Figyelem! részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik

Átírás

1 Figyelem! Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 48. (2) bekezdés g) pontja december 31. napjától hatályon kívül helyezte a magánnyugdíjrendszer keretében fizetendı tagdíjra vonatkozó rendelkezést (Tbj. 33. ) azzal, hogy ugyanezen naptól a Tbj. 19. (2) bekezdése értelmében a biztosított, a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendı nyugdíjjárulék mértéke 10%. Amennyiben december hónapban nyugdíjjárulék és tagdíjfizetési kötelezettsége is keletkezik, úgy december hónapra vonatkozóan az érintett lapból két dinamikus lapot kell kitöltenie ugyanazon idıszakra. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ebben az esetben az idıszakot nem kell megosztania és az alkalmazás minısége kódnak azonosnak kell lennie mind a két lapon. Önellenırzés A pénztártag november 1-jét megelızı idıszakra vonatkozó tagdíjának önellenırzése (pótbevallása) esetén a bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtania. Az önellenırzés (pótbevallás) alapján a tagdíjat közvetlenül a magánnyugdíjpénztár részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik (Tbj. 65/A. ). 1

2 Kitöltési útmutató a 1108 számú havi bevalláshoz Jogszabályi háttér: az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.), a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény), az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény (továbbiakban: Ekho tv.), az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.), az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho tv.), a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.), a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tbj. R.), a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Mpt.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.), a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tny. R.), a foglalkoztatás bıvítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekrıl szóló évi CLXXX. törvény (továbbiakban: Fbrt.), a csıdeljárásról és felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csıd tv.), a számvitelrıl szóló évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Pftv.), az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi XXXV. törvény (Mód. tv.), a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló évi LXXVII. törvény (Krtv.), 2

3 az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló évi CXV. törvénynyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggı törvénymódosításokról szóló évi CXVI. törvény, az egyszerősített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (Efo. tv.), a sporttal összefüggı egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXIII. törvény, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvény, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), a tıkepiacról szóló évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tptv.), az egyszerősített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. tv.), az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXXXI. törvény (a továbbiakban: Eptm. tv.), a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közo. tv.), az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áht. vhr.) a szakképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.), felsıoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), a termıföldrıl szóló évi LV. törvény (a továbbiakban: Term. tv.), a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a Munka Törvénykönyvérıl szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.), az egyes adótörvények módosításáról szóló évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Eam. tv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a köztisztviselık jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CLIII. törvény, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII.30.) Korm. rendelet. 3

4 Kötelezettek köre: A munkáltató, a kifizetı (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minısülı magánszemély munkáltatót is) az állami foglalkoztatási szerv, a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképzı iskolai tanulót tanulószerzıdés alapján foglalkoztató adózó, a megszőnı, az átalakuló, a felszámolás, végelszámolás alatt álló adózó. Figyelem! A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás fióktelepe vagy pénzügyi képviselıje, ezek hiányában a külföldi vállalkozás, illetve a külföldi vállalkozás foglalkoztatottja 1 a kötelezettségét nem ezen, hanem a 1108INT számú bevallásban teljesíti! A bevallás benyújtásának módja, idıpontja: A bevallás benyújtására kötelezett adózó - a rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül - havi bevallást tesz, illetve adatot szolgáltat a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggı valamennyi adóról, járulékokról (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is) és egyéb adatokról a tárgyhót követı hó 12-éig elektronikus úton 2. A bevallás benyújtásával egyenértékő, ha az adózó az adó- és vámhatóság által rendszeresített NY jelzéső elektronikus őrlapon nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott idıszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett 3. Nem nyújtható be a NY jelzéső elektronikus őrlap abban az esetben, ha az adózónak fizetési kötelezettsége nem keletkezik, de a magánszemély tekintetében a jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elı. (Például az adózónak egy foglalkoztatottja van, aki táppénzen van. Járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, de a magánszemélyre vonatkozó biztosítási idıt, valamint a munkabérrel ellátatlanság idejét, kódját jelenteni kell a 1108-as bevallás 09-es lapján.) 1 Tbj. 56/A. (2)-(3) bekezdés 2 Art. 31. (2) bekezdés 3 Art. 31. (6) bekezdés 4

