A természetgyógyászat alapfogalmai, definíciói. Fekete Szabolcs

Átírás

1 A természetgyógyászat alapfogalmai, definíciói Fekete Szabolcs

2 A Természetgyógyászat Mi a természetgyógyászat és mi nem az? Komplementer, alternatív, tradicionális, nem konvencionális, nem hivatalos, gyakorlati, természetes, komparatív, holisztikus, nem ortodox/heterodox, parallel, nem bizonyított, megkérdőjelezhető, marginális orvoslás Szembeállítva a hivatalos orvoslással, ami: konvencionális, ortodox, modern, nyugati, tudományos, akadémikus, egyetemi, igazolt/bizonyítékokon alapuló, allopatikus, tradicionális medicina, biomedicina

3 Komplementer és alternatív medicina Komplementer medicina: A hivatalos orvoslást kiegészíti, figyelembe veszi saját lehetőségeit, határait, és a versengés helyett az együttműködésre törekszik Alternatív medicina A hivatalos orvoslás kiegészítése mellett, bizonyos betegségek/állapotok esetén Önállóan is alkalmazható (kíméletesebb vagy akár eredményesebb is lehet). Módszerei gyakran kívül esnek a hivatalos orvoslás módszerein.

4 Tradicionális vagy hagyományos orvoslás A WHO értelmezésében a nagy keleti rendszerek tartoznak ide (Traditional Medicine): HKO, Ajurvédikus orvoslás, Tibeti orvoslás Használja a modern, nyugati orvoslás is

5 Természetes vagy biológiai orvoslás Természetes vagy ahhoz közeli anyagokat, eszközöket használ, szemben a modern orvoslás eszköztárával Hisz a természetes környezet, a természeti elemek egészségvédő, egészségmegőrző, gyógyító erejében és ezeket alkalmazza is Biomedicina: Modern értelemben az ember, mint biológiai lény gyógyítása más aspektusok döntő fontosságának figyelembevétele nélkül (bio-medikális medicina)

6 Holisztikus orvoslás Holosz egész, holo előtag, a teljességre utal Az embert egészében szemléli (test, lélek, szellem), a társadalmi, kulturális közegében Figyelembe veszi az ember értékrendjét, hiedelemrendszerét, spirituális beállítódását Nem csak a tünetek értelmezése, de a kiváltó ok megkeresése és gyógyítása Figyelembe véve a multikauzalitást, a cirkuláris okság elvét Szemlélete szerint az egész több, mint a részek összessége Fontos eleme a differenciálás, és a lényegkiemelés A modern orvoslás sajátosságai miatt ott nem vagy nehezen érvényesül (biomedikális gyógyítás, betegségügy, elemző-redukcionista szemlélet, standardizálás, protokoll-gyógyítás)

7 Konvencionális, nem konvencionális orvoslás Konvenció: Egyezmény, megállapodás (de lehet elcsépelt, közönséges is ) Hagyomány, szokás (amit a társadalom többsége elfogad, helyes) Tartalmazhatnak olyan nézeteket, amik közmegegyezésen alapulnak de nem abszolút érvényűek Olyan eljárásokat is, amikről még nem alakult ki közmegegyezés Természetgyógyászat (40/1997. Korm. Rendelet) Nem konvencionális gyógyító eljárások

8 Nem ortodox vagy Heterodox orvoslás A régi szabályokhoz gyakran mereven ragaszkodó orvoslás ortodox Új szabályokat megfogalmazó és alkalmazó orvoslás heterodox Nyitottság, befogadás, mindenki ártatlan, amíg be nem bizonyosodik a bűnössége elv

9 Nem hivatalos orvoslás Az adott országban, működő egészségügyi rendszer és jogi szabályozás által nem vagy csak részben elfogadott gyógyító eljárások Szürke területek

10 EBM Evidence Based Medicine Nem bizonyított vagy megkérdőjelezhető orvoslási módszerek Value Based Medicine

11 Komparatív/Parallel/Marginális orvoslás Komparatív orvoslás Összehasonlító szemléletmód, előnyöket/hátrányokat mérlegelő módszer (melyik a legnagyobb előnyt és a legkisebb hátrány okozó módszer) Parallel orvoslás A hivatalosan elfogadott orvoslási módszerek mellett párhuzamosan működő gyógyító rendszer (legális, vagy részben/egészében tiltott) Marginális orvoslás Az egészségügy perifériáján működő, a hivatalos mainstream orvosláshoz képest jelentéktelennek tekintett gyógyító rendszer

