A Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAMJA

Átírás

1 A Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAMJA

2 Tartalom 1. Bevezetés Az önértékelési program törvényi háttere Az önértékelés célja Az önértékelési program hatálya, érvényessége és felülvizsgálata Előkészítés Tervezés... 8 Az önértékelés célja és elvárt eredményei... 8 Az önértékelés célja... 8 Az önértékelés elvárt eredményei... 8 A megvalósításhoz szükséges feladatok ütemezése és erőforrás-igénye... 9 A feladatok ütemezése... 9 A feladatok erőforrás-igénye...10 Az értékelés végrehajtásával kapcsolatos feladatok...10 Intézményvezető...10 Önértékelési csoport...11 További kollégák...12 Az előkészítés általános szabályai és eljárásrendje...13 Tervezés...13 Tájékoztatás...13 Az általános elvárások intézményi értelmezése...13 A megvalósítás általános szabályai és eljárásrendje...13 Óralátogatások...13 Interjúk...14 Kérdőíves felmérések...14 Az értékelés, minőségbiztosítás általános szabályai és eljárásrendje...14 Értékelés...14 Minőségbiztosítás Megvalósítás A pedagógus önértékelése A pedagógus önértékelésének folyamata A pedagógus önértékelésének területei A vezető önértékelése A vezető önértékelésének területei A vezető önértékelésének folyamata Az intézmény önértékelése...58

3 8. Az intézmény önértékelésének folyamata Az intézmény önértékelésének területei Az összegző értékelések Az intézményi működés javításának, folyamatos fejlesztésének rendszere az intézményi önértékelés alapján A dokumentumok tárolása Nyilvánosság, hozzáférhetőség Záradék Legitimáció Módosítások Az önértékelési program törvényi háttere Módosítások összefoglalása: Pedagógus, vezetői, intézményi önértékelésének területei: (Módosított) Legitimáció...151

4 1. Bevezetés A Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (OM: ) (6787 Zákányszék József Attila utca 36.) Önértékelési Programja kiterjed az intézmény minden pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusára, (főállású, részmunkaidős) az intézmény vezetőjére és magára az intézményre. Készült az Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára második kiadás alapján. Vállaljuk, hogy a változó társadalom körülményeinek, a partneri igényeknek megfelelően fejlesztjük intézményünk szervezeti kultúráját, ugyanakkor értékes tradícióinkat megőrizzük, átadjuk a következő pedagógus generációnak. Arra törekszünk, hogy az önfejlesztés, a folyamatos tanulás pedagógusaink és tanulóink számára is egyaránt természetes igénnyé váljon. Intézményünk célja, olyan pozitív pedagógiai légkör megteremtése, ahol minden gyermek és fiatal elégedett, önmagához képest hatékonyan fejlődik, sikerélményhez jut. Intézményünk célja, olyan iskolai légkör megteremtése, melyben minden tanuló jól érzi magát és sikeres. Ha minden gyermek úgy nő fel, hogy érzi, szükség van a benne rejlő értékekre, képes lesz a társadalom hasznos tagjává válni. Intézményünk jelenlegi Önértékelési Programja a 2015-től életbe lépő törvényi változások alapján, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét tartalmazza, foglalja össze. 2. Az önértékelési program törvényi háttere Jogszabályok évi CXC Köznevelési törvény és a - 20/2012. EMMI rendelet /2013. Kormányrendelet I. II. fejezet Útmutatók - Országos Tanfelügyeleti kézikönyv - Útmutató a pedagógusok minősítése rendszeréhez - Önértékelési kézikönyv, általános iskolák számára

5 3. Az önértékelés célja Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, a fejlesztési feladatait Intézkedési Tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. A nevelőtestület az intézményvezető irányításával elkészítette pedagógiai programját, amelyben megfogalmazza az intézmény pedagógiai hitvallását, az ott folyó nevelő-oktató munka pedagógiai elveit, értékeit, céljait, és meghatározza a hozzá kapcsolódó feladatokat, eszközöket. Az intézmény az önértékelés során azt vizsgálja, hogyan tudott megfelelni saját céljainak, azok megvalósításában hol tart. Ahhoz, hogy a tanfelügyelet az említett módon tudja támogatni az intézményi önértékelést, szükséges az önértékelés és a tanfelügyelet összekapcsolása, ezért az intézményi önértékelésnek minden intézmény esetében tartalmaznia kell egy, a tanfelügyeleti ellenőrzésnek megfeleltethető részt a továbbiakban ezt fogjuk intézményi önértékelés alatt érteni. Iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez. Az intézmény / vezető / pedagógus felkészülésének támogatása a tanfelügyeleti ellenőrzésre, értékelésre. A pedagógusok felkészülésének támogatása a minősítésre. A fejlődés, az előrehaladás mérése a saját intézményi célokhoz, elvárásokhoz mérten. 4. Az önértékelési program hatálya, érvényessége és felülvizsgálata Hatálya: Az Önértékelési Program hatálya kiterjed a Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola teljes szakalkalmazotti körére. A programban foglaltak betartása mindenki számára kötelező. Érvényessége: A jóváhagyástól számított 5 évig érvényes. Felülvizsgálatának ideje: Az Önértékelési Programot évente szükséges felülvizsgálni. Az Önértékelési Program dokumentumait az intézmény Adatkezelési és Iratkezelési Szabályzata (lásd SZMSZ) szerint kell kezelni.