5 Azokban az esetekben, amikor az Art. a bevallás soron kívüli benyújtását írja elı, a bevallást akkor is be kell nyújtani, ha egyébként adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, az az NY jelzéső nyilatkozattal nem pótolható! A bevallás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A 1108-as bevallást az adó- és vámhatóság honlapján megtalálható és letölthetı Abevjava internetes kitöltı programmal kell kitölteni. A 1108A résznyomtatványból adózónként egyet, a 1108M résznyomtatványból az adózóhoz tartozó magánszemélyenként egyet-egyet kell kitölteni. A bevallást csak az okmányirodai regisztrációval rendelkezı és az adó- és vámhatósághoz a T180-as lapon bejelentett adózó vagy annak képviselıje nyújthatja be. Bevallás pótlása A évre vonatkozó, határidıig benyújtani elmulasztott bevallásokat is ugyanezen a nyomtatványon, megfelelı adattartalommal kell pótolni. A korábbi idıszakra vonatkozóan az adott évben rendszeresített bevallásnak megfelelı adattartalommal kell pótolni a bevallásokat [2006. évre idıszaktól függıen 0608, 06082, 06083, es számú bevallás, évre 0708-as számú bevallás, évre 0808-as számú bevallás, évre 0908-as számú bevallás (ez utóbbinál figyelemmel kell lenni a július 1-je utáni törvénymódosításra, mely megváltozott adattartalmú bevallást eredményezett), 2010.évre 1008-as számú bevallás]. A pótlólagos bevallást az eredeti bevallás útmutatójában leírtak szerint kell elkészíteni. Állami adóhatóság által hibásnak minısített bevallás javítása 4 Az állami adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja, és a törvényben meghatározott esetekben - amennyiben az adóbevallás az adózó közremőködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó fennálló adótartozásáról, köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy jogszabályban elıírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az állami adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek 15 napon belül, megfelelı határidı kitőzésével az 4 Art. 34. (1) és (6) bekezdése 5

6 adózót javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követıen a bevallás teljes állományát újból be kell nyújtania és a lap tetején lévı kódkockába be kell írnia az eredeti (az adó- és vámhatóság által hibásnak minısített) bevallás 10 jegyő vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg. Adózói javítás (helyesbítés) 5 Az adó megállapításához való jog elévülési idején belül az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha a bevallás adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintı hibáját észleli. Figyelem! Ebben az esetben a Hibásnak minısített bevallás vonalkódja mezıt üresen kell hagyni! A NAV által elfogadott alapbevallás után, ugyanarra az idıszakra alapbevallás már nem, csak adózói javítás (helyesbítés), vagy önellenırzés nyújtható be. Adózói javításról (helyesbítésrıl) akkor van szó, amikor az adózó utóbb észlelte, hogy az adó- és vámhatóság által elfogadott bevallás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körő. Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a Fılapon a Bevallás jellege mezıbe H betőt kell választani. Akkor is adózói javításról (helyesbítésrıl) van szó, ha valamely magánszeméllyel kapcsolatos adatközlést bármely bevallási idıszakra pótlólag teljesíti az adózó. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a magánszemélyre vonatkozó teljes adatcsere. Amennyiben a magánszemély jövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell helyesbíteni (1108M M-15 lapok valamely sora), akkor a magánszeméllyel kapcsolatos, az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett idıszak valamennyi részletezı lapját kitöltve, ismételten be kell nyújtani. Abban az esetben, ha a magánszeméllyel összefüggésben a tárgyidıszakot megelızıen teljesített korábbi kifizetés (juttatás) bármely okból történı visszafizettetésére kerül sor, figyelemmel kell lenni arra, hogy a korábbi kifizetés (juttatás) a jogszabályoknak megfelelıen történt-e. Abban az esetben, ha a kifizetı a juttatás visszafizetésérıl rendelkezik, úgy azt bruttó módon kell visszakérnie, és a bevallás adózói javítására (helyesbítésére), esetlegesen önellenırzé- 5 Art. 34. (7) bekezdés 6

