Geotermális workshop Izlandon önkormányzatok számára beszámoló a tanulmányútról

Átírás

1 Geotermális workshop Izlandon önkormányzatok számára beszámoló a tanulmányútról Előszóban egy kicsit a létrejöttéről és miértjéről: Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus időszakának (továbbiakban: EGT FM) pénzügyi támogatásával Magyarországnak lehetősége van kétoldalú együttműködés megvalósítására Izlanddal, Norvégiával és Liechtenstein-el (donor országok). Magyarország kiemelt hangsúlyt fektet a kétoldalú kapcsolatok megerősítésére a kölcsönösen eredményes együttműködés, közös eredmények, a know-how cseréje, a legjobb gyakorlatok és tapasztalatok, valamint a donor és a kedvezményezett országok közötti ismeretek és kölcsönös megértés előmozdítása révén. A Megújuló energia program (HU03) területének Kétoldalú Kapcsolatok Programszintű Alapja keretében megvalósítandó "Geotermális workshop Izlandon önkormányzatok számára" című, HU03-Bilat-A-2017 jelű felhívás révén megvalósítandó bilaterális tevékenység hozzájárul az EGT FM általános célkitűzéseihez, és a Megújuló energia (HU03) program céljaihoz egyaránt. A workshop célja a geotermikus energia területén potenciállal rendelkező települések helyi önkormányzatainak döntéshozói, mérnökei és vezetői összefogása, valamint fórum létrehozása a geotermikus erőforrások feltárásának, fejlesztésének, használatának ismeretének és legjobb gyakorlatának cseréjéhez. A workshop lehetőséget teremt a témához

2 fűződő ismeretek bővítésére különösen a geotermikus-potenciállal kapcsolatos gazdálkodásról, a geotermikus energia hasznosítás fenntarthatóságáról, a kutatásba való beruházásokról és a geotermikus erőforrások megújuló energiaforrásként való lehetséges felhasználásáról. A tevékenység növeli a magyarországi és az EU szakpolitikák, eljárásmódok ismeretét, valamint összehasonlítja a geotermikus fejlesztésekkel kapcsolatos izlandi jogszabályokkal és egyéb szabályozó eszközökkel. Jelen megállapodás előzménye, hogy Program Operátor "Geotermális workshop Izlandon önkormányzatok számára" című, HU03-Bilat-A-2017 jelű felhívást tett közzé, melynek keretében az Önkormányzat pályázatot nyújtott be, melyet Program Operátor szeptember 8-án kelt döntése (a továbbiakban: döntés) értelmében támogatott. A Képzés helyszíne: Orkugardur, Grensasvegur 9, 108, Reykjavík, Izland A Képzés időtartama: szeptember , amely 2 napos workshop-ból és 1 napos terepszemléből állt. A norvég alapnak köszönhetően, hétfői indulással sikerült Keflavik-i reptérre jutnunk 27 társunkkal (amely 10 önkormányzat delegáltjait takarja illetve 1 program operátort és 1 tolmácsot).a reptérről autóbusszal vitt helyi vezetőnk Jon Asgeir Haukdal Thorvaldsson a szállodában melyben vacsora után egy kis helyi turisztikai sétával vezettük le az estét. Másnap reggel 8 órai indulással célba vettük az országos energetikai minisztériumot, helyi nevén Orkustofnun. Bevezetésként az ország geotermális és egyéb történelméről kaptunk kisebb előadást. Amely szerint as világháború idején Izlandon fűtésre és villamos energia előállítására is szenet használtak, melyet importálni kellett. Így az ország rendkívül függött az importáló országoktól. Ekkoriban már léteztek meleg vizes források de az emberek koszosnak hitték a vizet kevesen csak ruhamosásra használták Januárjában rendkívül hideg tél volt Izlandon (21.-én -25celsius). Ebben a hidegben Suðurreykir-ben egy farmon megépítették az első geotermális fűtést egy farmon. A fűtés meglepő jó teljesítménye új esélyt adott az energia függetlenség lehetőségére ban az akkor hatalmon lévő kormány miniszter elnőke (Jón Þorláksson) törvényt adott ki mely tartalma: hozzanak létre egy teljesen működő geotermális távfűtő rendszert.

