SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA AZ IPOLY VÍZGYŰJTŐJÉN (JICM) HUSK/1101/2.1.1/0153 PROJEKT. Vezető partner: Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI)

Átírás

1 AZ EU VÍZ KERETRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES NTÉZKEDÉSEK ÖSSZEHANGOLÁSA AZ POLY VÍZGYŰJTŐJÉN (JCM) HUSK/0/2../053 PROJEKT ACTVTY 8. ZÁRÓDOKUMENTÁCÓ Vezető artner: Nemzeti Körnezetügi ntézet (NeK) Budaest, 205. május 22.

2 TARTALOMJEGYZÉK. A PROJEKT BEMUTATÁSA AZ POLY VÍZGYŰJTŐJÉRE VONATKOZÓ KÉT VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁS RV ÖSSZEVETÉSE A MAGYAR ÉS SZLOVÁK VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS RVEKBEN MEGHATÁROZOTT NTÉZKEDÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS HARMONZÁCÓJA VÍZMNŐSÉG MONTORNG VZSGÁLATOK VÉGZÉSE A VÍZSK JOBB MEGSMERÉSE ÉRDEKÉBEN A VÍZSK JOBB MEGSMERÉSE ÉRDEKÉBEN VÉGZETT MONTORNG VÉKENYSÉG Mintavéteek, anaitikai vizsgáatk és biógiai mnitring vizsgáatk A víztestek áatértékeése VÍZMNŐSÉG MODELL KALAKÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MONTORNG VÉKENYSÉG Mnitring ntk egszeri mintavétee dőbei vátzásk vizsgáata SZENNYVÍZKEZELÉS KONCEPCÓ KDOLGOZÁSA AZ POLY VÍZGYŰJTŐJÉRE, A HATÁR MNDKÉT OLDALÁN A SZENNYVÍZ ÉS KEZELÉSÉNEK KÖRNYEZET HATÁSA A MEGLÉVŐ RENDSZEREK FELÜLVZSGÁLATA Szvákiai vízgűjtő terüet Magarrszági vízgűjtő terüet JAVASOLT FEJLESZTÉSEK Szennvízkezeési knceció az szvákiai vízgűjtőjén Szennvízkezeési knceció az magarrszági vízgűjtőjén HATÁRON ÁTNYÚLÓ BEAVATKOZÁSOK LEHETŐSÉGE Nem közműve összegűjtött háztartási szennvíz kezeése Közös csatrnaháózat kiaakítása FELSZÍN VÍZMNŐSÉG MODELL FELÁLLÍTÁSA AZ POLY FOLYÓRA BEVEZETÉS HDRAULKA MODELL Mde gemetria A hidrauikai mde kaibráása A FELSZÍN VÍZMNŐSÉG MODELL A feszíni vízminőségi mde kaibráása A SZENNYVÍZTSZTÍTÁS FEJLESZTÉSÉNEK VÍZMNŐSÉG HATÁSA ÖSSZEFOGLALÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SÉRÜLÉKENY ÜZEMELŐ VÓVÍZBÁZSOK VÉDELME A PERŐCSÉNYTÉSA FELSZÍN ALATT VÍZBÁZS A vízbázis főbb adatai A vízbázis biztnságba heezési tervét megaazó tevékenségek

3 7..3. A vízbázis biztnságba heezése A KOMRAVÖLGY TÁROZÓ FELSZÍN VÓVÍZBÁZS A Kmravögi tárzó Szennezőhatásk aznsítása A Kmravögi tárzó áata A védőterüetek kiaakítása és szeree

4 . A rjekt bemutatása A Nemzeti Körnezetügi ntézet (NeK, Budaest) és a Szvák Vízügi Kutató ntézet (VÚVH, Pzsn) a MagarrszágSzvákia Határn Átnúó Egüttműködési Prgram keretén beü, az Euróai Terüeti Egüttműködési Prgram részeként Az EU Víz Keretiránev végrehajtása érdekében szükséges intézkedések összehangása az vízgűjtőjén (Jint Catchment Management JCM) című közös magarszvák rjekt megvaósítására nert támgatást. A HUSK/0/2../053 aznsítószámú rjekt vezető artnere a Nemzeti Körnezetügi ntézet, a határn túi artner a Szvák Vízügi Kutató ntézet. A rjekt az fó határra metszett vízgűjtőjét fedi e. A vízgűjtő Szvákiában Besztercebána mege és Nitra mege, Magarrszágn Pest és Nógrád mege terüetén taáható. A rjekt időtartama: 202. któber 205. május 3. A rjekt átfgó céja: hzzájáruni az vízgűjtő víztestjeinek jó áatának eéréséhez, Magarrszág és Szvákia aegségi vízgűjtőgazdákdási terveinek harmnizációja és összehangt megvaósítása révén. Secifikus cék: Az vízgűjtőjére vnatkzó két vízgűjtőgazdákdási terv összevetése; A magar és szvák vízgűjtőgazdákdási tervekben meghatárztt intézkedések összehasnítása és harmnizációja; Vízminőségi mnitring vizsgáatk végzése a víztestek jbb megismerése érdekében; Szennvízkezeési knceció kidgzása az vízgűjtőjére, a határ mindkét daán; Feszíni vízminőségi mde feáítása az fóra; A határn átnúó sérüéken üzemeő ivóvízbázisk védeme; Javasattéte a rjekt eredméneinek más vízgűjtőkön vaó hasznsítására. A rjekt 8. tevékensége (Activit 8): záródkumentáció készítése. Jeen dkumentáció a rjekt ezárásaként tartamazza a rjekt srán evégzett vizsgáatk, tanumánk eredméneit, és javasatkat tesz a tvábbi megvaósítási éésekre vnatkzóan. A záródkumentáció magar és szvák neven készü e. A rjekt srán a rjekt artnerek meett szakterüeti aváakzók végezték e a szükséges feadatkat. Jeen dkumentáció összeáítását a NeK megbízásábó a KSZ Körnezetvédemi Szakértői rda Kft. végezte e. Az eges tevékenségek jeentései a jicm.eu webdan eérhetőek. 4

5 2. Az vízgűjtőjére vnatkzó két vízgűjtőgazdákdási terv összevetése A JCM rjekt 2. tevékensége az vízgűjtőjére a magar és a szvák dan küönküön kidgztt két vízgűjtőgazdákdási terv összehasnításáva fgakzik. Az összehasnítást a NeK, a VÚVH, és küső szakértők (KSZ Körnezetvédemi Szakértői rda Kft., Ráksi és Kiss Bt. és Envirnmenta nstitute s.r..) közösen végezték. A Jint Catchment Management rjekt kiemet céja vt az vízgűjtőjére kidgztt intézkedési rgramk harmnizációja, menek megaazó tevékensége a két terv összevetése. Az vízgűjtője részben Szvákia, részben Magarrszág terüetére esik. A 2000/60/EK Víz Keretiránev (VK) aaján mindkét rszág ekészítette az eső vízgűjtőgazdákdási tervet, a másdik terv ekészítése jeeneg famatban van. A artnerek megáadtak abban, hg az eső terv készítése srán szerzett taasztaataikat megsztják egmássa annak érdekében, hg a másdik tervezési cikusban azkat az érintett szervezetek miné tejesebb mértékben hasznsítani tudják, ezáta hatéknabbá téve a munkát. Bár az Euróai Bizttság Körnezetvédemi Főigazgatósága, a tagáamk, a csatakzó rszágk, Nrvégia és más érdeket feek a Közös Megvaósítási Stratégia keretében útmutatókat dgztak ki a VK akamazására, az eges rszágk megközeítése mégis jeentősen etérhet a knkrét ehetőségek, jgszabák, ietve a rendekezésre áó infrmációk küönbözősége miatt. Ennek eredménekéen a két terv száms ntn etér egmástó. A rjekt a VK vízgűjtőgazdákdási tervezési metdikát hárm tematikus egségre bnttta, meek az aábbiak:. eem víztestek ehatárása tiógia védett terüetek kijeöése 2. eem terheések és hatásk víztestek áatértékeése 3. eem vízgazdákdási kérdések intézkedési rgram Hárm egmást követő taákzón mutatták be a két rszág szakértői az átauk akamaztt metdikát a másik fének, a fenti hárm tematikus egségnek megfeeően. Az eőadáskat követően a másik rszág szakértői aznsíttták a hasnóságkat és küönbségeket, majd közösen kíséretet tettek eg közös áásnt kiaakítására, a két küönböző megközeítés szintézise révén. 5

6 A harmnizáció eső ééseként az Euróai Bizttság áta készített megfeeőségi eenőrzés közzétett eredméneit hasznáták fe, az eges tervek főbb gengeségeinek és erősségeinek fetárására. Az aábbi két dkumentumt hasznáták fe a szakértők az összehasnítás srán: Cmmissin Staff Wrking Dcument Member State: Hungar Accmaning the dcument Rert frm the Cmmissin t the Eurean Pariament and the Cunci n the mementatin f the Water Framewrk Directive (2000/60/EC) River Basin Management Pans (SWD(202) 379 fina 5/30); Cmmissin Staff Wrking Dcument Member State: Svak Reubic Accmaning the dcument Rert frm the Cmmissin t the Eurean Pariament and the Cunci n the mementatin f the Water Framewrk Directive (2000/60/EC) River Basin Management Pans (SWD(202) 379 fina 28/30). Az összehasnítás eredménét, ame tartamazza a két terv fő erősségeit és gengeségeit, a Cmarisn f River Basin Management Pans, Harmnisatin f Measures című közbenső jeentésben dgzták ki, me a rjekt eső szakaszában, 203ban készüt e. Az anag az aábbi fő fejezetekre tagódik: Átaáns infrmációk A vízgűjtőgazdákdási tervezésrő szóó jeentés hezete, megfeeősége ránítás (krmánzás), adminisztratív megáadásk, társadami egeztetés, nemzetközi egüttműködés Vízgűjtő kerüetek jeemzése víztestek ehatárása, jeentős terheések és hatásk aznsítása, védett terüetek kijeöése Mnitring feszíni víz, feszín aatti víz és védett terüetek Feszíni és feszín aatti vizek áatának áttekintése Feszíni vizek ökógiai áatértékeése Erősen módsíttt áatú víztestek kijeöése (a kijeöés famata és módszertana), vaamint a jó ökógiai tenciá meghatárzása Feszíni vizek kémiai áatának értékeése Feszín aatti vizek áatértékeése menniségi és kémiai áat, védett terüetek, beeértve a módszertant is Körnezeti cékitűzések és mentességek ntézkedési rgram átaánsságban, vaamint a mezőgazdasághz, hidrmrfógiáhz, a feszín aatti vizekhez, a kémiai szennezésekhez kacsódó intézkedések, a 9. cikkehez (víz árazási itika) kacsódó intézkedések, kiegészítő intézkedések a védett terüeteken 6

7 Éghajatvátzásakamazkdási stratégia, vízhián és szárazság, árvízi kckázatkezeés Javasatk az eső vízgűjtőgazdákdási cikus ezárására, a VK másdik cikus eőkészítésére a következő terüeteken: víztestek jeemzése, mnitring és áatértékeés, cékitűzések és mentességek, gazdasági ajánásk, intézkedési rgram A közbenső jeentés fnts eredméne vt, hg a VK áta meghatárztt hasnó struktúra, és a Közös Megvaósítási Stratégia útmutatói eenére a VK megvaósítása száms ntn etér a két rszágban, meek egeztetése kiemet jeentőségű az intézkedési rgram fejesztése (a rjekt 3. tevékensége) érdekében: víztestek kijeöése, tiógia, referencia visznk, terheések és hatásk meghatárzása áatértékeés eredménei (mnitring, adatk eérhetősége, küönböző módszerek) jeentős vízgazdákdási rbémák A küönbségek fetárása, a jó gakratk megismerése egrészt jeentős mértékben segítheti az egüttműködés hatéknságát, másrészt eengedhetetenü szükséges a két rszágban végzett tevékenségek harmnizációja érdekében. A közbenső jeentés eredméneire támaszkdva kijeöésre kerütek azk a témakörök, ameek tvábbi eemzés részét kéezik: Tiógia, referencia visznk, víztestek kijeöése. Jeentős vízgazdákdási rbémák áttekintése beeértve a jeentős vízgazdákdási rbémák meghatárzásának kritériumait a feszíni és feszín aatti víztestekre is. A jeentős terheések meghatárzása. Mnitring működtetése, áat értékeés és a víztestek sztázása. Az erősen módsíttt víztestek ehatárása. A tervezői, szakértői egeztetések srán a magar és szvák kégák között több körös, evében történő egeztetés zajtt, menek srán a feek kérdéseket tettek fe az eges témaköröket érintve, majd köcsönösen megváaszták azkat. Ezt követően eg wrksh keretében, az ehangztt eőadásk, és szemées egeztetések aaján készüt e a jeentés tervezete, meet később írásban végegesítettek a feek. 7

8 A 2. tevékenség zárójeentésében a femerüt módszertani kérdésekre adtt váaszként a két tagáam áta akamaztt megközeítésmódk rövid összehasnítása kerüt bemutatásra. Néhán módszer (átvehető jó gakratként) a jeentés meéketeiben részetesen is bemutatásra kerüt. Az ökógiai sztázási rendszer meghatárzása srán Magarrszágn akamaztt módszertan A Ráksi és Kiss Bt. áta készített jeentés. meékete Az ökógiai sztázási rendszer meghatárzása srán Szvákiában akamaztt módszertan Az Envirnmenta nstitute s.r.. Kš áta készített jeentés. meékete Az ökógiai szták kiváaszttt fizikaikémiai araméterekre vnatkzó határértékeinek összehasnítása Szvákiában és Magarrszágn, az vízgűjtőjén közös tíusk kiaakítása érdekében Az Envirnmenta nstitute s.r.. Kš áta készített jeentés c. meékete Módszertani javasat feszíni víztestek háttér fémtartamának becsésére Szvákiában A Ráksi és Kiss Bt. áta készített jeentés 2. meékete Az erősen módsíttt víztestek kijeöésének módszertana Magarrszágn A Ráksi és Kiss Bt. áta készített jeentés 3. meékete Az erősen módsíttt víztestként kijeöt tárzók esetében akamaztt módszertan Szvákiában A Ráksi és Kiss Bt. áta készített jeentés 4. meékete 8

