dr. Szeneczey Balázs Budapest V. kerület, Városház u Tisztelt Főpolgármester-helyettes

Átírás

1 ÉPÍTÉSÜGYr ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ALLAMI FÖÉPLTÉSZ Ügyiratszám: Ügyintéző: Telefon: BPD/01 0/ /2014 dr. Sersliné Kócsi Margit 06-1/ kocsi. hu Tárgy: tárgyalásos eljárás, záró szakmai vélemény Budapest XIV. kerület Városligeti Építési Szabályzat Melléklet: Egyeztető tárgyalás jegyzőkönyve A rendelet tervezet a változtatások megjelenítésével Hív. szám: FPH059/50-264/2014 dr. Szeneczey Balázs Főpolgármester-helyettes Budapest Főváros Önkormányzata Budapest V. kerület, Városház u Tisztelt Főpolgármester-helyettes Budapest XIV. kerület Városligeti Építési Szabályzat településrendezési eszköz tervezetével kapcsolatban a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XL 8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Trk.) felhatalmazása alapján az alábbi, Trk. 42. (6) bekezdés szerinti záró szakmai véleményt adom. "2013. évi CCXLII. törvény a Városliget megújításáról és fejlesztéséről Az Országgyűlés a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában álló Városliget országos jelentőségének és a nemzet emlékezetében betöltött kiemelkedő szerepének tudatában, a Városliget megújításának és fejlesztésének megvalósulása érdekében új sarkalatos törvényt alkotott. A Városligetben megvalásításra kerülő építési beruházások kiemeit állami feladatnak mmősülnek, ezért a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény biztosítja a településrendezési eszközök megalkotása során a beruházás érdekeinek elsődlegességét, és megadta a szükséges felhatalmazást Budapest Főváros Önkormányzata számára a Városliget területére rendelet formájában Városligeti építési szabályzat megáilapítására. Az épített környezet alakitásáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben (Étv~) és a Városliget törvényben meghatározottak betartása mellett kell megalkotni a vonatkozó építési szabályzatot június 30-ig. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény alapján a Budapest XIV. kerület 29732/1 helyrajzi számú ingatlan a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában lévő tulajdoni hányada a tervezett beruházások megvalósítására alapított, 100%-os állami tulajdonban áíló Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe került. A 29732/1 helyrajzi számú ingatlanon több közintézménynek is van az adott intézménynek helyet adó épületre kiterjedő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői ga. amelyeket a Városliget tőrvénnyel biztosított vagyonkezelési jog nem érint. Ezek tételesen: 1056 Budapest, Váci u Bp. Pf Telefon +36 (1) Honlap:

2 Oldal: 2/5 - Műcsarnok és hozzá tartozó földterület, - Széchenyi Gyógyfürdő és uszoda, - Városligeti Műjégpálya épülete, - a műszaki infrastruktúra sajátos építményei. T o vá bbá nem érinti a törvény a Fővárosi Önkormányzat forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartási, továbbá településtisztasági és hulladékgazdálkodási feladatköreit, azok változatlanul fennmaradnak. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény a közös tuiajdonú telekingatlanon osztott tulajdon alapítását lehetővé téve biztosítja a kizárólag állami tulajdonú épületek építését A 29732/1 helyrajzi számú ingatlan - a városligeti park - területén az építési beruházások befejezését követöen a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a december 31-i állapotnál A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben kijelölhető területfelhasználási egységekre vonatkozó rendelkezéseit a városligeti ingatlan területén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt különieges terület területfelhasználási egységek köréből olyan terület jelölhető ki, amelyen kulturális, közösségi szórakoztató, oktatási-nevelési, sport-, és szabadidő, hitéleti, turisztikai, vendéglátó, kiskereskedelmi, közlekedési, biztonsági rendeltetésű épület, valamint parkoló és gépjárművek, illetve kerékpár elhelyezését biztosító építmények elhelyezhetők. A Városligeti építési szabályzat jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját (Budapest 