Önértékelési szabályzat Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 6787 Zákányszék, József Attila utca 36.

Átírás

1 Önértékelési szabályzat Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 6787 Zákányszék, József Attila utca 36. Készítette: Sas Györgyné intézményvezető Giethné Viktor Edit int.vez.h.

2 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Útmutatók Országos Tanfelügyelet kézikönyv az általános iskolák számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (második, javított változat) Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára

3 2. Önértékelési csoport Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat egy értékelési csoport irányítja. A csoport létszáma 3 fő, akik az 1. sz. mellékletben található szervezeti diagram mentén végzik feladatukat. Szükségét látjuk egy kibővített csoport létrehozásának a terhelés csökkentése érdekében. A kibővített csoport tagjai a tantestület sorából kerülnek ki. A munkacsoport vezetőjét az intézményvezető. A csoport feladata, hogy közreműködik: az intézményi elvárás-rendszer meghatározásában; az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállításában; az éves terv és az ötéves program elkészítésében; az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatásában; az értékelésbe bevont kollégák felkészítésében, feladatmegosztásában; az OH informatikai támogató felületének kezelésében.

4 3. Az önértékelés folyamata 1. Tantestület tájékoztatása 2. Szabályzat elfogadása, pontosítása 3. Intézményi elvárás-rendszer meghatározása Intézményi dokumentumok felülvizsgálata rövid, egyszerű célok és feladatok, mérhető teljesítmények és elvárások megfogalmazása Az értékelendő területek megismerése, testre szabása (pedagógus, vezető és intézmény szintjén) 4. Szintenként az önértékeléshez szükséges adatgyűjtés 5. Szintenként az önértékelés elvégzése 6. Az összegző értékelések elkészítése 7. Éves önértékelési terv készítése 8. Öt évre szóló önértékelési program készítése

5 4. Az önértékelés tervezése Az önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezetők, intézmény. Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások alapját képező indikátorok alkotják. Az alábbi táblázatban foglaljuk össze a szintekhez tartozó területeket és a módszereket.

6 Szintek Pedagógus VezetőVezető Intézmény 1. A tanulás es tanitás strategiai ve- 1. Pedagógiai, módszertani felkészültség zetése és operatív irányítása 1. Pedagógiai folyamatok 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 3. A tanulás támogatása 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása 3. Eredmények 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Területek 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenységkenység, 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása 5. Az intézmény külső kapcsolatai 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 6. A pedagógiai munka feltételei 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, prob- lémamegoldás 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás szakmai fejlődésért

7 Szintek Pedagógus VezetőVezető Intézmény 1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés Az előző (tanfelügyelet) és az Az előző vezetői ellenőrzés (tanintézményi önértékelés adott felügyelet, szaktanácsadó) és az intézményi önértékelés adott vezetőre vonatkozó a. Pedagógiai program pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai értékelőlapja b. A tanmenet, tematikus tervek és az éves tervezés egyéb dokumentumai b.vezetői pályázat/programvezetői pályázat/program b. SZMSZ c. Óraterv c. Pedagógiai program Egymást követő két tanév munkaterve az éves beszámolók (az mk. munkatervekkel és beszámolókkal együtt) Módszerek d. Egyéb foglalkozások tervezése (szakköri napló, egyéni fejlesztési terv) d. Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók d. Továbbképzési program beiskolázási terv e. Napló e. SZMSZ e. Házirend f. Kompetencia mérés eredménye öt tanévf. Tanulói füzetek 2. Interjúk re visszamenőlegre visszamenőleg 2. Óra-/foglalkozáslátogatás a.. vezetővel g. Pedagógus önértékelés eredményeinekösszegzése 3. Interjúk b. fenntartóval a. pedagógussal c. vezető társakkal h Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai i. Megfigyelési szempontok - a pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése b. vezetőkkel (int. vezető, int. vez. helyettes, mk. vezető) 3. Kérdőíves j. Elégedettségmérés 4. Kérdőíves felmérések a.önértékelőönértékelő 2. Interjúk a. önértékelő b. nevelőtestületi a. vezetővel - egyéni b. szülői c. szülői b. pedagógusok képviselőivel csoportos c. munkatársi c. szülők képviselőivel SZMK) d. tanulói

