A jogpolitika mint tudomány előzményei és fejlődése Előadásvázlat, elhangzott a jogpolitika kötelező kurzuson a nappali tagozaton IX. 16.
|
|
- Ede Barna
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A jogpolitika mint tudomány előzményei és fejlődése Előadásvázlat, elhangzott a jogpolitika kötelező kurzuson a nappali tagozaton IX. 16. és IX.23-án; a levelező tagozaton IX. 14. és IX.28-án; a Jogalkotástan és jogpolitika kurzuson 2013.X. 4-én rövidebben, az elmélettörténeti részletek nélkül. Az előzmények messzire nyúlnak, de szétszórtak, nem koherensek és egyoldalúak. A jogpolitika mint tudomány kialakulásához (és a továbbiakban most itt kizárólag ebben az értelemben lesz szó a jogpolitikáról), sőt a problematika elkülönüléséhez (ami már bizonyos önállóságot jelent, de nem föltétlenül általánosan elismert diszciplináris önállóságot) tehát bizonyos szemléleti előföltételekre is szükség van. Ezek közül (a teljesség igénye nélkül) a leglényegesebbek a következők: (1) a helyes jog igénye és értékmérőinek megfogalmazása (2) a jog viszonylagos önállósodása (vallástól, napi pártpolitikától) (3) a jog változtathatóságának, alakíthatóságának a tudatosodása és a későbbiekben (4) a kodifikáció iránti igény megjelenése valamint (5) a korviszonyokhoz való igazodás szükségességének, azaz a jog társadalmi kötöttségeinek a fölismerése. Ezeknek a szemléleti előfeltételeknek a megteremtéséhez a jogbölcselet mindhárom nagy átfogó irányzata, azaz a természetjogtan, a jogpozitivizmus és a jogszociológiai irányzat is hozzájárult. (A jog- és államállambölcselet három nagy irányzatáról Jogi Alaptan 2011-es kiadás old., részletesebben Samu-Szilágyi Jogbölcselet old.) Ennek megfelelően a jogpolitika nem egyszerűen a természetjogtan gyermeke, mint a de lege ferenda szemléletből ez első pillantásra látszik, a jogpolitika a természetjogtan és jogpozitivizmus között jelenik meg: a helyes jogot kívánja kidolgozni és megalkotni, ezért a helyesség kérdése a természetjogtanhoz, a tételezés igénye a jogpozitivizmushoz köti, a sui generis jogpolitikai mozzanat közelebbről ez a bizonyos kidolgozni. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy mind a radikális következetes természetjogtan, mind pedig a radikális jogpozitivizmus kizárja elvileg a jogpolitikát mint tudományt. A következetes természetjogtan szerint a helyes jog, a tökéletes jog készen van, az örök és föltétlen érvényességre tart igényt, ezért nem további elmélkedésre van szükség, hanem meg kell csinálni, ami pusztán logika és fogalmazás kérdése. Moór Gyula szerint: Másrészt az a probléma is, hogy milyen viszonyban áll a jog a végső értékekkel, vagyis a jog helyességének a kérdése, csak egy olyan jogfogalom alapján merülhet fel, amely nem lát magában a jogban végső értéket, amely szerint a tartalmi helyesség nem tartozik a jog fogalmi alkatelemei közé. A természetjogi iskola felfogása alapján, amely a jogban örökérvényű, abszolúte helyes szabályokat látott, a helyes jog keresésének nem volna jogosultsága. A következetes természetjogtan problémája, hogy a gyakorlatban jogpolitikailag abszurd következtetésekhez vezet, ezért ritkán marad következetes és radikális, ezért aztán a természetjogtan keretei között is megjelennek jogpolitikai jellegű eszmefuttatások, az előzőekben jelzett elvi álláspontok