A PEROXISZÓMÁK BIOKÉMIÁJA
|
|
- Miklós Dudás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az itt következő anyag röviden és vázlatszerűen összefoglalja mindazt, amit a peroxiszómák biokémiájáról tudni lehet. Az első féléves konzultáció anyaga ebből az első négy fejezet. Ezen belül az 1. és 2. fejezet nagybetűs (12-es méret) része tananyag, a többi nem visszakérdezendő segédanyag. A peroxiszómális funkciók transzkripciós szintű szabályozása (5. fejezet) a II. félévben kerül sorra. A téma iránt fokozottabban érdeklődők számára a pdf formátumban elérhető review-kat és fontosabb cikkeket hiperlink formájában mellékeltem; az eredeti közlemények elérhetők a szövegben található csillagokra (*), az egyes ábrákra, illetve az irodalomjegyzék aláhúzással megjelölt közleményei első szerzőjének nevére kattintva. Kérem a felhasználókat, hogy a konzultációs anyaggal kapcsolatos észrevételeiket, megjegyzéseiket, kiegészítéseiket juttassák el a szerzőhöz (obinario@albarid.net). Budapest,
2 A PEROXISZÓMÁK BIOKÉMIÁJA Tartalom 1. Fogalmak és általános jellemzők 2. Fontosabb metabolikus reakcióutak 2.1. Peroxiszómális oxidáció és légzés 2.2. Zsírsav β-oxidáció A zsírsavak aktiválódása Zsírsavak transzportja a mátrixba A peroxiszómális β-oxidáció enzimei A végtermékek transzportja kifelé 2.3. A peroxiszómális α-oxidáció 2.4. Koleszterin és dolichol metabolizmus 2.5. Purin metabolizmus 2.6. Epesav szintézis 2.7. Éter lipidek szintézise 2.8. Aminosavak katabolizmusa 3. Peroxiszóma biogenezis 4. Peroxiszómális eredetű kórképek 5. A peroxiszómális metabolizmus szabályozása a peroxiszóma proliferációt aktiváló receptorok (PPAR) 5.1. A PPAR-ok szerepe különböző kórképekben 5.2. Karcinogenezis 6. Irodalom Bánhegyi Gábor,
3 A peroxiszómák fénymikroszkóppal nem felismerhető vezikulák, melyek a legtöbb állati és növényi sejt citoplazmájában megtalálhatók. Felfedezésük ezért nem morfológiai irányból, hanem biokémiai megközelítéssel történt. De Duve belga biokémikus (*) azt találta, hogy PEROXISZÓMÁK EMBERI MÁJBAN bizonyos enzimaktivitások latenciát mutatnak (vagyis az aktivitást a membránok integritásának megbontása növeli), mely a preparátum öregedésével csökken. Ezek a látens enzimek látszólag a mitokondriális frakcióban jelentek meg. Az általa továbbfejlesztett frakcionálási módszer a mitokondriális frakciót nehéz és könnyű mitokondriális szubfrakcióra választotta szét. Az utóbbi két addig ismeretlen organellumot, a lizoszómát és a peroxiszómát tartalmazta. A peroxiszóma nevét a rá jellemző marker enzimekről kapta, melyek hidrogén peroxidot termelnek vagy bontanak. A peroxiszómák létét később morfológiai módszerekkel (elektronmikroszóp, immunhisztokémia) is kimutatták. Ez volt az első eset, amikor egy organellumot biokémiai módszerek alkalmazásával fedeztek fel. De Duve kutatásait 1974-ben orvosi Nobel-díjjal értékelték. 1. FOGALMAK ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK Nomenklatúra: peroxiszóma = mikroperoxiszóma (csak méretkülönbség) = glioxiszóma (növényi peroxiszóma, mely tartalmazza a glioxilát ciklus enzimeit) = microbody (élesztő, más gombák, protozoák peroxiszómája; tápanyagforrástól függő enzimkészlet) = glikoszóma (Trypanosoma; glikolízis enzimeit is tartalmazza) Emlős (máj, vese) peroxiszómák jellemzői: Egy membránnal határolt vezikulák. Belsejükben granuláris mátrix található, gyakran kristályos magot is tartalmaznak (urát oxidáz; humán peroxiszómákban hiányzik). Alakjuk kerek vagy ovális, átmérőjük µm. A máj parenhimális sejt térfogatának 2-3%-a (nem indukált állapotban), a peroxiszómális fehérje 1-1,5%-a a teljes májfehérjének, kb db peroxiszóma található egy átlagos májsejtben. Az organellum fajsúlya 1,21-1,25 g/cm 3. 3
4 2. FONTOSABB METABOLIKUS REAKCIÓUTAK A peroxiszómában zajló reakciók között vannak olyanok, melyek csak erre az organellumra jellemzőek: ilyen az éter lipidek szintézise, a nagyon hosszú szénláncú zsírsavak oxidációja és a zsírsavak α-oxidációja. A peroxiszóma biogenezis zavarai e reakcióutak kiesése miatt halálos kimenetelűek. Mennyiségileg igen jelentős a peroxiszóma hozzájárulása a zsírsavak β-oxidációjához, a koleszterol, dolichol és epesav szintézishez. Az indukáltsági állapottól függően a zsírsav β- oxidáció akár 50%-áért is felelős lehet a peroxiszóma. Peroxiszóma-specifikus a különböző oxidázok és a kataláz működéséhez kötött elektrontranszfer, mely oxigénfogyasztása a májénak 20%-át is elérheti. A többi peroxiszómális enzim vagy megtalálható más kompartimentumokban is, vagy olyan reakcióutakat katalizálnak, melyeknek van alternatívája, így működésük nem életfontosságú. A peroxiszómális betegségek fatális kimenetele egyértelműen bizonyítja az organellum vitális jelentőségét. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi az evolúciós előnye a peroxiszómális funkciók külön organellumba való szerveződésének. A konvencionális válasz a kérdésre az, hogy a sejt ilymódon tudja a hidrogén peroxidot termelő, potenciálisan veszélyes reakciókat elkülöníteni a citoplazmától. Azonban a legtöbb ilyen reakciónak megtalálható a hidrogén peroxid képződéssel nem járó alternatívája is (pl. acil-koa oxidáz vs acil-koa dehidrogenáz, xantin oxidáz vs xantin dehidrogenáz stb.), az oxidázok működése tehát nem életfontosságú. A peroxiszómális betegségek tüneteinek nagy részéért az éter lipidek szintézisének kiesése felelős, ahol hidrogén peroxid egyáltalán nem képződik. A peroxiszómális oxidázok működésének lényege, hogy a redukáló ekvivalensek energiatárolás (ATP szintézis) nélkül használódnak fel. A peroxiszómák működtetésével a sejt tehát védekezni tud a tápanyagbőség (reduktív stressz) ellen. (Ez jól látható a PPAR-ok hatásmechanizmusánál, 5. fejezet.) A kompartimentáció lehetőséget nyújt arra, hogy a metabolitok energiatárolással, illetve energia konzerválás nélkül történő lebontása közötti arányt a peroxiszómális membrántranszport szabályozásával változtatni lehessen. Ezt alátámasztja a peroxiszómális transzporterek génjeiben bekövetkező mutációk súlyos következménye (lásd ). Ez a gondolatmenet abban az esetben is helytálló lehet, ha a peroxiszómák valóban az eukarióta sejt endoszimbiontái (lásd 3.). 4