8 1. Pedagógusértékelés - kétévenként 5. Az önértékelés ütemezése Évente a tantestület felének értékelése az alábbi szempontok figyelembe vételével: minősítésre jelentkezők gyakornokok; a keret feltöltése munkaközösségenként arányosan. Minden év június 30-ig a tantestülettel ismertetni kell az önértékelésben részt vevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során. Minden pedagógus értékelésében 3 fő vesz részt, de egy pedagógus évente maximum 3 fő értékelésébe vonható be: A: szakos kolléga (szakhoz közeli, ha nincs szakos) óralátogatás B: nem szakos kolléga dokumentumelemzés, óralátogatás (int.vez) C: nem szakos kolléga interjúk, kérdőíves felmérések Az A és B értékelők legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az értékelést végzők ig készítik el a maguk területén az összegző értékelést. Az értékelt pedagógus ig elkészíti a saját önértékelését és két évre szóló önfejlesztési tervét Az önértékelési csoport a tanévzáró értekezletig, de legkésőbb ig elkészíti az összegző értékelést. Vezetők a 2. és 4. évben Intézményvezető értékelése a munkacsoport két tagjának bevonásával. A: interjúk B: kérdőívek Az értékelők ig készítik el az összegző értékelést A vezető ig elkészítik a saját önértékelésüket és a két évre szóló önfejlesztési tervet A vezető összegző értékelését a munkacsoport ig készíti el Az igazgató az elkészült önértékelést, fejlesztési tervet és összegző értékelést legkésőbb a tanévnyitó értekezletig eljuttatja a fenntartóhoz. Intézményi 5 évenként Az értékelésben a munkacsoport tagjai vesznek részt.

9 Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben a tanévnyitó értekezlet. Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az 5. évet követő tanévnyitó értekezlet. Az önértékelési program módosítására a fenntartó, a vezető, a munkacsoport, valamint a tantestület 20%-ának javaslatára kerülhet sor.

10 6. Az összegző értékelések A munkacsoport tagjai készítik el a pedagógusok, vezetők és intézményi önértékelések összegzését. Az összegző értékelésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az erősségekre és a fejleszthető területekre. Erősségek azok, amelyek 80% feletti, fejleszthető területek azok, amelyek 50% alatti értékelést kaptak. A fejleszthető területek közé kell sorolni azokat is, melyek szélsőséges értékeket kaptak (szórásuk nagy). Az interjúknál az abban résztvevők összegzésképpen fogalmazzák meg az erősségeket és fejleszthető területeket.

11 7. A dokumentumok tárolása Az önértékelés, szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés dokumentumait a személyi anyag részeként elektronikusan tároljuk az OH támogató felületén; a személyi anyagban DVD lemezen. Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk és a titkárságon tároljuk. Az összegző értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot DVD-n a titkárságon; kivonatát pedig a honlapon megjelenítjük.

12 8. Nyilvánosság, hozzáférhetőség Az összegző értékelés egyéni hozzájáruló nyilatkozatok alapján részben vagy egészben nyilvánosságra hozható (honlapon megjeleníthető). Az értékelések az önértékelési csoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi anyagot kezelő munkatárs számára hozzáférhető kell legyen. Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó, tanfelügyelő, szakértő, munkáltató, fenntartó. Kérés esetén az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben részt vevő felek részére az eredményről (az önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében). Zákányszék, szeptember 21.

13 9. Mellékletek 1. sz. Elvárás-rendszer 2. sz. Kérdőívek 3. sz. Interjú kérdések 4. sz. Az önértékelési munkacsoport struktúrája

