Összefoglaló Kutatási Jelentés

Átírás

1 Összefoglaló Kutatási Jelentés 4. célterület: Az önkormányzati humán kompetenciák és képességek KÖFOP VEKOP azonosító jelű "Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program" című kiemelt projekt kapcsán Készítette: HBH Stratégia és Fejlesztés Kft. és Collective-Intelligence Kft. konzorcium Készült: március 29.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS AZ ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI JELENTÉS CÉLJA AZ ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI JELENTÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK MUNKAMÓDSZERE AZ ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI JELENTÉS FELÉPÍTÉSE A KUTATÁSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK KEZELÉSE ÖNKORMÁNYZATOK VERSENYKÉPESSÉGÉT TÁMOGATÓ KOMPETENCIÁK KUTATÁSA A KOMPETENCIA KUTATÁS KONTEXTUSA Más KÖFOP projektekkel való kapcsolódások kezelése A Kompetencia kutatás jogszabályi környezete A KOMPETENCIA KUTATÁS CÉLJA ÉS AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉSEK A Kompetencia kutatás célja A Kompetencia kutatás alapvetései A kompetencia-keretrendszer kialakításával kapcsolatos elvárások A Kompetencia kutatás fogalmi keretei A Kompetencia kutatás folyamata, kutatási tevékenységei A MEGVALÓSÍTOTT KUTATÁS TÉMATERÜLET-SPECIFIKUS ADAT- ÉS INFORMÁCIÓGYŰJTÉSEI, ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Hazai és nemzetközi szakirodalom feltárása A kompetencia-keretrendszer kialakítása Dokumentumelemzés, honlapelemzés Meglévő adatvagyon elemzése Horizontális adatfelvételek elemzése Validáló kutatási tevékenységek Tudományos-szakértői egyeztetések A KOMPETENCIA KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA A tématerületre vonatkozó problémafeltárás eredményei A szakirodalmi kutatás eredményei A kialakításra került kompetencia-keretrendszer A Kompetencia-modell produktumai A dokumentumelemzés és honlapelemzés legfontosabb eredményei A meglévő adatvagyon elemzésének eredményei A horizontális adatfelvételek kapcsolódó eredményei A validáló kutatási tevékenységek tapasztalatai A települési sajátosságok mentén vett differenciálás lehetséges szempontjai A KAPCSOLÓDÓ SZAKMAPOLITIKAI JAVASLATOK ÉS AZOK ELŐZETES HATÁS-, ÉS KOCKÁZATELEMZÉSE A KOMPETENCIA KUTATÁS ÖNKORMÁNYZATI AJÁNLÁSAI ÉS ADAPTÁLHATÓ GYAKORLAT A KUTATÁSI EREDMÉNYEK TOVÁBBI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI A projekt lezárását követően további kutatások alapjául szolgáló területek, indokolással A kutatási eredmények beépülése kapcsolódó projektekbe, programokba (szinergia lehetőségek realizálása) /344. oldal

3 2.8. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK EREDMÉNYES HASZNOSULÁSÁHOZ, FENNTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK VIZSGÁLATA A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK ÉS A VÁLLALT INDIKÁTOROK TELJESÜLÉSÉNEK CÉLTERÜLET- SPECIFIKUS ÉRTÉKELÉSE A kutatási hipotézisek teljesülésének értékelése A vállalt releváns indikátorok teljesülésének értékelése TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS A TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS KONTEXTUSA Más KÖFOP projektekkel való kapcsolódások kezelése A Tudatos település kutatás jogszabályi környezete A TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉSEI Adat és információgyűjtés, adatfeldolgozás Előzetes ajánlás rész-eredménytermék Tudatos település útmutató összeállítása A MEGVALÓSÍTOTT KUTATÁS TÉMATERÜLET-SPECIFIKUS ADAT- ÉS INFORMÁCIÓGYŰJTÉSEI, ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Szakirodalmi elemzés Kérdőíves felmérések Műhelymunkák Esettanulmányok Interjúk Nemzetközi és hazai jó példák gyűjtése A KUTATÁSI TERÜLETEKET ÉRINTŐ PROBLÉMAFELTÁRÁS EREDMÉNYEI A TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA A Tudatos település útmutató eredménytermék Tudatos település fogalomkör szakirodalmi vizsgálata és elemzése A KAPCSOLÓDÓ SZAKMAPOLITIKAI JAVASLATOK ÉS AZOK ELŐZETES HATÁS-, ÉS KOCKÁZATELEMZÉSE A TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS SORÁN FELTÁRT, AZ ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE ADAPTÁLHATÓ JÓ GYAKORLATOK A KUTATÁSI EREDMÉNYEK TOVÁBBI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI A projekt lezárását követően további kutatások alapjául szolgáló területek, indokolással A kutatási eredmények beépülése kapcsolódó projektekbe, programokba (szinergia lehetőségek realizálása) A KUTATÁSI EREDMÉNYEK EREDMÉNYES HASZNOSULÁSÁHOZ, FENNTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK VIZSGÁLATA A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK ÉS A VÁLLALT INDIKÁTOROK TELJESÜLÉSÉNEK CÉLTERÜLET- SPECIFIKUS ÉRTÉKELÉSE A kutatási hipotézisek teljesülésének értékelése A vállalt releváns indikátorok teljesülésének értékelése MELLÉKLETEK I. KOMPETENCIA KUTATÁS MELLÉKLETEI I.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VERSENYKÉPESSÉGÉT TÁMOGATÓ KOMPETENCIÁK KUTATÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZAKMAI MELLÉKLETEK /344. oldal

4 1. sz. melléklet: Fogalmak jegyzéke sz. melléklet: A Kompetencia kutatás során felhasznált források sz. melléklet: A Kompetencia kutatás megalapozása során áttekintett szabályozó dokumentumok listája sz. melléklet: A kompetencia-szótár sz. melléklet: A versenyképesség szempontjából fontosként azonosított 15 db munkakör-terület és a hozzájuk kapcsolódó potenciális munkakörök megnevezése feladat ellátási szintenként sz. melléklet: A kompetencia-térképek validálást követő végleges verziói sz. melléklet: Az elemi kompetenciák szintezése I.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VERSENYKÉPESSÉGÉT TÁMOGATÓ KOMPETENCIÁK KUTATÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTANI MELLÉKLETEK sz. melléklet: Célterülethez kapcsolódóan gyűjtött adatok és információk sz. melléklet: A validálásban résztvevő települések és a kiválasztást megalapozó jellemzőik sz. melléklet: Az elvégzett adatfelvételek a validálásba bevont települések szerint sz. melléklet: A fókuszcsoportos interjúk beosztása és ütemezése sz. melléklet: A fókuszcsoportos interjúk vezérfonala sz. melléklet: A teszteléshez használt kompetencia-lista sz. melléklet: A kompetencia-lista tesztelésének összesített eredményei sz. melléklet: A horizontális adatfelvételekbe beépített, műveleti kompetenciákat mérő kérdésblokkok sz. melléklet: A Kompetencia kutatás validáló önkormányzati kérdőíve sz. melléklet: A Kompetencia kutatás validáló önkormányzati interjú vezérfonala és a kapcsolódó segédanyagok I.3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VERSENYKÉPESSÉGÉT TÁMOGATÓ KOMPETENCIÁK KUTATÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ADMINISZTRATÍV MELLÉKLETEK sz. melléklet: A Kompetencia kutatás során végzett egyeztetések MELLÉKLETEK II. TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS MELLÉKLETEI II.1 TUDATOS TELEPÜLÉS FOGALOMKÖR SZAKIRODALMI VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE sz. melléklet: Szakirodalmi fogalomkör lehatárolások sz. melléklet: Településmenedzsment / A települési önkormányzatok működését támogató funkcionális folyamatok sz. melléklet: Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok megjelenése a szakirodalomban II.2. TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS ÁLTALÁNOS SZAKMAI MELLÉKLETEI sz. melléklet: Fogalmak és rövidítések jegyzéke sz. melléklet: A Tudatos település kutatás során felhasznált források sz. melléklet: Tudatos település kutatás során végzett egyeztetések /344. oldal

5 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat A jelentés főbb fejezeteinek tartalmi áttekintése táblázat A célterületi kutatások közötti kapcsolatok áttekintése táblázat A közmenedzsment fejlődési irányai táblázat: A kompetencia-keretrendszer eszközeinek hasznosítási lehetőségei táblázat: TÉR kompetencia alapú munkamagatartás értékelése elemenként (százalékos értékek átlaga és szórása, N= és ) táblázat A különböző szférában dolgozók bérszínvonalának és annak időbeli alakulásának összevetése táblázat: Az egyes foglalkozások átlagos havi bérszínvonala szféránként (2015) táblázat: A különböző szférában dolgozók átlagos havi bérszínvonala településtípusonként táblázat: Az egyes műveleti kompetenciák önkormányzatoknál való érvényesülésének lakossági és vállalkozói megítélése táblázat: Az egyes műveleti kompetenciák önkormányzatokra jellemző elvárt és tapasztalt szintje a lakosság szerint (ötfokozatú skálaátlagok) táblázat: Az egyes műveleti kompetenciák fontosságának saját területen belüli megítélése munkakör-területenként (ötfokozatú skálaátlag) táblázat: Hozzájárulás a Jó Állam Mutatók esetében tett vállalások teljesítéséhez táblázat: Települési kérdőív egyes kérdéseinek válaszai táblázat: A kérdőív 15. kérdésére adott válaszok számtani átlaga, és a teljes minta átlagától való eltérések táblázat: Az önkormányzatok fontosabb feladatcsoportjai táblázat: Az önkormányzatok legjellemzőbb feladatcsoportjai táblázat: A környezettudatosságot szondázó kérdések összehasonlítása táblázat: A természeti értékek értékelése, osztályozása /344. oldal

6 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: A Kompetencia kutatás folyamata ábra: Jéghegy modell ábra A személyiség funkcionális rendszere ábra A munkakör területek szintjei ábra A munkakörök kompetencia-térképének kompetencia összetevői ábra: A kompetencia-térképek főtáblája ábra: A kompetencia-térképek felépítése ábra: Kompetencia alapú munkamagatartás átlagos értékelése település típusok szerint ábra: A horizontális kérdőíves adatfelvételekbe beépített műveleti kompetenciák listája ábra: Az egyes műveleti kompetenciák fontosságának különböző célcsoportok által való megítélése (ötfokozatú skálaátlag) ábra: Az egyes műveleti kompetenciák fontosságának önkormányzati vezetők által való megítélése szakterületenként (ötfokozatú skálaátlag) ábra Települések terveihez készített SKV-k, településtípusok szerint (súlyozott adatok) ábra: Az Ön véleménye szerint milyen a település környezeti/környezetvédelmi/környezet-egészségügyi állapota? ábra A település teljesen élhető, környezete vonzó választ adó települések aránya az adott településnagyság kategórián belül ábra: Nemzetközi védelem alatt álló területekkel érintett települések összesített pontszámai ( ) ábra: Hazai védelem alatt álló területekkel érintett települések összesített pontszámai ( ) ábra: Az országos ökológiai hálózat által érintett települések összpontszámai ábra Az 50 legtöbb, nem veszélyes hulladék kezelésével érintett település (2015) ábra Az 50 legtöbb, veszélyes hulladék kezelésével érintett település (2015) ábra Magyarország települései, ahol nem kezelnek hulladékot (2015) ábra A hulladékkezelés szolgáltatás fejlesztésére igennel válaszoló települések aránya megyénként (Súlyozott országos átlag: 14,9%) ábra A tudatos település szemlélet egy lehetséges ábrázolása /344. oldal

7 1. BEVEZETÉS Magyarország Kormánya a Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (továbbiakban: KÖFOP) éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016 (I. 18.) Kormány határozatban kiemelt projektként nevesítette a KÖFOP VEKOP azonosító jelű Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási programot (továbbiakban: HVK projekt). A HVK projekt megvalósításáért a Belügyminisztérium (továbbiakban: BM) felelt. A BM vállalta, hogy a projekt megvalósításával hozzájárul a helyi közszolgáltatások rendszerének megújításához, optimalizálásához. A HVK projekt célja a helyi közszolgáltatások minőségével és a helyi versenyképesség tudatos fejlesztésével kapcsolatos célirányos elemző kutatások végrehajtása volt. A kutatások kiemelten figyelembe veszik a hazai sajátosságokat az önkormányzati vezetők munkáját támogató eszközrendszer, valamint a szakmai-ágazati irányítók döntéseit támogató szakpolitikai ajánlások kidolgozása során. A HVK projekt keretében végzett alkalmazott kutatások a helyi közszolgáltatások minőségével összefüggő, a helyi versenyképesség szempontjából meghatározó tényezők vizsgálatát célozták meg öt, egymással szorosan összefüggő célterületen: a helyi közszolgáltatások minőségének javítására irányuló lehetőségek, eszközök és módszerek kutatása, létező jó gyakorlatok azonosítása, valamint adaptációs/implementációs lehetőségeinek feltárása (célterület 1), a helyi közszolgáltatások feladatellátás-szervezési megoldásai - feladatméretezési és szervezési módszerek, gyakorlatok fejlesztésének elméleti megalapozása és ezzel összefüggő hatékonyságjavítási lehetőségek azonosítása (célterület 2, amelyről jelen Összefoglaló Kutatási Jelentése számol be), a helyi közszolgáltatások finanszírozásával és a kapcsolódó erőforrások felhasználásával összefüggő tervezési és kontroll megoldások fejlesztési lehetőségei, az optimalizációs lehetőségek feltárása (célterület 3), a kapcsolódó önkormányzati feladatok ellátásához, a helyi versenyképesség fejlesztéséhez kapcsolódó humán kompetencia és képességek elemzése, a vonatkozó fejlesztési fókuszterületek, lehetőségek és eszközök azonosítása (célterület 4), valamint a helyi gazdaságfejlesztést támogató önkormányzati eszközrendszer fejlesztési lehetőségeinek kutatása keretében befektetés- és beruházás-élénkítési megoldások azonosítása, elemzése, a helyi közszolgáltatások kiterjedési, minőségi és gazdasági összefüggéseinek vizsgálata (célterület 5). A HVK projekt szakmai megvalósítása érdekében a BM szeptember 15-én Vállalkozási szerződés a KÖFOP VEKOP-16 azonosító jelű Helyi versenyképességfejlesztési kutatási program szakmai megvalósításának részletes kutatási, tervezési, elemzési, felmérési, tanulmánykészítési, mintaprojekt végrehajtási és disszeminációs feladatainak ellátására tárgyban közbeszerzési eljárást indított. A közbeszerzési eljárást a HBH Stratégia és Fejlesztés Kft. és a Collective-Intelligence Kft. konzorcium (továbbiakban: Vállalkozó) nyerte meg. Jelen Összefoglaló Kutatási Jelentés a 4. kutatási célterület (Az önkormányzati humán kompetenciák és képességek) esetében foglalja össze a végrehajtott részkutatások eredményeit és tapasztalatait. 7/344. oldal

8 A 4. célterületen végzett kutatások célja kettős volt: egyrészt a helyi közszolgáltatások elvárt minőségének (versenyképességének 1 ) biztosításához szükséges kompetenciák, tudás és kapacitás rendelkezésre állásának vizsgálata (továbbiakban: az önkormányzatok versenyképességét támogató kompetenciák kutatása 2 ), másrészt a helyi versenyképességet leginkább befolyásolni tudó településirányítási területek körének, a kapcsolódó jó gyakorlatoknak és a tudatosságot elősegítő gyakorlati megoldásoknak a feltárása (továbbiakban: Tudatos településkutatás). Az önkormányzatok versenyképességét támogató kompetenciák kutatása A kutatás abból indult ki, hogy a helyi közszolgáltatások minősége és a helyi gazdaság fenntartható fejlesztése csak akkor biztosítható, ha megfelelő stratégiai hangsúlyt kapnak a rendelkezésre álló humán erőforrások. Bár mindez kapacitás oldalról is felvetett nyitott kérdéseket, a Kompetencia kutatás fókuszában a települések helyi versenyképességének fejlesztéséhez szükséges egyéni és szervezeti kompetenciák álltak. A vizsgálat tárgya az volt, hogy az egyes közszolgáltatások minősége és a versenyképesség igénye milyen kompetencia-elvárásokhoz vezet, ezeknek milyen mértékben felel meg a vizsgált önkormányzatok jelenlegi állománya, és a hiányzó kompetenciák milyen módon fejleszthetők. Annak ellenére, hogy az önkormányzatok mérete, típusa és a gazdaságfejlesztés eltérő perspektívái más-más kompetencia-elvárásokat mutattak, a kutatás megerősítette, hogy az emberi erőforrás menedzsment (továbbiakban: EEM) professzionalizálása és tudatos működtetése mindenütt kihívást jelent. A professzionalizálás kérdésköre alatt az értettük, hogy az önkormányzatok felismerték-e az EEM feladatok komplexitását, tudatában vannak-e annak, hogy a terület ellátását HR végzettségű szakemberek, célzott szakmai továbbképzések és kutatási eredmények segíthetik, hogy az EEM tevékenységek adminisztratív tartalmukon túl érdemben hozzájárulhatnak az önkormányzat stratégiai céljainak eléréséhez. A kutatás átfogóan vizsgálta, hogy a tágabban értelmezett tudatosság részeként mennyire tervezett az önkormányzatok EEM tevékenysége, azaz eleget tesznek-e a jogszabályi előírásoknak, megfelelő figyelem és szakértelem kíséri-e az alkalmazást a toborzástól az utódlásig, mennyi figyelmet kap a közszolgáltatások/feladatkörök kompetenciaigényének feltérképezése, sor kerül-e a szolgáltatások minőségét és a versenyképesség szempontjait figyelembe vevő kompetenciák célzott fejlesztésére. E kérdések megválaszolására az önkormányzatok sajátosságainak figyelembevételével került sor. Ezek alapján a célterület kompetenciákra irányuló kutatási tevékenysége a kitűzött céloknak megfelelően az alábbiakat jelentette: 1 A közszolgáltatások versenyképessége alatt azt értettük, hogy az adott település a hozzá hasonló településekhez viszonyítva az adott közszolgáltatást olyan minőségben végzi, hogy az a település számára versenyelőnyt jelent pl. a lakosságmegtartó képesség vagy befektetések vonzása esetén. 2 A Műszaki Leírásban a kutatás kompetencia-elvárások kutatás -ként szerepel, jelen dokumentum a könnyebb érthetőség érdekében Kompetencia kutatásként utal rá 8/344. oldal

9 A megelőző kutatások tapasztalataira és a létező gyakorlatra irányuló reflexiókra építve egységes és közössé tehető értelmezési keret és fogalomhasználat került alkalmazásra egy önkormányzati kompetencia-keretrendszer kidolgozása érdekében. A kapcsolódó szakirodalom és a kutatás keretei között megvalósuló empirikus adatgyűjtést követően meghatározásra került a helyi közszolgáltatásokhoz kapcsolódó, a minőséget és a versenyképességet leginkább meghatározó 15 munkakör, illetve munkakör-terület. A munkakör-területekre vonatkozó adatok elemzése segítségével definiálásra kerültek a vizsgált munkakörök (munkakör-területek) tartalma. Megtörtént az ezekhez a munkakörökhöz tartozó kompetencia-elvárások előzetes meghatározása. Mindez települési önkormányzatok bevonásával, fókuszcsoportos interjúkkal kerültek validálásra. Ehhez a kompetenciák pontos definiálását és skálázását, valamint tesztelését követően kompetencia-szótár készült. Ezt követte a vizsgált kiválasztott munkakörök kompetencia-térképeinek elkészítése és kérdőíves, illetve félig strukturált interjúkkal történő validálása, valamint pilot műhelymunkákon való tesztelése. Végül összefoglalásra kerültek mindazok az átfogó tanulságok, amelyek a kutatás tapasztalatainak gyakorlatba ültetését szolgálják. A humán kompetenciák és képességek kutatása az önkormányzatok emberi erőforrásainak fejlesztéséhez egy praktikus kompetencia alapú HR keretrendszer kialakításával nyújt segítséget. A Kompetencia kutatásnak eredményeit teljeskörűen a jelen Összefoglaló Kutatási Jelentés tartalmazza. A Tudatos település kutatása: A kompetencia fókusza a célterület másik céljának megfelelően kiegészült a Tudatos település kutatás (továbbiakban: TT kutatás) feladataival. Azonosításra kerültek azok a tényezők/faktorok, amelyeket egy településnek fel kell tárnia és fejlesztenie kell ahhoz, hogy (1) vonzó célpontot jelentsen a befektetők számára, egyúttal pontosabbá válhasson a szektorspecifikus befektetői szükségletek felmérése, valamint, hogy (2) képes legyen egy település a meglévő saját humán és gazdasági erőforrásainak, illetve hagyományos környezeti, természeti, kulturális értékeinek feltárására és hasznosítására. Mindehhez kapcsolódóan a részcéloknak megfelelően: Átfogó szakirodalmi háttérre épülő fogalmi és koncepcionális keret született a tudatos település modell fejlesztést támogató szerepének előkészítése érdekében. Szakirodalmi elemzés készült a tudatos települések működéséhez szükséges információs bázisokról, háttér feltételekről, helyi sajátosságokról. A tudatos település fogalma olyan módon került kibontásra, hogy az azon tématerületeken, ahol ez értelmezhető, érdemben eltérő, a kutatás által meghatározott település típusonként differenciált legyen, mindezt jó példákkal alátámasztva. A tudatos településről való gondolkodás integrálta a korszerű településfejlesztési megközelítéseket, és feltárásra kerültek az esélyegyenlőségi és környezeti fenntarthatósági szempontok, valamint a klímaadaptációs követelmények beépítésének lehetőségei a tudatos település tervekbe. A TT kutatás a fogalom komplex értelmezéséből adódóan a HVK projekt egészének szintetizáló résztevékenysége volt, amely jellemzően a különböző célterületi kutatások rész- 9/344. oldal

10 eredményeire és ajánlásaira épített. Ennek megfelelően a kutatás keretében feltárt témák és az alkalmazott vizsgálati módszerek is a kutatás komplexitását tükrözve nagyfokú változatosságot mutattak. A TT kutatás eredményeit egyrészt a külön dokumentum formájában az önkormányzatoknak szóló, gyakorlat-orientált Tudatos település útmutató, a háttérkutatási eredményeket a jelen Összefoglaló Kutatási Jelentés foglalja össze AZ ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI JELENTÉS CÉLJA Jelen célterületi Összefoglaló Kutatási Jelentés összeállításának célja az elfogadott célterületi kutatási tervek megvalósítására figyelemmel a 4. célterületen végzett kutatások eredményeinek és a kutatások során szerzett tapasztalatoknak, tanulságoknak az összefoglalása volt. Ennek érdekében a jelentés bemutatja az elfogadott célterületi kutatási tervekben meghatározottak szerint alkalmazott módszertani megközelítések tapasztalatait, az időközi finomhangolások indokait, az elvégzett kutatási tevékenységek, elemzések eredményeit, az azok alapján megfogalmazott szakmapolitikai ajánlások, javaslatok előzetes hatásértékelését, valamint a műszaki leírás valamennyi megvalósult célterület-specifikus tartalmi elemét. Az Összefoglaló Kutatási Jelentés elkészítésével a HVK projekt egyrészt dokumentálta az elvégzett célterületi kutatásokat, lehetővé téve azt, hogy a szakma és más kutatócsoportok számára az eredmények a felhasznált módszertan és adatok ismeretében legyenek értelmezhetők. A jelentés továbbá számos olyan kutatási eredményt is bemutat, amely háttér információként került felhasználásra a HVK projektben megfogalmazott javaslatok kidolgozásakor. Ezek az információk fontosak az adott helyi közszolgáltatásokkal foglalkozó szakmai és ágazati irányítók, valamint további ágazati szakemberek számára a közszolgáltatások helyzetének teljeskörű megismeréséhez és az aktuális szakpolitikai, ágazati szabályozási feladatok megalapozásához. A jelentés a célterület 2 fő kutatási területe szerint megbontott: (1) Önkormányzatok versenyképességét támogató kompetenciák kutatása A Kompetencia kutatás kapcsán a hazai és nemzetközi szakirodalmi előzmények összefoglalásával az volt a cél, hogy látható legyen, hogy érdemi, már meglévő tudásra lehet építeni. Bemutatásra került a versengő megközelítések közül a kiválasztott kompetenciafogalom. A jelen kompetenciáira és a kihívásokat figyelembe vevő kompetencia-szükségletre vonatkozó tipológia mellett ismertetésre kerültek a kutatási kérdések és a pontosított hipotézisek. Ezt követi a kompetencia-szótár összeállításának és validálásának bemutatása, illetve a helyi közszolgáltatások ellátása kapcsán felmerülő önkormányzati feladatok biztosításához és a helyi versenyképesség növeléséhez kapcsolódó kompetenciák megnevezése és rövid tartalmi kifejtése. Az empirikus vizsgálatokat és információgyűjtést követő elemzések eredményeinek bemutatásának az a célja, hogy a helyi közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a minőséget, versenyképességet leginkább meghatározó területeken dolgozó munkatársak munkakörei és a hozzájuk kapcsolt kompetenciák alátámasztást nyerjenek. 10/344. oldal

11 A Kompetencia kutatás központi elemeként került bemutatásra a kompetenciatérképek struktúrája és a kiválasztott 15 munkakör-területen a tartalommal való megtöltése. Gyakorlati alkalmazásuk tapasztalatai a validáló kutatási tevékenységek eredményein keresztül kerültek bemutatásra. A kompetencia-térkép használatára, a feltárt és elvárt kompetenciák közötti eltérés áthidalására vonatkozó ajánlások bemutatásával az volt a cél, hogy az önkormányzati vezetők, szakemberek által közvetlenül hasznosítható útmutatás készüljön. Ennek legfontosabb elemei egy humán erőforrás stratégiába illeszthetők, és a helyi körülményekhez igazított munkakörök értékelési és fejlesztési feladataihoz adnak segítséget a HR tevékenységek jellemző fázisaihoz kapcsolódóan. (2) Tudatos település kutatás: A Tudatos település útmutató és elkészítésének bemutatása azt a célt szolgálja, hogy betekintést adjon az önkormányzatok tudatos településsé válását segítő megközelítésekbe, az útmutató összeállítását segítő módszerekbe és forrásokba, valamint a tervezett hasznosítás módjaiba. Ennek érdekében olyan gyakorlati ajánlások és jó példák megfogalmazására került sor, amelyek az önkormányzatnál dolgozó, a tervezésben, stratégiaalkotásban, vagy akár a közfeladatok mindennapi ellátásában résztvevő szereplők számára hasznosak lehetnek. A kutatás és az eredményeként elkészült útmutató tartalmazza a tudatos település-kutatás eredményeinek szakmai alátámasztását is azzal, hogy bemutatja az útmutató elkészítéséhez használt módszereket, a kutatás során feltárt következtetéseket. Mindez az útmutató által ajánlottak értelmezését és felhasználását éppúgy segíti, mint a változó körülményeknek megfelelő továbbfejlesztést vagy a kapcsolódó későbbi kutatásokat AZ ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI JELENTÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNAK MUNKAMÓDSZERE Az Összefoglaló Kutatási Jelentés elkészítése során felhasználásra kerületek mindazok a munkaközi dokumentumok, amelyek a kutatás egyes fázisainak funkciójához kapcsolódva pontosították a kulcsfogalmak értelmezési keretét, összefoglalták a legfontosabb következtetéseket és alapot jelentettek a későbbi kutatási szakaszok feladatainak megfogalmazásához. A 4. célterületen dolgozó kutatók két részkutatás mentén szervezték munkájukat. Jóllehet a kutatás teljes folyamata során rendszeresek voltak az egyeztetések, az Összefoglaló Kutatási Jelentés összeállítása a korábbiaknál is szorosabb együttműködést kívánt. A jelentés szerkezete közös vázlat mentén készült. Tükrözi a részkutatások részben eltérő logikáját is azzal, hogy egy adott pont alatt külön-külön mutatja be a kapcsolódó kutatási tevékenységeket és eredményeket, ugyanakkor minden esetben hangsúlyozza a tartalmi kapcsolódásokat és módszertani összefüggéseket. A Kutatási Tervben foglalt további résztevékenység, azaz a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat bemutató esettanulmányok eredményei beépültek a kutatási célterület releváns termékeibe, külön célzott bemutatásuktól jelen dokumentum azonban eltekint, arra az 5. célterület Összefoglaló Kutatási Jelentésében kerül sor. Az Összefoglaló Kutatási Jelentés elkészítése során a célterületen dolgozó kutatók a következő tevékenységeket hajtották végre: 11/344. oldal

12 A célterületen belüli kutatási részterületekkel való folyamatos együttműködés, szakértői egyeztetések, a készülő részeredmények lehetőség szerinti megismerése szakértői egyeztetés céljából. A többi célterület eredményeinek nyomon követése és egyeztetés a szinergiák biztosítása érdekében. Horizontális tevékenységként tematikus regionális műhelymunka sorozat szervezése, koordinálása és szekciómunkáinak moderálása (jelen kutatás szempontjából külön kiemelve a helyi gazdaságfejlesztés és tudatos településmenedzsment szekció munkájának lebonyolítását, következtetéseinek levonását. E műhelysorozaton helyet kapott a kompetencia-szükségletek kérdésköre is, így a teljes kutatási célterület számára is értékes inputok keletkeztek.) A HVK projekt keretében végzett horizontális felmérésekhez szakértői inputként a célterület is adott meg kutatási kérdéseket a kérdőívekhez, interjú vázlatokhoz. Mind a Kompetencia kutatás, mind pedig a Tudatos település kutatás szempontjából releváns kérdések megfogalmazásával mód nyílt a felmérések eredményeinek beépítésére. A célterület kutatói a nyers eredmények összegyűjtését és az adattisztítást követően a kutatási területüknek megfelelően előkészítették elemzéseiket a jelen Összefoglaló Kutatási Jelentés számára. A fentiekben említett tématerületekhez kapcsolódóan a kutatási részterületektől várt és jelen dokumentum összeállításáig rendelkezésre álló input anyagok összegyűjtésre, rendszerezésre és feldolgozásra kerültek. Ekkor kerülhetett sor a kompetencia-elvárások meghatározására és a tudatos településre irányuló kutatás szempontjából releváns következtetések, előzetes ajánlások megfogalmazására. A kutatási részanyagok és célterületi inputok birtokában elkészült kompetenciaszótár és kompetencia-térkép, valamint a Tudatos település útmutató tartalmi vázának részletezését követően az egyes fejezetek várható tartalmára és belső struktúrájára vonatkozó szakmai javaslatok születtek. Sor került a kompetencia-keretrendszer validálására. Ez lehetővé tette a kompetencia-szótár és kompetencia-térképek pontosítását. Ezt követően a tématerületi ajánlások és javaslatok alaposabb, részletesebb kidolgozása következett. A Tudatos település útmutató szakértői verziójának összeállítását követen megkezdődött az útmutató egyeztetése o o o o Konzorciumon belüli egyeztetések lefolytatása BM és munkacsoporti egyeztetések BM és a szakértői csapat által megjelölt intézményi szereplőkkel, szakértőkkel való egyeztetések / véleményezés lefolytatása Települési önkormányzatok számára biztosított véleményezési lehetőség. Ezt követte a kompetencia-elvárások azonosítását támogató Kompetenciakeretrendszer, a Tudatos település útmutató és a kapcsolódó szakpolitikai ajánlások véglegesítése AZ ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI JELENTÉS FELÉPÍTÉSE Az Összefoglaló Kutatási Jelentés a célterület 2 fő kutatási területe szerint megbontott, külön fejezetcsoport foglalja össze a Kompetencia kutatás és külön a Tudatos település kutatás tapasztalatait és eredményeit. 12/344. oldal

13 Az alábbiakban a jelentés felépítését mutatjuk be a fejezetek tartalmának rövid ismertetésével. 1. táblázat A jelentés főbb fejezeteinek tartalmi áttekintése Fejezetcím Fejezet rövid tartalma 1. Bevezető A jelentés hátterének, céljának, az összeállítás munkamódszerének és a jelentés felépítésének rövid bemutatása. 2. Önkormányzatok versenyképességét támogató kompetenciák kutatása 2.1. A Kompetencia kutatás kontextusa 2.2. A Kompetencia kutatás célja és az alkalmazott módszertani megközelítések 2.3. A megvalósított kutatás tématerületspecifikus adat- és információgyűjtései, alkalmazott módszerek 2.4. A Kompetencia kutatás eredményeinek bemutatása A Kompetencia kutatás esetében a fejezetben bemutatásra kerül más KÖFOP projektekhez való kapcsolódása, illetve az azoktól való lehatárolása. A terület komplexitásából adódóan a kutatás során több szinten és több aspektusból vizsgáltuk a jogszabályi kapcsolódásokat. A fejezetben ezek eredményeit is ismertetjük. A fejezet a célterületi téma-specifikus kutatás célkitűzéseinek áttekintésével kezdődik, majd a kutatás értelmezését támogató alapvetések és fogalmi keretek ismertetését tartalmazza. Ezt követően a Kompetencia kutatás során alkalmazott módszertani megközelítések megválasztásának indokát, folyamatát, illetve azok tapasztalatait tekintjük át, amely alapján a Kompetencia kutatás folyamata és koncepciója is megismerhető. A fejezetben bemutatásra kerülnek a megalapozó kutatási tevékenységek, amelyek a Kompetencia kutatás során kialakított kompetencia-szótár és kompetenciatérképek megalkotásához adtak inputot. Ezt követően a tématerület-specifikus adat- és információgyűjtések módszereit mutatjuk be. A fejezetben ismertetésre kerülnek az önkormányzatok emberi erőforrás menedzsment (EEM) tevékenységére vonatkozó helyzetértékelés során megállapítottak, amelyek figyelembevételével került kidolgozásra a kompetencia-keretrendszer a HVK projekt során. Ezt követően az önkormányzatok versenyképességéhez kapcsolódó Kompetencia kutatás eredményei vizsgálati módszerenként, összegezve kerülnek bemutatásra. 13/344. oldal

14 Fejezetcím 2.5. A kapcsolódó szakmapolitikai javaslatok és azok előzetes hatás- és kockázatelemzése 2.6. A Kompetencia kutatás önkormányzati ajánlásai és adaptálható gyakorlat 2.7. A kutatási eredmények további hasznosítási lehetőségei 2.8. A kutatási eredmények eredményes hasznosulásához, fenntartásához szükséges feltételek vizsgálata 2.9. A kutatási hipotézisek és a vállalt indikátorok teljesülésének célterület-specifikus értékelése Fejezet rövid tartalma Jelen kutatás eredményei alapján levonható tanulságokra, tapasztalatokra építve a helyi önkormányzatok versenyképességét meghatározó kompetencia alapú emberi erőforrás menedzsment (EEM) gyakorlati megvalósítását támogató szakpolitikai javaslatok, valamint azok hatás- és kockázatelemzése kerül ismertetésre a fejezetben. A Kompetencia kutatás tapasztalatai alapján megfogalmazott eredményeket követően a kialakított kompetencia-keretrendszer (kompetencia-szótár és kompetencia-térképek) értelmezését és felhasználásának lehetőségeit tekinti át a fejezet. A fejezetben bemutatásra kerülnek azok a területek, amelyek jelen Kompetencia kutatás eredményei alapján további kutatások alapjai lehetnek, valamint áttekintjük a kapcsolódó projektekkel, programokkal fennálló és azonosítható szinergikus lehetőségeket. Annak érdekében, hogy a kutatás eredményei beépüljenek, valamint a kialakított kompetencia-modellhez kapcsolódó eszközök meghonosodjanak az önkormányzatok működésében, a fejezetben áttekintjük azon feltételeket, amelyek megvalósulása támogatja és elősegíti ezt a folyamatot. A fejezetben a Műszaki Leírásban (ML), valamint a Kutatási Tervben (KT) foglalt, a Kompetencia kutatáshoz kapcsolódó hipotézis, valamint az indikátorvállalások teljesülésének értékelését ismertetjük a kutatási eredmények alapján. 3. Tudatos település kutatás 3.1. A Tudatos település kutatás kontextusa A Tudatos település kutatás szintetizáló jellegéből adódóan az egyes érintett tématerületek kapcsán önállóan kellett elemezni a jelenlegi jogszabályi és stratégiai környezetet. Jelen Összefoglaló Kutatási Jelentésben az egyes területek környezete nem kerül részletesen bemutatásra (azt a Tudatos település útmutató tartalmazza), a Kutatási Tervben megnevezett átfogó jogszabályok tudatossághoz való kapcsolódásai szerepelnek. A más projektekhez való kapcsolódás, illetve azoktól való lehatárolás hasonló módon a TT útmutatóra vonatkozóan kerül bemutatásra, az egyes részkutatások külön nem kerülnek elemzésre. 14/344. oldal

15 Fejezetcím 3.2. A Tudatos település kutatás módszertani megközelítései 3.3. A megvalósított kutatás kutatás, tématerület-specifikus adat és információgyűjtései, alkalmazott módszerek 3.4. A kutatási területeket érintő problémafeltárás fő eredményei 3.5. A Tudatos település kutatás eredményeinek bemutatása 3.6. A kapcsolódó szakmapolitikai javaslatok és azok előzetes hatás- és kockázatelemzése Fejezet rövid tartalma A Tudatos település kutatás a fogalom komplex értelmezéséből adódóan a HVK projekt szintetizáló résztevékenysége, amely a saját kutatásain túl épített a különböző célterületi kutatási tevékenységeinek részeredményeire és ajánlásaira. Ennek megfelelően a kutatás keretében vizsgált témák köre is változatos és sokrétű, így a kutatás komplex jellegéből adódóan a vizsgálati módszerek is sokfélék voltak. A fejezetben bemutatásra kerülnek a Tudatos település kutatás keretében alkalmazott módszertanok, annak általános tapasztalatai. A fejezetben bemutatásra kerülnek a megalapozó kutatási tevékenységek, melyek a Tudatos település kutatás eredménytermék elkészítéséhez Tudatos település útmutató kerültek felhasználásra. A végrehajtott megalapozó kutatási tevékenységek egyrészt más célterületek, másrészt jelen célterület kutatásaiból, valamint a Tudatos település kutatás keretein belül végzett kutatási tevékenységekből tevődnek össze. A TT útmutató egyik fontos eleme az egyes szakterületeken fennálló problémák feltárása, értékelése. Ezekre alapozva kerültek meghatározásra az ajánlások, illetve ezek enyhítésére hozott megoldások kerültek jó példaként bemutatásra. Emiatt az Összefoglaló Kutatási Jelentésben a TT útmutatóban részletesen szereplő problémák bemutatása nem történik meg, ehelyett csak az átfogóan, több kutatási tématerületen is jelentkező problémák szerepelnek. A fejezetben a célterület eredménye ami a Tudatos település kutatás esetében a Tudatos település útmutató kerül bemutatásra. A fejezetben ismertetésre kerül az eredménytermék szerkezeti felépítése, illetve az annak fontos megalapozó részét képező TT útmutató szakmai alátámasztás. Mivel a TT útmutató célja az önkormányzatok számára ajánlások megfogalmazása a jelenlegi környezetben, a kutatás alapvetően nem tesz javaslatot a szakmapolitikai környezet módosítására. Az Összefoglaló Kutatási Jelentésben szereplő szakmapolitikai javaslatok ennek megfelelően nem az egyes szakterületekhez kapcsolódnak, hanem általánosan, az önkormányzati működés tudatosságának nagyobb teret adó környezet kialakítására vonatkoznak. 15/344. oldal

16 Fejezetcím 3.7. A Tudatos település kutatás során feltárt, az önkormányzatok részére adaptálható jó gyakorlatok 3.8. A kutatási eredmények további hasznosítási lehetőségei 3.9. A kutatási eredmények eredményes hasznosulásához, fenntartásához szükséges feltételek vizsgálata A kutatási hipotézisek és a vállalt indikátorok teljesülésének célterület specifikus értékelése Mellékletek I. kötet Fejezet rövid tartalma A TT útmutató egyik legfontosabb eleme a feltárt problémák megoldására vonatkozó, az önkormányzatok számára elérhető jó gyakorlatok összegyűjtése. Az Összefoglaló Kutatási Jelentésben ezen összegyűjtött jó gyakorlatok nem kerülnek újból részletesen bemutatásra, csak az útmutatóba bekerült jó példák felsorolása történik meg. A Tudatos település kutatás elsődleges eredménye a TT útmutató, amely az önkormányzatok számára a gyakorlatban is jól hasznosítható termék. Az elvégzett részkutatások egyes tématerületeken önmagukban is hasznos információkkal szolgálhatnak a szakterületi tervezés során. A TT útmutató a gyakorlatban alkalmazható jó példák mellett az önkormányzati vezetők számára a tudatosságot, mint szemléletmódot is közvetíti. Annak érdekében, hogy az útmutatóban megjelenő ajánlások alapján a tudatosság az önkormányzatok működésében mindjobban érvényre juthasson, szükséges a településvezetők lehető legnagyobb része által ezen szemléletmód átvétele, illetve az önkormányzati működést meghatározó külső feltételek folyamatos rendelkezésre állása is. Az Összefoglaló Kutatási Jelentés összegzi a Műszaki leírás alapján a Kutatási Tervben a Tudatos település kutatáshoz kapcsolódóan szerepeltetett hipotézisek teljesülését. A vállalt kutatási tevékenység lebonyolításával és az ahhoz kapcsolódó produktumok megírásával az elvárt indikátor teljesültnek tekinthető. A jelen dokumentum mellékletének tartalma a Kompetencia kutatáshoz kapcsolódóan: Az önkormányzatok versenyképességét támogató kompetenciák kutatásához kapcsolódó szakmai mellékletek Az önkormányzatok versenyképességét támogató kompetenciák kutatásához kapcsolódó módszertani mellékletek Az önkormányzatok versenyképességét támogató kompetenciák kutatásához kapcsolódó adminisztratív mellékletek 16/344. oldal

17 Fejezetcím Mellékletek II. kötet Fejezet rövid tartalma A jelen dokumentum mellékletének tartalma a Tudatos település kutatáshoz kapcsolódóan: Tudatos település fogalomkör szakirodalmi vizsgálata és elemzése Tudatos település kutatás általános szakmai mellékletei A KUTATÁSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK KEZELÉSE Mind a Kompetencia kutatás, mind a Tudatos település kutatás épít a többi célterület kutatásai eredményeire. Ennek főbb pontjait a következő táblázat foglalja össze: 2. táblázat A célterületi kutatások közötti kapcsolatok áttekintése Célterület Tevékenység megnevezése A kutatás felhasznált eredményei 1. célterület A helyi közszolgáltatások minőségfejlesztése 2. célterület - A helyi közszolgáltatások feladatellátás-szervezési megoldásai 3. célterület A helyi közszolgáltatások költségvetése és gazdálkodása Országos reprezentatív lakossági kérdőíves felmérés adatai 50 db mélyinterjú eredményei A helyi közszolgáltatások finanszírozási rendszerének áttekintése, és új megközelítések kidolgozása A reprezentatív lakossági felmérés a többi célterület számára is bemenetet képez, elsősorban a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos felhasználói elvárások feltérképezésével. A Kompetencia kutatás számára fontos információkkal szolgálnak a minőségi közszolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági elvárások, az ezekből adódó minőségfejlesztési feladatok, melyek hozzásegítenek a feladatokat ellátókkal szembeni kompetenciaelvárások megfogalmazásához. A Tudatos település kutatás számára elsősorban a lakosok megítélését és elvárásait érintően ad inputot az önkormányzatok munkájával kapcsolatban. Az 50 db mélyinterjú eredményei kapcsán, az önkormányzatok a helyi közszolgáltatások szervezésére vonatkozó gyakorlatai és tapasztalatai kerülnek bemutatásra. Az új típusú feladatellátási módok új típusú kompetenciaigények meghatározását teszik szükségessé. A 2. célterület eredményei e kompetenciák azonosításához adtak inputot. A mélyinterjú inputot ad a TT útmutató számára is arról, hogy miként valósulhat meg az önkormányzat szemszögéből a helyiek bevonása a tervezésbe, a megvalósítás folyamatába, valamint az esélyegyenlőségi kérdések kapcsán. A Kompetencia kutatás számára a finanszírozás módjainak és mechanizmusainak feltárása inputot adott a gazdasági területtel kapcsolatos munkakörök kompetenciaelvárásainak meghatározásához. A TT kutatás számára a Tudatos gazdálkodás témakör számára keletkeztek inputok. 17/344. oldal

18 Célterület Tevékenység megnevezése A kutatás felhasznált eredményei 4. célterület Az önkormányzati humán kompetenciák és képességek 5. célterület Helyi gazdaságfejlesztési lehetőségek Az önkormányzati humán kompetenciák és képességek meghatározása, különösen a TT útmutató elkészítése a kutatás eredményeit átfogó, gyakorlatias támogató funkciót kíván betölteni. Összefoglaló a szakirodalmi kutatásról (településmenedzsment jó gyakorlatai; a tudatos települések működéséhez szükséges információforrások) Hazai és nemzetközi gyakorlatot bemutató esettanulmányok településtípusonként Országos reprezentatív önkormányzati kérdőíves felmérés adatai Országos reprezentatív vállalkozói kérdőíves felmérés adatai Hazai és nemzetközi gyakorlatot bemutató esettanulmányok településtípusonként Összefoglaló telephelyválasztási döntésekről Összefoglaló a versenyképességi szerződésekben rejlő lehetőségek kutatásáról A 4. célterületen belüli részkutatások nagyfokú összhangra törekedtek. A kompetenciaelvárások meghatározása a szolgáltatások minősége és a helyi versenyképesség erősítése érdekében úgy történt meg, hogy a tudatosságot erősítő kompetenciák mindvégig kiemelt figyelmet kaptak. Ennek megfelelően a TT Útmutatóban önálló tartalmi egység tekinti át a tudatos település működéséhez szükséges humán kompetenciákat. A hazai és nemzetközi szakirodalom elemzésével azonosításra kerültek olyan elvárásrendszerek, amiket a hazai településmenedzsment és fejlesztés érdemben hasznosíthat. A szakirodalmi feltárás a következő alapfogalmakra fókuszált: okos városok, öko-falvak, energiafalvak, zöld város, esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság. A komplex esettanulmányok döntően szakirodalmi és dokumentum-elemzési bázison alapuló részei a tudatos tervezés és a tudatos településmenedzsment kérdésköreit járták körül minden esettanulmány-területen. Az esettanulmányok elkészítése az 5. célterülettel szoros együttműködésben valósult meg. A kérdőív gazdaságfejlesztési eszközrendszer és a polgármesteri vélemények felmérésére szolgált. A felmérés a Kompetencia kutatás és a Tudatos település kutatás számára is több hasznos inputot szolgáltatott. A tudatos település fogalom megközelítése, a tervezési dokumentumokkal kapcsolatos vélemények megismerése, a horizontális szempontokkal esélyegyenlőség, fenntarthatóság kapcsolatos önkormányzati vélemények jelentettek további inputot. A kérdőív az állami és önkormányzati gazdaságfejlesztési eszközrendszer vállalkozói döntéshozatalban játszott szerepének elemzéséhez jelentett primer inputot. A komplex esettanulmányok döntően szakirodalmi és dokumentum-elemzési bázison alapuló részei a tudatos tervezés és a tudatos településmenedzsment kérdésköreit járták körül minden esettanulmány-területen. Az empirikus vállalkozói felmérések eredményeinek területi összefüggéseit elemezte a dokumentum országos adatbázisokon, térinformatikai alapon. Az útmutató az ÁROP projekt versenyképességi szerződésre vonatkozó pilotjaihoz alkalmazott módszerek felülvizsgálatát tartalmazza kiegészítésekkel, módosításokkal, jó gyakorlatokkal. 18/344. oldal

19 Célterület Tevékenység megnevezése A kutatás felhasznált eredményei Összefoglaló a mintaprojekt tapasztalatairól Gazdaságösztönzési útmutató Útmutató a helyi erőforrástérkép elkészítéséhez A mintaprojekt keretében az erőforrásfelhasználás optimalizáló modell tesztelésére került sor egy kiválasztott önkormányzatnál. A dokumentum ajánlásokat fogalmazott meg az önkormányzatok számára a gazdaságfejlesztés területén. A dokumentum ajánlásokat fogalmazott meg az önkormányzatok számára az erőforrástérképezés területén 19/344. oldal

20 I. Az önkormányzatok versenyképességét támogató kompetencia kutatás eredményei és tapasztalatai 20/344. oldal

21 2. ÖNKORMÁNYZATOK VERSENYKÉPESSÉGÉT TÁMOGATÓ KOMPETENCIÁK KUTATÁSA 2.1. A KOMPETENCIA KUTATÁS KONTEXTUSA MÁS KÖFOP PROJEKTEKKEL VALÓ KAPCSOLÓDÁSOK KEZELÉSE A célterületi Kutatási Tervben meghatározott kapcsolódó projektekkel, programokkal történt egyeztetések eredményeit közöljük itt röviden, beleértve az elhatárolásokat, valamint a szinergialehetőségek megragadása érdekében történő egyeztetéseket és megállapodásokat. 3 A as uniós költségvetési időszakban külön operatív program szolgál a közigazgatás, valamint a helyi közszolgáltatási szféra fejlesztéseinek végrehajtására. A Közigazgatás és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) a szervezeti struktúra konszolidálását, a közigazgatás szervezeti rendszerének fejlesztését, az adminisztratív terhek csökkentését, a munkamódszerek korszerűsítését, a közigazgatási szolgáltatások és közigazgatási eljárásokat kiszolgáló belső folyamatok elektronizálását, a közigazgatási kompetenciák fejlesztését, a közigazgatás átláthatóságát és a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos információs bázis kialakítását tűzte ki céljául. Ezen operatív program keretében kerül sor a HVK projekt megvalósítására is, így már a Kutatási Tervben meghatározásra kerültek azon kapcsolódó projektek, amelyekkel a lehatárolások megfogalmazása, az együttműködési lehetőségek feltérképezése, valamint a szinergiák áttekintése érdekében a megvalósítók között többszintű egyeztetés zajlott az előkészítés és a HVK projekt teljes ideje alatt. A következőkben a Kompetencia kutatáshoz leginkább kapcsolódó, párhuzamosan futó programokat 4, azok célkitűzéseit, tevékenységeit, valamint a megvalósult egyeztetések eredményeit tekintjük át. KÖFOP VEKOP-15 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése 5 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című, KÖFOP és VEKOP-15 kódszámú felhívás szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) és a költségvetési szervek részére a szolgáltatói szemléletű feladatellátáshoz szükséges kompetenciákat nyújtó, az életpályamodellnek megfelelő emberi erőforrás menedzsment (EEM) rendszer bevezetésére van szükség. A Kormány az Európai Bizottsággal kötött Partnerségi 44 A területhez szorosan kapcsolódik még a KÖFOP VEKOP-16 Az új közszolgálati életpályához kapcsolódó HR-funkciók fejlesztése, a munkaköralapú rendszer kiépítése című program is, azonban annak elindulásáról, megvalósításáról nem áll rendelkezésre hivatalos információ 5 3 A megvalósult szakmai egyeztetések részletes áttekintését a 17. sz. melléklet tartalmazza /344. oldal

22 Megállapodásban vállalta a közigazgatás minőségének javítását, a szolgáltató jelleg megerősítését és ezzel összefüggésben a közszolgálatban dolgozók, a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítását. A Kompetencia kutatás számára már a felhívásban 6 megjelenő megállapítások is fontosak. Eszerint a közszolgálati továbbképzési rendszerben a képzéstervezést nem alapozzák meg következetes kompetencia-mérések, hiányoznak a tisztviselői előmenetel rendszerébe illesztett mérési pontok. Hasonlóan hiányoznak a tisztviselők egyéni képzési igényeinek önálló azonosítását támogató kompetencia alapú önértékelési eszközök. A képzésfejlesztés és kínálat nem kapcsolódik a tisztviselői teljesítményértékelés kompetencia-rendszeréhez. A képzések olyan ágazati ismeretkörökre koncentrálnak, amelyek a kompetencia-fejlesztéshez nem nyújtanak érdemi segítséget. Azok, akiknek a munkájához az egyes képzések kapcsolódnak, evidenciákkal találkoznak; azok számára pedig, akiknek az ismeret-területek távoliak, a közvetíteni szándékozott tudás kontextus nélkül nehezen tárolható és hasznosítható. A differenciálódó munkakörökből adódó kompetenciaigényeknek megfelelő képzési programok kínálata egyelőre nem elégséges. Mindezek alapján a kiemelt projekt célja, hogy a közigazgatás hatékonyabb működése folyamatosan tanuló, adaptív szervezeti keretek között szolgálja a bürokrácia csökkentését, a minőség erősítését, a munkavégzés hatékonyságának növelését. A köztisztviselőket abban kívánja támogatni, hogy tudatosan fejlesszék képességeiket és bővítsék szakmai ismereteiket. Ehhez az egyéni fejlesztési igényeket szolgáló programok, korszerű tanulási eszközök és fejlesztő környezet jelenthetnek majd segítséget a projekt megvalósítása során. Ennek következményeként várhatóan mérhetően javul és folyamatosan fejleszthetővé válik a közszolgálatban dolgozók kompetenciaszintje, és rendszerszinten elterjed a személyre szabott fejlesztés módszere. A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő, digitális eszközökkel támogatott tanulási környezet jön létre. Mindez hozzájárul ahhoz a távlatos célhoz, hogy folyamatosan tanuló, adaptív munkahelyi közösségek jöjjenek létre, csökkenjen a bürokrácia és javuljon a közszolgáltatások minősége. A program 3 alprojektet foglal magába, amelyek a következők: 1. alprojekt: A közszolgálatban dolgozók egyéni fejlesztési terven alapuló kompetencia-fejlesztése 2. alprojekt: A közszolgálatban dolgozók hatékonyabb tanulását segítő tanulási környezet, oktatás-technológia és képzésmenedzsment fejlesztése 3. alprojekt: Kompetencia-alapú közszolgálati életpálya-programot támogató szolgáltatások Az áttekintés alapján jól látható, hogy a bemutatott és jelen kutatási projekt eredményei nagyban tudják támogatni egymást, ezért a projekttel való szoros együttműködést kiemelten fontosnak tartottuk a megvalósítás során. Elsősorban azért, mert az NKE olyan kutatási és képzésfejlesztési fejlesztéseket valósít meg, amelyek lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a képzendők kompetencia-szükségletei érdemben megjelenjenek a képzési programok elvárt tanulási eredményei között. Jelen kutatáshoz a projekt számszerűsíthető eredményei kapcsán két ponton különösen kapcsolódik: egyrészt a kompetencia-fejlesztés egyéni igényeire épülő, kifej- 6 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című, KÖFOP és VEKOP-15 kódszámú felhívás alapján 22/344. oldal

23 lesztett továbbképzést eredményesen teljesíti tisztviselő, valamint megvalósul tisztviselő sikeres kompetenciamérése az Egyéni Tisztviselői Kompetencia (ismeret-, képesség- és magatartás) szintjét mérő rendszerben. A HVK projekt megvalósítása során több egyeztetés kezdeményezésére is sor került a programok képviselői között. Orosz Lajossal (NKE) személyes találkozóra került sor a Pro Bono képzések kompetencia vonatkozásaival kapcsolatban, és olyan javaslat is megfogalmazódott, hogy az NKE szakértői vegyenek részt a kutatás megvalósítását kísérő szakmai fórum munkájába. KÖFOP VEKOP-15 A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés 7 A 2020 közepéig megvalósuló kiemelt projekt célja egy olyan átfogó közszolgálat fejlesztési folyamat megvalósítása, amely megalapozza a jó kormányzás és a szolgáltató szemléletű közigazgatás elérését a szervezeti kultúra átalakításával, korszerű ismeretek és szervezési gyakorlatok széles körben történő terjesztésével. Célja továbbá a szolgáltatási szemlélet és etikus működés megerősítése a közszolgálatban, amely a közigazgatás emberi erőforrás-gazdálkodásának fejlesztésén és a közszolgáltatások színvonalának javításán keresztül teremthető meg. A projekt a kitűzött célok elérését 7 beavatkozási terület mentén (alprojekt) látja megvalósíthatónak, amelyek a következők: 1. alprojekt: A jó kormányzást célzó tény-alapú közszolgálat-fejlesztés hatásvizsgálati és kutatási megalapozása 2. alprojekt: A közszolgálat-fejlesztés nemzetközi kompetencia igényeinek támogatása 3. alprojekt: Közszolgálati kiválósági központ fejlesztése 4. alprojekt: A közszolgálati szellemi vagyon fejlesztése, a tudáshoz jutás elősegítése 5. alprojekt: A fejlesztéspolitikai kapacitások erősítése 6. alprojekt: A helyi önkormányzati közszolgálati stratégiai-fejlesztési képességek erősítése 7. alprojekt: Jó Állam Mutató mérése Látható, hogy a projekt a közszolgálattal foglalkozó olyan tudományos tevékenységeket támogat, amelyek hozzájárulnak a közigazgatás, a közszolgáltatás és az állam versenyképességének növeléséhez. Az NKE a közigazgatási szakember képzés szellemi bázisaként új ismeretanyagokat, módszereket alakít ki és ad át, valamint a személyi és szervezeti kompetenciák javítását is szeretné elérni. A projekt részeként a közigazgatás hatékonyságát szolgáló tudásközpont jön létre, fejlesztéspolitikára irányuló képzési programok indulnak, tudásportált hoznak létre, amely minden érintett számára lehetővé teszi, hogy a jövőben használhassa azt a minőségi szolgáltatás biztosításához, valamint hangsúlyt helyez a helyi önkormányzati tudás gyarapítására, amelynek részeként szakértői hálózat kerül kialakításra. A projekt külön foglalkozik a Jó Állam jellemzőinek monitoring és értékelő tevékenységének koordinációjával az összes KÖFOP program esetében, valamint a Jó Állam Mutatókról adatbázis és nyilvántartó rendszert hoz létre és működtet /344. oldal

24 A Kompetencia kutatás alapvetően itt is két ponton, a 6. és 7. beavatkozási területen kapcsolódik a projekthez. A helyi önkormányzati stratégiai-fejlesztési képességek erősítése a jelen kutatás fókuszául szolgáló helyi versenyképesség szempontjából jelentős, amelyben az önkormányzati emberi erőforrás menedzsment kompetenciaszemléletű megközelítése kiemelt szerepet kap. A 7. alprojekt kapcsán ez az Összefoglaló Kutatási Jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által vállalt feladatoknak megfelelően a KÖFOP VEKOP azonosító számú projekt Jó Állam Mutatókhoz köthető vállalásainak egyik alátámasztó dokumentációja is. A benne foglalt tartalom a 4. sz. Jó Állam Projekt Mutató (JÁPM), azaz a Közszolgáltatások ellátását és gazdaságfejlesztést célzó munkakörökhöz kapcsolódó kompetencia-szótár és kompetencia-térkép készítéséhez kapcsolódik. A megvalósítókkal való együttműködés során a 6. alprojekt 7. számú alprogramjának (Erőforrás-gazdálkodás alprogram) vezetőjével, Szakács Gáborral (NKE) és Csóka Gabriellával (NKE) került sor egyeztetésre. Az alprogram az önkormányzatok humán és pénzügyi erőforrásaira koncentrál, célja a helyi önkormányzati dolgozók helyzetének elemzése a közszolgálati személyzetpolitikában. Az egyeztetés során a megközelítések bemutatásán túl felmérésre kerültek a potenciális kapcsolódási pontok és a lehatárolás kockázatai. A 7. alprojekt kapcsán is több előkészítő anyag került összeállításra a döntéshozók számára, és a projekt által szervezett, a kutatási célterületet bemutató szakmai fórumokon, konferenciákon is ezek kerültek bemutatásra. KÖFOP VEKOP A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása 8 A projekt alapvető stratégiai célja a magyar közigazgatásban és rendvédelemben az emberi erőforrás gazdálkodás terén a személyi állomány tudás- és képességfejlesztésének fenntartásának támogatása. A közszolgálat személyi utánpótlásának tervszerű biztosítása és az állomány megtartása a beilleszkedést és közszolgálati karriert segítő intézmények kidolgozásával és bevezetésével valósítható meg. A projekt kutatási területe magába foglalja a HR-funkciók és információs rendszerek fejlesztését is, amelyek lehetőséget adnak adekvát stratégiai szintű döntések meghozatalára és az egyén fejlesztésére, életpálya céljainak meghatározására egyaránt. Alapvetően a projekt fő vállalása a közszolgálatban működő emberi erőforrás gazdálkodás hatékonyságát és szakszerűségét támogató, a teljes közigazgatási vertikumot átfogó információs rendszer kidolgozása és bevezetése. A projekt szakmai megvalósítója és koordinálója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A projekt szakmai céljai összhangban állnak jelen kutatás célkitűzéseivel. Azonban amíg a bemutatott projekt a közszolgálati utánpótlás nevelés, tehetséggondozás, vezető kiválasztás, mentori rendszer és HR tevékenység szakmai támogatása (HR klub működésének kialakítása) egészére vonatkozóan fogalmaz meg ajánlásokat, jelen kutatás mindezeknek önkormányzati vetületét vizsgálja, illetve tárja fel a jelenlegi tendenciákat, gyakorlatot. Az egyeztetések kapcsán az e területek közötti lehatárolások is megtörténtek (Csóka Gabriella, Szakács Gábor NKE), az egyes projektek ütemezésének eltolódása miatt jelen kutatás eredményei hasznos inputtal szolgálhatnak a terület hazai önkormányzati gyakorlatának feltérképezéséhez /a-projekt-adatai 24/344. oldal

25 KÖFOP VEKOP Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR) 9 A projekt célja, hogy hozzájáruljon a helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizációjához. Az IKIR (Integrált önkormányzati, fenntartói és ágazatirányítói elemző- döntéstámogató rendszer) egy több komponensű, ágazati rendszereken átívelő, azaz meglévő ágazati adatbázisok adatait újabb önkormányzati/fenntartói adatrögzítések helyett automatikusan átvevő, a közszolgáltatások felhasználó oldali elégedettségének mérését is lehetővé tevő, a kiválasztott közszolgáltatások 10 adatalapú öszszevetését biztosító, adattárház alapú elemző- döntéstámogató rendszer. A projekt keretében kialakításra kerülő információs bázis a megalapozott döntések meghozatalát teszi lehetővé, amelynek segítségével a jövőben az ország öszszes településére kiterjedően információk állnak majd rendelkezésre központilag a helyi közszolgáltatásokra kiterjedő ellátás- és finanszírozás-tervezési, valamint rendszerszintű szervezési feladatokhoz. A kiemelt projekt célja a következők: A helyi közszolgáltatások és közműszolgáltatások országos szintű és helyi tervezéséhez, feladatméretezéséhez, optimalizálásához információ bázis biztosítása az önkormányzatok által már szolgáltatott adatok visszaforgatásával. A helyi közszolgáltatások feladatalapú finanszírozási rendszere kialakításának és működtetésének támogatása. A helyi önkormányzatok közszolgáltatás és intézményszerkezet szervezési döntéseinek adatokkal, elemzésekkel történő támogatása, a működés hatékonyságelemzésének áttekintése. Az eltérő településtípusok eltérő igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével megfelelő elemzési lehetőség biztosítása. A két projekt kapcsolódása leginkább az újonnan létrejövő rendszer és annak bevezetése által életre hívott, a megjelenő / felerősödő kompetencia-elvárások kapcsán merül fel. A Kompetencia kutatás során fontos az adatalapúság, kiemelten a stratégiai kompetenciák területén. Az adatmenedzsment kompetenciák megléte is fontos vizsgálati terület, amely a HVK projektben a műveleti kompetenciákon túl a helyi versenyképesség szempontjából meghatározó, azonosított munkakörök között is szerepel. Mindezek miatt a projektek közötti folyamatos kapcsolattartás és egyeztetés elengedhetetlen volt a megvalósítás során. Több alkalommal került sor az IKIR projektekben dolgozó Kivés Zoltán szakmai vezető által koordinált szakértői csapattal szakmai egyeztetésre, illetve a szinergiák és a kapcsolódási pontok feltárása érdekében lezajlott egyeztetések hatékonyságát segítette az is, hogy a HVK projekt disszeminációs fórumai az IKIR projekttel együttműködve, összehangolva, sok esetben közösen kerültek lebonyolításra Az IKIR esetében kiválasztott közszolgáltatások az alábbi területekre terjednek ki: településüzemeltetés, köznevelés, gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátás, szociális ellátás. 25/344. oldal

26 KÖFOP VEKOP Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. (ÖFFK II.) 11 A projekt alapvetően az önkormányzatok hatékony működésének előmozdításához és fenntarthatóságának növeléséhez kíván hozzájárulni. Ennek keretében az önkormányzati működést érintő három kutatás kerül megvalósításra, amelyek eredményeként az önkormányzati működést segítő módszertani anyagok és útmutatók kerülnek kidolgozásra. A felhívás alapján a konstrukció a vertikális és horizontális intézményi együttműködések hatékonysága növelésében rejlő, a területfejlesztési potenciálok kiaknázásából fakadó lehetőségek feltárására irányul; hozzájárul a helyi közszolgáltatások rendszerének átalakításához, a hatékony, fenntartható és szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakulásához; valamint az önkormányzati rendszer különböző szintjeinek igényeihez és képességeihez alkalmazkodó, akadálytalan és hatékony információcserére vonatkozó kutatást is megvalósít. Jelen dokumentumban ismertetett Kompetencia kutatás szempontjából meghatározó, hogy a fejlesztésekhez észszerűen kapcsolódik humánkapacitásfejlesztés. Ezért már a Kutatási Tervben megfogalmazásra került, hogy a két projekt esetében alkalmazott kutatási módszerek, a megkeresett célcsoportok, valamint az eredmények összehangolása érdekében folyamatos egyeztetésre van szükség, a lehatárolásokat biztosítani kell, illetve a szinergikus hatásokat fel kell tárni. A kezdeményezett egyeztetések kapcsán azonban az is megállapításra került, hogy a projektek ütemezésének eltolódása miatt jelen kutatás eredményeit a bemutatott projekt inputként tudja majd hasznosítani az önkormányzati sajátosságok feltárása során A KOMPETENCIA KUTATÁS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE A célterületi Kutatási Tervben meghatározott jogszabályokra figyelemmel, azokat kiegészítve, a célterületet érintő jogszabályi környezet vizsgálati eredményeit tartalmazza jelen fejezet. A Kompetencia kutatás a projekt jellegénél fogva az önkormányzati feladat és szervezetrendszer teljes vertikumát átfogja. Ahhoz ugyanis, hogy a versenyképesség szempontjából meghatározhatók legyenek a legfontosabb munkakörök és az azokhoz szükséges kompetenciák, nélkülözhetetlen, hogy a mellett, hogy az önkormányzati feladatellátás és szolgáltatásbiztosítás egésze feltárásra kerül, megtörténjen az önkormányzati szervezetrendszer és a foglalkoztatási aspektusok figyelembevétele. Külön figyelmet érdemel azon tevékenységek szabályozása, amelyek az önkormányzati emberi erőforrások kompetencia vonatkozású kérdéseihez kapcsolódnak. Ez a fejezet először számba veszi az önkormányzat működését és feladatkörét meghatározó jogi szabályozókat. A kutatás közvetlen fókuszába tartozó feladatkörök és szolgáltatások definiálását tartalmazó normatív dokumentumok áttekintését követően a feladatellátás humán vetületéhez köthető joganyagok, különös tekintettel a kompetenciák szerepére, képezik a vizsgálat tárgyát /344. oldal

27 Az önkormányzatok működése és feladatellátása Az önkormányzatok feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozást legmagasabb szinten az Alaptörvény cikke tartalmazza, azonban mindezek mellett figyelembe kell venni a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet, valamint a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (IX. 5.) BM utasítás kapcsolódó rendelkezéseit. A terület átfogó szabályozását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) tartalmazza. A norma meghatározza a helyi önkormányzati rendszer struktúráját, gazdasági és feladatszervezési alapját, valamint a helyi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatát. A jogszabály nevesíti a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét, amelyeket az ország minden településén jogállástól függően biztosítaniuk kell a helyi önkormányzatoknak. A szabályozó külön részben foglalkozik az önkormányzatok feladatellátásával kapcsolatos elégedettség vizsgálattal. A HVK projekt a Mötv szerinti hatás- és felelősségi körök gyakorlásának tervezéséhez és ellátásához kapcsolódik, kiemelve az ehhez szükséges humán kapacitások rendelkezésre állásának mennyiségi és minőségi (kompetenciaalapú) kritériumait. A vizsgált szabályozók a szervezetrendszer működését, a feladat- és hatáskörök megosztásának áttekintését, a külső-belső együttműködések gyakorlatát és lehetőségeinek felmérését támogatják általános elvek és keretek meghatározása mellett. Az önkormányzati szolgáltatások és funkciók szabályozása Az önkormányzati törvényen kívül számos jogi szabályozó tartalmaz rendelkezést a települések által kötelezően ellátandó feladatokkal és biztosítandó közszolgáltatásokkal kapcsolatban. Ezek közül meghatározó a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény. A Mötv. 13 -a példálózó jelleggel felsorolja a helyben biztosítandó (helyi) közszolgáltatások körét, amelyek jórészt a kapcsolódó hatályos szakágazati jogszabályok által szabályozottak. A következőkben a kutatás szempontjából releváns, a területek működését, feladatellátását meghatározó jogi szabályozókat tekintjük át. A köznevelés területén a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A feladatellátás során figyelembe kell venni az óvodai nevelés egyes formáit szabályozó további szabályozókat is, különösen az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendeletben, a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendeletben, valamint a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletben foglaltakat. Az egészségügyi alapellátások biztosítása szintén önkormányzati feladat. Ezzel kapcsolatban az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló évi CXXIII. törvény tartalmaz normatív rendelkezéseket az önkormányzatok feladatainak vonatkozásában. 27/344. oldal

28 A gyermekjóléti, gyermekvédelmi alapellátás területén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell az önkormányzatoknak szem előtt tartaniuk a feladatellátáskor. A szociális alapellátási feladatokhoz kapcsolódóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet rendelkezései az irányadók. A kultúra területén a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény rendelkezései, valamint a helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről szóló 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet tartalmaz normatív szabályozást az önkormányzatok e területen végzett tevékenységével kapcsolatban. A közbiztonsági és védelmi feladatok vonatkozásában a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény, a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény, a közterület-felügyeletről szóló évi LXIII. törvény rendelkezései, valamint ezek végrehajtási rendeletei adnak iránymutatást a terület feladatellátásával összefüggésben. A településüzemeltetés területén a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvényt, a temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvényt, a közúti közlekedésről szóló évi I. törvényt, a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvényt, valamint ezek végrehajtási rendeleteit kell a helyi önkormányzatoknak működésük során szem előtt tartaniuk. Az önkormányzati feladatellátást általánosan érintik az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak, hiszen a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást (Application Service Provider, ASP) nyújtó elektronikus információs rendszer meghatározza a mindennapi adatszolgáltatás és adatgazdálkodás kereteit. A célterületi kutatás kapcsán a fent ismertetett jogszabályok alapján a helyi önkormányzatok feladatellátásával és a közszolgáltatások biztosításával összefüggésben az alábbiak állapíthatóak meg: Az önkormányzati közszolgáltatások és a feladatellátási kötelezettségek vonatkozásában a jogszabályok általában ellátási kereteket vagy minimumokat határoznak meg, amelyeken belül az önkormányzatok saját hatáskörben rendezhetik a feladatellátás módját és formáját. Mindezek miatt a területi és települési sajátosságok nagymértékben befolyásolják a feladatellátások struktúráját és minőségét. A helyi önkormányzatok jogszabályban meghatározott közszolgáltatási kötelezettségüket saját önkormányzati szervezetrendszeren belül vagy azokat kiszervezve is biztosíthatják. A szabályozók meghagyják annak a lehetőségét is, hogy ezek garantálása érdekében az önkormányzatok társulásokat hozzanak létre. A feladatellátásokhoz kapcsolódóan többnyire a területhez tartozó tevékenységek definiálása ad iránymutatást, azonban annak operatív megvalósítására vonat- 28/344. oldal

29 kozó konkrét szabályozás csak az objektív körülmények biztosítása tekintetében található. (pl. óvodai ellátás minimumkövetelményei) Jellemző, hogy a feladatok meghatározásán túl a szabályozók nem tartalmaznak a munkaszervezésre vonatkozó iránymutatásokat, azok strukturálása, koordinációja a helyi önkormányzatok hatáskörében marad. A feladatmeghatározások tekintetében a települési sajátosságok (pl. méret, jogállás) nem kapnak szerepet. Az önkormányzatokhoz delegált feladatokkal kapcsolatos szabályozók általában a tevékenységek normatív szabályozására korlátozódnak, nem, vagy alig kerül sor koncepcionális vagy stratégiai elvek definiálására, előremutató célkitűzések meghatározására. Az elmúlt időszakban a jogi szabályozókban felértékelődött az önkormányzati tevékenységgel kapcsolatos adatgazdálkodás és elektronizálás igénye, így a feladatok többségénél e területek hangsúlyosan jelennek meg. Az önkormányzatok foglalkoztatási feladataival és HR funkciójával kapcsolatos jogi szabályozók Helyi önkormányzatnál foglalkoztatottak munkajogi szabályozása a munkajogviszony jellegének megfelelően- három jogszabályon alapul: a köztisztviselők esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény, a közalkalmazottak esetében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, az Mt. hatálya alá tartozóknál pedig a Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény rendelkezései az irányadók. Ahogy korábban bemutatásra került, a feladatok tekintetében a Mötv. határozza meg a kereteket, azonban azok humánerőforrás vetületével kevéssé foglalkozik. A nevesített munkakörök közül a helyi önkormányzat tisztviselői, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző vonatkozásában található taxatív felsorolás a munkakörhöz tartozó feladatokhoz kapcsolódóan. E területet tovább differenciálja a helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról szóló 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet, amely a Mötv-ben foglaltakat kiegészíti, pontosítja. A nem vezetői munkakörök tekintetében általános szabályozás nem található, a vonatkozó feladatkörök ismertetését szakági jogszabályok tartalmazzák (pl. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről vagy 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről). A helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltatói feladatokat ellátó költségvetési szervekben betölthető munkakörökkel és fizetési osztályokkal kapcsolatban a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról, a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményekről szóló 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. Az önkormányzatok emberi erőforrás menedzsmentjével vagy az önkormányzati HR ciklus elemeivel viszonylag kevés jogszabály foglalkozik. A kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetencia-vizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet a toborzáskiválasztás operatív megvalósítását szabályozza. A pályázatok meghirdetése kapcsán a kompetenciák felmérése is szabályozásra kerül, amely leginkább objektív tényezők 29/344. oldal

30 számbavételén (pl. végzettségi, képzettségi előírások) alapul, azonban ennek eredményei nem integrálódnak az önkormányzat személyzeti rendszerébe. A kiválasztási kritériumoknál kiemelt helyet kapnak a képesítési előírások, amelyeket elsősorban a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet, valamint közvetve az Országos Képesítési Keretrendszer kereteit és működését meghatározó normák 12 szabályozzák. A kompetenciák vizsgálata az önkormányzati dolgozók esetében leginkább a teljesítményértékelések kapcsán kerül előtérbe, amelynek kereteit és módját a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet, valamint a közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (VI. 30.) KIM rendelet határozza meg. Az önkormányzati dolgozók fejlesztését a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény egyes szakaszai szabályozzák. A kormányrendelet a továbbképzési rendszerben alkalmazott fogalmakat, az egyes intézményeket és azok feladatkörét ismerteti, bemutatja a képzések típusát, a képzéstervezés, megvalósítás és a minőségirányítás folyamatait, továbbá tartalmazza a továbbképzési kötelezettség mértékét és a finanszírozásra vonatkozó szabályokat. Az áttekintett jogi szabályozók alapján látható, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre olyan jogszabály, amely az önkormányzati HR tevékenységet átfogóan szabályozná. Emiatt nem csupán az jelenti a problémát, hogy a terület stratégiai tervezéséhez szükséges egységes struktúra és támogatói rendszer nem kiépített, hanem hogy hiányoznak azon sarokpontok meghatározásai is, amelyek a helyi önkormányzatok számára iránymutatásként szolgálhatnak a feladatellátások humán aspektusának tervezésekor, azok utánpótlásának biztosításakor. Az önkormányzatok munka- és feladatszervezési szabadsága sok esetben jelent nehézséget a megvalósítás során, hiszen a munkakörök kialakítása csak ritkán alapul tudatos tervezésen és előzetes felmérésen. Emiatt azon feladatok ellátása, amellyel az önkormányzatok előzetesen nem kalkuláltak, sokszor ad hoc alapon kerül delegálásra és megvalósításra, amely a rendszer kiszámíthatóságát nagyban gyengíti. További problémát jelent, hogy a feladatok ellátásához szükséges kompetenciaelvárásokat csak a toborzás-kiválasztás folyamán, illetve a teljesítményértékelések alkalmával vizsgálják. Legtöbbször e két elvárás meghatározása sem egységes szempontokon és definíciókon alapul, ami a rendszer további töredezettségéhez vezet. A teljesítmény-értékelés során alkalmazott általános kompetencia-elvárások nem minden munkakörben azonosíthatóak egyformán, hiányként jelentkezik a szakma-specifikus (munkakör-specifikus) tényezők és az önkormányzati sajátosságok figyelembevétele, használhatóságát, tényleges szerepét nagyban befolyásolja, hogy annak eredménye hatással van az értékelt illetményére. A feltárt kompetenciahiányok, fejlesztendő területek a jelenlegi rendszerben csak közvetve jelennek meg az egyéni fejlesztési és képzési tervekben, hiányzik /2011. (I. 14.) Korm. határozat az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről 1791/2013. (XI. 7.) Korm. határozat a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 4.) Korm. határozat módosításáról szóló 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozat módosításáról 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozat a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról 30/344. oldal

