A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI. Az MVM Csoport középtávú stratégiája Szabályozások Biomassza hasznosítás Lévai-szobor avatás

Átírás

1 XLVII. ÉVFOLYAM SZÁM A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI Az MVM Csoport középtávú stratégiája Szabályozások Biomassza hasznosítás Lévai-szobor avatás

2 A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI Felelôs kiadó Baji Csaba Fôszerkesztô Dr. Gerse Károly Felelôs szerkesztô Felkai György Szerkesztô Kreissné Hartai Gabriella Szerkesztôbizottság Dr. Bacskó Mihály MVM Zrt. Civin Vilmos MVM Zrt. Eörsi-Tóta Gábor MVM ERBE Zrt. Gerse Lajos MVM Zrt. Kacsó András MVM Trade ZRt. Király Géza MVM Partner ZRt. Lovászi Zoltánné PA. Zrt. Máténé Lengyel Enikô OVIT ZRt. Mayer György újságíró Pintér Tamás MVM GTER Zrt. Sándor József MVM Zrt. Dr. Stróbl Alajos ETV-Erôterv Tringer Ágoston MVM Zrt. BAJI CSABA XLVII. ÉVFOLYAM SZÁM BEKÖSZÖNTÔ 1 DR. GERSE KÁROLY FENNTARTHATÓ JÖVÔT! (interjú) 2 DR. BACSKÓ MIHÁLY AZ MVM CSOPORT KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA ( ) 5 DR. STRÓBL ALAJOS SZABÁLYOZÁSOK 16 DR. GIBER JÁNOS, BRAUN ATTILA, KIS KOVÁCS GÁBOR, DR. SÓLYOM ANDRÁS SZERKEZETVÁLTÁST A SZÉN-DIOXID-PROBLÉMA HAZAI KEZELÉSÉBEN! 30 BÖRCSÖK ENDRE, DR. OSÁN JÁNOS, DR. TÖRÖK SZABINA Megjelent a Mecum Stúdió Kft. gondozásában KÖRNYEZETI EXTERNÁLIA ÉS KÖLTSÉG HASZON ELEMZÉS 39 A HAZAI VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSRE AZ OVIT AKTUÁLIS NAGYPROJEKTJEI 48 NÉMETH IMRE, PINTÉR TAMÁS ISSN (nyomtatott) HU ISSN X (online) A SAJÓSZÖGEDI GÁZTURBINÁS ERÔMÛ ÉVI HÁZBONTÁSOS NAGYJAVÍTÁSA 52 VAVRIK ANTAL, ÁCS TIBOR, KOVÁCS GÁBOR, EÖRSI-TÓTA GÁBOR SZILÁRD BIOMASSZA GYAKORLATI ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA 57 DR. ELTER JÓZSEF KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ A PAKSI ATOMERÔMÛBEN 62 LÉVAI ANDRÁS PROFESSZOR SZOBRÁNAK FELAVATÁSA AZ MVM SZÉKHÁZBAN 66 HÍREK, INFORMÁCIÓK 69

3 BEKÖSZÖNTÔ Tisztelt Olvasók! Nagy múltú, patinás folyóirat az MVM Közleményei és megtiszteltetés számomra, hogy a nemzeti energetikai társaság nemrégiben kinevezett vezetôjeként a megújult lap beköszöntôjében üdvözölhetem olvasóinkat, a vil la mos ener gia-ipar vezetô szakembereit, szakmai és üzleti partnereinket, az ál lam igaz ga tás és a szakpolitika képviselôit. Örülök ennek a lehetôségnek, hiszen gyorsan változó világunkban kevés az olyan orgánum, amely már létezésével, több évtizedes múltjával is ennyire markánsan fejezné ki a folyamatosságot, a szakma alaptörvényeinek és normáinak változatlanságát. Az MVM Közleményei ugyanakkor már többször tanúságát adta annak, hogy az egyenletesen magas szakmai színvonal és igényesség mellett képes követni a piac, a környezet változásait, és olvasóit a valóban a szakmát aktuálisan foglalkoztató kérdésekrôl tájékoztatja. Bízom benne, hogy az összetételében megújult Szerkesztô Bizottság ezt a kettôs szempontot kellô megfontoltsággal fogja érvényesíteni munkája során. Mindez amiatt is különösen fontos, mert az az MVM, amelynek elsô számú szakmai szócsöve éppen ez a lap, ma gyökeresen más, mint akár fél évtizede. Az MVM kilépett a szûkebb értelemben vett szakmai nyilvánosságból, elfoglalta azt a helyet, amely az ország egyik legjelentôsebb magyar vállalatát megilleti. Az utókor fogja meg ítél ni, hogy az út során, amelyet maga mögött hagyott, melyek voltak a leginkább maradandó és melyek az esetleg tévesnek bizonyult állomások. Nagy súlya van tehát annak, ami a lapban megjelenik, hiszen jóval szélesebb kör érdeklôdésére tarthat számot, mint korábban ahogy az MVM maga is egyre ismertebb. De fontos szerep hárul az MVM Közleményeire a tekintetben is, hogy hozzájárul a magunk mögött hagyott idôszakok, fôbb törekvések és megvalósult projektek szakmai igé nyes sé gû elemzéséhez. Bízom abban, hogy tisztelt Olvasóink munkájukat is segítô információkkal gazdagodnak a lap forgatása során. Annak érdekében, hogy ez minél inkább megvalósulhasson, várjuk olvasóinknak a lappal kapcsolatos bármely jobbító észrevételét, visszajelzését. Felelôsségteljes munkájához sok sikert és kitartást kívánok az újjáalakult Szerkesztô Bizottság minden tagjának, tisztelt Olvasóinknak pedig tartalmas idôtöltést! Baji Csaba vezérigazgató, MVM Zrt. a magyar villamos mûvek közleményei 2010/1-2. 1

4 FENNTARTHATÓ JÖVÔT! A 2010-ES KPMG ENERGETIKAI ÉVKÖNYV ENERGETIKAI SZABÁLYOZÁSOK FEJEZETÉBEN JELENT MEG AZ ALÁBBI INTERJÚ. AZ ÉV- KÖNYV A MAGYAR ENERGETIKAI SZEKTOR VEZETÔ SZAKEMBEREINEK VÉLEMÉNYÉT MUTATJA BE, MI TÖRTÉNT 2009-BEN A VIL LA MOS - ENER GIA-IPAR BAN, A FÖLDGÁZ- ÉS OLAJIPARBAN, A MEGÚJULÓ ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSA TERÉN ÉS A TÁVHÔSZEKTORBAN. A SZAK- ÁGAK BEMUTATÁSA MELLETT KÜLÖN FEJEZET TAGLALJA A MAGYAR ENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS MÚLT ÉVI HELYZETÉT. DR. GERSE KÁROLY* Az Eurelectric, az európai vil la mos - ener gia-ipa ri társaságok szervezete a fenntartható jövôt elôsegítô, energiaipari befektetéseket ösztönzô szabályozási környezet kialakítására törekedett az elmúlt években. A magyar tagozat vezetôje, Dr. Gerse Károly szerint az iparág nem mondhatja, hogy nem hallgatták meg a véleményét. Az egységes európai energiapiacok kialakulásához azonban szükség volna egy erôs, a szándékot a nemzetállamokból kikényszerítô szabályozásra, az ehhez szükséges anyagi források biztosítására. Milyen erôs volt az energiaipari cégek érdekérvényesítô képessége az elmúlt években? Különféle idôszakokat különböztetnék meg. Amikor a liberalizáció gondolata felvetôdött, elindult az elôkészítô munka ez 1992-tôl 1996-ig, elég sokáig húzódott, akkor számos bizottság jött létre, hogy a különbözô részletekkel foglalkozzon, mert az integrált társaságoknál senki sem tudta, hogy hogyan mû kö - dik majd a liberalizált rendszer, mi lesz ennek a következménye. Különösen a szétválasztás, a hálózati hozzáférés volt ismeretlen. Voltak erre példák, de nem európai léptékben, nem az itteni jogrendszernek megfelelô keretekben. A társaságok hozzáállása valamikor között változott meg, amikor megtörtént a piacnyitás, és a társaságok rájöttek, hogy vannak veszteségek az egyik oldalon, de nyertesei is lehetnek a folyamatnak. Ma ki lehet jelenteni, hogy a villamosenergia-iparág a változások, a liberalizált piac mellett van. Ugyanakkor bizonyos nemzeti sajátosság nyilván mindenütt meg- * Törzskari vezérigazgató-helyettes, Magyar Villamos Mûvek Zrt. maradt, de az, hogy a liberalizáció egy jó dolog, egy visszafordíthatatlan dolog, ezt senki nem kérdôjelezi meg. Ahol a villamosenergia-iparágnak bajai vannak, az a politikai elvárás és a gyakorlat közötti különbség. Az iparág tudja, fôleg gazdasági oldalról, hogy beruházás akkor lesz, ha van remény a megtérülésre. Ez igaz a drótokra, igaz az erômûvekre, és minden részletre, ami a piac mû kö dé - sé hez szükséges. A politika pedig le - egy sze rû sít ve úgy gondolja, hogy elfogadom a szabályozást és ahhoz lesz beruházás. A legjellemzôbb példája ennek a hálózati társaságok esete. Ha a hálózati tarifa nem elég nagy, csak késve ismerik el a beruházásokat a költségeknél, akkor oda nem fog beruházni senki. Tehát az, hogy ilyen, vagy amolyan tulajdonban van egy hálózati társaság, nem oszt nem szoroz. A pénz beszél, ha a jelenlegi tulajdonosnak megéri, akkor a másiknak is megéri, a harmadiknak is megéri, és a befektetôk versenyeznek a beruházási lehetôségért. Tehát az iparág és a jogalkotók között a nézeteltérés ott van a liberalizációt, illetve annak végrehajtását illetôen, hogy amit a szabályozók elvárnak az valóban egy jó dolog-e, gyakorlati szempontból megvalósítható-e, vagy csak elképzelünk valamit, és a feltételrendszer, gazdasági ösztönzés hiányában nem lesz belôle semmi. Jelenleg az iparág néhány nagyon fontos kérdéssel foglalkozik. Az egyik a szén-dioxid-emisszió minimalizálása. Mi, az európai energiaipari társaságok, azt tûztük ki célul, ha lehet, 2050-re a jelenlegi hozzávetôlegesen 500 kg/mwh értéket az ötödére csökkentjük, 100 kg/mwh alá, vagy arra a szintre vigyük le. A második fontos fel adat, hogy a meg- újuló energiaforrásokat be kell illeszteni a rendszerbe. Kérdés, hogyan tudjuk ezeket a legjobban, legolcsóbban beilleszteni a rendszerbe? Mert egyik országban ilyen támogatás van, másikban olyan támogatás van, így különbözik a hatékonyság, miközben az adófizetôk, villamosenergia-fogyasztók által rendelkezésre bocsátott forrásokat a lehetô legjobban kellene elkölteni. A harmadik dolog, hogy az energiafelhasználó európai iparágakat ne lehetetlenítsük el. Tehát az iparág a liberalizációt, a meg - úju lók beillesztését, a szén-dioxidkibocsátás csökkentését úgy tartja célszerûnek végrehajtatni, hogy azzal az európai közösség élettere, életereje megmaradjon. Úgy látjuk, hogy az emissziós kvóták, a megújulók terhei is a villamosenergia-iparágat, vagy esetleg még egy-két más iparágat nyomnak. De a legnagyobb széndioxid-kibocsátó a közlekedés, ezen a területen kellene a legnagyobb változást elérni. Ennek elôsegítésére az energiaipar támogatja az elektromos jármûhajtás, az elektrifikált közlekedési rendszerek elterjedését. A munka zömét az elosztó hálózat, a mérési, elszámolási infrastruktúra fejlesztése jelenti, hogy az autókat bárhol fel lehessen tölteni. A fô célokat illetôen teljesen egységes az ágazat. Még egy említésre méltó téma: A villamosenergia-iparágban elindult egy erôs integráció, felvásárlás. Ez egyúttal a növekvô társaságok piaci erejének erôsödését is jelenti. A politikának azt kell valahogy megérteni, hogy a tevékenységen képzôdött profitot valahova be kell fektetni. A villamos társaságok tôkés társaságok, növekedni akarnak. Hogyan tudnak növekedni, ha a piac mûködésével kapcsolatos elvárások ezt nem hagyják? Erre pillanatnyilag nincs válasz, pedig erre választ kell találni. A nagy /1-2. a magyar villamos mûvek közleményei