ellenére, hiszen a következetlenség, a kompromisszum, az elvileg egyaránt igazságtalan jogon belüli és tartalmilag jogpolitikai alapú differenciálás megalapozása ezt is igényli. A radikális jogpozitivizmus voluntarizmusa miatt elvileg szintén a jogpolitika elutasításához vezet, ez mutatkozik meg a törvénypozitivizmus és Kelsen fölfogásában. A radikális következetlenség azonban itt is ritkán érvényesül, az ún. mérsékelt jogpozitivizmus teret enged bizonyos jogpolitikai eszmefuttatásoknak is. Vagyis: a sajátosan jogpolitikai vizsgálódásoknak annál nagyobb a tere, lehetősége, esélye, valószínűsége, minél kevésbé doktrinér, merev a két nagy átfogó irányzat, minél jobban közelednek egymáshoz: relativizálódó természetjogtan és mérsékelt
2 jogpozitivizmus. A jogpolitika kiteljesedése pedig a természetjogtan és a jogpozitivizmus ellentétének a meghaladása alapján mehet végbe, aminek egyik jellemzője a metodológiai kérdések előtérbe kerülése a szubsztanciális kérdések helyett. Elmélettörténeti frissítő visszapillantás. Kb. a XVIII. század közepéig gyönge előzmények, attól a 19/20. sz. fordulójáig erős előzmények, azt követően már saját fejlődés. A jogpolitika mint tudomány fejlődésének csomópontjai: - szofisták, Szókratész: az első csírák, korai előzmények, ezt követően gyönge előzmények - XVIII. sz.végétől: erős előzmények, törvényhozástan - XIX-XX. sz. fordulójától sui generis jogpolitika a jogbölcseleten belül es évektől diszciplináris önállósodás. Ez a fejlődés a szempontok, mozzanatok differenciálódásában, bővülésében és integrálódásában fejeződik ki. A feudalizmus fölbomlása és a polgári átalakulás kezdetén a kor, a fejlődés, a szituáció az alapvető társadalmi kérdéseket, konfliktusokat tűzte napirendre, vallásos formájukban is, ami nem kedvezett részletező és kompromiszumokra kényszerülő jogpolitikai megközelítésnek: sem a forradalom, sem a hitbéli igazság nem lehet (vagy csak nagyon nehezen, fölhígítva) lehet jogpolitikai mérlegelések tárgya. Ez nagymértékben megszabta, hogy az újkori természetjogtan milyen szerepet játszhatott a jogpolitika eszmei elméleti előzményei között. Az újkori naturalista természetjogtan jogpolitikai jelentőségét erősen mérsékli annak ún. forradalmi jellege, vagyis hogy a társadalmi - politikai berendezkedés alapvető kérdéseire koncentrált, az alapvető elvek részleteit általában nem bontotta ki, másrészt pedig naturalista determinizmusa. A racionalista természetjogtan mint a felvilágosult abszolutizmus jogbölcselete ezzel szemben igen lényeges, kiemelendő előzménye a jogpolitikának. Már önmagában a racionalista fordulat, a naturalista determinizmus kritikája, a politikai radikalizmus elutasítása és az ebben is kifejeződő kompromisszumkészség, valamint az egyetemi oktatásból következő szisztematizálási és részletezési igény megteremtette a jogpolitika legfontosabb szemléleti előföltéteit, összhangban felvilágosodás eszméivel általában, amihez aztán a felvilágosult abszolutizmus kodifikációs igényei társultak. Az jogpolitika erős elméleti előzményei A XVIII. sz. második felében a későfelvilágosodás természetjogtanát egy sajátos természetjogi fölfogás jellemzi: relativizálódás és historizálódás. A jog és politika viszonya új hangsúlyt kapott. A jog változtatható renddé vált, amelyik más társadalmi normáktól mindenekelôtt