Műszaki termodinamika (G+E) I. 1. előadás Bemutatkozás, a félév menete, állapotjelzők, gáztörvények, nulladik főtétel
|
|
- Albert Mészáros
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Műszaki termodinamika (G+E) I. 1. előadás Bemutatkozás, a félév menete, állapotjelzők, gáztörvények, nulladik főtétel
2 Bemutatkozás, tudnivalók Imre Attila, EGR, D225A, Konzultáció: szerdánként, 14:30-16:00, illetve megbeszélés szerint; lehetőleg előre jelezzék, hányan és mikor akarnak jönni (szükség esetén más időpontban is jöhetnek) Segédanyag: minden előadás után energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!) Egyéb anyagok: Környey Tamás: Termodinamika (nyomtatott) Bihari Péter: Műszaki Termodinamika (ftp.energia.bme.hu) Imre Attila: Alkalmazott Termodinamika (
3 Bemutatkozás, tudnivalók Gyakorlatvezető(k): Kustán Réka, Dr. Ván Péter, Lukács Kristóf Amennyiben a gyakorlaton olyan problémájuk van, amit a gyakorlatvezetővel nem tudnak megoldani, forduljanak Györke Gáborhoz vagy hozzám. Az új Tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint hang- és képfelvétel az előadásokon és gyakorlatokon csak az összes résztvevő (hallgatók és oktatók) beleegyezésével lehet. Kivételt képeznek a fogyatékos hallgatók, akik megfelelő egyetemi igazolással készíthetnek ilyen felvételeket. A felvételek NEM hozhatók nyilvánosságra.
4 A félév menete hét/dátum téma hét/dátum téma 1/febr. 06 előadás 8/ápr. 03. ZH, előadás idejében (ÖT1) 2/febr. 13. előadás 9/ápr. 10. előadás 3/febr. 20. előadás 10/ápr. 17. előadás 4/febr. 27. előadás 11/ápr. 24. Gépész napok (délután); még nincs meghirdetve, szünet 5/márc. 06. előadás, gyakorlaton rövid ZH BETD+BGTD 12/ máj. 01. MUNKASZÜNET, gyakorlaton rövid ZH BETD+BGTD 6/márc. 12. előadás 13/máj. 08. előadás (45 perc) és összefoglalás (45 perc) 7/márc. 27. előadás 14/máj. 15. ZH, előadás idejében (ÖT2) Tavaszi szünet hete NEM számít bele a számozásba! Pótlás: máj. 22.
5 További tudnivalók A tárgy félévközi jeggyel zárul. A jelenlét minden gyakorlaton ellenőrizendő. A gyakorlaton ellenőrző dolgozat(ok) lesz(nek), kifejtős/tesztes. Az ellenőrző dolgozat egyszeres súllyal számít bele az évközi eredménybe. Az 1.NZH a 8-9. hét körékén esedékes (KBT döntésétől függ). Ez előadás időben lesz és 3x-os súllyal számít bele a félév végi eredménybe. Ebben a ZH-ban csak számításos feladatok lesznek. Témája: az első főtétel alkalmazásáig minden és egyszerű körfolyamatok, attól függően, hogy a 8. vagy 9. héten lesz. A 2.NZH a 14. héten lesz szintén előadásidőben 3x-os súllyal számítva. Az 1.NZH témakörétől induló anyagrészt kérik számon elméleti és számításos feladatokkal. Nincs ZH-nkénti minimum követelmény, ezért pótlás/javítás csak egyben lehetséges pótlási héten csütörtökön délután lesz a pót-zh. Opcionálisan házi feladat adható ki a hallgatóknak, legfeljebb a ZH-kon megszerzett pontszám 20%-a adható ezzel meg többletpontként. Ezen felül +/- 10% gyakorlatvezetői értékelés adható az órai aktivitást értékelve. Ezekkel együtt kell legalább 50%-ot elérni a félév során az elégségeshez.
