KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2010/10 Budapest

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Internet: (telefon), (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 290

3 TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR OKTÓBER...5 Összefoglalás...5 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK...13 Az e-közigazgatás szolgáltatásai és használata az Európai Unióban..13 TÁBLÁZATOK...25 FÜGGELÉK...67

4

5 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR OKTÓBER Összefoglalás A világgazdaság és a meghatározó nemzetgazdaságok teljesítményében a harmadik negyedévben folytatódott az előző évi alacsony bázishoz mért törékeny bővülés. A bruttó hazai termék 2010 január szeptemberében a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió esetében 1,6%-kal, az Egyesült Államokban 2,9%-kal, Japánban 4,7%-kal nőtt. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az I. negyedévi stagnálás és a II. negyedévi 1,0%-os bővülés után 2010 III. negyedévében 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A január szeptemberi időszakot tekintve 0,9%-kal emelkedett a GDP. A növekedés rendkívül alacsony bázishoz képest következett be, tavaly ilyenkor ugyanis hazánk gazdasága több mint 7%-os visszaesést szenvedett el. A konjunkturális folyamatokat jelző, előző negyedévhez viszonyított, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint a III. negyedévben 0,8%-os bővülés következett be, mellyel harmadik negyedéve folyamatosan fokozódott hazánk teljesítménye. A gazdasági teljesítmény motorja továbbra is a nettó exportnak a külkereskedelem élénküléséből fakadó erősödése. A termékek és szolgáltatások kivitelének volumene az I III. negyedévben 15,0%-kal, a behozatalé 12,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg aktív egyenlege az év első kilenc hónapjában folyó áron milliárd forint volt, ami a bruttó hozzáadott érték 7,7%-a. A belföldi felhasználás 2010 III. negyedévében az elmúlt két évben először növekedett, ennek mértéke 0,3% volt. Az év első felét jellemző érezhető csökkenés miatt az első három negyedévben azonban 1,7%-os mérséklődés mutatkozik. A felhasználási oldal legnagyobb tétele, a háztartások végső fogyasztása hét negyedévi csökkenés után július szeptemberben 1,2%-kal emelkedett. A fogyasztási kiadásokon belül a kiskereskedelmi forgalom alakulásával összefüggésben már az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások volumene is növekedésnek indult. A bővülés ugyanakkor nem tudta ellen-

6 6 A KSH JELENTI 2010/10 súlyozni az első félévi visszaesést, így összességében a háztartások végső fogyasztása január szeptemberben 2,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbi alacsony szinttől. A közösségi fogyasztás volumene 2010 mindhárom negyedévében bővült, az időszak átlagában 2,2%-kal. A háztartások tényleges fogyasztása és a közösségi fogyasztás együttese révén előálló végső fogyasztás harmadik negyedévi 1,3%-os emelkedése a külkereskedelemhez hasonlóan jelentősen hozzájárult a gazdaság teljesítménynövekedéséhez. 1. ábra A GDP és a bruttó állóeszközfelhalmozás alakulása (változás az előző év azonos % negyedévéhez képest) I I I. I. GDP Bruttó állóeszköz-felhalmozás % A GDP, a fogyasztás és a reálkeresetek alakulása (változás az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I. I. GDP Háztartások végső fogyasztása Reálkereset A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2010 III. negyedévében 2,6%-kal, január szeptember átlagában 3,8%-kal csökkent. A felhasználási tétel legnagyobb részét kitevő nemzetgazdasági beruházások az előző év azonos időszakához képest a III. negyedévben 1,9%-kal, az első kilenc hónapban 4,2%-kal estek vissza. A csökkenés üteme az elmúlt negyedévekben mérséklődést mutat. A meghatározó ágazatok közül az év első kilenc hónapjában egyedül a feldolgozóiparban történt emelkedés (2,0%), amihez elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektronikaitermék-gyártás egyedi nagyberuházásai járultak hozzá. A másik két jelentős (20% körüli) súlyt képviselő ágazat fejlesztései nem érték el az egy évvel korábbit, a szállítás, raktározás ágban 11,0%-kal, az ingatlanügyletek területén 13,7%- kal maradtak el attól. A csökkenés hátterében az előbbi ágazatban a költ-

7 ÖSSZEFOGLALÁS 7 ségvetésből finanszírozott nagy autópálya-építési projektek lezárulása, utóbbiban a lakásépítések visszaesése áll. A kisebb vagy közepes súlyt képviselő ágazatok többségében ugyanakkor növekedés következett be, leginkább az alacsony bázis miatt. 10%-nál nagyobb beruházási teljesítménynövekedés az energiaipar (12,5%), a víz- és hulladékgazdálkodás (14,2%), a pénzügyi szolgáltatás (10,3%), az oktatás (68,5%), valamint a művészet és szabadidő (24,2%) területén következett be. Jelentősen viszszaesett a mezőgazdaság (-21,6%) és a bányászat (-48,3%) beruházási teljesítménye. 2. ábra Fontosabb gazdasági jelzőszámok, I-III. n.év ( 2009 I-III. n.év = 100) Munkanélküliek száma Termékkivitel volumene Beruházás Kiskereskedelmi forgalom GDP I-III. n.év Termékbehozatal volumene Ipari termelés I-III. n.év A gazdaság egészében tapasztalható bővülést a termelés (kibocsátás) oldaláról az ipar (ezen belül is leginkább a feldolgozóipar) teljesítménynövekedése határozta meg: az ágazat hozzáadott értéke 2010 január szeptemberében 8,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest (ezen belül az exportorientált feldolgozóiparban ennél nagyobb, 10,4%-os növekedés mutatkozott). Az előző negyedévekhez hasonlóan a mezőgazdaság főként a kedvezőtlen időjárás következtében mérséklődő terméseredmények miatt és az építőipar visszafogta a bruttó hazai termék bővülését. Az év első kilenc hónapját tekintve az előbbi ágazat teljesítménye 14,3%-kal, az utóbbié pedig 8,8%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

