésre kerülnek az üzleti kockázatok is: elsőként a makrogazdasági, majd az ágazati, végül pedig a vállalati szintű kockázatokról. Makrogazdasági kockázatok között fontos szerep jut a válság a közúti fuvarozásra, azaz az üzemanyagkártya ágazatra gyakorolt hatásainak. A szerző külön-külön elemzi a válság miatt alapjaiban megváltozott általános gazdasági, illetve a politikai körülményeket, illetve ezek kockázatait a közúti árufuvarozás szempontjából.. A záró fejezetben a pénzügyi fedezetként szolgáló eszközök elemzésére kerül sor. A DKV ezek segítségével igyekszik az előzőekben felmért kockázatokat lefedezni, áthárítani, diverzifikálni. Valamennyi instrumentum nagyító alá kerül, bemutatja azoknak az ügyfél 3

4 valamint a DKV szempontjából előnyös illetve hátrányos tulajdonságait. A tanulmány végén aztán a szerző felsorol néhány eszközt, amelyek segítéségével még hatékonyabbá lehetne tenni a kockázatok elleni fellépést. A javaslatok, ötletek egy része már a vezetőség, illetve az illetékes döntéshozók gondolatai között is szerepelnek, ezekben az esetekben az adoptálási folyamat aktuális állásától és a visszajelzésektől függően jelenleg finomhangolás, tökéletesítés zajlik. Remélem, erőfeszítéseim nem voltak hiábavalóak, és a vizsgált konstrukciók későbbi alkalmazása során a DKV illetve ügyfeleink profitálhatnak. A szakdolgozathoz alapötletéül tulajdonképpen azon negatív következmények szolgáltak, amelyekkel a pénzügyi és gazdasági válság miatt a DKV ügyfeleknek szembesülniük kellett. A szerző munkaidejének ugyanis egyre jelentősebb részét teszi ki az ügyfelek kockázatainak kezelése. A kockázatelemzés, a finanszírozási lehetőségek számbavétele a napi operatív munkavégzés során kétféle dimenzióban jelentkezik: egyrészt a már meglévő ügyfelekkel kapcsolatban, másrészt pedig az újabb ügyfelek szerzése, azaz az értékesítés tekintetében. A szakdolgozat elkészítése során legnagyobb mértékben az elmúlt 2 és fél év során szerzett személyes munkahelyi tapasztalataimra tudok támaszkodni. Munkaköröm megnevezése telefonos ügyféltanácsadó (telefonischer Kundenberater), viszont feladataim egészen sokrétűek: a tanácsadás mellett jelen van az értékesítés, valamint ügyfeleink napi problémáinak megoldása, ügyeik intézése. A megszámlálhatatlan mennyiségű telefonos egyeztetés és egyezkedés, az értékesítési illetve a pénzügyi osztály közötti egyensúlyozás komoly mérlegelési illetve kompromisszum-készséget igényel. Ügyintézőként betekintést nyerhetettem az ügyfelek napi ügyes-bajos problémáiba, a cég túlélésért folytatott ádáz harcukba. A pozícióm jellegéből adódóan síkra kell szállnom ügyfeleink érdekében is, de elsődleges feladatom a DKV érdekeinek és céljainak szem előtt tartása, képviselete. Számtalan esetben kényszerültem olyan lépéseket tenni, illetve olyan döntéseket hozni, amelyekkel nem feltétlenül értek egyet. Ez a munkakör egy tökéletes személyiség-fejlesztő tréning, olyan tulajdonságok fejlesztésére nyílt lehetőség, mint a kommunikációs-képesség, empátia-készség illetve konfliktuskezelés. Munkahelyemnek az emberi motívumon felüli jelentős horderejű hozadéka, hogy itt sikerrel tudom kamatoztatni a BGF-Külkeren elsajátított gazdasági ismereteimet. 4

5 I. A DKV, mint vállalat és szolgáltatásainak bemutatása A DKV Euroservice GmbH és Co.KG nevű vállalat 1934-ben alakult meg Németországban, düsseldorfi székhellyel, idén ünnepli fennállásának 75 éves jubileumát. A DKV többségi tulajdonosa egy Jan Fischer nevű magánszemély, kisebbségi tulajdonos pedig egy Gothaer Versicherung nevű biztosító. A vállalkozás a 2008-as évben 4,6 milliárd EUR forgalmat generált. Kezdetekben csak Németországban működött, majd az évtizedek során folyamatosan bővült, ma már 13 országban rendelkezik kirendeltséggel, képviselettel, amelyeken keresztül Európa több, mint 40 országában nyújtanak közúti személy- és teherszállító vállalkozások számára szolgáltatásokat. Európa-szerte 560 munkavállaló dolgozik a DKV sikeréért. A DKV Magyarországi Képviselete 1992 óta működik, központi irodája Budapesten található. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi kereskedelmi képviseleteiről az évi CXXXII. Törvény rendelkezik, amely az I. fejezet 2. c. pontjában szabályozza a kereskedelmi képviselet tevékenységét: a külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely a külföldi vállalkozás nevében és javára szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. 1 Ezek alapján a DKV Euroservice Magyarországi Képviseletének tevékenysége a következőkre korlátozódik: az üzemanyagés útdíj-költségek elszámolása valamint az ÁFA visszaigénylés céljából megkötendő szerződések előkészítése során közvetítőként jár el, illetve a német anyacég által elfogadott irányelvek betartásával és betartatásával az ügyfelekkel való napi kapcsolattartást végzi. A DKV Euroservice Magyarországi Képviselete nem rendelkezik jogi személyiséggel, nem köthet önállóan saját nevében szerződéseket, mindenről tájékoztatni kell a düsseldorfi központot és mindenhez az ő jóváhagyásukra van szükség. Képviseletként viszont nincs mérlegkészítési, s ezáltal adózási kötelezettség. A fenti törvény 27. -ának 1.c., 2. és 4. pontjai előírják, hogy a kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás számára tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végez 2, megkötheti a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket 3 (pl. irodabérlés, gépjárműlízing stb.) illetve ügyvédi, külföldi tanácsadói tevékenységet nem folytathat 4. 1 Az évi törvény a kereskedelmi képviseletről 2 Az évi törvény a kereskedelmi képviseletről 3 Az évi törvény a kereskedelmi képviseletről 4 Az évi törvény a kereskedelmi képviseletről 5