7 sére a jövedelem adatok tekintetében nincs lehetıség. Ilyenkor a magánszemély a részére kiadott helyesbített igazolás alapján önellenırzéssel kaphatja vissza a személyi jövedelemadót, a különadót. Értelemszerően pótlás esetén nincs elızmény bevallás az adott magánszemélyre nézve. Amennyiben olyan magánszemély adatait közölte az adott idıszakról benyújtott bevallásában, akivel kapcsolatosan bevallási kötelezettsége nem volt, azt a magánszemélyenkénti összesítı 1108M lapon az adózói javításra (helyesbítésre) vonatkozó bevallás jellege elnevezéső kódkockában jelölt H -n túl, az alatta lévı sorban T -vel kérjük jelölni. Ebben az esetben az adott 1108M laphoz tartozó lapok egyes soraiban adatot közölni nem lehet. Értékadatok adózói javítása (helyesbítése) Értékadatnak tekintendı minden olyan adat, mely a 1108M-04-es laptól a 1108M-15-ös lapig, a lapok I XXV. részeiben szerepel. Ezen értékadatok bármelyikének adózói javítása (helyesbítése) során a helyes azonosító adatok feltüntetésével csak az adott személyre vonatkozó bevallást kell ismételten közölni. Az adott magánszemélyre vonatkozóan azonban nem csak az adott sorhoz kapcsolódó javított adatot kell feltüntetni, hanem a 1108M laphoz tartozó valamennyi lapot kitöltve ismételten be kell nyújtani. Fontos! Amennyiben az értékadatok adózói javítása (helyesbítése) adózói szintő kötelezettség változást eredményez, úgy a bevallás tekintetében az önellenırzést is el kell végezni. A január 1-je után keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások önellenırzésére is ezt a bevallást kell benyújtani, de az adóellenırzés jogerıs határozatával elıírt tételeket nem szabad a havi bevallásban szerepeltetni. (A 2006., 2007., 2008., és évben benyújtott bevallásokban elkövetett tévedések önellenırzését nem ezen a nyomtatványon, hanem idıszaktól függıen a 0608, 06082, 06083, 06084, 0708, 0808, 0908, illetve a 1008-as számú bevalláson kell teljesíteni.) Amennyiben a magánszemély jogviszony megszőnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelı különadójának bevallását (2010. december 30. és/vagy december 31. tekintetében) határidıben nem teljesítette vagy a korábban bevallott kötelezettségeket önellenırzi, úgy annak a 1008-as bevallásban kell eleget tennie. Önellenırzés 6 6 Art

8 Önellenırzésnek az a módosítás minısül, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az adó (járulék) összege adózói (nem magánszemély) szinten változik. Abban az esetben, ha a magánszemélyekkel összefüggésben az adott adóban (járulékban) bevallott és késıbb korrigált adókötelezettség változása különbözetének elıjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenırzés, csupán adózói javítás (helyesbítés). Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) egyúttal önellenırzésnek is minısül, úgy azt a 1108A fılap (B) blokkjában a bevallás jellege kódkockában kell jelezni. Önellenırzésnek minısül, ha az adózó az adót (járulékot), adóalapot (járulékalapot) az ellenırzés megkezdése elıtt helyesbíti 7. Speciális esete az önellenırzésnek, amikor az adózó utólag észleli, hogy az eredetileg benyújtott bevallásában a magánnyugdíjpénztárat egyértelmően beazonosító azonosító kódot helytelenül tüntette fel. Tekintettel arra, hogy az egyes pénztárak külön adónem kódon kerülnek könyvelésre, a módosítás önellenırzés keretében történhet csak meg. Önellenırzésnek minısül továbbá az a helyesbítés is, amely során az adózót terhelı - magánszemélyhez nem köthetı - egyéb kötelezettség alapja, illetve a kötelezettség (adó, járulék) összege változik. Ebben az esetben természetesen csak az önellenırzést kell jelölni. Egy önellenırzéssel csak egy bevallási idıszakra vonatkozó adatok módosíthatók. Az ellenırzés megkezdésétıl a vizsgálat alá vont adó (járulék) és költségvetési támogatás - a vizsgált idıszak tekintetében - önellenırzéssel nem helyesbíthetı. Az állami adóhatóság által utólag megállapított adót (járulékot), költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót (járulékot) költségvetési támogatást és idıszakot érintı helyesbítés abban az esetben minısül az ellenırzés megkezdését megelızıen elvégzett önellenırzésnek, ha az adózó az önellenırzésrıl szóló bevallást legkésıbb az ellenırzésrıl szóló értesítés kézbesítésének az elızetes értesítés mellızése esetén a megbízólevél bemutatásának, átadásának napját megelızı napon az állami adóhatósághoz benyújtotta. 8 7 Art. 49. (1) bekezdése 8 Art. 49. (2) bekezdése 8

9 Önellenırzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot (járulékalapot) lehet helyesbíteni, amely helyesbítésnek az együttes összege az forintot meghaladja. 9 Munkáltatói adómegállapítás módosítása 10 Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követıen feltárja, hogy a magánszemély jogszerő eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetıleg a következı kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejőleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetıleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetıleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra elıírt határidıt követı naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenırzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. Amennyiben az adókülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély idıközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló öszszegérıl és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye szerint illetékes NAV alsó fokú adóztatási szervét. Ha a munkáltatói adómegállapítás azért nem módosítható, mert a magánszemély már nem áll munkaviszonyban, vagy a magánszemély nyilatkozott arról, hogy a munkáltatói adómegállapítást önellenırzéssel helyesbítette, vagy a magánszemély adóját a magánszemély halálára tekintettel az adó- és vámhatóság állapította meg, úgy a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás idıpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegérıl a magánszemély adóazonosító számának feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságának. A munkáltató a feltárt adókülönbözetrıl lehetıség szerint tájékoztatja a magánszemélyt. 11 A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra elıírt határidıt követı naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenırzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési, önel- 9 Art. 50. (3) bekezdése 10 Art. 28/B. 11 Art. 28/B. (2) bekezdése 9