8 8 A KSH JELENTI 2010/10 Az ipar bruttó termelése októberben mind kiigazítatlanul, mind munkanaphatástól megtisztítva 8,3%-kal bővült. A termelés növekedését továbbra is a külpiaci értékesítés jelentős, tíz hónap alatt 15,9%-os bővülése eredményezte, a belföldi értékesítés ez időszak alatt 2,8%-kal csökkent. (Az előző hónaphoz képest a termelés szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint októberben 1,0%-kal mérséklődött.) Az év első tíz hónapjában 10,0%-kal nőtt a termelés, ezen belül a feldolgozóiparban az ipari átlagot meghaladó mértékben, 11,3%-kal. Az energiaipar kibocsátása 0,9%-kal nőtt, a bányászatban 25,2%-kal csökkent a termelés a tavaly ilyenkorihoz képest. A feldolgozóipari alágak közül a legnagyobb súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 18,3, a szintén jelentős súlyt képviselő járműgyártásban pedig 18,8%-kal növekedett a kibocsátás az egy évvel korábbihoz képest. Átlag feletti bővülés figyelhető meg a fa-, papír- és nyomdaiparban (19,8%), valamint a kohászat, fémfeldolgozásban (12,3%) is. A feldolgozóipar harmadik legnagyobb alágának, az élelmiszer, ital, dohány gyártásának volumene 1,6%-kal elmaradt az előző év január októberi szinttől. A kisebb súlyú textil- és bőripar termelési volumene 4,1%-kal, az egyéb feldolgozóiparé 5,2%-kal csökkent. Az ipari termelés növekedését meghatározó exportértékesítés a feldolgozóiparban és a kisebb súlyú energiaiparban jelentős mértékben nőtt az év első tíz hónapjában, előbbiben 15,6, utóbbiban 26,0%-kal. A feldolgozóipar alágainak túlnyomó többségében továbbra is jelentős növekedés tapasztalható. A belföldi értékesítésben január októberben öt alágban nőtt az értékesítés volumene, legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában (32,9%). A feldolgozóipari alágak többségében azonban a hazai értékesítés nem érte el az előző évi szintet. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében az év első tíz hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 12,7%-kal emelkedett. Az iparban foglalkoztatottak száma június óta meghaladja az előző évi szintet, az év első tíz hónapjában azonban az év eleji alacsony foglalkoztatottság következtében 2,2%-kal elmarad az egy évvel korábbi időszaktól. Októberben az összes új rendelés a megfigyelt feldolgozóipari alágak körében 3,3%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amit az új belföldi rendelések jelentős, 21,1%-os, az új exportértékesítések kisebb, 0,7%-os bővülése eredményezett. Az október végi összes rendelésállomány az új megrendelések bővülése ellenére sem érte el az előző évi szintet (92,5%),

9 ÖSSZEFOGLALÁS 9 ami a külpiaci szerződésállomány 5,2%-os és a belföldi szerződésállomány 22,3%-os csökkenésének eredménye. Az ipari termelői árak októberben 7,1%-kal, az év első tíz hónapjában 3,8%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítési árak március óta folyamatosan, de havonta eltérő mértékben nőttek, tíz hónap átlagában 6,6, ezen belül októberben 10,0%-kal emelkedtek. Az exportértékesítési árak az év első négy hónapjában csökkentek, májustól a forint árfolyamának alakulása következtében nőttek, a tízhavi exportárszínvonal 1,1%-kal, ezen belül októberben 4,4%-kal magasabb volt a múlt évinél. Az építőipar bruttó termelése az év első tíz hónapjában 10,7%-kal, ezen belül októberben 12,2%-elmaradt az egy évvel korábbi időszakban tapasztalttól. (2009 első tíz hónapjában 2,8%-os csökkenést regisztráltak.) Január októberben az épületek építése kisebb, átlagosan 6,7, az egyéb építmények építése nagyobb mértékben,15,1%-kal csökkent. Az építőipari vállalkozások októberben jelentős, 33%-kal alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek az egy évvel korábbinál. A visszaesés részben a nagy értékű szerződések miatti magas bázis következménye. Az október végi szerződésállomány 8,3%-kal csökkent. A szolgáltatási ágazatok összességében szerény mértékben járultak hozzá a GDP bővüléséhez. A harmadik negyedévben két év után először növekedett a nem árutermelő ágazatok hozzáadott értéke, a bővülés mértéke 0,4% volt. A január szeptemberi időszakot tekintve azonban 0,2%-os mérséklődés volt megfigyelhető július szeptemberében a háztartási kiadások emelkedésének hatására érezhető növekedés következett be a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatcsoportban (1,9%). A III. negyedévi élénkülés ugyanakkor nem ellensúlyozta az I. félévben elszenvedett visszaesést, így az I III. negyedévi teljesítmény 1,6%- kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szállítás, raktározás, posta és távközlés, valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatcsoport hozzáadott értéke az év mindhárom negyedévében emelkedett, január szeptember átlagában 2,7, illetve 2,9%-kal. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatok együttes teljesítménye stagnált; a közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye 1,4%-kal visszaesett. A külkereskedelmi termékforgalomban folytatódott a kivitel és a behozatal év eleje tartó kétszámjegyű növekedése, amelyben nagy szerepet játszott az előző évi, a gazdasági világválság miatt kialakult alacsony bá-

10 10 A KSH JELENTI 2010/10 zisérték októberében az első becslés szerint a kivitel euróértéke 16%-kal, a behozatalé 18%-kal növekedett az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg októberben 408 millió euró aktívumot ért el, ami az egyenleg 33 millió eurós csökkenését jelenti az előző év azonos hónapjához képest. A január októberi időszak egészében 21%-os volt az export és 19%-os az import euróértékének növekedése. A tízhavi külkereskedelmi mérleg 4441 millió eurós többletet mutatott, ami másfélszerese az előző év azonos időszakában mért aktívumnak. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje január szeptemberben az exportban és az importban egyaránt lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, így a cserearány gyakorlatilag nem változott. Nemzeti valutánk egy év alatt a főbb devizákhoz képest az év első kilenc hónapjában 2,5%-kal erősödött, ezen belül az euróhoz képest mintegy 3%-os volt a felértékelődés mértéke, a dollárhoz képest pedig 0,4%-os gyengülés következett be. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján január novemberben 1305 milliárd forint volt, mintegy 180 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 1283 milliárd forintos deficitje 369 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb alrendszert jelentő központi költségvetés bevételei közel 7,3 billió forintot, kiadásai pedig több mint 8,5 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételek lényegében változatlanok maradtak, a kiadások pedig 4,6%-kal nőttek. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 101 milliárd forintos deficit 87 milliárd forinttal kevesebb a január novemberinél, míg az elkülönített állami pénzalapok 79 milliárd forintos szufficitje a mérleg 102 milliárd forintos javulása révén állt elő. A foglalkoztatottak száma augusztus októberi adatok alapján a éves korosztályban 3 millió 792 ezer főt tett ki, ami 35 ezer fővel (0,9%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedés szinte teljes egészében a női foglalkoztatottak körében tapasztalható létszámemelkedés következménye, mivel a férfi munkaerő száma gyakorlatilag megegyezett a augusztus októberivel. Egy év alatt a foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal, 56,0%-ra emelkedett.