6 A DKV Euroservice Magyarországi Képviselete leányvállalatként szintén nem jogosult üzemanyagkártya valamint számlák kibocsátására. Mindkét tevékenység az anyacégen keresztül zajlik. A számlák kiegyenlítésének pénzneme a Képviselet megalakulásától, 1992-től kedzve egészen január 1-ig német márkában (DEM) történt. Majd életbe lépett életbe a évi XCIII. törvény a devizakorlátozások megszüntetéséről. Ezen törvény alapján a Képviselet külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei szabadon végezhetőek. 5 Ez a DKV ügyfelek minmdennapi életében úgy jelent meg, hogy a törvény hatályba lépésétől kezdve a szabadon megválaszthatták fizetési pénznemüket. Ekkor nyílt lehetőség első alkalommal a forintban történő fizetésre. Mivel a közös európai fizetőeszköz január elsejétől jelent meg a készpénzforgalomban és a közúti fuvarozó vállalatok célországai között számos olyan ország volt, ahol EUR-lett a hivatalos pénznem, így EUR-ban is lehetőség volt a számlák kiegyenlítésére. A DKV szolgáltatási spektruma alapvetően 3 alappilléren nyugszik: tankolás, útdíj-fizetés és ÁFA visszaigénylés. Tankolás: A DKV-t szülőatyjai azzal a céllal hívták életre, hogy az áru- és teherszállító vállalkozások számára készpénzkímélő módon tankolási lehetőséget biztosítsanak. A szolgáltatást aztán az idők folyamán kiterjesztették a személyszállítással foglalkozó személyszállítással foglalkozó cégekre, majd a személygépjárművekre is. A DKV saját maga állít elő üzemanyagkártyát, amely az elmúlt 4 évben (2005, 2006, 2007, 2008) Németországban elnyerte az Év Üzemanyagkártyája megtisztelő címet. Természetesen kezdetekkor még nem üzemanyagkártyával zajlott a fizetés, a tranzakciókat papír alapon bonyolították. A 70-es években jelent meg az első kártya, majd a tudomány és technika fejlődésével lépésről-lépésre nyerte el a mágnes csíkkal ellátott, négyjegyű PIN-kódot igénylő üzemanyagkártya a mai formáját. Manapság már 40 ország 30 olajtársaságának több, mint töltőállomásán található meg a DKV logója, azaz ennyi helyen van lehetőség a DKV-kártyával való készpénzmentes tankolásra. A DKV tehát ennek segítségével márkákon átívelő, Európa teljes területét lefedő kúthálózattal áll ügyfelei rendelkezésére. 5 A 2001.évi XCIII. törvény 6

7 Érdemes tűnik hangsúlyozni, hogy bármennyi országban is vesz a tehergépjármű magához üzemanyagot, valamennyi tranzakció egy számlában kerül összesítésre. Útdíj-fizetés: Számos európai ország kormánya döntött úgy, hogy autópálya-hálózatuk kiépítésének költségeit visszaterhelik azokra, akik azokat igénybe veszik. A különböző országok autópálya-működtető társaságai kidolgoztak egy tarifarendszert, amely alapján a gépjárműveket kategóriákba sorolva meghatározták a fizetendő útdíj összegét. Ez elsősorban a nemzetközi fuvarozással foglalkozó ügyfeleket érinti negatívan, hiszen amellett, hogy célállomásaik elérése érdekében több országon is keresztül hajtva jelentős költségnövekedésük keletkezett, valamennyi országban be kellett szerezni a speciális útdíjfizető eszközöket. A DKV ezen a téren is megoldást nyújt ügyfeleinek. Több, mint 20 országban használatos útdíj-fizető kártya és készülék regisztrációjában segít ügyfeleinek, s a tankoláshoz hasonlóan - az összes tranzakciót egy számlában összesíti. ÁFA visszatérítés: A tankolásokra és útdíjakra - itt kivétel Németország, Csehország és Svájc, hiszen ezekben az országokban az útdíj ÁFA mentes - valamennyi országban ÁFA-t számítanak fel, amit azonban az adóhivataloktól vissza lehet igényelni. Természetesen az nagyon bonyolult és időigényes folyamat lenne, ha egy vállalkozásnak saját magához kellene a visszaigényléshez szükséges eljárásokat lebonyolítani. A DKV az ügyfelei által generált számlák ÁFA tartalmának visszatérítésére kétféle módszert kínál. Az egyik az ún. normál eljárás, amely során egy ország adóhivatalához benyújtott eredeti számlák hozzáadott-adó értékének jóváírása az adott hivatal visszatérítési idején múlik, ami benyújtás után akár egy év is lehet. A másik módszer az ún. nettó számlázás, amely során a DKV az aktuális számlában generált tranzakciók ÁFA tartalmát egy előre meghatározott ország-specifikus százalékos jutalék fejében azonnal levonja. Ezzel csökken a számla végösszege, amely a vállalkozások likviditását nagy mértékben elősegíti. A nettó számlázás során a DKV meghitelezi a vállalkozásokat, ám a megigényelt összegeket csak az adóhivatalok visszatérítési idejének letelte után kapja vissza. Ezen átmeneti időszak finanszírozása tőkeigényes. A nettó számlást, mint szolgáltatást a piacon kizárólag csak a DKV nyújtja, a többi versenytárs legkevesebb 10 nappal, vagy két héttel a számla kézhezvétele után térít vissza. 7

