a Regionális Operatív Programok keretében kiírt pályázatokhoz

Átírás

1 Fenntarthatósági Útmutató a Regionális Operatív Programok keretében kiírt pályázatokhoz március A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg

2 Tartalomjegyzék AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA...2 I. RÉSZ: A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása mint horizontális elvárás...3 Mit jelent a Fenntarthatóság feltételeinek biztosítása mint horizontális elvárás?... 3 Mi a fenntarthatóság?... 3 Mit üzen a fenntarthatóság a gazdaság szereplıi számára?... 4 Az EU források felhasználásának fenntarthatósági célkitőzései... 5 Mi a különbség a környezetvédelmi szabályok betartása és a fenntarthatóság érvényesítése között?... 6 II. RÉSZ: A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázatokban...8 A pályázó milyen területeken tudja biztosítani a fenntarthatósághoz való hozzájárulását?... 8 Kötelezı vagy önkéntes a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázatban? Miért fontos és hasznos a pályázónak a fenntarthatóság horizontális szempontjainak érvényesítése? Hogyan kell bemutatni a vállalt fenntarthatósági szempontokat? Mikortól meddig kell biztosítania a pályázónak a vállalt fenntarthatósági szempontokat? Jár-e többletpont a már megvalósított fenntarthatósági szempontokért? Jár-e többletköltséggel a környezeti szempontok beépítése a projektbe? Hogyan vizsgálják és ellenırzik a fenntarthatósági többletvállalásokat? III. RÉSZ: Fenntarthatósági szempontok...16 I. Környezettudatos menedzsment II. Létesítés III. Mőködtetés IV. RÉSZ: A pályázat értékelése a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása vonatkozásában...37 FOGALOMMAGYARÁZAT...40 HASZNOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK

3 AZ ÚTMUTATÓ CÉLJA A pályázónak a pályázati adatlap 10. pontjában be kell mutatnia, hogy miként járul hozzá a fenntarthatóság feltételeinek biztosításához. A fenntarthatósági útmutató célja, hogy segítsen a pályázóknak a pályázati adatlap kitöltésében, tájékoztassa a szükséges információkról és iránymutatást adjon hogyan lehet megfelelni a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása szempontjainak a pályázat készítése, a projekt megvalósítása, a létrehozott tevékenység, beruházás mőködése során éppúgy, mint a tevékenységének egészében. Javaslat az Útmutató gyors használatához 4 lépésben: 1. lépés: Kérjük, tekintse át az I. rész segítségével azt, hogy mit értünk fenntarthatóság alatt, miért fontos a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése! 2. lépés: A II. részben találja meg azt, hogy a pályázónak milyen módon kell a szükséges információkat megadnia és mit kell figyelembe vennie a pályázati adatlap kitöltésekor. 3. lépés: A III. részben részletes leírást talál az egyes fenntarthatósági szempontok tartalmáról. 4. lépés: A IV. részben a pályázó tájékoztatást kap arra vonatkozóan, miként kerül a pályázata elbírálásra a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása vonatkozásában. Az útmutató könnyebb megértését szolgálja a Fogalommagyarázat fejezet, amelyben megtalálja azon fogalmak magyarázatát, amely a szövegben aláhúzottan jelennek meg. Word formátumban ezekre rákattintva közvetlenül jut el a fogalommagyarázathoz. 2

4 I. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA, MINT HORIZONTÁLIS ELVÁRÁS Mit jelent a Fenntarthatóság feltételeinek biztosítása mint horizontális elvárás? A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (továbbiakban: Általános Rendelkezések) a támogatások alapelveként határozta meg (17. cikk) a fenntartható fejlıdés biztosítását: Az alapok célkitőzéseit a fenntartható fejlıdés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi elımozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerzıdés 6. cikkében megállapítottak szerint. A Kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében határozta meg az Európai Uniós források felhasználásának fı célkitőzéseit és kereteit, amelyben összhangban az Általános rendelkezésekkel - horizontális politikaként határozta meg a fenntarthatóság feltételeinek biztosítását. A horizontális elvárás, mint nevesített uniós elvárás lényege, hogy a támogatások felhasználásakor a támogatási rendszer egészében (az operatív programok és beavatkozásaik tervezésétıl kezdve, a megvalósításon át a nyomon követésig) függetlenül attól, hogy azok nem önálló célkitőzésként kerültek meghatározásra külön is figyelmet kell fordítani. A projektek tervezése, elbírálása, megvalósítása, majd létrejöttük esetén utólagos értékelésük során a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása tehát európai uniós elvárás, amelyet a pályázónak figyelembe kell venni! E fenntarthatósági feltételek biztosításában segíti a pályázót a Fenntarthatósági Útmutató. Mi a fenntarthatóság? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükbıl veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. Ettıl a rendszertıl az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének 3

5 jövıbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerő felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közös jövınk jelentése ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erıforrásait és állapotát a növekvı számú és igényő emberiség veszélyezteti. A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket. A társadalom megfelelı életminıségének biztosítása a fenntartható fejlıdést célul kitőzve olyan fejlıdés (vagy olyan létfenntartás, ebben az értelemben beszélünk fenntarthatóságról) amelyben a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erıforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetıségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon olyan mértékig, hogy mőködésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket. Mit üzen a fenntarthatóság a társadalom egyes szereplıi számára? A fejlıdés a növekedéssel ellentétben azt jelenti, hogy nem az a cél hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy jobbak. Környezetünk erıforrásai, és állapota meghatározza, hogy az emberiség mit és mennyit vehet el a környezetbıl fejlıdéséhez, míg a fejlesztés megvalósítása visszahat a környezet minıségére. Ez azt üzeni a számunkra, hogy a környezet jó minıségét a fejlesztések közben kell garantálni, s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Még érthetıbben, a környezet károsodását, a jól megfontolt fejlesztésekkel meg tudjuk elızni. A fejlıdésnek a társadalom megfelelı életminıségét kell eredményeznie, ezért a fejlesztések során a szervezeteknek a szorosan vett gazdálkodási feladataikon túl a hosszú távú mőködési feltételek biztosítása érdekében részt kell vállaljanak a szélesen vett társadalmi feltételek javításában. A vállalatok és önkormányzatok nem csak a szőken vett, tulajdonához kötıdı döntéseiért felelısek, hanem a mőködésük, termékeik és szolgáltatásaik révén kapcsolatba került fogyasztókért, az alkalmazottakért és egyéb érdekelt félért (beszállítók, partnerek, stb.), valamint a társadalmi folyamatok befolyásolásáért. Olyan szervezeti stratégiák szükségesek, amelyek a szervezetek környezeti és társadalmi felelısségét erısítik. A jogi szabályozások betartásán túl a fenntartható fejlıdést biztosító beruházások és üzleti gyakorlat hozzájárulhat a gazdálkodó szervezetek versenyképességéhez, 4

6 jobb eredmény érhetı el az üzlet minden szintjén, elınyösen befolyásolja a menedzsment gyakorlati lépéseit, javítja a munkakörülményeket, az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, a szervezet partnereivel való kapcsolatait, a versenyben elfoglalt helyét. Az önkormányzatok számára a fenntarthatóság figyelembe vétele településszervezési szinten egy jól összpontosított, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok összehangolását jelentı politikát jelent, intézményi szinten pedig környezetvédelmi példamutatást. Az EU források felhasználásának fenntarthatósági célkitőzései Az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális célként az alábbiak szerint fogalmazta meg fenntarthatóság szükségességét és a terv keretében megvalósuló fejlesztésekkel szemben támasztott követelményeket: Annak érdekében, hogy ne éljük fel a hosszú távú fejlıdés erıforrásait, a fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak tekinthetı az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erıforrásokra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán tıkét is. A Terv keretében mintegy nyolcezer-milliárd forint értékő fejlesztés valósulhat meg. A készülı projekteknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a társadalom minden tagja részesülhessen a források nyújtotta elınyökbıl. A fenntarthatóság feltételeinek biztosításával hosszú távra lehetünk képesek elınyöket biztosítani a helyi közösségek és az egész ország számára. Az egyes regionális programok szintén meghatározzák a fenntarthatósággal kapcsolatos horizontális politikájukat, azok kiemelt fı szempontjait. A regionális operatív programok horizontális elvárásként az alábbi fı szempontok érvényesítésének szükségességét hangsúlyozzák. A regionális operatív programok fejlesztéseinek elsısorban a régiók fenntarthatóságának megteremtését kell szolgálnia. A regionális fenntarthatóság megteremtése érdekében a régiónak a lehetı leghatékonyabban kell felhasználnia belsı anyagi és szellemi erıforrásait, és folyamatosan újabbakat kell feltárnia. A regionális fenntarthatóság jegyében a lehetı leghosszabban kell a régión belül tartani az anyag, energia, tıke és az információ áramlását, az áramlások ciklusait lehetıleg a régión belül kell zárni. A régió fenntarthatóságának biztosítása érdekében a fejlesztéseket a természeti és emberi erıforrások (beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget, az emberi egészséget, a társadalmi kohéziót, a demográfiai jellemzıket is) terhelhetıségének, 5

7 degradációt nem okozó mértékének figyelembe vételével kell tervezni. Törekedni kell az ésszerő területhasználatra, így a meglévı beépített területek új funkciókkal való hasznosítására, a természeti értékeknek, kulturális örökségnek a saját terhelhetıségi korlátjukat figyelembe vevı fenntartható hasznosítására. Az egyes fejlesztéseknél törekedni kell a környezettel való harmonizációra, ezen belül is természeti értékek védelmére, a környezeti állapot javítására, illetve az elkerülhetetlen környezetterhelés esetén a negatív beavatkozás ellensúlyozására. A beruházások fejletlenebb térségekbe terelése elısegítheti a regionális különbségek csökkenését és a gazdasági tevékenység túlzott koncentrációjából fakadó káros környezeti hatások mérséklıdését. Ez biztosíthatja a sajátos településhálózat fenntarthatóságát, annak fejlesztése és újrastrukturálása révén, ezáltal csökkentve a kistelepülések jövıjét veszélyeztetı elvándorlás mértékét. A fejlesztéseknek választ kell adniuk a társadalmi problémákra (népességcsökkenés, elöregedés, munkaerı elvándorlása stb.) az egészséges és biztonságos társadalom megteremtésének érdekében. A lakosság kistérségen belüli és városokon belüli közlekedésére ösztönözni kell a közösségi közlekedés feltételrendszerének javítását útfelújításokkal, a közösségi közlekedés támogatásával, a kerékpáros közlekedés fejlesztésével. A közszolgáltatások átszervezését a közlekedésszervezéssel összhangban kell megvalósítani lehetıleg oly módon, hogy a lakosok szükséges utazási idejének csökkentését segítése elı. A gazdaság öko-innovatív mőködési feltételeinek kialakítására, fejlesztéseknél törekedni kell a környezetbarát építési megoldásokra, továbbá törekedni kell a környezeti szempontból legelınyösebb, anyag- és energiatakarékos technológiák és eljárások, kiemelten a legjobb elérhetı technológiák (BAT) alkalmazására. A környezet fenntartható fejlesztésének kiemelkedı területe a helyes energiagazdálkodás elterjesztése, a pazarló energiafogyasztás visszaszorítása, a megújuló energiák használatának növelése. Törekedni kell továbbá a keletkezı hulladékok mennyiségének csökkentésére, minél nagyobb arányú szelektív kezelésére és újrahasznosítására a kivitelezés és az üzemeltetés során egyaránt. Az egyes pályázatok esetében célszerő a vonatkozó operatív program konkrét horizontális politikáját megismerni! Mi a különbség a környezetvédelmi szabályok betartása és a fenntarthatóság érvényesítése között? 6

8 A meglévı környezetvédelmi jogszabályok célja a környezeti elemek (föld, víz, levegı, élıvilág) védelme, amelyek meghatározzák a környezetszennyezés lehetséges mértékét, amelyek mindenkire nézve kötelezıek. A környezetvédelmi szabályok ugyanakkor önmagukban csak kis mértékben alkalmasak arra (mert túlmutat annak keretein), hogy a természeti erıforrások hatékony felhasználásához és a társadalom megfelelı életminıségéhez igazodóan befolyásolja a termelés és fogyasztás térbeli és idıbeli folyamatait (pl. növekvı hulladékok, túlzsúfolt városok, leszakadó térségek, természetes területek visszaszorulása stb.). A fenntartható fejlıdés ezt hivatott biztosítani, célja egy olyan önszabályozó társadalom és a gazdaság létrehozása, amely a környezet túlhasználatának elkerülése révén biztosítja egyrészt a környezet problémamentes mőködését, másrészt segít az emberhez méltó életminıség fennmaradásában. Mindaddig amíg az egyes szereplık csak állandó beavatkozások (szabályok) árán terelhetık a megfelelı magatartás irányába, addig fennáll a környezeti és társadalmi katasztrófák kockázata. 7

9 II. RÉSZ: A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA A PÁLYÁZATOKBAN A pályázó milyen területeken tudja biztosítani a fenntarthatósághoz való hozzájárulását? Fenntarthatósági kategóriák A pályázó által folytatott tevékenység állandó kölcsönhatásban áll a környezetével és a társadalom szereplıivel (alkalmazottakkal, fogyasztókkal stb.), nemcsak akkor, amikor megvalósítja az EU támogatás eredményeként a fejlesztést. Ezért a fenntarthatóság nem csak a projekttevékenység során, hanem a szervezet teljes tevékenységekor biztosítható. A kettı ugyanakkor összefügg: az EU támogatások felhasználását e célok elérésének szolgálatába állíthatja. A pályázó a fenntarthatóság feltételeit az alábbi területeken tudja erısíteni: I. saját menedzsmentjében a környezettudatosság növelésével (I. Környezettudatos menedzsment) II. a megvalósítani kívánt projekt során figyelembe véve a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítési lehetıségeit (II. Létesítés). III. szervezetének mőködtetésében, annak környezeti teljesítményének növelésével (III. Mőködtetés) A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázó tevékenységének teljes életciklusát felölel(het)i. A pályázónak a fenti területekhez kapcsolódó ún. fenntarthatósági kategóriák mindegyikében meg kell vizsgálnia a fenntarthatóság feltételeinek biztosítását, illetve annak lehetıségét: I. Környezettudatos menedzsment kialakítása esetében a szervezetek integrálják a környezetvédelmet gazdálkodásukba, illetve a természeti környezetrıl való gondoskodás megjelenik a menedzsment tevékenységében. A szervezet vezetése erıfeszítéseket vállal a szervezetnél végzett tevékenységek, folyamatok környezeti hatásainak megismerésére, amelyhez megfelelı menedzsment eszközöket és technikákat alkalmaz. II. Létesítés/fejlesztés (beruházás/eszközbeszerzés) esetén a szervezet gondoskodik arról, hogy a támogatás révén tervezett új 8

10 tevékenység vagy projekt megkezdése elıtt, illetve döntései során figyelembe veszi a környezeti következményeket. Ennek módja az alternatívák megfontolása, fıleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével: A) Fenntartható (helyspecifikus) szempontok figyelembe vétele: új telephely/projekt létesítése esetén figyelembe veszi, hogy a fejlesztés olyan helyen valósuljon meg, amely elısegíti a hátrányos területek felzárkózását a gazdaság vérkeringésébe. B) Fenntartható projekt célkitőzések: A szervezet a környezetorientált magatartást a fejlesztés kulcsterületének tekinti, annak megvalósításához biztosítja a szükséges erıforrásokat. C) Zöld beszerzés: A szervezet a létesítmények, berendezések, termékek és szolgáltatások beszerzésekor azok kiválasztása során környezetbarát és környezetkímélı alternatívát választja. Mőködtetés azaz a termékek elıállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során a szervezet anyag-áramlását racionalizálja a kedvezıtlen környezeti hatások érdekében. A szervezet célja az, hogy a felhasznált inputok és kibocsátott outputok a lehetı legkisebb mértékben járjanak a környezetés egészségkárosítás kockázatával. A) Fenntartható projektfenntartás: A szervezet a projekttervezés során nemcsak a fejlesztés, hanem a fejlesztés eredményének mőködtetése idıszakára vonatkozóan is elınyben részesíti a környezetkímélı eljárásokat, megoldásokat. B) A szervezet környezetkímélı mőködtetése: A szervezet tevékenysége végzéséhez felhasználandó anyagok, erıforrások (inputok) mennyiségét, rendelkezésre állását, környezeti kockázatát figyelembe veszi, illetve végtermékként kibocsátott anyagok környezeti terhelését, a melléktermékként kibocsátott anyagok (outputok) mennyiségét, veszélyességét csökkenti. Ezen belül megkülönböztethetı: a) Anyag-, energia- és erıforrás-hatékonyság növelése: A szervezet nem használ fel tevékenysége során több anyagot, energiát és erıforrást, mint amennyi a termék vagy szolgáltatás elıállításához feltétlenül szükséges. Az erıforrásokat az elérhetı legjobb hatékonyságú eszközökkel, technológiákkal, eljárásokkal használja fel. b) Szennyezıanyag kibocsátás csökkentés: A szervezet nem csak a kibocsátott anyagok minıségére, mennyiségére vonatkozó jogszabályi elıírások betartásáról (pl. kibocsátási határértékek) gondoskodik, hanem azok további mennyiségi csökkentésérıl is. 9

11 c) Ipari öko-szisztéma javítása: A szervezet figyelmet fordít a gazdaság nyitott láncának zárására, ahol az erıforrások helyben maradnak és megújulnak, valamint a hulladékok nem kerülnek a környezetbe (a hulladékokat folyamatosan újrahasználják vagy hasznosítják és minimalizálják a gazdasági rendszerbıl kikerülı hulladékokat). C) Környezetegészség, egészséges társadalom: A szervezet figyelmet fordít az alkalmazottak megfelelı fizikai és mentális egészségére. Nyilvánvaló, hogy a pályázatok tevékenységi területe nagyon eltérı lehet (legyen szó beruházásösztönzésrıl, K+F vagy innováció ösztönzésrıl stb.), ezért az egyes operatív programok eltérı pályázatai esetében nem mindegyik kategória értelmezhetı. A pályázónak csak abban a fenntarthatósági kategóriában kell vizsgálnia tevékenységét, amely a pályázati adatlapban szerepel! Fenntarthatósági szempontok A pályázati adatlap egy listát ad arra vonatkozóan, hogy a pályázónak milyen lehetıségei vannak a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására az egyes fenntarthatósági kategóriákhoz kapcsolódóan. Ezek az ún. fenntarthatósági szempontok. A fenntarthatósági szempontok segítik a pályázót abban, hogy a fenntarthatóság tartalmát megismerje, és tájékoztatást kapjon arról, hogy miként tudja érvényesíteni a fenntarthatóság szempontjait. Az egyes fenntarthatósági kategóriákban (A táblázat 1. oszlopa tartalmazza a fenntarthatósági szempontokhoz kapcsolódó fı kategóriákat.) 1-6 db fenntarthatósági szempont került meghatározásra. Összefoglalva: A fenntarthatóság szempontjai az életciklus szemléletnek megfelelıen áthatják a szervezet teljes tevékenységét: a pályázó menedzsmentjében, mindennapi szervezeti mőködésében, és a projektmegvalósítás során egyaránt tudja a fenntarthatósági szempontokat érvényesíteni. Kötelezı vagy önkéntes a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a pályázatban? Mivel a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása az EU támogatások horizontális célja, a támogatás igénylésének kötelezı feltétele hogy a pályázó legalább egy fenntarthatósági kategóriában egy fenntarthatósági szempontot vállaljon! A pályázó természetesen 10

12 további többletvállalást tehet, amelyek vállalásáért a pályázó többletpontokat szerezhet. Összefoglalva: A pályázónak legalább egy fenntarthatósági kategóriában egy fenntarthatósági szempont teljesítését vállalnia kell! A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása iránti elkötelezettségüket további önkéntes (a környezetvédelmi szabályok betartásán túl) többletvállalásokkal igazolhatják! Miért fontos és hasznos a pályázónak a fenntarthatóság horizontális szempontjainak érvényesítése? A pályázó a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért többletpontokat szerezhet, maximálisan 5 pontot, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére. (Ennek módját részletesen lásd A pályázó értékelése fejezetben.) De ne gondoljuk, hogy a fenntarthatósági szempontokat valami jólelkőségbıl, a társadalom és környezet szemben vállalt együttérzés miatt érdemes figyelembe vennünk mindennapjainkban. A fenntarthatóság feltételeinek biztosítása a további gyakorlati elınyöket jelenti a pályázó számára: A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez a szükséges környezetvédelmi követelmények betartását. Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettıl fogva szem elıtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, drága pénzért beépíteni a projektbe, vagy még rosszabb esetben a környezetben okozott károk felszámolására költeni. A többletvállalások gazdasági elınyt, többlet megtakarítást, költséghatékonyságot eredményezhetnek. A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele biztosítja a társadalmi elfogadottságot, növeli a fejlesztı jó hírét, amely javítja piaci pozícióit. A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendı fenntarthatósági gyakorlat vonatkozásában. A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak más projektek megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez is. Összefoglalva a fenntarthatóság érvényesítése nem pusztán növeli a támogatás megszerzésének esélyét, hanem a pályázónak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet elismertségét, jó hírnevét. 11

13 Hogyan kell bemutatni a vállalt fenntarthatósági szempontokat? A többi fenntarthatósági szempont esetében általános szabály, hogy javulást kell elérni a pályázat benyújtáskor érvényes értékhez képest. A többletvállalás megítéléséhez a pályázónak meg kell adnia a fenntarthatósági szempont pályázat benyújtásakor érvényes értékét és ehhez képest a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket. A pályázónak a pályázati adatlap 9. pontjában található táblázatban kell bemutatnia, hogy mely fenntarthatósági kategóriában mely fenntarthatósági szempont esetében vállalja szervezete fenntarthatósághoz való hozzájárulását! A vállalás feltétele, hogy: a pályázó igennel jelölje azt a fenntarthatósági kategóriát, amelyben fenntarthatósági szempontot vállal, valamint A vállalt fenntarthatósági szempont esetében a pályázó megadja mind a pályázat benyújtásakor érvényes értéket, mind a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket. A fenntarthatósági szempontok megadásánál az alábbiakra ügyeljen: A vállalt fenntarthatósági szempont csak akkor kerül értékelésre, ha annak fenntarthatósági kategóriáját a pályázó a pályázat 9. pontjában szereplı táblázatban igennel megjelölte! A fenntarthatósági kategória bejelölésének elmulasztása azzal jár, hogy az értékelı abban a kategóriában választott szempontot nem értékeli, és ez a pályázó számára pontveszteséget jelenthet! A fenntarthatósági szempont vállalásakor mind a pályázat benyújtásakor érvényes értéket (4. oszlop), mind a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket adja meg (5. oszlop), mert ha nem adja meg mindkét értéket a többletvállalás nem állapítható meg! (Nem kell megadni a pályázat benyújtásakor érvényes, illetve a projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket, ha annak cellája szürkített!) A fenntarthatósági szempontok közül néhány ún. fajlagos mutató. Ez azt jelenti, hogy a többletvállalást egy vetítési egységre kell megadni pl. a teljes energiafelhasználást pl. a termelésre vagy az ingatlanok összköbméterére vetítve. A fajlagos mutatók jellemzıje, hogy két adatból származtathatók, a példánál maradva: 1) a vetítés alapja: teljes energiafelhasználás (KWh), 2) a vetítés egységének teljes mennyisége: termelés összmennyisége (tonna). A két számot elosztva kapjuk meg a vetítési hányadot (százalékban, %): A fajlagos mutató a vetítés 1 egységére jutó értéket mutatja meg. A fajlagos mutatók megadásánál két dologra feltétlenül figyeljen: A többletvállalást a két mutató elosztásával kapott vetítési hányadra (%-os értékre) kell megadni (!) pl. 2 %-os javulás az adott mutató tekintetében, de nem a %-os értéket, hanem a két alapadatot kell megadni! (A pályázat értékelıje a két adat elosztása után 12

14 vizsgálja meg a vállalt javulás tényét, a jelenlegi és projekt fenntartás végéig vállalt érték között. A javulás az adott szemponttól függıen lehet csökkenı vagy növekedı érték.) A táblázatban bizonyos adatokat többször is meg kell adni! Ügyeljen arra, hogy ezen adatok megegyezzenek. Ha ugyanarra vonatkozóan a pályázó két eltérı adatot ad meg, a pályázó értékelıje az elsıként megadott adatot fogja figyelembe venni! A vállalt fenntarthatósági szempontok megadására vonatkozóan további segítséget talál a kitöltési útmutatóban! Pontosan tartsa be a kitöltési útmutatóban foglaltakat, mert a helytelen vagy nem megfelelı adatok hiányában a választott fenntarthatósági szempontot nem tudják értékelni, és a pályázó nem kapja meg rá a többletpontot! Mikortól meddig kell biztosítania a pályázónak a vállalt fenntarthatósági szempontokat? A többletvállalás (egy vállalás kivételével) önkéntes, de mivel azok többletpontokat jelentenek a pályázónak - és így nagyobb eséllyel indulhat a támogatás megszerzéséért - a pályázónak, ha elnyeri a támogatást, a többletvállalást meg kell valósítania és a megvalósulás tényét az ellenırzések során igazolnia kell tudni! Az igazolás módjáról részletesen lásd a fenntarthatósági szempontokat bemutató III. részben (Igazoló dokumentumok). A többletvállalást a pályázat benyújtáskor érvényes értéktıl kell számítani. Egy fenntarthatósági szempont akkor tekinthetı teljesítettnek, ha a projekt lezárásának évétıl a projekt fenntartás végéig átlagosan megvalósította a többletvállalást, azaz a megadott projekt fenntartás végéig várható átlagos értéket. Természetesen a pályázónak a kötelezı projekt fenntartás idıszakán túl is érdemes megıriznie vagy javítania az elért eredményeket, hiszen azok nemcsak a környezet és társadalom számára képviselnek értéket, hanem a szervezet számára is! Jár-e többletpont a már megvalósított fenntarthatósági szempontokért? Egyes fenntarthatósági szempontok esetében, ha azokat már jelenleg is érvényesíti, azok a fenntarthatóság értékelése során elfogadásra kerülnek. Ebben az esetben a projekt fenntartásáig várható átlagos érték 13

15 megadásakor legalább a jelenlegi helyzet fenntartását kell biztosítani. Ebben az esetben is mindkét értéket meg kell adni! Ezen fenntarthatósági szempontok a következık: Környezeti menedzsment rendszerrel rendelkezik vagy vállalja bevezetését A közoktatási intézmény ökoiskola címmel rendelkezik vagy vállalja bevezetését Fenntarthatósági tervvel vagy programmal rendelkezik vagy vállalja elkészítését Környezettudatos tevékenységek A projekt megvalósulás helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzető kistérségben található Elınyben részesíti a BAT technológiákat beszerzései során Más alternatív, vagy tömegközlekedési módokhoz való kapcsolódás biztosítása Allergén növények rendszeres irtása a szervezet által fenntartott zöldfelületeken Rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése Jár-e többletköltséggel a környezeti szempontok beépítése a projektbe? A fenntarthatósági szempontok biztosítása némely esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetısége, illetve alkalmazottjai részérıl. Egyes esetekben a fenntarthatóságot szolgáló tevékenységek még költségmegtakarítást eredményezhetnek a napi mőködés során (pl. energiahatékonyság). Más esetekben viszont mőszaki fejlesztés, beruházás igényes lehet egy-egy elvárásnak való megfelelés (pl. kibocsátási normák betartása). Ezekben az esetekben a környezeti követelmények megvalósítása növeli a direkt költségeket, viszont segít elkerülni a késıbbi bírságokat, s ezáltal megtakarításokat jelent. Az ökológiailag hatékony megoldások elınyt jelentenek azokkal szemben, akik nem valósították meg ezeket a szempontokat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az egyes projektekhez kapcsolódó, a fenntarthatósági szempontok megvalósulását szolgáló beruházások az adott projekttípus elszámolható költségkategóriáiba illı költségei elszámolhatóak. Ennek köszönhetıen számos olyan, a fenntartható fejlıdést biztosító tevékenység, beruházás válik megvalósíthatóvá, melyeket korábban forráshiány miatt nem vittek véghez. Ez az útmutató és a fenntarthatóság szempontjainak idejekorán történı figyelembevétele lehetıséget ad arra, hogy már a projekt megkezdése elıtt megnevezésre kerüljenek a 14

16 szükséges fejlesztések, és így a pénzügyi tervezéskor már számolni lehet a fenntarthatósági szempontok biztosítása kapcsán felmerülı költségekkel. Összefoglalva: A fenntarthatósági szempontok beépítése a projektbe egyes esetekben ugyan többletköltséget jelenthet, de ezek a költségek beépíthetıek a projekt költségvetésébe, így csak az önrész erejéig terhelik a pályázót. További elıny, hogy a környezeti gondosság segít elkerülni az esetleges szankciókat, sıt sok esetben költségmegtakarítást eredményeznek. Hogyan vizsgálják és ellenırzik a fenntarthatósági többletvállalásokat? A többletvállalások megvalósulását az alábbi módon vizsgálják: A többletvállalások megvalósításának állásáról a projekt elırehaladási jelentésekben (PEJ) be kell számolni. A projekt megvalósulásának helyszíni ellenırzésekor kérhetik a többletvállalások igazolását. Felhívjuk a pályázó figyelmét, hogy a többletvállalások megvalósulását az ellenırzések során vizsgálhatják! 15

17 Fenntarthatóság i szempont III. RÉSZ: FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK A szempont értelmezése I. Környezettudatos menedzsment Környezeti A környezeti menedzsment rendszer: Nemzetközi vagy menedzsment hazai szabvány szerint - hitelesítı szervezet által rendszerrel tanúsított - kiépített rendszer a szervezetek jó környezeti rendelkezik vagy teljesítményének biztosítása érdekében. Az irányítási vállalja rendszer része, amely tartalmazza a környezeti politikát bevezetését és az azt meghatározó, végrehajtó, felülvizsgáló [ Igen/nem ] szervezeti struktúrát, tervezési tevékenységeket, felelısségi köröket, alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erıforrásokat. Ezek: EMAS, ISO 14001:2004 A közoktatási intézmény "ökoiskola" címmel rendelkezik vagy vállalja bevezetését [ Igen/nem ] Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését [ Igen/nem ] A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézményekben való minél hatékonyabb megjelenése érdekében az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közösen létrehozta az Ökoiskola címet. A cím azoknak az iskoláknak az elismerését szolgálja, melyek, átgondoltan, intézményesítetten, rendszerszerően foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. Gazdálkodó szervezet esetében a fenntarthatósági terv (program) készítésének célja a fenntarthatósági szempontok és megfontolások szervezet tevékenységébe történı integrálhatóságának felmérése és ütemterv készítés azok megvalósítására. A Terv belsı dokumentum, amelyben a szervezet saját maga számára határoz meg erıfeszítéséket a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésére. Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1 A rendszer kiépítéséhez szükséges induló feltétel a menedzsment (felsı vezetés) elkötelezettsége. A rendszer bevezetése meglehetısen költséges, ezért e szempont választásánál körültekintıen kell eljárni. Magyarországon több akkreditált szervezet létezik, amelyek a tanúsítást végzik. Bıvebb információ: [ 1 ], [ 18 ] A nemzetközi kritériumok alapján kialakított magyar ökoiskola kritériumrendszer az iskola megkülönböztetı minıségjelzıje, mely vonzóvá teheti az iskolát a diákok számára. A Cím elnyerıje az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bıvül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlıdését. Bıvebb információ: [ 2 ] Amennyiben a pályázó gazdálkodó szervezet tevékenységének fontos környezeti, fenntarthatósági vonatkozásai vannak, úgy érdemes egy olyan tervet készíteni, amely keresi ezek megfelelı kezelésének lehetıségeit, számba veszi az ezzel kapcsolatos feladatokat, ezeket ütemezi, felelısökkel látja el.. A fenntarthatósági tervnek nincsenek elıírt formai és tartalmi követelményei. A Igazoló dokumentumok (ellenırzéseken vizsgálhatók) Tanúsítvány (Hazai bejegyzéső akkreditált tanúsító szervezet által kiállítva) Irányítási rendszert szabályozó dokumentumok, feljegyzések Az ökoiskola cím megszerzését igazoló dokumentumok Fenntarthatósági terv megléte (cég vezetés által elfogadott dokumentum) 1 A szempontok értelmezéséhez bıvebb információkat talál a Hasznos információforrások fejezetben hivatkozott dokumentumokban. 16

18 Fenntarthatóság i szempont Környezetinevelési programmal rendelkezik vagy vállalja elkészítését [ Igen/nem ] Települési környezetvédelmi programmal rendelkezik vagy vállalja annak elkészítését [ Igen/nem ] A szempont értelmezése Az önkormányzatok számára lehetıség a fenntartható fejlıdés helyi programjának (Local Agenda 21 - LA 21) elkészítése. Az LA 21 nem azonos a környezetvédelmi programmal, több annál. A fenntarthatóság lokális, kis regionális programja komplex program, amely a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi el az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium stb. jövı orientált alakítását. A közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény 48. (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként június 30-ig el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat. A környezeti nevelési program a közoktatási intézmény pedagógiai programjához illeszkedı környezeti neveléssel kapcsolatos alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait részletezi. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény elıírja az Országgyőlés által jóváhagyandó és 6 évente magújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozását és ezzel összhangban települési környezetvédelmi programok (TKP) készítését. Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1 fenntarthatósági terv megfeleltethetı az ISO 14001szabványban [ 18 ] meghatározott programnak (kiegészítve a jelent útmutató által ajánlott fenntarthatósági szempontokkal). Iránymutatást adhat továbbá az Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez nemzetközi ajánlás. Bıvebb információ: [ 3 ] Az önkormányzatok számára a LA21 program készítése egy jól összpontosított helyi politikát eredményezhet. A Local Agenda 21 megvalósításának nincs olyan szigorú, szabványban rögzített menete, mint pl. az EMAS elıírásnak, de létezik erre vonatkozóan javasolt nemzetközi megvalósítási algoritmus. Bıvebb információ: [ 3 ] A környezeti nevelési program a tantestület döntésének megfelelõen többféle módon is megjelenhet az iskola pedagógiai programjában: lehet a nevelési program önálló fejezete, önálló melléklete, vagy az egészségnevelési programmal egybeszerkesztett eleme is. A programot két-három évente célszerő felülvizsgálni. Bıvebb információ: ld. 24. oldal [ 4 ] A TKP-val szemben elvárt jogszabályi követelményeket a környezetvédelmi törvény határozza meg, részletes szabályokat megállapító végrehajtási rendelet nem készült. A települési környezetvédelmi programot célszerő a jelenleg hatályos második Nemzeti Környezetvédelmi Program szellemében elkészíteni, alapvetıen a települési Igazoló dokumentumok (ellenırzéseken vizsgálhatók) Fenntarthatóság helyi programjának megléte (önkormányzat által elfogadott dokumentum) A környezeti-nevelési program megléte Önkormányzati rendelettel vagy határozattal kihirdetett települési környezetvédelmi program megléte 17

19 Fenntarthatóság i szempont Rendelkezik önkormányzati környezetvédelmi alappal vagy vállalja annak bevezetését [ eft/év ] Környezetvédelmi / fenntarthatósági megbízott, felelıs kijelölése [ fı ] Intézmény/szerve zet rendszeres környezeti teljesítmény értékelése [ Igen/nem ] A szempont értelmezése A környezet védelmérıl szóló l995. évi LIII. törvény (Ktv.) 58. (1) bekezdése értelmében az önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátására. A szempont esetében a környezetvédelmi alap éves bevételét kell megadni ezer Forintban. A szervezetnél környezetvédelemmel/fenntarthatósággal kapcsolatos pontosan meghatározott feladatokat (hatósági bejelentések, nyilvántartások, adatszolgáltatás, hulladékgyőjtés, haváriák, stb.) megbízott munkatárs/alvállalkozó látja el. A közoktatási intézményben van környezeti nevelési vagy fenntarthatósági megbízott, aki figyelemmel kíséri, javaslataival segíti az iskola nevelési tevékenységét a fenntarthatósággal kapcsolatban. A környezeti teljesítmény a szervezet tevékenysége során a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások és azok csökkentésére tett intézkedések összessége rendszerint mutatószámokkal kifejezve. A környezeti teljesítményértékelés (KTÉ) alapvetıen önkéntes eszköz, célja ésszerőbb és környezetkímélıbb gazdálkodás. A KTÉ számos módszere ismert: ökomérleg, grafikus módszerek, környezeti költségszámítás, környezeti minısítés, környezeti teljesítmény index, ökohatékonysági értékelés, EPE (ISO 14031) stb Javaslatok a szempont bevezetéséhez 1 környezetminıséget meghatározó tényezıkre koncentrálva. Bıvebb információ: ld. 24. oldal [ 5 ] A környezetvédelmi alap bevételeit kizárólag környezetvédelmi feladatok megoldására lehet fordítani, felhasználásáról önkormányzati rendeletben kell intézkedni. A forráshiánnyal küszködı települési önkormányzatok számára az önálló környezetvédelmi alap megteremtése létkérdés, a környezeti problémák megoldásának az egyik legfontosabb eszköze. Érdemes szakirányú végzettséggel rendelkezı munkatárs alkalmazása. Környezeti teljesítmény értékelésre alkalmas maga a pályázat fenntarthatósági szempontú értékelési táblája, amely a pályázó szervezetét, valamint a projekt fenntarthatósági hatásait azaz részben környezeti teljesítményét értékeli. Bıvebb információ: ld. 24. oldal [ 15 ], [ 16 ] Igazoló dokumentumok (ellenırzéseken vizsgálhatók) Önkormányzati rendelet a környezetvédelmi alapról, beszámoló (a zárszámadás részeként) az alap forrásainak felhasználásáról Munkaköri leírás, szervezeti szabályozások, dokumentumok Környezeti teljesítményeket igazoló feljegyzések (mérési jegyzıkönyvek, szolgáltatói számlák) és az ezek alapján készült fajlagos és abszolút mutatószámokról készült értékelı feljegyzések 18