6 Termodinamika A termodinamika a termodinamikai rendszereket vizsgáló tudományág Az általunk termodinamika néven ismert tudomány igazából nem dinamika; sztatikus állapotok vizsgálatával foglalkozik. Ha egy folyamatot ír le, akkor azt igazából sztatikus lépések folyamatának veszi. A termodinamika alapjai - Állapotjelzők (p, T.) - Termodinamikai potenciálok (U, H.) - Alapfolyamatok és ciklusok (izobár, izoterm Carnot, Rankine.) - Termodinamikai egyenletek (Maxwell, Gibbs, ) - Anyagi egyenletek és válaszfüggvények (állapotegyenletek, fajhő, kompresszibilitás) - Stb -
7 Már a régi görögök is. Egy tudományág kialakulásához (természettudományokban) mérések szükségesek. A régi görögök (egyiptomiak, kínaiak, stb.) tudtak mérni: - tömeget - távolságot - térfogatot - időt - volt némi fogalmuk a nyomásról is (főként a hidrosztatikairól) Heron gőzgépe (Aeolipile)
8 Már a régi görögök is. Egy tudományág kialakulásához (természettudományokban) mérések szükségesek. A régi görögök (egyiptomiak, kínaiak, stb.) tudtak mérni: - tömeget - távolságot - térfogatot - időt - volt némi fogalmuk a nyomásról is (főként a hidrosztatikairól) Heron gőzgépe (Aeolipile)
9 Már a régi görögök is. Egy tudományág kialakulásához (természettudományokban) mérések szükségesek. A régi görögök (egyiptomiak, kínaiak, stb.) tudtak mérni: - tömeget - távolságot - térfogatot mechanika már volt! - időt - volt némi fogalmuk a nyomásról is (főként a hidrosztatikairól)
10 Már a régi görögök is. Egy tudományág kialakulásához (természettudományokban) mérések szükségesek. A régi görögök (egyiptomiak, kínaiak, stb.) tudtak mérni: - tömeget - távolságot - térfogatot mechanika már volt! Hidrosztatika és - időt kezdetleges - volt némi fogalmuk a nyomásról is (főként a hidrosztatikairól) hidrodinamika is
11 Már a régi görögök is. Egy tudományág kialakulásához (természettudományokban) mérések szükségesek. A régi görögök (egyiptomiak, kínaiak, stb.) tudtak mérni: - tömeget - távolságot - térfogatot mechanika már volt! - időt - volt némi fogalmuk a nyomásról is (főként a hidrosztatikairól) Hidrosztatika és kezdetleges hidrodinamika is - de nem tudtak mérni hőmérsékletet (ez nagyon kell a termodinamikához) - és nem tudtak mérni gáznyomást (gázos kísérletekből lehet levezetni egy csomó összefüggést)
12 Már a régi görögök is. Egy tudományág kialakulásához (természettudományokban) mérések szükségesek. A régi görögök (egyiptomiak, kínaiak, stb.) tudtak mérni: - tömeget - távolságot - térfogatot mechanika már volt! - időt - volt némi fogalmuk a nyomásról is (főként a hidrosztatikairól) Hidrosztatika és kezdetleges hidrodinamika is - de nem tudtak mérni hőmérsékletet (ez nagyon kell a termodinamikához) - és nem tudtak mérni gáznyomást (gázos kísérletekből lehet levezetni egy csomó összefüggést) azaz nem volt termodinamika! Nehezebben megfogható tudományterület, sokszor kicsit elvontnak tűnik.
