Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági információk

Átírás

1 Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági információk

2 ÖSSZEFOGLALÓ Esélyegyenlőség 1) Az esélyegyenlőség egy olyan általános alapelv, amelynek alapvető megközelítési szempontjai az Európai Közösség alapító egyezményének 6. cikkelyében (tilalom nemzeti hovatartozás miatti diszkriminációról), valamint a 119. cikkelyében (a nők és férfiak egyenlő bérezése) kerültek rögzítésre. Az azonos esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja, amely az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. Az Európai Unió az esélyegyenlőség szempontjainak kialakítására, programként való összefoglalására számos irányelvet rögzített, amelyek a jogharmonizációval a magyar jogrendbe is beépítésre kerültek. 2) Az Európai Unió Strukturális Alapjai azt szolgálják, hogy a fejletlenebb uniós tagországokban előre haladjon a gazdasági szerkezet átalakítása, amely mérsékli a termelékenység és a hatékonyság jelentős eltéréseit, megteremti a felzárkózás feltételeit. Az emberi viszonyok jobbá tételét, a társadalmi kohéziót szolgáló intézkedések forrása az Európai Szociális Alap. Uniós alapelv, hogy az alapokból származó közösségi forrásokkal megvalósuló projektek esetében 1) a fejlesztések ne járjanak a természeti környezet indokolatlan terhelésével (fenntartható fejlődés biztosítása), 2) a különféle társadalmi csoportok közti különbségek mérséklődjenek. A fenntarthatóság és az esélyegyenlőség biztosítása ott szerepel az uniós pályázatok horizontális célkitűzései között, figyelembe vételük nélkül nem nyerhetők el uniós pályázati források. 3) Az egyenlő bánásmód követelményének szabályozása Magyarországon háromszintű. a) Az Alkotmány általános érvénnyel mondja ki a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. b) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény a jogrendszer egésze számára ad részletesebb útmutatást a követelmény értelmezéséhez. c) Számos ágazati jogszabály (Munka Törvénykönyve, közoktatási és felsőoktatási törvény, egészségügyi törvény stb.) utal az esélyegyenlőségi törvényre, és állapít meg további, csak az adott területen érvényes szabályokat. A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény valósította meg. Ez az esélyegyenlőséggel foglalkozó legfontosabb hazai jogszabály. Az esélyegyenlőség területén a másik fontos előrelépés az volt, hogy a Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. törvény) július elsejétől hatályos módosítása bevezette az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér fogalmát. 4) Egy vállalkozásnak több okból is célszerű figyelembe vennie az esélyegyenlőségi szempontokat.

3 - Egyrészt lojális, hosszú távon elkötelezett munkavállalók kerülhetnek a vállalkozáshoz. Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés propagálása versenyképességi előnyökkel is járhat. - Másrészt, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának előmozdítására hozzáférhetők különféle kedvezményes megoldások: adókedvezmények, a járulékfizetés mérséklése. - Harmadrészt, az uniós forrásokhoz csak úgy lehet hozzájutni, ha a pályázó vállalkozás valamilyen intézkedést tesz az esélyegyenlőség érvényesítéséért. Ugyanakkor - évről évre változó formában - hazai forrásból biztosított foglalkoztatás-bővítési pályázati támogatások is elérhetők, amelyek célja a hátrányos helyzetű emberek alkalmazásának előmozdítása is lehet. Fenntarthatóság 1) Mi a fenntarthatóság? Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. Ezt a nagyon egyszerű felismerést fogalmazta meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közös jövőnk jelentése 1987-ben, miután úgy találta, hogy környezetünk erőforrásait és állapotát a növekvő számú és igényű emberiség veszélyezteti. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A társadalom megfelelő életminőségének biztosítása a fenntartható fejlődést célul kitűzve olyan fejlődés (vagy olyan létfenntartás, ebben az értelemben beszélünk fenntarthatóságról) amelyben a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét, azaz eltartó-képességét. A gazdaság a társadalom fenntartásának, a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság öncélúvá váljon olyan mértékig, hogy működésével sértse társadalmi, környezeti érdekeinket. 2) A fenntartható fejlődés fogalmának szerződéses nemzetközi jogi koncepciója az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. A nemzetközi jogi kiindulópont a Riói Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről (és az ahhoz kapcsolódó Agenda 21 cselekvési terv), melyet 1992-ben fogadtak el az ENSZ konferenciáján. Tíz évvel később az ENSZ johannesburgi Fenntartható Fejlődés Csúcsértekezletén újból megerősítésre kerültek a Riói Nyilatkozat elvei és az Agenda 21. A fenntartható fejlődés koncepciója a nemzetközi szerződéses gyakorlatban az államok társadalmi, gazdasági fejlődését olyan értelemben korlátozó jogi eszközként szerepel, hogy az államok tekintettel legyenek a jövő nemzedékek érdekeire, továbbá a környezetvédelem, a bioszféra és az ökoszisztémák védelmének