12 Természetgyógyászat (WHO szerint) CAM Complementer and Alternativ Medicine Egészségügyi tevékenységek széles köre,, amelyek nem részei az adott ország gyógyító tradíciójának, illetve nincsenek integrálva az uralkodó egészségügyi rendszerbe

13 Természetgyógyászat (A régi definíció) A természetgyógyászat az egyetemes orvoslás azon eljárásainak összessége, amelyek hangsúlyozottan betegségmegelőző, és szelíd gyógyító jellegükkel, holisztikus szemléletükkel az ember testi és lelki önszabályozó képességének fejlődését, megőrzését, valamint helyreállítását segíti elő. Különböző módszereket gyűjt össze Ezeket egységes szemléletmód szerint alkalmazza

14 Természetgyógyászat A definiálás nehézségei: Gyűjtőfogalom, országonként eltérő tartalommal (Naturheilkunde, Naturopathy, stb) Heterogén Ebből adódóan a tudományos igazolhatóság és jogi/társadalmi elfogadottság különböző Kritikaként merül fel, hogy a definíciók olyan elemeket tartalmaznak csak, amik nem a TGY sajátjai (immunterápia) Nem minden a definíciókban szereplő kritériumnak felel meg minden módszer (nem minden módszer tradicionális)

15 Szemben a nyugati orvoslással? Eltérő látásmód, eltérő alaptézis Modern orvoslás: patogenetikus modell (patos=betegség, szenvedés - mi okozza a betegséget?) Természetgyógyászat: salutogenikus modell (salus=egészség, boldogság - hogyan maradhatunk egészségesek? Integráció, integratív medicina A hasonló elvek valóban megjelennek a nyugati orvoslásban is, de nem rendszerben

16 Természetgyógyászat (A Modern definíció) Az egyetemes orvoslás része Magában foglal egyedi diagnosztikai és terápiás módszereket, de olyan összefüggő gyógyító rendszereket is, amelyek saját fogalmi hátteret alakítottak ki egészségről, betegségről, gyógyításról Szemlélete egészségcentrikus, holisztikus, és hangsúlyozottan preventív Eljárásai természetesek, szelídek, a szervezet öngyógyító mechanizmusait aktiválják Egyénre szabott terápiát alkalmaz, amelynek során szerepet tulajdonít az egészséges életmód kialakításának és a pácienssel való partneri viszonynak. Módszereinek jelentős része tradíciókra épül.

17 Rendszerelmélet Ludwig von Bertalanffy (1950) A világ egymásba épülő, egymást tartalmazó egységekből (rendszerekből) áll elem alrendszer rendszer befogadó rendszer (relatív kapcsolatban) A rendszerek nyitottak Az ember egy bonyolultan szervezett rendszer Önszabályozó Önszervező Hierarchikus Kooperatív

18 Ökológiai szemlélet Haeckel (1866) Emberre vonatkoztatva, ha az emberi lény teljességét (viselkedését, egészségét, betegségét) meg akarjuk érteni, akkor a környezetét is figyelembe kell vennünk Azzal egységet alkot, attól elválaszthatatlan Ökologikus szemlélet (orvosi meteorológia, környezeti medicina, civilizációs betegségek, stb.) 4T modell E-K-O gúla (Ember - Környezet Organizmus) az ember egészségét befolyásoló külső és belső tényezők

19 4T modell

20 4T modell Természet: Külső természet (földrajzi, klimatikus viszonyok, kozmikus hatások, stb.) Az ember belső természete (alkat, adottságok, immunrendszer, bélflóra) Társadalom Szociális háló, társas környezet, stressz, emberi kapcsolatok, stb. Tudás Vallás, politika, hiedelmek, coping, fogalmak, gondolatok, stb. Technika Gépi, műszeres, kütyü-világ, belső implantátumok, eszközök, stb.

21 Preventív szemlélet Primer prevenció (valódi megelőzés): a konkrét betegség kialakulásának megelőzésére szolgál, vagyis megelőzi a kórkép kialakulását, jelenti a rizikótényezők kontrollját, az egészséggel összefüggő káros életmódbeli tényezők csökkentését és az egészségtudatos viselkedés elősegítését Szekunder prevenció (szűrés+gyógyítás): a már fennálló, kialakult, de még a kezdeti stádiumban lévő betegség felismerése (lehetőleg még a tünetek megjelenése előtt) és orvoslása, tehát a betegségek korai stádiumban való felismerését és azonnali gyógykezelését jelenti Tercier prevenció (gyógyítás+rehabilitáció): minden olyan intézkedés, amelynek az a célja, hogy elhárítsa a betegség súlyosbodását (progresszió, szövődmények, krónikussá válás, kiújulás) és a további funkcióvesztést, orvosolja a fennálló anatómiai, élettani és pszichés károsodást, valamint elkerülje a következményes és kísérő betegségeket, illetve a betegséggel összefüggő fogyatékosság elhárításához vagy kiküszöböléséhez vezető intézkedések (a maradandó fogyatékosság incidenciájának csökkentésére), valamint a munkaképesség elvesztésének, a társadalomból való kiszorulásnak az elkerülésére irányul

