ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV. Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Átírás

1 ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2017/2018. Módosításokkal egybeszerkesztve Módosítva: HARMADIK, JAVÍTOTT KIADÁS Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag szerint, amely hatályos január 1. napjától. Elfogadva: Módosítás:

2 A es éves önértékelési tervben szereplő pedagógus, Gieth Zoltán önértékelése nem valósult meg, mert nem került be a minősítési tervbe. Intézményünk bekerült a évre szóló országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe (a továbbiakban: ellenőrzési terv), tehát a évi országos pedagógiai-szakmai (tanfelügyeleti) ellenőrzés keretében sor kerül az intézmény (/tagintézmény / intézményegység) ellenőrzésére. A Rendelet szerint öt évente sor kell, hogy kerüljön az intézmény önértékelésére. Az Oktatási Hivatal 2018-tól az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontja előtt 30 nappal biztosítja a tanfelügyeleti ellenőrzést végző szakértők részére a feltöltött dokumentumokba és az intézkedési tervbe való betekintést. Ezért eddig az időpontig az intézményi önértékelés eredményét, az intézkedési tervet feltöltjük a szakértők számára az informatikai felületre. A dokumentumok feltöltését a látogatást megelőző 15. napig teljesíteni kell. A fenti szempontokat figyelembe véve időzítjük az intézményi önértékelés lefolytatását. A évi tanfelügyeleti ellenőrzéshez és az önértékelések évi intézményi indításához el kell készíteni az intézményi elvárásrendszer 2018-ra vonatkozó változatát. A 2018-as elvárásrendszer tartalmilag megegyezhet a korábbi években meghatározott saját intézményi elvárásrendszerrel, vagy akár az egységes központi elvárásrendszerrel is, de lehet rajta változtatni is. Jogszabályi háttér: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Szakmai segédanyagok: Országos Tanfelügyelet kézikönyv az általános iskolák számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (harmadik, negyedik változat) Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára (második, harmadik kiadás) Ötéves intézményi önértékelési program Felhasználói kézikönyv az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben használt értékelő és önértékelő modul használatához. Az intézményi önértékelést az Önértékelési kézikönyvben rögzítettek szerint kell végezni. Az intézményi önértékelési rendszer bevezetését az Nkt. végrehajtási rendelete, a köznevelési intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet írja elő (a továbbiakban Vr. (végrehajtási rendelet)). Célja: Vr (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és

3 vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad. Az intézményi, pedagógus és vezetői önértékelés fókuszában a tanulási-tanítási folyamat, a pedagógiai munka minősége áll. Területei: A szervezet (intézmény) vagy az egyén (pedagógus, vezető) tevékenységeinek, kompetenciáinak és eredményeinek: - átfogó - szisztematikus - rendszeres - összehasonlítható - önmaga által elvégzett felülvizsgálata meghatározott szempontok szerint. Segít meghatározni: - az erősségeket, amelyekre építeni lehet a továbbfejlesztésben - a fejleszthető területeket, amelyek javítására célokat jelölnek ki, és fejlesztéseket indítanak el. Az egységes önértékelés és a külső értékelés alapját standardok adják, amelyet az Önértékelési kézikönyvben megfogalmazott általános elvárások rögzítenek. Módosítás: Kivonat az Önértékelési kézikönyv Általános Iskolák részére c. dokumentumból: Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag. Hatályos január 1. napjától A pedagógus önértékelésének folyamata A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik, az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi főbb lépések mentén összegezhető: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák). 2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket és az érintett pedagógust. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben. Tanfelügyeleti látogatás során az intézményvezetőnek biztosítania kell a szakértők számára a betekintés lehetőségét.

4 4. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó fejlesztési és önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka fejezetben felsorolt dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat. 5. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben. 6. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés valamint óra/foglalkozáslátogatás eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytatták az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és az irattárban öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 8. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című útmutató szerinti skálán értékeli az elvárás teljesülését megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Ha egy elvárás teljesülése a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem megítélhető, akkor ott az n. é., nem értelmezhető megjelöléssel kell ezt jelezni, de nem lehet egy szemponthoz tartozó valamennyi elvárás esetében n.é. megjelölést alkalmazni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal számára is. 9. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe A vezető önértékelésének folyamata A vezető önértékelésére az éves önértékelési terv szerint, a vezetői megbízás második és negyedik évében kerül sor, az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat főbb lépései a következők: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét.