3 1930-ban fúrtak egy kutat amely 14l/s 87C -os víz hozamra volt képes. ezt a vizet már akkor 3km-es távezetéken közintézményekés 60 lakás ellátására használták. A második világháború idején a kutak és távfűtés működtetését monopolizálta a kormány és 72újabb kutat fúrt. A 70-es évekre már 300 körüli kút szolgálta ki az ország nagy részét. A 90es években már mélyebb kutakat fúrtak és szivattyúkkal látták el a nagyobb hozam elérése végett. Az energia felhasználásuk 70év alatt rendkívűl átalakult. A mélyfúrási tapasztalataikkal sikerült elérni, hogy gőz kutakat is létrehozzanak melyre gőzturbinákat telepítettek így elektromos energiát állítottak elő. Később természeti adottságaiknak köszönhetően sebesfolyamú nagy esésű folyókhoz vízerőműveket hoztak létre. Fúrásaik sikeressége nőt mikor rájöttek hogy geotermális energiáikat a tektonikus lemezek mozgása által létrehozott vulkanikus tevékenységeknek köszönhetik. A megelőző kutatásaik pontossága is nőtt( A kivitelezés költégeinek fele ezeket a tanulmányokat fedezi). Reykjavik Fűtésének 99%-át már csakis geotermális távfűtő művekkel látják el.

4 Mind ezen haladást láthatjuk az ábrán. A távhő szolgáltatást nem csak házak és közintézmények fűtésére használják fel, hanem fürdőkben, gyógyászatban, haltenyésztésben, halszárításban, üvegházakban és nagyobb gyártási folyamatokban. A távfűtés hőenergiájának többszörös felhasználását is kialakították. Szerencsénk volt meglátogatni a Orka nevű erőművet. Az ottani felhasználás sorrendje: - gőzturbinák - 1. lépcsőben lehűtött elhasznált víz távfűtésre való felhasználása 2.lépcsőben felhasznált víz közutak sikosítás mentesítésére (útburkolat alatti szigeteletlen csőrendszer) ben 3 nagyobb energia szolgátató cég és az Orkustofnun egy mély fúrási projektet indított. 4-6km mélyre szerettek volna lefúrni. 1. körben 2009-ben Kafla-nál kezdék a fúrási kutatásokat ahol lávába sikerült furniuk így ez nem felelt meg. 2. körben ben Reykjanes-ben sikeres fúrást végeztek amely 427 Cú és 340 bar-os nyomással tör fel. Az energia

5 felhasználására még mindig kutatják a megoldást. illetve 3. kört is terveznek azonos kút fúrására. Az elsőnapi 3 előadás ebben a történelmi és teknológiai haladásban merültek ki. A második napon jóval tömörebb és nehézen emészhető jogrendszerükről szólt. Az előadás magyar fordításban is nehezen volt átlátható de nagyjából értelmezhető volt. Izland politikájának fő célja az energia függőség teljes megszűnése. A Természeti adottságok erősen hozzájárulnak ezen probléma megoldásához. Fő cél a megújúló energia 100% használata ami kimerül a szél-, nap-, hullám-, árapály-, geotermikus-, hidro-, energiák illetve biomassza felhasználásában. A geotermikus fűtés és hűtés fő előnyei az energiamegtakarítás diverzifikálása, a fosszilis tüzelőanyagok behozatalának csökkentése, az illékony és emelkedő fosszilis tüzelőanyagok árai elleni védelem és természetesen hozzájárul a széndioxid-mentesítéshez Európában. Annak ellenére, hogy a geotermikus felhasználás óriási előnyei nem használhatók fel teljes mértékben a technikai, gazdasági és társadalmi korlátok miatt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt sugallják, hogy a megfelelő politikai és intézményi keret létrehozása kulcsfontosságú szerepet játszhat a megújuló energiaforrások használatának előmozdításában. Az EU 28 országának van természeti forrása, és kapacitása a geotermikus távfűtésre (GeoDH). Európában jelenleg mintegy 280 geotermikus távfűtő található, összesen kb MWth beépített kapacitással. De még mindig rengeteg kiaknázatlan energia lapul a lábunk alatt. A mély geotermikus energia jelentős potenciáljának ellenére több államban a geotermikus melegvízrendszerek eddig kevéssé fejlettek. Okok: A távfűtés és a geotermikus távfűtési rendszerek megfelelő nemzeti és regionális politikáinak és jogszabályainak hiánya. A RES-ágazathoz kapcsolódó átfogó szabályozási aktusok nem képeznek megfelelő hosszú távú környezetet a geotermikus projektek fejlesztéséhez.

