BESZÁMOLÓ az Országos Betétbiztosítási Alap évi gazdálkodásáról és a évi költségvetési terv

Átírás

1 ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP 1027 Budapest, Horvát u BESZÁMOLÓ az Országos Betétbiztosítási Alap évi gazdálkodásáról és a évi költségvetési terv Budapest, február 29.

2 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ AZ ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP BEMUTATÁSA GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI KÖRNYEZET AZ ALAP TAGINTÉZETEI ÉS AZOK BETÉTÁLLOMÁNYA A tagintézetek száma A biztosított betétállomány áttekintése betétfajták és tagintézeti csoportok szerint AZ ALAP KÁRTALANÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK ALAKULÁSA AZ ALAP FORRÁSAI ÉS A FORRÁSFEDEZETTSÉG VIZSGÁLATA AZ ALAP SZÁMVITELI POLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI KÖNYVVEZETÉS ÉS A BESZÁMOLÁS FORMÁJA A BESZÁMOLÓBAN ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK ISMERTETÉSE AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS ELSZÁMOLÁSI MÓDSZERÉNEK ISMERTETÉSE A MÉRLEG ÉS AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS TÉTELEIHEZ KAPCSOLÓDÓ RÉSZLETEZÉSEK, MAGYARÁZATOK: ESZKÖZÖK AZ ESZKÖZÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök FORGÓESZKÖZÖK Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK A MÉRLEG TÉTELEIHEZ KAPCSOLÓDÓ MAGYARÁZATOK: FORRÁSOK SAJÁT TŐKE MEGOSZLÁSA: CÉLTARTALÉKKÉPZÉS RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ALAKULÁSA PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS EGYES TÉTELEIHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK BEVÉTELEK ALAKULÁSA AZ OBA ALAPTEVÉKENYSÉGEN KÍVÜLI BEVÉTELEINEK BEMUTATÁSA A KÖLTSÉGEK KÖLTSÉGNEMENKÉNTI ALAKULÁSÁNAK BEMUTATÁSA MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK A PÉNZESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA (CASH FLOW) A VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZET ALAKULÁSA AZ ÉRTÉKPAPÍR PORTFOLIÓ BEMUTATÁSA A VAGYONKEZELŐK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE AZ EREDMÉNY ALAKULÁSÁNAK ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSE A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, JELENTŐS FOLYAMATOK Követelések változása Kötelezettségek változása Bevételek és ráfordítások alakulása Egyéb KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK ÉS TÁJÉKOZTATÓ ADATOK AZ ALAP TÁJÉKOZTATÁSPOLITIKÁJA AZ ALAP DÍJPOLITIKÁJA A REALBANK RT. VÁLSÁGKEZELÉSÉVEL ÉS FELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FEJLEMÉNYEK PERES ÜGYEK... 35

3 8.6 MUNKAÜGYI ADATOK TISZTSÉGVISELŐK JUTTATÁSAI AZ INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEKRŐL AZ OBA NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGE 1999-BEN AZ ALAP IGAZGATÓTANÁCSA ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FELADATOK ÉS AZOK TELJESÍTÉSE AZ OBA ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE VÁRHATÓ GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI KÖRNYEZET AZ OBA ÉVI STRATÉGIAI CÉLJAI AZ OBA ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE MAGYARÁZATOK AZ ÉVI TERV ÉS TÉNY ADATOK KÖZÖTTI LÉNYEGESEBB ELTÉRÉSEKHEZ MAGYARÁZATOK AZ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERV EGYES SORAIHOZ A ÉV INFORMATIKAI FEJLESZTÉSI TERVE: FÜGGELÉK Országos Betétbiztosítási Alap 3

4 Statisztikai számjel: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Mérleg ESZKÖZÖK (aktívák) Adatok E Ft ESZKÖZÖK A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Alapítás, átszervezés aktivált értéke 0 0 II. Tárgyi eszközök Ingatlanok Berendezések, felszerelések, járművek Beruházások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 0 0 III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek Anyagok Áruk Alvállalkozói teljesítmények Készletekre adott előlegek 0 0 II. Követelések Tagintézetekkel szembeni követelések a) díjkövetelések b) Alapra átszállt követelések c) visszterhes köt. váll. utáni díjak Hitelintézetekkel szembeni egy. köv Betétesekkel szembeni követelések Állammal szembeni követelések Egyéb követelések III. Értékpapírok Állampapírok Egyéb értékpapírok 0 0 IV. Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Budapest, február 29. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 4

5 Statisztikai számjel: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Mérleg FORRÁSOK (passzívák) Adatok E Ft FORRÁSOK D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Tartalék III. Értékelési tartalék 0 0 IV. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalék F. Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0 II. Rövid lejáratú kötelezettségek Tagintézetekkel szembeni kötelezettségek Rövid lejáratú hitelek Betétesekkel szembeni kötelezettségek Állammal szembeni kötelezettségek Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN Budapest, február 29. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 5

6 Statisztikai számjel: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Eredménykimutatás (összköltség eljárással) Adatok E Ft Megnevezés Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek ÁPTF által a hitelintézetektől beszedett bírságok összegének az OBA-t megillető része I. Betétbiztosításból eredő bevételek ( ) II. Egyéb bevételek Céltartalék felhasználás III. Nem betétbiztosításból eredő bevételek IV. Pénzügyi műveletek bevételei V. Rendkívüli bevételek Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások 0 0 VI. Betétbiztosításból eredő ráfordítások ( ) VII. Egyéb ráfordítások Céltartalékképzés VIII. Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások 0 0 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai X. Rendkívüli ráfordítások Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek XI. Működési költségek ( ) A. Mérleg szerinti eredmény (I.+II.+Céltartalék felhasználás+iii.+iv.+v.-vi.-vii.-céltartalékképzés -VIII.-IX.-X.-XI.) Budapest, február 29. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 6

7 Statisztikai számjel: ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Cash flow-kimutatás Adatok E Ft Megnevezés I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás (1-11. sorok) Mérleg szerinti eredmény Elszámolt amortizáció Elszámolt értékvesztés Céltartalék képzés és felhasználás különbözete Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Szállítói kötelezettség változása Egyéb rövid lejáratú kötelezettség (szállító nélkül) változása Passzív időbeli elhatárolások változása Vevőkövetelés változása Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása Aktív időbeli elhatárolások változása II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás ( sorok) Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás ( sorok) Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) Hitelfelvétel Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás (tőkeleszállítás) Hiteltörlesztés, -visszafizetés Véglegesen átadott pénzeszköz 0 0 IV. Pénzeszközök változása (+/-I.+/-II.+/-III. sorok) Budapest, február 29. Jánossy Dániel ügyvezető igazgató Országos Betétbiztosítási Alap 7

