1. KÖZPÉNZÜGYEK Alapfogalmak. - i/1. * Közpénzügyek * Közszükséglet

Átírás

1 - i/1. * Közpénzügyek * 1. KÖZPÉNZÜGYEK 1.1. Alapfogalmak Közszükséglet Közfeladat Közkiadás Közbeszerzés Közpénzűgyek a társadalom részéről javak és szolgáltatások iránt megnyilvánuló olyan igény, mely szükséglet csak nehezen bontható le egyéni szükségletté. Az államiság és a társadalmi berendezkedés miatt szükségessé váló ráfordítások. a közszükséglet kielégítése érdekében kifejtett tevékenység, amely lehet: - állami - önkormányzati - non-profit, közhasznú szervezetek. a közfeladat megvalósítása folyamán felmerült kifizetések. a közkiadás olyan része, mely törvényben előírt módon bonyolódik le. a közfeladatok ellátása érdekében végzett pénzügyi tevékenység.

2 2.1. A költségvetési politika politikai pénzügy-politikai ellenőrzési gazdaságpolitikai Az állam gazdasági funkciói Allokációs Elosztási Stabilizációs verseny hiánya externáliák léte (külső tényezők) piacok komplementaritása információhiány kockázat közjavak^ léte - országos (hadsereg) - helyi (közvilágítás) jövedelmek újraelosztása^ - méltányosság - igazságosság - hatékonyság csoportérdekek összehangolása többség akaratának megnyilvánulása növekedés, egyensúly foglalkoztatás árstabilizáció

3 2.3. Az...amhíztertés gazdál.o.ásj, e,szá.o,é.i és garan;,^;;^;;^ 4-1. Bruttó elszámolás (teljesség) elve. (Minden bevételt és kiadást tartalmaz eqvmás sal szemben nem számolható el, nem vonható össze). A helyi önkorman^zaf ^kn" lonitett állami.^pénz-alapok, társadalombiztosítás nettó m ó d o ^ ^ a p c s o S ^ 2. Valódiság elv^ ('Bevételeket jogcimek. kiadásokat a feladat szerint kell tervezni!) 3. Részletesség elve. (Bevétel és kiadás a költségvetés szerkezeti rendje szerint.) 4. Pénzforgalmi szemlélet. (Adott évben befolyt és kifizetett tételek.) ' gefszíks? ^' ^^^'^^esség elve (áttekinthető forma, zárszámadással egysé^ 6. A költségvetés egy naptári évre szól. ( év egyszerre elfogadva) 7. Nyilvánosság elve. Az adatok a beterjesztés után nyilvánosak. (Kv.; államtitok) 8. Az állarriháztartási törvény szabályozza, hogy az alrendszer költségvetéséből ellá tando feladatokhoz ki, milyen címen járul hozzá. 'i^egvetesedol ella- 9. Díj kivételével fizetési kötelezettséget, mentességet csak törvény állapíthat meq (Ky. önkormányzat a törvény alapján felhatalmazással.) t'^máiref'''''''' ^"'^'^ ^'' '" ^"'^ elsősorban a költségvetési szerveken keresz-

4 - - ^ ^ ^ ^ ^ ^ ; ^ ^ : ^ ^ ^ hiva- ^ S r S c é l ü k,stérrégu.rsu,ési tanács.unraszen^ezete ^ Felelősség: - pénzügy, egyensúlyért, gazdálkodás b,ztonsagaen (90,. (D). testület - heleioss g ^^g^^^iyg^g^^gégert: polgármester önkormányzat költségvetés, sze.et alapithat, Röza.apitványt gazdasági társaságot hozhat létre, társulhat (pl. oktatás) _ A központi kormányzat költségvetéséhez nettó módon kapcsolódik _ Az önkormányzat vagyonnal ^^f^^^'^f'\..^. ^ 1 törzsvagyon - forgalomképtelen - korlátozottan forgalomképes 2 vállalkozói vagyon - forgalomképes. u 'I 1 i- i q^iát bevétel (pl helyi adó, vállalkozás, ingatlanhaszno- _ AZ önkormányzat bevétele,. 1. Sg^^eve^tel^ípL. ^J^^^^^^^^ ^^^^^^^ ^^^^, 3tékböl rész, Ötv bírságok stb.)....^,^....^ ^. -^ Privatizációból származó bevétel 3 Tám.ogatások (kapott) - -- (normatív, cél, címzett, egyéb) 4 Átenqedett, megosztott központi adok (SZJA-rész! terríöföld bérbeadás, belföldi gépjárműadó) 5. Egyéb 6. Kötvénykibocsátás, hitelfelvétel Az önkormányzat költségvetésének teimezése. (képviselő-testület). A költségvetés cimekre oszl,k. önkormányzat, gazdájkodáslf^^a^^^^^^^^^^^^ ^^^^^^ pénzgazdálkodás,, : átctoplítositás a testület jóváhagyásával, vagy felhatalmazásával ínl Dolaármester, bizottság) Előirányzat módositás, ha a végrehajtás nem b,ztos,tott - végrehajtás a polgármester feladata - í i X S e l,.ö..é,t bocsamal ki, kezesség,, «ÍIMhat He,y, onkormányz.tok pus.,: he,y, önkoimányzato,<: település,, megyei (fővárosi),» y; -;" ^ ; an.ormány.atok