13 Alapfogalmak A termodinamika termodinamikai rendszereket vizsgál. Termodinamikai rendszer: egy véges térrész a benne levő anyaggal; a térrészt fal választja el a környezettől. Ha a falon áthatolhat valamilyen anyag, akkor a rendszer nyílt, máskülönben zárt. A térrészben nem feltétlenül van anyag; egyes hősugárzásos problémánál találkozhatunk üres térrel (vákuummal) is. A fal lehet valós, de lehet egy, az általunk odaképzelt határolófelület is. környezet környezet Termodinamikai rendszerek rendszer rendszer fal környezet fal rendszer (nyílt) fal
14 Falak A fal többféle lehet, attól függően, hogy mit és mennyire enged át: merev: semmilyen mechanikai kölcsönhatást nem áteresztő/félig áteresztő/áteresztő: semmilyen anyagot nem enged át/bizonyos anyagokat átenged/minden anyagot átenged; stb..) Diatermikus: hőt átengedi, anyagot nem; Adiabatikus fal: sem a hőt, sem az anyagot nem engedi át (mechanikus kölcsönhatást viszont igen). leárnyékoló/nem leárnyékoló: egyes erőtereket kizár/átenged A gravitációs teret NEM tudjuk kizárni, a tárgyalásokban mégis úgy teszünk, mintha nem lenne; pl. a valóságban tartály alján a gáz sűrűsége nagyobb, mint a tetején (barometrikus formula); a mi feladatainkban nem így van. A falon keresztül mehetnek a kölcsönhatások, ha ezeket a fal engedi; a fal maga elvileg ezekben aktívan nem vesz részt! PRÓBÁLJANAK MEG DEFINIÁLNI ILYEN FALAKAT, LEHETNEK-E ILYENEK A VALÓSÁGBAN?
15 Állapotjelzők Az állapotjelzők csak az állapottól függenek, az elérés útjától nem (azaz a termodinamikában mindegy, hogy autóstoppal mentem Párizsba, vagy a magángépemmel repültem, ebből is látszik a termodinamika alkalmazhatósága valós problémákra). A termodinamikai állapotjelzőket hagyományosa két csoportra oszthatjuk; bizonyos esetekben egy harmadik csoport bevezetése is fontos: extenzív, a rendszer nagyságával (tömegével, térfogatával) arányos, ha két rendszert összerakunk, összeadódnak; pl. energia, tömeg (molszám), térfogat, entalpia, stb intenzív, a rendszer állapotára jellemző, két rendszert összerakva kiegyenlítődnek; ezek egyenlősége az egyensúly feltétele; pl. nyomás, hőmérséklet. fajlagos extenzív állapotjelzők, tömegegységre vonatkoztatott extenzív állapotjelzők, pl. fajtérfogat (v=v/m), a fajlagos belső energia (u=u/m), stb. Az egyensúlyban lévő rendszer egyegy fázisában a fajlagos extenzív állapotjelző számértéke mindenütt ugyanakkora, de a különböző fázisokban különböző. A fajlagos extenzív állapotjelzők fázisonként olyan tulajdonságúak, mint az intenzívek, de ettől még nem intenzívek. Angol szakirodalomban composite properties megnevezéssel is találkozhatunk.
16 Állapotjelzők Az állapotjelzők egyértelműen az állapotot írják le, konkrét anyag nem kell a rendszerbe! Az anyagi tulajdonságok/jellemzők, mint pl. a sűrűség (ami egy fajlagos extenzív) akkor kellenek, ha már anyag is van. Mivel ezek értéke függ az állapotjelzőktől (pl. a sűrűség a nyomás és hőmérséklet függvénye), ezért ismerve az egyik állapotjelzőt, a másik kiszámítható belőle, így ezek is jelzik, hogy hol vagyunk az állapot-térben. Nem mindig egyértelműen, pl. egy anyag sűrűsége azonos nyomáson akár több helyen is lehet ugyanakkora (pl. víz sűrűsége 4 0 C körül). A folyamatjelzők az anyagra jellemzőek, függnek az állapotjelzőktől, de mellette még az aktuális folyamattól is (pl. fajhő; adott T-p értéknél más lesz az értéke, ha állandó nyomáson melegítjük az anyagot vagy állandó térfogaton). Ha viszont ismerjük a folyamatot, ezekből is visszaszámolhatók az állapotjelzők, azaz ezek is képesek bár csak korlátozottan az állapotok jellemzésére. Ezekről később lesz szó.