14 1. számú melléklet: Intézményi elvárásrendszer Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Ismeri a munkáját szabályozó belső dokumentumokat, saját területének alapvető fogalmait, módszertanát. Képes elméleti és tapasztalati tudásának átadására, önálló alkalmazására. - Helyesen és tudatosan választja meg az órán alkalmazott módszereket, változatos formában alkalmazza azokat tantárgyaknak megfelelően (bemutatás, szemléltetés, tanári magyarázat, Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi digitális eszközök, nyomtatott eszközök, tudással rendelkezik. szemléltető eszközök/projektor, lap top, cd lejátszó, írásvetítő, hívóképek, honlapok, A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz. eseményképek/ kísérlet - Tudatosan megválasztott módszereket alkalmaz az ismeretek rögzítésére, a képességek Milyen a módszertani felkészültsége? Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak fejlesztésére: /ismétlés, koncentráció, vázlat Milyen módszereket alkalmaz a alkalmazására neveli. készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az tanítási órákon és egyéb ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, foglalkozásokon? Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. az önálló tanulás módszerei, projektkészítés, kiselőadás, stb./ tantárgyi integráció tükrében - Ellenőrzés, értékelés módszerét következetesen és tudatosan alkalmazza szóban és írásban is Alkalmazza intézményünk sajátos pedagógiai Az alkalmazott pedagógiai módszerek a módszereit: Előadás Magyarázat Elbeszélés A kompetenciafejlesztést támogatják. tanulók kiselőadásai Megbeszélés Vita Szemléltetés Kooperatív oktatási módszer (csoportmunka) Szimuláció, szerepjáték és játék (drámapedagógia) Házi feladat Interaktív tananyagok alkalmazása a tanítási órákon Pedagógiai módszereit a kulcskompetenciák fejlesztésének tükrében választja meg, használja az új pedagógiai módszereket is: kooperatív technikák, differenciálás

15 Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz? Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsiállapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákatalkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlatialkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódotigénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételévelválasztja meg az órán alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket sajátpedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCAciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket a digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódásilehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Megbízható ismeretekkel rendelkezik a gyermek/tanuló személyiségének fejlesztési lehetőségeiről, differenciálásról. Képes a személyiségfejlesztés komplex szemléletén alapuló közép és hosszú távú fejlesztési tervek kialakítására, a pedagógiai problémák felismerésére, megoldásuk kezelésére. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél, felzárkóztató foglalkozáson, egyéni fejlesztésen, szakkörön minden esetben előtérbe helyezi azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Igazodik a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Pedagógiai gyakorlatába tervszerűen és tudatosan építi be az általa végzett mérési eredményeket, eredmények tapasztalatait! Felmérők, diagnosztikus mérések, feleletek eredményinek kiértékelése. Gyakorlások, ismétlések, rendszerező órák, típushibák beépítése a tanulási folyamatba, tanmenetekbe. - Értékeli a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését. - Értékeli tanulók személyiségfejlődését, tanulmányi munkáját, magatartását és viselkedését (szöveges értékelés, érdemjegy, nyomda, matrica, csillag, kis ötös ) Értékelése ösztönző, motiváló. Rendszeresen és tudatosan készül tanóráira. Az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatoknak megfelelően választja ki a taneszközöket, digitális tananyagot. Szóhasználata, utasítása, feladat maghatározása pontos és egyértelmű.

16 Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók másforrásokból szerzett tudására. Munkájában következetes példamutató. Ismeri munkáját szabályozó dokumentumokat és használja azokat: NAT, helyi tanterv, ped.-i program,szervezeti és működési szabályzat, szakmai alapdokumentum, éves munkaterv, iskolai tanév helyi rendje,öko iskolai program, Környezeti Nevelési program,egészségnevelési program, házi rend, tanmenet. Felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Az értékelés elvei és eszközei A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét. Az értékelés kiemelt szempontjai: a tanulók önmagukhoz mért fejlődése, az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje, tárgyi tevékenységben való jártasság.