5 társaságok próbálkoztak, megvettek vízmû cégeket, a telekommunikációban is próbáltak befektetni, az sem igazán jött be, nyilván más szakma. De valamilyen lehetôséget kell adni. Lehet, hogy nemsokára Kína, India lesz a következô befektetési célpont. De a jó az lenne, ha az Európában megtermelt pénz itt maradna, és itt növelné a gazdaság teljesítôképességét. Ez nem is igazán a menedzsmentek dolga, azok csak küszködnek ezzel a problémával is. Egyes brüsszeli döntések után az ágazati cégek sorra elmondják, hogy az adott döntést miért nehéz, vagy szinte lehetetlen jól végrehajtani. Ez arra enged következtetni, hogy az elôkészítés során nem voltak elég hatékonyak az érdekérvényesítésben. Az Eurelectric, mint egy elismert szakmai érdekvédô szervezet részt vehet az uniós jogszabályok elôkészítésében, ehhez minden információhoz hozzájuthat. Néhány kivételtôl eltekintve azt mondhatom, hogy a döntéshozók általában figyelembe veszik az ágazati szervezetek, szakmai hozzáértôk véleményét. A kivételek között van például az izzólámpa ügye. Rendeletileg megszüntették a forgalmazását, nem egyenértékû termékek fogyasztására kényszerítve a felhasználókat, holott ha az árral befolyásolták volna a piacot, mondjuk a hagyományos izzókat meg - adóz tat va, ezt az adóbevételt visszaforgatva például az energiahatékonyság ösztönzésére, nagyobb eredményt lehetett volna elérni, miközben nem sérült volna a fogyasztók szabad választáshoz, egész ség meg - óvá shoz való joga. Lehet néhány ilyen eleme a szabályozásnak, de az iparág nem mondhatja, hogy nem hallgatják meg. Amikor a harmadik liberalizációs csomag készült, akkor leginkább attól volt hangos a sajtó, hogy Len gyel or szág vezetésével nyolc tagország megvétózta az eredeti tervet. Az Eurelectricnek ebben milyen szerepe volt? Semmilyen szerepe nem volt, az alternatív javaslatot a tagországok tették. Nagyon lényeges motívum volt, amit már említettem, hogy rendben van, a társaságok eladják a hálózatukat, de mit csinálnak a bevétel- lel? A társaságoknál egy folyamatos pénzbevételt biztosító, a társaság mû kö dé sét stabilizáló vagyonelem esne ki, ami a társaság vagyonértékét, fejlôdési lehetôségeit befolyásolná negatív irányba. A politika ezt értette meg, hogy a kötelezô szétválasztással lényegesen gyengülnének a nemzeti gazdaságban hangsúlyos cégek. A villamosenergia-iparág ezt régóta tudja, és a politikusokat ellátta információkkal, de nem az Eur elec - tric volt a zászlóvivôje ennek a javaslatnak. A kezdetektôl mondtuk, hogy a tulajdonosi szétválasztásnak nincs sok értelme, mert nem azért nem épülnek hálózatok, mert ennek vagy annak a tulajdonában vannak. Ma, amikor az ügyletek jelentôs része tôzsdeszerûen, vagy a tôzsdei árhoz köttetik meg, akkor annak, hogy a hálózatok kinek a tulajdonában vannak, nincs jelentôsége abban, hogy a hálózatos társaságok kit engednek oda a vezetékekhez, és kit nem. Hasonlóan, tulajdonostól függôen parancsba adhatja a szabályozás, hogy minden szélerômûvet, vagy más megújuló erômûvet köteles a hálózati társaság csatlakoztatni. A határkeresztezô villamosenergia-kereskedelem régiónként eltérô, esetenként nagyon alacsony a szintje. A transzparenciát biztosító információk hiánya sem a hálózatos társaságokon múlik, hanem a hiányos szabályozáson, amely nem a társaságok, hanem a szabályozók mulasztása. Véleménye szerint, az a szabályozási környezet vagy az a modell, ami kialakult mára, mennyire tekinthetô stabilnak? Mondhatjuk, hogy itt lezárult egy korszak? Én nem merem ezt mondani. A liberalizációnak voltak kezdeti ígéretei, köztük a legfontosabb, hogy alacsonyabbak lesznek az árak. Ugyanazok, akik annak idején ezt mondták, ma már úgy fogalmaznak, hogy hatékonyabb lesz az iparág és a fogyasztók ebbôl profitálnak. Én ezt se merem kijelenteni. A fô probléma ott van, hogy egységes európai piacot akarunk, csakhogy amíg például az autót oda lehet szállítani teherautóval, vasúton, hajóval is bárhová, ha az adók nem különböznek márpedig azok nem nagyon fognak különbözni akkor az autó ára itt is meg ott is ugyanannyi lesz. A villamos energiánál nincs meg az a feltételrendszer, amivel ezt meg lehetne oldani. Korlátlan átviteli kapacitású hálózatot nem lehet kiépíteni. Így nem juthatunk el oda, mint az autónál, hogy ha az autókereskedésbe bejön a vevô, hozza a pénzt, viheti az autót. A regionális termelési portfóliók sosem lesznek azonosak, elég csak a nukleáris villamosenergia-termelés eltérô megítélésére utalni. Így egységes európai villamosenergia-ár kialakulására alig van remény. Az egyre nagyobb, egyre drágább átviteli hálózatok, a bonyolultabb, esetenként lényegesen nagyobb infrastruktúrát, több munkaerôt igénylô mû kö - dés pedig a költségnövekedés és a nem a hatékonyság irányába hat. A bizottság folyamatosan azt érzékeli, hogy a cél, hogy egy egységes vil la - mos ener gia-piac alakuljon ki, nem jön közelebb. Vagy csak nagyon kicsit, egyes régiókban talán már valami van. A másik dolog a fogyasztók számára az, hogy itt ennyi az ár, ott annyi az ár, egyik nap ennyi az ár, a másik nap annyi az ár, teljesen elfogadhatatlan. A gáz, vagy az olaj ára nem ingadozik ennyire. Tehát ott van örökké a gyanú, hogy a piaci szereplôk manipulálják az árakat. A manipulált piacra, illetve a regionális piac hiányára kell valamilyen indokot találni. A harmadik csomagot megalapozó elemzésekben a korábbiakhoz hasonlóan pedig az egyik bûnbak a hálózatok tulajdonlása lett, így született a javaslat, hogy tulajdonilag is le kell választani az átvitelt. Hiába csinál az iparág akármit, hiába akarja a legtranszparensebben mû - köd tet ni a regionális regulációt, hogy a magyar, az osztrák és a többi reguláció ugyanaz legyen, ezt nem az iparági társaságoknak kellene megcsinálni. A belsô és határkeresztezô távvezetékek bôvítése sem a hálózati engedélyeseken múlik, elkészíthetik a hálózatfejlesztési tervet, de ha egy szomszéd ország belsô szabályozása alapján az illetékes jegyzô nem ad rá engedélyt, a tervek nem fognak megvalósulni, a határok a tulajdonlástól függetlenül nem lesznek átjárhatók. Amíg az elképzelések a gyakorlatban nem mûködnek, addig mindig ott lesz a kétség, hogy nem jó a szabályozás. Holott az alapszabályozás a magyar villamos mûvek közleményei 2010/1-2. 3

6 az EU Irányelv az iparág véleménye szerint jó lenne. Vannak benne dolgok, amik nem tetszenek, de ahhoz, hogy ebbôl egy egységes piac lehessen, kellene egy korbácsos ember, aki az egyes nemzeti szabályozóhatóságokat bekényszeríti egy terembe, hogy addig nincs távozás akár étlen-szomjan, amíg nincs egységes szabály, amíg nem állapodnak meg, hogy hogyan lesz egységes szabályozás legalább a határok átjárhatóságára, az alapvetô ügyletek bonyolíthatóságának egységesítésére. Mit gondol, az elkövetkezendô öttíz évben mik lesznek az egységesítésen kívül a legfontosabb szabályozási, vagy piacszervezési, modellfinomítási kérdések? Az elsô, amit rendezni kell, az a megújulók kérdésköre. Az átvételi, hálózati csatlakoztatási feltételrendszert egységes európai szinten kell harmonizálni. A következô dolog a szén-dioxid-kereskedelem és az európai gazdaság versenyképességének összehangolt kezelése. A harmadik dolog az ellátásbiztonsághoz szükséges beruházások biztosítása. Úgy tûnik, most elindult egy beruházási hullám. Jó irányba megy ez? A 70-es, 80-as évek erômûvi technológiáját ebben és a következô évtizedben, teljesen meg kell újítani, hogy a hatásfokjavulást, az összes lehetôséget, a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését, amit el tudunk érni, azt megvalósíthassuk. Amit itt nagyon fontosnak tartanék: az emissziókereskedelmi rendszer szabályozásának finomítása. Olyasféle dologra gondolok, hogy a gazdag országok valamit adjanak a szegényeknek. És ebben az EU-n belüli gazdagokat is értem. Tehát ne a kelet-európai gazdasági szerkezetváltáson megtakarított szén-dioxidkvótán akarjanak mások meggazda- godni. A villamos energiával kapcsolatban az ellátásbiztonságot jobban garantáló szabályrendszer kerülhet elôtérbe. Az európai gyakorlatban jelenleg nincsenek olyan tarifaelemek, hogy már most fizetek azért, hogy holnap is legyen erômûvem. A harmadik csomag megítélésem szerint a legtöbbet a szegényebb fogyasztók védelme, a társadalmi szolidaritás rendezése, és ennek a szabályozásba történô beillesztése kérdéskörben változott. Tehát valószínûsíthetô, hogy a nem az eredeti szándékoknak megfelelôen lezárt kérdésköröket újra elô fogják venni. De véleményem szerint a lehetséges változások már az eddigiekhez képest minimálisak lesznek. Ha megmutatják az iparágnak azt, hogy hova fektessen be a kockázataival arányos megtérüléssel és erre a gyakorlatban lehetôséget biztosítanak, akkor én úgy gondolom, hogy nem ellenkezik semmi ellen /1-2. a magyar villamos mûvek közleményei

7 AZ MVM CSOPORT KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA ( ) A CIKK AZ MVM RT. KÖZGYÛLÉSÉNEK 39/2005. (VII. 29.) SZÁMÚ HATÁROZATÁVAL ELFOGADOTT CSOPORTSZINTÛ KÖZÉPTÁVÚ STRA- TÉGIA ÉVI AKTUALIZÁLT VÁLTOZATÁT MUTATJA BE. INDOKOLTNAK TARTJUK UGYANIS, HOGY AZ MVM CSOPORT JELENLEG ÉRVÉNYES KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJÁT A SZÉLESEBB SZAKMAI KÖZVÉLEMÉNY IS MEGISMERJE. DR. BACSKÓ MIHÁLY* 1. BEVEZETÔ Az MVM Rt. Igazgatósága 60/2005. (VII. 13.) számú határozatával, az MVM Rt. Közgyûlése 39/2005 (VII. 29.) számú határozatával elfogadta a társaságcsoport középtávú üzleti stratégiáját. A Közgyûlés döntésének megfelelôen, a jövôbeni mûködési környezetet jellemzô bizonytalanságra tekintettel a gördülô stratégiaalkotás keretében évente a stratégia felülvizsgálatára és aktualizálására kerül sor. Jelen dokumentum az MVM társaságcsoport (a továbbiakban: MVM Csoport vagy MVM ) évi aktualizált stratégiájának az MVM Zrt. Közgyûlése elé terjesztett, 2010 elsô két hónapjának eseményeit is tartalmazó változata. Az aktualizált stratégia évi elfogadását követô, a csoportszintû mûködést érdemben befolyásoló legfontosabb változások az alábbiak. A hitelpiaci és likviditási válság eredményeként a finanszírozási lehetôségek beszûkültek, a hitelkamatok emelkedtek, visszaesett a villamosenergia-fogyasztás és jelentôsen csökkentek a vil la mos - ener gia-árak november 16-án hatályba lépett a villamos energiával összefüggô egyes kérdésekrôl szóló évi LXX. törvény, ez alapján a még hatályos HTM-ek december 31-én a törvény erejénél fogva megszûntek június 25-én hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács a megújuló energiaforrásból elôállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/ * Stratégiai osztályvezetô, Magyar Villamos Mûvek Zrt., mbacsko@mvm.hu 30/EK irányelv módosításáról és azt követô hatályon kívül helyezésérôl szóló április 23-i 2009/28/EK irányelve szeptember 3-án hatályba lépett az Európai Unió harmadik energialiberalizációs csomagja: az Európai Parlament és a Tanács a villamos energia belsô piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezésérôl szóló július 13-i 2009/72/EK irányelve, a villamos energia határokon keresztül történô kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekrôl és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezésérôl szóló július 13-i 714/2009/EK rendelete, az Energiaszabályozók Együtt - mû kö dé si Ügynöksége létrehozásáról szóló július 13-i 713/2009/EK rendelete. A Vértesi Erômû ZRt. részvényeire vonatkozó adásvételi megállapodást a felek közös megegyezéssel de cem ber 16-án megszüntették. A Vértesi Erômû ZRt. jövôjérôl szóló 1097/2009. (VI. 23.) kormányhatározat alapján a Vértesi Erômû ZRt. finanszírozását az MVM Zrt.-nek kell biztosítania. A kormány szükségesnek tartja, hogy az MVM Zrt. magántôke bevonásával is segítse elô a veszteségfinanszírozás mérséklését és a tartós továbbmûködtetés alapjainak megteremtését. Az MVM Zrt. Közgyûlésének 33/ 2009 (VII. 16.) számú határozata értelmében a kormányrendelettel összhangban meg kell tenni a Vértesi Erômû ZRt. további jogszerû mûködtetése érdekében szükséges intézkedéseket, ugyanakkor amennyiben az erômû legalább nullszaldós mû - köd te té se középtávon nem biztosítható, meg kell vizsgálni a Vértesi Erô mû ZRt. mûködtetése megszüntetésének lehetôségét. A Vértesi Erômû ZRt. kedvezôtlen pénzügyi helyzetére tekintettel a kormány februárban újra tárgyalt az erô mû rôl. A 27/2010 (II. 14.) kormányrendelet alapján a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium költségvetési fejezetének Szénipari szerkezetátalakítási támogatás elôirányzata terhére, legfeljebb annak erejéig megtéríti a Vértesi Erômû ZRt. részére az Európai Bizottság által a évre engedélyezett és a évben ténylegesen kifizetett támogatás közötti különbözetet. Az MVM Zrt. Közgyûlése 10/2010 (II. 15.) számú határozatában felkérte az MVM Zrt. Igazgatóságát, hogy a Vértesi Erômû ZRt. fizetésképtelensége esetén a csôdeljárást indítsa el január 1-jétôl megváltoztak a rendszerhasználati díjak, és nem biztosítják a MAVIR ZRt. számára a mûködési költségek és a beruházások teljes körû megtérülését, illetve az indokolt mértékû jövedelemtermelô képességet. Az Országgyûlés 25/2009 (IV. 2.) határozatában elôzetes, elvi hozzájárulást adott a Paksi Atom erô - mû telephelyén új blokk(ok) létesítését elôkészítô tevékenység megkezdéséhez július 1-jén teljes körûen hatályba lépett a földgázellátásról szóló évi XL. törvény, ennek következtében július 1-jén sor került a magyar földgázpiac teljes megnyitására. A miniszterelnök 2008 októberében bejelentette, hogy a kormány a a magyar villamos mûvek közleményei 2010/1-2. 5