11 ÖSSZEFOGLALÁS 11 A munkanélküliek száma ugyanebben a korosztályban csökkenő ütem mellett egy év alatt összességében 27 ezer fővel, 465 ezerre nőtt. A létszámnövekedés mindkét nemet közel azonos mértékben érintette. A munkanélküliségi ráta 10,5%-ról 10,9%-ra emelkedett. Ezen belül a éves fiatalok munkanélküliségi rátája egy év alatt 0,8 százalékponttal, 26,9%-ra mérséklődött. A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma január októberben 2 millió 699 ezer fő volt, 34 ezer fővel több az egy évvel korábbinál. A költségvetési szférát főként a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése révén 3,7%-os emelkedés, a versenyszférát stagnálás jellemezte. január októberben a bruttó átlagkereset a számviteli nyilvántartások alapján forintot, a nettó átlagkereset forintot tett ki, vagyis a bruttó nominális átlagkereset 2,3%-kal, míg a nettó 7,9%- kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A reálkereset a fogyasztóiárindex 5,0%-os növekedése mellett 2,8%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A fogyasztói árak novemberben az októberivel egyező mértékben, 4,2%-kal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Az áralakulásra a bázisidőszaki folyamatokon túl főként a háztartási energia, valamint az élelmiszerek átlagosnál nagyobb arányú áremelkedése gyakorolt jelentős hatást. Január novemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,9%-kal voltak magasabbak, mint 2009 első tizenegy hónapjában. Legnagyobb mértékben, 9,0%-kal az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint 8,6%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Az élelmiszerek árszínvonala a június óta gyorsuló áremelkedés következtében az év első tizenegy hónapjában 2,8%-kal nőtt. A háztartási energia 6,1%-kal, a szolgáltatások 4,5%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek fogyasztói ára lényegében a tavalyi szinten állt, a ruházkodási cikkek árai pedig csekély mértékben csökkentek ( 0,5%).

12 12 A KSH JELENTI 2010/10 Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) január október Megnevezés 2009 január szeptember 2010 október 1. tábla január október Ipari indexek Termelés 82,2 110,2 108,3 110,0 Értékesítés belföldre 87,5 97,8 92,8 97,2 Értékesítés exportra 81,2 116,1 114,0 115,9 Létszám 88,5 97,3 102,9 97,8 Termelékenység 92,8 113,6 105,5 112,7 Építőipari termelés indexe 95,7 89,5 87,8 89,3 Mezőgazdasági értékesítés indexe 99,7 84,1 63,5 80,2 Kiskereskedelmi forgalom indexe 94,7 97,3.... Behozatal értéke, millió euró R értékindexe 75,2 119,3 118,3 119,2 Kivitel értéke, millió euró R értékindexe 80,6 121,7 R 116,3 121,0 Árindexek Ipari termelői árak 104,9 103,4 107,1 103,8 Ipari belföldi értékesítési árak 101,3 106,3 110,0 106,6 Mezőgazdasági termelői árak 90,5 110,5 124,7 114,2 Behozatali forintárak 101,2 99,8.... Kiviteli forintárak 103,0 99,7.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index 96,3 101,1 102,8 101,3 Munkanélküliségi ráta a, % 10, ,9 b Bruttó átlagkereset, ezer forint 199,8 201,2 195,8 200,7 nominális index 100,6 102,4 101,2 102,3 Nettó átlagkereset, ezer forint 124,1 132,0 129,1 131,7 nominális index 101,8 108,2 105,2 107,9 a A éves népességen belül. b augusztus október. 2.) január november Megnevezés 2009 január október november január november Fogyasztóiár-indexek 104,2 105,0 104,2 104,9 Államháztartás egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

13 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK Az e-közigazgatás szolgáltatásai és használata az Európai Unióban Az elektronikus közigazgatás olyan ügyintézési, ügykezelési formákat biztosít, amelyek lehetővé teszik a folyamatok gyorsabb, sok esetben hatékonyabb, költségkímélőbb lebonyolítását, gyakorlatilag papírmentes módon, ideális esetben az ügyfél személyes jelenlétét minél kevesebbszer igényelve. Az on-line közigazgatási szolgáltatásokat öt szinten értelmezik: Az első szint az információnyújtás elektronikus módja, ilyen például, ha valamely minisztérium honlapján lehet tájékozódni a nyitvatartási időről és az ügyintézés módjáról. A második szint az egyirányú kapcsolat, vagyis amikor elektronikusan letölthetők az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok. A harmadik szinten megjelenik az interaktivitás, vagyis on-line módon kitölthetők az űrlapok, beleértve a hitelesítést. Mivel az illetékek befizetését ez a szint nem teszi lehetővé, az ügyfél egyszeri megjelenése továbbra is szükséges. A negyedik szinten, melyet a tranzakció névvel jeleznek, a teljes ügymenet elektronizált, beleértve az illetékek lerovását is. 1 Az utóbbi időben pedig bizonyos szolgáltatások esetében megjelent az ötödik szint, a perszonalizáció, ami lehetővé tesz bizonyos automatizálást, így például ha az adott kormányszervnek rendelkezésére állnak más adminisztratív forrásból az állampolgár meghatározott adatai, azokat már eleve feltüntetik a személyre szabott űrlapban, s az állampolgárnak ezeket nem kell újra beírnia. 1 Budai Balázs Benjámin: Az e-közigazgatás elmélete. Akadémiai Kiadó, Budapest, o.

14 14 A KSH JELENTI 2010/10 Az Európai Uniónak az információs társadalom kiépítésére, a tudásalapú társadalom megteremtésére irányuló erőfeszítései már a kezdetektől magukban hordozták a közszolgáltatások elektronizálásának szükségszerűségét. A Bizottság márciusi ülésén alakult ki az úgynevezett eeurope2002 című stratégiai jelentés végső formája, amelyben az elektronikus kormányzat önálló területként jelenik meg. Ez a jelentés 2003-ban és 2005-ben is elkészült, majd az i2010 stratégia a korábbiakat szintetizáló módon, reálisabb célkitűzésekkel állt elő. Magyarországon 1995-től készültek olyan stratégiák és programok, amelyek az EU ilyen célú törekvéseihez kapcsolódnak ben lépett hatályba a közigazgatási eljárásról szóló törvény, amely szerint minden hivatalnak biztosítania kell az elektronikus kapcsolattartás valamilyen fajtáját, de ide sorolja a vezetékes telefont, a mobiltelefont és az t is. Az e-közigazgatást fizikai oldalról az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat teszi lehetővé, amely összekapcsolja a kormányzati és közigazgatási adatbázisokat, hálózatokat és informatikai rendszereket, és biztosítja a különböző kormányzati szolgáltatások elérhetőségét az állampolgároknak, valamint a gazdálkodó szervezeteknek. Az e-közigazgatás 2010 Stratégia által definiált legfontosabb területek megfelelnek az EU által meghatározottaknak. Az elektronikus ügyintézés legfontosabb tere, az Ügyfélkapu, 2005 óta létezik, biztosítja, hogy az állampolgár ügyeinek intézése céljából egyedileg azonosított módon, biztonságosan léphessen kapcsolatba elektronikus úton a közigazgatással. A fejlődés ütemét jól jellemzi az a tény, hogy 2005-ben ötféle elektronikus szolgáltatás igénybevételére volt lehetősége a vállalkozásoknak, így például a cégnyilvántartásban szereplő okiratok elektronikus formában történő kikérésére, 2009 óta viszont a cégalapítás teljes egészében intézhető elektronikus úton és 2009 között az Ügyfélkapun 777 ezren regisztráltak. Az Európai Bizottság részére 2001 óta, kétévente végzi el a Capgemini tanácsadó cég az egovernment benchmark felméréseket. A 20 alapvető szolgáltatást 2001 óta mérik, ezek on-line elérhetősége és fejlettsége fontos mérőpont. A vizsgálatban országos, regionális vagy helyi közigazgatási szerv honlapja került górcső alá. A statisztikai vizsgálódásba bevont 20 szolgáltatás között 8 üzleti és 12 állampolgári szolgáltatás található. 2 Ezek közül 13-ra négy, 6-ra öt, 1-re csak három szint értelmezhető. 2 Magyarországon 27 ügytípus fedi le ezt a kört, például külön ügy a születési, illetve a házassági anyakönyvi kivonat beszerzése.