8 1. Általános rész 1.1 Az Országos Betétbiztosítási Alap bemutatása A gazdasági szervezet neve: Országos Betétbiztosítási Alap, röviden: OBA vagy Alap Székhelye: 1027 Budapest, Horvát utca Alapítás módja: évi XXIV. törvény Létrejöttének időpontja: március 31. Gazdálkodási forma: Az Alap tevékenységi köre: 916 Egyéb nem nyereségérdekeltségű szerv 6719 A pénzügyi tevékenység máshova nem sorolt kiegészítő szolgáltatásai Adószám: Statisztikai számjel: TB törzsszám: igazgatótanács tagjai: Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke, Magyar Bankszövetség főtitkára, Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, OBA ügyvezető igazgatója, valamint állandó helyetteseik. 1.2 Gazdasági-pénzügyi környezet A beszámoló lezárásának időpontjában rendelkezésre álló adatok szerint 1999-ben a magyar gazdaság - a kedvezőtlen világgazdasági környezet (pl. az orosz és a távol-keleti gazdasági és pénzügyi válság I. félévében még érezhető utóhatása), valamint az országot sújtó természeti katasztrófák ellenére külső és belső egyensúlyi pályán maradt, és a makroszintű mutatók többségét teljesítette. A bruttó hazai termék (GDP) növekedése - a KSH hivatalos tájékoztatása alapján 4,5 % volt (az évi előirányzat 4-5 % körüli bővüléssel számolt). Továbbra is igaz, hogy 1999-ben a gazdasági fejlődés motorja az export volt (13,2 %-os növekedési ütem), de egyre nagyobb Országos Betétbiztosítási Alap 8

9 szerep jutott a belföldi felhasználásnak (beruházás, lakossági fogyasztás) is. A beruházások - a KSH adatai alapján - 6,6 %-kal bővültek. A lakosság fogyasztása az év egészében - az évi 4 % után 4,6 %-kal nőtt, ami meghaladja a GDP növekedési ütemét. A folyó fizetési mérleg hiánya az évi 2,2 milliárd-ról 2,0 milliárd USD-ra csökkent, de ezt a hiányt a működő tőke beáramlása ellensúlyozta. A működő tőke beáramlás 1999-ben 2,7 milliárd USD-t tett ki, ami kétszerese az évinek. A költségvetés (helyi önkormányzatok nélküli) hiánya évben 420,5 milliárd Ft volt, ami a GDP 4 %-a. A beszámolási évben az infláció a tervezettnél (11 %) kedvezőbben alakult. A KSH adatai szerint a fogyasztói árindex éves átlagos növekedési üteme 1999-ben kereken 10 % volt. Ez 1998-hoz viszonyítva 4,3 százalékpontos csökkenést jelent. A háztartások nettó pénzvagyonának növekménye az 1998-as 794,7 milliárd Ft-ról 648,5 milliárd Ft-ra csökkent, a GDP-hez viszonyított aránya a vizsgált évben 8 %-ról 6 %-ra mérséklődött. A megtakarítások összegének és a megtakarítási hányadnak a csökkenése a lakossági fogyasztás növekedése mellett ment végbe. A fogyasztás növekedésében szerepet játszott a csökkenő infláció, a 3-4 % közötti reálkereset növekedés, a csökkenő betéti kamatok miatt némileg mérséklődő megtakarítási hajlandóság, valamint a lakosság pozitív várakozásai a gazdaság növekedési ütemének fennmaradására és így saját jövedelme emelkedésére vonatkozóan. A kedvező kilátások mellett további motivációként említhető a korábbi években elhalasztott vásárlások pótlása is. A pozitív gazdasági folyamatoknak köszönhetően fellendült a lakossági hitelezés. A megelőző két év mérsékelt növekedése után 1999-ben 115,2 milliárd Ft-tal bővült a lakosság tartozásainak (ezen belül főleg fogyasztási hiteleinek) állománya. 1.3 Az Alap tagintézetei és azok betétállománya A tagintézetek száma Az Alapnak december 31-én összesen 285 tagja volt, ebből 37 bank, 4 lakástakarékpénztár és 236 takarékszövetkezet, valamint 8 hitelszövetkezet december 31-ére az Alap tagjainak száma 254-re csökkent a következő okokból: Az év folyamán - beolvadás és felszámolás miatt két bankkal csökkent az OBA tagbankjainak száma. (Az Európai Kereskedelmi Bank Rt. beolvadt a Citibank Budapest Rt.-be, a Realbank Rt. pedig felszámolás alá került.) Egyesülés révén 30-cal csökkent, az Eurodirect Takarékszövetkezet megalakulásával pedig 1-gyel emelkedett, végeredményben tehát 29-cel csökkent a takarékszövetkezetek száma december 31-én összességében 254, ezen belül 35 bank, 207 takarékszövetkezet, 8 hitelszövetkezet és 4 lakástakarék pénztár tagja volt az Alapnak. Országos Betétbiztosítási Alap 9

10 OBA tagintézetek száma a biztosítási év végén Takarékszövetkezet és 1998-tól hitelszövetkezet összesen Bank és 1997-től lakástakarék pénztár összesen A biztosított betétállomány áttekintése betétfajták és tagintézeti csoportok szerint Az év végi mérlegadatok szerint 92,6, illetve 7,4 %-os arányban osztozik a hitelintézeti megtakarításokon a kereskedelmi banki szektor, (ideértve a lakástakarék pénztárakat is) és a szövetkezeti szektor (ideértve a hitelszövetkezeteket is). Ez az arány elején 93,2, illetve 6,8 % volt. (1. sz. táblázat) Megtakarítások pénzintézet-típusok közötti megoszlása Megnevezés elején elején Állomány E Ft-ban Állomány E Ft-ban Bankok és lakástakarékpénztárak Ebből 1. sz. táblázat Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek Betétek ,8 7,2 ebből Takarékbetét ,7 27,3 Egyéb betét ,1 3,9 Értékpapír ,4 6,6 Fizetendő kamat ,6 17,4 ÖSSZESEN ,6 7,4 Az OBA biztosítottság részaránya a hitelintézetekben lévő megtakarításokon belül összességében 68,3 %-ról közel 71 %-ra nőtt folyamán, ugyanakkor az állam által garantált állomány 10,0 %-ról mintegy 7,7 %-ra, a nem biztosított állomány pedig 21,7 %-ról 21,4 %-ra csökkent. Így a hitelintézeti körön belül a valamilyen intézményes védettséget élvező megtakarítások részaránya - az állami garanciával védett betétállomány arányának csökkenése, illetve az OBA biztosított betétállomány arányának növekedése összhatásaként - az év eleji 78,3 %-ról 78,6 %-ra növekedett. A nem biztosított megtakarítások részaránya, ha kis mértékben is, összességében csökkent, amit kizárólag a betétek utáni - az időbeli elhatárolások között nyilvántartott és még el nem számolt - kamatok Országos Betétbiztosítási Alap 10

