JOGORVOSLAT A KÖZBESZERZÉSEKBEN. Vázlat

Átírás

1 JOGORVOSLAT A KÖZBESZERZÉSEKBEN Vázlat Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt november

2 A JOGORVOSLAT FOGALMA I. I Lehetnek olyan jogsértő magatartások, amelyek veszélyeztethetik a közpénzek jogszerű elkötését biztosítani kell ezek jogi szempontú kezelését (kontrollt) a közbeszerzések rendszerében Jogorvoslat kifejezést használja a Kbt., pedig jogorvoslat alatt általában egy közhatalmi szerv (bíróság, közigazgatási szerv) elsőfokú döntésének megtámadása értendő A közbeszerzésekben a klasszikus ajánlatkérők nem közhatalmi minőségükben járnak el

3 A JOGORVOSLAT FOGALMA II. A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye. [Kbt (1) bek.] Kivétel: szerződéshez kapcsolódó polgári jogi jogvita, leszámítva a módosítást, illetve a teljesítés Kbt.-ben rögzített speciális szabályait Eljáró szerv: Közbeszerzései Döntőbizottság (KDB)

4 A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG I. A Tanács mellett Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) működik, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése. A KDB felépítése: Elnök (5 évre választják a Tanács tagjai 2/3-os többséggel); Elnökhelyettes (biztosok közül); Meghatározott számú biztos: közszolgálati jogviszony, függetlenség

5 A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG II. Illetékessége az ország egész területére kiterjed. Meghatározott ügyekre, ügycsoportokra kollégiumokat működtet az SZMSZ-ben meghatározottak szerint Közbeszerzési biztosok: Minimális szakmai gyakorlat (3 év) Felsőfokú végzettség; Jogi szakvizsga, illetőleg közigazgatási szakvizsga; Főszabály szerint tanácsban járnak el

6 A JOGÉRTELMEZÉS ALAPJAI I. A jogértelmezés alanyai: Jogalkotói jogértelmezés: kötelező jellegű az értelmezése, valamennyi ügyre kiterjed (pl. értelmező rendelkezések a Kbt. 4. -ában) Jogalkalmazói jogértelmezés: bíróság vagy hatóság meghatározott ügyre vonatkozóan kötelező döntést hoz (csak az adott ügyre vonatkozik az értelmezés), pl. KDB döntése (nincs precedensrendszer, de a gyakorlat számára fontos iránymutatásként szolgálhat); Jogirodalmi jogértelmezés: nincs kötelező ereje, tekintélye a magyar jogban.

7 A JOGÉRTELMEZÉS ALAPJAI II. Jogértelmezés módszerei: Nyelvtani: szavak általános jelentése (mit jelent, egyesszám-többesszám, kötőszavak stb.); Logikai értelmezés: a formális logika szabályai szerint jár el a jogalkalmazó Rendszertani értelmezés: a jogintézményt rendszerben vizsgálja; Teleológiai (célkutató) értelmezés: mi az adott jogintézmény célja; Történeti értelmezés: a jogintézmény történelmi alapjait kutatja.

8 A FOLYAMAT I. Előzetes vitarendezés: elsősorban az ajánlatkérőre bízza a probléma kezelését; ha ez nem vezet eredményére, akkor még mindig ott van a KDB által lefolytatható eljárás; Értesítés a jogorvoslati eljárás megindításának szándékáról az ellenérdekű felet; Kérelem benyújtása a KDB-hez (megfelelő példányszámban) Eljárás megindítása feltéve, hogy nem utasítandó el érdemi vizsgálat nélkül Értesítése a panaszoltnak, hogy az eljárás megindult, és küldje meg az iratokat, továbbá ideiglenes intézkedés meghozatala (adott esetben)

9 A FOLYAMAT II. Észrevételek és iratok megküldése KDB-nek és a többi érdekeltnek Tárgyalás tartása (adott esetben, nem szükségszerű); Eljárási döntések adott esetben (pl. eljárási bírság, felfüggesztés) Érdemi döntés Keresetlevél előterjesztése akdb érdemi döntése ellen (adott esetben) Bíróság döntése a keresetről, amely ellen fellebbezés terjeszthető elő II. fokú bírósági eljárás

10 ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK Alapvető jogforrás: közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (Kbt.), ezen belül is a Hetedik rész Háttérjogszabály: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.).

