Iktatószám: /2018/EÜIG Hiv. szám: - Ügyintéző: Dr. Kálmánné Tóth Mária Telefon: ++36/52/ Melléklet: - H A T Á R O Z A T

Átírás

1 ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI FELADATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: /2018/EÜIG Hiv. szám: - Ügyintéző: Dr. Kálmánné Tóth Mária Telefon: ++36/52/ Melléklet: - H A T Á R O Z A T A Debreceni Egyetem Klinikai Központot (székhely: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., képviselője: Dr. Berényi Ervin, továbbiakban: Szolgáltató) kötelezem az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 136. (1) és (2) bekezdés e) g) és) n) pontjában foglaltak betartására, mely szerint a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza, valamint minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet. az Eütv (2) bekezdésében foglaltak betartására, mely szerint a fekvőbeteggyógyintézeten kívül elhunyt esetén, az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától valamennyi, a jogszabályi rendelkezésben foglalt feltétel együttes fennállása esetén lehet eltekinteni Ft, azaz százezer forint egészségügyi bírság megfizetésére. mindennek érdekében: - utasítsa dolgozóit az Eütv ában részletezett, az egészségügyi dokumentáció vezetésének szabályai témakörben szervezett továbbképzésen való részvételre, - kötelezem a Szolgáltató minőségirányítási rendszere szerinti, a halottakkal kapcsolatos ügyintézési rend kiegészítésére az intézeten kívül elhunytak kórbonctani vizsgálata mellőzhetőségének részletezésére vonatkozóan, illetve a fentiek szerinti szabályozás megismertetésére dolgozói részére, - egyben kötelezem Szolgáltatót, hogy a fentiek érdekében megtett intézkedéseiről jelen határozatom kézhezvételét követő 30 napon belül az Emberi Erőforrások Minisztériumát tájékoztassa, és küldje meg a fentiek szerinti kiegészített protokollt. Felhívom a Szolgáltató figyelmét, hogy az előírt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén eljárási bírságot szabok ki, melynek felső határa jogi személy esetén 1 millió forint, mely szükség esetén ismételten alkalmazható. Cím: 1097 Budapest Albert Flórián út 2-6. Tel: , Fax: tisztifoorvos@emmi.gov.hu

2 A pénzbírságot a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az Emberi Erőforrások Minisztériuma számú számlájára átutalással. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben a pénzbírság befizetését elmulasztja akkor a bírság és késedelmi pótlék, adók módjára történő behajtása iránt fogok intézkedni. Felhívom figyelmét arra, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten kiszabható. Jelen határozattal szemben jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási per indítható a közlést követő naptól számított 30 napon belül a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de az Emberi Erőforrások Minisztériuma Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárságához (továbbiakban: EMMI OTFHÁT) benyújtott keresetlevéllel. A közigazgatási per illetéke ,- Ft, amely vonatkozásában a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg. I N D O K O L Á S Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz (a továbbiakban: OTH) panaszbejelentés érkezett a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (székhely: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. továbbiakban: Klinika) Belgyógyászati Klinikáján, néhai Széll Andrásné (születéskori név: Bihari Jolán, született: Újfehértó, anyja neve: Budaházi Róza, TAJ: a továbbiakban: Beteg) volt 4028 Debrecen, Nyíl utca 135. szám alatti lakos részére, február 16. március 10. között nyújtott ellátással, az idősek otthonában történő elhelyezésével, valamint boncolásának elengedése körülményeivel kapcsolatban. Az OTH a panasz kivizsgálását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) 14/C. és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköre alapján a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerint folytatta le. Az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 19. (1) és (2) bekezdés alapján az OTH március 31. napjával megszűnt, és általános jogutódja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI). Az eljárás során az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja alapján az orvos szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatására az OTH Dr. Kovács Judit patológus szakfelügyelő főorvost, Dr. Máttyássy Adriennt, a pszichiátria szakterület szakfelügyelő főorvosát, valamint Dr. Gurzó Mihály belgyógyász szakfelügyelő főorvost kérte fel. A patológia szakterület szakfelügyelő főorvosa véleményében a panaszolt ellátás kapcsán, a rendelkezésére bocsátott egészségügyi dokumentáció és nyilatkozat alapján az alábbi hiányosságot állapította meg: 2