intézményesíthetô szankcionálhatósága és pozitivitása révén különbözik. Büntetéselméletek: Beccaria, Filangieri, Anselm Feuerbach A jogpolitika mint elmélet, mint diszciplina a de lege ferenda szemlélet keretei között jelent meg, a jogpolitikai szemléletmód csírái, mozzanatai a törvényhozás javításának a szándékával a XVIII. századi korai, kezdetleges törvényhozástan keretei között kezdtek rendszeres formát ölteni, egymásra vonatkozni. Ennek elméleti előzményét a klasszikus, mindenekelőtt a racionalista természetjogtan relativizálódása és historizálódása; társadalmi-
3 politikai hátterét pedig a felvilágosult abszolutizmus kodifikációi és azok körül lefolytatott viták képezték. A jogpolitika iránti igény a reform-időszakokban jelenik meg, forradalmi időszakokban a részletkérdések jelentéktelenné válnak, a közvetítésre nincs sem igény, sem idő. Ezért is 1789 után a jogpolitika a kontinensen időlegesen háttérbe szorul, de más a helyzet Angliában, ahol az utilitarista jogbölcselet (Hume, Bentham, Austin) a jogpolitika igenfontos elméleti előzményeit hozta létre, egyrészt a lehető szám legnagyobb boldogsága elvével mint értékmérővel és a kauzális vizsgálódás igényével. A természetjog fölbomlása, visszaszorulása, a törvényhozástani kezdeményezések visszaszorulása. A történeti jogi iskola: Kauzalitás mint kötöttség. A történeti jogi iskola paradox hatása: jogpolitika-ellenes jogpolitika. Kodifikációellenesség a jog társadalmi kötöttségeire és sajátosságaira tekintettel. A jog sajátszerűsége mint új elem. A radikális jogpozitivizmus álláspontja. A törvénypozitivizmus és Kelsen. A törvénypozitivizmus fölbomlása: a) belső problémák: joghézag értékmentesség illetőleg a politikamentesség föladása. Jhering. b) Társadalmi változások, századforduló, BGB A politikamentes, szubszumpció-automata bíró helyett a következményekkel számoló, szociálisan/politikailag érzékeny bíró a bíró politikailag is mérlegel a jogbölcselet feladata hogy ezt megalapozza, tudatosítsa, szempontokat szolgáltasson. Következmény: különbözô elméleti válaszok: A szociológiai jogelméletek szerepe. Pragmatista jogszociológia Pound: társadalmi ellenőrzés a jog útján; az egyes kérdések, műveletek rendszere; a relatív természetjog jog kísérlet az értékelő döntés racionalizálására. Az újkantiánusok: Stammler, Somló Moór Radbruch. Kelsen. Újkanti fölfogás jelentősége: módszertani dualizmus elválasztás, ugyanakkor a jogpolitika helyének kijelölése: jogpolitika mint tudomány helye a jogtudományok rendszerében + módszerei Kelsen: több helyes döntés lehetősége mérlegelés, jogpolitika A több jogilag helyes döntések problémája a jogalkalmazási jogpolitika lehetősége Radbruch 1. Nem lett természetjogász: érték-immanencia és nem transzcendencia; relativizmusa. 2. Életéből a jogpolitikához vezető mozzanatok: - büntetőjog, büntetőjogi reformok kora - szociáldemokrácia, igazságügyminiszter - pozitivizmus kritika: a jogfilozófia euthanáziája - jogfilozófia és pártpolitika - a kor politikai eseményei 3. A jogfilozófia mit tehet: eszközök céladekvátsága és következményeik végső értékek fölmutatása,, implicit értéktartalmak, explikálása, értékkolliziók explitálása a lehetséges jogfilozófiák (jogfilozófiai piac, szupermarket): individualizmus, kollektivizmus, transzperszonalizmus