11 biztosítottságának növekedése okozott; a nem biztosított/nem garantált takarékbetétek részaránya pl. 8 százalékponttal nőtt. (2. sz. táblázat) Megtakarítások védettség szerinti megoszlása Megnevezés év elején év elején OBA biztosított Állam által garantált Nem biztosított OBA biztosított Állam által garantált 2. sz. táblázat Nem biztosított Betétek 75,7% 11,9% 12,4% 77,1% 8,2% 14,7% ebből Takarékbetét 36,8% 38,6% 24,6% 36,1% 31,2% 32,7% Egyéb betét 82,2% 6,6% 11,2% 83,9% 4,4% 11,7% Értékpapír 4,2% 0,2% 95,6% 3,1% 0,2% 96,7% Fizetendő kamat 44,2% 7,7% 48,1% 55,6% 11,9% 32,5% ÖSSZESEN 68,3% 10,0% 21,7% 70,9% 7,7% 21,4% A megtakarítások védettség szerinti megoszlását vizsgálhatjuk szektoriálisan is. Az OBA elején a bankokban elhelyezett megtakarítások állományának 71,6 %-át, a szövetkezeti hitelintézeti szektorban lévő megtakarítások 62,4 %-át biztosította. Ez a részarány a bankszektor esetében 2,5 százalékpontos, a szövetkezeti szektor esetében 6,2 százalékpontos növekedést jelent elejéhez viszonyítva. A bankszektorban az előző évhez viszonyítva az OBA biztosítottság részaránya a takarékbetét és értékpapír állománynál csökkent, ugyanitt pedig a nem biztosított részarány jelentősen növekedett. (3. sz. táblázat) A szövetkezeti szektorban 1998-ban az OBA biztosítottság részaránya számottevően nőtt, amit alapvetően az értékpapírszerű betétállomány Hpt 88. szerinti átminősülése okozott ben a részarány növekedés 6,2 százalékpontra esett vissza. Az OBA biztosítottság kizárólag az állami garancia rovására növekedett, a nem biztosított megtakarítások részaránya - az anonim takarékbetéteknek tulajdoníthatóan kismértékben még növekedett is. (4. sz. táblázat) Az elmúlt években az intézményesen nem védett megtakarítások állományának aránya a takarékszövetkezetekben mindig magasabb volt, mint a bankokban. Ez a különbség év elejére kiegyenlítődött. Megtakarítások védettség és hitelintézet-típus szerinti megoszlása elején Megnevezés 3. sz. táblázat Bankok és lakástakarék-pénztárak OBA Állam által Nem biztosított garantált biztosított Összesen Betétek 78,1% 7,6% 14,3% 100,0% ebből Takarékbetét 25,7% 35,7% 38,6% 100,0% Egyéb betét 84,7% 4,0% 11,3% 100,0% Értékpapír 0,2% 0% 99,8% 100,0% Fizetendő kamat 57,4% 7,7% 34,9% 100,0% ÖSSZESEN 71,6% 7,0% 21,4% 100,0% Országos Betétbiztosítási Alap 11

12 Megnevezés 4. sz. táblázat Szövetkezeti hitelintézetek és hitelszövetkezetek OBA Állam által Nem biztosított garantált biztosított Összesen Betétek 64,5% 16,6% 18,9% 100,0% ebből Takarékbetét 63,8% 19,2% 17,0% 100,0% Egyéb betét 65,4% 13,6% 21,1% 100,0% Értékpapír 44,4% 3,0% 52,6% 100,0% Fizetendő kamat 47,0% 36,4% 16,6% 100,0% ÖSSZESEN 62,4% 16,3% 21,3% 100,0% A megtakarítás állomány védettség szerinti összetétele a biztosítási év végén 100% 80% 60% Nem biztosított állomány Állam által garantált OBA által biztosított 40% 20% 0% Országos Betétbiztosítási Alap 12

13 A takarékbetét állomány védettség szerinti összetétele a biztosítási év végén 100% 80% 60% 40% Nem biztosított állomány Állam által garantált OBA által biztosított 20% 0% Az Alap kártalanítási kötelezettségének alakulása A hitelintézeti megtakarítások intézményi védettségének (az Alap kártalanítási és az állam garanciális kötelezettségének) százalékos megoszlása között a következőképpen alakult: 1993-ban, a betétbiztosítás indulásának évében az Alap a megtakarítások mintegy 44 %-át biztosította, az állam garanciális kötelezettsége pedig a megtakarítások 32,5 %-ára terjedt ki. Akkor a megtakarítások mintegy 23 %-a nem élvezett semmilyen védelmet év elején az intézményi védettség fő terhét már az OBA viselte 71 %-os részesedéssel, miközben az óta mozdulatlan betétek utáni állami garancia 8 %-ra zsugorodott, ugyanakkor a nem biztosított betétek aránya csak kis mértékben (23-ról 21%-ra) változott. Az OBA kártalanítási kötelezettségének aránya a biztosított állományon belül 45 %-ra csökkent, ami 3 százalékpontos csökkenést jelent 1998-hoz képest. Ez a csökkenés azért következett be, mert az OBA által biztosított betét-fajtákon belül megnőtt az 1 millió Ft feletti betétek, azaz a nem védett betétrészek részaránya. Ennek következtében a teljes megtakarítás állományon belül nőtt ugyan a biztosított betétfajták állománya (68 %-ról 71 %-ra emelkedett ilyen értelemben a biztosítottság foka), de az OBA kártalanítási kötelezettsége 1 százalékponttal (a hitelintézeteknél elhelyezett megtakarítás állományon belül 33 %-ról 32 %- ra) csökkent. Az OBA biztosítás és állami garancia együttes mértékét tágabban úgy is értelmezhetjük, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi keretek szerint Magyarországon a hitelintézeti rendszer zavartalan működése és a betétesek bizalmának erősítése érdekében mintegy 40 %-os kártalanítási kötelezettség áll fenn. Ebből a 32 %-os részarányú OBA-ra jutó kártalanítás fedezetét a hitelintézeti szektor állja, 8 %-ért pedig az állami költségvetés áll helyt. (5. sz. táblázat) Országos Betétbiztosítási Alap 13