6 5. Előkészítés 5.1. Az önértékelési csoport Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat az önértékelési csoport irányítja, melynek tagjait az intézményvezető jelöli ki és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézményi önértékelés koordinálását az intézmény méretétől függő létszámú önértékelési csoportnak célszerű végeznie, amelynek tagjait az intézményvezető jelöli ki. Az önértékelés során a csoport tagjainak feladata az önértékelési folyamat során bevonandó további pedagógusok felkészítése, így a tagok kiválasztásánál különösen fontos szempont a csoporttagok felkészültsége, minőségfejlesztés iránti elkötelezettsége. Vezetője: Sas Györgyné Tagjai: Giethné Viktor Edit (adatgyűjtő), Horváth Hajnalka Kigyósi Erzsébet, Makráné Vass Éva, Turai Andrea, Ráczné Hadár Andrea A csoport feladata, hogy közreműködik: az intézményi elvárás-rendszer megfogalmazásában, meghatározásában, az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállításában; az éves terv és az ötéves program elkészítésében; az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatásában; az értékelésbe bevont kollégák felkészítésében, feladatmegosztásában; az OH informatikai támogató felületének kezelésében (Felelős: Giethné Viktor Edit) és az össz-intézményi önértékelési munkában Tájékoztatás Elengedhetetlenül szükséges, hogy az önértékelés megkezdése előtt a nevelőtestület tájékoztatást kapjon az önértékelési munka részleteiről. A feladatok ismertetésén túl a munkatársak érdeklődésének a felkeltése, a felmerülő kérdések megválaszolása képezi a nevelőtestület tájékoztatásának elsődleges célját. Az intézményvezető és az önértékelési csoport feladata, hogy átfogó tájékoztatást adjon a nevelőtestület részére az önértékelés céljáról, az önértékelés folyamatáról, a szükséges erőforrásokról és az elvárt eredményekről. Az önértékelési munkával kapcsolatos tájékoztatón a nevelőtestület minden tagja részt vesz. Az egyes pedagógus önértékeléseket megelőzően az érintett pedagógus számára tájékoztatást kell adni az ütemezésről, az értékelésben részt vevő személyekről, azok feladatairól, valamint az értékelés módszertanáról, eszközeiről.

7 A szülőket, és egyéb érintett partnereket az éves ellenőrzési tervhez kapcsolódóan évente kell tájékoztatni, de célszerű a rendszer bevezetésével egy időben minden partnernek általános tájékoztatást adni Az intézményi elvárás rendszer meghatározása Az önértékelést végző intézmény csak egy jól meghatározott elvárás rendszer alapján, ahhoz képest tudja megállapítani a kiemelkedő területeit, amelyekre építve további sikereket tud elérni, és tudja azonosítani a fejleszthető területeit. Az elvárásoknak összhangban kell lenniük a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi célokkal, ugyanakkor tükrözniük kell az intézménnyel szemben megfogalmazható általános elvárásokat is. Az önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezetők, intézmény. Az önértékelés mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Az intézményi elvárások kialakításának lépései: Az intézményvezető által tartott általános tájékoztatót követően a nevelőtestület tagjainak adott határidőre meg kell ismerniük az Önértékelési kézikönyv tartalmát. Az önértékelési csoport tagjai az intézményi dokumentumok és a pedagógus értékelési rendszer alapján kidolgozzák az elvárás rendszer egyes elemeinek intézményi értelmezését. Az önértékelési csoport egy értekezleten ismerteti a nevelőtestülettel a dokumentumelemzésen alapuló intézményi elvárásokat, és a dokumentumok tartalmával indokolja az értelmezést. Az indoklás alapján az intézményvezető a nevelőtestület egyetértésével véglegesíti az értelmezést. Az önértékelési csoport bemutatja a dokumentumelemzést követően még értelmezésre szoruló elvárásokat, és bemutatja az elvárásokhoz közvetetten kapcsolódó dokumentumtartalmakat (ha már készült ilyen). Az értekezleten az önértékelési csoport az előre elkészített intézményi elvárásokat tartalmazó műhelymunka anyagát, programját ismerteti. A nevelőtestület közösen értelmezi az elvárásokat. és szavazásra bocsátja. A véglegesített intézményi elvárásokat az önértékelési csoport erre kijelölt tagja rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely elérhetővé teszi azokat a Hivatal, a külső szakértők és szaktanácsadók számára.