9 3. A magar és szvák vízgűjtőgazdákdási tervekben meghatárztt intézkedések összehasnítása és harmnizációja A Jint Catchment Management (JCM) rjekt kiemet céja vt az vízgűjtőjére a magar és szvák dan kidgztt intézkedési rgramk harmnizációja, me a rjekt 3. tevékensége. Az intézkedések vizsgáatának céja kettős. Nemzeti szinten a cé az, hg fetárásra kerüjenek azk a tervezési taasztaatk, meeket mindkét fé hasznsítani tud a tvábbi tervezés famán. Hei szinten a cé az vízgűjtőre a magar és szvák vízgűjtőgazdákdási tervekben meghatárztt intézkedések harmnizációja annak érdekében, hg azk a határ két daán ne egmástó függetenü, eseteg egmás hatását gengítve vaósujanak meg, hanem egmást kiegészítve, egmáshz kacsódva. A rjekt 2. tevékenségéhez hasnóan a 3. tevékenség eső éése is a Cmarisn f River Basin Management Pans, Harmnisatin f Measures című, 203ban kidgztt közbenső jeentés vt, me áttekintést adtt a két rszág VK megvaósításának hasnóságairó és küönbségeirő, az eges tervek gengeségeirő és erősségeirő. A jeentés a vízgűjtőgazdákdási tervek egtöbb jeentős témáját efedte, bemutatva az EKértékeések (az Euróai Bizttság áta készített megfeeőségi eenőrzések) következtetéseit, összegezve a küönböző megközeítési módkat, módszertankat, és az intézkedések struktúráját. A közbenső jeentés fnts következtetése, hg a VK áta meghatárztt hasnó szerkezet, és az útmutatókban meghatárztt módszertani keret eenére a megvaósítás küönbözősége jeentősen küönböző eredménekhez vezet. Ezek, a 3. tevékenség vnatkzásában az aábbiak: Körnezeti cékitűzések értékeése, és az akamaztt mentességek; Az intézkedési rgram szerkezete és tartama, a kiegészítő intézkedések szeree; Priritásk, a megvaósítás ütemezése; Gazdasági eemzés, kötségmegtérüés, finanszírzási rendszer. A közbenső jeentés, és a nemzeti VGTk részetes áttanumánzását követően meghatárzásra kerütek azk egfntsabb kérdések, ameek tvábbi vizsgáata, tisztázása vt indkt: Gazdasági eemzés, kötségmegtérüés; Kivéteek, az intézkedési rgram szerkezete és tartama, finanszírzás; Vízminőségjavító intézkedések; Hidrmrfógiai terheések és enhítő intézkedések. A 3. tevékenség zárójeentése ezen kérdésekre vnatkzóan száms következtetést tartamaz, meeket az aábbiakban fgaunk össze. 9

10 Gazdasági eemzés és kötségmegtérüés Hasnó megközeítést akamaztt a két rszág a vízhasznáatk gazdasági jeentőségének megítéése srán. Az árvízvédemet a szvák terv a vízhasznáatk között eemezte, míg a magar tervben nem szereet. Magarrszág nem csak a vízigénre, hanem a terheések növekedésére vnatkzóan is készített eőrejezést. A vízkivéteek részvízgűjtő és teeüés szinten kerütek eőrejezésre, a terheések esetében víztest szintű eőrejezés készüt. A énzügi és a tejes kötségmegtérüés értemezése hasnó a két rszágban, bár a vízi szgátatásk köre küönböző: míg Magarrszág csak a víziközmű szgátatáskat, és a mezőgazdaság számára történő vízeátást srja ide, Szvákiában a vízenergia termeés, vízkivéteek, hűtővízként vaó hasznáat is ide tartzik. Szvákiában a Szvák Vízgazdákdási Váaat biztsítja mindhárm fenti vízi szgátatást, íg a kötségek és a díjakbó származó bevéteek ismertek. Magarrszágn nincs ien szgátató. Kivéteek, az intézkedési rgram szerkezete és tartama, finanszírzás Tejesen küönböző módszereket akamaztak a két rszágban a cékitűzések és mentességek, vaamint az intézkedési rgram tervezése srán. A küönbség énege az, hg míg Szvákia a 205ig eérhető eredménekre összntsíttt, Magarrszág esetében a beavatkzásk tervezése és ütemezése a végső, 2027ig eérendő cék aaján történt. Vízminőségjavító intézkedések Az intézkedési rgram tervezése srán Szvákia a VK rszágs szintű, főként szabázási kategóriáit követi. A knkrét víztestek rbémáira vnatkzóan nem terveztek intézkedéseket. Magarrszágn víztest szinten is terveztek műszaki intézkedéseket, uganakkr a VK kategóriái szerint is meghatárzták a szükséges intézkedéseket, a feeősségi köröket és az ütemtervet. Szvákiában a 205ig szükséges intézkedések kötségeit tervezték, ameek frrása biztsíttt. Magarrszág esetében a VK eőírásainak vaó tejes megfeeés énzügi szükségetét becsüték meg. A 205ig szükséges frrásk biztsítása nem vt bizntaanságktó mentes. Hidrmrfógiai terheések és enhítő intézkedések Aznsításra kerütek azk a terheések, és megdásaik, meek tvábbi harmnizációt igénetek annak érdekében, hg biztsítani ehessen az fó minimáis ökógiai vízigénét. A 3. tevékenség zárójeentéseit az ÖKO Körnezeti, Gazdasági, Technógiai, Kereskedemi Szgátató és Fejesztési Zrt., vaamint az Envirnmenta nstitute s.r.. Kš dgzta ki. A jeentések függeékei tartamazzák a kidgztt jó gakratkat: A mentesség akamazásának eírása a feszín aatti víz jó menniségi áatának eérése kacsán, a VK 4.5. cikke akamazásáva Magarrszág kevésbé szigrú cékitűzéseket akamaztt, részetes gazdasági és társadami értékeés (CBA) aaján az ÖKO Zrt. áta készített jeentés. függeéke A mentesség akamazásának módszertana a VK 4.4. cikke aaján Magarrszágn (nemzeti és regináis szakértők egeztetése aaján). A mentesség akamazásának eggakribb ka az intézkedések technikai megvaósíthatósága, figeembe véve az áat megismeréséhez, és/vag az intézkedés végrehajtásáhz szükséges ismeretek hiánát. A másdik 0

11 eggakribb k az arántaan kötség vt, az aacsn finanszírzási ehetőségekke összefüggésben az ÖKO Zrt. áta készített jeentés. függeéke Szvákia akamazta a VK 4.7. cikke szerinti knceciót az infrastrukturáis rjektek értékeésére a közekedési ágazatban, eg kíséreti éda kacsán: Új Dunahíd Kmárn és Kmárm között című rjekt értékeése az Envirnmenta nstitute s.r.. Kš áta készített jeentés. függeéke A magar krmán áásntja a vízi szgátatásk értemezése kacsán az ÖKO Zrt. áta készített jeentés 3. függeéke A Magarrszágn akamaztt körnezetvédemi díjak és kötségek tíusainak eírása az ÖKO Zrt. áta készített jeentés 5. függeéke Magarrszágn a mezőgazdasági szektrban akamaztt intézkedések istája az ÖKO Zrt. áta készített jeentés 6. függeéke Végü a feek javasatkat dgztak ki a MagarSzvák Határvízi Bizttság számára: Az fóra vnatkzó minimáis ökógiai vízigén értékeinek knkrét meghatárzása, ennek egeztetése a két rszág áta; A jó gakratk cseréjeként az ökógiai vízigén meghatárzási módszertanának összehasnítása; A jó gakratk hasznsítása érdekében a artnerrszág intézkedéseinek és tevékenségeinek tanumánzása.

12 4. Vízminőségi mnitring vizsgáatk végzése a víztestek jbb megismerése érdekében A rjekt 4. tevékensége keretében vízminőségi mnitring vizsgáatk evégzésére kerüt sr. A feadat végrehajtásának céja az fó és a kisebb vízfásk vízminőségére vnatkzó ismeretek kibővítése, ietve a szükséges ismeretek megszerzése érdekében fetáró mnitring rgram megvaósítása. A feadat két részbő tevődött össze:.) A víztestek jbb megismerése érdekében végzett mnitring tevékenség 2.) Vízminőségi mde kiaakításáhz szükséges mnitring tevékenség A mnitring vizsgáatkat és a víztestek áatértékeését a vízgűjtő szvák daán a Szvák Vízügi Kutató ntézet (VÚVH) végezte e. A magar dan a mnitring vizsgáatkat a KSZ Körnezetvédemi Szakértői rda Kft. végezte aváakzók bevnásáva (Beemnites Mérnöki rda Kft. biógiai mnitring vizsgáatk; BME Vízi Közmű és Körnezetmérnöki Tanszék kémiai anaitikai vizsgáatk; Kards és Társa Mérnöki rda Kft. vízmintavéte, heszíni vizsgáatk), a NeK megbízásábó. A mnitring eredmének eemzését, és az vízgűjtő áatértékeését szintén a NeK megbízásábó az Országs Vízügi Főigazgatóság (OVF) végezte e. 4.. A víztestek jbb megismerése érdekében végzett mnitring tevékenség A feadat keretében az aábbi részfeadatk kerütek evégzésre: Mintavéteek, anaitikai vizsgáatk (fizikkémiai vizsgáatk, secifikus szennezők vizsgáata) és biógiai mnitring vizsgáatk Az eredmének értékeése, a víztestek áatértékeése (biógiai, fizikkémiai és kémiai minősítés) 4... Mintavéteek, anaitikai vizsgáatk és biógiai mnitring vizsgáatk A mnitring vizsgáatk 203 és 204 famán kerütek evégzésre (kivéve a szvák dai ha mnitringt, me 205 áriisában történt meg). A vizsgáati kört, a mnitring ntk számát, és a vizsgáati gakriságt az. tábázatban adjuk meg.. tábázat: A mnitring vizsgáatk köre és gakrisága Vizsgát araméter Vizsgát víztestek száma és vizsgáati gakriság Magarrszág Szvákia Fitanktn (FP) 24 víztest (x) víztest (x) Fitbentn (FB) 24 víztest (x) 9 víztest (x) Vízi makrfita 0 víztest (x) 9 víztest (x) (9 víztest x, 0 víztest nem reeváns) Bentikus gerincteen (MZ) 24 víztest (x) 20 víztest (2x) Ha 2 víztest (x) 9 víztest (x) Fizikkémiai vizsgáatk víztest (x) 9 víztest (6x) Secifikus szennezők 5 víztest (x) 8 víztest (6x) Esőbbségi anagk 5 víztest (x) 9 víztest (6x) 2

13 A mnitring magában fgata a biógiai mnitring vizsgáatk meett a fizikkémiai vizsgáatkat, a secifikus szennezők és az esőbbségi anagk vizsgáatát is. A fizikkémiai vizsgáatk az aábbi araméterekre vnatkztak: vízhőfk, H, fajags eektrms vezetőkéesség, dtt xigén, xigén teítettség, KOCr, NH4N, NO2N, NO3N, szerves N, összes N, PO4P, összes P, krid, BO5. A secifikus szennezők vizsgáata a mintavéte heszínétő függően az aábbi kmnensekre terjedt ki: Magarrszágn: arzén, króm, réz, cink Szvákiában: cianidk, réz, cink, 4meti2,6tercbutifen, PCB. Az esőbbségi anagk vizsgáati köre az aábbi vt: Magarrszágn: higan, kadmium, nikke, óm és a 2008/05/EK iránev szabázása aá eső növénvédő szerek Szvákiában: a 2008/05/EK iránevnek megfeeően Egéb szennezőanagk: Magarrszágn a 2008/05/EK iránev szabázása aá nem eső, de gakri fehasznáású növénvédő szerek A mintavétei jegzőkönvek a 4. tevékenség szvák és magar dai zárójeentéseinek meéketeit kéezik A víztestek áatértékeése A Víz Keretiránev 2. cikke szerint az ökógiai áat a feszíni vizekke kacsatban evő vízi ökszisztémák szerkezetének és működésének minősége. Az ökógiai áat meghatárzása hárm vízminőségi eemcsrtn aau: biógiai minőségi eemek, a biógiai eemekre hatássa évő fizikaikémiai minőségi eemek és secifikus szennezőanagk. Vaamenni vízminőségi eemcsrt körnezetminőségi határértékke szabáztt az adtt feszíni víz tíusa szerint. Az ökógiai áat meghatárzásáhz hasznát módszer etérő a magar és szvák fé részérő. A következőkben az áatértékeés módszertani küönbségei kerünek ismertetésre: a szvák módszer nem tér ki az integrát áat (integrát ökógiai és kémiai áat) meghatárzására; a szvák minősítésben a biógiai minősítési eemek szeree döntő, nem a támgató fizikaikémiai araméterek határzzák meg a víztestek végső áatát; a szvák módszer esetében az eg rssz, mind rssz minősítési ev egedi vízminőségi araméterekre vnatkzik (nem eemcsrtkra, ahgan a magar 3