14 Megnevezés Összes megtakarítás megoszlása védettségi típusok szerint Biztosí tási év elején OBA által biztosított 44,2 68,3 70,9 Állam által garantált 32,5 10,0 7,7 Nem biztosított, illetve garantált állomány 23,3 21,7 21,4 5. sz. táblázat Összesen % 100,0 100,0 100,0 Kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség aránya a biztosított/garantált állományon belül (OBA esetében 1 millió Ft-os összeghatár) Kártalanítási, illetve garanciális kötelezettség aránya a teljes OBA tagintézeti megtakarítás állományon belül n.a *. 48,0 45,0 n.a. 32,8 31,9 100,0 100,0 100,0 32,5 10,0 7, n.a. 42,8 39,6 n.a. = nincs adat 1.5 Az Alap forrásai és a forrásfedezettség vizsgálata Az Alap saját bevételi forrásai: a Hpt a szerint az egyszeri csatlakozási díj, a tagintézetek által teljesített rendszeres, esetleg rendkívüli éves befizetés, az Alap befektetéseinek hozama, továbbá az Alapra átszállt követelésekből megtérülő hányad, amely forrásokat az Alap által felvett hitelek egészíthetnek ki. a.) Csatlakozási díj Azok a hitelintézetek, amelyek betétgyűjtés végzésére engedélyt kaptak, a tagintézetté váláskor egyszeri csatlakozási díjat kötelesek az Alapnak fizetni. A csatlakozási díj a tagintézet jegyzett tőkéjének 0,5 százalékával megegyező összeg ben ilyen címen 250 ezer Ft volt az Alap bevétele, az Eurodirect Takarékszövetkezet csatlakozása révén. b.) Éves díjfizetés Az éves rendszeres befizetési kötelezettség felső határát a Hpt (1) és (2) bekezdése a tagintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én meglévő, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezrelékében állapította meg. A biztosított betétek teljes összegét mint díjalapot - kell figyelembe venni az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségük megállapításánál évtől lényegesen módosult az Alap díjpolitikája. A tagintézeteknek az eddigi két díjkulcs helyett betétosztályonként differenciált, a magasabb betétosztályok felé haladva degresszíven mérséklődő négy díjkulcs alapján kellett az éves díjfizetési kötelezettségüket teljesíteni. (Az Alap díjpolitikájának évi változását részletesen ismerteti a 8.2 fejezet.) A díjkulcs szerkezeti változása miatt az átlagos díjkulcs 1,8 -ről 1,07 -re, az Alap díjbevétele az évi 4,9 milliárd Ft-ról 3,4 milliárd Ft-ra csökkent. Országos Betétbiztosítási Alap 14

15 A díjbevétel csökkenés a bankszektorban következett be. Ennek több oka volt: az előző évek viszonylag gyors díjalap növekedési üteme lelassult. Az így kialakult díjalaphoz átlagosan alacsonyabb díjkulcs párosult; a díjalap kétharmadát adó kisbetétes ( lakossági ) hitelintézetek átlagos (súlyozott) díjkulcsa jelentős mértékben csökkent (1,9-ről 1,17 ezrelékre). Ez arra utal, hogy a kisbetétes hitelintézetek betétösszetétele is, - az 1 millió Ft-os kártalanítási összeghatárhoz viszonyítva - a magasabb összegű betétek felé tolódott el. A takarékszövetkezeteknél ellentétes folyamat játszódott le, mert a viszonylag gyors díjalap növekedés kisebb mértékű díjkulcs csökkenéssel járt. Ez azt eredményezte, hogy a díjbevétel a bázis évhez viszonyítva növekedett. A díjfizetési rendszer változtatását az OBA vagyoni helyzetének kedvező alakulása támasztotta alá. Az OBA fedezettségi mutatója - az a mutatószám, amely az Alap (állampapírban elhelyezett) vagyonát hasonlítja össze a kártalanítási kötelezettséggel folyamán 1 %-ról 1,12 %-ra nőtt. (Az összehasonlításban az december 31-ei kötelezettség állományt és az ugyanebben az időpontban meglévő OBA vagyont hasonlítottuk össze, és ugyanígy jártunk el az eleji mutató kiszámításánál is.) A hitelintézeteknél elhelyezett betétek átlagos nagysága a vizsgált évben 31 %-kal, az év eleji 209 ezer Ft-ról, 274 ezer Ft-ra emelkedett. A normál díjfizetési kötelezettség mellett az Alap féléves rendszerességgel emelt és kedvezményes díjat állapíthat meg. A Díjfizetési Szabályzat alapján akkor lehet emelt díjat kivetni, ha a tagintézet nem felelt meg az előírt tőke-megfelelési mutatónak, és/vagy díj, illetve díjelőleg fizetési kötelezettségének 30 napon túli késedelemmel tett eleget, esetleg különösen kockázatos tevékenységet folytatott. (Hpt (6) és (7) bekezdése) Emelt díjat év folyamán négy tagintézet fizetett, ami 1,2 millió Ft-tal növelte az Alap díjbevételét. A kettős védelemre tekintettel, évben is kedvezményes díjkulcs alkalmazására került sor azon takarékszövetkezetek esetében, amelyek tagjai voltak az Alappal együttműködési megállapodást kötő, megfelelő pénzügyi fedezettel rendelkező integrációs szervezetnek, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak (OTIVA). A kedvezményes díj 203 takarékszövetkezetre terjedt ki, a kedvezmény pedig 80 millió Ft-tal csökkentette az Alap tárgyévi díjbevételét. Ennek ellentételezését jelenti, hogy az Alap - az érintett tagintézetekkel kapcsolatos - esetleges tehervállalásának egyharmadát az OTIVA megtérítené az Alap részére, továbbá kész az Alappal együttműködni az ellenőrzésben, megelőzésben. Országos Betétbiztosítási Alap 15