8 6. Tervezés 6.1. Az intézmény ötéves önértékelési folyamatának tervezése Az öt évre szóló önértékelési programban az intézményvezető meghatározza az önértékelési munka célját, elvárt eredményeit, a megvalósításhoz szükséges feladatokat, azok ütemezését és a szükséges emberi és egyéb erőforrásokat. Kijelöli az önértékelési csoport tagjait, meghatározza, hogy melyek az intézményvezető, melyek az önértékelési csoport által végzendő feladatok, illetve, hogy mely feladatokba milyen feltételek és eljárásrend szerint vonhatók be további kollégák. Az önértékelési program tartalmazza az előkészítésre (tervezés, tájékoztatás, általános elvárások intézményi értelmezése), a megvalósításra (óralátogatások, interjúk, kérdőíves felmérések szervezésére és lebonyolítására), valamint az önértékelés értékelésére vonatkozó eljárásrendeket, általános szabályokat. Összefoglalva: Az önértékelés célja és elvárt eredményei Önértékelési program ( ) Az önértékelés célja A köznevelési intézmények értékelési keretrendszere részeként működő intézményi önértékelésünk alapvető célja a fejlesztő jellegű értékelés. Az alapvető cél komplexitását az alábbi részcélok adják: a) Kapcsolódás az értékelési keretrendszer többi eleméhez, ezáltal hatékony felkészülés a tanfelügyeleti ellenőrzésre és a minősítésekre. b) A pedagógusok rendszerelméleti tudatosságának, adaptív szemléletének és reflektív gondolkodásának fejlesztése az értékelési eszközök által. c) A partneri kapcsolatok erősítése és fejlesztése a partnerek értékelésbe történő bevonása által. d) Az intézmény önazonosságának fejlesztése az egyes intézményi célok, feladatok és eszközök tudatosításával, folyamatos felülvizsgálatával és szükség szerinti módosításával. Az önértékelés elvárt eredményei a) Az egyes pedagógusok szintjén: - az intézményi célok és feladatok ismerete,

9 - az egyes célokkal kapcsolatos konkrét feladatok megjelenítése a tervezésben és a megvalósításban, - a célok és feladatok kritikus elemzése és értelmezése, - nagyfokú tudatosság a célok egyéni megvalósítása tekintetében, - a szakmai fejlődés igényének kialakítása és a fejlődés irányának, lehetőségeinek meghatározása. b) Az intézményvezető szintjén (az egyes pedagógusokra vonatkozó elvárt eredményeken túl): - a vezetői funkciók tudatosítása, az egyes funkciókhoz kapcsolódó feladatok felismerése,az egyes vezetői funkciókkal kapcsolatos önfejlesztés, - a megbízás révén elfogadott vezetői program következetes, ugyanakkor körülményekhez igazodó, intézményi céloknak alárendelt végrehajtása, - a pedagógusok önfejlesztő tevékenységének koordinálása és támogatása. - c) Az intézmény szintjén: - a nevelő-oktató munka céljainak tudatosítása és a célok hatékony és eredményes megvalósításának elősegítése, - a folyamatos fejlődés, megújulás igényének és módjának kialakítása, - az intézmény önazonosságának kiteljesítése a pedagógiai program hatékony megvalósítása által. A megvalósításhoz szükséges feladatok ütemezése és erőforrás-igénye A feladatok ütemezése - A pedagógusok önértékelésére a tanfelügyeleti ellenőrzések beosztásának figyelembe vételével kerül sor. - Amennyiben az adott tanévben önértékelésre kijelölt pedagógusnak a tanév során tanfelügyeleti ellenőrzése is lesz, az önfejlesztési terv elkészítésének határideje az ellenőrzést megelőző huszadik nap. - Amennyiben az adott tanévben önértékelésre kijelölt pedagógusnak a tanév során nem lesz tanfelügyeleti ellenőrzése, az önfejlesztési terv elkészítésének határideje a tanév utolsó napja. - Az önértékelés a fejlesztési terv informatikai rendszerbe történő feltöltése után tekinthető befejezettnek.

10 - Az adatgyűjtési feladatokat minden esetben úgy kell ütemezni, hogy a pedagógusnak legalább két hét álljon rendelkezésére az önfejlesztési terv elkészítésére. - Ugyanezen szabályok érvényesek a vezetői önértékelés esetében is. - Az intézményi önértékelés ütemezése a pedagógusok önértékelésével összefüggésben történik, határideje vagy a kijelölt intézményellenőrzéshez, vagy a tanév végéhez igazodik. - A pedagógusok önértékelései közül azok használhatók illetve használandók fel az intézményértékelés során, amelyek az intézményértékelés tanévének megkezdésekor befejezettnek tekinthetők. A feladatok erőforrás-igénye a) Humán erőforrás - A feladat humán erőforrás-igénye szempontjából humán erőforrásként kezelendő tágabb értelemben az intézmény összes pedagógusa, és az önértékelésben résztvevő valamennyi partner. - Kiemelt erőforrást jelentenek a nevelőtestületben dolgozó szakértők és szaktanácsadók, az intézményvezetőság tagjai és az önértékelési csoport. b) Egyéb erőforrások - Az önértékelés tárgyi eszközeit az iskola meglévő eszközeinek használatával biztosítjuk. Az értékelés végrehajtásával kapcsolatos feladatok Intézményvezető a) Pedagógus értékelése esetén o támogatja az adatgyűjtést, o részt vesz az adatgyűjtésben (kérdőív, látogatás, interjú), o segítséget nyújt az önfejlesztési terv elkészítéséhez. b) Vezetői önértékelés esetén

