PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Átírás

1 PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: PE/002/957-2/2018. Ügyintéző: Kalmárné Békés Renáta Tárgy: Fellebbezés elbírálása Hiv. szám: VA-06/MEFF02/130-3/2018. H A T Á R O Z A T A Pest Megyei Kormányhivatal a (a továbbiakban: másodfokú hatóság) az El Mundo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (székhelye: 9700 Szombathely, Győrffy István utca 1, adószáma: , cégjegyzékszám: , továbbiakban: Kft., ill. Társaság) képviselője által benyújtott fellebbezésére tekintettel a Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Osztály (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) VA-06/MEFF02/130-3/2018. számú határozatát az indokolás kiegészítése mellett helybenhagyja. A másodfokú hatóság felhívja a Társaság figyelmét, hogy a fogyasztóvédelmi bírság összegét ( ,-Ft-ot, azaz Kétszázezer forintot) a Pest Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlára fizesse be. A bírságösszegnek a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. A véglegesen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. A másodfokú hatóság felhívja a Társaság figyelmét, hogy a fent említett határozat rendelkező részében megfogalmazott kötelezésnek az abban foglaltak figyelembe vételével tegyen eleget. Ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tesz eleget, az végrehajtható. A véglegesen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú döntés a fellebbező hátrányára nem bizonyult jogszabálysértőnek, az ügyintézési határidő megtartott, így a fellebbezési illeték visszatérítésére nem kerül sor. A másodfokú hatóság eljárása során egyéb eljárási költség nem került megállapításra, így annak viseléséről rendelkezni nem volt szükséges. A határozat a kézbesítéssel végleges, ellene további fellebbezésnek nincs helye, a perindításra jogosult fél azonban a döntés ellen közigazgatási pert indíthat. A keresetlevelet három példányban a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell az első fokon eljárt közigazgatási szervnél elektronikus, vagy postai úton (ajánlott küldeményként) benyújtani. A jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.

2 2 A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet elektronikus úton, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a honlapon keresztül. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet ha nem ügyvédi képviselettel jár el az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. A képviselő elektronikus kapcsolattartás esetén a keresetlevél mellékleteként csatolja az elektronikus okiratként rendelkezésére álló vagy az általa digitalizált meghatalmazást, kivéve, ha a képviselő meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban szerepel. A közigazgatási perek a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult. A bíróság eljárása illetékköteles, melynek mértéke Ft, azonban a feleket vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg. A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben kérheti, melynek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs, ugyanakkor a halasztó hatály elrendelése azonnali jogvédelem keretében a bíróságtól kérhető. A kérelemben valószínűsíteni kell a kérelmet megalapozó tényeket, valamint részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. Hiánypótlásnak nincs helye. 1. Eljárási cselekmények I N D O K O L Á S A Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) az online értékesítés fogyasztóvédelmi vizsgálata során március 22. napján ellenőrizte az El Mundo Kft. (9700 Szombathely, Győrffy István u. 1.) által üzemeltetett oldalról elérhető webáruházat. Az ellenőrzés során VA-06/MEFF02/ /2018. számú hivatalos feljegyzésében az alábbiakat állapította meg az elsőfokú hatóság: A szerződés tárgyára és a szerződés teljesítésére vonatkozó tájékoztatás esetében megállapításra került, hogy a szállítási költségekről a Társaság honlapján nem adott egyértelmű tájékoztatást. A Vásárlási Feltételek/5.7 Átvételi lehetőséges, Szállítás pontban ( shop_help.php) egységesen Ft szállítási költség szerepelt Ft-os összeghatárig, azonban az Információk/Szállítás pontban ( foglaltak ettől eltértek, ott részletes táblázatok voltak, más-más összegekkel, külföldre szállítással. Az elállási nyilatkozatminta nem volt elérhető, mert míg a webáruház a webshop.lineamotor.hu címen van, addig a nyilatkozatminta a tájékoztatásban szereplő link alapján a címen lett volna található, azonban a linkre kattintva a webáruház nyitóoldala jelent meg. A helyett webshop -ot írva Az oldal nem található! figyelmeztetés jelent meg, -ot írva szintén a nyitóoldal jelent meg. Az ellenőrzés során az elsőfokú hatóság próbarendelést végzett, LINEA BUKÓSISAK NAPSZEMÜVEGGEL L + tartalék plexi (ZPF507BL) terméket Ft értékben. A vásárlásnál házhozszállítás futárszolgálattal került megjelölésre. A szállítási költség számítása az Információk/Szállítás pontban leírtaknak megfelelő. A megrendelés lépései rögzítésre kerültek kép formájában.