5 2.1. Peroxiszómális oxidáció és légzés Minden peroxiszóma tartalmaz (legalább egyféle) flavin oxidázt és katalázt. A peroxiszómális légzést tehát különböző szubsztrátok oxidációja és a keletkező hidrogén peroxid kataláz általi lebontása képezi. Ezek a reakciók a máj oxigénfogyasztásának kb. 20 százalékáért felelősek! A legfontosabb oxidázok: D-aminosav oxidáz, L-α-hidroxisav oxidázok, acil-koa oxidáz, glutaril- KoA oxidáz, poliamin oxidáz, oxalát oxidáz. A kataláz a keletkező hidrogén peroxidot diszproporcionálódás révén vagy peroxidációval bonthatja. Az utóbbi reakciótípus esetén etanol, metanol, nitritek lehetnek az elektrondonorok (l. 1. ábra; YH 2 ). A peroxiszómális légzéshez sem szubsztrát szintű, sem oxidatív foszforiláció nem kapcsolódik, az elektrontranszfer során felszabaduló energia nem konzerválódik, teljes egészében hővé alakul. 2 H 2 O O 2 v. Y XH 2 FAD H 2 O 2 H 2 O 2 v. YH 2 X FADH 2 O 2 1. ábra A peroxiszómális elektrontranszfer 2.2. Zsírsav β-oxidáció A peroxiszómális zsírsavoxidáció a legkülönbözőbb zsírsavak metabolizálására képes. Kiemelkedő szerepe van a nagyon hosszú szénláncú ( 22) telített és telítetlen, valamint az elágazó szénláncú zsírsavak oxidációjában. Ezenkívül résztvesz a dikarbonsavak, a prosztaglandinok, tromboxánok, leukotriének és az acil oldallánccal rendelkező xenobiotikumok metabolizmusában. Alkalmas továbbá mindazon zsírsavak lebontására is, melyek a mitokondriális β-oxidáció szubsztrátjai is lehetnek. 5
6 A zsírsavak aktiválódása Hosszú szénláncú zsírsavak aktiválódása: acil-koa szintetáz - a peroxiszóma, az endoplazmás retikulum és a mitokondrium külső membrán citoszól felőli felszínén Nagyon hosszú (24-26) szénláncú zsírsavak aktiválódása: specifikus acil-koa szintáz (VLCFA-KoA szintáz; Very Long Chain Fatty Acyl-CoA synthase) csak a peroxiszóma külső felszínén Zsírsavak transzportja a peroxiszómális mátrixba Részleteiben nem teljesen ismert, de karnitin feltehetőleg nem szükséges hozzá. A különböző zsíracil-koa-k peroxiszómális transzportjáért a membrán ABC hemitranszportereit tartják felelősnek (*). Az ABC (ATP binding cassette) transzporterek ATP-függő aktív transzportot mediálnak a plazmamembránban (l. régi tankönyv 362. o., új tankönyv biotranszformációs fejezet). Ligandjaik közé tartoznak citosztatikumok (drog rezisztencia jelensége), illetve endogén molekulák (bilirubin glukuronid, glutationnal konjugált vegyületek stb.). A peroxiszóma membrán az ABC hemitranszporterek különböző tagjait tartalmazza. Ezek a fehérjék ATP-kötő doménnel és hat transzmembrán régióval rendelkeznek (szemben a "normál" ABC transzporterekkel, melyek 12 transzmembrán szakaszt tartalmaznak: ezért hemitranszporter) és általában membránon keresztüli aktív transzportot katalizálnak. A transzporterek homo- és heterodimerizációra képesek, ami elméletileg többféle funkciót tehet lehetővé. A család alábbi tagjait azonosították eddig: ALDP (adrenoleukodisztrófia protein): a gén mutációja a nagyon hosszú szénláncú zsírsavak emelkedett szintjét és csökkent VLCFA-KoA szintáz aktivitást okoz. Feltételezték, hogy a zsírsav transzport zavara állhat a betegség hátterében. Újabb eredmények szerint a transzport normális, a fehérje talán inkább a szintázt stabilizálja/aktiválja. ALDR, PMP70, PMP70R: az ALDP részleges homológjai, ismeretlen funkcióval A peroxiszómális β-oxidáció enzimei A folyamat a 2. ábrán látható. Acil-KoA oxidáz: FAD prosztetikus csoporttal működik, mint a mitokondriális acil-koa dehidrogenáz, de a FADH 2 reoxidációja molekuláris oxigénnel történik hidrogén peroxid képződésével. Humán májban legalább háromféle enzim van: egy az elágazás nélküli, egy az elágazó szénláncú zsíracil-koa-k részére, s egy prisztanoil-koa oxidáz. A további lépéseket multifunkcionális enzimek katalizálják: enoil-koa hidratáz és hidroxiacil- KoA dehidrogenáz aktivitás mellett hidroxiacil-koa epimeráz, vagy 3-cisz- 2-transz-enoil- 6
7 KoA izomeráz aktivitás is jelen lehet. Az enzim szekvenciája nagyfokú hasonlóságot mutat a megfelelő mitokondriális enzimekkel, a gén feltehetőleg génfúzióval jöhetett létre. Tioláz (oxoacil-koa tioláz): két izoenzim létezik, ezek 2. ábra különböznek a mitokondriális illetve citoszól tiolázoktól. Kisegítő enzimek a telítetlen zsírsavak oxidációjához: 2,4-dienoil-KoA reduktáz, 3-cisz- 2-transz-enoil- KoA izomeráz, D-3-hidroxiacil-KoA dehidratáz (3. ábra). 3. ábra A végtermékek transzportja kifelé A peroxiszómális zsírsavoxdáció 8 szénatomnál rövidebb zsírsavakkal csak nagyon lassan működik, tehát a reakciósorozat jellemző végtermékei az oktanoil-koa és az acetil-koa. A peroxiszóma két karnitin aciltranszferázt tartalmaz a mátrixban, melyek az oktanoil-koa-ra és az acetil-koa-ra specifikusak. Acil-KoA hidroláz nincs a peroxiszómában. A végtermékek a mitokondriumban oxidálódnak tovább, illetve az acetil egységek bioszintetikus reakciókban is felhasználódhatnak. 7
8 A peroxiszómális-mitokondriális és a tisztán mitokondriális β-oxidáció energiamérlegének összehasonlítása: P: palmitoil-koa + 4 O KoA + 4 NAD + = oktanoil-koa + 4 H 2 O acetil-koa + 4 NADH M: palmitoil-koa + 4 FAD + 4 KoA + 4 NAD + = oktanoil-koa + 4 FADH acetil-koa + 4 NADH A további lépések mindkét esetben a mitokondriumban történnek. A peroxiszómában keletkezett NADH az elektronjait a már ismert mechanizmusokkal (pl. malát-aszpartát inga; *) tudja a citoszólba, majd a mitokondriumba juttatni. Tehát csak az első lépésben felszabaduló energia vész el négy cikluson keresztül, ami 4x2=8 ATP veszteséget jelent. A palmitát mitokondriális oxidációja 129 ATP generálását jelenti, tehát a peroxiszómálisan kezdődő folyamat kb.6% energiaveszteséggel jár A peroxiszómális α-oxidáció A normál táplálkozás során 3-metil csoportot tartalmazó elágazó szénláncú zsírsavak (pl. fitánsav) kerülnek a szervezetbe. Ezek a vegyületek nem tudnak lebomlani a β-oxidáció folyamatában, mivel a metil csoport gátolja a hidroxiacil-koa dehidrogenáz által katalizált dehidrogenálást (mind a mitokondriális, mind a peroxiszómális β-oxidációban). A problémát az α-oxidáció reakciósorozata oldja meg. Az α-oxidáció első lépésében az elágazó szénláncú zsírsav aktiválódik, a reakciót az acil-koa szintetáz katalizálja. A második lépésben a zsírsav α helyzetben hidroxilálódik a fitanoil-koa hidroxiláz segítségével (4. ábra). Az enzim mutációja okozza a Refsum-kórt. A következő lépések vitatottak. Az egyik lehetőség a hidroxifitanoil-koa hasítása formil-koa-vá és prisztanállá (hosszú szénláncú aldehid). A reakciót egy liáz katalizálja (5. ábra). A másik reakcióúton a hidroxifitanoil-koa-t egy tioészteráz hasítja, majd a keletkező hidroxifitánsavat egy α-hidroxisav oxidáz ketofitánsavvá oxidálja. A ketofitánsav végül szintén prisztanállá dekarboxilálódik (6. ábra). A reakcióút végén a prisztanált az aldehid dehidrogenáz prisztánsavvá oxidálja és az beléphet a normál β-oxidáció folyamatába (7. ábra). 8