11 o támogatja az adatgyűjtést, o határidőre elkészíti önfejlesztési tervét. c) Intézményértékelés esetén o támogatja az adatgyűjtést, o együttműködik az önértékelési csoport tagjaival, o határidőre elkészíti az intézkedési terv tervezetét, o az intézkedési tervet a nevelőtestülettel megvitatja, a nevelőtestületi véleményeket az önértékelési csoporttal együttműködve beépíti a tervbe. Önértékelési csoport a) A csoport tagjai Az önértékelési csoport tagságának összeállítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: - A csoportban legalább egy fő az intézményvezetőság tagja legyen, de ne az intézményvezető, és ne ez a tag vezesse a csoportot! Giethné Viktor Edit - A csoportban kapjanak helyet a nevelőtestületben lévő, szakértői/szaktanácsadói feladatra felkészített mesterpedagógusok - A csoportban kapjanak helyet a korábbi belső értékelésben tapasztalatot szerzett kollégák is. Az önértékelési munkacsoport megbízását az intézményvezetőtól kapja egy tanévre. A megbízás meghosszabbítható. b) A csoport feladatai - Összeállítja és a nevelőtestület elé terjeszti az intézményi elvárásokat. - Előkészíti és a nevelőtestület elé terjeszti az egyes dokumentumok esetleges önértékeléssel kapcsolatos módosításait.

12 - Összeállítja és nevelőtestületi jóváhagyás után az informatikai támogató rendszerben rögzíti az egyes adatgyűjtési eszközöket. - Külön beosztás szerint óralátogatásokat végez. - Információkkal, szakmai segítségnyújtással támogatja az egyes pedagógusok önértékelési tevékenységét. - Részt vesz az önértékeléssel kapcsolatos intézményen belüli és intézményen kívüli kommunikációban. - A VI. pontban foglaltak szerint ellátja az önértékelés minőségbiztosítását. A munkacsoport feladatainak ellátását az intézményvezető ellenőrzi. További kollégák A munkacsoport feladatainak ellátásába a csoportvezető engedélyével az iskola bármely pedagógusa bevonható.

13 Az előkészítés általános szabályai és eljárásrendje Tervezés a) Intézményi elvárások: Az intézményi elvárásokat első alkalommal az önértékelési csoport dolgozza ki, majd a nevelőtestület észrevételeinek megvitatása után véglegesíti. b) Önértékelési program: Az önértékelési programot az önértékelési csoport állítja össze a Kézikönyv alapján. c) Az önértékelési tervet az önértékelési munkacsoport az intézményvezetőval történt konzultáció után állítja össze, figyelembe véve a nevelőtestület véleményét, az adott tanévet érintő tanfelügyeleti és minősítési tervet és a jogszabályi előírásokat is. Tájékoztatás a) A nevelőtestület tájékoztatása: A nevelőtestület tanév eleji tájékoztatása az intézményvezető feladata. A folyamatos tájékoztatás felelőse az önértékelési csoport vezetője. b) A szülők tájékoztatása: A szülői közösség vezetőit az intézményvezető tájékoztatja, az egyes szülőket a tanév eleji szülői értekezleteken az osztályfőnökök. c) Folyamatos online tájékoztatás: Az önértékeléssel kapcsolatos teendőkről és határidőkről az iskola honlapjának segítségével tájékoztatjuk az érintetteket. Az általános elvárások intézményi értelmezése Az elvárásokat az önértékelési csoport az éves önértékelési terv készítése előtt a tapasztalatok fényében felülvizsgálja. Az egyes intézményi dokumentumok általános elvárások miatti esetleges módosítását az adott dokumentum módosításra vonatkozó szabályai szerint kell végrehajtani. A megvalósítás általános szabályai és eljárásrendje Óralátogatások - Az óralátogatások egységes szempontsor alapján történnek.

14 Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Önértékelési Program - Az egységes szempontok alapján készült értékelőlap kizárólag az óralátogatást követő megbeszélés után véglegesíthető. - Az értékelés a pedagógus esetleges véleményének feltüntetése és az aláírások után tekinthető lezártnak. - Az értékelőlap két példányban készül, az egyik a pedagógusé, a másikat az iskola öt évig őrzi. - Óralátogatást az iskola bármely pedagógusa végezhet, de minden esetben köteles a megfelelő értékelőlapot kitölteni. - Az óralátogatásokat úgy kell megszervezni, hogy legalább tanévente egyszer (és az önértékelést megelőzően legalább kétszer) sorra kerüljön. Interjúk Az értékelésekhez szükséges interjúkat a munkacsoport vezetőjének beosztása alapján a munkacsoport tagjai végzik egységes és nyilvános szempontok alapján. Az interjú eredményének rögzítése az interjút vezető csoporttag feladata. Kérdőíves felmérések A kérdőívek kitöltése az informatikai támogató rendszeren keresztül történik Az értékelés, minőségbiztosítás általános szabályai és eljárásrendje Értékelés Az önértékelési munkacsoport és az intézményvezetőság évente áttekinti az önértékelések eredményét, és folyamatosan figyelemmel kíséri az intézményi intézkedési terv megvalósulását. Minőségbiztosítás Az önértékelési folyamat hatékonyságával, célszerűségével kapcsolatban minden érintett javaslatot tehet az önértékelési munkacsoport vezetőjének, aki az eredmények éves áttekintése során ezen javaslatok révén a rendszer működésének felülvizsgálatát is elvégzi, és javaslatot tesz az esetleges módosításokra.

15 Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Önértékelési Program Az átfogó intézményi önértékelés ötéves programjának szerkezete 2015/2016. tanév 2016/2017. tanév 2017/2018. tanév 2018/2019. tanév 2019/2020. tanév szeptember 1- től január 1-től szeptember 1-től január 1-től szeptember 1-től január 1-től szeptember 1-től január 1-től szeptember 1-től január 1-től december 31- ig június 30-ig december 31-ig június 30-ig december 31-ig június 30-ig december 31-ig június 30-ig december 31- ig június 30-ig évi minősítési tervbe bekerültek évi minősítési 2 fő ervbe Miklós Lászlóné bekerültek Honti Tamás + 2 fő + Sas Györgyné évi minősítési tervbe bekerültek évi minősítési tervbe bekerültek + 3 fő 4 fő évi minősítési tervbe bekerültek a tantestület további tagjai + 2 fő a teljes pedagógus Intézményve- zetői önértékelés létszám 100%- ig Intézményvez etői önértékelés Átfogó, teljes körű intézményi önértékelés Átfogó, teljes körű intézményi önértékelés MEGJEGYZÉS Nem valósult meg. Az Oktatsi Hivatal eltörölte a látogatást. A nevelőtestület minden tagja első alkalommal elvégzi az önértékelését.

16 Pedagógusra, intézményvezetőre és intézményre vonatkozó részeit először a évi ellenőrzésben szereplőre vonatkozóan kell elvégezni. Legkésőbb június 30-ig minden pedagógusra vonatkozóan el kell végezni. Az intézményvezető önértékelését vezetői megbízásának 2. és 4. évében kell elvégezni. Minden intézményre vonatkozóan június 30-ig el kell végezni a teljes körű intézményi önértékelést. 16

17 Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Önértékelési Program Az ötéves önértékelési terv tartalmazza a következő naptári évre vonatkozó pedagógiaiszakmai ellenőrzési tervben szereplők önértékelésének ütemezését. A névszerinti, pontos ütemezést a minden tanév elején elkészített, éves munkaterv részét képező önértékelési terv tartalmazza. Az önértékelési feladatokért felelős személyeket, a konkrét feladatok meghatározását is a tanév elején elkészített önértékelési terv tartalmazza. Az alábbi ütemezés tartalmazza az előírásoknak megfelelő követelményeket, mely szerint: - Ötévente az intézmény teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját - Az értékelésben a belső önértékelési csoport tagjai és az intézményvezető vesznek részt. - Minden tanévben az éves tervben meghatározottak alapján, illetve az 5. évben bonyolítják le az átfogó intézményi önértékelést. - Az intézményi önértékelés elkészítésének határideje: tanévnyitó értekezlet - Az önértékelési program módosítására a fenntartó, a vezető(k), a belső ellenőrzési csoport tagjainak, vagy a tantestület 20%-ának javaslatára kerülhet sor. - Öt évente sor kerül az intézmény pedagógusaink értékelésére - Az éves önértékelési terv alapján az országos tanfelügyeleti ellenőrzésbe bevont pedagógusok számára. - A kiírást követően a tantestülettel ismertetni kell az önértékelésben résztvevők, illetve az önértékelésbe bevontak névsorát. - Minden pedagógus értékelésében 3 fő vesz részt: - kijelölt vezető/kolléga: óralátogatás, dokumentumelemzés - kijelölt vezető/belső önértékelési csoporttag (adatgyűjtő): interjú, kérdőíves felmérések - Az értékelt pedagógus az értékelés eredményeinek kézhezvételétől számított 30 napon belül elkészíti saját önértékelését, valamint az eredmények alapján, a vezető segítségével, az öt évre szóló önfejlesztési tervét, melyet a belső ellenőrzési csoport feltöltésért felelős tagjával feltölt az informatikai rendszerbe. - Ezt követően készíti el az önértékelési csoport/intézményvezető az összegző értékelést. - Az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében kerül sor az intézményvezető értékelésére - Az intézményvezető/tagintézmény-vezető/intézményegység-vezető értékelését a 20/2012.(VIII.30.) EMMI rendelet 146. (5) szerint 2 fő végzi: - vezető: interjú - belső ellenőrzési csoporttag (adatgyűjtő): kérdőíves felmérések, internetes felület kezelése - A vezető 30 napon belül elkészíti saját önértékelési tervét, és a két évre szóló egyéni önfejlesztési tervét.