15 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK 15 A szolgáltatások on-line elérhetősége az uniós országokra átlagosan 74% volt 2009-ben, ami két év alatt 15 százalékpontos emelkedést jelent. Magyarország a 19. helyen áll 63%-kal. (2007-ben még a 17. helyen állt, a mutató értéke viszont lényegesen alacsonyabb, 50% volt.) A friss adatok szerint Ausztria, Málta, Portugália és az Egyesült Királyság a szolgáltatások összességét elérhetővé teszi az állampolgárok, illetve a vállalkozások számára; Svédország és Szlovénia 95%-kal követi ezeket. Nyolc országénál magasabb a magyar mutató, ezek mindegyike Görögország kivételével új tagállam. A kelet- és közép-európai országok többsége a rangsor második felében helyezkedik el. Amellett, hogy vizsgáljuk az elektronikus úton igénybe vehető szolgáltatások összesített arányát, érdemes azt is áttekinteni, hogy e szolgáltatások milyen szinten érhetők el. Nem minden szolgáltatásra értelmezhető mind az öt szint; az egyes szolgáltatásokra értelmezhető szinteknek való megfelelést a szolgáltatásokkal súlyozva állítják elő az úgynevezett szofisztikációs, azaz kifinomultsági mutatót, amely lényegében azt mutatja meg, hogy a nyújtott elektronikus szolgáltatások milyen szinten érhetők el. Ez a mutató a magas elérési szintet teljesítő országokban természetesen magasabb: Málta, Portugália, Ausztria, Svédország %-ot tud felmutatni, de az Egyesült Királyság, ahol teljes volt a lefedettség, e téren még nem érte el a 100%-ot. Magyarország mutatója 76%, hat tagországot (köztük 5 új tagállamot, illetve Görögországot) előzünk meg. A vizsgált 20 szolgáltatást négy klaszterbe tömörítik: a költségvetési bevételt jelentő szolgáltatások, az ismétlődő szolgáltatások, a nyilvántartásokkal, illetve engedélyekkel kapcsolatos szolgáltatások elnevezésű csoportokba. Ezek közül az állam számára bevételt jelentő szolgáltatások kifinomultsága a legmagasabb szintű, az engedélyeké pedig a legalacsonyabb. A bevételszerző tevékenységek közül a vámkezelés és az áfabevallás teljes, a társaságiadó-bevallás és a társadalombiztosítási járulékok bevallása majdnem teljes egészében a legmagasabb szinten érhető el elektronikusan, minden tagállamban. A társasági adó bevallását tekintve Bulgária és Luxemburg a kivétel, ahol az elérhető négy szintből csak hármat teljesítenek, a tb-járulékokkal kapcsolatos szolgáltatások pedig Magyarországon kívül nálunk a lehetséges négy szintből hármat teljesítünk a többi tagállamban teljes egészében elérhetők elektronikusan. A jövedelemadó bevallásának már öt lehetséges szintjét állapították meg, mivel számos országban az űrlapot a hatóság előzetesen kitölti a számára elérhető forrásokból. Ezt a 100%-os szintet 21 ország teljesíti, köztük Szlovákia vagy a más tekintetben kedvezőtlen e-kormányzati mutatókkal rendelkező Görögország is. Magyar-

16 16 A KSH JELENTI 2010/10 országon, valamint az Egyesült Királyságban, Romániában, Lettországban, Luxemburgban és Csehországban még csak a negyedik szint érhető el, így mutatójuk 80%-os. Az e klaszterbe tartozó szolgáltatások közül a különféle szociális juttatásokhoz 3 való hozzáférés elektronizáltsága a legalacsonyabb, bár az ötödik szint már erre a kategóriára is értelmezhető (néhány juttatás kivételével). 3. ábra A bevételszerző szolgáltatások kifinomultsági szintje, % Vámnyilatkozat Jövedelemadóbevallás Szociális juttatások Áfabevallás Tb-hozzájárulás bevallása Társasági adóbevallás Magyarország Minimum EU Maximum Az ismétlődő szolgáltatások közül az álláskeresés elektronizáltsága 100%-os szintet ért el minden tagállamban, Luxemburgot kivéve. A közbeszerzés tekintetében az uniós tagállamok közül négy ország, köztük hazánk 50%-ban teljesíti a lehetséges 4 szintet, Lettország pedig nem alakított ki erre platformot, a többiek már elérték a 100%-ot. A rendőrségi bejelentés elektronikus módja 18 tagállamban valósult meg teljes egészében 4. Lengyelországban a legalacsonyabb szintű, ahol csupán az az információ érhető el az interneten, hogy mi módon kell a rendőrségen bejelenteni valamilyen, személyes javakat érintő lopást. E szolgáltatásra még csak a harmadik 3 Munkanélküli-járadék (álláskeresési támogatás), családtámogatások, egészségbiztosítás, tanulói ösztöndíj. Forrás: Budai. 4 Magyarországra a jelentésben nem szerepel adat, az Ügyfélkapun viszont jelenleg tehető közérdekű bejelentés, panasz.

17 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK 17 szintet értelmezik, vagyis csak az eljárás kezdeti lépései történnek meg elektronikusan, vagyis az az űrlap tölthető le, amelyben az állampolgár bejelentést tehet. A nyilvános könyvtárak katalógusai mintegy felerészben érhetők el a legmagasabb, ötödik szinten az uniós tagállamok közül, vagyis ezen országokban a könyvtár jelzi az érdeklődőnek bizonyos információhordozók megérkezését is az intézménybe. Magyarországon 5 a negyedik szint érhető el csakúgy, mint például Szlovákiában vagy Lengyelországban vagyis csak arra van mód, hogy az on-line katalógusból kikeressen az érdeklődő egy címet, és arra előjegyzést kérjen, vagy elektronikus formátumban megkaphassa. E csoportban az egészségügyi szolgáltatások a legkevésbé elektronizáltak: csak 7 országban van arra is lehetőség, hogy az állampolgár saját háziorvosán keresztül elektronikusan időpontot foglalhasson egy kórházban. 4. ábra Az ismétlődő szolgáltatások kifinomultsági szintje, % Közbeszerzés Álláskeresés Rendőrségi bejelentés Egészségügyi szolgáltatások Nyilvános könyvtárak katalógusai Magyarország Minimum EU-átlag Maximum Ezek a hagyományosan jól elektronizált Svédország és Egyesült Királyság, valamint Dánia, Észtország, Málta, Portugália és Szlovénia. A legalacsonyabb szintet az jelenti, hogy az ilyen időpontkéréshez szükséges eljárást valamely nyilvánosan hozzáférhető honlapon lehessen kezdeményezni. Ezt 5 Már van olyan könyvtár hazánkban, így például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, ahol ha az előjegyzett dokumentum beérkezik, akkor erről a könyvtár a könyvtárhasználót kérésének megfelelően levélben, e- mailben, telefonon, sms-ben értesíti.