4 4. A jogeszme összetevői és viszonyaik. A dolog természete. 5. Az ún. Radbruch formula: az elviselhetetlenségi és a megtagadási formula. A jogpolitika szükségessége többek között abból is adódik, hogy nemcsak egy jogszerű döntés lehetséges számos esetben; továbbá hogy a hatékony jogérvényesülést magát is szervezni kell, jogpropaganda, stb; továbbá a szelekció szükségessége. Az eddigiek összefoglalása: A jogpolitika tudományos megalapozásának azaz a jogpolitika mint tudomány kifejlődésének szemléleti előföltételei minek kellett tudatosodni: - a jogpolitika mint tudomány alapelvei 1. a tételes jogtól különböző értékmérő tételezése ill. tételezhetősége, föltételezése, elismerése, az objektív értékelhetőség elve, a helyes jog problémája; 2. a jog önállósága, önállósodása, sui generis kategóriáinak kimunkálása, ennek elismerése; a jog viszonylagos önállóságának elve 3. a jog változtathatósága, szociális alakíthatósága; a jog pozitivitásának az elve 4. a jog alakíthatósága korlátainak a tudatosulása (tört. jogi iskola); a jog társadalmi kötöttségeinek az elve 5. az alakíthatóság kauzális összefüggéseinek a vizsgálata, a várható következmények előrejelzése és mérlegelése; a kauzalitás elve 6. a kodifikáció iránti igény; kodifikáció és koherencia elve, jogrendszer egységének az elve 7. a korviszonyokhoz való igazodás szükségessége; aktualitás elve 8. mindezek tudományelméleti és módszertani reflektálása, ezen belül az elméletek operacionalizálhatósága és technicizáltsága; elméleti és módszertani megalapozottság elve Ezek az előföltételek mikor, hogyan teremtődnek meg: ad.1. természetjog; de az tiszta, abszolutizált formájában egyben ki is zárja a jogpolitikát mint tudományt; relativizáló formájában pedig túlhangsúlyozza, sőt abszolutizálja a dedukció mozzanatát; más megközelítésnek csak reflektálatlan módon, spontán, ösztönös módon (és ennyiben a mindennapi gondolkodásra jellemző módon) enged teret. ad.2. XIX. sz. jogpozitivizmus, törvénypozitivizmus de egyben a jogpolitika elutasítása; a jogalkotás, különösen a törvényhozás tiszta politika, a jogalkalmazás pedig tisztán jog, a jogpolitikának egyikben sincs helye; a jog és a politika merev elválasztásával tagadja a jogpolitika lehetőségét. ad.3. felvilágosodás, racionalista természetjoghoz kapcsolódó törvényhozástan ad.4. történeti jogi iskola, majd később a szociológiai jogelméletek ad.5. jogszociológiai jogelméletek. ad.6. törvénypozitivizmus + felvilágosodás politikai filozófiája ad.7. törvények szelleme + történeti jogi iskola + ad.8. újkanti jogelmélet majd a mérsékelt pozitivizimus talaján kibontakozó módszertani fölfogások (topika, hermeneutika, argumentációelmélet). Tanulságok A természetjogi és a jogpozitivista fölfogások különbségéhez: A természetjogi fölfogás szerint a jogot megtaláljuk, levezetjük, a jogpozitivizmus szerint viszont a jogot megcsináljuk, megalkotjuk, méghozzá a radikális pozitivisták szerint tetszés szerint bármilyen jogot, a mérsékelt pozitivisták viszont elismerik a jog társadalmi és/vagy morális