17 Állapotjelzők A normál állapotjelzők közül az extenzívek tovább bonthatók, vannak közöttük megmaradók (tömeg, energia) és nem feltétlenül megmaradók (térfogat, entrópia). A fajlagos extenzívek és az intenzívek között van egy lényeges különbség; egyensúly esetén az intenzívek a teljes rendszerben megegyeznek, míg a fajlagos extenzívek csak az adott fázisban (a fázis definícióját ld. később). Pl. 100 fokon atmoszférikus nyomáson a forrásban levő folyékony víz egyensúlyban van a saját gőzével, p, T ugyanakkora, de a sűrűségük csak egy-egy fázison belül homogén, azaz a gőzön belül azonos, a folyadékon belül is, de ez a két érték egymással nem egyezik meg.
18 Állapotjelzők - Hőmérséklet Hőmérséklet mérése: - Válasszunk egy anyagot, aminek van egy jól mérhető, a hőmérséklet változásával monoton változó tulajdonsága; ilyen lehet pl. egy folyadékoszlop magassága, egy szilárd anyag hossza, bezárt gáz nyomása, dugattyúval lezárt gáz térfogata, fém elektromos ellenállása, stb. - Válasszunk két referenciapontot. Probléma: Nem minden monoton változó tulajdonság felel meg, ha lineáris a skálánk, akkor lineáris hőmérséklet-függésű tulajdonság kell, de hogy ilyen-e, ahhoz előbb kellene egy skála, de ahhoz kellene egy anyag és egy tulajdonság, amihez kellene egy skála..
19 Állapotjelzők - Hőmérséklet Gyakoribb hőmérsékleti skálák (eredeti definíciókkal): Celsius: 0 fok tiszta víz fagyáspontja; 100 fok tiszta víz forráspontja Kelvin: 0 fok abszolút zérus hőmérséklet; lépésköz Celsiussal megegyező Fahrenheit: 0 fok sós víz fagyáspontja; 96 fok átlagos testhőmérséklet Rankine: 0 fok abszolút zérus hőmérséklet; lépésköz Fahrenheittel megegyező Rømer: 0 fok sós víz fagyáspontja; 60 fok tiszta víz forráspontja Newton: 0 fok - a levegő hőmérséklete, amikor a víz fagyni kezd ; 33 fok a víz forráspontja (a legelső hőmérsékleti skála) Delisle: 0 fok tiszta víz forráspontja; 150 fok tiszta víz fagyáspontja (fordított skála!!) Reaumur: 0 fok víz fagyáspontja; 80 fok víz forráspontja
20 Állapotjelzők - Hőmérséklet Gyakoribb hőmérsékleti skálák:
21 Nemzetközi hőmérsékleti skála Ha egy skálának két pontját rögzítjük, az elvileg elég, de a két ponttól távoli értékek bizonytalanok lehetnek. Így nem árt több fix pontot megadni. A hidrogén hármaspontja: 13,8033 K A hidrogén forráspontja (33 321,3 Pa nyomáson): 17,035 K A hidrogén forráspontja ( Pa nyomáson): 20,27 K A neon hármaspontja: 24,5561 K Az oxigén hármaspontja: 54,3584 K Az argon hármaspontja: 83,8058 K A higany hármaspontja: 234,3156 K A víz hármaspontja: 273,16 K (0,01 C) A gallium olvadáspontja: 302,9146 K Az indium fagyáspontja: 429,7485 K Az ón fagyáspontja: 505,078 K A cink fagyáspontja: 629,677 K Az alumínium fagyáspontja: 933,473 K Az ezüst fagyáspontja: 1234,93 K Az arany fagyáspontja: 1337,33 K A réz fagyáspontja: 1357,77 K