31 az az átfogó normatíva, amely a kompetencialapú HR gazdálkodás kiépítését lehetővé tenné az önkormányzatokban. Mindezeket összegezve elmondható, hogy habár a jogszabályi célkitűzésekkel összhangban az egyes szabályozókban megtalálhatóak a kompetencia alapú emberi erőforrás menedzsment megvalósításához nélkülözhetetlen alapvető intézkedések, azok jelenleg mégsem alkotnak szerves egészet, megvalósításuk, lehetőségeik a helyi önkormányzatok tudatosságától, felkészültségétől függ A KOMPETENCIA KUTATÁS CÉLJA ÉS AZ ALKALMAZOTT MÓD- SZERTANI MEGKÖZELÍTÉSEK A KOMPETENCIA KUTATÁS CÉLJA A célterület egyik fókusza annak feltárása volt, hogy az egyes közszolgáltatások minősége és a versenyképesség igénye milyen kompetencia-elvárásokhoz vezet, ezeknek milyen mértékben és milyen módon felel meg a vizsgált önkormányzatok jelenlegi állománya, és a hiányzó kompetenciák milyen módon fejleszthetők. Jelen kutatás célja a helyi közszolgáltatások elvárt minőségének (versenyképességének) biztosításához szükséges kompetenciák, tudás és kapacitás rendelkezésre állásának vizsgálata volt. Ehhez kapcsolódóan a kutatást megalapozó hipotézis így szólt: Elkészíthető egy olyan kompetencia-térkép, amely leírja a helyi közszolgáltatásokhoz kapcsolódó munkakörök esetében a helyi versenyképesség biztosítása érdekében elvárható kompetenciákat. A kutatás a hipotézist olyan értelmezési keretbe helyezte, ami a fogalmi megközelítéstől a felhasználás praktikus kérdéseiig terjedő íven a hipotézis megválaszolását az alábbi kutatási kérdésekre bontotta: Milyen kompetencia fogalmak adják az értelmezési alternatívákat? A kompetenciákban való gondolkodás mennyire jellemző az önkormányzatokra, van-e fogékonyság az ezirányú változtatásra? Gondolkodnak-e az önkormányzatok a helyi versenyképesség erősítésében, és ha igen, akkor látják-e ennek a kompetencia-feltételeit? Lehatárolható-e a munkakörök olyan köre, amely a helyi közszolgáltatások minősége és a helyi versenyképesség szempontjából kiemelten fontos? Hogyan értelmezhető a kompetencia-szótár és munkakörökhöz kapcsolódó kompetencia-térkép? Van-e a személyügyi adminisztráción túlmutató HR szakértelem és ambíció az önkormányzatoknál? Felvázolható-e egy olyan önkormányzati kompetencia keretrendszer, ami az emberierőforrás-menedzsment során épít a kompetenciamodell fogalmaira, és a HR ciklus minden fázisában hangsúlyt ad a kompetenciák értékelésének és fejlesztésének? Az előzetes megfontolásoknak megfelelően a hipotézis akkor tekinthető igaznak, ha teljesülnek az alábbi feltételek: A kompetencia-fogalommeghatározások színessége is lehetővé teszi egy praktikus kompetenciafogalom definícióját 31/344. oldal

32 A kompetenciafogalom eltérő tartalommal és funkcionalitással, de a vizsgált önkormányzatok többségénél rendelkezik előzményekkel, és fontosságát jól érzékelik A helyi versenyképességet fontosnak tartják, de erősítését nehezen bontják konkrét feladatokra Lehatárolható 15 olyan munkakör-terület (egymáshoz közel álló munkakörcsoportok) amelyek hatással vannak a helyi versenyképességre Mindegyik vizsgált munkakörre (15 db) kialakítható egy olyan mutató és értékelőrendszer, amely alkalmas a helyi versenyképességhez kapcsolódó elvárt kompetenciák azonosítására; Az azonosított kompetenciákon belül definiálható a stratégiai és a vezetési kompetenciák köre Noha az önkormányzatok az emberi erőforrások menedzselését döntően adminisztratív kérdésként kezelik, a legtöbb helyen jelen van a professzionális HR megközelítés egy-két eleme is. A validáció során igazolást nyer, hogy a tesztelésre felkért érintettek számára a kidolgozott kompetencia-keretrendszer elemei (kompetencia-szótár, kompetenciatérkép és a felhasználás területei és módjai) értelmezhetőek, a kialakított módszertan és fogalomhasználat a jövőbeni kompetencia alapú EEM fejlesztésének hasznos eszköze lehet A KOMPETENCIA KUTATÁS ALAPVETÉSEI A kutatás megközelítése abból indult ki, hogy a helyi/térségi versenyképesség és a szolgáltatások minősége milyen, a mai működésében is megerősítendő, karakteresebbé teendő feladatokat érint, és milyen további, a mai feladatellátási spektrumban még egyáltalán nem vagy nem megfelelően definiált további feladat azonosítható. E kutatás célja volt, hogy azonosítsa azokat a kompetenciákat, amelyek a minőségi közszolgáltatások és a helyi versenyképesség szempontjából fontos (megerősítendő vagy új) feladatok és munkakörök ellátásához szükségesek. A helyi versenyképesség lehet adottság és lehet olyan fejlesztési cél is, aminek az eredményeként egyes szolgáltatási területeken, az üzleti környezet vagy az életminőség dimenziói tekintetében kedvezőbb (eredményesebb, hatékonyabb, vonzóbb) helyzet jön létre egy településen, mint a hozzá hasonló lélekszámú és hasonló földrajzi, társadalmi, gazdasági környezetben fejlődő más településeken. Különösen érzékeny kérdés, ha olyan megállapítások összefoglalása a cél, amelyek többé-kevésbé érvényesek a rendkívül diverzifikált településtípusok többségére. Ilyenek a rurális térségek kistelepülései a járási központok a közepes városok, a megyeszékhelyek, regionális központok a nagyobb városok agglomerációs települései Budapest, Budapest kerületei. Az önkormányzatok számára a helyi gazdaság és versenyképesség fejlesztése sokáig olyan komplex, plusz feladatot jelentett, ami a kötelező feladatellátás mel- 32/344. oldal

33 lett, karakteres elvárások és kiforrott know-how nélkül nem vált a mindennapos munka részévé. A vállalkozásokra vonatkozó tudás A vezetés egyik központi kérdése azokon a településeken, amelyek élni kívánnak a globális tudásalapú gazdaság adta lehetőségekkel, kihívásokkal, hogy milyen tudással lehet megfelelő környezetet biztosítani az üzleti sikerhez vezető úton. Az első lépések, hogy az önkormányzatok ismerik és láthatóvá teszik, hogy a településen milyen vállalkozások működnek, milyen üzleti tevékenységeket folytatnak és a jövőben milyen üzletfejlesztésekben gondolkodnak. Ehhez a tudáshoz nélkülözhetetlen a visszatérő, szisztematikus adat- és információgyűjtés és a célzott vizsgálatok eredményeinek adatbázisba foglalása (pl. vállalkozói kataszter készítése) és elemzése, a legfontosabb indikátorok és változásuk nyomon követése. A versenyképességre törekvő önkormányzat tisztában van a település gazdasági racionalitásaival és sajátos adottságaival, előnyeivel, a vállalkozások számára fontos szolgáltatások meglétével. Ez a tudás (mind a diagnosztikus tevékenységek, mind a fejlesztési beavatkozások esetében) szerencsés, ha kvantitatív mutatókkal egészül ki vagy azokhoz vezet. Az önkormányzat saját tevékenységeinek egy részében megjelenhet a vállalkozói attitűd és az értelmes kockázatvállalás (ilyen például a pályázatokban való részvétel). A kreativitás és a változásra, innovációra (új tudásra és a tanulásra) való igény nélkülözhetetlen az új lehetőségek megtalálásában. Ez az önkormányzatok munkatársai számára új kompetencia-elvárásokhoz vezet, és olyan új típusú munkakörök megfogalmazását teheti szükségessé, amelyek célzottan a helyi versenyképesség és a helyi gazdaság fejlesztésére irányulhatnak (erre több vizsgált önkormányzat is vállalkozott, általában tanácsadói megbízást adva egy gazdaságfejlesztési szakértőnek vagy szakértőknek, esetleg tanácsadó cégnek). Fontos fenntarthatósági kérdés, hogy az önkormányzat által támogatott vállalkozásfejlesztés ne legyen öncélú, az üzleti problémák megoldása a településen élők javát szolgálja. Egy település gyarapodása olyan ökoszisztémát kíván, amelyben a munkaerő éppúgy biztosított, mint a kínált árukat és szolgáltatásokat megvásárolni képes (azaz fizetőerővel rendelkező) fogyasztó. Ezek rendelkezésre állása nem automatikus, de pozitív viszonyban van a településen működő oktatási és képzőintézmények, vállalkozások és munkaadók számával és minőségével, azaz a városi vagy városias élet és gazdaság XXI. századi feltételrendszerével. A vállalkozásokkal való kommunikáció A hagyományos közigazgatás logikája számos elemében eltér az üzleti megfontolásoktól. A köz- és a magánszféra különbözősége megnehezíti a problémák azonosítását és a közös megoldáskeresést. Az önkormányzatok erősebb kapcsolata a vállalkozásokkal segítheti az eltérő perspektívák elfogadását, esetleg közeledését, közös nyelv kialakítását, az egymástól való tanulást. A vállalkozások közösségbe szervezése erősíti az érintett vállalkozások térségi-települési identitását, a közvetlen tudáscserét és a problémamegoldó képességüket is. Igaz, ezzel az együttműködő üzleti szereplők érdekérvényesítő képessége is nő, ami az önkormányzatokra nehezedő nyomást eredményez- 33/344. oldal

34 het. Mindez új kompetencia-igényeket támaszt az önkormányzatokkal szemben. Nagyobb településeken az önkormányzat az üzleti szereplőkkel való együttműködésébe bevonhat felsőoktatási intézményt (Triple Helix modell), annak oktatási és kutatásfejlesztési kapacitásával. Ez különösen fontos az olyan települések esetében, amelyek magas hozzáadott értéket előállító (magas tudás és technológia igényű) gazdasági tevékenységekben látják a jövőt. Ebben az esetben számolni kell az együttműködés komplexitásának növekedésével, ami érinti a közös nyelvet, a munkakultúrát is. A gazdaság szervezése, segítése Mivel a települési gazdaság túlterjed a település határain, a nagyobb városokkal, a magasabb területi szintekkel kulcsfontosságú az együttműködés és a koordináció. Nem véletlenül kerül sor e téma külön kiemelt projektben való feldolgozására (lásd KÖFOP VEKOP Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.). Az együttműködésnek a helyi versenyképesség előmozdításában is fontos szerepe lehet, emiatt a HVK projekt is sok egyéb dimenzió között az egyik beavatkozási területként tekint rá. A települési és az országos vezetőknek is fontos szerepük van a helyi-regionális versenyképesség alakításában, és érdemes együtt is kitekinteni a legfontosabb üzleti tényezőkre, a már meglévő értékekre, eredményekre, jóllehet ezt a sokféle egyéni és intézményi érdek nem teszi könnyűvé. Hasznos, ha az informális kapcsolatok kiépülése lépésről-lépésre közösen respektált szabályokkal, együttműködési normákkal egészül ki. Vállalkozni hajlandó, kompetens települési polgárok A versenyképességet szem előtt tartó helyi önkormányzat számára fontosak a helyi lakosság kompetenciái, különösen azok, amelyek vagy új vállalkozások indításához, vagy az azok által generált munkaerő-szükséglethez kapcsolódnak. Ez a kihívás oktatási és képzési fenntartói felelősség hiányában csak a települési önkormányzatok és az érintett kormányzati és nem-kormányzati szervekkel való együttműködésen keresztül valósítható meg. A tárgyalóképesség erősítését szolgálja, ha az önkormányzatok rendelkeznek azokkal az információkkal, amikkel feltérképezhető a helyi/térségi lakosság képzettsége, munkaerő-piaci előzményei és jelen pozíciója, alapvető kompetenciái, foglalkoztathatósága, képzésben/átképzésben való részvételi képessége, szándéka. Az önkormányzat számos olyan programot indíthat, ami a szükségletek megismerését követően megteremtheti vagy szélesítheti a nem-formális és informális tanulás csatornáit. (OECD, Local skill policy) A települési gazdaságok jövőjét nem csak egyének, hanem csoportok, intézmények is alakítják. A siker érdekében az önkormányzatoknak érdemes bevonniuk az üzleti élet és az egyetemek vezetői mellett mindazokat a személyeket és szervezeteket, amelyek a település versenyképességi stratégiájával és teljesítményével kapcsolatos képességekkel, erőforrásokkal vagy befolyással rendelkeznek. Kiemelt partnerként célszerű tekinteni például a képzés, a kutatásfejlesztés és innováció intézményeire. 34/344. oldal

35 Aktivizáló hatás A településeknek számos közvetlen és közvetett kompetenciával kell rendelkezniük ahhoz, hogy érdemben tudják segíteni a helyi gazdaságfejlesztést. A településvezetőknek egyszerre kell biztosítaniuk saját inputokat (szolgáltatások, fejlesztések, létesítmények), de hatással kell lenniük a mások (pl. a közlekedési hatóságok, az energiaellátók, logisztikai centrumok) által nyújtott szolgáltatásokra is (pl. engedélyezés). Szolgáltatások az üzleti élet szereplői számára Egyes települési szolgáltatások fontosabbak a cégek, mint mások (pl. a települési lakosság) számára. A cégek is érzékenyebben tekintenek azokra a helyi szolgáltatásokra, amelyek hatással vannak az üzleti eredményességükre. Ilyen a hosszabb távú tervezhetőség és kiszámíthatóság, az adminisztratív terhektől való viszonylagos mentesség, a közegészségügy, az oktatás, a közlekedés és a közbiztonság. Ezek mind fontosak a különböző ágazatokban működő és különböző életciklusukban lévő cégek számára A KOMPETENCIA-KERETRENDSZER KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK A kapcsolódó területeken végzett korábbi hazai és nemzetközi munkák elemzése biztosította azt, hogy építeni lehessen a már meglévő, reflektált és esetenként empirikus megalapozottsággal is rendelkező kutatási, kutatás-fejlesztési eredményekre, így például a kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalom tanulságai is vizsgálat tárgyát képezték. A helyi kormányzás és a közszolgáltatási megközelítések feltárását követően megállapítottuk, hogy hazánkban alapvetően a zárt személyzetpolitikai rendszer jellemző, miközben a kompetencia alapú munkamegosztást és a munkakör alapú emberi erőforrás menedzsment (EEM) bevezetését és elterjedését támogatják a területi fejlesztési elképzelések (lásd megelőző /ÁROP/ és a kapcsolódó /KÖFOP-VEKOP/ projekteket). A kompetencia modell megalkotásakor a kutatás figyelembe vette a helyi közigazgatás versenyképességgel összefüggő kihívásait, a minőségi közszolgáltatások nyújtásának szervezeti és humán feltételeit, a kompetencia alapú munkamegosztás és EEM kétirányú kapcsolatát (a kompetencia alapra helyezés felértékeli az EEM szakértelmet, a tudatos EEM növeli a kompetencia-elvárásokat). Gazdag fogalomértelmezés A szakirodalmi előzmények alapján látható, hogy a kompetenciákkal kapcsolatos tipológiák nagyfokú változatosságot mutatnak, a kompetencia fogalom értelmezésének gazdag elméleti irodalma van. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a gyakorlati modellek általában elköteleződnek egy-egy irányzat mellett, és ilyenkor a többi aspektust könnyen figyelmen kívül hagyják. A modellel kapcsolatban elvárásként került megfogalmazásra, hogy a kompetencia fogalmat a lehető legszélesebb értelemben használható módon kezelje. A modell alapoz a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) fogalmaira, így a kompetenciákon belül a tudás (ismeret, megértés), a készségek, a képességek és az attitűdök összességére oly módon, hogy azok közvetlenül kapcsolódjanak a munkavégzés hatásosságához (eredményesség) és hatékonyságához (reális erőforrás-használat). A mun- 35/344. oldal

36 ka- és feladatköröktől függően a kutatás tekintettel volt a méltányosság és a fenntarthatóság horizontális elvárására is. Közös nyelv kialakítása A fogalmi meghatározásokhoz kapcsolódó anomáliák mérséklése, valamint az eredmények könnyebb értelmezhetősége érdekében a kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb fogalmak magyarázatával fogalomtár készült (1. sz. melléklet). A fogalomtárban ahol ez értelmezhető példák bemutatásával segítettük a könnyebb értelmezést, a párbeszédet és a gyakorlati használatot lehetővé tevő közös nyelv kialakítását. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a kompetencia alapú megközelítés eredményességére csak akkor lehet számítani, ha az egyén és szervezete kompetencia-értelmezése többé-kevésbé azonos fogalmakra épül és a kompetencia-alapúság nem csupán elméleti megközelítés, hanem része a hétköznapok gyakorlatának. Az önkormányzati kompetencia keretrendszer ehhez is gyakorlati segítséget kíván nyújtani. A fogalomtár az önkormányzati kompetencia-keretrendszerhez készített Útmutatónak is fontos kiegészítője (2.6. fejezet). A fogalmi keretek testreszabhatósága, rugalmassága A megelőző elméleti és gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a korábbi, leginkább statikus rendszerek, amelyek egy-egy folyamat, struktúra egyszeri, általános elvekkel, fogalmakkal leírható modelljére vállalkoztak, nem elégségesek a mai, változó feltételek melletti rugalmas alkalmazkodást kívánó környezetben. A megelőző modellek hátránya, hogy sem a települési és térségi, sem a feladat- és munkakörök sajátosságait nem vagy csak kevéssé veszik figyelembe, miközben az egyén és a szervezet viszonyát csupán egy-egy aspektusból vizsgálják. A kompetenciamodell kialakítása olyan újszerű és innovatív rendszer kidolgozását célozta, amely bár épít a korábbi eredményekre, de azokon túlmutat. A kidolgozott kompetenciakeretrendszer is komplex szemléletet tükröz, amely a pszichológiai és a gazdasági megfontolásokat egyaránt szem előtt tartja, miközben az egyéni, szervezeti és térségi sajátosságok figyelembe vételének is tág teret enged. Mivel az önkormányzatok eredményességét befolyásoló faktorok, kontextus változók komplexitása mellett nem várható el, hogy egységes kompetencia-elvárások fogalmazódjanak meg (szolgáltatási területtől és a települési sajátosságoktól függetlenül), olyan kutatási megközelítés alkalmazására volt szükség, amely segítségével elkülöníthetővé vált a generikus kompetenciák egy olyan része, amely általánosságban elvárható. Ezen túlmenően olyan specifikus kompetencia igények is meghatározásra kerültek, amelyek csak egyes feladattípusok, közszolgáltatások, kapcsolódó munkakörök vagy területi jellemzők esetén válnak fontossá. A kompetencia megközelítés további finomítása A modell további finomítását az tette lehetővé, hogy a kompetenciák szintezésre kerültek aszerint, hogy a munkakör döntően stratégiai (generáló), koordináló (szervező) vagy végrehajtó. Az egyes szinteket egy adott önkormányzat a közszolgáltatások és a települési sajátosságok vagy éppen a munkatársak előzményei és aspirációi szerint differenciálhatja. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kontextus változók nagyfokú változatosságot mutatnak, és a hatásuk figyelembe vétele segítheti a következtetések érvényességének biztosítását. Általánosságban elmondható, hogy kívá- 36/344. oldal

37 natos, hogy a tisztán végrehajtói magatartást nyitni lehessen a stratégiai megfontolások irányában. Még akkor is, ha egy adott feladatkör meghatározó része megmarad adminisztratív, végrehajtó funkcióban. Különösen fontos ez olyan munkakörök esetében, amelyek stratégiai tartalékai jelentősek (pl. informatikai vezető, HR vezető, gazdasági vezető). Ritkábban, de értelmezhető az is, ha stratégiai szerepkör válik nyitottá a koordináció és a végrehajtó szerepek irányában, mert ez segíti a stratégia megvalósítását, a három szint konzisztenciáját. A hiányzó kompetenciák és folyamatos szakmai fejlődés A létező, illetve a kívánatos, a közeli jövő kihívásait megválaszolni képes kompetenciák eltérésének (képesség-eltérések, angolul: skill-gap) azonosítása a kutatás egyik stratégiai értékű üzenete, amely arra irányítja a figyelmet, hogy az önkormányzati szakemberek szakmai továbbképzési igényei és a szakmai fejlődésüket támogató további eszközök a kompetencia-elvárásoknak megfelelően kerüljenek meghatározásra. Ez a feladatellátás szakmai színvonalának növekedésén keresztül (benne a helyi gazdaságfejlesztés feladataival) hozzájárul a helyi versenyképesség fenntartható fejlesztéséhez is. Az egyének kompetenciaértékelését három kategória mentén javasoljuk megtenni (lásd részleteibe 8. sz. melléklet). A fenti kompetencia alapú megközelítés lényege, hogy a humán feltételrendszer biztosítása és folyamatos fejlesztése áll a figyelem középpontjában. A fizikai feltételrendszer mellett mely hagyományosan hangsúlyosabb az önkormányzatok fejlesztési elképzelései között erős hangsúlyt kap a helyi közigazgatási feladatokat ellátó és a helyi versenyképességet előmozdító szakemberek közössége és cselekvőképessége. Az emberi erőforrás-gazdálkodás kompetenciaalapra történő helyezése a közigazgatási szervezet teljesítményére hatva befolyásolja az önkormányzati szervezetek innovációs és tudásmenedzsment képességét is. 15 munkakör nem mindig kíván 15 főt Az alkalmazott megközelítés 15, a versenyképesség szempontjából kiemelkedő munkakör azonosítását és elemzését vállalta, amely egyben keretet ad a gyakorlati alkalmazás számára is. A kompetencia alapú integrált EEM logikájának megfelelően az egyes munkakörök által megkövetelt kompetenciák összevetésre kerültek az azt jellemzően betöltő személy(ek) kompetenciáival. Olyan esetekben, amikor a szakterület/feladat több munkakört is összefog (pl. kis létszámú önkormányzatok esetében egy fő egyszerre több munkakört is ellát) vagy eltérő munkakörökben dolgozó munkatársak együttműködését kívánja meg (nagyobb létszámú önkormányzatok esetében). Ilyenkor az együttműködő csoport feladatellátó képességét szervezeti szintű kompetenciaként lehetett értelmezni. A 15 kiválasztott munkakör az önkormányzatok 15 igen fontos munkaköre. Mégsem magától értetődő, hogy ezek a munkakörök a gazdaságfejlesztés forrását jelenthetik. Egyformán izgalmas kérdés, hogy a megszokott tevékenységük milyen befolyással van a helyi versenyképességre, a megszokott tevékenységük minőségének és hatékonyságának javítása milyen befolyással van a helyi versenyképességre, 37/344. oldal

38 mennyi tartalék mozgósítható olyan új feladatok ellátásával, amelyek közvetlenebbül hatnak a helyi gazdaságra, a pénzügyi, társadalmi és környezeti fenntarthatóságra? Az ezekre a kérdésekre adható válasz a vizsgált önkormányzatok többsége számára nem volt magától értetődő. Ehhez is segítséget kívánt nyújtani a jelen kutatás A KOMPETENCIA KUTATÁS FOGALMI KERETEI A kutatás a kompetencia-fogalmat a lehető legszélesebben értelmezve használta: a tudás (ismeret, megértés), a készségek, a képességek és az attitűdök összességeként, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a munkavégzéshez, annak hatásosságához (eredményesség) és hatékonyságához (reális erőforrás-használat). A munka és feladatköröktől függően érdemi hangsúlyt kapott a méltányosság és a fenntarthatóság horizontális igénye is. Mikor kompetens egy munkavállaló? Kompetencia alatt az egyén vagy egyének csoportja azon tulajdonságát értjük, amely képessé tesz valamely feladat vagy feladatok előzetesen meghatározott elvárásoknak megfelelő, minőségi ellátására. Milyen kompetenciákat igényelnek a versenyképességhez kapcsolódó műveletek? Azt a kompetencia csoportot, amely a tudatosság és a helyi versenyképesség szempontjából legfontosabb területeken határozza meg a szükséges kompetenciaelvárásokat, műveleti kompetenciáknak neveztük el. Ezek a kompetenciák a legfontosabb vezetői, stratégiai jellegű képességek és tulajdonságok, amelyek kiemelten fontosak ahhoz, hogy az önkormányzati feladatellátás professzionálissá váljon és erősítse a helyi versenyképességet. Mit lehet szűken vett szakértelemnek nevezni? Az egyes munkakörök esetében szakmai kompetenciának az alkalmazáshoz szükséges képesítést, végzettséget, szakmai tapasztalatot nevezzük, ami olyan specifikus tudást, képességeket és attitűdöket feltételez, amelyek megléte valamely meghatározott munkafolyamat vagy munkakör sikeres és eredményes ellátását teszik lehetővé. Mi a szerepük a személyes tulajdonságoknak? Elemi kompetenciák alkotják azt a kompetencia csoportot, amely bár nem szakma-specifikus, mégis segíti meghatározni a munkaköri feladatok ellátásának humán feltételeit. Az elemi kompetenciák személyi és operatív kompetenciákból állnak, míg az előbbi a pszichés személyes jellemzőket, addig az utóbbi leginkább a feladatellátáshoz szükséges képességeket, készségeket foglalja magába. Összetételüket a munkakör-területre jellemző tevékenységek profilja határozza meg. Mi segítheti a tudatos emberi erőforrás gazdálkodást? Amikor új munkatársat keres az önkormányzat, hasznos feltérképezni, hogy milyen típusú szakemberre van szükség és milyen személyiségjegyek segítenék leginkább, hogy hasznos tagja legyen a szervezetnek. Ehhez a kompetencia elvárások kutatása két, a gyakorlatban is jól alkalmazható eszközt fejlesztett ki. Kompetencia-szótár: A kompetencia-szótár a szervezetre jellemző vagy általa elvárt fontosabb kompetenciák megnevezésére vállalkozott. A megnevezések mellett tartalmazza a fogalmak egyszerű magyarázatát. A kompetencia-szótár kínálata később az igényeknek megfelelően szűkíthető, bővíthető, és az a funkciója, hogy az emberi erőforrás- 38/344. oldal

39 okkal kapcsolatos elvárások sokrétűségére irányítsa a figyelmet, segítsen meghatározni egy munkakört betöltővel szembeni szakmai és egyéb elvárásokat. (5.sz. melléklet) Kompetencia-térkép: A kompetencia-térkép támpontokat ad a versenyképesség szempontjából kiemelt jelentőségű munkakörterületek (ezeken belül munkakörök) tartalmának meghatározásához és az elvárt kompetenciákhoz: Segít számba venni a munkakörre jellemző hagyományos feladatokat és azokat is, amelyek a versenyképesség erősítéséhez szükségesek. Összegzi az alkalmazás feltételének is tekinthető elvárt szakmai kompetenciákat, elvárásokat (pl. végzettség, szakmai tapasztalat, speciális szakismeret). Megadja a 10 műveleti kompetencia adott munkakörre jellemző sorrendjét A szervezet egészére jellemző kompetencia-szótár kínálatából segíti kijelölni azokat a legfontosabb elemi kompetenciákat, amiknek a megléte vagy fejlesztése az adott munkakörben kiemelt figyelmet igényel A komplex kompetencia-térkép használata segít meghatározni a meglévő vagy elvárt kompetencia-szinteket, ezáltal a fejlesztendő területek körét. A kompetencia-térkép egyaránt készíthető létező és elvárt kompetenciákról. A kettő közötti eltérés megszüntetését célzó szakmai fejlődés feladatait strukturálja a térkép egy további kiegészítő funkciója A kutatás során elkészült 15 db kompetencia-térkép a 7. sz. mellékletben található. A tudatos emberi erőforrás menedzsment (EEM) a szervezet és a szervezetben dolgozó egyének céljai érdekében az emberi erőforrások hatékony felhasználását célzó programok, funkciók, tevékenységek és felhasznált eszközök összessége. Az EEM kompetencia alapra helyezését könnyíti meg a kompetencia-keretrendszer használata. A kompetencia-keretrendszer a kutatás által használt kompetencia-modell fogalmait összekapcsolja a munkakörök kompetencialapú kezelésével a HR ciklus minden szakaszában (a munkakör tartalmának meghatározásától, a toborzáson és kiválasztáson át, az értékelés és szakmai fejlesztés feladatáig). A keretrendszer befogadása, testre szabása aligha takarítható meg, ha például egy önkormányzat karakteresebb településfejlesztést, prosperálóbb helyi gazdaságot, felelősebb gazdálkodást, méltányosabb szociális ellátást vagy élénkebb helyi kulturális és közösségi életet szeretne. A települési önkormányzatok tudatos feladatellátása, annak hatékonyság-javítása, illetve ezeken keresztül a települési versenyképesség erősítése nagymértékben függ a szervezet humán kapacitásától és annak minőségétől. A téma fontosságát jelzi, hogy a Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program keretében külön kutatás vizsgálta az önkormányzati humán kompetenciák fejlesztési lehetőségeit. A kutatás szempontjából lényeges további fogalmakat és rövid magyarázatukat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 39/344. oldal

40 A KOMPETENCIA KUTATÁS FOLYAMATA, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGEI A Kompetencia kutatás a HVK projekt horizontális eleme, így számos ponton kapcsolódik a többi célterület eredményeihez, beépítésük folyamatos tevékenységként jelent meg a kutatás során. Emellett a 4. célterület 1. tevékenysége maga is hozzájárul a kutatás horizontális elemeinek létrejöttéhez, ennek keretében javaslatok és célterület-specifikus adatigények megfogalmazására került sor a horizontális adatfelvételek során. A kompetencia-elvárásokra vonatkozó kutatás eredményeit a kutatás záró dokumentumai, köztük az összefoglaló kormányjelentés tartalmazza. 1. ábra: A Kompetencia kutatás folyamata Forrás: HVK projekt A Kompetencia kutatás számos kutatási résztevékenységet foglal magába (1. ábra), amelyek egyrészt a kutatás információs bázisát adták, másrészt a kapott eredmények és produktumok validálását szolgálták. A tématerületi kutatáshoz kapcsolódóan elvégzett kutatási résztevékenységek az alábbiak voltak: Hazai és nemzetközi szakirodalom feltárása és feldolgozása: A hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése két fókusz mentén történt. Az egyik fókusz az önkormányzati versenyképesség értelmezése volt. Ez annak a feltárását kívánta meg, hogy a versenyképességet meghatározó tényezők között milyen módon jelenik meg az emberi tényező, a változó természetű feladatok ellátásához milyen felkészültségű, milyen kompetenciákkal rendelkező munkaerőre van szükség. A 40/344. oldal

41 másik fókusz a kutatás központi fogalmaként megjelenő kompetencia terminus volt. A versengő megközelítések közül kiválasztásra került a kutatás számára leginkább alkalmas értelmezés. Meghatározásra került a jelen kompetenciáira és a kapcsolódó kihívásokra (kompetencia-szükséglet) választ kereső tipológia, a korábbi kutatási kérdések kiegészítése és a hipotézisek pontosítása. A Regionális Tematikus Műhelymunkák kapcsolódó szekcióiban való részvétel lehetőséget teremtett arra, hogy érdemi információk kerüljenek felszínre az önkormányzatok humán területire jellemző problémákról, az általuk kidolgozott megoldási javaslatokról, és arról, hogy mennyire jellemző az új megközelítések irányában meglévő nyitottságuk. Kompetencia-szótár összeállítása és validálása: A kutatás első szakaszában összeállításra került a helyi közszolgáltatások ellátása kapcsán felmerülő önkormányzati feladatok biztosításához és a helyi versenyképesség növeléséhez kapcsolódó kompetenciák megnevezését és rövid tartalmi kifejtését tartalmazó szótár, melyet önkormányzati fókuszcsoportos interjúk keretében kerültek validálásra. Kompetencia-térképek összeállítása és validálása: A tervezett empirikus vizsgálatok adatgyűjtését követően mind a primer, mind a elemzésre alkalmas adat- és információforrások feldolgozása lehetőséget teremtett a helyi közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a minőséget, versenyképességet leginkább meghatározó területeken dolgozó munkatársak munkaköreinek azonosítására, ezt követően kerülhetett sor a munkakörökhöz/munkakörcsoportokhoz rendelhető feladatok és a feladatok ellátásához szükséges kompetencia-elvárások feltárására. Az ennek eredményeképpen létrejövő kompetencia-térképek megmutatták a helyi közszolgáltatásokhoz kapcsolódó, versenyképesség szempontjából releváns 15 vizsgált munkakörre vonatkozóan, hogy az önkormányzat egészére jellemző kompetenciaszótár egyes elemei az adott munkakör (a változatokat megengedő terminológia szerint munkakör-terület) esetében milyen szinten elvártak. A kompetenciatérképek validálására célterület-specifikus kérdőíves adatfelvétel és félig strukturált interjúk alapján került sor, a célcsoport körében pedig pilot műhelymunkák keretében teszteltük. A kompetencia-szótárból és kompetencia-térképből álló kompetencia-modelltől és az értelmezést elősegítő kompetencia-keretrendszertől a kutatás azt várta, hogy hasznos eszközévé tehető az önkormányzatok hagyományos személyügyi adminisztrációját felváltó/kiegészítő tudatos emberi erőforrás menedzsmentnek. A kutatás eredményeinek gyakorlatba ültetését olyan szándékkal készítette elő a kutatás, hogy az önkormányzati vezetők számára elkészített útmutató kiegészítse a kompetencia-modellt azokkal a tevékenységekkel, amelyek révén o o o a kiindulópontot azoknak a tényezőknek az ismerete jelenti, amik a versenyképesség szempontjából meghatározóak, a helyi sajátosságoknak megfelelően pontosíthatók a versenyképesség szempontjából meghatározó fontosságú munkakörök (amelyek a versenyképességet befolyásoló tényezőkre befolyással vannak), az azonosított feladatokhoz meghatározhatók az alkalmazási feltételek (szakmai kompetenciák), a menedzsment képességek (műveleti kompetenciák) és azok a személyes tulajdonságok (elemi kompetenciák), összefoglalóan kompetencia-elvárások, amik támogatják a teljes HRciklust, így az alábbiakat: a HR szakértelemmel rendelkező munkatárs és a stratégiai célokért felelős vezetők együttműködését, 41/344. oldal

42 a tervezett munkakörök feladat- és kompetenciatartalmának meghatározását, az állások meghirdetését és a toborzást, a kiválasztást, a beillesztést, az értékelést (az elvárt és a meglévő kompetenciák közötti eltérés meghatározását), a folyamatos szakmai fejlődés és a kompetenciák fejlesztésének támogatását, valamint a leválást. A kompetencia-modell és önkormányzati kompetencia-keretrendszer elterjesztését, használatát célzó ajánlások is megfogalmazásra kerültek (lásd szakmapolitikai ajánlások 2.5. fejezet). A Műszaki Leírás követelményeihez képest a Vállalkozó ajánlatában tett többletvállalásként a Kompetencia kutatás eredményei pilot műhelymunka keretében tesztelésre kerültek A MEGVALÓSÍTOTT KUTATÁS TÉMATERÜLET-SPECIFIKUS ADAT- ÉS INFORMÁCIÓGYŰJTÉSEI, ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A fejezetben a célterületi kutatás kapcsán végzett úgynevezett megalapozó kutatási tevékenységek, valamint a tématerület-specifikus adat- és információgyűjtések módszerei kerülnek bemutatásra. A versenyképesség szempontjából releváns 15 munkakör (munkakör-terület) azonosításához, az ezeket jellemző kompetencia-elvárások meghatározásához, illetve a jelenlegi helyzet feltárásához számos módszerrel párhuzamosan történt az információgyűjtés. A célterülethez kapcsolódó kutatás vegyes (kvalitatív és kvantitatív) módszertant, illetve primer és szekunder elemzéseket egyaránt tartalmazott. Az eredmények megalapozásához alkalmazott módszerek a következők voltak (lásd még 9. sz. melléklet): A Kompetencia kutatás során alkalmazott kvantitatív módszerek: Primer adatfelvétel: o Validáló kérdőíves adatfelvétel a pilotba bevont 15 település önkormányzatának munkatársai körében Adatelemzés: o o Statisztikai adatvagyon elemzése (lásd fejezet): Teljesítményértékelés önkormányzatokra vonatkozó eredményeinek elemzése Bértarifa adatok elemzése KSH településsoros adatainak elemzése A horizontálisan / egyéb célterületek által gyűjtött adatok elemzése (lásd fejezet): Országos reprezentatív lakossági kérdőíves felmérés (N=4 000 fő) az állampolgárok közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményének megismerésére 42/344. oldal

43 Országos reprezentatív vállalkozói kérdőíves véleményfelmérés (N=2 500 db) a versenyképesség szempontjából fontos közszolgáltatások köréről Országos reprezentatív önkormányzati kérdőíves véleményfelmérés (N=1 000 db) a helyi fejlődést, versenyképességet meghatározó közszolgáltatások köréről A Kompetencia kutatás során alkalmazott kvalitatív módszerek (lásd fejezet): Primer adatfelvétel: o o o Validáló fókuszcsoportos interjúk a pilotba bevont 15 település önkormányzatának munkatársai körében Validáló félig strukturált interjúk a pilotba bevont 15 település egyes önkormányzatainak releváns vezetői körében A HVK projekt keretében szervezett Regionális Tematikus Műhelymunkák (2x7 alkalom) tapasztalatainak kiértékelése Forráselemzés: o o o o o o o Jogszabályelemzés (lásd es fejezet és 3. sz. melléklet) Hazai és nemzetközi szakirodalmi elemzés (lásd fejezet) Az elemzésbe bevont 15 önkormányzat vonatkozó dokumentumainak elemzési szempontrendszer mentén vett dokumentumelemzése (lásd fejezet) Az elemzésbe bevont 15 önkormányzat honlapjának elemzése (lásd fejezet) A versenyképesség szempontjából fontosként azonosított 15 munkakörterülethez kapcsolódó munkaköri leírások vizsgálata A kozigallas.hu portálon közzétett álláshirdetések automatizált legyűjtése és adatbázisba szervezése, majd az adatok kompetenciaelvárások szempontjából vett elemzése 50 db önkormányzati mélyinterjú tapasztalatainak áttekintése (horizontális adatfelvétel) A következőkben az alkalmazott kutatási módszertan, az eredmények és az azok értelmezéséhez szükséges egyéb háttér-információk kerülnek bemutatásra. Az önkormányzati mélyinterjúk tapasztalatai, a munkaköri leírások, illetve a kozigallas.hu portálról a ciklikusság hatásának ellensúlyozása érdekében három eltérő időpontban ( ; ; ) legyűjtött, önkormányzatok által közzétett álláshirdetések fontos inputot jelentettek mind a kompetencia-szótár elemeinek, mind a kompetencia-térkép tartalmának, mind pedig a gyakorlatban használt potenciális munkakör elnevezések összegyűjtése során. E kutatási résztevékenységek összegző ismertetésére nem kerül sor önálló alfejezetként az Összefoglaló Kutatási Jelentésben, azok eredményei a témaspecifikus kutatás produktumaiban közvetlenül jelennek meg. 43/344. oldal

44 HAZAI ÉS NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM FELTÁRÁSA A szakirodalmi összefoglaló részletesen tárgyalja a tudományban és a gyakorlatban elfogadott legfontosabb kompetencia-értelmezéseket és kompetenciacsoportosításokat. A hazai és nemzetközi források feltárása lehetővé tette egy olyan kompetencia definíció és rendszer megalkotását, amely integrálható és implementálható a hazai önkormányzati rendszerhez. A már létező jó gyakorlatok számbavétele és tapasztalatainak beépítése biztosította a koherenciát a meglévő és a kialakításra kerülő kompetencia-értelmezések között. A célterület hazai és nemzetközi szakirodalmának elemzése, illetve a kutatási előzmények átfogó feldolgozása egyrészt hozzájárult a vizsgálat során alkalmazott fogalmi keretrendszer meghatározásához, másrészt a kutatás során alkalmazott mérőeszközök kidolgozásához. Az elemzések további eredménye, hogy a desk research szakasz tapasztalatai alapján elemzési szempontrendszer került meghatározásra, amely az alkalmazott módszertől függetlenül a teljes kutatási folyamat során szervezte az információgyűjtést- és feldolgozást, végső soron pedig hozzájárult a célterület-specifikus eredménytermékek megalapozásához. A szakirodalom és forráselemzés felépítése, módszertana A szakirodalom-feldolgozás első szakaszában az empirikus vizsgálatot megalapozó helyi kormányzási és közszolgáltatási megközelítések feltárására került sor. Ez lehetővé tette, hogy az elméleti háttérre építve kinyissuk, majd lehatároljuk az elemzés tárgyát és a szükséges tudományos és szakmai szempontokat. A munkamegosztás és a kompetencia-alapú EEM kétirányú kapcsolatát szem előtt tartva kerültek feldolgozásra a helyi közigazgatás versenyképességgel összefüggő kihívásai, a helyi közigazgatás szereplői és szervezetei kompetencia alapra helyezésének lehetősége. A kutatás során a munkamegosztás volt a kiindulási pont, az elemzés fókuszába a munkakör- és feladatkör alapú kompetencia-szükségletek kerültek. Az empirikus vizsgálatok elméleti megalapozása kitért a kompetencia alapú munkaszervezési megközelítési módokra is (ezek esetében az egyének vagy csoportjaik által birtokolt kompetenciák maguk is befolyásolják a munkakör-struktúra és a szervezet kialakítását). Áttekintésre kerültek a kompetenciaalapú helyi kormányzási, közszolgáltatási feladatokat menedzselő szervezeti formák és az azok számára releváns egyéni és szervezeti szintű kompetencia-struktúrák. A kompetenciaalapú megközelítés kulcseleme volt, hogy mennyire kezelik a humán feltételrendszer meglétét és a folyamatos fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket jelentőségükhöz mérten; a fizikai feltételrendszerről a hangsúly milyen mértékben helyeződött át a helyi közigazgatási feladatokat ellátó szakemberek közösségére és cselekvőképességére. A kompetenciák és a közigazgatási szervezet teljesítményét összekapcsolva vizsgálat tárgyát képezte, hogy milyen az önkormányzati szervezetek innovációs és tudásmenedzsment képessége és milyen lehetőségei vannak az emberi erőforrásgazdálkodás kompetencia alapra történő helyezésének. A kutatás a megalapozó szakaszában nyitott maradt a komplex megközelítésekre, a hazai és nemzetközi tapasztalatokra. Ez lehetővé tette, hogy a már meglévő elméleti és módszertani tudáshoz szervesen kapcsolódjanak a kutatás alapvetései és későbbi ered- 44/344. oldal

45 ményei egyaránt. A szakirodalmi feldolgozás tapasztalatai inputokat jelentettek az empirikus eszközök megtervezéséhez éppúgy, mint az összegyűjtött információk feldolgozásához, majd a kompetencia-szótár és kompetencia-térkép kipróbálásához A KOMPETENCIA-KERETRENDSZER KIALAKÍTÁSA A kompetencia-keretrendszer kialakításának lépéseit széleskörű szakirodalmi kutatás előzte meg, amely során a megelőző hazai és nemzetközi kutatások, vizsgálatok eredményei kiemelt figyelmet kaptak. 1. A Kutatás egyaránt épített a nemzetközi jó gyakorlatokra, példákra (pl. ír és észak-ír modell, OECD 13 programok) és a hazai előzmények és kapcsolódó projektek (ÁROP, KÖFOP-VEKOP) tapasztalataira, valamint a szabályozási környezet (pl. 10/2013 (I.21) kormányrendelet) eredményeire. Elemeik beépültek a kutatás által megfogalmazott modellbe. 2. A nemzetközi és hazai példák vizsgálata alapján összeállított 142 tételt számláló gyűjtésből (lásd 4. sz. melléklet) állt össze egy 60 elemes kompetencialista (14. sz. melléklet), amely május-június hónapban 8 településen, összesen 15 db fókuszcsoportos interjú során került validálásra (lásd 12. sz. melléklet). 3. Az összeállított kompetencia-szótár gyakorlati alkalmazhatóságát a pilot keretében történő validálás során négy szakterületi csoportban (oktatás-kultúra; egészségügy-szociális ellátás; településüzemeltetés-infrastruktúra; általános menedzsment) került tesztelésre. Az volt a cél, hogy a formálódó kompetenciaelvárások egyes területeken való meghatározását segítő kompetencia-szótár megfelelősége és gyakorlati alkalmazhatósága ellenőrizhető legyen. A pilot és további kapcsolódó kutatási tevékenységek eredményei alapján került kialakításra a végleges kompetencia-szótár (5. sz. melléklet). 4. A már validált szótár segítségével 15 munkakörre (munkakör-területre) vonatkozóan 15 kompetencia-térkép készült. A munkaköri leírásokon és egyéb önkormányzati dokumentumokon (pl. szervezeti és működési szabályzat, fejlesztési koncepció, ügyrendek), forráselemzéseken (pl. álláshirdetések, TÉR, ügyfélelégedettség) alapuló munkakörelemzéseken túl a horizontális adatfelvételek eredményeire is lehetett építeni. A feltárt kompetenciáknak az adott munkakör szempontjából releváns szintezett listája készítette elő a kompetencia-térképet. A kutatás során e térképek is tesztelésre kerültek: az adott munkakör szempontjából releváns önkormányzati szereplők kérdőíves megkeresése mellett félig strukturált vezetői interjúk készültek. 5. A pontosítást követően az érintett munkakörökre készült kompetencia-szótár és a kompetencia-térképek elkészítésének módszertana felhasználásra alkalmas készültséget ért el, és az eredmények azt mutatták, hogy beválása esetén a HVK projektet követő önkormányzati EEM, ezen belül a kompetencia-fejlesztés meghatározó eszköze lehet. 13 Organisation for Economic Co-operation and Development, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 45/344. oldal

46 DOKUMENTUMELEMZÉS, HONLAPELEMZÉS A célterületi kutatás részeként a fejlesztett eszközök validálásába bevont 15 településen dokumentum- és honlap elemzésre (lásd fejezet) is sor került. Ennek keretében az önkormányzatok honlapjainak elemzésén túl a kutatás témájának megfelelően előre meghatározott dokumentum típusok kerültek bekérésre (lásd 11. sz. melléklet), majd egységes, előre meghatározott szempontok mentén történő áttekintésre. Az összeállított elemzési szempontok egy, a kutatás fókuszának megfelelő elméleti ideális helyzetet képeznek le. Ennek, az EEM szempontjából optimális önkormányzati működésnek a szemszögéből került sor a 15 szervezet honlapjainak és dokumentumainak értékelésére, ami a rögzített tartalmi elvárások, kérdések, kulcsszavak és a fontosnak ítélt tartalmi elemek szisztematikus áttekintésével volt biztosított. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy az ideálisként megjelölt helyzettől való esetleges eltérés részben a kodifikálás elmaradására vagy a nyilvános (honlapon keresztüli) kommunikáció esetlegességére is utalhat. Az optimális helyzetet leképező elemzés során alkalmazott dimenziók a következők voltak: 1. Funkció- és feladat-lehatárolások definiáltsága, innovációk megjelenése 2. Feladatellátás szervezeti- és személyi feltételei, kompetencia-elvárások megjelenése 3. Elégedettségmérés, visszacsatolás, minőségfejlesztés 4. Visszajelzések kultúrája 5. Önkormányzati emberi erőforrás menedzsment, HR tervezés gyakorlata 6. Célcsoport humán szempontú szemlélete 7. Egyéb fontos szempontok, információk o o ÁROP szervezetfejlesztési dokumentumok A vizsgált honlapok sajátosságai MEGLÉVŐ ADATVAGYON ELEMZÉSE A célterületi kutatás során három adminisztratív / statisztikai adatbázis felhasználására került sor, melyek a következők: A Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH) népszámlálásából (2011), illetve a Tájékoztatási Adatbázis Területi statisztikáiból (2016) származó településsoros adatok felhasználása A Teljesítményértékelési Rendszer (továbbiakban TÉR) önkormányzatokra vonatkozóan elérhető anonimizált egyénsoros adatainak elemzése A Bértarifa-felvételek 2005-ös, 2010-es és 2015-ös adatbázisainak elemzése A KSH adatai leginkább a pilotba vont települések kiválasztásának megalapozásakor kerültek felhasználásra. Ennek jellemzőit a validálásba vont települések kiválasztási módszertanáról szóló fejezetben került kifejtésre,. 46/344. oldal

47 A Teljesítmény Értékelési Rendszer (TÉR) önkormányzatokra vonatkozó adatainak elemzése Az ÁROP Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban című kiemelt projekt keretében fejlesztett, jogszabályban 14 is rögzített teljesítményértékelési rendszer alapvető célja a közszolgálati tisztviselők köztük az önkormányzati dolgozók teljesítményének javításán keresztül, a munkájuk végzéséhez szükséges kompetenciák (ismeret, tudás, készségek, képességek, szociális szerepek, én-kép, személyiségvonások, motiváció) fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek eléréséhez való hathatós hozzájárulás. A rendszer alapvető feladata az értékelési tényezők, valamint a mérési és az értékelési módszerek kombinált alkalmazásával annak megállapítása, hogy a közszolgálati tisztviselő milyen mértékben és eredménnyel járult hozzá a szervezet céljainak eléréséhez. 15 A TÉR rendszer működése során gyűjtött adatokat a Belügyminisztérium Közszolgálatfejlesztési és Stratégiai Főosztályának Személyzetfejlesztési és Szolgáltatási Osztálya bocsátotta anonimizált, beazonosításra alkalmatlan módon a HVK projekt rendelkezésére. Az elemzésre átadott adatbázis két referencia időpontot a legfrissebb elérhető, minősítésre vonatkozó évet, illetve a legkorábban, megfelelő minőségben elérhető évet foglalja magába. Az elemzés célcsoportját tekintve az alábbiakra terjed ki: a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyához tartozók. Ugyanakkor célszerű megjegyezni, hogy a polgármesterről és az alpolgármesterről bár a versenyképesség szempontjából kiemelt szerepük van nincsenek elérhető adatok, ők csak értékelőként vesznek részt a rendszerben, értékeltként nem. Az elérhető adatok lefedettségét illetően korlátként jelenik meg továbbá, hogy az adatkérés időpontjáig még nem ellenőrizték az önkormányzatok elektronikus teljesítményértékelésre vonatkozó elvárásainak teljesülését. A vonatkozó jogszabály ugyanis csak azt írja elő az önkormányzatok tekintetében, hogy a teljesítményértékelésnek elektronikus úton kell történnie, azt nem, hogy ennek feltétlenül a TÉR rendszerben kell megvalósulnia. Emiatt a regisztrált önkormányzatok nem fedik le a teljes alappopulációt: a lekéréskor db regisztrált önkormányzat volt a rendszerben, körülbelül fő önkormányzati dolgozó adataival. Az önkéntes adatszolgáltatás keretében beküldött adatok lefedettsége még ennél is alacsonyabb arányú: körülbelül 850 önkormányzat szolgáltatott a Személyügyi Központ felé adatokat. Az önkéntes adatszolgáltatás és az alternatív felület használatának lehetősége miatt fontos hangsúlyozni, hogy az elemzett adatok önszelektívek, nem tekinthetők reprezentatívnak, és ily módon leginkább csak feltáró megállapítások megtételére és típusalkotásra alkalmasak. További korlát, hogy a TÉR csak a besorolásokra vonatkozó információkat rögzíti, a munkakörre vonatkozó adatokat nem, így a kutatás céljainak való megfeleltetés, köztük a 15 azonosított munkakör (munkakör-terület) jellemzőinek elemzése is nehézségekbe ütközik. Fontos kiemelni e mellett, hogy az átadott adatok nem személysorosak, hanem értékeléssorosak, azaz belső szervezeti / személyi változások esetén egy személy többes értékeléssel is szerepelhet az adatbázisban. Az elemzési egységek tehát nem az önkor évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 15 A részletekről lásd: 47/344. oldal

48 mányzati dolgozók, hanem az önkormányzati dolgozókra vonatkozóan szolgáltatott értékelések (N 2014 = db; N 2016 = db). Az átadott adatok a következő információkat tartalmazzák: A munkaköri leírás alapján meghatározott egyéni teljesítménykövetelmények és azok évközi értékelése A kompetencia alapú munkamagatartás 6 dimenzióra, azon belül összesen 15 értékelési tényezőre bontott értékelése Az adatbázis átadásakor anonimizált adatszolgáltatásra került sor, és a felhasználáskor is szem előtt tartottuk az adatvédelmi megfontolásokat. Az átadott adathalmazt csak aláírt titoktartási nyilatkozattal rendelkező kutatók használták, az eredmények közlésekor pedig csak aggregált, beazonosításra teljes mértékben alkalmatlan információk kerülnek közlésre. A Bértarifa-adatfelvételek elemzése A Bértarifa-felvételből történő adatkérés célja az volt, hogy a vállalati szektor és a költségvetési szektor azon belül pedig az önkormányzatok munkavállalóinak bérszínvonala és ennek időbeli alakulása összevethető legyen. Ennek érdekében a kutatás 2005-re, 2010-re és 2015-re vonatkozóan adatokat kért a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerő-piaci Főosztályának Elemzési és Bérpolitikai Osztályától. Az adatokat elemi szinten bocsátották a HVK projekt rendelkezésére, azonban adatvédelmi megfontolásokból az eredmények közlése során a településtípus szerinti bontásnál nagyobb mélységben a kutatás nem tesz közzé elemzési eredményeket, adatokat. A Bértarifa-felvételek évente ezer munkavállaló kereseti adatait tartalmazzák keresztmetszeti elemzésére alkalmas módon. A felmérés lekérdezési egysége a telephely, megfigyelési egysége a dolgozó. Az adatszolgáltatói kör a költségvetési intézményekre és az ország területén bizonyos mérethatár felett működő jogi személyiségű gazdasági szervezetekre, továbbá bizonyos években a non-profit szervezetekre terjed ki. Az elemzett adatbázisba a költségvetési szektor esetén az összes intézmény véletlen minta alapján választott dolgozói, vállalati szektor esetén pedig bizonyos mérethatár felett az öszszes vállalat véletlenszerűen kiválasztott dolgozói, bizonyos mérethatár alatt a vállalatok egy véletlen mintájának összes dolgozója került bele HORIZONTÁLIS ADATFELVÉTELEK ELEMZÉSE A Kompetencia kutatás céljainak megfelelően felhasználásra kerültek a HVK projekt keretében horizontálisan / egyéb célterületek által gyűjtött adatok is, ahol a mérőeszközök a kompetenciák felmérésének vonatkozásában is előzetesen átgondolásra kerültek. A következőkben adatfelvételenként ismertetésre kerülnek az eredmények értelmezéséhez szükséges módszertani háttér-információk és az összehasonlító elemzések eredményei. Országos reprezentatív lakossági kérdőíves felmérés Az állampolgárok közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményének megismerésére nagymintás, reprezentatív, személyes kérdőíves adatfelvétel zajlott a HVK projekt keretében július 10. és szeptember 4. között (N=4 004 fő). 48/344. oldal

49 A reprezentativitás biztosítása többlépcsős mintavételi keret kialakítása révén valósult meg a következő formában: 1. lépcső: A megyék népességsúlyának arányában meghatározásra került a felkeresendő rövid adatfelvételi szakasz miatt 200 eleműre szűkített településlista megyék közötti megosztása. 2. lépcső: Minden megye esetében véletlenszerűen kiválasztásra került az adott megye települései közül az első lépésben meghatározott számú település, ahol a kiválasztás valószínűsége a település lakosságszámának súlya alapján valósult meg. 3. lépcső: A kiválasztott településeken lakosságszám szerinti súlyok szerint egy összesen elemű véletlen minta került kiválasztásra a lakosságból. A lakossági kérdőív négy elkülöníthető blokkra tagolódott, melybe a Kompetencia kutatás javasolt kérdésblokkjai is bekerültek: A kérdezett demográfiai adataira, családi állapotára, élethelyzetére vonatkozó kérdések, melyek a többi kérdésre adott válaszok elemzésének háttérdimenzióit határozták meg. A kiválasztott által a közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó általános kérdések (igénybevétel gyakorisága, elégedettség, elvárások, elérhetőség kérdései stb.) Külön kérdések vonatkoztak az önkormányzatok tevékenységével kapcsolatos lakossági vélemények feltárására. Végül pedig egyes közszolgáltatásokra vonatkozó további specifikus kérdések is helyet kaptak. A célterület-specifikus kérdésblokkot az 16. sz. melléklet tartalmazza. Országos reprezentatív vállalkozói kérdőíves véleményfelmérés A vállalkozók elvárásairól, illetve a versenyképesség szempontjából fontos közszolgáltatások köréről szintén országos reprezentatív kérdőíves adatfelvétel készült (N=2 500 db). A lekérdezés a mintaképzés során figyelembe vette a régiót, a vállalkozások ágazati besorolását, valamint a vállalkozás méretét. A felmérés ezek mentén rétegzett mintavétel alapján, telefonos megkereséssel zajlott május 22. és július 21. között. Az adatok ellenőrzése után a nem érvényes kérdőívek pótlekérdezése további 2,5 hetet vett igénybe. A vállalkozási kérdőív az alábbi főbb kérdéscsoportokból épült fel: A vállalkozás alapadataira vonatkozó kérdések, melyek a többi kérdésre adott válaszok elemzésének háttérdimenzióit határozzák meg; A vállalkozások telephely-választási döntéseire vonatkozó kérdések; Az önkormányzat működésével, gazdaságélénkítési tevékenységeivel való vállalkozási elégedettséget felmérő kérdések; A helyi közszolgáltatásokkal való vállalkozási elégedettséget felmérő kérdések. A célterület-specifikus kérdésblokkot az 16. sz. melléklet tartalmazza. 49/344. oldal

50 Országos reprezentatív önkormányzati kérdőíves véleményfelmérés A lakossági és vállalkozói lekérdezések mellett országos reprezentatív önkormányzati adatfelvétel is zajlott a kutatáson belül a helyi fejlődést, versenyképességet meghatározó közszolgáltatások köréről (N=1 000 db). Az adatfelvétel június 20. és július 17. között zajlott online önkitöltős kérdőív alkalmazásával, melynek elérhetőségét a Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkársága küldte ki egységesen mind a db települési és Budapest kerületi önkormányzatai számára. A megfigyelési egységek a települési önkormányzatok vezető tisztségviselői voltak, egészen pontosan a polgármesterek és a jegyzők kaptak felkérést a kitöltésre. Az megkezdett kitöltés tisztítása után db sikeresen kitöltött, elemzésre alkalmas elem került az adatbázisba. A reprezentativitás utólagos súlyozással került biztosításra, melynek eredményeként a lekérdezett minta megyei besorolás szerint és a népességszám alapján meghatározott településkategóriák tekintetében, illetve ezek kombinációjában reprezentatívvá vált, ugyanakkor nem szabad elfeledkezni az önszelekció esetleges torzító hatásairól sem. A befejezett kérdőívek átlagos kitöltési ideje 46 perc volt, mely jelzi a bekért információk szerteágazó voltát és mélységét. Az önkormányzati kérdőív három elkülöníthető blokkra tagolódott: A település versenyképességét meghatározó és az önkormányzat működését befolyásoló tényezőkre, illetve a közszolgáltatások versenyképességet befolyásoló aspektusaira vonatkozó kérdések A tudatos település tervezéssel kapcsolatos kérdések A közszolgáltatás-szervezéssel kapcsolatos kérdések A célterület-specifikus kérdésblokkot az 16. sz. melléklet tartalmazza VALIDÁLÓ KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK A Kompetencia kutatás a Kutatási Tervben célként határozta meg, emiatt a HVK projekt megvalósítása során kiemelt figyelmet fordított a részeredmények, valamint a kompetencia-keretrendszer elemeinek célcsoporttal történő egyeztetésére, megvitatására, illetve a kialakított kompetencia-szótár és kompetencia-térképek széleskörű validálására. Az alfejezetben bemutatásra kerülnek a kompetencia-szótár validálását szolgáló fókuszcsoportos kutatás tapasztalatai, a Tudatos település kutatáshoz kapcsolódó műhelymunkák Kompetencia alapú erőforrás-menedzsment fókuszú szekciójának tanulságai, valamint a kompetencia-térképek kialakítását és azok adekvátságát szolgáló kérdőíves, illetve interjús kutatási tevékenységek eredményei. A kutatás részeként 5 eltérő településtípus bevonásával (összesen 15 db településen) zajlottak lekérdezések a kompetencia-szótár és a versenyképesség szempontjából kiemelkedőként azonosított munkakör-területekhez kötődő 15 db kompetencia-térkép megalapozása, validálása érdekében. A validáló kutatás célcsoportjául szolgáló 15 önkormányzat kiválasztásának szempontjait és módszertanát részleteiben a fejezet tartalmazza. A választott 15 önkormányzatnál fókuszcsoportos interjúk (N=15 db), félig strukturált interjúk (N=16 db), illetve a vizsgált 15 munkakört (munkakör-területet) felmérő kérdőíves kutatásra került sor (N=168 fő). A 15 vizsgált település egyik felében (8 db) május-június és november-január folyamán is történtek adatfelvételek a té- 50/344. oldal

51 mában. A tavaszi vizsgálatok fókuszában a desk research kutatás során kialakított kompetencia-szótár validálása és kiegészítése, illetve az elemzésbe vont 15 munkakör-terület és az azokra jellemző kompetenciák meghatározása állt. A téli (november-január) adatfelvételekbe ezzel szemben mind a 15 település bevonásra került, a vizsgálatok elsődleges célja ekkor a már elkészült kompetencia-térképek kérdőíves validálása volt, amit egy 5 településből álló részmintán lekérdezett vezetői interjús kutatási kör is kiegészített. Az egyes településeken zajló adatfelvételi típusokról, illetve az ott lekérdezett elemszámokról az 11.sz. melléklet nyújt áttekintést, az alkalmazott mérőeszközöket és egyéb releváns módszertani háttér-információkat pedig az I.2-es sz. mellékletcsomag tartalmazza. A saját célterületi kutatási tevékenységek mellett a HVK projekt horizontális elemének tekinthető, két körben megszervezett Regionális Tematikus Műhelymunka sorozat is validáló szerepet töltött be a Kompetencia kutatása kapcsán, emiatt az eredmények között ennek a tapasztalatai is feldolgozásra kerültek. A validálásban résztvevő települések kiválasztásának módszertana A validálás során kiemelt figyelmet kapott, hogy mind az 5 településtípus (község; nem járásszékhely város; járásszékhely város; megyei jogú város / megyeszékhely; fővárosi kerület) képviseltesse magát a részmintában, ezzel is biztosítva, hogy a kompetencia-térképek az elvárásoknak megfelelően reflektáljanak az eltérő településkategóriákra. A megalapozó és validáló adatfelvételbe bevont települések a HVK projekt szakmai elvárásai alapján az alábbi öt szempont mentén kerültek kiválasztásra: A település ágazati jellege (agrár / ipari / szolgáltatási), mely az adott szektorban foglalkoztatottak aránya alapján került besorolásra a következő módon: az országos átlaghoz képest legnagyobb pozitív irányú százalékos eltérést mutató kategória került megjelölésre az adott település esetében (forrás: TeIR, 2011) Településméret ( fő alatt; fő; fő; fő felett) (forrás: KSH, 2016) Települési fejlettség a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet és a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján Települési jogállás (község; nem járásszékhely város; járásszékhely város; megyei jogú város / megyeszékhely; fővárosi kerület) (forrás: KSH, 2016) Területi elhelyezkedés (régiók szerint) A vizsgálandó 15 önkormányzat kijelölésekor cél volt, hogy a minta a fenti dimenziók mentén képzett kategóriák minél teljesebb lefedettségét adja oly módon, hogy az elvárt 5 településtípus bizonyosan képviseltesse magát a mintában. Cél volt az is, hogy a minta legyen két részre osztható és párosítható a kutatási eredmények két lépcsőben történő validálhatósága érdekében. A fent ismertetett kiválasztási szempontok mentén a vizsgált 15 település kijelölésére a fentebb hivatkozott statisztikai adatok elemzése, illetve az előzetes kutatási eredmények alapján került sor. A cél nem az országos előfordulásnak megfelelő arányos kiválasztás volt, hanem az, hogy minden kategória tekintetében elegendő információ álljon rendelkezésre a következtetések levonásához. A kiválasztott települések a következők voltak: Bonyhád 51/344. oldal

52 Budapest 18. kerület Eger Esztergom Füzesabony Győr Herend Kisújszállás Nagyatád Nyíregyháza Ópusztaszer Szarvas Tarján Törökbálint Zalakaros A kiválasztott települések listáját és jellemzőit az 10.sz. melléklet tartalmazza. Az ágazat jellege szerint legnagyobb részük (7 település) szolgáltatási profillal rendelkezik, harmaduk esetében az ipari jegyek túlsúlyosak, míg ötödük agrártelepülésnek tekinthető. A minta alkalmazkodva a hazai települési struktúrához körülbelül harmada-harmada 10 ezer fő alatti, illetve 10 és 30 ezer fő közötti lélekszámmal bír, de képviseltetik magukat a ezer fő közötti középvárosok (1 db), illetve a 100 ezer főt meghaladó nagyvárosok is (3 db). A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet besorolásai alapján a kutatás helyszíneit tekintve négy található fejlesztendő, egy pedig kedvezményezett járásban. A települések fejlettségbeli besorolását rögzítő 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szempontjából is került kiválasztásra kedvezményezett kategóriába eső település, így e szűk minta is valamelyest lehetőséget adott a leszakadó területeken tapasztaltak megismerésére. A regionális elhelyezkedés szempontjából kiegyensúlyozottnak tekinthető a lista, a régiók legalább két-két településsel képviseltették magukat, a Közép-Dunántúlról három település került a mintába. Az egyes településeken zajló adatfelvételi típusokról, illetve az ott lekérdezett elemszámokról a 11. sz. melléklet nyújt áttekintést. A melléklet tartalmából látható, hogy a dokumentumelemzés, a honlapelemzés és a kérdőíves adatfelvétel mind a 15 településen megtörtént, a fókuszcsoportos interjúk (8 település) és a félig strukturált interjúk (5 település) pedig azoknak egy-egy részmintáján valósultak meg. Fókuszcsoportos interjúk A tavaszi validáló vizsgálatok során településenként átlagosan kettő, összesen 15 db fókuszcsoportos interjú készült 92 fő önkormányzati szereplő bevonásával, amelyek a közszolgáltatások szempontjából tematikus csoportok köré szerveződtek. A tematikus csoportok a következők voltak: oktatás-kultúra; egészségügy-szociális ellátás; településüzemeltetés; általános menedzsment. Azért, hogy a települési sajátosságok megfelelő módon megjelenjenek a kutatásban, csoportonként négy interjú készült összesen. A kisebb létszámú településeken a munkakörök korlátozott száma és jelentős átfedése miatt egyes esetekben a szakterületi csoportok összevontan kerültek lekérdezésre (a részletekről lásd 10. sz. melléklet). A különböző tématerületek esetében az alábbi szereplőket invitáltuk az egyes fókuszcsoportos interjúkra, ahol a kiküldött meghívók az adott település sajátosságait figyelembe véve konkrét szervezeteket, titulusokat is tartalmaztak. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a stratégiai tervezésben résztvevő kolléga tématerülettől 52/344. oldal

53 függetlenül meghívást kapott az interjúkra, így az általános menedzsment tématerületen túl, szakterület-specifikusan is véleményt formálhattak a számukra fontos területeken. Általános menedzsment: 4-8 fő az alábbi szereplőkkel vagy az alábbi területek vezető / kompetens delegált kollégáival: o o o o o o o polgármester alpolgármester tanácsnok jegyző aljegyző stratégiai tervezésben résztvevő kolléga egyéb, releváns bizottságok vezetői Településüzemeltetés: 4-8 fő a településüzemeltetést és infrastruktúrát érintő feladatokat ellátó, vezető / kompetens delegált kollégákkal az alábbi területekről: o o o o o o o Közreműködés a közbiztonság biztosításában, közbiztonságról való gondoskodás Közparkok és a helyi közterületek fenntartása Ivóvízzel kapcsolatos szolgáltatások Szennyvízzel, csapadékvízzel kapcsolatos szolgáltatások Közvilágítás biztosítása Helyi közutak fenntartása Hulladékkezeléssel kapcsolatos szolgáltatások Egészségügy-szociális ellátás: 4-8 fő az egészségügyi és szociális feladatokat ellátó, vezető / kompetens delegált kollégákkal az alábbi területekről: o o o o o o o o o o o o o o o o Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás Védőnői ellátás Család- és gyermekjóléti szolgálat Család- és gyermekjóléti központ Bölcsőde Családi napközi Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona Gyermekétkeztetés Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Idősek nappali ellátása Fogyatékosok nappali intézménye Demens személyek nappali ellátása Idősek otthona (ápolást, gondozást biztosító intézmény) Hajléktalanok átmeneti szállása Oktatás-kultúra: 4-8 fő az óvodai nevelési formák és a kultúra-közművelődési feladatellátás területén feladatokat ellátó, vezető / kompetens delegált kollégákkal az alábbi területekről: o o óvodai nevelés kultúra-közművelődés 53/344. oldal

54 Az első adatfelvételi szakasz célja a desk research kutatás során kialakított kompetencia-szótár validálása és kiegészítése, illetve az elemzésbe vont 15 munkakör-terület szempontjából releváns kompetenciák meghatározása volt. A validálásra készült kompetencia-lista (14. sz. melléklet) többek között a szakirodalomelemzés, a vonatkozó jogszabályok és az előzménykutatások alapján került összeállításra. Ez a lista képezte az alapját az augusztus végéig véglegesítésre került kompetenciaszótárnak, amely a műhelymunkák, az egyéb horizontális adatfelvételek, a fókuszcsoportok és az időközben beérkező adminisztratív adatok és önkormányzati dokumentumok elemzését is beépítve, strukturált leírásokat is tartalmazó szintezett listaként állt elő. A 15. sz. melléklet tartalmazza a fókuszcsoportok résztvevői által kitöltött kompetencialista összesítését, amelyben a kitöltők a fókuszcsoportos interjúk végén 10 kompetencia-elemet jelölhettek, melyeket a legfontosabbnak és 10-et, melyeket a leginkább fejlesztendőnek tekintenek az önkormányzati feladatellátásokhoz kapcsolódóan. A validálás első állomásán (Kisújszállás) a 14. sz. mellékletben szereplő lista struktúrájától még eltérő tesztelő eszköz került használatra, amit az első lekérdezések tapasztalatai alapján került átalakításra. Az eltérő szerkezet miatt Kisújszállás eredményei nem kerültek rögzítésre az összesítésben, de a belőle származó tapasztalatokat is beépítettük munkánkba. A megalapozó szakasz alapján összeállított kompetencia-szótár első verziója a kutatás előrehaladása során természetesen folyamatosan továbbfejlesztésre, pontosításra került az újonnan megszerzett információk becsatornázása révén. A kompetenciaszótár a helyi közszolgáltatások ellátása kapcsán felmerülő önkormányzati feladatok biztosításához és a helyi versenyképesség növeléséhez kapcsolódó kompetenciák megnevezését és rövid tartalmi kifejtését tartalmazza (lásd 5. sz. melléklet és fejezet). Regionális Tematikus Műhelymunka sorozat A HVK projekt keretében két körben, 2017 májusában és októberében került sor az önkormányzati szereplőket bevonó műhelymunkákra, melyek mindkét esetben területi alapon, az ország 7 régiójában szerveződtek (összesen 14 db). A 2017 májusában megrendezett I. Regionális Tematikus Műhelymunka keretet adott a helyi szereplők tapasztalatainak, igényeinek megismerésére, melyek a kutatás során beépítésre kerültek. A II. Regionális Tematikus Műhelymunka a kutatás során már megvalósított eredmények, megfogalmazott javaslatok egyeztetésére adott lehetőséget. A rendezvény kiemelt célja a már megvalósított kutatási tevékenységek eredményeinek ismertetése, valamint azok egyeztetése és validálása volt. A második sorozat keretében négy alkalommal (Eger, Nyíregyháza, Balatonkenese és Visegrád) a vállalt pilot műhelymunka teljesítéseként humán kompetencia fókuszú szekcióbeszélgetés megtartására került sor. A szekcióban többségében polgármesterek, alpolgármesterek és jegyzők képviseltették magukat, de bekerült pályázati referensként, városmenedzserként, ügyintézőként vagy képviselőként feladatot ellátó szereplő is a csoportokba, melyek létszáma 8 14 fő között mozgott. A résztvevők településméret szerint változatos képet mutattak, így mód nyílt az eltérő jellemzőkkel bíró önkormányzatok közötti eltérések azonosítására is. A szekcióbeszélgetés általános bemutatkozással indult, melynek keretében mindenki ismertette röviden önkormányzata működését, a dolgozók létszámát és az adott településre jellemző humán kompetenciával kapcsolatos kihívásokat. 54/344. oldal

55 A szekciómunkán első lépésben a kutatás során meghatározott 9 db műveleti kompetenciával kapcsolatos asszociációs feladatra került sor, amely során a résztvevők az egyes kompetenciákhoz kapcsolódó gondolataikat osztották meg. Ezt követően a kutatás során definiált, versenyképesség szempontjából fontosnak ítélt 15 munkakör (munkakör-terület) résztvevők által történő validálása következett. Ennek keretében a jelenlévők ismertették a munkakörökkel kapcsolatos preferenciáikat, javaslatokat tettek további fontos munkakörökre, meglévők összevonására stb. Utolsó lépésben a résztvevők javaslata alapján kiválasztásra került egy munkakör, és az azt betöltő személy által ellátott feladatokhoz szükséges készségek, kompetencia-elvárások kerültek részletesen átgondolásra. Az alkalmazott módszertan célja az volt, hogy a kutatásban kulcsfontosságú szerepet betöltő műveleti kompetenciákkal és munkakörökkel (munkakör-területekkel) kapcsolatban bebizonyosodjon, hogy a különböző méretű szervezetekben és eltérő beosztásokban dolgozó önkormányzati szereplők képesek értelmezni azokat saját közegükben, és össze tudják kötni azok versenyképességhez kapcsolódó aspektusait a napi gyakorlatban tapasztaltakkal. Kérdőíves adatfelvétel Az őszi-téli (november-január) adatfelvételekbe az előzetesen kiválasztott mind a 15 település bevonásra került. A vizsgálatok elsődleges célja ekkor a már elkészült kompetencia-térképek kérdőíves validálása volt, amit egy 5 településből álló részmintán lekérdezett interjús kutatási kör is kiegészített. A kérdőív online került kiküldésre a pilotba vont 15 település kapcsolattartói részére, akik felé az a kérés fogalmazódott meg, hogy a versenyképesség szempontjából fontosnak azonosított 15 munkakör-területet ellátó kollégáiknak továbbítsák kitöltésre, függetlenül attól, hogy milyen a beosztásuk. A kitöltők azt az instrukciót kapták, hogy amennyiben a felsorolt munkakör-területek közül több ponthoz kapcsolódóan is látnak el feladatokat, mindegyikre vonatkozóan töltsenek ki egy-egy külön kérdőívet vagy válaszszák azt, amely a munkaidejük legnagyobb részét kitölti. Az online adatfelvétel november 13. és november 24. között zajlott, amely időszakban összesen 190 kitöltés érkezett. Az adattisztítás 168 érvényesen kitöltött kérdőívet eredményezett, ami jelentősen meghaladja az eredetileg vállalt 50 db kérdőívet. Célszerű hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a lekérdezés nem tekinthető reprezentatívnak a 15 munkakör-területet betöltő önkormányzati dolgozókra nézve, mindössze pilot jelleggel validáló funkciót biztosított. A felmérésből ilyen formában levont következtetések a teljes országra vonatkozó általános érvényű megállapításokra nem alkalmasak. A kérdőív az alábbi tartalmakra koncentrált: Önkormányzati háttérváltozók és a kitöltő munkakörét, beosztását tudakoló kérdések; A műveleti és az elemi kompetenciák értékelése és rangsorolása; Az adott munkakör-terület esetében fontosnak ítélt szakmai kompetenciák körének feltárása és ezek priorizálása; Egyéb releváns elvárások feltárása a munkakör-területhez kapcsolódóan; A területhez kapcsolódó potenciális, gyakorlatban létező munkakörök összegyűjtése. 55/344. oldal