11 AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA Jogorvoslati eljárás indulhat kérelemre (jogorvoslathoz való jog); hivatalból (kontroll biztosítása) Mi lehet a tárgya?: lényegében bármi (pl. ajánlati felhívás, dokumentáció előírása, kiegészítő tájékoztatás során adott válasz is) Ügyfélképesség (tágan értelmezendő)

12 A KÉRELEMRE INDULÓ ELJÁRÁS I. Kik nyújthatnak be kérelmet? [Kbt (1) bek.] - ki lehet kérelmező Ajánlatkérő; Ajánlattevő; Részvételre jelentkező Egyéb érdekelt akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti Ügyfélképesség: ennek határait a KDB gyakorlatában széles körben húzza meg

13 A KÉRELEMRE INDULÓ ELJÁRÁS II. Mit érdemes mérlegelni? Jogi háttér: mire lehet alapozni a kérelmet: jogszabályok, KDB gyakorlata, szakmai számítások stb.; Eredményes jogorvoslati eljárás esélye; Pénzügyi kihatások: igazgatási szolgáltatási díj, közreműködők díjai (ügyvédek, hivatalos közbeszerzési tanácsadók); Igazgatási szolgáltatási díj: a kérelem benyújtását megelőzően fizetendő a KT-nek (ha a kérelem megalapozott, a megtámadott fél megfizeti a kérelmezőnek a KDB határozata alapján) Közösségi eljárás: ,- Ft Egyszerű eljárás: ,- Ft Megindító hirdetmény megtámadása egységesen: ,- Ft

14 HATÁRIDŐK A MEGINDÍTÁSRA dec. 31-éig A jogorvoslati lehetőség bizonytalanságot eredményez határidők a kérelem benyújtására A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított 15 napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül nyújtható be. [Kbt ] Szubjektív határidő: ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomással veszi kezdetét. Objektív (jogvesztő) határidő: 90 napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.

15 HATÁRIDŐK A MEGINDÍTÁSRA jan. 1-jétől

16 A KÉRELEM TARTALMI ELEMEI Kbt (1) bek. Kérelmező alapadatai (név, cím, képviseleti jogosultság meghatározása); Ajánlatkérő neve, székhelye, közbeszerzés tárgya, illetve közbeszerzés nélkül beszerző neve, székhelye, beszerzés tárgya; Jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontja; A megsértett jogszabályi rendelkezés; KDB döntésére irányuló indítvány ( kereseti kérelem ), ennek indokai; Ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítvány, ennek indokai; Közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert neve, székhelye

17 A HIVATALBÓL INDULÓ ELJÁRÁS A hivatalbóli eljárást meghatározott szervezetek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során a Kbt.-be ütköző magatartás vagy mulasztás jut a tudomásukra. Példák ilyen szervezetekre [Kbt ]: KT elnöke; Állami Számvevőszék; Kincstár; Közigazgatási Hivatal; Gazdasági Versenyhivatal; támogatást nyújtó szervezet. Kezdeményezésre eltérő határidőt szab a törvény a szervezet típusától függően.

18 AZ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA Kérelmező összeállítja a jogorvoslati kérelmet (törvény által előírt elemek!). Kérelmező értesíti az érintetteket (az ajánlatkérőt is), hogy kérelmet terjeszt elő; Döntőbizottság ha nem utasítja el a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül megindítja az eljárást: értesítés és végzés kiküldése a megtámadott félnek A KDB az eljárást az előírásoknak megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg legkésőbb Iratok megküldése (ha nem történt meg a kérelemmel együtt), észrevételek összeállítása.

19 A KÉRELEM TARTALMI ELEMEI [Kbt (1) bek.] Kérelmező neve, székhelye; Kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket (ügyfélképesség megalapozása); Ajánlatkérő neve, székhelye, közbeszerzés tárgya, illetőleg közbeszerzési eljárás mellőzésével beszerzőt; Jogsértés és az arról való tudomásszerzés időpontja; Indítvány és indokai ( kereseti kérelem ); Ideiglenes intézkedés iránti kérelem, indokai; Lehetséges érdekeltek adatai; Előzetes vitarendezésre vonatkozó információk.

20 AZ ÉSZREVÉTELEK a megtámadott fél ellenkérelme : kifejtheti álláspontját (jogi vélemény, tények, szakmai számítások közlése stb.) 5 napon belül nyújtandó be; A benyújtás lehetőségéről az értesítésben felhívja a megtámadott figyelmét a KDB A benne foglalt védekezés lehet: Alaki: előfeltételek hiányára hivatkozik (pl. elkésettség, ügyfélképesség hiánya); Érdemi: ami nem alaki

21 AZ ELJÁRÓ BIZTOSOK I. (KBT ) Konkrét ügyekben közbeszerzési biztosok járnak el; Főszabály: három tagból álló tanács, a tanács tagjait és elnökét a KDB elnöke jelöli ki; Min. 2 tag jogi szakvizsgával rendelkezzen; Lehetőség szerint 1 tag az ügy tárgyához igazodó felsőfokú végzettséggel rendelkezzen; Elnök kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező lehet. Határozatot többségi szavazat alapján hoz.

