Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 2. oldal (2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be. (3) E r

Átírás

1 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 1. oldal 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. -ában foglalt felhatalmazás, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 56. -ának (6) bekezdése alapján a Kormány az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól a következőket rendeli el: I. Rész A RENDELET HATÁLYA 1. A rendelet hatálya az Öpt. 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak közül az Öpt. 10. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárakra (a továbbiakban: pénztár), valamint az Öpt. 1. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervekre és szervezetekre terjed ki. II. Rész BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK Általános rendelkezések 1/A. 1 E rendelet alkalmazásában: a) csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, ideértve az alcsoportot is; b) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom; c) célarány: az eszközcsoportok célarányán a pénztár által meghatározott - a minimum-maximum arányok - közötti értéket kell érteni, ami a portfólió összetételének kívánatos arányait jelenti, ahol a célaránynak összhangban kell lennie a portfólióra megállapított referencia indexszel; d) részesedési viszony: a Hpt.-ben meghatározott fogalom. 2. (1) A pénztár eszközeit - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - kizárólag az e rendeletben meghatározott befektetési formákba és befektetési eszközökbe fektetheti be, illetve eszközeit ilyen befektetési formákban tarthatja. 1 Beiktatta: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 8.. Hatályos: I. 1-től.

2 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 2. oldal (2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be. (3) E rendelet befektetési szabályai nem vonatkoznak: a) a kihelyezett kiegészítő vállalkozásból származó részesedésre, b) a pénztár működtetésére és szolgáltatásainak nyújtására használt tárgyi eszközökre, valamint az ilyen tárgyi eszközök létrehozását, beszerzését szolgáló beruházásokra, c)1 a pénztár vagyonának befektetését, kezelését, ingatlanfejlesztését, ingatlanüzemeltetését és ingatlankezelését végző vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedésre. (4)2 A (3) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt tulajdonosi részesedések összessége nem haladhatja meg a pénztár negyedéves jelentésében a tárgyidőszakot megelőző negyedévben piaci értéken kimutatott eszközei értékének 3%-át, és legfeljebb 500 millió forint lehet. Ezen tulajdonosi részesedések összességének folyamatosan meg kell felelnie ezen határértéknek. 3. (1) A pénztár a befektetett eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott eszközökben tarthatja, illetve ezen mellékletben meghatározott eszközcsoportok szerint kell nyilvántartania. (2) A pénztár befektetett eszközeire vonatkozó befektetési és likviditási keretszabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza. 4. (1) A vagyonkezelési tevékenység eredményességének mérése érdekében a pénztár eszközeit a 3. számú mellékletben szabályozott előírásoknak megfelelően kell értékelni. Az értékelés eredményét ismertető tájékoztatót az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként kell a közgyűlés elé terjeszteni. (2)3 5. (1) A pénztár befektetett eszközeit (portfólióját) úgy kell csoportosítani, hogy a fedezeti tartalék eszközei befektetésének eredményei elkülönítetten is megállapíthatók legyenek. (2)4 A napi eszközértékelésre kötelezett pénztár esetén a pénztári befektetések e rendeletben meghatározott szabályozási mértékeit a befektetett eszközök piaci értéke, a napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztár esetén a könyv szerinti érték alapján kell meghatározni. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztár a befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából alkalmazhatja az eszközök napi piaci értékét, amennyiben a befektetési politikájában ezt előre rögzíti, de ettől később nem térhet el. Ebben az esetben a 2. számú mellékletének 2/B. pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni. (3)5 A pénztár a hozamráta-számításhoz a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történő pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások napi szinten - legalább az (1) bekezdésnek megfelelő részletezettséggel - elkülöníthetők az egyéb be- és kifizetésektől. Ezen nyilvántartás vezetése az elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszer esetében nem kötelező. 1 Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. (1). Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. (2). Hatályos: I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 293/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. (1). Hatálytalan: I. 1-től. 4 Megállapította: ugyane rendelet 34. (5). Hatályos: VII. 1-től. 5 Megállapította: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: I. 1-től.

3 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 3. oldal 6. (1)1 A befektetett pénztári eszközök állománya csak a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt térhet el az előírt arányoktól és formáktól. Az eltérésről a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szervet (a továbbiakban: Felügyelet) a portfólió jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell. (2) Amennyiben a pénztár az induló vagyon részeként vagy a támogató adománya miatt az e rendeletben meghatározott eszközcsoportokba nem tartozó, befektetett pénztári eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt be nem sorolt befektetett pénztári eszközként kell kimutatni. (3) A pénztár az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott állapot létrejöttétől számított fél éven belül köteles: a) az előírt befektetési arányoktól való eltérést megszüntetni, b) a be nem sorolt befektetett pénztári eszközöket az eszközcsoportok között felsorolt befektetési formák valamelyikébe átalakítani (1) Amennyiben a pénztár választható befektetési portfóliós rendszert működtet, e rendeletnek a pénztárak fedezeti tartalékának egyéni számlák tartalékára vonatkozó rendelkezéseit a választható portfóliók mindegyikére alkalmazni kell. (2) A választható portfóliós rendszert működtető pénztár a választható portfólióinak egymás közötti, valamint a választható portfóliói és a függő tételek közötti értékpapír átvezetés során a portfóliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor alkalmazott eljárást a választható portfóliós szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzatnak tartalmaznia kell az átvezetésre kerülő értékpapírok kiválasztásának elveit, módszereit, a döntésre jogosultak körének meghatározását, az átvezetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget és az átvezetés elszámolásának folyamatát. Az értékpapír átvezetések során az átvezetési ár meg kell, hogy egyezzék az aznapi, e rendelet 3. számú melléklete alapján megállapított piaci eszközértékkel. Portfóliók közötti átvezetésre csak az indokolt és szükséges mértékben lehet mód, az átvezetés nem irányulhat valamely portfólió tudatos előnyhöz juttatására. III. Rész A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK BIZTONSÁGI SZABÁLYAI A befektetett pénztári eszközök befektetésének elvei 8. (1) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lennie a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét. (2) A befektetéseket - a fedezeti ügyletek kivételével - úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától. (3) A pénztári befektetéseket az egyes eszközcsoportokon belül is - befektetési formánként, illetőleg kibocsátónként - meg kell osztani. 1 Módosította: 302/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. (2) a), 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet Megállapította: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: I. 1-től.