9 4. ábra 5. ábra 6. ábra 7. ábra 9
10 2.4. Koleszterin és dolichol metabolizmus A koleszterin szintézist korábban a citoszólban és az endoplazmás retikulumban lokalizálódó enzimek által katalizált folyamatnak tartották. Újabb eredmények szerint a reakcióút legtöbb enzime (a 8. ábrán kékkel jelölve) megtalálható a peroxiszómákban is. A peroxiszóma biogenezis különböző zavarai esetén a koleszterin bioszintézis is súlyosan érintett. A dolichol bioszintézis lépései az endoplazmás retikulumon kívül a peroxiszómában is jelen vannak. 8. ábra 9. ábra 2.5. Purin metabolizmus A purinok katabolizmusának közös intermedierje a xantin. A xantin további átalakulása különbözik az egyes fajokban: a főemlősök, madarak, hüllők és rovarok hugysavvá, míg más fajok allantoinná bontják (9. ábra). A xantin metabolizáló enzimek általában a peroxiszómában találhatók. Az emberi xantin dehidrogenáz/oxidáz peroxiszómális lokalizációját azonban eddig nem mutatták ki. (A purin katabolizmus következő enzime, a mindig peroxiszómális urát oxidáz a főemlősökben hiányzik. Mivel a hugysav hatékony antioxidáns, az enzimaktivitás elvesztése és a főemlősök hosszabb élettartama között összefüggést gyanítanak.) 10
11 2.6. Epesav szintézis Az epesavak szintézise koleszterinből egyike a legtöbb kompartimentumot érintő reakcióutaknak. Az egyes lépések a citoszólban, a mitokondriumban, az endoplazmás retikulumban és a peroxiszómában zajlanak. A peroxiszómális lépések trihidroxi- és 10. ábra dihidroxikolesztánsavból indulnak ki, az oldallánc β-oxidációját és a konjugációs reakciókat foglalják magukba. A β-oxidáció a szokásos lépésekben történik az elágazó szénláncú acil-koa oxidáz, egy multifunkcionális enzim (enoil-koa hidratáz + hidroxiacil-koa dehidrogenáz aktivitás) és tioláz (SCPX; sterol carrier protein X) közreműködésével. A keletkező kolil- és kenodeoxikolil-koa-t az epesav- KoA:aminosav N-aciltranszferáz konjugálja glicinnel vagy taurinnal (10. ábra). 11
12 2.7. Éter lipidek szintézise 11. ábra A reakcióút mindhárom enzime kimutatható a peroxiszómában mint integráns membránfehérje. Az első két enzim (dihidroxiacetonfoszfát aciltranszferáz és alkildihidroxiacetonfoszfát szintáz) aktív centruma intraluminális (latencia, rezisztencia proteolízissel szemben), míg a harmadiké (alkildihidroxiacetonfoszfát reduktáz) a citoszól felé irányul. A további lépések már az endoplazmás retikulumban zajlanak (11. ábra). A peroxiszóma jelentőségét az éter lipidek szintézisében igazolja a Zellweger szindrómában (l. később) tapasztalható súlyos éter lipid deficiencia és a betegek fibroblasztjaiban a plazmalogén bioszintézis teljes hiánya (*). 12
13 2.8. Aminosav katabolizmus Lizin Emberben a lizin metabolizmusnak két fő útja van. A köztitermék α-aminoadipát a fontosabb útvonalon szaharopinon, míg a kisegítő reakcióúton pipekoláton keresztül képződik. A kulcsenzimek (α-aminoadipát szemialdehid szintáz, illetve pipekolát oxidáz) peroxiszómálisak. A pipekolát oxidáz defektusa pipekolát acidémiát okoz. 12. ábra D-aminosav oxidáz Az enzim szerepe nem ismert, a katalizált reakció az alábbi (oxidatív dezaminálás): 13. ábra 14. ábra Alanin:glioxilát aminotranszferáz Emberben peroxiszómális enzim, a glioxilsav szerinné alakulását katalizálja. Hiányában a glioxilsav oxaláttá bomlik és hiperoxálsavúria (I. típus) vagy oxalózis alakul ki. 13
14 3. PEROXISZÓMA BIOGENEZIS A peroxiszómák sajátos organellumok, mivel osztódásra képesek és mátrix fehérjéiket másodlagosan, import mechanizmusok révén szerzik be. E mitokondriumokra emlékeztető sajátosságok alapján felmerült annak lehetősége is, hogy a peroxiszómák az eukarióta sejt szimbiontái, melyeknek az evolúció során elveszett (vagy a sejtmagba került) a saját genetikai kódja. A peroxiszómák száma és mérete ugyanazon a sejten belül is időben igen változatos lehet. Mivel membránok de novo nem szintetizálódnak, a peroxiszóma biogenezisre két elméleti lehetőség van. Az új peroxiszómák a már meglevő peroxiszómák növekedésével és osztódásával keletkezhetnek (15. ábra II), vagy más vezikuláris organellumokból (pl. az endoplazmás retikulumból) fűződhetnek le (15. ábra I). Mindkét hipotézist kísérleti eredmények is alátámasztják. Az endoplazmás retikulum eredet mellett szól az, hogy a peroxiszómák topológiailag az endoplazmás retikulum szomszédságában helyezkedhetnek el, a fehérjeszekréció zavarai érinthetik a peroxiszóma biogenezist is, számos peroxiszómális fehérje N- vagy O-glikozilált, valamint néhány peroxin (a peroxiszóma biogenezishez elengedhetetlenül szükséges fehérjék, részletesen lásd később) mutációja vagy overexpressziója peroxiszómális fehérjék endoplazmás retikulumon belüli retencióját okozza. Ezen eredmények alapján egyes szerzők a peroxiszóma biogenezis első fázisának (a membrán és membránfehérjék kialakulásának) a normál vezikuláris transzporttal való kapcsolatát, s így endoplazmás retikulum eredetét valószínűsítették (*). A fenti hipotézis ellen szól, hogy a vezikuláris transzport ismert gátlószerei nem befolyásolják a peroxiszóma biogenezist A peroxiszóma érési folyamata: 1. preperoxiszóma: kisméretű vezikulumok, melyek csak néhány membránfehérjét tartalmaznak, a mátrix enzimfehérjéi még nincsenek jelen. 2. Éretlen peroxiszóma: a mátrixfehérjék importjához szükséges membránfehérjéket mind tartalmazza. 3. A mátrix enzimfehérjéinek szintézise szabad riboszómákon. 4. A mátrix enzimfehérjéinek importja. Kialakul az érett peroxiszóma. 5. A peroxiszóma növekedése (további fehérjeimport + membránszintézis). 6. A peroxiszóma osztódása. 14
15 I II 15. ábra. A peroxiszóma biogenezis (I) endoplazmás retikulum eredetű és (II) attól független modellje Peroxinok (Pex): peroxiszómális fehérjék, melyek a peroxiszómális membrán kialakulásához, valamint a peroxiszómális (mátrix és membrán) fehérjék importjához szükségesek. Mutációjuk esetén a peroxiszómák eltűnnek, vagy nem tartalmazzák a mátrix fehérjéit (peroxiszóma "kísértet"). A membrán kialakulásához szükséges peroxinok: Pex19 (farnezilált fehérje, kívülről kapcsolódik a peroxiszóma membránhoz), Pex16, Pex3 (integráns membránfehérjék): hiányukban nem jön létre peroxiszóma, a megfelelő gének transzfektálásával a defektus kiküszöbölhető. Feltételezhető szerepük a további membránfehérjék importja a preperoxiszóma membránjába. A mátrixfehérjék importjához szükséges peroxinok: Pex5 (két izoforma), Pex7: a citoszólban felismerik a peroxiszómába irányító fehérjeszekvenciákat (PTS1 és PTS2). Pex14: integráns peroxiszómális membránfehérje, megköti s a mátrixba traszportálja a Pex5p és Pex7 által szállított fehérjéket. Pex2, Pex10, Pex12, Pex13, Pex17: feltehetőleg szintén a fehérje transzlokációban résztvevő peroxiszómális membránfehérjék. Egyéb funkciójú peroxinok: Pex1: membrán fúzióhoz szükséges Pex11: peroxiszóma proliferációban vesz részt Nem peroxinok, de szükségesek a folyamathoz: Chaperonok (pl. Hsp70): a Pex5, Pex7 és az általuk kötött fehérjék közötti kölcsönhatáshoz szükségesek. A peroxiszóma mátrixban még nincs bizonyíték chaperonok működésére 15
16 . 16. ábra A peroxiszóma biogenezisben résztvevő peroxinok A protein import mechanizmusa A peroxiszómális mátrix fehérjéit a sejtmagban található gének kódolják, szintézisük a citoplazmában szabad riboszómákon történik és a transzláció befejeződése után importálódnak a peroxiszóma mátrixba. Az irányítást ebben az esetben is szignál szekvenciák végzik, melyekből eddig kétfélét írtak le. A peroxisomal targeting signal 1 (PTS1) C-terminális SKL (Ser-Lys-Leu-COOH, egy-egy aminosav eltérés megengedett) tripeptid, mely a mátrix fehérjék nagyobb részének importját irányítja. A PTS2 N-terminális nonapeptid (Arg/Lys)-(Leu/Val/Ile)-X(5)- (His/Glu)-(Leu/Ala). Öt mátrix fehérje tartalmazza ezt a szignált: tioláz, fitanoil-koa hidroxiláz, dihidroxiacetonfoszfát szintáz, malát szintáz (glioxiszóma), mevalonát kináz. A membrán fehérjék esetében is leírtak már néhány targeting szekvenciát, ezeknek a felépítése jóval bonyolultabb (lásd 17. ábra). 16
17 17. ábra Az import lépései: a) Receptor-ligand kötés. A PEX5 fehérje felismeri és köti a PTS-1 szekvenciát, míg a PEX7 a PTS-2-t. A receptorligand kapcsolódás a citoplazmában történik, feltehetőleg chaperonok közreműködésével. b) Transzport a peroxiszómához. Mechanizmusa ismeretlen. c) Kötődés a peroxiszómához. Mind a PEX5, mind a PEX7 képes kötődni a membránban található PEX14-hez, mely a dokkolásban résztvevő fehérjekomplex obligát tagja. Más peroxinok (PEX13, PEX17) szintén tagjai a komplexnek. d) Disszociáció és transzlokáció. A peroxiszóma membrán integráns fehérjéi (PEX10, PEX12, PEX2, PEX8) vesznek részt a folyamatban, melyek mind a receptor fehérjékkel, mind a dokkoló apparátus tagjaival képesek kölcsönhatásba lépni. A transzlokáció pontos mechanizmusa nem ismert, de ATP-függő. e) Receptor újrafelhasználás. A szabad PEX5 az import megtörténte után visszajut a citoplazmába. A folyamatban szerepet játszó peroxinok: PEX1, PEX6, PEX4, PEX22; mutációjuk a PEX5 újrafelhasználás károsodásához vezet. 18. ábra 17
18 Úgy tűnik, hogy a peroxiszómális mátrix fehérjék importja nem követi a mitokondriumban és az endoplazmás retikulumban megfigyelt mechanizmust, vagyis hogy chaperonok által nem-natív konformációban tartott fehérjék jutnak keresztül a membránon. A peroxiszóma esetében natív fehérjék, sőt a citoplazmában asszociálódott fehérje oligomerek transzportja is lehetséges. A jelenség pontos magyarázata nem ismert, felvetették pórusok, illetve lokálisan a transzport során képződő vezikulák szerepét. 4. PEROXISZÓMÁLIS EREDETŰ KÓRKÉPEK Az ide tartozó betegségeknek két alapvető csoportja van. 1. Valamelyik peroxiszómális enzimet kódoló gén mutációja. Általában viszonylag enyhe lefolyású kórképek. a) Refsum kór a fitanoil-koa hidroxiláz hiánya (l. tankönyv 138. o.) b) primer hiperoxalátúria (1. Típus) az alanin-glioxilsav aminotranszferáz hiánya c) X kromoszómához kötött adrenoleukodisztrófia az ALDP (peroxiszómális ABC hemitranszporter) defektusa d) Rizoméliás kondrodiszplázia II. és III. típus dihidroxiacetonfoszfát aciltranszferáz defektus e) A β-oxidáció zavarai acil-koa oxidáz, bifunkcionális fehérje vagy tioláz defektus 2. A peroxiszóma biogenezisben szereplő fehérjét kódoló gén mutációja. (PBD: peroxisome biogenesis disorder). A betegség többé-kevésbé valamennyi peroxiszómális funkciót érinti, gyakran letális kimenetelű. a) Zellweger csoport: három kórkép tartozik ide: a Zellweger (cerebro-hepato-renális) szindróma, a neonatális adrenoleukodisztrófia (NALD) és a csecsemőkori Refsum kór (IRD). A sorrend egyúttal a kórkép súlyossági sorrendje is; a Zellweger szindróma a legsúlyosabb közülük, a PEX5 mutációja okozza. Gyakorisága: 1: , autoszomális recesszív öröklődés. Oka a funkcióképes peroxiszómák teljes hiánya minden sejttípusban. Biokémiai zavarok: az éter foszfolipidek csökkent bioszintézise, plazmalogének hiánya minden szövetben; a nagyon hosszú szénláncú (>22) zsírsavak felhalmozódása; pipekolát és fitanát felhalmozódás; a tipikusan peroxiszómális enzimek a sejtek citoszóljában mutathatók ki. A klinikai tünetek már csecsemőkorban jelentkeznek: fejlődési visszamaradottság, az arc- és agykoponya deformitásai, szemtünetek, hepatomegália, veseciszták, izomtónus csökkenése. 18