10 lenırzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggı jogkövetkezmények alól 12. Szintén így jár el a munkáltató, ha a hibát az összesített igazolás kiállítását követıen, illetve a kifizetı, ha azt a kifizetésrıl szóló igazolás kiállítását követıen tárja fel 13. A munkáltató, illetve a kifizetı az adókülönbözet megfizetésére nem köteles (az a magánszemélyt terheli), ugyanakkor a levonni elmulasztott adó, adóelıleg után a munkáltatói adómegállapításra elıírt határidıt követı naptól, illetve az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenırzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. Az elızıekben ismertetett esetekben a bejelentés alapján az adókülönbözetet az illetékes alsó fokú állami adóhatóság határozattal írja elı a magánszemély terhére, illetıleg javára. Járulék önellenırzése 14 Ha a munkáltató (kifizetı) a magánszemélynek teljesített kifizetésrıl szóló igazolás kiállítását követıen tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelı járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegő járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizetı) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenırzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató, amennyiben a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérıen megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követıen a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetıleg a következı kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelıleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Abban az esetben, ha a korrekció a magánszemély jövedelmét is érinti, azaz személyi jövedelemadó levonás is szükséges, úgy értelemszerően arányosítani kell a levonás összegét az adónemek között. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetıleg visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetıleg igényli vissza. Amennyiben a járulékkülönbözet az elıbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély idıközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegérıl és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a ma- 12 Art. 28/B. (2) bekezdése 13 Art Art

11 gánszemély lakóhelye szerint illetékes állami adó- és vámhatóságot, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidı lejártát követıen számítható fel. A kifizetı a járulékkülönbözet összegérıl, a kifizetés jogcímérıl, valamint a kifizetésrıl szóló igazolás kiállításának idıpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély lakóhelye szerint illetékes állami adó- és vámhatósághoz és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. A munkáltató (kifizetı) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elı a magánszemély terhére, illetıleg javára. A munkáltató, ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizetı az önellenırzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggı jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenırzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggı jogkövetkezmények alól. Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytıl a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelı járulékot nem vonta le, de azt a Tbj. 50. (5) bekezdésének elsı fordulata alapján bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítotti járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével értesíti a magánszemély állami adó- és vámhatóságát a 11AJK nyomtatvány benyújtásával. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelı járulékot határozattal írja elı a magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik az elıírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a magánszemélyt terhelı járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adó- és vámhatóság errıl a magánszemély volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa a Tbj. 50. (5) bekezdése szerint jogszerően bevallott biztosítotti járulékot önellenırzéssel helyesbíti, a visszajáró összegrıl rendelkezik. Az önellenırzést az Art aiban rögzített rendelkezések szerint kell elvégezni, és az erre rendszeresített nyomtatványt az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz benyújtani. Az adózó a bevallását önellenırzéssel csak az adóbevallásra elıírt határidıt követıen helyesbítheti. Amennyiben ismételt önellenırzésre a korábban benyújtott bevallási adatok helyesbítésére (módosítására) - kerül sor, úgy azt a 1108A as számú lapon az (O) blokkban kérjük jelölni az Ismételt önellenırzés jelölése szö- 11

12 veg mellett lévı kódkockában. Ismételt önellenırzés esetén a Bevallás jellege kódkockában az O betőjelet is fel kell tüntetni. Korábbi önellenırzési pótlék önellenırzése értelemszerően csak ismételt önellenırzés keretében valósulhat meg. Amennyiben az önellenırzéssel történı helyesbítéssel az adózónak pénzügyileg rendezendı adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenırzési pótlékot az önellenırzési bevallás benyújtásáig lehet késedelmi pótlék felszámítása nélkül megfizetni. Nem kell önellenırzési pótlékot felszámítani, ha a munkáltató (kifizetı) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást, a magánszemély hibás nyilatkozata miatt helyesbíti 15 önellenırzéssel. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetısége ugyanezen idıponttól nyílik meg. Az önellenırzést az önellenırizni kívánt idıszakban hatályos jogszabályok figyelembevételével végezze el. Amennyiben az adózó a korábbi önellenırzése során hibásan számította ki és vallotta be a 1108A-03-02, as jelő önellenırzési lapokon az önellenırzési pótlék összegét, akkor annak helyesbítését is az említett jelő lapokon helyesbítheti. Az önellenırzési pótlék helyesbítése esetén az önellenırzési lapokon - kizárólag az önellenırzési pótlék bevallására szolgáló sor(ok)ban szerepeltethetı adat. Figyelem! Ebben az esetben is meg kell ismételni a teljes bevallást! Abban az esetben, ha a korábbi önellenırzési bevallásban feltüntetett önellenırzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív elıjelet is fel kell tüntetni a vonatkozó sor(ok)ban. Az önellenırzéssel kapcsolatos további információk a 1108A-03-as jelő lapok kitöltésére vonatkozó útmutatónál találhatók. Jogkövetkezmények 16 A magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtható, ha bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követıen, de az adó- és vámhatóság felszólítását, ellenırzését megelızıen késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki. Amennyiben a munkáltató, illetıleg a kifizetı a magánszemélynek juttatott adó- és járulékköteles kifizetésrıl teljesítendı bevallásában hiányos, illetve valótlan adatokat közöl, vagy a bevallás benyújtását elmulasztja, a kiszabható 15 Art (7) bekezdés 16 Art