18 - Az összegző önértékelést az önértékelési csoport/intézményvezető készíti el, tölti fel az informatikai felületre. Az intézményvezető az elkészült önértékelést, önfejlesztési tervet, és az összegző értékelést eljuttatja a fenntartónak. 7. Megvalósítás 1. A pedagógus önértékelése A pedagógusok önértékelésének célja a tanfelügyelethez hasonlóan a pedagógusok nevelőoktató munkájának fejlesztése, a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározásával. A pedagógusok önértékelését a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően el kell végezni, ugyanakkor az önértékelés önmagában is fontos eleme a folyamatos minőségfejlesztésnek, ezért a pedagógusok önértékelésének kétévenként meg kell történnie. Amennyiben az intézményvezetők, tagintézmény-vezetők, intézményegység-vezetők munkakörének része óra vagy foglalkozás tartása, úgy rájuk is kiterjed a pedagógus önértékelés. A pedagógusok önértékelése a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Az önértékelést megelőzően az intézmények a pedagógiai programban rögzített céljaiknak, valamint saját pedagógus (teljesítmény)értékelési rendszerüknek megfelelően értelmezik az általános elvárásokat, és az így kapott, pedagógusokkal szembeni intézményi elvárásrendszert rögzítik a Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt elérhetővé teszi az érintett pedagógusok számára. A pedagógusok önértékelését az éves önértékelési tervben megjelölt felelősök és az informatikai rendszer támogatja, amely lehetővé teszi az értékelés során összegyűlt tapasztalatok, információk rögzítését, valamint összekapcsolását az önértékelés során tett megállapításokkal. A pedagógusok önértékelése is az egyes elvárások teljesülésének önvizsgálatára épül. Az önértékelés eredménye egyrészt az elvárások teljesülésének mértékét jelző, elvárásonként meghatározott, a Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége, amelynek meghatározására az eszközrendszer alkalmazásával gyűjtött információk elemzése és az önértékelést támogató 18

19 kollégákkal történő egyeztetés alapján kerül sor, másrész pedig a kompetenciánkénti összegzés eredményeként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető területek. Utóbbi a fejlesztés és tudásmegosztás irányainak kijelölését szolgálja, az elvárások értékeléséből az informatikai rendszer által számított összpontszám pedig a minősítési rendszernek megfelelő képet ad a pedagógus a kompetenciáiról. Az önértékelés eredményére alapozva a pedagógus a vezetővel egyeztetve két évre szóló egyéni önfejlesztési tervet készít. 2. A pedagógus önértékelésének folyamata A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik, az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi főbb lépések mentén összegezhető: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák). 2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket és az érintett pedagógust. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a tanfelügyelő szakértők számára). 4. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, az azokhoz kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka felsorolt dokumentumait, majd rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén az informatikai rendszerben rögzíti a tapasztalatokat. 19

20 5. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik az informatikai felületen. 6. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az órát látogató kollégák rögzítik az informatikai felületen. 7. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti 0 3 skálán értékeli az elvárás teljesülését megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Ha egy elvárás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem értékelhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is. 8. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő két évre szóló önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni. 3. A pedagógus önértékelésének területei I. Pedagógiai módszertani felkészültség II. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók III. A tanulás támogatása IV. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség V. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki 20

21 tevékenység VI. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése VII. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás VIII. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 21

22 Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Önértékelési Program A területekhez kapcsolódó önértékelési szempontok és elvárások: Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Ismeri a munkáját szabályozó belső dokumentumokat, saját területének alapvető fogalmait, módszertanát. Képes elméleti és tapasztalati tudásának átadására, önálló alkalmazására. - Helyesen és tudatosan választja meg az órán alkalmazott módszereket, változatos formában alkalmazza azokat tantárgyaknak megfelelően Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. (bemutatás, szemléltetés, tanári magyarázat, digitális eszközök, nyomtatott eszközök, szemléltető eszközök/projektor, lap top, cd lejátszó, írásvetítő, A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, hívóképek, honlapok, eseményképek/ kísérlet változatos oktatási módszereket, taneszközöket - Tudatosan megválasztott módszereket alkalmaz az alkalmaz. ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére: Milyen a módszertani /ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, felkészültsége? részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak Milyen módszereket alkalmaz a gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló alkalmazására neveli. tanítási órákon és egyéb tanulás módszerei, projektkészítés, kiselőadás, stb./ foglalkozásokon? tantárgyi integráció tükrében Tanítványaiban kialakítja az online információk - Ellenőrzés, értékelés módszerét következetesen és befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának tudatosan alkalmazza szóban és írásban is kritikus, etikus módját. Alkalmazza intézményünk sajátos pedagógiai módszereit: Előadás Magyarázat Elbeszélés A tanulók kiselőadásai Megbeszélés Vita Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Szemléltetés Kooperatív oktatási módszer (csoportmunka) Szimuláció, szerepjáték és játék (drámapedagógia) Házi feladat Interaktív tananyagok alkalmazása a tanítási órákon Pedagógiai módszereit a kulcskompetenciák fejlesztésének tükrében választja meg, használja az új pedagógiai módszereket is: kooperatív technikák, differenciálás