22 AZ ELJÁRÓ BIZTOSOK II. Kivétel: egy jogi szakvizsgával rendelkező biztos jár el a következő esetekben (328. ) Éves statisztikai összegzést felszólítás ellenére ajánlatkérő nem küldi meg; Ajánlatkérő az adatbejelentési kötelezettségének (18. ) nem tesz eleget; A szerződés teljesítésére vagy módosítására a Kbt.-be ütköző módon került sor. A kizárás jogintézménye biztosítja a pártatlanságot (ki nem járhat el az adott ügyben); Kbt

23 ELUTASÍTÁS ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜL Ezek az esetek az eljárás megindítása feltételeinek hiányát jelentik. A következő esetekben van erre lehetőség [Kbt (3) bekezdés]: Magyar joghatóság hiánya; Hatáskör hiánya, áttételnek nincs helye vagy nem állapítható meg az áttétel alapja a kérelemből; Elkésettség. Ítélt dolog (res iudicata); Nem jogosulttól származik a kérelem (ügyfélképesség kérdése); Hiánypótlás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése; Hirdetmény, felhívás jogszerű visszavonása.

24 A HIRDETMÉNY NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS A KDB kontrollt gyakorol a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások felett, mert azoknál az alapelvek korlátozottan érvényesülnek ha jogsértést tapasztal (az indokolás és a hiánypótlás nem megfelelő), a KDB elnöke hivatalból megindítja az eljárást [Kbt ] Először tehát még nincs jogorvoslat, ha az indokolás nem támasztja alá az alkalmazhatóságot (felszólítja az ajánlatkérőt az adatok pótlására)

25 EGYESÍTÉS ÉS IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK Egyesítés Az együttes elintézés végett a KDB elrendelheti az előtte folyamatban lévő ügyek egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg vagy célszerűségi, gazdasági, illetve más szempontok indokolják. [331. ] Ideiglenes intézkedések A jogintézmény célja azonnali jogvédelem nyújtása a jogsértés valószínűsége alapján; Közbeszerzési eljárás felfüggesztése; Kérelmező bevonásának előírása. [Kbt ]

26 AZ ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS I. Európai jogi aspektusok: Biztosítani kell a közösségi jog által meghatározott fogalmak, szabályok egységes értelmezését az EU-n belül Római Szerződés (EKSz) 234. cikke szabályozza az előzetes döntéshozatali eljárást Eljárás jelentősége: előzetes döntéshozatali eljárások nyomán hozott ítéletekben munkálta ki az EB a közösségi jog számos alapelvét; Rendeletek, irányelvek jogforrási jellege. Az EB nem dönti el az ügyet, kizárólag a tagállam által, a közösségi jog értelmezésére vonatkozó kérdésére válaszol.

27 AZ ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS II. Az EB értelmezése kötelező a tagállami bíróságra (a KDB is annak számít, mert bíróság fogalmát tágan értelmezik); A tényállás tisztázása a bíróság feladata, bizonyítási eljárást nem folytat le; A döntés erga omnes hatályú, vagyis a többi bíróságra is irányadó; Az acte clair doktrína értelmében nem foglalkozik az EB az olyan üggyel, amellyel kapcsolatban a kérdés egy korábbi döntése alapján megválaszolható, valamint amellyel kapcsolatban nem merül fel ésszerű kétség..

28 AZ ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS III. [Kbt ] Ha KDB előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez, felfüggeszti az előtte folyamatban lévő ügyet végzéssel; Az EB-nek szóló kérdést a végzésben rögzíti; A kezdeményező végzés ellen jogorvoslatnak van helye, amely a végrehajtásra halasztó hatályú.

29 A TÁRGYALÁS [Kbt ] Akkor tartandó, ha a tényállás tisztázása érdekében szükség van az érdekeltek együttes meghallgatására. Érvényesülnek a klasszikus eljárási alapelvek: szóbeliség; közvetlenség; nyilvánosság. Felek, szakértők meghallgathatók, tanúk kihallgathatók; Felek előadhatják ténybeli és jogi nyilatkozataikat, szóváltás lehetősége (kontradiktórius jelleg);

30 AZ ELJÁRÁSI BÍRSÁG [Kbt ] Funkciója annak kikényszerítése, hogy a jogorvoslati eljárás céljának megvalósulását a felek ne hátráltassák rosszhiszeműen; Ügy résztvevője sújtható; Mértéke: ,- Ft-tól ,- Ft-ig Kiszabható a következő esetekben: Hamis adat közlése, lényeges adat elhallgatása; Felvilágosítást nem ad vagy nem határidőn belül ad; Iratbetekintés akadályozása; Nyilvánvalóan alaptalan bejelentés kizárásra vonatkozóan.