5 f.,!/2. * Allamházíartástan * 2.4.4» Társadaíombiztosítás^ Alapok évi CXXVil. tv. Nyugdíjbiztosítási alap Egészségbiztosítási alap Kiadások (szolgáltatások) Betegségi, anyasági ellátások Baleseti ellátások Nyugdíjellátás Bevételek' Járulékok Munkáltatói 29% Nyugdíj 21% Eü (term.b.) 5% Eü (pénzb.) 3% Szankciók (pótlékok, bírságok) ART. szerint Központi költségvetésből pl. anyasági támogatás, nyugdíjszerű szociális ellátások Kamatbevételek, hozadékok Isyé Munkavállaló Nyugdíj 8,5% 0,5%-f8% Eü 4+3 = 7% Eü-i hozzájárulás'^ - tételes 1950Ft/fö/hó - százalékos 11/14/20/25%

6 1/2. * Államháztartástan * Költségvetési szerv évi XXXVIIl. tv /1998. (XIL30.)Korm. Gazdálkodás szintje szerint 217/1998. {Xlt.30.) Korm. rend. 12. (1) - Központi költségvetési szerv - Helyi (kisebbségi) önkormányzati költségvetési szerv - Társadalombiztosítási költségvetési szerv Köztestületi költségvetési szerv - Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv Gazdálkodás szervezése szempontjából 217/1998. (Xil.30.) Korm. rend. 14. Önáüó költségvetési szer orv/ ' Részben önáüó költségvetési szepv^ Előirányzatok feletti rendelkezési jog szerint 217/1998, (XIL30.) Korm. rend Teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv - Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv - Költségvetési egység A költségvetési szerv végezhet vállalkozási tevékenységet. A nála maradó eredményből \ zási tartalékot képez. A jóváhagyott maradvány szabadon felhasználható. A költségvetési szervek pénzellátása a kincstáron keresztül történik (1996-tól). Befizetése: - vállalkozás eredménye után 16% - nem vállalkozási tevékenység bevétele után 5% (pl. bérbeadás, szolgáltatás, kamat stb.)

7 L/3. * Az adótan alapjai * 3.1. A pénzügypolitika Foqaima: Az állampénzügyekre vonatkozó döntések, programok, irányelvek, konoepciók Összessége, a gazdaságpolitika része. Célja: A piackonform, a vegyes íuiajdonú szodális piacgazdaság kiépítése. Eszközei: Direkt és indirekt szabályozó eszközök, melyek lehetnek tartósak és rugalmasak. Pénzügypolitika Fiskális politika - Költségvetési politika Adópolitika Monetáris politika - Pénzpolitika Hitelpolitika Pénzügyi elvonások: jogszabályok aiapján, bevétel elérése céljából történő fizetések. -Adó: kényszer jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés nélküli, általános pénzbeli szolgáltatás, amelyet jogszabály aiapján hajtanak be - Vám: a termékek vagy szolgáltatások határon történő átengedéséért fizetett adó Lefölözés: piaci versenyképesség befolyásolására alkalmazott elvonás Díj: meghatározott szolgáltatásért fizetett ellenérték (tandíj, vámkezelési díj, ápolási díj) - Illeték: általában állami (nem gazdasági) szolgáltatás ellenértéke, eseti jellegű -Járulék: későbbi kiadások fedezésére szolgál (pl. TB) Pénzbírság: a törvények érvényesítése miatt, általában nevelő szándékkal kiszabott összeg (pl. pénzbüntetés)

8 3,2. Az ás célja, alapelvei 1. Közteherviseiés elve 2. Megbízhatóság elve 3. Könnyen teljesíthetőség elve 4. Jutányosság elve Az adóztatás általános céljai pénzügy politikai céiok (bevétel, adóforrás megőrzése) specíáiís célok -elosztás politikai cél - növekedéspoiítikaí cél -ösztönzési cél (pl. export) - fogíalkoztatáspoíitikai cél -allokációs cél (a lakosságtól és gazdálkodó szen/ezetektől központi költségvetésbe) - egyéb

9 3.3. Adózási elvek Egyenioségi elv; ^ vállaljon mindenki azonos (egyenlő) áldozatot (egyforma adót fizessen) Áldozatelmélet: -^ a magasabb jövedelműek többet fizessenek (progresszív adózás) Hatékonysági elv: ^ degresszív adó a célszerű, mert a progresszív adó -^ a hatékony területekről allokál tőkét a kevésbé hatékonyakra (kínálati közgazdaságtan, neoklasszikus iskola) Fogyasztási elv: -> a társadalmi össztermelésből való igénybevétel alapján fizessünk adót (előny: megtakarításra ösztönöz, nem lehet kibújni, egyszerű, hátránya: legszegényebbek fogyasztását korlátozza) Visg&ntszolqáltatási elv: -> az adó az állam által biztosított szolgáltatások eltenertéke Az adózás alapelvei (Smith) fizetőképesség szerint határozott (mérték, idő, ismertség) legalkalmasabb időszakban fizethesse beszedés a lehető legkevesebbe kerüljön A jó adórendszer^ egyszerű semleges igazságos konzisztens stabil, kiszámítható könnyen áttekinthető, egyszerűen kiszámítható, nehéz eltitkolni, bevezetés olcsó az adó nem befolyásolja a gazdasági döntéseket a teherviselőképesség szerint adóztat a nemzetközi partnerek rendszerével ritkán változik, érzékelhető a változás tendenciája Az adórendszerrel szemben támasztott követelmény lehet még: hatékonyság, egyértelműség rugalmasság, olcsóság. ' 21