8 megváltozott pénzügyi és gazdasági környezetre, valamint a pénzügyi piacok kedvezôtlen folyamataira tekintettel az Új Tulajdonosi Programot átmenetileg felfüggeszti, ezt az 1069/2008 (XI. 12.) kormányhatározattal hirdették ki. Az MNV Zrt. vezérigazgatója januárban kelt levelében az MVM Zrt. és a MAVIR ZRt. tôzsdeképességre való felkészülésének folytatására kérte fel az MVM Zrt. vezérigazgatóját. Az MVM Zrt. és a MAVIR ZRt. tôzsdeképességének megteremtésére irányuló projektek júliusban sikeresen befejezôdtek, az MVM Zrt. és a MAVIR ZRt. tôzsdei bevezetésre alkalmas január 14-én kihirdetésre került az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló évi VII. törvény, amely alapján a 2009/72/EK irányelv átviteli rendszerirányító függetlenségére vonatkozó elôírásainak való megfelelés érdekében Ma gyar - or szá gon az ITO (Independent Transmission System Operator) modell kerül bevezetésre. Az elfogadott stratégia a megváltozott mûködési feltételeknek, céloknak megfelelôen került aktualizálásra. Ahol ezt a változások nem indokolják, az elfogadott stratégia tartalmilag nem módosult. A stratégia továbbra is alapvetôen a következô 3-5 évre terjed ki vagyis elsôsorban a es idôszakra vonatkozik, de meghatározza a 10 éves fô stratégiai fejlôdési irányokat is. Az MVM Csoportban alkalmazott a jövôbeni mûködési környezetet jellemzô bizonytalansághoz illeszkedve gördülô stratégiai tervezés keretében a stratégia felülvizsgálata és aktualizálása a mûködési feltételrendszer meghatározó elemeinek változása esetén, de legalább évente egyszer megtörténik. 2. AZ ELFOGADOTT CSOPORTSZINTÛ STRATÉGIÁBAN MEGHATÁROZOTT CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYZETE Az elfogadott csoportszintû stratégiában meghatározott, a közelmúlt A Paksi Atomerômû teljesítményének növelése A teljesítménynövelés 2009 végére mind a négy blokkon sikeresen megban megvalósított legfontosabb cél az MVM Zrt. tôzsdeképességének megteremtése. 2.1 MEGVALÓSÍTOTT CÉLOK Az MVM Zrt. tôzsdeképességének megteremtése A korábban megvalósított stratégiai célok elsôsorban az önfinanszírozó mûködés megteremtése és az MVM új, csoportszintû irányítási rendszerének kialakítása megteremtették a tôzsdeképesség alapfeltételeit, a tôzsdei bevezetésre való felkészülésre ezen eredményekre alapozva került sor. Az elvégzendô feladatok jelentôségére tekintettel január 8-án önálló projekt alakult Tôzsdeképességi Projekt néven, az MVM Zrt. vezérigazgatójának közvetlen vezetésével. A Projekt célja kettôs volt az MVM Csoport mûködése feleljen meg a tôzsdei társaságokkal szemben támasztott részben formai követelményeknek és befektetôi elvárásoknak, ezáltal jelentôsen javuljon az MVM Zrt. részvények befektetôi megítélése és lehetséges kibocsátáskori árfolyama, továbbá egy erre vonatkozó tulajdonosi döntés esetén tegye lehetôvé az MVM Zrt. részvényeinek rövid határidôn belüli tôzsdére vitelét, egy hatékonyabb, átláthatóbb, magasabb színvonalú mûködés valósuljon meg az MVM Csoporton belül a tényleges tôkepiaci tranzakciótól függetlenül. A Projekt keretében sor került a tôzsdei és befektetôi elvárásoknak való megfelelést elôsegítô intézkedések végrehajtására, a tôzsdeképességhez szükséges belsô mû kö - dé si feltételek megteremtésére, a tôzsdei bevezetés során szükséges feladatok pontos meghatározására és az ezekhez tartozó dokumentumok/lépések elôkészítésére. A Projekt az elôírt határidônek megfelelôen július 15-én lezárult. Az MVM Zrt. Igazgatósága 150/2009 (VIII. 26.) számú határozatában megállapította, hogy a Tôzsdeképességi Projekt az elôírt ha tár idô re sikeresen megvalósult, az erre vonatkozó tulajdonosi döntés esetén az MVM Zrt. tôzsdei bevezetésre alkalmas. A Projekt keretében megvalósított feladatok a tôzsdei bevezetéstôl függetlenül jelentôsen hozzájárulnak az MVM Csoport mûködésének hatékonyabbá tételéhez és eredményességének növeléséhez. A Projekt eredményei az operatív mûködés során közvetlenül hasznosíthatóak, a megvalósított feladatok hozzájárulnak az MVM Csoport értékének növeléséhez, a mûködési átláthatóság javításához és elsôsorban az alábbi területek hatékonyabb mûködését segítik elô: az MVM Csoport mûködésének irányítása (csoportszintû irányítási koncepció aktualizálása, az MVM Zrt. Igazgatósága által mûködtetett bizottságok ügyrendjének elkészítése, a csoportszintû menedzsment ösztönzési rendszer kialakítása, a tôzsdei elvárásoknak is megfelelô pénzügyi tervezési és jelentési rendszer kialakítása, a Vezetôi Információs Rendszer kidolgozása), proaktív vállalati mûködés (a szabályozói környezet módosítására vonatkozó javaslatcsomag összeállítása, az MVM Csoport mû kö dé - sé hez és a tôzsdeképesség megteremtéséhez kapcsolódó jogi kockázatok felmérése, a csoportszintû kockázatkezelési szabályzat kidolgozása, a csoportszintû üzletfolytonossági irányelvek meghatározása, a stratégiai beruházási projektek összegyûjtése és értékelése, az MVM Csoport stratégiai finanszírozási lehetôségeinek felmérése), mûködési költségek csökkentése (aktualizált csoportszintû gazdasági hatékonyságnövelô program elkészítése). A fentiek mellett megvalósult a MAVIR ZRt. tôzsdeképességének megteremtése is, a MAVIR ZRt. Igazgatósága 43/2009 (VII. 7.) számú határozatával megállapította, hogy a tulajdonosi döntéstôl függô feladatokat leszámítva a MAVIR ZRt. a tôzsdére történô felkészüléshez kapcsolódó feladatokat az ütemtervnek megfelelôen, az elôírt ha tár idôn belül végrehajtotta /1-2. a magyar villamos mûvek közleményei

9 valósult, így azok stabilan, a megfelelô tartalékokkal és az elôírásoknak megfelelôen, biztonságosan üzemelnek az eredeti teljesítményük 108%-án, a blokkok névleges villamos teljesítménye egyenként 500 MW. 2.2 AZ EGYES CÉLKITÛZÉSEK MÉG FOLYAMATBAN LÉVÔ MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN ELÉRT FONTOSABB EREDMÉNYEK A Paksi Atomerômû üzemidô-hosszabbítása Az üzemidô-hosszabbítás megvalósítása az elôzetesen meghatározott ütemterv szerint folyamatban van, a biztonsági vizsgálatok már befejezôdtek, jelenleg folynak a további elôkészítési munkák, amelyek elôrehaladása lehetôvé teszi az üzemidôhosszabbításra vonatkozó engedélykérelem tervezett határidôre történô benyújtását a hatóság részére. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága június 19-i dátumú, HA4918. számú határozatában értékelte a Paksi Atom - erô mû Zrt. által kidolgozott, a tervezett üzemidôn túli üzemeltethetôség feltételeinek megvalósítására elôirányzott programot, és a határozatban leírtak betartása mellett elrendelte annak végrehajtását. A blokkok tervezett üzemidôn túli üzemeltetésének engedélyezésérôl a hatóság a késôbbiekben blokkonként benyújtandó engedélykérelem elbírálása alapján dönt. A Paksi Atomerômû elsô blokkjának üzemideje 2012 végén jár le, az üzemidô meghosszabbítására vonatkozó kérelmet 2011 végén kell benyújtani A termelôi portfólió bôvítése A termelôi portfólió bôvítésére vonatkozó célkitûzés megvalósítása érdekében több erômûvi beruházás elôkészítése és megvalósítása van folyamatban. A stratégiában rögzítetteknek megfelelôen a termelôi portfólió bôvítésére a villamosenergia-kereskedelmi lehetôségek és igények, valamint az ellátásbiztonsági követelmények figyelembevételével kerül sor. A különbözô tüzelôanyagokat hasznosító erômûvi beruházásokra irányuló vizsgálatok és tárgyalások az elôkészítés, illetve megvalósítás eltérô szakaszáig jutottak el, a stratégia elkészítésének idôpontjáig az alábbi három, az MVM Zrt. többségi tulajdonában létesülô beruházás került legközelebb a megvalósításhoz. Vásárosnaményi 230 MW kapacitású, gázturbinás kombinált ciklusú Heller Erômû: a projekt keretében egy jól szabályozható és rugalmas kombinált ciklusú gázturbinás erômû üzembe helyezésére kerül sor a magyar villamosenergiarendszer szabályozhatóságának növelése érdekében. Az elôkészítô munkák lezárultával 2008 áprilisában megkezdôdött az építkezés. 8/2010 (II. 15.) számú határozatában az MVM Zrt. Közgyûlése felkérte az MVM Zrt. Igazgatóságát, hogy a vásárosnaményi erômûvi beruházás finanszírozási lehetôségei, valamint a tulajdonosi szándékok tisztázásáig tartsa fent a projekt mûszaki állapotát a legkisebb költségkiadások mellett, továbbá az éves rendes közgyûlésen adjon tájékoztatást a vásárosnaményi erômûvi beruházás helyzetérôl és terjesszen döntési alternatívát a közgyûlés elé a továbblépés tekintetében. 2 darab 58 MW teljesítményû bakonyi nyílt ciklusú csúcs gázturbina: a projekt célja olyan gázturbinás erômû létesítése, amely igénybe vehetô a villamos csúcsigények kielégítésére, ezáltal javítja a vil la - mos ener gia-rend szer szabályozhatóságát (a tervezett erô mû höz hasonló, kifejezetten a csúcs igé nyek kielégítésére használható, gyorsindítású erômûvi blokkok jelenleg hiányoznak a magyar rendszerbôl). A beruházás fizikai kivitelezése július 24-ével megkezdôdött, az erômû kereskedelmi üzemét tervezetten 2010 végén kezdi meg. A Bakonyi Villamos Mûvek Termelô Zrt február 11-én a beruházási érték 80%-ára (63 millió euró hitelösszegre) vonatkozó, 15 év fu tam ide jû hitelszerzôdést írt alá egy négy hazai bankból álló konzorciummal a beruházás projektfinanszírozására. A Mátrai Erômû új, 500 MW teljesítményoszályú lignittüzelésû (az alkalmazott technológia lehetôséget kínál mintegy 10-15%-ban biomassza együttégetésére is), szén-dioxid-leválasztó és -tároló technológia csatlakoztatására alkalmas blokkal való bôvítése: a Mátrai Erômûvel közösen megvalósításra kerülô projekt javítja az ellátásbiztonságot, illetve jelentôsen növeli a hazai energiaforrásokat hasznosító erômûvi kapacitást, ezáltal csökkenti Ma gyar or szág külsô szénhidrogén-forrásoktól való függôségét szeptember 30-án az MVM Zrt. vezérigazgatója, valamint a Mátrai Erômû ZRt. igazgatóságának elnöke aláírták az új blokkot megvalósító projekttársaság vegyesvállalati szerzôdését, a Magyar Energia Hivatal 444/ 2009 számú határozatában kiadta a társaság számára az új blokk létesítési engedélyét, folyamatban van a szállítói tendereztetés és a projekt finanszírozásának elôkészítése. A blokk a tervek szerint 2015 második felében kezdi meg kereskedelmi üzemét. A fentiek mellett a termelôi portfólió bôvítéséhez kapcsolódó kiemelt feladat a Paksi Atom erô mû telephelyén új atomerômûvi blokkok létesítésének elôkészítése és megvalósítása. Az új atomerômûvi kapacitásokra vonatkozó döntés-elôkészítô munka a Teller Projekt keretében valósult meg. Az Országgyûlés 25/2009 (IV. 2.) határozatában elôzetes, elvi hozzájárulást adott a Paksi Atomerômû telephelyén új blokk(ok) létesítését elôkészítô tevékenység megkezdéséhez, ezt követôen a Teller Projekt lezárult július 1-jén az MVM Zrt. a Paksi Atomerômû bôvítése érdekében megalapította a Lévai Projektet, amelynek célja a szállítói tender elbírálásáig hátralévô feladatok mûszaki, jogi és finanszírozási feltételek biztosítása, engedélyezési feladatok ellátása, szállítói tender elôkészítése koordinálása és végrehajtása. A Lévai Projekt keretében elvégzett munka eredményeként 2010 februárjára elkészült a bôvítés gyakorlati elôkészítését célzó munka koncepciójának tervezete, amelyet az MVM Zrt. Igazgatósága február 26-án elfogadott. Az MVM Csoport elkötelezett a megújuló energiaforrások energetikai hasznosítása mellett és folyamatosan vizsgálja ennek lehetôségeit. Az MVM Zrt. a vizsgálatok eredmé- a magyar villamos mûvek közleményei 2010/1-2. 7