23 Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket? Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz? Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsiállapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlatialkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket sajátpedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCAciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik. A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket a digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódásilehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. Megbízható ismeretekkel rendelkezik a gyermek/tanuló személyiségének fejlesztési lehetőségeiről, differenciálásról. Képes a személyiségfejlesztés komplex szemléletén alapuló közép és hosszú távú fejlesztési tervek kialakítására, a pedagógiai problémák felismerésére, megoldásuk kezelésére. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél, felzárkóztató foglalkozáson, egyéni fejlesztésen, szakkörön minden esetben előtérbe helyezi azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Igazodik a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Pedagógiai gyakorlatába tervszerűen és tudatosan építi be az általa végzett mérési eredményeket, eredmények tapasztalatait! Felmérők, diagnosztikus mérések, feleletek eredményinek kiértékelése. Gyakorlások, ismétlések, rendszerező órák, típushibák beépítése a tanulási folyamatba, tanmenetekbe. - Értékeli a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését. - Értékeli tanulók személyiségfejlődését, tanulmányi munkáját, magatartását és viselkedését (szöveges értékelés, érdemjegy, nyomda, matrica, csillag, kis ötös ) Értékelése ösztönző, motiváló. Rendszeresen és tudatosan készül tanóráira. Az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatoknak megfelelően választja ki a taneszközöket, digitális tananyagot. Szóhasználata, utasítása, feladat maghatározása pontos és egyértelmű. Munkájában következetes példamutató. 23

24 Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók másforrásokból szerzett tudására. Ismeri munkáját szabályozó dokumentumokat és használja azokat: NAT, helyi tanterv, ped.-i program,szervezeti és működési szabályzat, szakmai alapdokumentum, éves munkaterv, iskolai tanév helyi rendje, ÖKO iskolai program, Környezeti Nevelési program, egészségnevelési program, házi rend, tanmenet. Felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Az értékelés elvei és eszközei A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét. Az értékelés kiemelt szempontjai: a tanulók önmagukhoz mért fejlődése, az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje, tárgyi tevékenységben való jártasság. 24

25 Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is A megválasztott módszertani eszközök alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, dokumentumok, tervezési megtervezi. figyelembe veszi a helyi lehetőségeket. módszerek, nyomon Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai A megválasztott módszerek mindegyike segíti a követhetőség, folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, megvalósíthatóság, realitás? tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori személyiségük alakítását). sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás? Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja, és ha szükséges megváltoztatja. Az esetleges eltéréseket a tanmenetben jelöli. A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét. A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját, valamint helyi tantervét Célszerűen használja a nyomtatott és kísérleti eszközöket, valamint a szemléltetőeszközöket. Alkalmazza az egyéb szervezeti formákat (frontális, csoportos, egyéni tevékenységeket), amelyeket a tanítási órákhoz igazítja. Tanév elején diagnosztizáló mérés, melynek célja, hogy megismerjük a tanulás kiindulási szintjét-a tanulók előzetes tudását. Ez nyújt képet arról, 25

26 milyen hiányosságokat kell pótolni az adott tantárgyban. 26

27 A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Önértékelési szempontok Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni Tudatosan, tervszerűen készül tanítási óráira. Tanmenetben, tematikus tervben meghatározott irányvonalat követi. megfelelően választja meg és előzetes tanítási tervein. Érzékeny a tanulócsoport aktuális fizikai, érzelmi állapotára. alkalmazza a Rugalmasan képes kezelni a tanulás folyamatát. Beszélgetéssel, tanulásszervezési gyakoroltatással, differenciált munkával, játékkal, egyéni eljárásokat? fejlesztésekkel, kooperatív technikákkal, tantárgyi integrációval Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz? Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. fejleszt, tevékenykedtet. alkalmas a kooperatív technikák alkalmazására aktívan tevékenykedtetik a gyerekeket sokoldalúan közelítik meg az elsajátítandó tananyagot közvetlen tapasztalatszerzésen alapulnak, ismereteket nyújt a csoportokban történő tevékenykedéssel hatékonyan elősegíti az együttműködést Új tanulásszervezési eljárások (differenciálás, kooperatív tanulás, pedagógiai projekt, tantárgy-tömbösítés, témahét ) alkalmazása A tanulás számos összetevője tanítható. Felkelti az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Segíti a tanulókat az önálló tanulás tervezésében. Támogatja a gyerekeket saját élményeik és tapasztalataik alapján szerzett tanulásban. Tanulócsoportokat, tanulópárokat, szakköröket, közös beszélgetéseket szervez a tanulási folyamat megkönnyítése céljából. Tanulási stratégiákat mutat be: *Vizuális típusúak a lényeg színes ceruzákkal való kiemelésével, rajzok, ábrák, grafikonok készítésével tudnak hatékonyan tanulni. *Az audio típus hangosan kimondva, ismételgetve, esetleg magnó, diktafon segítségével tanul könnyen. *A kinesztetikus, vagyis mozgásos típusú embereket pedig a jegyzetelés, többszöri leírás segítheti a tanulásban. Motiváló tanulási környezetet szervez a tanulók számára. 27