4 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 4. oldal (4) A pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetében a pénztár önkéntes és magánpénztári vagyonrésze közötti belső átcsoportosítás, illetve közvetlen adásvétel tilos (1) A pénztár befektetései között - az állampapírok kivételével - ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz tíz százalékát. (2)2 A pénztár az állampapírok, a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyei, a jelzáloglevelek, valamint pénztárak egyesülése esetén az 1. számú melléklet 1. pont e5) alpontjában meghatározott részvények kivételével nem szerezheti meg az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok tíz százalékot meghaladó mértékű részét. A pénztárak számlavezetése és letétkezelése 10. (1) A pénztár köteles pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani, számlavezetőjét és számlájának számát a számlamegnyitást követően haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között szolgáltatási tevékenységéhez, a tagsági viszony megszűnéséhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközeit a pénztár a letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja. (2)3 A pénztár befektetési tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmát a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél, kizárólag külön e célra nyitott befektetési számlán köteles bonyolítani (1)5 A pénztár a letétkezelési feladatok ellátásával a Hpt. szerinti letétkezelés kollektív befektetések részére szolgáltatás nyújtására feljogosított hitelintézetet köteles megbízni. A pénztárnak - a letétkezelési szerződés felmondási idejének tartamát kivéve - csak egy letétkezelője lehet. (2) A vagyonkezelő a napi ügyletekről teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt. (3)6 A pénztár tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet szállítani, transzferálni. Nem transzferálható értékpapírok esetében a pénztár tulajdonában lévő értékpapírokat olyan módon kell elhelyezni, hogy a letétkezelő a 13. (1) bekezdésében meghatározott feladatainak folyamatosan és maradéktalanul eleget tudjon tenni, ideértve azt az esetet is, amikor a Felügyelet intézkedése következtében szükségessé válik az értékpapír zárolása. (4) A letétkezelő felel a jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítésének elmulasztásából adódó károkért. Az e felelősségét kizáró vagy korlátozó szerződési kitétel semmis. 1 Megállapította: 293/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: I. 1-től. 2 Módosította: 139/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 10. a). 3 Módosította: 302/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. (2) a). 4 Megállapította: 332/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: I. 1-től. 5 Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. a), 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. a). 6 Megállapította: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3.. Hatályos: I. 1-től.

5 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 5. oldal (5) A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, amelynek a cselekedeteiért és mulasztásaiért sajátjaként felel. Alletétkezelőként kizárólag a letétkezelőkre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő másik letétkezelő, illetve ennek külföldi megfelelője vehető igénybe. 12. (1) A pénztár nem bízhatja meg pénztári letétkezeléssel azt a szervezetet, a) amely a pénztár pénzeszközeinek befektetését vagy befektetett eszközeinek adásvételét végzi, b) amelyhez a pénztár befektetési üzletmenetét részben vagy egészben kihelyezi, c) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző két évben csődeljárást folytattak le, d)1 amely a Hpt.-ben meghatározottak szerint befolyásoló részesedéssel rendelkezik a pénztár vagyonkezelőjében, e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár vagyonkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik, f) amelyhez a pénztár nyilvántartásainak vezetését kihelyezte. (2) A pénztár befektetési döntéseinek meghozatalára feljogosított személy vagy a döntéshozó testület tagja nem lehet a letétkezelő tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású alkalmazottja. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a pénztárnak van vagyonkezelője. 13. (1) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen látja el: a) vagyonkezelőnként befektetési számlát (számlákat) vezet a pénztár javára, ideértve a pénztár saját befektetési tevékenységét is, amely(ek), ha a pénztár pénzforgalmi számláját vezető hitelintézet és a letétkezelő egy szervezet, a pénzforgalmi számla alszámlái is lehetnek, b)2 vagyonkezelőnként értékpapírszámlát (értékpapírszámlákat) és értékpapír letéti számlát (számlákat) vezet a pénztár javára úgy, hogy választható portfóliós rendszer működtetése esetén az értékpapírszámlákon és a letéti számlákon lévő értékpapír-állomány portfóliónkénti részletezésben megállapítható legyen, c) ellátja a letéti őrzéssel kapcsolatos teendőket, d) ellátja a pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok letétkezelését, e) beszedi a pénztár értékpapírszámláján, értékpapír letéti számláján nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékot és egyéb járandóságokat, f) elvégzi a befektetett pénztári eszközök piaci értékének meghatározását, g) ellenőrzi a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását, h) elszámolja és nyilvántartja az értékpapír ügyleteket, amelyek alapján összeveti a befektetési számlán történt pénzforgalmi mozgásokat az értékpapír-állomány változásával, és a pénztár rendelkezése alapján végzi a folyószámlára történő utalást, i) ha a pénztár úgy dönt, a pénztár felhatalmazása alapján eljár a pénztár tulajdonosi jogai gyakorlásának a biztosítása érdekében a letétkezelésben lévő értékpapírok vonatkozásában, 1 Megállapította: 332/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 2.. Módosította: 537/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. b). 2 Megállapította: 233/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. (1). Hatályos: I. 1-től.