3 3 Az elsőfokú hatóság az ellenőrzés során tett megállapítások alapján március 26-án kelt VA-06/MEFF02/ /2018. számú végzésében értesítette a Társaságot a közigazgatási hatósági eljárás megindításáról, az ügyintézési határidőről és az ügyféli jogokról. A Kft. a határozat meghozatalának napjáig nyilatkozattételi jogával nem élt. Mindezek alapján az elsőfokú hatóság meghozta alábbiakban részletezett döntését. 2. Az elsőfokú hatóság által megállapított jogkövetkezmények Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a Társaság weboldalán a szállítási költségekről nem adott egyértelmű információt a fogyasztók részére és a hivatkozott linken nem biztosította az elállási nyilatkozat-mintáról való tájékoztatást. Az elsőfokú hatóság a feltárt jogsértések miatt VA-06/MEFF02/130-3/2018. számú, április 26-án kelt határozatával kötelezte a Társaságot arra, hogy az általa üzemeltetett webáruház honlapján ( a határozat indoklásában felsoroltakat a jogszabályi előírásoknak megfelelően tüntesse fel és tartózkodjon a megtévesztő kereskedelmi gyakorlattól. Kötelezte továbbá a Társaságot arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a hatóságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül értesítse. Egyben ,-Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Társaság terhére. 3. Az elsőfokú hatóság döntésének meghozatalakor az alábbi jogszabályhelyeket vette figyelembe A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 11. (1) bekezdés e) és i) pontját, 22. (1) bekezdését, 31. (1) bekezdését, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. (1)-(3) bekezdését, 6. (1) bekezdés i) pontját, 7. (1) bekezdés a) és b) pontját, 4. (1) bekezdését, 2. h) pontját, 10. (1) bekezdését, 19. -át. 4. A döntés elleni fellebbezés A Társaság ügyvezetője határidőben benyújtott fellebbezésében előadta, hogy 2017 tavaszán a hatóság ellenőrzése után átalakították a webáruházat. Korábban az információs tájékoztatási oldalon a leglényegesebb információkat jelenítették meg, és az oldalon külön pdf dokumentumokban lehetett megtalálni egy-egy témakör részletes leírását. Ez sokkal átláthatóbbá tette az oldalt őszén egy teljesen új bérelt webáruházat indítottak és itt a linkelések megtartása mellett az információs főoldalon (vásárlási feltételek) minden szükséges információt megjelenítettek. A jelenlegi ellenőrzés során az ellenőrzési listában egy, a határozatban két hiba került megállapításra. Véleményük szerint a magyar nyelvű leírásban említett szállítási költség irreleváns egy külföldi fogyasztó szempontjából. Nagy valószínűséggel el sem tudja olvasni, a szállítási cím megadásakor automatikusan a szállítási tábla alapján generált szállítási költség jelenik meg. A rendelés folyamatában a fogyasztó a megrendelés megerősítésekor a rendelt termékek értéke mellett az egyéb költségeket külön nevesítve látja, vagyis egyértelműen elfogadhatja vagy elutasíthatja ezeket a költségeket. A rendelés költségei egyébként megegyeztek az információs menüpont alatti költségekkel, amit a próbavásárlás során meg is állapíthattak. Nem felel meg a valóságnak a határozat azon megállapítása, hogy a gyakorlat tisztességtelen, a vásárlási feltételek között a legmagasabb szállítási költség jelent meg, így a vásárló a valójában 200 Fttal alacsonyabb költség miatt aligha utasította volna el a megrendelés elküldését.

4 4 Az elállási nyilatkozatminta is két helyen volt linkelve. Egyrészt a határozatban is szereplő vásárlási feltételek alatt, illetve ennek a dokumentumnak a 6.1 pontja alatti tájékoztatón belül is. A határozatban szereplő link gépelési hiba miatt az új áruházban nem működött, ugyanakkor a részletes tájékoztatóban elérhető volt a fogyasztók részére mindvégig (6.1 pont). Tehát a határozat nem is állapíthatta volna meg hibaként, ahogy nem is szerepel hibának a hivatalos feljegyzés ellenőrzési listájában sem. Súlyos hátrány azért sem érheti a fogyasztót, mert ha nem is találja meg a pdf dokumentumot, az elálláshoz való jogát ez nem érinti. A ,-Ft-os bírság véleménye szerint eltúlzó akkor is, ha egyébként kevesebb bírság nem szabható ki. A helyes eljárás az lett volna, ha az ellenőrzés során a vélt hiányosságokat jelzik számukra, s azt a Társaság 2 perc alatt kijavította volna. A támogató szemléletű hatósági részvétel ez lett volna, mint ahogy a NAV is igyekszik segíteni az adózó, magyar embereknek munkát adó vállalkozásokat. Az elsőfokú hatóság végzésének indokolásában a weboldalt jelölte meg vizsgált webshopnak, a határozatban a oldalcím szerepel (mely nem webáruház), miközben a vizsgált webáruház teljesen más domainek és aldomainek alatt fut. Kéri a határozat megváltoztatását, a jogsértés megállapításának és a bírságnak a törlését, másodlagosan a hatóság új eljárás lefolytatására való utasítását. Az