18 18 A KSH JELENTI 2010/10 a szintet teljesíti Csehország és Lettország. A CapGemini adatai szerint Magyarországon 2009-ben ez nem volt elérhető, de 2010 közepén már volt olyan intézmény, például az Országos Onkológiai Intézet, ahol es előjegyzés működött. A nyilvántartások közül a statisztikai adatszolgáltatás elektronizáltsága a legmagasabb. Az ötödik szint ez esetben is értelmezhető, s azt jelenti, a különféle hatóságoknak már átadott vállalati adatokat (jövedelem, alkalmazásban állók száma) nem kell külön is átadni a statisztikai hivatalnak, s ezen kívül természetesen az adatszolgáltatás is elektronikusan valósítható meg. E kritériumot teljesíti 16 tagország, köztük Magyarország is (a definíció legalább egy kérdőívre írja elő a feltétel teljesülését, az nem derül ki az adatokból, melyik, 100%-os mutatóval jellemezhető tagországnál hány kérdőív nyújtható be ilyen módon.) A többi 11 uniós tagállam, köztük három régi, a negyedik szintet éri el, vagyis 80%-on áll. A cégalapításra megállapított négy elérhető szint közül öt ország (például Németország és Lettország) hármat, további öt (például Hollandia és Románia) kettőt teljesít, 17 ország köztük hazánk pedig teljesen elektronizálta ezt a folyamatot. Ezzel összefüggésben a cégalapításhoz szükséges idő 2009-ben uniós átlagban 7,7 napra csökkent, míg két évvel korábban még 12 napot vett igénybe, az egyablakos rendszer pedig a tagállamok kétharmadában valósult meg. A személygépjárművek regisztrációja 18 országban teljesen on-line módon intézhető, s ehhez nem feltétlenül szükséges a vásárlónak eljárni az ügyben, megteheti ezt például az autó értékesítője is. Lettország és Magyarország a lehetséges négy szint közül hármat teljesít, vagyis letölthető űrlapot biztosítanak az eljárás megkezdéséhez. Bulgária az egyedüli, ahol csupán a regisztrációhoz szükséges információ érhető el on-line formában, s így mindössze 25%-ot ért el.

19 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK ábra Statisztikai adatszolgáltatás A nyilvántartásokkal kapcsolatos szolgáltatások kifinomultsági szintje, % Személygépkocsi regisztrációja Anyakönyvi kivonatok Cégalapítás Címváltozás bejelentése Magyarország Minimum EU-átlag Maximum Az anyakönyvi kivonatok megszerzése, illetve a lakcímváltozás bejelentése országban éri el a maximális negyedik szintet, az érintett országok köre azonban nem teljesen egyezik meg. Belgiumban például jogilag kötelező erejű házassági vagy születési anyakönyvi kivonatot lehet szerezni elektronikusan, ám az országon belüli költözés csak mintegy felerészben intézhető a hálón keresztül (vagyis le lehet tölteni az ügyintézés megkezdéséhez szükséges dokumentumokat). Litvániában viszont a címváltozás teljesen elektronizált, az anyakönyvi kivonat megszerzéséhez pedig az illetékes hatóság honlapjáról lehet letölteni a szükséges nyomtatványokat. Az engedélyek megszerzése klaszterbe tartozó négy szolgáltatás közül a felsőoktatásba való jelentkezés a leginkább elektronizált, hazánkkal együtt 14 tagállamban teljesül a negyedik szint elérhetővé tétele, vagyis a jelentkezés, az ügykezelés, a döntés minden papírmunka nélkül lefolytatható. 5 tagországban ennél alacsonyabb szinten teljesül ez a feltétel, tehát legalább részben szükséges a papíralapú kommunikáció és dokumentumkezelés, de lehetőség van űrlapokat elektronikusan kitölteni és visszajuttatni a megfelelő intézményekhez. 5 ország az ennél eggyel alacsonyabb, Lettország és Ro-

20 20 A KSH JELENTI 2010/10 mánia a legelső szintet éri el 6. Az épület építéséhez vagy meglévő épület felújításához szükséges engedély megszerzése 7 országban teljesíthető a legmagasabb, negyedik szinten, Magyarországon csak az első szint, a megfelelő hatóság honlapjának tájékoztatása érhető el, csakúgy, mint Görögországban és Romániában. Az útlevél, illetve a vezetői engedély beszerzése 8 országban, köztük hazánkban és Szlovákiában is teljesen elektronizált, a hatóság a közelgő lejárati dátumról is elektronikusan értesíteni tudja az ügyfelet. A legalacsonyabb szinten Bulgária és a más szolgáltatások kapcsán jól teljesítő Csehország áll, de például Dániában is alacsony ez a mutató. 6. ábra Az engedélyekkel kapcsolatos szolgáltatások kifinomultsági szintje, % Személyes dokumentumok Környezetvédelmi engedély 0 Építési engedélyek igénylése Jelentkezés a felsőoktatásba Magyarország Minimum EU-átlag Maximum A környezetvédelmi engedélyek beszerzése 8 országban testreszabott módon, az ágazatnak és méretnek megfelelő releváns információk rendelkezésre bocsátásával elektronikusan zajlik, például Szlovéniában és Németországban. Magyarország Bulgáriával azonos szinten áll, a 60%-os mutató azt jelzi, hogy elektronikusan letölthető űrlap segítségével megkezdhető az engedély beszerzésének igénylése, de az ügykezelés még nem teljesen elekt- 6 Lengyelországról nincs adat.

21 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK 21 ronizált. A legalacsonyabb szinten Olaszország áll, itt a hivatalok olykor még a szükséges információt sem teszik elérhetővé honlapjukon. A lehetővé tett szolgáltatások az egyik oldal; az aktív felhasználás 7 a másik. 2. tábla E-kormányzati szolgáltatások igénybevétele a háztartásoknál és az igénybevétel feltételei, 2009 (%) Ország, országcsoport A hatóságokkal való kapcsolattartásra internetet használó állampolgárok aránya a hozzáféréssel rendelkezők között Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya Szolgáltatások rendelkezésre állása Dánia Finnország Svédország Észtország Luxemburg Hollandia Franciaország Ausztria Szlovénia Spanyolország Németország Ciprus Portugália Írország Szlovákia Egyesült Királyság Magyarország Málta Belgium Csehország Olaszország Lettország Lengyelország Litvánia Görögország Bulgária Románia EU A háztartások és a vállalkozások internethasználatáról részletesebben olvashatnak az Infokommunikációs eszközök használata a háztartásokban, 2009 illetve az Infokommunikációs eszközök használata a vállalati (üzleti) szektorban, 2009 című, a KSH honlapjáról letölthető két kiadványunkban.