6 Az igazgatási rendelkezéseknek csak egy szilárd jogi kerete, folytonossága és kiszámíthatósága biztosítja a megfelelő hátteret, amely lehetővé teszi a stratégiai döntéseket mind a RES hőtermelés, mind a geotermikus hőszektorban. A szabályozási akadályok és a hosszú adminisztratív eljárások többletköltségeket eredményezhetnek. Ezért létfontosságú, hogy a geotermális és a távhőszolgáltatás tisztességes, átlátható és nem túl megterhelő szabályozási kerete legyen érvényben. Megoldás: A geotermikus távfűtést fel kell venni a nemzeti energiastratégia és a nemzeti megújuló energiák cselekvési tervei közé. Egyszerűsített és szakosodott jogszabályok: egyetlen geotermikus törvény, amely meghatározza a geotermikus fejlesztések alapjait és a geotermikus szükségleteket tükröző jogszabályi keretet, de biztosítja a környezeti perspektívát, a tározók tulajdonjogát és lehetséges beavatkozását. Egyszerű engedélyezési eljárások, átlátható kritériumok az engedélyezéshez. Egy engedélyezésért és geotermikus fejlesztésért felelős hivatal vagy intézmény. Rendelkezésre álló nyilvános geotermikus erőforrás-adatkészletek. A tudás és az információ folyamatos átadása a különböző állami szereplők és az erős intézményi kapacitásépítés között. Gondos és következetes nemzeti geotermikus politika a legális és intézményi keretek létrehozásához. A projektek finanszírozására szolgáló eszközök.

7 Számos országban (Németország, Franciaország, Magyarország, Románia, Svájc) a geotermikus energiát több külön jogszabály szabályozza, a bányászati jog, a vízgazdálkodási törvény, a környezetvédelmi jog, a koncessziós jog és egyéb kapcsolódó szabályok. Ezek a jogalkotási területek saját területükre irányulnak. E jogalkotási területek különböző területei gyakran ellentmondásokat eredményeznek egymás között, és következetlenséget okoznak az engedélyezésben és a projekt végrehajtásával kapcsolatos egyéb eljárásokban. Az önálló jogalkotási területek ezenkívül rendszerint különböző igazgatási szervekhez vagy hatóságokhoz tartoznak, ellentmondások. Röviden a jogalkotási problémákról szólt második napunk, a finanszírozási problémákról, illetve betekintést kaptunk a jelenlegi izlandi jogrendszerbe is. A Harmadik napon még volt egy előadás, majd körtúrára indultunk 3 céghez melyek pontosan a finanszírozással tervezéssel és kivitelezéssel foglalkoztak. Megismertük az alfajait a geotermális tározó energiaforrásainak: A. Vulkáni rendszerek a kéreglemez határán B. Meteorológiai szempontból aktív régiókban mesterségesen szabályozott keringési rendszerek C. Mély átjárhatóságú üledékes rendszerek D. EGS-rendszerek E. Alacsony hőenergia a földi hőszivattyúk által csak a vulkáni rendszerek magas entalpiájúak Főcsoportokban 2 fajtára oszthatóak: - Az energia gyorsan újuló - Az energia lassan visszaforgatva újuló A tározó vízelvétele is fontos hiszen nagy mennyiségben kivett nem újuló tározónál erős nyomás illetve vízhozam csökkenést tapasztalhatunk (Ilyenkor szükséges a visszasajtolás) ez talajszint csökkenéshez is vezethet. Viszont a folyamatosan megújuló tározónál elhanyagolható a nyomás és vízhozam csökkenés ám ekkor is jobb ha visszasajtoljuk a kivett vizet. Az előzetes vízhozam teszt futtatás folyamatos mérés ebben vesz szerepet hiszen ebből jövő modellezést lehet készíteni így saccolható a kút élettartama és környezeti hatása. A három nagyobb cég bemutatójából hasonló tapasztalatokat tudhattunk meg illetve munkásságukat is bemutatták. A 3cég: - Efla - Verkis - Mannvit Az Efla főként országon belül dolgozik. Részt vett egy komoly projekten melyen a termálvíz kinyerésekor magas Co2 tartalommal tör fel, ekkor a gázt lefejtik és felhasználják az élelmiszer iparban. Illetve Izland elektromos gáz turbináinak építése közben is kulcs szerepet játszottak.

8 A Verkis Kínában tette jelét tevékenységével, ott 3 tartomány szinte teljes távfűtő művének kivitelezésében és engedélyeztetésében vettek részt. A Mannvit hazánkban is képviselteti magát. Több magyar projektben is részt vett. A negyedik napot terepszemlével töltöttük, több természeti gőz mezőt, az Izlandi Mezőgazdasági egyetemet, és a kék lagúnát is meglátogattuk. Az ötödik napon egy kisebb turisztikai látványosságokkal kerekített kört tettünk az országban levezetésként. Összességében a Workshop sok tudnivalót tartott magában, de a természeti adottságoktól függetlenül a távfűtési rendszerben nem sokkal fejlettebbek mint Veresegyház rendszere, egyedül az útburkolati fűtés egy remek ötlet. Természetesen Magyarország adottságai nagy részében még felfedezetlen, de nem állunk messze a haladástól. Készítette: Dátum: Fekete Bence István