elsőfokon eljáró szerv május 24-én kelt VA-06/MEFF02/ /2018. számú végzésével kijavította 2-es sorszámú végzését, és abban a lineamotor.hu weboldalról elérhető webáruházat jelölte meg a vizsgálat tárgyaként. Az elsőfokú hatóság azonban nem értett egyet a fellebbezésben foglaltakkal, ezért az Ákr (3) bekezdése alapján felterjesztette a fellebbezést, észrevételeivel és a közigazgatási iratokkal együtt. A másodfokú hatóság megvizsgálta a rendelkezésre álló iratokat és a fellebbezést, és a következő megállapításra jutott. I. A másodfokú hatóság döntése Az elsőfokú hatóság a tényállást megfelelő módon feltárta, és a rendelkezésre álló bizonyítékokból helyes jogi következtetéseket vont le, indokolási kötelezettségének részben eleget tett, a bírság mértékét megfelelően alátámasztotta, így a bírság mérséklésére, törlésére lehetőség nincs, az elsőfokú határozat helybenhagyása, ugyanakkor indokolásának kiegészítése indokolt az alábbiak szerint. I/A. A megállapított jogsértő tényállások jogszerűségi vizsgálata Az elsőfokú hatóság jelen fellebbezéssel támadott határozatában az alábbiakban részletezett jogsértő tényállásokat rögzítette március 22-én kelt hivatalos feljegyzésében, melyekkel kapcsolatban a másodfokú hatóság az alábbi észrevételeket teszi. I/A/1. Nem egyértelmű szállítási költségek A Társaság webshopjában a linken elérhető általános szerződési feltételei 5.7 pontjában az szerepelt az ellenőrzés idején, hogy: A csomagolási költséget nem számoljuk fel, a szállítási költség azonban Önt terheli, amennyiben rendelése nem éri el kiskereskedelmi vásárló esetén a 25 ezer forintot. A kiszállítási díj bruttó 1590 Ft. Ezzel egyidőben a Fizetés és Szállítás menüpontban, a shop_contact.php?tab=shipping linken szereplő tájékoztatás arról szólt, hogy a GLS Magyarország segítségével ,-Ft megrendelési végösszeg alatt a kiszállítás díja Ft, Ft felett ingyenes.

5 5 A két különböző menüpontban található tájékoztatás ellentmondó, s megtévesztőnek minősül akkor is, ha valójában az alacsonyabb díjszabás kerül felszámításra a megrendelés során. Az alapkérdés itt nem az, hogy a fogyasztót megkárosítás érte-e, hanem az, hogy előzetes tájékoztatása során tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat révén megtévesztették-e a díjszabást illetően. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet 11. (1) bekezdés e) pontja szerint üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. (1) bekezdése szerint tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 6. (1) bekezdés c) pontja szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módját illetően. Az Fttv. 2. h) pontja szerint ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. A jogi értékelés szempontjából relevanciával bíró fogyasztói döntés meghozatala egy folyamat, amelynek nemcsak az egészét, hanem egyes szakaszait is védi a jog a maga eszközeivel. Ez a folyamat a fogyasztók figyelmének felkeltését is magában foglalja, s a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartások, kereskedelmi gyakorlatok tilalma már e szakasszal kapcsolatban is érvényesülést kíván, így ez sem történhet tisztességtelen módon. Nemcsak az olyan magatartás jogellenes, amely kizárólagosan meghatározza a fogyasztó döntését, hanem minden olyan magatartás, amely érdemben kihatással van a folyamatra ideértve a figyelem felkeltését is. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa (továbbiakban: VT.) hangsúllyal fogalmazta meg ezt az Fttv-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései kapcsán. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapításának nem feltétele a vállalkozás valamennyi kommunikációjának együttes vizsgálata. Adott esetben tehát egyetlen reklám, egyetlen információközlés is lehet kereskedelmi gyakorlat, amellyel a vállalkozás megsértheti az Fttv. 3. -ának (1) bekezdését, és a jogsértés attól függetlenül fennáll, hogy a fogyasztó utóbb, illetve egyéb helyekről teljeskörűen megismerheti a valós információkat. (Vj-5/2011.) A jogsértés megállapíthatósága szempontjából közömbös, hogy a vállalkozás a kifogásolt tájékoztatást miként értelmezte, a közléssel mit szeretett volna kifejezésre juttatni, ugyanis a tájékoztatást a fogyasztók szempontjából kell értelmezni. (Vj-72/2003.) A fogyasztó előzetesen nem tudhatja, hogy mely tájékoztatás valójában az irányadó a szállítási költségek kapcsán, ugyanakkor érdemi döntését befolyásolhatja, akkor is, ha a különbség csak 290 Ft, ugyanis kisértékű vásárlás kapcsán a szállítási díj mértéke és az áru értékéhez viszonyított aránya is mérvadó lehet. A Társaság a fentiek alapján megtévesztő, ezáltal tisztességtelen tájékoztatást nyújtott az áralkalmazás, díjszabás feltételeivel kapcsolatban, megsértve az Fttv. 6. (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat.