16 2. Az Alap számviteli politikájának fő vonásai 2.1 Könyvvezetés és a beszámolás formája A számvitelről szóló többször módosított évi XVIII. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) előírásai szerint az OBA az olyan egyéb szervezetek közé tartozik, amelyek speciális könyvvezetési és éves beszámoló készítési kötelezettségének szabályozása a számviteli törvényben és a Hpt.-ben kapott felhatalmazás alapján a kormány feladata. 2.2 A beszámolóban alkalmazott értékelési eljárások ismertetése Az Alap számviteli politikájának alapvető célja a valós eredmény megbízható kimutatása, illetve ennek számviteli alátámasztása. Az évi mérleg készítésének időpontja február 29. Az Alap által alkalmazott főbb értékelési eljárások a következők: A befektetett eszközöket és a forgóeszközöket beszerzési költségükön szerepeltetjük a mérlegben, csökkentve azt a számviteli törvény szerint elszámolt leírásokkal (értékcsökkenéssel). A kamatozó értékpapírok beszerzési értékében szereplő felhalmozott kamatot a beszerzéskor ráfordításként könyveljük el. Az OBA által a befagyott betétek után a betétesek részére kifizetett tőke és kamat összegében a tagintézetekkel szemben fennálló, az OBA-ra átszállt követelések összege után - a felszámoló tájékoztatása alapján - céltartalékot képeztünk a követelés várhatóan meg nem térülő összegére. Az előzőekben ki nem emelt eszközök és források értékelése a számviteli törvény általános előírásai szerint történt. 2.3 Az értékcsökkenés elszámolási módszerének ismertetése Az immateriális javak esetében az értékelés alapja a beszerzési ár. A terv szerinti értékcsökkenést a szoftvereknél a várható használati idő függvényében számoljuk el, melyet ez esetben - figyelembe véve ezen termékek gyors avulását - 3 évben határozunk meg. A tárgyi eszközök esetében az értékelés alapja a bruttó (általános forgalmi adós) beszerzési költség, és amortizációjukat az adótörvényben szereplő leírási kulcsok alkalmazásával számoljuk el. Országos Betétbiztosítási Alap 16

17 3. A mérleg és az eredmény-kimutatás tételeihez kapcsolódó részletezések, magyarázatok: Eszközök 3.1 Az eszközállomány összetétele Az eszközállomány összetételének előző évhez viszonyított változásait a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés (E Ft) (E Ft) 1999/1998 (%) Immateriális javak ,2% Tárgyi eszközök ,6% Befektetett pénzügyi eszközök ,7% Befektetett eszközök összesen: ,4% Készletek ,0% Követelések ,8% Értékpapírok ,9% Pénzeszközök ,2% Forgóeszközök együtt: ,6% Aktív időbeli elhatárolások: ,3% ESZKÖZÖK ÖSSZESEN ,5% Az egyes eszközcsoportok változásait a következőkben elemezzük. 3.2 Befektetett eszközök Immateriális javak A szellemi termékek (szoftverek) állománya a felére csökkent, ennek oka, hogy új beszerzés alig volt, a meglévő állomány pedig nagy mértékben amortizálódott Tárgyi eszközök A tárgyi eszközök állománya egynegyedével csökkent, aminek magyarázata szintén a viszonylag csekély mértékű új beszerzés, és a beszerzések háromszoros értékét kitevő értékcsökkenés volt. Az alábbi táblázat az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának változásait mutatja be: Országos Betétbiztosítási Alap 17

18 Immateriális javak és tárgyi eszközök mozgástábla BRUTTÓ ÉRTÉK: Immateriális Tárgyi eszközök Összesen javak Nyitó Növekedés Csökkenés Záró KUMMULÁLT ÉRTÉKCSÖKKENÉS: Nyitó Növekedés Csökkenés Záró NETTÓ ÉRTÉK: Nyitó Növekedés Csökkenés Záró A táblázatból láthatjuk, hogy az értékcsökkenés növekedése mindkét eszközcsoport esetében meghaladta a beszerzések összegét, így összességében a mérlegben szereplő értékük csökkent. Az Alap 174 E Ft értékben szerzett be 30 E Ft alatti értékű immateriális javakat és tárgyi eszközöket, melyek azonnal leírásra kerültek Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között a munkavállalóknak nyújtott kamatos és kamatmentes kölcsönök hosszúlejáratú állománya szerepel, melynek összege az előző évhez képest alig változott. Itt jegyezzük meg, hogy a Realbank Rt.-ben meglévő tulajdonrészünket reprezentáló Ft beszerzési értékű - részesedés könyv szerinti értéke nulla. 3.3 Forgóeszközök Készletek A mérlegben az áruk soron az előző évihez hasonlóan az Iparbankház válságkezelése nyomán az OBA tulajdonába jutott egri ingatlan szerepel E Ft-os értéken, továbbá egy ugyancsak eladásra szánt üdülési jog 100 E Ft-os értéken Követelések A követeléseink megoszlását és annak az előző évivel való összehasonlítását - szemlélteti a következő táblázat. Országos Betétbiztosítási Alap 18

19 Sorszám Követelések (E Ft) (E Ft) 1999/1998 (%) 1. Díjkövetelések % 2. Alapra átszállt követelések % 3. Visszterhes kötelezettségvállalás utáni díjak % 4. Tagintézetekkel szembeni összes követelés (1+2+3) % 5. Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelések % 6. Egyéb követelések % 7. Követelések összesen (4+5+6) % Mint látható, az előző évivel ellentétben a tárgyévben a mérleg fordulónapján nem volt áthúzódó díjkövetelésünk egyik tagintézetünkkel szemben sem. Az Alapra átszállt követelések állománya több, mint húszszorosára nőtt, ami teljes egészében a Realbank Rt.-nél befagyott betétek kifizetésének a következménye. A korábbi években keletkezett követeléseink - a Heves és Vidéke Takarékszövetkezetnél befagyott betétek kifizetése és az Iparbankház Rt.-nél teljesített betétkifizetések miatti követelések változatlanul szerepelnek ezen a mérlegsoron, mivel leírásukra a felszámolási eljárások lezáratlansága következtében továbbra sem volt lehetőségünk. A tagintézetekkel szembeni visszterhes kötelezettségvállalás utáni díjak összegében az Iparbankház Rt.-vel szemben a meg nem fizetett hiteltartozás után kiszámlázott díjak szerepelnek. Hitelintézetekkel szembeni egyéb követelésünk 18 %-kal nőtt az előző évhez képest, a növekedésből E Ft a Realbank Rt. felszámolójának benyújtott, a befagyott betétek kifizetésével kapcsolatosan felmerült ráfordítások összegét tartalmazza, megtérülése a felszámolásban elfoglalt kedvezőtlen kielégítési sorrend figyelembe vételével csak részlegesen várható. Szintén itt tartjuk nyilván a betétkifizetéssel megbízott hitelintézetnél lévő számlánkat E Ft értékben. Az egyéb követelés állománya csökkent, összege a tárgyévben E Ft. Ennek összetétele: E Ft vevőkövetelés, E Ft az Iparbankház által az OBA-ra engedményezett és még a mérleg zárónapjáig nem értékesített követelés, E Ft az MNB-vel szemben az Iparbankház felszámolása következtében fennálló követelés, E Ft összegben a dolgozóknak nyújtott kamatmentes és kamatos lakáskölcsönök éven belül esedékes része és munkabérelőleg, továbbá 863 E Ft egyéb követelés Értékpapírok Az OBA a tulajdonában lévő értékpapírokat a forgóeszközök között, az előírás szerint beszerzési értéken tartja nyilván. A tárgyévben az értékpapírok állománya E Ft, az előző évihez képest 5 %-kal nőtt. A korábbi években tapasztalt dinamikus növekedés elmaradása annak következménye, hogy a Realbank Rt.-nél befagyott betétek kifizetésére a portfolióból ki kellett vonni hozzávetőleg 5 milliárd Ft összegű tőkét. Országos Betétbiztosítási Alap 19

20 3.3.4 Pénzeszközök A mérleg fordulónapján E Ft összegű pénzeszközzel rendelkeztünk, melyből a házipénztárban 251 E Ft, bankszámláinkon pedig összesen E Ft volt. 3.4 Aktív időbeli elhatárolások Aktív időbeli elhatárolás évben E Ft, melynek megoszlása a következő: Megnevezés Összeg (E Ft) évet terhelő, költség és ráfordítás ÁPTF bírság OBA-t illető, 2000-ben befolyt része 256 Kölcsön- és betéti kamatok 686 Állampapírok kamatának elhatárolása Összesen: Az aktív időbeli elhatárolás állománya az előző évhez képest 8 %-kal csökkent, melynek elsődleges oka az állampapírok kamatainak csökkenése. Országos Betétbiztosítási Alap 20

21 4. A mérleg tételeihez kapcsolódó magyarázatok: Források A mérlegben szereplő források előző évhez viszonyított változását az alábbi táblázat mutatja be: Megnevezés (E Ft) (E Ft) 1999/1998 (%) Saját tőke % Céltartalék % Kötelezettségek % Passzív időbeli elhatárolások % FORRÁSOK ÖSSZESEN % 4.1 Saját tőke megoszlása: A forrásokon belül a saját tőke megoszlása eredet szerint a következő volt: (Adatok E Ft-ban) Saját tőke fajtája /1998 (%) Jegyzett tőke % Tartalék % Értékelési tartalék 0 0 0% Mérleg szerinti eredmény % Saját tőke % A tartalék állománya az előző évi mérleg szerinti eredmény következtében nőtt 35 %-kal. A mérleg szerinti eredmény 30 %-kal csökkent, melynek okát a 7.3 fejezetben elemezzük. 4.2 Céltartalékképzés 1999-ben összesen E Ft értékben képeztünk céltartalékot. Ebből E Ft-ot tesz ki a betét-kifizetési veszteségekre képzett céltartalék. Az egyéb célú céltartalékon belül (1.641 E Ft) 760 E Ft összegben két, Iparbank Rt.-től átvett engedményezett követelésre, továbbá 881 E Ft értékben két peresített követelésre képeztünk céltartalékot. Országos Betétbiztosítási Alap 21

22 4.3 Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása Hosszú lejáratú kötelezettségünk nincs. A rövid lejáratú kötelezettségeink értéke összesen E Ft, ebből 113 E Ft egy VISA kártyaszámlával kapcsolatos rövid lejáratú hitel, E Ft pedig egyéb rövid lejáratú kötelezettség. Ezen belül legnagyobb részt, E Ft-ot képvisel a szállítókkal szemben fennálló, következő évre áthúzódó fizetési kötelezettség. Ez utóbbi zömében a vagyonkezelőknek fizetendő portfoliókezelési díjakból áll, melyeket az éves elszámolás után egyenlítettünk ki. A decemberi munkabérek utáni, januárban esedékes adó- és járulékkötelezettségek E Ft-os összegén kívül a betétkifizetéssel megbízott hitelintézetnél vezetett számlánkon lévő egyenlegből a hitelintézet által tévesen jóváírt, tehát részükre visszajáró összeg szerepel E Ft értékben. 4.4 Passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolás E Ft, a évben kifizetésre kerülő, de valójában évet terhelő költségekből áll, mint például a vezetői prémiumok és járulékaik, az éves könyvvizsgálat díja, a belső ellenőrzés díja. Országos Betétbiztosítási Alap 22

23 5. Az eredmény-kimutatás egyes tételeihez kapcsolódó kiegészítések Az eredmény-kimutatásban felsorolt bevételek megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés (E Ft) (E Ft) 1999/1998 (%) Tagintézetekkel szemben elszámolt díjbevételek % Betétesek megbízásából behajtott követelések utáni díjbevételek Állami garanciával biztosított betétek kifizetése utáni jutalékbevételek ÁPTF által a hitelintézetektől beszedett bírságok összegének az OBA-t megillető része 0 0 0% 0 0 0% % Betétbiztosításból eredő bevételek % Egyéb bevételek % Céltartalék felhasználás % Nem betétbiztosításból eredő bevételek % Pénzügyi műveletek bevételei % Rendkívüli bevételek % ÖSSZESEN % 5.1 Bevételek alakulása A tárgyévben a díjbevételek több, mint 30 %-kal elmaradtak az elmúlt évitől, aminek oka a díjkulcs átlagának csökkenése volt. Ez a több, mint másfél milliárd Ft kieső bevétel a mérleg szerinti eredmény markáns csökkenésének fő oka. A tárgyévi biztosítási díjat valamennyi tagintézet hiánytalanul megfizette. (A tárgyévben befizetett díjak összegét tagintézetenként a függelék tartalmazza.) Összességében elmondható, hogy tovább javult a díjfizetési fegyelem, ennek következtében a tárgyévben csekély, 62 E Ft késedelmes díjfizetés miatti kamatbevételünk volt. Az ÁPTF bírságok OBA-t megillető része ugyanakkor több, mint nyolcszorosára nőtt. Ezen bevételi forrás jelentős növekedése összefüggésben lehet az ÁPTF-nek a Hpt. előírásait megszegő hitelintézetekkel szembeni szigorú és következetes fellépésével. Az egyéb bevételek jelentősen lecsökkentek, 96 %-kal alacsonyabb értéket mutatnak, mint az előző évben. Ennek oka az, hogy míg 1998-ban az Iparbankház Rt.-től átvett tárgyi eszközökből még nagyértékű ingatlanokkal rendelkeztünk, és ezeket értékesítettük, addig 1999-ben ez a bevételi forrás elapadt. Országos Betétbiztosítási Alap 23