17 Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Milyen a pedagógiai tervező Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási A megválasztott módszertani eszközök munkája: tervezési (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, dokumentumok, tervezési Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat figyelembe veszi a helyi lehetőségeket. módszerek, nyomon minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes követhetőség, A megválasztott módszerek mindegyike segíti a tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási megvalósíthatóság, realitás? környezet lehetőségeit, korlátait stb. tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, személyiségük alakítását). módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Hogyan viszonyul egymáshoz Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. Terveit az óra eredményességének függvényében a tervezés és megvalósítás? A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem felülvizsgálja, és ha szükséges megváltoztatja. előtt. Az esetleges eltéréseket a tanmenetben jelöli. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét. A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját, valamint helyi tantervét Célszerűen használja a nyomtatott és kísérleti eszközöket, valamint a szemléltetőeszközöket. Alkalmazza az egyéb szervezeti formákat (frontális, csoportos, egyéni tevékenységeket), amelyeket a tanítási órákhoz igazítja. Tanév elején diagnosztizáló mérés, melynek célja, hogy megismerjük a tanulás kiindulási szintjét-a tanulók előzetes tudását. Ez nyújt képet arról, milyen hiányosságokat kell pótolni az adott tantárgyban.

18 A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Önértékelési szempontok Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Mennyire tudatosan, az adott Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi Tudatosan, tervszerűen készül tanítási óráira. Tanmenetben, helyzetnek mennyire állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni tematikus tervben meghatározott irányvonalat követi. Érzékeny megfelelően választja meg és előzetes tanítási tervein. a tanulócsoport aktuális fizikai, érzelmi állapotára. Rugalmasan alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? képes kezelni a tanulás folyamatát. Beszélgetéssel, gyakoroltatással, differenciált munkával, játékkal, egyéni fejlesztésekkel, kooperatív technikákkal, tantárgyi integrációval Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz? Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. fejleszt, tevékenykedtet. alkalmas a kooperatív technikák alkalmazására aktívan tevékenykedtetik a gyerekeket sokoldalúan közelítik meg az elsajátítandó tananyagot közvetlen tapasztalatszerzésen alapulnak, ismereteket nyújt a csoportokban történő tevékenykedéssel hatékonyan elősegíti az együttműködést Új tanulásszervezési eljárások (differenciálás, kooperatív tanulás, pedagógiai projekt, tantárgy-tömbösítés, témahét ) alkalmazása A tanulás számos összetevője tanítható. Felkelti az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Segíti a tanulókat az önálló tanulás tervezésében. Támogatja a gyerekeket saját élményeik és tapasztalataik alapján szerzett tanulásban. Tanulócsoportokat, tanulópárokat, szakköröket, közös beszélgetéseket szervez a tanulási folyamat megkönnyítése céljából. Tanulási stratégiákat mutat be: *Vizuális típusúak a lényeg színes ceruzákkal való kiemelésével, rajzok, ábrák, grafikonok készítésével tudnak hatékonyan tanulni. *Az audio típus hangosan kimondva, ismételgetve, esetleg magnó, diktafon segítségével tanul könnyen. *A kinesztetikus, vagyis mozgásos típusú embereket pedig a jegyzetelés, többszöri leírás segítheti a tanulásban. Motiváló tanulási környezetet szervez a tanulók számára. Olyan tanulási környezetet biztosít, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti

19 A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. érzékenységre, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Lehetőséget biztosít a javításra, szóbeli és írásbeli feleletek, számonkérések esetén. Kiegyensúlyozott, nyugodt oktatási légkört biztosít, ahol a személyes példamutatás, folyamatos motiválás, pozitív megerősítés támogatja a tanulók munkáját, fejlődését: *színes, tantermi dekoráció, *tanulók munkáinak bemutatása, *padok sokoldalú elrendezése, *tablók, faliújság évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dekorálása, *zöld sarok gondozása, *feladattudat erősítése, *iskolai faliújság díszítése, *folyosó dekorálása Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információkommunikációs technológiák között? Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. Fontosnak tartja az iskolai könyvtár használatát, ismeretét. Támogatja a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával önálló ismeretszerzésre ösztönöz: könyvtárban való keresés módjai, a keresést támogató eszközök, főbb dokumentumfajták, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értéké. Bemutatja az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáit, az interneten való keresés stratégiáját. Támogatja rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képességét. A tanulóknak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.