6 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 6. oldal j)1 ellenjegyzi az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződéseket, k)2 ellenjegyzi az ingatlanértékelő megbízásához szükséges szerződést, l)3 elvégzi az elszámolóegységek számának és árfolyamának megállapítását. (2) A pénztári letétkezelő tevékenységét a pénztár érdekében, a letétkezelésre vonatkozó megbízásoknak megfelelően köteles végezni. Abban az esetben, ha a letétkezelő a befektetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyeletnek és a pénztárnak jelenteni, és a pénztári szolgáltatót (szolgáltatókat) értesíteni. A letétkezelő a jogszabályba ütköző megbízásokat köteles visszautasítani. A letétkezelő a befektetési limitek figyelését és az értékelést a kötésnapi elszámolás alapján végzi. (3)4 A vagyonkezelő a napi ügyletekről teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt. A pénztár köteles minden befektetési tevékenységét olyan módon végezni, hogy a pénztár tulajdonában lévő és a vagyonkezelést végző szervezet vagy szervezetek rendelkezésére bocsátott eszközök teljes egészében és folyamatosan a letétkezelő birtokában maradjanak. (4)5 A letétkezelőnek a fedezeti alap eszközeit a pénztár többi eszközétől elkülönítve kell kimutatnia. A pénztár a pénztári eszközök piaci értékének és az elszámolóegységek árfolyamának a meghatározásához szükséges adatokról (többek között az ingatlanokról, árukról, házipénztár és a bankszámlák egyenlegéről, a tagi kölcsönökről, úton lévő pénzeszközökről, bankbetétek és azok kamatáról, vagyonkezelési díjról és annak számításáról, portfóliók közötti átvezetésekről) és az azokban bekövetkezett változásokról a tárgynapot követő első munkanapon teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt. A tájékoztatás a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségekre nem vonatkozik. (4a)6 A pénztárnak az eszközök megvásárlásakor, illetve legalább a tárgyhó utolsó napjára vonatkozóan tájékoztatnia kell a letétkezelőt arról, hogy melyik eszközöket rendeli az egyes tartalékokhoz, ezen belül a fedezeti alap portfóliójához. Amennyiben a pénztár házipénztára, valamely bankszámlája vagy lekötött betéte több tartalék között van megosztva, közölnie kell a letétkezelővel, hogy ezekből mekkora állomány tartozik a fedezeti tartalékhoz. A pénztárnak olyan naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie, amelyből munkanaponként egyértelműen megállapítható, hogy az egyes eszközök melyik tartalékhoz tartoznak. (5)7 Az elszámolóegységek számát két tizedesjegyig kell figyelembe venni. Az elszámolóegységek árfolyamát hat tizedesjegyig kell számítani, illetve nyilvántartani. 1 Beiktatta: 233/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. (2). Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: 233/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. (2). Hatályos: I. 1-től. 3 Beiktatta: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. (1). Hatályos: I. 1-től. 4 A második mondat szövegét megállapította: 293/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 3.. Hatályos: I. 1-től. 5 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. (1). Hatályos: I. 1-től. Lásd: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. (3). 6 Beiktatta: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. (2). Hatályos: I. 1-től. Lásd: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. (3). 7 Beiktatta: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. (2). Hatályos: I. 1-től.