22 22 A KSH JELENTI 2010/10 A felhasználás szintje sok esetben elmarad a lehetőségektől: az állampolgároknak mindössze 30%-a, a tényleges internethasználóknak 46%-a használja az e-közigazgatás szolgáltatásait az unióban. Ezen belül a megfelelő szintű szolgáltatások rendelkezésre állásával összhangban a legalacsonyabb szint igénybevételéről, vagyis a kormányzati honlapokról információ megszerzéséről átlagosan az internetezők 42%-a számolt be, űrlapot 27% töltött le, és 20% küldött vissza elektronikusan kitöltve. A skandináv országok állampolgárai járnak elöl az e-kormányzati szolgáltatások használatában, Magyarország az átlagtól valamivel elmaradó szinten áll (42%), Romániában, Bulgáriában és Görögországban pedig szinte gyerekcipőben jár ezek igénybevétele. Az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat legintenzívebben használó országok többségében mind az ilyen szolgáltatások elérhetősége, mind a háztartások internethez való hozzáférése magas szintű, de vannak kivételek: bár a feltételek adottak lennének, az Egyesült Királyságban például az átlagosnál alacsonyabb az állampolgárok e téren mutatott aktivitása. A vállalkozások esetében kedvezőbb a kép: 70%-uk (az internethozzáféréssel rendelkezők 75%-a) használja az on-line szolgáltatásokat, amelyek kifinomultsági szintje itt magasabb is. A korlátozott igénybevétel okai között magas arányban a nem elegendően magas internethasználat, az ismeretek hiánya, a használni akarás hiánya és a szolgáltatás által nyújtott hozzáadott érték hiánya szerepel a Deloitte&Touche tanácsadó cég közelmúltban végrehajtott tanulmánya szerint. A legegyszerűbb szolgáltatást, mégpedig az információszerzést veszi igénybe a legtöbb vállalkozás (átlagosan az internettel rendelkezők 68%-a), és csaknem ugyanennyien töltenek le elektronikus űrlapokat is. A kitöltött űrlapok visszaküldését már kevesebben, uniós átlagban 58%-nyian alkalmazzák, míg a teljesen elektronizált ügykezelést a hozzáféréssel rendelkező vállalkozásoknak kevesebb mint fele vette igénybe. A közbeszerzés elektronikus intézése az a szolgáltatás, amit a legcsekélyebb arányban próbáltak már ki a vállalkozások, uniós átlagban 11%. A hagyományosan jó internet-hozzáférési mutatókkal rendelkező skandináv országok mellett néhány kelet-közép-európai országban is kiemelkedően magas az e-kormányzati szolgáltatások használata a vállalkozások körében, így Litvániában, Szlovákiában, Szlovéniában. A magyarországi használat szintje csaknem minden kategóriában magasabb az uniós átlagnál, a teljesen elektronizált ügykezelés esetén viszont elmarad attól.

23 IDŐSZAKI INFORMÁCIÓK 23 E-kormányzati szolgáltatások igénybevétele a vállalkozásoknál és az igénybevétel feltételei, 2009 Ország, országcsoport A hatóságokkal való kapcsolattartásra internetet használó vállalkozások aránya a hozzáféréssel rendelkezők között Internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások aránya 3. tábla Szolgáltatások rendelkezésre állása Finnország Litvánia Írország Szlovákia Dánia Szlovénia Luxemburg Svédország Görögország Olaszország Hollandia Belgium Észtország Málta Portugália Ausztria Franciaország Ciprus Magyarország Lettország Egyesült Királyság Bulgária Csehország Spanyolország Lengyelország Németország Románia EU További források: az Eurostat adatbázisa; az Európai Bizottság Információs társadalom és média főigazgatóságának oldala; Capgemini: Smarter, faster, better e- government. 8th Benchmark Measurement. November 2009; Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) honlapja; A világ előrehaladása az információs társadalom terén, ITTK; Elektronikus közigazgatás éves jelentések. ITTK; Az Infokommunikációs Államtitkárság honlapja. (%)

24

25 TÁBLÁZATOK Az adatok forrása, ahol más megjegyzés nincs, a KSH adatgyűjtése. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A kerekített részadatok összegei eltérhetnek az összesen adattól. Az indexek, ahol más megjegyzés nincs, összehasonlító áron szerepelnek. Az évközi havi, illetve negyedéves adatok általában előzetesnek tekintendők, a későbbiek során módosulhatnak. A nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok esetében Magyarország adatait a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük. A táblázatos anyag a legfőbb statisztikai adatokat tartalmazza. Részletesebb adatok és módszertan az interneten és a Magyar statisztikai évkönyvben találhatók. Jelmagyarázat: = a jelenség nem fordult elő.. = az adat nem ismeretes 0 = a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad x = a mutató nem értelmezhető + = előzetes adat R = revideált adat, = a vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott

26 26 A KSH JELENTI 2010/10 1. Havi konjunktúra-jelzőszámok 1.1. Ipari, építőipari termelés Ipari termelés* Időszak előző hó = 100,0 a előző év azonos hó = 100,0 Építőipari termelés előző év b előző hó = évkezdettől 100,0 a azonos hó = 100,0 évkezdettől b január 99,1 107,1 107,1 107,0 79,3 79,3 február 101,9 114,0 110,6 98,2 83,2 81,3 március 96,9 103,2 108,0 98,3 88,7 84,1 április 102,7 112,6 109,1 107,0 101,2 89,0 május 97,5 104,0 108,1 98,2 93,1 90,0 június 97,7 100,8 106,8 90,5 92,5 90,5 július 100,4 101,2 106,0 103,3 88,9 90,3 augusztus 99,6 95,0 104,7 101,7 95,5 91,0 szeptember 98,2 101,3 104,3 98,9 102,5 92,5 október 97,3 94,5 103,2 100,1 97,6 93,1 november 97,0 89,4 101,8 103,2 101,8 94,0 december 87,1 80,7 100,0 98,4 104,0 95, január 101,4 77,4 77,4 95,9 86,9 86,9 február 96,2 71,0 74,1 103,7 97,2 92,1 március 104,4 84,2 77,5 99,6 101,9 96,1 április 95,2 72,8 76,3 100,5 93,1 95,1 május 101,7 77,8 76,6 95,7 90,0 93,8 június 102,0 81,2 77,4 110,4 115,1 98,3 július 99,8 80,6 77,8 88,3 94,5 97,7 augusztus 99,2 80,3 78,1 99,3 93,2 97,0 szeptember 104,3 85,3 78,9 103,4 98,4 97,2 október 101,4 86,9 79,7 99,7 97,1 97,2 november 99,3 93,0 80,9 93,7 85,8 95,9 december 95,1 101,4 82,2 104,2 93,5 95,7 január 107,8 103,3 103,3 92,0 84,7 84,7 február 98,6 108,1 105,6 103,3 87,4 86,2 március 100,4 104,0 105,0 103,4 93,4 89,3 április 100,5 109,8 106,2 93,8 84,4 87,7 május 105,4 113,9 107,7 101,2 89,7 88,2 június 100,7 115,1 109,1 98,4 81,3 86,5 július 99,0 109,1 109,1 103,0 95,5 88,0 augusztus 102,3 117,7 110,1 100,2 97,4 89,3 szeptember 100,5 110,9 110,2 97,1 90,8 89,5 október 99,0 108,3 110,0 97,5 87,8 89,3 november december * Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