22 Hőmérés Általában a hőmérséklet valamilyen hatását mérjük. Infravörös sugárzás Hőtágulás (folyadék) Elektromos ellenállás Hőtágulás különbsége (bimetál) Fázisátmenet (folyadékkristály)
23 Hőmérés Általában a hőmérséklet valamilyen hatását mérjük. Infravörös sugárzás Hőtágulás (folyadék) Elektromos ellenállás Hőtágulás különbsége (bimetál) Más ötlet??? Fázisátmenet (folyadékkristály)
24 Hőmérés Általában a hőmérséklet valamilyen hatását mérjük. Infravörös sugárzás Hőtágulás (folyadék) Elektromos ellenállás Hőtágulás különbsége (bimetál) Fázisátmenet (folyadékkristály)
25
26 Állapotjelzők - Nyomás Nyomás mérése: - A hőmérsékletnél egyszerűbb, van egy külső definíciónk, p=f/a, azaz a nyomás a nyomóerő és a nyomott felület hányadosa. - Probléma: F és A vektor, mérésnél ez gond lehet. - Manométerek: Toricelli, Huygens, Donny. Egységek: - pascal; N/m 2 - atmoszféra; tengerszinten vett légnyomás Párizs szélességi körén - technikai atmoszféra; kg/cm 2 - bar; 10 5 pa - torr: 1 mm higanyoszlop nyomása - psi: font/inch 2 Látszatra a nyomás-skálának is van egy végpontja, de később kiderül, hogy nincs aztán az, hogy mégis van
27 Nyomásmérés Bourdon cső (görbülés-elmozdulás) Manométer (elmozdulás) Ellenállás, kapacitás Diafragmák, dugattyúk (elmozdulás)
28 Állapotjelzők Térfogat; Tömeg A térfogat és tömeg extenzív állapotjelzők; két alrendszert egyesítve összeadódnak. Térfogat: a test maga mennyit foglal el a térből (űrmérték: mennyi fér bele): - A mérése visszavezethető a hosszmérésre, egysége hosszegység a köbön. - Az űrmérték -et hagyományosan nem összenyomható folyadék betöltésével mérik (liter, gallon, stb ). - Az űrmérték és a térfogat egy az egyben megfeleltethetők egymásnak. Tömeg - Hagyományosan egy referencia-testhez viszonyítják, súly mérésével. - Arányos a részecskeszámmal, így azon keresztül is mérhető. Ezeknek is van abszolút null-pontjuk (bár definiálhatok valami negatív tömegszerűt, ami taszító hatást sötét energia hoz létre, de az nem tömeg). A térfogatmérésnél általában kiterjedést-elmozdulást, míg a tömegmérésnél általában az erő indukálta elmozdulást észleljük... Azaz a leggyakrabban p,t,m,v esetén elmozdulásból számítjuk vissza a mért mennyiséget.
29 Anyag- és folyamatjellemzők Anyag- és folyamatjellemzők Pl. fajhő vagy hőkapacitás (adott hőmennyiség egységnyi tömegű mintánál mennyivel emeli meg a hőmérsékletet): anyagfüggőség argon (25 0 C) kj/kg*k víz (25 0 C) kj/kg*k folyamatfüggőség argon (25 0 C) kj/kg*k ÁLLANDÓ NYOMÁSON argon (25 0 C) kj/kg*k ÁLLANDÓ TÉRFOGATON
30 Állapotegyenletek Az állapotjelzők közti kapcsolatokat az állapotegyenletek írják le. A legegyszerűbb modell az ideális gázmodell; bármilyen egyszerű, az ideális gáz állapotegyenletéért nagyon keményen meg kellett dolgozni!
