Szenzorokra épülő adaptív rendszermodell

Átírás

1 Szenzorokra épülő adaptív rendszermodell Dr. Jaskó Szilárd Pannon Egyetem TÁMOP C-11/1/KONV Nemzeti kutatóközpont fejlett infokommunikációs technológiák kidolgozására és piaci bevezetésére

2 katasztrófa-elhárítás (pozíció- és állapotszolgáltatás, vészriasztás) otthoni betegellátás (tevékenység-monitorozás, riasztás) készletnyilvántartás (intelligens raktárak, vasúti szerelvények, tartálykocsik, tankhajók) élőhely-monitorozás (állatok viselkedése, növénytársulások mikroklímája) precíziós mezőgazdaság (szőlőtermesztés: öntözés, növényvédelem, szüret igény szerint)

3 Az adaptív szó jelentése alkalmazkodó Az alkalmazkodás képessége feltételezi A környezetből való információnyerés képességét A beérkező információ feldolgozásának képességét Egy cél jelenlétét A feldolgozott információ alapján a rendszer működésének módosítása a cél érdekében

4 A rendszer célja érdekében folyamatosan optimalizálja/finomítja működését Az öntanuló eljárás irányulhat Döntési eljárásra A rendszer újrastrukturálására Az egyes elemek betanítására Hibás működés felismerésére Új elemek/lehetőségek felismerésére

5

6

7

8

9

10 Hogyan határozzuk meg a szenzorsziget méretét? Ábrázolási mód kidolgozása, amelyen algoritmizálható a feladat

11 gráf csúcsai a rendszer egész működési területének az elemi egységei, amelyet a felosztás előtt indulási peremfeltételként definiálni kell. a csúcsok halmazán hiperél van, ha egy szolgáltatási terület hatással van a csúccsal reprezentált területre, egy érzékelési terület hatással van a csúccsal reprezentált területre. az adott kommunikációra képes eszköz adása stabilan fogható az adott területen.

12

13 Globális döntéseknél be lehet vezetni egy új gráfot: Csúcsok az egyes szenzorszigetek Akkor van két csúcs között él, ha van közös területi határuk, azaz a két sziget közvetlen szomszédja egymásnak Kommunikációs gráf Csúcsok a rendszert alkotó egységek két egység/csúcs között akkor megy él, ha azok közvetlenül képesek egymással kommunikálni

14 Lámpák vannak (közvilágítás) bizonyos területenként. Beavatkozó szerv: Lámpa; Érzékelők: mozgásérzékelő, kamera Feladat: Emberi jelenlét esetén (este) a lámpa felkapcsolása Minden sziget pontosan egy beavatkozó szervet tartalmaz A beavatkozó szerv szolgáltatási területe minimum k-szoros fedésben kell lennie úgy, hogy t különböző típusú, l kommunikációs ugrásra lévő szenzor adatait dolgozza fel.

15 Hangszórók (riasztók) vannak városi környezetben veszélyes üzem mellett. Beavatkozó szerv: hangszóró; Érzékelők: anyag koncentráció mérő, kamera, hőmérő, páratartalom mérő, szélerősség és irány Feladat: Lakosságot riasztani veszély esetén Hasonló a matematikai probléma, mint az előbb, csak ebben az esetben jóval nagyobb kommunikációs ugrást kell megengedni az érzékelők kiválasztásánál

16 Épületautomatizálás. Beavatkozó szerv: ajtó, ablak nyitó/záró mechanika, világítás; Érzékelők: kamera, hőmérő, páratartalom mérő, szélerősség és irány, mozgásérzékelő, tűzjelző Feladat: Emberi tevékenységhez igazítani a fényt, szellőztetést, ajtó/ablak nyitást/zárást, valamint riasztás. A sziget kialakítása ebben az esetben területeket (például szoba) jelöl ki, amelyen minimálisan van megadva a beavatkozó szervek száma és típusa. Érzékelőkkel kapcsolatban ugyan azok a peremfeltételek, mint az első példánál

17 k beavatkozó szerv van k kommunikációs ugrásra k beavatkozó szerv, amiből l különböző t kommunikációs ugráson belül érhető el. Ezeknek gyakorlati példát keresni.

18 Köszönöm a figyelmet! Dr. Jaskó Szilárd MSc. (okleveles mérnök informatikus), Ph.D KFA, Pannon Egyetem, MIK, Nagykanizsai Kampusz jasko.szilard@uni-pen.hu