4 célkitűzésére. Fontos nemzetközi jogi fejlemény, hogy a környezetvédelmen túli területek, a népesedés vagy az emberi egészség kérdései is integrálódnak a fenntartható fejlődés koncepciójába. 3) Az Európai Unió elsődleges jogában a fenntartható fejlődés részben alapelv, részben cél, amelyet maga az Európai Unióról szóló Szerződés nem törekszik meghatározni. Az EU a Lisszaboni Szerződéssel együtt hatályba lépett Alapjogi Charta preambulumában kinyilvánítja a jövő nemzedékek iránt viselt felelősség elvét. A másodlagos jog sem nélkülözi a fenntarthatóság immár tényleges jogszabályi megjelenését. Legtöbbször a különböző uniós támogatási rendszerekben, azok magyarázataként, elveként vagy céljai között jelenik meg a fenntarthatóság ben jelenik meg az első olyan másodlagos jogi szabály, amely már megpróbálja a fenntarthatóságot végrehajthatóvá tenni, mégpedig a megújuló energiák kapcsán. Az EU politikai dokumentumai keretében 2001-ben jelent meg első ízben fenntartható fejlődési stratégia [COM/2001/264], melyet 2006-ban megújítottak [Council/10117/06], majd 2009-ben felülvizsgáltak [COM/2009/0400]. Ezek nyomán minden tagállamban elkészültek a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiák. Az azóta eltelt időben is számos olyan uniós politikai dokumentum látott napvilágot (például az EU 2020 stratégia, az EU Biodiverzitás Stratégia 2020), amelyek a hazai fenntarthatósági stratégia szempontjából is fontos célkitűzéseket határoztak meg. 4) A magyar fenntartható fejlődési stratégia megalkotásában a nemzetközi és európai jog a fenntartható fejlődés fogalmának rugalmassága, a konkrét jogi kötelezettségek szűkössége miatt tág mozgásteret biztosít, lehetőséget teremtve saját erőforrásaink állapotához, az országot érő kihívásokhoz legjobban igazodó cél/prioritás/eszközrendszer meghatározásához, melynek során azonban figyelemmel kell lenni a globális fenntarthatósági problémák megoldásában ésszerűen elvárható magyar közreműködésre, valamint az általunk okozott határokon túlnyúló hatásokra is. A szén-dioxid kibocsátás szabályozása hazai jogi hátterének főbb elemei a következők. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének kihirdetése (1995. évi LXXXII Tv.), a Kiotói Egyezmény kihirdetése (2007. évi IV. Tv.), az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. Törvény. Az Országgyűlés 28/2008. (III. 20.) számú határozata, amely elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. A 323/2007. (XII. 11.) Kormányrendelet, amely a kiotói egységek értékesítésére létrehozta a Zöld Beruházási Rendszert. A magyar jogszabályi környezetből kiemelendő még a 213/2006. (X. 27.) Kormányrendelethez illeszkedő, az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló évi XV. Törvény. Magyarországon 2002 óta kötelező átvétellel és garantált hatósági árral támogatják a megújuló és kapcsolt villamosenergia-termelést.