2030), a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni és nem keil alkalmazni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben (OTÉK} meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat A Városliget több mint 100 éve az idelátogatókat szolgáló kulturálís és szabadidős tevékenységeknek országos jelentőségű helyszíne. A Városligetnek, mint az egykori ezredévi kiállítás és számos azt követő, kiemelkedően fontos, történeti értékű esemény színterének nemzeti emlékezetünkben is kitüntetett szerepe van, ezért a Városligetnek és intézményeinek méltó megőrzése, megújítása és a Liget történeti hagyományaihoz szervesen illeszkedő, egyben korszerű, világszínvonalon megvalósítandó fejlesztése kiemeit nemzeti cél és állami feladat Ezt a célt szolgálja az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttest is magába foglaló Liget Budapest projekt megvaiósítása, amelynek előfeltétele a jelenleg osztatlan állami és önkormányzati tulajdonban lévő Városligeti telekingatlan állami vagyonkezelésbe vétele, amely lehetőséget teremt a Városliget megújításának és fejlesztésének leginkább hatékony megvalósítására." (Forrás: A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló évi CCXUI. tör..tény általános indoklása, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. által készített Városligeti Építési Szabályzat helyzetelemző munkarészéböl) A Városliget fejlesztési programja három Kormányhatározatba foglalt: 031/2013.(!.30.) Karm. határozat az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesről és a megvalósítás előkészítéséhez szükséges intézkedésekről; 1397/2013.(VII.2.) Karm. határozat az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttesre vonatkozó koncepció második ütemeként a Városiiget átfogó hasznosítási koncepciójáról; 1227/2014.(1V.10.) Korm. határozat a Liget Budapest projekt megvalósításával összefüggő egyes kérdésekről. A Városliget építési szabályzatának tervezete az egyes építési helyekhez kötelezően nem rögzíti az adott helyre javasolt intézményt, csak az alátámasztó munkarész környezetrendezési tervlapján nevesítik. A 1397/2013.(VII.2.) Karm. határozatban foglaltakhoz képest eltérő, hogy az 1.2. c) pontban szereplö Magyar Tájak Konyhája- Gasztronómiai Falu elhelyezésére nincs javaslat, valamint az 1.3 b) pontban a Petőfi Csarnokra vonatkozó hasznosítási javaslat módosu!t, annak bontására, és heiyén nemzeti közgyűjteményí célú új épületre. Fentiekkel összefüggésben Budapest Főváros Főpolgármestere tárgyi ügyben FPH059/50-264/2014 számú levelében - a Trk. 42. (2) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján - kezdeményezte Ircdámnál a végső szakmai véleményezési szakasz lefolytatását a Budapest XIV. kerület Hungária körút Kacsóh Pongrác út- Ajtósi Dürer sor- Dózsa György út- Magyar Államvasutak Zrt és 29834/3 hrsz.-ú vasúti területei által határolt területre.

3 Oldal: 3 i 5 A kérelem tartalmazza a Trk. 42. (2) bekezdésben foglalt követelmény szerint a településrendezési eszköz tervezetét, és az elkészített megalapozó vizsgálatot, az alátámasztó javaslatot, valamint az addig beérkezett nagyszámú észrevételt és az arra adott önkormányzati válaszokat, amelyet egyeztettek a miniszteri biztos úrral. A Főpolgármester levelében tájékoztatott, hogy a partnerségi egyeztetés tárgyi építési szabályzat készítésével kapcsolatban a 276/2013. (IL27.) Főv. Kgy. határozatában elfogadott szabályzatnak megfele!ően folyamatban van. A partnerségi egyeztetési lezáró jegyzőkönyvet a záró szakmai egyeztetés előtti napon adták át, az eljárásba bejelentkezett partnerek további beérkezett véleményeível együtt. A megküldött dokumentációkat áttanulmányoztam, és a tervezökkel történt egyeztetés során ismertettem a rendelet és a szabályozási terv tervezetében a javasolt pontosításaimat, valamint a még egyeztetendő tartalmi kérdéseket Fent jelzett kérelem, és a Trk. 42, (3) bekezdésben szereplő felhatalmazás alapján egyeztető tárgyalás összehívásával kezdeményeztem tárgyi településrendezési eszköz tárgyalásos eljárás keretében történő egyeztetését. Az egyeztető tárgyalásra meghívtam a Trk. 42. (4) bekezdésében meghatározott valamennyi államigazgatási szervet, és az érintett települési (kerületi) önkormányzatokat, valamint az érintett partnereket. A június 12-én megtartott egyeztető tárgyaláson, -a mel!