10 nyeként megvásárolta a 23 MW szél - erô mû vi kapacitással rendelkezô Hungarowind Kft.-t Befektetések növelése A kitûzött vertikális növekedés lehetôség szerint folytatódik az egyetemes áramszolgáltató társaságokban történô további részvényvásárlásokkal. Az eddigi befektetések révén az ELMÛ NyRt.-ben 15,15%-ra, az ÉMÁSZ NyRt. esetében 11,17%-ra növekedett az MVM Zrt. részesedése. 3. AZ MVM CSOPORT JELENLEGI HELYZETE Az MVM Zrt. Ma gyar or szág vezetô villamos energetikai nagyvállalata, az MVM Csoport kereskedelmi, termelôi, valamint átviteli rendszerirányítói tevékenységén keresztül meghatározó szerepet tölt be a vil la mos - energia-ellátásban (az MVM január 1-jéig a közüzemi nagykereskedelmi tevékenységet is ellátta). Az MVM Csoport mûködését jelenleg elsôsorban a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (VET), valamint az ahhoz kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek határozzák meg. A mûködést alapvetôen érintik még az EU szabályozás különbözô elemei, elsôsorban a villamos energia belsô piacáról szóló 2003/54/EK irányelv és az azt hatályon kívül helyezô, a villamos Alaptevékenység MVM Csoport Egyéb AZ MVM Zrt. ÖSSZESÍTETT ADATAI (M FT) 1 Megnevezés Befektetett eszközök ebbôl: tárgyi eszközök* Forgóeszközök Saját tôke Kötelezettségek Nettó árbevétel Anyagjellegû ráfordítások** Személyi jellegû ráfordítások Üzemi eredmény Adózás elôtti eredmény*** * A tárgyi eszközök jelentôs része az átviteli tevékenységhez volt köthetô, ezek értéke 2006 ra jelentôsen csökkent, mert az átviteli tevékenységhez kapcsolódó tárgyi eszközök január 1- jétôl a TSO kialakítása során a MAVIR ZRt. tulajdonába kerültek. ** Az anyagjellegû ráfordítások évi tervezett jelentôs növekedése a beruházások, befektetések elôkészítéséhez kapcsolódó megnövekedett kiadások következménye. *** 2006-ban a pozitív az átviteli eszközök magasabb értéken történô apportjából származó számviteli, pénzügyileg nem realizálódó, a társaságiadó-fizetést nem befolyásoló adózás elôtti eredmény szintén a TSO kialakításának következménye. A TSO kialakítása 2006-ban 99,7 Mrd Ft-tal növelte az MVM Zrt. adózás elôtti eredményét. energia belsô piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/72/EK irányelv. Az MVM Csoport alaptevékenységei a VET hatálya alá tartozó engedélyköteles tevékenységek. 4. A STRATÉGIA ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ FELTÉTELEZÉSEK A stratégia kialakítása számos jövôbeni mûködési bizonytalanság mellett történt. A bizonytalanságok kezelésére olyan feltételezések kerültek meg- fogalmazásra, amelyek rögzítettek bizonyos, a jövôre vonatkozó, jelenleg reálisnak tekinthetô várakozásokat. A változó mûködési környezetre tekintettel a gördülô stratégiaalkotás keretében a stratégia felülvizsgálata és aktualizálása szükséges a feltételrendszer meghatározó elemeinek változása esetén, de legalább évente egyszer. A jogszabályi környezethez kapcsolódó feltételezések Az aktualizált stratégia a jelenleg hatályos hazai jogszabályi környezetet, a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvényt, annak végrehajtási rendeleteit és az EU villamos energia belsô piacára vonatkozó 2003/54/EK irányelvet és az azt hatályon kívül helyezô, a villamos energia belsô piacára vonatkozó közös szabályokról szóló Villamosenergiakereskedelem Villamosenergiatermelés Átviteli rendszerirányítás Mûszaki szolgáltatások Ügyviteli szolgáltatások Ingatlanüzemeltetési és jóléti szolgáltatások Befektetések 1 Az adatok értékelése során figyelembe kell venni, hogy az MVM Zrt. tevékenységi köre 2005 után jelentôsen átalakult. Míg 2005-ben az MVM Zrt. közüzemi nagykereskedelmi és vil la mos ener gia-át vi te li engedélyesi tevékenységet is végzett, addig január 1-jétôl az átviteli tevékenységet a MAVIR ZRt., augusztus 1-jétôl a közüzemi nagykereskedelmi tevékenységet az MVM Villamosenergia Kereskedelmi ZRt. (késôbbi nevén MVM Trade Zrt.) vette át. Az MVM Zrt. mint holdingközpont jelenleg villamosenergia-ipari engedélyes tevékenységet nem lát el, alapvetô feladata a társaságcsoport irányítása. Ezen változások következtében a társaságnak mind az eszközei, mind a bevételei jelentôsen csökkentek /1-2. a magyar villamos mûvek közleményei

11 AZ MVM CSOPORT KONSZOLIDÁLT ADATAI (M Ft) Megnevezés Befektetett eszközök ebbôl: tárgyi eszközök Forgóeszközök Saját tôke Kötelezettségek Nettó árbevétel Anyagjellegû ráfordítások Személyi jellegû ráfordítások Üzemi eredmény Adózás elôtti eredmény /72/EK irányelvet, valamint az egyéb vonatkozó EU irányelveket, határozatokat, rendeleteket tekinti alapfeltételnek, abból kiindulva, hogy az EU elôírások, illetve az ezekhez szükséges változások a magyar jogszabályokban megjelennek. Az Országgyûlés által elfogadott, a közötti idôszakra vonatkozó energiapolitikai cél ki tû zé - sek megvalósulnak. A jelentôs piaci erôvel rendelkezô engedélyesek azonosítására és kötelezettségeire vonatkozó szabályozás, valamint ennek alkalmazása a piaci folyamatokhoz és feltételekhez illeszkedik, ezáltal az MVM Csoport számára nem jelent versenyhátrányt. A tulajdonláshoz kapcsolódó feltételezések Az MVM Csoport jelenlegi tulajdoni struktúrája tartósan fennmarad, a társaságcsoport része marad többek között a Paksi Atomerômû, a szekunder tartalék gázturbinák, az átviteli hálózat és az MVM részvételével megvalósuló új vil la - mos ener gia-ter me lô berendezések. A tulajdonos olyan osztalékpolitikát folytat, amely biztosítja a ki tû - zött célok eléréséhez szükséges saját források rendelkezésre állását. A Magyar Állam számít az MVM Csoport szakmai és üzleti potenciáljára a határokon átnyúló, Ma - gyar or szá got is érintô új földgázvezetékek megvalósítása során. Piaci feltételezések A gazdasági világválság középtávon már nem gyakorol negatív hatást a piaci folyamatokra. A 12 új EU-tagállam csatlakozását követôen a csatlakozási megállapodásból vagy a környezetvédelmi elô - írá sok szigorodásából adódóan a közelmúltban jelentôs erômû-leállítások ra került sor, ezáltal a regionális kínálat lényegesen csökkent, melynek hatása a közeljövôben is érvényesül. A jelenlegi hazai teljesítôképesség-tartalék 2010 végéig még elegendô, de a következô évtized közepéig elsôsorban a jelenleg még mûködô egységek pótlására már jelentôs fejlesztésre van szükség. A Paksi Atomerômû üzem idôhosszab bí tá sa megvalósul. A hazai villamosenergia-rendszernek tartósan szüksége lesz jelentôs mennyiségû villamosenergia-importra, mert az igényeket a hazai villamosenergia-termelô kapacitás önmagában nem tudja gazdaságosan kielégíteni. A földgázellátás biztonsága érdekében szükséges beruházások megvalósulnak. Teret nyer a megújuló energiát hasznosító erômûvek létesítése, amelyet a reguláció támogat, összhangban a rendszerszabályozási feltételekkel és az uniós kötelezettségekkel. Legkésôbb középtávon megkezdi mû kö dé sét a magyar, majd a regionális szervezett villamosenergia-piac. A kelet-közép-európai és a balkáni országokban is folytatódik a monopol piacok liberalizációja és a privatizációs tendencia. Az ENTSO E keretén belül a korábbi UCTE 2 és az UPS/IPS 3 szinkron összekapcsolása csak hosszabb távon lehetséges, amihez számos mûszaki, üzemviteli, szervezeti és jogi kérdésre kell választ találni. Középtávon nagyfeszültségû egyenáramú kapcsolatok (HVDC) kialakítása lehetséges, de ehhez is mindkét oldalon jelentôs beruházások szükségesek. A hatósági árak alakulására vonatkozó feltételezések Az MVM Csoportban érvényesülô hatóságilag meghatározott árak és esetlegesen hatóságilag kontrollált árak a szabályozásnak megfelelôen, egyértelmû, elôzetesen rögzített módszerrel, az indokoltan felmerülô költségeket fedezô és az elvárható jövedelmezôséget biztosító értéken kerülnek megállapításra. A rendszerhasználati díjak a hatékonyan mûködô engedélyes vállalkozás(ok) indokolt mûködési költsége és piaci alapon meghatározott tôkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján úgy kerülnek meghatározásra, hogy fedezetet biztosítanak a tevékenység kockázatának megfelelô és a jövôbeli beruházásokat kellôen ösztönzô méltányos megtérülésre (a beruházások tôketerhei és a szükséges eszközök mûködtetési költségei valós értéken kerülnek elismerésre). Nem történik a hatóság részérôl olyan beavatkozás, amely ellehetetleníti az MVM Csoport iparági átlagot elérô jövedelmezôségre vonatkozó célkitûzéseit. 5. AZ MVM CSOPORT JÖVÔKÉPE, A STRATÉGIA CÉLRENDSZERE 5.1 AZ MVM CSOPORT JÖVÔKÉPE Az MVM Csoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai vil la mos - ener gia-piac egyik meghatározó, in- 2 A Nyugat-európai országok villamos-energetikai társaságai által 1964-ben létrehozott rendszer-egyesülés. A magyar energiarendszer 1995 októberétôl párhuzamosan üzemel az UCTE-vel, január 1-jétôl társult tagja, április 21. óta pedig rendes tagja a szervezetnek. Az UCTE június 30-án feloszlott, feladatait, szerzôdéseit a hivatalosan július 1-jén megalakult ENTSO-E (European Network of Transmission System Operators for Electricity az európai TSO-k szervezete) vette át. 3 A Független Államok Közössége és a balti országok által létrehozott rendszer-egyesülés. a magyar villamos mûvek közleményei 2010/1-2. 9