14 módszerben), vagis a egrsszabb minőségi eem áata adja a víztest ökógiai áatát; az sztázás etérő: a szvák módszer szerint az es sztá, míg a magar minősítésben az 5ös sztá fee meg a kiváó ökógiai áatnak; Magarrszágn a minősítés átagkn aau, míg a szvák módszer a 90 %s tartósságú kncentrációkat tekinti mérvadónak a minőségi eemek sztába srásáná. Az esőbbségi és egéb veszées anagk szerinti kémiai áat meghatárzása mindkét rszágban (a Víz Keretiránev eőírásait követve) az Euróai Parament és Tanács 2008/05/EK ránevének. meéketében szereő körnezetminőségi küszöbértékekke vaó összehasnítás srán készüt e. ntegrát áat (magar módszer) Az integrát áatt az ökógiai és kémiai áat egüttesen határzzák meg. A kémiai áatt nem tekintjük jónak, ha bárme veszées anagná az eőírt körnezetminőségi határértéket meghaadó kncentráció jeemző. Ez a gakratban azt jeenti, hg ha a kémiai áat nem jó, akkr azt az integrát áat megadásáná mérséket áatt jeemző minősítésként veszik figeembe. A Víz Keretiránev útmutatója szerint a két minősítési eredmén közü a rsszabb a végső áat indikátra. Az integrát áat tehát abban az esetben kiváó, ha az ökógiai áat kiváó, és a kémiai áat is jó. Ha a kémiai áat nem jó, de az ökógiai áat jó vag kiváó, akkr a víztest integrát minősítés szerint a mérséket besrást kaja. Az áatértékeés eredménei Az ökógiai, kémiai és integrát minősítés eredménét (utóbbi esetben csak magar adatk) az vízgűjtő vízfásaira a 2. tábázat tartamazza, az áatértékeés eredméneinek statisztikai kimutatásáró edig a 3. tábázat nújt bővebb infrmációt. 2. tábázat: Feszíni vízfás víztestek áata az vízgűjtőn Tíus Víztest kód Vízfás neve Minősítés biógia Minősít és ha Minősítés átaáns kémia Minősítés secifikus szennezők Minősítés esőbbségi anagk Ökógiai minősítés ntegrát minősítés K2S SK0003 / eľ M M M G nt G M (PV) SK0004 / eľ M M G nt mnitred K2S SK0007 Suchá B G M G G B K2S SK000 Krivánsk tk P M G G K2S SK002 Tisvník G G G G nt mnitred nt mnitred K2S SK008 Krtíš P M M G G P PS SK0022 Kruinica M H M G PS SK0030 Štiavnica_2 M M M G PM SK0035 Búr M H M nt reevant nt mnitred nt mnitred nt mnitred M P G M M M 4

15 Tíus Víztest kód Vízfás neve Minősítés biógia Minősít és ha Minősítés átaáns kémia Minősítés secifikus szennezők Minősítés esőbbségi anagk Ökógiai minősítés ntegrát minősítés K2M SK0036 Stracinský tk M B M G nt mnitred K2M SK0044 Veľký tk_2 P G M nt reevant G P K2M SK0047 Čebvský tk P M M nt reevant nt mnitred K2M SK0060 Ptárica P M M nt reevant G P K2M SK0064 Banský tk M H M nt reevant nt mnitred K2M SK0067 Uhrštiansk tk P P M nt reevant G P K2M SK0076 Ovár P G M nt reevant nt mnitred K2M SK009 Maškvá B P M nt reevant G B PM SK002 Ješvka P M M nt reevant nt mnitred K2M SK07 Mučínsk tk P H M nt reevant G P K2M SK08 Babský tk M M M nt reevant G M AEP325 AEP350 Berneceiatak, Bernecebaráti feett Börzsön és Hsszúvögiatak G M G nt G M M G M G G M M 5 AEP394 Csitáriatak asó n.d. M n.d. n.d. n.d. n.d. 8 AEP395 Csitáriatak feső M M nt G G M M AEP4 Damásdiatak M M G G M M 5 AEP42 Darázsdói és Lóciatak M M G nt G M M 8 AEP420 Derékatak és meékvizei M M G nt G M M 5 AEP425 Dbrdaatak asó M M G G M M 5 AEP426 Dbrdaatak és meékvizei P M G nt G P P 9 AEP476 Feketevíz asó M M nt G nt G M M 9 AEP477 Feketevíz feső és meékágai M M n.d. n.d. M n.d. AEP507 Ganádiatak G n.d. n.d. n.d. n.d. n.d. 4 AEP584 Hévízatak G G G nt G G M 0 AEP64, Litke M G G G M M 0 AEP64, tarnóc, artizán emékmű P M G G P P 0 AEP64, Baassagarmat P M G G P P 0 AEP64, Letkés, vízmérce M G G G M M AEP653 AEP653 5 AEP654 Kemenceatak, Kemence feett Kemenceatak, Kemence feett 2 Kemenceatak észak, Bernecebaráti után G G G G G G G G G G G G G G G G G G 4 AEP655 Kemenceatak, Kemence G G G G G G 8 AEP664 Kétbdniatak M M nt G nt G M M AEP760 Letkésatak M M G G M M 9 AEP764 Lóksatak feső és Jenőiatak M M G G M M 9 AEP765 Lóksatak M M G nt G M M B P M P P 5

16 Tíus Víztest kód Vízfás neve Minősítés biógia Minősít és ha Minősítés átaáns kémia Minősítés secifikus szennezők Minősítés esőbbségi anagk Ökógiai minősítés ntegrát minősítés 5 AEP796 5 AEP797 Ménesatak feső és Nógrádmegeriatak Ménesatak ( vízgűjtő) P M G nt G P P M M n.d. G M M 4 AEP846 Nergesatak (AEP846) n.d. M n.d. n.d. n.d. n.d. AEP847 Nergesatak (AEP847) P M n.d. n.d. P n.d. 4 AEP970 Szakáiatak M M G G M M 5 AEP999 Szentéekatak B P G nt G B B 4 AH37 Kmraatak M M G G M M Jemagarázat: G jó, nt G nem jó; H nagn jó, M mérséket, P genge, B rssz; n.d. adathián 3. tábázat: Vízminőségi mnitring ámásk száma az ökógiai, kémiai és integrát áatértékeés eredméne szerint Áat Ökógiai áat Kémiai áat ntegrát áat SK HU SK HU HU Kiváó ökógiai áat Jó ökógiai áat 5 4 Mérséket ökógiai áat Genge ökógiai áat Rssz ökógiai áat 3 Jó kémiai áat Nem jó kémiai áat 0 Összesen Az vízgűjtő vízfás víztestek mnitringja és ökógiai áata aaján a következő megáaításk tehetőek: a jó ökógiai áat eérése szvák víztest esetében tejesüt, míg az vízgűjtő magar daán 5 vízminőségi mnitring he katt jó ökógiai áat minősítést; 7 szvák vízfás víztest és 8 magar vízminőségi mnitring he katt mérséket ökógiai áat besrást; 9 szvák víztest és 8 magar vízminőségi mintavétei he genge ökógiai áatú minősítést katt; rssz ökógiai áatúnak biznut összesen 4 víztest, mebő 3 az vízgűjtő szvákiai daán taáható. 6

17 Kémiai áatértékeés eredménei Az vízgűjtő szvákiai terüetén 9 vízfás víztest értékeésére kerüt sr, me srán csuán eg víztest (eľ, SK0003 az fó feső szakasza) kifgást veszées anag határértékek túéése miatt. A nem megfeeő kémiai áat ka az endszufán vt, menek kncentrációja a mérési srzatban egszer (203 nvemberében vett mintában) eérte a 0,9 μg/es értéket. Minden más mért kncentráció aznban a meghatárzási határ (Limit f Quantificatin LOQ) aatti vt. Az endszufán a kórztt eszticidek közé tartzik (inszekticid, atkaöő). 20ben az emberi egészségre és körnezetre gakrt kárs hatása miatt fekerüt a körnezetben tartósan megmaradó szerves szennező anagkró szóó Stckhmi Egezmén A istájára. 202 közeén éetbe éett az az egetemes határzat, me az ekövetkezendő 5 évben a fehasznáásra vnatkzó néhán kivéte meett az endszufán eőáítását és fehasznáását viágszinten szigrúan megtitja. Az endszufán fehasznáásró és kereskedeemrő nincs a szvák nivántartásban adat, íg a szennezés ismereten eredetű. Magar dan 7 víztest minősítését végezték e, meek közü 0 nem érte e a jó kémiai áatt. Az esőbbségi anagkat ietően túéés egedü a higan kncentráció éves maximumát ietően jeentkezett, aznban az anaitikai módszer meghatárzási határa (LOQ), nem fee meg az eemzési módszerre eőírt minimáis tejesítménkritériumnak, vagis az LOQ értéke meghaadja a körnezetminőségi határérték egharmadát (2009/90/EK ránev) Vízminőségi mde kiaakításáhz szükséges mnitring tevékenség A artnerek közötti egezetések srán aznsításra kerütek azn víztestek, meek az vízgűjtőjére készítendő mde eemei esznek. A háózat minden an víztestet magában fga, me megévő, vag tervezett szennvíztisztító tee befgadója, mind a magar, mind a szvák dan. Szintén egeztetést követően szüetett döntés a mnitring ntk eheezésérő, meeket a későbbiekben a heszíni visznk függvénében ntsítttunk. A vizsgáatkra a szvák dan 203. któber 7. között, míg Magarrszágn 203. któber 86. között kerüt sr. A vizsgáatk srán az aábbi araméterek vizsgáata történt meg: vízhzam, vízhőfk, H, fajags eektrms vezetőkéesség, dtt xigén, xigén teítettség, NH4N, NO2N, NO3N, PO4P, összes P, krid, BO5. A mnitring eredménei a mde feáításáhz és kaibráásáhz nújtttak aainfrmációkat Mnitring ntk egszeri mintavétee A 4. tábázat az egszeri mintavéteek heszíneinek megszását mutatja be: 7

18 4. tábázat: Vízminőségi mde kiaakításáhz szükséges mnitring tevékenség Mnitring ntk egszeri mintavétee Heszín Szennezőfrrásná, a kifó vízbő Vízfásk vízminőségének vizsgáata a víztesten (a szennezőfrrás feett és aatt) Menniség (mintavétei nt) HU SK Összes fó 2 3 meékvízfás fó 8 9 meékvízfás A mdeezés segítése érdekében, a terüeten feehető szennezőfrrásk és egéb, vízminőséget befásó ténezők (. tárzók, meékvízfásk) figeembevéteéve eges heszíneken újabb mintavétei ntk kijeöését is szükségesnek taátuk, íg a tervezettné vaamive több minta vétee, és vizsgáata történt meg dőbei vátzásk vizsgáata A vízgűjtő átfgó vizsgáata meett eg magar, és eg szvák szennvíztisztító körnezetében a vízfás időbei vátzását is nmn követtük, 48 órás időszakban. Magarrszágn a vizsgáat heszíne a Szentéekatak vt, a szécséni szennvíztisztító tee körnezetében, ietve attó nagbb távságra. A 48 óra srán egenetes időközönként 3, ietve 9 mintát vettünk a következő besztás szerint: 5. tábázat: Vízminőségi mde kiaakításáhz szükséges mnitring tevékenség dőbei vátzásk vizsgáatának heszínei Magarrszágn Srsz. Heszín Mintaszám. Az fón a Szentéekatak trkata feett, 4 kmre 9 minta 2. A Szentéekatakn a szennvíztee feett 200 mre 3 minta 3. A szécséni szennvíztisztító tee efó tisztíttt vizébő 9 minta 4. A Szentéekatakn a szennvíztee aatt 700 mre 9 minta 5. A Szentéekatakn a szennvíztee aatt 2200 mre 9 minta 6. Az fón a Szentéekatak trkata aatt, 3 kmre 9 minta Szvákiában a vizsgáat heszíne a nagkürtösi (Veľký Krtíš) szennvíztisztító tee körnezete vt. A tisztítóműné 32 órán keresztü vettek 8 órás mintákat, a Krtís atakbó edig Krtíš/d Nvá és Krtíš/Ževce heszíneken vettek mintát a 0., 8., 24. és 32. órában, vaamint a Krtíš nad Veľkým Krtíšm mintavétei ntn a 0., 8. és 32. órában. 8