27 TÁBLÁZATOK 27 Időszak 1.2. Energiafelhasználás, fogyasztóiár-index petajoule Energiafelhasználás a előző év azonos hó = 100,0 b előző hó = évkezdettől 100,0 Fogyasztóiár-index előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b január 122,5 106,1 106,1 101,0 107,1 107,1 február 112,0 106,7 106,3 101,1 106,9 107,0 március 108,0 108,0 106,9 100,6 106,7 106,9 április 83,5 105,0 106,5 100,3 106,6 106,8 május 70,0 100,0 105,5 101,1 107,0 106,9 június 73,0 100,0 104,8 100,1 106,7 106,8 július 75,0 98,7 104,0 100,1 106,7 106,8 augusztus 73,0 100,0 103,6 99,7 106,5 106,8 szeptember 79,0 100,0 103,2 100,0 105,7 106,7 október 98,5 97,0 102,5 100,2 105,1 106,5 november 113,0 92,6 101,3 99,8 104,2 106,3 december 118,8 90,8 100,1 99,7 103,5 106, január 117,0 95,5 95,5 100,6 103,1 103,1 február 103,0 92,0 93,8 101,0 103,0 103,1 március 95,0 88,0 92,0 100,5 102,9 103,0 április 70,0 83,8 90,4 100,8 103,4 103,1 május 60,0 85,7 89,7 101,5 103,8 103,2 június 67,0 91,8 90,0 100,1 103,7 103,3 július 73,0 97,3 90,8 101,3 105,1 103,6 augusztus 73,0 100,0 91,8 99,7 105,0 103,8 szeptember 74,0 93,7 92,0 99,9 104,9 103,9 október 93,0 94,4 92,2 100,0 104,7 104,0 november 108,0 95,6 92,6 100,3 105,2 104,1 december 123,0 103,5 93,8 100,0 105,6 104,2 január 115,0 98,3 98,3 101,4 106,4 106,4 február 105,0 101,9 100,0 100,3 105,7 106,1 március 97,0 102,1 100,6 100,7 105,9 106,0 április 71,0 101,4 100,8 100,5 105,7 105,9 május 64,0 106,7 101,6 100,9 105,1 105,8 június 71,0 106,0 102,1 100,2 105,3 105,7 július 75,0 102,7 102,2 100,1 104,0 105,4 augusztus 76,0 104,1 102,4 99,4 103,7 105,2 szeptember 77,0 104,1 102,6 99,9 103,8 105,1 október 96,0 103,2 102,7 100,4 104,2 105,0 november 100,3 104,2 104,9 december a Adatforrás: Energia Központ Kht. Energia Információs Igazgatósága. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

28 28 A KSH JELENTI 2010/10 Időszak 1.3. A mezőgazdaság termelőiár-indexe Növényi termékek Élő állatok és állati termékek Összesen előző év azonos hó = 100,0 Növényi termékek Élő állatok és állati termékek évkezdettől a Összesen január 149,9 117,2 135,2 149,9 117,2 135,2 február 147,5 117,6 134,2 149,5 117,7 135,2 március 152,0 119,9 138,1 151,3 118,8 136,8 április 141,9 120,1 132,6 149,4 119,6 136,2 május 138,3 121,7 131,5 146,4 119,8 134,8 június 120,5 122,9 121,6 134,7 120,2 128,2 július 109,1 117,6 112,8 121,8 119,6 120,8 augusztus 95,4 112,4 102,7 116,7 118,2 117,4 szeptember 78,2 109,3 91,4 106,7 117,2 111,2 október 67,8 107,4 83,8 93,7 116,1 103,2 november 60,9 104,1 78,0 87,5 114,8 99,1 december 62,4 101,7 77,7 85,6 113,6 97, január 61,7 96,5 72,1 61,7 96,5 72,1 február 63,2 96,7 72,9 61,7 96,5 71,9 március 65,3 94,8 73,5 62,1 95,5 71,7 április 73,2 98,0 80,4 63,4 95,9 72,7 május 71,5 95,7 78,5 65,5 96,0 74,4 június 82,9 96,1 87,2 67,2 96,2 76,0 július 79,1 97,0 85,4 70,7 96,4 79,1 augusztus 84,1 96,0 88,5 72,4 96,4 80,5 szeptember 83,7 96,1 88,6 72,4 96,4 80,8 október 92,4 93,7 92,9 80,2 96,1 86,1 november 96,3 92,9 94,8 86,0 95,7 89,8 december 101,6 94,0 98,4 87,3 95,4 90,5 január 104,9 97,7 102,0 104,9 97,7 102,0 február 102,0 97,2 100,3 104,4 97,3 101,6 március 94,6 98,1 95,9 101,8 97,7 100,2 április 94,0 94,7 94,3 101,2 97,4 99,8 május 99,9 98,4 99,4 100,5 97,5 99,4 június 99,8 98,5 99,4 102,0 97,4 100,2 július 120,5 101,4 112,8 109,7 98,0 105,0 augusztus 131,7 103,2 120,1 113,1 98,7 107,3 szeptember 140,4 104,3 124,7 118,4 99,3 110,5 október 137,1 107,6 124,7 124,2 100,1 114,2 november december a A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