12 tegráltan mû kö dô résztvevôje, Ma - gyar or szág nemzeti villamos társaságcsoportja, amely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is. Középtávon a csoport piaci értéke eléri a Mrd Ft-ot. Az MVM Csoport a villamosenergia-ellátásban az alábbi fôbb szerepeket tölti be: Villamosenergia-kereskedô Az MVM tagvállalatai révén Ma - gyar or szág meghatározó vil la mos - ener gia-nagy ke res ke dô je, valamint számottevô részesedéssel rendelkezik a közvetlen fogyasztói értékesítés piacán is. Az MVM Csoport a megfelelô feltételek a társaságcsoport jövedelmezôségéhez való hozzájárulás esetén engedélyesként részt vesz az egyetemes szolgáltatásban. Villamosenergia-termelô Termelôként az MVM Csoport a Paksi Atomerômû és a jövôben megvalósítandó erômûvi beruházások révén meghatározó szerepet tölt be a magyar piacon. Az MVM Csoporton belüli termelôi portfolió 4 alapvetô célja az MVM kereskedelmi versenypozíciójának javítása. A termelôi portfólió bôvítése során a kereskedelmi szempontok prioritása érvényesül a rendszerszabályozási, el lá tás biz ton - sá gi és fenntarthatósági szempontok mellett. Átviteli rendszerirányító Az átviteli rendszerirányító vonatkozásában az elôírt tevékenység szétválasztási szabályok maradéktalanul érvényesülnek az ITO modellnek megfelelôen. Tulajdonosi részvétel a régió vil - la mos ener gia-pia cán Az MVM Csoport nem csak Ma - gyar or szá gon, hanem a megfelelô üzleti lehetôségek esetén a régió országainak villamosenergia-piacain is megjelenik befektetôként, beruházóként. A nemzetközi befektetések elsôdleges célja az MVM kereskedelmi, termelôi portfoliójának javítása, az MVM piaci pozíciójának erôsítése, a tulajdonosi érték növelése, különös figyelemmel a vil la mos ener - gia-rend szer szabályozásával és az 4 Termelôi portfolió alatt a stratégiai anyag minden esetben az MVM csoporton belüli villamosenergia-termelô egységeket érti. ellátásbiztonsággal kapcsolatos követelményekre. A hosszú távú energia-politikához kapcsolódó állami felelôsségvállalások érvényesítésének elôsegítôje Az MVM Csoport meghatározó piaci pozíciója révén piaci eszközökkel, a fennálló jogszabályi kereteken belül jelentôs mértékben képes támogatni az ellátásbiztonsághoz és a hosszú távú nemzeti energiapolitikához kapcsolódó állami feladatok 5 megvalósulását a többségi tulajdonos erre vonatkozó igénye esetén. Az MVM Csoport stratégiai holdingként és a Cégbíróság által bejegyzett elismert vállalatcsoportként való mû kö dé se biztosítja, hogy az egyes tagvállalatok mûködésében a csoportszintû optimum kapjon prioritást, ami lehetôvé teszi a csoporton belüli szinergialehetôségek kihasználását (természetesen a mûködésben rejlô szinergiák csoporton belüli kihasználása az átviteli rendszerirányító esetében csak korlátozottan, annak függetlenségét maximálisan figyelembe véve érvényesülhet), az erôforrások hatékonyabb hasznosítását és ezek eredményeként a jövedelmezôség javítását. 5.2 A STRATÉGIA CÉLRENDSZERE A jövôkép megvalósítása az alábbi fô célok elérésével biztosítható. A jogi környezetnek való megfelelés Mind az MVM Csoport egésze, mind az egyes társaságok mû kö dé - se minden tekintetben megfelel az EU-s, illetve hazai jogszabályi elôírásoknak. Az állam tulajdonosi céljai a stratégia idôtávjában A társaság (társaságcsoport) tulajdonosi és piaci értékének növelése, a tôzsdei társaságokkal szemben támasztott követelményeknek 5 Például: az átmeneti idôszakban a versenypiac kialakulásának elôsegítése; az ellátásbiztonság érdekében erômûvi beruházások végrehajtása; annak elôsegítése, hogy a versenypiacra való átállással járó esetleges kedvezôtlen hatások volatilis ármozgások, hirtelen áremelkedés ne, vagy csak fokozatosan, a felkészülésre lehetôséget adó idô után jussanak el a végsô fogyasztókig. és piaci elvárásoknak megfelelô mûködés fenntartása. Az MVM Csoport a teljes piacnyitást követôen járuljon hozzá a villamosenergia-piac hatékony mû - kö dé sé hez. A folyamatos villamosenergia-ellátás a gazdaság alapvetô mû kö dé - si feltétele, a lakosság számára létszükséglet. Az ellátásbiztonság, a versenyképesség, a fenntartható fejlôdés, továbbá a fogyasztók számára a kiszámíthatóság (tervezhetôség) érdekében versenypiaci körülmények között alapvetô, hogy a hazai erômûvek, illetve kereskedelmi portfoliók regionális szinten versenyképesek legyenek. A hosszú távú ellátásbiztonságot és az árstabilitást segíti a regionális szinten is versenyképes, prosperáló, erôs MVM Csoport (vertikálisan integrált termelô, nagykereskedô, szolgáltató társaságcsoport) fenntartása, növekedési feltételeinek biztosítása. A többségi tulajdonos elvárja, hogy a nemzeti villamos energetikai társaságcsoport a jogszabályi elôírások maradéktalan teljesítése mellett, piackonform eszközökkel, versenypiaci szereplôként érdemben segítse elô az állami cél ki - tû zé sek, az Országgyûlés által elfogadott energiapolitika megvalósulását. Tevékenységét legalább az iparági átlagot elérô hatékonysággal, jövedelmezôséggel és tulajdonosi érték (részvényérték) növekedéssel végezze. A többségi tulajdonos elkötelezett a Paksi Atomerômû üzem idôhosszab bí tá sa mellett, ennek nincs reális alternatívája. Az ellátásbiztonság színvonalának javítása, a versenyképesség, fenntarthatóság hosszú távú biztosítása érdekében elô kell készíteni az atomerômû bôvítését, amely egyúttal a nemzeti társaságcsoport piaci értékét is növeli. A bôvítés nem igényelhet állami forrást. A többségi tulajdonos egyetért azzal, hogy a nemzeti társaságcsoport beruházásainak, befektetéseinek megvalósítására az adott üzletágban felkészült, a régióban optimális piaci partnerrel/partnerekkel stratégiai együttmûködésben kerüljön sor /1-2. a magyar villamos mûvek közleményei

13 A többségi tulajdonos elvárja, hogy az MVM Csoport a fenntartható fejlôdés érdekében érdemben járuljon hozzá a környezeti elemekre és az ökológiai rendszerekre gyakorolt hatások mérsékléséhez, a szennyezô anyagok kibocsátásának csökkentéséhez. Piaci célok A meghatározó nagykereskedôi szerep fenntartása a belföldi vil la - mos ener gia-ke res ke de lem ben a saját termelôi portfólió és a szerzôdéses vásárlási portfólió bázisán. Villamosenergia-kereskedelem a regionális piacon. A közvetlen fogyasztói értékesítés az MVM Csoport tulajdonosi értékét növelô bôvítése nagyszámú versenypiaci fogyasztó közvetlen elérésével, a kereskedelmi tevékenység kisfogyasztói piaci szegmensekre (beleértve az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult kisvállalkozásokat is) történô kiterjesztésével. Részvétel engedélyesként az egyetemes szolgáltatásban megfelelô jövedelmezôségi feltételek és az elvégzett vizsgálatok során feltárt jelentôs belépési korlátok kedvezô változása esetén. A 25/2009 (IV. 2.) OGY határozatnak megfelelôen a Paksi Atom erô - mû telephelyén új atomerômûvi blokk(ok) létesítésének elôkészítése és érdemi elôrehaladás az új blokk(ok) megvalósításában. Az MVM Csoport termelôi portfóliójának jövedelmezôséget és piaci értéket növelô, kereskedelmi célú elsôsorban saját tulajdonú, magyar or szá gi termelôegységekkel történô bôvítése. Ennek érdekében a Paksi Atom erô mû üzemidôhosszabbítása, szivattyús energiatározós vízerômû létesítése, további új termelô kapacitások megvásárlása, létesítése, különös figyelemmel a rendszerszabályozás és az optimális rendszermûködés követelményeire. A fentiekhez kapcsolódóan részvétel a mû szaki kutatási-fejlesztési tevékenységben. A meglévô és újonnan létesítendô földgáztüzelésû erômûvek gazdaságos és megbízható üzemeltethetôsége érdekében a földgázellátás biztonságának növelése, például a határokon átnyúló, Ma gyar or szá - got is érintô új földgázvezetékek (Déli Áramlat, Nabucco stb.) megvalósításában üzleti alapon, az állami energiapolitikai cél ki tû zé sek kel összhangban történô részvétellel. Részvétel a megújuló energiaforrások villamosenergia-termelési célú hasznosításában. Ennek két feltétele van: egyrészt a megfelelô jövedelmezôség, másrészt az, hogy a jogszabályi feltételek tegyék lehetôvé az MVM Csoport fogyasztóinak megújuló energiaforrásból (szél, nap, víz, biomaszsza) termelt villamos energiával történô közvetlen ellátását. Az MVM Csoport vil la mos ener - gia-port fó lió ját erôsítô tulajdonosi részvétel a régió villamosenergiapiacán a megfelelô üzleti lehetôségek esetén. Ennek érdekében partneri, stratégiai partneri kapcsolatok kiépítése a villamosenergiaiparágon belül. Az üzleti partnerek, fogyasztók részérôl az MVM Csoport elismertségének növelése, megítélésének javítása. Gazdasági célok A már megvalósult pénzügyi stabilitás és önfinanszírozó mûködés mellett középtávon az iparági átlagot elérô csoportszintû jövedelmezôség biztosítása (legalább 8%-os saját tôke arányos adózás elôtti eredmény), hosszú távon pedig ennek megtartása. A csoportszintû mûködési hatékonyság javítása. Ennek megvalósítása során rövidtávon azok az elemek kapnak prioritást, amelyek egyidejûleg a társaságcsoport mû - kö dé si költségeit is csökkentik. A beruházásokhoz és befektetésekhez a szükséges források elfogadható költségek melletti biztosítása, a finanszírozási struktúra és a tôkeköltség az MVM Csoport piaci értékének növekedését eredményezô optimalizálása. Szervezeti és irányítási célok A kialakult az integrált mûködés révén a csoportszintû optimum elérését, ezáltal az MVM Csoport jövedelmezôségének javítását lehetôvé tevô cso port szin tû irányítási és szervezeti struktúra (straté- giai holding) továbbfejlesztése a gyakorlati tapasztalatok és a piaci, tulajdonosi elvárások alapján. Az egyes társaságok mûködésében a csoportszintû optimum érvényesülése kap prioritást. Az átviteli rendszerirányító mû kö - dé si függetlenségének az ITO modell keretei közötti maradéktalan biztosítása és az ennek érdekében szükséges szervezeti átalakítások végrehajtása mellett a tulajdonosi érdekek a jogszabályok által megengedett módon történô érvényesítése. A munkakultúra javítása és a munkavállalók az MVM Csoport céljai iránti elkötelezettségének növe - lése. 6. AZ MVM CSOPORT STRATÉGIÁJÁNAK PRIORITÁSAI Az MVM Csoport elsôdleges fontosságúnak tekinti az alábbi stratégiai célok, feladatok megvalósítását. Az MVM Csoport (kiemelten az MVM Zrt. és a MAVIR ZRt.) mû - kö dé se során a tôzsdei társaságokkal szemben támasztott követelményeknek való megfelelés folyamatos biztosítása Az MVM Zrt. és a MAVIR ZRt július 15-ig megteremtette a tôzsdei bevezetés társasági mûködési feltételeit. Mindkét társaságnál a tôzsdeképességre való felkészülés keretében elért eredmények az operatív mûködés során közvetlenül hasznosíthatók és javítják a társaságok hatékonyságát, a folyamatokba beépülve szabályozottabbá és átláthatóbbá teszik a mûködést és növelik a vállalati értéket. Az MVM Csoport piaci értékének növelése érdekében a tôzsdei felkészülés során megvalósított feladatok eredményeinek hasznosulását és a tôzsdei társaságok mûködésével szemben támasztott követelményeknek való megfelelést a tôzsdei bevezetés idôpontjától függetlenül folyamatosan biztosítani kell. Az átviteli rendszerirányító függetlenségének a 2009/72/EK irányelv elôírásainak is megfelelô módon történô biztosítása szeptember 3-án hatályba lépett a 2009/72/EK irányelv, amely a korábban hatályos 2003/54/EK a magyar villamos mûvek közleményei 2010/