8 A fenti három alapszolgáltatáson kívül a DKV 24 órás ingyenes segélyhívó-szolgálatot működtet, amely segítségével a nem kalkulált, de készpénzigényes költségeket is fedezni lehet, pl.: javítás, szerviz-költség, vontatás, autómentés, büntetés. További szolgáltatások még a DKV kártyával: komp-, híd- és alagútdíj-fizetés, vámkezelés a határon, kombinált fuvarozás, tehergépjármű bérlés, veszélyes áruk közúton való kísérete. I. 1. Az ügyvitel menete A DKV kártya után érdeklődő közúti fuvarozó vállalkozások túlnyomó többsége telefonon érdeklődik, ritkábban személyesen történik a megkeresés. Első lépésként valamennyi érdeklődőnek egy kártyaigénylő nyomtatvány kell kitöltenie, majd azt a szükséges céges dokumentumok (cégkivonat, aláírási címpéldány, társasági szerződés) valamint pénzügyi információk (egyéni vállalkozók esetében adóbevallás, társas vállalkozások esetében mérleg, éves beszámoló) kíséretében visszaküldenie. Ezt követően a vállalkozás pénzügyi helyzetének felmérésére kerül sor, annak érdekében, hogy a szükséges pénzügyi hátteret megteremtsék. A már rendelkezésre álló pénzügyi információk alapján egyrészt egy biztosító vizsgálja be a céget, azzal a céllal, hogy egy áruhitel-biztosítás keretén belül felhasználható keretet nyújtson. Ezzel a biztosító, bizonyos forgalomarányos díj ellenében, átvállalja a DKV-tól az ügyfélspecifikus kockázatokat, azaz az ügyfélnek a DKV irányába történő, nem szerződésszerű teljesítése esetén a tartozásokat kiegyenlíti. A DKV a biztosítón kívül kapcsolatban áll egy hitelminősítő céggel, amely szintén a bemutaott pénzügyi információk alapján megvizsgálja a jelölt hitelképességét, majd egy bizonyos hitelképességi értéket megállapít. A biztosító és a hitelminősítő döntését figyelembe véve aztán a DKV eldönti, hogy elegendő-e a biztosító által nyújtott fedezet, esetleg szükség van-e még további biztosítékokra (lásd 4. fejezet). Amennyiben a pénzügyi háttér rendelkezésre áll, és a kártyaszerződést mindkét fél aláírta - DKV és az ügyfél - úgy létrejön a vállalkozás ügyfél-státusza. A DKV Magyarországi Képviselete jelenleg 910 ügyfélnek nyújt szolgáltatást. Az ügyfelek osztályozására 5 kategória lett felállítva. Az első csoportba az ún. Key Account, azaz az 5 legnagyobb forgalmat generáló ügyfelek tartoznak. Ezeknek az ügyfeleknek külön nincs ügyintézőjük, a menedzsment intézi és látja el a szükséges teendőket. A következő szegmens a budapesti valamint a nyugat-magyarországi (Duna 8

9 vonalától nyugatra) székhellyel rendelkező és havi minimum EUR feletti forgalmat generáló ügyfeleket foglalja magába. Ugyanez a szegmentálás létezik a Kelet Magyarországra is. A kis ügyfelek kategóriába sorolandók a EUR alatti számlákat produkáló ügyfelek földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Végül pedig külön csoportként kezeltetnek az ún. ügynökségek : MOL, Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és Volán. A konstrukció lényege, hogy ezen vállalkozások nem közvetlenül a DKV-val kötnek szerződést, hanem az említett szervezetekkel. A DKV itt csak kártyát bocsát a vállalkozások rendelkezésére, az ügyfelek beszervezése, bevizsgálása valamint a pénzügyi folyamatok nyomon követés már az ügynökségek dolga. A forgalmat a DKV könyvelheti el, az ügynökségek egy előre megállapított százalékos összegben részesülnek. A DKV ügyfeleknek havonta két számlát kell kiegyenlíteniük (lásd 3. fejezet), a fizetés pénzneme kívánság szerint lehet Forint vagy Euro. A forintban fizető, de EUR-ban szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek esetében az átváltás a számla készítésének napján a német jegybank aktuális EUR-HUF középárfolyama alapján történik. A kártyaszerződésben foglaltak alapján a DKV Magyarországi Képviseletének lehetősége van arra, hogy saját döntés alapján megszüntesse az ügyfél-státuszt, azaz nem szerződésszerű teljesítés (amely késedelmes fizetést esetleg kártyával való visszaélést jelent) esetén letiltsa az ügyfelet. Ennek során az ügyfél valamennyi üzemanyagkártyája és útdíj-fizető készüléke használatra alkalmatlanná válik. Tiltás után valamennyi eredeti dokumentum a düsseldorfi anyacéghez kerül, majd onnan egy magyarországi ügyvédi irodához (lásd a törvény pontja). A kiegyenlítetlen számlákkal keletkezett kinnlevőséget már ezen ügyvédi iroda közbenjárásával végzi a DKV. II. A DKV kockázatai A DKV versenyképességének és az ebből eredő kockázatainak felmérése a Porter modell segítségével végezhető el. A modell struktúrája a következőképpen néz ki: 9

10 A Potenciális belépők E Beszállítók alkupozíciója B Iparági verseny A vállalat versenytársai D Vevők alkupozíciója C Helyettesítő termékek II. 1. Iparági verseny, a vállalat versenytársai (B) Elsőként a modell központjában álló területet, tehát az üzemanyagkártya-üzletág piaci szereplői közötti versenyt, illetve a már létező versenytársak tevékenységét elemzi. Ezen belül továbbá azt kell még megállapítani, hogy mekkora a DKV részesedése egy adott részterületen belül illetve ennek alapján milyen politika (árdiktáló, árelfogadó) folytatható. Végezetül fel kell tárni a DKV-kártya előnyeit és hátrányait a többi versenytárshoz viszonyítva. Mindhárom ismérv egyszerre kerül megvizsgálásra a DKV Euroservice Magyarországi Képviseletének szemszögéből külön a belföldi, külön pedig a külföldi piacra kivetítve. Az vizsgálat során különös figyelmet kap a MOL, amelynek szerepe a belföldi és külföldi piaci helyzetet tekintve jelentősen eltérő, s ezzel érdemben befolásolja a DKV pozícióját. Az elemzés előtt azonban mindenképpen le kell szögezni, hogy a piaci részesedés tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő statisztikai adatok. Az olajtársaságok (MOL, Shell, Agip, OMV) és a kártyaszolgáltatók (Eurowag, UTA) nem hozzák nyilvánosságra az értékesítési adatokat, mindenki a saját körein belül, bizalmas információként kezelve készíti el a forgalomra vonatkozó statisztikákat. Továbbá azt sem lehet tudni, hogy melyik befektetői csoport áll egy-egy olajtársaság mögött, illetve, hogy milyen célkitűzései vannak a menedzsmentnek, azaz milyen stratégiát követnek.. Így aztán 10