19 5. Szennvízkezeési knceció kidgzása az vízgűjtőjére, a határ mindkét daán 5.. A szennvíz és kezeésének körnezeti hatásai Jeen rjekt esődeges céja a vízgűjtő terüetén taáható víztestek jó áatának eérése. Ezen beü az 5. tevékenség (Activit 5) céja, hg a vízgűjtőn a kmmunáis szennvízkezeés terüetén szükséges fejesztéseket a fenti céa összhangba hzza. A szennvíz kezeése az emút évtizedekben ett a körnezetvédeem egik fnts terüete. A technikai fejődés következtében az emút 00 évben famatsan nőtt a háztartásk vízhasznáata, ezze árhuzamsan a keetkező szennvíz mennisége is. A szennvízben a krábbi szennezőanagk meett egre több vegszer is megjeent. Ezek a szennezőanagk a teeüéseken beü nag menniségben, kncentrátan keetkeznek. Fausi körnezetben a hagmáns megdás a szikkasztók kiaakítása vt, ami a háztartásban keetkező szennvizet egeg ntban juttatja a taajba, ahnnan ez a szennvíz können ejut a taajvízig. A módszer következtében a teeüések aatt a taajvíz ammóniáva és nitrátta eszenneződött, a teeüési kutak vize ihatatanná vát. A famat a sűrű beéítettségű teeüéseken grsabb, a gérebben aktt teeüéseken assabb ütemben zajik e, és befásja a taajszerkezet, a taajvíz mésége, és annak áramási sebessége is. Ennek a rbémának a megdására a csatrnaháózat kiaakítása, és szennvíztisztító teeek éítése jeentette a megdást. Ezt a módszert eőször a várskban akamazták, ah más megdást azóta sem taátak a rbémára, és najainkban már a néhán száz fős teeüések csatrnázása van srn. A csatrnázássa vaóban sikerüt jeentősen csökkenteni a taajvizet érő szennező hatást, aznban a szenneződés részben etódtt a természetes vizek feé. Gakran kis vízhzamú atakkba jut a nag terüeten összegűjtött, és részben tisztíttt szennvíz. Az ebbő eredő terheés sk esetben jeentősen rntja a befgadó vízminőségét. Ez a rbéma az meékvízfásain is taasztaható. A taaj szennvíz terheése akkr jeent kifejezett rbémát, ha az kncentrátan jeentkezik, vag a taaj vaamien szemntbó kifejezetten érzéken. Ezeket figeembe véve aktta meg az Euróai Unió a vársi szennvíz direktívát (Urban Waste Water Treatment Directive 9/27/EEC). A direktíva azt cézza meg, hg a 2000 aksegenértéket meghaadó kncentrát szennvízkibcsátássa jeemezhető terüetek szennvizeinek kezeése vaósujn meg. A feadat megvaósításáhz az Unió támgatást is biztsít. Az Unió a kncentrátan megjeenő 2000 aksegenérték (LE) értemezésére eg útmutatót tett közzé (Terms and Definitins f the Urban Waste Water Treatment Directive 9/27/EEC). Az útmutatót az eges tagrszágk adatáták saját jgrendjükbe. Az adatáció, és annak gakrati akamazása rszágnként etérően vaósut meg. Ez a küönbség tetten érhető az megszttt vízgűjtőjén is. Az a tén, hg a rgram és a direktíva a 2000 LE feetti aggmerációkra kncentrá, és ezek szennvízkezeésére biztsít frráskat az Euróai Unió, Magarrszágn arra ösztönözte a teeüéseket, hg vaamien módn átéjék ezt a határt, több teeüés összekötéséve. Ez an rendszerek kiaakuásáhz vezetett, ah több, kis szennvízhzamú teeüést kötnek össze hsszabb csatrnaszakaszkka, és vezetik a szennvizüket eg közös 9

20 teere. en rendszerek az vízgűjtőjének magarrszági terüetén is kiaakutak. Ezen rendszerek üzemetetése rbémás, mive a szennvíz assan jut e a tisztítóteere, a bmása már a csatrnában megindu. Ez szagrbémákat kz az érintett teeüéseken, és a tisztítás hatéknságát is rntja. A másik rbéma, hg a krábban nag terüeten a taajt terheő szennvíz mst kncentrát terheést jeent a kis vízhzamú befgadókra, ami szintén jeemző a terüeten. Najainkra ezek a famatk jeentős részben ezárutak a magarrszági terüeten, a rendszereket kiaakíttták, a rgramba bekerüt teeüéseket is tejesen csatrnázták. A egnagbb, szécséni aggmeráció 5 teeüést öe fe, átagsnak a 67 teeüés összekötéséve étrehztt rendszerek tekinthetők. A szécséni rendszer esetében a két széső teeüés közötti távság égvnaban 2 km. A jóva nagbb szvákiai vízgűjtő terüeten a fenti rbéma kevésbé jeemző. A Szvákiában akamaztt megközeítés szerint azk a teeüések tartznak eg aggmerációhz, ameek távsága nem nagbb 500 méterné. tt az egkét teeüést efedő aggmerációk az átagsak, a egnagbb az öt teeüést efedő Veľký Krtíši (nagkürtösi) aggmeráció, ame 0 km hsszú A megévő rendszerek feüvizsgáata Szvákiai vízgűjtő terüet Az fó vízgűjtőjéhez tartzó tíz járás terüetén összesen 226 község taáható, meek éekszáma összesen fő. A terüeten összesen 20 aggmeráció taáható, ezek közü 53 terüetén működik közcsatrna, hat községben edig jeeneg éítik ki azt. Az fó vízgűjtőjén évő községekben jeeneg aks van rákötve a közcsatrnákra, ami 47,8 %t jeent. Összességében megáaítható, hg az fó vízgűjtőjén a aksságnak a vársi és községi csatrnarendszerekhez vaó csatakztatása a szvákiai rszágs átagtó jeentősen (kb. 5 %ka) emarad LE feetti aggmerációk Az fó vízgűjtőjén nég aksegenértéket meghaadó szennvízkezeési aggmeráció taáható, ezekhez 0 község tartzik összesen fős éekszámma. A csatrnázásra és a szennvíztisztító teere összesen aks van rákötve (85,5 %). A Banská Štiavnicai (semecbánai) aggmerációt csak a aksú Semecbána vársa aktja, a szennvíztisztító teere fő (85,5 %) van rákötve. A LE kaacitású szennvíztisztító tee 2003ban kmex reknstrukción ment keresztü, 2008 szetemberében heezték üzembe. A Lučeneci (snci) aggmeráció (Lučenec / Lsnc és Vidiná / Videfava teeüéseket öei fe) éekszáma fő. Lsnc aksa közü fő csatakzik a rendszerhez. Videfava községben nincs kiaakítva a csatrnaháózat. A aksk 20

21 száma 85 fő. Az aggmerációban a rákötés 88,3 %s. A snci szennvíztisztító teeek kaacitása LE, azaz a kihasznátsága csuán 32 %s. A Fiľakvi (füeki) aggmeráció két teeüésbő á Fiľakv/Füekbő és Biskuice/Füeküsökibő, aksai étszáma összesen 944, a közcsatrnázásra és a szennvíztisztító teere is rákacst aksk száma (77,8 %). Füeküsöki csatrnaháózata nem fedi e a tejes teeüést. A es években a régi szennvíztisztító tee terüetén eg tejesen új szennvíztisztítóvna éüt. A reknstrukciót követően a szennvíztisztító tee kaacitása LE. A Veľký Krtíši (nagkürtösi) aggmeráció öt teeüésbő á (Veľký Krtíš / Nagkürtös, Maý Krtíš / Kiskürtös, Mdrý Kameň / Kékkő, Nvá Ves / Kürtösújfau és Skabiná / Mikszáthfava), éekszáma 6 6, akik közü a csatrnaháózatra fő van rákötve (85,8 %). Mikszáthfava nem rendekezik kiéített csatrnáva. A nagkürtösi szennvíztisztító teeet 204ben feújíttták, kaacitása LE, jeenegi terheése kb LE, tehát kihasznátsága 42 % LE közötti aggmerációk A LE közötti kategóriába 2 aggmeráció tartzik. Ezek 20 teeüést fganak magukba akssa. A csatrnaháózatra aks (60,9%), a szennvíztisztító teeekre aks (5, %) van rákacsva. Ebben a nagságrendi kategóriában a egnagbb aggmeráció a aksú Kruina / Krna, ah a közcsatrna háózatra fő, a szennvíztisztító teere edig mindössze 387 aks van rákacsva. A Šahi / isági aggmerációban 7 59 aks é, akik közü a csatrnaháózatra és a szennvíztisztító teere 6 00 aks van rákacsva (79,2 %). Ptár vársa 5 8 aksáva önáó aggmerációt kéez. Laksainak csaknem 90 %a rá van kacsva a csatrnaháózatra és a szennvíztisztító teere, ame aznban a tisztíttt víz minőségéve szemben támaszttt követeménnek nem tesz eeget. Cinbaňa / Szinóbána teeüésen a aks közü csuán 826 fő (35,0 %) van rákacsva a közcsatrna háózatra és a szennvíztisztító teere. A Haiči / gácsi aggmerációban (Gács és Gácsfau községek) edig aks é, akik közü a közcsatrna háózatra és a szennvíztisztító teere 588 fő van rákacsva. A Hkvcei / egegi aggmerációt Hkvce / Egeg, Dudince / Gűg, Satina / Szaatna és Teran / Terén községek aktják akssa, akik közü 932 aks van rákacsva a csatrnaháózatra és a szennvíztisztító teere. A Lvinbaňai / ónabánai aggmeráció (csuán Lvinbaňa / Lónabána községbő á) 2 66 aksa közü csuán 62 aks van rákacsva a közcsatrna háózatra és a szennvíztisztító teere. A Radzvcei / ragci aggmeráció (Ragc és Čakanvce / Csákánháza községek) aksa közü senki sincs rákacsva a közcsatrna háózatra, akárcsak a aksú Kainvi / kánói aggmerációban (csuán Kainv község aktja). Az Oatvská Nvá Vesi / aátújfaui aggmeráció (Aátújfau, Bátrvá / Bátrfau, Nenince / Lukanéne községek) aksa közü 970 fő (79,5%) van rákacsva a közcsatrna háózatra és a szennvíztisztító teere. A Záhrcei / erdőmegi aggmeráció (Záhrce / Erdőmeg és Čevce / Csa, 2 04 LE nagságú aggmeráció) esetében 466 fő, a aksk 23,%a rá van kacsva a csatrnaháózatra és a szennvíztisztító teere. 2

22 LE aatti aggmerációk Az fó vízgűjtőjén 96, kétezer főné kisebb éekszámú község van, meek 85 aggmerációt aktnak, aksságuk száma összesen fő. Közüük 29 község rendekezik kiéített csatrnaháózatta, ietve szennvíztisztító teee, és összesen 895 fő, a aksk 3,%a van rákacsva a rendszerekre. Néme községben aránag magas a csatrnaháózatra és szennvíztisztító teere vaó rákacstság arána (Hntianske Mravce / Hntmarótn, Svenské Ďarmt / Szvákgarmatn, Závadán / Érújfaun és Dná Strehván / AsóSztregván több mint 90%s), aznban a községek többsége nem rendekezik sem kiéített csatrnaháózatta, sem szennvíztisztító teee. A kis községekben a köznti háózatkn kívü aránag gakri a víztisztítás decentraizát, ietve egéni rendszerek frmájában. Jeeneg, fetéteezésünk szerint, kb. 400 szennvíztisztító működik, kb rákacst akssa Magarrszági vízgűjtő terüet A vízgűjtő magarrszági terüetén 8 teeüés taáható. Ezek közü 66 tagja vaame szennvíz aggmerációnak. A rjektünk zárására az üzemetető tájékztatása szerint mindegik, aggmerációhz tartzó teeüésen tejessé vát a csatrnaháózat kiaakítása. A megévő háózatn a rákötés nem tejes, aznban erőtejes a törekvés arra, hg ez miné nagbb aránt érjen e. A knceció kidgzása srán azt tartttuk reáisnak, hg a vezetékes ivóvízeátássa rendekező háztartásk 90 %a csatakzzn a háózathz. A vizsgát terüeten nég an teeüés van, ame nem tagja aggmerációnak, ennek eenére rendekezik csatrnaháózatta; ezek: Bánk, Szüg, Szente és Nagbörzsön. Az utóbbi kettő rendszerének kiaakítása az emút években zárut e, íg nem rendekezünk taasztaatta az üzemetetésükke kacsatban. Bánk és Szüg esetében visznt a rendszer több éves, és a szennvíztisztítás jeentős rbémákka küzd. Tvábbi teeüés nem rendekezik csatrnaháózatta és tisztítóteee. Ezen teeüések többségében is famats a törekvés a csatrnaháózat kiaakítására, és a szennvízkezeés megdására. Ez frrás hiánában eddig nem vaósut meg A vizsgát aggmerációk ehatárása A magarrszági terüeten a következő szennvíz aggmerációk éteznek: 22

23 6. tábázat: Szennvíz aggmerációk a magarrszági terüeten Aggmerációk LEné nagbb szennvízterheésse, nrmá terüeten Aggmerációk LE közötti szennvízterheésse, nrmá terüeten Kiéítési határidő: 200. december 3. Kiéítési határidő: 205. december 3. Az aggmeráció köznti teeüése Az aggmeráció teeüései Az aggmeráció köznti teeüése Az aggmeráció teeüései Az aggmeráció köznti teeüése Az aggmeráció teeüései Baassagarmat Hrács Nógrád Baassagarmat Brssberén Berkene Csitár Hrács Diósjenő Hugag Nagrszi Nógrád in Pusztaberki Litke szög Nőtincs Egházasgerge Nógrádmarca Asóetén tarnóc Őrham Fesőetén Litke Patvarc Keszeg Mihágerge Szécsén Nőtincs Érsekvadkert Endrefava Ősagárd Érsekvadkert Hókő Cserháthaá Szátk Karancsság Cserháthaá Tereske Ludánhaászi Cserhátsurán Szb Magargéc Csesztve damásd Nagóc Debercsén töges Nógrádmeger Magarnándr Kósaag Nógrádsiek Mhra Letkés Nógrádszaká Karancsaujtő Máriansztra Piin Etes Szb Rimóc Karancsaja Sóshartán Szamatercs Karancsberén Kishartán Szécsén Karancskeszi Ságújfau Szécsénfefau Karancsaujtő Sóshartán Varsán Dejtár Rétság Dejtár Rétság Drégeaánk Rmhán Hnt Rmhán vece Patak A irssa jeöt teeüések beterüete nem a vízgűjtőn heezkedik e. A kékke jeöt teeüések beterüetének eg része nem a vízgűjtőn heezkedik e. Az aggmerációk közü Szb szennvíztisztító teeének befgadója a Duna, íg ezze a szennvízrendszerre nem fgakzunk részetesen. A irssa jeöt teeüések nem a vízgűjtőn heezkednek e, aznban az őket kiszgáó szennvíztisztítók már igen. Ezen teeüések szennvíz összegűjtését nem vizsgájuk, aznban az átauk összegűjtött szennvizet, és annak várható növekedését figeembe vesszük a teeek vizsgáata srán A teeüési gűjtőháózatk átaáns jeemzése Az Euróai Uniós köteezettségeknek megfeeően a 2000 aksegenérték feetti aggmerációk mindegikén kiéüt a csatrnaháózat, és ezen feü néhán tvábbi teeüésen is. A csatrnaháózatta eáttt teeüések mindegikén tejesnek tekinthető a csatrnaháózat kiéítettsége, ami azt jeenti, hg a gakratban minden beterüeti akóingatant eér a háózat. Ez több esetben azt is jeenti, hg an terüetek csatrnázása is megtörtént, ameek nem feenek meg a gazdaságs csatrnázhatóság követeméneinek, 23