20 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. Felmérés lépései: Beszélgetés pedagógus és a tanuló között, pedagógus és szülő között, pedagógus és pedagógus között, pedagógus és a tanulók között. A különböző pedagógiai módszerek (megfigyelés, vita, beszélgetés,stb.) alkalmazása mellett a művészetek(ének,rajz,tánc,mozgás,kézművesség stb. )alapján alakítja ki a teljes képet a tanulóról a pedagógus. A személyiségfejlesztés az iskola egészére vonatkozik, amely a teljes tantestület bevonásával történi az iskolai élet mindennapjaiban. A pedagógus a tanuló személyiségfejlesztését az értelmi nevelés mellett az érzelmi, akarati és munkára nevelés elvével összhangban végzi, ahol tekintettel van a gyermek szociokulturális hátterére. Együttműködik az iskolában dolgozó gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, pszichológussal illetve az osztályában tanító kollégákkal. Egyéni bánásmódot alkalmaz, de nem kivételez. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszereket alkalmaz a csoportalakítás folyamán, ahol a cél: a gyakoroltatás, segítségadás, ösztönzés, ellenőrzés egyéni képességek figyelembe vételével. A pedagógus a felzárkóztató és tehetséggondozó foglakozások éves anyagának tervezésekor figyelembe veszi az osztály tanulóinak rétegződését és ez alapján jelöli ki a fejlesztési területeket képességek szerinti megoszlásban, szem előtt tartva a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményeket.

21 tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? A kiemelten tehetséges tanulókat képességüknek megfelelő szinten oktatja és lehetőséget biztosít arra, hogy különböző versenyeken részt vehessenek felkészültségüknek megfelelően.

22 A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Közös célok kitűzése életkori sajátosságok figyelembe vételével. Hagyományok kialakítása, figyelembe véve a DÖK irányelveit. Követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Személyes példán keresztül türelemre, elfogadásra ösztönöz. Elbeszélések alapján tényeket közöl, ezek összefüggéseinek feltárásával értéket közvetít, vitára ösztönöz és az álláspontok közelítésével egymás elfogadását segíti elő. Az erkölcsi nevelés, amely a közösségépítés alappillére, kiemelt feladata a pedagógusnak az iskolai élet minden területén. A pedagógus célja, hogy a tanulók életvezetéséhez szükséges egyéni és társas kompetenciák megjelenjenek. A tanuló felismerjék a társas kapcsolatok fontosságát, kialakuljanak az együttműködéshez szükséges készségeik. Ez a tudatos tervezés aktív részvétel (pedagógus, tanulók) lehetőségek teremtése a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megtapasztalásához hármas egységében valósul meg. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése során (pl. Iskolai Házirend) a tudatosítás a fő szempont, amely a magyarázat, beszélgetés és a tanulók következtetései alapján követendő példát ad a betartandó magatartási normákról az iskolai életben és a szabadidős tevékenységekben is. Mindenekelőtt törekszik a konfliktushelyzet kialakulását megelőzni. Ha nem sikerül, akkor

23 a kompromisszumkereső és problémamegoldó stratégiát alkalmazva a következő módszerekkel old meg kialakult helyzeteket: a konfliktushelyzetet tisztázza, önelemzést végeztet, közös cél meghatározásával együttműködést próbál kialakítani. A tekintélyelv helyett a meggyőzést alkalmazza. Ha szükséges, a helyzet kezelésébe bevonja a kollégákat, intézményvezetőt, szülőket, külső szerveket/családsegítő szolgálat, önkormányzat stb.)

24 Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Milyen a pedagógiai tervező Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási A megválasztott módszertani eszközök munkája: tervezési (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, dokumentumok, tervezési Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat figyelembe veszi a helyi lehetőségeket. módszerek, nyomon minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes követhetőség, A megválasztott módszerek mindegyike segíti a tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási megvalósíthatóság, realitás? környezet lehetőségeit, korlátait stb. tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, személyiségük alakítását). módszereket, taneszközöket. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Hogyan viszonyul egymáshoz Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. Terveit az óra eredményességének függvényében a tervezés és megvalósítás? A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem felülvizsgálja, és ha szükséges megváltoztatja. előtt. Az esetleges eltéréseket a tanmenetben jelöli. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét. A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját, valamint helyi tantervét Célszerűen használja a nyomtatott és kísérleti eszközöket, valamint a szemléltetőeszközöket. Alkalmazza az egyéb szervezeti formákat (frontális, csoportos, egyéni tevékenységeket), amelyeket a tanítási órákhoz igazítja. Tanév elején diagnosztizáló mérés, melynek célja, hogy megismerjük a tanulás kiindulási szintjét-a tanulók előzetes tudását. Ez nyújt képet arról, milyen hiányosságokat kell pótolni az adott tantárgyban.