22 Természetes, szelíd módszerek Megjelenik: A természetes anyagok alkalmazásában A természet erőinek használásában Szelídség: a szervezetet nem terhelő, ártalmas mellékhatások nélküli, vagy minimális mellékhatással járó eljárások, non-invazív terápiák, készítmények használata, ahol lehet

23 A szervezet öngyógyító képessége Az emberi szervezet rendszerként működik Mindig a homeosztázis fenntartására törekszik Ez a regulációs rendszer, az életerő A rugalmas reguláció alkalmazkodó-kész, a változásokra reagál Amennyiben a reguláció meggyengül külső támogatásra szorul (ingerterápiák) Kibernetikus gondolkodásmódot igényel a helyes támogató kezelés felállítása

24 Egyénre szabott terápia Individuális támogatás, kezelés Figyelembe veszi: Az egyén alkatát, egyéni érzékenységeit, személyiségét, motivációját, képességeit, stb. Ezek alapján alakítja ki a stratégiát

25 Egészséges életmód Alapja a FELISMERÉS, hogy az egészségi állapot és viselkedés között szoros összefüggés áll fenn Motiváció az egészség, mint érték Magatartás, szokások összessége Legfontosabb területei: Gondolkodásmód, szemlélet Táplálkozás Testmozgás Rizikófaktorok kerülése

26 Partneri viszony Ügyfél szemlélet Kooperáció (co-creatio) comliance magatartás helyett A páciens aktív bevonása Tanulás, felkészülés a változásra, változtatásra

27 A tradíció Nem csak történelmi előzmény, hanem élő hagyomány A vallási, világnézeti, pszichológiai, morális aspektusai nem felesleges, zavaró tényezők Rendszer szinten magyarázzák a valós emberi létezés síkjait, igényeket jelenítenek meg Alapnak tekintjük őket, és igyekszünk modern tartalommal megtölteni, adaptálni ha szükséges

28 Az egészség definíciója WHO, 1948 Health is a state of complete physical, mental and social well-being and not merely the absence of disease or infirmity. The correct bibliographic citation for the definition is: Preamble to the Constitution of the World Health Organization as adopted by the International Health Conference, New York, June, 1946; signed on 22 July 1946 by the representatives of 61 States (Official Records of the World Health Organization, no. 2, p. 100) and entered into force on 7 April 1948.

29 Az egészség definíciója WHO, 1968 Ottawa Nem életcél, hanem erőforrás a mindennapi élethez Well-being (jóllét): pozitív érzés, állapot. Mentális egészség egyik jellemzője: az ember képes kibontakoztatni képességeit, megbirkózni a hétköznapi stresszhelyzetekkel, produktív a munkájában, képes hozzájárulni a közösség gyarapodásához Életminőség (WHO kérdőív szerint): Fizikai állapot Pszichológiai állapot Függetlenség szintje Társas kapcsolatok Környezet spiritualitás

30 Az egészség definíciója Az egészség a természettel harmonizáló testi (beleértve az energetikait is), lelki, szociális és életszemléleti (szellemi) dinamikus egyensúlyi állapota. Az egészség nem a teljes tünetmentességet jelenti, hanem folyamatos alkalmazkodást (az egyensúly fenntartása, visszaállítása), a betegség pedig nem kiirtandó gonosz hanem sokszor figyelmeztető jel (változtatásra késztet, elősegítheti a fejlődést).

31 Források: Természetgyógyászati alapismeretek ENKK, 2015 Szerkesztetté: Dr. Tamasi József, Sárai Gábor Természetgyógyászati alapismeretek Magyar természetgyógyászok Uniója, 2000, Budapest szerkesztette: Dr. Tamasi József Tanulási útmutató és jegyzet-kiegészítés a természetgyógyászati modul képzés távoktatási programjához ETI 2001, szerkesztette: Sarkadi Ádám Vizsga: - Megoldólapok: