TANULMÁNYOK, CIKKEK. Gordana Skoric
|
|
- Tivadar Sipos
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TANULMÁNYOK, CIKKEK Gordana Skoric A REMÉNY ELVE GONDOLATOK BLOCH MUNKÁSSÁGÁRÓL Egy alkalommal, mikor arról kérdezték Blochot, hogy sok írása közül melyik nőtt leginkább a szívéhez, ő így válaszolt: Ügy vélem, hogy 17 éves koromtól kezdve az alapgondolat nem vok kétséges; ezt osak tovább kellett építeni, imind több és több anyaggal, tapasztalati konkrétummal és mint mondani szokás minden bizonnyal el is kellett mélyíteni. Emberileg nézve tehát a Nyomok, amely korábbi írásaim egyes elemeit is magában foglalja szokatlan események filozófiai értéktöbblettel, nőtt leginkább a szívemhez. Másrészt főművem mindenesetre A remény elve.. Műveit rendszerezve (persze nem kronologikusan) a Nyomoktól az Experimentum mundiig, Bloch hangsúlyozza, hogy A remény elve az a mű, mely egyaránt tartalmaz tagolást és summázást, visszapillantást és előretekintést, mely megfontolt, mintegy sui generis enciklopédia." 2 Ezt a legfőbb és legterjedelmesebb művét Bloch között, emigrációban (az USA-ban) írta, 1953-ban és 1959-ben, az NDK-ban nézte át. Az USA-ba érkezése után, Karola Bloch szavai szerint Ernst csakhamar dolgozni kezdett A remény elven, mely eredetileg a Dreams of Better Life címet viselte és nem tervezte túlságosan terjedelmesre. Gyakran járt anyaggyűjtési céllal a kitűnő Public Library-ba, és bízott hozzá, hogy a könyvet az USA-ban jelentetheti meg első felében Bloch eljuttatja Thomas Mann-nak a kézirat 650 oldalát, abban a reményben, hogy segítségére lehet kiadót találni a műnek. Az Oxford University Press, mely kezdetben érdeklődést tanúsított iránta, végül is elutasította too cryptic" megjegyzéssel. A Viking-Press sem kecsegtetett több reménnyel, a Guggenheim-Alapítvány sem, melyhez Ernst ösztöndíjért folyamodott, hogy munkáját folytathassa, a Carl Schurz-Alapítvány úgyszintén. Thomas Mann leveleiből és kézirataiból kitűnik, hogy ő pozitívan reagált, de segíteni ő sem tudott." 4 Mellesleg, a könyvet mind a mai napig nem fordították le angolra, csak egyes részletei jelentek meg az Egyesült Államokban, Freiheit und Ordnung, Abriss der Sozialutopien címmel, az Aurora-Verlag kiadásában. Ez a kiadó között
2 működött, a német antifasiszták kis csoportja Bloch, B. Brecht, H. Mann... alapította től, amikor Blooh egyetemi katedrát kap Lipcsében, A remény elve egyes részleteit itteni folyóiratok, a Sinn und Form és a Deutsche Zeitschrift für Philosophie közli. A könyv első része, miután Bloch többször átjavította, a berlini Aufbau-Verlag gondozásában jelent meg 1954-ben, egy évvel később pedig a második rész. Miután a berlini kiadó több NSZK-beli céget is elutasított, végül a Suhrkamp-Verlagnak engedélyezi a kiadást, valószínűleg azért, mert ez Brecht műveinek kiadója az NSZK-ban. Bloch filozófiai nézeteit közben támadni kezdték (annak ellenére, hogy alig egy évvel előbb A remény elvéért nemzeti díjat és a hazáért tett szolgálatok érdemrendjét kapta), őt magát pedig eltávolították az egyetemről, így a könyv harmadik része, jóllehet már ki volt nyomva (1000 példány), csak jóval az után jelent meg, hogy Frankfurtban (1959-ben) a teljes művet kiadták. A könyv létrejöttének körülményei, sorsa és további hatása döntően összefüggnek nemcsak a feldolgozás egyes aspektusaival, hanem a reményelv kritikai és anticipált funkciójának egészével, amit a kiinduló kérdések sorával példáznak: Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Hová tartunk? Mire várunk? Mi vár ránk?" 5 és az alábbi következtetéssel zárul: Az ember még a történelemelőttiben él, mi több: a világ mint valóság teremtése előtti állapotában van. A tényleges genezis nem a kezdetben, hanem a befejezésben van, és a kezdet akkor kezdődik, amikor a társadalom és a lét radikálissá váltak, vagyis meggyökereztek. De a történelem gyökere a dolgozó, alkotó ember, aki megváltoztatja és megelőzi a körülményeket. Amikor felfogja, majd lemondás és elidegenülós nélkül megalapozza a reális demokráciában önmagát, akkor jön létre a világban az, ami megvilágosítja a gyermekkort, és ahol még senki sem volt, ez pedig a szülőföld."' Ezért a remény mint forradalmi elv kifejezését illetően a könyvvel kapcsolatos reagálások kezdettől fogva és ez a helyzet ma is megoszlottak: egyesek lelkesedtek érte, mint ami új horizontokat nyit a gondolkodás előtt, másokat viszont rendkívül irritált. Itt kell emlékeztetni, hogy R. O. Gropp, aki Bloch születésnapi emlékkönyvét szerkesztette, 7 egyebek mellett azt is hangsúlyozza, milyen szerepe volt az emigrációban élő Blochnak a német kultúra újjászületésében. A Blochot ért támadások viszont, melyek abból a feltevésből indultak ki, hogy a remény elve nem lehet konformis a politikai rendszerrel, elméletileg a marxizmusnak Bloch általi revíziójával foglalkozó gyűjteményben kulmináltak. 8 Gropp, aki ez utóbbi gyűjtemény szerkesztésében is jelentős szerephez jutott, az Ernsl Bloch remény-filozófiája marxistaellenes tanítás a világ megmentéséről című cikkben a következőket állapítja meg:' a remény filozófiája eszmei demagógia, mert a marxista terminológiát misztikusan-idealista módon értelmezi, ám igyekszik fenntartani a maga számára a dialektikus materializmus meghatározását, jóllehet lényeges eltérések figyelhetők meg, mindenekelőtt abban, hogy világszemlélete az emberből mint pszichikai lényből indul ki; az ilyen antropomorf szemlélet a vallásos és idealista világnézettel mutat közösséget; az ember meghatározása mint ösztönös lényé