19 b) Rhizomelic Chondrodysplasia Punctata (RCDP) A kórkép oka a PEX7 defektusa. Mivel ez a receptor csak néhány fehérje importjában vesz részt, csak az elágazó szénláncú zsírsavak lebontása és a plazmalogén bioszintézis károsodik. A klinikai tünetek: csontosodási zavarok (arckoponya, végtagok), a porcszövet korai elmeszesedése, szürkehályog, pszihomotoros zavarok. A betegek ritkán élik túl második életévüket. 5. A PEROXISZÓMÁLIS METABOLIZMUS SZABÁLYOZÁSA A PEROXISZÓMA PROLIFERÁCIÓT AKTIVÁLÓ RECEPTOROK (PPAR) A PPAR (peroxiszóma proliferátor aktivált receptor) fehérjék ligand által indukált transzkripciós faktorok, melyek a magi hormonreceptorok családjához tartoznak (a szteroid- és pajzsmirigyhormonok, retinoidok és D vitamin receptoraival együtt). Három izoformájuk van, emlősökben α, δ és γ. A PPARα elsősorban a májban expresszálódik, a PPARγ a zsírszövetben, míg a PPARδ ubiquiter (*). A PPAR-ok szerkezetének közös jellegzetessége a két cink-ujj-szerű struktúrát és egy α-helikális szakaszt tartalmazó DNS-kötő régió és a C-terminálisan elhelyezkedő ligand-kötő domén (19. ábra). 19. ábra A PPAR-ok fiziológiás ligandjai kezdetben ismeretlenek voltak, árva receptorokként írták le őket a mesterséges ligandok adása után jellegzetesen megjelenő peroxiszóma proliferációs hatás alapján. Azóta a mesterséges ligandokon (pl. klofibrát és más fibrátok, indometacin stb.; 20. ábra b) kívül számos természetes ligandjukat (linolsav, linolénsav, fitánsav, arahidonsav, eikozanoidok stb.; 20. ábra a) is leírták. 19
20 20. ábra (a) Természetes PPAR ligandok 20. ábra (b) Szintetikus PPAR ligandok A PPAR-ok működésének a dimerizáció alapfeltétele. Heterodimert tudnak képezni a 9-cisz-retinoid receptorral (RXR). A heterodimert alkotó bármelyik partner ligandja aktiválja a dimert, mely így a DNS PPAR reszponzív elemeihez kötődhet. (Konszenzus szekvencia: 5 -AACTAGGNCAAAGGTCA-3 ). A kötődés eredménye a target gének expessziójának fokozódása. 20
21 21. ábra PPARα által indukált fehérjék (a májban): a peroxiszómális zsírsavoxidáció teljes enzimkészlete; zsírsav transzportban és felvételben szerepet játszó fehérjék; a májsejt citoszóljának zsírsavkötő fehérjéje (FABP); a mitokondrális zsírsavoxidáció enzimei; a ketogenezis enzimei; a mikroszómális zsírsav ω-oxidációban szerepet játszó citokróm P450 izoenzimek (CYP4A család). PPARγ által indukált fehérjék (a zsírszövetben): lipoprotein lipáz, zsírsav transzlokáz, zsírsavkötő fehérje, foszfoenolpiruvát karboxikináz (a glukoneogenezis prekurzorokból történő glicerinszintézis sebességmeghatározó enzime). PPARδ által indukált fehérjék még nem ismertek. A PPAR-ok funkciója a zsírsavmetabolizmusban: Bármilyen állapot, mely hiperlipémiához vezet (zsírsavdús diéta, éhezés, stressz, diabetes) a PPAR-okat aktiválja. Az azonos ligandok a különböző szervekben a szervre jellemző PPAR-on keresztül különböző célgének expresszióját fokozzák. A májban a zsírsavfelvétel, trigliceridbe beépülés, β- és ω-oxidáció enzimei indukálódnak, míg a zsírszövetben a zsírlerakódás fokozódik. Minden PPAR által szabályozott reakció tehát a zsírsavszint csökkentése irányába hat. PPARα-hiányos egérben normál táplálkozás mellett anyagcserezavart nem lehet megfigyelni. Zsírdús diéta vagy éhezés (a fentieknek megfelelően) a máj elzsírosodását okozza. Éhezésben emellett még súlyos hipoglikémia és hipotermia is kifejlődik (a zsírsavoxidáció és a ketontest szintézis károsodása miatt). A PPARγ hiánya embrionális korban letális. A gén kísérletes "kikapcsolása" a születés körül a zsírszövet eltűnéséhez és zsírmáj kialakulásához vezet. 21
22 5.1. A PPAR-ok szerepe különböző kórképekben X szindróma (hiperlipémia + diabetes + ateroszklerózis + elhízás) A szintetikus PPARα (fibrátok) és PPARγ (tiazolidindionok; TZD) agonisták hatékonyak a szindróma egyes tüneteinek kezelésében. A TZD-ok (troglitazon, rosiglitazon, pioglitazon) hipoglikémiát kiváltó hatásuk alapján a II. típusú diabetes kezelésében használatosak. A glukóz homeosztázisra gyakorolt direkt hatásukat nem sikerült kimutatni; feltételezik hogy a zsírszövet zsírsavfelhasználásának fokozásával a vázizomban a zsírsavoxidációt csökkentik, ami másodlagosan fokozott glukózfelhasználással jár. A fibrátok (gemfibrozil, bezafibrát, fenofibrát) a máj zsírsavoxidációjának fokozása révén hatékony antihiperlipémiás szerek. A klinikai gyakorlatban a hiperlipémia által okozott szív- és érrendszeri betegségek prevenciójában használhatók. A PPAR-RXR heterodimer RXR ligandokkal is aktiválható. Az RXR ligandok tehát elméletileg szintén alkalmazhatók a diabetes terápiájában. Állatkísérletekben e molekulák valóban hipoglikémiát okoznak, a szénhidrát anyagcserére gyakorolt hatásuk azonban még nem tisztázott. Mind a PPARα, mind a PPARγ agonisták csökkentik az ateroszklerózis kifejlődését. A hipolipémián kívül a gyulladásgátló hatásnak lehet szerepe a folyamatban. A fibrátok és a TZD-ok gátolják a gyulladást mediáló citokinek (TNFα, interleukinok) termelését Karcinogenezis A fibrátok rágcsálókban hatékony hepatokarcinogének. A hatásban direkt DNS károsodás nem játszik szerepet (nemgenotoxikus karcinogén). A karcinogén effektus a PPARα-hoz kötött, PPARα deficiens egerekben a fibrátok hatástalanok. A karcinogenezis két hipotézise: 1. Oxidatív stressz hipotézis A fibrátok indukálják a peroxiszómális acil-koa oxidázt, urát oxidázt, a peroxiszómában megjelenik a normálisan endoplazmás retikulumhoz kötött gulonolakton oxidáz aktivitás is (*). A kataláz aktivitás kevésbé emelkedik. Következményképpen a hidrogén peroxid felhalmozódik, kidiffundál a peroxiszóma lumenéből és közvetlenül vagy más reaktív oxigén származékká (hidroxil gyök) alakulva károsítja a DNS-t. 2. Fokozott proliferáció, csökkent apoptózis A fibrátok PPARα dependens módon, részleteiben ismeretlen mechanizmussal befolyásolják a sejtciklus szabályozó fehérjéit, ami sejtproliferációban, a májtömeg növekedésében nyilvánul meg. Emellett gátolják az apoptózist mind normál, mind tumoros sejtekben. Ezek a hatás emberben, más főemlősökben és tengerimalacban teljesen hiányzik, így a fibrátok felhasználhatók a terápiában, éves kezelés után sem tapasztaltak hepatokarcinogenezist. A különbségre két magyarázat lehetséges. Egyrészt a PPARα expressziója jóval alacsonyabb az emberi, mint a rágcsáló májban (kb. 10%). Másrészt lehetséges, hogy a PPARα target génjei különböznek az egyes fajokban; a rágcsálókban olyan gén expressziója fokozódhat, mely hepatokarcinogént termelő fehérjét kódol. A PPARγ ligandok antiproliferatív hatásúak, fokozzák tumoros sejtvonalak differenciálódását és apoptózisát. 22