13 mulasztási bírság felsı határa a bevallással érintett magánszemélyek számának, és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejőleg az adó- és vámhatóság az adózót határidı tőzésével teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidı tőzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelezı, elızı határozatban elıírt határidıt az adózó elmulasztotta. Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható. Egyéb tudnivalók: A fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak belföldi fizetési számláról történı átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesítenie. Az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendı fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározottak szerint készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel is teljesítheti, azaz az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain POS terminálon keresztül is megfizetheti. A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságnak (továbbiakban: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó törvény vagy kormányrendelet eltérı rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthetı fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerzıdést kötni. A bankkártyás adófizetésre kijelölt NAV ügyfélszolgálati irodák címe a honlapján megtekinthetı. A foglalkoztatónak minısülı egyéni vállalkozó ebben a bevallásban csak a kifizetıi, munkáltatói minıségben ıt terhelı kötelezettségeket tünteti fel, vagyis az általa foglalkoztatott biztosítottak (alkalmazottak, segítı családtagok stb.) adó, járulék és egyéb adatait közli. Az egyéni vállalkozói tevékenységet cselekvıképességének elvesztése miatt az egyéni vállalkozó nevében és javára folytató törvényes képviselı, továbbá az elhunyt egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységét folytató özvegye vagy örököse kötelezett az elızıek teljesítésére. 13

14 A társas vállalkozások jelen bevallással érintett kötelezettségeikrıl az elıtársasági idıszakban és abban az esetben is kötelezettek a 1108-as bevallás benyújtására, ha az elıtársasági idıszakról az Szt (6) bekezdése értelmében nem kötelezettek külön beszámolót készíteni. Megszőnésre vonatkozó szabályok 17 A felszámolási eljárás alatt álló adózók - a tevékenységüket lezáró adóbevallást a felszámolás megkezdését megelızı nappal lezárt idıszakra a felszámolás kezdı idıpontját követı 30 napon belül; - a felszámolás idıtartama alatt a bevallás(oka)t az általános szabályok szerint; - a felszámolás befejezésekor a felszámolási záró adóbevallást a záró mérleg elkészítésének napját követı napon kötelesek az adó- és vámhatóságnak benyújtani. A végelszámolás alatt álló adózók - a tevékenységüket lezáró adóbevallást a végelszámolás kezdı idıpontját megelızı nappal a végelszámolás kezdı idıpontját követı 30 napon belül; - a végelszámolás idıtartama alatt a bevallás(oka)t az általános szabályok szerint; - a záró adóbevallást végelszámolás befejezésekor, a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére elıírt határidıben, a közzétételre való megküldéssel egyidejőleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszőnı adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követı napon kötelesek benyújtani. Ha az adózó felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szőnik meg, vagy az adóköteles tevékenységét megszünteti, továbbá az egyéni vállalkozói igazolványt vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerısen visszavonta, vagy vállalkozói igazolványát (engedélyét) az adózó visszaadta, a kifizetıi, munkáltatói minıségébıl eredı kötelezettségével kapcsolatban a záró bevallást a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követı 30 napon belül kell benyújtani. A bevallás a következıket tartalmazza: 17 Art. 33. (6) 14