31 Ideális gáz - Izoterm állapotváltozás (T=állandó, m=állandó) P*V=állandó (Robert Boyle, 1662; Edme Mariotte, 1676)
32 Ideális gáz - Izoterm állapotváltozás (T=állandó, m=állandó) P*V=állandó (Robert Boyle, 1662; Edme Mariotte, 1676)
33 Ideális gáz - Izoterm állapotváltozás (T=állandó, m=állandó) P*V=állandó (Robert Boyle, 1662; Edme Mariotte, 1676)
34 Ideális gáz - Izobár állapotváltozás (p=állandó, m=állandó) - V/T=állandó (Jacques Charles, 1787; Joseph Louis Gay-Lussac, 1802)
35 Ideális gáz - Izobár állapotváltozás (p=állandó, m=állandó) - V/T=állandó (Jacques Charles, 1787; Joseph Louis Gay-Lussac, 1802)
36 Ideális gáz - Izobár állapotváltozás (p=állandó, m=állandó) - V/T=állandó (Jacques Charles, 1787; Joseph Louis Gay-Lussac, 1802)
37 Ideális gáz - Izokhor állapotváltozás (V=állandó, m=állandó) - p/t=állandó (Joseph Louis Gay-Lussac, 1802)
38 Ideális gáz - Izokhor állapotváltozás (V=állandó, m=állandó) - p/t=állandó (Joseph Louis Gay-Lussac, 1802)
39 Ideális gáz - Izokhor állapotváltozás (V=állandó, m=állandó) - p/t=állandó (Joseph Louis Gay-Lussac, 1802)
40 Ideális gáz Egyesített gáztörvény (p*v)/t= állandó Avogadro törvény: V ~ n (N=részecskeszám), T,p állandó Egyetemes gáztörvény (p*v)/t= n*r p*v=n*r*t (R=8,314 J/mol*K)
41 Ideális gáz Érdekesség: a gáztörvények felfedezésének egyik folyománya az abszolút hőmérsékleti skála felfedezése; az előbbi törvényeket felfedezőik nem ilyen alakban írták le, hanem a hőmérséklet mellett szerepelt egy korrekció is, pl. ha Celsiusban adták meg, akkor ahhoz egy 270 körüli értéket kellett adni, hogy az azonosságok egyszerű alakúak legyenek.
42 Egyéb egyszerű állapotváltozások - Adiabatikus folyamat; minden állapotjelző változik, de meghatározott függvénykapcsolat szerint; a rendszert körülvevő fal csak mechanikai kölcsönhatást enged meg (hő vagy anyag nem mehet át rajta). - Politropikus; ugyanez, de termikus kölcsönhatás is van.
43 További szép napot! Mai nap anyaga: alapfogalmak (rendszer, fal, kölcsönhatások), termodinamikai mennyiségek és mérésük, gáztörvények, ideális gáz, nulladik főtétel Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)
FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
RészletesebbenMűszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok
Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)
RészletesebbenTermodinamika. 1. rész
Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenMéréstechnika. Hőmérséklet mérése
Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenHőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenFeladatlap X. osztály
Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenAz energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia
Az energia bevezetése az iskolába Készítette: Rimai Anasztázia Bevezetés Fizika oktatása Energia probléma Termodinamika a tankönyvekben A termodinamikai fogalmak kialakulása Az energia fogalom története
RészletesebbenAz előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).
Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok
Részletesebben1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
RészletesebbenDigitális tananyag a fizika tanításához
Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK 03 02 Termodinamika Az adatgyűjtés, állapothatározók adattovábbítás mérése nemzetközi Hőmérséklet hálózatai Alapfogalmak Hőmérséklet:
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
Részletesebbengáznál = 32, CO 2 gáznál 1+1=2, O 2 gáznál = 44)
Hőtan - gázok Gázok állapotjelzői A gázok állapotát néhány jellemző adatával adhatjuk meg. Ezek: Térfogat Valójában a tartály térfogata, amelyben van, mivel a gáz kitölti a rendelkezésére álló teret, tehát
RészletesebbenSzakmai fizika Gázos feladatok
Szakmai fizika Gázos feladatok 1. *Gázpalack kivezető csövére gumicsövet erősítünk, és a gumicső szabad végét víz alá nyomjuk. Mennyi a palackban a nyomás, ha a buborékolás 0,5 m mélyen szűnik meg és a
Részletesebben71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:
Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
Részletesebben100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F
III. HőTAN 1. A HŐMÉSÉKLET ÉS A HŐ Látni fogjuk: a mechanika fogalmai jelennek meg mikroszkópikus szinten 1.1. A hőmérséklet Mindennapi általános tapasztalatunk van. Termikus egyensúly a résztvevők hőmérséklete
RészletesebbenA TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.
