A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI

Átírás

1 A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI dr. Antal Attila ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet tanársegéd

2 Témakörök 2 I. Bevezetés II. A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere III. A politikai rendszer funkciói IV. A politikai rendszer elemei V. A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége

3 I. Bevezetés

4 I. Bevezetés 4 A politikai rendszer, mint elkülönült társadalmi alrendszer; Funkcionális önállósulás; Objektivációs rendszer; Érdekkonfliktusok és hatalmi törekvések; Tartalmi és formai mozzanatok egysége.

5 I. Bevezetés 5 Forma Tartalom

6 I. Bevezetés 6 A politikai rendszer tartalmi összetevői: A hatalmi viszonyok, azok jellege; Az érdektörekvések tartalma; A politikai ideológiák; A politikai kultúrák és az érvényesülő politikai értékek. A politikai rendszer formai összetevői: A politikai szervezetek; A politikai közösségek és csoportok; A politikai normák; A politikai kommunikáció és információ rendszere.

7 I. Bevezetés 7 A tartalmi és formai összetevők megváltoztathatósága; A politikai rendszer történelmileg meghatározott és történelmileg meghatározó; Többféle politikai kultúra; A legdinamikusabb társadalmi alrendszer; Dinamikus egyensúly.

8 I. Bevezetés 8 A politikai rendszer fogalma: A funkciói révén elkülönült alrendszer; Objektivációs alrendszer; Önálló alrendszerek vannak benne; Dinamikus alrendszer; Hierarchizált társadalmi alrendszer.

9 II. A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere

10 II. A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere 10 A politikai alrendszer funkcionális önállósága; A politikai alrendszer és többi társadalmi alrendszer interakciója; Mi van, ha a politikai alrendszer túlterjeszkedik? Az alrendszerek kölcsönös függősége és egymásba való áthatása; A politikai rendszer megújulási képessége.

11 11 II. A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere A politikai alrendszer túlterjeszkedésének veszélyei: A fejedelemnek mindazonáltal vigyáznia kell: csak annyira féljék, hogy a szeretet hiánya gyűlöletnek ne legyen okozója, mert nagyon is rendjén van, ha félnek tőle, de mégsem gyűlölik; s ez így lesz mindaddig, míg alattvalói vagyonához és asszonyaihoz nem nyúl. S ha valami mégis vérontást követel, úgy járjon el, hogy tettének magyarázata és nyilvánvaló oka legyen; s mindenekelőtt a mások vagyonától tartózkodjék, mert hamarabb felejtik el az emberek tulajdon apjuk halálát, mint vagyonuk elvesztését. (Machiavelli: A fejedelem)

12 II. A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere 12 Az alrendszerek kölcsönös függősége és egymásba való áthatása; A politikai rendszer megújulási képessége.

13 13 II. A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere Tömegtájékoztatás Oktatás Civil társadalom Egészségügy Politikai alrendszer Egyházak Tudomány Gazdaság Kultúra

14 III. A politikai rendszer funkciói

15 III. A politikai rendszer funkciói 15 A funkciók elkülönülése az alrendszerré válás feltétele. Funkciók elkülönülése Önálló alrendszerré válás

16 III. A politikai rendszer funkciói 16 A funkciók csoportosítása: a társadalom egészéhez vagy egyegy alrendszerhez viszonyítva Társadalmi funkciók Belső funkciók (működés, fenntartás) Szakpolitikai funkciók

17 III. A politikai rendszer funkciói 17 Társadalomirányító Érdekartikuláció A) Társadalmi Szocializáció Funkciók B) Belső (8) Integráció, legitimáció C) Szakpolitikai Nemzetközi

18 III. A politikai rendszer funkciói 18 A) A politikai rendszer társadalmi funkciói: 1. Társadalomirányító; 2. Érdekartikuláció; 3. Szocializáció; 4. Integráció és legitimáció; 5. Nemzetközi funkció.