29 TÁBLÁZATOK Az ipar termelőiár- és belföldi értékesítésiár-indexe Időszak előző hó = 100,0 Az ipar termelőiár-indexe előző év azonos hó = 100,0 a előző hó = évkezdettől 100,0 Az ipar belföldi értékesítésiár-indexe előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől a január 102,9 104,0 104,0 105,0 111,0 111,0 február 100,7 104,8 104,4 100,5 110,6 110,8 március 100,1 105,5 104,8 100,8 110,7 110,8 április 99,8 106,3 105,2 101,0 111,7 111,0 május 98,9 104,7 105,0 100,3 111,7 111,1 június 99,5 104,3 104,9 100,7 112,1 111,3 július 99,2 103,3 104,7 101,2 113,3 111,6 augusztus 100,7 103,0 104,5 100,1 113,1 111,8 szeptember 101,3 104,4 104,5 100,3 112,9 111,9 október 103,5 107,6 104,8 101,2 113,2 112,0 november 100,1 106,9 105,0 98,7 110,8 111,9 december 99,2 105,6 105,0 98,4 108,2 111, január 103,0 105,7 105,7 100,9 104,0 104,0 február 103,2 108,4 107,1 102,4 106,1 105,0 március 100,7 109,1 107,7 99,3 104,6 104,9 április 98,1 107,2 107,6 99,1 102,5 104,3 május 98,0 106,2 107,3 99,7 101,8 103,8 június 99,9 106,6 107,2 100,9 102,1 103,5 július 98,5 106,0 107,0 98,7 99,6 102,9 augusztus 99,5 104,6 106,7 99,8 99,1 102,5 szeptember 100,1 103,4 106,4 100,0 98,8 102,1 október 100,0 100,0 105,7 99,5 97,3 101,6 november 100,5 100,3 105,2 100,5 99,1 101,4 december 100,1 101,3 104,9 100,0 100,7 101,3 január 100,8 99,4 99,4 101,8 101,6 101,6 február 100,9 97,2 98,3 100,8 100,0 100,8 március 99,8 96,5 97,7 100,5 101,2 100,9 április 101,6 99,9 98,3 103,0 105,2 102,0 május 103,8 105,5 99,7 103,4 109,1 103,4 június 101,4 106,9 100,9 101,0 109,2 104,4 július 100,2 108,7 102,0 99,4 109,9 105,2 augusztus 99,8 109,0 102,9 100,3 110,5 105,8 szeptember 99,1 107,9 103,4 99,3 109,7 106,3 október 99,2 107,1 103,8 99,8 110,0 106,6 november december a A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

30 30 A KSH JELENTI 2010/10 Időszak Alkalmazásban állók bruttó nominális keresete a előző év azonos hó = 100, Kereset évkezdettől b Alkalmazásban állók nettó nominális keresete a előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b Reálkereset évkezdettől b január 98,0 98,0 99,3 99,3 92,7 február 112,8 104,5 110,8 104,5 97,7 március 109,6 106,1 108,3 105,7 98,9 április 110,2 107,1 108,8 106,5 99,7 május 109,3 107,5 108,0 106,8 99,9 június 109,5 107,9 108,1 107,0 100,2 július 107,4 107,8 106,6 107,0 100,2 augusztus 106,8 107,7 106,2 106,9 100,1 szeptember 108,1 107,7 107,3 106,9 100,2 október 108,3 107,8 107,4 107,0 100,5 november 108,5 107,8 107,4 107,0 100,7 december 104,6 107,5 104,6 107,0 100, január 94,7 94,7 95,9 95,9 93,0 február 102,0 98,2 101,2 98,5 95,6 március 104,3 100,2 103,3 100,1 97,2 április 103,5 101,0 102,7 100,7 97,7 május 102,9 101,4 102,2 101,0 97,8 június 101,1 101,3 100,9 101,0 97,8 július 101,6 101,4 104,1 101,4 97,9 augusztus 100,6 101,3 103,3 101,7 98,0 szeptember 100,8 101,2 103,4 101,8 98,0 október 98,4 101,0 101,5 101,8 97,9 november 97,0 100,6 100,2 101,7 97,7 december 100,2 100,6 102,6 101,8 97,7 január 106,5 106,5 112,9 112,9 106,1 február 100,8 103,7 107,6 110,3 104,0 március 109,4 105,7 115,0 111,9 105,6 április 101,1 104,5 107,8 110,9 104,7 május 99,2 103,4 106,5 110,0 104,0 június 100,5 102,9 107,5 109,6 103,7 július 100,2 102,5 104,5 108,8 103,2 augusztus 101,9 102,4 105,8 108,4 103,0 szeptember 102,3 102,4 106,1 108,2 102,9 október 101,2 102,3 105,2 107,9 102,8 november december a A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

31 TÁBLÁZATOK 31 Időszak 1.6. Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Behozatal Kivitel Egyenleg tárgyhóban évkezdettől a tárgyhóban évkezdettől a tárgyhóban évkezdettől a január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember október november december január február március április május június július augusztus szeptember R R R R 540 R R október b november december a A tárgyhó végéig. b Első becslés.

32 32 A KSH JELENTI 2010/10 Időszak 1.7. A külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexei Behozatali árindex a Kiviteli árindex a Volumenindex évkezdettől b előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b előző év azonos hó = 100,0 évkezdettől b behozatal kivitel január 100,1 100,1 99,2 99,2 116,7 118,4 február 103,1 101,6 101,9 100,6 116,2 117,9 március 103,4 102,2 103,0 101,4 112,6 112,9 április 103,0 102,4 102,9 101,7 114,9 115,6 május 101,4 102,2 100,4 101,5 112,9 112,9 június 100,6 101,9 99,2 101,1 111,9 111,3 július 98,0 101,4 96,0 100,4 111,2 110,3 augusztus 98,8 101,1 96,1 99,8 108,8 108,3 szeptember 99,8 100,9 97,1 99,5 108,3 107,8 október 106,0 101,4 103,3 99,9 106,7 106,1 november 106,4 101,9 103,0 100,2 104,8 104,7 december 104,0 102,1 102,4 100,4 103,3 103, január 105,9 105,9 104,7 104,7 71,7 70,4 február 106,7 106,3 107,0 105,8 71,6 72,2 március 109,8 107,5 109,0 106,9 75,2 77,6 április 106,7 107,3 106,7 106,9 74,0 77,3 május 104,1 106,6 105,0 106,5 74,3 78,2 június 102,6 106,0 104,9 106,2 75,5 79,4 július 103,6 105,7 105,8 106,2 76,1 80,6 augusztus 99,8 104,9 103,1 105,8 77,1 81,5 szeptember 98,2 104,2 102,1 105,4 78,3 82,5 október 92,2 102,9 96,2 104,5 79,4 83,6 november 91,6 101,9 95,4 103,6 81,2 85,4 december 93,7 101,2 96,7 103,0 82,9 87,3 január 92,6 92,6 94,9 94,9 108,1 119,9 február 91,6 92,1 91,8 93,3 112,1 119,1 március 89,6 91,2 89,8 92,1 112,7 117,5 április 93,2 91,7 93,5 92,5 113,6 117,1 május 101,8 93,6 100,9 94,1 114,9 117,5 június 106,3 95,6 104,4 95,7 115,1 118,2 július 108,5 97,4 107,7 97,4 115,0 117,4 augusztus 109,2 98,8 107,7 98,6 116,1 118,9 szeptember 108,6 99,8 108,7 99,7 115,8 118,3 október november december a Az árindexek a forintárszint változását jelzik. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.