6 6 I/A/2. Elállási nyilatkozatminta elérhetősége Az ellenőrzés idején a webshop vásárlási feltételei (ÁSZF) 6.1 pontjában a 4. bekezdésben ez a tájékoztatás szerepelt: Ha a Fogyasztó elállási jogával élni kíván, elállási szándékát tartalmazó egyértelmű nyilatkozatát köteles eljuttatni (például postán, elektronikus úton küldött levél útján) a jelen ÁSZF 1. pontjában feltüntetett elérhetőségek igénybevételével a Szolgáltató részére. A nyilatkozat szó hiperhivatkozásként szerepelt a tájékoztatásban, de a link ( nem az elállási nyilatkozatmintára, hanem a főoldalra mutatott, mivel a hivatkozott dokumentumot nem találta. A 6.1 pontban az utolsó bekezdésben ez a tájékoztatás került feltüntetésre: Felvilágosítás, speciális kérés és esetleges probléma esetén kérjük, keresse meg vevőszolgálatunkat az info@lineamotor.hu címen. További részletes tájékoztatás az elállási jogról: tájékoztató. A tájékoztató szón is hiperhivatkozás szerepelt, de ugyanarra a helytelen linkre mutatva, mely nem hívta be a pdf dokumentumot. Ugyanakkor például a panaszbejelentésről szóló nyomtatvány linkje már az ellenőrzéskor helyes oldalra mutatott ( vagyis csak a Társaság figyelmetlenségén múlott, hogy az elállási nyilatkozatminta linkje nem került kijavításra a webshop domain csere kapcsán, s ezáltal nem volt elérhető a fogyasztók számára. A másodfokú határozat meghozatala idején a honlapon már kijavításra került a hivatkozás az elállási nyilatkozat nyomtatványára, mely helyesen: A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet 11. (1) bekezdés i) pontja szerint üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a 20. szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. -ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról. A Korm. rendelet 22. (1) bekezdése szerint a fogyasztó a 20. -ban biztosított jogát a) a 2. mellékletben található nyilatkozat-minta felhasználásával; vagy b) az erre vonatkozó egyértelmű nyilatkozat útján gyakorolhatja. Figyelemmel arra, hogy az ellenőrzés idején a nyilatkozatminta nem volt elérhető a fogyasztók számára, ezért az anyagi jogi előírásokon túl sérült az Fttv. 6. (1) bekezdés i) pontja is, miszerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata tekintetében. A Korm. rendelet 7. (1) bekezdése alapján megtévesztő továbbá az a kereskedelmi gyakorlat is, amely a) figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (megtévesztő mulasztás).

7 7 I/B. A Társaság fellebbezésének értékelése Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) 118. (1) bekezdése szerint fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A (2) bekezdés szerint a fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. Fellebbező nem adott első sem olyan jog- és érdeksérelmet alátámasztó indokot, sem olyan új tényt, bizonyítékot, mely az elsőfokú eljárás során nem állt volna rendelkezésre, nyilatkozattételi jogával sem élt. Ezért a Társaság fellebbezése nem alapos, az alábbiakra is tekintettel. A Társaság fellebbezésében előadta, hogy 2017 tavaszán a hatóság ellenőrzése után átalakították a webáruházat, egy teljesen új bérelt webáruházat indítottak és itt a linkelések megtartása mellett az információs főoldalon (vásárlási feltételek) minden szükséges információt megjelenítettek. A Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatala VA/7/ /2017. számú, án jogerőre emelkedett határozatában már eljárt a Társaság elektronikus kereskedelmi tevékenysége kapcsán, határozatában többek között megállapította, hogy az elállási nyilatkozatminta nem elérhető a Társaság weboldalán, s nincs tájékoztatás arról, hogy milyen módon gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó. A korábban fennálló hibát tehát az új webáruház rendszerében sem szüntették meg, illetve ismételten elkövették, az elállási nyilatkozatmintát nem tették elérhetővé. A hibát nem menti ki, hogy az esetleg csak szerkesztési hiba következménye. A fogyasztók szempontjából nézve a nyilatkozatminta nem volt elérhető. Fellebbező szerint a jelenlegi ellenőrzés során az ellenőrzési listában egy, a határozatban két hiba került megállapításra. A Társaság terhére két jogsértő tényállás került megállapításra, melyről a Társaság a Hivatalos Feljegyzésből is értesülhetett. Az ellenőrzési lista csak egy, a vizsgálati szempontokat tartalmazó segédlet a hatóság számára, ugyanakkor annak második oldalán szerepel hibajelzésként x-szel megjelölve, hogy a vizsgált weboldalon az elállási nyilatkozatminta nem áll rendelkezésre. A másodfokú hatóság szerint mindkét jogsértő tényállás megvalósult és bizonyított az elsőfokú hatóság által. A Társaság véleménye szerint a magyar nyelvű leírásban említett szállítási költség irreleváns egy külföldi fogyasztó szempontjából. Nagy valószínűséggel el sem tudja olvasni, a szállítási cím megadásakor automatikusan a szállítási tábla alapján generált szállítási költség jelenik meg. A rendelés folyamatában a fogyasztó a megrendelés megerősítésekor a rendelt termékek értéke mellett az egyéb költségeket külön nevesítve látja, vagyis egyértelműen elfogadhatja vagy elutasíthatja ezeket a költségeket. A rendelés költségei egyébként megegyeztek az információs menüpont alatti költségekkel, amit a próbavásárlás során meg is állapíthattak. Jelen döntés I/A/1. pontjában került kifejtésre, hogy a jogsértés abban áll, hogy a két különböző menüpontban két különböző szállítási díj szerepel. A hatóság nem azt kifogásolta, hogy külföldi díjazás is feltüntetésre kerül, hanem azt, hogy a magyar fogyasztók számára nem egyértelmű a megadott tájékoztatás. Mivel a Társaságot előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli, ezért nem annulálja a jogsértés tényét az, hogy a vásárlási folyamat végeztével a fogyasztó értesülhet a valós szállítási díjról. A Társaság szerint nem felel meg a valóságnak a határozat azon megállapítása, hogy a gyakorlat tisztességtelen, ugyanis miután a vásárlási feltételek között a legmagasabb szállítási költség jelent meg (ami egyébként csak Ft-tal volt több, mint bármely más belföldi szállítási/fizetési kondíció mellett lett volna), így ha azt elfogadta a vásárló, akkor a 200 Ft-tal alacsonyabb költség miatt aligha utasította volna el a megrendelést.