25 Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Szakmai és nyelvi Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak Munkája során törekszik a diákok életkori sajátosságainak megfelelően szempontból igényes-e a megfelelően kommunikál. kommunikálni. nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)? Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése? Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képese önfejlesztésre? A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Törekszik az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Fejleszti a diákok kommunikációs készségét, és az egymás közti kulturált beszéd kialakítását. Az intézmény rendelkezik saját weboldallal, ahol bárki megtalálhatja az iskolával kapcsolatos legfontosabb információkat, és dokumentumokat. Az intézmény ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait az oktatási intézményekkel. Állandó kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal. A nevelő kötelessége, hogy szerepet vállal a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részt vesz a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. A környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazása történik. Folyamatosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. A nevelővel szemben támasztott elvárások, a folyamatos önművelés, igény a világ megismerésére, valamint az értékelés és önértékelés képességeinek megléte.

26 Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Saját magára vonatkozóan Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és Felülvizsgálja az órán alkalmazott módszerek, közlési formák hogyan érvényesíti a fejleszti. eredményességét, és ennek tükrében törekszik ezek folyamatos folyamatos értékelés, Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. fejlesztésére. fejlődés, továbblépés Tisztában van szakmai felkészültségével, igényét? személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Mennyire tájékozott Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. A pedagógiai kérdésekben, pedagógia tudományára vonatkozó legújabb továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja. hogyan követi a szakmában eredményekről, kihasználja a továbbképzési történteket? lehetőségeket. Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. Keresi és használja a tantárgyához, a különböző témakörökhöz tartozó weboldalakat. Törekszik az interaktív tananyagok használatára. A nevelő igyekszik részt venni a szakmai továbbképzéseken, előadásokon, bemutatóórákon. Munkája során felhasználja az oktatási segédanyagokat. Szemléltetőeszközöket dolgoz ki, melyeket közread a nevelőtestület tagjainak. Pályázatokban vesz részt, ezek eredményességét vizsgálja. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába bekapcsolódik. Az iskolai munka javítására új ötleteket gyűjt, részt vállal az ötletek kivitelezésében, megvalósításában.

27 2. számú melléklet: A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk. 1. Ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményeket. 2. Alapos és körültekintő a szakmai tervezése. 3. Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő. 4. Szívesen, örömmel tanít. 5. Határozott, szuggesztív az órákon. 6. Tanóráinak felépítése logikus. 7. Színes, változatos módszereket alkalmaz. 8. A szemléltetése változatos. 9. Teljesíthető követelményeket támaszt. 10. Ellenőrzése, értékelése következetes. 11. A házi feladatok mennyisége a korosztálynak megfelelő. 12. A házi feladatokat, tanulói munkákat rendszeresen ellenőrzi. 13. A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőségeket biztosít. 14. A lemaradó tanulókat korrepetálja. 15. Tanóráin rend, fegyelem van. 16. Jó a kapcsolata a diákokkal. 17. Jó a kapcsolata a szülőkkel. 18. Jó a kapcsolata a kollégákkal. Kérjük, amennyiben olyan véleménye van a munkájával, személyével kapcsolatban, amelyet nem érintettek a kérdések, és fontosnak tart megjegyezni, írja le ide!