24 Havi szennvízmenniségek a skéves átag aránában mive ritkás beéítettségűek, vag beéítésüket a jövőben tervezik, ietve naraók taáhatóak rajtuk. Ezeken a terüeteken a háózat auterhet, a szennvíz áramási sebessége nem megfeeő. Ezekben az esetekben a hibás knceciót utóags eszközökke nem ehet krrigáni. A megéüt háózat fehagása nem jöhet szóba. A teeüések nag része hegvidéki terüeten heezkedik e. A teeüéseken beü a csaadékvíz evezetése nem megdtt, vag amenniben megdtt, akkr nag zárk és erős hóvadás idején a megévő rendszerek nem kéesek evezetni a csaadékt, amit ennek következtében a megévő szennvízcsatrna háózat gűjt össze, és vezet a szennvíztisztító teere. Ezt részben a nem megfeeően záró csatrna fedak kzzák, de az is eőfrdu, hg a fedat a aksság mzdítja e, annak érdekében, hg az összegűt csaadékvíztő megszabadujn. Üzemetetői tájékztatás szerint gakri az is, hg a házak esővíz csatrnáit a szennvíz háózatra kötik, fkzva ezze a csaadékvíz terheést. A rbéma nagságrendjét a következő grafikn szeméteti. 300% 250% 200% Baassagarmat Cserháthaá Dejtár Érsekvadkert Hrács Nógrád Nőtincs Rétság Rmhán 50% 00% 50% 0%. ábra: Az eges szennvíztisztítókra jutó szennvízmenniségek ingadzása Látható, hg eges időszakkban a teeek terheése többszöröse a jeentős csaadékktó mentes időszakkban taasztatnak. A szennvízgűjtő háózat csaadékvíztúterheése a háózat szemntjábó is több rbémát kz. A háózat eemeit a túterheés rngája, szivárgáshz, töréshez vezethet, a csővezetékekbő kiszivárgó szennvíz terhei a taajvizet. Eges ntkn akár kiöntéshez is vezethetne, ami járvánveszét kzna. Ennek megeőzésére a háózat kiaakításakr, az átemeők méretezésekr ezt a terheést is figeembe veszik, ami megnövei a szennvíz tartózkdási idejét a szennvízevezető háózatban ezze rntja a szennvíztisztító teere jutó szennvíz minőségét, vaamint emei az éítési, karbantartási kötségeket, és a szükséges ótásk kötségét is. Az átemeők üzemetetési kötsége is magasabb a csaadékvíz feeseges mzgatása következtében. 24

25 A teeüési szennvíztisztítók átaáns jeemzése Minden an teeüés rendekezik szennvíztisztító teee, ah kiéüt a csatrnaháózat. Ezen szennvíztisztítók nem mindegike kées aznban a rávezetett szennvíznek a vnatkzó határértékeknek megfeeő megtisztítására, íg a befgadókat több esetben határérték feetti terheés éri. Megvizsgáva a teeek efó vízminőségét, azt taasztajuk, hg a határértéktúéések gakran a teeek túterheésekr, és azt követően jeentkeznek. Az üzemetetők tájékztatása szerint a terüeten taáható egtöbb szennvíztisztító tee érzéken a csaadék következtében feéő terheésre, a teeek nag részének biógiai egensúa ezekben az esetekben febmik, a szennvízisza eúszik, és csak több hét etetéve kéesek a teeek a szükséges hatásfkka üzemeni, az efó szennvízre vnatkzó határértékeket betartani. Uganakkr a háózat túméretezésére is visszavezethetőek üzemetetési nehézségek, határérték túéések. A ritkán aktt teeüésrészeket is efedő, nag kiterjedésű háózatk végntjairó a szennvíz csak assan jut e a teeekre, miközben a háózatban, anaerb körümének között, megkezdődik a szennvíz bmása. Ezen berthadt szennvizek tisztítása gndt kz a teeeknek. A működő teeek eg részének műszaki áata jeentősen ermtt, ezen teeek kaacitása, hatásfka aacsnabb az eredetieg tervezettné. Megáaítható tehát, hg a terüeten több an szennvíztisztító van, ame jeeneg sem kées megbízhatóan eátni a feadatát, és amenniben a már kiéüt háózatra a rákötés eéri a 90%t, akkr a hezet tvább fg rmani Javast fejesztések Szennvízkezeési knceció az szvákiai vízgűjtőjén Az vízgűjtőjének szennvízevezetési és tisztítási knceciójáná abbó az aavető követeménbő indutak ki, hg a szennvizek evezetése és tisztítása, vaamint a kitermet isza kezeése rbémamentes és körnezetkíméő egen, és a vizek jó áatának eérését vag megőrzését eredménezze. E keretkövetemének tiszteetben tartása meett esőbbséget keett biztsítani az uniós és nemzeti jgszabák betartásának, meeket Szvákia már az e téren fennáó köteezettsége keretében dekarát. Ezért az vízgűjtőjének szennvízkezeési knceciójának kidgzásáná a fent emített műszaki és körnezeti szemntkbó, vaamint az Euróai Tanács 9/27/EGK számú, a teeüési szennvíztisztításró szóó iránevének követeméneibő ke kiinduni Jgszabá áta eőírt fejesztések megvaósítása A Szvák Köztársaságnak a Tanács 9/27/EGK számú iránevének végrehajtására efgadtt Nemzeti Prgramjáva összhangban biztsítani ke: 25

26 a LEné nagbb aggmerációkban az evezető csatrnaháózat kiéítését, bővítését és kaacitásnöveését, szennvíztisztító tee kiéítését, bővítését és kaacitásnöveését, A knceció szemntjábó a Szvákia uniós köteezettségeive összhangban áó rjektek kezeése átszik a egfntsabbnak. Ezek esősrban a LEné nagbb aggmerációk, ah biztsítani ke a megfeeő szennvízevezetést és szennvíztisztítást. E követemén tejesítése gikusnak, észszerűnek, sőt szükségesnek átszik, és a kérdés edöntéséhez rá kee kacsni vag sem az adtt terüetet a csatrnaháózatra és a szennvíztisztító teere egéb körümén figeembevétee nem szükséges. Az vízgűjtőjén nég LEné nagbb aggmeráció taáható: Banská Štiavnica / Semecbána, Lučenec / Lsnc, Fiľakv / Füek és Veľký Krtíš / Nagkürtös. Ebbő a szemntbó megáaítható, hg az fó vízgűjtőjén a szennvízevezetésse és szennvíztisztítássa kacsats munkáatk Szvákia nemzeti knceciójáva összhangban ának; a LEné nagbb aggmerációk knceció szemntjábó már megdttak, a köteezettségek tejesítése terén jeentősebb hiánsságk nem taasztahatók. A közejövő szemntjábó vaós feadatként a következőket ke megvaósítani: A nég LEné nagbb aggmerációban a csatrnaháózat kiéítésének befejezése; a megévő szennvíztisztító teeek timáis üzemetetése a hatás jgszabák értemében megkövetet határértékek eérése céjábó. a 2 000tő LEig terjedő aggmerációkban az evezető csatrnaháózat kiéítését, bővítését és kaacitásnöveését, a szennvíztisztító tee éítését, bővítését és kaacitásnöveését, A 2000tő LEig terjedő nagságrendi kategóriában a 9/27/EGK iránev áta megkövetet beruházásk kncecináisan eő vannak készítve. Vaamenni LE nagságú aggmeráció a csatrnázás kibővítésére és éítésének befejezésére, ietve a szennvíztisztító tee kibővítésére vag tejesen új tee megéítésére ekészüt tervekke rendekezik. Vaamenni ekészüt tervné meghatárzásra kerüt az éítés kiviteezéséhez szükséges énzügi igén, és a többségük esetében már a jóváhagása is megtörtént, miközben több terv már a kiviteezés stádiumában van. Várhatóan az ekészített tervek többsége 23 éven beü megvaósu, 202ig e nagságrendi kategóriában vaamenni köteezettségnek eeget ke tenni. Ez részetesen a következőket jeenti: Radzvce / Ragc, Čakanvce / Csákánháza, Ževce / Zsé, Kainv / Kánó, Stará Haič / Gácsfau községekben tejesen új csatrnaháózat megéítése; Lvinbaňa / Lónabána, Haič / Gács, Divín / Divén, Oatvská Nvá Ves / Aátújfau, Bátrvá / Bátrfau, Nenince / Lukanéne, Záhrce / Erdőmeg, Šah / ság, Hkvce / Egeg, Dudince / Gűg, Satina / Szaatna, Teran / Terén, Cinbaňa / Szinóbána, Ptár és Kruina / Krna teeüéseken a csatrnaháózat befejezése (bővítése); Radzvce / Ragc, Kainv / Kánó aggmerációkban új szennvíztisztító tee megéítése; 26

27 Cinbaňa / Szinóbána, Haič / Gács, Lvinbaňa / Lónabána, Ptár, Záhrce / Erdőmeg és Kruina / Krna: a szennvíztisztító tee feújítása, ietve bővítése. a LEig terjedő aggmerációkban a szennvíztisztító tee éítését azkban az esetekben, amikr az evezető csatrnaháózat a tejes aggmeráció minimum 80%ára ki van éítve, A 2000 LEné kisebb nagságrendi kategóriában nincs az vízgűjtőjén an aggmeráció, menek szennvízevezető háózata minimum 80 %ban kiéített, és szennvíztisztító teee nem rendekezik, vagis e riritás az vízgűjtőjén tárgtaan. a nagkaacitású feszín aatti vízbázisk vízvédemi terüetén taáható LEig terjedő aggmerációkban a szennvízkezeés megdása a vízbázisk védeme érdekében. Az fó vízgűjtőjén nagkaacitású feszín aatti vízbázisk nem taáhatók, ezért a feszín aatti vízvédemi intézkedések nem reevánsak Aznban az fó vízgűjtőjén összesen 35 feszíni víztest és hárm víztárzó kerüt meghatárzásra (a Máineci mánaataki, a Ľubreči nagibercsei és a Ružinái rózsaszáási). A kémiai áat minősítése szemntjábó gakratiag vaamenni emített víztest jó kategóriájú besrást katt, ami nagn zitívnak tekinthető. Másrészt aznban az ökógiai áat esetében az vízgűjtőjén csaknem vaamenni víztest közees, rssz vag nagn rssz minősítést katt. A víztestek körübeü 65%a a rssz, a többi az átags kategóriába kerüt, néhán (9) vt jó minősítésű. Ebbő következik, hg a kritikusnak tűnő víztesteket nehéz meghatárzni, mert gakratiag vaamenni víztestné eengedhetetenü szükséges a jeenegi áatuk javítása és ehhez a vízgűjtő vaamenni teeüésén csatrnázásra és szennvíztisztító teeek éítésére enne szükség. A beruházás megvaósításáhz, és üzemetetéséhez szükséges erőfrrásk nem ának rendekezésre. Ezért szükséges a kritikus ntk aznsítása, és ez aaján az timáis beavatkzásk meghatárzása Szennvízkezeés megvaósítása jgszabá áta nem eőírt teeüéseken Jeeneg már vaamenni LEné nagbb aggmeráció működő csatrnázássa és szennvíztisztító teee rendekezik, ietve ezek tervezési vag kiviteezéseőkészítési stádiumban vannak. A vizek kémiai áatának javítása szemntjábó a víztestek tenciáis vízszennező frrásaként a LEné kisebb aggmerációk is szóba jöhetnek. Az vízgűjtőjén a csatrnázás és a szennvíztisztító teeek megéítése ökógiai hasznának és beruházási igénének meghatárzása céjábó az éítési riritáskat hárm vátzatra sztttuk fe: Az LE nagságú aggmerációk részére a csatrnázás és szennvíztisztító tee megéítése. Összesen teeüésrő van szó, meek aksainak száma összesen fő. Vaamenni ien nagságrendű teeüés csatrnázása és szennvíztisztító tee éítése (ietve bővítése) esetén összesen csak kb. 6,2 %s (BO5) és 4,9 %s (KO) szenneződéscsökkenést érnénk e, miközben a beruházási igén kb. 24,94 miió enne. 27