A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?
RészletesebbenMűszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenVizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)
Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a
RészletesebbenKlasszikus zika Termodinamika I.
Klasszikus zika Termodinamika I. Horváth András, SZE GIVK v 0.95 Oktatási célra szabadon terjeszthet Horváth András, SZE GIVK Termodinamika I. v 0.95 1 / 35 A termodinamika tárgya A termodinamika a testek
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
Részletesebben(2006. október) Megoldás:
1. Állandó hőmérsékleten vízgőzt nyomunk össze. Egy adott ponton az edény alján víz kezd összegyűlni. A gőz nyomását az alábbi táblázat mutatja a térfogat függvényében. a)ábrázolja nyomás-térfogat grafikonon
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 6.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 6. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
Részletesebben1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:
Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenAxiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!
Hol vagyunk most? Definiáltuk az alapvet fogalmakat! - TD-i rendszer, fajtái - Környezet, fal - TD-i rendszer jellemzi - TD-i rendszer leírásához szükséges változók, állapotjelzk, azok csoportosítása -
Részletesebbengáznál 16+16 = 32, CO 2 gáznál 1+1=2, O 2 gáznál 12+16+16= 44)
Hőtan - gázok Gázok állapotjelzői A gázok állapotát néhány jellemző adatával adhatjuk meg. Ezek: Térfogat Valójában a tartály térfogata, amelyben van, mivel a gáz kitölti a rendelkezésére álló teret, tehát
RészletesebbenMunka- és energiatermelés. Bányai István
Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
Részletesebben5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet
5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet Ideális gáz Az ideális gáz állapotegyenlete pv=nrt empírikus állapotegyenlet, a Boyle-Mariotte (pv=konstans) és
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:
Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika
RészletesebbenA szuperkritikus metán hőtani anomáliáinak vizsgálata. Katona Adrienn Energetikai mérnök BSc hallgató
A szuperkritikus metán hőtani anomáliáinak vizsgálata Katona Adrienn Energetikai mérnök BSc hallgató katona.adrienn@eszk.org Nyomás [MPa] Normál és szuperkritikus fluid régiók Régió hagyományos határa:
Részletesebben3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk
3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T
RészletesebbenHőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői, állapotváltozásai Hőmérséklet Az anyagok melegségének
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői, állapotváltozásai Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála:
Részletesebben8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál
8. első energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál első energia első energia (U): a vizsgált rendszer energiája, DE nem tartozik hozzá - a teljes rendszer együttes mozgásából adódó mozgási
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenMŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
RészletesebbenTermodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.
Hőmérséklet ermodinamika Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. óth Mónika 203 monika.a.toth@aok.pte.hu Különböző hőmérsékleti skálák. Kelvin skálájú
RészletesebbenMolekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
Részletesebbenf = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 2. (X. 25) Gibbs féle fázisszabály (0-dik fıtétel alkalmazása) Intenzív állapotothatározók száma közötti összefüggés: A szabad intenzív paraméterek
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenHidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.
Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:
2011/2012 tavaszi félév 2. óra Tananyag: 2. Gázelegyek, gőztenzió Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört egyezősége Gázelegyek sűrűsége Relatív sűrűség Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény,
RészletesebbenGáztörvények tesztek
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenGáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenTermodinamika. Tóth Mónika
Termodinamika Tóth Mónika 2012.11.26-27 monika.a.toth@aok.pte.hu Hőmérséklet Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. Különböző hőmérsékleti skálák.