7 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 7. oldal (6)1 A pénztár könyvvizsgálója a pénztár eszközeit tartalmazó negyedév végi letétkezelői nyilvántartást köteles összevetni a pénztár analitikus nyilvántartásaival. Az egyezőség vizsgálata a befektetési instrumentumok piaci értékére, darabszámára és névértékére vonatkozik. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével - egyidejűleg - írásban tájékoztatni. 13/A. 2 (1) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárnak a vagyonkezelő, a letétkezelő és a pénztár közötti adatszolgáltatás, az egyeztetés, az eltérések kezelése részletes eljárási szabályait háromoldalú szerződésben kell meghatároznia. Ezen dokumentumokban ki kell térni az üzleti titok megtartásának és a felelősségvállalásnak a szabályaira is. (2) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárnak e rendszer alkalmazásának első évében részletes tájékoztatót kell adnia tagjai részére annak működéséről. 14. (1) A pénztár a Pénzkezelési Szabályzatában köteles rögzíteni a pénztár pénzforgalmi számlája, illetve a letétkezelőnél vezetett befektetési számlája (számlái) közötti pénzáramlásokra vonatkozó szabályokat. (2) A Pénzkezelési Szabályzatban kell rendelkezni az utalások határidejéről, valamint azok eljárási és nyilvántartási rendjéről. Rendezni kell különösen a szolgáltatás, a tagsági viszony megszűnése, a működéshez és a befektetéshez kapcsolódó költségek, valamint a befektetésekhez kapcsolódó egyéb pénzforgalom szabályait. (3) A Pénzkezelési Szabályzatban meg kell határozni, hogy a pénztár mely alkalmazottja, tisztségviselője milyen összeghatárokon belül és mely befektetési (al)számla vonatkozásában adhat utasítást a letétkezelőnek. A pénztár vagyonkezelése 15. (1)3 A pénztár az Öpt ában foglalt feltételek mellett vagyonkezelési tevékenységét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti. (2) A pénztár a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha a) ezt a pénztár alapszabálya tartalmazza, b) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik, c)4 a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan értékpapír-forgalmazásra jogosító szakmai vizsgával rendelkező - egymilliárd forintnál nagyobb saját kezelésű befektetett eszközök esetében vele munkaviszonyban álló - személyt (személyeket) alkalmaz, aki (akik) szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél) és legalább 3 év pénztári vagyonkezelési, portfoliókezelési gyakorlattal rendelkezik. 1 Beiktatta: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. (3). Hatályos: I. 1-től. Lásd: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. (3). 2 Beiktatta: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5.. Hatályos: I. 1-től. 3 Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 10.. Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 10.. Hatályos: I. 1-től.

8 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 8. oldal (3)1 A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári eszközök befektetését - részben vagy egészben - saját maga kezelő pénztárnál az e tevékenységet kizárólagosan végző, munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek alkalmazásából fakadó személyi jellegű költségek és azok közterhei, a teljes pénztári vagyon és a saját kezelésű vagyon arányában. Erről a pénztárnak a hozamfelosztási szabályzatában kell rendelkeznie. Amennyiben a pénztár saját kezelésű vagyonrésze az 1 milliárd forintot meghaladja, akkor a fenti költségek teljes egészében elszámolhatók a befektetések vagyonarányos költségei között. A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztár ingatlanbefektetéseivel kapcsolatban felmerülő ingatlanértékeléssel és műszaki ellenőri tevékenységgel kapcsolatos költségek és ráfordítások. A pénztár nem számolhatja el a befektetések vagyonarányos költségei között a meg nem valósult ingatlanbefektetés előkészítésével kapcsolatos költségeket és ráfordításokat. (4)2 Nem minősül saját vagyonkezelési tevékenységnek, amennyiben a pénztár vagyonkezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán, - likviditási célból, átmeneti jelleggel - illetve tagi kölcsönben vannak elhelyezve. 16. (1)3 A pénztár befektetési politikáját az igazgatótanács alakítja ki és fogadja el. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők: a) a pénztári vagyon - ideértve saját járadékot folyósító pénztár esetén a szolgáltatási tartalékot is befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek, ingatlanbefektetéssel rendelkező pénztár esetén az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári stratégia meghatározása, b) a pénztár kockázatvállaló képessége, valamint a pénztár meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján - választható portfóliós rendszer esetében portfóliónként - meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (cél-, minimum és maximum arányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referencia indexek), amelyek súlya a portfóliónkénti összesített referencia indexeken belül meg kell, hogy egyezzen azon eszközcsoportok célarányaival, amelyekhez hozzárendelték azokat; abszolút hozamra törekvő portfóliók esetén a célarányok feltüntetése nem kötelező tartalmi elem, c) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget), d) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói - beleértve a vagyonkezelőt (vagyonkezelőket) és a letétkezelőt - közötti feladatmegosztás alapelveinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás általános érvényű módja és feltételei, e) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő (vagyonkezelők) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei. (2) A pénztár befektetési politikája az eszközcsoportokból portfólió osztályokat alkothat, és ezekre korlátozásokat is felállíthat. 1 Megállapította: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6.. Módosította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. b). 2 Beiktatta: 293/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 4.. Módosította: 233/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 14. (4). 3 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. (1). Hatályos: I. 1-től.