5 kötöttségeit, tehát a jogalkotó nem csinálhat bármit tetszés szerint. Ez utóbbi esetben a jogalkotás korlátait elismerik, bizonyos magatartások illetőleg viszonyok jogi szabályozásának szükségességét is, de a jogpozitivista fölfogás alapján a pozitív jog adekvátságának a szempontjai, mércéje nem fogalmazható meg, azt kívülről kell behozni. A szociológiai jogelméletek szerint pedig a jog képződik. Az egyes szociológiai jogelméletek eltérnek abban, hogy a jogképződés során milyen jelentőséget tulajdonítanak a spontán illetőleg a tudatos mozzanatoknak. Minél inkább a spontán mozzanatokat hangsúlyozzál, annál több a közös vonásuk a közös vonásuk a természetjogtanokkal, és minél inkább a tudatos mozzanatokat annál inkább közelebb állnak a jogászi vagy etatista pozitivizmusokhoz. A természetjogi és a szociológiai jogbölcseletek közös vonása tehát az, hogy a jognak kötöttségei vannak; a jogpozitivizmus válasza viszont az, hogy ilyenek vannak vagy lehetnek, de ezek vizsgálata nem a mi feladatunk. A szociológiai megalapozottságú jogbölcseletekre (mindenekelőtt Ehrlich, Pound) az jellemző, hogy az egész jogbölcseletet lényegében de lege ferenda szellemben orientálták át, ezért aztán a jogpolitikai kérdéseket magába a jogbölcseletbe telepítik, ott esetenként konkrét jogpolitikai problémákat fogalmaznak meg és fejtenek ki, de általában nem reflektálják a tudományelméleti módszertani kérdéseket, a jogbölcselet jogszociológia jogdogmatika (tételes jogtudományok, jurisprudencia) jogpolitika különbségét ebből a szempontból. Napjainkban: elméleti oldalról: túl a természetjogtanon és jogpozitivizmuson - természetjogi örökség procedurális igazságosság-elmélete - jogpozitivista örökség racionalizálás strukturális logikai eszközei - jogszociológiai örökség empirikus vizsgálatok és középszintű elméletek diszciplináris oldalról: elismertség, intézményesülés De: új és újtípusú kihívások ellentmondásos hatás: - kihívások léte fokozott igény a megalapozott válaszok iránt - gyakran hiányoznak az adekvát válaszok - lerövidül az elviselhető reakcióidő a politika nem tud várni.
JOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. A. A jogelméleti irányzatok családfája B. A jogrend fogalma és belső strukturáltsága: a joglépcső elmélet A. A természetjog és a pozitivizmus fogalmi
RészletesebbenJOGBÖLCSELET A JOGI HERMENEUTIKA MINT JOGFILOZÓFIA *
SÓLYOM PÉTER A JOGI HERMENEUTIKA MINT JOGFILOZÓFIA * Az az ember, akinek az igazság kell, tudós; aki szubjektivitásának szabad játékát kívánja biztosítani, író; mit tegyen viszont az az ember, aki két
RészletesebbenJogbölcselet 1. (levelező)
Jogbölcselet 1. (levelező) A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmélet történetére koncentrál, a második pedig néhány jellemző jogbölcseleti probléma, kérdés tárgyalásával próbálja a teoretikus
RészletesebbenA jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.
A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi
RészletesebbenSZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. **
114 SZABADFALVI JÓZSEF: KÍSÉRLET AZ ÚJ MAGYAR JOGFILOZÓFIA MEGTEREMTÉSÉRE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (BUDAPEST: GONDOLAT 2014) 297. ** A magyar jogbölcseleti gondolkodás tradícióinak összefoglaló elemezése
RészletesebbenJogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?)
Hatályok fogalma és típusaik Idöbeli Kezdete, mikor a szabály hatályba lép. Ez sokszor egybeesik a kihirdetéssel Van, hogy a kihirdetés után még hagy a kihirdetö idöt a hatálybalépésig» átmeneti idö, idö
RészletesebbenA számonkérés formája: szóbeli kollokvium a megadott kérdések (tételek) alapján.