19 III. A politikai rendszer funkciói A társadalomirányítás funkciója: A társadalom egészére irányul; Történelmi koronként eltérő; Reprodukciós folyamatok irányítása: gazdaságitermelési; népesedés-demográfia; tudománykultúra-művészet; Társadalmi létminőség. Költségvetés

20 III. A politikai rendszer funkciói Az érdekartikuláció funkciója: Érdektörekvések; Döntési igények; Szelektálás; Az artikulálás nem jelent egyben elfogadást; Politikai rangsorolás; Az érdek- és politikai tagoltság szintjei: A társadalomban ténylegesen meglevő érdektörekvések; Becsatornázott és szelektált érdektörekvések; A konkrét hatalmi döntések tartalmában kifejeződő érdektörekvések és politikai akaratok.

21 III. A politikai rendszer funkciói A politikai szocializáció funkciója: A politikai kultúra intézményes átadása; Intézmények és folyamatok; Társadalmi kiscsoportok, személyközi kapcsolatok; Spontán és tudatos folyamatok; Az elitek felelőssége. Bibó István: Elit és szociális érzék.

22 III. A politikai rendszer funkciói Az integrációs és legitimáció funkció: A politikai rendszer egészének legitimáló ereje; Egyéb integráló és legitimáló mechanizmusok; Integrációs és legitimációs eszközök: Legális (jogszerű) erőszak alkalmazása; A politikai elit iránti lojalitás; A részvétel biztosítása; Jogbiztonság; A civil biztonság garantálása; A szociális biztonság garantálása. Weber legitimációs elmélete Karizmatikus; Tradicionális; Legális.

23 III. A politikai rendszer funkciói A nemzetközi funkció: Külkapcsolatok fenntartása; Nemzetközi szervezetek.

24 III. A politikai rendszer funkciói 24 B) A politikai rendszer belső funkciói: 1. Érdektörekvések integrálása; 2. Információszerzés és feldolgozás; 3. Rekrutálás; 4. Tradíciók, szimbólumok ápolása; 5. A társadalom és a politikai rendszer stabilitásának biztosítása; 6. A politikai rendszer infrastruktúrájának a fenntartása és működtetése.

25 III. A politikai rendszer funkciói 25 C) A politikai rendszer szakpolitikai funkciói: Az egyes társadalmi alrendszerek vonatkozásában vizsgált funkciók; Itt valósulnak meg a politikai rendszer általános társadalmi funkciói; Vannak sajátos funkciók is; Területek: gazdaságpolitika, oktatáspolitika; egészségpolitika; szociálpolitika; környezetpolitika; biztonságpolitika, jogpolitika.

26 IV. A politikai rendszer elemei

27 IV. A politikai rendszer elemei A politikai szervezetek 2. A politikai normák 3. A politikai magatartások 4. A politikai érdektörekvések és akaratok 5. Döntési pozíciók, döntéshozatali eljárások és folyamatok 6. A politikai kultúrák és értékek rendszere 7. A politikai ideológiák 8. A politikai közösségek rendszere

28 IV. A politikai rendszer elemei A politikai szervezetek A ténylegesen és közvetlenül politikai funkciót betöltő szervezetek is ide tartoznak; Nem csak a szűken vett politikai szférában működnek; A politikai rendszer határai.

29 IV. A politikai rendszer elemei A politikai szervezetek Állami szervezetek (közhatalmi funkció) Pártok, pártrendszerek A társadalmi érdekegyeztetés szervei Politikai sajtó, tömegkommunikáció Egy-egy célra létrehozott szervek Nemzetközi politikai szervek Egyéb politikai szervek

30 IV. A politikai rendszer elemei A politikai normák Politikai tartalmú és politikai funkciót beöltő magatartási szabályok; Csoportjai: Jogi normák; Nem állami politikai szervezetek normái; Nem írott, de kollektíven (a politikai szervezetek által) követett szabályok.

31 IV. A politikai rendszer elemei A politikai normák Nem írott, de a politikai szervezetekben érvényesülő magatartási szabályok Politikai magatartási szabályok Jogszabályok

32 IV. A politikai rendszer elemei A politikai magatartások Ezek hordozzák és jelenítik meg a politikai rendszer egészét; Szétterjednek az egyéb alrendszerekben; A gyakorlatban a politikai és nem politikai magatartások összefonódnak.

33 IV. A politikai rendszer elemei A politikai magatartások Legális: tömeges, csoportos, szervezeti, egyéni Illegális: tömeges, csoportos, szervezeti, egyéni. A politikától távol maradók Politikai névtelenek

34 IV. A politikai rendszer elemei A politikai érdektörekvések és akaratok Érdekek és akaratok becsatornázása és közvetítése; Minden alrendszer sajátos érdekek és akarati törekvéseken keresztül közvetítődik a politikai rendszer felé; Az érdektörekvések csoportosítása és harmonizálása.