3 kiemelve az éhséget materialista meghatározásnak tűnik, jóllehet immaterialista elvre, a pszichikus teljesítőképességre épül; a világfolyamatot valamiféle világakarat vezeti voluntarista módon, ám a remény elve nem lehet marxista elv és más a provenienciája. Még élesebb támadásokat intézett Bloch ellen Manfréd Buhr, aki arra a következtetésre jut, hogy Blochnál egy sajátos nihilizmusról van szó, a remény elve pedig religiózus elv. Ezek a Blochot ért támadások, nemcsak azért figyelemre méltóak, mert egy viharos időszak (1956.) megnyilvánulásai, amikor mások Lukács ellen fordultak (akinek saját kijelentése szerint része volt abban, hogy Blooh Lipcsébe jöjjön) 10, hanem azért is, mert ezeket a minősítéseket később (természetesen más jellegű érvelésfűzéssel) megismétlik a társadalomkritikai elmélet képviselői, majd a heideggeriánus filozófusok és mások, ami már magában véve elméletileg érdekessé teszi az olyan művel való foglalkozást, mint A remény elve. Természetszerűen felvetődik a kérdés, hogyan vált a remény központi fogalommá. Egy beszélgetésben, melyet Blochhal folytatott, Gábriel Marcel önmagára vonatkoztatva mondja: Ideillőnek találom, a magam részéről felidézni azokat a körülményeket, melyek a háború alatt figyelmemet a reményre terelték. Lyonban meglátogattam de Lubac atyát, aki megkért, hogy tartsak előadást a teljes lyoni scolasticatumnak. Ráálltam és tétovázás nélkül közöltem vele:,a reményről fogok beszélni', önkéntelenül is a német táborokban sínylődő számtalan hadifogolyra gondoltam. Ügy véltem, hogy ezeket a hadifoglyokat valóban csak a remény éltette... De nem határesete-e ez egy általános helyzetnek, mely minden emberben közös? Nem vagyunk-e mindannyian valami formában rabok? Természetesen más határesetekre gondoltam, mint amilyen a betegség és sok más. így vezettem végig azt, amit reménynek nevezünk, az egzisztenciális analízisig... Számomra minden bizonnyal a háború és a hadifogság körülményei voltak a döntőek. Ügy is mondhatnánk, hogy a remény valószínűleg a szabadulás reménye." 11 Bloch reménye viszont nem áll meg az egzisztenoiális analízisnél (de meg sem kerüli a Heidegger által meghatározott félelemmel és szorongással való szembeállítás miatt), hanem a reménykedés társadalmi feltételezettségével bővíti ki; a Marcel által kifejtettől is különbözik de a könyv megírásának ideje minden bizonnyal hatással volt, hogy éppen a remény és nem valami más fogalom került előtérbe. Bloch remény-elve tartalmilag mégis felülemelkedik a korszakon, melyben létrejött, és hasonlóképpen felülemelkedik maga a fogalom is a teológiai környezetével való összefüggésein. Miután Bloch az NSZK-ba költözött (1961.), különösen sokat kezdtek foglalkozni főmű vével. Ebben kiváltképp a teológusok jeleskedtek; még a róla szóló monográfiák többségét is ők írták (változás e téren csak a hetvenes évek közepén következik be). Valósággal divattá vált Blochhal foglalkozni. Az Atbeismus im Cbristentum és a Thomas Miinzer a leggyakrabban fordított művei. Bloch halála alkalmából Jürgen Moltmann így ír: Ernst Bloch halálával a teológusok egy olyan filozófust veszítettek,
4 akinek sokat köszönhetnek. Elveszítettünk egy barátot, akinek a közelében fellélegezhettünk, bátorságot gyűjthettünk és megtanulhattunk kérdezni. Hányan vannak, fiatal és idős teológusok, akik számos országból elzarándokoltak a szerény bérelt lakásba, hogy szemtől szemben ülhessenek Ernst Blochhal, hogy kérdezhessenek és kérdeztethessenek (és még hogyan!), hogy utána valamivel több reménnyel térjenek haza." 12 A teológusoknak, akiket elbűvölt Blooh az ő problematikájuk" ismeretével, a vallással kapcsolatos kérdések feltevésével és a vallási hagyaték értelmezésével, nem kevés gondot okozott Blooh reményfogalmának tartalma, ami lényegesen meghaladta a vallási tanok kereteit. Az NSZK kulturális közvéleménye Blochot klasszikusként fogadja, mindenekelőtt művei expresszionista stílusának és nyelvezetének köszönhetően, amit a germanisztikai és retorikai szemináriumokon tanulmányoznak. A marxista irányultságú filozófusok műve lenyűgöző nagyságát emelik ki, különösképpen A remény elve kifejtésében megnyilvánuló meleg áramlat" alapján, amit kétségkívül a marxizmus hagyatékának tartanak. Reményfilozófiáját ennek ellenére spekulatív idealizmusnak tekintik, ami kívül esik a tárgyalt marxista kérdéseken, melyek felvetésére és megoldására a marxizmus ún. hideg áramlata" alkalmas, vagyis a konkrét elemzések (ezekkel Blooh általában különösebben nem foglalkozik, de ellenvetőleg sem nyilatkozik róluk). így lett Bloch olyan filozófus, akinek sokan megadják a kijáró tiszteletet. Különösen szembetűnő volt ez halála alkalmával az állam, a pártok, a kulturális közvélemény, a teológusok, a marxisták... anélkül, hogy remény-értelmezésének 'lényegét minden esetben felfogták volna. Csak a hatvanas évek végén, a hetvenesek elején szentel külön