14 irányelvhez képest részletesebben és szigorúbban rendelkezik az átviteli rendszerirányító függetlenségének megteremtésérôl, a vertikálisan integrált vállalkozáson belül történô mûködésének feltételeirôl, követelményeirôl. A korábbi jogi, funkcionális és számviteli szétválasztási kötelezettségeken túl további elôírások, illetve konkrét mûködési modell alternatívák kerültek rögzítésre a szabályozásban. Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló évi VII. törvény révén a 2009/72/EK irányelv elôírásai a magyar jogszabályokban is megjelentek, Magyarországon az ITO modell kerül bevezetésre. Az MVM Csoport továbbra is elkötelezett az átviteli rendszerirányító MAVIR ZRt. mûködési függetlenségének maradéktalan biztosítása mellett, ezért kiemelt célja az átviteli rendszerirányító függetlenségének a 2009/72/EK irányelv elôírásainak is megfelelô módon történô fenntartása. Az MVM Zrt. a MAVIR ZRt.-vel együttmûködve a jogszabályi elôírásoknak megfelelôen 2010-ben kialakítja és bevezeti az ITO modell szerinti szétválasztási követelményeknek megfelelô mûködési modellt. Az átviteli rendszerirányító jelenleginél is magasabb szintû függetlensége növeli a villamosenergia-piac átláthatóságát, elôsegíti a hatékony vil la mos - ener gia-pia ci verseny kialakulását és ezáltal hozzájárul a fogyasztók magasabb színvonalú, költséghatékonyabb ellátásához. Az MVM Csoport hazai piacon való tulajdonosi jelenlétének erôsítése, a társaságcsoport termelôi portfóliójának bôvítése elsôsorban saját tulajdonú, ma gyar - or szá gi termelôegységekkel A hazai piacon megvalósuló beruházások, befektetések célja, hogy az MVM Csoport jövedelmezôségét javítva járuljanak hozzá a társaságcsoport kereskedelemvezérelt, integrált mû kö - déséhez, a piaci pozíciók megerôsítéséhez, a tulajdonosi érték növeléséhez. A beruházások, befektetések fô irányaként a villamosenergia-kereskedelmet és a piaci pozíció javulását elôsegítô területek határozhatók meg, így a villamosenergia-termelés, a villamosenergia-kereskedelem, valamint az MVM tevékenységi körébôl jelenleg hiányzó engedélyesi tevékenységek (például a villamosenergia-szolgáltatás, közvetlen kisfogyasztói értékesítés). Kiemelt feladat a termelôi portfólió a kereskedelmi portfólió versenyképességét, jövedelmezôségét javító bôvítése többségi MVM tulajdonú, ma gyar or szá gi erô mû vek kel. Ennek érdekében kerül sor a Mátrai Erômû új, lignittüzelésû blokkal való bôvítésére, amely az MVM Csoport fenti beruházási céljainak támogatása mellett javítja az ellátásbiztonságot, illetve jelentôsen növeli a hazai energiaforrásokat hasznosító erômûvi kapacitást, ezáltal csökkenti Ma - gyar or szág külsô szénhidrogénforrásoktól való függôségét, a vásárosnaményi Heller Erômû létesítésére, ezzel egy jól szabályozható és rugalmas kombinált ciklusú gázturbinás erômû lép üzembe, amely növeli a magyar villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát, emellett új munkahelyek teremtésével hozzájárul a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei foglalkoztatási helyzet javításához, a bakonyi csúcs gázturbinák telepítésére, amelyek javítják a vil la - mos ener gia-rend szer szabályozhatóságát a jelenleg a magyar rendszerbôl hiányzó, kifejezetten a csúcsigények kielégítésére használható gyorsindítású erô - mû vi blokkok megvalósításával. A fentiek mellett folyamatban van további, különbözô tüzelôanyagot hasznosító erômûvi beruházások elôkészítése. Az értéknövelô beruházások és befektetések megvalósításához szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek megteremtése Az MVM Csoport üzleti és tulajdonosi értékének növelése, valamint a csoportszintû jövedelmezôség javítása érdekében a beruházási, befektetési tevékenységekhez kapcsolódó feladatokat csoportszinten egységesen, az MVM Zrt. koordinációja mellett, a társaságcsoport egészének érdekeit prioritásként kezelve a csoportszintû megtérülést optimalizálva kell ellátni. Az MVM Zrt.-n belül ennek érdekében létre kell hozni a beruházási, befektetési lehetôségek csoportszintû értékelési folyamatának támogatásáért, a beruházási, befektetési döntések elôkészítéséért, a beruházási, befektetési program összeállításáért, a beruházások, befektetések nyilvántartásáért és a beruházások, befektetések megvalósításának koordinálásáért, nyomon követéséért felelôs, a megfelelô létszámú és szakképzettségû munkaerôvel rendelkezô szervezeti egységet, amely a feladatai végrehajtásához illeszkedô hatáskörrel és erôforrásokkal rendelkezik. Az energetikai beruházások, befektetések jelentôs költségeire tekintettel kiemelten fontos a finanszírozási források az elvárt jövedelmezôséget lehetôvé tevô költségek melletti biztosítása. Ennek érdekében elengedhetetlen a finanszírozási eszköztár és kapcsolatok bôvítése, a hitelforrás-bevonási képességet javító csoportszintû eszköz- és vagyongazdálkodás, a pályázati, támogatási és egyéb lehetôségek (például adókedvezmények) nyomon követése és igénybevétele, valamint a beruházások, befektetések megvalósításához szükséges saját források rendelkezésre állását biztosító tulajdonosi osztalékpolitika. A Paksi Atomerômû termelôi pozíciójának hosszú távú fenntartása, az ehhez szükséges (alapvetôen az üzemidô-hosszabbítással összefüggô) feladatok megvalósítása a nukleáris biztonság maximális biztosítása mellett Magyarország közötti idôszakra vonatkozó energiapolitikai célkitûzéseivel összhangban megvalósult a Paksi Atomerômû teljesítménynövelése és folyamatban van az üzemidô-hosszabbítás, amelyek eredményeként Magyarország legolcsóbban termelô, a hazai vil la - mosenergia-termelés közel 40%-át adó, az ország szénhidrogén-függôsé gét jelentôsen mérséklô erô mû ve még több mint két évtizeden keresztül vehet részt a hazai vil la mos ener - gia-fogyasztók ellátásában. A társaságnál a jövôben is kiemelkedô fontosságú terület az atomerômû nukleáris biztonsága, amelynek el sô ren dû sé gét figyelembe véve kell érvényesíteni a termelési, környezetvédelmi, gazdálkodási és vagyonpolitikai szempontokat. A Paksi Atomerômû telephelyén /1-2. a magyar villamos mûvek közleményei

15 új atomerômûvi blokk(ok) létesítésének elôkészítése és érdemi elôrehaladás az új blokkok megvalósításának folyamatában Az MVM Csoport kiemelt feladata a Paksi Atomerômû telephelyén új atomerômûvi blokk(ok) létesítésének elôkészítése és megvalósítása. Az Országgyûlés 25/2009 (IV. 2.) határozatában elôzetes, elvi hozzájárulást adott a Paksi Atomerômû telephelyén új blokk(ok) létesítését elôkészítô tevékenység megkezdéséhez. Az MVM Zrt. a Paksi Atomerômû bôvítése érdekében megalapította a Lévai Projektet, amelynek célja a szállítói tender elbírálásáig hátralévô feladatok mûszaki, jogi és finanszírozási feltételek biztosítása, engedélyezési feladatok ellátása, szállítói tender elôkészítése koordinálása és végrehajtása. A társaságcsoport nagykereskedelmi pozícióinak fenntartása, a végfogyasztók részére történô értékesítés piacán részesedésének növelése A társaságcsoport jövedelmezôségét alapvetôen meghatározó kereskedelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozóan az MVM Csoport stratégiai céljai az alábbiak. A hazai nagykereskedelmi piac vonatkozásában a meghatározó piaci részesedés megtartása. A hazai végfelhasználói piac vonatkozásában a piaci részesedés növelése nagyszámú kis és közepes felhasználó közvetlen elérésével, a kereskedelmi tevékenység kisfogyasztói piaci szegmensekre (beleértve az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult kisvállalkozásokat is) történô kiterjesztésével. A regionális villamosenergiapiac vonatkozásában az érdemi piaci részesedés elérése. Üzleti alapon történô részvétel a megújuló energiaforrások hazai energetikai hasznosításában Az MVM Csoport a fenntartható fejlôdés és a környezetvédelmi célkitûzések megvalósítása érdekében részt vesz a megújuló energiaforrások hazai hasznosításában. A megújuló energiaforrások vil la - mos ener gia-ter me lé si célú hasznosításának alapvetôen üzleti alapon, a tulajdonosi elvárásokra tekintettel kell történnie. A ma gyar or szá gi lehetôségeket, az MVM Csoport adottságait és a rendszerszabályozási szempontokat is figyelembe véve leginkább biomassza tüzelôbázisú erômûvek, szél erô mû vek, valamint hulladékhasznosító erômûvek létesítése, illetve az abban való részvétel tûzhetô ki célként. Az egyenlô versenypiaci feltételeket teremtô szabályozás kialakításának szakmai támogatása A hatékony verseny kialakulásának elengedhetetlen feltétele a disz kri - minációmentes, a szereplôk számára egyenlô versenyfeltételeket biztosító és könnyen átlátható mûködési környezet megteremtése. A jelenleg hatályos szabályozás elsôsorban a jelentôs piaci erôvel rendelkezô engedélyesek azonosítására és korlátozására vonatkozó szabályok azonban nem biztosítja ezen feltételek maradéktalan megvalósulását. Az MVM Csoport kiemelt célja, hogy szûnjön meg az a hátrányos helyzet, amelyben a hatékony versenypiaci folyamatokat a szabályozás több esetben indokolatlanul korlátozza, az MVM Csoport egyes tagvállalatainak szabályozási környezete jelentôs bizonytalanságokkal terhelt, valamint a jogszabályok alkalmazása során az MVM Csoport a piac többi szereplôjéhez képest rendszeresen hátrányos megkülönböztetésben részesül. Az MVM Csoport szakmai szinten a jövôben is aktívan támogatja a jogalkotót a piaci szereplôk számára egyenlô versenyfeltételeket teremtô, a hatékony hazai, illetve regionális vil - la mos ener gia-piac kialakulását elôsegítô szabályozás kidolgozásában. A finanszírozási struktúra és a tôkeköltség optimalizálása A társaságcsoport holdingstruktúrájú mûködtetése, az irányítási funkciók centralizálása megköveteli, hogy a tagvállalatok finanszírozási és pénzügyi döntései összehangoltan történjenek. A finanszírozás fontos feladata a beruházásokhoz és befektetésekhez szükséges források elfogadható költségek melletti biztosítása, akár az MVM Csoportban korábban nem alkalmazott finanszírozási formák bevezetésével (például kötvénypiacokról történô forrásbevonással). A finanszírozási terület másik kiemelt feladata a finanszírozási struktúra és a tôkeköltség az MVM Csoport piaci értékének növekedését eredményezô optimalizálása. Ennek alapvetô feltétele a pénzpiaci konszolidáció és azt követôen a megfelelô finanszírozási lehetôségek rendelkezésre állása. 7. A TERVEZETT BERUHÁZÁSOK ÉS BEFEKTETÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA, AZ EHHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE Az MVM Csoport által rögzített jövôkép megvalósításának elengedhetetlen feltétele az üzleti érték jelentôs növekedését biztosító, a csoportszintû stratégiában meghatározott célkitûzések megvalósulását támogató beruházási, befektetési program kidolgozása és végrehajtása. A megvalósítandó beruházások és befektetések elsôsorban a hazai és regionális villamosenergia-piaci pozíciók javítására irányulnak. Megfelelô jövedelmezôség esetén az MVM Csoport végrehajthat nem közvetlenül villamosenergia-piaci, de az energetikához, illetve a társaságcsoport tevékenységeihez kapcsolódó beruházásokat és befektetéseket is. Az MVM Csoport fôként a hazai piacon erôsíti tulajdonosi jelenlétét a társaságcsoport termelôi portfóliójának elsôsorban saját tulajdonú, ma gyar or - szá gi a kereskedelmi tevékenység versenyképességét és jövedelmezôségét javító termelôegységekkel történô bôvítésével. Az MVM Csoport emellett a megfelelô üzleti lehetôségek esetén a régió egyéb országainak vil la mos ener - gia-pia cain is megjelenik befektetôként, beruházóként. Az MVM olyan beruházási programot valósít meg, amely a megfelelô csoportszinten értelmezett megtérülés biztosítása mellett javítja az ellátásbiztonságot, az energiaforrás-struktúra kiegyensúlyozottságát, hozzájárul a magyarországi foglalkoztatási helyzet javításához és lehetôséget teremt a hazai beruházási kapacitások jobb kihasználására. Az MVM Csoport üzleti és tulajdonosi értékének növelése, valamint a csoportszintû jövedelmezôség javítása érdekében a beruházási, befekte- a magyar villamos mûvek közleményei 2010/