11 csak a saját számadatokból, az ügyfelek visszajelzéseiből valamint a több éves tapasztalatból lehet kiindulni. Belföld: A DKV-kártyát Magyarországon a teljes MOL-hálózaton belül elfogadják tankolás és autópálya-matrica vásárlása céljából. További partner még az OMV és az AGIP is, ám ezen kutak nem terjesztették ki a DKV-kártya elfogadását teljes hálózatukra. Így összesen jelenleg Magyaroszágon 532 kúton van arra lehetőség, hogy a tankolást DKVüzemanyagkártyával végezzék. Az ügyfelek a 2008-as éves számok alapján az összforgalom 10%-át generálták az ország határain belül. Ezt az értéket konkrét litermennyiségre átszámítva kijelenthető, hogy a DKV részesedése a hazai üzemanyagkártya piacon relatíve alacsony. Az okok megválaszolása előtt érdemes felhívni a figyelmet egy fontos különbségre a hazai üzemanyagkártya szolgáltatók tekintetében. Különbséget kell tenni azon szolgáltatók (MOL, Shell, OMV, AGIP) között, akik saját töltőállomás-hálózattal és üzemanyagkártyán kívűl más üzletággal (kőolaj finomítás, beszerzés és szállítás, kenőanyagok, földgázkereskedelem) is rendelkeznek - a Shell-nek hazánkban és a régióban nincs saját finomítója, így az üzemanyagot ők is a MOL-tól vásárolják, - illetve azok között, amely cégeknek csak a kártyakibocsátás az egyetlen tevékenysége. A DKV kizárólag csak kártyaszolgáltató, nem olajtársaság, így nincs is saját kúthálózata. A több üzletágat működtető vállalatok egyik üzletágból származó nyereségüket arra használhatják, hogy egy másik üzletág veszteségeit kiegyenlítsék, illetve a kisebb nyereséget konpenzálják (veszteségallokáció). Ez az üzemanyagkártyák esetében azt jelenti, hogy a DKV egy-egy olajtársasággal a kútoszlopokon szereplő árnál olcsóbban, akár több forinttal is alacsonyabban üzemanyagárban állapodik meg, azaz szerződésben rögzített kedvezményt kaphat. Ezt nevezik listaárnak. Mindhárom (MOL, Shell, OMV) olajtársaság igyekszik megcélozni az egyedi személygépjárműveken túl a nagy felhasználókat, azaz a személy- és kisteher gépjármű illetve vállalati flottákat (kormányzati géppark, Mentők, Rendőrség, VPOP, Posta, élelmiszer-láncok flottái, kiterjedt értékesítési hálózattal rendelkező nagyvállalatok stb.) valamint a fuvarozó és személyszállítással foglalokozó vállalkozásokat. A kúton olvasható árnál akár több forinttal is kedvezményesebb literárból képződött bevételkiesést aztán visszanyerik a jelentős forgalomnövekedés által generált plusz felhasznált mennyiségből. 11

12 A fuvarozó érdekvédelmi szervezeteknek is vannak egyedi megállapodásaik ezen olajtársaságokkal. Az Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) a MOL-lal, míg a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT Hungary) a Shell-lel egyezett meg tagjai számára kedvezményes üzemanyag-vásárlás céljából. Az ilyen megállapodásokkal a két olajtársaság maga számára plusz forgalmat generál, illetve további vevőket csábít magához. Számos vállalat (BKV) illetve fuvarozó cég rendelkezik saját telephelyi kúttal, ahová szintén a MOL szállítja az üzemanyagot tartálykocsikban, természetesen a kútárnál több forinttal kedvezőbb áron. A MOL kibocsátja még az ún. MOL Aranykártya nevű tankoló-kártyáját, amely segítségével szintén bizonyos kedvezménnyel lehetséges az üzemanyag-felvétel. Összegzésként levonható a következtetés: mivel a DKV nem rendelkezik saját kúthálózattal, így nem tud kínálni olyan csábító kedvezményeket, amivel a nagyobb gépjárműparkkal, flottával rendelkező vállalkozások figyelmét felkelthetné. A DKV és a MOL között fennáll egy speciális megállapodás. Eszerint a direkt, azaz közvetlenül a DKV-val kötött ügyfélszerződésen kívül létezik egy speciális DKV-MOL ügyfél-státusz, valamint az erre a célra kifejlesztett, testre szabott üzemanyagkártya is. Az immár három szereplőssé vált megállapodásból mindenki profitál. Mivel a MOL hagyományosan csak a kelet-közép-európai országokban (Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Románia, Szerbia) rendelkezik külföldi kúthálózattal, míg Nyugat-Európában (13 ausztriai kutat leszámítva) sehol nem képviselteti magát, ezért az egyszerre belföldön és külföldön is megbízásokat teljesítő ügyfél számára ez a kártya jelentette a megoldást. További előny még a DKV számára, hogy a hitelképesség felmérését valamint a fizetések nyomon követését egy bizonyos havi díj ellenében - a MOL végzi, így mind a kockázatkezelés és a kinnlevőség-menedzsment a partnernél koncentrálódik. Az online (interneten keresztüli) rendszer segítségével egy-egy tranzakciót azonnal tudnak hitelesíteni (jogosságát visszaigazolni), illetve az esetleges visszaélések vagy fizetési problémák felmerülése esetén a kártyát az egész MOL hálózatra kiterjedően egy gombnyomással letiltani (tankolásra alkalmatlanná tenni). Végeredményben kijelenthető, hogy a DKV és a MOL között kölcsönös együttműködés, partnerkapcsolat áll fenn. Mivel mindkét fél eltérő régióban rendelkezik erős pozíciókkal (Magyarországon a MOL egyértelműen piacvezető), így hiányosságaikat kölcsönösen kiegészítik. 12