9 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 9. oldal (3) A pénztár igazgatótanácsa a vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó döntés, a pénztári vagyonkezelő kiválasztása és tevékenységének ellenőrzése során a pénztártagok érdekében köteles eljárni. (4) A pénztár igazgatótanácsa köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól - a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan - írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni. (5) A befektetési politikát megvalósító személyek/megbízottak részére a befektetési politika rájuk vonatkozó részét vagyonkezelési irányelvekbe kell foglalni. A vagyonkezelési irányelvek kötelező tartalmi eleme a kezelt portfólió vonatkozásában megengedett befektetési eszközök portfólión belüli minimum és maximum arányai és a kezelt portfólióra vonatkozó referencia indexek meghatározása. (6)1 A vagyonkezelési irányelvek esetében referencia index alatt értendő a kezelt portfólió jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja, melynek adott időszak alatti változása összehasonlítható a kezelt portfólió adott időszak alatti, az adott portfólióval kapcsolatos pénzáramlást figyelembe vevő vagyonkezelői hozamrátával. A vagyonkezelési irányelvekben foglalt referencia indexeknek összességében összhangban kell állniuk a pénztárszintű befektetési politika referencia indexével. (7)2 A befektetési politikát a pénztár a tevékenységi engedély véglegessé válását követő 180 napon belül egy alkalommal köteles - az annak elfogadását követő 15 napon belül a Felügyelethez benyújtani. A pénztár ugyancsak köteles az alapszabálynak a saját járadékszolgáltatás lehetőségét tartalmazó - módosítását követő 15 napon belül, a szolgáltatási tartalék eszközeinek befektetésére vonatkozó rendelkezésekkel kiegészített befektetési politikát a Felügyelet részére megküldeni. A Felügyelet megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. (8) Az igazgatótanács legalább évente köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatótanács legkésőbb a pénztár közgyűlésének soron következő ülésén ad tájékoztatást. (9) A pénztár az éves beszámoló kiegészítő mellékletében köteles beszámolni a tárgyévre vonatkozó befektetési politikáról, annak teljesítéséről, illetve a befektetési politikával kapcsolatos jövőbeni elképzeléseiről. (10)3 A pénztár aktuális befektetési politikáját a) a pénztárba belépni kívánó magánszeméllyel meg kell ismertetni, b) a pénztártaggal kérésére, a pénztár alapszabályában szabályozott módon ismertetni kell, és c) a (8) bekezdés szerinti döntést követő 8 munkanapon belül a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen közzé kell tenni. (11)4 A pénztár befektetett eszközeinek összetételét a pénzügyi tervben rögzített pénzmozgások figyelembevételével kell meghatározni. 1 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. (2). Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. (2). Módosította: 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. (3). Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: 302/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 2.. Hatályos: I. 1-től.

10 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 10. oldal (1)2 (2) A napi piaci eszközértékelésre kötelezett pénztár esetében a letétkezelő az eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést a letétkezelési szerződésben meghatározott módon és tartalommal elérhetővé teszi a pénztárnak. (3)3 18. (1) Nem bízható meg pénztári vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság, a)4 amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. (4) bekezdés a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja vagy vezető tisztségviselője, vagy ezek Öpt. 2. (4) bekezdés a) pontja szerinti közeli hozzátartozója, b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le. (2) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni. 19. (1) A pénztár nem bízhatja meg letétkezelési feladatokkal a vagyonkezeléssel, illetve a szolgáltatási feladatokkal megbízott gazdálkodó szervezetet. (2) A pénztári szolgáltató és a letétkezelő között sem közvetlen, sem 10%-ot meghaladó közvetett tulajdonosi, sem egyéb olyan gazdasági kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával. (3) A pénztár által a befektetések irányítására alkalmazott személy és a befektetéssel kapcsolatos szervezeti egység dolgozója nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan feladatkörben dolgozó személy, aki a letétkezeléssel kapcsolatosan utasításokat adhat. (4) A pénztár vagyonkezelőjénél vagyonkezelést irányító, illetőleg vagyonkezeléssel foglalkozó személy nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan beosztásban dolgozó személy, aki a letétkezeléssel foglalkozó szervezeti egységet irányítja, vagy annak közvetlen utasításokat adhat. (5) A vagyonkezelő és letétkezelő közötti összeférhetetlenség esetén a pénztár köteles vagy a letétkezelői szerződést vagy a vagyonkezelői szerződést haladéktalanul felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni. 20. (1) A pénztár vagyonkezelője (vagyonkezelői), a pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a kezelésébe átadott pénztári portfólió és a szerződés tartama alatt a szerződés szerint átadásra kerülő pénztári eszközök felett, valamint gondoskodik a kezelésbe vett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési politika szerinti hasznosításáról és újra befektetéséről. Ezen belül a) a pénztár által megfogalmazott, a vagyonkezelőre bízott portfólióra vonatkozó vagyonkezelési irányelvek kereteit figyelembe véve meghatározza a kezelésébe átadott pénztárvagyon befektetéseinek összetételét és lejáratát, 1 Megállapította: 116/2005. (VI. 27.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: VII. 1-től. A 9. számú mellékletben meghatározott tartalmú portfóliójelentést első alkalommal a harmadik negyedévről szóló negyedéves jelentéssel együtt kell a Felügyelet részére megküldeni. 2 Hatályon kívül helyezte: 233/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 14. (3). Hatálytalan: I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 233/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet 14. (3). Hatálytalan: I. 1-től. 4 Megállapította: 80/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 6. (1). Hatályos: III. 15-től.