ékelt jegyzőkönyv szerint- tárgyi tervezet véleményeztetése lezárult. Az egyeztető tárgyalással kapcsolatban, a Trk. 34. előírásaiban meghatározott alábbiakban idézett fő szabályokat vettem figyelembe: "(1) Az államigazgatási szervet az eljárás során adott véleménye- a településrendezési eszköz szabályozási körében - köti. (2) Azt az érdekeltet, aki a) az eljárás során az eljárási szabáiyokban meghatározott határidön belül nem adott - államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló - véleményt, b) az egyeztető tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, vagy c) aki az egyeztető tárgyaláson nem képviselteti magát és levelében nem jogszabályon alapuló véleményének fenntartását jelzi, az adott eljárási szakaszban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni." Az egyeztető tárgyalást megelőzően tartott szakmai egyeztetés alapján a tervezők átvezették a rendelet tervezetén és a szabályozási terven a kért pontosításokat Az egyeztető tárgyaláson több civil és szakmai szervezet, továbbá magánszemélyek a múzeumi negyed elhelyezésének koncepeionális kérdéseit kifogásolták, de az elhangzottak alapján tudomásul vették, hogy a jogszabályokban rögzített program szerint készült tárgyi építési szabályzat tervezete, és az egyeztető tárgyaláson a jogszabályi előírások vitatásának nincs helye, A tervezettel kapcsolatban a mel- lékelt jegyzőkönyvben rögzített vélemények és válaszok hangzottak el A szakmai észrevételek közül a főváros főépítészénél tartott i szakrnai egyeztetésen, a tervezeten az alábbi tartalmi korrekciókat javasolták a jelenlévők elfogadásra: 1. A városligeti park Z-VI jelű építési övezetében a kereskedelmi szálláshely létesítésének kizárása, annak érdekében, hogy önálló szálloda épület ne létesülhessen. Az előírás nem korlátozza a tervezett intézményekben, azok működéséhez kapcsolódó vendégszobák létesítését. 2. A városligeti park övezetében a szabályozási terven jeiőít jelű építési helyen a felszín feletti beépítési lehetőség 75%-ra való korlátozása. Az építési hely lényegesen meghaladja a szabadabb építészeti formálás érdekében a programban javasoltat. Emiatt célszerű az épület alapterületének javasolt korlátozása, de nem gátoiva az építészeti formálás szabadságát. 3. Az épületek megengedett magasságának értelmezése: nem csak az OTÉK fogalom szerinti párkánymagasság korlátozott 25,0 m-re, hanem az épület legmagasabb pontja is 25,0 m lehet, két építési hely kivételével, amelyeken az építészeti jel tervezése lehetséges. Az előírás megfogalmazásának pontosítása tartalmi különbséget eredményez. Ennek alapján a tervezett épületek általában a fák lombkorona szintje alatt maradnak, így kedvezőbben illeszkednek a park természeti környezetébe. 4. Az építészeti jel alapterületének 10%-ra való korlátozása az épület alapterületéhez viszonyítva. Az előírás pontosítása szükséges a félre értelmezések elkerülése érdekében, az eltúlzott épülettömegek megelőzése céljából

4 Oldal: 4/5 5. A városligeti park területének közhasználat elöli időszakos elzárási lehetőségének mérséklése 5%-ra. Az építés alatti időszakot elkülönítve, a rendezvények alatti időszakos elzárás mértékét szigorúbban célszerű szabályozni a meglévő értékes növényzet védelme érdekében. 6. A teljes értékű zöldfelület legkisebb területének előírása, az övezet területének 61%-ára. A teljes értékű zöldfelület arányának előírásával javasolt kiegészíteni a rendelet tervezetét, hogy elősegítse a park védelmét 7. A Dózsa György út felől tervezett közhasználatú parkolóhelyek legkisebb mértéke 800 férőhelyre módosul, a jelenlegi parkolási lehetőség nagyobb arányú visszapótlása érdekében. 8. A Dózsa György és az Ajtósi Dürer utak kereszteződésében tervezett építési hely Ajtósi Dürer út felől is 7,0 m előkerttel lesz jelölve a szabályozási tervlapon. A meglévö és a tervezett beépítés közötti légtérarány a módosítássai javul, kedvezőbb helyzetet teremtve, a meglévő, szemközti lakóházak számára, az arányosabb városépítészeti megoldáshoz. Jelenlévők a megbeszélésen megegyeztek abban, hogy a városligeti park tervezett beépítettségének csökkentése nem célszerű, az épületek alacsonyabban tartása érdekében. A tervezetre érkezett és elhangzott észrevételek irányába változnak az előírások a felsorolt javaslatok szerint, amelyeket a tervezők átvezettek tárgyí településrendezési eszköz jóváhagyandó részeinek tervezetén, és elektronikusan megküldték" (2. számú melléklet: a változtatások megjelenítésével a rendelet tervezetében.) A záró szakmai tárgyaláson megállapítást nyert, hogy jogszabályon alapuló észrevétel a tervezettel szemben nem maradt fenn. A beérkezett véleményekben megfogalmazott városépítészeti szakmai szempontok elfogadható arányban érvényrejutnak a tervezetekben a fenti módosító javaslatok révén, a jogszabályokban rögzített program sérelme nélkül, az építészeti formálás kellö szabadságát biztositva. A záró egyeztető tárgyaláson elhangzott környezeti állapot megóvását, javítását célzó észrevételek érvényesfthetőek lesznek a hatósági engedélyezési eljárások során, a hatályos jogszabályi előírások betartásával A kialakult beépítés je!lemzői alapján két ingatlanon a zöldfelületi arány OTÉK-ban előírt mértéke jelenleg sem biztosítható. A Gundel étterem Vi-V, és a Fővárosi Nagycirkusz Vi-Sz jelű építési övezetében, tekintettel a két tradicionális intézmény jellegére és adottságaira a zöldfelületi mérték OTÉK-tól történő eltérő szabályozásához hozzájárulok: a Vi-V jelű ővezetben 15%, a Vi-Sz övezetben 5%. Az Állatkert tervezett bővítési területére, a K-ÁN-2 jelű övezetben, egy különleges építmény tervezett, az ún. biodóm. A tervezett épűletben jelentős mértékű biológiailag aktív zöld- és vizfelületek tervezettek, azonban ezek a zöldfelületek a hatályos jogszabályok alapján nem számíthaták be a telek zöldfelületébe. Figyelembe véve, hogy az ingatlanon műemlék építmények is elhelyezkednek - a Hullámvasút, a Körhinta -, továbbá a telken belüli jelenlegi zöldfelületi arány 16%, a tervezetben az OTÉK előírástól eltérően ak-án-2 jelű övezetben előírt 25% zöldfelületi arányhoz hozzájáru Iok. Hozzájárulásom a fentiek vonatkozásában a Trk. 28. (4) bekezdésébe foglalt előírásán alapul. Tárgyi településrendezési eszköz rendelet tervezetében megengedöbb követelményekhez való hozzájárulásom szakmai szempontból kellően alátámasztott, és kielégíti a jogszabályi előírásokat, meiyek szerint: OTÉK "111. (1) Az e rendelet fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat megállapíthat (2) A fejezetben meghatározott követelményeknél megengedöbb követelményeket a településrendezési eszköz akkor állapíthat meg, ha a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá b) közérdeket nem sért, valamint c) a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek." OTÉK "31. (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, településképi, iileszkedési, a környezet-, a természet- és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan." A tervezettel kapcsolatban záró szakmaí véleményemben további észrevételt nem teszek, de felhívom a figyeimét arra, hogy a jogalkotásról szóló évi CXXX törvény 2. (4) bekezdés b) pontja értelmében az önkormányzat Képviselő-testülete, a főváros Közgyűlése által alkotott rendeletnek illeszkednie kell a jogrendszer egységébe.

5 Oldal: 5 l 5 Tárgyi településrendezési eszköz elfogadása, és hatálybaiépése a Trk. 43. (1) bekezdés c) pontjában foglalt előírás szerint történhet. A településrendezési eszköz elfogadását követően a Trk. 43. (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. Kérem, hogy szíveskedjen intézkedni a jóváhagyott terv egy hitelesített példányának megküldéséről a Trk. 43. (3) bekezdés szerinti szakmai vizsgálata és irattári elhelyezése céljából írodám részére. Felhívom szíves figyelmét, hogy a jóváhagyott településrendezési eszköz nyilvánosságáról a Főpolgármesternek gondoskodnia kell 8. (4) bekezdés szerinti Budapest, június 17. Tisztelettel: dr. Sersliné Kócsi Margit Erről értesül: í.) Címzett 2.) Budapest Főváros Kormányhivatala, Törvényességi Felügyeleti Főosztály 3.) Irattár