28 Az LE nagságú aggmerációk részére csatrnháózat és szennvíztisztító tee megéítése. A csatrnázás és a szennvíztisztító tee megéítéséve e nagságrendi csrt számára (összesen 58 teeüés és fő) 55,3 %s (BO5) és 50,9 %s (KO) szennezés csökkenést ehetne eérni, miközben a beruházási igén körübeü 9,0 miió enne. Csatrnázás és szennvíztisztító tee megéítése vaamenni 2000 LEné kisebb aggmeráció számára. Ez a vátzat (bár nem reáis) megdaná mind a 85 teeüés és a csatrnaháózatra (még) nem rákötött aks csatrnázását, miközben 67,2 M Euróért a szennezés 94,0 %ka (BO5) és 86,5 %ka (KO) csökkenne A szennvízkezeés megvaósítás csatrnaháózatta e nem áttt terüeteken ndkt esetekben, édáu a szórvánsan beéített terüeteken, ah a közntsíttt csatrnaháózat megéítése biznítttan nem enne gazdaságs (. km újéítésű háózatra 50 főné kevesebb kerü rákötésre) femerü a szennvíz evezetésének, ietve tisztításának decentraizát módn, ietve kis vag házi szennvíztisztító teeek éítéséve vaó megdása Szennvízkezeési knceció az magarrszági vízgűjtőjén A működő rendszerek áata, szükséges beavatkzásk Az eges aggmerációk esetében a vizsgáatt az aaján végeztük e, hg az adtt rendszer a jeenegi körümének, a jeenegi terheés hatására mien araméterekke üzeme. Minden csatrnáztt teeüés tejes csatrnaháózatta rendekezik, íg ennek fejesztésére nincsen szükség. Uganakkr minden rendszer esetében indkt a csaadékvizek kizárásáhz szükséges ééseket megtenni. Céáatnak a 2025ös évet tekintettük. Kiinduásnak azt az áatt fetéteeztük, hg az összes an ingatan, ame jeeneg rendekezik csatrnaháózatta, és csatakzik az ivóvíz háózatra is, 90 %ban rá fg kötni a csatrnaháózatra is. A néességszámt áandónak tekintettük, ami minden esetben timista becsésnek tekinthető. A fentiek aaján meghatárztuk a szennvíztisztító teeek várható terheését. Megvizsgátuk a teeek jeenegi műszaki áatát, és tisztítási hatásfkát. Azt tűztük ki céu, hg 2025ben minden szennvíztisztító tee kées egen a rájutó szennvízterheés megfeeő hatásfkú megtisztítására. A teeekke szemben azt az evárást fgamaztuk meg, hg az efó szennvíz kzta szennezőanag terheés ne kzzn rmást a befgadó víztest áatában, azaz ne történjen VK kategória rmás a szennvíz bevezetés következtében. Ezen cé tejesüését a jeen rjekt 6. tevékensége keretében készített vízminőségi mde segítségéve eenőriztük. A javasatk kidgzása és a kötségek meghatárzása srán csak a szükséges fejesztések és bővítések kötségét vettük figeembe, a rendszeres karbantartásk, javításk, ótásk kötségét nem. 28

29 Dejtári aggmeráció A dejtári szennvíztisztító tee Dejtár, vece, Patak, Drégeaánk és Hnt teeüések szennvizeit fgadja. Teeüési fékn huadékt nem fgad. A szennvíztisztító tee szárazidei hidrauikai terheés szemntjábó auterhet, aznban szennezőanag terheése énegesen meghaadja a néveges terhehetőségét. A megévő szennvíztisztító reaktr nem bővíthető, hsszú távú üzemetetésre akamatan. Emiatt eg új, tömbösített kiaakítású kmett, eeveniszas, tejes biógiai tisztítást és részeges táanag etávítást nújtó szennvíztisztító egség megvaósítását javasjuk; ennek beruházási kötsége 265 miió Ft. Rétsági aggmeráció A rétsági szennvíztisztító tee csak Rétság szennvizét tisztítja. A megévő szennvíztisztító reaktr nem bővíthető, hsszú távú üzemetetése nem tervezhető. Emiatt eg új, tömbösített kiaakítású, kmett, eeveniszas, tejes biógiai tisztítást és részeges táanag etávítást nújtó szennvíztisztító egség megvaósítását javasjuk, menek beruházási kötségét 305 miió Ftra becsüjük. Bánki szennvízrendszer A 2000 LE aatti teeüési szennvíztisztító tee csak Bánk teeüés szennvizét tisztítja, vaamint teeüési fékn huadékt is fgad. A szennvizet kazettás födmedencékbe vezetik, ún. tavas szennvíztisztítás céjábó. A gakratban a szennvíz döntő többsége eszivárg a taajba, a befgadóba csak a teere bevezetett szennvíz és beszáíttt fékn huadék töredéke kerü. Az akamaztt szennvíztisztítási mód nem fee meg a körnezetvédemi követeméneknek. A megévő tee tejes feszámását javasjuk, a község nmóvezetéken száíttt szennvizeit a fejesztésre kerüő rétsági szennvíztisztító tee tisztítja majd. Az átvezetés kiaakításának beruházási kötsége 38 miió Ft. Hrácsi aggmeráció A hrácsi szennvíztisztító tee Hrács, Pusztaberki, Nagrszi és Brssberén teeüések szennvizeit fgadja. A tee megfeeően üzeme, kis mértékű intenzifikáása indkt, ennek beruházási kötségét 25 miió Ftra becsüjük. Baassagarmati aggmeráció A baassagarmati szennvíztisztító tee Baassagarmat, Őrham, Hugag, Nógrádmarca, szög, in, Patvarc és Csitár teeüések szennvizeit fgadja. A jeeneg üzemeő eeveniszas, részeges táanag etávítású, famats működésű teeet 2002 ben heezték üzembe, megbízhatóan üzeme, fejesztése nem szükséges. Szügi szennvízrendszer A 2000 LE aatti teeüési szennvíztisztító tee csak Szüg teeüés szennvizét tisztítja. Természetközei szennvíztisztító rendszer: biógiai taajszűrés nádas gökérmező akamazásáva. A szennvíztisztító tee a rendkívü enhe határértékeket sem tudja tartani, famatsan bírságt az ammónia és a BO5 határérték túéése miatt. Szüg község szennvizeit a baassagarmati szennvízteere javasjuk vezetni. Az ehhez kacsódó éítési kötséget 44 miió Ftra becsüjük. 29

30 Cserháthaái aggmeráció Cserháthaá szennvíztisztító teee Cserháthaá, Magarnándr, Debercsén, Cserhátsurán, Csesztve és Mhra teeüések szennvizeit fgadja. A szennvíztisztító tee a jeenegi üzemetetési taasztaatk, a ners és tisztíttt szennvíz mérési eredménei aaján megfeeő a céáat időntjára becsüt szennvízterheésekre is, bővítését nem tervezzük. Nőtincsi aggmeráció A teeüési szennvíztisztító tee Nőtincs, Keszeg, Fesőetén, Asóetén és Ősagárd teeüések szennvizeit fgadja. A KörteOrganica rendszerű eeveniszas, részeges táanag etávítású, féfamats működésű teeet 2006ban heezték üzembe. Szárazidei hidrauikai terheése aacsnabb a kaacitásáná, a nagbb zárk és intenzív hóvadás idején jeentkező hzamk aznban már a tee üzemének februását kzzák, a tee az ammónia határérték famats és jeentős túéése miatt bírságt. A tee kaacitását növeni szükséges. A javast fejesztés beruházási kötségét 92 miió Ftra becsüjük. Érsekvadkerti aggmeráció Érsekvadkert szennvíztisztító teee Érsekvadkert, Szátk és Tereske teeüések szennvizeit fgadja. A tee szennezőanag terheés szemntjábó kissé túterhet, de megbízhatóan üzeme. A céáatban várható magasabb szennezőanag terheés megbízható kezeése érdekében a tee kismértékű bővítése indkt. Ennek beruházási kötségét 70 miió Ftra becsüjük. Rmháni aggmeráció A tee jeeneg kizáróag Rmhán szennvizeit fgadja. A teeüés krábban részeges csatrnaháózatát az emút években tejessé tették, és mst záru e a tee bővítése és reknstrukciója. smereteink szerint ennek köszönhetően a tee 2025ben is fejesztések nékü kées esz feadata eátásra, tvábbi beruházás nem szükséges. Szbi aggmeráció A szbi szennvíztee damásd, töges, Kósaag, Letkés, Máriansztra és Szb szennvizeit fgadja. A tee befgadója a Duna, íg az vízgűjtő vízesteinek vízminőségét nem befásja, ezért nem vizsgájuk a tee működését, eseteges fejesztési kötségeit. Nógrádi aggmeráció A szennvíztee áta eáttt teeüések (Diósjenő, Nógrád és Berkene) közü csak Diósjenő beterüete heezkedik e a vízgűjtőn, aznban a tee befgadója a Lóksatak. Az Organica éőgéek rendszerű eeveniszas, részeges táanag etávítású, famats működésű teeet 2003ban heezték üzembe. A szennvíztisztító tee biztnságga megfeeő a céáat időntjára becsüt szennvízterheésekre is, fejesztését nem tervezzük. 30

31 Szécséni aggmeráció Szécsén szennvíztisztító teee évek óta bírságt a kibcsáttt szennvíz minősége miatt. Teeüési fékn huadékt fgad. A tee fejesztése, és a hiánzó csatrnaszakaszk kiéítése az emút években megkezdődött, és hamarsan ezáru. Ennek következtében a tee biztnságga fgja tudni fgadni és kezeni a csatakzó teeüések szennvizeit. Litkei aggmeráció A itkei szennvíztisztító tee Litke, Mihágerge, tarnóc és Egházasgerge teeüések szennvizeit fgadja. A szennvíztisztító tee biztnságga megfeeő a céáat időntjára becsüt szennvízterheésekre is, fejesztését nem tervezzük. Karancsaujtői aggmeráció A karancsaujtői szennvíztisztító tee Karancsaujtő, Karancsaja, Karancskeszi, Karancsberén és Etes teeüések szennvizeit fgadja. A tee két technógia egségbő éü fe. A másdik egség erősen krrdát, a műtárg és a berendezések ermtt áata nem teszi ehetővé a tisztítóegség gazdaságs feújítását. Annak ebntását és eg új, 5000 LE terheésre méretezett, nitrifikációt és denitrifikációt is tartamazó, tejes biógiai tisztítást nújtó, és vegszeres fszfrkicsaatást magába fgaó rendszer éítését iránzzuk eő. Ennek beruházási kötségét 295 miió Ftra becsüjük. Sóshartáni aggmeráció A sóshartáni szennvíztisztító tee Sóshartán, Ságújfau és Kishartán teeüések szennvizeit fgadja. A megévő biógiai szennvíztisztító műtárg kaacitása a 2025ig várható nagbb terheés esetén is megfeeő, aznban a csaadékidei hidrauikai túterheések csiaítására eg kb. 20 m 3 haszns térfgatú csaadékvíz tárzó medencét javasunk kiéíteni. A szennvíztisztító tee fejesztésének beruházási kötségét 20 miió Ftra becsüjük Csatrnaháózatta nem rendekező teeüések vizsgáata A rjekt kezdetén 3 teeüés nem rendekezett csatrnaháózatta a terüeten. Ezen teeüések közü Nagbörzsönben és Szentén jeeneg aakítják ki a csatrnaháózatt. Mive itt famatban évő fejesztésrő van szó, az engedéeket az emút időszakban adták ki, ezért azt fetéteezzük, hg a fejesztések megfeenek a VGT áta támaszttt követeméneknek, és a kibcsáttt szennvíz nem rntja a befgadó VK szerinti besrását. Uganakkr jeeneg nem ismert, hg a kiaakítandó tee mien minőségű szennvizet fg vaójában kibcsátani, íg a teeüések részetesebb eemzésétő etekintünk. Íg a 7. tábázatban bemutattt teeüés szennvízeheezésének megdását vizsgájuk részetesen. 3

32 7. tábázat: A részetesen vizsgát csatrnázatan teeüések Teeüés név Áandó aksk 20 Lakó néesség 20 Háózati ivóvízze kiszgát ingatank Házi ivóvíz rendszerre rendekező ingatank Házi szennvízgűjtésse rendekező ingatank Bernecebaráti Herencsén Kemence Kétbdn Kisecset Perőcsén Szanda Terén Tésa Tmács Vámsmika Azt, hg egeg teeüésen, teeüésrészen a szennvíz gűjtését, kezeését mien műszaki módszerre dják meg, több szemnt egüttes méregeéséve ke edönteni. Ezek aaján a következő megdásk közü ehet váasztani: Jeenegi áat fenntartása A jeenegi rendszer fenntartása esetén a szennvizet tvábbra is féig zárt gűjtőkben gűjtik és szikkasztják, majd a visszamaradó iszat időszaksan sziantják, és szennvízteere száítják. Mive e megdás eszennezheti a taajvizet, íg körnezet és egészségkársdáshz vezethet, a sűrűbben aktt terüeteken a megszüntetésére ke törekedni. Csatrnaháózat kiaakítása Csatrnaháózat kiaakítása, és a szennvíz tisztítóteere vezetése esetében fnts vizsgáati szemnt a gazdaságsság. Ezze kacsatban a 26/2002. (. 27.) Krm. rendeet áta eőírt fetéterendszer tejesüésére végeztünk becséseket, azt vizsgátuk, hg az,0 km vezetékhsszra történő rácsatakzás eérie az 52 akást. A becsést, menek ntsságát 7080%sra tesszük, az eges teeüések égiftójának segítségéve végeztük. A vizsgáat aaján hárm kategóriát aznsítttunk: ameek csatrnázása vaószínűeg gazdaságs (becsüt bekötésszám meghaadja az 52 bekötés/km értéket); részetes vizsgáat indkt a gazdaságsság megáaításáhz (becsüt bekötés szám 4252 bekötés/km között van); becsüt bekötésszám nem éri e a 42 bekötés/kmt, íg a teeüésrész csatrnázása a gazdasági számításk aaján nem indkt. Szinte minden teeüés esetében esősrban a beső teeüésrészeken kiaakítható an szennvízgűjtő háózat, ami megfee a szigríttt gazdaságs csatrnázhatósági eőírásknak is. Uganakkr több esetben ezek a háózatk kevés ingatant szgának ki, íg tt a rendszer kiaakítása nem indkt. 32