13 A belföldi piacot vizsgálva a DKV és a Shell (még) versenytársnak számítanak. Ebből kifolyólag a magyarországi Shell kutak nem fogadják el a DKV kártyát. Jelenleg azonban a két vállalat között tárgyalások folynak az együttműködésről, azaz a kártyaelfogadás hazai Shell-kutakra való kiterjesztéséről. A megállapodás jelentősége a DKV szemszögéből természetesen nagyban függ attól, hogy mennyi kedvezményt sikerül literenként kicsikarni a partnerből (azaz mennyi lesz a listaár). A DKV aztán ezt tudja tovább adni az ügyfelek számára, ezzel is újabb forgalmat generálva magának. Stabil szereplője a belföldi piacnak az osztrák OMV, amely bár technikai okok miatt nem a teljes hálózatában szintén elfogadja a DKV kártyát. Elsősorban Magyarország nyugati részén rendelkezik töltőállomásainak nagyobb hányadával, mert schwechati finomítójából csak dunántúli és budapesti kútjait tudja gazdaságosan feltölteni üzemanyaggal. A keleti országrész töltőállomásait már a MOL százhalombattai finomítóján keresztül látja el. Bár ezen geopolitikai hátrány miatt az OMV nem tud a DKV kártyával való tankolásokhoz kedvezményeket biztosítani, a két vállalat közötti kapcsolatot konszolidáltnak mondható. A DKV másik hazai partnere az olaszországi érdekeltségű AGIP, amely a teljes ESSO hálózatot megvásárolta. Egy csökkentett létszámú hálózattal a két vállalat jelenleg is tehát egy kiegyensúlyozott partneri kapcsolatban áll, szélesebb körű együttműködésre azonban a geopolitikai hiányosságok miatt szintén nincs mód. A több üzletággal rendelkező olajtársaságok mellett a léteznek tehát kizárólag csak üzemanyagkártyát kínáló vállalatok. A DKV mellett ilyen a szintén német érdekeltségű UTA (Union Tank). Velük a belföldi forgalom tekitetében minimális a kapcsolat, amely tulajdonképpen csak a rossz bonitású, illetve a kinnlevőséget felhalmozó vállalkozásokról való kölcsönös információcserére korlátozódik. A DKV számára a belföldi piacon a kitörési pontot, s ezzel a nagyobb részesedést az O+ nevű töltőállomás-hálózat május 1-től a DKV rendszerébe való integrálása jelenti. Ez a vállakozás fogja össze Magyarországon az ún. fehér kutakat. Itt olyan töltőállomásokról van szó, amelyek egyik nagy olajtársaság tulajdonába sem tartoznak (bár az üzemanyagot a MOL-tól kapják), hanem az valamennyi kutat az O+ égisze alatt egy cég (általában Kft.) működteti franchise formájában. Jellmező az O+-ra (és az adja a valódi vonzalmát), hogy az üzemanyag ára akár 7-8 Ft-al is olcsóbb, mint bármelyik más 13

14 olajtársaságé. Ennek oka pedig, hogy ezen kutak kevésbé frekventált helyen vannak, nincs lehetőség a kúton shopban vásárolni illetve maga az állomás is kevésbé igényesen felépített. Méretük kisebb, azért kevesebb munkaerőt igényelnek, sok helyen automata kútfejek vannak, ezzel további költség takaríthatók meg. Az így zsebben maradt összeggel olcsóbban kínálják az üzemanyagot, amely a vállalkozások jelentős részénél komoly költségcsökkenést eredményezhet. A DKV pedig tulajdonképpen így tudja kompenzálni a csak kártyaszolgáltatói mivoltából eredő hátrányát, nevezetesen, hogy nem tud versenyképes árakkal a hazai piacon megjelenni. A német anyacég már több, mint egy éve intenzív tárgyalásokat folytat az orosz illetőségű Lukoil nevű olajtársasággal. A dolgok jelenlegi állása szerint 2009 negyedik negyedévétől kezdődően a magyarországi Lukoil kutakon is lehetőség lesz majd DKV kártyával tankolni. Jó esély van arra, hogy a DKV ügyfeleknek egy kedvezményes listaárat sikerül megállapítani, s ezzel a belföldi piacon való terjeszkedés irányába egy újabb jelentős lépést megtenni. A fent említett tényekből levonható a következtetés, miszerint a DKV kártya a hazai üzemanyagkártya-szegmensben elfoglalt helyét tekintve a versenytársakhoz képest tetemes lemaradással bír. Ezen pozíción a menedzsment mindenképpen változtatni kíván. Ez a gondolat vezérelte őket, amikor is megállapodtak meg a fent említett O+ nevű hálózattal a DKV kártya elfogadásáról. Ennek köszönhetően a DKV kedvezőbb árakat tud ügyfeleinek a belföldi tankolás tekintetében kínálni, s ezzel javíthat piaci pozícióján. Külföld: Korábban már volt szó róla, hogy a DKV összforgalmának mindössze 10%-át generálja Magyarországon. Ebből következik, hogy a DKV kártyát túlnyomó többségében külföldön (főleg Nyugat-Európában), azaz a nemzetközi fuvarokban érdekelt vállalkozások használják. A DKV Euroservice Magyarországi Képviseletének szempontjából kulcsfontosságú, hogy a németországi anyacég az egyes olajtársaságokkal milyen megállapodásokat kötött, azaz milyen kedvezményeket tud nyújtani a fuvarozó cégeknek. A tárgyalások eredményesen zárultak, hiszen amellett, hogy a DKV kártyát Európában több, mint 30 olajtársaság elfogadja, számos kúthálózattal (AGIP, BP, Shell, Total) egy a tankolt litermennyiséggel arányos, lépcsőzetes kedvezmény-rendszert sikerült létrehozni. 14