8 8 A Korm. rendelet 31. (1) bekezdése szerint a 11. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint. Vagyis nem a fogyasztóvédelmi hatóság szubjektív döntése volt, hanem a jogszabály kötelezése, hogy a nyilatkozatminta rendelkezésre nem bocsátása esetén az Fttv. rendelkezései alapján, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vizsgálata tekintetében kell eljárni. Mint már korábban kifejtésre került, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megállapításához nincs szükség a fogyasztók érdemi megkárosításának egyidejű elkövetésére. A fogyasztók előzetesen nem ismerhették meg, melyik a valós díjszabás, mely az előzetes döntéshozatali folyamatot is befolyásolhatta. Ugyanakkor előfordulhatott volna az is, hogy nem az alacsonyabb, hanem a magasabb díjszabást számolja fel a Társaság, melynek révén akár a fogyasztók megkárosítására is sor kerülhetett volna. Fellebbező szerint az elállási nyilatkozatminta két helyen volt linkelve. Egyrészt a határozatban is szereplő vásárlási feltételek alatt, illetve ennek a dokumentumnak a 6.1 pontja alatti tájékoztatón belül is. A határozatban szereplő link gépelési hiba miatt az új áruházban nem működött, ugyanakkor a részletes tájékoztatóban elérhető volt a fogyasztók részére mindvégig (6.1 pont). Tehát a határozat nem is állapíthatta volna meg hibaként, ahogy nem is szerepel hibának a hivatalos feljegyzés ellenőrzési listájában sem. Súlyos hátrány azért sem érheti a fogyasztót, mert ha nem is találja meg a pdf dokumentumot, az elálláshoz való jogát ez nem érinti. Ezzel kapcsolatos hatósági megállapítást a döntés I/A/2. pontja tartalmazza. Valóban két helyen szerepelt a link, azonban mindkét hiperlink rossz hivatkozásként szerepelt, a nyilatkozatminta nem volt elérhető. A nyilatkozatminta elérhetőségét a Korm. rendelet írja elő, egyéb, a Korm. rendeletben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítésével a nyilatkozatminta hiánya nem pótolható. A hatósági munkát elősegítő ellenőrzési listában szerepelt hiányosságként megjelölve a nyilatkozatminta elérhetetlensége. A jogalkotó az elállási nyilatkozatminta szerepét olyan hangsúlyosként kezeli, hogy a Korm. rendelet 2. számú mellékletében annak tartalmára vonatkozó iránymutatást is ad a vállalkozások részére. A fogyasztók alapvető, a megfelelő tájékoztatáshoz fűződő joga azáltal is sérült, hogy bár a Társaság hiperlinkként hivatkozott annak elérhetőségére mintha az rendelkezésre állna - az a fogyasztók számára mégsem volt letölthető. A Társaság szerint a ,-Ft-os bírság eltúlzó akkor is, ha egyébként kevesebb bírság nem szabható ki. A helyes eljárás az lett volna, ha az ellenőrzés során a vélt hiányosságokat jelzik számukra, s azt a Társaság 2 perc alatt kijavította volna. A támogató szemléletű hatósági részvétel ez lett volna, mint ahogy a NAV is igyekszik segíteni az adózó, magyar embereknek munkát adó vállalkozásokat. A Társaság elektronikus kereskedelmi tevékenységet folytat, így tisztában kell lennie az irányadó jogszabályi előírásokkal. Hangsúlyosabban kellett volna figyelniük a tevékenység szabályszerűségére azután, hogy jogerős hatósági szankció került megállapításra a Társasággal szemben 2017-ben, sőt a megállapított jogsértések miatt a súlyosan jogsértő webáruházak listájára is felkerültek, ahol a jogerős döntés még májusáig elérhető lesz a fogyasztók tájékoztatása érdekében: altato_kft_a_vallalkozas_nem_tett_megfeleloen_eleget_elozetes_tajekoztatasadasi_kotelezettsegenek_ szerzodeskotes_feltetelei_szavatossag_jotallas_panaszkezeles_elallasi_jog.html. Törvényi előírás kötelezi a hatóságot arra, hogy ismételt, elektronikus kereskedelmi tevékenységet érintő jogsértés feltárása esetén minimum ,-Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabjon ki. A másodfokú hatóság szerint az elsőfokú szerv igen méltányosan járt el, amikor csak a minimum bírságösszeget alkalmazta akkor, amikor ugyanezt a konkrét jogsértést tárták fel korábban, s a kötelező határozatnak a Társaság új webshopja tekintetében részben nem tett eleget.