56 A teljes kérdőív a 17. sz. mellékletben érhető el. Vezetői interjúk A kérdőíves adatfelvétel kiegészítéseként a pilotba vont 15 település egy részében (5 helyszínen) félig strukturált vezetői interjúk felvételével történt meg az adott munkakör-területre vonatkozóan elkészült kompetencia-térképek validálása, valamint a még nyitott kérdések tisztázása. Az interjúkban az elvárt és a tényleges kompetenciák közötti eltérések lehetséges áthidalásának lehetőségei, és az önkormányzatok számára ehhez szükséges támogatások igénye is tárgyát képezte az interjúknak. Az interjú három fő területre fókuszált: a versenyképesség szempontjából lényeges munkakör-területekre és azok megfelelőségére; a kialakított kompetencia-térkép struktúrájára, értelmezhetőségére és konkrét tartalmára, illetve potenciális felhasználási lehetőségeinek feltérképezésére; valamint az önkormányzati HR gyakorlatára és aktuális helyzetére. A teljes vezérfonal az 18. sz. mellékletben érhető el. Az interjús lekérdezések 2017 decemberében és 2018 januárjában zajlottak Bonyhád, Eger, Kisújszállás, Nyíregyháza és Budapest XVIII. kerületének önkormányzatainál. Célcsoportjuk a versenyképesség szempontjából azonosított 15 munkakörterületen vezető beosztást betöltő önkormányzati dolgozók vagy az önkormányzattal közszolgáltatási szerződés keretében feladatot ellátó önkormányzati cég vezetői voltak (N=16 db). A validáló kutatás eredményei az interjú fentebb ismertetett öt fő témaköre mentén kerülnek ismertetésre TUDOMÁNYOS-SZAKÉRTŐI EGYEZTETÉSEK A megalapozó kutatási tevékenységeket a HVK projekt teljes időszaka alatt tudományosszakértői egyeztetésekkel szakmai konzultációk egészítették ki, hogy e csatornákon is tesztelni lehessen az előzetes tapasztalatokat, eredményeket. Ennek során a kutatócsoport egyeztetéseket kezdeményezett a kapcsolódó KÖFOP projekt vezetőivel (részletesen lásd es és es fejezet), a terület elismert képviselőivel (lásd 19. sz. melléklet), valamint egyéni interjúk, tanulmányutak keretében nemzetközi példák megismerésére és ismertetésére is sor került. A következőkben utóbbiak tapasztalatait mutatjuk be. A kutatás során a nemzetközi terepen azoknak az önkormányzati rendszereknek az átalakulását tekintettük különösen tanulságosnak, amelyekben, míg az önkormányzatok egyes területeken hatáskört vesztettek, a helyi társadalom és gazdaságfejlesztés feladataira nagyobb figyelem irányulhatott. Írország és Észak-Írország példája is ilyennek bizonyult. Ezekben az országokban átfogó önkormányzati kompetencia keretrendszert építettek ki, és a fontosnak tekintett kompetenciák között nagy hangsúlyt adtak a stratégiai megfontolásoknak, a helyi versenyképességnek és a foglalkoztatásnak. Mindkét országban érdemi egyetemi, kutatási háttér támogatja a helyi innovációt és a gazdaság fejlesztését. Az ír példa Az IPA (Ír Közigazgatási Intézet Institute for Public Administration) az 1950-es évek óta kormány-közeli szervezetként minden évben kapott olyan kutatási támogatást, 56/344. oldal

57 amelyből közszolgáltatásokat érintő vizsgálatokat tudtak indítani. A kompetencia jelentésük 2013-ban készült párhuzamosan azokkal a megszorító intézkedésekkel, amelyek eredményeként 17-18%-kal csökkentették az önkormányzati alkalmazotti létszámot. A Kutatási Jelentés társzerzője Joanna O Riodran június 28-án, kutatási interjú keretében elmondta, hogy a kutatás kvalitatív módszereket alkalmazott. 20 önkormányzati vezetővel dolgoztak együtt, de a nemzetközi példák iránt is nyitottak voltak. Elsősorban az ausztráliai Westminster-rendszer szolgált mintául. 3 fókuszcsoport keretében önkormányzati HR vezetőket is meghívtak, akik így megoszthatták tapasztalataikat. Az eseményeken a fókuszálást nehezítette, hogy a létszámcsökkentés és az önkormányzatok közötti kényszerfúziók égető napi problémákkal írták felül a hosszabb távot érintő koncepcionális gondolkodást. A meghatározott kompetenciák azonosítása, rendszerbe foglalása és a kijelölt szinteknek megfelelő kibontása volt a kutatásuk célja. Írországban nem differenciálták a keretrendszert szektorális és munkaköri alapon, ugyanakkor a népességszámot egy ötfokú skálán figyelembe vették. A program sietségben készült. A keretrendszert társszerzőként kidolgozó és ismerő Joanna O Riordan nem tudott a program érdemi utóéletéről. Ez arra figyelmeztet, hogy a kidolgozott kompetencia keretrendszer bármennyire is megfelel az elvárásoknak színvonalas, az implementáció esélyeit növelő előkészületek nélkül a fiókba kerülhet. A fentiekből következően érdemes a HVK projektben feltárt eredmények disszeminációjára, beépítésének ágazati támogatására, a tapasztalatok utóéletének követésére és azok megfelelő szervezetekhez, szereplőkhöz való becsatornázására kiemelt figyelmet fordítani. Az észak-ír példa Észak-Írországban a közszolgálati kultúra egyik központi eleme a tudatos és professzionális HR tevékenység. Ennek egyik tanújele, hogy az önkormányzatok kapacitásfejlesztését két kapcsolódó központi intézmény is támogatja. Az LGSC (Local Goverment Staff Commission for Northern Ireland) az emberi erőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó kérdések kutatás-fejlesztési központja, míg az LGTG (Local Government Training Group) a továbbképzési rendszer irányítását és felügyeletét látja el. A két szervezet közötti közvetlen kapcsolódás a garanciája a működés szinergiájának, jóllehet ez a kapcsolat jelenleg is átalakuláson megy keresztül. A belfasti irodában június 29-én Lisa O Neill-lel és Lorna Parsons-szal készült interjú célja az volt, hogy betekintést lehessen nyerni abba a többéves reform-folyamatba, amelynek célja egy olyan kompetencia-keretrendszer kialakítása volt, amely a teljes HR ciklus mentén segíti operacionalizálni a korszerű önkormányzati működéshez szükséges humán kompetencia-értékelési és fejlesztési feladatokat. Magyarországhoz képest jelentős előnyük, hogy egy kb. 10 éves folyamat eredményeként ma már minden önkormányzati szervezetben működik diplomás HR végzettségű szakember. A megismert gyakorlat jó példája a központilag koordinált, de a helyi tudást is becsatornázó következetes fejlesztési logika mentén véghez vitt önkormányzati HR professzionalizálódási folyamatnak, amire a HVK projekt során feltárt tapasztalatok alapján Magyarországon is van igény. 57/344. oldal

58 2.4. A KOMPETENCIA KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA A fejezetben a kutatási tématerület eredményei kerülnek bemutatásra A TÉMATERÜLETRE VONATKOZÓ PROBLÉMAFELTÁRÁS EREDMÉNYEI Ebben a fejezetben a célterületi kutatáshoz kapcsolódó alapproblémák feltárásával öszszefüggő kutatási eredmények, konklúziók olvashatók. Az önkormányzatok többsége a műhelymunkák és az önkormányzati vezetőkkel készült interjúk tapasztalatai alapján a településméret és településtípus függvényében nagyfokú változatosságot mutatva az alábbi problématerületeket érzékelte: Önkormányzati feladatok változásai o o o o Hatásköri változások, Feladatok központosítása, átcsoportosítása, Önkormányzatiság kiüresedése, Bizonytalanság a jövőt illetően. Önkormányzati feladatellátás változásai o o o o o Nehézségek a technológiai felzárkózás területén, Forrás- és kapacitáshiány, Együttműködési nehézségek, Munkatársak megtartásának kérdése, Új kihívásoknak, feladatellátásoknak való megfelelés, az ezekre való felkészülés. A térségi humán kapacitás jellemzői, változásai o o o o Elvándorlás, Tartósan marginalizálódott csoportok jelenléte, Elöregedő társadalom, A térség népességmegtartó erejének csökkenése, közösségek hiánya. A térség gazdaságára ható tényezők o o o o o Az egyéni gyarapodás és a közjó közötti feszültség, Befektetői érdektelenség, Piacorientált gazdaság, vállalkozások elszemélytelenedése, Gyors alkalmazkodást igénylő elvárások, amiknek az önkormányzatok nem tudnak megfelelni, ebből fakadó feszültségek, elégedetlenség, Együttműködések hiánya. Ugyanakkor azok a jelenségek, amelyek a világ dinamikusan fejlődő települései, régiói számára a fejlődés motorját jelentik, számos önkormányzat esetében nem kapnak elég figyelmet vagy alulértékeltek: A lakosság városokba és fejlettebb régiókba áramlása urbanizáció (kedvező a nagyobb települések számára), A technológiai fejlődés kiaknázása, Infokommunikációs platformok befogadása, Sikeres, komplex társadalmi-gazdasági fejlődési minták / modellek átvétele, A fenntarthatóságot és a fejlődést összhangba hozó ökoszisztémák kiépítése, 58/344. oldal

59 Tudásalapú gazdaság- és társadalomfejlesztés, elmozdulás a magasan képzett munkaerő irányába (pl. tanuló városok), A kutatásfejlesztés és innováció (K+F+I) szerepének növelése az élet legtöbb területén, A szektorokon és tudásterületeken átívelő kooperációk megvalósítása, A globális piac adta lehetőségek kiaknázása. A szubjektív mérleg a valóságos helyzetnél negatívabb, és ez akadályozza a fejlődési tartalékok felismerését, pedig vannak pozitív példák, így Budapest, Győr, Kecskemét, Mórahalom, Balatonfüred és számos további település már ma is reményt adó kivétel. Az önkormányzati munka fejlesztésének tartalékai feltárásra várnak A település versenyképességének erősítése, a meglévő feladatok minőségének és hatékonyságának javítása, az adminisztratív terhek csökkentése olyan kihívásokat tartalmaznak, amikre kevés figyelem, energia jut. Sokan úgy érzik, hogy nincs mód a jelenlegi feladatokon túlmutató kihívásokkal való szembenézésre. Ezek a kihívások az alább felsorolt lehetőségek kiaknázásához kapcsolódnak, de már az első lépések megtételét is nehezíti, hogy mindez új típusú szakértelmet, korszerűbb kompetenciákat kíván: Stratégiai szemlélet (reális helyzetértékelés, új perspektívákat nyitó jövőkép, számon kérhető cselekvés) A megkövesedett adminisztratív rutinok szigorú felülvizsgálata, egyszerűsítése, Számos, a választók által is magasan értékelt infrastruktúra-fejlesztési feladaton (járda, út, főtér stb.) messze túlmutató perspektívák megragadása: o o o o o Túltekintés az önkormányzat és intézményei falain, A választási ciklusok időtartamát meghaladó időtávú fejlesztési elképzelések, Partnerségben történő tervezés, A megvalósítás melletti nagykoalíciós elköteleződés A fejlesztési elképzeléseknél a jövő generáció igényeinek figyelembevétele ti. már a XXII. század megalapozása járjon a fejünkben A negatív tendenciák megfordításához szükséges tényezőkre való tudatos odafigyelés, megelőzés, A lehetőségek olyan kihasználása, ami a hosszú távú közjót helyezi a fejlesztések fókuszába, A számszerűsíthető célok, a nyomon követhetőség a stratégiai vállalások esetében, és a folyamatos tanulás szem előtt tartása. A formális elvárásokra, ismeretségre vagy szubjektív benyomásokra alapozott személyügyi döntések (mely éppen a merőben más perspektívák, az innovatív képességek felismerésének akadályozója) a kompetencia-alapú szemlélet elterjedésének akadályozói. A felkészültség, a hatékonyság és a személyiség megfelelőségének megállapításához nincsenek meg a megfelelő fogalmak, mérőeszközök. A településeken eredményesen dolgozók megerősítése, megfelelő új munkatársak toborzása, kiválasztása, beillesztése, értékelése és szakmai fejlesztése új, stratégiai humánpolitikai feladat, melyhez gyakran hiányzik a megfelelő eszköztudás (felkészültség). Ígéretes, hogy az élenjáró gyakorlatot folytatók mellett egyre több önkormányzat megkezdte a személyügyi adminisztráció szűken értelmezett feladatainak meghaladását. Mindez hosszú távú elköteleződést kíván, hiszen a képzési tervek, szakmai fejlesztési programok esetében években kell gondolkodni. 59/344. oldal

60 Tisztázatlan, kitől mit várnak az emberi erőforrásokkal kapcsolatos döntések Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos felelősségek gyakran tisztázatlanok, ami növeli a kockázatát annak, hogy a személyügyi döntések hol technikaiak, hol szubjektívek, hol politikaiak lesznek. Az önkormányzat szervezeteiben általában nincs HR végzettségű szakember, a humánpolitikai döntések előkészítése és meghozatala nemegyszer nélkülözi az érintett szereplők együttműködését. A HR szakértelem és eszközismeret hiányában nem ismerhető fel az emberi tényező stratégiai jelentősége, és az egyénre és a munkakörre vonatkozó tudás összekapcsolása is esetleges. A munkakörök tartalmát bázis alapon a megszokott feladatokkal töltik fel. A fejlődés lehetőségét megnyitó, a település versenyképességét segítő ambiciózusabb elképzelések ritkábban jelennek meg pl. az álláshirdetésekben. A műhelymunkák tapasztalatai alapján a hatékony és eredményes munkavégzéshez szükséges általános vezetésiszervezési kompetenciák már jelen vannak az elvárások között, de ezek fejlesztéséhez az önkormányzatok még legtöbbször eszköztelenek A SZAKIRODALMI KUTATÁS EREDMÉNYEI Az új közmenedzsment evolúciója Az igazgatást olyan emberi együttműködési tevékenységként definiálhatjuk, amely biztosítja annak tárgyi és személyi feltételeit, valamint a közös munka összhangját (Fazekas- Ficzere, 2005). A közigazgatás olyan versenypiaci szférától elkülönülő ágazat, amely különleges helyzetéből adódóan napjainkban nem rendelkezik versenytársakkal. Hatékonyságának mérése éppen ebből adódóan nehezebb, mint az alapvetően profitorientált szemléletű versenypiaci szektornak, hiszen olyan tevékenységeket foglal magába, amelyek nem termelnek profitot, ezért nem szokás őket piaci alapon ellátni. Ezen tevékenységek ellátását a jogszabályok a közigazgatási szervekhez delegálják, amelyeket fő feladatukként és nem melléktevékenységként látnak el, egyes esetekben közhatalom gyakorlása mellett. (Kilényi, 2008) A közigazgatás sajátos állami tevékenység, amelyet sajátosan felépített szervezetben dolgozó, sajátos karakterű szakember állomány lát el. (Lőrincz, 2005: 19) A közigazgatási tevékenység tehát mindenképp állami szerepet, beavatkozást feltételez, az ellátandó feladatok számos esetben speciálisabb tudást igényelnek, így szükséges, hogy a közigazgatás sajátos személyi állománnyal rendelkezzen. A közigazgatás szervezete erősen kötött, hierarchikus felépítésű, tevékenységéhez kapcsolódóan az egyes feladatok ellátása során, jogszabályok alapján, szigorúan szabályozott eljárási rendet kell alkalmaznia, amelyet a közösségi érdek igényeinek kielégítése indokol. Az utóbbi évtizedekben jelentős változások tapasztalhatók a közigazgatásban. Számos nyugat-európai országban már megtörtént a közigazgatás korszerűsítése, amelynek egyik területe a kompetenciaalapú megközelítés volt. A kompetenciaalapú struktúra kiépítése alapvetően két irányból valósítható meg (Báger Balogh, 2010). A szervezeti kompetenciákból kiindulva, vagy az ember oldaláról, a személyi kompetenciák felől hajtható végre a szervezetfejlesztés, átalakítás. Mindkét esetben nélkülözhetetlen, hogy a 60/344. oldal

61 kompetenciaprofilok kialakítása az adott ország államszervezetének és igazgatáspolitikájának megfelelően történjen. A reform szükségességét egyrészt a komplexitás növekedése, másrészt pedig a szubszidiaritás elvének erősödése jelzi. A reformtörekvések egy része a bürokratikus rendszer diszfunkcionalitását hangsúlyozva a professzionalizmus szükségessége és a menedzseri szemlélet bevezetése mellett kötelezte el magát. A bürokratikus jelleg általánosságban a működés racionalitásának a feltétele, azaz a bürokrácia egy racionális munkaszervezet, az ügyfél szempontjából a szervezet azonosíthatóságának és megbízhatóságának a megnyilvánulási formája. Számos felfogás szerint azonban a közigazgatás túlságosan bürokratikus és széttöredezett, amely már a működőképességét veszélyezteti. A professzionalizmus szakmailag elismert tevékenység, amely tevékenységek specializálódásának és specifikációjának eredményeként jelent meg. Jellemzője, hogy legitimációjának forrása a szakértelem, a professzionalista tevékenységének mércéje az eredményesség, amely szakmai kompetenciák felhasználásával érhető el. A közszférában a menedzseri megközelítés a nagyobb költség-tudatosságban, a fogyasztói szolgáltatások javításában, a teljesítmény alapú finanszírozás bevezetésében, az emberi erőforrás-gazdálkodásban, az információs technológiák bevezetésében, valamint a teljesítmény-, illetőleg az eredményértékelésben nyilvánulnak meg. Az új közmenedzsment (angolul: New Public Management, továbbiakban: NPM) az elmúlt két évtized meghatározó megközelítése volt a közszféra megújítása során. Az üzleti életben sikeres menedzsment technikák (stratégiai tervezés, projektmenedzsment, kontrolling, professzionális HR, work-flow) adaptációjától azt várták, hogy érdemben növeli a szervezeti hatékonyságot és az eredményességet. Az átmeneti vagy szigetszerű sikerek mellett a vállalatszerű működéssel szembeni ellenszenv gyakran erős maradt, és az új közmenedzsment kritikai irányzata menedzserizmusként szakmai ideológiává erősítette a megszokott működési modell melletti kiállást. Az üzleti megoldások bevezetésének költségességére való hivatkozás és kijátszásának technikái együtt fejlődtek az üzleti megközelítések közintézményeken belüli lassú térnyerésével. Jó példa erre, hogy bár a fejlesztési programok kiírói elvárják a szakszerű projektmenedzsmentet, és előírják felkészült és dedikált projektmenedzser alkalmazását, az önkormányzatok (más közintézményekhez hasonlóan) ugyan megtalálnak valakit a feladattal, de félő, hogy a nagyobb beruházási projekteket leszámítva ritka, hogy képzett és tapasztalt profi projektmenedzser alkalmazására kerül sor. Miközben például a stratégiai tervezés hívei Magyarországon két hullámban is megkísérelték a rendszerszerűvé tétellel járó kulturális váltást (MEH-KPMG, 2005; KIM, 2013), nem alakult ki olyan figyelem a fejlesztések mellett elkötelezett progresszív csoportokban sem, hogy érzékeljék a közmenedzsment inkonzisztens megközelítéseinek gyengítő erejét, másrészt felismerjék, hogy maguk az üzleti megközelítések is (így például a stratégiai menedzsment) jelentős átalakuláson mentek keresztül. Ennek megfelelően a túlértékelt lineáris és felülről jövő (angolul: top-down) folyamattervezés helyébe egy összetett, sokszereplős, számos elágazást és visszacsatolást igénylő folyamatnak (szakpolitikai intézkedéseknek) kellett volna lépnie (angolul: policy design, policy mix). Megnőtt a fontossága az olyan, ma gyakran csak formálisan teljesülő elvárásoknak, mint a hatástanulmányok készítése, az egyes szakpolitikai megközelítések kismintás kipróbálásának (kísérletezésnek, pliot-programoknak) vagy a partnerségnek a 61/344. oldal

62 biztosítása a teljes szakpolitikai ciklus során (Sió Kovács, 2015). Hasonlóan fontos trend, hogy a stratégiai tervezést kiegészíti, esetenként felváltja a stratégiai szemléletmód és gondolkodás (Mintzberg, 1998). A stratégiai dokumentumok, amik az elkészítésük és az elfogadásuk után nemegyszer feledésbe merülnek, kiegészülve az implementáció feltételrendszerének benne a megvalósításhoz szükséges egyéni és szervezeti kompetenciák biztosításával, folyamatos fejlesztéssel nagyobb eséllyel számíthatnak arra, hogy betöltik funkciójukat (Fazekas Halász, 2015). A legújabb megközelítésekben felértékelődik az intézményi szint és a körülötte kialakult társadalmasított irányítás és kontroll, amely egyaránt képes felerősíteni és viszonylagossá tenni a központi és a helyi önkormányzati szakpolitikai elvárásokat egyaránt. Az intelligens központi és helyi stratégiai kormányzás arra törekszik, hogy csökkentse a kizárólag saját kezdeményezésű beavatkozásokat, a helyi kormányzás részeként erősítse az egyes helyi partnerek pozícióit a tervezés és a megvalósítás szakaszaiban, továbbá segítse, hogy a változások melletti elköteleződés esetén az egyes szereplőknek ne kelljen szembekerülniük környezetükkel, azaz az elkötelezettség melletti kitartás érdekében számíthassanak társaik támogatására (Aghion, 2012). Jelentősen felértékelődik az érintettek kölcsönös előnyökre épülő partnersége. Ezzel együtt jár, hogy az egyeztetés és együttműködés már nem csupán egy jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése vagy demokratikus érték, hanem nélkülözhetetlen fejlesztéspolitikai eszköz is. Az alábbi, a közmenedzsment fejlődési irányait összefoglaló táblázat (3.sz.) bemutatja a formálódó megközelítések legfontosabb elemeit. Érdemes hangsúlyozni, hogy az egyes oszlopokban megjelenő szervező elvek, szempontok alkalmazhatósága függ a változás tartalmától és a környezeti feltételektől, adottságoktól. Egyszerű változások esetén, ha elvárható, hogy egy intézkedés a rendszer kiszámítható változásait idézi elő, akkor a második oszlop eszközei megfelelőek. Összetettebb irányítási célok esetén, mint egy komolyabb infrastrukturális beruházás még mindig feltételezve a folyamatok és szereplők magatartásának kiszámíthatóságát, az információk mélyebb elemzése és a menedzsmenteszközök professzionálisabbá tétele jelentheti a kulcsot az eredményességhez (utolsó előtti oszlop). Magasabb komplexitású ügyekben (pl. a település lakosságának elköteleződése a fejlesztések mellett, vagy a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása), amikor a kontextusok sokféleségével és a szereplők nagyfokú autonómiájával is számolni kell, a korábban vagy másutt működő ( legjobb, vagy jó ) gyakorlatoktól nem várható biztos siker. Így például komplex humán kihívások esetén csak olyan működési mód tudja növelni a beavatkozások hatásosságát, amely biztosítja az érintettek részvételét és visszajelzéseit, a visszajelzésekből tanuló, adaptív válaszokkal tud reagálni a környezet kihívásaira (Snowden Boone, 2007). 3. táblázat A közmenedzsment fejlődési irányai Kategóriák Modell Állami szerep Szabályozás Tradicionális állam Új közmenedzsment üzleti szemlélet (1990-es évek) Jó kormányzás civil társadalom (az ezredforduló után) Bürokratikus Üzleti menedzsment Társadalmasított, irányítás szemlélet megosztott vezetés Sodródó állam Aktív állam Aktivizáló állam Magas szintű jogszabályok. Magas szintű jogszabályok keretei között helyi szabályozás. Reflexió, informált önszabályozás 62/344. oldal

63 Kategóriák Mi a fontos? Szolgáltatások Szolgáltatók A szabályozás tárgya A szabályozás iránya Köz-és magánszféra Zártság A kohézió forrása Irányítási filozófia Közvetlen közvetett Hajtóerők Viszony a polgárhoz Az állam Forrás: Sió Kovács, 2015 Tradicionális állam A hangsúly a jogalkotáson van. A közigazgatás közvetlenül szervezi a szolgáltatásokat. Hangsúly a szolgáltatón. A figyelem folyamatokra irányul. Új közmenedzsment üzleti szemlélet (1990-es évek) Hangsúly a megvalósíthatóságon és a jogalkalmazáson van. A közigazgatás külső szereplőket is megbíz a szolgáltatás szervezésével. Hangsúly a szolgáltatást igénybe vevőn. A kimenetet szabályozzák (az eredmények a fontosak) Jó kormányzás civil társadalom (az ezredforduló után) Hangsúly az eredményeken van. Szektor-semleges közös szolgáltatások. és Hangsúly az elköteleződésen és az interakciókon van. Az adaptivitás a fontos. Top-down Top-down Top-down és bottom-up (alulról felfelé irányuló) kölcsönhatás az elvárás A köz- és a privát szféra A köz és magán szféra A köz, a magán és a civil élesen szétválik együttműködése, partnersége szféra együttműködése Szektorális szemlélet Szektorközi szemlélet Nyitott, újszerű reformegyüttműködést jelentő (angolul: co-evolutív) partnerségek Fegyelem, hierarchia Value for money Közösségi elköteleződés, partnerség Folyamatszemlélet Teljesítményszemlélet Különböző vezetési és értékelési módozatok adekvát kombinációi Közvetlen állami szerepvállalás Privatizáció, kiszervezés Új típusú szerepkombinációk Hierarchikus nyomás Ösztönzők alkalmazása Kölcsönös egymásrautaltság, Szinergia, koherenciatörekvések Hatalmi megközelítés Szolgáltató-ügyfél kapcsolat Együttműködés, koprodukció Centralizált Centripetális (centrum felé mutató). A folyamatok integrálása. Állam monopolhelyzetben. Centrifugális a tradicionális szuverenitások gyengülése, pluralitás. Számos közszolgáltató. Az önkormányzati ágazatnak Magyarországon is érdemes nyitottnak maradnia a kapcsolódó hazai és nemzetközi szakpolitikai ajánlásokra, amilyenek például az OECD Tanácsának 2012-es dokumentumai, melyek a helyi kormányzás és szabályozás megújítása szempontjából is relevánsak (OECD, 2012). A vonatkozó szakirodalom által javasoltak szerint egy komplex probléma (mint például a helyi versenyképesség hiánya) megoldására született beavatkozások akkor megfelelőek, ha olyan célkitűzések kapnak prioritást, amelyek esetében lehetőség van a helyi szereplők, intézmények, folyamatok dinamizálására, az innovációs és tudásmegosztó kapacitások erősítésére, az ágazati elkülönülés oldására, a beavatkozások szinergiáinak erősítésére, 63/344. oldal

64 a bürokratikus kényszerek és terhek lazítására és így kapacitások átcsoportosítására az implementációs és változásmenedzsment kapacitások erősítésére, miközben a változásokban érdekeltek köre folyamatosan szélesíthető, a közvetlen (pl. helyi szabályozás) és a közvetett (pl. a kapcsolódó fejlesztési pályázatokban való részvétel) szakpolitikai eszközök kiegészítő módon kerülnek alkalmazásra. Mindez érdemben átrendezi a korábbi közigazgatási megközelítésekhez elvárt humán kompetenciákat, és felértékeli az empátiát, a kommunikációt és együttműködést, a visszajelzésekre való nyitottságot, az adaptivitást, a tanulásra való készséget, a komplexitás kezelésének képességét és a folyamatosan változó kontextus melletti bizonytalanság menedzselését. További kihívás, hogy ha egy önkormányzat elköteleződik e kompetenciák fejlesztése mellett, akkor ehhez nehezebben talál továbbképzési lehetőséget, mert erre a hagyományos információ-megosztásra, ismeretközlésre épülő oktatási módok nem alkalmasak. A munkába ágyazott szakmai fejlődés támogatása viszont olyan speciális HR szakértelmet és tréning megközelítéseket kíván, amelyek ma még csak igen szűkösen állnak rendelkezésre. Helyi közigazgatás személyzetpolitikai rendszerei Az egyes országok személyzetpolitikai rendszereinek kialakulásánál jelentős szerepet játszanak az adott ország adottságai: politikai, gazdasági berendezkedése, valamint történelmi és jogi hagyományai. A közigazgatás személyzetpolitikai rendszerét illetően kétféle nézetet szokás megkülönböztetni. Az egyes személyzetpolitikai rendszerek elnevezése jellegükre is utal: nyitott, valamint zárt személyzetpolitikai rendszereket különböztethetők meg (Mélypataki, 2010). A nyitott rendszer egyik jellemző képviselője az Amerikai Egyesült Államok. A rendszer alapkoncepciója az, hogy a közigazgatás akkor működik a legdemokratikusabban, ha folyamatai olyannyira leegyszerűsítettek, hogy az egyes feladatokat egy egyszerű állampolgár mindenfajta előzetes felkészítés nélkül is képes ellátni (Lőrincz, 2010). Ebből adódóan a nyitott szemléletű személyzetpolitikai rendszer nem igényel speciális képzettséget, továbbképzést, hiszen a versenypiacról hozott tudás felhasználható, alkalmazható a közigazgatás rendszerében. Ezzel a felfogással elősegíti a rendszer állampolgárai számára, hogy bárki közvetlenül részt tudjon venni a közhatalom gyakorlásában. Az állam, mint munkáltató szabad kezet kap a köztisztviselők alkalmazásának kérdésében, ahogyan abban is, hogy részükre milyen díjazás kerüljön megállapításra. Azonban az elmúlt időszakban az USA-ban is megjelent arra az igény visszaszorítva a korrupció lehetőségét, hogy a jelenlegi nyitott rendszer patronázs alapú személyzetpolitikája a zárt rendszerre jellemző jegyeket vegyen át (Ting et al., 2012). A zárt személyzetpolitikai rendszer jellemzően a kontinentális jogrendet alkalmazó országokra jellemző, ebből adódóan Európa országainak többsége, mint például Franciaország, Németország, Belgium vagy Spanyolország is zárt személyzetpolitikai rendszert alkalmaz (Linder, 2014). Ez a rendszer a katonaság erősen szabályozott, szigorú szabályozási rendjét vette alapul. Emiatt a zárt személyzetpolitikai rendszer önálló, a munkajogi normáktól elkülönült szabályozást, és különleges előmeneteli rendszert alkalmaz. Megjelenik a hivatástudat, a jogviszony létrejöttekori kinevezés, eskütétel, valamint a katonai szervezetek alapvető jellemzője, az erős hierarchia mind szervezeti, mind személyzeti értelemben. A nyitott rendszerben említett laza, munkáltatóra 64/344. oldal

65 bízott kiválasztási és bérezési rendszerrel ellentétben a zárt rendszer csak azokat választja/választhatja be és tarthatja a rendszerben, akik az előírt alkalmassági feltételeknek megfelelnek. A szigorúbb kötöttségek, a versenypiaci rugalmasságtól való eltérés, valamint az ismeretek folyamatos naprakészen tartása a zárt rendszer személyi állományának folyamatos képzését igényli (György Hazafi, 2013). A XIX. századtól a nyitott, kötetlenebb rendszert egyre inkább háttérbe szorította a zárt rendszer, az említett jellegzetességekkel tisztán e két rendszer ma már sehol sem érvényesül: az elvárások lazultak, a kötetlenség pedig szigorodott. Mindemellett az elmúlt időszak kutatásai (vö.: Demmke, 2010) arra hívják fel a figyelmet, hogy el kell felejteni a lineáris, folyamatosan pozitív irányba változó közigazgatás premisszáját. A reformok ugyanis egyrészt sikerekkel kecsegtetnek, másrészt pedig olyan zsákutcákat, paradoxonokat és problémákat tárnak fel, amelyekkel korábban a rendszerek nem szembesültek. A reformok tapasztalatainak értékelését követően lehetne a helyes irányt megválasztani, de ez az értékelés a folyamatos változás miatt általában várat magára. Jellemző ugyanakkor, hogy a kelet- és közép európai országok számos olyan kihívással küzdenek, amelyek a régi EU tagállamok számára ismeretlenek. Ezek jórészt abból fakadnak, hogy a karrierrendszer tekintetében hibrid megoldásokat alkalmaznak: jellemzően sokkal kevésbé védettek a munkahely szempontjából a közszférában dolgozók, rosszabbak a karrier lehetőségeik, és magasabb a fluktuáció, mint más tagállamokban. Ez a közszolgálat alacsony presztízséből, megbecsültségéből és bérezéséből is adódik (Demmke, 2010). Látható tehát, hogy a nyílt, valamint zárt személyzetpolitikai rendszerek tisztán ma már egyik országban sem érvényesülnek: hol a nyitott, hol a zárt személyzetpolitikai rendszer jellegzetes jegyei kerekednek felül mindig az adott politikai berendezkedéshez igazodva. Ugyanakkor ma már nem állja meg a helyét az a nézet sem, hogy a közigazgatás rugalmatlan, változásra nem képes közeg, hiszen valamennyi tagállamban folyamatosan és egyidejűleg zajlanak közigazgatási reformok. Mindezek ellenére az tisztán kirajzolódni látszik, hogy a reformok nem tudnak túllépni azon a paradoxonon, hogy egyre kevesebb humán és financiális forrásból kellene egyre több és színesebb feladatot ellátni. Munkamegosztási rendszerek a közigazgatásban A közigazgatási intézmény, mint szervezeti forma a munkamegosztás kritériumai szerint működik, hiszen jellemzője a feladat szerinti munkamegosztás. Attól függően, hogy a munkatevékenységeket (feladatokat) vagy a munkavégzéshez szükséges kritériumokat erős vagy gyenge formalizáltság, illetőleg nagyfokú vagy gyenge komplexitás jellemzi, a munkaköralapú, a professzionális, a foglalkozási és a kompetenciaalapú munkamegosztás formái különböztethetők meg (Nybo, 2004). A munkaköralapú megközelítés a munka jellegéből, a munkavégzéshez szükséges követelményekből, az azokat jellemző kompetencia-elvárásokból indul ki, azaz a feladatokat az egyes munkakörökhöz rendelve csoportosítja, és az adott feladatellátáshoz toboroz munkavállalókat. A munkakör által megkívánt kompetencia igény és a munkavállalók rendelkezésre álló kompetenciakészletét hasonlítja egymáshoz: minél kisebb az eltérés az elvárt és a munkakört betölteni szándékozó munkavállaló kompetenciái között, annál nagyobb valószínűséggel lesz alkalmas a feladat ellátására. A munkaköralapú munkamegosztás általános jellemzője a korfüggő bérezési rendszer, amely a belső munkapiac stabilitását szolgálja, jelentősége pedig a fluktuáció csökkentésében nyilvánul meg. 65/344. oldal

66 A foglalkozásalapú munkamegosztásnak feltétele, hogy az adott szakma professzionalizálódjon, azaz speciális tudást és szakértelmet igényeljen a feladat, tevékenység ellátása, mindez a tevékenységhez kötődő állandó elvárásként és igényként fogalmazódjék meg. Amint egy-egy professzió állandósul, egyben elkülönül a többitől, amelyhez szükség van a foglalkozás bürokratizálódására, a tudományos tudás expanziójára, valamint széleskörű alkalmazására és a technológiai változásra. A foglalkozásalapú munkamegosztást gyenge formalizáció és a munka gyenge vagy nagyfokú komplexitási szintje jellemzi. Ezekkel szemben a kompetenciaalapú megközelítésmód legfőbb jellemzője a rugalmas munkaszervezés és a lazán strukturált munkakörök, hiszen akik kompetencia alapon dolgoznak, azoknál a hangsúly nem a munkakörre, hanem az egyénre és kompetenciáira helyeződik (Lawler, 1994). A rendszer legfőbb jellegzetessége, hogy a feladat, az ellátandó munkakör helyett az embert állítja a középpontba, és képességei köré szervezi a tevékenységeket, amelyek definiálása szintén kompetenciaalapon történik. A kompetenciaalapú megközelítés kulcseleme tehát, hogy felértékeli a humán feltételrendszer meglétét és folyamatos fejlesztését. A fizikai feltételrendszerről a hangsúlyt a helyi közigazgatási feladatokat ellátó szakemberek közösségére helyezi. A kompetenciák értelmezési és azonosítási lehetőségei A kompetencia fogalmi definiálása A kompetencia fogalma eredetileg a jogtudományból származik, ahol alapvetően illetékességet, hatáskört értettek rajta. Az elmúlt időszakban azonban bővült az értelmezés, és ma már számtalan tudományterület sorolja alapfogalmai közé. Az emberi erőforrás gazdálkodással és menedzsmenttel kapcsolatos szakirodalmak a fogalomértelmezés kiterjesztését McClelland (1973) munkáira vezetik vissza, aki pszichológusként arra kereste a választ, hogy a döntéshozóknak milyen irányelvek alapján célszerű döntést hozni a toborzásnál, kiválasztásnál, illetve a karriertervezés és építés kapcsán. Vizsgálatai során a korábbi, inkább képesség és szakmai ismeretek meglétének számbavételét szorgalmazó gyakorlaton túl a munkaerő kiválasztásnál és fejlesztésnél a kompetenciák felmérésére helyezte a hangsúlyt, amelyek értelmezése szerint a tudás, jártasság, személyiségvonások, attitűdök, önértelmezés, illetve olyan értékek vagy motívumok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a munkateljesítményhez vagy az élet fontos eredményeihez. A Magyar Értelmező Kéziszótár (1972) szerint a kompetencia illetékességet, alkalmasságot, hozzáértést jelent. Az értelmezés a fogalmat további elemekre és összetevőkre bontja: Az adottság személyenként egyedi sajátosságok és külső-belső személyiségjegyek közös hányadosa; attitűd, szokás, értékrend, viselkedés. Egy meghatározó jegy, amely nehezen alakítható. Az ismeret a tanulással elsajátított tapasztalat, tények, fogalmak összessége, tájékozottság. A képesség az egyén pszichikus tulajdonsága, amely valamilyen tevékenység végrehajtása során fejlődik ki. A készség pedig a tanulás folyamatában végrehajtott művelet, tudattalan, ezért részben ellenőrzés nélkül működik. Már a korai megfogalmazásokból is érzékelhető a fogalom komplexitása. 66/344. oldal

67 Brunner (1974) szerint a kompetencia a legtágabb értelemben vett intelligencia, a mit egyszerű ismeretén túl a hogyan tudását is magába foglaló operatív intelligencia. A kompetencia mindig tevékenységben nyilvánul meg, akciókban realizálódik, amely éppúgy irányulhat a környezet megváltoztatására, mint a környezethez való alkalmazkodásra. A Pedagógiai lexikon (1997) szerint a kompetencia alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. A Felnőttképzési Lexikon (2002) pedig már kognitív- emocionális tényezőként írja le a kompetenciát, amelyben az emocionális összetevőknek tulajdonít fontos szerepet. A pszichológia tudománya szerint a kompetencia érzése a szociális környezet, neveltetés, az egyén által fontosnak tartott személyek reflexióira reagálva alakul ki. Kisgyermekkorunkban kiemelkedő szerepe van a szülők, nevelők által korunknak és képességeinknek megfelelő helyzetek biztosításának, amelyekben az egyén ki tudja magát próbálni (Atkinson Hilgard, 2005). Costa és McCrae (1992) a kompetenciát a személyiség mély és tartós részének tekintik, ezért szerintük a kompetens egyéntől munkakörnyezetben kiváló teljesítmény várható el. Kompetencia alatt konkrétan képességet, alkalmasságot, érettséget, tapasztaltságot, óvatosságot, hatékonyságot értenek. Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (továbbiakban OECD) megfogalmazása szerint a kompetenciának több összetevője van: tudásból, készségből és pszichoszociális erőforrásból merített komplex elvárásoknak való megfelelés képességéből áll. A szervezet elgondolása alapján például a kommunikációs képesség egy olyan kompetencia, amely az egyén nyelvismeretéből, gyakorlati információ-technológiai készségeiből és abból az attitűdből tevődik össze, amelyet a másik fél felé tanúsít. Az Európai Parlament elfogadott megfogalmazása szerint a kompetenciák az adott helyzetben megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök ötvözeteként határozhatóak meg. A kompetencia elsősorban munkahelyi környezetben, az egyes munkaköröknek megfelelően értelmezhető. Karoliny és Poór 2013-ban úgy találta, hogy a kompetencia alapvetően a munkát végző ember tudásának, munkavégző képességének kifejezője. Körülhatárolt tapasztalatok, értékek és összekapcsolt információk heterogén és folyton változó keveréke, szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, s a tudással rendelkezők elméjében hasznosul. Kiss (2003) a szervezet felől közelíti meg a fogalom potenciális értelmezését. Szerinte a kompetencián olyan viselkedés-repertoárt kell érteni, amely segítségével hatékony válaszok adhatók a szervezet által megfogalmazott és elvárt követelményekre. Ebből következően a kompetens (rátermett) emberek az ismereteiket, képességeiket, személyiségüket, attitűdjeiket, értékrendszerüket úgy tudják felhasználni, hogy a feladatukat kiválóan végezzék el. A kompetencia összetett fogalmának mibenlétét legtöbben David McClelland és Spencer jéghegy modelljével szokták azonosítani. McClelland (1973) szerint a kompetencia a kiválóan teljesítők személyiségjellemzője, azaz az egyén olyan tulajdonsága, amely nélkülözhetetlen egy szerepben vagy munkakörben nyújtott hatékony teljesítményhez. A jéghegy modell (2. ábra) alapja az, hogy a kompetencia összetevőit alapvetően két csoportba oszthatjuk: a tudatos szint látható és érzékelhető a környezet számára, azon- 67/344. oldal

68 ban a kompetenciák működését, tartalmát leginkább a kevésbé tudatos vagy tudattalan tényezők határozzák meg. 2. ábra: Jéghegy modell Forrás: Spencer McClelland Spencer nyomán Látható tehát, hogy a különböző munkakörökben szükséges kompetenciák és az egyének kompetenciáinak összeegyeztetése a kiinduló pont, hogy az egyes munkaterületeken mód legyen megfelelő humán erőforrások alkalmazására. Az áttekintés alapján látható, hogy a különböző kompetencia-felfogások és megközelítések alapján nehezen fogalmazható meg a kompetencia általánosan érvényes definíciója. Az egyes kompetencia elemek ugyanis nem függetlenek egymástól, a különféle tevékenységek más és más kompetenciákat igényelnek, amelyek a megvalósítás helyszínéül szolgáló szervezettől is függenek. Mindemellett a kompetenciaelemek egymásra épülése, kapcsolatuk sokrétűsége a kompetenciák rendkívül sokféle változatát hozza létre. A szakirodalmi elemzés során feltárt kompetenciák felsorolását jelen dokumentum 4. sz. melléklete tartalmazza. A kutatás során kompetencia alatt az egyén vagy egyének csoportja azon tulajdonságát értettük, amely képessé tesz valamely feladat vagy feladatok előzetesen meghatározott elvárásoknak megfelelő, minőségi ellátására. A Magyar Képesítési Keretrendszernek (MKKR) megfelelően 8 szinten bonthatók ki (a közszolgáltatások esetében elsődlegesen a 4-7 szinteknek megfelelő kategóriákat célszerű alkalmazni). Az MKKR minden szinten 4 kategória (deskriptor) szerint bontja fel rendszerét: Tudás (ismeretek, megértés) Készségek-képességek (gyakorlat) Attitűdök Felelősségvállalás, autonómia A szakirodalom és a gyakorlat is használ ezekkel részben átfedő fogalmakat, amikor például szakmai, személyes és személyközi kompetenciákat említ, vagy a szervezet hierarchikus rendszerében elfoglalt hely alapján differenciál. Ezek kumulálva hatnak az egész 68/344. oldal

69 szervezet működésére, ezért ma már bevett fogalom ehhez kapcsolódva a szervezeti kompetencia fogalomköre is, amelyet jelen kutatás is vizsgál. A kompetenciák csoportosítása A különböző munkakörökben szükséges kompetenciák és az egyének kompetenciáinak összeegyeztetése a kiinduló pontja annak, hogy az egyes munka-területeken megfelelő humánerőforrás alkalmazására kerülhessen sor. A kompetenciák csoportosítására számos elmélet született, jelen dokumentumban a téma szerint legjelentősebbek áttekintésére kerül sor. Az egyik értelmezés szerint a kompetenciák típusait tekintve megkülönböztethetők általános kompetenciák, funkcionális kompetenciák, valamint kulcskompetenciák. Az általános kompetenciák teremtik meg az alapot ahhoz, hogy kialakíthatóak legyenek a funkcionális kompetenciák. Míg az általános kompetenciák kialakításában az általános képzés az elsődleges, addig a funkcionális kompetenciák esetében a szakközép- és felsőoktatás, valamint a nem iskolarendszerű oktatási színterek jelennek meg (Bajor et al., 2001). A kulcskompetenciák az egyén és/vagy szervezet stratégiai elképzeléseit segítő kompetenciák, amelyek az előbbi kategória összetevőit egészítik ki (Hamel, 1994). Ezen kompetenciák nemcsak egy különálló tevékenység kapcsán alkalmazhatók, tágabb értelemben beépíthetőek más területekre is. Az Európai Parlament megfogalmazása alapján a kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztatáshoz (Európai Parlament). Karoliny és Poór (2013) a kulcskompetenciákat intézményi környezetben vizsgálták. Szerintük a kulcskompetenciák nem mások, mint a vállalati stratégia megvalósításához szükséges értékek, viselkedésformák összessége, amelyek valamennyi munkavállalónál elengedhetetlenek és amelyek szervezeti, intézményi stratégiából, értékekből és kulturális jellemzőkből vezethetőek le. Az OECD a Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal, az Egyesült Államok Oktatási Minisztériuma és az USA Oktatás- Statisztikai Központja közreműködésével a kulcskompetenciák azonosítására, osztályozására és elemzésére elindított egy Definition and Selection of Competencies (továbbiakban DeSeCo) elnevezésű programot (magyar nyelven: Kompetenciák meghatározása és kiválasztása: Elméleti és fogalmi alapok, 2001) amelyet közt bonyolítottak le (DeSeCO, 2001). A What Competencies Do We Need for a Successful Life and a Well-Functioning Society? (The Definition And Selection Of Key Competencies) című tanulmányban arra keresték a választ, hogy melyek azok az egyéni, valamint a társadalmi élethez kapcsolódó kompetenciák, amelyek szükségesek a sikeres élethez és a jól működő társadalomhoz. A feltett kérdésre a válasz kilenc kulcskompetenciában fogalmazódott meg: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák, digitális kompetencia, a tanulás tanulása, személyközi és állampolgári kompetenciák, vállalkozói kompetencia, kulturális kompetencia. 16 Ezek a kompetenciák nem egy-egy szakmához kötődnek: az eredményesség, sikeresség érdekében ezekre a kompetenciákra minden szakma gyakorlásához szükség van. Ebből adódóan szakma feletti kompetenciáknak is hívják őket. 16 Az Európai Bizottság definíciója szerint: communication in one's mother tongue, foreign languages, digital skills, literacy, and basic skills in maths and science, as well as horizontal skills such as learning to learn, social and civic responsibility, initiative and entrepreneurship, cultural awareness, and creativity 69/344. oldal

70 Az OECD-DeSeCo alapvetően a kulcskompetenciákhoz kettős funkciót rendelt: Egyrészt a kulcs/alap/lényegi kompetenciák valamennyi egyén számára szükségesek és hasznosak, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyén sikerrel integrálódjon a társadalomba Másrészt mivel a gazdasági, társadalmi körülmények folyamatosan változnak, a kulcskompetenciáknak azt is lehetővé kell tenniük az egyének számára, hogy folyamatosan megújítsák ismereteiket és készségeiket, hogy lépést tudjanak tartani a változtatásokkal és önálló, céltudatos, felelősségteljes és sikeres életet élhessenek. Az Európai Bizottság által kiadott Fehér Könyv (2006) négy csoportba sorolja a kompetenciákat: Az alapkompetenciák azokat a személyiségjegyeket foglalják magukba, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő. Megadják az alapot, hogy kulcs-, generikus-, és speciális kompetenciák legyenek kialakíthatók belőlük. A generikus kompetenciák olyan kompetenciák, amelyek nem köthetők egyetlenegy speciális tárgyhoz sem, egy szervezet valamennyi munkakörére vagy egyegy munkakör családjára vonatkozó viselkedés-együttes (pl.: a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikációs készség, valamint az innováció és a kreativitás, a lényeglátás, a döntésképesség). Speciális vagy funkcionális kompetenciák az egyes munkakörök sikeres ellátásához szükséges viselkedés-repertoár, a kimagasló teljesítményt szolgáló szakmai tudást foglalják magukba. Kulcskompetenciák, amelyek a bizottság által meghatározott valamennyi szakma tartozékai. A as Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akcióterve a munkaerő-piaci kulcskompetenciákat a következőképpen definiálja: 1. Világnyelv: idegennyelv-tudás 2. Világháló: felhasználói szintű informatikai ismeretek, elsősorban az internet használatához szükséges készségek 3. A vállalkozók világa: gazdasági ismeretek, a vállalkozás indításához és működtetéséhez kapcsolódó ismeretek 4. A magad világa: önismereti, konfliktuskezelő és megoldó képesség, menedzsment és önmenedzselési kompetenciák 5. Kiegészítő kompetenciák: anyanyelvi, kommunikációs készségek, számolás, tanulás kompetenciák. Nagy (2001) szerint a kompetencia motívum és tudásrendszert szolgáló funkció, a személyiség alaprendszerét pedig három általános (személyes, szociális, kognitív) kompetencia és a speciális kompetencia alkotja (3. ábra). A munkamegosztás eredményeként sok ezer speciális kompetencia (hivatás, szakma, foglalkozás, tevékenységi kör) jött létre, amelyekből a személy néhánnyal rendelkezik. Az egyén túlélése, életminőségének megőrzése, javítása a személyes (perszonális) kompetenciának köszönhető. A csoportok, a szervezetek, a társadalmak, a faj túlélését, életminőségének megőrzését, fejlesztését a szociális kompetencia szolgálja. Valamennyi kompetencia önálló tudásrendszerrel és motívumrendszerrel bír, de a kognitív kompetencia asszisztálásával valósul meg. Az általános kompetenciákból fejlődnek ki a speciális kompetenciák és ennek eredményeként vállnak egyedivé. 70/344. oldal

71 3. ábra A személyiség funkcionális rendszere Forrás: Nagy,2001 Egyes kompetenciák a speciális munkakörökhöz kifejezetten szükségesek, hogy hatékony és eredményes munkavégzés alakuljon ki. Munkerő-piaci szempontból akkor elengedhetetlen egy speciális kompetencia, amennyiben szükséges a megfelelő munkakörbe való eredményes bekerüléshez, illetve annak hatékony ellátásához. Ebből a megközelítésből a speciális munkaköröknek megfelelően mindegyik speciális kompetencia fontos az egyén számára. Látható tehát, hogy az önkormányzatok eredményességét befolyásoló tényezők, kontextus változók komplexitása következtében nem várható, hogy egységes kompetenciaelvárások fogalmazódjanak meg szolgáltatási területtől és a települési sajátosságoktól függetlenül. A kutatás során ezért olyan kutatási megközelítés alkalmazására volt szükség, amely segítségével elkülöníthetőkké váltak azok a generikus kompetenciák, amelyek általánosságban elvárhatók és azok a specifikus kompetencia igények, amelyek csak egyes feladattípusokra, közszolgáltatásokra jellemzőek. További finomítást tett lehetővé, hogy a kompetenciák szintezésére is sor került a kutatás során. Nemzetközi gyakorlat a helyi kompetenciák azonosítására Az az általános elv, hogy a helyi problémákról a helyi emberek, illetve választott testületek, a helyi önkormányzatok a helyben releváns információk birtokában döntsenek, fontos része a szubszidiaritás elvének, miszerint minden hatáskört arra a szintre célszerű telepíteni, amelyen a hatáskörnek való megfelelés a leginkább eredményes és hatékony lehet. Az Európai Unió szabályozással (Article 5(3) of the Treaty on European Union) is megerősített szubszidiaritás elve tovább megy. Alapesetnek azt tekinti, hogy a jogosultságok a tagállamok szintjén vannak, és csak az indokolhatja a közösségi hatáskörbe vonást, ha az unió hatékonyabban tud megfelelni az adott elvárásnak, mint a tagállamok külön-külön. Mivel a feladatoknak való megfelelés nem automatikus és nem egymástól független hatáskörök telepítését eredményezi, ezért a megfontolás tárgya kell, hogy legyen, hogy párhuzamosan a hatáskörök megosztásával milyen rendszerszolgáltatásokkal támogatható a kihívásoknak való megfelelés ellenőrzése és képessége. Az egymással kölcsönható, különböző szintű feladatok összefüggéseikben való vizsgálatára a nemzetközi gyakorlat bevezette a többszintű kormányzás fogalmát (angolul: multi-level governance). A többszintű kormányzás olyan politikatudományi és közigazgatási megközelítés, ami az euró- 71/344. oldal

72 pai tanulmányok (European Integration Studies) fejlődésével párhuzamosan haladt előre (Hooghe, 1996; Hooghe Marks, 2001; 2002). Fontos kormányzási dilemmák sora kapcsolódik a felelősségek változó megosztásához. Az értékelvű decentralizáció például azt a dilemmát veti fel, hogy a magasabb szint által elengedett jogosítványok eredményes használatához elegendő-e a puszta felhatalmazás. A működési garanciák kérdésköre azokban az országokban és régiókban erősödött meg, amelyekben az érték alapú decentralizáció a vártnál kevésbé vagy egyáltalán nem eredményezte a közszolgáltatások minőségének javulását, ezzel párhuzamosan viszont a költséghatékonysághoz szükséges kontroll funkciók meggyengültek. Bár a centralizáció-decentralizáció kérdésköre kiterjedt szakirodalmi háttérrel rendelkezik, a kutatás szempontjából mégis az az igazán fontos kérdés, hogy a helyi szint miként tud megfelelni a jogosítványai által birtokolt feladatoknak, semmint, hogy jó helyen van-e az adott feladat az adott szinten. A befolyásra képes, de a hatáskörök ésszerű megosztásának elvét követő állam ideája a feladatok alacsonyabb hatáskörre telepítését összeköti olyan közvetett kormányzási eszközök használatával, amelyek egyszerre biztosítják a helyi feltételeknek és elvárásoknak megfelelő döntéseket és azt a magas szintű felelősségvállalást és hozzáértést, amely a színvonalas helyi kormányzás feltétele. Így a feladatok delegálását (angolul: empowerment) kiegészíti a képessé tétellel (angolul: enabling) és a számon kérhetőséggel (angolul: accountablitiy). A feladatok delegálása tehát az egyik oldalról megkívánja a szintek közötti bizalom magas szintjét, a másik oldalról viszont olyan transzparenciát követel, amely lehetővé teszi, hogy az érintettek (a delegáló magasabb kormányzati szint éppúgy, mint a helyi polgárok és közösségeik) átláthassák a közügyek alakulását. Az ilyen módon megvalósuló közösségi kontroll hozzá tud járulni ahhoz, hogy az elvárásoknak való megfelelés eszközrendszere iránti nyitottság is erősödjék. A többszintű kormányzás az EU kohéziós politikájának is kulcsfogalma (Barca, 2009): megkerülhetetlen a klímaváltozás elleni küzdelemben (Betsil Bulkeley, 2006) vagy a települési egyenlőtlenségek felszámolásában. A helyi szereplők képessé válása arra, hogy a delegált hatásköröknek érdemben megfelelhessenek, számos tényezőtől függ. Így a szabályozás és az igazgatási folyamatok észszerűsége, a pénzügyi feltételrendszer megteremthetősége, az adatokhoz, információkhoz és tudáshoz való hozzáférés esélye egyaránt fontos. E kutatás számára lényeges volt feltárni, hogy számos szerzővel, nemzeti gyakorlattal és fejlesztési programmal egybehangzóan milyen szerep tulajdonítható az adott szinten dolgozó munkatársak és szervezeteik kompetenciáinak. Hogyan tematizálható ez az önmagában is komplex kérdéskör, milyen diagnosztikai és fejlesztési eszközök határozhatók meg hozzá. Prosperitás idején a fejlődés lokális érzete megteremthető kívülről jövő pénzügyi transzferekkel. Restrikció idején viszont a külső lehetőségek új területeinek feltárása mellett hangsúlyosan jelennek meg az olyan belső tartalékok, mint a helyi humán kompetenciák fejlesztése. Olyan új területekre irányul a kutatói és a szakmapolitikai érdeklődés, mint amilyen az egészségfejlesztés, a közbiztonság, a szabadidő eltöltésének lehetőségei, a település élhetőségének javítása (különösen a szerény forrásigényű szakpolitikai témákra). Mindehhez kapcsolódóan vagy akár önálló fejlesztési feladatként is megjelenik az önkormányzatok, intézményeik, munkatársaik és a helyi polgárok kompetenciakihívásainak való megfelelés. A kutatás a helyzetfeltárás során egy-egy esettanulmányban vizsgálta az ír és az észak-ír önkormányzati kompetencia keretrendszer létrejöttének körülményeit ( fejezet), és 72/344. oldal

73 azt találtuk, hogy miközben a 2009-es pénzügyi válság jelentősen csökkentette az önkormányzatok mozgásterét és forrásait a hagyományos feladatellátás terén, erősödő figyelmet kapott a helyi cselekvőképesség fejlesztése. A hazai közigazgatás fejlesztésében mindig jelentős szerepet kapott a humánerőforrás-állomány, amelynek fontossága az elmúlt időszakban felértékelődni látszik. A nemzetközi példákkal összhangban a Kormányzat felismerte, hogy csak akkor lehet sikeres, ha hatékonyan és eredményesen működő, versenyképes közigazgatási rendszer működik az országban, ha az abban dolgozók rendszeres fejlesztésére hangsúlyt helyeznek, ezzel párhuzamosan pedig olyan szervezeti keretek kerülnek kialakításra, amelyek ezt a célt hatékonyan tudják szolgálni. A közigazgatás hazai programjai A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (továbbiakban: Magyary Program) olyan átfogó közigazgatás fejlesztési program, amely a közigazgatás számos területét felölelve igyekszik a jó állam feltételeit megteremteni, biztosítani. A Magyary Program 11.0 valamint 12.0 is a jó állam fogalma alatt a közösség mindenkori szolgálatát, a versenyképesség megteremtését tűzte ki célul összhangban az állampolgári bizalom elnyerésével. Számos területen (pl. szervezeti, feladati, eljárási, személyzeti) átfogó módon kívánja megreformálni a közigazgatást. A közigazgatás szervezetrendszere hatékonyságot befolyásoló tényező. A Magyary Program célul tűzte ki, hogy optimalizálja a közigazgatás szervezetrendszerét: annyi szervezet álljon rendelkezésre és olyan minőségben, amellyel a közigazgatás hatékonyan képes ellátni feladatát. Ehhez szükséges tisztázni a szervezetek belső működését és fel kell számolni a párhuzamos feladatellátást, miközben rendezni kell az egyes szervezetek egymáshoz való viszonyát is. Mindezen célok eléréséhez szükséges olyan infrastruktúra kialakítása, amely a XXI. századi információs technológia kihívásaival képes lépést tartani, megteremti a megfelelő körülményeket, valamint a hatékony működéshez anyagi, valamint humánerőforrást is biztosít. A szervezetrendszer átalakítása a Magyary Program keretében a közigazgatási hierarchiában felülről lefelé (országos, területi és helyi), feladatellátás tekintetében pedig belülről kifelé történik (hivatalok, háttérintézmények, önigazgatók) (Magyary Program 11.0). A Magyary Program átfogó reformintézkedésként tekint a közigazgatást meghatározó eljárási rendekre. Cél, hogy a felesleges eljárási részek kiiktatásra kerüljenek, racionalizálják az egyes folyamatokat. Ennek részét képezi az állam és az ügyfelek közötti ügyintézés optimalizálása: közelebb kell hozni a szolgáltatásokat a lakossághoz, lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok a legegyszerűbb és leggyorsabb formában intézhessék ügyeiket. Mint minden szervezetet, a közigazgatás szervezetrendszerét is meghatározza humánerőforrás állománya. A Program célkitűzései között szerepel egy olyan rendszer kialakítása, amely vonzó ahhoz, hogy a köz szolgálatába lépjenek a tehetséges fiatalok, miközben a már közszolgálati pályán lévőknek kellő motivációt, megbecsülést nyújt. Ennek megvalósítása érdekében a Program 7 terület reformját tartja elengedhetetlennek, amelyek a következőek: Hivatásetikai normák Munkakör-alapú rendszer Kiválasztás Értékelés Előmenetel és javadalmazás 73/344. oldal

74 Képzési, továbbképzési és vizsgarendszer Állami/munkáltatói gondoskodás A közszolgálat egész működésére tekintettel hivatásetikai normákként a Kttv. is rögzíti a kormánytisztviselői hivatás etikai alapelveit, melyeket munkája során bizonyos tekintetben azon kívül is minden közszolgálati tisztviselőnek szem előtt kell tartania. Ilyen hivatásetikai normaként említendő [ ] különösen a hűség, az elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, a méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem. (Kttv. 83. (1)) Hazánkban jelenleg alapvetően a szenioritás elvére épülő közszolgálati személyzetpolitikai rendszer jellemző. A Magyary Program előtérbe kívánja helyezni a munkakörre épülő, úgynevezett munkakör-alapú rendszert, amely világos célokat, felelősséget, követelményeket, tapasztalatot és elvárt kompetenciát határoz meg munkaköri rendszerenként. Ennek megfelelően egy-egy munkaköri rendszert képezne például az adott szervezet szempontjából a szakmai részt képviselők munkaköre, a személyzeti munkakörök, jogi munkakörök és így tovább. E rendszerrel lehetőség nyílhatna arra is, hogy egyénileg, már a belépéskor egyénre szabott karrierút-tervet lehessen felépíteni, így segítve az egyéni életpályát az adott szervezetben. A kiválasztás tekintetében a Program kiemeli, hogy 2011-től a XXI. század kihívásainak megfelelő, gyors, rugalmas minőségi elvet figyelembe vevő kiválasztási rendszer irányadó a közszolgálatban is. A munkáltató dönthet arról, hogy szervezeti egységében hogyan, milyen eszközzel kívánja a megüresedett helyet betöltetni. A Kttv. lehetőséget biztosít arra, hogy meghívásos vagy pályázati eljárással, központi adatbázisból találjon rá a munkáltató leendő közszolgálati tisztviselőjére. A Magyary Program kiemelt hangsúlyt fektet a teljesítményértékelés (TÉR) rendszerére. A jelenlegi TÉR már olyan, évente többször megismételt, egyénre szabott értékelést képes adni, amely munkáltatói, valamint közszolgálati tisztviselői oldalról is egyéni szintű értékelést tesz lehetővé, konkrét munkaköri feladatok, kötelezettségek, felelősségek, kompetenciák alapján. Középpontjában elsősorban az egyéni fejlődés áll. A vonzó, biztos megélhetést jelentő életpálya kialakításához hozzátartozik egy olyan előremeneteli és javadalmazási rendszer kialakítása is, amely több lábon áll, a már említett szenioritás elvén kívül figyelembe veszi a közszolgálati tisztviselő munkakörében ellátott feladatait, felelősségét, kompetenciáit is, összekapcsolva a már említett TÉR rendszerrel. Ennek alapját képezné a munkakör alapú rendszer bevezetése, továbbá a jelenlegi illetményrendszer megreformálása. A Magyary Program a képzési és továbbképzési rendszer erősítését is célul tűzte ki. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával olyan alapintézmény működését kívánta megteremteni, amely a közigazgatás egészére tekintettel, egységes képzési struktúrával kívánja elősegíteni a köz szolgálatában állók képzését. A négy éves ciklusokra épülő pontrendszer a szervezet személyi állományának folyamatos fejlesztése mellett az egyén folyamatos szakmai fejlődését is szolgálja. Az állami, munkáltatói gondoskodás keretében továbbra is kiemelt cél a kormánytisztviselők számára a lehető legtöbb jóléti szolgáltatás bevezetése és folyamatos fenntartása. Ide tartozhat a fecskeházak rendszere, az üdültetés megszervezése, valamint a gondozóházak kialakítása. 74/344. oldal

75 Kompetencia alapú helyi kormányzás A szervezeti kompetenciák a szervezet azon képességei, amelyek a fennmaradáshoz, a működéshez, a környezethez való alkalmazkodáshoz, a környezeti változásokra való reagáláshoz, illetve az értékteremtéshez szükségesek. Rendszerint a szervezet tanulási folyamatába és szervezeti kultúrájába ágyazódnak (Sanchez, 2001). A kompetens szervezet létrejötte és fennmaradása attól függ, hogy a vezetők képesek-e felismerni, folyamatosan fejleszteni és integrálni a szervezeti kompetenciák alapvető dimenzióit. A szervezeti kompetenciák egyrészt a tárgyi és személyi kompetenciák racionális eloszlását, másrészt a környezettel kapcsolatos, a szervezeten belüli és a szervezetek közötti kompetenciákat foglalják magukban, amelyekre a szervezetnek a működéséhez vagy működőképessége megőrzéséhez szüksége van. A kompetencia alapú megközelítés az erőforrásokat stratégiai eszközként fogja fel, amellyel a szervezet már rendelkezik és amelyek később kompetenciákká alakulhatnak át. Ide tartoznak a materiális és immateriális javak, a képességek, a készségek, a technológiák, a versenyelőny megszerzéséhez vagy egyáltalán a fennmaradáshoz nélkülözhetetlen kapacitások. Ide sorolhatjuk még a munkatársak egyéni és kollektív képességeit, az ügyfélkörrel és beszállítói körrel fenntartott kapcsolatait (Báger-Balogh, 2010). A kompetenciamenedzsment abból indul ki, hogy a kompetenciák döntő jelentőséggel bírnak az emberek és a szervezetek életében. Kompetenciamenedzsmenten általában a tudás, a képességek, a készségek, a tapasztalatok és a személyiségjegyek összességével való gazdálkodást értik. A kompetencia-gazdálkodás fogalma mindenek előtt identifikálást, tesztelést, modellezést, kompetenciaprofilok és modellek, kompetenciakeretek kialakítását, fejlesztését, karriertervezést, teljesítményértékelést, valamint módszerek és eljárások alkalmazását jelenti. A kompetencia-menedzsment egyrészt egyéni, másrészt szervezeti jellegű kompetencia-profilokat állít össze, figyelembe véve a lehetőségeket, a kockázatokat, illetve a mellékhatásokat. A kompetenciaprofilok folyamatos karbantartást igényelnek (Henczi-Zöllei, 2007). A kompetencia-alapon foglalkoztatott alkalmazottak fejlesztése tréningeken, fejlesztési programokon, tanulmányutakon valósul meg, és kifejezetten olyan kompetenciák elsajátítását célozza, amelyekre a feladat hatékony elvégzéséhez vagy a munkakör szerinti szerep eredményes ellátásához van szükség. A megszerzett kompetenciáktól függ az alkalmazott karrierlehetősége. Minden szervezet elkészíti a maga karriertervét, amely lehet hálózati jellegű (horizontális) vagy felfelé irányuló (vertikális). Ettől és a már megszerzett kompetenciáktól függ az alkalmazott előmenetele. Az alkalmazott javadalmazása is kompetenciaalapon történik, amelyet kompenzációs rendszer kiépítésével valósítanak meg. A rendszer lényege, hogy az alkalmazott a kompetenciájának megfelelő alapfizetést, ezzel arányos fizetés-kiegészítést, valamint bónusz formájában ösztönző fizetést kap. A kompetenciaalapú javadalmazási rendszer kizárólag a szervezet által nagyra értékelt kompetenciák alapján ismeri el az alkalmazottak teljesítményét. A nyugati országok, amelyek már átálltak a kompetencialapú rendszerekre, szinte valamennyien a köztisztviselői kart célozták meg. Olyan kompetenciaprofilokat alakítottak ki, amelyek megfelelnek állami berendezkedésüknek, igazgatáspolitikájuknak és összhangban vannak stratégiai céljaikkal. Hazánkban több közigazgatási intézményben már komoly lépéseket tettek a kompetencia alapú struktúrára való áttéréshez. Ma már jogszabályi kötelezettség 75/344. oldal

76 garantálja az alkalmazottak teljesítménymérése céljából a kompetenciát számba vevő eljárást a teljesítményértékelés keretében. Ugyanakkor a kutatás alig talált olyan közigazgatási intézményt, amely tevékenységi struktúráját érdemben kompetencia-alapra helyezve szervezte volna meg. A kompetencia alapú struktúra ugyanis a hagyományostól jelentősen különböző szervezeti felépítést kíván mind az alkalmazott modell jellegében, mind annak kiépítettségében (Báger-Balogh, 2010). Kompetencia megjelenése a szervezetekben Az egyéni és szervezeti kompetenciák egyaránt a szervezethez kötődnek, azok szoros kapcsolatban állnak egymással. A szervezeti kompetencia építkezik az egyéniből, ezáltal a szervezeti kompetencia az egyéni és kollektív képességek, szaktudás és kapacitások összessége. Nem véletlen tehát, hogy a kompetenciák gyakorlati alkalmazása a stratégiai alapú integrált emberi erőforrás menedzsment teljes vertikumát érinti. A humánpolitikai folyamatok integrálása és egységes koordinálása elengedhetetlen a szervezeti humán stratégia sikerességéhez. A helyesen kialakított kompetencia-modell alkalmas arra, hogy ne elszigetelten kezeljük az egyes menedzsment funkciókat, hanem integráljuk az adekvát részfolyamatokat a hatékonyabb és eredményesebb működés elősegítése érdekében. A stratégiai emberi erőforrás menedzsmentben az alábbi területek definiálhatóak kompetencia alapon (Szabó, 2014) Toborzás, kiválasztás és beillesztés (beválás) Karrier és utódlástervezés, előmenetel a szervezetben Fejlesztés, képzés, tudásmenedzsment, coaching Teljesítménymenedzsment (TÉR) Munkakörtervezés és munkakör alapú rendszerek Bérezési rendszer, kompenzáció és javadalmazás Kilépés a szervezetből (angolul: outplacement) Minden szervezetnek a saját kompetencia alapú rendszerét a szervezeti feladatok figyelembevételével saját magának kell kialakítani. A folyamatba javasolt bevonni az érintett munkatársakat is, ezáltal pontosan meghatározni azt, hogy az adott szervezetben mi különbözteti meg a közepest a kiváló dolgozótól. A kompetencia alapú rendszer alkalmazásának célja ugyanis az, hogy pontosan meghatározhassuk az egyes munkakörök betöltőitől elvárt tulajdonságokat. A kompetenciákhoz egyértelmű mérési skálák tartoznak, amelyek segítségével nemcsak meghatározhatjuk, de össze is hasonlíthatjuk az egyes beosztottak értékelési eredményeit, kifejezzük a szervezetben a jó/kiváló teljesítményt előidéző tulajdonságokat. A kompetenciák meghatározásához elsőszámú kiinduló pont lehet a szervezet stratégiája, jövőképe és a kívánatos kultúra értékei. Figyelembe véve a Magyary Program (2012) célkitűzéseit, a jól kialakított és megfelelően definiált kompetenciák, illetve kompetencia szintek az egyes közszolgálati szervezetek közötti átjárást is jelentős mértékben megkönnyítik. 76/344. oldal

77 A KIALAKÍTÁSRA KERÜLT KOMPETENCIA-KERETRENDSZER A kompetencia modell a kompetencia fogalom, a kompetencia-szótár és a munkakör alapú kompetencia-térkép hármasából áll. A következőkben ezen sarokpontok meghatározása mentén tekintjük át a kutatás során kidolgozott keretrendszert és határozzuk meg a kapcsolódó ajánlásokat. A kompetencia-keretrendszer struktúrája A kutatás során alapdefinícióként kompetencia alatt az egyén vagy egyének csoportjának azon tulajdonságát értettük, amely képessé tesz valamely feladat vagy feladatok előzetesen meghatározott elvárásoknak megfelelő, minőségi ellátására. E definíció is mutatja, hogy a kompetenciák, kompetencia-definíciók elemi szinten képesek leírni az egyes tevékenységekhez kötődő követelményeket. A kialakított modell alapvetően kettős fókuszú: a kutatás szempontjából elsődleges volt, hogy azonosítani lehessen: azokat a meghatározó munkaköröket, illetve a hozzájuk tartozó feladatokat, tevékenységeket, amelyek a helyi versenyképesség szempontjából a települési sajátosságoknak megfelelően relevánsak, ezt követően a feladatok ellátásához, a munkakörök betöltéséhez szükséges kompetenciákat szükséges számba vennünk. Az egyes munkakörökhöz, feladatkörökhöz tartozó kompetencia-igények meghatározása az önkormányzati feladatellátásban kiindulási pontot biztosít a kompetencia alapú emberi erőforrás menedzsment megalapozásához, valamint ezzel összefüggésben a kompetenciák figyelembevételéhez a HR ciklus minden pontján. A munkakörök és feladatok rendszere A Kutatás egyik célkitűzéseként került megfogalmazásra a helyi versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlen azon munkakörök azonosítása, amelyek támogatni tudják az önkormányzatokat a hatékonyabb és eredményesebb feladatellátásukban, valamint a magasabb színvonalú közszolgáltatások biztosításában. Az azonosított munkakörök szoros összefüggésben állnak tehát a helyi versenyképességet támogató önkormányzati tevékenységekkel, azonban a feladatellátások szervezésének jellege az eltérő lehetőségek miatt település-típusonként változó képet mutathat. Mindezek miatt a munkakörök tekintetében inkább a területek és a hozzá tartozó feladatok definiálására, mintsem konkrét munkakörök meghatározására törekedtünk. Rendszerünket tehát azzal a céllal alakítottuk ki, hogy az egyes települések jellegüknek és lehetőségeinknek megfelelően legyenek képesek definiálni, integrálni és implementálni azokat a feladatköröket, amelyek a helyi versenyképesség erősítését támogatják. A szakirodalmi kutatás, a saját fókuszcsoportos interjúk, valamint a Regionális Tematikus Műhelymunkák tapasztalatai alapján a Kutatás során az alábbi munkakörök, munkakör-területek kerültek azonosításra, amelyek a helyi versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlenek: 1. Foglalkoztatás/HR felelős 2. Főépítész / településrendezésért felelős 77/344. oldal

78 3. Gazdasági területért felelős 4. Helyi gazdaságfejlesztő, beruházásösztönző 5. Humán területért felelős 6. Informatikus / adatgazdálkodó 7. Jegyző, aljegyző 8. Kommunikációs/PR/marketing szakember 9. Közfoglalkoztatottak irányításáért felelős 10. Műszaki beruházásokért felelős 11. Pályázatokért felelős 12. Polgármester, alpolgármester 13. Településfejlesztő 14. Vagyongazdálkodásért felelős 15. Városüzemeltetésért, településüzemeltetésért felelős Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek központilag egységesített munkakörnevekkel és struktúrával, a fenti lista a településméretből adódó sajátosságok, a szervezeti felépítés eltérései és az elnevezések helyi eltérő gyakorlata miatt a 15-nél lényegesen több, valóságban létező munkakört fedhet le. A versenyképesség szempontjából fontosként azonosított fenti 15 db munkakör-területhez emiatt a 6. sz. mellékletben gyűjtöttük össze feladat ellátási szintenként a létező, konkrét munkakör megnevezéseket. Az egyes munkakörterületekhez tartozó feladatok ellátása a különböző településtípusokon más-más szinten és más-más formában valósul meg (lásd részletesen a ös fejezetben). Ezek átlátható rendszerezéséhez a feladatokat a tevékenység jellege szerint szinteztük. A feladatok szintezésének megjelenése az egyes munkakörterületeken nemcsak az adott feladatkör, tevékenység jelentőségét, intenzitását jelzi, hanem hatással van a szervezeten belüli munkamegosztás rendszerére is. Az egyes munkakör területeket három, a munkakörre jellemző feladatok jellegét tükröző szintnek megfelelően is besorolhatjuk (4.ábra), amelyek az alábbiak: 4. ábra A munkakör területek szintjei Generáló / Koncepcionáló szint Munkakörterület Koordináló / Operacionalizáló szint Végrehajtó / Implementáló szint 78/344. oldal