15 1108M 1108A Az adózóra és a bevallás idıszakára vonatkozó adatokat tartalmazó fılap 1108A-01 Az adózót terhelı - magánszemélyhez nem köthetı - egyéb kötelezettségek 1108A A Magánszemélyenként közölt adatok összesítése adónemenként forintban, ezer forintban 1108A A Önellenırzéshez használható lap 1108A Nyilatkozat arról, hogy az önellenırzésének indoka alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelezı jogi aktusába ütközı jogszabály Magánszemélyenkénti összesítı lap (az adatközlés magánszemélyre vonatkozó azonosításra szolgáló része, valamint a magánszemély adatainak közlésére szolgál) 1108M M-08 A magánszemély adókötelezettségének számítása (az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a külön adózó jövedelmek közlése, az adó, adóelıleg számítása, a magánszemély foglalkoztatási jogviszony megszőnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeit terhelı különadó elszámolásának valamint egyéb adatok, a százalékos egészségügyi hozzájárulás adatai), továbbá a évre megállapított, még fizetendı adó összegének elszámolása 1108M-09 A jogviszonyra vonatkozó adatszolgáltatás 1108M-10 A járulékokra vonatkozó kifizetések adatai, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó adatok 1108M-11 Az ellátásokra vonatkozó adatok 1108M-12 Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásra vonatkozó adatok 1108M-13 A START Programhoz kapcsolódó (START, START PLUSZ és START EXTRA) kártyával (a továbbiakban: kártyával) rendelkezı személyek foglalkoztatásával összefüggı egyéb adatok, illetve a részmunkaidıs foglalkoztatás támogatásához kapcsolódó, járulékkedvezménnyel összefüggı adatok 1108M-14 Az önkormányzati közfoglalkoztatással, valamint az országos közfoglalkoztatási programmal és az álláskeresı személy foglalkoztatásával összefüggı adatok 1108M-15 Az egyszerősített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony adatai Függelékek: 1. A 1108M M-15-ös lapokon az alkalmazás minısége rovat kitöltése 2. Biztosítás szünetelése, vagy munkabérrel ellátatlanság kódja 3. Járulékmértékek 4. A magánnyugdíjpénztárak azonosítói, adónem kódjai 15

16 Mellékletek: 1. Az állampolgárság közléséhez az egyes országok kódját tartalmazó lista. 2. A korkedvezményre jogosító munkakörök. A melléklet 14 munkaköri fıcsoportot tartalmaz, a fıcsoporthoz tartozó konkrét munkakörök felsorolásával (pl.: föld alatt végzett munka, robbantókamra kezelı). 3. A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási szempontból legkedvezıtlenebb helyzető kistérségek listája 4. Az illetıség szerinti állam közléséhez az egyes országok kódját tartalmazó lista Azonosítás (A) Blokk 1108A lap kitöltése Hibásnak minısített bevallás vonalkódja Ebben az esetben a fılap Azonosítás (A) blokkjában található kódkockába az adó- és vámhatóságtól kapott kiértesítı levélben feltüntetett 10 jegyő vonalkódot kell beírni. Abban az esetben, ha a bevallást a Tbj. 56/A. (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozás munkavállalója nyújtja be, a külföldi vállalkozás illetékessége szerinti állam (4. számú melléklet), illetve a külföldi vállalkozás azonosító száma mezıt ki kell tölteni! A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási idıszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. Az adózó/magánszemély elızı családi neve/utóneve rovat kitöltése akkor kötelezı, ha a bevallási idıszakban történt a névváltozás. A borítólapon ügyintézıként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. A fılapon, amennyiben a levelezési címként postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez Pf -et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni. Amennyiben a székhely, levelezési cím külföldi, az irányítószám ország, város/község, a közterület neve, a közterület jellege és a házszám adatmezık kitöltése kötelezı. Magyarországi székhely, levelezési cím esetében is kérjük ezeket az adatmezıket kitölteni, az ország adatmezıt azonban üresen kell hagyni. 16

17 (B) Blokk A bevallási idıszaknak meg kell egyeznie a 1108M lap (C) blokkjában közölt idıszakkal. A bevallás jellege A bevallás jellege kódkockában azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallás az elsıként benyújtott alapbevallás adózói javításának (helyesbítésének), önellenırzésének minısül. A kódkockába: adózói javítás (helyesbítés) esetén H önellenırzés esetén O betőjelet kérünk feltüntetni. A korábbi évek gyakorlatától eltérıen az ismételt önellenırzés tényét nem a fılapon, hanem a 1108A es számú lapon az (O) blokkban kérjük jelölni az Ismételt önellenırzés jelölése szöveg mellett lévı kódkockában. Ismételt önellenırzés esetén a Bevallás jellege kódkockában az O betőjelet is fel kell tüntetni. Az ismételt önellenırzés is önellenırzés, de már legalább a második önellenırzés az azonos idıszakra vonatkozó önellenırzési láncban, és jelentısége abban áll, hogy a 1108A es számú lap ( Az önellenırzési pótlék összegének megállapítása blokkok) kitöltésekor az önellenırzési pótlék számításakor kell e jellegre figyelemmel lenni. A bevallás típusa A bevallás típusa kódkockában azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, egyéni ügyvéd és a szabadalmi ügyvivıi tevékenység, illetıleg a közjegyzıi szolgálat szüneteltetése, vagy egyéb megszőnés miatt nyújtja be. A kódkockába: felszámolás esetén F, végelszámolás esetén V, átalakulás esetén A, szüneteltetés esetén S, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén E, egyéb megszőnés esetén M betőjelet kérünk feltüntetni. Átalakulás esetén a bevallást a jogelıdre vonatkozóan 30 napon belül kell benyújtani. Ilyen esetben a bevallásnak tartalmaznia kell a jogelıd adószámát is. Amennyiben a jogutódlással történı megszőnés hónap közben történik és a jogelıd kötelezettségeit a jogutód teljesíti, a jogutódnak két darab 17