23 6. IRODALOM Általános összefoglalók, metabolizmus De Duve, C. and Bauduin, P. (1966) Peroxisomes (microbodies and related particles). Physiol. Rev. 46, Tolbert, N.E. (1981) Metabolic pathways in peroxisomes and glyoxysomes. Annu. Rev. Biochem. 50, van den Bosch, H., Schutgens, R.B.H., Wanders, R.J.A. and Tager, J.M. (1992) Biochemistry of peroxisomes. Annu. Rev. Biochem. 61, Cooper, G.M. (1997) The cell: a molecular approach. ASM Press, Washington, pp Bowers, W.E. (1998) Chritian de Duve and the discovery of lysosomes and peroxisomes. Trends Cell Biol. 8, Tabak, H.F., Braakman, I. and Distel, B. (1999) Peroxisomes: simple in function but complex in maintenance. Trends Cell Biol. 9, Lee, T. (1998) Biosynthesis and possible biological functions of plasmalogens. Biochim.Biophys. Acta 1394, Biogenezis és fehérje import Lazarow, P.B. and Fujiki, Y. (1985) Biogenesis of peroxisomes. Annu. Rev. Cell. Biol. 1, Subramani, S. (1993) Protein import into peroxisomes and biogenesis of the organelle. Annu. Rev. Cell Biol. 9, Purdue, P.E. and Lazarow, P.B. (1994) Peroxisomal biogenesis: multiple pathways of protein import. J. Biol. Chem. 269, Rachubinski, R.A. and Subramani, S. (1995) How proteins penetrate peroxisomes. Cell 83, McNew, J.A. and Goodman, J.M. (1996) The targeting and assembly of peroxisomal proteins: some old rules do not apply. Trends Biochem.Sci. 21, Erdmann, R., Veenhuis, M. and Kunau, W.H. (1997) Peroxisomes: organelles at the crossroads. Trends Cell Biol. 7, Kunau, W.-H. (1998) Peroxisome biogenesis: from yeast to man. Curr. Opin. Microbiol. 1, Titorenko, V.I. and Rachubinski, R.A. (1998) The endoplasmic reticulum plays an essential role in peroxisome biogenesis. Trends Biochem. Sci. 23, Subramani, S. (1998) Components involved in peroxisome import, biogenesis, proliferation, turnover, and movement. Physiol. Rev. 78, Hettema, E.H., Distel, B. and Tabak, H.F. (1999) Import of proteins into peroxisomes. Biochem. Biophys. Acta 1451, Fujiki, Y. (2000) Peroxisome biogenesis and peroxisome biogenesis disorders. FEBS Lett. 476, Subramani, S., Koller, A. and Snyder, W.B. (2000) Import of peroxisomal matrix and membrane proteins. Annu. Rev. Biochem. 69,
24 Peroxiszómális eredetű kórképek Lazarow, P.B. and Moser, H.W. (1995) in The Metabolic and Molecular Bases of Inherited Disease (Scriver, C.R. et al., eds), pp , McGraw-Hill Moser, H.W., Smith, K.D. and Moser, A.B. (1995) in The Metabolic and Molecular Bases of Inherited Disease (Scriver, C.R. et al., eds), pp , McGraw-Hill Subramani, S. (1997) PEX genes on the rise. Nat. Genet. 15, Fujiki, Y. (1997) Molecular defects in genetic diseases of peroxisomes. Biochim. Biophys. Acta 1361, Dubois-Dalcq, M., Feigenbaum, V. and Aubourg, P. (1999) The neurobiology of X-linked adrenoleukodystrophy, a demyelinating peroxisomal disorder. Trends Neurosci. 22, 4-12 Fujiki, Y. (2000) Peroxisome biogenesis and peroxisome biogenesis disorders. FEBS Lett. 476, Gould, S.J. and Valle, D. (2000) Peroxisome biogenesis disorders. Trends in Genetics 16, Reguláció, PPAR, hepatokarcinogenezis Wilson, T.M. and Wahli, W. (1997) Peroxisome proliferator-activated receptor agonists. Curr. Opin. Chem. Biol. 1, Braun L., Mile V., Schaff Z., Csala M., Kardon T., Mandl J. and Bánhegyi G. (1999) Induction and peroxisomal appearance of gulonolactone oxidase upon clofibrate treatment in mouse liver. FEBS Lett. 458, Michalik, L. and Wahli, W. (1999) Peroxisome proliferator-activated receptors: three isotypes for a multitude of functions. Curr. Opin. Biotech. 10, Wu, Z., Puigserver, P. and Spiegelman, B.M. (1999) Transcriptional activation of adipogenesis. Curr. Opin. Cell Biol. 11, Vanden Heuvel, J.P. (1999) Peroxisome proliferator-activated receptors: a critical link among fatty acids, gene expression and carcinogenesis. J. Nutr. 129, 575S-580S Vanden Heuvel, J.P. (1999) Peroxisome proliferator-activated receptors (PPARS) and carcinogenesis. Toxicol. Sci. 47, 1-8 Holden, P.R. and Tugwood, J.D. (1999) Peroxisome proliferator-activated receptor alpha: role in rodent liver cancer and species differences. J. Mol. Endocrinol. 22, 1-8 Corton, J.C., Anderson, S.P. and Stauber, A. (2000) Central role of peroxisome proliferator-activated receptors in the actions of peroxisome proliferators. Annu. Rev. Pharmacol. Toxicol. 40, Kersten, S., Desvergne, B. and Wahli, W. (2000) Roles of PPARs in health and disease. Nature 405,
ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
Részletesebben, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában
-helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenMITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenA koleszterin és az epesavak bioszintézise
A koleszterin és az epesavak bioszintézise Koleszterin A koleszterin a biológia legkitüntetettebb kis molekulája. Tizenhárom Nobel-díjat ítéltek oda azon tudósoknak, aki karrierjük legnagyobb részét a
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenAntioxidánsok szerepe a fehérje diszulfid kötések kialakulásában SZARKA ANDRÁS
Semmelweis Egyetem, Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola PATHOBIOKÉMIA DOKTORI PROGRAM Antioxidánsok szerepe a fehérje diszulfid kötések kialakulásában Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei SZARKA ANDRÁS
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenDr. Csala Miklós OTKA NN 75275
Az endoplazmás retikulum piridin-nukleotid rendszerének redox változásai: összefüggés az elhízással, a 2-es típusú diabetes-szel és a metabolikus szindrómával Bevezetés A prohormonnak tekinthető kortizon
RészletesebbenA koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)
A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin fontos építőeleme az emberi sejteknek, fontos szerepe van a biológiai membránok fluiditásának szabályozásában. E mellett hormonok és epesavak
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenA FAD transzportjának szerepe az oxidatív fehérje foldingban patkány máj mikroszómákban
A FAD transzportjának szerepe az oxidatív fehérje foldingban patkány máj mikroszómákban PhD értekezés tézisek Varsányi Marianne 2005 Témavezető: Dr. Bánhegyi Gábor Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris
RészletesebbenLIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Lipid anyagcsere Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt Anabolikus és katabolikus folyamatok a szervezetben Lipidek osztályozása Lipidek szerepe a szervezetben Lipidek
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenDarvas Zsuzsa László Valéria. Sejtbiológia. Negyedik, átdolgozott kiadás
Darvas Zsuzsa László Valéria Sejtbiológia Negyedik, átdolgozott kiadás Írták: DR. DARVAS ZSUZSA egyetemi docens Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejtés Immunbiológiai Intézet DR. LÁSZLÓ VALÉRIA egyetemi docens
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Részletesebben09. A citromsav ciklus
09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát
RészletesebbenAz Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája
Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája A) Az etanol metabolizmusa emberben A metabolizmus átlagos sebessége: 10 g etanol/óra Az etanol energiatartalma: 30 kj/g (7,1 kcal/g) Az
RészletesebbenOrvosi Biokémia. Írták: Dr. Bánhegyi Gábor. Dr. Csala Miklós. Dr. Hrabák andrás. Dr. Keszler Gergely. Dr. Kukor Zoltán. Dr.
Orvosi Biokémia 2 Orvosi Biokémia Írták: Dr. Bánhegyi Gábor Dr. Csala Miklós Dr. Hrabák andrás Dr. Keszler Gergely Dr. Kukor Zoltán Dr. Mandl József Dr. Mészáros Tamás Dr. Müllner Nándor Dr. Sőti csaba
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenAz eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
RészletesebbenDiabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre
Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola Pathobiokémia Program Doktori (Ph.D.) értekezés Diabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre dr. Nardai Gábor Témavezeto:
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenA téma címe: Mikroszómális glukóz-6-foszfát szerepe granulocita apoptózisában
Témavezető neve: Dr. Kardon Tamás Zoltán A téma címe: Mikroszómális glukóz-6-foszfát szerepe granulocita apoptózisában A kutatás időtartama: 2004-2007 Tudományos háttér A glukóz-6-foszfatáz multienzim-komplex
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenA pályázat keretében a következő kérdéseket kívántuk részleteiben vizsgálni:
A glikogenolízis és glukoneogenezis utolsó, közös lépését katalizáló glukóz-6-foszfatáz egy enzimrendszer, melyben a katalitikus alegység kevéssé specifikus, különböző foszfátésztereket tud hasítani és
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenBIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)
BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenGyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból
RészletesebbenNövényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
RészletesebbenModul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,
RészletesebbenA biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
Részletesebben1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok
1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik
RészletesebbenFehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet
Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet Gén mrns Fehérje Transzkripció Transzláció A transzkriptum : mrns Hogyan mutatható
RészletesebbenIntegráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
RészletesebbenA téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év
Témavezető neve: Dr. Csala Miklós A téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év Háttér A glutation (GSH) és a glutation diszulfid
RészletesebbenÚj szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita
Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau
RészletesebbenBiotranszformáció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Biotranszformáció Csala Miklós Semmelweis Egyetem rvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet direkt bilirubin hem (porfirin) X koleszterin X epesavak piruvát acil-koa citoplazma piruvát
RészletesebbenFehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont
Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Doktori tézisek Dr. Konta Laura Éva Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola
RészletesebbenVérszérum anyagcseretermékek jellemzése kezelés alatt lévő tüdőrákos betegekben
http://link.springer.com/article/10.1007/s11306-016-0961-5 - Nyitott - Ingyenes Vérszérum anyagcseretermékek jellemzése kezelés alatt lévő tüdőrákos betegekben http://link.springer.com/article/10.1007/s11306-016-0961-5
RészletesebbenPOSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK
POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
RészletesebbenA lipidek anyagcseréje. Szerkesztette: Fekete Veronika
A lipidek anyagcseréje A szabad zsírsavak szállítása a plazmában ketontestek C 2 + H 2 foszfolipidszintézis Ac-CoA zsírsav oxidáció ketontestek SZABAD ZSÍRSAV (FFA) Zsírsav-albumin triglicerid zsírsav
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák
RészletesebbenA citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma
A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
RészletesebbenA fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39
A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39 6. A citokróm b 6 f komplex A két fotokémiai rendszer közötti elektrontranszportot a citokróm b 6 f komplex közvetíti. Funkciója a kétszeresen
RészletesebbenKét kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése
Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Doktori tézisek Dr. Cserepes Judit Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenA zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban
BEVEZETÉS ÉS A KUTATÁS CÉLJA A zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban (LCPUFA), mint az arachidonsav
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenLipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés)
Lipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés) Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 22.9.2009 ateromisk.ppt 1 Az érelmeszesedés csak a XIX. évszázad második felétől orvosi probléma
RészletesebbenA szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.