9 9 Támogató szemlélettel járt el akkor a hatóság, amikor az első alkalommal feltárt jogsértés esetén csak kötelező rendelkezést tartalmazó határozattal járt el, segítve ezzel és tájékoztatásával a vállalkozást a szabálytalanságok megszüntetésére. Fellebbező szerint könnyű hibázni, pl. az elsőfokú hatóság végzésének indokolásában a weboldalt jelölte meg vizsgált webshopnak, a határozatban a oldalcím szerepel (mely nem webáruház), miközben a vizsgált webáruház teljesen más domainek és aldomainek alatt fut. Az elsőfokú hatóság végzését az elírás tekintetében kijavította, a Társaság számára is egyértelmű, hogy webshopjuk a fogyasztók számára a oldalról érhető el, függetlenül attól, hogy annak közvetlen aldomain címe is van. II. Összegzés Összegezve a fentieket, a fellebbezés során a Társaság nem bizonyította az elsőfokú határozat jogsértő jellegét, a Társaság a határozatban terhére rótt szabálytalanságot elkövette, valamint a becsatolt dokumentumok is alátámasztják a jogsértések minden kétséget kizáró megtörténtét. Figyelembe véve a leírtakat, az elsőfokú határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását a másodfokú hatóság a fellebbezésben felhozott körülmények értékelése mellett nem találta indokoltnak, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Indokolt volt azonban a határozat indokolásának kiegészítése, mely azonban a döntés érdemét nem érintette. III. Az alkalmazott jogkövetkezmények III/1. A Társaság kötelezése Az elsőfokú hatóság által alkalmazott, kötelezés jellegű szankció megfelelően került megállapításra, annak megváltoztatása nem indokolt a fentiekben részletezett indokolási részt érintő változtatások ellenére sem. III/2. Fogyasztóvédelmi bírság alkalmazása Az alaphatározat meghozatalakor az elsőfokú hatóság figyelemmel volt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény rendelkezéseire, és első esetben előforduló jogsértésre tekintettel a Társaság terhére csak kötelezést tartalmazó határozatot szabott ki. Az Fgytv. 47/C. (1a) bekezdése szerint az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény 2. a) pontja szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő ismételten megállapított jogsértése esetén kötelezően szabandó ki fogyasztóvédelmi bírság, melynek minimuma ,-Ft. A fogyasztóvédelmi bírság mellőzésére, csökkentésére tehát nincs jogszabályi lehetőség, ugyanis akár egyetlen tényállási elem ismételt elkövetése esetén is a minimum bírságösszeg a kiszabandó. IV. A másodfokú hatóság által figyelembe vett további jogszabályi rendelkezések A másodfokú hatóság felhívja a Társaság figyelmét, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, közzétételi kötelezettséggel járó súlyos jogsértésekről, valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 453/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. -a a) pontja értelmében a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (Fgytv.) 51/B. (1) bekezdésének alkalmazásában elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyos jogsértésnek minősül, ha az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás a

10 10 szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatja a fogyasztót a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdés b) d), h), i), m), n) vagy p) pontjában meghatározott adatokról. Az Fgytv. 51/B. (1) bekezdése szerint a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyos jogsértést megállapító, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság által hozott jogerős döntést. Ez a weboldalon valósul meg. A (7) bekezdése szerint a fogyasztóvédelemért felelős miniszter az (1) és (2) bekezdés alapján közzétett adatokat feltéve, hogy a vállalkozás felelősségét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott újabb súlyos jogsértésért a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság jogerősen meg nem állapította a közzétételtől számított két év elteltével törli a honlapról. A fentiek értelmében, figyelemmel arra, hogy a vállalkozás az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyosan jogsértő magatartást valósított meg a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 11. (1) bekezdés i) pontjának megsértésével, ezért a másodfokú döntés kézhezvételével jogerőssé váló döntést a másodfokon eljáró hatóság az Fgytv. fenti rendelkezései értelmében közzététel céljából a megküldi a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium számára. V. A kiszabott jogkövetkezmények alapjául szolgáló jogszabályhelyek A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (Fgytv.) 47. (1) bekezdésében foglaltak alapján, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást, d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését, g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, h) a 16/A. (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki. Az Fgytv. 47. (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse. Az Fgytv. 47. (3) bekezdése szerint jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg. Az Fgytv. 47. (4) bekezdése alapján az (1) és (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.