figyelmet a baloldali irányvételű ifjúság A remény elvében az utópista funkciók fogalmának, és a forradalmi fantázia témakörének (ennek elméleti feldolgozásával különösen Oscar Negt munkáiban találkozhatunk, amelyek a hetvenes években a Blochról szóló gyűjteményekben is helyet kaptak). Kiváltképp Bloch halála után aktualizálják politikailag és elméletileg A remény elvének a probléma kozmológiai dimenzióit tárgyaló részleteit, különösen a 37. fejezetet (Akarat és természet, műszaki utópiák), mely a rendkívül időszerű ökológiai problematikával és az alternatív technika alkalmazásával áll összefüggésben, vagyis végső soron az alternatív élettel, amit átsző a forradalmi fantázia". Ennek hiányát a marxista változásra-törekvés már több alkalommal megsínylette. A negatív reagálások sorában éppen ezért nem lep meg egy (elméletileg is rossz) monográfia 13 megjelenése, mely Blooh főművének, A remény elvének éles kritikája. A remény elvével Schelsky a tapasztalat elvét állítja szembe, mint olyan elvet, mely kétségbe vonja Bloch ifjúság-fetisizálását, az éretlenség életelvvé emelését. Bloch, a felületes időnek köszönhetően, amelyben élünk Schelsky szerint, túl hamar emelkedett klasszikusa (éppúgy, mint Adorno és Benjámin is). De ellen/tétben a Frankfurti iskolával, melynek kritikai értékelésével többen is foglalkoztak, (N. Luhman, K. Sontheimer...) Blochnak a humánus marxizmus
5 tanulmányozására irányuló kísérleteit tiszteletteljes hallgatás övezte véli, amiben életsorsa alakulása (a fasizmus idején, és később az NDKban) volt a döntő tényező. Pedig e marxista gondolkodó szellemi megnyilatkozásai olyannyira jelentősek, hogy a kritika jogát, személyes sorsától függetlenül, érvényesíteni kellene." 14 És éppen erre a feladatra vállalkozik Schelsky, kettősnek ítélve Bloch hatását: eszméinek az NDK-ban az a funkciója, hogy legitimizálja azt a kulturális örökséget, mely lehetővé teszi a német szellemi hagyatékot annak egyedüli reprezentánsaként interpretálni. Az NSZK-ban ezzel szemben tanai a kommunista, szocialista és baloldali liberális követők népes táborát tömörítették, akik a tiltakozó mozgalmak magvát képezik. (Tekintettel arra, hogy Bloch hazát" ígért a hazátlan" baloldalnak, értelmet a fiatalok életének.) E kétféle hatás" alapján Schelsky szemében Bloch a sajátos németközi eurokommunizmus szószólójává lép elő. Bloch jugoszláviai értelmezésében egyetérthetünk B. Schmidt véleményével, aki szerint Bloch filozófiájának Jugoszláviában, a közismert okokbólkifolyólag mindenként más volt a jelentése." 15 Bloch eszméi hozzánk az ötvenes években jutottak el, amikor a Deutsche Zeitschrift für Philosophie-ban közölni kezdik cikkeit, a róla írt első cikk pedig nálunk V. Sutlicé (1957-ben), amelyben Bloch olyan értékelést kap, mint az a gondolkodó, akinek egyedül sikerült feltárni, miben gyökerezik Marx filozófiájának lényegileg új volta. Ugyanebben az évben hazájában másokkal együtt Blochot is megvádolták, hogy rokonszenvezett azokkal a kezdeményezéseinkkel, melyeket később külföldön jugoszláv kísérlet" elnevezéssel emlegettek. Ezt követően Bloch nemcsak hogy több ízben járt Jugoszláviában, hanem megkülönböztetett érdeklődést is tanúsított e kísérlet utai és zsákutcái iránt. Másrészt, elég csak egy pillantást vetnünk a Blochról szóló bibliográfiánkra egyike a legterjedelmesebbeknek a világon, ami arról tanúskodik, hogy nem is jöhetett szóba a gyakorlat, a szabadság, a forradalom, a dialektika fogalma anélkül, hogy ezekkel kapcsolatban ki ne emelték volna Bloch értelmezésének jelentőségét, illetve hogy e keretek között ne polemizáltak volna vele. Ez persze nem meglepő, hiszen a meglévő bírálata és a jövő anticipálása nélkül amit A remény elve is kifejt nem képzelhető el kritikailag releváns marxista vita. A remény elvével kapcsolatosan nálunk kevés értékelés jelent meg, e kevesek egyike például B. Sesicé, aki úgy találja, hogy Bloch a valóság elvét az utópia elvével cseréli fel, a pszichológiailag indokolt remény-elv pedig nem nyilvánítható a filozófia alapelvének. 16 Az a tény, hogy nálunk megjelent A remény elve régen várt fordítása, a kiadó érdeme (a teljes mű fordítása mind ez ideig csak spanyolul, jelent meg, 1980-ban), így lehetővé válik, hogy a Blochhal kapcsolatos vitákat felújítsuk, talán ki is szélesítsük, valamint hogy mai szemmel újólag áttekintsük hagyatékát, eszméi időszerűségét, annál inkább, mert műveinek gyűjteményes kiadása is teljes egészében megjelent. Ez a fordítás emellett arra is lehetőséget nyújt, hogy a Blochhal kapcsolatos vitákat kiterjesszük a szűk filozófuskörökön túlra, mivel a remény enciklopédiája, függetlenül