5 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket. 3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga a nevelőtestület által meghatározott szabályok szerint a felmérésben résztvevőknek továbbítja az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben. Tanfelügyeleti látogatás során az intézményvezetőnek biztosítania kell a szakértők számára a betekintés lehetőségét. 4. Az intézmény saját hatáskörben dönt a szülői kérdőívezés lebonyolításának szabályairól (pl. arról, hogy a mellékletben szereplő szülői kérdőívet és az Oktatási Hivatal által biztosított felületet használja e a szülői kérdőívezés lebonyolításához, vagy saját rendszert alakít ki, milyen szülői körnek kerül kiküldésre a kérdőív, stb.). Amennyiben saját rendszert alakít ki az intézmény a szülői kérdőívezésre, úgy a kérdőívezésre vonatkozó adatokat (a megküldött, beérkezett kérdőívek számát, a kérdésekre adott összesített eredményt) a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 5. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, ahol lehetőségük van mérlegelni, hogy Az Oktatási Hivatal által módosított, az emberi erőforrások minisztere által december 9-én jóváhagyott tájékoztató anyag. Hatályos január 1. napjától 51 csak olyan interjúkérdéseket tegyenek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat. Miután lefolytattak az interjúkat, az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 6. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják a vezetőre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó önfejlesztési terveket, a vezetői munka fejezetben felsorolt dokumentumait, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely elérhetővé válik a vezető részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az intézmény iktatja, és az irattárban öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 8. A vezető (szükség esetén az adatgyűjtésben részt vevő kollégák segítségével) minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat, és kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). 9. Az önfejlesztési terv elkészítésének támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet az értékelés eredményéhez, amit a vezető juttat el részére.

6 10. A vezető az önértékelésre épülő egyéni önfejlesztési tervet készít, amelyet az értékeléssel együtt feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet a vezető eljuttatja a fenntartó részére, aki a megvalósíthatóság elősegítésére megjegyzéseket fűzhet a tervhez. A teljes körű intézményi önértékelés az éves önértékelési terv szerint történik, az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi lépések mentén összegezhető: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket. 3. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket és az intézmény alaptevékenységét meghatározó, dokumentumokat, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 4. A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 5. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely azt elérhetővé teszi a vezető részére. 6. A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat. 7. A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). Az értékelés az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. 8. A vezető a nevelőtestület bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az intézkedési tervet a rendszer elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára. 9. Az intézkedési terv megvalósításának támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet a tervhez, amit a vezető juttat el részére.

7 Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is Az intézmény önértékelésének módszerei, eszközei és folyamata A teljes önértékelési folyamat az intézmény esetében is felbontható adatgyűjtési és önértékelési szakaszokra, de a pedagógus vagy a vezető önértékelésétől eltérően itt nem egyszeri, hanem az ötéves ciklus alatt folyamatos adatgyűjtésről beszélünk. Folyamatos a pedagógusok önértékelése, amelynek eredményét az intézmény önértékelésében figyelembe kell venni, és bizonyos (a fejezetben vastagon szedett) elvárások teljesülését is évente vizsgálni kell, de a nevelőtestület és a szülők körében végzett kérdőíves felmérések is a vezetői ciklus második és negyedik évében az ötéves ciklus közben folynak. Az adatgyűjtés további elemeit (dokumentumelemzés, interjúk) az ötéves ciklus során egyszer kell lebonyolítani. Az adatgyűjtés egyes részfeladatait ellátó kollégákat az éves munkaterv részeként az éves önértékelési tervben kell a feladatra kijelölni. Az adatgyűjtés eredményét a felelősök rögzítik az önértékelést támogató informatikai rendszerben, amely azt elérhetővé teszi az intézményvezető és az önértékelést támogató munkacsoport tagjai számára. Az értékelést, vagyis az intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének vizsgálatát az intézményvezető végzi (szükség esetén bevonva az adatgyűjtésben részt vevő kollégákat), majd értékelési területenként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. A kézikönyvben szereplő eszközök kidolgozása az általános elvárásoknak megfelelően történt annak érdekében, hogy az adatgyűjtés eredménye alapján minden elvárás vizsgálható legyen. Dokumentumelemzés Az adatgyűjtés során kiemelt szerepet kap, hogy az önértékelést végzők megismerjék az intézmény pedagógiai elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó nevelőoktató munka kereteiről. Az intézményi elvárások teljesülésének vizsgálatában a következő szempontok alapján összegyűjtött információk segítik az értékelést végzőt: Pedagógiai program: SZMSZ: Egymást követő 2 tanév munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt): Továbbképzési program beiskolázási terv:

8 Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Országos kompetenciamérés: A pedagógus-önértékelés eredményeinek összegzése: Az átfogó intézményi önértékelés keretében sor kerül a vezető önértékelésére is, az intézmény önértékelése során áttekintik a vezető önértékelésének eredményét is. Az előző intézményellenőrzés(ek) (tanfelügyelet) intézkedési terve(i) és az intézményi önértékelés értékelőlapjai, valamint a kapcsolódó intézkedési tervek: A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése Elégedettségmérés: Az intézmény az intézmény önértékelése során a vezető önértékelésekor a szülők és pedagógusok körében használt kérdőív segítségével vizsgálja a partnerek elégedettségét. Interjú Az intézményi önértékelés során egyéni interjú készül a vezetővel, valamint csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény pedagógusainak és a szülők képviselőnek részvételével. A beszélgetés a lent felsorolt kérdések mentén alakul, de a dokumentumelemzés tapasztalatai alapján indokolt esetben a kérdések megváltoztathatók. Az interjúalanyok kiválasztása irányított: osztályonként minimum két szülő; a pedagógusok esetében különböző évfolyamokon tanító, nem azonos munkaközösségbe tartozó pedagógusok. Az interjúk elkészítésekor csak az érintett személyek vagy csoportok lehetnek jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem.

9 Az intézmény önértékelésének folyamata A teljes körű intézményi önértékelés az éves önértékelési terv szerint történik, az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi lépések mentén összegezhető: 1. Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét. 2. A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket. 3. A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket, és az intézmény alaptevékenységét meghatározó, a fejezetben felsorolt dokumentumokat, valamint a kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a jegyzőkönyvben a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén rögzítik a tapasztalataikat. 4. A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben. 5. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga feltölti az informatikai rendszerbe, amely azt elérhetővé teszi a vezető részére. A jegyzőkönyv aláírt eredeti példányát az intézmény iktatja és az irattárban öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe. 6. A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat. 7. A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Az értékelés az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a vezető és az Oktatási Hivatal számára. 8. A vezető a nevelőtestület bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az intézkedési tervet a rendszer elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők számára. Az intézményvezető a szaktanácsadók részére a helyszínen biztosítja a betekintés lehetőségét az intézkedési tervbe.

10 9. A fenntartó megjegyzéseket fűzhet az intézményvezető által eljuttatott intézkedési tervhez, annak megvalósítása érdekében. Átmeneti rendelkezések: 193. (21) A 145. (2)-(4) bekezdése szerinti intézményi önértékelés pedagógusra, intézményvezetőre és intézményre vonatkozó részeit először a évi ellenőrzésben szereplőre vonatkozóan kell elvégezni, de legkésőbb június 30-ig minden pedagógusra, június 30-ig minden intézményre vonatkozóan el kell végezni a teljes körű intézményi önértékelést. (22) A évben a 145. (4) bekezdése szerinti intézményi önértékelés csak az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettekre vonatkozó intézményi elvárás-rendszert és a kérdőíves felmérések eredményét tartalmazza. Módosítás: Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá. Az intézményi önértékelés keretében ötévente a) az intézmény teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját, b) sor kerül az intézmény pedagógusainak az értékelésére. Az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezető intézményen belüli értékelésére kerül sor. Az intézményi önértékelés eredményeit az intézmény rögzíti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt haladéktalanul elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető és a hivatal számára. Kiegészítő szabály még június 30-ig teszi kötelezővé valamennyi pedagógus önértékelését ez a főszabály változásával okafogyottá vált! Az intézményi önértékelés eredményét a pedagógiai-szakmai ellenőrzést és a pedagógusok minősítését végző szakértők, valamint az intézmény munkáját támogató szaktanácsadók a megbízásukat követően tekinthetik meg a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az intézményi önértékelés eredményét az intézményvezető küldi meg a fenntartó részére. Az intézmény az önértékelését úgy tervezi, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettek értékelésének eredménye a pedagógiai-szakmai ellenőrzés kijelölt időpontja előtt tizenöt nappal elérhető legyen a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az önértékelés során használt elvárások száma csökken (77-ről 62-re)

11 8 kompetencia 28 szempont (önértékelés típusától függ) 62 elvárás (önértékelés típusától függ) Az intézmény dönthet arról, hogy a csökkentett elvárásokból mennyit tart meg, ill. az elvárások szövegét az elfogadott intézményi elvárás-rendszernek megfelelően átalakíthatja de minden szemponthoz tartoznia kell legalább egy elvárásnak, vagy elfogadja a kézikönyvben található egységes elvárásrendszert. Elvárásrendszer készítése pedagógus, vezető, intézmény önértékeléséhez A felületen csak az intézmény által létrehozott elvárásrendszer elkészítése után lehet indítani az önértékelést Az önértékelés során készített jegyzőkönyv eredeti, aláírt példányát az intézmény iktatja és őrzi 5 évig.

12 Az intézményi önértékelési team tagjai: BECS koordinátor: Munkaközösség - vezető: Informatikai felelős: Adminisztrátor: Tagok: Sas Györgyné Makráné Vass Éva Giethné Viktor Edit Horváth Hajnalka Kigyósi Erzsébet (tartósan távol) Az intézményi önértékelési csoport tagjainak feladatai: Dokumentumelemzés (tanmenetek, óravázlatok, naplók, dolgozatok, tanulói füzetek). Az eredményeket rögzíteni kell az OH által támogatott informatikai felületre. Óralátogatás: 2-2 óra az érintett pedagógusnál (Az óralátogatás az adatgyűjtés egyik legfontosabb területe, ezért kiemelt figyelmet követel az önértékelési csoport tagjaitól.) Az eredményeket rögzíteni kell az OH által támogatott informatikai felületre. Interjúk: (időtartam: max. 20 perc, eredményéről rövid feljegyzést kell készíteni, tapasztalatait az OH által támogatott informatikai felületre kell feltölteni. o Interjú az érintett kollégával o Vezetői interjú (a kolléga munkájáról) o Interjú szervezése a munkáltatóval Kérdőívek o Önértékelési kérdőív: 3 db o Munkatársi kérdőív: 6-7 db o Szülői kérdőív: 3 db A kérdőíves felmérésbe bevontak körét a munkacsoport határozza meg az érintett kollégával való egyeztetés után. Az önértékelésre kijelölt pedagógusok kiválasztásának elvei: Az adott tanévben kijelölt kollégák köre: - akiknél tanfelügyeleti ellenőrzés várható - akiknek a minősítése várható Az önértékelési feladatok elosztása a tanévre: Lépés 1. Időpont szeptember Feladat Nevelőtestület tájékoztatása Az érintettek tájékoztatása: - önértékelési csoport tagjai - önértékelésben résztvevő Érintett személy, tevékenységek, dokumentálás, stb. Nevelőtestületi értekezlet keretében (jegyzőkönyv) munkamegbeszélés keretében

13 Lépés Időpont Feladat pedagógusok felkészítése Érintett személy, tevékenységek, dokumentálás, stb nov.15. Szülők tájékoztatása munkamegbeszélés keretében január a bevont pedagógusokkal, vezetővel, intézménnyel szemben támasztott intézményi elvárás rendszer meghatározása A team megbízott tagjai elkészítik a bevont pedagógusokkal, vezetővel, intézménnyel szemben támasztott intézményi elvárás rendszert tartalmazó dokumentumot 1. DOKUMENTUMELEMZÉS 1. Látogatás előtt egy héttel, illetve a látogatás napján (int.vez. esetében fiktív időpont) 2. ÓRALÁTOGATÁS folyamatos, az informatika i rendszer dátumai szerint Foglalkozást vezető pedagógus dokumentumai, melyeket a látogatás előtt átad az órát látogató kollégáknak tanmenet óravázlat napló tanulói füzetek int.vez: PP, SZMSZ, munkatervek, beszámolók, vez.program Óra- vagy foglalkozáslátogatás időpontja Óra- vagy foglalkozáslátogatás módszere Önértékelés folyamata Felelős: Sas Györgyné int.v. Giethné Viktor Edit int.v.h. Önértékelt intézmény Pedagógus: Müller Orsolya Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógiai munka felsorolt dokumentumait, majd rögzíti a dokumentumelemzés eredményeit, vagyis dokumentumonként az előre megadott szempontok mentén az informatikai rendszerben rögzíti a tapasztalatokat. Felelős: : Sas Györgyné int.v. Giethné Viktor Edit int.v.h. Makráné Vass Éva mk. vezető Önértékelt intézmény Pedagógus: Müller Orsolya Időpont két héttel az óra- vagy foglalkozáslátogatás előtt kijelölve 2 óra (2x45 perc) megfigyelése a foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontok mentén (Tanfelügyeleti Kézikönyv 1. sz. melléklet) A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatait a

14 Lépés Időpont 3. INTERJÚ folyamatos az önértékelés indítását követően folyamatos az önértékelés indítását követően 4. KÉRDŐÍV folyamatos az önértékelés indítását követően folyamatos az önértékelés indítását követően folyamatos Feladat Interjú az önértékelésre kijelölt pedagógusokkal, vezetővel Interjú az intézmény vezetőjével Int.vez: munkáltatói interjú, vezetőtárssal interjú Önértékelési kérdőív kitöltése: intézmény vezető pedagógus Munkatársi kérdőív kitöltése és az eredmények összegzése Vezető, intézmény esetén: Szülői kérdőív is. Érintett személy, tevékenységek, dokumentálás, stb. megadott szempontok alapján rögzítik az informatikai felületen. Felelős: : Sas Györgyné int.v. Giethné Viktor Edit int.v..h. Horváth Hajnalka Önértékelt intézmény Pedagógus: Müller Orsolya Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik az informatikai felületen. Felelős: Sas Györgyné int.v. A javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjútervet készít, és lefolytatja az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát a megbízott kolléga rögzíti az informatikai felületen. Interjú dokumentáció átadása az Önértékelési csoport koordinátorának az interjút követő 1 héten belül Felelős: Giethné Viktor Edit int.v.h. Önértékelt intézmény Pedagógus: Müller Orsolya A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Felelős: Giethné Viktor Edit int.v.h. Önértékelt intézmény Pedagógus: Müller Orsolya A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben

15 Lépés Időpont 5. ÖNÉRTÉKELÉS folyamatos az önértékelés indítását követően folyamatos az önértékelés indítását követően Feladat Az önértékelt intézmény, vezető és a pedagógus a saját intézményi elvárások tükrében elvégzi önértékelését Az intézményvezető segítségével két évre szóló önfejlesztési terv elkészítése Vezető: Fenntartóhoz való eljuttatás Intézmény Érintett személy, tevékenységek, dokumentálás, stb. résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Felelős: Sas Györgyné, Giethné Viktor Edit Pedagógus: Müller Orsolya Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is. Felelős: Sas Györgyné, Giethné Viktor Edit Pedagógus: Müller Orsolya A pedagógus a (folyamatos) az intézményvezető segítségével az önértékelés eredményére épülő két évre szóló önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni. Az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzési (tanfelügyeleti) tervbe bekerült pedagógusok valamennyi dokumentumát a tanfelügyeleti ellenőrzés időpontja előtt legalább 15 nappal fel kell tölteni az OH által támogatott informatikai rendszerbe. Az önértékelésbe bevont pedagógusok névsora : 2018-ben tanfelügyel eti ellenőrzésr e váró 2018-ban tanfelügyel eti ellenőrzésr e váró kollégák A évi pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe bekerült az intézmény Név Oktatási azonosító száma ban minősítési eljárásra, Müller Orsolya

16 vizsgára váró kollégák / Ped. I/

17 Önértékelési szempontok Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? PEDAGÓGUS Elvárások Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz. Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai programjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait. Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete, tantárgya sajátosságaihoz és a tanulócsoport sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési tanítási módszereket, eszközöket. Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Ismeri a munkáját szabályozó belső dokumentumokat, saját területének alapvető fogalmait, módszertanát. Képes elméleti és tapasztalati tudásának átadására, önálló alkalmazására. - Helyesen és tudatosan választja meg az órán alkalmazott módszereket, változatos formában alkalmazza azokat tantárgyaknak megfelelően (bemutatás, szemléltetés, tanári magyarázat, digitális eszközök, nyomtatott eszközök, szemléltető eszközök/projektor, lap top, cd lejátszó, írásvetítő, hívóképek, honlapok, eseményképek/ kísérlet - Tudatosan megválasztott módszereket alkalmaz az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére: /ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei, projektkészítés, kiselőadás, stb./ tantárgyi integráció tükrében - Ellenőrzés, értékelés módszerét következetesen és tudatosan alkalmazza szóban és írásban is Alkalmazza intézményünk sajátos pedagógiai módszereit: Előadás Magyarázat Elbeszélés A tanulók kiselőadásai Megbeszélés Vita Szemléltetés Kooperatív oktatási módszer (csoportmunka) Szimuláció, szerepjáték és játék (drámapedagógia) Házi feladat Interaktív tananyagok alkalmazása a tanítási órákon Pedagógiai módszereit a kulcskompetenciák fejlesztésének tükrében választja meg, használja

18 Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz? Az értékelés elvei és eszközei Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete, tantárgya kapcsolatait más műveltségterületekkel, tantárgyakkal. Ismeri a szakterülete, tantárgya szempontjából fontos információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát, etikus alkalmazását. Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez igazodó. az új pedagógiai módszereket is: kooperatív technikák, differenciálás Rendszeresen és tudatosan készül tanóráira. Az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatoknak megfelelően választja ki a taneszközöket, digitális tananyagot. Szóhasználata, utasítása, feladat maghatározása pontos és egyértelmű. Munkájában következetes példamutató. Ismeri munkáját szabályozó dokumentumokat és használja azokat: NAT, helyi tanterv, ped.-i program,szervezeti és működési szabályzat, szakmai alapdokumentum, éves munkaterv, iskolai tanév helyi rendje, ÖKO iskolai program, Környezeti Nevelési program, egészségnevelési program, házi rend, tanmenet. Felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét. Az értékelés kiemelt szempontjai: a tanulók önmagukhoz mért fejlődése, az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje,

19 tárgyi tevékenységben való jártasság. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Milyen a pedagógiai tervező Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott A megválasztott módszertani eszközök munkája: tervezési pedagógiai céloknak megfelelő stratégiákat, alkalmazkodnak a tanulók életkori dokumentumok, tervezési folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket. sajátosságaihoz, figyelembe veszi a helyi módszerek, nyomon követhetőség, lehetőségeket. megvalósíthatóság, realitás? Hogyan viszonyul a tervezés a gyermekek/tanulók adottságaihoz, igényeihez? Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a gyermekek, tanulók tevékenységeinek fejlesztése. Terveiben szerepet kap a gyermekek, tanulók motiválása motivációjuk fejlesztése. Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a foglalkozáson, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket. A megválasztott módszerek mindegyike segíti a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakítását). Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja, és ha szükséges megváltoztatja. Az esetleges eltéréseket a tanmenetben jelöli. A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire? Megtervezi a gyermekek, a tanulók és nevelt oktatott csoportok értékelésének módszereit, eszközeit. Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési célját. Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre. A gyermekek, tanulók optimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját, valamint helyi tantervét Célszerűen használja a nyomtatott és kísérleti eszközöket, valamint a szemléltetőeszközöket. Alkalmazza az egyéb szervezeti formákat (frontális, csoportos, egyéni tevékenységeket), amelyeket a tanítási órákhoz igazítja.

20 igazodó, differenciált tanítási-tanulási folyamatot tervez. A gyermekek, a tanulók fejlettségére is figyelemmel bevonja őket a nevelés-oktatás és tanulás-tanítás tervezésébe. Tanév elején diagnosztizáló mérés, melynek célja, hogy megismerjük a tanulás kiindulási szintjét-a tanulók előzetes tudását. Ez nyújt képet arról, milyen hiányosságokat kell pótolni az adott tantárgyban. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Önértékelési szempontok Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Mennyire tudatosan, az adott Figyelembe veszi a gyermekek, a tanulók aktuális helyzetnek mennyire fizikai, érzelmi állapotát. megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését? Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, problémamegoldási és együttműködési képességét? A gyermekek, a tanulók hibázásait tévesztéseit a tanulási folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést segítő módon reagál rájuk. Felkelti és fenntartja a gyermekek, a tanulók érdeklődését. Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket. Fejleszti a gyermekek, a tanulók tanulási képességeit. Tudatosan, tervszerűen készül tanítási óráira. Tanmenetben, tematikus tervben meghatározott irányvonalat követi. Érzékeny a tanulócsoport aktuális fizikai, érzelmi állapotára. Rugalmasan képes kezelni a tanulás folyamatát. Beszélgetéssel, gyakoroltatással, differenciált munkával, játékkal, egyéni fejlesztésekkel, kooperatív technikákkal, tantárgyi integrációval fejleszt, tevékenykedtet. alkalmas a kooperatív technikák alkalmazására aktívan tevékenykedtetik a gyerekeket sokoldalúan közelítik meg az elsajátítandó tananyagot közvetlen tapasztalatszerzésen alapulnak, ismereteket nyújt a csoportokban történő tevékenykedéssel hatékonyan elősegíti az együttműködést Új tanulásszervezési eljárások (differenciálás, kooperatív tanulás, pedagógiai projekt, tantárgy-tömbösítés, témahét ) alkalmazása A tanulás számos összetevője tanítható. Felkelti az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Segíti a tanulókat az önálló

21 Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz? A tanulás támogatása során épít a gyermekek, tanulók egyéni céljaira és szükségleteire a gyermek és tanulócsoport sajátosságaira. Nyugodt, és biztonságos nevelési, tanulási környezetet teremt. tanulás tervezésében. Támogatja a gyerekeket saját élményeik és tapasztalataik alapján szerzett tanulásban. Tanulócsoportokat, tanulópárokat, szakköröket, közös beszélgetéseket szervez a tanulási folyamat megkönnyítése céljából. Tanulási stratégiákat mutat be: *Vizuális típusúak a lényeg színes ceruzákkal való kiemelésével, rajzok, ábrák, grafikonok készítésével tudnak hatékonyan tanulni. *Az audio típus hangosan kimondva, ismételgetve, esetleg magnó, diktafon segítségével tanul könnyen. *A kinesztetikus, vagyis mozgásos típusú embereket pedig a jegyzetelés, többszöri leírás segítheti a tanulásban. Motiváló tanulási környezetet szervez a tanulók számára. Olyan tanulási környezetet biztosít, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységre, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Lehetőséget biztosít a javításra, szóbeli és írásbeli feleletek, számonkérések esetén. Kiegyensúlyozott, nyugodt oktatási légkört biztosít, ahol a személyes példamutatás, folyamatos motiválás, pozitív megerősítés támogatja a tanulók munkáját, fejlődését: *színes, tantermi dekoráció, *tanulók munkáinak bemutatása, *padok sokoldalú elrendezése, *tablók, faliújság évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dekorálása, *zöld sarok gondozása, *feladattudat erősítése, *iskolai faliújság díszítése, *folyosó dekorálása Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa.

22 épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között? Ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat a hagyományos és az infokommunikációs eszközök célszerű, kritikus etikus használatára a tanulási folyamatban. Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosít. Támogatja a gyermekek, a tanulók önálló gondolkodását, elismeri, és a tanítás-tanulási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket. Fontosnak tartja az iskolai könyvtár használatát, ismeretét. Támogatja a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával önálló ismeretszerzésre ösztönöz: könyvtárban való keresés módjai, a keresést támogató eszközök, főbb dokumentumfajták, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értéké. Bemutatja az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáit, az interneten való keresés stratégiáját. Támogatja rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képességét. A tanulóknak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanulómegismerési technikákat alkalmaz? A nevelési-oktatási folyamatban a gyermekek, a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít. Tudatos értékválasztásra és saját értékrendjük kialakítására ösztönzi a gyermekeket, tanulókat. Felmérés lépései: Beszélgetés pedagógus és a tanuló között, pedagógus és szülő között, pedagógus és pedagógus között, pedagógus és a tanulók között. A különböző pedagógiai módszerek (megfigyelés, vita, beszélgetés, stb.) alkalmazása mellett a