15 Továbbá más (AustroPetrol, Lomo) olajtársaságokkal pedig egy közös listaárat sikerült kialkudni, amely még jobban attraktívvá tette a DKV kártyát. A versenytársak külföldi piaci pozícióinak felmérését a belföldi pozíciók elemzéséhez hasonlóan - szintén az olajtársaság és kártyaszolgáltató illetve kizárólag kártyaszolgáltató megkülönböztetés alapján célszerű végezni. Mindenekelőtt azonban le kell szögezni egy fontos tényt: a DKV üzemanyagkártya többek között attól vált a fuvarozók szemében vonzóvá, hogy Európában több, mint kúton elfogadják. Ez azt jelenti, hogy míg egy EuroShell kártyát csak Shell töltőállomásokon lehet tankolás céljából igénybe venni, addig a DKV kártya egy Joker kártyaként is felfogható, azaz nem kötődik kizárólag egy hálózathoz, hanem több, mint 30 olajtársaságnál használható. Mindez lehetőséget nyújt a vállalkozásoknak, akik rendkívül árérzékenyek, illetve sofőrjeik révén ismerik az országok legolcsóbb kútjait, hogy mindig a legkedvezőbb áron tankoljanak. A DKV lényegében kiterjedt elfogadási-hálózatának köszönhetően felkínál a fuvarozóknak kutat, ők pedig eldöntik, hogy melyik töltőállomáson vesznek magukhoz üzemanyagot. Az olajtársaság és kártyaszolgáltató kategória vizsgálatát mindenképpen a MOL-lal kell kezdeni, ahol is rögtön egy éles ellentét figyelhető meg: ugyanis amilyen erős piaci pozíciót birtokol a MOL Magyarországon, olyan hiányos a hálózata külföldön. Bár az elmúlt évben több közép-kelet európai államban vásárolt meg olajtársaságokat (Szlovákia Slovnaft, Horvátország Ina), illetve telepített kutakat (Szlovénia, Szerbia, Románia), a magyar nemzetközi célállomással rendelkező fuvarozók számára kulcsfontosságú országokban (Németország, Olaszország, BeNeLux-államok) egyáltalán nincs jelen vagy pedig nem versenyképes (Ausztria). Az ügyfelek visszajelzése alapján a MOL azon dolgozik, hogy külföldi állomásain is ugyanazon kedvezményeket tudja nyújtani, mint belföldön. A DKV számára ez a veszély elsősorban a második legnagyobb forgalmat generáló ország, Szlovénia tekintetében jelentkezhet. A DKV Euroservice Magyarországi Képviselete számára a külföldi tankolások tekintetében a Shell a legnagyobb versenytárs. A nyugat-európai piacokon az üzemanyagkártya üzletágban elfoglalt stabil pozíciója két dologra vezethető vissza: egyrészt kiterjedt a hálózata, másrészt pedig a németországi és hollandiai finomítóiból gazdaságosan el tudja látni töltőállomásait üzemanyaggal, így lehetősége van kedvezményeket nyújtani. A hazai piaccal ellentétben a DKV és Shell külföldön 15

16 együttműködik, azaz a Shell kutakon elfogadják a DKV kártyát. Sőt abban is sikerült megegyezni, hogy külföldi Shell töltőállomásokon DKV kártyával igénybe vett tranzakciókra természetesen a már fent említett forgalom-arányos rendszer alapján kedvezmény adható. A két vállalat helyesen ismerte fel, miszerint érdemesebb inkább együttműködni, mint egy éles konkurencia-harc keretén belül egymásnak keresztbe tenni. A mindennapi munka során az tapasztalható, hogy a legtöbb DKV kártya után érdeklődő fuvarozó vállalkozás jelenleg EuroShell üzemanyagkártyával rendelkezik, viszont a kilépő, kiváló ügyfelek nagy része is a Shell-től kap - sok esetben a pénzügyi háttér megteremtésének sikertelensége miatt - kedvezőbb ajánlatot. Ebbe a kategóriába sorolandó még a Routex kártya is, amely 4 ország 4 olajtársaságának (AGIP Olaszország, BP Egyesült Királyság, OMV Ausztria, Statoil Norvégia) közös együttműködése alapján került a piacra. Valamennyi olajtársaság több országban is működtet kutakat, ennek köszönhetően Európában több, mint töltőállomáson lehet Routex kártyával tankolni. Ezen felül kevés információ áll a DKV rendelkezésére, az ügyfelek általában vagy nem ismerik a Routex kártyát, vagy azt kívánják felváltani DKV kártyára. Tapasztalatok szerint egyre erősebb versenytárssá válik az osztrák érdekeltségű M-Oil nevű cég. Üzemanyag, biodízel és fűtőanyag előállítás és értékesítés mellett az tankolókártya is részét képezi portfóliójának. Európa 15 országában működtetnek saját kúthálózatot. Bár kútjaik száma nagyságrendekkel kevesebb, mint a DKV-kártya elfogadó helyek száma, két okból is nagyon komoly kockázatot jelenthetnek. Egyrészről, mivel osztrák cégről van szó, a DKV Magyarországi Képviseletének szemszögéből az első számú szervízországban, Ausztriában jelentős pozíciókkal bír. Ezáltal fennáll a veszélye annak, hogy előbb-utóbb értékesítőik megkereshetik (erre volt már példa) és elcsábíthatják a DKV ügyfeleket. A másik rizikófaktor, hogy Ausztriában szintén elfogadják kártyájukat azon kulcsfontosságú kutaknál, ahol a DKV kártyával a legkedvezőbben lehet tankolni. Bár azt természetesen nem tudjuk, hogy milyen listaárat kínálnak ügyfeleiknek, a jövőben komolyan kell az M-Oil-lal, mint versenytárssal számolni. A kizárólag kártyaszolgáltató szegmensben a külföldi tankolások tekintetében az UTA nevű németországi érdekeltségű cég jelenik meg versenytársként saját üzemanyagkártyájával. A forgalomról, részesedésről természetesen nincs autentikus 16