18 1108-as bevallást kell benyújtania, egyet a jogutódlással történı megszőnés idıpontjáig 30 napon belül, egyet pedig az adott hónapból még fennálló idıszakra. Ez utóbbinál természetesen a jogelıd adószámát már nem kell szerepeltetni. A bevallás fajtája Felszámolási eljárás esetén a bevallás fajtája kódkockába kérjük beírni, hogy az adózó az eljárás megkezdésére vonatkozó bevallást nyújtja be, ez esetben a kódkockába írjon "1"-t, vagy ha az eljárás idıtartama alatti bevallását nyújtja be, a kódkockába "2"-t kell írnia. Az eljárás befejezésekor a kódkockába írjon "3"-t. Ha a felszámolási eljárás bevallási idıszakon belül kezdıdik, akkor két adóbevallást kell az adózónak benyújtania: a bevallási idıszak kezdı napjától a felszámolás kezdı idıpontját megelızı napig, ilyenkor a kódkockába "1"-t, majd a felszámolás kezdı idıpontjától a bevallási idıszak végéig egy újabb nyomtatványt kell kitölteni, ekkor a kódkockába 2 -t kell írni. Végelszámolás esetén is az elızıekben ismertetett jelöléseket kell alkalmazni. Kormányhivatal bevallása esetén, az erre szolgáló kódkockában az alábbi jelölést kell alkalmazni: 1 kormányhivatal saját dolgozói, 2 kormányhivatal munkaügyi szakigazgatási szervének ellátásában részesülık, 3 kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének ellátásában részesülık. A 1108A A es lapok kitöltése A 1108A-01-es lapon kell feltüntetni az Szja törvény, az Eho tv., alapján a kifizetıt terhelı személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás összegét. A 1108A A lapok szolgálnak a magánszemélyenként teljesített bevallási adatok összesítésére, melyet forintban, illetıleg az adott sorok esetében ezer forintra kerekítve kell szerepeltetni az adatokat. A magánnyugdíjpénztári tagdíjat és a tagdíj kiegészítést forintban kell bevallani és megfizetni. A 1108A-01-es lap kitöltése 18

19 1. sor: Személyi jövedelemadó összesen Ebben a sorban kell feltüntetni az Szja törvény alapján a kifizetıt terhelı személyi jövedelemadó együttes összegét. E sor a 2., 3. és a 11 sorok öszszegét tartalmazza. 2. sor: Társasházaknak kifizetett jövedelembıl levont adó Ebben a sorban kell feltüntetni az 1. sorból kiemelve az Szja törvény 75. (6) bekezdése alapján a társasház részére kifizetett adóköteles öszszegbıl a levont személyi jövedelemadót. A kifizetett adóköteles összegbıl az adót a kifizetı állapítja meg, azt levonja, befizeti és arról igazolást állít ki a társasház részére. 3. sor: A kifizetıt saját kötelezettségként terhelı adó Ebben a sorban kell szerepeltetni az Szja törvény a , 74/A., a 76., valamint az Art. 4. számú mellékletében meghatározott osztalékjövedelemre elıírtak szerint a kifizetıt terhelı összes személyi jövedelemadó kötelezettséget Ebbe a sorba a 4-9. sorok összegét kell beírni. 4. sor: Egyes juttatások után a kifizetıt terhelı adó Ebben a sorban az 3. sor összegébıl kell feltüntetni az Szja törvényben meghatározott juttatások utáni adót. A magánszemély által megszerzett jövedelemnek minısül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetıleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetıt terhelı adó alapja az elızıek szerint a jövedelem 1,19-szerese. Ha a juttatás utalvány, készpénzhelyettesítı fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minısül juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatás körbe használható fel és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a rendelkezéseinek. 18 Továbbá ebben a sorban kell szerepeltetni a 71. szerinti bevételt csak akkor, ha az(ok) meghaladják az értékhatárt, egyebekben a 71. szerinti bevételt az 5. sorban kell feltüntetni. Az adót a kifizetınek eltérı rendelkezés hiányában a) a juttatás hónapja kötelezettségeként; b) a 70. (2) bekezdés a) és b) pontja szerint adókötelezettség alá esı érték után ba) a bb) pontban nem említett esetben az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására elıírt idıpontot követıen az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapjának kötelezettségeként, 18 Szja törvény 69. (1)-(3) bek. 19