35 IV. A politikai rendszer elemei Döntési pozíciók, döntéshozatali eljárások és folyamatok Így kapcsolódik a politikai alrendszer a társadalom többi alrendszeréhez; Döntési folyamat és alternatívák; Társadalmi berendezkedés és hatalmi erőviszonyok.

36 IV. A politikai rendszer elemei A politikai kultúrák és értékek rendszere A politikai kultúra összetevői: Politikai nézetek és eszmék; Politikai ismeretek; Politikai érzelmek; Politikai viselkedési minták; Politikai előítéletek és beállítottság. A politikai kultúra átörökítése politikai szocializáció; Elsajátított politikai kultúra; Közösséghez, csoporthoz kötött; Áthatja a politikai rendszer elemeit. Almond, Verba: The Civic Culture Parokiális politikai kultúra; Alattvalói politikai kultúra; Részvételi politikai kultúra

37 IV. A politikai rendszer elemei A politikai ideológiák Koherens nézetrendszer, amely valamely politikai akarat, cél köré szerveződik; Többféle funkciót tölthet be (integrációs, kritikai, programadó, legitimáló, motivációs, magatartásbefolyásoló funkciók).

38 IV. A politikai rendszer elemei A politikai közösségek rendszere Azonos érdekkel rendelkező, azonos politikai nézeteket valló emberek többé vagy kevésbé megszerveződött csoportja; A politikai közösséghez sajátos politikai kultúra kötődik; Érdektudatosító, érdekartikulációs, szocializációs funkció; Az egyén, mint politikai közösségi lény.

39 V. A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők

40 V. A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők Domináns politikai értékek és politikai kultúrák; 2. Legitimáció és legitimációs eszközök; 3. A döntési-hatalomgyakorlási folyamatok minősége; 4. Az intézmények autonómiája;

41 V. A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők Rendszer-specifikus tényezők: Varietásfok; Konnektivitás; Variabilitás. 6. A jogrendszer állapota és funkcionálása; 7. Az infrastruktúra állapota.

42 VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége

43 VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 43 Megújulási és adaptációs képesség, innováció; Nem csupán egy társadalmi alrendszer megújulási képességéről van szó; Az innováció problematikája a politikai rendszer vonatkozásában; A politikai rendszer minden elemét érintheti az innováció; Változás és megújulás; Értékmérő, mint vizsgálati alap.

44 44 VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 1. Az innováció szintjei és az innovációt befolyásoló társadalmi tényezők: Társadalom Közösség Szervezetek Egyén

45 VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége Az innováció szintjei és az innovációt befolyásoló társadalmi tényezők: Makro vagy egyéni szint a domináns? Érdek-, hatalmi, szervezeti és tudati viszonyok; Ösztönző és akadályozó szerepek; Szűcs Jenő: önfejlesztő és stagnáló társadalmak; Innovációra orientált és nem orientált társadalmak.

46 46 VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 2. Megújulási képességek és társadalmi típusok: Életképes rendszerek Önfejlesztő rendszerek Életképtelen társadalmak Önmegsemmisítő társadalmak

47 VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége Innováció és konfliktus: Elkerülhetetlenül konfliktusokkal terhelt folyamat; Konfliktusokat felszínre hozó, kezelő, megoldó mechanizmusok kidolgozása; A konfliktus előrevivő szerepe.

48 VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége A politikai rendszer innovációs eszközei és garanciái: Hatékony demokratikus reformok sorozata; A többség hatalma, a kisebbség oltalmazása, véleményeltérések tűrése; Alternatív információforrások igénybevétele; A döntéshozatali eljárás társadalmi ellenőrzése.

49 VI. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége A politikai rendszer tanulási képességét csökkentő tényezők: Patologikus tanulás; A döntési folyamat túlcentralizáltsága; Túlzott szervezeti koncentráció; Redisztribúció; Konfliktustűrő- és kezelő intézmények hiánya; A hatáskörök elosztásának zsákmányrendszere (a szervezet elveszti emlékezőtehetségét, újratanulás).

50 Köszönöm a figyelmet!