79 Munkakörhöz tarrtozó feladatok Összefoglaló Kutatási Jelentés 4. célterület Míg a generáló / koncepcionáló tevékenységi szint alapvetően stratégiai gondolkodást, tervezést kíván a munkakör betöltőjétől, addig a koordináló / operacionalizáló szint a feladatok, tevékenységek és az azokhoz szükséges erőforrások szervezésével, felügyeletével, ellenőrzésével támogatja a folyamatot. Értelemszerűen a végrehajtó / implementáló szinthez tartozó tevékenységek a feladatok konkrét megvalósítását jelentik és kívánják meg az adott munkakörben dolgozótól. A modell ezáltal komplex rendszerként kezeli a munkakör-területhez kapcsolódó tevékenységeket és feladatköröket, amely alapján a település igényeinek és elvárásainak megfelelően határozható meg a szükséges munkakör. A 15 munkakör-területhez tartozó, szintezett tevékenységeket és feladatköröket magába foglaló munkakör elnevezéseket a 6. sz. melléklet tartalmazza. A személyes kompetenciák rendszere A személyes kompetenciák azokat a tulajdonságokat, személyiségjegyeket foglalják öszsze, amelyek mérlegelése relevanciájuk esetén hasznos lehet a munkakör-területre felvett személy alkalmasságának megállapítása vagy szakmai fejlődésének támogatása során. A személyes kompetenciák a szakmai kompetenciák, a műveleti kompetenciák és az elemi kompetenciák strukturált elegye, amely a munkakörök kompetencia-elvárásait összegzi. (5. ábra) A feladatok ellátását a meglévő szakmai kompetenciák, műveleti kompetenciák, és elemi kompetenciák elegye biztosítja. Minden egyes munkakörnél ezért nélkülözhetetlen ezen kompetenciatípusok azonosítása, amelyek általános igényként fogalmazódhatnak meg a munkakört betöltővel szemben. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a település, valamint a munkakör sajátosságainak megfelelően ez változhat, ezért mindig szükséges azokat a helyi igényekhez és feltételekhez igazítani. 5. ábra A munkakörök kompetencia-térképének kompetencia összetevői Szakmai kompetenciák Műveleti kompetenciák Elemi kompetenciák Személyi kompetenciák Operatív kompetenciák A szakmai kompetenciák mindig az adott munkakörhöz tartozó szakmai elvárásokat definiálják, amelyek objektív módon meghatározhatók. Legalapvetőbb kiindulópontjuk a munkakör betöltéséhez szükséges képzettségek által garantált felkészültség- 79/344. oldal

80 hez 17 köthetők, amelyek ezáltal szorosan kapcsolódnak és könnyen besorolhatók az MKKR (Magyar Képesítési Keretrendszer) és az EKKR (Európai Képesítési Keretrendszer) rendszerébe. Ezen objektív mutatók alapján a munkakörök tartalmi elemzését követően szakmai szempontból is szintezhetők a munkakörök. Az egyes munkakörök betöltői a versenyképesség szempontjából meghatározott 10 műveleti kompetenciatípusban más-más szinten 18 járulnak hozzá az önkormányzati szervezet tevékenységéhez. Előfordulhat, hogy bár a vezető beosztásban dolgozókkal szemben leginkább generáló / koncepcionáló (stratégiai) szinthez szükséges kompetenciák kapcsán fogalmazódnak meg elvárások, mégis lehetnek olyan területek, ahol csupán koordináló vagy végrehajtói a feladatuk. Ugyanez fordítva is előfordulhat: alapvetően végrehajtói, vagy koordinálói szintű munkakörök esetében is egy-egy műveleti területen magasabb szintű tevékenységtípus (koordinálói, illetve stratégiai) is megjelenhet. Így a kompetencia-elvárások a tevékenység jellegére való tekintettel szintezhetők, amelyek tovább árnyalhatják a követelményeket. A Kutatás alapján definiált elemi kompetenciák alapvetően a terület feladatorientált kompetencia-elvárásait hivatottak azonosítani a versenyképesség szempontjából. Az elemi kompetenciák operatív és személyi típusai nemcsak az elvárások pontosabb megfogalmazását segítik, hanem azok fejlesztési irányának és lehetőségeinek meghatározását is támogatják. Az operatív kompetenciák az egyénnek azokat a képességeit, jellemzőit mutatják, amelyek egyes tevékenységek sikeres végrehajtásához szükségesek és a cselekvések eredményességében nyilvánulnak meg. Ide sorolható például a kommunikáció, az időmenedzsment, a meggyőzőképesség vagy a konfliktuskezelés is. A személyi vagy más néven nem operatív kompetenciák az egyén cselekvéshez, adott esetben a munkakör ellátásához kapcsolódó beállítódását, pszichológiai jellemzőit, tulajdonságait takarja. Ide sorolható például a terhelhetőség, az aktivitás, a fegyelmezettség vagy a felelősségvállalás is. A műveleti kompetenciák azonosítása és tartalma Az alkalmazott megközelítés a feladatok, tevékenységek leírásának olyan komplex megközelítésére vállalkozott, amely értelemszerűen számos, eltérő típusú kompetenciát magába foglal. A tevékenységek, feladatok kettős jellege folytán azok a kompetenciacsoportok lettek meghatározhatók, amelyek kifejezetten a helyi versenyképesség előmozdítását támogatják, valamint azok, amelyek a munkakörök egyéb tevékenységeinek ellátását teszik sikeresebbé, eredményesebbé. A versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlen, átfogó kompetencia-csoportokat műveleti kompetenciáknak nevezzük. Az önkormányzatok tekintetében a helyi versenyképességhez és gazdaságfejlesztéshez kapcsolódóan a kutatás 10 műveleti kompetenciát azonosított, amelyek az alábbiakban kerültek kifejtésre. 17 Ezek egyrészt a képzési és kimeneti követelményekben (felsőoktatás), másrészt a szakmai és vizsgakövetelményekben (szakképzés) kerülnek definiálásra. 18 A generáló / koncepcionáló tevékenységi jelleg alapvetően stratégiai gondolkodást, tervezést kíván a munkakör betöltőjétől, a koordináló / szervező (operacionalizáló) jelleg a feladatok, tevékenységek és az azokhoz szükséges erőforrások szervezésével, felügyeletével, ellenőrzésével támogatja a folyamatot, a végrehajtó / megvalósító jelleghez tartozó tevékenységek a feladatok konkrét megvalósítását jelentik és kívánják meg az adott munkakörben dolgozótól. 80/344. oldal

81 Az idővel való hatékony gazdálkodás (Időgazdálkodás) Az idővel való gazdálkodás olyan komplex kompetencia, ami képessé tesz arra, hogy az előrelátható feladatok és a rendelkezésre álló idő megfeleltethetők legyenek egymásnak olyan módon, hogy a fontos feladatok időben történő elvégzése megtörténjen. Ez a priorizálás képessége mellett a felállított sorrend melletti kitartást is megkívánja, az előrelátható feladatok esetében éppúgy, mint a menet közben keletkező eltérítő hatások kapcsán. Mindehhez léteznek könnyen elsajátítható technikák, ugyanakkor számos olyan személyiségjellemző (elemi kompetencia) is összetevője az idővel való hatékony gazdálkodás műveleti kompetenciának (mint például fegyelmezettség, kitartás), aminek a fejlesztése csak hosszabb időtávon és folyamatos külső visszajelző mechanizmusok mellett hatékony (az érintett elemi kompetenciákat egyszerű technikák nem feltétlenül befolyásolják). Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával Hatékonyabb munkavégzés Több szakmai elismerés Kisebb stressz, frusztráció Több lehetőség az előmenetel során Több siker az élet különböző területein Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával Rossz feladatsorrend-választás Elmulasztott határidők, késések Felelősségáthárítás Túlterheltség, frusztráció, stressz Kompromisszumok a minőség területén Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás (Erőforrás-gazdálkodás) Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás kompetenciája képessé tesz az önkormányzat meglévő erőforrásainak tárgyilagos azonosítására és érdemi kiaknázásuk értékelésére. Az erőforrások gazdagságának felismerése (pl. humán kapacitások, pénzügyi erőforrások, mozgósítható tudás, partner-energiák, pozitív hagyományokszokásrendszerek stb.) mellett a ráfordítás és várható társadalmi-gazdasági haszon előrejelzése az erőforrás-tervezés technikai tudását is feltételezi. Az erőforrásgazdálkodáshoz értő önkormányzati szakember fejlett folyamatszemlélettel rendelkezik, igénye és képessége a folyamat-kontroll, és döntésképes a korrekciós/fejlesztő beavatkozások időben való meglépése érdekében. Képes a megszokásra épülő allokációk tényekre épülő konstruktív megkérdőjelezésére, átstrukturálására és az átalakítások melletti meggyőző kommunikációra. Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával Értékelik a tervezést Az erőforrások sokféleségét egységben látják Érzékenyek a pazarlásra (pl. egy gyakornok tétlenségére) Elfogadják az újratervezést, ha az erőforrások felhasználása nem megfelelő. Örömmel alkalmaznak költség-haszon elemzési módszereket Érdemi szerepre vágynak a tétet jelentő folyamatokban, vezetési ambícióik és lehetőségeik vannak. Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával Gyakran jellemzi őket sodródás Szkeptikusak a stratégiai megközelítésekkel szemben Rövid távú érdekek vezérlik őket A cselekvés akadályát az erőforrások hiányában látják A feladatok delegálását rendre elmulasztják Frusztráltak a szervezeti kultúra miatt A vezetőkkel szemben kritikusak Az elhanyagolt erőforrásokról nem vesznek tudomást vagy lebecsülik azokat. 81/344. oldal

82 A tudásmegosztás, tudásszerzés és tudásalkalmazás (Tudásmenedzsment) A tudásmegosztás, tudásszerzés és tudásalkalmazás területén kompetens önkormányzati szakember érzékeny a tudásra és a humán kompetenciák meglétére, fejlesztési lehetőségeire. Ismeri a tudásra vonatkozó klasszifikációkat, és ezeket a gyakorlat fejlesztése érdekében hasznosítani is tudja. Bizalom jellemzi, tudja, hogy a tudásmegosztás nemcsak közvetlen cserével válhat kifizetődővé, hanem azáltal is, hogy sokan, sokféle tudást megosztanak, amiből jelentős olyan közjó keletkezik, amiből közvetve a megosztó is részesül. Tudásalkalmazása egyénileg és csoportjában is reflektív, azaz képes tények segítségével értékelni a tudásalkalmazás eredményességét. Kész a tudáshiányok azonosítására és gyakorlott a hiányzó tudás előteremtésében eredeti, új tudás létrehozásával vagy mások tudásának adaptációjával. Saját és társai folyamatos szakmai fejlődését számos eszközzel tudja segíteni. Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával Az eredményeiket jó szívvel megosztják (ha nem fűződik mérhető üzleti, szervezeti érdek a visszatartáshoz) Gyorsabban, motiváltabban és többet tanulnak Nyitottak az interdiszciplinaritásra Szeretik a teamben való munkát és eszmecserét Könnyen megnyílnak mások előtt Kíváncsiak mások eredményeire Több szakmai elismerést kapnak Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával Az eredményeikre kényesen vigyáznak A formális képzésen szerzett tudásukat elegendőnek tartják Feladatukat legszívesebben szigorú lehatárolások mellett végzik Nem szeretik, ha meg kell nyílniuk mások előtt Mások eredményeivel kapcsolatban szkeptikusak Elfogultnak tekintik a szakmai visszajelzéseket A közös célok érdekében történő elköteleződés és következetes fejlesztés (Stratégiai szemlélet) A közös célok érdekében történő elköteleződés és következetes fejlesztés területén kompetenciával bíró személy a jelen megértése érdekében elemző, integráló készségénél fogva képes a tények, információk értékelésére. A tényekkel leírt kontextus mellett képes a közössé tehető célok megfogalmazására, a célok és a kapcsolódó beavatkozási területek azonosítására. Elkötelezett az elvégzendő feladatok rendszerszerű meghatározása iránt, a célok érdekében képes a bizonytalansági tényezők és adaptációs igények közös kezelésére az érdemi érintettekkel. Képes a lényeglátásra, a tevékenységek, feladatok és egyéni aspirációk összefüggéseinek felismerésére. A feladat elvégzését segítő feltételrendszert szem előtt tudja tartani. A célok felé haladás ellenőrzési igénye is része e kompetenciának. Szakmai/technikai tudása a stratégiai menedzsment témaköréhez köthető, de olyan elemi kompetenciák is jellemzik, mint az elkötelezettség és határozottság a megvalósítás érdekében. Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával Tervszerűek Fegyelmezettek Szakterületük sajátosságainak megfelelően analitikus gondolkodás jellemzi őket A közösség sikerének vágya hajtja őket Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával Érzelmileg vezéreltek, impulzívak Gyakran váltanak irányt Megközelítésük kritikai, de nem jellemzi őket megoldás-vezérelt szemlélet Gyakran elégedetlenek a munkájuk körül- 82/344. oldal

83 Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával Tartósan inspirálják őket a kihívások Vezetői szerepkörökben érzik jól magukat Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával ményeivel vagy a kollégák felkészültségével A kihívások rövid lelkesedéseket generálnak náluk Az érintettekkel való kommunikáció és együttműködés (Partnerség) Az érintettekkel való kommunikáció és együttműködés területén kompetens személy jó kommunikációs és kifejező képességgel rendelkezik szóban és írásban egyaránt. Az önkormányzatok számára is egyre gyakoribb elvárásként jelenik meg az idegennyelv-tudás, amelyet munkája során megfelelő szinten tud alkalmazni. A kompetenciát birtokló személy képes a feladatával összefüggésben keletkező információk érthető és fókuszált üzenetekké formálására, amely mérlegeli a szűkebb vagy tágabb célcsoport fogadókészségét. Az együttműködést fontos cselekvési formának tekinti, amit versengő helyzetekben is képes értelmezni, mint a versenyelőny forrását. Az együttműködésnek nemcsak elfogadója, hanem facilitálója is. Nyitott, közvetlen személyiség, kapcsolatteremtő képessége könnyen felismerhető. Érti az együttműködés, a csapatmunka, a kooperáció, valamint a partnerség jelentőségét, és képes is ezek létrehozására, működtetésére. Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával A partnerségben lehetőséget, erőforrást látnak Analitikusan értékelik az érintetteket Empatikusak Rászánják az időt a partnerségre Készek osztozni a sikerben Örömet lelnek az együttműködésben Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával A partnerséget terhet jelentő formális elvárásnak tekintik A saját problémáik mellett a másoké nem jelenik meg Idő és erőforráshiányra hivatkozva kerülik a partnerségi eseményeket Nem kezelik a kommunikációs nehézségeket A szolgáltatások, a szervezet és a folyamatok megújítása, a változásokhoz való alkalmazkodás (Innováció) A szolgáltatások, a szervezet és a folyamatok megújítására, a változásokhoz való alkalmazkodásra képes önkormányzati szakember kritikusan gondolkodik, de kritikájában meghatározó motívum a tényekre alapozás és a segítés szándéka. Feladatkörétől függően tág perspektívában képes a rendszerszerű megközelítésekre, az ügyfélközpontúságra és a folyamat-szemléletre. Nyitott a standardizációra, de ismeri a változó kontextusoknak megfelelni tudó adaptivitás igényét és módszereit is. A változás képességét a környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodás részeként értelmezi. Ismeri és tudja kezelni a változásokhoz való szervezeti viszonyt. Rugalmas hozzáállás jellemzi, tud alkalmazkodni változó munkakörülményekhez és környezeti feltételekhez. A szakmai fejlődéssel kapcsolatos elkötelezettsége erős, és a változó elvárásoknak való megfelelés igénye vezérli. A folyamatok optimalizálását és az önkormányzati szervezet működésének javítását képes minőségszemlélettel és a minőségfejlesztésre vonatkozó tudással (értékelés, visszacsatolás) segíteni. 83/344. oldal

84 Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával Izgalmas kihívásnak tekintik a minőséggel kapcsolatos kérdésfelvetést A versenyképességet a jövő szempontjából alakíthatónak és perspektivikusnak érzik Keresik az objektív értékelés dimenzióit és módszereit Készek tanulni a tapasztalatokból A feladatokra fókuszálnak Tárgyilagos viszonyban vannak a valósággal Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával A minőség kérdését megfoghatatlannak gondolják A versenyképesség kapcsán külső akadályokra hivatkoznak A kudarcoknál mentséget keresnek A pénzügyi lehetőségeket hiányolják A világlátásuk sodródó Az önkormányzat céljaival, tevékenységeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos kommunikáció (Tájékoztatás) Az önkormányzat céljaival, tevékenységeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos kommunikációra képes önkormányzati szakember ismeri és érti egyrészt az önkormányzat szakpolitikai törekvéseit, másrészt tisztában van az ezzel kapcsolatos kommunikációs lehetőségekkel és szabályokkal. Úgy képes a célcsoport-specifikus kommunikációra, hogy ne sérüljön a partnerség elve. Képes a célokkal kapcsolatos egyetértés erősítésére, de nyitott a célcsoport felöl érkező kritikai információkra is. Értékként tekint a transzparenciára és a tényeken alapuló tájékoztatásra. Az érintettek tájékoztatását nemcsak követendő alapelvként tartja fontosnak, hanem látja mindennek a funkcionális hozadékát, ti. a célokról folytatott kommunikáció segíti az érintettek részvételét a feladatok meghatározásában és végrehajtásában is. Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával Felkészültek az üzenetek közérthető megfogalmazására Érzékenyek az üzenetekkel kapcsolatos visszajelzésekre A célok közössé tételében látják a megvalósítást segítő hatást Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával A célok kommunikációjának jelentőségét alábecsülik A partnerségben kellemetlen kötelezettséget látnak A célok mozgósító erejében nem hisznek A problémák és az igények felismerése és az arra való reagálás (Helyismeret) A problémák és az igények felismerése és az arra való reagálás területén kompetens önkormányzati szakember képes a problémák azonosítására, és a problémák azonosításában nem a cselekvés elkerülését segítő érvet látja, hanem a problémamegoldás lehetőségét. A probléma feltárása és megoldása területén kompetens személy eljárása lehet analitikus, gyakorlatias és kreatív. Az analitikus megközelítésben jártas személy logikai összefüggéseket tár fel és analógiákat keres. A gyakorlatias problémamegoldó rutinokat alakít ki, és ezek beválása teszi számára a rutinokat megőrzendővé. A kreatív problémamegoldó képesség kevésbé szereti a megszokott megoldásokat, rendre kész meglepő, új megközelítések alkalmazására. A három megközelítés problématípusonként differenciáltan is alkalmazható, és e szerint tanulható technikák ismeretét, gyakorlati alkalmazását is feltételezi. 84/344. oldal

85 Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával A problémákban a lehetőséget keresik A problémamegoldás technikáit ismerik és gyakorolják Konstruktívak Kevés tartós, megoldatlan problémájuk van Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával A problémákat béklyónak tekintik A problémamegoldás helyett gyakran az elkendőzést választják A problémák napirenden tartása nemegyszer a kudarcok palástolását szolgálja Proaktív szerepvállalás a helyi versenyképesség és a szolgáltatások minősége érdekében (Autonómia és felelősségvállalás) A helyi versenyképesség és a szolgáltatások minősége érdekében vállalt proaktív magatartás komplex képességek együttese. Fontos eleme a távlatos elköteleződés és az önkormányzat falain és céljain túli látásmód. Ez feladatkörtől függően az idő esetében jelenthet néhány hónapos, éves vagy évtizedes távlatokat is. Ehhez hasonlóan a térbeli távlatosság is lehet települési, térségi, regionális, országos, de akár nemzetközi is. A helyi versenyképesség és a szolgáltatások minősége területén is meghatározó kompetencia a terep, a gyakorlat és az emberek sokrétű világának ismerete. Ez a kompetencia azt a képességet írja körül, ami lehetővé teszi, hogy a spontán működés által nem érintett fejlődési kihívások és lehetőségek megérthetővé váljanak és a puszta reagálás helyett a lehetőségek közösségi felismerése és megragadása is megvalósuljon. A proaktív magatartás nem mindig talál fogadókészségre, így a proaktív kompetenciákhoz szerencsés, ha további olyan elemi kompetenciák kapcsolódnak, amelyek segítik a proaktív szövetségek létrejöttét. Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával Szeretnek elébe menni a dolgoknak Távlatosan gondolkodnak Szeretnek kísérletezni Használják az intuícióikat Szeretik látni, ha javaslataik támogatókra találnak Mindig tudnak tenni valamit, amivel hasznosnak érzik magukat. Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával Inkább reagálni szeretnek a kihívásokra Szeretik a lehatárolt feladatok biztonságát Szívesen dolgoznak ismétlődő, monoton feladatokon Előnyben részesítik a kimunkált, magas szinten jóváhagyott munkamódszereket Gyakran panaszkodnak, hogy túl sok vagy túl kevés feladatuk van. Érdemi, hatékonyságot növelő digitális írástudás, informatikai ismeretek (IKT ismeret) A digitális kompetencia nem képezte részét a kutatás horizontális adatfelvételének, az erre vonatkozó javaslat a részeredmények bemutatását követő validáló műhelymunkákon merült fel. A polgármesterek és más önkormányzati vezetők javaslatával egyetértve, illetve látva a vonatkozó tendenciákat, miszerint várhatóan ez a jövő egyik meghatározó kompetenciája és versenytényezője lesz, kiegészítettük a korábbi 9 műveleti kompetenciát az informatika és a digitális megoldások használatát lehetővé tevő kompetenciával. Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával 85/344. oldal

86 Azok jellemzői, akik rendelkeznek ezzel a kompetenciával Komfortosan érzik magukat felhasználói szerepben Otthonosan mozognak a szoftverek világában Ha új informatikai felületen kell dolgozni, feltalálják magukat Rendszerben gondolkodnak Legalább alapszinten ismerik és használják az angol nyelvet Tisztán látják az információbiztonsági kockázatokat, és használják a biztonságot növelő megoldásokat Ha problémát érzékelnek, keresik hozzá az informatikai megoldást Azok jellemzői, akik nem rendelkeznek ezzel a kompetenciával Előnyben részesítik a papíralapú dokumentumokat Megviseli őket, ha a megszokott platformokon változtatni kell Új platform esetén képzés nélkül elzárkóznak a kísérletezéstől Nehezen hagyják el a saját perspektívát Erős frusztrációt éreznek, ha idegen nyelvű tartalmakkal találkoznak Homályos fogalmaik vannak az információbiztonsági kockázatokról, és ez elriasztja őket Az informatikában a problémák gyarapítását és nem a megoldásukat látják Az azonosított műveleti kompetenciák a versenyképességhez kapcsolódó önkormányzati tevékenységek többsége számára relevánsak, ugyanakkor az egyes területek súlyát, jelentőségét nagyban meghatározza a konkrét munkakörök tartalma, jellege. Azonosításuk és intenzitásuk meghatározása a munkakör-elemzések feladata A KOMPETENCIA-MODELL PRODUKTUMAI A célterületi kutatás alapján kidolgozott kompetencia-modell két fő eredményterméke: egyrészt a helyi versenyképesség-fejlesztése szempontjából kiemelt 15 önkormányzati munkakör jellemzését segítő kompetencia-szótár, másrészt az érintett munkakörök strukturált áttekintését támogató kompetencia-térképek. A következőkben ezek rövid ismertetésére kerül sor. A kompetencia-szótár A Kutatás keretében, empirikus vizsgálatok során kerültek feltárásra és értelmezésre az önkormányzati szervezet és munkatársainak kompetenciái, ami elvezetett a kompetencia-szótár összeállításához. Ennek eredményeképpen azonosításra kerültek a versenyképesség és a gazdaságfejlesztés szempontjából az önkormányzatokra jellemző elemi kompetenciák, valamint elkészültek ezek rövid tartalmi kifejtései. A kutatás során kidolgozott táblázatos szerkezetű kompetencia-szótárt az 5. sz. melléklet tartalmazza. A kompetencia-szótár táblázatának első oszlopa a versenyképesség szempontjából lényeges elemi kompetenciák megnevezését tartalmazza, amely jelenleg 44 elemet foglal magába. A megnevezést követően az adott elemi kompetencia rövid, lényegre törő leírása található. A definíciók megalkotásánál fontos elv volt, hogy tevékenységekhez kötődően, gyakorlatorientáltan fogalmazódjanak meg. A táblázat harmadik oszlopa a kompetenciák kategorizálását tartalmazza, attól függően, hogy azok inkább személyi vagy operatív jellegűek. 86/344. oldal

87 Tekintettel arra, hogy a szótár legfontosabb felhasználási területe a munkakörökre jellemző kompetencia-térképek elkészítése, a táblázat összeállítására is úgy került sor, hogy a felhasználók többféle mélységben, részletezettséggel tekinthessék át a kompetencia-elvárások kínálatát, és készíthessenek el további (a jelen kutatás által kiválasztott 15 munkakörtől, munkakör-területtől kisebb-nagyobb mértékben eltérő munkakörökhöz kapcsolódó) kompetencia-térképeket. A kompetencia-szótár csak olyan (elemi) kompetenciákat tartalmaz, amelyek a munkakörök többsége esetében megfelelően értelmezhetőek az önkormányzatok versenyképességéhez kapcsolódóan. A szótár gyakorlati alkalmazásának támogatásaként a kutatás során elkészült annak egy kiegészítő táblázata is (8. sz. melléklet), amely a kompetencia-szótár elemi kompetenciáinak szintezett jellemzését tartalmazza. A táblázat a szótár kompetenciáit három szinten definiálja, attól függően, hogy a munkakört betöltő személlyel kapcsolatban a vezetők mit tapasztalnak, vagy a kialakításra kerülő munkakörrel szemben milyen kompetencia-elvárásokat fogalmaznak meg. Ez a táblázat segítheti az önkormányzatok HR területen dolgozó, valamint a vezető beosztású munkavállalóit a kompetencia meghatározások értelmezésében, illetve azok szintezésében. A pontos kompetencia elvárások meghatározása és folyamatos nyomon követése nagyban támogathatja az önkormányzatok tudatos emberi erőforrás menedzsmentjét a HR ciklus teljes folyamatában. A kompetencia-térkép A célterületi kutatás során az önkormányzatok versenyképességét leginkább meghatározó 15 munkakörre, illetve munkakör-területre vonatkozóan ( fejezet) kompetencia-térképek kerültek kidolgozásra, amelyeket a jelentés 7. sz. melléklete tartalmaz. A kompetencia-térkép a kutatás nézőpontjából releváns munkakörökre, feladatra, személyre, csoportra irányulva mutatja meg, hogy a szervezet egészére jellemző, a kompetencia-szótárban szereplő kompetenciák milyen szinten elvártak konkrét esetben. A feltárt kompetenciáknak az adott munkakör szempontjából releváns listája alkotja tehát a kompetencia-térképeket. Kompetencia-térkép egyaránt készíthető a létező és az elvárt kompetenciákról. A kompetenciák fejlesztési szükségletének elemzése (eltérés-értékelés, angolul: gap-assessment) a két kompetencia-térkép eltéréseinek összevetése. A kompetencia-térképek vonatkozásában kiemelten fontos a munkakörelemzés módszere, amely a munkakörök tanulmányozásából, az azokra vonatkozó adatok gyűjtéséből, valamint a munkakörök leírásához és követelményeinek meghatározásához szükséges véleményalkotásból álló, rendszerezett információgyűjtési és feldolgozási folyamat. Ezek elemzése elvezet a munkakör céljának, a munkakörre jellemző feladatoknak, felelősségeknek, problémaérzékelési és megoldási módoknak, hatásköröknek, kapcsolati jellemzőknek definiálásához, ezen keresztül a kompetencia-elvárások feltérképezéséhez és a kapcsolódó továbbképzési, szakmai fejlődési szükségletek meghatározásához. A következőkben a kutatás során alkalmazott kompetencia modell koncepció kompetenciatérkép kidolgozására, megalkotására vonatkozó megfontolásait ismertetjük. A kompetencia-térképek alapvetően a munkakörhöz kapcsolódó feladatokból indulnak ki, azok pontos számbavétele segíti a szükséges kompetenciák azonosítását. A feladatokat csoportosítani lehet azok alapján, hogy azok a település versenyképességét közvetlenül vagy közvetve (egyéb szakmai feladatok) támogatják elsődlegesen. 87/344. oldal

88 MUNKAKÖR/ MUNKAKÖR-TERÜLET MEGNEVEZÉSE Elemi kompetenciák Összefoglaló Kutatási Jelentés 4. célterület A helyi versenyképességhez közvetlenül kötődő feladatokhoz sorolhatók mindazon tevékenységek, amelyek ellátása jelentősen befolyásolja a helyi versenyképesség sikerességét, eredményességét. Ilyen feladat lehet a kapcsolattartás a lakossággal, a közszolgáltatást igénybe vevőkkel, stratégiai döntések meghozatalában való részvétel vagy az egyes szolgáltatások biztosításának szervezése, koordinálása. Az egyéb szakmai feladatokhoz leginkább azokat a tevékenységeket lehet csoportosítani, amelyek közvetlenül nem hatnak a versenyképességre, azonban a települési önkormányzat működéséhez, működtetéséhez elengedhetetlenek, így közvetve minden feladatra és szolgáltatás biztosítására hatással vannak. Ide sorolhatjuk pl. az önkormányzati dolgozók személyzeti adminisztrációját, a belső munkaszervezést meghatározó jogi szabályozók elkészítését, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését. A munkakörök, munkakörterületek elemzése és a kapott eredmények kompetenciatérkép szerinti strukturálása támogatja az egyes területek kompetenciaigényeinek meghatározását és a kulcskompetenciák azonosítását. E központi kompetenciák feltárása és definiálása a teljes HR ciklus fejlesztési irányát meghatározza az adott munkakör tekintetében, amely nagy segítséget jelenthet nemcsak az emberi erőforrás gazdálkodással foglalkozó szakemberek, hanem a vezetők számára is. A munkakörök elemzését, strukturált feldolgozását a kompetencia-térképek főtáblája segíti (6. ábra). A kompetencia-térkép főtáblájának első oszlopa az adott munkakörhöz tartozó feladatok számbavételét tartalmazza. A munkakörök rövid, néhány soros öszszefoglalásán túl a munkakörhöz tartozó feladatok részletes felsorolása található itt. Tekintettel arra, hogy az elemzett és bemutatott munkakörök többsége a nem mindenütt, illetve jellemzően a helyi sajátosságoknak megfelelően találhatóak meg az egyes településeken, így ezért e leiratok inkább csak egyfajta példaként szolgálhatnak az önkormányzati felhasználók számára. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a térkép használatakor érdemes a legfontosabb feladatokat, prioritásokat kiemeléssel jelölni. 6. ábra: A kompetencia-térképek főtáblája Munkaköri feladatok Kompetenciacsoport Nevesített kompetenciák Szakmai kompetenciák Műveleti kompetenciák Feladatok felsorolása Operatív kompetenciák Személyes kompetenciák 88/344. oldal

89 Elemi kompetenciák Összefoglaló Kutatási Jelentés 4. célterület A kompetencia-térkép főtáblájának 2. és 3. oszlopa az adott munkakörhöz tartozó kompetencia-igényeket tartalmazza a különböző kompetenciacsoportok, tipizálások mentén. Ezek közösen határozzák meg az adott munkakörrel kapcsolatos kompetenciaelvárásokat, amelyek alapját a munkaköri feladatok határozzák meg. Ezen áttekintő rendszer nemcsak a döntéshozókat és a vezetőket segítheti, hanem orientálhatja a munkakört betöltőt a feladatok rendszerezésében, priorizálásában, saját kompetenciájának felmérésében, valamint egyéni fejlesztési, karriertervezési irányainak meghatározásában. A kompetencia-térképek azonban alapvetően nem csupán a kompetencia-elvárások azonosítását szolgálják, hanem a meglévő kompetenciák felmérését és fejlesztési szükségleteinek definiálását is segíthetik a konkrét irány meghatározásával egyéni és szervezeti szinten egyaránt (7. ábra). A munkakört betöltő személy aktuális kompetencia szintjének értékeléséhez a 8. sz. mellékletben található, elemi kompetenciák szintezésére vonatkozó (ön)értékelő mondatok nyújthatnak segítséget. 7. ábra: A kompetencia-térképek felépítése Kompetencia-térkép főtábla Munkakörből adódó feladatok Kompetenciacsoport Szakmai kompetenciák Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Szintezés Alapszinten van meg az adott kompetencia Nincs meg az adott kompetencia Értéklelési és fejlesztési segédtábla (Önértékelő ill. önfejlesztő mondatok) Ismeret, tudás Képesség/ Gyakorlat Hozzáállás, alkalmasság Műveleti kompetenciák Operatív kompetenciák Személyes kompetenciák A kompetencia-térképet magába foglaló táblázat abban támogatja a felhasználót, hogy az azonosított kompetencia-elvárások meghatározásán túl a munkakört betöltő személy kompetencia-szintjének kalkulációját követően segítse meghatározni, hogy milyen területen és leginkább milyen típusú fejlesztés lehet indokolt számára. Természetesen a kompetenciák fejlesztése leghatékonyabban komplex módon történhet, jelen fejlesztési eszköz csupán a fő fókuszok meghatározását támogatja. Így a szakmai kompetenciák fejlesztése elsősorban ismeret- és tudásszerzésen keresztül valósulhat meg (pl. Pro bono képzések), míg a műveleti kompetenciák és az elemi kompetenciák operatív típusainak hatékonyabbá, eredményesebbé tétele különböző technikák, módszerek elsajátításával, tréningkörülmények között érhető el. A személyes kompetenciák fejlesztése alapvetően attitűd-formáláson alapul, amely leginkább szakmai fejlesztés alapú közegben optimalizálható, fejleszthető. Látható tehát, hogy a kompetencia-térképek megalkotásának kiinduló alapját a munkakör-elemzések biztosítják, amelyek alapján feltárhatók a feladatok, tevékenységek, va- 89/344. oldal

90 lamint a hozzájuk kapcsolható kompetencia-elvárások. A szakmai és elemi kompetenciák definiálása, valamint általuk a munkakörökhöz kapcsolódó kulcskompetenciák meghatározása lehetővé teszi az egyéni és szervezeti szinten megvalósuló kompetencia-alapú emberi erőforrás menedzsment (EEM) megvalósítását. A kompetencia-keretrendszer eszközeinek hasznosítási lehetőségei Az önkormányzati kompetencia-keretrendszer a toborzástól a folyamatos szakmai fejlődés támogatásáig a HR ciklus minden fázisában hasznosítható az alábbi táblázatban foglaltak szerint: 4. táblázat: A kompetencia-keretrendszer eszközeinek hasznosítási lehetőségei Hasznosítási terület Kompetencia-szótár Kompetencia-térkép A munkakör-struktúra meghatározása A munkakör előzetes meghatározása Toborzás Kiválasztás A beilleszkedés támogatása Teljesítményértékelés A folyamatos szakmai fej- A szervezeti kultúrának és az önkormányzati stratégiának megfelelő elemi kompetenciák kiválasztása A munkakör-területre vonatkozó elvárt személyes tulajdonságok kiválasztása az álláshirdetés számára Az azonosított elemi kompetenciáknak megfelelő célzott toborzási üzenetek és csatornák használata A személyes tulajdonságok összevetése a kompetenciaszótár elemeivel az interjú és az interjúhoz kapcsolódóan kiadott feladatokon keresztül A hiányzó elemi kompetenciákra reflektáló felkészítés, támogatás A munkakör-elvárásnak megfelelő preferált elemi kompetenciák értékelése A hiányzó elemi kompetenciák A szervezet stratégiai vonatkozású feladataihoz kapcsolható szervezeti kompetenciák kiválasztása (szervezeti szintű kompetencia-térkép készítése) Az előzetes munkaköri leírás és álláshirdetés elkészítése az érintett munkakör-területek kompetencia-térképének a települési kontextushoz való illesztésével A toborzási csatornák széles körét alkalmazva a tervezett munkakör tartalmának megfelelően A kompetencia-térkép és a szakmai életút összevetése a meglévő tapasztalatok közvetett és közvetlen hasznosíthatóságának vizsgálatával A feladatok és kompetenciák megfelelőségének erősítése a komplex kompetencia-térkép felhasználásával A kompetencia-térkép mezői szerinti értékelés, ami kiterjed az előző értékeléskori eredményekkel való összevetésre és a jövőbeni célok kijelölésére A kompetencia-térkép elkészítése során a fejlesztési tevé- 90/344. oldal

91 Hasznosítási terület Kompetencia-szótár Kompetencia-térkép lődés támogatása fejlesztésére terv készítése kenységek meghatározása (tudás, képesség, attitűd) Szervezetfejlesztés, csapatépítés Leválás A szervezeti kultúra és az önkormányzati stratégia érdekében fejlesztendő elemi kompetenciák kiválasztása és a fejlesztésére tervezett tevékenységek meghatározása A munkatársak szervezetből történő távozásakor az egyéni tervek (a továbblépési vagy a nyugdíjas évek tevékenységstruktúrájának) meghatározása Az elvárt, de hiányzó szervezeti kompetenciák fejlesztésére terv készítése a kompetencia-térkép kategóriának megfelelően. A távozó munkatárs munkakörének ellátása, illetve a távozás szervezetet érintő hatásának felmérése, a kialakult helyzet kezelése A DOKUMENTUMELEMZÉS ÉS HONLAPELEMZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉ- NYEI Az elemzések elvégzése után településmérettől függetlenül megállapítható, hogy az önkormányzatok a kötelezően elvégzendő feladatokon kívül nem, vagy csak nagyon minimálisan fordítanak figyelmet a HR folyamatokra, annak szabályozására, tervezésére. Nem tekintenek úgy a területre, mint egy fejlesztendő, kihasználatlan lehetőségeket tartalmazó, megtérülő befektetést jelentő szegmensre, amely jelentősen befolyásolja a szervezeti hatékonyságot, eredményességet. Általánosan elmondható, hogy minden vizsgált önkormányzat alapvetően azokkal a dokumentumokkal rendelkezik, ami jogszabályban rögzített kötelessége (pl. Helyi Esélyegyenlőségi Terv), közülük pedig csak egy része érhető el online formátumban. A belső szabályozások nem, vagy csak ritkán terjednek ki a hivatali dolgozók konkrét feladataira, pontosan meghatározott, lehatárolt munkakörökre és ezek egymásra épülésére. A Szervezeti és Működési Szabályzatok (továbbiakban: SZMSZ) többsége ennek megfelelően döntéshozatali, szabályozási szinten rendelkezik a feladatokról, és mellőzik az operatív szint meghatározását. Ugyanez jellemző az organogramokra is. A tudatosság, a stratégiai szemlélet hiányosságai tetten érhetők a toborzási és kiválasztási folyamatok felületes kezelésében, valamint a humánstratégiai dokumentumok tartalmi hiányosságaiban, illetve nemlétében. A hivatal hatékonyságának, az emberi erőforrás kapacitások optimális kihasználásának mérésében rejlő lehetőséggel viszonylag kevés önkormányzat él. Az elégedettségmérés eszközként történő alkalmazása csak néhány helyen van jelen használható formában a vizsgált településeken, amelyek alapként szolgálhatnának egy feladatoptimalizáló folyamat megtervezéséhez. Tudatos szervezetfejlesztésnek vagy ebbe az irányba mutató dokumentumoknak azon településeken van nyoma, amelyek a as időszakban Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében pályáztak szervezetfejlesztést célzó kiírásokra, és ezeket meg 91/344. oldal

92 is valósították. Ezen szervezetfejlesztési projekteknek a lakossági elégedettségmérés majdnem minden esetben eleme volt. Ezekkel kapcsolatban pozitív példaként szolgálhat a belső folyamatok elemzését, felülvizsgálását szorgalmazó, valamint a szervezeti egységek együttműködésének javítására javaslatot tartalmazó dokumentumok megjelenése. A képzések szintén eszközök lehetnek a helyi versenyképesség növelésében, de az eredmények azt mutatják, hogy jelen pillanatban ez jelenleg leginkább egy kötelezően megoldandó feladat, mintsem egy eszköz az önkormányzatoknál. Mindezeket alátámasztja a képzési tervekben felfedezett azon tendenciának tűnő jelenség, miszerint a képzésválasztások nem munkakör-specifikusak: sok esetben nem a betöltött munkakörnek megfelelő képzést választanak a munkavállalók, az elhatározások mögött inkább ad hoc jellegű döntések, mintsem tudatos karriertervezés elemei fedezhetők fel. A következőkben az előzetesen összeállított elemzési szempontoknak megfelelő struktúrában kerülnek összefoglalásra a dokumentumelemzés és honlapelemzés legfontosabb eredményei. Az alfejezetek első bekezdésében az adott elemzési szempont szerinti ideális megvalósítással szembeni elvárások szerepelnek. Funkció- és feladat-lehatárolások, szervezeti innovációk A dokumentumok, illetve a honlapok információi alapján előzetesen olyan elvárások fogalmazódtak meg, illetve olyan ideáltipikus település megoldások feltárása volt a cél, amelyek alapján megállapítható, hogy a funkciók és feladatok lehatárolása a szervezetrészek között megtörténik-e, a vizsgált önkormányzatok honlapja tartalmaz-e olyan információt, ahol a felhasználók számára bemutatásra kerül az egyes feladatok rendszere. A kutatás feltételezése szerint a vizsgált önkormányzatoknál léteznek olyan innovatív munkaszervezési funkciók, amelyek a hatékonyabb és versenyképesebb feladatellátást segítik, az ezzel kapcsolatos információk pedig megtalálhatóak a szabályozó dokumentumokban és a honlapokon. A munkakörülményekre és a szervezeti kultúrára vonatkozó beszámolók a közösség megtartó erejét és az utánpótlás biztosítását kedvező módon befolyásolhatják. A dokumentumelemzés eredményei arra mutatnak rá a vizsgált települések vonatkozásában, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően mindegyik önkormányzat rendelkezik a feladatok és funkciók lehatárolását meghatározó szabályozó dokumentumokkal. A Szervezeti és Működési Szabályzatok tekintetében az elemzés szempontjából el kell különíteni azokat, amelyek csak az érintett önkormányzatok döntéshozatali, szabályozási szintjére korlátozódnak és mellőzik az operatív szintet, valamint a hivatali SZMSZ-t, ami már tartalmazza a hivatal konkrét felépítésre és működésre vonatkozó szabályokat. A bekért dokumentumok között fellelhető olyan, ami a fent említett két típus fúziója. Jellemző, hogy a hivatali egységekhez (általában csoport, osztály vagy iroda, nagyobb városoknál főosztály) általános feladatköröket rendelnek felsorolás szinten, ezáltal biztosítva a lehatárolást az egyes hivatali egységek feladatai között. Néhány dokumentum feladatalapon közelíti meg a lehatárolásokat, így a hivatali egységek közötti együttműködés, szinergia jelenik meg: a kötelező ellátandó feladatot vagy folyamatot szabályozza és a feladat leírás során egyes részfeladatoknál megnevezi a felelőst (pl. Bonyhád esetében pályázati támogatások igénybevételének rendjét szabályozó leíró részben felelősként a jegyző, a költségvetési osztály vezetője és a pénzügyi osztályvezető is nevesítve van). 92/344. oldal

93 Organogram a bekért dokumentumok 67%-ban található (Bonyhád, Budapest XVIII. kerület, Esztergom, Füzesabony, Győr, Herend, Kisújszállás, Nagyatád, Törökbálint, Zalakaros). Akad olyan organogram, ami az intézményrendszert is magában foglalja (pl. Herend). A hivatali munkarendre vonatkozó szabályozást azon dokumentumok tartalmaznak, amelyek hivatali SZMSZ-ek, általánosságban a köztisztviselői szabályzatok rendezik a területet. A munkaszervezet jellemzői tekintetében a Helyi Esélyegyenlőségi Tervek alapján Nyíregyháza és Győr önkormányzata családbarát munkahely. A vizsgált települések honlapjain kivétel nélkül elérhetőek a Szervezeti és Működési Szabályzatok, valamint az ügyrendre vonatkozó szabályozók. Az organogramok Füzesabony, Nagyatád, Tarján, Bonyhád és Ópusztaszer kivételével elérhetőek az önkormányzatok weboldalain. A szervezeti egységek közötti eligazodást több esetben a konkrét ügyek, ügytípusok felsorolásával (pl. Győr, Nyíregyháza) vagy az elérhetőségek közvetlen feltüntetésével (pl. Bonyhád, Szarvas) segítik az önkormányzatok. Bonyhádon aloldal, 19 Törökbálinton pedig külön program 20 támogatja az eligazodást, amely az elintézni kívánt ügy kiválasztása után leírja az ügy menetét és hogy milyen időpontban, kihez kell fordulni. A honlapokon található információk alapján összességében elmondható, hogy magáról a hivatalról csak hivatalos adatok kerülnek nyilvánosságra, annak mindennapjait érintő információk valószínűleg csak belső portálokon kerülnek megosztásra. Azonban több település esetében is (pl. Bonyhád, Esztergom, Kisújszállás, Szarvas, Budapest XVIII. kerület, Győr, Zalakaros) külön felület biztosít információt a korábbi évek önkormányzati és városi kitüntetettjeiről. Feladatellátás szervezeti és személyi feltételei, kompetenciaelvárások megjelenése Az előzetes elvárások szerint a dokumentumok és a honlapok információi alapján a vizsgált települések esetében a feladatellátás személyi feltételei, a személyekkel/munkakörökkel kapcsolatos elvárások kompetencia alapon kerültek meghatározásra. A vizsgált dokumentumokban a kompetencia alapú EEM megjelenés tükröződik: a munkavállalókkal szemben megfogalmazott objektív elvárásokon túl a kompetenciákra vonatkozó követelmények is definiáltak. Az elvárások mérése a rendszer szerves részét képezi, a mérések módja, ideje a dokumentumokban megjelenik, ahogy az is, hogy a mérések/értékelések milyen módon épülnek be a dolgozó (egyéni) és a szervezet karrier- és képzési tervébe. A dokumentumokban kompetencia alapú megközelítés tetten érhető, azok az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan utalásokat tartalmaznak más kapcsolódó dokumentumokra. A szervezetben és a HR rendszerben a fogalom integráltan jelenik meg, nem csupán 1-1 elvont tevékenység (pl. kiválasztás, TÉR) tekintetében, hanem a teljes HR ciklusban. Az önkormányzati dokumentumok közül kevésben jelennek meg a munkakörök és munkakörökhöz rendelt kötelezően ellátandó feladatok, valamint ezek egymásra épülése és összefüggései. Jellemző a vizsgált településeken, hogy a jogszabályokban rögzített munkakörök esetében, azaz a polgármester, jegyző, alpolgármester feladatait, jogköreit általánosságban tartalmazzák a szabályzatok. A dokumentumok többsége csak elvétve tartalmaz felsorolás jelleggel munkaköröket (pl. Győr, Herend), de elő /344. oldal

94 fordul, hogy csak azon munkakörök kerülnek nevesítésre, amelyek esetében vagyonnyilatkozat tétel kötelező (pl. Esztergom, Eger). A munkakörök és az ahhoz kapcsolódó feladatok feltüntetése leginkább a vezetői pozíciókra jellemző, erre megoldások Budapest XVIII. kerület, Bonyhád, Győr, Herend és Törökbálint esetében találhatók. Jó gyakorlatokhoz sorolhatjuk Törökbálint azon példáját, amely a hivatal személyi állományával szembeni elvárás megfogalmazását (pl. szakmai kompetencia, megjelenés, személyes kompetencia) definiálja. 21 Ez az alábbiakat tartalmazza: Jogszabályok és szakmai szabályok ismerete Felelősség a hivatal munkájáért és eredményeiért Ismeretek fejlesztése, bővítése, önképzés, továbbképzésben való részvétel A munkakörhöz elengedhetetlen számítógépes alkalmazások rutinszerű ismerete és alkalmazása Együttműködés, korrekt kollegiális magatartás Méltó megjelenés és viselkedés A munkatársakkal kapcsolatos kompetencia-elvárások nyomon-követhetőségét önkormányzati szinten a teljesítményértékelés (TÉR) rendszere biztosítja. A vizsgált dokumentumokban a teljesítményértékelés elvétve jelenik meg, ha igen akkor is leginkább operatív szinten, például, hogy mikor és kinek a feladata azt elvégezni (pl. Bonyhádon a jegyző az osztályvezetőkre ruházza át a feladatot, Nagyatádon az irodavezető feladatai között szerepel). Budapest XVIII. kerületének, valamint Nagyatád közszolgálati szabályzata külön foglalkozik a teljesítményértékeléssel. Ezek alapján az egyéni teljesítményértékelést elektronikus rendszerben kell elvégezni a kompetencia szintek értékelésével. Két teljesítményértékelés alapján lehet minősíteni a köztisztviselőt, a minősítés az előrelépés alapja, bizonyos szint alatt értékelt kollégák azonban nem sorolhatóak előre. A vizsgált önkormányzatok honlapjain a munkakörökkel kapcsolatos elvárások csupán a meghirdetett állások vonatkozásában szerepelnek, de ezt a felületet sem minden település használja ki a munkatársak toborzására. Elégedettségmérés, visszacsatolás, minőségfejlesztés A kutatás feltételezése alapján a dokumentumokban és ezzel összefüggésben az önkormányzati tevékenységek szervezésében, megvalósításában visszaköszönnek a megelőző időszakok elégedettségmérések tapasztalatai, eredményei, ahhoz kapcsolódóan intézkedési tervek kerültek elfogadásra és megvalósítása. A minőségi tényezők számbavétele a dokumentumok szerves részét képezte, azok elérését megfelelő feltételrendszer kidolgozása segíti. A minőségfejlesztés egyik fontos inputjaként jelentek meg a lakossági igényfelmérések tapasztalatai. A kutatás rendelkezésére bocsátott dokumentumok között mindössze 6 esetben (Budapest XVIII. kerület, Eger, Törökbálint, Zalakaros, Kisújszállás, Bonyhád) került átadásra ügyfélelégedettség-mérés eredményeit tartalmazó tanulmány, noha valószínűsíthető, hogy a vizsgált települések esetében ennél több helyen létezik erre gyakorlat. A vizsgált dokumentumok többsége (4 db) ÁROP program keretében valósult meg. Az elemzett anyagok alapján összességében megállapítható, hogy az ügyfélelégedettség-mérés eszközével kevés önkormányzat él, noha a válasz- 21 SZMSZ 9.1. pont A Hivatal személyi állományával szembeni általános elvárások 94/344. oldal

95 adási hajlandóság nem nevezhető alacsonynak (pl. Kisújszálláson kitöltött kérdőívet elemeztek). A kérdőívek, kérdések elsődleges célja helyzetelemzés, elégedettségmérés. Olyan újdonság, mint a település kutatása, a beavatkozási lehetőségek felmérése már kevésbé jellemző. Az mindenesetre előremutató, hogy a kérdések között megtalálható az ügyintézők szakmai felkészültségére és hozzáállására vonatkozó visszacsatolási lehetőség (pl. Budapest XVIII. kerület, Eger, Kisújszállás), valamint a munkaszervezés optimalizálására vonatkozó kérdéskör is. Jellemzőek a digitalizálást előkészítő folyamatok bevezetését megalapozó feltáró kérdések, azonban az eredmények beépülésére és hasznosulására vonatkozó információk nem álltak rendelkezésre. A honlap elemzés alapján megállapítható, hogy a vizsgált 15 település közül 11 esetében valósult már meg elégedettségmérés vagy igényfelmérés az önkormányzati közszolgáltatásokkal kapcsolatban, azonban azok értékelésére, összefoglalására, visszacsatolására példa csak elvétve (pl. Törökbálint) található. Visszajelzések kultúrája Az elemzési szempontrendszerhez előzetesen megfogalmazott elvárások tekintetében a kutatás arra számított a vizsgált dokumentumok és honlapok tekintetében, hogy a külső és belső visszajelzések nyomon követhetőek és tetten érhetőek az önkormányzatok információs rendszere egészén. A visszajelzések a legtöbbször kétirányúak, azaz van mód a "visszajelzések visszajelzésére", azaz a reagálásra. A visszajelzéseknek megvannak a bevett csatornái, azok szabályozása kiépített. A visszajelzések tartalmuktól függően a szolgáltatások, tevékenységek minőségfejlesztésében vagy az egyéni fejlesztési (képzési) és karriertervekben megjelennek. A dokumentumok elemzése kapcsán a szervezeti belső kommunikáció vonatkozásában a feladatkörök és az együttműködések tekintetében lehetett iránymutatásokat azonosítani. Mivel a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a szervezeti kultúráról csak közvetve kapható kép, így ezzel összefüggésben leginkább csak a honlapok elemzése kapcsán megvalósuló, külső kommunikációra vonatkozóan vonhatók le következtetések. A vizsgált honlapok mindegyike számos adatot, információt tartalmaz a felhasználók számára: az önkormányzatok törekszenek arra, hogy ezen a csatornán is megvalósuljon a kapcsolattartás. A weboldalakat gyakran használják társadalmi egyeztetésre, sok esetben zajlik elégedettségmérés, igényfelmérés, véleménykérés, véleményezés ezen a fórumon egy-egy üg, vagy szabályozási tervezet kapcsán. Sok település biztosít lehetőséget kérdések feltevésére (pl. Füzesabony, Nagyatád) vagy panaszok bejelentésére, kezelésére (pl. Szarvas, Esztergom), több esetben a válaszok is elérhetőek a honlapon (pl. Füzesabony). Győr esetében külön fül áll rendelkezésre a honlapon ( Mondja el véleményét 22 ), ahol a lakossági véleményeket, javaslatokat várják egy-egy projekthez, témához vagy tervezethez kötődően. A honlapokon talált információk alapján az elektronikus kapcsolattartáson túl a legtöbb vizsgált település (pl. Bonyhád, Herend, Nagyatád, Zalakaros, Törökbálint) tart rendszeresen lakossági és szakmai fórumokat, ahol lehetőség van az egyes témák, projektek kapcsán a közvetlen visszajelzésre is /344. oldal

96 Önkormányzati emberi erőforrás menedzsment, HR tervezés gyakorlata A tudatos emberi erőforrás menedzsment megvalósításához nélkülözhetetlen, hogy az önkormányzatok figyelmet fordítsanak a szükségletek előre jelzésére és a kapacitástervezésre, mind a megfelelő mennyiségű, mind a megfelelő kompetenciával rendelkező munkavállaló rendelkezésre állását illetően. A szervezet monitorozza és értékeli az aktuális munkaerő-állomány jellemzőit, és terveket dolgoz ki annak fejlesztésére és utánpótlására. Az önkormányzat dokumentumaiban helyet kap a HR ciklus minden releváns eleme (toborzás, kiválasztás, beillesztés, teljesítményértékelés, humánerőforrás fejlesztés, utánpótlás, áthelyezés stb.). Áttekinthető formában állnak rendelkezésre az egyes szakaszokhoz tartozó tevékenységek, szervezeti egységek, felelősségi körök, eljárásrendek. A rendelkezésünkre álló dokumentumok elemzéséből kitűnik, hogy általános, a terület szabályozását átfogóan rendező egységes dokumentum nem áll rendelkezésre egyik településen sem. Jellemző, hogy egy-egy részterület kerül normatív definiálásra egy dokumentumban, vagy a különböző dokumentumok egy meghatározott részterületet általánosságban foglalnak magukban. Átfogó dokumentum e területen egyedül Budapest XVIII. kerületének szervezetfejlesztése 23 során született: a Humánerőforrás Kapacitásgazdálkodás Felülvizsgálata című anyag, amelynek célja Budapest Főváros XVIII. kerületi Önkormányzat Humánerőforrás kapacitás-gazdálkodásának, valamint a munkatársak munkaköri besorolásának, illeszkedésének felülvizsgálata volt. A fejlesztés során készült tanulmány a dokumentumok elemzése alapján az alábbi területeket helyezte vizsgálatának fókuszába: Mennyire leterheltek a munkatársak? Hol érdemes változtatni a feladatelosztáson? Mit és hogyan kell változtatni a munkakörökön? A Hivatal működésében mit érdemes változtatni a hatékonyság növelése érdekében? A dokumentumban a konkrét eredmények mellett a tapasztalatok alapján kialakított, már racionalizált feladat ellátási struktúra is helyet kapott. Jó gyakorlatként tartható számon a hivatali dolgozók körében végzett kapacitás-kihasználtságra irányuló felmérés is, amelynek eredményeit szintén tartalmazza a dokumentum. A HR ciklus elemei eltérő súllyal és minőségben találhatóak meg az egyes önkormányzati szabályozókban. Általánosságban a területet az önkormányzatok foglalkoztatási formájára jellemző közszolgálati szabályzatok rendezik. Ezek mindegyike az általános, foglalkoztatáshoz kapcsolható standard elemeket kivétel nélkül tartalmazza: illetmény, juttatások, támogatások (pénzbeli), munkaidő, munkavégzés, pihenőidő, tanulmányi képzési támogatási lehetőségek, egyéb szabályozások. A teljesítményértékelés Budapest XVIII. kerülete és Nagyatád esetében kerül külön nevesítésre. A vizsgált önkormányzatok által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján megállapítható, hogy azok nem tartalmaznak toborzásra és kiválasztásra irányuló rendelkezéseket, kivétel Törökbálint, ahol az SZMSZ, illetve Esztergom, ahol a közszolgálati szabályzat rendelkezik arról, hogy a megüresedett helyeket, illetve annak betöltőjét csak pályázat vagy kinevezés útján választhatja ki a munkáltatói jogkör gyakorlója. 23 ÁROP szervezetfejlesztés keretén belül vállalt kötelező feladat 96/344. oldal

97 A munkatársak fejlesztési irányainak meghatározását az önkormányzatok képzési tervei vagy képzési stratégiái biztosítják, amelyek a legtöbb esetben a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012.(IX.28.) kormányrendelet alapján készülnek. A képzések többnyire a szervezetfejlesztéshez (pl. Fenntartható önkormányzat 2. Szervezetfejlesztés az önkormányzatoknál, Fenntartható önkormányzat 3. Településfejlesztési tervezés, A személyi és szervezeti hatékonyság fejlesztése, A közszolgálati életpálya elemei ), vagy a közigazgatás általános ismertetéséhez (pl. A közigazgatási szerv és szervezet, szervtípusok, Integritás, közigazgatási hivatásetika, antikorrupció, Alaptörvény értékei, A közigazgatás központi szervei, Az államigazgatás területi és helyi szervei ) kapcsolódnak. Viszonylag kis súllyal szerepelnek ezek között az egyéni kompetenciafejlesztés, illetve a szakterületi vagy munkakör-specifikus továbbképzések, fejlesztő programok. Jellemző, hogy a képzések inkább e-learning alapúak, mintsem személyes megjelenést igénylő, kompetenciafejlesztő tréningek. A terület szabályozásához kapcsolódik, hogy Eger általános ügyrendjében található utalás arra, hogy a humánkapacitás-gazdálkodással kapcsolatban annak racionalizálása érdekében igénybe vehető külső tanácsadói tevékenység. Célcsoport humán szempontú szemlélete Az elemzési szempontok között elvárásként fogalmazódott meg a rendelkezésre álló információk vizsgálata kapcsán, hogy az önkormányzatok versenyképességüket befolyásoló tényezőként és jelentős erőforrásként tekintenek-e a működési területükön élő / dolgozó személyekre, ezért feltérképezik-e, értékelik-e és megfogalmaznak-e fejlesztési igényeket a kompetenciáikkal kapcsolatban. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján 15 önkormányzat közül kettő, Eger és Zalakaros rendelkezik valamilyen humán stratégiával vagy humán fejlesztéséi programmal, amely a lakossággal kapcsolatban fogalmaz meg fejlesztendő célokat és azokat támogató tevékenységeket, programokat. Zalakaros két célcsoport tekintetében alkotott e területhez kapcsolódóan stratégiai dokumentumot: az idősügyi koncepció időszakra vonatkozik, az ifjúsági koncepció vonatkozási időszaka pedig nincs feltüntetve (a dokumentumban évi adatok szerepelnek). Ezek felülvizsgálatáról, az intézkedési tervek megvalósításáról nem áll rendelkezésre információ. Eger megyei jogú városként kiemelt figyelmet szán a térség humánerőforrás kapacitásának lehetőségeire, a dokumentumok és tevékenységek fókuszában elsősorban a gyermek- és ifjúsági célcsoport jelenik meg. A település 2011-ből rendelkezik egy Középtávú Gyermek- és Ifjúsági Koncepcióval, 2016-ban pedig elfogadásra került Eger Megyei Jogú Város Középtávú Gyermek-és Ifjúsági Koncepciója ( ), amely az Egri ifjúságkutatás 2016 adatai alapján készült. A település Helyi Esélyegyenlőségi Programja (2013. legutóbbi felülvizsgálat ideje 2017.) a jogszabályi előírásoknak megfelelően a fiatalokon túl a mélyszegénységben élők és romák, a nők, az idősek, valamint a fogyatékkal élők helyzetével foglalkozik. A lakosság helyben tartását támogathatja, hogy 2017-ben elfogadásra került Eger Kulturális- és Közösségfejlesztési Stratégiája ( ) is. Az önkormányzatok által rendelkezésünkre bocsátott Helyi Esélyegyenlőségi Tervek részletezettségük és kidolgozottságuktól függetlenül nem térnek ki arra, hogy a megvalósítás és a Helyi Esélyegyenlőségi Programok (HEP) támogatása milyen humánerőforrás kapacitást igényelnek az önkormányzat vonatkozásában. A vizsgált dokumentumok között nem volt olyan, amely az aktív korú munkavállalói réteg felmérésével, fejlesztési lehetőségeivel átfogóan foglalkozott volna. 97/344. oldal

98 A honlapok elemzéséből kiderül, hogy a vizsgált települések általában komoly erőforrásként és versenyképességi tényezőként tekintenek a lakosságra, vállalkozókra, ezért az aktuális eseményekről és hírekről rögtön beszámolnak a weboldalon. Akad olyan település is (pl. Kisújszállás), amely célcsoport-specifikusan, célzottan közöl információt a honlapon. 24 Több település (pl. Győr, Szarvas, Eger, Nyíregyháza) kiemelten foglalkozik a turizmussal: annak érdekében, hogy minél vonzóbbá tegyék az adott települést, számos ismertetőt helyeznek el a weboldalon, a megrendezett programokról szöveges és képi beszámolót készítenek, sok esetben a szállások foglalásához, programok szervezéséhez is nyújtanak segítséget. A helyi vállalkozások támogatását is több helyen is felvállalják a honlapok, célzott, befektetés ösztönző információk, szabályzatok elérhetőségével (pl. Szarvas) vagy akár marketing felület biztosításával (pl. Törökbálint). Egyéb fontos szempontok, információk ÁROP szervezetfejlesztési dokumentumok A as időszakban az önkormányzatok Állam Reform Operatív Program keretében pályázhattak szervezetfejlesztést célzó programra. A vizsgált 15 település közül 10 esetben (Bonyhád, Budapest XVIII. kerület, Eger, Esztergom, Füzesabony, Nagyatád, Nyíregyháza, Szarvas, Törökbálint, Zalakaros) találtuk nyomát megvalósított projektnek, de nem minden esetben állnak rendelkezésre a dokumentumok, van ahol csak a végrehajtott projekt ténye derül ki a dokumentumok elemzése vagy a honlapon található információk alapján. A projektek általában a szervezetfejlesztési intézkedéseken túl (pl. szervezetfejlesztési programok megvalósítása, kézikönyvek kialakítása, munkaköri leírások felülvizsgálata, folyamatok átstrukturálása) a költséghatékonyság javítását (pl. Bonyhád, Szarvas, Zalakaros), az ügyfél-elégedettség felmérését (pl. Bonyhád, Budapest XVIII. kerület, Eger, Nyíregyháza, Zalakaros) és ezzel összefüggésben az ügyfélszolgálati folyamatok fejlesztését célzó tevékenységeket (pl. Esztergom) tartalmaztak. A téma szempontjából kiemelhető jó példának tekinthető, hogy Bonyhádon az elkészült szervezetfejlesztési kézikönyv a vezetőség felelősségénél kiemeli a kompetencia alapú kiválasztás fontosságát, Egerben és Szarvason pedig kidolgozásra került egy intézményirányítási, illetve szervezet-irányítási modell, amely tervezetten az önkormányzati fenntartásban vagy működtetésben álló intézményeknél kerülhet a jövőben bevezetésre. A rendelkezésünkre álló információk alapján megállapítható, hogy az ÁROP keretében lezajlott szervezetfejlesztési projektek között kétféle tendenciát lehet felfedezni azok jellegét illetően: ügyfélbarát hivatal kialakítása az elérhető szolgáltatások fejlesztésével, (pl. Zalakaros, Nyíregyháza); valamint azon tevékenységek támogatása, amelyek a szervezetek belső átalakításával kívánja ugyanezt a célt elérni (pl. Esztergom, Budapest XVIII. kerület). Összességében látható, hogy mindegyik megvalósult tevékenység a jelenlegi KÖFOP projektek megalapozásához nagyban hozzájárult, a mai rendszer és gyakorlat integrált részét képezi fő kategória található a kezdő honlapon: "Turista vagyok", "Üzletember vagyok" és "Kisújszállási vagyok" 98/344. oldal

99 A vizsgált honlapok sajátosságai A honlapokat áttekintve azonosíthatjuk azokat a fontos sarokpontokat, amelyek hangsúlyosan jelennek meg az egyes települések magukról közölt képében. Így láthatjuk, hogy Egerben az esélyegyenlőség komoly figyelmet kap, Szarvason a turizmus és kerékpárosbarát település szellemisége kerül középpontba, Bonyhádon sok információ szól a környező és testvérvárosokkal fennálló kapcsolatról, Füzesabonyban pedig a közfoglalkoztatottság kérdésköre kiemelt. A honlapok technikai megvalósítása szempontjából kiemelhető Győr, amely ben az év honlapja címet is elnyerte. Itt a nyitóképernyőn olyan funkciók is megfigyelhetők, amelyekkel testre szabható az oldal annak érdekében, hogy javítani lehessen a felhasználói élményt A MEGLÉVŐ ADATVAGYON ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI Az elérhető adminisztratív adatvagyon esetében jelen fejezet azokat a legfontosabb eredményeket ismerteti, amelyek szorosan kapcsolódnak a Kompetencia kutatás témájához. A következőkben a Teljesítmény Értékelési Rendszer (TÉR) kompetencia alapú munkamagatartásának értékelésére vonatkozó adatai, illetve a Bértarifa-adatfelvételek elemzéseinek eredményei kerülnek bemutatásra. A Teljesítmény Értékelési Rendszer (TÉR) önkormányzati vonatkozású adatainak elemzése A kompetencia-szótár összeállítása során a vonatkozó jogszabályok, illetve a már meglévő fejlesztési és szakmai anyagok becsatornázása is megtörtént, így a kiinduló kompetencialistában a TÉR által azonosított 15 db kompetencia is a kutatás fókuszába került. Emiatt különösen informatív a kutatás szempontjából az önkormányzati dolgozókra vonatkozó értékelések alakulása, hiszen képet adhatnak a vizsgált kompetenciák egy részére vonatkozóan az önkormányzati dolgozók aktuális kompetenciaszintjéről, valamint a kompetencia alapú értékelés aktuális gyakorlatáról. Az időbeli trendek megismerése érdekében emiatt két időpillanatra (2014-re és 2016-ra) vonatkozóan történt adatkérés. A kutatás elsősorban a kompetencia-alapú értékelést végző vezetők differenciálási gyakorlatát kívánta feltárni kollégáik megítélése során. A 5. táblázatban foglalt eredmények szerint sem a rendszer indulásának első évében, sem azóta nem jelent érdemi differenciáló eszközt a vezetők kezében az értékelés kitöltése: az adatok azt mutatják, hogy jelenleg a munkavállalók kompetenciák mentén történő megítélése leginkább csak egy technikai aktus. Ezt támasztja alá, hogy mindkét vizsgált év esetében százalékpont között mozognak az átlagok - függetlenül az értékelt területtől-, ráadásul a szórások is relatíve alacsonyak, mindössze 5-8 százalékpont között mozognak. A differenciálás hiányát jól jelzi az is, hogy a 2016-os adatok alapján az értékelések közül csak minden harmadik-negyedik esik 90% alá, azaz az értékeltek túlnyomó többsége a vizsgált dimenziók mindegyikében A szinten teljesítőnek minősül, azaz kivételes teljesítményt nyújt. 5. táblázat: TÉR kompetencia alapú munkamagatartás értékelése elemenként (százalékos értékek átlaga és szórása, N= és ) Kompetencia alapú munkamagatartás értékelése elemenként (%) Átlag Szórás Átlag Szórás 99/344. oldal

100 Kompetencia alapú munkamagatartás értékelése elemenként (%) Figyelem a feladatok végrehajtására (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire figyel oda feladatai végrehajtására) Határidők betartása (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire tartja be az egyes feladatokhoz rendelt határidőket) Szakszerűség, jogszerűség betartása, az írásbeli feladatok ellátásának színvonala (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire szakszerűen és jogszerűen végzi munkáját, valamint annak jellemzése, hogy az értékelt - amennyiben ezt a munkaköri feladatai megkívánják - mennyire figyel az általa készített írásos munkák rendezett külalakjára, helyesírására, stílusára és nyelvhelyességére) A fejlődés igénye és üteme (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyit foglalkozik a munkájához szükséges általános és szakmai ismeretek elsajátításával, azokat milyen gyorsan tudja magáévá tenni, továbbá mennyire tartja fontosnak a szakmai feladatellátásához szükséges elméleti és gyakorlati tudásának, tapasztalatainak fejlesztését, illetve önfejlesztését, milyen ütemű a tanulási, következtetési, megértési és alkalmazási képessége) Az elvégzett feladatok ellenőrzése, korrigálása, felelősségvállalás az elkövetett hibákért (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire ellenőrzi feladatellátását, mennyire vállal felelősséget saját hibáiért és hogyan javítja ki azokat) A közszolgálatból és a szervezeti kultúrából fakadó magatartási, viselkedési, öltözködési szabályok és/vagy az alakiság betartása, valamint a munkakörnyezet rendezettsége (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire tartja be a közszolgálatban dolgozóktól elvárható általános magatartási, viselkedési és öltözködési szabályokat, és/vagy az alakisággal összefüggő előírásokat, továbbá annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire figyel munkakörnyezetének rendezettségére, tisztaságára) Munkatempó és feladatvállalás (annak jellemzése, hogy az értékelt milyen gyorsan végzi el feladatait, továbbá, hogy mennyi feladatot vállal, mennyire szorgalmas) Aktivitás, reagálás (annak jellemzése, hogy az értékelt milyen gyorsan, milyen aktívan reagál az új helyzetekre, kihívásokra) Stressztűrés és pszichés terhelhetőség (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire bírja azt a stresszt és pszichés terhelést, ami munkájából adódóan rá nehezedik) A munkaidő kihasználása (annak jellemzése, hogy az értékelt hiányzott-e indokolatlanul az adott értékelési időszakban, továbbá, hogy az értékelt mennyire tartja be a pontos munkakezdést és a munkabefejezést, hogyan viszonyul a rendkívüli munkaidőhöz, valamint mennyi időt tölt munkahelyén személyes ügyeinek intézésével) Eredmény-orientáció, motiváltság (annak jellemzése, hogy az értékelt a számára meghatározott teljesítménykövetelményeket mennyire eredmény-orientáltan és motivál Átlag Szórás Átlag Szórás 91,7 7,6 92,2 6,9 91,6 7,9 92,3 7,2 91,6 7,8 92,1 7,1 91,4 8,1 92,0 7,3 91,5 7,8 92,1 7,1 92,8 7,2 93,3 6,5 91,8 7,9 92,3 7,2 91,5 7,9 92,1 7,1 90,9 7,9 91,6 7,1 92,2 7,8 92,5 7,1 91,5 7,8 92,1 7,0 100/344. oldal

101 Kompetencia alapú munkamagatartás értékelése elemenként (%) tan teljesíti) Átlag Szórás Átlag Szórás Kommunikáció (annak jellemzése, hogy az értékeltnek milyen a verbális és a non verbális kommunikációja, mennyire képes a mások által leírtakat, elmondottakat megérteni, a kapott információkat másokkal megosztani, nyíltan kommunikálni és ráhangolódni mások gondolkodására) Csapatmunka, együttműködés (annak jellemzése, hogy az értékelt munkavégzése során hogyan képes másokkal együttműködni, velük a feladatokat, illetve a felelősséget úgy megosztani, hogy közben az elérendő cél és az eredmény ne kerüljön veszélybe, továbbá hajlandó-e magától segítséget felajánlani, ötleteket és információkat átadni másoknak) Problémamegoldás (annak jellemzése, hogy az értékelt mennyire képes a munkavégzés során felmerülő problémákkal szembenézni, keresni azok okait és megoldási lehetőségeit, továbbá a megoldás lehetséges következményeit is) Az erőforrássokkal való gazdálkodás (Emberi erőforrásokkal való gazdálkodás: annak jellemzése, hogy az értékelt vezető 25 mennyire hatékonyan gazdálkodik a rendelkezésére álló emberi erőforrással, fluktuáció; Anyagi, technikai és pénzügyi erőforrással való gazdálkodás: annak jellemzése, hogy az értékelt vezető mennyire hatékonyan gazdálkodik a rendelkezésére álló anyagi, technikai és pénzügyi erőforrásokkal) 91,8 7,7 92,3 6,9 92,3 7,5 92,8 6,8 91,7 7,8 92,3 7,0 94,4 6,2 94,8 5,5 Forrás BM, Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztály, Személyzetfejlesztési és Szolgáltatási Osztály, TÉR adatbázis 2014; 2016 Áttekintve a vizsgált két év értékeit, látható, hogy az egyébként is magas értékelési átlagok minden kompetenciaelem esetében tovább növekedtek, miközben a szórások értékei csökkentek. Ezek az adatok a munkavállalói teljesítmények differenciálásának szűkülését jelezhetik. Mindkét vizsgált évben a legmagasabb értékelést a csak vezető beosztású munkavállalók esetében relevánsnak tekinthető, erőforrásokkal való gazdálkodásra vonatkozó elem kapta (94,8%). Ugyancsak ennél az elemnél a legalacsonyabb a szórás értéke is, amely azt mutatja, hogy a vezetők teljesítményét általánosan is igen magasra értékelik e tekintetben az önkormányzatoknál. A 2016 évi adatok alapján az egyes kompetenciák átlagértékelései között összességében csak árnyalatnyi különbségek fedezhetők fel, de ezeken belül magas értéket (93,3%) kapott a magatartási, viselkedési, öltözködési szabályok betartása, valamint a munkakörnyezet rendezettsége, amelyek leginkább a külsőségek szintjén vizsgálhatóak és csak közvetetten kapcsolódnak a kutatás fókuszát képező versenyképességhez. Az önkormányzati dolgozókra vonatkozóan ezzel szemben a legalacsonyabbra értékelt kompetencia a stressztűrés és pszichés terhelhetőség volt, de fontos hangsúlyozni, hogy az át- 25 A 15. elem kizárólag a vezetők értékelése során releváns, így az elemszámok is jelentősen alacsonyabbak ebben az esetben (4 618 illetve 5 491). 101/344. oldal

102 lagérték (91,6%) alapján még ez is kivételes teljesítménynek tekinthető a TÉR értelmezése szerint. A pszichés terhelhetőségre és stressztűrésre vonatkozó kompetencia egyébként a validáló kérdőíves adatfelvétel alapján az egyike volt annak a 10 kompetenciának, amelyet a legkevésbé tekintettek fontosnak az önkormányzati dolgozók feladataik ellátása során. Az értékelések alapján megállapítható, hogy a vezető besorolású munkavállalók átlagosan magasabb százalékos értéket kaptak a többi munkavállalóhoz képest, azonban az egyes besorolások között tapasztalt eltérések még így sem tekinthetők számottevőnek, mindössze legfeljebb 4-5 százalékpontot tesznek ki. Az értékelések átlagaiban abban a tekintetben sem lehetett említésre méltó különbségeket megállapítani, hogy regionálisan hova esik az értékelésben résztvevő önkormányzat, ugyanis az átlagértékelések területi egységtől függetlenül 90% fölött alakulnak. A település jogállása sem bizonyul differenciáló tényezőnek, ahogy azt az 8. ábra is szemlélteti. A kompetencia alapú munkamagatartás egyes elemeinek átlagos értékelése ugyanis legfeljebb csak 1 százalékpontos eltérést eredményez a különböző településtípusok között. Ugyanez tapasztalható a települések településméret szerinti differenciálása esetén is, ahol az értékek 91,5 és 93,3 százalékpont között alakulnak. 8. ábra: Kompetencia alapú munkamagatartás átlagos értékelése település típusok szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 91,5% 92,5% 92,4% 92,6% Főváros Megyei jogú város Város Község Forrás BM, Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztály, Személyzetfejlesztési és Szolgáltatási Osztály, TÉR adatbázis 2016 A TÉR-ből származó adatok módszertani ismertetésénél bemutatásra került, hogy a rendszer nem alkalmas arra, hogy az értékeltek munkaköre beazonosíthatóvá váljon, így a kutatásban vizsgált, versenyképesség szempontjából kiemelkedő 15 munkakör-területre vonatkozóan sem lehetséges megállapításokat megfogalmazni. Ugyanakkor az átadott adatok tartalmazták a munkaköri egyéni teljesítménykövetelményeket is, melyek az értékelt személy munkaköri leírásában foglalt állandó, valamint az adott évben aktuálisan felmerülő, időszakosan a munkaköri leírásába bekerülő feladataiból kiválasztott, tárgyévben teljesítendő feladatokat takarják a vonatkozó jogszabály szerint. Ezek a szabadszövegesen megadott, munkaköri leírásból levezetett feladatok tekintettel arra, hogy csak tartalmuk alapján, esetlegesen voltak munkakörhöz rendelhetők az adatbázis alapján nem képezték külön elemzés tárgyát, ugyanakkor hasznos háttérinputot jelentettek a kompetencia-térképek feladatokra vonatkozó részének szövegezésekor. 102/344. oldal

103 103/344. oldal

104 Ahogyan az a módszertani fejezetben (2.3.2.) korábban bemutatásra került, jelen kutatás során kialakított kompetencia-szótár összeállításakor a TÉR-ben szereplő kompetenciák is megvizsgálásra kerültek, abból a szempontból, hogy azok mennyiben relevánsak a helyi versenyképesség támogatása kapcsán A kompetencia listák összevetésekor 26 5 ponton fedezhető fel egyezőség, így ezek esetében mindenképpen érdemes a sajátosságokat számba venni. A TÉR-ben szereplő Aktivitás, reagálás jelen kutatásban Aktivitás, motiváltság, lelkesedés elnevezéssel szerepel. E kompetencia mindkét területen kiemelt jelentőségű, azonban a Kompetencia kutatás során területenként differenciált megítélést tapasztaltunk. A kompetenciát az egészségügy-szociális területen tartották kiemelten fontosnak a fókuszcsoporton megkérdezettek, azonban a többi területen sem a leginkább fontos, sem pedig a leginkább fejlesztendő 10 kompetencia közé nem sorolták a résztvevők. A vizsgált munkakörök, munkakör-területek között leginkább azokon a területeken jelent meg kompetencia-elvárásként, ahol sok az emberi interakció, mint pl. HR, foglalkoztatás, a pályázati, valamint a humán terület. A közszférában a feladatok sokszínűsége, a szoros határidők, a sokszor ad hoc jellegű feladatok és a gyors adatszolgáltatási kötelezettségek miatt a munkatársak sokszor magas pszichés terhelésnek vannak kitéve. Emiatt is lehetséges, hogy e kompetencia mindkét listában szerepel (Stressztűrés és pszichés terhelhetőség/ Pszichés terhelhetőség, stressztűrés néven), relevanciáját pedig minden validáló kutatás megerősítette. A Kompetencia kutatás során a vizsgált területeken szintén az egészségügy-szociális területen került kiemelésre ez a kompetencia, míg a munkakörök, munkakör-területek esetében 8 térképen jelent meg (pl. humán terület, polgármester, jegyző, pályázati terület), mint meghatározó személyiségjellemző. A harmadik megfeleltetés a Kommunikációs kompetenciához tartozik (jelen kutatásban Kommunikáció, kapcsolatteremtési képesség -ként szerepel). A fókuszcsoportok esetében mind a négy vizsgált területen az interjúalanyok a fontos kompetenciák közé sorolták, a településüzemeltetés területen azonban többen a fejlesztendő területeknél is megjelölték. A kompetencia fontosságát és kiemelt jelentőségét jól mutatja, hogy az elkészült 15 kompetencia-térkép közül csupán 4 olyan van (pl. főépítész, településrendezés, informatika, adatgazdálkodás), ahol a leginkább szükséges kompetenciák között nem szerepel, azonban a kérdőíves validáló kutatás eredményei alapján jól látható, hogy azokon a területeken is nélkülözhetetlen e tulajdonság. A következő kapcsolódási pont az együttműködés területén fedezhető fel, azonban míg a TÉR-ben a szervezeten belüli együttműködés kap elsődleges szerepet (Csapatmunka, együttműködés), addig a helyi versenyképesség tekintetében a külső partnerekkel történő kooperáció is fókuszba kerül (Együttműködés, kooperáció). Ez a kompetencia szintén azoknál a területeken és munkaköröknél jelent meg validáló kutatások során, ahol a személyes interakció jellemző (pl. menedzsment területe, egészségügy-szociális terület, oktatás, kultúra, illetve pályázatok, gazdasági terület, polgármester, jegyző, vagyongazdálkodás). A problémamegoldás olyan munkavállalói kompetencia, amelyet mind a két lista tartalmaz. (A Kompetencia kutatásban Problémaérzékenység, problémamegoldás elnevezést kapta.) Ez szintén olyan kompetencia, amelynek relevanciája minden vizsgált területen 26 Minthogy a TÉR kompetencia-megközelítése igen komplexnek mondható, jelen összevetés során csak azokat a kompetenciákat vesszük számba, amelyek egy az egyben megfeleltethetők egymásnak. 104/344. oldal

105 kiemelésre került a fókuszcsoportos interjúk során és az elkészült térképeken az egyik legmagasabb a megjelenési aránya. (Csupán 4 kompetencia-térképen nem szerepel a legfontosabb személyiségjellemzők között.) A fenti (elemi) kompetenciák mellett egy további ponton találhatunk egyezőséget a két kompetenciarendszert illetően, mégpedig az erőforrásokkal való gazdálkodás esetében. Ez a TÉR-ben kizárólag a vezetőkkel szembeni elvárásoknál szerepel, ugyanakkor központi funkcióját az is mutatja, hogy a Kompetencia kutatás a műveleti kompetenciák közé sorolta. (Erőforrásokkal történő hatékony gazdálkodás). A kompetenciát a vizsgált munkakörök, munkakör-területek között a legmagasabbra az informatika, adatgazdálkodás, valamint a városüzemeltetés, településüzemeltetés kapcsán értékelték a kitöltők, amely jól jelzi, hogy a gazdálkodásra való hatását látják és értékelik leginkább a válaszadók. Mindezek alapján látható, hogy bár a TÉR és jelen kompetencia kutatás más-más céllal jött létre és más fókusszal rendelkezik, mégis érdemes az egyik vagy másik rendszerrel kapcsolatos kutatások eredményei alapján az egyes kompetenciákat megvizsgálni, a kialakított struktúrákat ezek fényében tesztelni és szükség esetén korrigálni. A kutatás tapasztalatai arra is felhívják a figyelmet, hogy megfontolandó a TÉR által használt kompetencia-kört a versenyképesség szempontjából lényeges és nélkülözhetetlen további kompetenciákkal bővíteni. A Bértarifa-adatfelvételek elemzésének eredményei A Kompetencia kutatás során végzett kvalitatív adatfelvételek során számos alkalommal és egymástól függetlenül felmerült a bérek és a megfelelő mennyiségű és minőségű emberi erőforrás biztosíthatósága közötti kapcsolat. Az önkormányzati szereplőktől érkezett visszajelzések alapján munkavállalóik bérszínvonalából adódóan már nemcsak a vállalati szektor, de a költségvetési szféra egyéb szegmensei is elszívó erővel hatnak, melyek jelentősen nehezítik a versenyképes működéshez szükséges emberi erőforrások rendelkezésre állását és motiválását. A célcsoport észrevételei alapján a bérek alakulása jelentősen befolyásolja a kompetencia-elvárások, a tényleges kompetenciaszint, illetve a fejlesztési lehetőségek potenciálját. Emiatt volt indokolt a kutatás szempontjából a Bértarifaadatfelvételből történő adatkérés, amely alkalmas arra, hogy a vállalati szektor és a költségvetési szektor azon belül pedig az önkormányzatok munkavállalóinak bérszínvonalát és ennek időbeli alakulását adatalapon összevesse. Az egyes elemzendő csoportok a GFO kódok alapján kerültek lehatárolásra a következőképpen: 1xx, 2xx: vállalati szféra 321, 325: önkormányzat és hivatala egyéb 3xx, 4xx: egyéb költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek 5xx, 6xx: nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervek 7xx, 8xx, 9xx: átmeneti és technikai kódok A legalább heti 40 órás munkavállalók adatai képezik az elemzés tárgyát, a közfoglalkoztatottak adatai nem kerültek az elemzés körébe az összevethetőség érdekében. Kimeneti változóként a havi bér adatköre szolgált. 105/344. oldal

106 6. táblázat A különböző szférában dolgozók bérszínvonalának és annak időbeli alakulásának összevetése Százalékos változás höz képest Egyéb költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek Ft Ft 55% Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervek Ft Ft 77% Önkormányzat és hivatala Ft Ft 41% Vállalati szféra Ft Ft 82% Forrás: NGM Bértarifa-adatfelvételek 2005; 2015 Ahogy az a 6. táblázatból leolvasható, 2005-ben az átlagos bérszínvonalat tekintve az önkormányzatok dolgozói jövedelmüket tekintve privilegizált helyzetben voltak: a havi 147 ezer Ft-os átlagkeresetük ugyanis a legmagasabbak volt a vizsgált csoportok között. A következő 10 évben azonban jelentősen szétnyílt a bérolló, és 2015-re már a legalacsonyabb átlagbért vihették haza havonta. Látható, hogy a bérnövekedés üteme az önkormányzatok esetében nemcsak a piaci és nonprofit szektortól maradt el az utóbbi időben, hanem az egyéb költségvetési szervek is nagyobb növekményt könyvelhettek el (55%-ot szemben az önkormányzatok 41%-os növekedésével). A növekedés ütemének ilyen mértékű elmaradása nemcsak azt eredményezte, hogy az önkormányzati bérek mellé felzárkóztak az egyéb szektorok által nyújtott átlagos kereseti szintek, hanem meg is haladták azt ezzel egyre inkább leszakadó és kiszolgáltatott helyzetbe sodorva az önkormányzatokat. Az önkormányzatok ezért ma már a relatíve legkedvezőtlenebb pozícióból indulhatnak a munkavállalókért folyó versenyben, és az általános munkaerőhiányból fakadó nehézségek mellett így nemcsak a megfelelő kompetenciákkal bíró új kollégák felvétele válik nehézkessé, hanem a bérfeszültségből adódóan a meglévők megtartása is komoly kihívást jelent számukra. Különösen igaz ez a leginkább piacképes szakmák esetében, amit a jogász, jogtanácsos, a szoftverfejlesztő és a gépészmérnök FEOR kód alapján besorolt, a versenyképesség szempontjából azonosított 15 munkakör-területhez is kapcsolható foglalkozások példája is bizonyít (7. táblázat 27 ). 7. táblázat: Az egyes foglalkozások átlagos havi bérszínvonala szféránként (2015) Foglalkozás Egyéb költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek Önkormányzat és hivatala Vállalati szféra Jogász, jogtanácsos Ft Ft Ft Szoftverfejlesztő Ft Ft Ft Gépészmérnök Ft Ft Ft Forrás: NGM Bértarifa-adatfelvételek A nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervek adatai az egyes foglalkozásokra eső rendkívül alacsony elemszámok miatt nem kerülnek itt közlésre. 106/344. oldal

107 A vizsgált munkakörök esetében az önkormányzatok az egyéb költségvetési szervek bérszínvonalát épphogy utolérik, de az informatikai szakemberek esetén még jelentősebb (havi 21 ezer Ft) a lemaradás. A három, példaként elemzett piacképes szakmára vonatkozóan a vállalati szektorhoz képest a leszakadás még inkább szembeötlő: az önkormányzatoknál dolgozó jogászok és szoftverfejlesztők például csak a fizetésük valamivel több, mint a felét, míg a gépészmérnökök keresetük 63 százalékát vihetik haza, mint amit a piacon átlagosan megkereshetnének. Látható tehát, hogy a piacképes versenyképesség szempontjából fontosnak ítélt munkakörökhöz is kapcsolódó, fentebb elemzett foglalkozások esetében még nagyobbra nyílik a bérolló, mint általában, így éppen azokban a szakmákban okozza a bérfeszültség a legnagyobb problémákat, amelyek leginkább hozzá tudnának járulni a helyi versenyképességhez. A havi bérek alakulását ugyanakkor nyilvánvalóan több külső tényező is befolyásolja, ilyen például a foglalkoztatás helyszínét jelentő település jogállása. Az 8. táblázat tanulságai szerint a települési lejtő mentén szférától függetlenül jelentős eltérések fedezhetők fel: szinte minden esetben csökkennek az átlagkeresetek a fővárostól a községek felé haladva. Az önkormányzatok esetében a két szélső jogállás közötti havi bérkülönbség több mint 100 ezer forintra rúg átlagosan, így láthatóan még az önkormányzati szférán belül is tetten érhető bérfeszültség, amelyet az eltérő megélhetési költségek részben kompenzálhatnak. 8. táblázat: A különböző szférában dolgozók átlagos havi bérszínvonala településtípusonként Főváros Megyei jogú város Város Község Egyéb költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek Ft Ft Ft Ft Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervek Ft Ft Ft Ft Önkormányzat és hivatala Ft Ft Ft Ft Vállalati szféra Ft Ft Ft Ft Forrás: NGM Bértarifa-adatfelvételek 2015 Az önkormányzatok leginkább a megyei jogú városokban tudják tartani a lépést a környezetükben működő egyéb szervezetek bérezésével: az adatok alapján itt tudják a legmagasabb átlagos kereseti szintet nyújtani a dolgozóknak (átlagosan havi 257 ezer Ft). A fővárosban ugyanakkor hiába kínálnak még ennél is magasabb átlagosan körülbelül 283 ezer forintos fizetést, ez a vállalati szférában elérhető keresetekkel (körülbelül 321 ezer Ft havonta) szemben már kevéssé versenyképes. A városokban és a községekben tapasztalt önkormányzati relatív bérelőny a dolgozók iskolai végzettségéből fakad: az önkormányzatoknál ugyanis településtípustól függetlenül többségében vannak a felsőfokú végzettségű vagy érettségivel rendelkező dolgozók, ami a vállalati szférában kevéssé jellemző. Az adatok alapján az is megállapítható, hogy az érettségizett vagy felsőfokú végzettségű munkavállalók mind a négy településtípus esetében a vállalati szférában számíthatnak magasabb jövedelemre. A felsőfokú végzettségű önkormányzati dolgozók átlagosan a fővárosban körülbelül 154 ezer forinttal, a megyei jogú városokban 91 ezer forinttal, a városokban pedig 210 ezer forinttal kevesebbet visznek haza, mint a vállalati szférában munkát vállalók. A magasan képzettekre vonatkozóan a bérek tekintetében vett önkormányzati leszakadás tehát éppen azokon a településeken a legnagyobb, ahol a képzett munkaerő hiánya a legégetőbb probléma és megszerzésük, illetve megtartásuk a legnagyobb erőfeszítéseket igényli. 107/344. oldal

108 A HORIZONTÁLIS ADATFELVÉTELEK KAPCSOLÓDÓ EREDMÉNYEI A HVK projekt keretében megvalósult mindhárom nagymintás reprezentatív kutatásban saját kérdésblokkal képviseltette magát a célterület, melyek hasonló formában és tartalommal készültek az egyes célcsoportok (önkormányzati vezetők, lakosság, vállalkozások) véleményének összevethetősége érdekében (lásd 14. sz. melléklet). A célterületi kérdések a as fejezetben ismertetett, helyi versenyképesség előmozdításában kulcsszerepet játszó műveleti kompetenciákhoz kapcsolódtak. A lekérdezésben azonban még csak 9 kompetencia-csoportról adtak véleményt a válaszadók (9. ábra), a 10. elem azaz az Érdemi, hatékonyságot növelő digitális írástudás, informatikai ismeretek (IKT ismeret) ugyanis csak a kutatás későbbi szakaszában, a validálás során kapott visszajelzések alapján került be a műveleti kompetenciák közé. Az egyes műveleti kompetenciák eltérő célcsoportok szerinti fontosságát ötfokozatú skálán mérte a kutatás, amelynek skálaátlagait az 10. ábra mutatja be ábra: A horizontális kérdőíves adatfelvételekbe beépített műveleti kompetenciák listája A kapott eredmények megerősítik a kutatás megalapozó szakaszában azonosított, versenyképesség szempontjából kiemelkedő 9 kompetencia-csoport létjogosultságát, hiszen a skálaátlagok a lekérdezés célcsoportjától függetlenül kiemelkedően magas túlnyomó többségében 4-es fölötti értéket mutatnak. Ugyanakkor az egyes tényezők fontosságának megítélésében csoportonként kirajzolódnak jellemző tendenciák. Az esetek többségében a vállalkozások értékelték a legfontosabbra a felkínált elemeket, néhány kivételtől eltekintve az önkormányzati vezetők pedig a legalacsonyabbra. Ugyanakkor a legmagasabb értéket mindhárom csoportban ugyanaz a kompetencia-csoport, az Elköteleződés és következetes fejlesztés a közös célok érdekében kapta, amely megfelelő táptalajt jelenthet a helyi versenyképesség előmozdításához. A lakossági és a vállalkozói vélemények Az érintettekkel való kommunikáció és együttműködés fontosságának megítélése kapcsán térnek el leginkább az önkormányzatok vála- 28 Az önkormányzatok esetén az egyes tényezők fontosságát négy ágazat mentén külön került felmérésre. A közölt adatok e négy válasz átlagolt értékei. 108/344. oldal

109 szaitól: ebben az esetben az önkormányzatok mindössze 3,91-es átlagértéket képviselnek a másik két csoport körülbelül 4,3-as átlagához képest. Utóbbiból az a következtetés vonható le, hogy a fogadó oldalon nagyobb igény mutatkozik a partnerségre, amire az önkormányzatok a jelek szerint nemcsak kapacitásaik miatt nem tudnak adekvát válaszokat adni, hanem azért sem, mert kevéssé érzékelik az ebben rejlő lehetőségeket. 10. ábra: Az egyes műveleti kompetenciák fontosságának különböző célcsoportok által való megítélése (ötfokozatú skálaátlag) Forrás: HVK önkormányzati, vállalkozói és lakossági adatfelvétel Az egyes kompetencia-csoportok fontosságának megítélése ugyanakkor nemcsak célcsoportonként különbözik, hiszen az önkormányzati vezetők körén belül is differenciált válaszok születtek annak függvényében, hogy mely szakterület szempontjából kérték ki a véleményüket (11. ábra). A versenyképesség előmozdítását szolgáló tényezőket szinte kivétel nélkül rendre a nevelés-művelődés területén értékelték a legkevésbé fontosnak, ezen belül is különösen szembeötlő Az idővel való hatékony gazdálkodás hátra sorolása. Láthatjuk azt is, hogy Az érintettekkel való kommunikáció és együttműködés ágazattól függetlenül relatíve alacsony preferenciával bír az önkormányzati vezetők körében, az Elköteleződés és következetes fejlesztés a közös célok érdekében, valamint A tudásmegosztás, tudásszervezés és tudásalkalmazás pedig az egyik legnagyobbal. 11. ábra: Az egyes műveleti kompetenciák fontosságának önkormányzati vezetők által való megítélése szakterületenként (ötfokozatú skálaátlag) 109/344. oldal

110 Forrás: HVK önkormányzati adatfelvétel A többi területtel összevetve ágazat-specifikus jellemzőnek tűnik a szociális és egészségügyi ellátás esetében Az idővel való hatékony gazdálkodás kiemelt szerepe, a működtetés-infrastruktúra területén Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás hangsúlyozása, a menedzsment, vezetésszervezés kapcsán pedig a problémaérzékenység jelentőségének háttérbe szorulása. A lakossági és a vállalkozói kitöltők körében nemcsak az egyes tényezők megítélésének fontossága került lekérdezésre, hanem az is, hogy mennyiben tapasztalták ezeket az önkormányzat munkája során. A 9. táblázat azok arányát mutatja be, akik szerint az önkormányzat egyáltalán nem tartja szem előtt ezeket a szempontokat / akik egyáltalán nem tapasztalták ezek érvényesülését táblázat: Az egyes műveleti kompetenciák önkormányzatoknál való érvényesülésének lakossági és vállalkozói megítélése Műveleti kompetenciák Vállalkozások Lakosság Az idővel való hatékony gazdálkodás 11,4% 37,6% Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás 13,8% 41,5% A tudásmegosztás, tudásszerzés és tudásalkalmazás 13,6% 24,9% Elköteleződés és következetes fejlesztés közös célok érdekében 11,6% 24,5% Az érintettekkel való kommunikáció és együttműködés 40,1% 48,7% A szolgáltatások, a szervezet és a folyamatok megújítása, és alkalmazkodás a változásokhoz 17,5% 31,3% Az önkormányzat tevékenységeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos kommunikáció 19,8% 33,5% A problémák és az igények felismerése és az arra való reagálás 18,0% 36,1% Proaktív szerepvállalás a helyi versenyképesség és a szolgáltatások minősége érdekében 21,1% 32,6% Forrás: HVK vállalkozói és lakossági adatfelvétel 29 A vállalkozások esetén háromfokú, míg a lakosság esetén ötfokú skála mérte ezt, így a lakossági adatok az egyáltalán nem vagy alig tapasztalta, míg a vállalati értékek a kevésbé tartja szem előtt válaszlehetőséget tükrözik. 110/344. oldal

111 Általánosságban elmondható, hogy a lakosság minden esetben kritikusabb az egyes szempontok meglétének értékelése kapcsán, bár hozzá kell tenni, hogy a kérdés eltérő szövegezése és skálázása is befolyásolhatta az eredményeket. Kiemelendő, hogy éppen az önkormányzati vezetők által legkevésbé fontosnak ítélt tényező, azaz Az érintettekkel való kommunikáció és együttműködés elmaradása és szem előtt tartásának hiánya jelenik meg a leginkább markánsan mindkét csoportban: a vállalkozások kétötöde, a lakosság csaknem fele hiányolja ezt. Utóbbi aláhúzza az önkormányzatok ez irányú kompetencia-fejlesztésének és attitűdformálásának szükségességét. A lakosság esetében a legrosszabbnak értékelt elemek közé az erőforrásokkal, illetve az idővel való hatékony gazdálkodás került még be, a vállalatok pedig a Proaktív szerepvállalás a helyi versenyképesség és a szolgáltatások minősége érdekében és Az önkormányzat tevékenységeivel és a szolgáltatásaival kapcsolatos kommunikáció szem előtt tartásának elmaradását említik legnagyobb arányban. Szemléletes, hogy a vállalkozások által leginkább fontosnak tartott, a táblázatban az első négy sorban szereplő tényező esetében a legalacsonyabb a figyelembevétel elmaradását hangoztatók aránya. Az adott szempontok preferálása tehát nem feltétlenül függ össze az önkormányzatok munkájának adott szempontú kritikájával. A lakosság esetében elemezhető az egyes műveleti kompetenciákra jellemző elvárások ( a következőkben felsoroltak milyen mértékben fontosak az Ön számára az önkormányzat munkájával kapcsolatban ) és a ténylegesen tapasztaltak ( milyen mértékben tapasztalta az alábbiakat az önkormányzat munkájával kapcsolatban ) közötti különbségek. Mind a kilenc vizsgált kompetencia esetében szignifikánsan magasabb az elvárt szint a ténylegesen tapasztaltnál, a gap ráadásul jelentősnek tekinthető, átlagosan 1,4 pont az ötfokozatú skálán (10. táblázat). Az elvárások és a tényleges gyakorlat közötti eltérés Az érintettekkel való kommunikáció és együttműködés esetében a legnagyobb (átlagosan 1,77 pont különbség) és A szolgáltatások, a szervezet és a folyamatok megújítása, és alkalmazkodás a változásokhoz esetében a legkisebb (1,18 pont). 10. táblázat: Az egyes műveleti kompetenciák önkormányzatokra jellemző elvárt és tapasztalt szintje a lakosság szerint (ötfokozatú skálaátlagok) Műveleti kompetenciák Elvárt szint Tapasztalt szint Eltérés átlag Az idővel való hatékony gazdálkodás 4,34 2,90 1,44 Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás 4,28 2,70 1,58 A tudásmegosztás, tudásszerzés és tudásalkalmazás 4,34 3,14 1,38 Elköteleződés és következetes fejlesztés közös célok érdekében 4,43 3,11 1,33 Az érintettekkel való kommunikáció és együttműködés 4,31 2,56 1,77 A szolgáltatások, a szervezet és a folyamatok megújítása, és alkalmazkodás a változásokhoz Az önkormányzat tevékenységeivel és a szolgáltatásaival kapcsolatos kommunikáció 4,29 2,97 1,18 4,31 2,92 1,40 A problémák és az igények felismerése és az arra való reagálás 4,25 2,82 1,42 Proaktív szerepvállalás a helyi versenyképesség és a szolgáltatások minősége érdekében Forrás: HVK lakossági adatfelvétel 4,37 2,94 1,46 111/344. oldal

112 A lakosság versenyképesség szempontjából fontos kompetenciákra vonatkozó elvárásaitól tehát jelentősen elmarad jelenleg az a szint, amit az önkormányzatok a gyakorlatban nyújtani tudnak. A kettő közötti gap áthidalását kívánják elősegíteni a Kompetencia kutatás keretében létrehozott eszközök. Az eltérő településtípusok hatásának elemzése nem vezetett egyértelmű tendenciák azonosítására, a kapott mintázatok nehezen interpretálhatók. Az önkormányzati lekérdezés esetében többnyire a járásszékhely települések képviselik a legalacsonyabb átlagértékeket, a megyei jogú városok pedig a legmagasabbakat, tehát a települési hierarchia szokványos hatása nem detektálható, a különbségek statisztikai értelemben nem igazolhatók releváns eltérésekként 30. Ugyanez tapasztalható a lakossági és a vállalati felmérés esetében is: nem láthatók szignifikáns eltérések, és csekély a különbség az egyes műveleti kompetenciák fontosságának megítélése kapcsán is. A település méretének hatása szintén nem igazolható statisztikailag az egyes műveleti kompetenciák fontosságának önkormányzati megítélésekor. Hasonlóan a regionális elhelyezkedés sem differenciál a véleményekben, ugyanakkor a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján vett fejlettségi kategóriák három változó esetében már szignifikáns különbségeket eredményeztek. Ez a három az időtényezőre, az erőforrás-gazdálkodásra, illetve a helyi gazdaság fejlődéséhez való hozzájárulásra vonatkozik, irányát tekintve pedig az mondható el róluk, hogy a kedvezményezett kategóriába sorolt települések vezetői ezeket rendre fontosabbnak tekintették. A vállalkozások véleményét sem szegmentálják szignifikánsan a települési jellemzők. Egyedül a telephely fejlettségbeli besorolása eredményez a kilencből két esetben értékelhető eltérést, de sem a település mérete, sem annak regionális elhelyezkedése nem befolyásolja a műveleti kompetenciákra vonatkozó elvárások átlagos szintjét. A településméret a lakossági felmérés kapcsán sem mutatkozott befolyásoló tényezőnek, csakúgy ahogy a fejlettségbeli besorolás hatása sem igazolható a kompetenciákkal kapcsolatos elvárásokra vonatkozóan. A regionális elhelyezkedés vizsgálata hét kompetenciára vonatkozóan szignifikáns különbséget eredményez, de ezekben az esetekben sem nagyobb a legkisebb és a legnagyobb elvárás szint közötti eltérés 0,3 pontnál. A fentiek alapján elmondható, hogy bár igen eltérő lehetőségekkel, humán és anyagi erőforrásokkal bírnak az eltérő jogállású, méretű és fejlettségű települések önkormányzatai, az esetek túlnyomó többségében mind magukkal, mind pedig elsődleges célcsoportjaikkal szemben (lakosság és vállalkozások) ugyanazokkal az elvárásokkal szembesülnek a versenyképesség előmozdítását szolgáló kompetencia-csoportok fontosságának megítélésekor. A horizontális adatfelvételek alapján igazolást nyert az azonosított műveleti kompetenciák létjogosultsága, relevanciája, illetve az egyes célcsoportok és ágazatok eltérő belső preferenciái. Helyet kapott továbbá az önkormányzati munka során tapasztalt hiányterületek azonosítása és az eltérő településtípusok hatása a preferenciákra. 30 A települési jellemzők mentén vett csoportátlagok összehasonlítása F próba mellett történt, a kapott értékek pedig 95 százalékos megbízhatósági szint mellett kerültek értelmezésre. 112/344. oldal

113 A VALIDÁLÓ KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK TAPASZTALATAI A Kompetencia kutatás kiemelt figyelmet fordított a részeredmények, valamint a kompetencia-keretrendszer elemeinek célcsoporttal történő egyeztetésére, megvitatására, illetve a kialakított kompetencia-szótár és kompetencia-térképek széleskörű validálására. (Módszertani ismertetését a fejezet tartalmazza) Az alfejezetben bemutatásra kerülnek a kompetencia-szótár validálását szolgáló fókuszcsoportos kutatás tapasztalatai, a Tudatos település kutatáshoz kapcsolódó műhelymunkák Kompetencia alapú erőforrás-menedzsment fókuszú szekciójának tanulságai, ahol a kompetencia modell egyes elemeinek tesztelése történt, valamint a kompetencia-térképek kialakítását és azok adekvátságát szolgáló kérdőíves, illetve interjús kutatási tevékenységek eredményei. A Fókuszcsoportokból származó tapasztalatok összegzése A versenyképesség értelmezése A 2017 első felében lezajlott fókuszcsoportos kutatás során az önkormányzati versenyképesség meghatározása, mibenlétének definiálása a bevontak segítségével az elsődleges célok között szerepelt. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a versenyképességnek számtalan összetevője van települési szinten: ilyen lehet az infrastruktúra, az oktatás, a humánerőforrás rendelkezésre állása, anyagi erőforrás, termelési késztetés, de még a geopolitikai elhelyezkedés is. A fókuszcsoportokon elhangzottak alapján a következőkben az egyes összetevőkkel kapcsolatos véleményeket, meglátásokat, tapasztalatokat összegezzük. Területi elhelyezkedés A település területi elhelyezkedése olyan szempont, amely nagyban befolyásolja a gazdasági és fejlesztési lehetőségeket. E tekintetben versenyelőnyt jelent a megközelíthetőség, a piacokhoz való közelség, a határmentiség, a környező települések öszszetétele, a városi vagy városias üzleti- és közszolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférés, valamint egyes esetekben a rendelkezésre álló termőföld mennyisége és minősége. Humánerőforrás összetétel A térségben élő lakosság összetétele döntően meghatározza egy település versenyképességét: a kvalifikált munkaerő jelenléte az elsődleges szempontok között szerepel egy vállalat, vállalkozás letelepedése vagy a befektetők térségbe vonzása kapcsán. Emiatt a humánerőforrás minősége és mennyisége jelentősen befolyásolja, hogy milyen mértékben fejlődik az ipar és a gazdaság egy adott térségben. Az összetételt egyrészt az iskolai végzettség, a lakosság etnikai és kormegoszlása határozza meg elsődlegesen, másrészt pedig a térség népességvonzó- és megtartó ereje. Sok esetben a népesség szociális (gyakran etnikainak tulajdonított) összetétele taszító erőként hathat, ami egyre nagyobb problémaként jelentkezik egyes területeken. A nagy létszámú, halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élők között deviáns magatartást tanúsítók éppúgy riasztóak, mint ahogyan a település társadalmi segítségnyújtás terén megmutatkozó cselekvőképtelensége is negatívan hat a település megítélésére. 113/344. oldal

114 A megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állásával kapcsolatos nehézségek már az oktatási és képzési lehetőségek kapcsán is kiütköznek. Fontos, hogy a lakossági igényeknek megfelelő oktatási és képzési paletta álljon rendelkezésre (pl. értelmiségi városban szinte nélkülözhetetlen a kéttannyelvű gimnázium és a felsőoktatás léte, illetve a szakképzésnek is a helyi igényeket és elhelyezkedési lehetőségeket kell szem előtt tartania). A lakosság és a potenciális munkaerő tekintetében a versenyképesség kapcsán nemcsak az iskolai végzettség szerinti vertikális összetételt emelték ki a megkérdezettek, hanem a végzettségek horizontális, azaz szakterületi megoszlásait is. Ebben a tekintetben a pénzügyi, műszaki, informatikai, illetve az egyéb, magas hozzáadott értéket képviselő szakmákat, szakmunkákat tekintik előnyösnek. Ugyanakkor nem elég csupán csak a minőségi humánerőforrás jelenléte a térségben, fontos az is, hogy az helyben hasznosuljon. Problémaként jelentkezik, hogy a nagyobb települések munkáltatói elszívják a jó munkaerőt, és sok esetben alvó településsé válik emiatt egy-egy kisebb város, község. ( Megvan a tudás, de nem feltétlenül itt hasznosul ) A humánerőforrás térségben és településen tartását befolyásolja a helyi közösségi kapcsolatok szorossága és kiterjedtsége, ezért ennek támogatása szintén hatással van a versenyképességre. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a kisebb lakosságszám a fejlődés potenciális korlátjaként is megjelenhet. Bizonyos szolgáltatások és gazdasági tevékenységek fenntartásához ugyanis el kell érni és meg kell tartani egy viszonylag magas létszámú igénybevevői kört, amelyet ha nem tud biztosítani az adott település, finanszírozhatatlanná válhatnak, vagy utánpótlás hiányában elkerülnek onnan a foglalkoztatók, szolgáltatók. Ezért a versenyképességet az is meghatározza, hogy kisebb települések tudnak-e olyan térségi együttműködésekben gondolkodni, ahol a városias szolgáltatások megszervezésére már nem települési szinten, hanem a kritikus igénybevevői kört biztosító térségi, hálózatos, kvázi-városi térszerkezetben kerül sor. Anyagi erőforrások, gazdaság A település anyagi, gazdasági helyzetét szintén sok tényező határozza meg. Ide tartozik a település adóerő képessége, hiszen ezen bevételből van lehetőség önerős beruházásokat megvalósítani és a település komfortérzetét növelő szolgáltatásokat biztosítani. Problémát jelent, hogy bizonyos települési nagyság és fejlettség (pl. központi régió) felett a pályázati lehetőségek beszűkültek, miközben a kisebb és elmaradottabb települések kapacitás és szaktudás hiánya miatt ezen lehetőségeket nem feltétlenül tudják úgy kihasználni, hogy a források fenntartható eredményekre vezessenek. A vállalkozások jelenléte és összetétele a térségben és a településen szintén jelentős tényező, amit célszerű figyelembe venni a helyi gazdaságfejlesztési megfontolások során (pl. létező beszállítói kapacitások vagy már meglévő logisztikai szolgáltatások fontosak lehetnek egy befektető számára). A versenyképességre jelentős hatással lehetnek a turisztikai adottságok (természeti, történeti, vallási, gasztro stb.) is, amire szintén érdemes építeni. Ezzel kapcsolatban a fókuszcsoportokon elhangzott, hogy a résztvevők fontos versenyképességi tényezőnek tekintik az adott település kulturális örökségét, legyen szó akár oda kötődő jelentős szereplőkről (költők, írók, festők, zenészek stb.), avagy az adott település kulturális sokszínűségéről, kulturális központként betöltött sze- 114/344. oldal

115 repéről. Miközben a turizmus területén gyakoriak a jelentős várakozások, a tervek realizálásához szükséges fejlesztések általában nem kellően átgondoltak, fontos kérdésekre nem terjednek ki, és nem részük a tényekre alapuló üzleti tervezés (pl. a keresleti igények felmérésére nem kerül sor, nem készül költség-haszon elemzés). Infrastruktúra állapota, fejlesztése A lakosság közérzetét és a befektetési hajlandóságot is nagyban meghatározzák a település infrastrukturális lehetőségei, amelyek ezen keresztül visszahatnak a versenyképességre. Ennek egyik fontos sarokpontja a közlekedés fejlesztése: az autópályák és autóutak, valamint a csatlakozó úthálózat kiépítése, vasútvonalak, belső úthálózat fejlesztése, az információszolgáltatás, a gépjármű közlekedés háttérbe szorítása és a tömegközlekedés előtérbe helyezése (ez utóbbi a turizmusra is jelentős hatással van) mind fontos tényező a területen. Ugyanakkor lényeges a meglévő adottságok kihasználása is ( az utcák mindig ugyanolyan szélesek maradnak, csak maximum előnyösebb a hasznosítás ) és az azokra való építés (köztisztaság és parkfenntartás). Az infrastrukturális területnek vannak olyan problémafókuszai is, amelyek a többi összetevőre is kihatnak: ilyen a bérlakások hiánya, a parkolási lehetőségek korlátozott volta, az önkormányzat által hasznosítható szabad földterületek mennyisége és elhelyezkedése vagy a közművek egyre romló állapota. Az ipari területek, szolgáltató parkok létesítéséhez is jelentős várakozások kapcsolódnak. A pályázati forrásokkal felépített ipari fogadóterületek benépesítése azonban már nehézségekbe ütközik, hiszen a telephelyválasztásnak a közművesített terület birtokba vehetősége mellet számos egyéb, a fejlesztések során nem kellően végiggondolt feltétele van (pl. a piacok közelsége, elérhetőség, képzett munkaerő, kedvező adózási feltételek, beszállítók, minőségi szolgáltatások). Ezek között is elsődleges szempont a gyorsaság, a potenciális befektetőkkel folytatott tárgyalások és a beköltözhetőség között eltelt lehető legrövidebb idő, melyet leginkább a pályázati forrásokból megvalósuló fejlesztések esetén nem tudnak a települések az elvárásoknak megfelelően biztosítani. Szolgáltatások minősége Települési viszonylatban igen jelentős, hogy milyen szolgáltatásokat tud biztosítani az önkormányzat a lakosság és a vállalkozások számára és milyen egyéb üzleti alapon nyújtott szolgáltatások érhetőek el. E tekintetben a szolgáltatások minősége és időbeli hozzáférhetősége is fontos tényező, amelyért arányos szolgáltatási díjat kell kérni a gazdasági szervezetektől. Ide tartozhat többek között az elérhetőbb, ügyfél-barát adóztatás (pl. online egyenleg-lekérdezés és befizetés lehetősége társasági adózásánál még a központi intézkedést megelőzően), illetve a jelenleg jellemzően papír alapon működő ügyintézés informatikai térbe való áthelyezése. A lehetséges szolgáltatások köre az önkormányzatok szakértelme és ambíciói függvényében tovább szélesíthető. Segíthető a vállalkozások tevékenysége tanácsadással, információs szolgáltatásokkal, a vállalkozások együttműködését segítő szolgáltatásokkal, pályázati információkkal és tanácsadással stb. A fókuszcsoportokon elhangzott, hogy minden szolgáltatás, ami nem központosított, növeli a versenyképességet. Azáltal ugyanis, hogy az adott szolgáltatás helyi szinten az igénybevevők elvárásaihoz igazítható, ellenőrizhető, számon kérhető, javítja annak minőségét, probléma esetén pedig gyorsabb reagálást, beavatkozást tesz lehetővé. 115/344. oldal

116 A szolgáltatások között fontos szerepet kap a közbiztonság megfelelősége: a biztonságérzet nagyban növeli a térség népességmegtartó képességét és gazdasági versenyképességét is. Egyéb tényezők A fókuszcsoporton résztvevők tapasztalatai azt mutatták, hogy a versenyképességnél nagyon jelentős a kapcsolati hálók minősége és kiterjedtsége, ami a közös célok, érdekek vagy értékek felismerésére épülhet, és lehet tisztán politikai, vagy gazdasági természetű is. Ez nemcsak települési szinten, de térségi szinten is igen meghatározó. Másik fontos tényező az információk hozzáférhetősége és rendelkezésre állása. Csak akkor lehet kompetens döntést hozni, hosszútávon gondolkodni és stratégiát alkotni, ha rendelkezésre állnak ehhez a releváns adatok és az azok értelmezéséhez, döntéshozatalba való becsatornázásukhoz szükséges kompetenciák, gyakorlatok is. A fókuszcsoporton résztvevők a versenyképesség tényezőjeként említették azt is, hogy a helyi szereplők a környezetet mennyire akarják és képesek megóvni a városiasodás következtében kialakuló problémáktól, mennyire tudnak fenntartható módon élni a környezetük adta lehetőségekkel. Ennek indikátora lehet a hulladék kezelése, a túlzott energiafogyasztás és a környezetre káros energiatermelés csökkentése, valamint az ipari tevékenységből adódó talajszennyezettség és egyéb környezeti károk elkerülése, felszámolása. A versenyképesség elérésének egyik legfontosabb eszköze az olyan területek kialakítása, amelyek a térségbe csábítják a befektetőket, de lényeges még a logisztikai adottságok kihasználása, a közintézmények rendbetétele, valamint a pályázati lehetőségek kiaknázása is. Versenyképesebbé teheti az adott települést, ha szabadabban képes gazdálkodni, azaz a szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak annak érdekében, hogy könnyebben hozhasson meg fejlesztési döntéseket és ne csak folyamatos válságkezelésből álljon a munkája. A pályázati források nem mindig illeszkednek a települések szerves igényeihez, nehéz velük tervezni és korlátozottan vezetnek ahhoz, hogy újabb vállalkozások létrejöttét vagy letelepedését segítsék elő. A versenyképesség fokmérője a célcsoport elégedettsége és jólléte is, ugyanakkor a megkérdezettek kiemelték, hogy az eltérő érdekekkel bíró csoportok egyidejű elégedettségét rendkívül nehéz feladat biztosítani (pl. a gyorsforgalmi utak megléte fontos tényező a vállalkozások szempontjából, ugyanakkor a zaj- és légszennyezés, valamint a nagy átmenő forgalom előnytelen a lakosság számára). Az önkormányzat fontos feladata tehát az eltérő érdekű csoportok közötti egyensúlyozás, a választott profilnak megfelelő fókusz következetes fenntartása (pl. élhető kertváros maradni a gazdasági fejlődés ellenére is). A versenyképesség szakterületi értelmezése Önkormányzat A település versenyképessége erősíthető versenyképes önkormányzati működéssel, minőségi közszolgáltatásokkal. Az önkormányzat versenyképességét többek között annak kapcsolatrendszere és a területi és térségi együttműködései is érdemben befolyásolják. Lényeges a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képessége, miközben kiszámíthatóság, következetesség és megbízhatóság jellemzi tevékenységét és 116/344. oldal

117 szolgáltatásait. A helyi adottságok felismerése és kiaknázása, a helyi tudásbázis használata és fejlesztése, valamint ezek alapján saját profil kialakítása növelheti a versenyképességi potenciált. Településüzemeltetés A vízgazdálkodásban lényeges a minőségi és mennyiségi készen-állás a megfelelő szolgáltatással. Ez a megfelelő technológiai feltételek megléte mellett a szükséges humánerőforrás- kapacitás kérdése is. Mindez gyakran nehézségekbe ütközik, mert hiányzik a szakmunkásképzés, és nem versenyképesek a fizetések. A szennyvízszolgáltatásokkal való egyre nagyobb lefedettség fontos előrelépés, ugyanakkor a nagyobb agglomerációk kiszolgálása költséges és - különösen hátrányos helyzetű térségekben- a fenntarthatóságot nagyban veszélyezteti. Azoknak a szolgáltatói kompetenciáknak az erősítésére van tehát szükség, amelyekkel megtörténhet a hosszabb időtávon is reális üzemeltetés/megtérülés tervezése, és figyelembe vehető az eltérő élethelyzetben lévő társadalmi csoportok fizetőképessége is. A helyi sajátosságok szem előtt tartása növelheti a terület versenyképességét, ugyanakkor az is fontos tényező, hogy a környező települések hajlandóak-e egyeztetésre, együttműködésre. A turizmus területén előfordul, hogy néhány 10 km-en belül hasonló szolgáltatásokkal jelentkeznek a települések, ami miatt egymással kezdenek el versenyezni (pl. egymástól rabolják a vendégeket és a munkaerőt) ahelyett, hogy specializálnák szolgáltatásaikat, térségi szemléletben gondolkodnának és közösen együttműködve döntetnének a fejlesztési elképzeléseikről. Egészségügy-szociális terület A szakterület versenyképessége elsősorban a szolgáltatást biztosító humánerőforrás összetételétől függ. Versenyképességet növelő tényezőként jelentkezik, ha szolgáltatásaikat más, hasonló szolgáltatást nyújtó településekhez, intézményekhez képest (vagy velük társulva) magasabb színvonalon nyújtják. A terület kettős módon tudja támogatni a település versenyképességét: egyrészt meghatározó fontosságú, hogy a térség milyen egészségi állapotú munkaerővel rendelkezik, másrészt a szociális ellátás szolgáltatásai az aktív korúak rászoruló családtagjainak gondozását úgy tudják megoldani, hogy az a munkavállalásukat és a megélhetésüket ne veszélyeztesse. Oktatás-kultúra A versenyképesség szempontjából a terület elsősorban a térségi humánerőforrás minőségi összetételére van jelentős hatással. Ugyanakkor az elismert oktatási-képzési és nevelési intézmények (pl. óvodák, gimnáziumok) népességmegtartó és népességvonzó szereppel is bírnak, így ezek fejlesztésére az önkormányzatok meggyengült hatáskörük mellett ambícióik és felkészültségük függvényében próbálnak hangsúlyt fektetni. A kulturális programok (pl. települési rendezvények, ismeretterjesztő előadások) a turisztikai célú bevételek biztosításán túl a helyi közösségfejlesztés eszközei is lehetnek, miközben a lakosság műveltségi szintjének emeléséhez is hozzájárulhatnak. A szakterületek elemzése A fókuszcsoportos adatfelvételek során a kutatás folyamán vizsgált közszolgáltatások mentén kialakított szakterületekhez tartozó önkormányzati szakemberek osztották meg 117/344. oldal

118 az adott területtel kapcsolatos meglátásaikat a jelenlegi helyzetre és a jövőbeni lehetőségekre vonatkozóan. A következőkben az egyes szakterületekkel kapcsolatos vélemények összegezve kerülnek bemutatásra. Általános menedzsment A fókuszcsoportos interjúk általános tapasztalatának tekinthető, hogy a megkérdezett szereplők korlátozottnak, ráadásul szűkülőnek érezték az önkormányzatok eszköztárát mind a versenyképesség előmozdítása, mind a helyi közszolgáltatások minőségfejlesztése, mind pedig a gazdaságfejlesztés tekintetében. A kutatásban résztvevők általában túlzónak és versenyhátránynak tekintették a központilag meghatározott kereteket, legyen szó akár a bérek, akár a szolgáltatások ára, akár a nyújtható adókedvezmények mértékéről. Az önkormányzatok szerepét leginkább az áttekinthető és optimális szabályozási környezet kialakításában és hatékony működtetésében, a stabilitásban, a kiszámítható, konzekvens és megbízható környezet biztosításában látták. Emellett kiemelték a népesség megtartásában és a népesség kívánt összetételének elérése érdekében hozott önkormányzati intézkedések (iskolázottság, korösszetétel, speciális szaktudás megtartása / letelepítése stb.) jelentőségét. A potenciális fejlesztési források kiaknázása, rendszerbe foglalása, fenntartható beruházások támogatása is a releváns hatóterületek között került említésre. Utóbbi esetben a pályázati lehetőségek beszűkülése és tartalma jelent meg problémaként: a központi régióban kiemelten ezek korlátozottsága, a kisebb településeken pedig a pályázatok megírásához szükséges humánerőforrás kapacitások és releváns kompetenciák hiánya. A települések külső kapcsolatai, a térségi együttműködések rendszere és jelentősége is gyakorta hangoztatott téma volt, amelyben a település vezetőinek kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a megkérdezettek. Kiemelték, hogy a település menedzsmentje az öndefiníció, az imázs, a települési profil meghatározásában és kommunikációjában is meghatározó szereppel rendelkezik. Az önkormányzatok számára jelentős kihívást jelent a lakosság, valamint a kis- és középvállalkozások aktivizálása, megszólítása. A változó jogszabályi környezet, a kiszámíthatatlan központi irányelvek, a pályázati rendszer esetlegességei és túlzott bürokráciája szintén nehézségek elé állítják az önkormányzatokat, amelynek kezelése rugalmasságot, a változó környezethez való folyamatos alkalmazkodás készségét kívánja meg tőlük. A közszférában dolgozók bérszínvonalának jelentős elmaradása és az elvándorlás miatt kapacitásproblémák minden területen és minden szinten jelentkeznek. A piaci szféra és az egyéb költségvetési szervek (pl. kormányhivatalok) elszívó hatása jelentős. A résztvevők elmondták, hogy nagy fluktuáció jellemzi a szférát, illetve hogy problémaként jelentkezik az utánpótlásként jelentkezők megfelelő szakképzettségének hiánya is. Emiatt gyakran betöltetlenül maradnak álláshelyek. Általánosan jellemző, hogy minél kisebb egy település, egy-egy önkormányzati munkavállalónak annál szélesebb, komplexebb feladatkört kell ellátnia, és éppen ezeken a településeken jelent nagyobb problémát az elvándorlás, a képzett munkaerő hiánya is. Az elmondottak alapján az a tapasztalat is megfogalmazható, hogy a nagyobb településeken ezzel szemben éppen a szakosodás, a specializáció okozza a szakemberek 118/344. oldal

119 utánpótlásának fő problémáját. A folyamatos átszervezések ugyanakkor tovább nehezítik a megfelelően képzett munkaerő biztosítását, megtartását. A kutatásban résztvevők problémaként nevezték meg a polgármesterekkel szemben támasztott elvárások hiányát, amely többek szerint felülvizsgálatra, módosításra szorulna. Felmerült továbbá a politikai vezetők és a szakmai operatív vezetők nézőpontja és a tervezés szempontjából vett időhorizontja között feszülő ellentét, amely károsan hathat a versenyképességre és belső konfliktusokhoz vezethet. Jövőbeli kihívásként az informatikai kompetenciák fejlesztését, a marketing tevékenységekhez szükséges ismeretek és készségek bővítését, illetve önkormányzati HR szakember alkalmazásának igényét fogalmazták meg a megkérdezettek. Az elhangzott vélemények alapján megfogalmazható, hogy kiszámítható, reális átfutási idővel bíró, jól kommunikált, igényeken alapuló központi változások és elvárások szükségesek a tudatos és versenyképes önkormányzati működéshez. Mindezek mellett javasolt a bürokrácia és a redundáns adatszolgáltatási terhek csökkentése is. Az önkormányzati dolgozók bérszínvonalának rendezése is égető probléma, e nélkül a kompetenciaalapú kiválasztás vagy egyáltalán a választás a potenciális jelöltek között okafogyott, hiszen jelentős utánpótlási problémákkal küzdenek. A visszajelzések alapján szükségesnek mutatkozott a Pro Bono képzési rendszer jelenlegi működésének, tartalmának felülvizsgálata az önkormányzatokra vonatkozóan. A résztvevők megfogalmazták, hogy a rendszer olyan továbbfejlesztésére lenne szükség, ami nem csupán lexikális ismereteket tanít, hanem érdemben szolgálja a valódi egyéni és szervezeti igényeket a kompetenciafejlesztés és a munkához kapcsolható folyamatos szakmai fejlesztés támogatásaként. A vezető beosztású résztvevők saját vagy vezetőtársaik vezetői kompetenciaszükségletével összefüggésben kevéssé fogalmaztak meg érdemi önértékelő állításokat és fejlesztési szükségleteket. Ez feltételezhetően azt jelenti, hogy az önkormányzatok vezetési gyakorlatában a tényekre alapuló önreflexió képességét és a kapcsolódó fejlesztési igények kielégítését támogatni szükséges. Településüzemeltetés A településüzemeltetés sajátossága az, hogy a lakosság csak akkor észleli a szolgáltatást, amikor az már nincs vagy hibás, mert előtte evidensnek tekintette (pl. jelenleg kátyús az út, de azt nem nézik, hogy korábban aszfaltozott út sem volt ). A megkérdezettek elmondták, hogy a lakossági elégedettség, mint mérőszám jelenik meg a területen - legjobb marketing a kliens, de ezért tenni is kell - amelyben a lakossági és vállalkozási igényeket is figyelembe kell venni (pl. hulladékkörzetek kialakítása kapcsán). Emiatt elsődleges szempont a lakossági igények kielégítése, ezt pedig többek között a közterületek rendben tartásával lehet elérni, akár a lakosság bevonásával (is). Több helyen elhangzott az a tapasztalat, visszajelzés, miszerint minél több a saját, önkormányzati, helyi szinten biztosított szolgáltatás, annál könnyebben, gyorsabban és célzottan tudnak reagálni az adott problémára, helyzetre. ( A nem központosított szolgáltatások növelik a versenyképességet. ) A kutatásban résztvevők kiemelték, hogy a településüzemeltetésnek igen nagy a forrásigénye, ugyanakkor elég szűkösek a keretek, emiatt az üzemeltetésre szánt kereteket optimalizálni kellene, mert sok pénzbe kerül a fenntartás. Problémaként említették, hogy az infrastrukturális beruházások leginkább a fejlesztésre fókuszálnak, a 119/344. oldal

120 fenntartásra, üzemeltetésre nincs vagy kevés a forrás, pályázati lehetőség pedig szinte nincs is. A területen további nehézséget jelent, hogy vis maior eseteknél sincsen pályázati keret, csak önerőből lehetséges az esetleges problémákat orvosolni. A központosítás, mint probléma sok helyen felmerült (pl. szennyvíz, vonalkódos hulladékszállítási fejlesztések önerőből, jó színvonalon működtek). Meglátásuk szerint a központosítás miatt alapvetően az a cél, hogy a különbségeket csökkentsék, így várhatóan a szolgáltatás egyes helyeken romlani fog, hogy a többieket felhozzák az ő szintjük közelébe. Az elhangzottak alapján érezhető, hogy csökkenő állami normatívák jellemzőek a területre, ezért törekedni kell a bevétel növelésére. A normatívák csökkenése miatt a feladatok elhagyása válhat szükségessé vagy a színvonal csökkentésére kerülhet sor, de mindez negatív hatást hordoz magában, és akár elvándorlást is generálhat (pl. mezőőr, közbiztonság, rendőrség szolgáltatási színvonalának csökkentése, ha ők nem áldoznak extra forrásokat rá). A településüzemeltetést tekintve a humánerőforrás biztosítása terén vannak itt is a legnagyobb gondok: az automatizálási feladatokhoz nagy az igény villamos- és egyéb mérnökök iránt, de fizetés tekintetében nem versenyképes a szféra a nagyobb cégekkel. A területre jellemző a mérnökhiány (leginkább közlekedés- és villamosmérnök) és a számítástechnikusok hiánya, de a munkaerőhiány a fizikai dolgozók esetében is jelentkezik az önkormányzatoknál és háttérintézményeiknél. Mivel az önkormányzatok nem képesek versenyképes fizetéseket adni, ezért ez minőségromlást eredményező szelekcióhoz vezet. Így bár a versenyképesség szempontjából pozitív a fejlődő ipar egy település, egy térség vonatkozásában, mégis a humánerőforrás szempontjából káros következményei is vannak, hiszen elszívja a munkaerőt a közszférából. A fókuszcsoporton résztvevők elmondták, hogy gazdasági és népességmegtartó célok miatt a szolgáltatásokat, munkát leginkább a helyi lakosoknak adják, szervezik ki, azonban a korlátozott erőforrások tekintetében ezeken a területeken néha munkaerőhiány jelentkezik. Ugyanakkor ez a megoldás a garanciavállalás szempontjából előnyösebb a külső vállalkozókkal szemben, mert nagyobb a felelősségtudatuk, mivel ők is itt élnek és igénybe veszik a szolgáltatást. A munkaerő utánpótlásban is inkább a belső emberek közül igyekeznek választani, de a helyi lakosok sok esetben egyébként is preferenciát élveznek. A területen dolgozókra jellemző az együttműködés és a csapatmunka fontosságának hangsúlyozása, valamint a hosszú távú, stratégiai gondolkodás. A meghatározó munkakörök közül a polgármestert és a településüzemeltetés vezetőit (pl. csoportvezető, Kft. vezetője) emelték ki a fókuszcsoporton a résztvevők, de több olyan település is akadt, ahol nem hangsúlyoztak egy munkakört sem, mert mindenki egyaránt fontos. A munkatársakkal kapcsolatos elvárt tulajdonságok, jellemzők között kiemelték a segítőkészséget, a lojalitást, a lelkesedést, a jó kommunikációt, a rendszerben való gondolkodás képességét, a csapatmunkát és az együttműködés fontosságát. A terület további sajátossága a kitolódó munkaidő : folyamatosan nyitott szemmel kell járni (pl. munkaidőn túl is észrevenni az apróbb hibákat is és jelezni az illetékesnek). Hangsúlyozták, hogy fontos, hogy a kollégák komplexen és rugalmasan álljanak a feladatokhoz. Pl. akad olyan település, ahol nincsenek kizárólagos fogadóórák, helyette inkább közös feladatmegoldás és személyes kontakt jellemző, így lehet a lehető leghamarabb és leghatékonyabban megoldani a problémákat. Ezt a lakosság és a gazdasági szektor is nagyra érté- 120/344. oldal

121 keli, de nyilvánvalóan ennek biztosíthatósága függ az adott település méretétől is. A munkatársaknál fontos a szaktudás, de elvárás, hogy akarjon az illető fejlődni, tanulni is. A terület munkaerőhiánya és magas fluktuációja miatt jellemző, hogy az új munkavállalóknak ritkán van betanulási időszaka. Ezért gyakran munka közben tudják csak az új ismereteket és a helyi sajátosságokat elsajátítani, ez nagy felelősséget és rugalmasságot igényel, amire nem alkalmas mindenki. A résztvevők elmondták, hogy a terület számos kihívással néz szembe. Ilyen többek között a klímaváltozás problémaköre is (növekvő csapadékmennyiség intenzitás, időjárási viszontagságoknak nem felelnek meg a jelenlegi útburkolati szabályok, megváltozott növényültetés és gondozás a múlthoz képest), valamint a megfelelő utánpótlás biztosítása. Javasolt ezért az oktatási és képzési rendszerek helyi igényeket figyelembe vevő újragondolása, az energiafelhasználási skála bővítése és hatékonyságának növelése, a fenntartási források megtöbbszörözése, valamint az infrastrukturális felújítások ösztönzése. Több településen foglalkoznak a településüzemeltetéshez kapcsolódó forrásteremtési lehetőségek számbavételével (pl. pályázatok, befektetők), máshol új pozíciók, munkakörök, feladatkörök kialakításán gondolkoznak (pl. szakmai koordinátor). A kutatásban résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság érdekében komplex problémakezelés lenne indokolt. Így pl. a közösségi közlekedés fejlesztése mellett a biciklihálózat kialakítása, optimalizálása is helyet kell, hogy kapjon a közlekedésfejlesztési elképzelésekben. Egészségügy-szociális ellátás A fókuszcsoportok általános tapasztalatai azt mutatják, hogy a szociális és egészségügyi intézmények megítélését leginkább a nyújtott szolgáltatás minősége határozza meg. Ehhez megfelelő humán erőforrások szükségesek: jól kvalifikált és elhivatott vezetők éppúgy, mint a beosztott munkatársak esetében. A megkérdezett önkormányzatok a legtöbbször forráshiányra vezetik vissza azt, hogy nehéz megfelelő szakembereket találni, majd megtartani őket. A beteg és/vagy szociálisan rászoruló emberekkel való foglalkozás komoly kompetenciaelvárásokat támaszt, amit a területen dolgozó munkatársak folyamatos szakmai fejlődésének támogatásával kívánnak elérni. Azzal szeretnének versenyképessé válni, hogy szolgáltatásaikat más, hasonló szolgáltatást nyújtó településekhez, intézményekhez képest magasabb színvonalon nyújtják. Ehhez segítséget jelentene, ha a közszolgáltatások minőségére vonatkozóan lennének széles körben támogatott standardok. Jellemző, hogy a megkérdezett települések az intézményi profil olyan kialakítására törekszenek, ami jól kommunikálható a munkavállalók és a lakosság felé is. Az önkormányzatok gondolkodásában a szolgáltatások infrastrukturális háttere központi helyet foglal el, míg a szolgáltatások minőségének emberi tényezőjét érintő tudás kevésbé karakteres. Ebben segíthet a hálózatos együttműködés és tapasztalatcsere más, hasonló intézményekkel. Elhangzott, hogy általános kihívás az idősellátással kapcsolatos szolgáltatások iránti dinamikusan növekvő igény: kapacitás-problémák vannak, különösen a demensgondozás területén. A hagyományos, többgenerációs családmodellt széttördelte a fejlettebb régiók, városok elszívó hatása. Az idősek gyakran magányosan, a problémáikkal magukra maradva élnek. A bentlakásos intézeti kapacitások csökkenésével nem tudott lépést tartani a kitagolást lehetővé tevő otthonápolás támogatása. A gyermekjólét terüle- 121/344. oldal

122 tén az önkormányzatok jelzőrendszert működtetnek (jogszabályi kötelezettség), amire az idősellátásban is szükség lenne. A megkérdezettek problémaként értékelték, hogy túl sok adminisztratív feladat hárul rájuk, ezek elvonják az időt és az energiát a valós munkától. Az alacsony keresetek és a szakdolgozók öregedése, kiégése is munkaerőgondokat eredményez. A szociális életpálya-modell bevezetése a szakma megbecsültségét növelhetné, különösen, ha társulna hozzá megfelelő anyagi elismerés. Ugyanakkor a kutatásban résztvevők azt is elismerték, hogy már 2017-ben is kiemelt bért kaptak a szociális területen dolgozó munkatársak, ez 2018-tól még tovább emelkedett, és a központi képzések is a munka minőségét javítják (Pro Bono program hozzájárulása a szolgáltatások minőségéhez külön, célzott értékelés tárgya lehetne). Az intézményvezetők szerepét a megkérdezett önkormányzatok nagyon fontosnak ítélték meg, de hangsúlyozták, hogy az is fontos, hogy az intézmények munkatársai is megfelelően képzettek és motiváltak legyenek. Elhangzott, hogy a települések felismerték, hogy szűkebb és tágabb versenyképességük szempontjából meghatározó fontosságú, hogy milyen egészségi állapotú munkaerővel rendelkeznek (az önkormányzaton belül, az önkormányzat intézményeinél és a település egészében). A szociális ellátás a versenyképességet abban az értelemben szolgálja, hogy az aktív korúak rászoruló családtagjaik gondozását úgy tudják megoldani, hogy az a munkavállalásukat és a megélhetésüket ne veszélyeztesse. A területre jellemző a munkaerőhiány. Nehéz pályakezdőt találni, hiába követeli meg a törvény a szakképzettséget, országos jelenségként látták a megkérdezettek azt, hogy a végzettek nem a szakmájukban helyezkednek el (pl. a versenyszféra elszívja őket, ezt a problémát oldaná meg az életpálya-modell). Ráadásul a gyakori jogszabályi változásokhoz (protokoll, eljárásrend kialakítása, adminisztráció stb.) a munkavállalók nehezen szoknak hozzá, mindez bizalmatlanságot, bizonytalanságot szül. ( A közszférán belül az állandóság volt a megszokott. ) A hajléktalan ellátás a nagyobb városok problémája. A szolgáltatás minősége a szolidaritás és az emberhez méltó életfeltételek biztosítása mellett a településkép/arculat szempontjából is fontos, ami a turizmus (ld. Eger) és a befektetés ösztönzés nézőpontjából is mérlegelendő tényező. A megkérdezettek elmondták, hogy a roma etnikumhoz tartozók jelentős arányának helyzete munkaerő-piaci lehetőségeik szűkössége miatt általában nagymértékben függ a szociális ellátástól, és jellemzően jelentős egészségügyi problémákkal küzdenek. A szociális ellátás és családvédelem súlyos kihívásokkal járó feladat a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esetében. Azért is rendkívül nehéz megfelelő szakembereket találni ezen a területen, mert szinte lehetetlen egy-egy paraméter megváltoztatásával eredményt elérni. A komplexebb, hosszú távú erőfeszítések pedig mind az egyéni kompetenciák, mind az együttműködés területén hiányosságokkal szembesítenek. Az összegyűjtött tapasztalatok azt mutatták, hogy a szakemberekkel való ellátottság kapcsán az a meghatározó, hogy az alkalmazásra kerülő munkatárs rendelkezzen a szükséges végzettséggel, legyen helyismerete és legyenek referenciái (ismerje valaki, akinek jó a véleménye róla). Az egészségügyi és szociális területre is jellemző, hogy hiányoznak a professzionális EEM megfontolások és technikák. A foglalkoztatás adminisztratív feltételei nagyobb hangsúlyt kapnak, mint az, hogy olyan szakembereket lehessen kiválasztani, akik ren- 122/344. oldal

123 delkeznek a szükséges humán kompetenciákkal. A munka során derül ki az alkalmasság, és gyakran csak a próbaidőn túl. A résztvevők elmondták, hogy a kreativitás és az innováció nélkülözhetetlen az egyszerű eszközökkel nem megoldható problémák esetében. A munka az egészségügyi és a szociális szolgáltatóktól is jobb együttműködési készséget vár. Problémát jelent a felsőfokú szakmai végzettségre vonatkozó központi előírás és az alacsony fizetés ellentmondása is. Elhangzott, hogy az egészségügyben nagy a munkaerő-hiány, a háziorvosok körében gyakori az elöregedés, gond az ügyeletek ellátása, amit helyettesítéssel, nyugdíjasok munkába állításával vagy külső szervezeteknek való kiszervezéssel oldanak meg. A védőnői ellátás fenntartása is nehézkes. A szakellátás kisebb településekről csak utazással érhető el. A szociális ellátás területén a komplex problémakezelésre, szolgáltatói szemléletre törekszenek. Ezen a területen sokat számítanak a személyközi és az intézményközi kapcsolatok, a helyismeret. A megkérdezett önkormányzatok munkatársai elfogadták, hogy a hiányzó kompetenciákat a szakmai fejlődés támogatásával kell pótolni. Ugyanakkor a továbbképzések kapcsán igényként fogalmazták meg, hogy azok legyenek praktikusak, könnyen hasznosítható tudást adjanak. A hozzáértő, elkötelezett szakemberek esetében is fennáll a kiégés veszélye, megelőzését személyiségfejlesztő tréningek, a hasonló helyzetben lévők hálózatos együttműködése segítheti. Empátia, hitelesség, pontosság, motiváltság, csapatmunkára való képesség, stresszkezelés, pszichés terhelhetőség, jó kommunikációs készség, elfogadás, türelem, problémamegoldás, kitartás, precizitás, motiváció, nyitottság, kompromisszumkészség, mind-mind elengedhetetlen a minőségi humán szolgáltatásokhoz fogalmazódott meg a beszélgetések során. A résztvevők tapasztalatai alapján megfogalmazható, hogy a szociális ellátás és a helyi egészségügy fejlesztésének fontos, de nem egyedüli eleme a megfelelő kompetenciákkal rendelkező vezető és beosztott szakemberek megléte. A helyi közpolitika-alkotás és stratégiai gondolkodás az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat komplex, integrált segítő eszközrendszer alkalmazásával köti össze. Ez elsőként a települések vezetését állítja kihívások elé. Gyakran előfordul, hogy a képviselőtestület, a polgármester, a jegyző és a szakterület felelőse között nincs meg a kellő partnerség, a szükséges egyeztetés és tudásmegosztás, helyette a versengés, a lojalitás rossz értelmezése vagy a mindennapos válságkezelés áll a középpontban. Az önkormányzati testületek és hivatali apparátusuk szakmai identitását elbizonytalanította a korábbi hatáskörök elvesztése és a dekoncentrált szervekkel lassan formálódó, gyakran akadozó együttműködés. Az egyes településeken néhány közös jellemző és trend mellett számos helyi sajátosság teszi a beavatkozási igényeket egyedivé és komplexszé. A korábbi egyen-megoldások ritkán működnek, mind a szolgáltatást nyújtóknak, mind a szolgáltatásokat igénybe vevőknek új és új információkkal, elérési módokkal, digitális platformokkal kell együtt élniük. Az innovációk iránti nyitottság fontos kompetencia-elem. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a működő megoldásokra vonatkozó tudás megosztása és az adaptációt segítő együttműködés kiemelten fontos. Kiemelték ugyanakkor, hogy a szociális és az egészségügyi terület is információ-gazdag, de az információkezeléshez és feldolgozáshoz fejleszteni szükséges a munkatársak ez irányú kompetenciáit, a vezetői döntések professzionális megalapozását. 123/344. oldal

124 A válságkezelés területei között a megkérdezettek az elöregedést (pl. háziorvosok) és a szakemberhiányt (védőnők, családsegítők stb.) emelték ki. A meglévő képzett és gyakorlott szakemberek is számos olyan új elvárással szembesülnek, amelyekhez a meglévő kompetenciák továbbfejlesztésére van szükség. A kudarcok esetében gyakori az ügyfél hibáztatása. Különösen igaz ez egyes halmozottan hátrányos helyzetű csoportok (pl. romák) esetében, ahol a hosszú idő óta fennálló negatív szocializációs hatások a segítségnyújtás területén is új megközelítéseket kívánnak. A hosszabb időn át nyújtott komplex segítő szolgáltatások, a lehetőségek és elvárások párhuzamos jelenléte rendkívül fontos. Olyan, a segítettekkel partnerségben megvalósuló, reflektív gyakorlatra van szükség, ami a célcsoport sajátosságait figyelembe véve kész a tanulásra és a szolgáltatások testre szabására. Az elmondottak alapján megfogalmazható, hogy a közszféra partnerei között fontos szerepet kaphatnak az egyházak, a civil szervezetek és az üzleti szféra képviselői is. A munkahelyteremtés és a vállalkozások támogatása pl. adókedvezményt, telekvásárlási kedvezményt, bérleti díjkedvezményt biztosíthat, inkubátorházat alakíthat ki, ami segítheti a helyi gazdaság megerősítését. Mindez része lehet a szociális nézőpontú településfejlesztésnek is. Oktatás-kultúra A fókuszcsoportokon elhangzottak alapján megfogalmazhatjuk, hogy a települések világosan látják, hogy szűkebb és tágabb versenyképességük szempontjából meghatározó fontosságú, hogy milyen képzettségű munkaerővel rendelkeznek (a megkérdezettek perspektívájától függően az önkormányzaton belül, az önkormányzat intézményeinél vagy akár a település egészében). A résztvevők a legfontosabb problémák között határozták meg azt, hogy a nagyobb hozzáadott érték létrehozására képes munkavállalók (gyakran családjukkal együtt) nagy számban elvándorolnak a kevésbé prosperáló vagy kifejezetten hátrányos helyzetben lévő településekről. Azon túl ugyanis, hogy a csökkenő lélekszám maga is drámai hatással van a versenyképességre és magára a helyi gazdaság működésére is, mind a demográfiai összetételt, mind a képzettségi struktúrát negatív irányban alakítja. A nagyvárosokkal és agglomerációikkal szemben a kisebb városok és falvak általában nem rendelkeznek könnyen elérhető felsőoktatási intézménnyel, jó esetben egy gimnázium az, ami helyben hozzá tud járulni az értelmiség utánpótlásához. Általában szűk a szakképzési programok helyi kínálata is. A nagyobb városokban iskolát találó és ott végzettséget adó közép- vagy felsőfokú tanulmányok azzal az egyértelmű kockázattal járnak, hogy a végzett diákok már nem térnek vissza a településükre. Elhangzott, hogy egyes esetekben nem is lenne módjuk helyben gyakorolni megszerzett szakmájukat, hiszen a korlátozott piaci lehetőségek, szűk ipari kapacitások nem biztosítanak érdemi elhelyezkedési és megélhetési lehetőségeket. Alapélményként került megfogalmazásra az iskolák fenntartói jogosítványainak elvesztése és a Klebelsberg Központ (továbbiakban KK, korábbi elnevezése esetén KLIK) működésével kapcsolatos fenntartások. A megkérdezettek szerint a helyi önkormányzatoktól már kevéssé várható el, hogy utat találjanak a helyi tanulási lehetőségek legalább közvetett befolyásolására, vagy olyan praktikus kérdésekben operatív lépéseket tegyenek, mint az iskolai infrastruktúra iskolaidőn túli hasznosítása a település lakossága számára. (Ahol jellemzőbb volt az e területtel kapcsolatos proaktivitás, ott kife- 124/344. oldal

125 jezetten az iskolák egyházi fenntartásba adásától remélték a rugalmasabb fenntartói magatartást, együttműködési képességet.) A fókuszcsoportos kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy a települések tudása hiányos vagy hiányzik azzal kapcsolatban, hogy ki milyen képzettséggel rendelkezik és közvetve vagy közvetlenül motiválható-e a település a közjó érdekében. A fentiek ellenére az önkormányzatok tekintettel a helyzet nehézségére, ugyanakkor stratégiai jelentőségére számos területen keresik az elvesztett hagyományos beavatkozási területeken túli mozgásteret, a cselekvés alternatíváit. A dekoncentrált szervekkel való kapcsolat egyelőre dominánsan útkeresési szindrómákat mutat. A jelenlévők az óvodákért viselt felelősség stratégiai jelentőségét kevéssé kapcsolták össze a hátrányos helyzetűek számára létfontosságú, az iskolai kudarc elkerülésének esélyt adó lehetőséggel. A legfontosabb kihívások a demográfiai helyzettel voltak kapcsolatosak. Míg a dinamikusan fejlődő városokban és agglomerációs településeken az új férőhelyek létesítése és a gyermekek elhelyezése jelent problémát, addig a fogyó gyermeklétszám az intézmények megőrzésének lehetőségét veszélyezteti az elmaradott, elöregedő településeken. Az építkezéseket szigorú, gyakran a helybővítést ellehetetlenítő jogszabályban rögzített standardok nehezítik. A szakképzett óvónőkkel való ellátottság a vizsgált településeken nem mutatott szembetűnő problémákat, de a speciális szakemberek (pl. logopédus, fejlesztő pedagógus) iránti igény meghaladja a reális lehetőségeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a művelődési intézmények és a kulturális események szerepe jelentős a településidentitás erősítése és a népességmegőrzés érdekében. A szolgáltatások minősége érdemben függ attól, hogy milyen pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek és találnak-e elkötelezett és hozzáértő művelődésszervezőt. A szakemberekkel való ellátottság kapcsán az a meghatározó, hogy az alkalmazásba kerülő munkatárs rendelkezzen a szükséges végzettséggel, legyen helyismerete és legyenek jók a referenciái (ismerje valaki, akinek jó a véleménye róla). Általonosan is jellemző, hogy a területen is hiányoznak a professzionális EEM megfontolások és technikák. A foglalkoztatás adminisztrációja általában nagyobb hangsúlyt kap, mint az, hogy szakemberek gondoskodjanak a toborzás, kiválasztás, beillesztés és belső fejlesztés feladataival. A hatáskörök elvesztése a kisebb településeken az oktatásért, kultúráért való felelősséget más felelősségekkel összevont feladatkör részévé tette, aminek elvileg pozitív hatása is lehet, a gyakorlatban azonban az a kockázat nagyobb, hogy kikerül a fontosnak tartott kérdések és stratégiai megfontolások közül az oktatás-képzés-kultúra tárgyköre. Mindezzel együtt bizonytalan a korszerű, komplex humán megközelítések alkalmazásának esélye (pl. a szociális, lakhatási és egészségügyi beavatkozások összekapcsolása az oktatási és településfejlesztési kérdésekkel). A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a helyi lakosság felnőttképzési szükségletei nem kapnak megfelelő teret az önkormányzatok gondolkodásában, jóllehet az eredményes közfoglalkoztatás egyik feltétele a munkához való türelmes szocializáció és a célcsoport sajátosságait figyelembe vevő támogató tanulási/képzési környezet. Mindezek miatt az oktatásért való közvetlen felelősség visszaszorulása mellett is szerencsés lenne, ha a helyi-térségi emberi erőforrás-helyzet, tanulási és kulturális lehetőségekkel való érdemi foglalkozás az önkormányzatok munkájában továbbra is hangsúlyos szerepet kapna. Az óvodáztatást célszerű a jövő emberi erőfor- 125/344. oldal

126 rásai és az esélyteremtés perspektívájából is vizsgálni és fejleszteni, miközben egy olyan szolgáltatásról van szó, ami a fiatal népesség megtartásához, a helyi közösség elégedettségéhez is érdemben hozzájárulhat. Az önkormányzati figyelem az iskolák esetében az intézmény eredményességének nyomon követését, szakmai, erőforrás-oldali támogatását és közös programok, tevékenységek szervezését is magában foglalhatja. Mindehhez változatlanul szükség van az oktatási szakértelem megtartására, amit az óvodák fenntartói feladatai is megkívánnak. Az iskolai oktatás megfelelő minősége pozitívan befolyásolja a település népességmegtartó képességét, gazdasági-kulturális vonzerejét, egyben hozzájárulhat a közösség kohéziójához, identitásteremtő és a jövő munkaerő-szükségletének és demokratikus működésének is megalapozója. A hátrányos helyzet kompenzációja nem képzelhető el az iskolák és a humán közszolgáltatások esélyteremtő képességének javítása és együttműködése nélkül. Az érintett szakemberek felkészítése, folyamatos szakmai fejlődésének támogatása kiemelt feladat kell, hogy legyen (mind az önkormányzatoknál, mind a települési közintézményeknél). Mindezek mellett az oktatás és a közművelődés esetében is számolni kell azzal, hogy a digitális kor jelentősen átalakítja a tudáshoz, kultúrához, szabadidőhöz való viszonyt. Az átalakuló elvárásokkal nem könnyű lépést tartani sem technológiai, sem kompetencia oldalról. Ehhez folyamatosan tanuló, kísérletező, szervező szakemberekre van szükség, akik partnerségben a helyi szereplőkkel képesek az önkormányzatok lehetőségeit kibővíteni a lakosság, a civil szervezetek és vállalkozások ötleteivel, energiáival és erőforrásaival. A sport is több figyelmet érdemel, mert éppúgy fontos az egészségmegőrzés, mint a közösségfejlesztés szempontjából. Miközben az EU-s források és a TAO segítségével a települések sportlétesítményekben folyamatosan gazdagodnak, ezek közösségi hasznosítása, a hozzáférés szélesítése fontos feladat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tömegsport számos formája kis közösségi és személyes pénzügyi ráfordítás mellett is űzhető (labdajátékok, kerékpározás, futás, gimnasztika stb.) A Regionális Tematikus Műhelymunkák tanulságai Amint az a es fejezetben bemutatásra került, a Regionális Műhelymunkák lehetőséget biztosítottak arra, hogy a kompetencia-keretrendszer formálása közben részeredményeinket a célcsoport bevonásával teszteljük, a következőkben az ezzel kapcsolatos tapasztalatok rövid ismertetésére kerül sor. A műveleti kompetenciák körével és tartalmával kapcsolatos eredmények A szekcióbeszélgetéseken résztvevők egyet értettek abban, hogy a bemutatott műveleti kompetenciák mindegyike fontos a versenyképesség szempontjából, azonban az önkormányzatok számos problémával szembesülnek, amelyek nehezítik, esetenként megakadályozzák azok érvényre juttatását. Szinte az összes szekcióbeszélgetésen egybehangzó véleményként került megfogalmazásra, hogy az idő a legnagyobb érték az önkormányzatok életében. Azonban az azzal való gazdálkodást sok esetben megnehezítik a szűk határidők és a többirányú jelentési kötelezettségek, illetve a rendelkezésre álló humánerőforrás szűkössége, valamint annak minősége. A jelenlévők kifejtették, hogy az idővel való gazdálkodáshoz mindenfé- 126/344. oldal

127 leképpen szükséges a feladatok beosztása, a napi, a rövidtávú és hosszú távú feladatok meghatározása, priorizálása, illetve a sürgős feladatok, problémák azonnali megoldása. Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, mint műveleti kompetencia szem előtt tartásának legnagyobb akadálya a munkaerő- és szakemberhiány, illetve a nagyvárosok és az állami hivatalok (pl. kormányhivatal, járási hivatal) elszívó ereje, amelyre a résztvevők véleménye alapján az elsődleges megoldást az önkormányzati dolgozóknak nyújtott bérek versenyképessé tétele jelentheti. Ugyanakkor nélkülözhetetlen, hogy ennek a feltételnek, kompetenciaterületnek az érvényre jutását az önkormányzatok számára megfelelő eszköz és módszerkészlet, valamint kiépített támogatói rendszer segítse. A résztvevők felhívták arra is a figyelmet, hogy mindez lehetetlen, ha nem áll rendelkezésre a stratégiai tervezés és döntés meghozatalához szükséges naprakész információs adatbázis. Az önkormányzat és a város megfelelő működéséhez fontos a tudás-megosztás, tudásszerzés és tudásalkalmazás, amelyek támogatását szolgálják a szervezeten belüli műhelymunkák, tanfolyamok, képzések, a konferenciákon, szakmai eseményeken való részvétel biztosítása. A terület hangsúlyos eleme az információ, valamint a célzott kommunikáció fontossága, amely nélkül elképzelhetetlen az önkormányzati tudásmenedzsment megalapozása és kiépítése. Az önkormányzatok helyi versenyképessége szempontjából kiemelkedően fontos az elköteleződés és következetes fejlesztés a közös célok érdekében, azaz a stratégiai szemlélet, amely folyamatban az önkormányzat mellett jelentős szerepe van a közösségnek, a lakosságnak is. Helyi igényekre épülő, megalapozott és reális célok meghatározása hosszú távú fejlesztések megvalósítását tehetik lehetővé, amely a gazdaság egészére jelentős befolyással bírhat. Az érintettekkel való kommunikáció és együttműködés (Partnerség) esetében a résztvevők több esetben kiemelték a civil szervezetek szerepét, akik hatékony segítséget nyújthatnak az önkormányzatoknak a kommunikáció területén. Megfelelő platform az érintettekkel való kommunikációra a lakossági fórum, emellett egyre nagyobb teret hódít a közösségi médián keresztül történő kommunikáció. Mindezek mellett a kisebb településeken a napi kapcsolattartás, az önkormányzati vezetők elérhetősége, ember-közelisége (pl. utcán, piacon való megszólítás) a lakosság részéről elsődleges igényként jelenik meg mind a mai napig. Problémaként jelezték a résztvevők az érintettek érdektelenségét, aktivizálásuk nehézségét. Utóbbi a horizontális adatfelvételek vonatkozó adatai alapján nem feltétlenül tűnik általános tendenciának, így mindenképpen javasolt a partnerség előmozdítása irányában lépéseket tenni, az elérésre és bevonásra vonatkozó eszköztárat megújítani és bővíteni. A szolgáltatások, a szervezet és a folyamatok megújítása, és a változásokhoz való alkalmazkodás (Innováció) kapcsán a résztvevők nehézségként értékelték a gyakran változó jogszabályi környezetet, illetve a változó önkormányzati feladat-struktúra miatti jövő bizonytalanságot. A változáshoz való rugalmas alkalmazkodás szempontjából napjaink kihívásának tekinthető a technológia gyors változása, az informatikai rendszerek fejlődése, amelyek nyomon-követéséhez, azok önkormányzati működésbe való integrálásához nélkülözhetetlen lenne az igényeket, elvárásokat kiszolgáló, megfelelő humánerőforrás kapacitás rendelkezésre állása. Az önkormányzat tevékenységeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos kommunikációval (Tájékoztatás) kapcsolatban a jelenlévők lényeges szempontnak tartották a megfelelő kommunikációs csatornák megválasztását, illetve ezek összehangolt üzemelte- 127/344. oldal

128 tését, annak érdekében, hogy ugyanazt az üzenetet közvetítsék a célcsoport számára. Kisebb településeken jellemző a polgármesterrel, alpolgármesterrel történő személyes egyeztetés is, míg nagyobb települések esetében többnyire a települési honlap, írott sajtó, a közösségi médiafelületek, rádió jelenti az elsődleges kommunikációs platformokat. A problémák és az igények felismerése és az arra való reagálás (Helyismeret) kiemelkedően fontos műveleti kompetenciaterület, amely a helyi versenyképességet jelentős mértékben meghatározza. A települési önkormányzat ugyanis csak akkor képes adekvátan reagálni és kompetens döntéseket hozni a gazdaság fejlesztése érdekében, ha megfelelően képes felmérni az akut és potenciális problémaforrásokat és a felhasználók felől megfogalmazott igényeket. A proaktivitás leginkább nagyobb településekre jellemző terület, ugyanis ott van megfelelő erőforrás ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztést és versenyképességet elősegítő eszközöket, módszereket használják. Ide sorolható a befektetés-ösztönzés támogatása, a vállalkozások segítése, valamint a célzott informatikai fejlesztések, a digitalizálás és modernizációs célú tevékenységek. A szekció megbeszélések általános tapasztalataként megfogalmazható, hogy e kilenc azonosított kompetencia-terület szervesen kapcsolódik egymáshoz, ugyanakkor a XXI. század kihívásainak megfelelő gazdálkodás és stratégiai szemléletű vezetés csak tudatos adat- és információmenedzsmenttel valósítható meg. Mindezek miatt az adatok, információk gyűjtését, kezelését, feldolgozását magába foglaló tízedik műveleti kompetenciaterület kialakítása indokolt. A versenyképesség szempontjából fontos munkakörök véleményezésének tapasztalatai A szekciókon bemutatásra került a versenyképesség szempontjából jelentősnek ítélt, azonosított 15 munkakör, illetve munkakör-terület. A résztvevők mindegyike fontosnak és relevánsnak tekintette a javasolt munkaköri listát, jelezték, hogy a meghatározott feladatkörök, valóban jelentős hatással bírnak a települési önkormányzatok versenyképességi lehetőségeire. A feladatkörök átbeszélésekor ugyanakkor arra is fény derült, hogy településmérettől függően különböző megoldások léteznek az egy-egy területhez tartozó feladatok ellátásának biztosítására. Míg ugyanis a nagyobb településeken jellemző, hogy egy-egy azonosított feladatkört nem egy személy, hanem akár több személy közösen is ellátja, sőt nem egy esetben előfordul, hogy külön szervezeti egység, akár csoport vagy osztály / főosztály foglalkozik a feladatkörrel, kisebb településeken ugyanakkor sok esetben egy-egy személy több munkakört, feladattípust is ellát. A résztvevők elmondták, hogy sokszor akár több azonosított, kiemelt munkakör-terület feladataiért egy személy felel, nem ritka, hogy ezek a szereplők az önkormányzat vezető tisztviselői (pl. polgármester, jegyző, gazdasági vezető). E településtípuson belül jellemző gyakorlat, hogy ha egy munkakör csoportosítható egy már meglévő dolgozóhoz, akkor az biztosan csoportosításra is kerül. A polgármester, alpolgármester, jegyző értelemszerűen nélkülözhetetlen minden önkormányzat esetében, település-mérettől függetlenül. A polgármester a változások motorja, fontos, hogy hosszú távon és rendszerszemléletben gondolkozzon. A jegyző a törvényesség őre, a polgármester jobb kezeként figyel a részletekre, jogszabályi megfelelésre. A gazdasági vezető szintén nagy támaszt nyújt a polgármesternek, kettős szerepe van, egyrészt fékhatás másrészt gyorsítási feladata is van. A fékhatás abban jelenik meg, 128/344. oldal

129 hogy a forrás nem mindig adott a kijelölt fejlesztési irányokra, így neki kell jeleznie, ha anyagilag valamit nem tud megvalósítani egy település. Azonban kellenek részéről is az ötletek, megoldási javaslatok a település fejlődése érdekében. Településmérettől függetlenül kiemelkedően fontos munkakörnek, munkakörterületnek tekinteték a résztvevők a pályázati, a városüzemeltetésért, településüzemeltetésért felelős munkatársat, valamint a foglalkoztatás/hr felelős személyét is. A felmerült javaslatok alapján a munkakör listát bővíteni lehetne informatikai szakemberrel, sportügyekért, valamint közbiztonságért felelős alkalmazottal is. Utóbbiak közül a validálás és az egyéb kutatási elemek tapasztalatai alapján a végleges 15 elemű listába az informatikai területért felelős munkakör került utólag beemelésre. 129/344. oldal

130 Kérdőíves adatfelvétel eredményei A validáló kérdőív célja az volt, hogy az előzetesen főként kvalitatív módszerekből (szakirodalmi elemzés, jogszabály- és dokumentumelemzés, fókuszcsoportos interjúk és szakmai műhelymunkák) származó információk alapján előállt kompetencia-térkép tartalmát számszerűsíthető adatok mentén megerősítse, szükség esetén kiegészítse. A kérdőív eredményei szolgáltattak inputot egyrészt a versenyképesség szempontjából kiemelt jelentőségű 15 munkakör-terület kompetencia-térképeihez a műveleti kompetenciák adott területen belüli rangsorának kialakításához. Másrészt a kérdőívre adott válaszok leválogatásra a 44 elemi kompetenciából álló listából az a 10 operatív és 5 személyi kompetencia, amely az adott munkakör-terület szempontjából a leginkább elvárt és amely a kompetencia-térképen is feltüntetésre került. Ezen túl a szakmai kompetenciák pontosításához, kiegészítéséhez is fontos információkat adtak a pilotba vont 15 önkormányzat azonosított munkakörterületeket betöltő dolgozóinak válaszai. Ebben a fejezetben csak a fenti eredményeken túli, általános összefüggéseket közöljük, ugyanis a fentiek a 7. sz. mellékletben szereplő térképek tartalmából kiolvashatók. A 11. táblázat munkakör-területenként mutatja be az egyes műveleti kompetenciák adott terület szempontjából megítélt átlagos fontosságát. A táblázatban zöld szín jelöli az adott kompetencia-csoport szempontjából legmagasabb, illetve sárga a legalacsonyabb értéket felmutató három munkakör-területet. Ahogy azt a horizontális kérdőíves adatfelvételek esetében is tapasztalható volt, az azonosított kompetencia-csoportok létjogosultsága ismét megerősítést nyert, hiszen azok átlagosan relatíve magas átlagpontokat (3,99-4,67) kaptak az azonosított 15 munkakör betöltőinek önértékelése alapján is. Az eredményekből az is kiderül, hogy az egyes munkakör-területek szempontjából korántsem azonos súlyuk van a versenyképességet szolgáló tényezőknek, illetve egyetlen megnevezett munkakör-terület sem fedi le önmagában a teljes palettát. Ugyanakkor kirajzolódnak olyan munkakör-területek, amelyek sok versenyképességre kiemelten ható tényezőt relatíve fontosnak értékelnek területük szempontjából: itt említhető a városüzemeltetés, településüzemeltetés; a településfejlesztő; illetve a kommunikáció / PR / marketing is. Azonban olyan munkakör-területek is körvonalazódtak az elemzés alapján, amik relatíve sok, versenyképességre ható kompetencia-csoportot nem tudtak saját területükhöz kapcsolódva értelmezni: ilyen terület a közfoglalkoztatottak irányítása; a főépítész / településrendezés; illetve az informatika / adatgazdálkodó. Utóbbi kettő esetében azonban láthatóan vannak olyan tényezők, amelyek kiemelten érvényesülnek. Minthogy a kapott átlagpontok többsége abszolút értelemben magasnak tekinthető, a fenti megállapítások tehát az egyes munkakör-területek relatív hozzájárulásáról adnak képet. 130/344. oldal

131 11. táblázat: Az egyes műveleti kompetenciák fontosságának saját területen belüli megítélése munkakör-területenként (ötfokozatú skálaátlag) Időgazdálkodás Erőforrásgazdálkodás Tudásmenedzsment Stratégiai szemlélet Partnerség Innováció Tájékoztatás Helyismeret Autonómia és felelősségvállalás IKT ismeret Átlag 4,67 4,53 4,36 4,40 4,67 4,16 4,26 4,62 3,99 4,32 Polgármester, alpolgármester 4,45 4,55 4,09 4,55 4,36 4,27 4,45 4,55 4,09 4,09 Jegyző, aljegyző 4,54 4,54 4,31 4,15 4,46 4,08 4,23 4,62 3,85 4,08 Gazdasági terület 4,87 4,67 4,47 4,40 4,73 4,20 4,47 4,80 4,27 4,53 Pályázatok 4,82 4,47 4,59 4,71 4,82 4,06 4,29 4,71 4,24 4,41 Főépítész / településrendezés 4,00 3,67 3,83 4,17 4,50 3,33 4,00 4,83 2,67 3,83 Településfejlesztő 4,50 4,50 4,67 5,00 4,50 4,17 4,00 5,00 4,50 4,83 Helyi gazdaságfejlesztés, beruházás-ösztönzés 4,57 4,57 4,00 4,71 4,71 3,86 3,71 4,57 4,00 4,43 Városüzemeltetés, településüzemeltetés 5,00 4,80 4,50 4,70 5,00 4,50 4,50 4,70 4,20 4,60 Foglalkoztatás / HR 4,78 4,67 4,61 4,33 4,89 4,56 4,44 4,56 4,06 4,50 Közfoglalkoztatottak irányítása 4,00 3,83 3,17 3,33 4,00 3,83 3,67 3,67 4,00 3,33 Humán terület (oktatás / művelődés / szociális 4,76 4,67 4,38 4,19 4,76 4,29 4,48 4,67 3,90 4,05 ellátás / egészségügy) Kommunikáció / PR / marketing 4,80 4,60 4,80 5,00 5,00 4,80 5,00 4,60 4,20 4,60 Vagyongazdálkodás 4,60 4,20 4,40 4,20 4,60 3,90 4,20 4,50 3,90 4,20 Műszaki beruházás 4,67 4,67 4,33 4,67 4,67 4,00 3,67 5,00 3,83 4,50 131/344. oldal

132 Informatika / adatgazdálkodás 4,75 4,88 4,50 4,25 4,38 3,88 3,63 4,25 3,50 4,88 Forrás: HVK validáló kérdőív 132/344. oldal

133 Az elemi kompetenciák esetében a kitöltők feladata volt, hogy a 44 eleműre szűkített kompetencia-szótárból válasszák ki az összes olyan tulajdonságot, melyet az általuk végzett tevékenységek ellátása során fontosnak vélnek, majd rangsorolják is ezeket saját feladatellátásuk szempontjából. Ez a munkakör-területenként kapott toplista (10 operatív és 5 személyi kompetencia) tulajdonképpen maga az adott munkakörre jellemző kompetencia-térkép elemi kompetenciákra vonatkozó listája. Az összes kitöltőre vonatkozó Top10-es lista a legfontosabbnak vélt jellemzőkről a következőképpen alakult: Szakértelem Felelősségvállalás, elkötelezettség Önállóság Kommunikáció, kapcsolatteremtési képesség Problémaérzékenység, problémamegoldás Együttműködés, kooperáció Szervezőkészség Döntésképesség Határozottság, magabiztosság Rendszerszemlélet A legkevésbé fontos 10 tulajdonság pedig a következő volt: Kezdeményezőkészség, proaktivitás Fejlesztés (mások fejlesztése) Nyelvismeret Delegálás Mások motiválása Kockázatvállalás, kockázatok kezelésének képessége Kritikai gondolkodás Monotóniatűrés Reflektivitás, reális ön- és munkavégzés-kép, önfejlesztési igény Üzleti érzék A kompetencia-szótár használhatóságát erősíti egyrészt az a tény, hogy nem található benne olyan elem, amelyet legalább egy kitöltő ne jelölt volna a saját tevékenységei szempontjából fontos tulajdonságként, másrészt pedig az egyes munkakör-területek szempontjából igen eltérő rangsor-kombinációk születtek. Mindezek alapján megállapítható, hogy a lista alkalmasnak bizonyult általános jellege ellenére a szakterület-specifikus differenciálásra is. Az egyes munkakör-területek betöltői által adott átlagos rangsorpontszámok ráadásul nem csak csekély eltéréseket mutatnak egymáshoz képest: az egyes elemi kompetenciák attól függően, hogy mely munkakörterület betöltői rangsorolták akár rangsorhellyel is különbözhetnek egymástól. Az egyes tényezők hatásának elemzése kapcsán megállapítható, hogy a település típusa nem gyakorol szignifikáns hatást a műveleti kompetenciák fontosságának megítélésére, és a körvonalazódó trendek itt sem mutatnak egyértelmű összefüggést a települési hierarchiával. Ismét az derül ki tehát, hogy a kompetencia-elvárások szempontjából települési jogállástól függetlenül hasonló tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy dolgozónak feladatai ellátásához, ráadásul minél kisebb szervezetben teszi ezt, annál több munkakör-területet kell egy-egy személynek lefednie. Ennek biztosítása ezzel szemben mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben annál nehezebbnek mutatko- 133

134 zik minél kisebb településen vagy minél elmaradottabb térségben működik az önkormányzat. Vezetői interjúk tapasztalatai A kutatás lezárásaként a kialakított kompetencia-keretrendszer egészét, valamint az elkészült 15 kompetencia-térképet a tervezett felhasználók bevonásával félig strukturált interjúk segítségével validáltuk. (A validálás módszertanát a fejezet tartalmazza). Az interjúk fókusza alapvetően 5 fő témakör köré csoportosult, a validáló kutatás eredményei ezek mentén kerülnek ismertetésre. A 15 munkakörrel kapcsolatos vélemények A megkérdezett interjúalanyok alapvetően egyetértettek a 15 munkakör-terület meghatározásával, azonban azok jelentőségét és ellátásának módját a települési sajátosságok (méret, elhelyezkedés), valamint a térség fő profilja (agrár, szolgáltatói, ipari) nagyban befolyásolja. A feladatok ellátására több jó gyakorlat is hallható volt: van, ahol külön csapatok foglalkoznak egy-egy területtel, van, ahol munkakör-megosztással oldják meg a feladat-terület ellátását, de olyan település is akad, ahol egy-egy kiemelkedő jelentőségű feladat ellátását külső szakértőre (pl. kommunikáció, marketing) bízza, vagy önkormányzati tulajdonú vállalkozás hatáskörébe ruházza át (pl. közfoglalkoztatottak koordinációja) a döntéshozó szerv. A versenyképesség vonatkozásában az interjúalanyok az önkormányzati vezető tisztviselők (polgármester, jegyző, gazdasági vezető), a pályázati területtel foglalkozók, a műszaki beruházás, a kommunikáció, valamint a településüzemeltetés területén dolgozó munkatársak szerepét hangsúlyozták általánosságban. Volt olyan interjúalany ugyanakkor, aki szerint a megfogalmazások, meghatározások tág kört jelentenek. Közöttük ugyanis vannak átfedések: a gyakorlatban nem lehet éles határvonalat húzni a vagyongazdálkodó és településüzemeltető között. Náluk minden aktuális feladatra egy team szerveződik, amelyben az vesz részt, akinek dolga van vele. Nem elkülönült osztályok vannak, hanem projekt-teamekben történik a tevékenység, amihez a szoros együttműködés elengedhetetlen. Sok esetben jelezték a válaszadók, hogy noha a meghatározott terület nagyon fontos lenne a saját településük vonatkozásában, azonban kapacitás vagy szakemberhiány miatt a munkakör-területhez kapcsolódó tevékenységek ellátása jelenleg nem megoldott. Ide leginkább a település-marketinggel, beruházás-ösztönzéssel, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket sorolták a megkérdezettek. A munkakör-területek közül a legnagyobb bizonytalanság a közfoglalkoztatottak irányításával kapcsolatban fogalmazódott meg: sok helyen erre nincs külön munkakör, illetve jelentőségét a megváltozott munkaerő-piaci folyamatok tendenciái miatt, valamint a terület tervezett kivezetési törekvései miatt nem látják. Fontos ugyanakkor megemlíteni azt is, hogy volt olyan interjúalany, aki kifejezetten hangsúlyozta e terület nélkülözhetetlenségét, különösen olyan önkormányzati közérzetjavító szolgáltatások biztosítása kapcsán, mint a település tisztán tartása és fenntartása. Utóbbi tevékenységeket bár közfoglalkoztatottakkal nem feltétlenül hatékony formában látható el e kapacitások nélkül, piaci szolgáltatásként több esetben egyáltalán nem, vagy csak egyéb tevékenységek rovására tudnának finanszírozni az önkormányzatok. A terület versenyképességrelevanciája tehát abban áll, hogy mennyire képesek potenciálként tekinteni az önkor- 134

135 mányzatok a területükön élő inaktív, hátrányos helyzetű csoportokra, és hogyan tudják a közfoglalkoztatás eszközeivel az ő kompetenciáik és kapacitásaik mozgósítását, és a munkájukon keresztül a lehető legnagyobb hozzáadott értéket elérni. A válaszadók a versenyképességet leginkább támogató munkakör-területeket egyrészt a turizmusfejlesztéssel, másrészt pedig a környezeti fenntarthatóságot támogató feladatok ellátásával egészítenék ki. A munkakör-területek szintezését tartalmazó táblázatot izgalmasnak és érdekesnek tartották a megkérdezettek. Azonban arról megint eltérő véleményeket érkeztek, hogy az egyes szintekhez mely munkaköröket sorolnák a válaszadók. Összességében azonban a válaszok alapján jól körvonalazható, hogy a munkakört betöltő személye, a szakterület, illetve a településméret nagyban meghatározza a szintet: pl. nem meglepő módon a polgármestert mindenki alapvetően stratégiai szinthez sorolta, azonban több helyen koordinálói szerepkörben is szerepel, ugyanakkor az is előfordult, hogy mindezek mellett a válaszadó polgármester a végrehajtói szerepkört is magáénak érezte / kellett éreznie (például kistelepülés önkormányzata esetében). A kompetencia-térképek kapcsán megfogalmazott főbb kiemelések Az egyes munkakör-területekhez tartozó feladatok ismertetését az interjúalanyok pontosnak, helytállónak tartották, azonban a jogszabályokban rögzített munkakörökön kívül (pl. polgármester, jegyző) eltérés mutatkozott az egyes településeken abban, hogy az adott munkakör-területhez mely típusú feladatokat sorolják, azokon belül melyik kap kisebb/nagyobb hangsúlyt. A szakmai kompetenciákhoz kapcsolódóan általános követelményként fogalmazódott meg a felsőfokú végzettség és a közigazgatási szakvizsga, vagy 3-5 éves tapasztalat. A legtöbb esetben az interjúalanyok a munkakörök komplexitásából adódóan a több és kapcsolódó területeken szerzett ismereteket, tapasztalatokat (pl. pénzügyigazdasági, műszaki) is kiemelkedő fontosságúnak tartották. Többen hangsúlyozták a jogszabály-értelmezésben szerzett gyakorlat és az informatikai ismeretek jelentőségét, miközben az idegen-nyelv tudást az önkormányzatok vonatkozásában kevésbé tartották relevánsnak. A műveleti kompetenciák értelmezésében és értékelésében eléggé differenciált kép rajzolódott ki: szakterülettől függően eltérőnek ítélték meg azok relevanciáját, azonban többnyire (1-2 kivételtől eltekintve) a kérdőíves kutatás eredményei szerinti rangsort helyesnek ítélték meg egy-egy munkakör-területtel kapcsolatban. Az egyik válaszadó célés feladatorientáltsággal egészítené ki még a listát, ami a tudatos feladatszervezésnek feleltethető meg. Az elemi kompetenciák körének és azok fontosságának megítélése is igen változatos képet mutat. Jellemzően majdnem minden munkakörnél a válaszadók a kommunikáció fontosságára hívták fel a figyelmet. Egyikük kifejtette, hogy a szervezet és az egyén közötti kommunikáció fontos: ugyanis, ha megfogalmazódik valami a vezetőség részéről, ugyanazt kell, hogy értse az alatt a munkavállaló is. A kommunikáció az alapja az egésznek. Ez a terület azért lényeges, mert nincs lehetőség arra, hogy minden munkavállalóval az beszéljen, aki a feladat indítója, áttétek vannak, fontos ezért, hogy a legvégén is azt értsék, amit a legelején. Ez segíti a hatékony munkavégzést. Többen kiemelték a pszichés terhelhetőség, stressztűrés és konfliktuskezelés fontosságát, ugyanis általános tapasztalatként jelent meg, hogy ezen a téren több település vo- 135

136 natkozásában fejlesztési igény mutatkozik a jelenlegi munkavállalók között, azonban ezzel kapcsolatos képzések, tréningek nem igazán állnak rendelkezésre. A szakértelem megítélése is kettős jellegű volt: sok esetben nélkülözhetetlennek ítélték meg a munkavállalók. A vezetői munkakörben lévők inkább azonban a döntésképességet, valamint a delegálás fontosságát hangsúlyozták, hiszen nem feltétlenül nekik kell érteniük mindenhez: nekik csak meg kell találniuk azt a személyt, aki kellően felkészült a kompetens döntés meghozatalát támogató előkészítéshez. A jelenlegi 44 elemből álló listát az egyik válaszadó az asszertivitással egészítené ki. A kompetencia-térkép használatára vonatkozó általános reflexió A kialakított kompetencia-keretrendszert összegző kompetencia-térképet és annak értelmezését szolgáló kompetencia-szótárt a megkérdezettek örömmel fogadták és egyöntetűen hasznosnak találták. A válaszadók a rendelkezésükre bocsátott kompetencia-térképek struktúráját alapvetően érthetőnek, világosnak, átláthatónak értékelték. Az egyes területek, szempontok ismertetését követően a térkép tartalma is mindenki számára értelmezhetőnek, jól használhatónak bizonyult. A megkérdezettek fejlesztési javaslataiként elhangzott, hogy a térképeken érdemes lenne feltüntetni a munkatársak, területek közötti munkakapcsolatokat is, illetve, hogy kialakításuknál a települési sajátosságok is kerüljenek feltüntetésre. Ha ez azért készül, hogy segítse az önkormányzatok munkáját, célszerű lenne településméretnek megfelelően alakítani. A kompetencia-keretrendszer hasznosítási lehetőségei A kompetencia-keretrendszert és a kapcsolódó eszközöket a válaszadók szívesen használnák: általánosan úgy értékelték, hogy az önkormányzati szervezet sajátosságaihoz megfelelően képes alkalmazkodni. Alapvetően a munkakörök kialakításánál, a kompetencia-elvárások meghatározásánál és ezzel együtt a toborzás-kiválasztás folyamatában tartanák hasznosnak. Ugyanakkor több interjúalany azt is kifejtette, hogy a munkatársak feladatainak tisztázásában, a velük szemben támasztott feladat- és kompetencia-követelmények meghatározásában, valamint az egyéni és szervezeti fejlesztési (képzési) tervek kialakításában is szerepe lehet. Minden hasznos, amiből tanulhatunk. Ha már 1 dolgot találunk benne, ami jobb, vagy segít, akkor már jó - fogalmazta meg egyikük. Mindezek mellett a kialakított eszköz segítheti a munkavállalók önértékelését is, hiszen gyakori, hogy valaki önmagát vagy alul vagy felül kalibrálja. HR folyamat gyakorlata az önkormányzati szervezetben Az önkormányzati emberi erőforrás tervezés, szervezés igen változatos képet mutat a kutatásban résztvevők válaszai alapján. Alapvetően minden válaszadó önkormányzat esetében van külön felelős személy, a legtöbb esetben kialakított munkakör, aki a terület ellátásáért felel, nagyobb településeken külön csoport, osztály, főosztály végzi el ezt a feladatot. Az interjús kutatásba bevont önkormányzatok között nem volt olyan, aki a tevékenység támogatására külső szakértőt, tanácsadót vett volna igénybe. A toborzás, kiválasztás a jogszabályi előírásoknak megfelelően mindenütt nyílt pályázás útján valósul meg. Speciális kiválasztási eszközök nem állnak rendelkezésre az 136

137 önkormányzatoknál: a kiválasztási döntés az önéletrajz és a beszélgetés tapasztalatai alapján születik meg. Döntően az önkormányzati HR az adminisztrációs feladatok ellátásáért felel ebben a folyamatban, a kiválasztást a közvetlen szakmai vezető vagy a munkáltatói jogot gyakorló jegyző koordinálja és / vagy bonyolítja le. Általában a megkérdezett önkormányzatoknál a fluktuáció nem nagy, azonban az elmúlt időszakban egyre nagyobb problémaként jelentkezik a kormányhivatalok, valamint a forprofit szektor munkaerő-elszívó hatása, emiatt a megfelelően kvalifikált munkaerő megtalálása és megtartása nem könnyű feladat. A jelenleg is tapasztalható munkaerő-piaci folyamatok miatt nagyon nehéz megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerőt találni, a kormányhivatalok és a közeli beruházások elszívják az aktuális humánerőforrást is. Mindezek mellett kiüresedni látszik az önkormányzatiság, nem lehet pontosan tudni, hogy mit fog csinálni egy polgármester a következő ciklusban. Ehhez még embert is nehéz lesz találni. - fogalmazta meg aggodalmát egyik interjúalanyunk. Gyakorlati problémaként került megfogalmazásra, hogy nem megoldott még az egyes szakmákhoz kapcsolódó életpálya-modellek közötti átjárhatóság biztosítása. Ez különösen a humán szakterületen lenne jelentős, hiszen ott fokozottan van jelen a munkaerőhiány, a megfeleltethetőség pedig támogathatná az ebből fakadó potenciális nehézségek akut kezelését. Az önkormányzati munkatársak szakmai fejlesztése leginkább a Pro Bono képzések révén valósul meg, a belső képzések, kompetenciafejlesztő tréningek, egyéni tanulmányi megállapodások (pl. diploma megszerzésére) kevéssé jellemző. Több válaszadó ugyanakkor kiemelte, hogy a nagy leterheltség miatt a jogszabályi kötelezettségként előírt kötelező továbbképzések sajnos nem minden esetben érik el a kívánt hatást: a kollégák jellemzően letudandó feladatként, semmint szakismeret mélyítést támogató lehetőségre tekintenek az e-learninges képzések kapcsán. A munkatársak teljesítményértékelése szintén a jogszabályi kötelezettségek teljesítéseként, félévente zajlik. Jellemző, hogy a munkatársak értékelése nem mindig takarja a tényleges munkáltatói elégedettséget, hiszen az értékelést befolyásolhatja több körülmény, tényező, mint pl. az illető bére. ( Van olyan munkatárs, akit azért értékeltek magasra, mert ahhoz a bérhez, amivel felvették, ez kellett. ) Az önkormányzatoknál feszültséget jelent, hogy 10 éve nem volt béremelés, a feladatok nőnek (egyre kevesebben látják el a feladatokat a járási hivatalok elszívó hatása miatt), sok esetben ad hoc jellegű a feladatellátás (egy-egy projekt, pályázat kapcsán), azonban bérkompenzációra nincs mód. A bértábla sok esetben nem ad kellő rugalmasságot: nehéz differenciálni az elvégzett munka alapján, amikor a kiindulási alap a végzettség szintje. ( Nincs diplomája, de mindent tud, jól dolgozik. Frissdiplomás nem tud semmit, mégis sokkal többet keres. ). A teljesítményértékelés jelenlegi gyakorlatában rejlő ellentmondást legtöbb helyen szóbeli értékelés kiegészítésével oldják fel. ( Mikor átadom neki, el tudom mondani, hogy ez meg ez van. De ebben a formában ez így nem jó. ) Így sok helyen a hivatalos értékelésen kívül értékelésnek minősülnek a jutalom, valamint a személyes beszélgetések is. Munkahelyi közérzetjavító intézkedések megléte leginkább az önkormányzati vezetés elképzelésein és problémaérzékenységén alapulnak: bérkompenzációs eszköz híján leginkább közösségépítő tevékenységek, vagy speciális munkaszervezési módok (pl. 6 órás munka) lehetőségeit használják ki első sorban a települési önkormányzatok. 137

138 Az interjúk egyéb fontos tanulságai Az interjúk során a megkérdezettek számos, a gyakorlatban is jól hasznosítható konkrét javaslatot, vagy jó gyakorlatot is megosztottak, amelyek az önkormányzati feladatellátás hatékonyságát hivatottak szolgálni. A javaslatok alapvetően 3 fő területre fókuszáltak: a munkatársak szakmai fejlesztésére, a munkaszervezésre, valamint az önkormányzatok külső szervezetekkel történő együttműködésére. A következőkben ezek mentén összegezzük a megfogalmazottakat. A munkatársak szakmai kompetenciáinak fejlesztése már a belépés pillanatától fogva releváns: sok esetben előfordul ugyanis, hogy a jelentkezőnek nincs közigazgatási tapasztalata, sőt gyakorlata sem, ami nemcsak beosztott munkatársak esetében jelentkezhet nehézségként, hanem a vezető beosztásban dolgozóknál is. Ezzel kapcsolatban az egyik válaszadó kiemelte, hogy sok helyen 0 kilométeres a polgármester, sokan az első kilométer előtt vannak még. Gyakran fogalmuk nincs, hogy hogyan működik a rendszer, nincs kihez fordulniuk, vakon vannak. Számukra mindenképpen hasznos lenne egy pár napos tréning, amelyen keresztül a rendszer felépítését, sajátosságait átláthatják. A szakmai tapasztalatcsere lehetőségét és igényét több interjúalany is jelezte: örülnének ezzel kapcsolatban rendszeres szakmai egyeztetéseknek, konferenciáknak, műhelymunkáknak, esetleg ezt támogató szakmai hálózat kialakításának. Ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a tapasztalatcsere és gyakorlatok megosztása érdekében érdemes lenne összehozni azonos nagyságrendű településeket, mert így lehet párhuzamot vonni a saját problémákkal. Azonos méretű településeknek azonos problémáik lehetnek. A közigazgatási továbbképzési rendszer (Pro Bono) nagy segítséget jelent a szakmai ismeretek elsajátításában és elmélyítésében, azonban sok esetben igényként jelenik meg a jelenlét típusú, tréning jellegű kompetencia-fejlesztés is, ahol tapasztalatot cserélnek a kollégák, és az önismeret fejlesztése is szerepet kaphatna. Az önkormányzati munkamegosztással, feladatellátással kapcsolatban több interjúalany kiemelte, hogy településükön törekednek a vállalati szférára jellemző módszereket és a szolgáltatói szemléletet meghonosítani, amivel kapcsolatban igen jó visszajelzéseik és eredményeik vannak. Így pl. egyes településeken használnak kontrolling eszközöket, figyelemmel kísérik a mutatókat, a tevékenységet és a folyamatokat, így igyekeznek hatékonyabban ellátni feladataikat. A szolgáltató szemlélettel kapcsolatban az egyik interjúalany elmondta, hogy az elmúlt években folyamatosan erősödött ez a fajta attitűd/hozzáállás a munkatársak körében is, és erősödnie is kell, mert a partnereink nagy része nem szociális segélyért jön be, nem alá-fölé rendelt viszonyban, hanem polgári jogi kapcsolatban, partnerségben vagyunk. Mindez igen előremutató és az önkormányzatok ügyfelei is igen értékelik. A munkaszervezéssel kapcsolatban ezeken túl a válaszadók többsége kiemelte a munkatársak közötti együttműködés és kommunikáció fontosságát, ami nemcsak a munka hatékonyságát növelheti, de az önkormányzati tudásmegosztás, tudásmenedzsment folyamatát is támogatja. Egyik interjúalany javaslatként fogalmazta meg, hogy hasznosnak tartana az önkormányzatok számára egy olyan lehetőséget is, ami külső segítség igénybevételét tenné lehetővé: egy olyan szakértő bevonását, aki rendszeresen (pl. 5 évente), visszatérő jelleggel megvizsgálja, átvilágítja a szervezetet, és a működés optimalizálása szempontjából fogalmazna meg javaslatokat. Ez nem szakmai átvizsgálás, felü- 138

139 gyelet (azt a kormányhivatal ellátja), vagy törvényességi felülvizsgálat lenne (NAV és ÁSZ végzi), hanem inkább feladatmegosztás és kompetenciaalapú elemzés, vizsgálat, hogy reálisan értékeljék valaki teljesítményét, mert ebben van hiányosság. A külső együttműködésre jó példával szolgálhat, hogy az egyik önkormányzatnál létrehoztak egy terület-alapú klasztert, amely nyitott minden érdeklődő számára: több cég is mutat aktivitást, eljönnek a rendezvényeikre. A klasztertől függetlenül sort kerítenek üzleti találkozókra, kulturális rendezvényekre is, amelyen szintén képviseltetik magukat a helyi vállalkozások. Ezek a tevékenységek, kezdeményezések igen jól képesek támogatni a gazdasági együttműködéseket, ami a térség helyi versenyképességét nagyban elősegíti A TELEPÜLÉSI SAJÁTOSSÁGOK MENTÉN VETT DIFFERENCIÁLÁS LEHETSÉ- GES SZEMPONTJAI A közszolgáltatások versenyképes működtetéséhez szükséges humánerőforrás mennyiségi és minőségi jellemzői nem állnak egyenes arányosságban a település lélekszámával vagy típusával. Egy kisebb településre fajlagosan nagyobb terhet ró a versenyképes működést biztosítani képes szakemberállomány biztosítása. Ennek oka az, hogy: egyrészt bizonyos feladatok ellátását a lakosság számától függetlenül mindenhol meg kell szervezni, ami ugyan a szükséges időráfordítást tekintve kisebb lehet, de ez a kompetenciák oldaláról nem jelent érdemi igénycsökkenést, a versenyképes feladatellátás kis településeken is hasonlóan magas elvárásokat támaszt; másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy a kisebb települések hazánkban jellemzően hátrányosabb helyzetűek is egyúttal, így a versenyképesség előmozdításához szükséges kompetenciaszint nemhogy lazulna a települési lejtőn lefelé haladva, hanem esetenként éppen hogy erősödik, hiszen kedvezőtlenebb adottságok között kell megtalálni a fejlődés lehetséges irányait. Utóbbiakat támasztja alá a horizontális és a validáló adatfelvételek során kapott azon eredménye is, miszerint a kompetencia-elvárások tekintetében egyik célcsoport esetében sem tapasztalható szignifikáns, tendenciaszerű eltérés az egyes településtípusok válaszadói között. Ezek alapján megállapítható, hogy a versenyképességhez szükséges kompetenciák településmérettől függetlenül hasonló elvárásokat támasztanak az önkormányzatok dolgozóival szemben, ezt azonban eltérő feltételek mellett kell biztosítaniuk. Ahogy az már fent megállapításra került, míg nagyobb önkormányzatok esetében a nagyobb mértékű specializálódás és ebből következően az egyes munkakörök betöltői közötti együttműködés megfelelő biztosítása jelent kihívásokat, addig a kis települések esetében a kisebb számú dolgozóra jutó szerteágazó feladatstruktúra okozhat nehézséget, amely nagyfokú interdiszciplinaritást és széles területet felölelő kompetenciákat vár el a dolgozóktól. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb egy település, annál fontosabb szerep jut egy-egy dolgozónak, különösen a vezető tisztviselőknek (polgármester, jegyző) a település versenyképessége szempontjából. 139

140 Nyilvánvaló, hogy a kutatás során azonosított a versenyképesség szempontjából fontos 15 munkakör-terület önálló munkakörként a gyakorlatban kevés helyen, főként a nagyobb önkormányzatok esetében van csak jelen. A település méretétől és lehetőségeitől függően egyes esetekben egy-egy terület akár külön szervezeti egységként, egyidejűleg több dolgozó tevékenységét is felölelheti, míg a skála másik végén akár az is előfordulhat, hogy a polgármester egymaga próbálja lefedni mindezt. Mindezek ellenére a kompetencia-modellben kínált 15 munkakör-terület minden önkormányzat esetében releváns, azonban súlyuk, az egyes területek idő- és kapacitásigénye már jelentősen eltérhet egymástól. A fentiek miatt a gyakorlatban a felkínált kompetencia-térképeket minden esetben az adott önkormányzat adottságainak és lehetőségeinek megfelelően szükséges adaptálni. Az adaptálás során mindenképpen szükséges figyelembe venni az egyes területek ellátásához szükséges, településre jellemző ráfordításokat, az önkormányzat rendelkezésére álló státuszokat és a jelenlegi, illetve reálisan elérhető humánerőforrás jellemzőit, valamint a helyi szinten bevett és jól működő gyakorlatokat. A fentiek függvényében érdemes dönteni arról, hogy a nevezett 15 terület együttes kompetencia-elvárásait hány személlyel tudja / akarja az önkormányzat lefedni, és ezek hogyan csoportosíthatók, hogyan rendelhetők úgy egymás mellé, hogy a lehetőségekhez képest optimális felosztást eredményezzenek. Optimálisnak akkor tekinthető a felosztás, ha a versenyképességhez szükséges területek megfelelő hangsúlyt kapnak az önkormányzat egészében, és az ezekhez kapcsolódó feladatok kompetencia alapon kerülnek az állományból leginkább alkalmas szereplőhöz, a terhelési egyenlőtlenségek elkerülése mellett. 140

141 2.5. A KAPCSOLÓDÓ SZAKMAPOLITIKAI JAVASLATOK ÉS AZOK ELŐ- ZETES HATÁS-, ÉS KOCKÁZATELEMZÉSE A fejezetben a megvalósított Kompetencia kutatás alapján megfogalmazható szakmapolitikai javaslatok kerülnek összefoglalásra, azok részletezett hatás-, és kockázatelemzésével együtt. KÓD FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK/ AJÁNLÁS AZONOSÍTÁSA JELLEGE MEGCÉLZOTT SZERVEZET A versenyképesség szempontjából meghatározó 15 önkormányzati munkakör professzionalizálódásának támogatása a HVK fejlesztése érdekében olyan szolgáltatásokkal, amik az EEM ciklus minden elemét segítik magasabb minőségben és hatékonyabban megvalósítani. Olyan központi lépésekre van szükség, amelyek támogatják az önkormányzatok belső szervezetének hatékonyabb strukturá- 1 lását olyan célzott munkakörök kialakítása és munkaköri feladatok meghatározása révén, amelyek a helyi versenyképesség szempontjából elengedhetetlenek. Az egyes Szakértői szolgáltatások, szaktanácsadás BM, NKE munkaköri feladatok ellátását javasolt olyan célzott szakpolitikai intézkedésekkel, szolgáltatásokkal segíteni (pl. feladatok meghatározásához ajánlott minták megadásával, az elérendő célok kijelölésével, alap- és továbbképzési kínálattal, betanulást támogató tananyagokkal, adathozzáféréssel), amelyek téma-specifikus munkakörtámogatást tesznek lehetővé, ezzel is segítve az önkormányzatok hatékonyabb feladatellátását és a helyi versenyképességet. Gazdasági hatások: Hatékonyabb feladatellátás egyéni és szervezeti szinten Célzottabb és ezért költségkímélő (tovább)képzési rendszer kialakításának esélye A közszolgáltatások ellátásának minőségfejlesztése (ár-érték arány javítása) Hatás Társadalmi, önkormányzati működés kapcsán várt hatások: Szorosabb együttműködés a területen dolgozó szakemberek között Átláthatóbb szervezeti és működési struktúra Munkakörök professzionalizálódása, ezáltal azok társadalmi elfogadottsága nő, presztízsnövekedés is, hosszú távon a közigazgatás szervezeti megújítása Önkormányzati életpályamodellek kialakításának esélyei Fluktuáció csökkenése 141

142 Kockázat Élethosszig tartó tanulás szektoron belül való megerősödése Munkakörstruktúra optimalizálása, jelen kor kihívásainak megfelelő átalakítása Az önkormányzatok és a munkatársak ellenállása A szükséges lépések finanszírozásának biztosítása A folyamat elhúzódása, elaprózódása A különböző méretű települések önkormányzatainak egyidejű kiszolgálása, eltérő igények adekvát megválaszolása, megfelelő differenciálás nehézségei KÓD FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK/ AJÁNLÁS AZONOSÍTÁSA JELLEGE MEGCÉLZOTT SZERVEZET A TÉR EEM funkciójának erősítése a helyi versenyképességet segítő kompetenciák jobb kibontásával: értelmezés, szakterülethez kapcsolás/specifikálás, a helyi sajátosságokhoz illesztés érdekében nagyobb mozgástér biztosítása. A közszférában alkalmazott teljesítményértékelési rendszer hatékonyabbá tétele, 2 valamint ezzel összefüggésben a mindennapi használatba építés támogatása érdekében javasolt az abban szereplő kompetenciák szakterület-specifikus definiálása (rugalmas kereteket biztosítva a helyi sajátosságok figyelembevétele érdekében). Az önkormányzatoknál célként megfogalmazott kompetenciaalapú emberi erőforrás menedzsment (EEM) gyakorlati adaptálását a kompetencia-értelmezések támogatásával (pl. képzések, kiadványok, eszközök), valamint az önkormányzati sajátosságok differenciálásával érdemes elősegíteni. Meglévő rendszerek továbbfejlesztése, önkormányzat-specifikussá tétele BM Gazdasági hatások: Hatás A folyamat hatékonyabbá és egyértelműbbé való átalakítása, a napi használhatóságot növelheti és alapja lehet az önkormányzati bérrendezésnek vagy a munkatársak teljesítményalapú bérdifferenciálásának Társadalmi, önkormányzati működés kapcsán várt hatások: Önkormányzati HR funkciók erősítése TÉR szerepének növekedése, működésbe ágyazott használatának, és/vagy szakterület-specifikus alkalmazásának erősítése Kockázat Önkormányzatok és a munkatársak ellenállása, együttműködés hiánya Az önkormányzati realitásoknak nem megfeleltethető elvárások rögzítése, 142

143 melyek elidegenítőleg hathatnak a használattal kapcsolatban KÓD FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK/ AJÁNLÁS AZONOSÍTÁSA JELLEGE MEGCÉLZOTT SZERVEZET A közigazgatási és vállalati bérkülönbségek csökkentése növeli a minőségi munkaerő megszerzésének és megtartásának esélyét, illetve enyhíti a tapasztalt munkaerőhiányt. A vállalati szektor és a közszféra között, 3 illetve a közszférán belül fennálló bérkülönbségek miatti elszívó hatást a megfelelő minőségű munkaerő megszerzése és megtartása érdekében a helyi önkormányzatoknál javasolt kezelni. Ennek eszköze lehet a bérrendezés, bérdifferenciálás, valamint az intézményi sajátosságoknak megfelelő ösztönző rendszer kialakítása. Bérrendezés, bérdifferenciálás BM Gazdasági hatások: Hatás A bérnövekedés a közszférában a költségvetés keretszámaira is nagy hatással van A bérfeszültségek csökkennek, a szektor munkaerő-megtartó képessége nő Hosszabb távú, kiszámíthatóbb munkaerő-gazdálkodás megteremtésének lehetősége az önkormányzatoknál Társadalmi, önkormányzati működés kapcsán várt hatások: Önkormányzati munkakörök presztízsének növekedése Az önkormányzati szektorból a szakképzett munkaerő kiáramlásának megfékezése és a folyamat visszafordítása Az önkormányzati feladatellátásba potenciálisan bekapcsolódó emberi erőforrás mennyiségének és minőségének növekedése, a merítési bázis bővülése Kockázat Forráshiány a bérrendezéshez Eltérő érdekek, ellenállás a közszféra más szegmenseiben KÓD FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK/ AJÁNLÁS AZONOSÍTÁSA JELLEGE MEGCÉLZOTT SZERVEZET Hálózatosodást és a szakmai fejlődést támo- 4 gató további szolgáltatások központi és helyi/térségi ösztönzése az egyes munkakörök/szakterületek esetében (pl. polgármester-akadémia, jegyzők hálózata, rendszergazdák együttműködése, szakpolitikai kér- Szakmai szolgáltatások, képzések BM, NKE 143

144 dések körül szerveződő tudásmegosztó közösségek) Gazdasági hatások: Hatás A hálózatosodás kialakításának és fenntartásának pénzügyi vetületei is vannak A tapasztalatcsere révén hatékonyabbá válhat a szervezeti feladatellátás Térségi szinten összehangoltabbá válik az egyes feladatok ellátása Hozzájárulhat az optimális területi szint megválasztásához, a méretgazdaságosság javításához Társadalmi, önkormányzati működés kapcsán várt hatások: Sikeresebb és hatékonyabb feladatellátás Tudásmegosztás ösztönzése, jó gyakorlatok átvételének gyorsabb térnyerése Célzott, igényeken alapuló képzések kialakításának esélye növekszik Támogatja az egyéni karrierterveket, önkormányzati életutakat Érdekérvényesítő képesség erősödése Kockázat A hálózatosodás kialakításának és fenntartásának forrás oldala bizonytalan Önkormányzatok és munkatársak esetleges ellenállása, inaktivitása A folyamat kapacitásproblémákból adódó ellehetetlenülése Túlzottan formalizált, adminisztratív jellegű együttműködések erőltetése KÓD FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK/ AJÁNLÁS AZONOSÍTÁSA JELLEGE MEGCÉLZOTT SZERVEZET Az önkormányzati feladatellátás kapcsán a feladatok, szerepek tisztázása, pontosítása szükséges annak érdekében, hogy ne csak feladat-végrehajtó, hanem pro- 5 aktív, stratégiai, társadalmi-gazdasági generáló szerepet is ellásson az önkormányzati szervezet a térségben. Olyan működési keretek, jogosítványok biztosítása indokolt, amelyek mellett a helyi önállóság olyan mértékű marad, hogy mód van a helyi sajátosságokhoz való illeszkedés biztosítására. Feladatellátás keretrendszerének átgondolása BM Gazdasági hatások: Hatás az önkormányzatok gazdaságösztönző funkciójának növekedésével javul a település és a térség gazdasági teljesítménye, amely a település költségvetésében is tetten érhető lesz majd a helyi igényekhez leginkább alkalmazkodó finanszírozási, ellátási modellek kidolgozásának lehetőségével költséghatékonyabb működés érhető el Társadalmi, önkormányzati működés kapcsán várt hatások: 144

145 Kockázat Az önkormányzatok feladat struktúrájának tisztulása, önkormányzati szerep változása a térség életében A térség gazdaságösztönző és lakosságmegtartó lehetőségeinek növekedése Terület- és település-specifikus feladatellátás megvalósításával az önkormányzatiság eredeti funkciójának térnyerése Önkormányzati és lakossági ellenállás Önkormányzati munkatársak felkészületlensége, kompetenciahiánya az új feladatok ellátására A szükséges egyéni és szervezeti kompetenciák elsajátítását támogató képzési/továbbképzési rendszer hiányos volta Az átalakításhoz szükséges finanszírozási források elégtelensége 2.6. A KOMPETENCIA KUTATÁS ÖNKORMÁNYZATI AJÁNLÁSAI ÉS ADAPTÁLHATÓ GYAKORLAT A fejezetben a célterületi kutatási tevékenységek eredményeként létrejött, az önkormányzatok részére adaptálható eszközök, ajánlások kerülnek áttekintésre. A Kompetencia kutatás kapcsán többletvállalásként elkészült egy, a kidolgozott eszközök önkormányzati felhasználását támogató gyakorlatias hangvételű útmutató, amiben áttekinthető, közérthető formában kerülnek bemutatásra a kutatás eredményei és azok felhasználási lehetőségei. Jelen fejezet emiatt csak a legfontosabb ajánlásokat veszi sorra. A Kompetencia kutatás fő üzeneteinek áttekintése megtalálható a Tudatos település útmutató vonatkozó fejezetében is. Átfogó megközelítés váltsa fel az ad hoc megoldásokat Az önkormányzatok, illetve önkormányzati intézmények közös, általánosan felmerülő problémája a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerő hiánya, amely számos tényező együttes jelenléte miatt vált tartóssá. Az ún. HR ciklus minden elemére tudatosan, mint a fenti problémák orvoslásának egyik eszközekére célszerű tekinteni. Ezt segíti például, ha a kapcsolódó feladatok egy átfogó EEM stratégia keretei között is megfogalmazódnak. Az EEM stratégiai vonatkozásai kapcsolódhatnak a település átfogó stratégiájához, az egyes szakmai területek saját részstratégiáihoz, de készülhet önálló intézményi EEM részstratégia is. Ebben a helyzetértékelést követően összefoglalhatók a HR vonatkozású célok és számszerű mutatóik, a legfontosabb feladatok, felelősségek, az erőforrások feladatokhoz rendelése, a mérföldkövek ütemezése, az érintettek bevonásának követelménye. A következő szakaszok egy ilyen lehetséges stratégiának a főbb elemeire tesznek javaslatot. Fontos a tapasztalattal rendelkező munkatársak megbecsülése Az alacsony bérszínvonal mellett a versengő munkáltatói ajánlatok kockázata nagy. Az önkormányzatok azokat tudják hosszú távon foglalkoztatni, akik valamilyen okból nehezen váltanak, például azért, mert elkötelezettek munkájuk, munkatársi közösségük, településük iránt. E tényezők az egyénre és a szervezet belső összetartására való nagyobb odafigyeléssel erősíthetők. A hagyományos csapatépítők kockázata, ha kivételes alkal- 145

146 mak élményeként mutatja be a kreativitást, az egymásra figyelést, a közösség élményét. A hétköznapi munka szervezése során is alkalmazhatók olyan együttműködési formák, amik a partnerségben végzett munka élményét és a munkahely iránti elköteleződést erősítik. Kiemelten fontosak a vezetői kompetenciák A települések működésének tudatossága szempontjából meghatározó jelentőségű a településvezetésben résztvevők (például polgármester, jegyző, gazdasági vezető, településfejlesztő) felkészültsége. Az elvárt szakmai kompetenciák mellett a kutatás olyan műveleti kompetenciák figyelembevételét is hangsúlyozta, amelyek a legtöbb szakterület esetében segíti az eredményes és hatékony munkavégzést. A kutatás fontos megállapítása volt, hogy a vezetők stratégai szerepét célszerű erősíteni. Mindez azonban nemcsak a vezetők esetében fontos. Azok a munkatársak, akik koordináló vagy adminisztratív végrehajtó feladatokat látnak el, munkájuk stratégiai vonatkozásainak erősítésével növelhetik a települési célokhoz a települési célokhoz való hozzájárulásukat (például a közhasznú munka magasabb értéket előállító újszerű megszervezésével). Megnövekedett a jelentősége az elkötelezett, jó vezetői képességekkel rendelkező önkormányzati munkatársaknak és stratégiai kompetenciáiknak. Az emberi erőforrás menedzsment (EEM vagy HR) érdemi feladat, célszerű ilyen végzettségű szakembert alkalmazni. Szerencsés, ha az önkormányzati munkaszervezetben van HR végzettségű szakember, ugyanakkor nem szükségszerű, hogy feladatköre szervezetileg is a HR részleghez kösse. Az EEM a helyi versenyképességet akkor tudja támogatni, ha a humán erőforrásokkal kapcsolatos döntések a stratégiai célokhoz kapcsolódnak. Ezért az egyes munkatársakkal összefüggő döntések a HR-es, a közvetlen felettes és a stratégiáért felelős önkormányzati vezető együttműködése mellett a leghatékonyabbak. Ebből a megfontolásból a HR szakértelem felsővezető számára is jól hasznosítható tudást jelent. Az elvárt kompetenciák testre szabása nem kerülhető meg A kutatás során 15 versenyképességre erősen ható munkakör, illetve munkakör-terület 31 került meghatározásra, melyeket a fejezet részletezett. E munkakörökre készültek el a kiindulást segítő kompetencia-térképek, meghatározva a legfontosabb elvárásokat, így a megszokott feladatok mellett a versenyképességet segítő új kihívásokat is. A munkakörökhöz készült kompetencia-térképek helyi viszonyoknak megfelelő testreszabása segíthet abban, hogy a kutatás eredményei kiegészüljenek a helyi kihívásokra adható válaszokkal. A műveleti és szakmai kompetenciák mellett az elemi kompetenciák az egyén és a közösség számára is fontosak, ezért ezek is hozzáigazítandók a helyi sajátosságokhoz. A HVK projekt keretében kidolgozott kompetencia-modell és keretrendszer alkalmazható a mindennapi HR munka során 31 Figyelembe véve az eltérő település-típusok munkaszervezési struktúrájában megfigyelhető különbségeket, konkrét munkakörök meghatározása helyett a munkakör-terület jellemzésére került sor. Ez alapján a helyi igényekre és lehetőségekre igazítható a tevékenységek tervezése, szervezése. 146

147 A Kompetencia kutatás keretében egy olyan kompetencia-modell kidolgozása történt meg, amely innovatív módszereivel komplex szemléletet tükröz. A pszichológiai és vezetési megfontolásokat is szem előtt tartja, miközben az egyéni, szervezeti és térségi sajátosságok figyelembevételének is teret enged. A modell kidolgozásának célja a helyi igényeket figyelembe véve könnyen integrálható és implementálható eszközök létrehozása volt, amely az emberi erőforrás-gazdálkodásnak nemcsak egy-egy szegmensét, hanem a teljes HR ciklust (toborzás, kiválasztás, beilleszkedés segítése, szakmai fejlődés támogatása, ösztönzés, teljesítmény-értékelés, karrierfejlesztés, előmenetel, szükség esetén utódlástervezés, kivezetés) támogatni tudja. A kompetencia-szótár segíti az elvárt kompetenciák kiválasztását Annak érdekében, hogy az eltérő adottságokkal rendelkező önkormányzatok számára minél általánosabban használható eszköz jöjjön létre, egy kompetencia-szótár került öszszeállításra, amelyben megtalálható az önkormányzat teljes munkatársi körére jellemző kompetenciák megnevezése és azok rövid tartalmi kifejtése (lásd 5. sz. melléklet). A kompetencia-térkép használata segíti, hogy a kompetenciák a munkakörrel összhangban kerüljenek meghatározásra A kompetencia-térképek olyan segédletek, amik támogatják a munkakörök kompetenciaalapúvá tételét. Az EEM területén tudatos település kiemelt figyelmet fordít a kompetencia alapú kiválasztásra és a folyamatos szakmai fejlődés támogatására, ami lehetőséget teremt egyrészt a település stratégiájához, másrészt a munkakör feladataihoz való kapcsolódásra is. A kompetencia-térképek tartalommal való feltöltése az adott munkakör megszokott feladatainak ellenőrzésével indul, és kiegészítendő azokkal a feladatokkal, amik a munkakörhöz illeszkedően a versenyképességet erősítik. A feladatokat szem előtt tartott kompetencia-elvárások kerülnek a térképek egyes kategóriái alatt felsorolásra: Specifikus szakmai kompetenciák (képesítés, szakmai tapasztalat); A versenyképességet segítő műveleti (stratégiai és menedzsment) kompetenciák; Valamint olyan elemi kompetenciák, amelyek egy része az operativitással mutat összefüggést, másik részük a munkakör szempontjából hasznos személyiségjegyeket veszi számba. Az egyes munkakörök kompetencia-térképezésére sor kerülhet a munkakör/önkormányzati tevékenység által ideálisan megkívánt, illetve az adott önkormányzatnál a vizsgálat időpontjában meglévő kompetenciák vonatkozásában is. Ezek összehasonlításával feltárhatók azon területek, ahol fejlesztési tartalékok vannak. Ez értelmezhető a meglévő munkaerő továbbképzésének igényeként, szükségessé teheti az adott dolgozó tudásához, képességeihez jobban illeszkedő munkakörbe való áthelyezését, feladatkörének módosítását, vagy amennyiben erre az anyagi lehetőségek adottak a hiányzó kompetenciák pótlására új munkaerő felvételét is. A vizsgálat fényt deríthet a munkatársak kihasználatlan képességeire is, amelyekkel növelhető a szervezet hatékonysága. A kutatás keretében megtörtént a kompetencia-szótár és a kompetencia-térkép konkrét önkormányzatok esetében történő kipróbálása. Az eredmények alapján az eszköz szelesebb körű használatára is sor kerülhet. 147

148 Az EEM szervezeti vonatkozásai és a folyamatos szakmai fejlődés támogatása Az EEM nemcsak az egyénekre tekint nagyobb tudatossággal, hanem a szervezet egészére is, hiszen a jó csapat feltétele a kompetenciák eredményes használatának és továbbfejlesztésének is. A munkatársak fejlődését támogatja, ha a munkaszervezet értékeli az új tudás iránti igényt és a megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, jutalmazza a tanulást, a tudásmegosztást és ösztönzi az innovációt. Az önkormányzati EEM kulcsfogalma a meglévő és a kívánatos kompetenciák áthidalását segítő folyamatos szakmai fejlődés támogatása. A folyamatos szakmai fejlődés egyik, de nem kizárólagos eszköze a képzéseken való részvétel. E mellett az új megközelítésekre való nyitottság, a másokkal való együttműködés és a tapasztalatokból való kölcsönös tanulás, a rendszeres és tárgyilagos ön- és mások általi értékelés, a munkakörök új típusú kombinálása megannyi szakmai fejlődést támogató megoldást jelentenek. A falakon túli kompetenciákkal is érdemes számolni A helyi versenyképesség fejlesztésének tudatossága jó, ha nem áll meg az önkormányzat falainál. Az így feltáruló lehetőségek két iránya is gyümölcsöző: Érdemes építeni a település tenni akaró szereplőire, A hasonló munkakörben, de más önkormányzatoknál dolgozók ma még a legtöbb esetben egymástól elszigetelve vívják meg napi küzdelmeiket. Az ő hálózatos együttműködésük, szakmai közösségük, működő megoldásaik megosztása jelentős segítséget ígér. Az önkormányzati intézmények munkavállalói, a helyi lakosság, a vállalkozások, a kutató- és képzőhelyek, a civil szervezetek olyan kompetenciákkal segíthetik a helyi kihívások megválaszolását, amiről célszerű naprakész ismeretekkel rendelkezni (például helyi szakértői nyilvántartás, vagy vállalkozói kataszter vezetésével). A lehetőségekhez mérten (például pályázati források felhasználásával) a fejlesztésük támogatása is versenyképességet javító tényező. Az így rendelkezésre álló erőforrások mobilizálásnak esélye akkor nő, ha vannak közös célok, ha a helyi közösséghez tartozás vonzó, és vannak olyan vezetők, akik hitelesen és hozzáértéssel tudják hasznosítani a külső energiákat. A hasonló munkakörben más-más önkormányzatnál dolgozók együttműködéséhez szükséges első lépések éppoly egyszerűek, mint a tartós szakmai közösségé válás és üzemszerű működés biztosítása. Ráadásul ez a szakmai fejlődés támogatásának egyik leghatékonyabb formája. A kezdetekben segítségét jelenthet egy megfelelő közösségi média felület vagy a kör- es levelezés A KUTATÁSI EREDMÉNYEK TOVÁBBI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐ- SÉGEI A Kompetencia kutatás tekintettel arra, hogy tartalmilag a HVK projekt horizontális témájának tekinthető széleskörű tapasztalatokat gyűjtött össze, melyek feldolgozása, hasznosíthatósága jelentősen túlmutat a Projekt eredeti célkitűzésein és vállalásain. A fejezet ezeket a kutatási folyamat közben, vagy annak eredményei alapján körvonalazódó további hasznosítási lehetőségeket foglalja össze. 148

149 A PROJEKT LEZÁRÁSÁT KÖVETŐEN TOVÁBBI KUTATÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TERÜLETEK, INDOKOLÁSSAL A Kompetencia kutatás eredményeképpen létrejött kompetencia-keretrendszer és az azt támogató eszközök a helyi versenyképességhez kapcsolódó kompetenciák azonosítására jöttek létre, azonban a kidolgozott keretek lehetővé teszik ennek adaptálását bármely más téma (pl. fenntarthatóság; partnerség stb.) vonatkozásában is. A módszertan és a keretrendszer alkalmazásával tehát bármely más kiemelt területre kidolgozható a specializált fókuszú kompetencia-szótár és kompetencia-térkép. A kutatás során kidolgozott módszertan alkalmas arra is, hogy az önkormányzatok minden területen megfogalmazzák az általános kompetencia-elvárásaikat, majd a helyi sajátosságoknak és stratégiai elképzeléseknek megfelelően meghatározzák a település számára kiemelt fókuszokhoz kapcsolódó célok elérését támogató munkatársi és szervezeti kompetencia-igényeket. Ennek gyakorlati megvalósítását javasolt pilot projektek keretében kifejleszteni és kipróbálni, majd a tapasztalatokat összegezve további módszertani útmutatót és egyéb támogató segédanyagokat kidolgozni és az önkormányzatok rendelkezésére bocsátani. A kompetencia-keretrendszer kiterjeszthető a jelenlegi témán belül, de azon kívül is az azonosított 15 munkakör-területen túl további munkakörökre, illetve kilépve az önkormányzati szférából akár egyéb szervezetek kompetencia-elvárásainak azonosítására és mérésére vonatkozóan is alkalmassá tehető egy későbbi kutatás eredményeképpen. Az egyes kompetencia-térképek és a kidolgozott, elemi kompetenciák szintezéséhez kötődő (ön)értékelő mondatok a kompetencia-alapú EEM gyakorlati implementációján túl alapját képezhetik egy olyan mérőeszköz kidolgozásának is, amely lehetőséget ad akár országos reprezentatív adatfelvétel keretében az önkormányzati dolgozók aktuális kompetencia-szintjének a jelenleginél differenciáltabb felmérésére. A Kompetencia kutatás során kidolgozott módszertanra és eredményekre támaszkodó további vizsgálatok jelentősen hozzájárulhatnak az önkormányzatok fejlesztési- és képzési igényeinek megalapozásához, ezáltal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vonatkozó képzéseinek fejlesztéséhez szolgáltathatnak inputokat. Az eredmények indokoltnak mutatják a teljesítményértékeléshez kapcsolódóan az önkormányzatokra szabott, szervezet-specifikus kompetenciablokk és mérőeszköz kidolgozását is, amely reálisan a BM illetékes szervezeti egységénél jelentkező K+F feladat lehetne A KUTATÁSI EREDMÉNYEK BEÉPÜLÉSE KAPCSOLÓDÓ PROJEKTEKBE, PROGRAMOKBA (SZINERGIA LEHETŐSÉGEK REALIZÁLÁSA) A közigazgatásban zajló, uniós forrásból (KÖFOP) megvalósuló fejlesztések a szervezeti struktúra konszolidálását; a közigazgatás szervezeti rendszerének fejlesztését; az adminisztratív terhek csökkentését; a munkamódszerek korszerűsítését; a közigazgatási szolgáltatások és közigazgatási eljárásokat kiszolgáló belső folyamatok elektronizálását; a közigazgatási kompetenciák fejlesztését; a közigazgatás átláthatóságát és a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatos információs bázis kialakítását tűzték ki célul a as fejlesztési időszakra vonatkozóan. A fenti törekvések természetesen összefüggnek a humán kompetenciák kérdéskörével is, így közvetve számos olyan területet azonosítható, 149

150 mely tágan értelmezve profitálhat a HVK projekt Kompetencia kutatásra vonatkozóan előállt eredménytermékekből és tapasztalatokból. A es fejezetben már azonosításra és bemutatásra kerültek azok a projektek, amelyek a Kompetencia kutatás szempontjából relevánsak lehetnek. Ebben a részben a kapcsolódási pontok és szinergia lehetőségek számbavétele történik. KÖFOP VEKOP-15 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című projekt Az NKE gondozásában megvalósuló KÖFOP VEKOP-15 A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése című projekt keretében a közszolgálatban dolgozók egyéni fejlesztési terven alapuló kompetencia-fejlesztésével, a tanulási környezet fejlesztésével, illetve az életpályaprogramot támogató szolgáltatások kidolgozásával foglalkozik. A HVK projekt megvalósítása során több személyes egyeztetésre is sor került. Ezek azt a célt szolgálták, hogy a párhuzamosan zajló kutatások megismerhessék a HVK projekt, ezen belül a Kompetencia kutatás koncepcionális kereteit. Végig szigorú elvként volt jelen a tartalmi átfedések elkerülése, ugyanakkor a lehetséges kapcsolódások feltárása. Az NKE a Pro Bono képzésekre jelentkezések kompetencia-alapra helyezését célzó aktuális fejlesztéseit mutatta be, amelyek kiindulási alapját a korábban elkészített képzési tartalmak (tananyagok, jegyzetek) jelentették, szemben a BM által vezetett HVK projekt kompetencia-megközelítésével, ami a helyi versenyképességet támogató kiemelt munkakörökhöz kapcsolódott. A lehatárolás e kutatás esetében megnyugtatónak bizonyult. A szinergia azon keresztül valósulhat meg, hogy az önkormányzati szinten kialakított kompetencia keretrendszerbe jól beilleszthetőek lesznek a Pro Bono rendszer egyes elemei. A Kutatás a helyi versenyképesség szempontjából releváns kompetencia-elvárások azonosításán és ehhez kapcsolódóan a fejlesztési igények feltárásán dolgozott, így bár csak egy speciális részterületen, de a helyi versenyképesség témájában inputokkal szolgálhat az önértékelési eszközök kidolgozásához is. A KÖFOP VEKOP-15 projekt is végeredményben a hatékonyság növeléséhez és a minőség fejlesztéséhez kíván tevékenységeivel hozzájárulni, így függetlenül a felmért kompetenciák és a fejlesztett szolgáltatások tartalmától, kapcsolódik a versenyképesség előmozdításához. A Kompetencia kutatás emellett a validáló kvalitatív adatfelvételek során számos esetben találkozott olyan önkormányzati véleményekkel, amelyek megerősítik a másik projekt létjogosultságát, és részben az ilyen típusú fejlesztésektől várják az önkormányzati szereplők a versenyképesség előmozdításához szükséges külső támogatást. KÖFOP VEKOP-15 A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztése című projekt A szintén az NKE gondozásában megvalósuló KÖFOP VEKOP-15 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztése című projekt szerteágazó tevékenységei (7 db alprojekt) közül a HVK projekt direkten a Jó Állam Mutatók méréséhez kapcsolódik. Jelen Összefoglaló Kutatási Jelentés maga is a KÖFOP VEKOP azonosító számú projekt Jó Állam Mutatókhoz köthető vállalások egyik alátámasztó dokumentációja. A benne foglalt tartalom a 4. sz. Jó Állam Projekt Mutató (JÁPM), azaz a Közszolgáltatások ellátását és gazdaságfejlesztést célzó munkakörökhöz kapcsolódó kompetencia-szótár és kompetencia-térkép készítése indikátor teljesítését valósította meg (a részletekről lásd fejezet). 150

151 Emellett a KÖFOP VEKOP-15 projekt keretében tervezett tudásközpont, képzési programok, a létrehozásra kerülő tudásportál mind-mind olyan elemek, melyek az önkormányzati dolgozók célcsoportjára vonatkozóan, s azon belül is a helyi versenyképesség előmozdításához kapcsolódóan profitálni tudnak a Kompetencia kutatás által azonosított szükségletek tartalmából. A megvalósítókkal kapcsolatos együttműködés során a 6. alprojekt 7. számú alprogramjának (Erőforrás-gazdálkodás alprogram) vezetőjével, Szakács Gáborral (NKE) és Csóka Gabriellával (NKE) került sor egyeztetésre. Az NKE szakértői megerősítették, hogy a korábbi kutatásaik eredményei is azt mutatták, hogy érdemi perspektívákat nyithat a komplex intézményi HR megerősítése és a munkakörökből kiinduló kompetencia alapú megközelítés. Jelezték, hogy a kutatásuk időben a HVK projektet követően valósul meg, ezért a biztos lehatárolások érdekében megismernék a Kutatási Tervünket, ami az ülést követően megküldésre került számukra. KÖFOP VEKOP A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása című projekt A KÖFOP VEKOP A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása című projekt szakmai céljai összhangban állnak a Kompetencia kutatás célkitűzéseivel. A fejezetben is ismertetésre került tartalmi és ütemezésbeni eltérések azonban a kutatási projektek eredményeinek megfeleltetését és implementációját nagyban támogatják. A Kompetencia kutatás tehát az önkormányzatokra jelenleg jellemző helyzet feltárásával járulhat hozzá a projekt e területen zajló kutatási tevékenységeihez. Ehhez kapcsolódóan értékes információkkal szolgálhatnak a 15 pilotba vont település dokumentumainak HR szempontú áttekintéséből származó eredmények, illetve a validáló fókuszcsoportos és félig strukturált interjúkon feltett, HR ciklusra és annak jelenlegi gyakorlatára vonatkozó kérdésekre adott válaszok. KÖFOP VEKOP Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR) című projekt A KÖFOP VEKOP Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR) című projekt eredményeképpen az előálló technikai környezet és információbázis megfelelő mértékű hasznosulásához számos speciális kompetencia is szükséges. A rendszer fejlesztése szükséges, de ezek nélkül önmagában nem elégséges feltétele a sikeres bevezetésnek, így hasznos inputot jelenthetnek a projekt számára a vonatkozó kompetenciák kapcsán feltártak. Olyan kompetenciák ezek, melyek az IKIR rendszer működtetéséhez is elengedhetetlenek, illetve a helyi versenyképesség szempontjából is kiemelt jelentőséggel bírnak. A kutatás során azonosított, és kompetencia-szótárba is bekerülő releváns elemek a következők: stratégiai szemlélet; analitikus gondolkodás; IKT, digitális hozzáértés; információkezelés és feldolgozás; tervező képesség. A kutatásban a műveleti kompetenciák egyikeként került azonosításra az Érdemi, hatékonyságot növelő digitális írástudás, informatikai ismeretek (IKT ismeret). Ez a terület több fórumon és több szempontból került a kutatás során tárgyalásra, amelynek ered- 151

152 ményei hasznos inputtal szolgálhatnak az IKIR projekt számára az önkormányzatok témával kapcsolatos hozzáállásáról, illetve elképzeléseiről. Az adatalapúság és a digitalizáció emellett a műveleti kompetenciák számos elemében is kitüntetett szerepet képvisel, illetve a helyi versenyképesség szempontjából meghatározónak azonosított 15 munkakör egyike is éppen az informatika, adatgazdálkodás területére koncentrál. Az ehhez kapcsolódóan kidolgozott kompetencia-térkép hasznos információkkal szolgálhat a KÖFOP VEKOP-16 projekt képviselői számára is és a terület humánerőforrás fejlesztését is megalapozhatja. KÖFOP VEKOP Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. (ÖFFK II.) A KÖFOP VEKOP projekt a vertikális és horizontális intézményi együttműködések hatékonyságának növelésében rejlő, a területfejlesztési potenciálok kiaknázásából fakadó lehetőségek feltárására irányul; hozzájárul a helyi közszolgáltatások rendszerének átalakításához, a hatékony, fenntartható és szolgáltató önkormányzati szemlélet kialakulásához; valamint az önkormányzati rendszer különböző szintjeinek igényeihez és képességeihez alkalmazkodó, akadálytalan és hatékony információcserére vonatkozó kutatást is megvalósít. A fenti kapcsolódási lehetőségek miatt a nevezett projektek képviselőivel ahogy arról már a es fejezetben is volt szó zajlottak időközi egyeztetések, illetve sor kerül majd az Összefoglaló Kutatási Jelentés átadására az eredmények becsatornázása érdekében. A kezdeményezett egyeztetések kapcsán megállapításra került, hogy a projektek ütemezésének eltolódása miatt jelen kutatás eredményeit a bemutatott projekt inputként tudja majd hasznosítani az önkormányzati sajátosságok feltárása során. Fontos kiemelni, hogy a Kompetencia kutatás is foglalkozik az együttműködés, partnerség kérdéskörével, de azt tágabban értelmezi (beleérti a lakosságot és az önkormányzat hatókörében működő bármely szervezetet), illetve a partnerséget a versenyképesség szempontjából relevánsként azonosított 10 dimenzió egyikének tekinti csak, nem szán kitüntetett szerepet annak elemzésére. Ennek ellenére a kvantitatív és kvalitatív adatfelvételek során számos olyan információ halmozódott fel, amely az ÖFFK II. projekt számára is releváns lehet, így a felhalmozott információk elemzése kézenfekvő lehetőségnek mutatkozik. Kapcsolódó egyéb EFOP projektek (különösen EFOP és EFOP 3.9.2) Jelen támogatási időszakban ( ) az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében számos olyan támogatási lehetőség áll az önkormányzatok rendelkezésére, amely a humán kapacitások bővítését és fejlesztését tűzi ki célul. Ide tartoznak az EFOP Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben kedvezményezett térségek című és az EFOP Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben kedvezményezett térségek című projektek is, amelyek keretében számos önkormányzat nyert el forrásokat a közszolgáltatások biztosításához szükséges humán kapacitások és szolgáltatások fejlesztése érdekében. A projektek megvalósítása során a következő időszakban a nyertes térségekben számos új szakember kerül felvételre a közszolgáltatások lefedettségének és minőségének javítása érdekében. A HVK projekt során fejlesztett kompetenciamodell és produktumok példaként és gyakorlatban jól hasznosítható eszközként szolgálhatnak az új szakemberekkel szemben tá- 152

153 masztott elvárások megfogalmazásához, illetve a meglévő szakemberállomány fejlesztési igényeinek meghatározásához. 153

154 2.8. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK EREDMÉNYES HASZNOSULÁSÁHOZ, FENNTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK VIZSGÁLATA A fejezet a kutatási eredmények eredményes hasznosulásához, az eredmények fenntartásához szükséges feltételek vizsgálati eredményeit foglalja össze. A Kompetencia kutatás legfontosabb eredménye, hogy kialakításra került egy olyan, az önkormányzati struktúrára adaptálható, kézzel fogható, a gyakorlatban könnyen alkalmazható eszköz és modell (együttesen keretrendszer), amely támogatja az önkormányzatok HR területtel összefüggő napi feladatellátását, és amely révén hosszútávon megvalósítható a stratégiai szemléletet tükröző, kompetencia-alapú emberi erőforrás menedzsment (EEM) a közigazgatás ezen szegmensében is. Annak érdekében, hogy jelen kutatás eredményei beépüljenek, valamint a kialakított kompetencia-modellhez kapcsolódó eszközök meghonosodjanak az önkormányzatok működésében, több feltétel együttes teljesülése szükséges: A Kompetencia kutatás eredményeinek önkormányzatokhoz való eljuttatásakor (illetve annak disszemniációja során) kiemelt hangsúlyt kell kapnia a kifejlesztett eszközök és módszertan napi gyakorlati alkalmazhatóságának. Ennek során érdemes az eszközökben rejlő lehetőséget párhuzamba vonni a jelenlegi gyakorlattal és rámutatni a meglévő kapcsolódási pontokra. A társadalmasítás során törekedni kell a hasznosítási lehetőségek széles spektrumának bemutatására. Ennek biztosítására külön ML-ben nem vállalt útmutató készül a kidolgozott eszközök önkormányzatokkal való megismertetése és hasznosítási lehetőségeinek bemutatása érdekében, amely tartalmában és szövegezésében is szem előtt tartja a célcsoport sajátosságait. Az eredmények és a módszertan elfogadottságának növelése érdekében érdemes kiemelni a kutatás során megvalósult egyeztetések során bevont önkormányzati szereplők magas arányát, valamint az információgyűjtés folyamatában alkalmazott módszerek sokszínűségét és súlyát. A kialakításra került eszközök használhatóságát nagymértékben javíthatják a célzott továbbképzések, előadások, valamint gyakorlati bemutatók tartása a célcsoport (vezetők és HR szakemberek) számára. Az eredmények beépülését az önkormányzati HR erősítése (pl. területspecifikus képzések révén) tovább támogathatja: a tudatos emberi erőforrás gazdálkodás igényli azon eszközök és módszerek alkalmazását, amely a közszolgálati munka hatékonyságát és eredményességét nagymértékben elősegíti. A helyi önkormányzatok versenyképességének elősegítése érdekében az eredmények alapján javasolt az azonosított kulcsmunkakörök vagy munkaterületek kialakításának központi támogatása, valamint a szakpolitikai ajánlásokban megfogalmazott potenciális anomáliák kezelése. Az eredmények hosszú távú fenntarthatóságát és a modell elterjedését nagyban támogathatja önkormányzati szintű munkakör-térképezések elkészítése, amely szervezeti szinten is igazolhatja a modell helytállóságát és alkalmazhatóságát. Ahogy a legtöbb területen, a kompetencia-szemléletű EEM vonatkozásában is az eredmények hasznosulásának elsődleges letéteményesei a településvezetők: ők határozzák meg alapvetően az önkormányzatok stratégiai és koncepcionális irányvonalait. Ezért a kellő hatás és fenntarthatóság elérése érdekében a célzott információk biztosítása számukra nélkülözhetetlen. Jelen kutatás során kialakított kompetencia-modell és annak 154

155 értelmezését segítő, utólagos többletvállalásként összeállított útmutató megfelelő alapot biztosíthat a tudatos emberi erőforrás szemlélet meghonosítására az önkormányzatoknál. A bemutatott példák, a megfogalmazott javaslatok támogathatják az azonosított kulcsmunkakörök kialakításának igényét. Annak érdekében azonban, hogy a modell hosszútávon is hatást érjen el, és megfelelő módon integrálódjon az önkormányzati rendszerbe, olyan HR struktúra és az azt támogató rendszer kialakítása szükséges, amely garantálni tudja, a tudatos, kompetencia-alapon megvalósuló emberi erőforrás menedzsment megvalósulását A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK ÉS A VÁLLALT INDIKÁTOROK TELJE- SÜLÉSÉNEK CÉLTERÜLET-SPECIFIKUS ÉRTÉKELÉSE A fejezet a Műszaki Leírásban a célterületi kutatás kapcsán, vagy azzal összefüggésbe hozható kutatási hipotézisek és előzetesen vállalt indikátorok teljesülésének értékelését foglalja össze A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE Amint az a Műszaki Leírásban is megfogalmazásra került, a helyi közszolgáltatások fenntartható működése csak akkor biztosítható, ha rendelkezésre állnak az ehhez szükséges humán erőforrások is. A humán erőforrások megfelelőségét nemcsak kapacitás, de kompetenciák szempontjából is szükséges garantálni, hiszen a közszolgáltatások minőségi követelményei sem határozhatók meg a szükséges erőforrások, kiemelten a humán erőforrások rendelkezésre állásának vizsgálata nélkül. Jelen kutatás célja a helyi közszolgáltatások elvárt minőségének (versenyképességének) biztosításához szükséges kompetenciák, tudás és kapacitás rendelkezésre állásának vizsgálata volt. Ehhez kapcsolódóan a kutatást megalapozó hipotézis így szólt: Elkészíthető egy olyan kompetencia-térkép, amely leírja a helyi közszolgáltatásokhoz kapcsolódó munkakörök esetében a helyi versenyképesség biztosítása érdekében elvárható kompetenciákat. Amint az a fejezetben bemutatásra került, a kutatás a hipotézist olyan értelmezési keretbe helyezte, ami a fogalmi megközelítéstől a felhasználás praktikus kérdéseiig terjedő íven a hipotézis megválaszolását az alábbi kutatási kérdésekre bontotta: Milyen kompetencia fogalmak adják az értelmezési alternatívákat? A kompetenciákban való gondolkodás mennyire jellemző az önkormányzatokra, van-e fogékonyság az ezirányú változtatásra? Gondolkodnak-e az önkormányzatok a helyi versenyképesség erősítésében, és ha igen, akkor látják-e ennek a kompetencia-feltételeit? Lehatárolható-e a munkakörök olyan köre, amely a helyi közszolgáltatások minősége és a helyi versenyképesség szempontjából kiemelten fontos? Hogyan értelmezhető a kompetencia-szótár és munkakörökhöz kapcsolódó kompetenciatérkép? Van-e a személyügyi adminisztráción túlmutató HR szakértelem és ambíció az önkormányzatoknál? Felvázolható-e egy olyan önkormányzati kompetencia keretrendszer, ami az emberierőforrás-menedzsment során épít a kompetenciamodell fogalmaira, és a 155

156 HR ciklus minden fázisában hangsúlyt ad a kompetenciák értékelésének és fejlesztésének? A hipotézis helytállóságát az alábbi tevékenységek mentén vizsgáltuk: Központi, ágazati, szakmai követelmények összegyűjtése, Nemzetközi és hazai szakirodalom-kutatás, Felhasználói elvárások felmérése, Kompetencia-szótár megalkotása, Kiemelt munkakörök elemzése, A Kompetencia kutatás eredményeinek tesztelése- pilot műhelymunka keretében. A hipotézis és a vele összefüggésben megfogalmazott kutatási kérdések akkor tekinthetők igaznak, ha teljesülnek az alábbi feltételek: A kompetencia fogalommeghatározások színessége is lehetővé teszi egy praktikus kompetenciafogalom definícióját A kompetenciafogalom eltérő tartalommal és funkcionalitással, de a vizsgált önkormányzatok többségél rendelkezik előzményekkel, és fontosságát jól érzékelik A helyi versenyképességet fontosnak tartják, de erősítését nehezen bontják konkrét feladatokra Lehatárolható 15 olyan munkakör-terület (egymáshoz közel álló munkakörcsoportok) amely hatással vannak a helyi versenyképességre Mindegyik vizsgált munkakörre (15 db) kialakítható egy olyan mutató és értékelőrendszer, amely alkalmas a helyi versenyképességhez kapcsolódó elvárt kompetenciák azonosítására; Az azonosított kompetenciákon belül definiálhatók a stratégiai és a vezetési kompetenciák köre Noha az önkormányzatok az emberi erőforrások menedzselését döntően adminisztratív kérdésként kezelik, a legtöbb helyen jelen van a professzionális HR megközelítés egy-két eleme is. A validáció során igazolást nyer, hogy a tesztelésre felkért érintettek számára a kidolgozott kompetencia-keretrendszer elemei (kompetencia-szótár, kompetenciatérkép és a felhasználás területei és módjai) értelmezhetőek, a kialakított módszertan és fogalomhasználat a jövőbeni kompetencia alapú EEM fejlesztésének hasznos eszköze lehet. A Kutatás eredményeképpen elkészült a 15 vizsgált munkakörre vonatkozóan a kompetencia-elvárásokat tartalmazó kompetencia-térkép (7. sz. melléklet). A kompetencia-térkép strukturáltan, kompetencia-csoportonként meghatározza azokat a versenyképesség szempontjából jelentős kompetenciákat, amelyek az adott munkakör tekintetében relevánsak. Az önkormányzati munkakörök versenyképességét ugyanis leginkább az határozza meg, hogy a munkakör kompetencia-elvárásai nagymértékű azonosságot mutassanak az azt betöltő személy kompetencia-készletével. Mindezek alapján ez a feltétel teljesültnek tekinthető. A kutatás során azonosított kompetenciák azok jellege és tartalma alapján különféle kompetencia-csoportokba kerültek kategorizálásra. A munkakör betöltőjével szemben megfogalmazható objektív követelményeket a szakmai kompetenciák, a személyes képességgel, attitűddel kapcsolatos elvárásokat az elemi kompetenciák tartalmazzák. A 156

157 versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlen személyiségjellemzőket a műveleti kompetenciák foglalják magukban. Az egyes munkakörök tekintetében eltérő súllyal és szereppel bírnak ezek a kompetenciák, szintezésük (stratégiai, vezetői/koordináló/végrehajtói) a terület differenciálását teszik lehetővé. Mindezek alapján ez a feltétel is teljesültnek tekinthető. A kutatás során kifejlesztett kompetencia-szótár és kompetencia-térképek validálásakor ( fejezet) visszaigazolást nyert, hogy a tesztelésre felkért érintettek számára a kidolgozott eszközök értelmezhetők, a kialakított módszertan és fogalomhasználat a jövőbeni fejlesztési célú EEM felhasználásra alkalmas. Mindezek alapján ez a feltétel is teljesültnek tekinthető. Összegezve a fentieket megállapítható, hogy a Műszaki Leírásban és a Kutatási Tervben megfogalmazott hipotézis igazolást nyert A VÁLLALT RELEVÁNS INDIKÁTOROK TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE A Kompetencia kutatás tevékenységeivel sikeresen hozzájárult a Jó Állam Mutatók teljesítéséhez. Az ehhez kapcsolódóan teljesített indikátorokat és azok tartalmát az alábbi táblázat részletezi (Vö.: Nyomonkövetési, disszeminációs és fenntarthatósági monitoring útmutató). 12. táblázat: Hozzájárulás a Jó Állam Mutatók esetében tett vállalások teljesítéséhez Jó Állam Mutató (JÁM) neve Kimenet megnevezése Jó Állam Projekt Mutató (JÁPM) neve Célterület hozzájárulása a mutatóhoz A szervezeten belüli formális tudásmegosztó csatornák száma Szakmapolitikai és ágazati beépülés nyomon követése A kutatási eredmények szakmapolitikai és ágazati beépülésének hatása A Kompetencia kutatás csak közvetve, az előállított produktumokon és ajánlásokon keresztül járult hozzá a mutató teljesítéséhez, melyek beépülése is mérésre kerül majd a mutató értékelése során. A szervezeten belüli formális tudásmegosztó csatornák száma Szakmapolitikai és ágazati disszemináció a projekt során Disszemináció keretében elért személyek és intézmények száma A Kompetencia kutatás közvetlenül nem járult hozzá a mutató értékéhez, azonban eredményei bemutatásával közvetve, a HVK projekt egészének disszeminációs eseményein és tevékenységein keresztül képviseltette magát. 157

158 Jó Állam Mutató (JÁM) neve Kimenet megnevezése Jó Állam Projekt Mutató (JÁPM) neve Célterület hozzájárulása a mutatóhoz Az ügyfél- és partnertájékoztatásban használt kommunikációs csatornák, elérések száma Elégedettség az erőforrások hatékonyságával A kutatási eredményekkel kapcsolatos visszacsatolásmenedzsment Hozzájárulás információs tudásbázisok és menedzsment rendszerek fejlesztéséhez A projekt során a kutatási folyamatba és a felmérésekbe bevont személyek és intézmények száma Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR) továbbfejlesztésére alkalmas adatbázis készítése A Kompetencia kutatás közvetetten, a horizontális lekérdezéseken keresztül a kompetenciákat érintő kérdőívkérdések beillesztésével járult hozzá a vállalt 8000 db eléréshez az alábbiakat érintve: fő lakosság (kérdőívvel); db vállalkozás mint intézmény kérdőívvel; db önkormányzat mint intézmény kérdőívvel. Ezen túl a Kompetencia kutatás közvetlenül is hozzájárult a 8000 db eléréshez a célterület által vizsgált 15 településen bevonásra került szereplők megkérdezésén keresztül (92 fő önkormányzati szereplő validáló fókuszcsoportos interjú és 16 fő félig strukturált interjú keretében került bevonásra). A Kompetencia kutatás közvetlenül nem járult hozzá a mutató értékéhez, azonban közvetve, a reprezentatív lakossági felmérés kérdőívébe beépített, kompetenciákra vonatkozó kérdéseken keresztül igen. További közvetett hozzájárulásnak tekinthető az elkészült adatbázis elemzéséből származó tapasztalatok visszacsatolása, melyek támogatták az adatbázis fejlesztését, megfelelő minőségben való elkészülését. 158

159 Jó Állam Mutató (JÁM) neve Kimenet megnevezése Jó Állam Projekt Mutató (JÁPM) neve Célterület hozzájárulása a mutatóhoz Elégedettség az erőforrások hatékonyságával A helyi közszolgáltatások önkormányzati feladatellátáshoz és a gazdaságfejlesztéshez szükséges vezetői és munkatársi kompetenciák fejlesztése Közszolgáltatások ellátását és gazdaságfejlesztést célzó munkakörökhöz kapcsolódó kompetencia-szótár és kompetenciatérkép készítése A Kompetencia kutatás közvetlenül járult hozzá a mutató eléréséhez célterületspecifikus kutatási tevékenységein keresztül. Ennek keretében 5 eltérő településtípus bevonásával (összesen 15 db településen) lekérdezéseket folytatott a vállalt 1 db kompetenciaszótár és a vizsgált munkakörökhöz kötődő 15 db kompetencia-térkép megalapozása, validálása érdekében: 15 db fókuszcsoportos interjú a desk research szakasz során kialakított kompetencia-szótár validálására és kiegészítésére, illetve az elemzésbe vont 15 munkakör szempontjából releváns kompetenciák meghatározására 168 db validáló kérdőív önkormányzati szereplőkkel a 15 versenyképesség szempontjából releváns munkakör kompetencia-térképéhez kapcsolódóan 159

160 II. Tudatos település kutatás tapasztalatai és eredményei 160

161 3. TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS 3.1. A TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS KONTEXTUSA MÁS KÖFOP PROJEKTEKKEL VALÓ KAPCSOLÓDÁSOK KEZELÉSE A Tudatos település kutatás kutatási tervben kapcsolódó projektként meghatározott fejlesztések keretében megvalósított tevékenységekhez való kapcsolódása, az azoktól való tartalmi elhatárolása a következők szerint foglalható össze: KÖFOP VEKOP Helyi közszolgáltatás információs rendszer fejlesztése és bevezetése (IKIR projekt): Az önkormányzatokra, településekre vonatkozó adatgyűjtés fejlesztése, rendszerezése jó alapot nyújthat az önkormányzatok tudatos működéséhez, így az IKIR fontos eszköze, segítője lesz az önkormányzatok mindennapi feladatellátásának. Az IKIR projekt egyes moduljai több, érintett fejezet esetén bemutatásra kerültek, illetve azok tudatosság szempontjából történő alkalmazásának lehetőségei ajánlásként is megjelennek. Az IKIR projekt témájában és célkitűzéseiben más területet céloz meg (egy alapvetően adatbázis építésre épülő projekt, míg a Tudatos település útmutató az önkormányzatok napi működéséhez nyújt gyakorlati ajánlásokat), mint a Tudatos település kutatás, így részletes lehatárolásra nincs szükség. KÖFOP VEKOP Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. (ÖFFK II.): Az ÖFFK II. projekt keretében elvégzett kutatások és a létrejövő eredménytermékek a Tudatos település kutatással, illetve az elkészülő Tudatos település útmutatóval közösen segítik az önkormányzatok tudatosabb, hatékonyabb feladatellátását. A két projekt által megcélzott kutatási területek azonban eltérőek. Míg az ÖFFK II. projekt elsősorban a közszolgáltatások hatékonyabb ellátására, ennek érdekében azok rendszerének átalakítására, az önkormányzatok közötti kooperáció elmélyítésének lehetőségeire, valamint az inkluzivitás vizsgálatára fókuszál, a Tudatos település útmutató az önkormányzati működés, illetve feladatellátás egészének tudatosságát vizsgálja, több tématerületen fogalmaz meg ajánlásokat, javaslatokat. Ennek megfelelően a TT útmutató bár tartalmaz a erre vonatkozóan is javaslatokat a közszolgáltatások hatékonyabban való ellátásának lehetőségeit csak viszonylag röviden, átfogóan tárgyalja, míg a téma az ÖFFK II. projekt eredménytermékeiben jelentősen részletesebben is kifejtésre kerülhet. KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat fejlesztés (NKE II.): Az NKE II projekt a TT útmutató sikerességéhez nagyban hozzájárulhat, hiszen a közszférában, ezen belül is kiemelten az önkormányzatoknál dolgozók képzettségét, a közfeladatok ellátásához szükséges tudását igyekszik növelni. 161

162 Az önkormányzatok tudatos működéséhez elengedhetetlen a jól képzett, a stratégiai öszszefüggésekre fogékony településvezetés, illetve a megfelelő szakmai tudással rendelkező, a közszolgáltatások működését jól átlátó, elkötelezett szakembergárda. Az NKE II projekt kiemelt célként jelöli meg az önkormányzatok és helyi közösségek stratégiai tervezési és fejlesztési képességeinek fejlesztését, ehhez kapcsolódóan kutatási projektelemet is tartalmaz, illetve kiépül a tudástranszfer központú szaktanácsadói hálózat A TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE A Tudatos település kutatás, illetve a TT útmutató kidolgozásának módszertanából adódóan a munka jelentős része szintetizáló jellegű, az önkormányzati működés számos tématerületét vizsgáló kutatások, elemzések összegzése adja. Ezen elemzések során a jogszabályi környezet részletes vizsgálata megtörtént, egyes feladatok során azoknak a hatékonyabb önkormányzati működés érdekében való módosítására való javaslatok is születtek. Ezen részterületek jogszabályi környezetének vizsgálata a konkrét kutatásoknál kerül bemutatásra (adott esetben másik célterület kutatási jelentésében). A Tudatos település útmutató készítéséhez elvégzett önálló kutatási tevékenységek során vizsgált tématerületek vonatkozásában a jogszabályi környezet bemutatása a kutatási tervben szereplő jogszabályokon alapul (természetesen az egyes tématerületek vonatkozásában az azt érintő jogszabályi környezet feltárásra került, a vizsgált jogszabályok mindegyikének bemutatása azonban puszta számuk miatt nem történik itt meg): Kutatási tervben azonosított jogszabály évi CLXXXIX: törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.) 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. Jogszabály főbb releváns megállapításai Az Mötv. szabályozza általánosságban a helyi önkormányzati rendszer struktúráját, meghatározza azok feladat- és hatásköreit, gazdálkodásuk kereteit, illetve állami szervekhez való kapcsolatát, ennek megfelelően az útmutató minden vizsgált témakörét meghatározza. A rendelet újdonsága a részletes (egyes dokumentumokhoz adott esetben túl részletes) megalapozó vizsgálat elkészítésének elvárása, ehhez tartalomjegyzék definiálása. Ebben fontos újítást jelent a megjelenő hármas tagolás (helyzetfeltáró, helyzetelemző, helyzetértékelő munkarészek), melyek, ha nem is biztosítják, de mindenképpen irányt mutatnak a települések számára a célok kidolgozásának jó megalapozásához, mivel elvárja a leíró jellegű munkarészek mellett azoknak részletes elemzését, illetve a városi célok megalapozásához szükséges értékeléseket. A kormányrendelet a megalapozó vizsgálatnál jelentősen kisebb mértékben szabályozza az ITS-ekben megfogalmazandó stratégia elvárt tartalmát, melyek célrendszere a legtöbb település esetében az IVS-ben szereplő célrendszer továbbfejlesztésének tekinthető. 162

163 Kutatási tervben azonosított jogszabály Jogszabály főbb releváns megállapításai A stratégiai tudatosság szempontjából előrelépést jelent, hogy a célok megvalósulásának nyomon követése érdekében minden célhoz, fejlesztési elképzeléshez indikátorok hozzárendelésére került sor, így az ITS-ekben lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott a monitoring. 1024/2017. (I.24.) Korm. határozat az okos város szolgáltatások összehangolt bevezetését és működését támogató szervezeti és tudásplatform létrehozásáról és működtetéséről, valamint a teljes rendszer monitoringjáról évi CCXX. törvény az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól. A Tudatos település kutatás végső tematikájában az okos város nem jelenik meg önálló tématerületként, csak, mint a tervezési módszertan egy jó példája szerepel. Ennek megfelelően az azt szabályozó jogszabályi környezet részletesen nem került bemutatásra. Az önkormányzati feladatellátás egységességének biztosítása, valamint az ország és az önkormányzatok pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében a feladatellátáshoz az állam támogatást biztosít az ASP rendszer (Application Service Provider) keretében. Az ASP szolgáltatás technológiailag és gazdaságilag is kedvező megoldást jelent olyan településeknek is, akik a feladataikat széles körben támogató, integrált alkalmazásokhoz a hagyományos módon nem juthattak volna hozzá, azok magas beruházási és üzemeltetési költségei miatt. Ezek alapján, azok a települések, akik már kiépítették települési informatikai rendszerüket, az interfészes csatlakozásnak köszönhetően az adatbázis szükséges adatait átcsatolhatják megfelelő eszköz segítségével az ASP rendszerbe. 288/2009. (XII.15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról évi LXXXIII. törvény az egységes elekt- Az önkormányzatok által gyűjtött adatok köre megfelelően szabályozott, az OSAP keretében gyűjtött adatok részletes elemzések lefolytatását is lehetővé teszik. Problémát jelent azonban az adatok minősége, rendelkezésre állása, illetve egyes esetekben az azok hatékony elemzéséhez szükséges szakértelem hiánya is. Kormányzat feladatai közé tartozik a kutatás-fejlesztés és az innováció területén: Kutatás-fejlesztés és az innováció hazai közfinanszírozású támogatása (smart alkalmazások fejlesztésének ösztönzése) A TT útmutató kidolgozása során végül nem minősült relevánsnak. 163

164 Kutatási tervben azonosított jogszabály Jogszabály főbb releváns megállapításai ronikuskártyakibocsátási keretrendszerről évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról 48/2012. (VIII. 23.) NFM rendelet az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének általános feltételeiről, valamint más közlekedési módokhoz való kapcsolódásáról A TT útmutató kidolgozása során végül nem minősült relevánsnak. Települési önkormányzatok közszolgáltatásainak tudatosabb ellátását (e-ügyintézés) szabályozza. Az önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés eredményei alapján hatásai még nem érzékelhetők. A TT útmutató kidolgozása során végül nem minősült relevánsnak. A közösségi közlekedés vizsgálata a TT útmutató végső tematikájában nem szerepel. Szabályozza a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, különösen: évi LIII évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - A települések területén a környezet terhelhetősége és a településrészek rendeltetése alapján a rendezési tervben övezeteket kell meghatározni. - Önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki minden település - A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik: a füstködriadó terv elkészítése évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, A térségi és országos területfejlesztési terveket szabályozza, amelyekhez a helyi fejlesztési koncepcióknak igazodniuk kell A TT útmutató kidolgozása során végül nem minősült rele- 164

165 Kutatási tervben azonosított jogszabály Jogszabály főbb releváns megállapításai illetve programok környezeti vizsgálatáról évi LIII. törvény a természet védelméről évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről vánsnak. A TT útmutató kidolgozása során végül nem minősült relevánsnak. A TT útmutató kidolgozása során végül nem minősült relevánsnak. A TT útmutató kidolgozása során végül nem minősült relevánsnak. A településrendezés irányadó szabályait, kereteit rögzíti A TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉ- SEI ADAT ÉS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS, ADATFELDOLGOZÁS A Tudatos település kutatás a fogalom komplex értelmezéséből adódóan a Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program szintetizáló résztevékenysége volt. A Tudatos település kutatás a saját, többnyire szakirodalom elemzésen alapuló önálló kutatásai tevékenységein túl épített a különböző célterületi kutatások részeredményeire és ajánlásaira is. A Tudatos település kutatás első fázisa az adat- és információgyűjtési szakasz volt, melyben az alábbi, változatos módszertani eszközökre épülő kutatások eredményei kerültek összegyűjtésre és feldolgozásra: A szakirodalom elemzés részletesen foglalkozott a szakirodalmakban található fogalom lehatárolásokkal. Kiemelten kezelte a smart city, okos eszközök fogalomkört, a jogszabályi környezet elemzését, valamint a megvalósult releváns programok értelmezését, elemzését ezzel lényegi információkat szolgáltatott a fogalom meghatározáshoz. A szakirodalmi elemzés a tudatosság főbb elvárásaira, elemeire helyezte a hangsúlyt, melynek keretében kiemelten vizsgálta és elemezte a településmenedzsment/települési önkormányzatok működését támogató funkcionális folyamatokat, valamint az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontokat. Az elemzés a településmenedzsmenthez tartozó témákhoz jó alapot nyújtott, így a releváns témakörök esetében gyakorlatias, jól használható eredményeket hozott. 165

166 A kérdőíves felmérések egyrészt a horizontális jellegű, az egész HVK projektre vonatkoztatott kérdőívek voltak, melyekben a tudatos település témakör csak kis részben, illetve közvetetten jelent meg. A Tudatos település kutatás témáját a horizontális jellegű kérdőívek közül az önkormányzati kérdőív tartalmazta legnagyobb mélységben. A lakossági kérdőív, annak ellenére, hogy a tudatos településhez csak közvetetten kapcsolódó kérdéseket tartalmazott, máshonnan meg nem ismerhető információkat szolgáltatott. Ennek oka, hogy ez volt az alkalmazott eszközök közül az egyedüli, mely a lakossági oldal véleményét tudta közvetíteni. Az előre megtervezett kutatási tevékenységeken túl saját kérdőíves felmérések lebonyolítására került sor egy-egy témakör esetében (pl. hatósági, jogszabályalkotási, adatvagyon témakörök esetében), melyek az egyes témák mélyebb megismerését biztosították. A regionális tematikus műhelymunkák eredményei a tudatos település téma vonatkozásában sok részterületen hoztak hasznos információkat: kiemelten a tudatos település fogalom értelmezése, stratégiai tervezés, humán kompetencia, gazdaságfejlesztés, helyi közszolgáltatások működése, adatvagyon gazdálkodás témakörök vonatkozásában. A műhelymunkák a jelenlegi rendszerekkel kapcsolatos problémák és tapasztalatok, valamint a jövőre vonatkozó, önkormányzati munkatársak által támasztott elvárások megismerését segítették. A műhelymunkák lehetőséget adtak, hogy a meghívottak megbeszéljék, véleményüket kifejtsék a tudatos település kapcsán és azt moderátor segítségével értelmezzék. A módszertan sikeresnek bizonyult, mivel a szakértők minden régió vonatkozásában ügyintéző szinttől egészen a polgármester szintig kaptak visszajelzést a tudatos település értelmezését illetően. Mindemellett, a műhelymunkák lehetőséget adtak arra, hogy a kutatás további szakaszaiba az önként jelentkező vagy felkért önkormányzatok bekapcsolódhassanak az egyes kutatási tevékenységekbe (pl. mélyinterjú lefolytatása Törökbálinton). A kutatás keretében öt hazai (Nagypáli, Jászapáti, Kaposvár, Mórahalom, Pécs) és két külföldi (Amszterdam, Katowice) településre vonatkozó részletes esettanulmány készült, melyek részletesen, külön fejezetekben vizsgálták a kiválasztott települések tudatos település vonatkozásait. Ez kiterjedt a tudatos település helyi értelmezésétől a beazonosított beavatkozási területeken keresztül a helyi fejlesztéspolitika hatásáig. A kiválasztott települések különböző településméret kategóriákba tartoznak, ami hasznos információkat hordozott a különféle településtípusok tudatosságának vizsgálata szempontjából. Az esettanulmányok keretében önkormányzati fókuszcsoportos interjúk is megvalósításra kerültek, ahol a tudatos település helyi értelmezését és a tudatosság helyi fejlesztéspolitikában való megjelenését is vizsgálták. Horizontális jellegű kutatás keretében további 50 településen mélyinterjúk sora került megvalósításra, melyek egy része a Tudatos település kutatáshoz két témában szolgáltattak hasznos inputokat. Ezek a partnerség és esélyegyenlőség. Az egyes témák mélyebb körbejárása érdekében további kutatási tevékenységek is zajlottak, így az adatvagyon gazdálkodás témakörén belül önkormányzati interjú készült Törökbálinttal, mely település a műhelymunkán a témában mutatott kiemelkedő tapasztalat miatt került kiválasztásra. Mivel a kutatás eredményterméke egy önkormányzatoknak szóló gyakorlatorientált kézikönyv, a jó példák gyűjtése, azok vizsgálata, feldolgozása, a fent felsorolt összes kutatás részeként és ezeket kiegészítve külön kutatásként fontos feladat volt. 166

167 A különböző kutatási módszerek széles körének alkalmazása megfelelően biztosította a Tudatos település kutatás számára, hogy a témában különböző érintett csoportok véleményei, észrevételei megfelelő mélységben és súllyal jelenjenek meg, így azok felhasználhatóak legyenek a kutatás eredménytermékéhez. Megjegyzendő, hogy a kutatás szintetizáló jellegére tekintettel, a kutatási eredmények a HVK projektben különböző közreműködő szakértők/szakértő csoportok által kerültek elkészítésre, így a szakértők közötti együttműködés, konzultáció, részeredmények egymás közötti megosztása elengedhetetlen volt. A széleskörű adat-, és információgyűjtési fázis zárásaként a kutatási részeredmények strukturált dokumentálása, összegzése és a szakértői következtetések levonása történt meg, mely az előzetes ajánlás elkészítéséhez adott közvetlen inputot ELŐZETES AJÁNLÁS RÉSZ-EREDMÉNYTERMÉK Az adatok és információk feldolgozását és következtetések részletes tanulmányozását követően, a Tudatos település kutatás addig elérhető részeredményeinek összefoglalása és azokból levonható következtetések megfogalmazása történt meg az egyes részkutatási területek előrehaladásának megfelelően. A dokumentum jelentőségét az adta, hogy a Tudatos település útmutató eredménytermék összeállításának szakmai megalapozásaként szolgált. Az addig beérkezett kutatási eredmények, illetve adatok, információk feldolgozása jó alapot biztosított a további munkák összehangolására. Az Előzetes ajánlás rész-eredménytermék a szeptember 15-éig rendelkezésre álló célterületi inputokra építhetett. Az előzetes ajánlás rész-eredménytermékben a Kutatási Tervben is rögzített tematika került tovább bontásra, alapvetően a Tudatos település kutatás előzetesen megjelölt tématerületei mentén. Az egyes fejezetek struktúrájának további részletezése történt meg a célterületi kutatások részeredményeire építve. Az előzetes ajánlásban megfogalmazott egyes témakörök ajánlásai a közreműködő szakértőkkel kerültek egyeztetésre. A dokumentum a kutatási tevékenység eredménytermékének javasolt szerkezetére, formai megjelenítésére is javaslatot tett, annak érdekében, hogy a települések számára a mindennapi életben jól hasznosítható, kézikönyvszerű útmutató kerüljön kidolgozásra TUDATOS TELEPÜLÉS ÚTMUTATÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA Az Előzetes ajánlás rész-eredménytermékre építkezve került előállításra a Tudatos település kutatás eredményterméke a Tudatos település útmutató, mely a 3.5. fejezetben kerül bemutatásra A MEGVALÓSÍTOTT KUTATÁS TÉMATERÜLET-SPECIFIKUS ADAT- ÉS INFORMÁCIÓGYŰJTÉSEI, ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A Tudatos település kutatás a fogalom komplex értelmezéséből adódóan a HVK projekt szintetizáló résztevékenysége, amely épít a különböző célterületi kutatások részeredményeire és ajánlásaira. Ennek megfelelően a kutatás keretében vizsgált témák köre is változatos és sokrétű, valamint a kutatás komplex jellegéből adódóan a vizsgálati módszerek is sokfélék: Szakirodalom elemzés 167

168 Kérdőíves felmérés Esettanulmányok Műhelymunkák Interjúk Jó példák gyűjtése Az alábbiakban a tudatos településre vonatkozó végrehajtott megalapozó kutatások kerülnek bemutatásra SZAKIRODALMI ELEMZÉS A Tudatos település útmutató épít a szakterületi szintű szakirodalmi elemzésekre, azonban több tématerületen célzott szakirodalmi elemzések készültek kifejezetten az útmutató elkészítéséhez. Az alábbi felsorolás mutatja be az elkészült szakirodalmi elemzéseket: Tudatos település fogalomkör elemzésére irányuló célzott szakirodalmi kutatás. Településmenedzsment / A települési önkormányzatok működését támogató funkcionális folyamatok elemzésére irányuló célzott szakirodalmi kutatás. Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontok elemzésére irányuló célzott szakirodalmi kutatás. Szakirodalmi elemzés az önkormányzati kompetencia elvárások megalapozásához. A szakirodalmi kutatás módszerével a célterületi szakértők részéről összesen közel 150 hazai és külföldi szakcikk került áttekintésre (a lista jelen Összefoglaló Kutatási Jelentés 5. sz. mellékletében szerepel) a Tudatos település kutatáshoz kapcsolódóan, valamint minden tématerület kapcsán megtörtént a vonatkozó jogszabályi környezet részletes értékelése. A szakirodalmi kutatás során az alábbi dokumentumtípusok kerültek elemzésre: tudományos publikációk alapvetően az értékelő, kritikai szemléletük miatt; olyan források, amelyek operacionalizálták a működőnek ítélt megközelítéseket (policy dokumentumoktól a tudományosságot a praktikummal ötvöző kézikönyveken át, egy-egy részterületen segítséget jelentő útmutatókig); az esettanulmányként vizsgált települések tervdokumentumai; a szakterületek kapcsán releváns jogszabályi környezet; olyan platformok, jó gyakorlat gyűjtemények, amelyek a témakör szempontjából relevánsak; az egyes témakörökhöz kapcsolódó platformok, jó gyakorlat gyűjtemények. Az elemzésbe bevonandó dokumentumok kiválasztása, az azokból nyerhető tapasztalatok összegzése a Tudatos település útmutató fejezeteinek kidolgozásához szükséges szempontok alapján történt meg, így alapvetően az útmutató vonatkozó fejezeteinek tartalmához igazodik. Az útmutatóhoz outputként használt kutatási termék (Tudatos település fogalomkör szakirodalmi vizsgálata és elemzése) a Mellékletek II. Tudatos település kutatás 1. sz. mellékletben található. 168

169 KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK Lakossági kérdőív A kutatás keretében országos, reprezentatív, 4000 fős mintán elvégzett lakossági kérdőíves felmérés került lebonyolításra. A kérdőívezés a helyi versenyképesség-fejlesztési kutatás legtöbb területére kiterjedt, így közvetett módon értékes információkat szolgáltatott a Tudatos település útmutató elkészítéséhez is. A kérdőív emellett tartalmazott a Tudatos település kutatáshoz közvetlenül megfogalmazott kérdéseket is, melynek célja a lakosság véleményének megismerése volt arra vonatkozóan, hogy milyen tapasztalataik és elvárásaik vannak a tudatos település, az önkormányzat által végzett feladatellátás vonatkozásában. A kérdőív skála módszerrel vizsgálta a lakosok véleményét az önkormányzat munkájával kapcsolatban. Ezek az információk a tudatos település kapcsán is felhasználhatók voltak. A tudatos település témakörhöz közvetlenül köthető kérdések a kérdőív ún. dinamikus moduljában szerepeltek, ezen kérdések csak minden második (összesen 2000) kérdőívben szerepeltek. A megszokottnál magasabb válaszadási arány (kérdéstől függően 80-96%) volt tapasztalható, így a beérkező legalább 1600 értékelhető válasz segítségével minden kérdés esetében értékelhető eredmény született. Önkormányzati kérdőív A HVK projekt keretében online önkormányzati kérdőíves felmérés keretében kérdőívet az ország minden önkormányzatának vezető tisztségviselője (polgármester, alpolgármester, jegyző) tölthetett ki. A kérdőíves felmérésre június 20 július 17. között került sor, magas válaszadási arány volt tapasztalható, mivel településről érkezett vissza kitöltött kérdőív. Az önkormányzati kérdőívek esetében, viszonylag magas válaszadási arány volt tapasztalható (1 015 db), így a magyarországi önkormányzatok csaknem 1/3-a részt vett a felmérésben; ez alapján az eredmények az egész országra vonatkoztathatók. A kérdések értékelése különböző településtípusok, települési jellemzők / sajátosságok alapján változó mértékben volt lehetséges, de a legtöbb esetben a települési jogállás és a településnagyság, kisebb számban a kedvezményezetti státusz szerinti értékelésre nyílt lehetőség. A kérdések között szerepeltek olyanok, amelyek minden önkormányzat számára relevánsak, és olyanok is, amelyek nem volt minden önkormányzat esetében megválaszolhatók (csak esetleg részben). Ilyen módon az egyes kérdésekre kapott válaszok száma eltérő volt. Az önkormányzati kérdőív keretében a tudatos település szempontjából az alábbi témák kerültek érintésre: tudatos település ismérveivel kapcsolatos települési vélemények tervezési dokumentumokkal kapcsolatos információk esélyegyenlőséggel kapcsolatos települési vélemények fenntarthatósággal kapcsolatos települési vélemények Adatvagyon gazdálkodásra vonatkozó kérdőíves felmérés A Tudatos település kutatás keretében a helyi adatgyűjtési-, nyilvántartási- és szolgáltatási rendszer (adatvagyon gazdálkodás) alapfolyamatainak feltárását segítő kérdőíves felmérés került lefolytatásra az ország minden régióját képviselő, közel 150 önkor- 169

170 mányzat körében. A kérdőívre adott válaszok a Tudatos település útmutató adatvagyon gazdálkodással kapcsolatos részterületén az önkormányzatok által érzékelt problémák azonosításához, illetve az azokra adandó válaszok adaptálhatóságának megítéléséhez nyújtott részletes információt. Összesen 25 önkormányzattól érkezett vissza kitöltött kérdőív, településméret tekintetében kisebb és nagyobb településektől vegyesen. A visszaérkezett válaszok sok esetben jól tükrözik, hogy az adatvagyon gazdálkodás tekintetében az önkormányzatok milyen problémákkal küzdenek, mely területeken jelentkeznek fejlesztési szükségleteik. A kérdőívre adott válaszok erőteljesen összefüggenek a válaszadó település nagyságával. Jól tükröződik, hogy a nagyobb települések az adatvagyon gazdálkodás terén több tapasztalattal rendelkeznek, míg a kisebb települések esetében néhány kivételével érezhetően kezdetleges még az adatok egységesített kezelésének folyamata. A kérdőív keretében jó példák is előkerülnek néhány település esetében, melyek integrálhatók voltak a Tudatos település útmutatóba. Az adatvagyon gazdálkodásra vonatkozó kérdőív keretében, az alábbi témákról érkeztek vissza értékes önkormányzati vélemények: erőforrások rendelkezésre állása az adatgyűjtés kapcsán; adatgyűjtési, nyilvántartási, illetve adatszolgáltatási rendszerek, módszerek egységessége; elmaradásokkal terhelt területek; önkormányzati nyilvántartások felhasználói igények kielégítése; önkormányzatok a saját maga által működtetett adatgyűjtési-, nyilvántartási- ésszolgáltatási rendszerei. Hatósági feladatok tudatos ellátásához, illetve helyi jogszabályalkotáshoz kapcsolódó önkormányzati kérdőívek A felmérés során egymástól eltérő időpontban két külön kérdőív került kiküldésre a helyi jogszabályalkotás, illetve a hatósági feladatok tudatos ellátásához kapcsolódóan az első tematikus regionális műhelymunkán résztvevők számára. A helyi jogszabályalkotás kapcsán kiküldött kérdőívek elsősorban a jogalkotásban résztvevő jegyzőket, jegyzői irodai, hivatali munkatársakat célozták meg, mivel náluk van ismeret az előkészítésről és hozzájuk érkeznek be a jogszabály gyakorlati alkalmazásából eredő tapasztalatok és az ebből eredő módosítási igények. E kör biztosítja továbbá a jogszabály-előkészítés szakmai, jogalkotási, gazdasági, szociális stb. szakismeretét is. A hatósági hatáskört gyakorló hatósági döntéseket ezzel szemben az önkormányzatoknál több szerv, illetve személy is gyakorolja. A polgármester, a képviselőtestület és a jegyző is eljárhat hatósági ügyekben, így elsősorban a döntéseket előkészítő jegyzőket, jegyzői irodai, hivatali munkatársakat volt célszerű megkeresni. Mindkét szakterületen aránylag kevés számú kérdőív érkezett vissza, azonban a kérdőíveket megválaszoló települések szerencsés szórást mutatnak. A kisebb lakosságszámú községektől a fővárosi kerületig bezárólag minden típusú településtől érkezett válasz. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy a válaszoló települések egy általánosítható képet mutatnak, azaz a helyzetük, problémáik e két területen hasonlóak, mint a hasonló településeken. A hatósági feladatkörrel kapcsolatos felmérések az alábbi témákat járták körbe: munkateher, hatósági és szakhatósági kapcsolatok, ill. összefüggések, 170

171 a központosítással magasabb szintre került hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos tapasztalatok. A hatósági feladatok ellátására vonatkozóan 31 település küldött vissza választ. A felmérés reprezentatívnak nem nevezhető, ugyanakkor mivel a válaszadók szinte minden típusú települést képviseltek (kistelepülés, közepes település, kisváros, megyei jogú város), ezáltal minden méretkategóriába tartozó önkormányzattól érkeztek információk és így a típus-problémák, kihívások is feltárásra kerülhettek MŰHELYMUNKÁK A HVK projekt keretében összesen 14 regionális tematikus műhelymunka megtartására került sor. Az első kör 2017 tavaszán zajlott, ahol 7 régióban zajlott műhelymunka, 3 különböző szekciómunkával egységesen minden régió tekintetében. A második regionális tematikus műhelyunka sorozat 2017 őszén bonyolódott le, ugyancsak minden régióban, 2 különböző szekciómunkával egyes régiókban eltérő témákkal. I. Regionális Tematikus Műhelymunka A HVK projekt keretein belül megvalósult első műhelymunka-sorozatra 2017 májusában került sor az ország hét régiójában. A műhelymunkák célja a kutatás keretében vizsgált közszolgáltatásokat befolyásoló tényezők közös feltérképezése, rendszerszintű jellemzők és a problémák meghatározása, valamint a helyi gazdaságfejlesztés nehézségeinek, problémáinak, valamint tapasztalatainak feltárása, a HVK projekt számára hasznos javaslatok rögzítése volt. A műhelymunkára minden régióban meghívást kaptak a helyi önkormányzatok közül az érintett régió megyei jogú városainak önkormányzatai, a járásszékhely városok önkormányzatai, valamint a 2000 főnél (egy-egy régió esetén az 1000 főnél) nagyobb települések önkormányzatai. Az eredményes műhelymunka és a résztvevői kör vegyes összetétele érdekében az önkormányzatok mellett meghívást kaptak a HVK projekt kutatási fókuszába eső közszolgáltatásokért felelős cégek vezetői, valamint nagyobb helyi vállalkozások és a civil szféra képviselői is. A tematikus műhelymunkák napirendje a hét régióban ugyanazon menetrend szerint zajlott. Az általános tájékoztató után, szekció beszélgetések folytak a helyi közszolgáltatások jellemzőiről, az érzékelt problémákról és lehetséges megoldásokról, valamint az önkormányzatok stratégiáiról, feladatainak, folyamatainak szervezettségéről és gazdaságfejlesztési lehetőségeiről az alábbi három szekcióban: helyi gazdaságfejlesztés, tudatos településmenedzsment, településüzemeltetés és infrastruktúra, humán közszolgáltatások. A hét regionális tematikus műhelymunkán résztvevő települések mérete szempontjából elmondható, hogy a nagyobb települések mozgósítása kevésbé bizonyult sikeresnek, mivel a megjelent résztvevők közel fele 5000 lélekszám alatti településről érkezett. A résztvevők hozzáállása a munkához az eddigi hasonló jellegű kutatások, megkérdezések tapasztalatait figyelembe véve példaértékű volt. Ahogy azt a résztvevők is megjegyezték, jó hangulatú, tartalmas, a témára koncentráló beszélgetés, tapasztalatcsere zajlott, a különböző álláspontok, vélemények statikus közlése helyett. A jó és rossz tapasztalatok bemutatása minden résztvevő számára hozzáadott értékkel bírt. A 171

172 műhelymunkák pozitív visszhangját az is jelzi, hogy a résztvevők mintegy kétharmada jelezte, hogy szívesen részt venne a további munkában, nyitott a további információcserére. II. Regionális Tematikus Műhelymunka A október november során megrendezésre került II. Regionális Tematikus Műhelymunka a kutatási rész eredmények, megfogalmazott javaslatok egyeztetésére adott lehetőséget az ország hét régiójában. A második regionális műhelymunka-sorozat azonos forgatókönyv szerint zajlott a hét régióban. A műhelymunkák első részében, a megnyitót követően a HVK projekt eddigi eredményeinek ismertetésére került sor. Ennek keretében bemutatásra kerültek az egyes célterületek keretében elvégzett kutatási feladatok: a helyi közszolgáltatások minőségi szintjeivel és finanszírozásával, továbbá az önkormányzatok kompetenciáival és a helyi gazdaságfejlesztési lehetőségekkel kapcsolatos kutatás köztes eredményei. A műhelymunkák második részében a HVK projekt köztes kutatási eredményeinek, tapasztalatainak részletes bemutatására, a résztvevőkkel, önkormányzati partnerekkel közösen történő végig gondolására került sor két szekcióban. Beépítésre kerültek az első körös műhelymunkák tapasztalatai is. A műhelymunkák második körében a HVK projekt eddigi eredményeinek validálása során összegyűjtött önkormányzati vélemények, javaslatok figyelembe lettek véve a kutatási projekt további időszakában, a készülő dokumentumok (ajánlások, javaslatok stb.) véglegesítéséhez. A műhelymunkák keretében konkrétan, célzottan tudatos település témájú szekció vagy feldolgozandó téma nem volt ellentétben a megelőző műhelymunka-sorozattal azonban a tudatosság minden szekció kapcsán megjelent témától függő hangsúllyal ESETTANULMÁNYOK A kutatás öt hazai (Jászapáti, Kaposvár, Mórahalom, Nagypáli, Pécs) és két külföldi (Amszterdam, Katowice) településre vonatkozó részletes esettanulmány kidolgozását tartalmazta. Annak érdekében, hogy a feltárt eredmények minél szélesebb körben lefedjék a településhálózatot, több településtípus és településméret képviseltette magát egyegy településsel. Az esettanulmányok szerkezete, fókusza azt szolgálta, hogy az általános, a kontextust meghatározó leírások mellett a település tudatosságára, illetve az 5. célterület gazdaságfejlesztési eszközeire vonatkozó információk legyenek megismerhetők. Az egyes településekre vonatkozó esettanulmányok egységes szerkezet alapján, hasonló inputokra épültek annak érdekében, hogy a lehető legjobban érzékelhetők, összehasonlíthatók legyenek a különböző településtípusokon meglévő problémák, illetve az ezekre adott válaszok. Mind a hazai, mind a külföldi esettanulmányok részletesen elemzik a település társadalmi-gazdasági helyzetét, a térszerkezetben elfoglalt pozícióját, a településeken elérhető közszolgáltatásokat a leíró főbb statisztikai adatok, a települési ágazati tervek, stratégiák segítségével. Emellett, a dokumentumok kitérnek az adott települések helyi gazdaságfejlesztési aspektusaira, valamint jelen kutatás területhez inputként szolgáló tudatos település vonatkozásokra. 172

173 A hazai esettanulmányok emellett kiegészültek fókuszcsoportos interjúkkal az önkormányzat dolgozói, illetve a helyi vállalkozók körében. Önkormányzati fókuszcsoportok Az öt hazai esettanulmányhoz szorosan kötődő fókuszcsoportos interjúkon részt vevő személyek köre a döntéshozói szinttől (polgármester) az ügyintézői szintig (műszaki, adóügyi, hatósági, vagyongazdálkodási ügyintéző stb.) terjedt, valamint közszolgáltatók is képviseltették magukat (Városfejlesztési Kft. stb.). A fókuszcsoportos megbeszélések jelen témához kapcsolódóan a tudatos település helyi értelmezését és a tudatosság helyi fejlesztéspolitikában való megjelenését vizsgálták. Az interjúk az önkormányzatok és a helyi vállalkozások kapcsolatának feltárását célozták, elsősorban abban a tekintetben, hogy az önkormányzat miként tudja támogatni a helyi vállalkozásokat, milyen a kapcsolatrendszerük. Mindezek mellett az interjúk témáját képezte az önkormányzat és a lakosok közötti kommunikációs módszerek, fejlesztési lehetőségek közös értékelése is. Az interjú során a demográfiai folyamatokra való reagálás és a település helyi erőforrásaira építkező fejlesztési lehetőségek több településen szintén felmerültek. A beszélgetések keretében a pozitív példák mellett jelentős számú negatív példa is felmerült, melyek a jövőre nézve szintén hasznos tanúságokkal szolgálhatnak. Esettanulmányok tudatos településre vonatkozó megállapításai Az esettanulmányok egyik fő tématerülete volt a települések tudatosságának, tudatos megoldásainak elemzése. Ennek érdekében, azonos struktúrában mutatják be a tanulmányok az öt hazai és két külföldi település tudatos település vonatkozásait. Az esettanulmányok ennek megfelelően áttekintik: a tudatos település fogalom értelmezését az adott településen; a helyi fejlesztéspolitika által beazonosított legfontosabb beavatkozási (probléma) területeket, alapvetően a meglévő fejlesztési dokumentumok tartalmának vizsgálatával; a tudatosság megjelenését a helyi fejlesztéspolitikában; valamint a Tudatos település útmutató szerkezetében az egyes tématerületekhez köthető tudatos, jó példákat is. A tudatos település fogalom helyi értelmezésének elemzéséből az rajzolódik ki, hogy a vizsgált településeken (természetesen kissé eltérő hangsúlyokkal) alapvetően hasonló elemek jelennek meg. Ezek közül a legelső helyen a stratégiai tudatosság, a hosszú távú tervek mentén véghezvitt fejlesztési programok jelennek meg, de szinte minden településen megjelenik az érintettek bevonásának minél nagyobb szerepe, a környezeti tudatosság (fenntarthatóság), illetve a nagyobb települések esetében az okos megoldások alkalmazása is. Ezen szempontok helyi fejlesztéspolitikában való megjelenését tekintve a vizsgált települések nem mutatnak egységes képet. Érzékelhető, hogy pl. Kaposvár, Amszterdam, vagy Nagypáli esetében hosszú távon meglévő tudatos fejlesztési koncepciót követő településekről beszélhetünk, míg pl. Pécs vagy Jászapáti esetében inkább csak egyegy részterület esetén érhetők tetten tudatos megoldások. Az esettanulmányokban feltárt tudatos megoldások közül a Tudatos település útmutató és azok jó példákat részletesebben bemutató melléklete több információt is tartalmaz. Ezek az ajánlások megfogalmazása során is figyelembe lettek véve. 173

174 INTERJÚK Önkormányzati mélyinterjúk 50 magyarországi településen, félig strukturált interjúk kerültek lebonyolításra önkormányzati vezetőkkel és közszolgáltatásokat nyújtó intézmények vezetőivel, a település méretétől függő számban (az 1. célterület kutatási tevékenységének részeként). Az interjúkról írásos feljegyzés, továbbá az interjúalany döntésétől függően hangfelvétel is készült. A felmérés alapvető célja az volt, hogy bemutatásra kerüljön a HVK projekt keretében vizsgált közszolgáltatások esetében milyen változások következtek be az elmúlt 5 évben az adott településen és hogyan ítélik meg az ellátottság jelenlegi helyzetét. A Tudatos település kutatás kapcsán az önkormányzatoknál a polgármester és a jegyző került megkeresésre. A mélyinterjúk 18 témakört öleltek fel, melyekből egy kérdéskör (két kérdéssel) foglalkozott a tudatos település témakörével. Az egyik kérdés, a helyi szereplők bevonásával volt kapcsolatos, a másik pedig az esélyegyenlőségi kérdéskört érintette. A helyi szereplők bevonása kapcsán az önkormányzatok eszközeit (néhány esetben a jogi keretei) határozták meg, valamint, hogy mely partnereket, csoportokat vonják be elsődlegesen. A helyi vállalkozásokkal való viszonyról elérhető információk is a legtöbb interjú tárgyát képezték, valamint a kutatáshoz szükséges, a települések által elkészített fejlesztési dokumentumok összegyűjtése is megtörtént. Az esélyegyenlőségi témakörben a fő témát maga a fogalom értelmezése és a település életében betöltött szerepe jelentette. A mélyinterjúk során, az önkormányzattól minden releváns dokumentum (településfejlesztési, településrendezési stb.) beszerzése megtörtént. Az 50 településen zajló mélyinterjúk keretében majdnem minden önkormányzatnál szerepelt a tudatos település, mint témakör, azonban néhány esetben csak érintőlegesen, részletes információk begyűjtése nélkül. Szakértői interjúk A Tudatos település kutatás saját kutatási tevékenységén belül szakértői interjú került lebonyolításra Törökbálint Város Önkormányzati Hivatal kollégáival az adatvagyon gazdálkodás témakörében. Cél egy jó példa megismerése volt. Törökbálint város képviselői részt vettek az I. Regionális Tematikus műhelymunkán, ahol röviden bemutatták a városban működő példaértékű informatikai és tájékoztatási rendszerüket. Ez alapján merült fel a részletes interjú készítésének igénye, a település térinformatikai rendszer fejlesztésével, használatával és működtetésével kapcsolatos önkormányzati tapasztalatok megismerésére. Kompetencia kutatás kapcsán végzett interjúk A kompetencia kutatás keretében, 5 eltérő településtípus bevonásával (összesen 15 db településen) a kompetencia-szótár és a vizsgált munkakörökhöz kötődő 15 db kompetencia-térkép megalapozása, validálása érdekében, fókuszcsoportos interjúk kerültek megvalósításra. A 15 vizsgált település egyik felében (8 db) május-június folyamán történt meg az adatfelvétel. Ekkor településenként átlagosan kettő, összesen 15 db fókuszcsoportos in- 174

175 terjú készült 92 fő bevonásával, amelyek a közszolgáltatások szempontjából tematikus csoportok köré szerveződtek. A tematikus csoportok a következők voltak: oktatáskultúra; egészségügy-szociális ellátás; településüzemeltetés; általános menedzsment. Annak érdekében, hogy a települési sajátosságok megfelelő módon megjelenjenek a kutatásban, csoportonként négy interjú készült összesen. A kisebb létszámú településeken egyes csoportok összevontan kerültek lebonyolításra. A fókuszcsoportos interjúk keretében a tudatos település az általános menedzsment témakörben került átbeszélésre. Az interjú keretében a tudatos település kifejezés megközelítése, értelmezése történt meg az önkormányzat képviselőivel, valamint a részvevők megosztották véleményüket arról, hogy szerintük milyen feltételei vannak a tudatosság elérésének és mik a tudatos működés elvei. A menedzsment témakörben a versenyképességgel, valamint a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos témák is érintésre kerültek. Egyéb interjúk A fent ismertetett interjúk elsősorban a helyi szereplők, helyi szinten történő információinak feltárását szolgálták, azonban érdemes volt megszólítani olyan szereplőket is, akik átfogóbban látják a fejlesztéspolitikai folyamatokat. Ennek érdekében személyes interjú került lebonyolításra az alábbi szervezetek vezetőivel: Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságtervezésért és Versenyképességért Felelős Helyettes Államtitkárság, Területfejlesztési Tervezési Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium, Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság, Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága (TOP IH) NEMZETKÖZI ÉS HAZAI JÓ PÉLDÁK GYŰJTÉSE A Tudatos település kutatás gyakorlat-orientált megközelítésmódjából adódóan a jó példák gyűjtése, azok megvizsgálása, feldolgozása és az útmutatóba történő beépítése elengedhetetlen. A példák elsősorban a szakirodalmi kutatás eredményeként álltak elő, de a téma jellegéből adódóan egyéb módszerek is felhasználásra kerültek (pl. honlapok vizsgálata információs rendszerek kapcsán stb.). Az útmutatóban minden részletesen vizsgált tématerülethez jó példák és a hazai települések számára releváns és adaptálható jó gyakorlatok kerülnek bemutatásra. Ezek először röviden, közvetlenül az érintett ajánlásokhoz kapcsolva, magában az útmutató vonatkozó fejezeteiben, majd az útmutató mellékletében részletesebben kifejtve jelennek meg A KUTATÁSI TERÜLETEKET ÉRINTŐ PROBLÉMAFELTÁRÁS ERED- MÉNYEI A Tudatos település kutatáshoz kapcsolódó jellemzően empirikus jellegű kutatási tevékenységek (pl. műhelymunkák, kérdőívek, interjúk) a tudatos településmenedzsment témáihoz kapcsolódóan számos települések számára kihívást jelentő problémát tártak fel. A felfedett problémák beépültek a Tudatos település útmutatóba, melyekre építve ajánlások kerültek megfogalmazásra tématerületenként. Jelen fejezetben először az általánosabb érvényű, több témát átfogó, horizontális jellegű alapproblémák kerülnek bemutatásra, összegzésre, melyek univerzális jelleggel, több 175

176 témára kiterjedően akadályozhatják a településeket a tudatosság felé történő fejlődésben. A horizontális problémák bemutatását követően, a Tudatos Település Útmutató egyes tématerületekhez kapcsolódó problémák kerülnek tételesen felsorolásra, melyeknek kifejtése a Tudatos Település Útmutatóban történt meg. A stratégiai tudatosság témaköre a településmenedzsment elementáris része, így szinte minden további témakörben is érintett. A tudatosan működő település a fejlődésének irányát egy közérthető stratégia mentén jelöli ki, az irányt átfogó és szektorális stratégiai dokumentumokkal támogatja meg és ezen stratégiák mentén végzi fejlesztési tevékenységét. A települések nagy része mára már rendelkezik stratégiai célokat kijelölő dokumentumokkal, azonban a stratégia tervezés folyamatában még mindig vannak megoldásra váró problémák. A stratégiák elkészítésének első lépése a valós, releváns információk feltárása, feltérképezése, melyre épülnek továbbiakban a célok, eszközök. Alapproblémaként jelenik meg, hogy nem minden esetben sikerül megfelelően a stratégiai tervezést megelőzően a helyi erőforrások, meglévő problémák feltérképezése, vagy rosszabb esetben teljesen elmarad. Jelenleg az adatfeltárás az önkormányzatoknál aktuális projekt szinten jelenik meg, nincs előre megtervezett, szisztematikus adatgyűjtés mely egyrészt a problémák meghatározásához, így a reálisan elérhető célok kitűzéséhez nyújthatna alapot, másrészt a fejlesztés eredményeinek méréséhez, monitoringjához nyújthat segítséget. Másik alapproblémaként jelenik meg a célok nem megfelelő meghatározása, melyek nem valós, helyi igényeknek megfelelő, így vagy irreális, túl ambiciózus, esetleg túl általános célok kerülnek megfogalmazásra (emellett a forrásfüggőség is indokolatlan mértékben, az aktuálisan rendelkezésre álló források irányába befolyásolhatja a célmeghatározást). A fentebb említett monitoring tevékenységet az önkormányzatok sok esetben a jogszabály által meghatározott kötelezettségként kezelik, nem fordítanak elegendő figyelmet és energiát az eredmények visszacsatolására, a stratégiák felülvizsgálatára, megváltozott helyzethez való igazításra. A fenntartható működés alapjának tekinthető helyzetfeltárás, a helyi adottságok (természeti, társadalmi, gazdasági) feltérképezése a települések többségén megtörtént, azonban a fenntartható fejlődés felé való elköteleződés nem általános, helyette csak a jogszabályok által előírt mértékben történnek meg az ezirányú lépések. Tehát, a jogszabályok által megkövetelt dokumentumok elkészültek, de a mindennapos döntésekben csak elvétve jelenik meg a fenntarthatóság három tényezőjének egysége. Az országos szintű szabályok a helyi jogszabályokba is hiányosan kerülnek átültetésre, melynek oka a központi elvárások megfogalmazásának, azok teljesítésének elmaradása esetében a szankcionálás hiánya mellett a települések motiválatlansága is. Az emberi erőforrás kompetencia témakörét érintő problémák elsősorban a megfelelő szakértelem hiányában mutatkoznak meg a tudatos településmenedzsment minden egyes komponense kapcsán. A HVK projekt kutatásai alátámasztották, hogy komoly általános munkaerőhiány van a közszférában, nagyon jelentős a fluktuáció. A speciális képzettséggel rendelkező szakemberek gyakran nem érhetők el egyáltalán (pl. háziorvos), ahol pedig megoldható, ott sok esetben a munkavállaló szakterületén kívül végzi el az végrehajtandó feladatokat megfelelő kompetenciákkal bíró munkaerő hiányában - jobb esetben ideiglenesen. A partnerség a tudatos településmenedzsment minden egyes komponensét érintő elem. A lakossággal való kommunikálás, az érintettek bevonása a döntésekbe, igényeinek felmérése, elégedettségének mérése elengedhetetlen a tudatos településsé válásban. A kutatás keretében történt empirikus felmérések eredményei alátámasztják, hogy a települések nagy része fontosnak tartja a kommunikáció kialakítását és fenntartá- 176

177 sát, valamint a helyiek bevonását, azonban a folyamat nagyon ritkán intézményesül, inkább ad-hoc jelleggel működik. Elsősorban a nagyobb települések fektetnek kiemelt hangsúlyt az előre megtervezett partnerségre, jellemzően ők is csak a jogszabályban meghatározott esetekben. A kisebb települések esetében - annak ellenére, hogy az önkormányzati döntéshozók elérhetősége kedvezőbb előfordul, hogy a partnerség kialakítására a településvezetésnek bár van igénye, azonban a folyamat kivitelezése nem megfelelően kerül megvalósításra. Pl. előfordul, hogy bár a településvezetés nyitott az érintettek véleményének meghallgatására, de nem a megfelelő eszközt választja a helyi lakosokkal történő párbeszéd megindítására, így nem a valós igények kerülnek felszínre. További probléma, hogy gyakran, bár az észrevételek, vélemények meghallgatásra kerülnek, nem kerülnek kezelésre, nem történnek meg a szükséges lépések. A partnerség egyik leginkább gátoló tényezője, ha nem áll rendelkezésre kialakult, valós, tenni akaró helyi közösség, aki a véleményét hangoztatni kívánja. Ezzel szemben ritkábban előfordul, hogy a település vezetése nem nyitott a helyi lakosság véleményének megismerésére, önállóan akar irányítani. A Tudatos Település Útmutató tíz témakörét érintően, a kutatás során feltárt kihívások tételes felsorolása (az egyes kihívások kifejtésre kerülnek a TT Útmutató 3. fejezetében): 1. Stratégiai és tervezési tudatosság A települések stratégiai terveiket és ezzel fejlesztéseiket elsősorban az uniós célokhoz és az elérhető támogatási forrásokhoz igazítják nem a valós igényeikhez. Dilemmát jelent a közepes kisebb települések tervezésénél, hogy milyen mértéken támaszkodjanak belső és külső erőforrásokra és hogy a helyi erőforrások jelenlegi hasznosítása jó irányba viszi-e a települést. A fejlesztési terv nem egy élő iránymutatás, hanem egy kényszerű feladat eredménye és ennek megfelelően is kezeli a települések jelentős része. Az újszerű kihívások által generált növekvő számú horizontális fejlesztési irányelv beépülése a hagyományos tervezői gondolkodásba kihívást jelent az önkormányzatoknak Az önkormányzatok többsége egyelőre nem tud mit kezdeni a partnerségi tervezéssel kevéssé látják annak hozzáadott értékét. A települések jelentős része számára problémát jelent a tervek magasabb területi szintű stratégiákhoz való illesztése 2. Tudatos fókusz a fenntarthatóságra (környezeti, gazdasági, társadalmi) A településekre a fenntarthatóság irányába történő elköteleződés helyett többségében jellemző, hogy csak a jogszabályok által megkövetelt mértékben építik azt be fejlesztéseikbe Aprófalvak és közepes méretű települések esetében a fenntarthatóság irányába való elköteleződést akadályozza a kompetens humán erőforrás hiánya és a rossz anyagi helyzet A fenntarthatóbb működéshez (akár kevés forrásból is) alkalmazható megoldások, adott esetben a jogszabályi környezet ismeretének hiánya, a fenntarthatósági szempontok integrált megjelenésének elmaradása A rövid távú szükségletek előtérbe helyezése miatt a környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjai háttérbe szorulnak 3. Tudatos gazdálkodás 177

178 A közszolgáltatások ellátását szolgáló önkormányzati vagyon karbantartása, felújítása jelentős terhet jelent az önkormányzatok többségének. Az egyes szolgáltatások ellátása során a költségek tervezésekor nem kerül figyelembe vételre a teljes költség A vagyongazdálkodás során a hosszútávon nem fenntartható megoldások alkalmazása okoz sok önkormányzat számára fenntarhatatlan terhet. 4. Integrált települési információs rendszerek tudatos alkalmazása A korszerű informatikai megoldások elsődlegesen integrált iratkezelési, csoportmunka támogatás, elektronikus ügyintézés, munkafolyamat támogatás csak elvétve fordulnak elő az önkormányzatok többségénél A tudatos strukturált adatgyűjtés és adathasználat az önkormányzatok jelentős részénél még nem kapott megfelelő vezetői figyelmet a mindennapi működésben Az informatikai rendszerek kezelése kapcsán széles körben tapasztalható a megfelelő helyi kompetencia hiánya 5. Tudatos humán erőforrás-menedzsment Általános a munkaerőhiány, a távozó munkatársak pótlása nehéz. A vezetők által állított sikerkritériumok, preferenciák, illetve a hagyományos hivatali munkakultúra közötti jelentős az eltérés. Hiányterület a professzionális emberi erőforrás menedzsment (EEM vagy HR) 6. Helyi közszolgáltatások tudatos működtetése Az állami szabályozók szerepüknél fogva nem határozzák meg részletesen a szolgáltatási színvonalat, így a szolgáltatási színvonal illesztése a helyi igényekhez az önkormányzat feladata marad A szabályozásból eredő követelmények nehezen tekinthetőek át, ami megnehezíti a szolgáltatási színvonal helyi menedzsmentjét. A szolgáltatási színvonallal kapcsolatos elvárások és a feltételek rendszeresen változnak, ezért a bevált gyakorlat sem jelent feltétlenül hosszútávra megoldást. A szolgáltatási színvonal egyes meghatározó összetevői nem írhatók le normatív módon (pl.: a személyzet hozzáállása) 7. Önkormányzati hatósági feladatok tudatos ellátása Jelentős átrendeződés a hatáskörökben a központi kormányzat irányába, de ezzel együtt is nagyon magas a helyi szinten hagyott hatósági hatáskörök száma A hatósági hatásköri jegyzék naprakész vezetése, a hatósági hatáskörök ügygyakoriságához rendelt erőforrás-igény biztosításának hiánya A hatósági eljárás megindításának, lefolytatásának, eredményénekkövetkezményének megismertetése, megértetése nem megfelelő A hatóság nehezen érthető kommunikációja nehezíti a jelentős számban, az ügyintézők jelentős része számára önmagában is nehezen értelmezhető nyelvezetű jogszabályok követését Hiányzik az ügyféltől érkező visszacsatolás, azok eredményének felhasználása a hatósági munka minőségének fejlesztése érdekében 8. Helyi jogszabályalkotási feladatok hatékony végrehajtása A jogalkotás a Hivatal belügye, az érintettek, a célterület, a lakosság, vállalkozások nem kezdeményeznek, nem folynak bele a jogalkotásba, a jogszabályok elérhetősége-kereshetősége nem mindig biztosított 178

179 Hiányzik a jogszabályok közérthető magyarázata, pedig a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések ezt szinte teljes körűen tartalmazzák, így aránylag könnyen lehetne egyszerűsített magyarázatokat, indokolásokat készíteni, amelyek megkönnyítenék a jogalkalmazást Nem állnak rendelkezésre pontos módszertani útmutatók a társadalmi-gazdasági hatások elemzésére, értékelésére. A jogalkotási folyamat időigényes, a magasabb szintű jogszabályok gyakori változásai miatt állandó felülvizsgálatra (gyakran csupán technikai felülvizsgálatra) szorul, de ennek eljárásrendjében sincs egyszerűsítés 9. Tudatos helyi gazdaságfejlesztés A helyi gazdaságfejlesztés gyakran gyengén megalapozott koordinálatlan és következetlen, eszközrendszere korszerűtlen. Az önkormányzatok gyakran egy-két, esetenként költséges gazdaságösztönzési eszköztől várják a gazdaság fellendülését Az önkormányzatok humán, szervezeti és digitális felkészültsége nem támogatja kellőképpen a helyi gazdaság versenyképességét A helyi gazdaság szereplői közötti gyenge az együttműködés, nem érdemi a partnerség, ami a hatékony gazdaságfejlesztési tevékenységet akadályozó körülmény A gazdaságösztönzési folyamatok területileg nincsenek összehangolva, ezzel kioltják egymás gazdaságösztönző hatását vagy felesleges kapacitások jönnek létre bizonyos szolgáltatásokat illetően a lehetséges szinergiák pedig kihasználatlanok maradnak 10. Tudatos kommunikáció, partnerség és szemléletformálás Az egyes döntések előkészítésekor a megfelelő partneri kör azonosítása, bevonásuk módjának meghatározása A lakosok döntésekbe való bevonásának, a helyiek igényeinek való kiszolgálásának hiányosságai, tájékoztatás A helyi vállalkozásokkal történő partnerség, együttműködés hiányosságai A környező településekkel, egyéb településekkel való partnerség, együttműködés hiányosságai A helyi lakosság szemléletének formálását célzó programok tervezése, a megfelelő eszközök kiválasztása, majd a programok hatékonyan történő végrehajtása A TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA A TUDATOS TELEPÜLÉS ÚTMUTATÓ EREDMÉNYTERMÉK A célterületi kutatások egyik fő eredményterméke a Tudatos település útmutató, ami egy, az önkormányzatok számára készült gyakorlat-orientált kézikönyv. Az önkormányzatok számára az elmúlt időszak jelentős változásokat hozott a működésben (pl. források felhasználásának új típusú rendszere és szabályai vagy az új digitális technológiák megjelenése stb.). A változó környezet miatt minden eddiginél fontosabbá vált a települések számára a meglévő lehetőségek és kihívások pontosabb felmérése, ezekhez kapcsolódóan reális célok meghatározása, majd ezek jól megtervezett, fenntarthatóan működtethető projektek segítségével való elérése. A szűkös források mi- 179