28 2. számú melléklet: Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! 1. A tanulói munkákból jól követhető a tananyag. 2. Szívesen, örömmel tanít, gyermekem szereti az óráit. 3. Szakterületének fogalomrendszerét gyermekem megérti, használja. 4. Számomra hiteles személyiség, példaadó pedagógus. 5. Az ellenőrzőben az osztályzatokat időben beírja, a beírásból követni tudom azt is, hogy a jegyet gyermekem melyik tananyagra kapta. 6. Időben értesítést kapok a szülői értekezletekről, fogadóórákról. 7. Pedagógiai munkájában figyelembe veszi gyermekem előzetes tudását, életkori sajátosságait, a környezet lehetőségeit, szorgalmi feladatait. 8. Gyermekem otthoni tanulását az interneten keresztül is segíti. 9. A tanóráin gyermekem egyéni feladatokat is kap. 10. Folyamatosan motiválja gyermekemet a tanulásban. 11. Olyan követelményeket támaszt, amelyet gyermekem teljesíteni is tud. 12. Számonkérése rendszeres, igazságosan és következetesen értékel 13. A házi feladatokat, gyermekem munkáit rendszeresen ellenőrzi. 14. Gyermekemnél észreveszi a fejlődést vagy a visszaesést, és arról visszajelez. 15. Nevelőmunkájában gyermekközpontú. 16. Nevelési kérdésekben rendszeresen konzultál velünk, szülőkkel. 17. Lehetőségeket biztosít gyermekemnek a tehetsége kibontakoztatásában. 18. Ha gyermekem lemarad a tananyagban, korrepetálást tart számára. 19. Gyermekemet a társai elfogadására, egymás tiszteletére neveli. 20. Jól kezeli a konfliktusokat, a gyermekekkel közösen elfogadott szabályok szerint folytatja pedagógiai munkáját. 21. Folyamatosan fejleszti gyermekem kommunikációját, ösztönzi őt a véleménycserére, párbeszédre, fejleszti vitakultúráját. 22. Jó közösségépítő pedagógus. 23. Rendszeresen szervez vonzó, szabadidős programokat a gyermekek számára. 24. Értékelése objektív, következetes, számunkra érthető. 25. Rendszeresen számon kéri gyermekem felkészülését. 26. Elegendő osztályzatot ad a gyermekemnek, időben lehetőséget ad a javításra. 27. Érdemes a szülői értekezletre/a fogadóórákra járnom, mert a tájékoztatása alapos, jól követhető az osztály/a gyermekem tanulmányi előmenetele, magatartási helyzete. 28. A dolgozatokat megfelelően előkészíti. 29. A dolgozatokat az előírt határidőre kijavítja. 30. A dolgozatokat kiértékeli, az eredmények függvényében korrepetálást szervez, a problémás

29 feladatokat folyamatosan gyakoroltatja. 31. Kommunikációját a szülőkkel a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, a partner véleményének tiszteletben tartása jellemzi ben és telefonon is nyitott a kapcsolattartásra. 33. Nyitott a gyermekemmel és a tanítás eredményességével kapcsolatos visszajelzéseimre. 34. Gyermekem fontos a számára, sokszor beszélget vele, véleményét meghallgatja. 35. Alapos munkájára, megbízható személyére, mindig számíthatnak a szülők. 36. Személyisége mintaértékű számomra. 37. Megnyilatkozásaiból látszik, hogy fontos számára az intézmény, amelyben tanít. 38. Jó ötletei vannak, sok új kezdeményezése van az osztályban. 39. Azonosult az intézmény szellemiségével, hagyományaival.