6 attól, hogy egyes fejezetei nehezebbek, tartalmi gazdagságánál és expreszszív stílusánál fogva sokaknak jelenthet többet hatásos olvasmánynál. Az is elképzelhető, hogy a fordítás megjelenése a mű olyan interdiszciplináris kutatására serkent, melyre eddig nálunk nem került sor. Igaz, a reményt itt hermeneutikailag kell értelmezni, aminek lényege, hogy az alapgondolatot az irodalomból, műépkészetből, képzőművészetből, természeti és műszaki tudományokból, zenéből, orvostudományból, film- és színművészetből, vallásból, a mindennapi életből vett példákon magyarázzák, ezért az ilyen irányú kutatások nem sokban járulhatnának hozzá Bloch filozófiai irányultságának megértéséhez, de talán világosabbá válna, mely példáknál nem nyújt kielégítő betekintést az utópisztikus gondolkodásmód (példaként említhetjük a műépítészetet), illetve mely területeken nyújt újat a probléma megvilágításában. A felhasznált példákról Bloch gyakran cserélt véleményt a művészekkel, irodalomteoretikusokkal, tnuzikológusokkal, zeneszerzőkkel és előadóművészekkel, anélkül, hogy filozófiai, okfejtése bármit is veszített volna éléből. Különösen érdekes párhuzamot sejtet Blooh tételeinek komparatív elemzése a pszichoanalízissel. Bloch részletesen kifejti a remény fogalmát, hogy 'minden aspektusában bemutathassa, de módszerbelileg nem törekszik arra, hogy éles határvonalat húzzon egyrészt a mindennapi értelemben vett reménykedés, valamint e fogalomnak a mindennapi beszédben való alkalmazása, másrészt a szociológiailag vagy teológiailag megalapozott remény között, tekintve, hogy bizonyos átsugárzás van közöttük. A mindennapi remény, a kívánságképek nagyon banálisak is lehetnek, mégis a remény legegyszerűbb megnyilvánulási helyei. Éppen belőlük kiindulva érthető meg legvilágosabban a remény áttevődése a magasabb szférákba absztrakt típusú szociális utópiákba, vagy a remény mitológiai-religiózus tartalmaiba. A megalapozatlan remény érzetének forrása a mindennapi remény, melyen könnyen vizsgálható maga az aktus és tartalma, hogy módszertanilag egyáltalán megkülönböztethessük a vizsgált reménytől", melynek vizsgálata még hátra van, mivel a széthulló társadalmak korában ezzel a reménnyel (melyet Bloch szerint elsőként Marx ismert fel) a rettegést állítják szembe. A könyv első (irodalmilag talán legsikerültebb) részének címe: Jelentés Kis nappali álmok. Ebben Bloch fenomenológiailag veszi sorra az emberi élet reménységtartalmait. Ezek a tartalmak Bloch szerint filozófiai méltósággal bírnak, mert kitűnik belőlük, hogy a remény általános emberi vonás. A további fejezetek címszavai: II. Alapítás Az anticipáló tudat; III. Átmenet Kívánságképek a tükörben (kirakat, mese, utazás, film, színház); IV. Felépítés A jobb világ tervezete (orvostudomány, társadalmi rendszerek, technika, műépítészet, földrajz, a művészet és a bölcsészet távlatai); V. Azonosság A pillanat kívánságképei (erkölcs, zene, a halál képei, vallás, kelet, természet, a legfőbb jó). Már a címszavakból is megállapítható, hogy módszertanilag 'mindenekelőtt a kép esztétikai mozzanata emelkedik ki. A nappali álmok teremtése (előre álmodás), a jobb világ képeinek megfestése nem nélkülöz bi-
7 zonyos hagyományt a német spekulatív filozófiában, vagyis az Einbildungskraft és a Bildungsvermögen kifejtésében. Itt a képalkotás képességén van a hangsúly, éppen ezért Bloch számára az utópista funkció lényegileg kapcsolódik a fantáziához. A képzeleti képnek ez a közege Bloch más műveiben nem jut ennyire kifejezésre (az Experimentum Mundi módszere például más jellegű). A filozófia, aminek kifejezési közege itt a kép ( A szellem utópiájában inkább a zenéhez kapcsolódik), lényegileg a nappali álom elméletével függ össze. Miután a remény az első részben általános emberi sajátosságnak bizonyult, Bloch további elemzései az ember meghatározásából indulnak ki (a könyv második részében) és a legáltalánosabb emberi sajátosságok meghatározásából, mint amilyen az indíték, a törekvés, ami magasabb szinten a vágyba, a kívánságba, majd az akarásba megy át. Az embert mint ösztönlényt elsősorban az önfenntartási ösztön jellemzi (ennek a gondolatmenetnek hagyománya van, Bloch azonban történelmileg határozza meg), melynek alapja az éhség mint testi ösztön. Jóllehet maga Bloch is azt a nézetet vallja, hogy az ember többszörösen ösztönös lény, úgy tűnik, mintha ennek az ösztönnek a hangsúlyozásával a szükségletek kielégítésének meghatározott termelési és társadalmi-gazdasági kontextusát kívánná hangsúlyozni. Az éhséget mégis inkább a hiány, a nem-birtoklás metaforájaként kellene értelmezni. Ilyen értelemben a remény talaja az elégedetlenség (ami, ha aktívvá válik, mentő hatású lehet). Annál lényegesebb ez, mivel Blochnál nem pusztán az ösztönökről van szó, hanem a nem-birtoklás mint lelki zavarok meghatározóiról, ami affektusba torkollik. A megvalósított affektusok mellett megkülönböztet még elvárási affektusokat is (remény, szorongás...), melyeknek nincs adott objektumuk, hanem valami határozatlan, veszélyekkel környékezett gyanú állapotában léteznek. Mivel az affektusok az időhorizontra irányulnak, megkülönbözteti a valós jövőt a nem valóstól (amiben nem történik ténylegesen új, és ami az affektusok teljesítettségére vonatkozik). Az elvárási affektusok jellegüknél fogva nyitottak a jövő iránt, de ellentétben a bizakodással, a remény esetében (hasonlóan a szorongás és a kétségbeesés viszonyához) az új lehetőségek határain belül van. A remény viszont, aktív jellegénél fogva, szemben a passzív szorongással, a legemberibb aktusként értelmezhető. A remény tehát mint pozitív elvárási affektus, önkifejtési affektus (ami már nemcsak önfenntartás!), szemben a szorongással és félelemmel, amelyek ezzel ellentétes hatásúak. Ebben az önkifejtésre való törekvésben a remény a képzetekre, az álomra vonatkozik. Maga a reménytelenség, időben is, valóságos értelemben is a legkibírhatatlanabb valami, olyasmi, amit az emberi szükségletek semmiképpen sem tudnak elviselni. Emiatt még a csalás is, hogy hatást érhessen el, hízelgő és csalárd módon reményt kelt. Ezért hirdetik minden szószékről is éppen a reményt, igaz, vagy a bensőnkbe zárva, vagy a túlvilággal vigasztalva, ezért nem képesek, a nyugati filozófia utolsó nyomorultjai sem kifejteni nyomor-filozófiájukat a háttérbe szorítással való kalmárkodás nélkül." 17
8 A remény azonban nemcsak elvárási affektus, hanem fogalom is. A kivetített remény, docta spes (szemben N. Kuzanski docta ign.ora.ntia fogalmával) feltárja a csalóka remény káprázatát." így a docta spes, a felfogott (megértett) remény megvilágítja a világ egy elvének fogalmát, olyan fogalomét, melynek létezése nem szűnik meg. Már azért sem, mert az a fogalom öröktől fogva hozzátartozott magához a világfolyamathoz, habár filozófiailag olyan sokáig kerülték. Tekintettel arra, hogy ninos olyan tudatos.történelemteremtés, melynek útján a cél ne foglalna magában mindent, így az utópizmus elvének fogalma jó értelemben véve, mint a remény fogalma, emberhez méltó tartalma révén, valójában központi fogalom." 18 E kivetített remény nélkül, annak ismerete nélkül, hogy mi az igazolt és mi nem, nincs gyakorlati átalakulás, a világ megváltoztatása afelé, ami a remény (tartalmából adódik, vagyis az ember naturalizálása és a természet humanizálása", az ember feltámasztása" felé. A remény felhívás az emberekhez, hogy lépjenek be a világfrontba, ennek folyamatába és tekintsék feladatuknak a világ humanizálását. A remény nem bizakodás. Egy marxista nem hirdethet pesszimizmust. Azonban optimista sem lehet egy olyan világban, melyen túl sok a rossz, a konfliktus. De kapitulálnom kell-e emiatt? Én is pesszimista vagyok, pesszimizmusom az óvatosságból ered. A remény mindenesetre forradalmi. Soha sem lehetünk biztosak valamiben, de ha nincs remény, akkor a cselekvés is lehetetlen." 19 A remény elve így válik forradalmi elvvé, amit Bloch Marx nyomán, de új módon gondol végig. Hogy világossá és filozófiailag megalapozottá tegye álláspontját, Bloch a henmeneutikához fordul. A reménynek, mint a jövőre vonatkozó megismerésnek a tárgyát a jobb jövőről szóló álmok" képezik. Bloch így lényegileg különbözteti meg a reményt az emlékezéstől ez utóbbi a múlt időhorizontjára vonatkozik (ennek keretében mozog a teljes marxizmus-előtti filozófia, mert a létet létezésként fogja fel). Álomelméletében Bloch elemzőén veti egybe a nappali (ébrenléti) és az éji álom közötti különbségeket, ami magában foglalja Freud álomértelmezésének bírálatát is. Bloch magyarázata szerint a tudattalan, ami az éji álomban jelentkezik, a már-tudattalan megnyilvánulása, mivel a múltbeli elfojtott tartalmakra vonatkozik. A nappali álom a tudat új kategóriája: még-tudattalan, amit a jövő hoz magával, amiben pszichikailag jelenik meg az új. Benne szabad mozgás" útján bővül a képzet tartalma, a képzelet a világ megjavítására irányul és jelen van a befejezés-irányú mozgás". Az előreálmodás szerve a fantázia. A még-tudattalan jellegével anticipáló nappali álom, ami elsősorban hangulati közeg, kiemelkedik a tiszta hangulatiból és a kognitív formákhoz közelít. Ezekben a remény utópisztikus funkciót kap és docta spes-szé válik, ami felemeli az elme szintjére. A nappali álom például, ami a művészetben alkotó jellegként nyilvánul meg, és a remény új tartalmait hozza, a lehető valós elő-csillogásává válik, illetve a még-nem-létező korrelátumát kapja, mert még maga a folyamat is az objektíve megalapozott reményben van. A lehető valós-
9 ra irányuló intenció miatt a remény e korrelációban ontológiailag megalapozott. A félelem álmainak is megvannak a maguk objektíve-reális korrelátumaik (ezt Bloch a fasizmus példáján mutatja be), a nappali álmok pedig mint kívánságálmok, három formában bizonyítják, hogy a még-tudattalannak a még-nem létezővel van korrelátuma: a fiatalkorban szubjektíve-individuális, az átmeneti korszakokban objektíve-társadalmi, a szellemi.alkotótevékenységben pedig a szubjektum objektum viszonyon keresztül. Ezt követően Bloch külön-külön vizsgálja az érdekeket, eszméket, eszményeket, allegóriákat és szimbólumokat, a maguk latens vagy manifeszt utópisztikus funkciójukban, tekintettel arra, hogy ezekben az utópisztikus fantázia tárgyilag meghatározott. A nappali álomnak hangsúlyozza Bloch, valamint kifejezéseinek a szociális, továbbá a műszaki, földrajzi, művészeti és vallási utópiákban külső (magán a szubjektív tényezőn vagy osztályon kívülről kapott) adalékokra van szükségük, egyébként hontalanok lennének. Ahhoz, hogy a nappali álmok konkrét utópiákká válhassanak (ahogy azt Marx értelmezi), valami érettnek, terhesnek a jelenléte szükséges mert nem érhető el minden bármely időben. Ezért vezeti be Bloch az objektíve-reális lehetőség kategóriáját, ami a nappali álomban létezik, ám ahhoz, hogy tartalma valóságossá válhasson, objektíve-reális korrelátummal kell bírnia. Ezért van szükség az utópiák mozgási terére, mert nem minden történelmi időszakban lehetségesek. Az utópia viszony, mint a képzetek