11 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 11. oldal b) szervezi és irányítja a kezelésébe adott pénztárvagyon befektetési ügyleteit; c) vezeti a vagyonkezelésbe átadott befektetett pénztári eszközök nyilvántartását. (2) A vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a kezelésbe adott pénztárvagyonra vonatkozó, a 16. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vagyonkezelési irányelveket. A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel azért, ha a kezelésbe átadott pénztári vagyon vonatkozásában a rá vonatkozó vagyonkezelési irányelvek nem teljesülnek. (3) A pénztári vagyonkezelő a rá bízott vagyon eszközeit nyilvántartásaiban elkülönítetten mutatja ki, de az elkülönített számlákon kimutatott pénztári eszközöket mérlegében nem szerepeltetheti. Ingatlanbefektetésekre vonatkozó különös rendelkezések1 20/A. 2 (1)3 A pénztár kizárólag az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén és Magyarországon fekvő, tehermentes, az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlant vásárolhat. A pénztár megvásárolhatja az ingatlant akkor is, amennyiben azt telki szolgalom terheli. (2) A pénztár az ingatlan megvásárlásakor a döntést megalapozó előzetes tervezetet készít, amely tartalmazza a várható költségeket, a megtérülést, valamint az ingatlan hasznosítására vonatkozó terveket. A tervezetet az ellenőrző bizottság véleményezi. Az igazgatótanács az ingatlan vásárlásáról, értékesítéséről, valamint más jelentős eseményről a soron következő közgyűlést tájékoztatja. 20/B. 4 (1)5 Az Öpt. 38/A. (6) bekezdése alapján a pénztárnak ingatlanértékelő személyt vagy szervezetet kell megbíznia, melyeknek feladata a pénztár tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapítása. A megbízás legfeljebb ötéves időtartamra szólhat. A megbízott személynek vagy szervezetnek függetlennek kell lennie a pénztár szervezetétől és nem lehet érdekelt a pénztár befektetéseiben. A pénztárral egyidejűleg csak egy ingatlan-értékelő állhat megbízási jogviszonyban. A megbízás érvényességéhez a letétkezelő beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. (2)6 Az ingatlan értékelésével csak olyan személy bízható meg, aki rendelkezik a) ingatlan értékbecslésére feljogosító végzettséggel; b)7 c) legalább 2 év, ingatlanértékelési területen szerzett szakmai gyakorlattal. (3) Társaság akkor bízható meg, ha legalább egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban alkalmaz. 1 Beiktatta: 259/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: 259/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: I. 1-től. 3 A második mondatot beiktatta: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8.. Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: 259/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: I. 1-től. 5 Megállapította: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. (1). Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet Módosította: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 686. (1) Hatályon kívül helyezte: 332/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 12. (2). Hatálytalan: I. 1-től.

12 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 12. oldal (4)1 Nem lehet a pénztár ingatlanértékelője az a személy vagy társaság, aki, vagy amely a pénztár ingatlanfejlesztőjével, ingatlankezelőjével, ingatlanüzemeltetőjével szerződéses kapcsolatban áll. (5)2 A pénztár tulajdonában lévő ingatlanok értékelése a) piaci összehasonlításon alapuló módszerrel, b) hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy c) újraelőállítási költségen alapuló módszerrel történhet azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell és a továbbiakban - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni. (6)3 Az (5) bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott értékelési módszert akkor kell megváltoztatni, ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy ez a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez. Ez esetben az adott ingatlanra alkalmazott értékelési módszer megváltoztatásának indokait az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni. 20/C. 4 (1)5 Az ingatlanértékelő az ingatlanértékelés során szakvéleményében a) meghatározza az ingatlan megvásárlásakor a kifizethető legmagasabb összeget; b) meghatározza az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget; c) meghatározza a pénztár tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves pénztári beszámoló fordulónapjára vonatkozóan; d) meghatározza az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési, hasznosítási terv teljesítését; e) meghatározza bérbeadás esetén, az elfogadható legkisebb bérleti díjat, f) ellenőrizhető módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá, g) részletesen és ellenőrizhető módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat, h) ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági környezetét, valamint - adatokkal alátámasztva - az ingatlanpiaci körülményeket, i) ismerteti az ingatlan műszaki jellemzőit, és j) mellékletként becsatolja az ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírás harminc napnál nem régebbi, az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény 68. -ának megfelelő hiteles másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e. 1 Beiktatta: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. (2). Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. (2). Hatályos: I. 1-től. 3 Beiktatta: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. (2). Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: 259/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 1.. Hatályos: I. 1-től. 5 Megállapította: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. (1). Hatályos: I. 1-től.

13 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 13. oldal (2) Az ingatlan vásárlásakor, valamint értékelésekor az ingatlanértékelő köteles az ingatlan tehermentességét ellenőrizni. (3) Az ingatlanértékelő az éves beszámoló elfogadását megelőzően beszámol a pénztár közgyűlésének a pénztár tulajdonában álló, valamint év közben vásárolt, illetve eladott ingatlanokról, azok értékéről, hasznosításáról, valamint az ingatlanbefektetéseken elért hozam alakulásáról. (4)1 Az (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakvélemények közötti időben készülő ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelő egyszerűsített szakvéleményt készíthet, melyben mindazon jellemzők, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelműen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására. (5)2 A pénztár ingatlan adásvételére és bérbeadására vonatkozó szabályok: a) ingatlan megvásárlásakor a vételár nem haladhatja meg az ingatlanértékelő által meghatározott, ingatlanért kifizethető legmagasabb összeget, b) ingatlan értékesítése esetén az eladási ár nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legalacsonyabb összeg, illetve c) az ingatlan bérbeadásakor a bérleti díj nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legkisebb bérleti díj. 20/D. 3 (1) A pénztár a megbízását követő 15 napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét. Az eljárás során a Felügyelet vizsgálja az értékelő személy végzettségének és gyakorlatának meglétét. (2) A megbízást jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet harminc napon belül nem hoz döntést. 20/E. 4 (1) Nem bízható meg ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel az a gazdasági társaság, a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja, megbízottja vagy a pénztár vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója; b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le, vagy amely végelszámolási eljárás alatt áll; c) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár ingatlanértékelője, műszaki ellenőre annak alkalmazottja vagy az ingatlanértékelő vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója. (2) Amennyiben a pénztári ingatlanfejlesztő, ingatlanüzemeltető, ingatlankezelő a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni. 1 Beiktatta: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. (2). Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. (2). Hatályos: I. 1-től. 3 Megállapította: 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet Hatályos: I. 1-től. A hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 4 Beiktatta: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11.. Hatályos: I. 1-től.