20 bb) az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett juttatónak az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggı adó és járulékok bevallására, megfizetésére az Art.-ban elıírt módon és határidıre kell bevallania illetve megfizetnie. A béren kívüli juttatásnak nem minısülı juttatások után az adó a kifizetıt terheli az alábbi esetekben 19 A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem, A kifizetı tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélı-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem, Több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerzıdés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerzıdés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idı, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. Ha a kifizetı társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (közalapítvány is) az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10%-át, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10%-át meghaladja, Ha a kifizetı az elızıekben nem említett, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá nem tartozó juttató - a reprezentáció alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévre elszámolt éves összes bevétele 1%-át, de legfeljebb a 28 millió forintot meghaladja, - az adóévben adott üzleti ajándékok alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévi statisztikai átlagos állományi létszámmal, illetve az adóév során a tevékenységében személyesen közremőködı tagok (egyéni vállalkozó juttató esetében az egyéni vállalkozó is) együttes létszámával számolva az forint/fı értéke meghaladja, azzal, hogy 70. (1) bekezdés a) és b) pontjainak rendelkezése szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni a törvény elıírásai szerin adómentes juttatásokra, továbbá az említett rendelkezésben 19 Szja törvény 70. (1)-(4) bek. 20

21 meghatározott értékhatárt meg nem haladó összegben a reprezentáció, üzleti ajándék értékébıl jövedelmet nem kell megállapítani. Egyes meghatározott juttatásnak minısül A legfeljebb évi három alkalommal az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett csekély értékő ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt - a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, - a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, - a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülı magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, - a kifizetı a szakképzı iskolai tanulónak, kötelezı szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja, továbbá az elızıekben nem említett esetekben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetıtıl az adóévben nem származik más jövedelme. Az egyidejőleg több magánszemély (az üzleti partnereket is ideértve) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeibıl megítélhetıen döntı részben vendéglátásra, szabadidıprogramra irányul) a kifizetı által viselt költség, ha a kifizetı jóhiszemő eljárása ellenére nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, A kifizetı által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem. Az olyan adómentes, üzleti ajándéknak nem tekinthetı reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek Azzal, hogy a kifizetı rosszhiszemő vagy jogszerőtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50%-a. Egyes meghatározott juttatásnak minısül az a juttatás is, amely megfelel a 71. szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. A törvény alkalmazásában a) adóév: a számvitelrıl szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti adóév; b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizetı által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel; 21

22 c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles bevétel: a kifizetıt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelı kiadásokból ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a fogalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizetı választása szerint a kiadások 20%-ának, illetve ha a magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges a kiadások 20%-ának; cb) ha a kifizetı a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értéknek vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20%-ának a magánszemély által meg nem térített része. 5. sor: Béren kívüli juttatások utáni adó Ebben a sorban - a 3. sor összegébıl kell szerepeltetni a Szja törvény 71. -ában meghatározottak utáni adót. A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a munkáltatónak (kifizetınek) kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. 1. Béren kívüli juttatásnak minısül ha a juttató a munkáltató a munkavállalónak a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelembıl több juttatótól származóan együttvéve vagy ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelembıl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) étkezıhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minısülı szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelembıl (ideértve a kizárólag az elızıek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítı fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi forintot meg nem haladó rész; c) az adóévben a Széchenyi Pihenı Kártya számlájára utalt külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 300 ezer forint támogatás; d) legfeljebb havi forintot meg nem haladó összegben da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása, vagy db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élı közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történı megtérítése, ideértve legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történı utólagos elszámolással a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelembıl gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30%-át meg nem haladó rész; 22

23 f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem, g) az iskolarendszerő képzési költsége munkáltató által történı átvállalása révén juttatott jövedelembıl a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggı szakmai ismeretek megszerzését, bıvítését szolgálja,. 2. Béren kívüli juttatásnak minısül: a) a szakképzı iskolai tanulónak, kötelezı szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) a nyugdíjban részesülı magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának aa) üdülési csekk(csekkek formájában juttatott jövedelembıl több jutatótól származóan együttvéve vagy ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelembıl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a szakképzı iskolai tanulónak, kötelezı szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) a nyugdíjban részesülı magánszemélynek étkezıhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minısülı szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelembıl (ideértve a kizárólag az elızıek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítı fizetési eszköz formájában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi forintot meg nem haladó rész; c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelembıl több juttatótól származóan együttvéve vagy cb) üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelembıl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. d) A szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekrıl szóló törvényben foglaltaknak megfelelıen az adóévben nem pénzben juttatott egyébként adóköteles jövedelem együttes értékébıl személyenként a minimálbér havi összegének 50%- át meg nem haladó rész. 23