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 20. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely
Részletesebben2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság
2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.
RészletesebbenTermodinamika. Tóth Mónika
Termodinamika Tóth Mónika 2015 monika.a.toth@aok.pte.hu Termodinamika Hő Mozgás TERMODINAMIKA a világ egy jól körülhatárolt részének a RENDSZERnek és a rendszer KÖRNYEZETének kölcsönhatásával és a rendszer
RészletesebbenTermokémia. Termokémia Dia 1 /55
Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia
RészletesebbenA munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség
RészletesebbenAz előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).
Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok
RészletesebbenHőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál
Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Celsius hőmérsékleti skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Kelvin hőmérsékleti skála: A beosztása 273-al van elcsúsztatva a
RészletesebbenA TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA. A termodinamika alapproblémája
A TERMODINAMIKA II., III. ÉS IV. AXIÓMÁJA A termodinamika alapproblémája Első észrevétel: U, V és n meghatározza a rendszer egyensúlyi állapotát. Mi történik, ha változás történik a rendszerben? Mi lesz
RészletesebbenHŐTAN. Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki:
Hőmérséklet HŐTAN Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Fahrenheit skála (angolszász országokban
RészletesebbenTantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Előfeltétel (tantárgyi kód)
Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása Fizikai alapismeretek Dr.
RészletesebbenNyomásérzékelés 2007.05.07. 1
Nyomásérzékelés 2007.05.07. 1 Nyomásérzékelés Nyomás fizikai állapotjelző abszolút és relatív fogalom közvetlenül nem mérhető: nyomásváltozás elmozdulás mechanikus kijelző átalakítás elektromos jellé nemcsak
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenTermodinamika. hőtan. termosztatika. termodinamika
Termodinamika hőtan termosztatika termodinamika Hőtan alapfogalmai: hőmérséklet, hőmennyiség, energia, munka, hatásfok Termodinamika, mint módszer (pl. akár közgazdaságtanban): 1. Rendszer állapotjelzői
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK 04 02 Termodinamika Az adatgyűjtés, állapothatározók adattovábbítás mérése nemzetközi Légnyomás hálózatai Alapfogalmak Légnyomás:
RészletesebbenBevezető megjegyzések
Bevezető megjegyzések A következő fejezet a gépészmérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, valamint a mechatronikai mérnöki BSc kurzusokon meghirdetett Műszaki hőtan tantárgy ismeretanyagának
RészletesebbenELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)
ELE II. Fizikus, 005/006 I. félév KISÉRLEI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 3) Kémiai reakciók Gázelegyek termodinamikája 1) Dalton törvény: Azonos hımérséklető, de eltérı anyagi minıségő és V térfogatú gázkeverékben
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenFIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK
FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora
RészletesebbenBolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2014 Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely X. Osztály. Válaszoljatok a következő kérdésekre:
Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Adott mennyiségű levegőt Q=1050 J hőközléssel p 0 =10 5 Pa állandó nyomáson melegítünk. A kezdeti térfogat V=2l. (γ=7/5). Mennyi a végső térfogat és a kezdeti
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenÁltalános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat Sztöchiometriai számítások -titrálás: ld. : a 2. laborgyakorlat leírásánál Gáztörvények A kémhatás fogalma -ld.: a 2. laborgyakorlat leírásánál Honlap: http://harmatv.web.elte.hu
RészletesebbenA hőmérséklet változtatásával a szilárd testek hosszméretei megváltoznak, mégpedig melegítéskor általában növekednek. Ez azzal magyarázható, hogy a
Kísérletek: 1 2 3 4 A hőmérséklet változtatásával a szilárd testek hosszméretei megváltoznak, mégpedig melegítéskor általában növekednek. Ez azzal magyarázható, hogy a szilárd testet alkotó molekulák rezgőmozgásának
Részletesebben