14 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 14. oldal (3) Amennyiben az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel megbízott gazdasági társaságban a pénztár önállóan, vagy más önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral, vagy magánnyugdíjpénztárral közösen 100%-os tulajdonrésszel rendelkezik, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni. 20/F. 1 A pénztár ingatlankezelőjének ingatlankezelői szakképesítéssel kell rendelkeznie. Amennyiben az ingatlankezelést jogi személy végzi, akkor az ingatlankezelő legalább egy alkalmazottjának kell rendelkeznie ingatlankezelői szakképesítéssel. IV. Rész A PÉNZTÁRAK TELJESÍTMÉNYMÉRÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A teljesítménymérés alapelvei 21. (1) A pénztár befektetési teljesítményének a vagyonkezelés hatékonysága szempontjából történő értékelését a pénztárnak negyedévenként, valamint egy pénzügyi év vonatkozásában az év egészére kell elvégeznie. (2) A pénztár a 3. számú mellékletben meghatározott értékelési elvek alapján határozza meg eszközei piaci értékét. 22. (1) A portfólió piaci értékét, a pénztár vagyonkezelését az értékelés napján részben vagy egészben végző vagyonkezelőnként kell kimutatni. (2) A vagyonkezelők szerinti kimutatást szervezetenként kell összeállítani, a pénztár saját vagyonkezelésében lévő részt is beleértve. (3) A vagyonkezelő által kezelt portfólió szempontjából nyitó dátumnak a pénztár részéről történt első vagyonátadás időpontját kell tekinteni. (4) Abban az esetben, ha a pénztár a házipénztár pénzeszközei, a bankszámlák pénzeszközei és a bankbetétek kezelésén kívül minden más vagyonkezeléssel egyetlen vagyonkezelőt bízott meg, szabad választása szerint értékelheti az egész vagyont - a pénztár és a vagyonkezelő viszonyában - egyben vagy megosztva. A pénztári hozamráta meghatározásának elvei 23. (1)2 A pénztári hozamráta kiszámításának képletét a 4. számú melléklet A. része tartalmazza. A hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére vonatkozóan, bruttó és nettó módon. Választható portfóliós rendszerben a bruttó és nettó hozamrátákat a választható portfóliókra kell külön-külön kiszámítani. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztárak a negyedéves hozamrátájukat ettől eltérően, a 4. számú melléklet B. részében leírt módszer alapján is kiszámíthatják. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztáraknak az alkalmazott hozamráta-számítási módszert a befektetési politikájukban rögzíteniük kell, a módszer éven belül nem változtatható. 1 Beiktatta: 368/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11.. Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 11.. Hatályos: I. 1-től.

15 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 15. oldal (2) Az olyan nyugdíjpénztár esetében, amelyik magán-nyugdíjpénztári feladatokat is ellát, a pénztár egészére vonatkozó hozamráta ezen rendelet értelmében az önkéntes nyugdíjpénztári funkcióhoz tartozó vagyonra vonatkozik. (3)1 Amennyiben a pénztár vagyona megosztva kerül vagyonkezelésre, akkor vagyonkezelőnként is - ideértve a pénztár által végzett vagyonkezelést - el kell végezni a vagyonkezelési teljesítményt kifejező hozamráta és a referencia index hozamrátájának kiszámítását. (4) Pénztárak egyesülése esetén a jogutód pénztárnak az egyesülés előtti időszakra vonatkozó hozamszámításaiban és kimutatásaiban a jogelőd pénztáraknak az adott időszakra eső, tőkével súlyozott hozamráta értékeit kell használni. Ezt a szabályt beolvadás esetén csak akkor kell alkalmazni, ha a beolvadó pénztár beolvadás előtti zárómérlegének főösszege a befogadó pénztár mérleg főösszegének 3%-ánál nagyobb. 24. (1) A pénztárnak az alapítás negyedévét követő negyedévtől kezdődően az előírt hozamráta értékeket a negyedév egészére, illetve év végén, év közbeni alapítás esetén az alapítás időpontjától kezdődően az egész évre kell meghatároznia. (2)2 A pénztárnak a fedezeti tartalék tárgyévre vonatkozó bruttó, illetve nettó pénztári hozamrátáját, referenciahozamát, illetve a fedezeti tartaléknak az elmúlt tíz és tizenöt naptári év (3) bekezdésében foglaltak szerint számított - átlagos hozamrátáját, referenciahozamát a tárgyévet követő év február 28-áig a Felügyeletnek be kell jelentenie és azt a Felügyelet március 15-éig a honlapján közzéteszi. A közzététel során a Felügyelet jelzi, hogy a tíz és tizenöt éves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt mutatja. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó, illetve nettó hozamrátákat, referenciahozamokat és a portfóliók fordulónapi záró piaci értékét kell jelenteni a Felügyelet részére. A Felügyeletnek jelentett referenciahozamoknál fel kell tüntetni, hogy azok pénz- és tőkepiaci indexen (indexeken) vagy abszolút hozammutatón alapulnak-e. Amennyiben a pénztár alapítási időpontja miatt a fenti időszakra a hozamráta nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamrátáját kell megjelentetni annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra. (3)3 Nyilvánosságra hozatal (1) A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles nyilvánosságra hozni: a) a pénztár tárgyév eleji és végi taglétszámát, b) a tagdíjbevételeknek a pénztári tartalékok közötti megosztásának arányszámait, illetve azok esetleges változásait a tárgyévben, 1 Módosította: 293/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. (2). 2 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 12.. Hatályos: I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 293/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. (1). Hatálytalan: I. 1-től. 4 Megállapította: 335/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 13.. Hatályos: I. 1-től.