30 2. számú melléklet: Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol: 5 = teljesen egyetért 4 = többségében így van 3 = általában igaz 2 = többnyire nincs így 1 = egyáltalán nem ért egyet 0 = nincs információja. A 0 megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele! 1. Az előírt pedagógiai feladatokat magas szakmai színvonalon látja el. 2. Jól ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményeket. 3. Hiteles személyiség, példaadó pedagógus. 4. Dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő. 5. A tanulók osztályzatait, értékelését a naplóban rendszeresen vezeti. 6. Beszámolói áttekinthetőek, alaposak. 7. Színvonalas bemutató órákat tart. 8. Jól ismeri az intézmény szabályzatait, az intézmény nevelés-oktatási koncepcióját. 9. Jól ismeri az intézmény vezetésének elvárásait (munkaköri leírás), melyeknek napi munkája során kiválóan megfelel. 10. Nevelési kérdésekben rendszeresen konzultál a kollégáival. 11. A tehetséges tanulóknak lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre. 12. A lemaradó tanulókat rendszeresen korrepetálja. 13. Folyamatosan tájékoztatja a kollégákat a tanulók fejlődéséről. 14. Szívesen, örömmel tanít, a tanulók szeretik az óráit. 15. Határozott, szuggesztív személyiség. 16. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. 17. Jól kezeli a konfliktusokat, tanulóival közösen elfogadott szabályok szerint folytatja pedagógiai munkáját. 18. Gyermekvédelmi munkája figyelmes, tapintatos és hatékony. 19. Rendszeresen szervez vonzó, szabadidős programokat a gyermekek számára. 20. Értékelése objektív, érthető, következetes. 21. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés, a partner véleményének tiszteletben tartása jellemzi. 22. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. 23. Szakmai vitákban nyitott, toleráns. Kiáll a véleményéért, de meggyőzhető és együttműködő. 24. Együttműködő, nyitott, és megbízható partner a munkaközösségi munkában. 25. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 26. Alapos munkájára, megbízható személyére mindig számíthatnak a kollégái. 27. A gyermekekkel kapcsolatban rendszeresen konzultál kollégáival. 28. Pozitív nevelői mintát sugároz a kollégák felé. 29. Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival.

31 30. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről. 31. Folyamatosan képezi magát, szívesen vesz részt továbbképzésen, ha erre lehetősége adódik. 32. Nyitott az új módszerekre, figyelemmel kíséri a szakterületeit érintő tudományos eredményeket. 33. Jó ötletei vannak, keresi az új kezdeményezésekre a lehetőséget az osztályokban, a nevelőtestületben. 34. Szívesen vesz részt pályázatírásban, ha erre lehetőség adódik. 35. Azonosult az intézmény szellemiségével, hagyományaival. 36. Ötleteivel, hatékony munkájával segíti az intézményvezetést, kollégái munkáját.

32 3. számú melléklet: A pedagógusinterjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez: Milyen eredményére a legbüszkébb? Milyen problémákkal kellett megbirkóznia munkája során az utóbbi években? Ezekért mennyiben volt ő a felelős, mennyiben a körülmények? Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? Hogyan működik együtt más intézmények pedagógusaival? Hogyan tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel? Hogyan vesz részt az intézményi dokumentumok elkészítésében? Hogyan, milyen módszert alkalmaz az éves és a napi tervezésnél? Mennyire segíti munkáját az éves és a napi tervezés? Mennyire tartja hasznosnak az egyéni önfejlesztési tervet? Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját? Hogyan jelenik meg a személyiség- és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában? Hogyan képes befogadó környezetet kialakítani? Vannak-e bevált konfliktuskezelési eszközei? Hogyan differenciál, alkalmazza-e az adaptív oktatás gyakorlatát? A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz szívesen? A módszerválasztásnál hogyan tudja figyelembe venni az adott tanulócsoportot és az adott tananyagot? Hogyan viszonyul az IKT-eszközök használatához? A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban? Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz? Hogyan győződik meg róla, hogy a tanulók értékelése reális? Mi a véleménye a pozitív és a negatív visszajelzésről? Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban? Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően? Szokott-e fejlődési irányokat, célokat kitűzni önmagának? A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez: Hány éve ismeri a pedagógus munkáját? Mikor ellenőrizték, értékelték legutóbb a pedagógus munkáját? Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Milyen a pedagógus tervezőmunkája? Hogyan vesz részt a pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésében, oktatásában? Ön mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével? Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát a) a tanulókkal, b) a kollégákkal, c) a szakmai partnerekkel, d) a családokkal? Válaszát indokolja! Hogyan, milyen mértékben vesz részt a pedagógus az intézmény közösségfejlesztő munkájában? Hogyan bizonyítja a pedagógus a pedagógiai kérdésekben való tájékozottságát?

33 Milyen a pedagógus intézményen belüli szakmai aktivitása? Milyen a pedagógus intézményen kívüli szakmai aktivitása? Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőképessége? Miben nyilvánul meg a pedagógus felelősségvállalása? Mit gondol a pedagógus adminisztrációs precizitásáról? Hogyan értékelné a pedagógus megbízhatóságát? Mi(ke)t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában? Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?