23 Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal? Tudatosan alkalmazza a gyermekek, a tanulók sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiaipszichológiai módszereket. Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a gyermekek, a tanulók komplex személyiségfejlődését. Tiszteletben tartja a gyermekek, a tanulók személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a gyermekekhez, a tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul. Megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal az érintett korosztályra a tantervi, tartalmi szabályozókban meghatározott egyetemes emberi és nemzeti értékeket és azok tiszteletére neveli őket. Az együttnevelés keretei között is módot talál a gyermekek, a tanulók esetében az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtésére. Felismeri a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődési az esetlegesen jelentkező tanulási nehézségeit, és képes számukra hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más szakembertől segítséget kérni. Felismeri a gyermekekben, a tanulókban a tehetség ígéretét, és tudatosan segíti annak kibontakoztatását. művészetek(ének, rajz, tánc, mozgás, kézművesség stb. )alapján alakítja ki a teljes képet a tanulóról a pedagógus. A személyiségfejlesztés az iskola egészére vonatkozik, amely a teljes tantestület bevonásával történi az iskolai élet mindennapjaiban. A pedagógus a tanuló személyiségfejlesztését az értelmi nevelés mellett az érzelmi, akarati és munkára nevelés elvével összhangban végzi, ahol tekintettel van a gyermek szociokulturális hátterére. Együttműködik az iskolában dolgozó gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, pszichológussal illetve az osztályában tanító kollégákkal. Egyéni bánásmódot alkalmaz, de nem kivételez. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszereket alkalmaz a csoportalakítás folyamán, ahol a cél: a gyakoroltatás, segítségadás, ösztönzés, ellenőrzés egyéni képességek figyelembe vételével. A pedagógus a felzárkóztató és tehetséggondozó foglakozások éves anyagának tervezésekor figyelembe veszi az osztály tanulóinak rétegződését és ez alapján jelöli ki a fejlesztési területeket képességek szerinti megoszlásban, szem előtt tartva a tovább haladáshoz szükséges minimum követelményeket. A kiemelten tehetséges tanulókat képességüknek megfelelő szinten oktatja és lehetőséget biztosít arra, hogy különböző versenyeken részt vehessenek felkészültségüknek megfelelően.

24 A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is? Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)? A pedagógus az általa vezetett, fejlesztett gyermek- és tanulócsoportok fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és csoportos szükségleteire, sajátosságaira alapozza. Ösztönzi a gyermekek, a tanulók közötti véleménycserét, fejleszti kommunikációs képességüket, fejleszti a tanulókban az érvelési kultúrát. Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és értékként közvetíti a gyermekek, a tanulók és tanulóközösségek eltérő kulturális, társadalmi háttérből adódó sajátosságait. A gyermekeket, tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet mentességre neveli. Pedagógiai tevékenységében a nevelt, oktatott gyermekek, tanulók életkorából következő fejlődéslélektani jellemzőik ismerete tükröződik. Megteremti az általa irányított nevelési, oktatási folyamat során az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket. Közös célok kitűzése életkori sajátosságok figyelembe vételével. Hagyományok kialakítása, figyelembe véve a DÖK irányelveit. Követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Személyes példán keresztül türelemre, elfogadásra ösztönöz. Elbeszélések alapján tényeket közöl, ezek összefüggéseinek feltárásával értéket közvetít, vitára ösztönöz és az álláspontok közelítésével egymás elfogadását segíti elő. Az erkölcsi nevelés, amely a közösségépítés alappillére, kiemelt feladata a pedagógusnak az iskolai élet minden területén. A pedagógus célja, hogy a tanulók életvezetéséhez szükséges egyéni és társas kompetenciák megjelenjenek. A tanuló felismerjék a társas kapcsolatok fontosságát, kialakuljanak az együttműködéshez szükséges készségeik. Ez a tudatos tervezés aktív részvétel (pedagógus, tanulók)

25 Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok megelőzésének és kezelésének módszereit. A gyermekek, a tanulók nevelése, oktatása során a közösség iránti szerepvállalást erősítő helyzeteket teremt. lehetőségek teremtése a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megtapasztalásához hármas egységében valósul meg. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése során (pl. Iskolai Házirend) a tudatosítás a fő szempont, amely a magyarázat, beszélgetés és a tanulók következtetései alapján követendő példát ad a betartandó magatartási normákról az iskolai életben és a szabadidős tevékenységekben is. Mindenekelőtt törekszik a konfliktushelyzet kialakulását megelőzni. Ha nem sikerül, akkor a kompromisszumkereső és problémamegoldó stratégiát alkalmazva a következő módszerekkel old meg kialakult helyzeteket: a konfliktushelyzetet tisztázza, önelemzést végeztet, közös cél meghatározásával együttműködést próbál kialakítani. A tekintélyelv helyett a meggyőzést alkalmazza. Ha szükséges, a helyzet kezelésébe bevonja a kollégákat, intézményvezetőt, szülőket, külső szerveket/családsegítő szolgálat, önkormányzat stb.) A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások Milyen ellenőrzési és értékelési formákat A tantervi tartalmakat a gyermekek, a A nevelők figyelembe veszik a tanulók alkalmaz? tanulók egyéni pedagógiai-pszichológiai teljesítményeinek és a helyi tantervben szükségleteihez is igazodva eredményesen és adaptív módon alkalmazza. előírt követelmények viszonyulását, valamint a tanuló korábbi teljesítményének változását