Jogbölcselet 1. A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmélet történetére koncentrál, a második pedig néhány jellemző jogbölcseleti probléma, kérdés tárgyalásával próbálja a teoretikus szempontokat
RészletesebbenGYŐRFI TAMÁS: A KORTÁRS JOGPOZITIVIZMUS PERSPEKTÍVÁI
GYŐRFI TAMÁS: A KORTÁRS JOGPOZITIVIZMUS PERSPEKTÍVÁI Kutatási záróbeszámoló TARTALOM 1.A kutatás háttere...1 2.A Hart utáni mainstream angolszász jogelmélet recepciója...2 3.A kutatás főbb eredményei...2
RészletesebbenA PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére I. A képzést megalapozó ismeretkörök óraszámának, és összkredit értékének
RészletesebbenA PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve
A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve Általános ismeretek / képzési idő Kredit Százalék Általános szociológia 15 2 Politikaelmélet 15 2 Filozófia és jogi etika 30 5 Közgazdaságtan 30 5 Szaknyelv
RészletesebbenA PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak allokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv / képzési idő Kredit Százalék
RészletesebbenA JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI
FRIVALDSZKY JÁNOS A JOGFILOZÓFIA ALAPVETŐ KÉRDÉSEI ÉS ELEMEI Javított és bővített kiadás SZENT ISTVÁN TÁRSULAT AZ APOSTOLI SZENTSZÉK KÖNYVKIADÓJA BUDAPEST 2013 LEKTORÁLTA PROF. DR. KARÁCSONY ANDRÁS (ELTE
RészletesebbenZV 26. G. Radbruch és az ujjáéledt természetjog
2015.04.14. ZV 26. G. Radbruch és az ujjáéledt természetjog 1/28 ZV 26. G. Radbruch és az ujjáéledt természetjog (Elhangzott a 2014 és 2015 tavaszi ZV szemináriumokon valamint 2014 és 2015 tavaszán a levelező
RészletesebbenA Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra c. doktori programjának módosított
RészletesebbenA PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő
RészletesebbenÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM Tanulmányi modul: nappali tagozaton kötelezően megszerzendő kredit: 72 kredit, legalább 11 kurzus (4 kötelező előadás, 2 kötelező
RészletesebbenA PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő
Részletesebben1. A JOGSZOCIOLÓGIA HELYE ÉS FUNKCIÓI A JOGI GONDOLKODÁSBAN; A JOGSZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNYÁG, SZEMLÉLETI KERET, ALAPHIPOTÉZISEK
1. A JOGSZOCIOLÓGIA HELYE ÉS FUNKCIÓI A JOGI GONDOLKODÁSBAN; A JOGSZOCIOLÓGIA MINT TUDOMÁNYÁG, SZEMLÉLETI KERET, ALAPHIPOTÉZISEK 1. Tudományelméleti felvezetés. A jogszociológia viszonya a jogelméleti
RészletesebbenA BESZÛKÜLT JOGELMÉLETI DISZCIPLÍNA MEGHALADÁSI KÍSÉRLETE. POKOL BÉLA egyetemi tanár (ELTE ÁJK)
Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 53 58. A BESZÛKÜLT JOGELMÉLETI DISZCIPLÍNA MEGHALADÁSI KÍSÉRLETE egyetemi tanár (ELTE ÁJK) Ahhoz, hogy megfelelõen fel tudjuk becsülni a hazai jogelmélet rendszerváltás
RészletesebbenA POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI
A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI dr. Antal Attila ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet tanársegéd http://antalattila.blogspot.com/ Témakörök 2 I. Bevezetés II. A politikai rendszer funkcionális
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenDr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa
A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali
RészletesebbenJOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT
JOGÁSZ KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT KALENDÁRIUM 2013/2014. tanév I. félévére Levelező tagozatos jogász mesterképzés (I-II-III-IV. évfolyam részére) A félév beosztása: Szorgalmi időszak: 37 50. hét: szeptember
Részletesebbenállamok történetileg kialakult sokfélesége és összetettsége és az ebből adódó
2011.12.14. AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1/18 AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1. Az államok rendszerezése mint tudományos probléma. Az államformatan. Az államok rendszerezésének (csoportosításának, osztályozásának)
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenSzilágyi P: A m jogfilo 2
1 A magyar jogbölcselet a XX. században Megjelent: Magyarország a XX. században IV. kötet Tudomány és oktatás Szerk. Kollega Tarsoly István Szekszárd, Babits kiadó 2000. A jogbölcselet művelésének műhelyei
RészletesebbenSZILÁGYI PÉTER A JOGBÖLCSELET OKTATÁSA A JOGI KARON *
SZILÁGYI PÉTER A JOGBÖLCSELET OKTATÁSA A JOGI KARON * BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetőleg elődein a nagyszombati majd az előbb budai, azután pesti, ill. budapesti egyetemen
RészletesebbenDIALEKTIKA, RETORIKA ÉS JOGÁSZI ÉRVELÉS A KLASSZIKUSOK NYOMÁN FRIVALDSZKY JÁNOS KÖNCZÖL MIKLÓS
DIALEKTIKA, RETORIKA ÉS JOGÁSZI ÉRVELÉS A KLASSZIKUSOK NYOMÁN FRIVALDSZKY JÁNOS KÖNCZÖL MIKLÓS PÁZMÁNY PRESS Budapest 2015 Jelen publikáció a Lósy Imre Alapítvány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-
RészletesebbenSzilágyi Péter Az elválasztási tétel Austin, Hart és a naiv Radbruch jogbölcseletében
2015.05.16. Az elválasztási tétel Hart-Radbruchnál 1/17 Szilágyi Péter Az elválasztási tétel Austin, Hart és a naiv Radbruch jogbölcseletében Az elválasztási tétel Austin és Hart jogelméletében A kortárs
RészletesebbenREFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)
085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi
RészletesebbenBevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.