16 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 16. oldal c)1 a pénztár fedezeti tartalékának a tárgyévi és az azt megelőző kilenc és tizennégy év éves nettó és bruttó hozamrátáját a 4. számú mellékletben leírt módszerrel számítva, összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó éves hozamrátáját, választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó és nettó hozamrátákat, referencia-hozamrátákat kell nyilvánosságra hozni, megjelölve az egyes portfóliókba befektetett eszközök tárgyév végén kimutatott értékét is, d)2 a pénztár fedezeti tartalékának tárgyévi nyitó és záró értékét, e)3 a pénztár fedezeti tartalékának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlását az év elején és végén, f)4 a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti - választható portfóliós rendszerben választható portfóliónkénti - megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást, valamint az eszközök pénztár által meghatározott stratégiai összetételét (célarányt) és a referenciaindexet. (2) A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményét nem minősítheti. (3)5 A pénztár fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény 2. e) pontja szerinti kereskedelmi kommunikációja csak a tíz és tizenöt naptári év átlagos hozamrátáját és a pénztár ezen rendelet alapján számított tárgyévi hozamrátáját tartalmazhatja. Ha a pénztár kereskedelmi kommunikációja a hozam mértékére hivatkozást tartalmaz, akkor az elmúlt tíz és tizenöt naptári év átlagos hozamrátáját is fel kell tüntetni a többi hozamrátával azonos méretben. Átlagos hozamrátaként - a nyilvánosságra hozatalt megelőző - tíz és tizenöt teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett fedezeti tartalék szintű nettó éves hozamráta mértani átlagát kell meghatározni. 1 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. (1). Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: 139/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 8.. Hatályos: VII. 1-től. 3 Megállapította: 139/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 8.. Hatályos: VII. 1-től. 4 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. (2). Hatályos: I. 1-től. 5 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. (3). Hatályos: I. 1-től.

17 Magyar joganyagok - 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet - az önkéntes kölcsönös nyu 17. oldal (4)1 Ha az adott pénztár alapítási időpontja miatt a tíz, illetve tizenöt teljes naptári évre vonatkozó átlagos nettó hozamráta nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek (3) bekezdés szerinti módszerrel számított átlagos nettó hozamrátáját kell megjelentetni annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra. Ha a pénztár a nettó hozamrátáját más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, az összehasonlításnál a kiválasztott pénztárakra, csoportra is be kell mutatni az elmúlt tíz, tizenöt év (3) bekezdés szerint számított átlagos nettó hozamrátáját. Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is meg kell határozni. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó, e bekezdésben meghatározott átlagos nettó hozamrátákat kell közölni, a többi hozamrátával azonos méretben, feltüntetve a fedezeti tartalék záró piaci értékének egyes portfóliók közötti megoszlási arányát is a hozamráták vonatkozási időszakának utolsó napján. Ha - a választható portfóliós rendszer indulási időpontjából adódóan - a tíz, illetve tizenöt éves nettó hozamráta számításához a portfóliónkénti hozamráta nem értelmezhető, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos nettó hozamráta számításához - minden portfólió tekintetében - a fedezeti tartalék szintű nettó hozamrátát kell alkalmazni. (5)2 A pénztár által nyilvánosságra hozandó adatokat a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen kell nyilvánosságra hozni. (6)3 Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntés meghozatalát követő 30 napon belül ezt a változást az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és a befektetési politikát egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni. (7)4 A tagjai számára választható befektetési portfóliót kínáló pénztár köteles portfóliónként nyilvánosságra hozni az (1) bekezdés c), d) és e) pontjaiban meghatározott adatokat. (8) Az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok) hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni. V. Rész EGYÉB GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK Hitelfelvétel 26. (1) A pénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 12 havi lejáratú hitelintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel. (2)5 A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege nem haladhatja meg a két tartalék együttes - a hitel vagy a kölcsön futamidejére tervezett, és a pénztár pénzügyi tervében meghatározott - bevételeinek 30%-át. 1 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. (4). Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. (4). Hatályos: I. 1-től. 3 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. (4). Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. (4). Hatályos: I. 1-től. 5 Módosította: 139/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 11. a).