16 tési tevékenységekhez kapcsolódó feladatokat csoportszinten egységesen, az MVM Zrt. koordinációja mellett, a társaságcsoport egészének érdekeit prioritásként kezelve a csoportszintû megtérülést optimalizálva kell ellátni. A beruházási, befektetési folyamat a csoportszintû célok megvalósítása szempontjából elsôdleges fontosságú eleme a beruházási, befektetési lehetôségek értékelése és a megvalósítandó javaslatok kiválasztása. A csoportszintû optimum érdekében a nagy értékû, illetve stratégiai jelentôségû fejlesztô beruházási és befektetési lehetôségeket nem tagvállalati szinten, hanem csoportszinten kell értékelni egy minden beruházási és befektetési lehetôség értékelésére, összehasonlítására alkalmas módszertan alapján. Az értékelés alapján a nagy értékû beruházásokra, befektetésekre vonatkozó döntéseket a csoportszintû finanszírozási lehetôségek figyelembevételével és az MVM Csoport egészére kiterjedôen az MVM Zrt. hozza meg (az átviteli rendszerirányítási engedélyes MAVIR ZRt. a szükséges hálózatfejlesztésekrôl függetlenül dönt, a Hálózatfejlesztési Tervet a Magyar Energia Hivatal hagyja jóvá). Az MVM Csoport által megvalósítandó nagy értékû, illetve stratégiai jelentôségû beruházásokat, befektetéseket rögzítô beruházási, befektetési program legalább évente az üzleti tervezéshez kapcsolódóan aktualizálásra kerül. A beruházások, befektetések megvalósítására csoportszintû központi koordináció és kontroll mellett kerül sor a hatékony végrehajtás és a jóváhagyás során elfogadott feltételek érvényesítésének érdekében. A beruházások, befektetések a megvalósítás alatt folyamatosan, illetve utólagosan is értékelésre kerülnek, ezáltal biztosított a viszszacsatolás és az értékelési módszertan, valamint a végrehajtási folyamatok megfelelôségének ellenôrzése is. A beruházási, befektetési program fentiek szerinti kidolgozása és megvalósítása érdekében meg kell teremteni ennek személyi, szervezeti és erôforrásbeli (elsôsorban finanszírozási) feltételeit. Az MVM Zrt.-n belül létre kell hozni a beruházási, befektetési lehetôségek értékelési folyamatának támogatásáért, a beruházási, befektetési döntések elôkészítéséért, a beruházá- si, befektetési program összeállításáért, a beruházások, befektetések nyilvántartásáért és a beruházások, befektetések megvalósításának koordinálásáért, nyomon követéséért felelôs, megfelelô létszámú és szakképzettségû munkaerôvel rendelkezô szervezeti egységet, amely a feladatai végrehajtásához illeszkedô hatáskörrel és erôforrásokkal rendelkezik. Az energetikai beruházások, befektetések jelentôs költségeire tekintettel kiemelten fontos a finanszírozási források az elvárt jövedelmezôséget lehetôvé tevô költségek melletti biztosítása. Az erômûvi beruházások (különösen a tervezett új mátrai és atomerômûvi blokkok) megvalósítása egyedi finanszírozási konstrukciók akár az MVM Csoportban korábban nem használt finanszírozási eszközök alkalmazását és nemzetközi pénzintézetekkel, konzorciumokkal történô szoros együtt mû kö - dést tesz szükségessé. Az MVM Csoport hitelforrás-bevonási képességét és a finanszírozási források költségét jelentôsen befolyásolja az MVM Csoport eszköz- és vagyongazdálkodása (a fedezetként használható eszközök állománya és értéke). A beruházások finanszírozási igényének csökkentése és a megtérülés javítása érdekében fontos feladat a pályázati, támogatási és egyéb lehetôségek (például adókedvezmények) nyomon követése, a beruházások megvalósítása során történô igénybevétele. A tervezett nagy értékû erômûvi, hálózati és egyéb beruházások, befektetések megvalósításának és finanszírozhatóságának alapvetô feltételei: diszkriminációmentes, a szereplôk számára egyenlô versenyfeltételeket biztosító és könnyen átlátható mûködési környezet, a hatósági árkontroll alá tartozó tevékenységek esetén a méltányos jövedelmezôség elérését lehetôvé tevô szabályozási és hatósági jogalkalmazási gyakorlat, a hatósági árszabályozás alá tartozó tevékenységek esetén a mû kö - dé si költségek és beruházások teljes körû megtérülését, illetve az indokolt mértékû jövedelemtermelô képességet biztosító reguláció, a kitûzött célok eléréséhez szükséges saját források rendelkezésre állását biztosító tulajdonosi osztalékpolitika, a tervezett beruházásokhoz és befektetésekhez szükséges külsô források bevonását lehetôvé tevô vagyongazdálkodás feltételeit biztosító szabályozási környezet és tulajdonosi döntések. 8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN ELVÉGZENDÔ FÔBB FELADATOK A stratégiában szereplô jövôkép és az ahhoz kapcsolódó célkitûzések megvalósítása érdekében elvégzendô legfontosabb feladatok az alábbiak. Az elfogadott stratégia kommunikálása. A stratégia külsô szereplôk (MNV Zrt. 6, MEH, KHEM, fogyasztók, versenytársak stb.) felé történô folyamatos, tudatos, differenciált kommunikálása. A stratégiában foglaltak belsô, az MVM Zrt.-nél és a csoportba tartozó társaságoknál történô folyamatos, tudatos, differenciált kommunikálása. Az MVM Csoport mûködése során a tôzsdei követelményeknek való megfelelés biztosítása. A stratégia aktualizálásának átvezetése a tervezés alacsonyabb szintjein. Középtávú Intézkedési Terv elkészítése, stratégiai mutatószámok célértékeinek meghatározása. A stratégia végrehajtásához kapcsolódó feladatokat tagvállalatonként részletesen meghatározó stratégiai programok elkészítése, illetve szükség szerinti aktualizálása. Ebben kiemelt szerepet kell kapnia az egyes társaságok belsô mû - ködési hatékonysága javításának. Az értékteremtô tényezôk meghatározása, a teljesítménymérést támogató, az ágazat más szereplôivel való összehasonlításra is alkalmas mutatószámrendszer kidolgozása, bevezetése. A jövôkép eléréséhez szükséges beruházási, befektetési program megvalósítása érdekében végrehajtandó feladatok 6 MNV Zrt.: Magyar Nemzeti Vagyonkezelô Zártkörûen mûködô Részvénytársaság január 1-jétôl ez a társaság gyakorolja a tulajdonosi jogokat az MVM Zrt. felett /1-2. a magyar villamos mûvek közleményei

17 A minden beruházási és befektetési lehetôség értékelésére, öszszehasonlítására alkalmas csoportszinten egységes módszertan bevezetése, alkalmazása. Hosszú távú beruházási és befektetési program kidolgozása. A beruházási, befektetési lehetôségek értékelési folyamatának támogatásáért, a vonatkozó döntések elôkészítéséért, a beruházási, befektetési program összeállításáért, a beruházások, befektetések nyilvántartásáért és a megvalósítás koordinálásáért, nyomon követéséért felelôs szervezeti egység létrehozása az MVM Zrt.-n belül, a szükséges erôforrások és hatáskör biztosítása. A stratégia megvalósításához kapcsolódó kockázatok (például a Paksi Atomerômû üzemidô-hoszszabbítása) és az MVM Csoport piaci értékét jelentôsen befolyásoló jogi kockázatok kezelése. A Paksi Atomerômû üzem idô - hosszabbításához szükséges fel - ada tok végrehajtása. Az új atomerômûvi blokk(ok) megvalósítása érdekében a Lévai Projekt végrehajtása. A piaci szereplôk számára egyenlô versenyfeltételeket teremtô, a hatékony hazai, illetve regionális vil la - mos ener gia-piac kialakulását elôse- gítô versenypiaci jogszabályi környezet kialakításában való eredményes közremûködés. A kereskedelmi célok eléréséhez kapcsolódó feladatok. A központi kereskedelmi ügyletkötési céllal létrehozott central trading floor hatékony mû kö dé - sé nek elérése. Központi piacelemzô funkció kialakítása az MVM Csoportban. A 2010-ben lejáró szénipari szerkezetátalakítási támogatás hatályának idôbeli kiterjesztésében történô eredményes közremûködés. Az MVM Csoport kapcsoltan hôt és villamos energiát termelô erô - mû vei veszteségességének megszüntetése, megfelelô feltételek esetén az erô mû vek ben meglévô részesedések értékesítése. A terjeszkedési, növekedési lehetôségek feltárásával, kihasználásával kapcsolatos feladatok. A stratégiai partnerség kialakítási lehetôségeinek vizsgálata, különös tekintettel a termelés és a kereskedelem területére. A villamosenergia-portfólió növelési, javítási lehetôségeinek feltárása, nyomon követése, konkrét projekttervek kidolgozása. Az országos kiterjedésû távközlési gerinchálózatra alapozható növekedési lehetôségek meghatározása. A csoport irányítási rendszerének továbbfejlesztéséhez kapcsolódó feladatok. Az MVM Zrt. mint holdingközpont szervezeti felépítésének az irányítási rendszer változásához illeszkedô módosítása. Az irányítási rendszer és a stratégiai holding irányítását támogató vezetôi információs rendszer pontosítása, továbbfejlesztése. Az átviteli rendszerirányító 2009/ 72/EK irányelv szerinti függetlenségének megteremtése az ITO modell keretei között. A csoportszintû költséghatékonyság javítását szolgáló feladatok. A csoporton belüli értékesítésekre vonatkozó, a belsô értékesítések során a csoportoptimumot biztosító, ugyanakkor az egyes társaságokkal szembeni elvárásokhoz illeszkedô, a teljesítménymérési rendszerrel is összhangban lévô szabályrendszer kialakítása. A csoporton belül, a társaságok adott körében közösen, illetve koordináltan biztosítandó szolgáltatások, kiszolgáló, támogató tevékenységek a gazdasági racionalitás alapján történô, a vonatkozó kiemelten a közbeszerzési elôírásoknak megfelelô közös ellátásának megvalósítása. Az MVM Csoport makrostruktúrája MVM Zrt. Holdingközpont Kereskedelem Termelés TSO Szolgáltatás Befektetések Mûszaki szolgáltatások Ügyviteli szolgáltatások Ingatlanüzemeltetési és jóléti szolgáltatások MVM Trade ZRt. MVM Partner ZRt. MVM ADWEST GmbH HUPX Zrt. Paksi Atomerômû Zrt. Vértesi Erômû Zrt. Mátrai Villamos Mûvek Termelô Zrt. Bakonyi Kombiciklus Kft. KárpátEnergo ZRt. MIFÛ Kft. MVM Észak-Budai Fûtôerômû Kft. Hungarowind Kft. MVM GTER Zrt. MAVIR ZRt. OVIT ZRt. MVM ERBE Zrt. VILLKESZ Kft. ATOMIX Kft. Energo Merkur Kft. MVM Investment Ukrajna Beruházási Kft. System Investment Ukrajna Leányvállalat ER EF Erômû Kft. Bánhida Erômû Kft. MVM KONTÓ ZRt. MVM Informatika Zrt. Római Irodaház Kft. Hotel Vértes Kft. Hotel Aranyhíd Kft. Nikerd.o.o. (Rovinj) Powerforum Zrt. Mátrai Erômû ZRt. Dunamenti Erômû ZRt. Elmû Nyrt. ÉMÁSZ Nyrt. EKS-Service Kft. MM Energy Corporate Finance Beratungs GmbH Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdôkórház Kht. a magyar villamos mûvek közleményei 2010/