1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív
RészletesebbenJogbölcselet 1. ELTE ÁJK 2018/2019 őszi szemeszter
Jogbölcselet 1. ELTE ÁJK 2018/2019 őszi szemeszter A tárgy jellege: A jogbölcselet első szemesztere az elmúlt másfél évszázad jogelméleti gondolkodás történetére koncentrál, a második pedig több klasszikus
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
RészletesebbenBÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
RészletesebbenEmberi jogok és szociális munka modul
Emberi jogok és szociális munka modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt Készítette: Dr. Egresi Katalin 2011. június 1 TARTALOM Tartalom A MODUL MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI... 3 1. Előzetes
RészletesebbenSzocio- lingvisztikai alapismeretek
Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet
RészletesebbenTÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS
TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenFranciaország a felvilágosodás után
FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
Részletesebben11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák
11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN. Dr. Zoványi Nikolett
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI AZ UTAZÁSI SZERZŐDÉSEK ÉS UTASJOGOK KÖRÉBEN Dr. Zoványi Nikolett Témavezető: Dr. Szikora Veronika, Ph.D egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenMoór Gyula axiológiája
PACZOLAY PÉTER Moór Gyula axiológiája Moór Gyula jogbölcselet-oktatói munkássága nyolc évig a szegedi (korábban kolozsvári) egyetemhez, ezt követően két évtizedig a budapesti tudományegyetemhez kötődött.
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenH. SZILÁGYI ISTVÁN. Etika, erkölcs és jog Bibó István bölcseletében
H. SZILÁGYI ISTVÁN Etika, erkölcs és jog Bibó István bölcseletében Az alábbi vizsgálódások kiinduló előfeltevése, hogy Bibó István életműve egyetlen szerves egységet alkot, s nem csupán abban az értelemben,
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai
RészletesebbenA gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre
A gazdasági válság hatása a magyar felsoktatási és felnttképzési rendszerre 1. A magyar felsoktatás reformfolyamatainak a tapasztalatairól 2. Van-e a magyar felsoktatás reformfolyamatának jövképe? 3.Hiányzik
RészletesebbenMichal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
RészletesebbenGAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenJogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév
Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenV. téma. A normák és a jogi norma. A természetjogi és jogpozitivista felfogás
V. téma A normák és a jogi norma A természetjogi és jogpozitivista felfogás 1. A normák és a jogi norma 1.1. A normák szerepe, sajátosságai, típusai - társadalom, emberi közösség (még annak legkisebb egysége
RészletesebbenIDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK
IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szolgáltatás menedzsment. tanulmányokhoz
IV. évfolyam szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szolgáltatás menedzsment tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szolgáltatás menedzsment Tanszék: Tantárgyfelelős
RészletesebbenSzakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól
RészletesebbenPhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán
PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenAz új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
Pákozdi Zita egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék Az új fizetési meghagyásos eljárás néhány alkotmányos és uniós jogi vonatkozása
RészletesebbenJOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások KÉRI ZOLTÁN egyetemi hallgató
Iustum Aequum Salutare I. 2005/1. 127 146. JOGÜGYLETI ÉRVÉNYESSÉG ÉS HATÁLYOSSÁG* Magyar jogi terminológiai ellentmondások egyetemi hallgató I. Kérdésfölvetés, a vizsgálat indokai Az érvényesség és a hatályosság