20 A dolgozók környezeti oktatása, környezeti szemléletük alakítása [ fı/év ] Környezeti információs rendszert mőködtet vagy vállalja annak bevezetését [ Igen/nem ] A lakosság/nyilváno sság rendszeres környezeti tájékoztatása [ alkalom/év] A környezeti oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben résztvevı dolgozók száma. Az oktatások témája: hulladékkezelés, szelektív hulladékgyőjtés, veszélyes anyagok ismerete és használata, környezeti mérések, környezeti vészhelyzetekkel kapcsolatos információk, környezetközpontú irányítási rendszer szabályozásaival kapcsolatos információk stb. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 12. (3) pontja alapján az önkormányzatok feladatkörükben kötelesek a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat nyilvántartani. A szempont a térinformatikai alapú információs rendszerek mőködtetését ösztönzi. Gazdálkodó szervezet esetében: A környezeti jelentés célja, hogy környezeti információkat nyújtson az érdekelt felek (hatóság, lakosság, partnerek stb.) számára a szervezet környezeti teljesítményével, hatásaival kapcsolatban. Az EMAS rendszert bevezetett szervezetek számára kötelezı, de a szervezet önkéntesen is készíthet környezeti jelentést. A szempont akkor elfogadható, ha a jelentés vagy az EMAS szabvány, az Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez nemzetközi ajánlás vagy ezen Útmutató releváns fenntarthatósági szempontjait objektíven tartalmazza. A szempont választásakor kétévente legalább 1 környezeti jelentés készítése kötelezı (ebben az esetben a megadott érték: 0,5) Önkormányzat, önkormányzati intézmény esetén: A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46.. (1) e) pontja alapján az önkormányzat köteles illetékességi területén a környezet állapotát elemezni és értékeli, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer a lakosságot tájékoztatni. A szempont esetében a megjelenések darabszámát kell megadni. (Honlap esetében a tartalmak aktualizálásának számát kell megadni.) A szervezet meghatározott rendszerességgel, meghatározott munkakörök esetében környezetvédelmi kérdésekben oktatásokat tarthat belsı kollega vagy külsı szakértı segítségével, valamint külsı továbbképzésekre küldheti munkatársait. A környezettel kapcsolatos GISalkalmazások a környezeti adatok győjtését, tárolását, rendszerezését, együttes látását, elemzését segítik elı, amelyek jó alapot adnak a települési környezetvédelmi program információs megalapozásához is. Külsı kommunikációs eszköz lehet tájékoztató füzetek, prospektusok készítése is. Megismerhetı az interneten, médiában számos hazai szervezet környezeti nyilatkozata, jelentése. Iránymutatást adhat a jelentés kialakításához a GRI Útmutató nemzetközi standard. Az idıszakosan készülı környezet állapot értékeléseket évrıl évre szükséges kiegészíteni az önkormányzatnál rendelkezésre álló frissebb adatokkal, információkkal. Ezen információkkal kiegészített elemzést ismeretterjesztı csatornákon (honlap, helyi újság, tv, szórólap, lakossági fórum stb.) keresztül nyilvánosságra kell hozni. Bıvebb információ: [ 1 ], [ 15 ], [ 21 ] Oktatási jegyzıkönyv, napló, jelenléti ív, oktatásokat szabályozó dokumentum Továbbképzési, képzési szerzıdés Mőködı térinformatikai szoftverre támaszkodó információs rendszer Környezeti jelentés, A környezet állapot bemutatását tartalmazó dokumentum, tájékoztató prospektus, szervezeti környezeti információk a honlapon 19

21 A helyi tanterv és az oktatási/nevelési tevékenység évenkénti felülvizsgálata a fenntarthatóságra nevelés érdekében [ Igen/nem ] A közoktatási intézmény tanulói és nevelıtestülete környezettudatosságáról beszámoló készítése [ Igen/nem ] A közoktatási intézmény aktív kapcsolatot tart fenn valamely fenntarthatóságért tevékenykedı civil szervezettel [ Igen/nem ] A diákönkormányzat ban környezetvédelmi felelıs kijelölése [ fı ] Környezeti auditok lefolytatása [ db/év ] A fenntarthatóságra nevelés folyamatos nevelést és az új ismeretek elsajátítását jelenti. Ennek érdekében szükséges az oktatási, nevelési tevékenységbe operatív módon épüljön be a fenntarthatóságra nevelés. fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy kapcsolatokat hozzunk létre a három rendszer (környezeti, gazdasági, társadalmi) között és megértsük azokat. A szempont célja a közoktatási intézményben dolgozók és tanulók környezet-tudatosságának megismerése és nyomon követése. A szempont akkor tekinthetı elfogadhatónak, ha a valamely elfogadott mérési módszer segítségével a közoktatási intézmény a projekt kezdetekor és annak zárásakor elvégzi a környezettudatosság mérését. A szempont célja, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos magatartásformákat, cselekvési lehetıségeket a közoktatási intézmény megismerje, abban aktív szerepet vállaljon a környezettudatosság erısítése érdekében. A szempont célja a partnerközpontú diák-tanár együttmőködés erısítése. A fenntarthatóságért vállalt feladatokat a diákok hatékonyabban hajtják végre, ha azokat ık kezdeményezik vagy ık a végrehajtás felelısei, amely egyúttal beépül mindennapi életvitelükbe. A vállalaton/szervezeten belüli átfogó, független és objektív vizsgálat a tevékenységek, folyamatok környezeti szempontjainak tekintetében. Az ISO 19011:2002 definíciója: az auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen Érdemes a fenntarthatóságra nevelés tartalmi elemeit meghatározni és az egyes tevékenységet operatív szintre cél feladat eszköz felfogásban meghatározni. Fontos, hogy a fenntarthatóságra nevelés operatív és kreatív módon épüljön be az oktatási/nevelési tevékenysége, ne váljon sablonná! Bıvebb információ: [ 6 ] Ajánlott környezettudatosság mérési eljárások: környezeti attitődskálák módszere, személytelen környezettudatosság skálák, környezettudatos viselkedés skálák, vagy bármely nemzetközi vagy hazai kutatási eredményeken alapuló eljárás. Bıvebb információ: [ 6 ] A legtöbb településen mőködnek civil szervezetek a települések védelme, a környezet védelme érdekében. Ezen túlmenıen a témával foglalkozó országos civil szervezetek is mőködnek, amelyekkel együttmőködési kapcsolatok alakíthatók ki pl. elıadások, közös akciók stb. A diákönkormányzati környezetvédelmi felelıs kijelölését célszerő valamilyen környezetvédelem terén elért eredményhez kötni. Fontos ugyanakkor, hogy a felelıst maguk a diákok válasszák ki. A megbízott felelısnek a szervezet tevékenységére, funkciójára vonatkozó éves audittervet kell készítenie, amely alapján meghatározott kérdéslisták segítségével, kijelölt felelısök környezeti felülvizsgálatokat végeznek a meghatározott területeken és A fenntarthatóságra nevelés munkaterve cél-feladat-eszköz bontásban A felmérés dokumentációja, mérıeszköz Együtt elkészített közös kapcsolódási pontokat tartalmazó munkaterv, közös akciók dokumentumai Megbízás, kinevezés, munkaköri leírás Dokumentumok, feljegyzések: auditterv, auditprogram, auditori megbízások, ellenırzési lista, audit feljegyzések, audit 20

22 Környezeti szponzorálások [ eft ] mértékben teljesülnek. A szempont értéke az adott évben lefolytatott auditok darabszáma. Audit alatt értendı az adott évben lefolytatott teljeskörő vagy részleges (a szervezet egy részére vonatkozó) felülvizsgálat is. Marketing eszköz. A pályázó részérıl felajánlott olyan pénzügyi támogatás, amely környezetvédelmi jellegő tevékenységre, célra kerül felhasználásra (Rendezvények, Akciók, Versenyek, Értékesítési akciók stb. formájában).. II. Létesítés Helyspecifikus szempont A projekt A hátrányos helyzető kistérségek pontos meghatározása megvalósulás a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek helye társadalmigazdasági található. jegyzékérıl szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben szempontból Akkor választható, ha a projekt leghátrányosabb hátrányos helyzető kistérségekben (3. melléklet), hátrányosabb helyzető helyzető kistérségekben (4. melléklet), leghátrányosabb kistérségben kistérségek közé nem tartozó, leghátrányosabb helyzető található településekben (5. melléklet) valósul meg. [ Igen/nem ] Fenntartható projektcélkitőzések Az intézmény A szempont célja, hogy az önkormányzati intézményeket akadálymentesítet a projekt célcsoportjai környezetkímélı közlekedései t eszközökkel is képesek legyenek megközelíteni. tömegközlekedési A szempont esetén az önkormányzati intézményt érintı eszközökkel való (helyi vagy távolsági) tömegközlekedési útvonalakon megközelíthetıségéne megadni. közlekedı akadálymentesített jármővek számát kell k javítása (jármővek száma) [ db ] Élı utcák fejlesztése [ Igen/nem ] A szempont célja, hogy a megvalósuló fejlesztések részeként vagy azzal egyidejőleg az intézmények figyelmet fordítsanak az intézmény környezetbarát módon történı megközelíthetıségére. A szempont magába foglalja az intézményhez eljutást szolgáló utak, meghatározott idıpontokban. Bıvebb információ: ld. 24. oldal [ 15 ], [ 17 ] A szponzorálás pozitív környezeti hatás mellett a szponzoráló üzleti sikereire, vállalati imidzsére, valamint a környezeti tudatosság erısítésére is hatással van. A vonatkozó jogszabály pályázati útmutató által meghatározott mellékleteiben meghatározott valamennyi kistérség, település releváns a pályázat igennel való megválaszolása szempontjából, amennyiben ott található a pályázó székhelye, telephelye vagy fióktelepe. A szempont közvetlenül nem célja a támogatható tevékenységnek, de az eredmények kihasználása szempontjából is fontos szempont. Fontos, hogy a tömegközlekedési megállóhely és az intézmény között az akadálymentes közlekedés biztosított legyen. A szempont során figyelmet fordíthatunk a megfelelı mérető, és környezeti minıségő (pl. utcabútorok, forgalomcsillapítás), akadálymentes gyalogos járdák és kerékpárutak kialakítására, a biztonság jelentés Számviteli nyilvántartás, feljegyzések 64/2004. (IV. 15.) Korm. rend. mellékletében meghatározott település szerepel a szervezetre vonatkozó (cég)bírósági nyilvántartásban vagy a beruházások kapcsolódó engedélyeiben Helyszínrajz, tömegközlekedési útvonalterv Az élı utcák kialakíthatóságára vonatkozó vizsgálat vagy terv megléte 21

23 Közoktatási intézmények fenntarthatóságot szolgáló fejlesztése a pályázat részeként A közoktatási intézmény vállalja a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisának fejlesztését [ eft/év ] Nem szilárd burkolatú kerékpár utak megvalósítása [ Igen/nem ] A fejlesztés szabadtéri rekreációs vagy ökoturisztikai célpontok elérhetıségéhez hozzájárul [ Igen/nem ] útszakaszok felülvizsgálatát és fejlesztését a megfelelı mértékő és minıségő gyalogos- és kerékpárforgalom, illetve a tömegközlekedés biztosítása érdekében stb. A szempont akkor fogadható el, ha az intézmény rendelkezik legalább erre vonatkozó felülvizsgálattal vagy tervvel a teendık megtételére. A közoktatási intézmények beruházásainak támogatása keretében több fenntarthatóságot szolgáló fejlesztés megvalósítható: A fejlesztés része a biztonságos kerékpártároló vagy kerékpár tárolására alkalmas egyéb hely [ db ] A fejlesztésnek része zöldfelületek, tanösvények létrehozása [ m 2 ] A fejlesztésnek része sportlétesítmények fejlesztése [ db ] A fejlesztésnek része iskolabusz beszerzés [ db ] A szempont célja a fenntarthatósággal kapcsolatos információk elérhetıségének fejlesztése a közoktatási intézményben. A szempont akkor elfogadható, ha a közoktatási intézmény vállalja, hogy folyamatosan fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, honlap fejlesztés stb.) A szempont esetében az e célra fordítandó, tervezett éves forrás összegét kell megadni. A szempont célja az aszfalt burkolatok kiváltása környezetbarát és helyi természeti erıforrás használatot biztosító lélegzı burkolattal. A szempont célja, hogy olyan kerékpárút fejlesztések valósuljanak meg, amelyek elısegítik bizonyos rekreációs vagy ökoturisztikai célpontok kerékpárral való elérhetıségét, és ezáltal az környezetkímélı módon hozzáférhetıbbé, megismerhetıbbé válik. A szempont teljesítése akkor elfogadható, ha a kerékpárút fejlesztés eredményeként elérhetıvé válik valamely rekreációs vagy ökoturisztikai célpont (szabadidı parkok, látogatóközpont, közösségi terek stb.) fokozására, a pihenést szolgáló funkciók fejlesztésére stb. Bıvebb információ: [ 7 ] A pályázat készítése során fontos figyelmet szentelni annak, hogy a közoktatási intézmény a fejlesztés eredményeként hozzájáruljon a fenntarthatóságra nevelés eszközeinek szélesítésében. A közoktatási intézmények beruházásainak támogatása pályázatok esetében a pályázat csak megfelelı tartalomfejlesztés mellett támogatható (lásd nem támogatható tevékenységek). A tartalomfejlesztés meghatározása során fontos megfontolni a fenntarthatóságra nevelés fejlesztését is. E szempont alkalmazására elsısorban külterületen van lehetıség. A szempont választásánál körültekintıen kell eljárni. Olyan eljárás választása indokolt, amely nem gazosodik el, ezzel akadályozva a kerékpár közlekedést. A fejlesztés pl. kerékpár útvonallal elérhetıvé tesz természetvédelmi látogatóközpontot, szabadidı központot, erdei iskolát, arborétumot, táborhelyet, horgászközpontokat, parkerdık közmővelıdési, ismeretterjesztı és oktatási lehetıségeit, szabadtéri sportrendezvényeket stb. Megvalósíthatósági tanulmány, megvalósulási terv, építési/használatbavét eli engedély, kiviteli tervek, eszközbeszerzés dokumentációi (pl. forgalmi engedély) Nyilvántartás a közoktatási intézményben rendelkezésre álló fenntarthatósággal kapcsolatos információkról (könyvtári katalógus stb.) Kiviteli tervek, dokumentáció, megvalósulási terv, építési/használatbavéte li engedély Útvonal térkép, engedélyezési dokumentáció, kiviteli tervek 22