3 - A MU 001.PA munkautasítás rendelkezik a Kórboncolási vizsgálat mellőzéséről mind klinikai, mind telephelyen kívüli elhunyt esetében. A mellőzés lehetőségét kezelőorvos és patológus együttes hozzájárulása azonban csak a klinikai elhunytak esetében tárgyalja, az intézeten kívül elhunytak esetében erre nem tér ki. A mellőzési kérelem formai nyomtatványában két pontban van lehetőség az elengedésre, a rendelkezésre álló adatok alapján illetve akkor, ha a háziorvos a szükséges adatokat 48 órán belül benyújtja. Széll Andrásné esetében a mellőzés a rendelkezésre álló adatok alapján hivatkozási pont szerint történt. A kórboncolás mellőzésének hivatalos eljárása ennek a MU 001.PA munkautasításnak megfelelt. A rendelkezésre álló dokumentumok között a halottvizsgálatot végző orvos epikrízise nem található. A megküldött dokumentációban egy orvosi rendelvény található, ahol a halottvizsgálatot végző orvos a halál okához az ismeretlen diagnózist adta. Ezek alapján nem jelenthető ki, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján helyesen dönthettek a mellőzés mellett. - Nem elfogadható az a megállapítás, hogy a mellőzés a rendelkezésre álló dokumentumok alapján történt, mert ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre illetve az ismeretlen halálok indokolta volna a kórboncolás elvégzését. A pszichiátria szakterület szakfelügyelő főorvosa véleményében a panaszolt ellátás kapcsán, a rendelkezésére bocsátott egészségügyi dokumentáció és nyilatkozat alapján az alábbi hiányosságot állapította meg: - Az organikus mentális zavar megállapítását érdemes lett volna az idősotthoni elhelyezéshez szükséges Egészségi állapotra vonatkozó igazolásban rögzíteni, mivel a Beteg, ennek a dokumentációnak (02.26.) a kitöltése napján zavart, nyugtalan volt, és erre az idézett igazoláson szereplő adatokból nem lehet következtetni. A belgyógyászat szakterület szakfelügyelő főorvosa véleményében a panaszolt ellátás kapcsán, a rendelkezésére bocsátott egészségügyi dokumentáció és nyilatkozat alapján az ellátással kapcsolatban hiányosságot nem állapított meg. A dokumentáció bejegyzéseiből kiemelte, hogy a dokumentációban szerepel a klinikai kezelése során a beteg önellátásra teljesen képtelen volt, tudata fluktuált. Pszichiátriai vélemény szerint éber, autopszichésen részlegesen tájékozott, egyebekben dezorientált, betegségtudata hiányzott; eredete szervi baj okozta mentális zavar. A rendelkezésére álló dokumentumokat megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy a Beteg ellátása, valamint a halottal kapcsolatos eljárás során sérült az: Eütv 136. (1) bekezdése, mely szerint beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza, és az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. (2) bekezdése, mely szerint az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni: e) a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját, f) az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásának alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket, n) minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet. Eütv (2) bekezdésben foglalt kötelezettség, mely szerint az (1) bekezdés szerinti esetek kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén a) a halál természetes eredetű, b) a halál oka egyértelműen megállapítható, 3

4 c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható, d) fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetőleg közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, a Panasztörvény 3. (1) bekezdés a) pontja szerint gondoskodni kell a jogszerű, illetve közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról. Az Eütv (1) és (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol, és ezen szakmai felügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése. Az Ehi. 6. (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett. Az Ehi. 11. (1) bekezdés szerint az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 94. (1) a) pontja szerint: Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére, b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is, Ket. 94. (2) bekezdése kimondja, hogy Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha a) a jogszabályban vagy hatósági döntésben foglalt előírások megsértése kizárólag újabb hatósági eljárás lefolytatásával orvosolható, Az Ehi. 13. alapján: Az egészségügyi államigazgatási szerv a) b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél. Az Ehi. 13/A. alapján: (2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy 4

5 a) az egészségügyi szolgáltató aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi, (3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba. (4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki. (5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. (6)Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni. (7)-(9) (10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni. Az Ehi.13/B. alapján: (2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni. (4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni. Az EMMI a patológia szakterület szakfelügyelő főorvosának, a pszichiátria szakterület szakfelügyelő főorvosának, valamint a fentiekben részletezett jogszabályi rendelkezések alapján a panaszeljárást lezárta, a feltárt szabálytalanságok alapján december 21-én a Ket. 29. (1) bekezdése szerint, hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indított, melyről Szolgáltatót Ket. 29. (3) bekezdése alapján /2017/EÜIG számú végzésben értesítette, egyben tájékoztatást adott irat-betekintési jogáról, és nyilatkozatot kért arra vonatkozóan, hogy Szolgáltató mely dokumentáció alapján engedélyezte a kórbonctani vizsgálat mellőzését. Szolgáltató KKEH/84-2/2017. számú, az EMMI-hez a január 16. napján érkezett nyilatkozata az alábbiakat tartalmazza: Néhai Széll Andrásné (szül: Újfehértó, TAJ: ) a kórboncolási vizsgálatának mellőzése a család képviseletében eljáró közeli hozzátartozója, Széll András kérésére történt. Az elhunyt életkorára és ismert betegségeire melyek a közeli hozzátartozó által átadott, 2 nappal korábban kelt zárójelentésben kerültek rögzítésre alapozva a kérelem engedélyezésre került. A rendelkezésre bocsátott zárójelentés alapján az elhalálozás természetes okok következtében állt be, a halál oka egyértelműen megállapítható volt, a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem volt várható. Szolgáltató a nyilatkozatához Széll Andrásné, a DEKK I. sz. Belgyógyászati Klinikáján és között történt ellátásáról szóló Zárójelentést csatolta. Fentiek alapján megállapítható, hogy Szolgáltatónál keletkezett egészségügyi dokumentáció alapján kiadott, egészségi állapotra vonatkozó igazolásban az organikus mentális zavar nem került 5

6 dokumentálásra, holott a Beteg a dokumentáció kitöltésének napján zavart, nyugtalan volt, de erre az állapotra az igazolás adatai alapján nem lehetett következtetni. A Szolgáltató nyilatkozata szerint, az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatának mellőzését - a rendelkezésre bocsátott zárójelentés alapján - ismert betegségeire, életkorára, az elhalálozás természetes okára való következtetésre alapozta, illetve arra, hogy a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem volt várható. A rendelkezésre álló dokumentáció alapján az állapítható meg, hogy a Beteg a fekvőbeteg intézményen kívül hunyt el, és a halottvizsgálatot végző orvos a halál okához az ismeretlen diagnózist jelölte meg. A Szolgáltató nyilatkozata, és annak mellékleteként megküldött zárójelentés alapján - mely dokumentáció a szakfelügyelő előtt is ismeretes volt, az általa készített szakvélemény ezen dokumentum tudomásával készült - nem került birtokunkba olyan újabb információ, adat, tény, mely alapján bizonyítható lenne, hogy a Szolgáltató az Eütv (2) bekezdésben részletezett, valamennyi feltétel együttes fennállása alapján tekintett el az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától. Tekintettel fenti ténymegállapításokra, az idézett jogszabályi rendelkezésekre, és az érintett szakmák szakfelügyelő főorvosainak megállapítására, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem, Szolgáltatót köteleztem az Eütv 136. (1) és (2) bekezdés e) g) és) n) pontjaiban foglalt dokumentációs kötelezettség és az Eütv (2) bekezdésében foglalt, a fekvőbeteggyógyintézeten kívül elhunytakkal kapcsolatos eljárás betartására, illetve az eljárással kapcsolatos protokoll készítésére, továbbá forint mértékű bírság megfizetésére. A bírság kiszabásáról az Ehi 13/A. (2) aa) pontjában és az Ehi 13/A. (5) és (6) bekezdései alapján döntöttem, Szolgáltató kogens jogszabályi rendelkezésbe ütköző magatartása miatt a boncolás elmaradt, a jogszerű állapot ezen esetben nem állítható helyre. A bírság kiszabásakor döntésemnél azt is mérlegeltem, hogy a dokumentációs hanyagság olyan betegnél történt, akinél fluktuáló tudatzavar állt fenn, azaz a betegjogok érvényesítése illetve a beteg állapotának, ellátásának - jogszabály által előírt - valósághű tükrözése kiemelten fontos. A teljesítés elmaradásának jogkövetkezményére való figyelmeztetésemet, az eljárási bírság kiszabásának lehetőségét a Ket. 61. (1) bekezdés és 134. d) pont alapján tettem meg, melynek mértékét a Ket. 61. (2) bekezdés állapítja meg, s ami a Ket (2) bekezdése szerint ismételten is kiszabható. Eljárásom során eljárási költség nem keletkezett, ezért annak viseléséről nem rendelkezem. A határozat annak közlésével egyidejűleg a Ket. 73/A. (3) bekezdésének rendelkezése alapján jogerős. Határozatom ellen a fellebbezési jogot a Ket (1) bekezdés d) pontja alapján zártam ki. A határozattal szembeni közigazgatási per indításának az Ákr (1) bekezdése alapján van helye. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatáskörét és illetékességét a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (Kp.) 12. (1) bekezdése és 13. (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdés c) pontja határozza meg. A keresetlevél benyújtásának helyéről és idejéről a Kp. 39. (1) bekezdése szerint adtam tájékoztatást. Az illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. (1) bekezdése határozza meg. Az illetékfeljegyzési jogról az Itv. 62. (1) bekezdés h) pontja rendelkezik. 6

7 7