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenKutatásmódszertan. Kulturális szempont megjelenése. Modulok áttekintése. Történet Témák és megközelítések. 11. Társadalmi nézőpont
Kutatásmódszertan. Társadalmi nézőpont Modulok áttekintése Kulturális szempont megjelenése Kulturális összehasonlító pszichológia Kulturális pszichológia Értékelő vizsgálatok HÁZI FELADAT 2006.08.29. Kutatásmódszertan:
RészletesebbenVinnai Edina* Formalizmus a bírói gyakorlatban A formalista bírói érvelés jogelméleti alapjai recenzió Ficsor Krisztina művéről
Vinnai Edina* Formalizmus a bírói gyakorlatban A formalista bírói érvelés jogelméleti alapjai recenzió Ficsor Krisztina művéről A könyv Ficsor Krisztina 2014-ben megvédett doktori értekezésének monográfiává
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenA POLGÁRI JOG FORRÁSAI
A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenAz audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina
Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon
RészletesebbenA jogérvényesség kutatásának lehetséges elméleti és történeti keretei
Bencze Mátyás A jogérvényesség kutatásának lehetséges elméleti és történeti keretei BEVEZETÉS Ezen írás célja, hogy felvázolja azt sajátos elméleti keretet és módszertani bázist, amelyek segítségével a
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
Részletesebben1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)
1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit
Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenTANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN
RészletesebbenVESZTESEKBŐL NYERTESEK?
BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági
RészletesebbenÚt a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.
Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenAz értékelési tevékenységekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységek megfelelőségi kérdései.
Az értékelési tevékenységekkel kapcsolatos igazságügyi szakértői tevékenységek megfelelőségi kérdései. Javaslat a vagyonelemek értékelésével összefüggő tevékenységek egységes szerkezetű, koherens jogi
RészletesebbenA pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)
Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági
Részletesebben2016/2017. tanév I. (őszi) félév. Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1.
TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2016/2017. tanév I. (őszi) félév TANTÁRGY NEVE Neptun kódja: JK 10201M (régi KÖZIGAZGATÁSI JOG 1. hálóterv szerint JK 10201) Társfeltétele: JK 10101 Helye a mintatantervben:
RészletesebbenTANTÁRGYI KÖVETELMÉNY
1. Tantárgy megnevezése: NEVELÉSTÖRTÉNET 2. Az évfolyam/szak megnevezése: Mérnöktanár Szak Nappali (egyetemi szint) tagozat I. évfolyam 2. félév 3. A tantárgy oktatásának célja: A neveléstörténet tantárgy
RészletesebbenBÓDIG MÁTYÁS ZŐDI ZSOLT (SZERK.): A JOGTUDOMÁNY HELYE, SZEREPE ÉS HASZNA (BUDAPEST: MTA TK JTI OPTEN 2016) 267.
142 BÓDIG MÁTYÁS ZŐDI ZSOLT (SZERK.): A JOGTUDOMÁNY HELYE, SZEREPE ÉS HASZNA (BUDAPEST: MTA TK JTI OPTEN 2016) 267. A jogtudományi alapozó munka elmaradása hátrányosan érinti a jogalkotást. (11. o.) A
RészletesebbenSzakmai tevékenység dokumentációja (2008. decemberi állapot)
Szakmai tevékenység dokumentációja (2008. decemberi állapot) I. Tankönyv fejezetek, tansegédletek 1. A common law Anglián kívüli változatai, in: Badó Attila - Bencze Mátyás (szerk.): Betekintés a jogrendszerek
RészletesebbenA környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.
A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,
RészletesebbenMagyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna
Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA május 25. PSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Időtartam: 180 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 25. PSZICHOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 25. 14:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pszichológia írásbeli
Részletesebben