11 11 Az Fgytv. 47/C. (1) bekezdése értelmében a bírság összege 15 ezer forinttól a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet. Az Fgytv. 47/C. (1a) bekezdése szerint az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény 2. a) pontja szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság összege 200 ezer forinttól a) az (1) bekezdés a) pont hatálya alá tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 milliárd forintig, b) az (1) bekezdés a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 2 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet. A Társaságnak a oldalon közzétett éves beszámolójából az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a létszám- és gazdálkodási adatok értelmében a Kft. kis/középvállalkozásnak minősül. A Kkvtv. 12/A. (1) bekezdésében foglaltakat azonban mivel nem első alkalommal előforduló jogsértést állapított meg a hatóság jelen ügy kapcsán nem tudta figyelembe venni. A fenti rendelkezések alapján a bírság kötelező minimuma ebben az esetben ,-Ft, az elsőfokú hatóság az Fgytv. 47/C. (1a) bekezdés b) pontjának megfelelően, helyesen határozta meg a bírság mértékét. Figyelemmel a bírságminimumra, a másodfokú eljárás során sem volt mód a bírság mérséklésére. A fentiek alapján az elsőfokú hatóság a jogsértő állapot megszüntetésére szóló kötelezést és fogyasztóvédelmi bírság kiszabását találta indokoltnak, az alábbi mérlegelési szempontok alapján. VI. Mérlegelési szempontok Az Fgytv. 47. (5) bekezdés szerint az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg. Az Ákr. 81. (1) bekezdése alapján a döntés tartalmazza a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást. Mindezek alapján a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontja megállapítható és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. Fontos szempont, hogy a jogkövetkezmény alkalmas legyen az alábbi célok elérésére: a jogsértés mielőbbi kiküszöbölése, a jogszerű állapot mihamarabbi helyreállítása, az eljárás alá vont jogsértő

12 12 vállalkozás jövőbeni jogsértéstől való visszatartása, más vállalkozások jövőbeni jogsértéstől való visszatartása, a jogkövető magatartás megerősítése, illetve az elkövetett jogsértés miatti szankcionálás. A jogkövetkezmények fajtáját és mértékét a tényállás feltárását követően, az eset lényeges körülményeit az Fgytv.-ben meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevételével értékelve az adott ügy egyedi sajátosságaira és a fokozatosság elvére tekintettel kell megállapítani, úgy hogy arányos legyen az elkövetett jogsértéssel. Az elsőfokú hatóság a Társaság terhére történő jogkövetkezmény megállapításánál az alábbi körülményeket értékelte. A fentiekre figyelemmel a bírság kiszabandó minimuma ,-Ft volt, ehhez képest kellett az elsőfokú szervnek a feltárt jogsértés kapcsán megállapítania a bírság mértékét. Az elsőfokú hatóság a fogyasztói érdekek sérelmének körében értékelte a bírság mértékének meghatározása során, hogy a vállalkozás azáltal, hogy nem tájékoztatta a fogyasztókat a határozat indokolásában felsoroltakról, valamint a fogyasztók számára megtévesztő tájékoztatást adott, a fogyasztók tájékoztatáshoz, illetve jogérvényesítéshez kapcsolódó jogát is sértette. A másodfokú hatóság a jogsértéssel érintett fogyasztók száma tekintetében értékelte továbbá, hogy a szabálytalanságok a Társaság internetes felületén megvalósulva a fogyasztók széles körét érinthették. A fogyasztók érdekei sérelmének körében a másodfokú hatóság enyhítő körülményként értékelte, hogy a díjszabás tekintetében a gyakorlatban az alacsonyabb ár alkalmazására került sor, ezáltal a fogyasztók megkárosítása nem valósult meg. A nyilatkozatminta elérhetetlenségével a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő érdeke részben sérült azáltal, hogy nem volt számukra útmutató az elállási jog gyakorlásához. A jogsértő magatartás kiterjedtsége tekintetében megállapítható, hogy a jogsértés egy webáruházban valósult meg, mely a szabálytalanság alapesete, ezért az enyhítő körülményként nem értékelhető. A másodfokú hatóság kiegészíti továbbá ezt a szempontot azzal, hogy kétféle módon megnyilvánuló, jogsértés elkövetése volt megállapítható a Társaság terhére. A jogsértéssel érintett áruk értéke, a jogsértéssel érintett előny tekintetében nem volt releváns szempont, figyelembe veendő szempont. A jogsértő állapot időtartama bizonyíthatóan a próbavásárlás időszakára tehető, a helytelen tájékoztatások megszüntetésére már a másodfokú határozat meghozatala előtt sor került. A jogsértő magatartás ismételt tanúsítása tekintetében különös súllyal értékelték, hogy a Társaság megtévesztő kereskedelmi gyakorlat kapcsán a VA/7/ /2017. számú, április 28-án jogerőssé vált döntésében már elmarasztalásra került, ráadásul hasonlóképpen az elállási nyilatkozatminta elérhetetlensége miatt is. Figyelemmel arra, hogy a Kkvtv. 12/A. (1) bekezdésében foglaltak nem voltak alkalmazhatóak jelen esetben, a Társaság korábbi jogerős szankcionálása miatt, ezért az elsőfokú hatóság a rendelkező részben meghatározott összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartotta indokoltnak a törvény által megfogalmazott cél, vagyis a fogyasztók megfelelő tájékoztatáshoz ill. vagyoni érdekeinek védelme érdekében. Mindamellett szükségesnek ítélte a Társaság számára a jogsértő magatartás folytatását megtiltani annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magtartást tanúsítsanak. Megállapítható a fentiek alapján, hogy az elsőfokú hatóság számot adott a mérlegelés körülményeiről, azok súlyát és értékelhető aspektusait megfelelően figyelembe vette, az alkalmazott szankció választását kellően megalapozta, ezért a másodfokú hatóság az elsőfokú döntés helybenhagyása mellett döntött.