összessége, melyek célzata a fennálló társadalmi állapot megbontása, nem azonos az ideológiával (annál több), mivel az ideológia a képzetek olyan összessége, mely a meglevő társadalmat van hivatva igazolni. Ahol a remény jelentkezik hangsúlyozza továbbá Bloch, helye van úgyszintén a vallásnak is, a vágyak tér- és időkeretében> Marx azonban nem valamilyen általános és elvont, hanem adresszált emberiességet hirdet, azokra irányuló emberiességet, akiknek erre legnagyobb szükségük van. És Münzerrel együtt Marxnak is kezében a korbács, mellyel Jézus kikergette a kufárokat a szentélyből. Így mutatkozik meg konkrét emberiességében egy végségesen elkeseredett vonás: ugyanaz az aktus, aszerint, hogy melyik oldalra irányul, éppúgy tartalmaz haragot is, mint felhívást, keresést, felismerést és mentő közlést. Marx a nyomorban sem csak a nyomort látja nem úgy, ahogy azt az absztrakt alamizsnaosztók, vagy a még absztraktabb utópisták látják, hanem a lázító elemet, mely a nyomort lázadássá emeli, az okok ellen irányuló aktív erővé". 20 Az utópikum kategóriáját Bloch az egész művön keresztül úgy fejti ki, mint az éber álmok, vágyálmok hiteles enciklopédiáját, mint az álmok megvalósulásának útját, az utópiák tartalma pedig végső sorban filozófiai-történelmi jellegű: a marxizmus, amely elemzéseiben a leghűvösebb nyomozóra emlékeztet, komolyan veszi a mesét, gyakorlatilag elfogadja az Aranykor álomképét; megkezdődik a remény tartozik-kövétele." 21 Az anticípalas pólusai a homályos pillanat és a nyílt adekvátum. Az átélt pillanat, ha nem is fő témája Bloch elmélkedésének, de a közvetlen
10 kiutat jelenti. A kilépési pont az egzisztencia tapasztalata, ám az IGENalap aktív anyagként is meghatározott, amely a Mi-tartalmakban kizárólag az ember által oldódik fel és világosodik meg. Az anticipáció forrásai nélkül nem tekinthetők át a világ és az anyag alapvető lehetőségei, nem válhat reális lehetőséggé. A pillanat homálya olyan, mint a vakfolt, mely a jövő megjelenési formáiban világosodik csak meg (szubjektíve még-tudattalan; objektíve még-nem4étező) A valós jövő arra ösztönöz, bátorít, hogy lépjünk ki az átélt pillanat homályából, önmagunk közelségéből, hogy az objektumot is más szinten szemlélhessük. A reménytényező emel ki bennünket ebből a közvetlenből, miközben elképzeljük azt, ami még nincs. A csodálkozás, a kérdések kutatják a fejlődési tendenciát, világosítják meg önmagunk közelgésének homályát (ami nemcsak a társadalom utópiájával, hanem a természet utópiájával is kapcsolatos a természet hipotetikus szubjektumával, jóllehet egymásra vannak utalva). Minden kép és metafora hozzájárul ahhoz, hogy megmutatkozzon a cél, amit még sötétség fed, a vágy arra irányul, hogy ezt megvilágítsa, meghatározza, hogy szubjektum objektum viszonyba helyezze a sikeres (elidegenketlen) élet utópisztikus távlatában. Az átélt pillanat homálya így válik az alkotás pillanatává", mivel elmélettel, gyakorlattal (amit Bloch külön elemez Marx Feuerbaoh-téziseinek interpretálásakor) forradalmian közvetít a Mi-tartalom irányában. A remény mint a valóság alapvető meghatározása és mint forradalmi elv, filozófiailag és történelmileg tárja fel a világ folyamatának ontológiailag meghatározott értelmét, célját, rendeltetését. Ám az abszolút kérdés abszolút választ feltételez, jóllehet maga Bloch vonja kétségbe a hagyományos teleológiát a filozófiában és a vallásban, követelve, hogy az értelém és a lét fogalmait mint olyanokat fogják fel, melyek állandóan újratermelődnek a történelem frontján, és nem előre biztosítottak. A való vagy a lét az, ami még nem (létezik), ami a dolgok bensőjét önmaga felé fordítja, ami a folyamat tendenciájában-latenciájában saját genezisét várja; ez pedig csak a megalapozott, objektíve reális remény." 22 Abból, ahogyan Bloch a remény elvének értelmét kifejti, elhamarkodott dolog volna arra következtetni, hogy az absztrakt humanizmus elvéről vagy pusztán pszichikus jelenségről van szó, melynek magyarázata közelebb áll a religiózus, mint a marxista problémafelvetéshez. De ha nem is fogadjuk el ezt a feltételezést, ez még nem jelenti azt, hogy nincsenek vitatható problémák Bloch filozófiájában. Ilyenekkel úgyszólván Bloch minden fogalmánál találkozhatunk akár a filozófia mint valós filozófia" koncepciója felől közelítünk, akár Marx Feuerbach-téziseinek egyébként rendkívül jelentős értelmezése felől (19. fejezet), amire külföldi és hazai filozófusok is rámutattak (H. Fahrenbach, G. Petrovic és mások). Megtalálhatók ezek az ontológia fogalmánál is. Feltehető tehát a kérdés, milyen érveléssel ontologizálható a társadalmi gyakorlatra irányuló utópia, illetve hogy Bloch ilyen irányú kísérlete mennyiben nyújt új megoldási lehetőséget a klasszikus filozófia kategóriáihoz viszonyítva, vagy mennyiben marad az ontológia régi koncepciójának vonzási köré-