33 Egedi rendszerek kiaakítása Az egedi rendszerek kiaakításának megvaósíthatóságát minden teeüés esetében megvizsgátuk. Egrészt a tejes teeüés összes ingatana vnatkzásában, másrészt edig azn ingatank, teeüésrészek vnatkzásában, ah a csatrnaháózat kiaakítása nem fee meg a gazdaságssági követeméneknek. A vizsgát dómedencés megdásk esetében a szennvízben évő szennezőanagk ebntása nem igéne küső energiabevitet. Az egedi szennvízeheezési kisétesítmének ingatannként vaósunak meg. Eg megfeeően tervezett és kiaakíttt, ún. dómedencét követő kavics és hmkszűrő a heszínen, hei födanagbó vag részben eőregárttt eemekbő kiaakítható, és biztnságs üzemű. A rendszer kiaakításáhz megfeeő terüet szükséges, ah a szivárgtató mező kiaakítható. A kezet szennvíz befgadója a taaj. Ennek megfeeően a terüet akamasságát vizsgáni ke. A vizsgáat srán kizáró kkat a vizsgát teeüés közü két esetben aznsítttunk: Vámsmika és Tésa esetében, ameek vízbázis utánótódási terüetén heezkednek e. A vizsgáat srán javast rendszer kiaakításának kötsége ingatannként nettó Ft. A rendszer maximáisan négfős csaád kiszgáására akamas. Zárt gűjtők kiaakítása Vámsmika Evben ez a rendszer fausi körnezetben bárh kiaakítható, aznban üzemetetési kötsége a egmagasabb. A akók számára az ürítések szervezése famats rbémát kz. Az üzemetetéshez tvábbi kckázatként adódik, hg mind a akó, mind a szennvizet száító váakzó kötséget tud megtakarítani, ha a nem közműve összegűjtött háztartási szennvizet szabátaan módn a körnezetben heezi e. Ezért a zárt gűjtők kiaakítását csak abban az esetben átjuk indktnak, ah a többi módszer nem jöhet szóba, visznt kiemet körnezeti érdek fűződik a jeenegi rendszer megszüntetéséhez. Az eges teeüések esetében ajántt megdáskat az aábbiakban mutatjuk be. A teeüés jeentős része a vámsmikai vízmű sérüéken ivóvízbázisán heezkedik e, ezért az egedi rendszerek kiaakításának fetéteei nem adttak Jeeneg a teeüésen nincs eenőrzött, rendezett szennvízgűjtés, kezeés. A vízbázisn nitrát szenneződést mutattak ki, és ezárták azt. Ez aaján kiemet jeentősége van a szennvízkezeés rendezésének. A csatrnaháózat kiaakításának és a szennvíz tisztítóteere vezetésének kötségét 656 miió frintra becsütük, figeembe véve, hg 645 ingatan eátása vaósuna meg 76 fm gűjtőháózat kiaakításáva. A teeüéstő 800 m távságra taáható Szvákiában a 225 akssa rendekező Bievce. Amenniben Bievce teeüésen kiaakítják a csatrnaháózatt, akkr 860 m hsszú távvezeték kiaakításáva a teeüés csatakztatható Vámsmika szennvízháózatáhz. A szennvíztisztító tee éítésének beruházási kötségét 50 miió Ftra becsüjük. 33

34 Kemence és Bernecebaráti A teeüések távsága égvnaban hzzávetőeg km. Vaószínűsíthető, hg a teeüéseken keetkező összes szennvízterheés meghaadja a LE értéket, ami aaján indkt ehet szennvíz aggmerációt kiaakítani a két teeüésbő. Befgadóként a Kemenceatakt vizsgátuk meg. A atak Bernecebaráti aatti szakasza az rszághatárig Natura 2000 terüet, íg a tee eheezésére ez a terüet nem akamas. Uganakkr Kemence teeüés aatt, Bernecebaráti küterüetén eheezhető a tee. A tee és a két teeüés gűjtőháózatának összekötéséhez összesen,6 km nmóvezeték megéítése szükséges. A teeüések köznti részén kiaakítható an szennvízgűjtő háózat, ame megfee a gazdaságs csatrnázhatóság jgszabái fetéteeinek. Uganakkr a teeüések eremén több an, ritkábban aktt terüet, vag üdüőterüet taáható, ameek csatrnázása nem gazdaságs; itt egedi rendszerek kiaakítása indkt. A veges rendszer kiaakítása Berncebarátiban fm csatrnaháózat kiaakítását jeenti 437 ingatan eátására, 328 miió frint kötségge, vaamint tvábbi 59 ingatan eátását egedi rendszer kiaakításáva, aminek becsüt kötsége 43 miió frint. Kemencén edig 6 83 fm csatrnaháózat kiaakítására van szükség 4 ingatan eátására, 328 miió frint kötségge, vaamint tvábbi 96 ingatan eátását egedi rendszer kiaakításáva, aminek becsüt kötsége 42 miió frint. A fejesztés tejes becsüt kötségigéne 23 miió frint. Szanda és Terén A két teeüés becsüt távsága km, tehát indkt megvizsgáni eg közös rendszer kiaakításának ehetőségét. A közös szennvíztisztítót Terén aatt ehetne eheezni, befgadóként a Szandaatakt számításba véve. A vátzatt kidgztuk, aznban a vízminőségi mdeezés aaján kiderüt, hg an követeméneknek keene megfeenie az efó tisztíttt szennvíznek, ami a rendszer kiaakításának kötségét jeentősen megnövené. Ezért mindkét teeüésen egedi rendszerek kiaakítását javasjuk, ami a Szanda esetében az aznsíttt 432 ingatanra számítva 3 miió frint, Terén esetében edig 260 ingatant figeembe véve 88 miió frint. Tésa A teeüés akóinak száma 73 fő. Az aacsn aksságszám, és a szórt teeüésszerkezet miatt csatrnaháózat, és tisztító tee csak nag kötségge aakítható ki. Uganakkr a teeüés szinte tejes beterüete a PerőcsénTésa sérüéken üzemeő vízbázis védőterüetén beü heezkedik e, ezért egedi rendszerek kiaakítása nem jöhet szóba. Jeeneg a teeüésen nincs eenőrzött, rendezett szennvízgűjtés, kezeés. Ez a gakratban azt jeenti, hg az ingatank meghatárzó részérő a szennvíz szikkasztókba kerü, ameek a vízbázis hidrgeógiai B védőterüetére esnek. A jeen rjekt 7. tevékensége keretében készüő vízbázisvédemi dkumentáció megáaításai szerint a taasztaatk azt mutatják, hg ez nem veszéezteti a vízbázist. Ennek ka az aacsn és csökkenő aksszám, és a szórt beéítettség. Ha a későbbiekben a vízbázis mnitringja srán mégis veszées szennezés jeenne meg, akkr indkt a szükséges intézkedések megtétee. Kétbdn, Kisecset, Perőcsén, Tmács és Herencsén A teeüések stagnáó, vag fgó aksságszámma jeemezhetőek. Uganakkr teeüésszerkezetük aaján akamasak egedi rendszerek kiaakítására, íg ezeken a teeüéseken egedi rendszerek kiaakítását javasjuk. A rendszer kiaakításának kötsége 34

35 várhatóan aacsnabb esz eőzetes becsésünkné, mive a becsés srán a teeüésen aznsíttt ingatank számábó indutunk ki, aznban eges esetekben ez megközeíti, vag meghaadja az áandó aksk számát. Teeüés Tmács Herencsén Kétbdn Perőcsén Kisecset Egedi rendszerek kiaakításának becsüt kötsége 236 miió Ft 235 miió Ft 200 miió Ft 2 miió Ft 0 miió Ft Priritási ista a javast intézkedésekre A riritási istát a következő aaevek figeembevéteéve áítttuk fe: A egnagbb körnezeti hasznna járó fejesztések a ehető eghamarabb kerüjenek végrehajtásra. Azk az intézkedések, ameek más intézkedések megvaósítását eősegítik, vag ahhz eengedhetetenek, eőbb vaósujanak meg. A hasnó hasznna járó intézkedések közü az aacsnabb kötségge kiviteezhetőeket eőre srjuk. Fetiek aaján a következő riritási istát javasjuk:. Vámsmika csaadékvízevezetése, szennvíztisztítása: A teeüés szennvize eszennezte az érintett ivóvízbázist. Annak érdekében, hg a csatrnázást kötséghatéknan ehessen megvaósítani, eső éésben a teeüés csaadékvízevezető rendszerét ke kiaakítani. 2. Csaadékvízevezetés rendezése a csatrnaháózatta rendekező teeüéseken: Szinte minden érintett szennvízrendszer esetében kimutatható, hg a tisztítóteeet, és a gűjtőháózatt rendszeres időközönként nag vumenű csaadékterheés éri, ami a tisztíttt szennvíz határértéktúééséhez vezet. 3. Szüg szennvízevezetése: A tee nem megfeeően tisztíttt, efó vizei famats terheést jeentenek a befgadóra. A szennvíz Baassagarmatra vezetéséve a hezet rendezhető. 4. Nőtincs szennvízkezeésének fejesztése: A tee gakri határértéktúééséve terhei a befgadó víztestet, uganakkr a jeenegi tee tvábbfejesztéséve a hezet rendezhető. 5. Dejtár szennvízkezeésének megújítása: A rssz műszaki áatú tee gakri határértéktúééséve terhei a befgadó víztestet. A tee tejes reknstrukciója szükséges. 6. Bánk és Rétság szennvízkezeésének fejesztése: A bánki tee működése nem megfeeő, a befgadóként funkcináó taajt és a feszín aatti víztestet famatsan terhei. Megdást jeenthet a tee feszámása, és a szennvíz 35

36 Rétságra vezetése. Ezze egütt a nem sürgető, de szükséges fejesztéseket is meg ke vaósítani a rétsági teeen. 7. Bernecebaráti és Kemence közös rendszerének kiaakítása: A két, egmáshz közei teeüés szennvízkezeésének megdása a teeüések méreténé fgva indkt. Uganakkr nem aznsítttunk an körnezeti kckázatt, ami a fejesztés megvaósítását kiemeten sürgetővé tenné. 8. Karancsaujtő szennvízkezeésének reknstrukciója: A tee jeeneg kées tejesíteni a határértékeket, aznban rendkívü rssz műszaki áatban van, nem tekinthető üzembiztsnak. A rákötésszám várható növekedése miatti terheésnövekedés túterhetté teszi a teeet. 9. E nem áttt teeüéseken a javast egedi rendszerek megvaósítása: A vizsgát teeüéseken nem aznsítttunk an körnezetvédemi kckázatt, ami aaján sürgető enne ezen rendszerek kiaakítása. 0. Sóshartán szennvízkezeésének fejesztése: A szennvízkezeés kismértékű fejesztéséve a tee működése hsszabb távn is biztsítható, eérhető, hg nagbb csaadékvízterheés esetén is kées egen tartani a határértéket.. Hrács és Érsekvadkert szennvízkezeésének fejesztése: A két teeen az eőiránztt fejesztések megvaósításáva biztsítható, hg a teeek a rákötések növekedésének hatására emekedő terheéseket is biztnságga kéesek egenek fgadni és kezeni. Ennek kötsége összesen 95 miió frint Határn átnúó beavatkzásk ehetősége A határn átnúó beavatkzásk esetében közösen kiaakíttt, vag üzemetetett rendszerekrő beszéhetünk. Erre két ehetőség kínákzik. Az egik a házi szennvízgűjtőkben összegűjtött szennvíz beszáítása sziantó kcsiva a szmszéd rszág szennvíztisztító teeére, a másik edig a gűjtőháózat kiaakítása, és ennek csatakztatása a szmszéds rszág szennvíztisztító teeére Nem közműve összegűjtött háztartási szennvíz kezeése A részetes vizsgáat srán nem aznsítttunk an hezetet, ah a szianttt szennvíz száítása közétávn eőnösebb enne eg szmszéds rszág szennvízteeére, mint az anarszágira Közös csatrnaháózat kiaakítása Csatrnaháózatn kis távságra gazdaságsan ehet szennvizet száítani, de a távság növeéséve műszaki gndk jeentkeznek. Ennek figeembevéteéve a következő szemntk aaján végeztük a vizsgáatt: szabad szennvíztisztítókaacitás étező, határ menti teeen, vag tervezett szennvíztisztító éítése a határ közeében; csatrnaháózatta nem rendekező teeüés a határ túdaán, a tee közveten közeében. 36

37 Vámsmika Bievce Vámsmikán az eszenneződött ivóvízbázis hereáítása érdekében kiemeten fntsnak tartjuk a csatrnaháózat kiaakítását, és a szennvízkezeés megvaósítását. A teeüéstő 800 m távságra taáható Szvákiában a 225 akssa rendekező Bievce. Amenniben Bievce teeüésen kiaakítják a csatrnaháózatt, akkr 860 m hsszú távvezeték kiaakításáva a teeüés csatakztatható Vámsmika szennvízháózatáhz. Baassagarmat Káre Baassagarmat szennvíztisztító teee kihasznáatan kaacitáskka rendekezik, kibcsátása megfee az eőírásknak. Számításk szerint, ha a tejes aggmeráción az összes aks rákötése megvaósu, akkr is rendekezésre á szabad kaacitás. A 270 fős Káre teeüés 440 mre heezkedik e a működő teető. Amenniben megvaósu Káre teeüés csatrnázása, akkr ehetőség van arra, hg eg hzzávetőeg 650 m hsszú távvezetékke a baassagarmati tee gűjtőháózatáhz csatakzzn. Tehát megáaítható, hg két esetben van reáis ehetősége annak, hg határn átnúó rendszereket aakítsunk ki. A távvezetékek minden esetben keresztezik az fót, ami növei a étesítés kötségét. A megdás részetes kidgzásáhz az érintett teeüések határn átnúó egüttműködése szükséges, vaamint a MagarSzvák Határvízi Bizttságnak is e ke fgadnia a közös infrastruktúra kiaakítását, a szennvíz átvezetését. Eg ien rendszer kiaakítása az vízgűjtőjén jeentős eőreéés enne a közös körnezet közös megóvása terén. 37