24 A céltartalék felhasználás összege azonos az előző évben megképzett céltartalékkal, nagyságrendje hasonló a tavalyi felhasználáshoz. A nem betétbiztosításból eredő bevételek között az Iparbankház Rt.-nek tartozása után kiszámlázott kamatot könyveltük, ennek befolyása azonban nem várható, a követelés halmozott összegére céltartalékot képeztünk. Bevételeink legnagyobb része a pénzügyi műveletek bevételéből származik. Értéke E Ft, mely túlnyomórészt a tulajdonunkban lévő állampapír portfolióból származó tárgyévi kamat- és árfolyamnyereségből, illetve hozambevételből tevődik össze. Rendkívüli bevételünk tárgyévben nem volt. Az előzőekben részletezett bevételek közül az egyéb bevételeket kissé részletesebben is bemutatjuk: 5.2. Az OBA alaptevékenységen kívüli bevételeinek bemutatása Az alaptevékenységen kívüli tevékenységekből származó bevételek 1999-ben E Ft-ot tettek ki. Ebből E Ft volt a követelések értékesítéséből befolyt összeg, 409 E Ft nem biztosítási díj utáni késedelmi kamat bevételünk pedig egy korábban részletfizetéssel értékesített ingatlan vevőjének késedelmes teljesítése nyomán keletkezett. Ezenkívül 464 E Ft gépjármű káresemények után a biztosítóktól befolyt bevételünk, és 530 E Ft különféle egyéb bevételünk volt. 5.3 A költségek költségnemenkénti alakulásának bemutatása A ráfordítások között tartjuk nyilván az OBA működésével közvetlenül nem összefüggő költségeket, az alábbi költségnemenkénti bontásban: Megnevezés (E Ft) (E Ft) 1999/1998 (%) Befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások % Betétesek megbízásából behajtott követelésekkel kapcsolatos ráfordítások Állami garanciával biztosított betétek kifizetésével kapcsolatban felmerült ráfordítások 0 0 0% 0 0 0% Betétbiztosításból eredő ráfordítások összesen % Egyéb ráfordítások % Céltartalék képzés % Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások 0 0 0% Pénzügyi műveletek ráfordításai % Rendkívüli ráfordítások 0 0 0% RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN % A befagyott betétek kifizetésével kapcsolatos ráfordítások mérlegsoron a betétbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, tagintézetekre tovább nem hárítható ráfordításokat könyveltük: Országos Betétbiztosítási Alap 24

25 egy szoftvert, ami a Realbank Rt.-nél befagyott betétek kifizetését segítette, valamint a nyers (megszemélyesítés nélküli) betétbiztosítási kártyák költségét, melyeket egy esetleges későbbiekben bekövetkező kártalanítási folyamatban fogunk felhasználni. Az egyéb ráfordítások között tartjuk nyilván az értékesített tárgyi eszközök és követelések bekerülési értékét E Ft értékben, valamint az állami költségvetéssel, önkormányzattal szemben elszámolt adókat (munkaadói járulék, vissza nem igényelhető ÁFA, gépkocsik súlyadója, kifizetői SZJA) E Ft értékben. A tárgyévben portfoliónkat kezelő három vagyonkezelő (CA IB Értékpapír Rt., Postabank Értékpapír Rt., Credit Suisse First Boston Alapkezelő Kft.) jutaléka E Ft összegben jelentkezett, ezeken kívül E Ft értékű egyéb ráfordításunk volt. Az évi céltartalék képzés többlete elsősorban a Realbankban befagyott betétek utáni kártalanítással függ össze. A pénzügyi műveletek ráfordításai az előző évinek a felére csökkentek, ami főleg abból adódott, hogy 1998-ban számoltuk el a Realbankos részesedésünk 100 %-os értékvesztését, melynek összege E Ft volt. Ha ettől megtisztítjuk az előző év mérlegszámát, akkor E Ft marad, amelyhez képest a tárgyévben 22 %-kal magasabb, E Ft volt a pénzügyi műveletek ráfordítása. Ez érthető is, hiszen nőtt az értékpapír állomány, és a kamatozó állampapírok vásárlásakor a beszerzési árban lévő felhalmozott kamat összegét ráfordításként kell lekönyvelni, ami azonban nem tekinthető valódi ráfordításnak, csupán egy könyveléstechnikai művelet. Összességében a ráfordítások összege alig változott 1998-hoz képest. Mindkét évben a ráfordítások megközelítőleg felét tette ki a Realbank Rt. válságkezelésével kapcsolatos ráfordítás. 5.4 Működési költségek Az Alap működési költségeinek költségnemenkénti alakulását, valamint a tervezetthez viszonyított arányát szemlélteti a következő táblázat: Megnevezés évi terv (E Ft) évi tény (E Ft) Terv/Tény % Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Működési költségek összesen Mint látható, valamennyi költségnemnél összességében csaknem 9 %-kal maradtunk el a tervezett működési kiadástól. Az előző évi tényszámhoz ( E Ft) viszonyítva 9 %-kal növekedtek az Alap működési kiadásai. Országos Betétbiztosítási Alap 25

26 Az anyagjellegű ráfordítások ( E Ft) soron a telefon, irodaszerek, szakkönyvek, üzemanyag, nyomtatvány, tisztítószerek, postai költségek, hírlap előfizetések, gépkocsijavítások, nyomdai költségek mellett szerepelnek a külföldi kiküldetések, és anyagjellegű szolgáltatások értékei is, melyeknél az évre tervezett költségekhez képest több, mint 8 %-os megtakarítást értünk el. Az évi tényszámhoz ( E Ft) képest több, mint 3 millió forintos növekedés oka az egyes költségfajtáknak (pl. telefon, irodaszerek) a Realbank Rt.-nél károsultak részére történt betétkifizetés miatti olyan növekedése, mely közvetett volta miatt a felszámolótól nem követelhető. A személyi jellegű ráfordításoknál ( E Ft) 4 %-os megtakarítást értünk el, melynek oka egyrészt az, hogy a tervezett kétfős létszámbővülésből az egyik dolgozó felvétele a évre áthúzódott A megtakarítás további része a megbízási díjból, a reprezentációs költségből és az igazgatótanács tiszteletdíjából eredt. Az előző évi E Ft-os értéket 10,5 %-kal haladtuk meg, ami a létszámbővülést is figyelembe véve szerény növekedés. Az értékcsökkenési leírásnál ( E Ft) elért nagy összegű, 6,6 millió Ft-os megtakarítás oka az, hogy elmaradt néhány nagy értékű beruházás, többek között a díjkifizetési szoftver beszerzése, illetve áthúzódik a évre. Az egyéb költségeknél ( E Ft) elért 11 %-os megtakarítás főként a marketing költségnél, és a számítástechnikai szolgáltatásoknál realizálódott. Az egyéb költségek megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Érték (EFt) Megoszlás (% ) Bérleti díj Hirdetés, kommunikáció Oktatás, továbbképzés Biztosítási díjak Bankköltség Szakértői díjak Számítástechnikai szolgáltatás Egyéb nem anyagjell. szolg Összesen Országos Betétbiztosítási Alap 26