11 ben. Problémák jelentkeznek az igazság, az ideológia, az átélt pillanat homálya kifejtésében is, az abszolút kérdéseik tekintetében is, amelyek intenciójuknál fogva olyan ambíciókat rejtenek magukban, hogy abszolút válaszokat adjanak mindez 'belső nehézségeket teremt gondolatmenetében, tekintettel arra, hogy a nem konstruált kérdés (azaz az önmagunkkal kapcsolatos kérdés, mely nem konstruál feleletet) jellegétől idegen minden zárkózottság. Ugyanez a helyzet a nyitott rendszer; az anyag és a természet szubjektuma fogalma ambivalenciájával. Ezeknek a fogalmaknak az elemzése azonban a modern marxista vitákban úgyszintén kivihetetlen az egyes fogalmak jelentésbeli elmozdulásának" figyelembe vétele nélkül, melyeket a dogmatikus marxizmussal szemben Bloch filozófiája idézett elő, e fogalmak újratárgyalásával. Blooh helye a marxizmus történetében elég világosan bemutatható az expreszszionizmussal, azaz a művészeti realizmussal kapcsolatos vita kereteiben, amelyben jóval ihletettebben, mint Lukács, lényegében utópista gondolkodásmódja alkotó erejével mutatott rá a hagyaték szerepére a kor modern művészetében, megtartva mégis a realizmus sajátos fogalmát, ami viszont mai elmélkedéseinkhez már aligha szolgálhat vezérfonalul. De nehéz elképzelni adekvát vitát Blochról úgy, hogy csak filozófiája egyes aspektusait vesszük figyelembe és kiragadva kérdőjelezzük meg, ahelyett, hogy arra törekednénk, hogy a forradalmi gyakorlat jelentőségét hangsúlyoznánk, a remény-elv valós örökségét, mely mind aktívabbá válik (erről tanúskodik a Tübbingenben évente megrendezésre kerülő Blochnapok részvevőinek óriási száma). Ilyen nézőpontból szemlélve, más dimenziók nyílnak az eszméivel kapcsolatos kérdések számára, melyeket legtömörebben úgy fogalmazhatnánk meg, hogy filozófiájára bizonyos értelemben úgy kell nézni, mint a régiből az újra való átmenet jelenségére. Fordította Szöllősy Vágó László Jegyzetek 1 Bloch-Almanach 1/1981. HRSG. vom Ernst-Bloch-Arohiv der Stadtbibliothec Ludwigshafen, 18. old. 2 Ernst Bloch: Experimentum mundi, Nolit, Belgrád, 1980., 41. oldal 3 Karola Bloch: Aus meinem Leben. Neske, Pfulingen, o. A zágrábi Naprijed hamarosan megjelenteti Karola Blooh említett könyvét. * Uo oldal 5 Ernst Bloch: Princip nada, preveo Hrvoje Sarinic, redaktor Ljubomir Tadic, predgovor Gajo Petrovic, Naprijed, Zágráb, oldal «Uo old. 7 Festschrif Ernst Blooh zum 70. Geburtstag, Hrsg: R. O. Gropp, VEB Deutscher Verlag der Wissenschaften, Berlin, Ernst Blochs Revision des Marxismus. Kritische Auseinandersetzung marxistischer Wissenschaftler mit der Bloohsohen Philosophie, VEB Deutscher Verlag der Wissenschaften, Berlin, 1957.
12 Vö.: idézett mű, old. 10 Vö.: Georg Lukács: Gelebtes Denken. Eine Autobiographie im Dialog, Suhrkamp Verlag, Frankfurt a/m, old. 11 Ernst Bloch/Gabriel Marcel: Gespräch über die Hoffnung. Bloch-Almanach, 1/ old. 12 Jürgen Moltmann: Plötzlich in einem Augenblick, beim Ton der letzten Pousane, a Karola Bloch/Adalbert Reif Hrsg.: Denken heisst Überschreiten In memóriám Ernst Bloch című kötetből, EVA, old. 13 Helmut Schelsky: Die Hoffnung Blochs. Kritik der marxistischen existenzphilosophie eines Jugendbewegten, Ernst Klett, Stuttgart, " Uo. 9. oldal 15 Materialien zu Ernst Blochs Prinzip Hoffnung. Herausgegeben und eingeleitet von Burghart Schmidt, Suhrkamp, Frankfurt a/m, old. 16 Vö.: G. Skoric: Ernst Bloch u interpretad jama jugoslovenskih autora, Kulturni radnik, 2/ old. 17 Ernst Bloch: Princip nada I. 5. oldal 18 Idézett mű, 5 6. oldal 19 Tagträume vom aufrechten Gang. Sechs Interwiews mit Ernst Bloch. Hrsg. und eingeleitet von A. Münster, Suhrkamp, Frankfurt a/m oldal» Princip nada, III oldäl 21 Uo oldal 22 Uo Rezime Princip nana Blohovo delo Delo je napisano u emigraoiji. Doterivano je nakon povratka u domovinu i izdavano je u tri nastavka (sa priličnim razmakom vremena između drugog i trećeg dela), sam autor je nagrađivan i odlikovan, a samo nešto kasnije oštro kritikovan i udaljen sa fakultetske katedre zbog istog dela, koje je po nekim marksističkim filozofima antimarksističko učenje učenja o izbavljenju sveta" i ideološka demagogija", a po drugim (takođe marksističkim filozofima to je grandiozno delo". Levo orijentisana omladina zapada u autoru vidi svog ideologa, a teolozi polaze na hodočašte, da bi ga sreli. Bloch je tako postao filozof, kome mnogi odaju dužno poštovanje, a da jezgro njegovog shvatanja nade razrađeno u kapitalnom delu Princip nada" nije bilo uvek promišljeno i shvaćeno. Sve to daje posebnu draž upoznavanju takvog dela. Početna pitanja Ko smo? Odakle dolazimo? Kuda idemo? Što očekujemo? Što nas čeka?, a posebno zaključak čovek još živa u predhistoriji..." dovoljan su razlog, da se neki ushite otvaranju novih horizonata mišljenja, a da se drugi iritiraju. Bloch detaljno eksplicira pojam nade, da bi ukazao na sve njene aspekte, iznosi njene sadržaje, koji po autoru imaju svoj dignitet, jer se pokazuje, da je nada opštenito ljudsko svojstvo, osnovno određenje zbilje i revolucionarni princip.
13
Karl Marx. [Tézisek Feuerbachról 1 ]
Karl Marx [Tézisek Feuerbachról 1 ] 1 Minden eddigi materializmusnak (Feuerbach materializmusát is beleszámítva) az a fő fogyatékossága, hogy a tárgyat, a valóságot^ érzékiséget csak az objektum vagy a*
Oktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
AZ EMBERI LÉNYEG MARXISTA FELFOGÁSA
BÉRES ANDRÁS AZ EMBERI LÉNYEG MARXISTA FELFOGÁSA Minden filozófiai kérdés több válaszlehetőséget tartalmaz; ez azért is van így, mert a válasz kidolgozása mindig függ a kérdés feltevésének a módjától.
Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich *
Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70 PSZICHOANALÍZIS ÉS SZOCIALIZMUS Wilhelm Reich * Ha a pszichoanalízist szociológiai vizsgálódás tárgyának tekintjük, úgy a következõ kérdésekkel találjuk magunkat szemben:
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA
Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János
1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
A KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA
A KREATIVITÁS PSZICHOLÓGIÁJA Dr. habil Kőváry Zoltán Egyetemi docens ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék MÉDIA KONFERENCIA Siófok, 2018. 05.09. Miért érdemes a
Elméleti muzeológia Szelekció. TÁMOP /2/A/KMR Muzeológia alprojekt 1
Elméleti muzeológia 1 A szelekció egy bizonyos csoport vagy egy individuum kiválasztása egy összességből. Az organikus életben ez természetes folyamatként vagy tervszerűen végrehajtott módon zajlik le.
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra
Érvelési és meggyőzési készségek 4. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Keretezés Kognitív és emotív jelentés Átminősítés Keretezés 3 Keretezés 4 Keretezés
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010.
TÁRSADALOMFILOZÓFIA TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
JELENKOR. Propaganda Hitler után
JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt
ÉLETKEZDETI ÉS ÉLETVÉGI DÖNTÉSHELYZETEK
ÉLETKEZDETI ÉS ÉLETVÉGI DÖNTÉSHELYZETEK Kredit kurzus: 11 hét (22 óra) Időpont: Hétfő 18.00-19.40 Helyszín: Auguszta 315. terem (IV. emelet) 1. óra: Szept. 22. 18.00-19.40 Maximum hallgatói létszám: 30
A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
A pszichoanalízis avagy a művészetkritikussá lett pszichológus Sigmund Freud (1856-1939) A freudi pszichoanalízis gyökerei - irracionalitás a misztikus tudomány; - racionalitás a racionalizált misztikum:
TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök
TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai
VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik
96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
Társalgási (magánéleti) stílus
Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók
Betegség elméletek. Bánfalvi Attila
Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és
ÉLETKEZDETI ÉS ÉLETVÉGI DÖNTÉSHELYZETEK
ÉLETKEZDETI ÉS ÉLETVÉGI DÖNTÉSHELYZETEK Kredit kurzus: 11 hét (22 óra) Időpont: Hétfő 18.00-19.40 Helyszín: Auguszta 315. terem (IV. emelet) 1. óra: Szept. 16. 18.00-19.40 Maximum hallgatói létszám: 20
21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában
21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt
EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan
Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül
Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
A modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"
Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.
BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,
Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!
Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,
Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Az irodalom kifejezésmódja avagy mit keres a szöveg az erdőben? Hány olvasó van? Eco kétfajta olvasót különít el: - az empirikus olvasó a valóságos olvasó, aki saját élethelyzetében a könyvet a kezében
3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
Tartalom, elemzés, értelmezés
Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció
alap közép felső angol német francia orosz
Könyvtárhasználói szokások (2001) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné megismerni olvasóinak könyvtárhasználati szokásait. Kérjük, legyen segítségünkre, és válaszoljon az alábbi kérdésekre.
Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek
Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai
Világosság 2008/6. Hegel-tanulmányok Karikó Sándor A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai A munka által azonban e szolgai tudat magára eszmél. (Hegel: A szellem fenomenológiája) Joggal szögezi le Robert
EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen
Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia
Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
szakpszichológus képzés
K. Németh Margit szakpszichológus képzés Freud: Kis Hans Kivel is dolgozott??? Sikeres lett a megoldás??? Ma kivel is dolgozunk? Sikeres a megoldás? Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg
ISTEN KEGYELMES: A SZŐLŐMUNKÁSOK PÉLDÁZATA (Mt 20,1-16) (olvasmány) Gyülekezeti óraszám: 0. Egyházi iskolák óraszáma: 1.
ISTEN KEGYELMES: A SZŐLŐMUNKÁSOK PÉLDÁZATA (Mt 20,1-16) (olvasmány) Gyülekezeti óraszám: 0. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Javasolt irodalom: Kálvin János: Tanítás a keresztyén vallásra,
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
SPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK MŰELEMZÉSEIBEN, SALVADOR DALI ALKOTÁSAI NYOMÁN
SPONTÁN ASSZOCIÁCIÓK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK MŰELEMZÉSEIBEN, SALVADOR DALI ALKOTÁSAI NYOMÁN Témavezető: Dr. Dósa Zoltán Végzős hallgató: Szente Anita 2017. Az érzelmi szenvedés tudattalan konfliktusok
Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.
Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak
Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa
A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL
GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
A SZOCIOLÓGIA BÛNBEESÉSE
Figyelô 699 A több mint ezeroldalas mû oroszul három könyvben, magyarul egyetlen kötetben jelent meg, amelyet jó elnézni az asztalon, esti-éjszakai olvasását elôrevetítve, amikor azonban fektünkben elgémberedik
TARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI
TÉMAKÖRÖK 2017 MÁJUS 1 A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE TARTALOMJEGYZÉK 1Kötelező szerzők Művek a magyar irodalomból I...2 1.1Petőfi Sándor...2 1.2Arany János...2 1.3Ady Endre...2 1.4Babits Mihály...2 1.5Kosztolányi
BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL
BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia
GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés
GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse
Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!
Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia tanszékén oktat.
Jaakko Hintikka A fogalom mint látvány: a reprezentáció problémája a modern művészetben és a modern filozófiában Jaakko Hintikka filozófus. A finn születésű, Amerikában él, a Boston University filozófia
A kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje
Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.
MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi
MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak
II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra hozandók
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése
Az információs és kommunikációs technológia rendkivül gyors fejlődése Fontos tudni: Minden emberi kapcsolat alapja a kommunikáció. Mondanivalónkat, gondolatainkat, érzéseinket, a szavak mellett egész lényünkkel
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó
JOBB KÁNON A BALKÁNON
Figyelő 1033 JOBB KÁNON A BALKÁNON Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok Csokonai Kiadó, Debrecen, 1998. 196 oldal, 750 Ft (Bev.) A z I r o d a l m i k á n o n o k e g y m e g f o n t o l t i r o d a
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Az emelt szintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar
Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc
TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi
Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák
Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök
A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.
Dezső Ilona Anna: Naplemente (60x40 cm, vászon, akril) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA VILÁGOSSÁG és SÖTÉTSÉG Régi bölcsesség; amikor a legmélyebb a sötétség,