38 6. Feszíni vízminőségi mde feáítása az fóra 6.. Bevezetés Az Euróai Unió Víz keretiránevének (EU VK) aavető cékitűzése a feszíni és a feszín aatti víztestek jó ökógiai áatának megőrzése ietve a jó ökógiai áat eérése. Ahhz, hg ez a cékitűzés eérhető egen, az eső Vízgűjtőgazdákdási Terv (VGT) száms intézkedést iránztt eő. Ezen intézkedések részét kéezi a csatrnázás és a szennvíztisztítás fejesztése. A háztartási szennvizek összegűjtése és szennvíztisztító teeeken vaó megtisztítása azza a zitív hatássa jár, hg csökken, bizns terüeten meg is szűnik a feszíni víz, a taaj és a taajvíz szennezése. A szennvíztisztító teeeken a szennező és táanagk jeentős részét etávítják a szennvízbő és megfeeő kezeésse, eheezésse semegesítik. Uganakkr a szennvíztisztítókra vezetett többetvíz és többet táanag megnövei a befgadók terheését. A jeen vizsgáataink srán azt kívántuk biznítani, hg az vízrendszerében tervezett fejesztések megfeeő kiaakításáva, a hatásfkuk megfeeő megváasztásáva nem rntanak a feszíni vizek Víz Keretiránev szerinti sztába srásán. A feadat megdása érdekében, jeen rjekt 6. tevékensége (Feszíni vízminőségi mde feáítása az fóra) keretében feáítttuk az rendszer feszíni vízminőségi mdejét, me ehetővé teszi, hg a küönböző terheési esetek vízminőségi hatásait számszerűsíthessük, és a szennvíztisztítás fejesztését tervező kégáva egüttműködve an megdáskat dgzzunk ki, ame a VK evárásainak is megfee. A vízminőségi mdeek énegében két fő részbő ának:. a hidrauikai mdebő, me a száító közeg az adtt esetben a víz áramását írja e, és 2. a transzrt mdebő, me a szennezőanagk terjedését, diszerzióját és reakciókinetikáját írja e. A rjektben, a feadat jeegébő adódóan, az Egesüt Áamk Hadserege Mérnökhadtestének Mérnökhidrógiai Közntja (USACE HEC ) áta kifejesztett fómdeezési rendszert (HECRAS 2 ) hasznátuk. A rgram integrátan tartamazza a hidrauikai és vízminőségi mdet is, vagis a tejes feadatt eg rgramn beü tudjuk megdani. A vízminőségi mdet a víztestek VK szerinti minősítése srán kívánjuk fehasznáni. A VK áta megkövetet minősítési rendszer (0/200. (V. 8.) VM rendeet a feszíni víz vízszennezettségi határértékeirő és azk akamazásának szabáairó) éves átagértékekke dgzik, ezért a számításainkat időben áandó (ermanens) fetéteek meett végeztük e 3. United States Arm Cr f Engineers Hdrgic Engineering Centre 2 HEC River Anasis Sstem 3 Megjegezzük, hg mdeezéstechnikai kkbó időben vátzó (nemermanens) mdee dgztunk, de a futtatáskat an fetéterendszerre hajtttuk végre, hg az eredmének megfeejenek a ermanens áatnak. (A részetek Ld. később). 38

39 6.2. Hidrauikai mde A hidrauikai mde feéítése is aaéésekre bntható. Eőször fe ke venni a mdeezendő fóháózatt, vagis a vízrendszer gráfját. Ez énegében a vízfásk sdrvnaának rögzítését jeenti, ietve ezze eg időben meg ke határzni a trkati ntkat, vagis azkat a heeket, ah a fő és meékvízfásk egmáshz kacsódnak. Ezze rendekezésünkre á az eges vízfásk, vag vízfásszakaszk hssza és vízszintes vnavezetése 4. A mdeéítés következő éése, hg magassági és keresztiránú adatkat is adjunk a vízháózathz. Ezt a keresztszevének fevéteéve érhetjük e, meek infrmációva szgának a vízfásk esésvisznairó, ietve arró, hg mekkra meder á rendekezésünkre az érkező vízhzamk evezetésére. A mde gemetriai feéítésének utsó ámása a vízfáskat keresztező műtárgak adatainak bevitee Mde gemetria Az vízrendszerének mdeezéséhez a főágn kívü, 00 magar i. szvák dai kisvízfást váasztttunk ki (d. 2. ábra). A meékágak közü azkat váasztttuk ki, ameek: vag eegendően nagk és/vag van rajtuk üzemeő vag tervezett szennvíztisztító tee és/vag van rajtuk VK szerinti mnitring nt. 4 Megjegezzük, hg a vízszintes vnavezetés csak ábrázási szemntbó érdekes, mdeezési szemntbó hasznáhattunk vna egenes szakaszkat is. 39

40 2. ábra: Az mde váza A 2. ábra szerint a vízfásk feső szevéneit a szvák dan A tó K ig ( az /eľ tári szevénét jeöi), míg a magar dan tő 0 ig jeötük, a mde asó határa az trkata. A fóháózat digitaizáásáhz az USACE HECGeRAS rgramját hasznátuk. A HECGeRAS kées gereferát (födrajzi krdinátákka eáttt) adatkat (. digitáis teremde és az arra ráheezett egéb rétegek) kezeni, és abbó a hidrauikai mde (HECRAS) számára szükséges gemetriai adatkat eőáítani. A digitaizáás után a fóháózatt a 3. ábra mutatja. 3. ábra: A fóháózat a HECRAS mdeben 40

41 A fóháózat digitaizáása után a mederkeresztszevének bevitee következik. A HECRAS ún. írtt keresztszevéneket haszná a medergemetria jeemzésére. A ba daán átható a keresztszevén írtt frmája mutatja, míg a jbb dan maga a keresztszevén. 4. ábra: Írtt keresztszevén a HECRASban Az főág keresztszevéneit eg krábbi mederfemérésbő katuk meg. Sajns ez a femérés csak a közös, szvákmagar szakaszra (0 fkm fkm) terjedt ki, ezért az szvák szakaszára, ietve a meékágakra a keresztszevéneket a digitáis teremdebő határztuk meg (5. ábra). Ezek természetesen kevésbé részetgazdagk, mint a hagmáns gedéziai femérések, és nem is tudtuk an sűrűn fevenni a keresztszevéneket (egeg fószakaszn 34 szevén), mint az közös szakaszán. 5. ábra: A digitáis teremdebő evezett keresztszevén A hidrauikai mde stabiitása megkövetei, hg az egmást követő szevének közötti távság ne egen túságsan nag. Az femérésben 00 és 750 m között vátztt ez a távság. A femérésben nem szereő fószakaszkn ez még nagbb vt. Ezért segítségü hívtuk a HECRAS keresztszevén interációs mduját ( XS nteratin ), és a szevének maximáis távságát 5000 m közé áítttuk be. A kisebb távságra a meredekebb meékvízfáskn vt szükség. Ezek után a mde összesen 4

42 9389 keresztszevént tartamaztt, és a fóháózat a keresztszevénekke a 6. ábrán átható. Az adtt étékben a keresztszevének an köze kerütek egmáshz, hg szabad szemme nem is ehet megküönböztetni őket egmástó. 6. ábra: Az mdeje az interát keresztszevénekke A mde gemetriai feéítésének utsó éése a műtárgak beiesztése. Az közös szakaszán összesen 8 db duzzasztómű taáható. Vaamenni műtárg kétníású, magas küszöbű, bienőas duzzasztó. Mive a HECRAS ien tíusú műtárgat nem tud kezeni, ezeket kétníású, ées széű bukókka heettesítettük, meek bukókrna magasságát úg áítttuk be, hg az adtt vízhzam meett a megengedett egnagbb vízszintre duzzasszák fe az vizét (7. ábra). Ezze a mde gemetriai feéítése ekészüt. A következő fejezetben a hidrauikai mde kaibráását mutatjuk be. _v8 Pan: Pan 08 60% 5/9/ Legend Grund Bank Sta 2 20 Eevatin (m) Statin (m) 7. ábra: Duzzasztómű viskné (Viskvce n.) 42

43 A hidrauikai mde kaibráása Ahhz, hg a hidrauikai mde a vaóságnak megfeeően működjön, kaibráni ke. A kaibráás srán a mde aramétereit, a mi esetünkben a mederérdességi egütthatót, addig vátztatjuk, amíg a számíttt vízszintek a ehető egközeebb nem kerünek az adtt vízhzam eszáshz tartzó vízszintekhez. Mive a mnitring srán nem készüt rögzített feszíngörbe (a vízfás hssza mentén, eg azn időntban végzett vízszint és vízhzam mérések hsszszevéne), ezért a vízhzamgörbéket hívtuk segítségü. A vízhzamgörbék időben áandósut vízmzgás esetén az adtt vízhzamhz tartzó vízszintet, vag vízáást adják meg. A vízhzamgörbéket szkás még Q(h) görbéknek is nevezni, utava a vízhzam (Q) és a vízáás (h) közötti összefüggésre. Az n nég vízhzamgörbe adatait sikerüt beszereznünk (d. 8. tábázat). 8. tábázat: Vízmércék (vízhzamgörbék) az n tarnóc Nógrádszaká Baassagarmat töges He fkm He a mdeben fkm "0" nt Kaibráási adatk KÖQ (992000) m 3 /s Vízáás cm Vízszint m.b.f Eenőrzési adatk KÖQ (992000) m 3 /s m 3 /s Vízáás cm Vízszint m.b.f A tábázatban fetüntettük a vízmércék nevét, heét (fkm), a mdebei heét (fkm) és a nu ntját. A sárgáva kiemet srkban adtuk meg a kaibrááshz és az eenőrzéshez fehasznát, összetartzó vízáásvízhzam értékeket. A vízmércék mdebei heének megadására azért vt szükség, mert a keresztszevénei nem estek ntsan a vaós szevének heére. Mive összesen 4 eenőrző ntunk vt a mde kaibráásáhz, a Duna (asó határfetéte) és az eső vízmérce (töges) között csak eg mederérdességi egütthatót határztunk meg. Uganíg haadtunk fefeé a fón és két mérce között eg érdességi egütthatót hasznátunk. A egfeső mérce feett, mive itt már nem vt eenőrző adatunk, a két utsó mérce között akamaztt érdességi egütthatót hasznátuk (d. 9. tábázat). A meékvízfáskra, nem évén vaós keresztszevénünk, az érdességi ténezőt egségesen irdami adatk aaján vettük fe. 43

44 9. tábázat: A kaibrááshz hasznát mederérdességi egütthatók Mdebei szevének tó ig Érdességi egüttható fkm fkm s/m / feett 0.07 Meékvízfásk A kaibráás eredméneit a 0. tábázat tartamazza. Látható, hg a araméterek megfeeő megváasztásáva a mde centiméter nagságrendben megközeíti a vaóságt, kivéve a nógrádszakái mércét, ah irreáisan nag az etérés. 0. tábázat: A kaibráció és az eenőrzés eredménei Vízmérce Mdebei he fkm DZKa. cm DZE. cm tarnóc Nógrádszaká Baassagarmat töges Nógrádszaká esetében (d. 8. ábra) a vízmérce mdebei hee, minteg 340 mre a duzzasztómű (ÉNRV. Rárósuszta) aatt heezkedik e. Ez nem eg szkáss erendezés, mert a vízmércét rendszerint a műtárgak közeében, közvetenü a fevízen és/vag avízen heezik e. Tehát vag a vízmérce, vag a műtárg nem a vaós heén taáható 5. Mindezeket figeembe véve a nógrádszakái mérce eredméneit nem hasznátuk fe sem a kaibráás, sem az eenőrzés srán. _v8 Pan: Caibratin 6/0/205 5 Legend WS Max WS Grund 60 OWS Max WS 58 Eevatin (m) Main Channe Distance (m) 8. ábra: A kaibráás eredméne a nógrádszakái vízmércén 5 Megjegezzük, hg mive az mzgómedrű vízfás, az idők famán többször is újraszevénezték (stacináták), ezért ien etérés sajns ehetséges. Ezért róbátuk következetesen hasznáni a DTMbő evezetett famkiméter értékeket, de ez a műtárgak és a vízmércék esetében, mive azk nem taáhatók meg a DTMben, nem vt ehetséges 44

45 6.3. A feszíni vízminőségi mde A HECRAS mde vízminőségi mduja a következő vízminőségi araméterek számítását végzi e: Vízhőmérséket, Odtt xigén, Odtt nitrgén (ammónium, nitrit, nitrát és szerves nitrgén), Odtt fszfr (szerves fszfr és rtfszfát), Bikémiai xigénigén (BO5; CBOD a mdeben) és Aga bimassza (A). A mde az advekciósdiffúziós egeneteket dja meg, meekben a fenti vízminőségi araméterek erem és kezdeti fetéteként, vaamint frrás és neő tagkként jeennek meg. Az eges araméterek egmáshz kacsódását és a kaibráás eredméneként katt egütthatókat a 9. ábra mutatja. 9. ábra: A vízminőségi mde araméterei Az ábra ba daán áthatók a mde számára szükséges adatk: a eremfetéteek (Bundar cnditins), a kezdeti fetéteek (nitia cnditins), a diszerziós egüttható (Disersin cefficient), a meterógiai adatk (Meterg datasets), a táanag araméterek (Nutrient arameters), a tömeg hzzáadás (Mass injectin; nem hasznátuk) és a megfiget adatk (Observed data). 45