13 13 VII. Hatásköri és illetékességi szabályok Az Fttv. 10. (1) bekezdése alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A Korm. rendelet 31. (1) bekezdése szerint a 9., a 11. (1), (3) (5) és (7) bekezdésében, a 12. (1) és (3) bekezdésében, a ban és a 18. a) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint. Az Fgytv. 45/A. (1) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a) a forgalmazással, szolgáltatásnyújtással, b) a gyermek- és fiatalkorúak védelmével, c) a fogyasztói csoporttal, d) a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal, fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatásával, valamint e) a vállalkozásnak a békéltető testületre vonatkozó 17/A. (1a) bekezdése szerinti tájékoztatási, valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. Az Fgytv. 45/A. (2) bekezdése kimondja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a külön jogszabályban fogyasztóvédelmi rendelkezésként meghatározott rendelkezések betartását, és ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik eljár azok megsértése esetén. Az Fgytv. 45/A. (3) bekezdése szerint az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseken túl, ha külön törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a) az áru fogyasztók számára való értékesítésére, b) a fogyasztóknak forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására, c) a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérésére, hatósági árára vagy egyébként kötelezően megállapított árára, d) a fogyasztói panaszok intézésére, e) a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézésére, f) a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére, továbbá g) a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. A másodfokú hatóság hatásköre és illetékessége a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. (4) bekezdésén, valamint a fent rögzített jogszabályhelyeken alapul. A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. (4) bekezdésében rendelkezik arról, hogy közigazgatási hatósági ügyekben elsőfokon a járási hivatal, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatal, másodfokon országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. VIII. Tájékoztatás az elektronikus ügyintézésre kötelezett fél postai úton benyújtott fellebbezése kapcsán Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 9. (1) bekezdése értelmében január 1-től kötelező a gazdálkodó szervezetek és jogi képviselőjük számára az egyes állami szervekkel való elektronikus kapcsolattartás, valamint az ehhez szükséges hivatalos elérhetőségen történő dokumentumküldés/fogadás.

14 14 A másodfokú hatóság felhívja a Társaság figyelmét arra, hogy a jövőben minden, a fogyasztóvédelmi hatóságnak címzett beadványát az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus formában küldje meg. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény 26., 35. és 46. -ai alapján ugyanis a kérelmet (így fellebbezést is) a hatóság visszautasíthatja, ha azt nem az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus formában terjesztik elő. Amennyiben beadványát az Eüsztv.-ben meghatározott módon nem tudja benyújtani, szíveskedjen a beadványt postai úton megküldeni, és abban az elektronikus úton történő megküldés mellőzésének okáról a hatóságot értesíteni. IX. Záró rendelkezések Jelen határozat meghozatalára a másodfokú eljárás megindítása idején hatályos, az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) 119. (4)-(5) bekezdése, illetve a fent hivatkozott jogszabályok alapján került sor. A meghatározott cselekmény végrehajtásának elmulasztása esetén irányadó jogkövetkezményekről az Ákr ai rendelkeznek. A határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségéről az Ákr (1) bekezdése, a keresetindítás szabályairól a közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (Kp.) 12. (1) bekezdése, 13. (1) bekezdése, 37. -a, 45. -a, valamint az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 45/A. (1) bekezdése és a 62. (1) bekezdés h) pontja rendelkezik. Az elektronikus kapcsolattartás szabályairól a évi CCXXII. törvény 9. (1)-(2) bekezdései és a polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény (új Pp.) a, a és a rendelkezik. B u d a p e s t, július 10. Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott nevében és megbízásából: Dr. Koller Edit Mária főosztályvezető távollétében A döntésről értesül: 1) Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Osztály (HK) 2) El Mundo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (adószáma: ) (CK) 3) Innovációs és Technológiai Minisztérium Infokommunikációért és Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkársága (jogerőt követően) 4) Pest Megyei Kormányhivatal a - Irattár