17 információ, hiszen az ilyen adatokat bizalmasan kezelik ők is, viszont egy a honlapjukon április 1-i dátummal nyilvánosságra hozott közleményből kiindulva néhány dolgot le lehet szűrni. Az DKV kártyát Európában töltőállomáson fogadják el, az UTA kártyát helyen. Ezen a téren tehát jelentős nincs különbség a két vállalat között, azonban az UTA tankolásnál nyújtott kedvezményei a DKV számára nem ismertek. Az összehasonlítás azonban két másik, inkább mérvadó mérőszám alapján is elvégezhető. Jelenleg kb DKV kártyát használnak a személy- és teherfuvarozó cégek szerte Európában, az UTA-nál ez a szám Az ügyfelek száma DKV szinten , az UTA összesen jelenleg vállalkozást lát el Európában üzemanyagkártyával. A forgalomban lévő kártyaszám alapján tehát több, mint 3-szoros, az ügyfelek számának tekintetében több, mint 2-szeres a DKV előnye. Ezen mutatók Magyarországra lebontott konkrét számadatai az UTA részéről nem ismertek. A magyar közúti fuvarozó vállalatok számára külföldön nyújtott tankolási szolgáltatások terén a DKV üzemanyagkártya jelenleg erős piaci pozícióval rendelkezik. Ezt támasztja alá az a tényadat, miszerint a Magyarországi Képviselet éves forgalmának 90%-át az ügyfelek külföldön generálják. Ennek oka egyrészről a széles körű elfogadási hálózat, amelyben a vállalkozások mindig meg tudják találni a számukra árban leginkább költségkímélő töltőállomást. Másrészről pedig több országban sikerült az olajtársaságokkal forgalomarányos kedvezmények nyújtásáról megállapodni valamint jutányos listaárat kialkudni. II. 2. Potenciális belépők, új piaci szereplők (A) A Porter modell alapján az ágazatban meglévő versenyhelyzet bemutatása után szót kell ejteni a potenciális belépők, az új piaci szereplők megjelenésének lehetőségéről. A fenti elemzésből már kiderül, hogy a üzemanyagkártya-piac erősen telített, a szimplán csak kártyát kibocsátókon kívül valamennyi olajtársaságnak létezik saját kártyája is. A legtöbben (DKV, EuroShell, UTA, Rouetx, M-Oil) már full service szolgáltatással lépnek a piacra, azaz a tankoláson kívül útdíj fizetést és ÁFA-visszatérítést is biztosítanak valamint autómentés, javítás és non-stop segélyhívó-szolgálattal állnak ügyfeleik rendelkezésére. A kártya megválasztásánál a közúti fuvarozók számára a töltőállomások száma, a kínált kedvezmények mértéke valamint olcsó listaárak a perdöntőek. Ezek tekintetében már több évtizede létrejött, stabilan beágyazott struktúra alakult ki, egy új belépőnek szinte lehetetlen már újat mutatni, egy merőben más szolgáltatással előrukkolni. 17

18 A kedvezménynek és listaárak esetében már csak a saját nyereség lenyisszantásával lehet a többiek alá kínálni esetleg egy hosszabb fizetési határidőt megállapítani. Ez viszont egy különösen szilárd, bombabiztos pénzügyi alapot, stabil befektetői hátteret igényel, amit manapság főleg a válság kellős közepén kevesen tudnak felvállalni. Az üzemanyagkártya szegmensben relatíve új piaci szereplőnek számít az Eurowag nevű csehországi székhelyű vállalat. Bár már honapjuk szerint már 13 éve vannak a piacon, a kezdeti megmaradás és terjeszkedés fázisát elhagyva pár hónapja kezdtek el igazán hallatni magukról. Mindössze 9 európai országban rendelkeznek elfogadással (Németországban és Olaszországban egyáltalán nincsenek jelen), a pontos kúthálózatról, esetleges kedvezményekről vagy listaárakról nincsenek információk. Ami mindenképpen újdonságnak számít, hogy Eurowag-Truckpark néven kialakítottak egy kamionpark hálózatot, amelyben a sofőrök extra szolgáltatást vehetnek igénybe (őrzött parkoló, autómosó, gyorsétkezde, zuhanyzó, WC) javítva ezzel mostoha életkörülményeik minőségén. A DKV ügyfelek közül kevesen ismerik az Eurowag üzemanyagkártyáját és szolgáltatásait, azonban a menedzsment komoly figyelmet szentel, mint potenciális versenytársnak, nekik is. II. 3. Helyettesítő termékek (C) Helyettesítő termékekről az üzemanyagkártyák tekintetében nem nagyon beszélhetünk, hiszen tulajdonképpen a kártya maga a helyettesítő termék. A legtöbben azért térnek át erre az elszámolási módra, mert az eddigi rendszer költséges, nehezen követhető volt. Készpénzes fizetéshez értelemszerűen minden útra kell adni a sofőrnek a költségek (tankolás, autópálya, komp, alagút) fedezésére elegendő összeget, ami 1-2 gépjármű esetén még talán működhet is. Viszont egy autóból álló géppark esetén ez már komoly logisztikai képességet, rendszeresen töltött kasszát és nyomon követő rendszert igényel a vállalkozásoktól. Egy esetleges javítás, vontatás, büntetés (amely akár több ezer EUR is lehet), vagy a tehergépjármű feltörése (amennyiben a tolvaj elviszi az összes készpénzt) esetén a vállalkozásnak azonnal jelentős problémával kell szembenézni. A bankkártyás fizetés talán egy fokkal jobbnak tűnik, azonban ebben az esetben is rendszeresen figyelemmel kell kísérni a kártyák egyenlegét. Az utólag kapott számlakivonaton pedig nehéz nyomon követni az egyes tranzakciókat. Megfelelő fedezet híján azt is kalkulálni kell, hogy a bankkártyára való utalás időigényes, akár egy-két napot igénybe vehet. 18