A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenAz aszkorbinsav koncentráció és redox státusz szabályozása növényi sejtekben bioszintézis és intracelluláris transzport révén
Az aszkorbinsav koncentráció és redox státusz szabályozása növényi sejtekben bioszintézis és intracelluláris transzport révén Témavezető neve: Szarka András A kutatás időtartama: 4 év Tudományos háttér
RészletesebbenA neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
RészletesebbenPro- és antioxidáns hatások szerepe az endoplazmás retikulum eredetű stresszben és apoptózisban
Pro- és antioxidáns hatások szerepe az endoplazmás retikulum eredetű stresszben és apoptózisban Az endoplazmás retikulum (ER) számos környezeti és metabolikus hatás szenzora. Mindazon tényezők, melyek
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
Részletesebbenfolsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH
folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) 2 2 2 2 pirimidin rész pirazin rész aminobenzoesav rész glutaminsav rész pteridin rész dihidrofolsav 2 2 2 2 tetrahidrofolsav 2 2 2 2 A dihidrofolát-reduktáz
RészletesebbenA MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem BIOKÉMIA GYAKORLAT A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Elméleti háttér Dr. Kádas János 2015 A
RészletesebbenMetabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra)
Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra) Metabolikus összefüggések a legfontosabb szövetek között - jól táplált állapotban - a korai éhezés állapotában - az éhezés állapotában
RészletesebbenSZÉNHIDRÁT ANYAGCSERE ENZIMHIÁNYOS BETEGSÉGEI (konzultáció, Buday László) I, Monoszacharid anyagcseréhez kapcsolt genetikai betegségek
SZÉNHIDRÁT ANYAGCSERE ENZIMHIÁNYOS BETEGSÉGEI (konzultáció, Buday László) Irodalmi adatok alapján a szénhidrát anyagcserében szerepet játszó enzimek közül napjainkig már több tucat defektusát leírták,
RészletesebbenÉlettan. Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány
Élettan Élettan: alapvető működési folyamatok elemzése, alapvetően kísérletes tudomány Sejtélettan Környezeti élettan Viselkedésélettan Fejlődésélettan Sportélettan Munkaélettan Kórélettan Ajánlott könyvek:
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Sejtbiológiai alapok. Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Sejtbiológiai alapok Sarang Zsolt Víz (felnőtt emberi test 57-60%-a víz) Élő szervezetek inorganikus felépítő elemei Anionok (foszfát, klorid, karbonát ion, stb.)
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenMembrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia
Membrántranszport Gyógyszerész előadás 2017.04.10 Dr. Barkó Szilvia Sejt membránok A sejtmembrán funkciói Védelem Kommunikáció Molekulák importja és exportja Sejtmozgás Általános szerkezet Lipid kettősréteg
Részletesebbenjobb a sejtszintű acs!!
Metabolikus stresszválasz jobb a sejtszintű acs!! dr. Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az alkoholizmus, A fiziológiás
RészletesebbenA zsírok. 2013. április 17.
A zsírok 2013. április 17. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.04.17 i:am 2 Alapelveink Bölcsesség Tisztában lenni élettani alapismeretekkel Szemlélet
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenT-2 TOXIN ÉS DEOXINIVALENOL EGYÜTTES HATÁSA A LIPIDPEROXIDÁCIÓRA ÉS A GLUTATION-REDOX RENDSZERRE, VALAMINT ANNAK SZABÁLYOZÁSÁRA BROJLERCSIRKÉBEN
T-2 TOXIN ÉS DEOXINIVALENOL EGYÜTTES HATÁSA A LIPIDPEROXIDÁCIÓRA ÉS A GLUTATION-REDOX RENDSZERRE, VALAMINT ANNAK SZABÁLYOZÁSÁRA BROJLERCSIRKÉBEN Mézes Miklós a,b, Pelyhe Csilla b, Kövesi Benjámin a, Zándoki
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenMáj j szerepe az anyagcserében
Máj j szerepe az anyagcserében Funkciói Központi szerep az anyagcsere szabályozásban és energiatranszferben Bioszintézis: glükóz, plazmafehérjék Tárolás: glikogén, fémionok, vitaminok Detoxifikáció: biotranszformáció,
RészletesebbenA citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenVércukorszint szabályozás
Vércukorszint szabályozás Raktározás: Szénhidrátok: glikogén formájában (máj, izom) Zsírok: zsírsejtek zsírszövet Fehérje: bőr alatti lazarostos kötőszövet Szénhidrát metabolizmus Szénhidrátok a bélben
RészletesebbenAZ INTERMEDIER ANYAGCSERE ENDOPLAZMÁS RETIKULUMHOZ KÖTÖTT REAKCIÓINAK INVENTÁRIUMA
AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM Az endoplazmás retikulum (ER) ciszternák és tubulusok hálózata, mely a magmembránt is magába foglalja. A legtöbb eukarióta sejt legnagyobb organelluma, melyet folyamatos membrán
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenVezikuláris transzport
Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció
RészletesebbenZsírsavoxidációs zavarok klinikuma és kezelése. Papp Ferenc
Zsírsavoxidációs zavarok klinikuma és kezelése Papp Ferenc Zsírsavak mitochondriális β-oxidációja A zsírsavak fontos energiaforrásai a szervezetnek Éhezés Szívizomnak állandó energiaforrás Vázizmok tartós
RészletesebbenA T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
Részletesebbenneutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.
Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális
Részletesebben