31 AZ ELINTÉZÉSI HATÁRIDŐ [Kbt ] Főszabályi szerinti határidők: Ha nincs tárgyalás: 15 nap; Ha van tárgyalás: 30 nap. Kbt.-be ütközően történik a szerződés módosítása vagy teljesítése: 60 nap. Indokolt esetben, egy alkalommal meghosszabbítható: Főszabály szerinti esetekben: 10 nappal; Módosításhoz, teljesítéshez kapcsolódó ügy: 30 nappal Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.

32 AZ ÉRDEMI HATÁROZAT [Kbt ] Döntési hatalom forrása: Közbeszerzések Tanácsa (a határozatot a KT nevében hozza meg a KDB) Szerkezeti felépítés: Fejrész: a felek és az eljárás alapadatai; Rendelkező rész: Döntés: elutasít, helybenhagy, részben hagy helyben; Jogorvoslati figyelmeztetés; lehetőségre Rendelkezés a költségekről (igazgatási-szolgáltatási díjról, egyéb költségekről; vesztes fizet; Kbt (4) bekezdés). Teljesítési határidő, határnap.

33 AZ ÉRDEMI HATÁROZAT II. Indokolás: Előzmények (ajánlatkérő milyen eljárást indított; Felek által előadottak; KDB által megállapított tényállás; Alkalmazott jogszabályi rendelkezések, azok értelmezése; Mit vett figyelembe és mit nem. Záró rész: keltezés, biztosok neve, kiadmonyozás.

34 AZ ÉRDEMI HATÁROZAT III. Lehetséges döntések: Alaptalan kérelem elutasítása, hivatalbóli eljárás esetén jogsértés hiányának megállapítása; Jogsértés megállapítása és egyéb jogkövetkezmények: Jogkövetésre felhívás; Döntés feltételhez kötése; Döntés megsemmisítése; Ajánlattevő eltiltása; Ajánlattevő törlése a minősített ajánlattevők jegyzékéből. Jogsértés megállapítása + bírság;

35 A BÍRSÁG I. Vannak esetek, amikor kötelező kiszabni a KDB-nek: Felhívás ellenére ajánlatkérő nem jelentkezik be a nyilvántartásba; Szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértése. Kbt. 17/C. -ban foglalt nyilvánossági kritériumok megsértése. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén nem értesíti ajánlatkérő a kdb-t (Kbt ) Szerződés teljesítésére, módosítására jogellenesen kerül sor. Statisztikai összegzést nem küldi meg felhívás ellenére sem.

36 A BÍRSÁG II. Mit vesz figyelembe a KDB a kiszabáshoz, illetve a mérték megállapításakor?: az eset összes körülményét, így különösen: Jogsérelem súlyát, Közbeszerzés tárgyát, értékét; A jogsértés hatását a döntésre; Együttműködő magatartást; Az összeg megállapításakor a nyilvánvaló szándékosságot. Ha az eljárást megindító hirdetmény jogellenességét megállapítja és bírságot szab ki a KDB, akkor az előkészítésért felelős személyt is megbírságolja.

37 A HATÁROZATOK NYILVÁNOSSÁGA Korábban a KÉ-ben közzétették a határozatokat, szeptemberétől külön menüpontban érhetők el a KT honlapján (bírósági ítéletekkel együtt); Részletes keresőprogram segít határozatok keresésében. Jelentősége: a joggyakorlat iránt érdeklődők megismerhetik a KDB álláspontját az egyes kérdésekről; Magatartásukat ehhez igazíthatják; Jogorvoslat alapján lehet hivatkozni korábbi döntésekre, viszont nincs precedensrendszer!

38 JOGORVOSLAT A KDB DÖNTÉSE ELLEN Különbségtétel: Eljárási döntések: van helye külön jogorvoslatnak (a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban határoz soron kívül) Érdemi döntés: fellebbezés, újrafelvételi eljárás kizárt, bírósági felülvizsgálat biztosított Bírói felülvizsgálat: Keresetlevél KDB-hez nyújtható be 15 napon belül (Közösségi rendhez kapcsolódóan kizárólag elektronikusan történhet a benyújtás és kézbesítés) A Pp. szabályai irányadóak, de vannak speciális rendelkezések is

39 A KOMBINÁLT PER [Kbt ] A kérelmező a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát, valamint a határozat alapjául szolgáló szerződés - a (2) bekezdésben meghatározott okok miatti - érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kizárólag ugyanazon perben kérheti. Az (1) bekezdésben meghatározott perre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítását azért kérik, mert azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg, a felek a szerződéskötési moratóriumra [96/B. (4) bekezdése, 99. (3) és (4) bekezdése] vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.