19 A készpénz és a bankkártya közös hátrányos tulajdonsága, hogy nem kapnak róla ÁFA visszaigénylésére alkalmas bruttós számlát, ami nem összekeverendő a tankolás vagy útdíj fizetés során a gép által kiadott blokkal vagy szimpla nyugtával, bizonylattal. Így aztán már jelentős költségtöbblettel is kell a menedzsmentnek számolni. II. 4. Szállítók kockázatai (E) A DKV kockázatainak felmérése során a következő tárgyalandó kategória a beszállítók által hordozott kockázatok. Az üzemanyagkártyák esetében ez értelemszerűen az olajtársaságokkal illetve az autópálya-működtető vállalatokkal való megállapodásokra vonatkozik. Logikusan adódik a kérdés: partnereink barátként vagy ellenségként tekintenek a DKV-ra? Egyrészt persze barátként, hiszen a DKV kártyát használó vállalkozás Európa-szerte brutális mennyiségű forgalmat, ezzel egyidejűleg stabil, jelentős bevételt generál. A DKV-nak természetesen mindig határidőre kell számláit az olajtársaságok és autópálya-működtető vállalatok irányába kiegyenlíteni, ellenkező esetben azok felmondhatják a kártya elfogadását. Tulajdonképpen itt jön elő DKV legnagyobb, természetesen kizárólag csak kártyaelfogadó mivoltából fakadó kockázata, nevezetesen, hogy az olajtársaságok a kártya elfogadás beszüntetésével pillanatok alatt tönkretehetik a DKV-t. Akik ellenségként tekintenek a DKV-ra, már eljátszottak a gondolattal: miért kell nekik a DKV kártyát elfogadni, mikor van nekik sajátjuk is? A válasz egyszerű, hiszen valamennyi olajtársaság csak bizony régiókban, országban erős, azaz tud nyújtani versenyképes kedvezményeket, csábító listaárakat. Egyáltalán nem biztos, hogy a DKV kártya elfogadásának megszüntetésével a vállalkozások automatikusan az adott olajtársaság üzemanyagkártyáit vennék igénybe, hiszen akkor kocsinként 3-4 darab különböző kártyát kellene rendelni és használni, ez pedig a sofőröknek újabb megterhelés. Nem beszélve arról, hogy valamennyi olajtársasággal való megállapodáshoz szükség van a pénzügyi háttér megteremtésére, ami adott esetben akár azt is eredményezheti, hogy a vállalkozásnak egyszerre több irányba kellene készpénzkauciót elhelyezni vagy bankgaranciát kiállítani. A DKV kártya, mint Joker kártya már 75 éve van jelen a piacon, fő jelszava: Mindent egy kézből. Az olajtársaságok és a DKV egymástól való kölcsönös függőségi viszony inkább arra ösztönzi a menedzsmenteket, hogy egymás kiszorítása helyett inkább működjenek együtt, fogjanak össze. 19

20 II. 5. Vevők kockázatai (D) A modell DKV kockázatainak számbavételéhez a Porter-féle modell szerint még egy kategóriát, a vevők által hordozott kockázatoknak kell utánajárni. A vevők, azaz a DKV kártyát használó ügyfelek pénzügyi és üzleti kockázatai a következő fejezet részletesen elemzésre kerülnek. Hogyan keletkezik azonban az ügyfél fizetési kötelezettsége a DKV irányába? A kártya használatával az ügyfél számlákat generál. Egy-egy hónap 1. és 15. napja közötti forgalomról 15-i, a hónap második feléről értelemszerűen 30. vagy 31. dátummal állítják ki majd juttatják el postán a számlát. A fizetési határidő a számla kiállítási dátuma + 30 nap. Ez azt jelenti, hogy a 30. napon az ügyfél által utalt vagy befizetett összegnek már a DKV folyószámláján kell lennie. Amennyiben ez nem történik meg, úgy DKV-nak azonnal kockázata keletkezik, hiszen kártyaszolgáltatóként fizetési kötelezettsége továbbra is fennáll az olajtársaságok irányába (lásd beszállítók kockázatai), míg azonban az ügyfél általi késést saját zsebből kell megfinanszírozni. A DKV rendszeresen küld az ügyfeleknek a fizetési kötelezettségeikről emlékeztetőt: a számla lejárta után 5 nappal az 1. számú, 15 nappal a 2. számú, majd 25 nappal a 3. számú felszólítás jut el az ügyfélhez. Amennyiben a 30. nap után sem érkezik be az összeg kártya- vagy a teljes cég tiltására kerül sor. A DKV a késedelemmel fizetőknek a rákövetkező számlában fizetési kamatot számít fel. III. Az ügyfelek kockázatai a DKV irányába A 2. fejezetben már arról szó, hogy a DKV az üzemanyagkártya céljából érdeklődő társasilletve egyéni vállalkozások pénzügyi helyzetét, bonitását, likviditását hitelképesség szempontjából megvizsgálja. Ennek célja természetesen az, hogy elsősorban stabil, rendezett anyagi háttérrel rendelkező ügyfelekkel kössünk szerződést. A DKV hitelképességi bevizsgálásra egy biztosítóval áruhitel-biztosítás kötése céljából valamint egy hitelminősítővel van leszerződve. Nyilvánvalóan az motiválta a döntéshozókat, hogy minél szélesebb forrásból, minél nagyobb mennyiségű és autentikus információt szerezzenek a jelölt cégről. Sajnos azonban ez sem jelent 100%-os biztonságot, hiszen számtalan alkalommal előfordult már, hogy egy tetemes biztosítói hitelkerettel és egy elfogadható hitelképességi értékkel (ami már egy komoly pénzügyi hátteret jelentett) 20