18 SZABÁLYOZÁSOK A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁSBAN A JOGI SZABÁLYOZÁS TÖRVÉNYEK, RENDELETEK, SZABÁLYZATOK ALKOTÁSA A KIALAKULT ÉS FEJLÔDÔ NEMZETKÖZI IRÁNYOKHOZ IGAZODIK, DE ELSÔSORBAN A FIZIKAI SZABÁLYOZÁS TÖRVÉNYSZERÛSÉGEIT KÖVETI, TEHÁT ELÔSZÖR EZEKET KELL IMMÁR SOKADSZOR ÁTFOGÓAN BEMUTATNI. DR. STRÓBL ALAJOS* BEVEZETÉS A tanulmány az ismert, bár mindig kicsit módosuló fizikai szabályozási elemeket foglalja össze. Az ismétlés mellett fôleg a nemzetközi együtt mû - kö dé sek (pl. UCTE, CENT REL) átalakulása, meg szû né se és az új kereskedési lehetôségek bemutatása lehet figyelmet keltô. Az erômûvek szabályozhatóságát külön részletesen elemezzük. Bemutatjuk a szükséges rendszerirányítási tartalékok közül a szabályozás tekintetében fontosakat a primer és szekunder szabályozási, valamint a pozitív perces tartalék nagyságát. Jelezzük, hogy csak két szabályozás van a két szabályozott jellemzô (a frekvencia és a csereteljesítmény) alapján. Vázoljuk a jelenlegi erômûpark esetén elérhetô változásokat, de fôleg a jövôben várhatóan megépülô erô mû - vek rendszerbe illesztéséhez adunk tájékoztatásokat. A gázturbinás erô - mû vek kel különösebb nehézség nem lép fel, de az idôjárástól erôsen függô, megújuló forrásokkal mû kö dôk - nél már inkább. Kiemeljük, hogy a termelôi oldal szabályozása mellett az egyensúly optimális megteremtésében a fogyasztói oldali vezérlések is fontos szerepet játszhatnak. A szokásos hang- vagy rádiófrekvenciás vezérlések mellett a jövôben a kisfogyasztók okos mérései és ennek alapján való beavatkozásai segíthetik az egész vil - la mos ener gia-el lá tás minôségi és biztonsági jellemzôinek javulását. Ki kell térni a jogi szabályozás részleteire, hiszen elsôsorban a törvényi, rendeleti és egyéb szabályzati feltételek tehetik nehézzé a vil la mos - ener gia-rend szer fizikai szabályozá- * Fômérnök, ETV Erôterv, strobl@mavir.hu sát. Felhívjuk a figyelmet a piaci szereplôk tevékenységének fontosságára, a kereskedelmi célú, gazdasági érdekeltségen alapuló kiegyenlítés jelentôségére. A fizikai szabályozást elsôsorban a kötelezô átvétel részarányának a jelentôs megnövekedése nehezíti. Fontos ezért, hogy a megújuló források és a kapcsolt termelések támogatását összhangba hozzák a piaci érdekeken alapuló termeléssel közvetve pedig az erô mû ves beruházásokkal. Nagyon fontos, hogy a különféle szintû jogszabályokban a fogalmakat pontosan határozzák meg, mert a szabályozás tekintetében is vannak már olyan részek, amelyek messze kerültek a korábbi modelltôl, az egy nagy céghez rendelt országos vil la - mos ener gia-el lá tás tól. A következô tizenöt évben épülô erômûvek természetesen piaci feltételek mellett fognak mûködni, és a fogyasztói igényhez jobban idomuló technológiákkal egyaránt lesz jó alap erô mû, jó menetrendet tartó és jó tartalékot adó egység a ma gyar or szá - gi szabályozási területen. Nagyon fontos, hogy ezek az új erômûvek az egész térség kereskedéséhez igazodva vegyenek részt a szabályozásban, adott esetben a kölcsönös kisegítésben. Ez a cikk lényegében ábrákkal díszített képeskönyvrészlet, hogy megkönnyítse a tájékozódást elfoglalt emberek részére. A FIZIKAI SZABÁLYOZÁS A FIZIKAI SZABÁLYOZÁS ALAPELVEIRÔL Alapvetôen két szabályozott jellemzôje van a váltakozó áramú vil la mos - ener gia-el lá tás nak: a villamos feszültség és a villamos frekvencia. Az egész ellátás e két minôségi mutatóját a hagyományos visszacsatolásos rendszerrel automatikusan állítják be, tehát szabályozzák meghatározott keretek és határok között. Jelen öszszeállításban csak a villamos frekvencia szabályozásáról adunk rövid ismétlést nem degradálva a feszültség szabályozásának fontosságát. A két szabályozás ugyanis összetartozik, de különválasztva egyszerûbben kiemelhetôk a fontosabb részletek. A fogyasztó oldaláról jelentkezô wattos terhelés (P f, kw) és a termelô, az erômû oldaláról jelentkezô wattos teljesítmény (P t, kw) egyensúlyának megbomlását a villamos frekvencia megváltozása ( f, Hz) jelzi. Amenynyiben alkalmas beavatkozással a frekvencia megváltozása határok között tartható, az egyensúly megmaradhat hasonlóan egy mérleghez (1. ábra). A fogyasztó a meghatározó, ezért az egyensúlyt elsôsorban a termelôi oldal teljesítményének befolyásolásával, szabályozással (GSM) kell beállítani. Mód van azonban a fogyasztói oldal befolyásolására is (DSM), ez azonban már nem szabályozás, hanem vezérlés a fogyasztó érdekeinek megfelelôen. E tanulmány elsôsorban az erômûves szabályozással foglalkozik. A váltakozó áramú vil la mos ener - gia-el lá tás ban a rendszer frekvenciáját összetett módon, többlépcsôs megoldással szabályozzák (2. ábra) úgy, hogy a frekvencia által meghatározott ún. szinkronidô nagy pontossággal egyezzék meg a nemzetközi világidôvel (alapjel-beállítás). Alapvetôen három lépcsôt határoztak meg a szabályozásban: primer, szekunder és tercier szabályozást. Ez utóbbi azonban az irányítástechnika fogalma szerint csak kisegítô vezérlést jelent a szekunder szabályozás támogatására /1-2. a magyar villamos mûvek közleményei

19 A termelôi oldalon minden ún. szinkrongenerátort hajtó gépegységet, erôgépet szabályozhatóvá tesznek. Például a gôzturbinának mindig van szabályozó szelepe, amelynek mozgatását a kialakított irányítási rendszerrel (3. ábra) lehetôvé teszik. A gépegység fordulatszáma, teljesítménye változtatható, és az üzem öszszehangolható a termelôi oldal többi gépegységével. A szabályozónak megfelelô jelleggörbéje, arányossága van (4. ábra) Elsôként az arányos mûködésû primer szabályozás lép életbe, ha a terhelés és a teljesítmény egyensúlya megváltozik kiesik például egy termelô egység. A frekvencia ekkor csökkenni kezd, és a primer szabályozó ezt a csökkenést rövid idô alatt, legfeljebb fél percen belül megszünteti (5. ábra). A fogyasztási oldalon lévô motoros hajtások teljesítménye csökken a kisebb fordulatszám miatt, így a terhelés kisebb lesz, tehát az egyensúly kisebb frekvencián áll helyre. Nem elegendô ezért a primer szabályozás. Szükség van a fölérendelt szekunder szabályozásra, amely már arányos, integráló jellegû, tehát az egyensúly az elôírt frekvencián állítja be (6. ábra) meghatározott idôn belül. Minden szabályozási területen akár egy sziget (pl. Iz land) villamos ellátásában is kellenek olyan egységek, amelyeknek van arányosan és integráltan mûködô szabályozójuk. Több egység csak így mûködhet együtt az összekapcsolt rendszerben (7. ábra), még ha egyes egységek korlátozottan szabályozhatók is. Az eredô munkapont a fontos. Ekkor a két említett szabályozással a frekvencia elôírt értéken marad, a teljesítmény közel azonos a terheléssel az adott ellátási területen. Ez a két szabályozást együtt teljesítmény- és frekvencia-szabályozásnak (angol rövidítéssel LFC-nek) nevezik. Több szabályozás nincs a wattos egyensúly területén. Szükség van azonban ésszerû sé - gi okokból egy kiegészítô vezérlésre akkor, ha túl nagy zavar támadna a rendszerben. A tercier szabályozás lényegében a szekunder szabályozást támogatja egy adott forrás vezérelt igénybevételével (8. ábra). Nagy termelôegység kiesésekor be kell kapcsolni ezt a tartalékot, és túl nagy fogyasztó kiesésekor ez kikapcsolandó. Ezzel nem kell túlméretezni a szekunder szabályozást. Az ún. perces tartalék igénybevételérôl van itt szó. Ez az egész rendszermûködés részletesen minden üzemviteli kézikönyvben megtalálható, így elemeirôl csak a rendszerek együtt mû kö dé - sé ben írunk. A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS Az egyes szabályozási területek idônként kibôvültek a váltakozó áramú villamosenergia-ellátásban, és ma már a nemzetközi együttmûködés a lényeg. Európában annak keleti a magyar villamos mûvek közleményei 2010/

20 részét leszámítva az ENTSO-E keretében több szinkronterület mû kö - dik, köztük öt nagyobb (9. ábra), és minden területen azonos a névleges a frekvencia (50 Hz), de a tényleges nem. Egy szinkronterületen azonos csak a tényleges frekvencia, éppen az együttmûködés, a szabályozás hatására. A szinkronterületen belül több egyensúlyi zóna formálódhat. A mi szinkronterületünkön az egykori UCTE-ben hierarchikus felépítésben több ilyet alakítottak ki (10. ábra). Van két ún. koordinációs központ (CC) északon és délen. Mindkettôhöz több szabályozási tömb (CB) tartozhat, és ezeken belül több szabályozási terület (CA). Mindenütt van egy-egy rendszerirányító (TSO). Minden szabályozási területhez több piaci résztvevô például mérlegkör (M) csatlakozhat. A mi szabályozási területünk az ENTSO-E Kontinentális Európa Regionális Csoportja (az egykori UCTE) felépítése bonyolult (11. ábra). Nem mindenütt tiszta a hierarchikus felépítés, például a szabályozási tömbünk, az egykori CENT - REL, már megszûnt. Vannak társult tagok is egy-egy ország (Dá nia, Uk - raj na, Ma rok kó) meghatározott részével, vagy egy egész ország ilyen (Al bá nia). A szabályozási területek nem mindig az országhatárokhoz kötôdnek, és egy országban több szabályozási terület (CA) is lehet. Az egész szinkronterületen megfelelô szabályokat hoznak az együtt - mû kö dés re. Meghatározzák például az aktiválási idôk rendjét (12. ábra) vagy a különféle tartalékok nagyságát. Definíciókat adnak például a hálózati frekvenciatényezôre (λ), vagy a mi szabályozási területünk nagyságára jellemzô ún. hozzájárulási tényezôre (Ci) (13. ábra). Ez utóbbi most 1,3% körül van. Fontos a szabályozási tartalékok nagyságának a megállapítása. A teljes primer szabályozási tartalék az egész szinkronterületünkön most 3000 MW, amibôl nekünk 40 MW jut 1 (14. ábra). Mint a legtöbb szabá- lyozási tartalék, ez is kétirányú igénybevételhez kell, így ±40 MW most nekünk az elôírás. Természetesen mindez nettó teljesítményben (a hálózati csatlakozásnál) értve. Maximális zavar esetén a 3000 MW-ot (nekünk a 40 MW-ot) 30 másodpercen belül teljesen aktiválni kell. Kisebb zavar esetén arányosan kisebb mértékben (15. ábra). Fontos tudni, hogy két szabályozási terület közötti csereteljesítmény egyensúlya megbomlik, ha az egyikben egy zavar keletkezik. Ekkor a másik CA kisegít (16. ábra). Lényegében tehát egy szabályozási terület egyensúlyának megváltozását az jelzi, hogy mennyiben tér el a csereteljesítmény az elôre meghatározott értéktôl. Több CA esetén tehát a csereteljesítmény-szabályozás az igazi feladat a termelôi oldal befolyásolásánál, az LFC-nél. Az egész szinkronterületen a hierarchikus felosztásnak megfelelôen alakítható ki a csereteljesítmény-szabályozás (17. ábra), itt írnak elô megfelelô horizontális és vertikális kapcsolatokat, korlátokat. Az egész csereteljesítmény-szabályozásnak a célja a szabályozási terület egyensúlyának a beállítása a hiba (G) minimálásával (18. ábra). A következô alapkérdés, hogy mennyi szekunder szabályozási tartalékot tartsunk (±) a megfelelô mû - kö dés sel. Idônként irányelvekben javaslatot tesznek a minimális nagyságára a várható évi csúcsterhelés 1 Korábban 50 MW volt, amikor még nem bôvült ki az UCTE. A bôvüléskor a 2. UCTE-részhez 540 MW-ot rendeltek, de aztán az egész kibôvített UCTE-re végül ismét 3000 MW-ot vettek fel. Ezért mentünk vissza 40 MW-ra /1-2. a magyar villamos mûvek közleményei