28 A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. Olyan tanulási környezetet biztosít, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységre, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Lehetőséget biztosít a javításra, szóbeli és írásbeli feleletek, számonkérések esetén. Kiegyensúlyozott, nyugodt oktatási légkört biztosít, ahol a személyes példamutatás, folyamatos motiválás, pozitív megerősítés támogatja a tanulók munkáját, fejlődését: *színes, tantermi dekoráció, *tanulók munkáinak bemutatása, *padok sokoldalú elrendezése, *tablók, faliújság évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dekorálása, *zöld sarok gondozása, *feladattudat erősítése, *iskolai faliújság díszítése, *folyosó dekorálása Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között? Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. Fontosnak tartja az iskolai könyvtár használatát, ismeretét. Támogatja a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával önálló ismeretszerzésre ösztönöz: könyvtárban való keresés módjai, a keresést támogató eszközök, főbb dokumentumfajták, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értéké. Bemutatja az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáit, az interneten való keresés stratégiáját. Támogatja rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képességét. A tanulóknak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. 28

29 A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Felmérés lépései: Beszélgetés pedagógus és a tanuló között, pedagógus és szülő között, pedagógus és pedagógus között, pedagógus és a tanulók között. A különböző pedagógiai módszerek (megfigyelés, vita, beszélgetés, stb.) alkalmazása mellett a művészetek(ének, rajz, tánc, mozgás, kézművesség stb. )alapján alakítja ki a teljes képet a tanulóról a pedagógus. A személyiségfejlesztés az iskola egészére vonatkozik, amely a teljes tantestület bevonásával történi az iskolai élet mindennapjaiban. A pedagógus a tanuló személyiségfejlesztését az értelmi nevelés mellett az érzelmi, akarati és munkára nevelés elvével összhangban végzi, ahol tekintettel van a gyermek szociokulturális hátterére. Együttműködik az iskolában dolgozó gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, pszichológussal illetve az osztályában tanító kollégákkal. Egyéni bánásmódot alkalmaz, de nem kivételez. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszereket alkalmaz a csoportalakítás folyamán, ahol a cél: a gyakoroltatás, segítségadás, ösztönzés, ellenőrzés egyéni képességek figyelembe vételével. A pedagógus a felzárkóztató és tehetséggondozó foglakozások éves anyagának tervezésekor figyelembe veszi az osztály tanulóinak rétegződését és ez alapján jelöli ki a fejlesztési területeket képességek szerinti megoszlásban, 29

30 tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. szem előtt tartva a tovább haladáshoz szükséges minimum követelményeket. A kiemelten tehetséges tanulókat képességüknek megfelelő szinten oktatja és lehetőséget biztosít arra, hogy különböző versenyeken részt vehessenek felkészültségüknek megfelelően. 30

31 A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. Közös célok kitűzése életkori sajátosságok figyelembe vételével. Hagyományok kialakítása, figyelembe véve a DÖK irányelveit. Követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Személyes példán keresztül türelemre, elfogadásra ösztönöz. Elbeszélések alapján tényeket közöl, ezek összefüggéseinek feltárásával értéket közvetít, vitára ösztönöz és az álláspontok közelítésével egymás elfogadását segíti elő. Az erkölcsi nevelés, amely a közösségépítés alappillére, kiemelt feladata a pedagógusnak az iskolai élet minden területén. A pedagógus célja, hogy a tanulók életvezetéséhez szükséges egyéni és társas kompetenciák megjelenjenek. A tanuló felismerjék a társas kapcsolatok fontosságát, kialakuljanak az együttműködéshez szükséges készségeik. Ez a tudatos tervezés aktív részvétel (pedagógus, tanulók) lehetőségek teremtése a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megtapasztalásához hármas egységében valósul meg. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése során (pl. Iskolai Házirend) a tudatosítás a fő szempont, amely a magyarázat, beszélgetés és a tanulók következtetései alapján követendő példát ad a betartandó magatartási normákról az iskolai életben és a szabadidős tevékenységekben is. 31