27 6. A pénzeszközök változása (cash flow) Az OBA cash flow értékelésénél mindenek előtt figyelembe kell venni, hogy az nem hasonlítható a profitorientált vállalkozások hasonló kimutatásához. (Fontos megemlíteni, hogy az értékpapír portfolió változásának hatása, ami gyakorlatilag az OBA befektetési tevékenységének eredménye, a cash flow-ban mégsem a befektetési tevékenységből származó, hanem a szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változásnál szerepel.) A szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás E Ft csökkenés, mely több tényező ellentétes irányú hatásának eredőjeként alakult ki. A forgóeszköz-változásból eredő pénzeszköz-csökkenés E Ft-tal meghaladja a mérleg szerinti eredmény és a céltartalék képzés pénzeszköz növelő hatását. A pénzeszközök állományát az amortizáció elszámolása E Ft-tal, az aktív időbeli elhatárolások változása E Ft-tal növelte. A vevői és szállítói kötelezettségek, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeink szintén a pénzeszközök növekedése irányába hatottak. A befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás E Ft csökkenés, ami jelentős részben a tárgyi eszközök beszerzéséből adódik. A pénzügyi műveletekből 250 E Ft pénzeszköz-növekedés származott, ami egy, az év folyamán csatlakozott hitelintézet csatlakozási díja, mely a jegyzett tőke növekedését eredményezte. Összességében az év folyamán az OBA szokásos tevékenységéből, a befektetési tevékenységéből és a pénzügyi műveletekből származó összes pénzeszköz-változása E Ft pénzeszköz csökkenés. 7. A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása Az Alap mérlegében az eszközök összetétele az ismert főbb csoportosításban december 31-én a következők szerint alakult: Mérl.hiv. Megnevezés (E Ft) 1999.(E Ft) 1999/1998 (%) A. Befektetett eszközök % B. Forgóeszközök % C. Aktív időbeli elhatárolások % ESZKÖZÖK ÖSSZESEN % D. Saját tőke % E. Céltartalék % F. Kötelezettségek % G. Passzív időbeli elhatárolások % FORRÁSOK ÖSSZESEN % Országos Betétbiztosítási Alap 27

28 A mérlegfőösszeg közel 6 milliárd Ft-tal (több, mint 30 %-kal) nőtt. A növekedést eszközoldalon a forgóeszközök ezen belül is túlnyomórészt a követelések, valamint kisebb részben az értékpapírok állományának növekedése okozta. Forrásoldalon a főösszeg növekedés több, mint felét tette ki a saját tőke növekedése (3,2 milliárd Ft-ot), a növekedés kisebbik része céltartalék növekedés. 7.1 Az értékpapír portfolió bemutatása A tárgyévben az értékpapír forgalom összes tranzakció száma (vétel, eladás, jegyzés stb.) az előző évi 583-mal szemben volt. Az értékpapír nyitó állományunk E Ft volt, a záró állomány pedig E Ft. Ebből E Ft a magyar államkötvények, E Ft pedig a diszkont kincstárjegyek záró állománya. Az év folyamán az államkötvények után E Ft kamatbevételt és E Ft árfolyamnyereséget, a kincstárjegyek után pedig E Ft hozambevételt könyveltünk el. Az értékpapír eladásoknál és a vételárban lévő kamattartalomra E Ft árfolyam és kamat veszteséget könyveltünk el. A tárgyévben E Ft vagyonkezelési díjat fizettünk ki portfoliókezelőink javára, szemben az előző évi E Ft-os díjjal, amit egy átlagosan kb. 1 milliárd Ft-tal kisebb értékpapír-állomány és a tárgyévihez viszonyítva feleannyi tranzakció után fizettünk. 7.2 A vagyonkezelők munkájának értékelése Az OBA igazgatótanácsa október 29-i ülésén határozott arról, hogy az OBA vagyonát sorrendben 8:6:3 arányban adja át kezelésre a Creditanstalt Értékpapír Rt.-nek (CA-IB), a Postabank Értékpapír Rt.-nek (PB), és a Credit Suisse First Boston Rt.-nek (CSFB). Ennek alapján az évi induló vagyont, valamint a továbbiakban vagyonkezelésre átadott és vagyonkezelésből kivont tőkeösszegeket is ugyanilyen arányban osztottuk meg. Az év során a legjobb hozamot a CA-IB érte el, és a PB is a benchmark (MAX Composite index) fölötti eredményt produkált. Mindezek eredményeként az OBA vagyonának átlagos éves hozama 18,0129 % volt, ami 20 bázisponttal magasabb az előírt benchmarknál. A kapcsolattartás és az írásbeli beszámolók pontossága az év során megfelelő volt mindhárom vagyonkezelő esetében. Letétkezelőt csak a CSFB esetében alkalmaztunk, ők ugyanis a külföldi tulajdonos instrukcióit követve kizárólag így szerződhettek. A letétkezelő az OBA döntésének megfelelően - a Citibank volt. Az eltelt egy év tapasztalatai megerősítették az igazgatótanács végén született döntésének helyességét az OBA vagyonának több vagyonkezelőre történő szétosztásáról. Az év során a vagyonkezelőknek kifizetett díjak nagysága a múlt évre mintegy felére csökkent, tehát a vagyongyarapodás figyelembevételével is jelentős költségmegtakarítást értünk el. Országos Betétbiztosítási Alap 28

29 A külföldi állampapírhozamok eltérő, a hazai állampapírhozamok alakulását alulmúló teljesítménye okán a vagyonkezelők egyike sem fektetett a befektetési irányelvek által lehetővé tett külföldi állampapírokba. 7.3 Az eredmény alakulásának összegző értékelése Az évben E Ft mérleg szerinti eredményt realizáltunk. Ez 1,3 milliárd Ft-tal elmaradt az évitől, az elmaradás okát a következő táblázat szemlélteti. Megnevezés (E Ft) (E Ft) Különbség (E Ft) Betétbiztosításból eredő bevételek Egyéb bevételek Céltartalék felhasználás Nem betétbiztosításból eredő bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Bevételek összesen Betétbiztosítából eredő ráfordítások Egyéb ráfordítások Céltartalék képzés Nem betétbiztosításból eredő ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Ráfordítások összesen Működési költségek Ráfordítások és működési költség összesen Mérleg szerinti eredmény A táblázatból látható, hogy három tényező befolyásolta markánsan a mérleg szerinti eredmény csökkenését, ezek közül kettő (a céltartalék képzés növekedése és a pénzügyi műveletek ráfordításainak az 5.3 fejezetben bővebben kifejtett csökkenése) megközelítőleg egyenlők, tehát kioltják egymás hatását. Elmondható tehát, hogy az eredmény csökkenése a Országos Betétbiztosítási Alap 29