5 Magyarország 2004-es Európai Uniós csatlakozásával jogosulttá vált az Unió fejlesztési támogatásaira. A pályázati kiírásokban rendre megjelennek környezetvédelmi szempontok, a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó projektek is támogathatóak. Érvényben van Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában, 2012-ben elkészült a "Nemzeti Energiastratégia 2030" című dokumentum ben kidolgozásra került a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégiája. A Kormány döntése értelemében a Stratégia rendszeres időközönként felülvizsgálatra kerül, és hozzá kapcsolódóan konkrét Cselekvési Tervek kerülnek kidolgozásra, melyek kétéves, gördülőtervező jelleggel kerülhetnek végrehajtásra. 5) A fejlődésnek a társadalom megfelelő életminőségét kell eredményeznie, ezért a fejlesztések során a szervezeteknek a szorosan vett gazdálkodási feladataikon túl a hosszú távú működési feltételek biztosítása érdekében részt kell vállaljanak a szélesen vett társadalmi feltételek javításában. A vállalatok és önkormányzatok nem csak a szűken vett, tulajdonához kötődő döntéseiért felelősek, hanem a működésük, termékeik és szolgáltatásaik révén kapcsolatba került fogyasztókért, az alkalmazottakért és egyéb érdekelt félért (beszállítók, partnerek, stb.), valamint a társadalmi folyamatok befolyásolásáért. Olyan szervezeti stratégiák szükségesek, amelyek a szervezetek környezeti és társadalmi felelősségét erősítik. A jogi szabályozások betartásán túl a fenntartható fejlődést biztosító beruházások és üzleti gyakorlat hozzájárulhat a gazdálkodó szervezetek versenyképességéhez, jobb eredmény érhető el az üzlet minden szintjén, előnyösen befolyásolja a menedzsment gyakorlati lépéseit, javítja a munkakörülményeket, az egészségügyi és biztonsági kockázatokat, a szervezet partnereivel való kapcsolatait, a versenyben elfoglalt helyét. Az önkormányzatok számára a fenntarthatóság figyelembe vétele településszervezési szinten egy jól összpontosított, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok összehangolását jelentő politikát jelent, intézményi szinten pedig környezetvédelmi példamutatást. 6) Egy vállalkozásnak több okból is célszerű figyelembe vennie a fenntarthatósági szempontokat. - A vállalkozás tevékenységnek megkezdéséhez, működéséhez, fejlesztéseihez stb. kapcsolódó jogszabályok, illetve eljárások számos esetben tartalmaznak a fenntarthatósághoz kapcsolható szempontokat: például engedélyhez kötött tevékenységek folytatása, építési engedély kiadásának feltételei, a tevékenységhez köthető különleges engedélyek elnyerése, adott telephelyen történő működés stb.. Az engedélyek megszerzéséhez, a tevékenység folytatásához olyan követelményeknek kell megfelelni, amelyekben gyakran kimondva/kimondatlanul benne szerepelnek a fenntarthatósági szempontok. Fel kell hívni a figyelmet, hogy eltérés mutatkozik a környezetvédelmi szabályok betartása és a fenntarthatóság érvényesítése között. A meglévő környezetvédelmi jogszabályok célja a környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág) védelme, amelyek meghatározzák a környezetszennyezés

6 lehetséges mértékét, amelyek mindenkire nézve kötelezőek. A környezetvédelmi szabályok ugyanakkor önmagukban csak kis mértékben alkalmasak arra (mert túlmutat annak keretein), hogy a természeti erőforrások hatékony felhasználásához és a társadalom megfelelő életminőségéhez igazodóan befolyásolja a termelés és fogyasztás térbeli és időbeli folyamatait (például növekvő hulladékok, túlzsúfolt városok, leszakadó térségek, természetes területek visszaszorulása stb.). - A fenntarthatósági követelményeknek való megfelelés (például energia megtakarításra törekvés, a környezetszennyezés mérséklése, a papírfelhasználás csökkentése, az elektronikus munkavégzés kiterjesztése, a zöld iroda megoldások alkalmazása stb.) a ráfordítások leszorítását, a piacra lépés esélyének erősítését, s így a versenyképesség növelését szolgálják. Azaz közvetlen gazdasági hasznuk van. Sokkal könnyebb és hatékonyabb a környezeti szempontokat kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint azokat utólagosan, drága pénzért beépíteni a projektbe, vagy még rosszabb esetben a környezetben okozott károk felszámolására költeni. A fenntarthatósági szempontok figyelembevétele ugyanakkor javíthatja a vállalkozás társadalmi elfogadottságot, növeli a fejlesztő jó hírét, amely javítja piaci pozícióit. A jó megoldások példaként szolgálhatnak más vállalkozások számára a helyes és követendő fenntarthatósági gyakorlat tekintetében. - Számos pályázati uniós forrás kisebb-nagyobb mértékben kapcsolódik a fenntarthatósági követelményekhez. Ilyenek például az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési program, a Tudomány Innováció Program pályázati kiírásai. - Ugyanakkor a pályázati uniós forrásokhoz általában is csak úgy lehet hozzájutni, ha a pályázó vállalkozás valamilyen mértékben figyelembe veszi a fenntarthatóság érvényesítését. A Tanács 1083/2006/EK Rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról a támogatások alapelveként határozta meg (17. cikk) a fenntartható fejlődés biztosítását: Az alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés keretében, valamint a környezet védelme és állapotának javítása céljának a Közösség általi előmozdítása keretében kell megvalósítani, a Szerződés 6. cikkében megállapítottak szerint. A horizontális elvárás, mint nevesített uniós elvárás lényege, hogy a támogatások felhasználásakor a támogatási rendszer egészében (az operatív programok és beavatkozásaik tervezésétől kezdve, a megvalósításon át a nyomon követésig) függetlenül attól, hogy azok nem önálló célkitűzésként kerültek meghatározásra külön is figyelmet kell fordítani. A projektek tervezése, elbírálása, megvalósítása, majd létrejöttük esetén utólagos értékelésük során a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása tehát európai uniós elvárás, amelyet a pályázónak figyelembe kell venni.