180 att mind fontosabbá válik a helyi közszolgáltatások hatékony ellátása, a kompetens munkaerő megtalálása és alkalmazása. A Tudatos település útmutató célja, hogy gyakorlat-orientált kézikönyvként segítse az önkormányzatok tudatos településsé válását, ez irányú fejlődését. Ennek eléréséhez olyan ajánlásokat és jó példákat tartalmaz, amelyek az önkormányzatnál dolgozó, a tervezésben, stratégiaalkotásban, vagy akár a közfeladatok mindennapi ellátásában résztvevő szereplők számára hasznosak lehetnek. A dokumentumban első lépésként azonosításra kerülnek azok a tényezők/faktorok, amelyeket egy településnek fejlesztenie kell ahhoz, hogy (1) vonzó célpontot jelentsen a befektetők számára, valamint, hogy (2) képes legyen a meglévő saját humán és gazdasági erőforrásainak, illetve hagyományos környezeti, természeti, kulturális értékeinek feltárására és hasznosítására. Ezen tényezők kapcsán az útmutató számos önálló, illetve közvetlenül a tudatos település témakörét vizsgáló kutatás eredményeit összegezve, azokat tovább vezetve, illetve további saját kutatási tevékenységekkel kiegészítve azonosítja a települések legfőbb problémáit és nehézségeit, ajánlásokat fogalmaz meg, illetve jó példákat mutat be. Ezek alapján az egyes települések azonosíthatják azokat a területeket, ahol jelentős fejlődési lehetőségekkel bírnak. A TT útmutató az önkormányzatok vezetőit, dolgozóit célozza, az ő mindennapi munkájukhoz kíván jó példákat, gyakorlatban használható megoldásokat, az egyes tevékenységek során figyelembe veendő alapelveket bemutatni. Újdonsága, hogy nem egy újabb stratégiaalkotásra vonatkozó tartalomjegyzék kerül a felhasználók kezébe, hanem egy olyan településfejlesztési és működtetési alapelveket bemutató gyakorlati útmutató, ami a meglévő jogszabályi keretek és útmutatók használata mellett, azok kiegészítésével a települések stratégiaalkotási és -végrehajtási folyamatát tudatossá, ezzel hatékonyabbá, érdemibbé teheti. Az útmutató gyakorlati szemléletével, egy, eddig sok településfejlesztési útmutatóban marginális szerepet kapott szempontot emel ki: a gyakorlat és működés-orientált tudatosságot. Ezzel szemléletmódjában közel áll egyes ágazatokra vonatkozó, vagy egy-egy településfejlesztéshez kapcsolódó, jó példaként használható ágazati útmutatóhoz (pl. Fenntartható Városi Mobilitási Terv, illetve Településképi Arculati Kézikönyv kidolgozására vonatkozó útmutatók). Hasonló módon gyakorlatias, az érdekeltek mind magasabb szintű bevonását előtérbe helyező útmutató készült el. Az ágazati tervekhez kapcsolódó útmutatókhoz képest ugyanakkor a TT útmutató jóval szélesebb területet, az önkormányzat működési területeinek döntő többségét lefedi, és ezek tudatos menedzselésével kapcsolatban nyújt ajánlásokat, jó példákat. Az útmutató szerkezete Az útmutató először a tudatos település fogalom tisztázására, annak más, hasonló tartalmú településfejlesztési szakkifejezésektől (elsősorban smart city) való megkülönböztetésére tesz kísérletet, illetve magára a fogalomra is egy a továbbiakban alkalmazható definíciót ad. Ezt követően tíz témakör köré építve, gyakorlatorientált módon tekinti át a tudatos önkormányzati működés, tudatos településmenedzsment egész folyamatát. Az Útmutatóban szereplő témakörök érintik 180

181 a települések fejlődését és irányítását hosszú távon meghatározó tevékenységek (tudatos tervezés, helyi gazdaságfejlesztés) eredményes ellátásához kapcsolódó átfogó ajánlások, valamint a stratégiai feladatok megalapozásához kapcsolódó konkrét elvek és eszközök (fenntarthatóság, települési információs rendszerek, emberi erőforrás kompetenciák, kommunikáció/partnerség/szemléletformálás) bemutatását. A témakörök között ezen kívül szerepelnek az önkormányzatok mindennapi feladatainak hatékonyabb, tudatosabb ellátásához kapcsolódó ajánlások, eszközök is (tudatos gazdálkodás, közszolgáltatások tudatos működtetése, hatósági feladatok ellátása, helyi jogszabályalkotási feladatok végzése). Az egyes témakörök tekintetében a helyi versenyképesség-fejlesztési kutatás keretében végzett szakterületi kutatások 32 eredményei kiegészültek a konkrétan a tudatos településre vonatkozó kutatással, szakirodalmi elemzésekkel, illetve célirányosan ezen témában végzett felmérések eredményeinek elemzésével is. A tíz említett tudatossági témakört tárgyaló alfejezet hasonló struktúrát követ. A relevancia megfogalmazását / témafelvetést követően elsőként az adott szakterület értelmezésében elengedhetetlen alapfogalmak kerültek definiálásra, majd a Magyarországon jelenleg jellemző állapot, a kihívások az azok kialakulásához vezető tényezők kerülnek bemutatásra. Végül a kihívásokra adott válaszként ajánlásokat fogalmaz meg az útmutató mind a tíz téma esetében. Az egyes témakörök esetében eltérő mértékben, de a legtöbbször azonosítható különbség az egyes településtípusok (a kutatás esetében megyei jogú városok, járásközpontok, nem központi települések) esetében érzékelhető kihívások, illetve azok súlya között. Ennek megfelelően az útmutató minden érintett témakör esetében jelzi, illetve kiemeli a potenciális különbségeket mind a kihívások, mind pedig az ajánlások vonatkozásában. Természetesen a települések sokfélesége miatt a különbségtétel nem tud teljeskörű lenni. A problémák enyhítésére vagy megoldására a TT útmutató gyakorlati tanácsokat, ajánlásokat mutat be, melyek a témakörtől függően az adott tevékenység hatékony elvégzéséhez szükséges alapelvek lefektetésétől konkrét eszköz bemutatásáig terjednek. Az ajánlásokat minden esetben hazai, illetve nemzetközi jó példákkal támasztja alá, melyek inspirációt jelenthetnek az útmutatót használó önkormányzatok számára. A bemutatott ajánlások, példák lehetőség szerint úgy kerültek összeválogatásra, hogy azok egyenként is több településtípus számára elérhető megoldásokat szemléltessenek illetve, hogy minden településtípus számára tartalmazzon az útmutató hasznos információt. Az útmutató végén található összefoglaló fejezetben az egyes szakterületeken megfogalmazott javaslatok könnyen áttekinthető formában, egymás mellett is bemutatásra kerülnek. Az útmutató mellékletét képezi az egyes tématerületekhez kapcsolódó jó példák bővebb bemutatása. Az egyes jó példákhoz webes elérhetőségek is kapcsolódnak, amelyeken keresztül bővebb információ érhető el azokról. 32 A helyi erőforrás térképezés, a humán erőforrás kompetenciák, a közszolgáltatások tudatos működtetése, illetve a helyi gazdaságösztönzés kapcsán önálló, a jelen útmutatóban szereplőnél jóval részletesebb tanulmányok, ajánlások is születtek, melyek elérhetőségét az adott fejezetnél jelezzük. 181

182 A Tudatos település útmutató szakmai alátámasztása Az Útmutató, a Tudatos település kutatás komplex és szintetizáló jellegéből adódóan számos célterületi részeredményre / ajánlásra, egyéb információs és adatgyűjtésre építve került elkészítésre. Ennek megfelelően a kutatás keretében vizsgált témák köre is változatos és sokrétű, valamint a kutatás komplex jellegéből adódóan a vizsgálati módszerek is sokfélék. A kutatások, adatgyűjtések eredményei az útmutató dokumentum szakmai alátámasztásaként jelennek meg az útmutató csatolmányaként, Tudatos település útmutató - Szakmai alátámasztás név alatt. A szakmai alátámasztás magában foglalja az alábbi vizsgálatok módszertanát és eredményeinek összefoglalását: Szakirodalom elemzés Kérdőíves felmérés Esettanulmányok Műhelymunkák Interjúk Jó példák gyűjtése TUDATOS TELEPÜLÉS FOGALOMKÖR SZAKIRODALMI VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE A Kutatási Tervben önálló kutatási tevékenységként került definiálásra a településmenedzsment jó gyakorlataira vonatkozó szakirodalom áttekintése, elemzése. Ennek keretében egy olyan dokumentum készült el, melynek célja, hogy segítse a Tudatos település útmutató megszületését, mely az önkormányzatok tudatos településsé válását, ez irányú fejlődését szolgálja a jövőben. Összességében a dokumentum célja a fogalomkör meghatározásán túl, annak beágyazása és elkülönítése az olyan fogalmaktól, mint zöld település, okos város stb. A komplexitás kapcsán ezeket a fogalomköröket sem kerülheti ki azonban, ezért egy szinttel magasabban, integráltan járja körül a tudatosságban rejlő főképp önkormányzati lehetőségeket. A szakirodalom elemzéseit összefoglaló dokumentum, bár nem volt a 4. célterület kötelező eredményterméke, jelen Összefoglaló Kutatási Jelentés mellékletét képezi. Az útmutatóhoz outputként használt kutatási termék (Tudatos település forgalomkör szakirodalmi vizsgálata és elemzése) a Mellékletek II. Tudatos település kutatás 1. sz. mellékletben található. A dokumentum szerkezete A szakirodalom elemzés a műszaki leírásban és a Kutatási Tervben szereplőkkel összhangban három fő témakört célzott meg: A szakirodalom, a jogszabályi környezet és a korábban megvalósult európai uniós szintű programok alapján a tudatos település fogalomkör tisztázása, az eltérő megközelítések közelítése, a dokumentumban később alkalmazott egységes fogalmi, szóhasználati keret megalkotása. A településmenedzsmentre vonatkozó kutatás során a településvezetés, önkormányzat számára megfogható tudatosságot növelő menedzsment kompetenciák, speciális tudástípusok, modellek bemutatása, ezek szakirodalmi hátterének elemzése történt meg. 182

183 Olyan területek értékelése történt meg, mint stratégiai tervezés tudatossága, finanszírozási innovációk, fenntarthatóság, bevonás stb. A szakirodalom elemzés e fejezete az önkormányzati feladatellátásában (közszolgáltatások ellátása, helyi szabályozás) és egyéb kapcsolódó tevékenységei során (településmarketing és befektetés ösztönzés) kívánja bemutatni a tudatosság lehetőségeit, az azok kihasználásával elérhető eredményeket. Az Esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontokról szóló fejezetben részletesebb elemzés alá kerül a települések környezeti fenntarthatósági feladataihoz kapcsolódó szakirodalom (kitérve a környezeti kérdések dimenzióira, illetve feldolgozva a jogszabályi hátteret is), illetve a kutatás során mélyebben elemzett települések esélyegyenlőségi tervei, programjai (50 települési mélyinterjú) segítségével az esélyegyenlőség kérdése. 183

184 3.6. A KAPCSOLÓDÓ SZAKMAPOLITIKAI JAVASLATOK ÉS AZOK ELŐZETES HATÁS-, ÉS KOCKÁZATELEMZÉSE A fejezetben a kutatás végrehajtása alapján megfogalmazható szakmapolitikai javaslatokat foglaljuk össze, kitérve azok előzetes hatásés kockázatelemzésére is. KÓD FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK/AJÁNLÁS AZONOSÍTÁSA JELLEGE MEGCÉLZOTT SZERVEZET Önkormányzati adatgyűjtési módszerek egységesítése, a gyűjtött adatok minőségének biztosítása Az önkormányzatoknál meglévő adatgyűjtési rendszer és az ASP rendszer kompatibilitásának biztosítása érdekében javasolt az egyes önkormány- 1 zatoknál meglévő adatgyűjtési módszerek egységesítése, a begyűjtött adatok minőségének vizsgálata. Ezáltal érhető el, hogy az ASP rendszeren keresztül az Adattárházba feltöltésre kerülő adatok valóban azonos tartalmat takarjanak, minőségük hasonló legyen. Útmutatások kidolgozása, adatszolgáltatásban résztvevők képzése BM, Miniszterelnökség Az adatgyűjtésben résztvevők számára szükséges lehet a technológiai feltételek biztosítása, a gyűjtendő adatok tartalmát és a gyűjtés módját egységessé tevő módszertanok átadása, illetve adott esetben az adatszolgáltatásban résztvevők számára a szükséges képzések megtartása. Érintettek: települési önkormányzatok, adatot szolgáltató, gyűjtő intézmények Pénzügyi hatások: Hatás Az önkormányzatok számára a pontosan meghatározott adatigény meghatározása segít elkerülni a felesleges adatgyűjtéseket, ezzel költségmegtakarítás érhető el. Ugyanakkor egyes esetekben a jelenleg alkalmazottnál összetettebb adatgyűjtési módszerek lehetnek szükségesek a megfelelő minőségű alapadatok beszerzéséhez, ami a költségeket növeli. 184

185 KÓD FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK/AJÁNLÁS AZONOSÍTÁSA JELLEGE MEGCÉLZOTT SZERVEZET Társadalmi hatások: Kockázat Az összes önkormányzat által gyűjtött adatok egységessége segíti a településeket abban, hogy más települések adatait magukéhoz tudják hasonlítani, így nagyobb mértékben tudja magát pozícionálni az országos településrendszerben, ezzel jobban ki tudja használni fejlesztési potenciálját. Az adatok minőségének javulása segíti a térségi, országos szintű tervezést, programok tartalmának meghatározását is. Hiába kerül meghatározásra az adatok előállításának egységes módszere, a települések, intézmények egy része nem megfelelően prezentálja az adatokat. KÓD FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK/AJÁNLÁS AZONOSÍTÁSA JELLEGE MEGCÉLZOTT SZERVEZET Fenntarthatósági szempontok érvényre juttatásának motiválása A települések fejlesztési dokumentumaiban kijelölt fenntarthatósági célkitűzések valós teljesülése érdekében, olyan központi szintű fenntarthatósági fejlesztéseket ösztönző-rendszer felállítása, mely egyrészt méri településtípusonként (MJV/megyeszékhely, járásközpont, város, község) a 2 fenntarthatóság megvalósulásának mértékét a megvalósult projekteken keresztül, majd ez alapján a pályázatra jelentkező települések közül - a legkiemelkedőbb eredmények kedvezményben/jutalmazásban (pénzügyi, díj, stb.) részesülnek. Bár a pályázatok elbírálásánál figyelembe veszik és elvárják a fenntarthatósági elvek érvényesülését, és monitoringolják is, azonban jelen javasolt ösztönző-rendszer, egyfajta versenyhelyzetet hozna létre a települések között a fenntarthatóság minél magasabb fokú megvalósítása érdekében, ezzel tovább ösztönözve a települések projektjeiben a fenntarthatósági elvek érvényesülését. Ösztönző rendszer kidolgozása BM, Miniszterelnökség, NFM Hatás Érintettek: települési önkormányzatok 185

186 KÓD FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK/AJÁNLÁS AZONOSÍTÁSA JELLEGE MEGCÉLZOTT SZERVEZET Pénzügyi hatások: Az ösztönzők mindenképpen hatással lenne a központi költségvetésre, akár konkrét díjazásban részesülnek a legjobban teljesítő önkormányzatok, vagy akár a kedvezményeket kapnak. Társadalmi hatások: Kockázat Az önkormányzatok a fejlesztési dokumentumaikban kijelölt fenntarthatósági célok elérését fokozottabban próbálják elérni a megvalósuló projektek keretében. Ez magával hozhatja, hogy az önkormányzatok akár olyan projektekkel is szívesebben foglalkoznak, mint pl. a szemléletformálás, melyek eddig marginális szerepet kaptak, jellemzően szükséges, kötelező feladatként kerültek eddig megvalósításra infrastrukturális projekt mellett. A nagyobb számú fenntarthatóságot erőteljesen támogató fejlesztések következtében a helyi lakosok életszínvonala nő, helyi identitásuk erősödik, a befektetők számára a település vonzóbbá válik. A fenntarthatóságot támogató fejlesztések előtérbe kerülnek, nagyobb hangsúllyal jelennek meg. Az adatok minőségének javulása segíti a térségi, országos szintű tervezést, programok tartalmának meghatározását is. Nem valós, helyi igényekhez igazodó fejlesztések kerülnek megvalósításra a kedvezmények, jutalmak megszerzése érdekében. Települések között versenyhelyzet alakul ki. 186

187 KÓD SZAKMAPOLITIKAI AJÁNLÁS JELLEGE 314/2012 Korm. rendelet kiegészítése MEGCÉLZOTT SZERVEZET ÉRINTETT JOG- SZABÁLY (AMENY- NYIBEN RELE- VÁNS) A településfejlesztési dokumentumok (koncepció, stratégia) készítését szabályozó rendelet (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet) pontosítása, kiegészítése segítené a településeket abban, hogy hasonló magas minőségű, az adottságokat figyelembe vevő, és 3 azok kihasználására törekvő, reálisan végrehajtható fejlesztési dokumentumokat alkossanak meg. (a rendelet módosítása jelenleg is folyamatban van) Ehhez: -A koncepció és stratégia módszertanának meghatározásánál nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a megalapozó vizsgálatban felfedett problémákkal, lehetőségekkel való kapcsolat. Ennek érdekében a rendelet 29/A -t javasolt kiegészíteni arra való hivatkozással, hogy a megalapozó vizsgálat készítésére is terjedjen ki a partnerségi egyeztetés. - A rendelet 2. mellékletének II., Integrált Településfejlesztési Stratégiákra vonatkozó részének kiegészítése javasolt egy arra vonatkozó fejezettel, ami a tervezett fejlesztések üzemeltetésének tervezett módját, várható működtetési költségeit, illetve azoknak az üzemeltető, fenntartó gazdálkodására való hatásait vizsgálja. Ezáltal biztosítható, hogy csak gazdaságilag fenntartható fejlesztések kerüljenek tervezésre. Miniszterelnökség jogszabály módosítás 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről - A rendelet 9. mellékletének kiegészítése szükséges az egyezteté- 187

188 KÓD SZAKMAPOLITIKAI AJÁNLÁS JELLEGE sekbe a humán közszolgáltatások ellátását felügyelő szervezetekkel. Különös jelentősége van ennek a térségi koordinációt (is) ellátó, vagy térségi szerepkörű intézményeket működtető szervezetek esetében. Ilyen szervezetek lehetnek: MEGCÉLZOTT SZERVEZET ÉRINTETT JOG- SZABÁLY (AMENY- NYIBEN RELE- VÁNS) KLIK ÁEEK térségi igazgatóságai Fővárosi és megyei Munkaügyi Központok Pénzügyi hatások: Hatás Közvetlen pénzügyi hatás a jogszabály előkészítéshez (központi költségvetés), illetve az az alapján módosításra, vagy újonnan kidolgozásra kerülő fejlesztési dokumentumok költsége (önkormányzatok/központi költségvetés, csökkenthető, ha az egyébként is elvárt felülvizsgálat során kerülnek az új elvárások figyelembe vételre). Az államigazgatási egyeztetésbe újonnan bevonásra kerülő szervezetek számára általános feladataikhoz képest csekély mennyiségű - plusz feladat jelentkezik. Hosszú távú pénzügyi hatása pozitív (mind az önkormányzatok, mind a központi költségvetés tekintetében), hiszen a jobb, tudatosabb tervezés alapján készülő stratégiák szerint működő önkormányzatok, települések (költség)hatékonyabban látják el feladataikat. Társadalmi, önkormányzati működés kapcsán várt hatások: Alapvetően a fejlesztések tudatosabb tervezése, a megvalósulás, eredmények nyomon követésében való előrelépés a megalapozottabb, céltudatosabb tervezés hatására. A fejlesztések működtetési költségeinek már a stratégiaalkotási fázisban való becslésével tudatosabb önkormányzati gazdálkodás érhető el. Az előkészítésbe, megvalósításba bevonásra kerülő szereplők körének definiálásával jelentős lépések tehetők annak irányába, hogy valóban a település számára fontos, a majdani üzemeltető igényeinek is megfelelő, fenntartható fejlesztések valósuljanak meg. 188

189 KÓD SZAKMAPOLITIKAI AJÁNLÁS JELLEGE MEGCÉLZOTT SZERVEZET ÉRINTETT JOG- SZABÁLY (AMENY- NYIBEN RELE- VÁNS) A humán közszolgáltatásokat felügyelő szervezetek államigazgatási egyeztetésbe való bevonása segíti ezen közszolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztések tervezését, azoknak más fejlesztésekhez való kapcsolódásainak értékelését. Kockázat Az önkormányzatok ellenállása az újabb felesleges fejlesztési dokumentum kidolgozásával, vagy adott esetben az ITS rendkívüli felülvizsgálatával szemben. Forráshiány az új szemléletű fejlesztési dokumentumok kidolgozásához. Az előírások megfogalmazásakor túl laza, vagy túl szigorú követelmények elvárása ronthatja az elkészülő dokumentumok minőségét, tudatosságát. 189

190 3.7. A TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS SORÁN FELTÁRT, AZ ÖNKOR- MÁNYZATOK RÉSZÉRE ADAPTÁLHATÓ JÓ GYAKORLATOK A Tudatos település kutatás a HVK projekt keretében végzett egyéb célterületi kutatások részeredményeire és javaslataira támaszkodva, valamint széleskörű adat és információelemzésre építve került megvalósításra. Az egyes kutatási tevékenységek és kiemelten jelen Tudatos település kutatás - kapcsán számos jó példa és önkormányzatok számára adaptálható jó gyakorlat került feltárásra, melyeket jelen célterület egyik eredményterméke, a Tudatos település útmutató tematizáltan és egységes szempontok alapján összesít az útmutató mellékletét képező példatárban. A példatárban szerepeltetett jó példák az útmutató egyes témaköreihez, azon belül is az egyes ajánlásaihoz szorosan kapcsolódnak. A jó példák egyrészt önkormányzatok sikeres megvalósult vagy megvalósítás alatt álló adaptálható tevékenységeit mutatják be, illetve a tudatos településsé válás érdekében felhasználható jó eszközöket ismerteti. Az Tudatos település útmutató mellékletében a dokumentum tíz témaköréhez összesen 33 példa került megjelenítésre az alábbiak szerint: Jó példa megnevezése Debrecen Fenntartható stratégiai tervezés Tata Magyary-Terv Amsterdam Amstel3City Pilot Projekt Nagypáli Fenntartható falufejlesztés EMAS tanúsítvánnyal rendelkező, önkéntesen bevezetett környezeti menedzsment rendszerek Helyi valutarendszerek Pécs-BIOKOM A TT útmutató kapcsolódó Jó példát feltáró kutatás témaköre 3.1 Stratégiai és tervezési Szakértői tapasztalat; tudatosság TT kutatási tevékenység (szakirodalom elemzés) 3.1 Stratégiai és tervezési Szakértői tapasztalat; tudatosság TT kutatási tevékenység (szakirodalom elemzés) 3.1 Stratégiai és tervezési Szakirodalmi elemzés; tudatosság; Esettanulmányok (Tudatos település 3.4 Integrált települési kutatást támogató fejezetei, valamint információs rendszerek önkormányzati és vállalkozói fókuszcsoportos tudatos alkalmazása egyeztetései); Nemzetközi tanulmányút eredményei 3.1 Stratégiai és tervezési Szakirodalmi elemzés; tudatosság; Esettanulmányok (Tudatos település 3.2. Tudatos fókusz a kutatást támogató fejezetei, valamint fenntarthatóságra önkormányzati és vállalkozói fókuszcsoportos egyeztetései); 3.2. Tudatos fókusz a TT kutatási tevékenység (szakirodalom fenntarthatóságra elemzés) 3.3 Tudatos gazdálkodás TT kutatási tevékenység (szakirodalom elemzés) 3.3 Tudatos gazdálkodás Esettanulmányok (Tudatos település kutatást támogató fejezetei, valamint önkormányzati és vállalkozói fókusz- 190

191 Jó példa megnevezése Kaposvár Kübekháza Mórahalom Nagypáli Törökbálint Települési információs rendszer Budapest II. került Másodlagos adatvagyon-hasznosító portál London - Datastore Az ír példa Az északír példa Kőszeg Lakossági elégedettségi felmérés Debrecen Tudatos közszolgáltatások Piliscsaba Egészségterv Anglia Citizen s Charter Tata Győr A TT útmutató kapcsolódó Jó példát feltáró kutatás témaköre csoportos egyeztetései) 3.3 Tudatos gazdálkodás Esettanulmányok (Tudatos település kutatást támogató fejezetei, valamint önkormányzati és vállalkozói fókuszcsoportos egyeztetései) 3.3 Tudatos gazdálkodás TT kutatási tevékenység (szakirodalom elemzés) 3.3 Tudatos gazdálkodás Esettanulmányok (Tudatos település kutatást támogató fejezetei, valamint önkormányzati és vállalkozói fókuszcsoportos egyeztetései) 3.3 Tudatos gazdálkodás Esettanulmányok (Tudatos település kutatást támogató fejezetei, valamint önkormányzati és vállalkozói fókuszcsoportos egyeztetései) 3.4. Integrált települési Szakértői interjú Törökbálint város információs rendszerek önkormányzatával, mint az adatvagyon tudatos alkalmazása gazdálkodás terén egyik élenjáró hazai településsel Regionális tematikus műhelymunka I. kör Helyi gazdaságfejlesztés, tudatos településmenedzsment szekció 3.4. Integrált települési TT kutatási tevékenység az adatvagyon információs rendszerek gazdálkodás hazai és nemzetközi jó tudatos alkalmazása példáinak összegyűjtése céljából 3.4. Integrált települési TT kutatási tevékenység az adatvagyon információs rendszerek gazdálkodás hazai és nemzetközi jó tudatos alkalmazása példáinak összegyűjtése céljából 3.5. Tudatos humán erőforrás-menedzsmenzett Kompetencia kutatás keretében vég- szakirodalmi elemzés 3.5. Tudatos humán erőforrás-menedzsmenzett Kompetencia kutatás keretében vég- szakirodalmi elemzés 3.6. Helyi közszolgáltatások TT kutatási tevékenység (szakirodalom tudatos működtetése elemzés) 3.6. Helyi közszolgáltatások TT kutatási tevékenység (szakirodalom tudatos működtetése elemzés) 3.6. Helyi közszolgáltatások TT kutatási tevékenység (szakirodalom tudatos működtetése elemzés) 3.6. Helyi közszolgáltatások HVK 1. CT kutatása tudatos működtetése 3.7 Önkormányzati hatósági TT kutatási tevékenység (szakirodalom feladatok tudatos elemzés); ellátása Szakértői tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése 3.7 Önkormányzati hatósági TT kutatási tevékenység (szakirodalom feladatok tudatos elemzés); 191

192 Jó példa megnevezése Szombathely Kecskemét: helyi rendelet tervezetek előzetes véleményezése Mórahalom tudatos helyi gazdaságösztönzés Budapest XI. kerület Bartók Béla út Eger Placemaking four cities Budapest Újbuda környezettudatos óvodája díj Kaposvár Klímanap Közösségi tervezés, mint a partnerség eszköze Budaörs Mórahalom Nagypáli: Megélhetési Gazdaságfejlesztési Program A TT útmutató kapcsolódó témaköre ellátása 3.7 Önkormányzati hatósági feladatok tudatos ellátása 3.8 Helyi jogszabályalkotási feladatok hatékony végrehajtása 3.9 Tudatos helyi gazdaságfejlesztés 3.10 Tudatos kommunikáció, partnerség és szemléletformálás 3.10 Tudatos kommunikáció, partnerség és szemléletformálás 3.10 Tudatos kommunikáció, partnerség és szemléletformálás 3.10 Tudatos kommunikáció, partnerség és szemléletformálás 3.10 Tudatos kommunikáció, partnerség és szemléletformálás 3.10 Tudatos kommunikáció, partnerség és szemléletformálás 3.10 Tudatos kommunikáció, partnerség és szemléletformálás 3.10 Tudatos kommunikáció, partnerség és szemléletformálás Jó példát feltáró kutatás Szakértői tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése TT kutatási tevékenység (szakirodalom elemzés); Szakértői tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése TT kutatási tevékenység (szakirodalom elemzés) Esettanulmányok (Tudatos település kutatást támogató fejezetei, valamint önkormányzati és vállalkozói fókuszcsoportos egyeztetései) TT kutatási tevékenység (szakirodalom elemzés) TT kutatási tevékenység (szakirodalom elemzés) TT kutatási tevékenység (szakirodalom elemzés) Esettanulmányok (Tudatos település kutatást támogató fejezetei, valamint önkormányzati és vállalkozói fókuszcsoportos egyeztetései) Szakértői tapasztalat TT kutatási tevékenység (szakirodalom elemzés) TT kutatási tevékenység (szakirodalom elemzés) Esettanulmányok (Tudatos település kutatást támogató fejezetei, valamint önkormányzati és vállalkozói fókuszcsoportos egyeztetései) Esettanulmányok (Tudatos település kutatást támogató fejezetei, valamint önkormányzati és vállalkozói fókuszcsoportos egyeztetései) 192

193 3.8. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK TOVÁBBI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉ- GEI A PROJEKT LEZÁRÁSÁT KÖVETŐEN TOVÁBBI KUTATÁSOK ALAPJÁUL SZOL- GÁLÓ TERÜLETEK, INDOKOLÁSSAL A Tudatos település kutatás elsősorban a TT útmutató elkészítésére irányult, alapvetően nem volt célja további kutatások megalapozása. Ennek ellenére az útmutató összeállításához felhasznált kutatási tevékenységek megalapozhatnak későbbi, részletesebb vizsgálatokat a feltárt problématerületeken. Ezek közül az önkormányzat versenyképességét meghatározó kompetenciák kutatása vonatkozásában jelen Összefoglaló Kutatási Jelentés 2.8-as, a HVK projekt keretében elvégzett további kutatások vonatkozásában (gazdaságösztönzés, közszolgáltatások hatékonyságának növelése) a hozzájuk kapcsolódó kutatási jelentésekben kerültek részletesen bemutatásra. A TT útmutató elkészítéséhez elvégzett kutatási tevékenységek közül az alábbiak jó alapot jelenthetnek a tématerület részletesebb, célzott feltárásához: Önkormányzati adatvagyon értékelésére vonatkozó önkormányzati kérdőív eredményei: Az adatvagyon gazdálkodás fejlesztése jelenleg is a kormányzat napirendjén lévő téma, jelentős léptékű fejlesztések megvalósítása van folyamatban (pl. IKIR, ASP rendszer bevezetése). Ezen projektek tartalmának kidolgozásakor, fejlesztésekor értékes információt jelenthetnek az önkormányzatok által adott válaszok. Hasonló módon a hatósági ügyek ellátásával, illetve a helyi jogszabályalkotás során fennálló problémákra irányuló önkormányzati kérdőív eredményei is alapot jelenthetnek egy mélyebb kutatás, vagy egy, az ezen feladatok ellátásának fejlesztésére vonatkozó program megalapozásához. A Tudatos település kutatás keretében a fellelhető szakirodalom tartalmának feldolgozása történt meg három fő tématerületen (tudatos település fogalomkör tisztázása, településmenedzsment, esélyegyenlőség és fenntarthatóság). A TT útmutató ezen elemzéseket messzemenőkig felhasználta a problémák feltárása, illetve a gyakorlatban is alkalmazható javaslatok megfogalmazása során, azonban (korlátozott terjedelme és funkciója miatt) a tématerületek részletes kifejtése nem történt itt meg. Ennek megfelelően helye lehet további kutatásoknak mind a hatékony településmenedzsment feladat ellátás, mind az önkormányzatoktól elvárható, illetve általuk érvényesíthető fenntarthatósági és esélyegyenlőségi lépések kapcsán A KUTATÁSI EREDMÉNYEK BEÉPÜLÉSE KAPCSOLÓDÓ PROJEKTEKBE, PROGRAMOKBA (SZINERGIA LEHETŐSÉGEK REALIZÁLÁSA) A TT útmutató az önkormányzati működés legfontosabb területeit érinti, szintetizáló jellegű tanulmány. Ennek megfelelően megállapításai, javaslatai számos szakterületi, vagy az önkormányzatok működésének hatékonyságjavítását célzó átfogó program számára szolgálhat információval. A kutatási tervben kiemelt kapcsolódó projektek közül az IKIR projekttel való szinergiák az útmutatóban bemutatásra kerültek, az ÖFFK2 projekthez javaslatain, részletes szakte- 193

194 rületi kutatásainak esetleges alkalmazásán keresztül járulhat hozzá. Az NKK II projekt alapvetően a közfeladatok ellátásában résztvevők képzésére koncentrál, ami elengedhetetlen lépés az önkormányzatok tudatosságának fejlesztéséhez, így a projekt keretében megvalósuló képzések során fontos a tudatosságra alapuló szemlélet átadása mind az önkormányzatok munkájában résztvevőknek, mind a helyi feladatellátás szabályozásának megalkotásában, végrehajtásában résztvevő szereplőknek A KUTATÁSI EREDMÉNYEK EREDMÉNYES HASZNOSULÁSÁHOZ, FENNTARTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK VIZSGÁLATA A Tudatos település kutatás elsődleges eredménye az önkormányzatok napi feladatainak tudatos ellátását, illetve hosszabb távon működésének tudatos megszervezését segítő, gyakorlatorientált TT útmutató. Annak érdekében, hogy a TT útmutatóban foglaltak a konkrét megoldásokra vonatkozó ajánlások mellett nem utolsósorban a településvezetésben a tudatosságra való igény meghonosodjanak az önkormányzatok működésében, több feltétel együttes teljesülése szükséges: A TT útmutató önkormányzatokhoz való eljuttatásakor (illetve annak társadalmasítása során) hangsúlyozni szükséges, hogy az elkészült termék miben tér el a korábban elkészült útmutatóktól, hangsúlyozva, hogy az kötelezően alkalmazandó sablonok helyett az önkormányzatok valós problémáinak enyhítésére megoldásokat, ajánlásokat kínáló gyűjtemény. Az útmutató elfogadottságának növelése érdekében érdemes kiemelni, az információgyűjtés során megvalósult nagyszabású önkormányzati megkérdezéseket (workshopok, interjúk, kérdőíves felmérések), melyek segítségével kerültek feltérképezésre az önkormányzatok számára valóban releváns problémák az egyes tématerületeken. A központi kormányzat által az önkormányzatok felé annak érzékeltetése, hogy a tudatos, jól tervezett működés kifizetődő, az ez irányba mutató kezdeményezések támogatása. A tudatos településmenedzsment fenntartása szempontjából a leginkább meghatározó jelentőségű tényező a településvezetők megfelelő szemléletének kialakulása és fennmaradása. A TT útmutató jó alapot biztosít a tudatos szemlélet kialakítására, fejlesztésére, a bemutatott jó példákon keresztül annak sikerességét is alátámasztja. Annak érdekében azonban, hogy hosszú távon is ezt az utat válassza minél több település, a külső feltételek (támogatási struktúrák, önkormányzati működésre, közszolgáltatások ellátására vonatkozó jogszabályi és stratégiai környezet) olyan módon való fenntartása is szükséges, amelyek biztosítják, hogy a települések, önkormányzatok jövője tudatosan tervezhető marad, illetve, hogy a tudatosan tervező, működő települések sikeresebben tudjanak működni A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK ÉS A VÁLLALT INDIKÁTOROK TELJE- SÜLÉSÉNEK CÉLTERÜLET-SPECIFIKUS ÉRTÉKELÉSE A fejezetben a műszaki leírásban a célterület kapcsán, vagy azzal összefüggésbe hozható kutatási hipotézisek és előzetesen vállalt indikátorok teljesülésének értékelését foglaltuk össze. 194

195 A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE A tudatos település témakörhöz kapcsolódóan egy kutatási hipotézis került felállításra: Település típusonként feltárhatók a településmenedzsment olyan területei, dimenziói, amelyek a tudatos településsé válás előfeltételei illetőleg a tudatos működés építőkövei. A hipotézis igazolását a kutatási terv alapján két feltétel együttes teljesülése támasztja alá: Feltétel 1: Ha a kutatási tervben előzetesen megfogalmazott tématerületek/menedzsment eszközök legalább 70%-ban érdemi javaslatokat tudunk megfogalmazni az önkormányzatok számára. Bár a kutatás végrehajtása során az adatgyűjtési tevékenységek, illetve az egyes kutatási részterületek kibontása hatására az előzetesen kidolgozott kutatási tervben megjelölt témakörök mindegyikének részletes vizsgálata nem történt meg (illetve helyettük részben más, az önkormányzatok számára hasonló relevanciával bíró tématerületek kerültek előtérbe), az előzetesen feltárt tématerületek és eszközök több mint 70%-ához rendel ajánlásokat az elkészült útmutató: Stratégiai menedzsment szemlélet, közösségi tervezés 3.1 és 3.10 Megújuló energiahasználat és természeti környezet fenntartható használatának kiemelt prioritást biztosító Zöld település 3.1 és 3.2 Helyi fejlesztési keretrendszer az útmutató kidolgozása során elvetésre került Kompetencia alapú vezetés 3.5 Tudatos település működéséhez kapcsolódó keretrendszer 3.3 és 3.6 Esélyegyenlőségi kihívások, jellemzők, szempontok feltárása - az útmutató kidolgozása során elvetésre került Környezeti fenntarthatóság kritériumainak feltárása, valamint a klímaadaptációs követelményeknek való megfelelés feladatai 3.2 Eszközök: Fenntarthatósági modellek 3.2 Pénzügyi modellek 3.3 Önkormányzati vagyongazdálkodás jó példái 3.3 Komplex településirányítási rendszerek 3.4 Monitoring 3.1 és 3.4 Közszolgálati innovációk - az útmutató kidolgozása során elvetésre került Helyi közszolgáltatások tudatos működtetése 3.6 Hatósági feladatok és a helyi jogszabályalkotás tudatosabb ellátásához kapcsolódó vizsgálatok 3.7 és 3.8 Kommunikáció és szemléletformálás szerepe 3.10 Feltétel 2: Ha kutatás eredményeként összeállított útmutató szakértői változatának egyeztetése során visszaigazolást nyer mindennek a helyi önkormányzatok részéről való hasznos alkalmazhatósága. Az útmutató szakértői változatának egyeztetése során nem érkezett visszajelzés mindennek a helyi önkormányzatok részéről való hasznos alkalmazhatóságának kapcsán, így a szempont teljesülése nem vizsgálható. 195

196 A VÁLLALT RELEVÁNS INDIKÁTOROK TELJESÜLÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE A Tudatos település kutatás a vállalt tevékenységeinek lebonyolításával, és az ahhoz kapcsolódó produktumok megírásával az indikátorelvárásoknak eleget tett. Alátámasztó dokumentációként jelen Összefoglaló Kutatási Jelentés, illetve a Tudatos település útmutató szolgál. 196

197 4. MELLÉKLETEK I. KOMPETENCIA KUTATÁS MELLÉKLE- TEI I.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VERSENYKÉPESSÉGÉT TÁMOGATÓ KOMPE- TENCIÁK KUTATÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZAKMAI MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET: FOGALMAK JEGYZÉKE Fogalom Attitűd Beosztás Elemi kompetencia Feladat Felelősségi kör Generikus kompetencia Hatáskör Ismeret Képesség Készség Rövid magyarázat Olyan pszichológiai jellemző, beállítódás, amely egyfajta késztető, mozgósító hatást gyakorol az egyén reagálására mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik. A munkakört betöltő személy olyan állandó, vagy ideiglenes megbízatása, amely az eredeti munkakörköz képest nagyobb felelősséggel és döntési jogkörrel jár. Olyan kompetenciacsoport, amely bár nem szakmaspecifikus, mégis a munkaköri feladatok ellátásának feltételeit segít meghatározni. Az elemi kompetenciák személyi és operatív kompetenciákból állnak, összetételüket a tevékenység jellege határozza meg. Egy pozíción belüli cselekvések sora, amelyek a kivitelezés tekintetében összefüggésben állnak. Vonatkozhatnak kivitelre, feladatellátásra, képzésre, felügyeletre stb. pl. adatrögzítés, telefonos kapcsolattartás, kimutatás készítése Az adott munkakör betöltésével járó felelősségi területek definiálása Egy szervezet minden munkakörére vagy egy-egy munkakörcsaládra vonatkozó elvárások Adott munkakörhöz kapcsolódó jogkörök és kötelezettségek területi és tartalmi lehatárolása. pl. intézkedési-, döntési-, ellenőrzési-, javaslattételi- és egyéb jogosultságok Olyan verbalizált tudás, amely leírható, felidézhető, döntés vagy cselekvés kellékeként felhasználható. A pozíciótól elvárt tevékenység elvégzéséhez szükséges fiziológiai és pszichikai feltétel A munkavégzéshez köthető alkalmazott ismeretek összessége 197

198 Fogalom Kompetencia Kompetencia csoport Kompetencia-elvárás Kompetenciakeretrendszer Kompetenciamenedzsment Kompetencia-modell Kompetencia-szótár Kompetencia-térkép Kompetenciaterület Kulcskompetencia Munkakör Rövid magyarázat Az egyén vagy egyének csoportjának azon tulajdonsága, amely képessé tesz valamely feladat vagy feladatok előzetesen meghatározott elvárásoknak megfelelő, minőségi ellátására Valamilyen szempont, rendezőelv szerint összetartozó kompetenciák halmaza. Egy adott munkakörrel, illetve az azt betöltő személlyel kapcsolatos tudás, ismeret, képesség és attitűdbeli elvárások összessége. A kompetencia-keretrendszer a kutatás által használt kompetencia-modell fogalmait összekapcsolja a munkakörök kompetencialapú kezelésével a HR ciklus minden szakaszában (a munkakör tartalmának meghatározásától, a toborzáson és kiválasztáson át, az értékelés és szakmai fejlesztés feladatáig) A szervezet munkatársaira jellemző tudás, képességek, készségek, tapasztalatok és személyiségjegyek összességével való gazdálkodás, a szervezet és az egyes munkakörök céljainak szem előtt tartásával A kutatás által használt kompetencia-modell három elemből áll: a kompetencia, a kompetencia-szótár és a kompetencia-térkép fogalmai alkotják. A szervezetre jellemző összes kompetencia megnevezését és azok rövid tartalmi kifejtését tartalmazó gyűjtemény. Olyan eredménytermék, amely az ellátandó munkakörre irányulva megmutatja, hogy a szervezet egészére jellemző kompetencia-szótár kompetenciái az adott esetben milyen összetételben elvártak. Kompetencia-térkép egyaránt készíthető a létező és az elvárt kompetenciákról. Egy adott tevékenységi kör ellátásához szükséges kompetenciák halmaza, amelyek mind tartalmukban, mind pedig jellegükben szoros kapcsolatban állnak egymással. pl. digitális kompetencia, természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia stb. Azok a kompetenciák, amelyek a munkába álláshoz, az élethez és a korszerű műveltség megszerzéséhez elengedhetetlenül szükségesek, egyéni, társadalmi és gazdasági szinten egyaránt fontosak. Pl. kommunikáció, számszerűsítés, csoportmunka, problémamegoldás, tanulás stb. A hasonló feladatot végző és felelősségi körrel rendelkező pozíciók csoportja. 198

199 Fogalom Munkakör-elemzés Munkakör-térkép Munkakörterület Műveleti kompetencia Operatív kompetencia Pozíció Szakmai kompetencia Személyi kompetencia Szervezeti kompetencia Teljesítményértékelés Rövid magyarázat A munkakörök tanulmányozásából, az azokra vonatkozó adatok gyűjtéséből, valamint a munkakörök leírásához és követelményeinek meghatározásához szükséges véleményalkotásból álló, célzottan irányított folyamat. A köztisztviselői állás pályázat útján történő betöltését támogató információs adatlap, amely a pályázási feltételeken túl a betölteni kívánt munkakör minden főbb ismertetőjét tartalmazza Azon munkakörök csoportja, amelyek egy meghatározott szakmai területen alapvetően hasonló tevékenységeket látnak el különböző szinteken és felelősségi körben. Olyan kompetenciacsoport, amely a helyi versenyképesség szempontjából legfontosabb területeken határozza meg a szükséges kompetencia-elvárásokat Az operatív kompetenciák az egyénnek azokat a képességeit, jellemzőit mutatják, amelyek egyes tevékenységek sikeres végrehajtásához szükségesek, és a cselekvések eredményességében nyilvánulnak meg. Pl. kommunikáció, időmenedzsment, meggyőzőképesség, konfliktuskezelés stb. Az egyén által elvégzendő feladatokat és felelősségi köröket magába foglaló tevékenységek összessége Valamilyen professzióhoz (szakterülethez, képesítéshez vagy végzettséghez) kapcsolható olyan tudás, képességek és attitűdök halmaza, amelynek megléte és alkalmazása valamely meghatározott munkafolyamat vagy munkakör sikeres és eredményes ellátását teszi lehetővé. A személyi, vagy más néven nem operatív kompetenciák az egyén cselekvéshez, adott esetben a munkakör ellátásához kapcsolódó beállítódását, pszichológiai jellemzőit, tulajdonságai. Pl. monotóniatűrés, terhelhetőség, aktivitás, fegyelmezettség, felelősségvállalás stb. Az egyéni és kollektív képességek, szaktudás és kapacitások összessége A közszolgálat egyéni teljesítményértékelésének a rendszere. (TÉR) Ismétlődő, rendeletben szabályozott meghatározott vezetői tevékenység, amelynek során az értékelő vezető az értékelt személy részére meghatározza a teljesítményértékelés kötelező, valamint a közszolgálati tisztviselők vonatkozásában ajánlott elemeit, valamint ezeket méri, illetve értékeli és erről az értékelt személy részére érdemi visszajelzést ad 199

200 Fogalom Tevékenység Transzverzális kompetenciák Rövid magyarázat Olyan hasonló feladatok konfigurációja, amelyeket egy személy végez el és egy munkaterületen belül, egy bizonyos munka megvalósítását eredményezi. pl. személyzeti adminisztráció vezetése A változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodást biztosító személyiségjellemző pl. önálló tanulás képessége, kreativitás, kooperativitás 200

201 2. SZ. MELLÉKLET: A KOMPETENCIA KUTATÁS SORÁN FELHASZNÁLT FORRÁSOK 1. Aghion, Philippe (2012): Growth Policy and the State Implications for the Design of a European Growth Package, Growth Commission, Institute of Government, pdf/contributions/lsegc_aghion_state.pdf 2. Armstrong, Michael (2000): Handbook of Human Resource Management Practice, Rewood Books, Trowbridge, Witshire 3. Báger Gusztáv- Balogh Gábor (2010): Kompetenciaalapú struktúra kiépítésének lehetőségei a közigazgatásban, Budapest, Állami Számvevőszék Kutató Intézete 4. Bajor et al. (2001): Az Európai gyakorlathoz illeszkedő munkaerő-piaci készségigény felmérés a magyar oktatás-képzés fejlesztése szolgálatában, Gödöllő, Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vezetéstudományi Tanszék 5. Bajusz Klára (2008): A felnőttkorban szükséges kulcskompetenciák. In: Andragógiai ismeretek. HEFOP Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása. Budapest. p Barta Zs. (2012): Az életpályamodell és a megújuló közszolgálati emberi erőforrás menedzsment összefüggései. In.: Poór J. és társai (Szerk.): Átalakuló emberi erőforrás menedzsment. Budapest, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgálati Kft., p 7. Bartram, Dave, (2005): The Great Eight Competencies: A Criterion-Centric Approach to Validation, In: Journal of Applied Psychology, Vol. 90, No. 6, Berki K. et. al. (2006): A munka törvénykönyvének magyarázata, Budapest, Kommentár, Complex Kiadó 9. Bokodi Márta (2013): Munkakör elemzési kézikönyv, Munkakör alapú rendszer kialakítása almodul, ÁROP Humánerőforrás gazdálkodás a központi közigazgatásban, Budapest 10. Borman, Walter C., Motowidlo, Stephan. J. (1993): Expanding the criterion domain to include elements of contextual performance. In N. Schmitt & W. C. Borman (Eds.), 11. Boyle, Richard; O Riordan, Joanna (2013): Capacity and competency requirements in local government, Institute of Public Administration, Ireland, Brown A. (1998): Designing effective learning programs for the development of a broad occupational competence.in.: Wim J. Nijhof- Jan N. Streumer (Szerk.): Key Qualifications in Work and Education. Kluwer Academic Publishers, p. 13. Campbell, Fiona (2010): The social determinants of health and the role of local government, IDEA Improvement and development agency, Welsh, Capella (2014): 4 Skills You Need to Enhance Your Government Career, Christoph Demmke Civil Service in the EU of 27 - Reform outcomes and the future of the civil (2010), 201

202 16. Civil Service Competency Framework ( ), Egyesült Királyság, /cscf_fulla4potrait_ _v2d.pdf 17. Clark, Woodrow (szerk) (2016): Global Sustainable Communities Handbook, Green Design Technologies and Economics, 2016 Elsevier, COM (2016): Guidance for the Development of Community Led Local Development Strategies, Version 2, /Guidance_for_Development_of_CLLD_Strategies_v2.doc.pdf 19. Comission (2016): The Covenant of Mayors for Climate and Energy Reporting Guidelines, Developed by Covenant of Mayors & Mayors Adapt Offices, Joint Research Centre of the European Commission Published in 2016, Council (2006): AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA (2006. december 18.) Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2006/962/EK), Csath M. (2012): A humán tőke, mint versenyképességi tényező. In.: Poór J. és munkatársai (Szerk.): Átalakuló emberi erőforrás menedzsment. Budapest, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgálati Kft., p. 22. Definition and Selection of Key Competencies (DeSeCo) Project Demmke, Christoph (2010) Civil Service in the EU of 27 - Reform outcomes and the future of the Civil Service, In: EIPASCOPE 2010/2, 5-11p 24. EU (2016): Guidance for the Development of Community Led Local Development Strategies Version 2, Az Európai Bizottság útmutatója, /Guidance_for_Development_of_CLLD_Strategies_v2.doc.pdf 25. European Comission, Education and training website, Key competences, Fazekas Ágnes, Halász Gábor (2012): Az implementáció világa. Az európai uniós forrásokból megvalósított magyarországi oktatásfejlesztési beavatkozások empirikus vizsgálatának elméleti megalapozása. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat ( 27. Fazekas Marianna-Ficzere Lajos (2005): Magyar közigazgatási jog, Budapest, Osiris Kiadó 28. Gajduschek György (2008): Közszolgálat, A magyar közigazgatás személyi állománya és személyzeti rendszere az empirikus adatok tükrében, Budapest, KSZK 29. György István - Hazafi Zoltán (2013): Közszolgálati életpályák, Budapest, NKE 30. Hajnal Klára (2006): A fenntartható fejlődés elméleti kérdései és alkalmazása a településfejlesztésben, PhD értekezés, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Tóth József Hielscher, Sabine (2011): Community energy: a review of the research literature in the UK, SPRU, Science&Technology Policy Research), University of Sussex, Brighton, 202

203 32. HR University - Federal Government's "one stop" Human Resources Career Development Center, Jason Repko (2012): Smart City Literature Review and Analyis, IMT 598 Spring 2012: Emerging Trends in Information Technology, eview_and_analysis 34. Karoliny M.-Benedek A. (2005): Személyzetbiztosítás a közszolgálatban. In.: Karoliny M.-Lévai Z.-Poór J. (Szerk.): Emberi erőforrás menedzsment a közszolgálatban, Módszertani kézikönyv. Budapest, Szókratész Külgazdasági Akadémia. 35. Kilényi Géza (2008): A közigazgatási jog nagy kézikönyve, Budapest, Complex Kiadó 36. KIM (2012): Magyary Program (Magyary Zoltán Közigazgatási-fejlesztési Program), ozig%20fejlesztesi%20program%202012%20a4.pdf 37. Kissné András Klára, (2016): Útmutató kompetencia-térkép kidolgozásához, HRportál, Krauss Ferenc Gábor (2015): Kompetenciaalapú javadalmazás a közszolgálati tisztviselők körében, HR & Munkajog, I. évfolyam, o. 39. Kurz, Reiner (1999): Automated prediction of managerial competencies from personality and ability variables. In: Proceedings of the BPS Test User Conference (pp ). Leicester, UK: British Psychological Society 40. Leigh, Nancey Green; Blakely. Edward J Planning (2013): Local Economic Development, Theory and Practice, Fifth edition, - Sage Publication, Lévai Z. -Nemeskéri Gy. -Poór J. (2005): Munkakörelemzés kompetenciaelemzés- Munkakörtervezés. In.: Karoliny M. - Lévai Z. - Poór J. (Szerk.): Emberi erőforrás menedzsment a közszolgálatban, Módszertani kézikönyv. Budapest, Szókratész Külgazdasági Akadémia 42. LGSTEA (2008): Successful skills planning and reporting in South African municipalities, Local Government SETA, nd%20reporting%20workshop.pdf 43. Linder Viktória (2014): Nemzetközi trendek a közszolgálatban, Jogi szabályozás és emberi-erőforrásgazdálkodási megoldások, ÁROP , Budapest, NKE 44. Lombardi, Patricia (2011): New challenges in the evaluation of Smart Cities, Dossier Newsletter, nline=1 45. Lőrincz Lajos (2005): A közigazgatás alapintézményei, Budapest, HVG Orac Lap és Könyvkiadó Kft. 46. Lőrincz Lajos (2010): A közigazgatás alapintézményei, Budapest, HVG Orac Lap és Könyvkiadó Kft. 47. Magyary Zoltán (1942): Magyar közigazgatás - A közigazgatás szerepe a XX. sz. államában: A magyar közigazgatás szervezete, működése és jogi rendje, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 203

204 48. Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program 11.0, azgatas-fejlesztesi-program.pdf 49. Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program 12.0, ozig%20fejlesztesi%20program%202012%20a4.pdf 50. Malét-Szabó Erika: A belügyi vezető-kiválasztási rendszer tudományos megalapozása avagy egy belügyi kutatás első eredményei. In: Gaál Gyula Hautzinger Zoltán (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIV. Pécs, p. 51. McClelland, D.C. (1973). Testing for competence rather than for intelligence. American Psychologist, Megyesi Tamás (2006): Telepüésfejlesztés, Egyetemi jegyzet A BMGE építőmérnök kar hallgatói részére, Mélypataki Gábor (2010): A nyílt és zárt közszolgálati rendszerek összehasonlítása, Miskolci Jogi Szemle, 5. évfolyam, 2. szám, o. 54. Michael M. Ting - James M. Snyder - Jr.z, Shigeo Hiranox - Olle Folke (2012): Elections and Reform, The Adoption of Civil Service Systems in the U.S. States, Nagy József (2000): XXI. század és nevelés Osiris Kiadó, Budapest 56. Nagy József (2010): A személyiség kompetenciái és operációs rendszere, Iskolakultúra, 7-8. szám, o. 57. Nemeskéry Gyula Pataki Csilla: A HR gyakorlata. Ergofit Kft. Budapest, NSWCF (2013) National Social Work Competency Framework, Singapor, Workers-Competency-Framework.pdf 59. Petró Csilla Stréhli-Klotz Georgina (2013): Az emberi erőforrás menedzsment terület munkavégzésének jellemzői a közszolgálatban In:Közszolgálati Humán Tükör 2013, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, egzes_jell_arop2217.pdf 60. Pike, Andy; Rodriguez-Pose, Andres; Tomaney, John (szerk) (2011): Handbook of Local and Regional Development, Routledge Edition, Rodriguez-Pose-Tomaney/p/book/ Pollermann, Kim; Raue, Petra; Schnaut, Gitta (2014): Multi-level Governance in rural development: Analysing experiences from LEADER for a Community-Led Local Development (CLLD) Paper contribution for 54th European Regional Science Association (ERSA) Congress, August 2014 in St. Petersburg, Prugberger Tamás (1997): Magyar és európai munka- és közszolgálati jog, Budapest Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 246. o. 63. Rumen Stamatov, Ognyan Koychev (2015 ed.): Social competences, creativity and wellbeing, Plovdiv University Press, Plovdiv, Bulgaria 64. Sanghi, Seema (2007): A kompetencia térképezés kézikönyve. Response Books Business books from SAGE B 1/I1, Mohan Cooperative Industrial Area Mathura Road New Delhi CHAPTER TWO. Developing Competency Models page p. 204

205 65. Skillforcare honlap, 6Cs in social care, Smart Cities and Communities honlap: Spencer, Lyle M., Spencer, Signe M., (1993): Competence at Work: Models for Superior Performance, John Wiley and Sons, Inc. New York 68. Szabó Szilvia, Stréhli, Klotz Georgina (2014): ÁROP Tudásalapú közszolgálati előmenetel, NKE, Magyary Program, Szelestey Judit (2005): Kompetencia modell kidolgozásának elméleti háttere (kézirat), Budapest, BM, 5. o. 70. Thompson, Matthew (2012): Literature Review on Community Renewable Energy, Aberystwyth University, ns%20literature%20review.pdf 71. UK (2014): Realising Talent: employment and skills for the future A Report for the Local Government Association, +employment+and+skills+for+the+future/be9a4027-7cc6-47bc-a3d7-7b89eaf3ae Van der Schoora, Tineke; Scholtens, Bert (2016): Community Energy: A critical review of the literature Draft version, Varga Erika, Vas István, Szira Zoltán, Bárdos Ilona (2013): Kompetencia alapú humánerőforrás-menedzsment területek és a munkapiaci kompetenciafelsőoktatás kapcsolata egy primer vizsgálat tükrében. Humánpolitikai szemle 7-8: pp Vass Vilmos (2009): A kompetencia fogalmának értelmezése, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Vroom, Lucas; van Straalen, Fenje M. (2016): Sustainable Development: The Role of Scientific Literature in Dutch Municipal Spatial Planning, World Bank (2004): Making Local Economic Development Strategies: A Trainer s Manual, A Knowledge Product of the World Bank and Cities of Change Initiative, produced in conjunction with the Bertelsmann Foundation, 205

206 3. SZ. MELLÉKLET: A KOMPETENCIA KUTATÁS MEGALAPOZÁSA SORÁN ÁTTEKIN- TETT SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK LISTÁJA Jogszabályok Alaptörvény évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról évi CLXXXV. törvény hulladékról évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről évi CLIV. törvény az egészségügyről évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXXIV. törvény a rendőrségről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről évi I. törvény a közúti közlekedésről Kormányrendeletek 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet az önkormányzati ASP rendszerről 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályázati eljárás alól adott mentesítésről, a kompetenciavizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról 206

207 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézményeknél 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági megbízottak 1 népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről Egyéb rendeletek 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 10/2013. (VI. 30.) KIM rendelet a közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékelésről 2/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről Egyéb szabályozók 15/2014. (IX. 5.) BM utasítás a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1791/2013. (XI. 7.) Korm. határozat a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 4.) Korm. határozat módosításáról szóló 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozat módosításáról 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozat a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről 207

208 4. SZ. MELLÉKLET: A SZAKIRODALMI ELEMZÉS SORÁN AZONOSÍTOTT KOM- PETENCIÁK LISTÁJA A hatékony, önálló tanulás A szervezet működésének ismerete A szervezet szakmai tevékenységének ismerete A tanulási hajlandóság Aktivitás Alkalmazkodó képesség Alternatív megoldási lehetőségek összehasonlítása Analitikus gondolkodás Anyanyelvi kommunikáció Áttekintőképesség, kreatív gondolkodás Az információkezelés és feldolgozás szintje Cél- és feladat-orientáltság Csapatmunka, alkalmazkodás és rugalmasság Csapatmunka, együttműködés Csapatszellem kialakítása, együttműködő csapat kiépítése Csoportmunka Csoportok irányítása Delegálás Delegálás, feladat és célmeghatározás, bevonás, munkatársak irányítása (mások irányítása) Digitális kompetencia Diplomáciai érzék Döntéshozatal Döntési képesség, felelősségvállalás Döntési készség Döntésképesség Egyéb ismeretek alkalmazásának képessége Együttműködés Együttműködési készség Előadói prezentációs képesség Előítélet mentesség, tisztelet megadása másoknak Empátia Eredmény-orientáció, motiváltság Eredményorientáltság Erőforrás-elosztás és ellenőrzés képessége Értékarányosság Etikus magatartás/megbízhatóság Fegyelmezettség Felelősségtudat Felelősségvállalás Feszültségek, konfliktusok kezelése Fizikális terhelhetőség Határozottság, magabiztosság Hatékonyság Idegen nyelvi kommunikáció Időmenedzsment Innováció Integritás Írásbeli és szóbeli kifejezőképesség Kapcsolattartás Kapcsolatteremtési és kapcsolatépítési készség Kapcsolatteremtési képesség Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Készség a tanulásra, tudásmegosztásra Kommunikáció Kommunikációs készség, Kompromisszumképesség Konfliktuskezelés Konfliktus-kezelés, érdekérvényesítés Következetesség, kiszámíthatóság Kreativitás Kreativitás, innováció Kritikai és analitikus gondolkodás Kulturális tudatosság Lényeglátás Magabiztosság Mások fejlesztése, támogatása Mások igényeinek feltárása, majd az igény kielégítésére fókuszálás képessége Mások megértése (empátia) Mások motiválása 208

209 Matematikai és természettudományos kompetencia Megbízhatóság Minőségszemlélet Monotónia tűrés Motiváció, lelkesedés Munkabírás, terhelhetőség Munkatársak fejlesztése Munkatársak motiválása, fejlesztése Nyelvi kifejezőképesség Nyelvismeret Nyitottság (előítélet mentesség) Nyitottság a lehetőségekre Önállóság Partnerség Proaktivitás Problémamegoldás Problémára való nyitottság Pszichés terhelhetőség Racionális munkaszervezés Reális önismeret, önfejlesztési igény Reflektív tudásalkalmazás Rendszergondolkodás Rendszer-szemlélet, lényeglátás Rugalmas alkalmazkodó-képesség Rugalmasság Segítőkészség Stratégiai (analitikus, koncepcionális) gondolkodás Stressztűrés Szabálytudat és fegyelmezettség Szakmai ismeret Szakmai ismeretek alkalmazásának szintje Számítógépes ismeretek Számszerűsítési készség Személyes példamutatás Szervezet iránti lojalitás Szervezőkészség Szociális érzékenység Szociális és állampolgári kompetencia Tanulás és teljesítmény fejlesztés Tárgyalóképesség Teljesítmény, orientáltság Teljesítményértékelés készsége Terhelhetőség Tervezőkészség Új tudás befogadása, megosztása Ügyfél-orientáltság (partnerközpontúság) Üzleti érzék, értékesítési hozzáállás Változás és fejlesztés Változások irányítása Változásokra való nyitottság, kezdeményezőkészség Vezetés Vezetési technikák (tervezőkészség, szervezőkészség, vezetés, irányítás, döntésképesség, követelménytámasztás, delegálás, ellenőrzés) Vezetői funkciók ellátása Vezetői szerep elfogadtatása 209

210 5. SZ. MELLÉKLET: A KOMPETENCIA-SZÓTÁR Kompetencia megnevezése Kompetencia rövid kifejtése Elemi kompetencia típusa 1 2 Aktivitás, motiváltság, lelkesedés Alkalmazkodóképesség, rugalmasság Energikusság, dinamikusság, agilis magatartás jellemzi. Belső erő, késztetés a célok elérésére, a feladatok elvégzésére külső beavatkozások nélkül. A siker, a jól végzett munka fontossága, közvetlen késztetés nélkül, amely személyes elégedettséghez vezet. Rugalmas-flexibilis hozzáállás jellemzi, képes alkalmazkodni a változó munkakörülményekhez, a változó környezeti vagy munkahelyi körülményekhez, nem idegen tőle a mobilitásra/rotációra való hajlandóság. Személyi Személyi 3 4 Analitikus gondolkodás, elemzés Cél- és feladatorientáltság 5 Delegálás Elemző, integráló készség, analitikus gondolkodás, az információk, tények értékelésének képessége. Tényekkel leírt kontextus mellett közössé tehető célok megfogalmazásának képessége, a célok és beavatkozási területek azonosításának képessége. Vezetői hatáskörbe tartozó feladatok átadása a kiválasztott, felkészült és terhelhető munkatársak vagy szervezeti egység részére, úgy hogy az elsődleges felelősség vezetői szinten marad, vagy az is megosztásra kerül. A delegálás mellett a vezető megosztja a szükséges információkat, lehetőséget biztosít a párbeszédre, nyitott a folyamatokról érkező információkra, és a szükséges korrekciókra. Operatív Operatív Operatív 6 Döntésképesség 7 Együttműködés, kooperáció A döntési képesség lehetővé teszi az alternatívák számát csökkentő, cselekvést segítő választást. Olyan intellektuális folyamat, amiben a racionális motívumok kiegészülnek intuíciókkal. A döntésképességet erősíti az informáltság, a kockázatvállalás bátorsága, a döntések során szerzett tapasztalat és a tapasztaltakból való tárgyilagos tanulás (reflexió). Nyitott, közvetlen személyiség jellemzi, az együttműködés, csapatmunka, kooperáció képessége, partnerség kiépítése és fenntartása fontos számára. Operatív Operatív 8 Ellenőrzés, értékelés képessége A feladat elvégzése érdekében a munkavégzéshez szükséges feltételek köztük a humán feltételek azonosítása és biztosítása, illetve a feladatok sikeres elvégzésének az ellenőrzése és értékelése is része e kompetenciának. Operatív 9 Előítélet-mentesség Az egyes emberek tettei, viselkedése alapján való megítélése, és a méltóságukat tiszteletben tartó viselkedés velük szemben. Az előítéletek és sztereotípiák, azaz a csoportok egészére kiterjesztett általánosítások elutasítása. Személyi 210

211 Kompetencia megnevezése Kompetencia rövid kifejtése Elemi kompetencia típusa Érdekérvényesítés, tárgyalóképesség Eredmény- és teljesítményorientáltság Egyének, csoportok szükségleteinek kielégítése érdekében tett hatékony fellépés, tevékenység, asszertív viselkedés. A meggyőzés, másokra való hatás kifejtésének képessége, amelynek szándéka a tárgyalási célok elérése. Kölcsönösen elfogadható megoldás keresése, amely részben mind a két felet kielégíti, kölcsönös engedményeket vagy áthidaló megoldás keresését jelenti. A teljesítmény elérésének fontossága, a munkafeladat elvégzésében megnyilvánuló igényesség. Eredmény-megoldás-teljesítmény-siker orientált személyiség. Operatív Személyi 12 Fegyelmezettség, következetesség Munkafolyamatok helyes végrehajtása, szabálykövetés akár külső tényezők befolyásolása ellenére is. Operatív Fejlesztés (mások fejlesztése) Felelősségvállalás, elkötelezettség A munkatársakhoz való pozitív, támogató, szakmailag fejlesztő hozzáállás, amelyet a vezető célirányosan képes mozgósítani mások képességeinek fejlesztése érdekében. Saját szakmai tudását átadja, támogatja munkatársait személyes fejlődésükben, karrier elképzeléseik teljesülésében, építő visszajelzéseket ad. Precíz, pontos, alapos, felelősségteljes munkavégzés. Azon jellemzők összessége, amelyek meghatározzák a cselekedetek, kijelentések, következményeiért történő felelősségvállalást. Operatív Személyi 15 Határozottság, magabiztosság 16 Időgazdálkodás IKT, digitális hozzáértés Információkezelés és feldolgozás Innovativitás, kreativitás 20 Kezdeményezőkészség, proaktivitás Magabiztos, határozott fellépés a munkavégzés minden fázisában és területén. A rendelkezésre álló időkeretek tervezése a versengő feladatok fontosságának és sürgősségének figyelembe vételével. Hatékony, a tervezés során született elhatározások mellett (az ésszerűség határai között) kitartó magatartás. Reflektivitás az elpazarolt idővel való szembesülés és az időfelhasználás gyakorlatának korrekciója érdekében. Információs és kommunikáció technológiai eszközök használatának képessége Információk kezelésének, használatának és feldolgozásának szintje és módja Újszerű, a korábbi rutint elhagyni tudó gondolkodás, kreatív, konstruktív, innovatív gondolkodásmód, újszerű alternatívák, megoldások kigondolása, ötletgazdagság az általános és a speciális szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazása, illetve a probléma megoldási alternatívák kidolgozása során. Proaktív személyiség, kezdeményező, tettre kész magatartás esetén külső sürgető nyomás nélkül is elébe megy a feladatoknak, világos alternatívákban gondolkodik, és környezetét megelőzve javaslatokat tesz az aktuálisan következő lépésekre. Személyi Operatív Operatív Operatív Operatív Operatív 21 Kockázatvállalás, a kockázatok kezelésének képessége A tervezés fontos része, hogy mérlegeljük a várható szándékolt és nem szándékolt hatásokat. A különböző kockázat-típusokkal és a kockázatok mértékével való szembenézés lehetővé teszi, hogy egyes kockázatokat vállaljunk, míg mások megelőzésére Operatív 211

212 Kompetencia megnevezése Kompetencia rövid kifejtése Elemi kompetencia típusa 22 Kommunikáció, kapcsolatteremtési képesség törekedjünk, míg megint más esetekben csak a bekövetkező kockázatok által okozott károk helyreállítására törekedjünk. Jó kommunikációs és kifejező képesség írásban és szóban, érthető és fókuszált üzenetek megfogalmazásának képessége szűkebb vagy tágabb közönség számára. Nyitott személyiségével könnyen kezdeményez kommunikációt, együttműködést. Operatív 23 Konfliktuskezelés A felmerült nézeteltérések, konfliktusok okozta feszültségekkel való szembenézés képessége, csökkentése, megszüntetése, a kezelés technikáinak ismerete, gyakorlata (pl. mediáció). Operatív 24 Költséghatékonyság 25 Kiszámíthatóság, megbízhatóság 26 Kritikai gondolkodás 27 Mások motiválása 28 Monotónia tűrés Munkafolyamat erőforrás-oldali racionális megszervezése (takarékosság a pénzzel, idővel, az energiával és az anyaggal). Képesség a szisztematikus költség-haszon megfontolásokra. Szabálytudat és fegyelmezettség a feladatok, tevékenységek ellátása során. Megbízható személyiség, felelős, szabálykövető kötelességteljesítéssel, egyenletes színvonalú, önellenőrzés mentén történő munkavégzéssel jellemezhető. Az információk, jelenségek és folyamatok reális értékelésének képessége, azok manipulációs, illetve igazságtartalmának meghatározásának képessége. Része a kritikai gondolkodás megkülönböztetés a negatív, destruktív magatartástól. A befolyásolás egy speciális válfaja, amelynek célja a célszemély elköteleződésének, feladatellátásának és ehhez a személyes fejlődésének támogatása. Munkatársakhoz való pozitív, támogató, szakmailag fejlesztő hozzáállás, amelyet a vezető célirányosan képes mozgósítani mások képességeinek fejlesztése érdekében. Saját szakmai tudását megosztja, támogatja munkatársait feladataik ellátásában, valamint személyes fejlődésükben, karrier-elképzeléseik teljesülésében. Építő, lelkesítő visszajelzéseket ad. Hosszú időn keresztül azonos munkatevékenység huzamos ellátása, amely esetenként nagy figyelmet is megkíván Operatív Személyi Személyi Operatív Operatív 29 Nyelvismeret Idegen nyelv ismeret (különböző szinten) Operatív 30 Önállóság Problémaérzékenység, problémamegoldás Pszichés terhelhetőség, stressztűrés A közvetlen irányítás, útmutatás nélküli munkavégzés (tervezés és végrehajtás), a saját tevékenység megszervezése, időgazdálkodás, munkavégzés képessége. Az új problémák észrevétele, felfedezése, ezek befogadása és megértése, amely megoldásukra való törekvéssel párosul. Problémamegoldó gondolkodás, a munkavégzés során felmerülő problémákkal való szembenézés képessége, azok okainak és következményeinek, valamint a megoldás lehetőségeinek feltárására irányuló szisztematikus munka. Célszerű nem ide sorolni azt a magatartást, ami mindenben a problémát mint elháríthatatlan akadályt látja. A folyamatosan változó, gyors és gyakran nem várt, vagy negatív külső ingerekre, adott adekvát válaszadás képessége Személyi Operatív Személyi 212

213 Kompetencia megnevezése Kompetencia rövid kifejtése Elemi kompetencia típusa 33 Reflektivitás, reális önés munkavégzés-kép, önfejlesztési igény Készség és képesség a saját (egyéni és csoportos) aktuális lehetőségek és korlátok tudatos, szisztematikus és őszinte értékelésére. Azok fejlesztéséhez kapcsolódó belső motiváltság, tanulási, jobbítási szándék, elkötelezettség. Operatív 34 Rendszerszemlélet 35 Stratégiai szemlélet 36 Szakértelem 37 Szervezőkészség 38 Szociális érzékenység, empátia, segítőkészség Az elvégzendő feladatokkal kapcsolatos rangsor felállítása, a más feladatokhoz való kapcsolódások, okok, következmények és érintett szereplők azonosítása és figyelembe vétele a sikeres feladatvégzés érdekében, amelynek során a bizonytalansági tényezők kezelése is megvalósul. A kitűzött célok és feladatok elérésének, megvalósításának szem előtt tartása, a feladatok priorizálásának képessége. A feladat elvégzése érdekében a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, illetve a feladatok sikeres elvégzésének az ellenőrzési igénye is része e kompetenciának. Az érintettek befolyásának szem előtt tartása. Elkötelezettség és határozottság a megvalósítás előmozdítása érdekében. Szakmai felkészültség, hozzáértés szintje. Egy adott munka- vagy feladatkörhöz kapcsolódó általános és helyi szakmai elvárás-rendszer (kapcsolódó jogi szabályozás, a szakma alapvető standardjai, együttműködési kötelezettségek, élenjáró technológiai tudás, munkavédelmi előírások ismerete és képesség az ezek figyelembevételével kapcsolatos munkavégzésre stb.). Szabályozott szakmák esetében irányadóak a kimeneti és képzési követelmények. Feladatok, személyek, erőforrások összehangolásának képessége a hatékony feladatellátás céljából, a tevékenységek koordinációja. A különféle emberek és csoportjaik megértésének képessége, a segítségnyújtás képessége és az eziránti elköteleződés. Operatív Operatív Operatív Operatív Személyi 39 Tanulási hajlandóság, tanulási képesség A tanulásra, az új ismeretek megszerzésére és alkalmazására való hajlandóság, amely többek között a tanulás iránti érdeklődést, a tanulás stratégiai tevékenységként kezelését, a szakmai érdeklődés és fejlődés tudatosságát jelenti. Operatív 40 Terhelhetőség, kitartás Terhelhető személyiség, nagy munkabírás, kitartás (esetenként változó munkarend vállalása). Feladat és célorientált viselkedés, hosszú-távú figyelem és motiváció fenntartása a célok elérése érdekében. Személyi 41 Tervező képesség Az elvégzendő feladatokkal kapcsolatos rangsor felállítása a sikeres feladatvégzés érdekében, amelynek során a bizonytalansági tényezők kezelése is megvalósul. A feladat elvégzése érdekében a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, illetve a feladatok sikeres elvégzésének az ellenőrzése is része e kompetenciának. Operatív 213

214 Kompetencia megnevezése Kompetencia rövid kifejtése Elemi kompetencia típusa 42 Tudásalkalmazás képessége A munkakörhöz tartozó feladatok ellátását segítő tudáselemekkel kapcsolatos tudatosság, készség és képesség új tudás azonosítására, alkalmazására, megosztására. Operatív 43 Ügyfél-orientáltság, partnerközpontúság 44 Üzleti érzék Megfelelő módszerek alkalmazásával az ügyfél vagy érintetti csoportok igényeinek minél alaposabb feltárása, az igények kielégítése vagy az érintettekkel közös megoldáskeresés és cselekvés. Üzleti-kereskedelmi érzék, felkészültség a szervezet vagyonának bevételt teremtő hasznosítására, a szervezet egyes szolgáltatásainak értékesítésére. Személyi Operatív 214

215 6. SZ. MELLÉKLET: A VERSENYKÉPESSÉG SZEMPONTJÁBÓL FONTOSKÉNT AZONOSÍTOTT 15 DB MUNKAKÖR-TERÜLET ÉS A HOZ- ZÁJUK KAPCSOLÓDÓ POTENCIÁLIS MUNKAKÖRÖK MEGNEVEZÉSE FELADAT ELLÁTÁSI SZINTENKÉNT Munkakörterület megnevezése Polgármester, alpolgármester Jegyző, aljegyző Gazdasági területért felelős Műszaki beruházásokért felelős Pályázatokért felelős Példák a munkakörök megnevezésére feladat ellátási szintenként 33 Generáló/ Koncepcionáló szint Alpolgármester Főpolgármester Polgármester Főjegyző Jegyző Körjegyző Megyei főjegyző Gazdasági vezető Gazdasági igazgató Gazdasági igazgató-helyettes Gazdasági irodavezető Közgazdasági és számviteli igazgatóság vezetője Számviteli és pénzügyi vezető Koordináló / Operacionalizáló szint Aljegyző Polgármesteri hivatal, önkormányzat osztályvezetője Gazdasági elemző Pénzügyi osztályvezető Beruházási osztályvezető Beruházási, beszerzési és üzemeltetési osztályvezető Energetikus Műszaki osztályvezető Műszaki menedzser Pályázati irodavezető Pályázati koordinátor Projektmenedzser Végrehajtó / Implementáló szint Jogi asszisztens Jogi referens Jogtanácsos Pénzügyi ügyintéző Beruházás-ellenőrzési referens Beruházási jogcímfelelős Beruházási ügyintéző Beruházás-lebonyolító Kiemelt főreferens (beruházási) Műszaki és beruházási ügyintéző Pályázat lebonyolítási referens Pályázati- és településfejlesztési referens 33 a generáló / koncepcionáló tevékenységi jelleg alapvetően stratégiai gondolkodást, tervezést kíván a munkakör betöltőjétől, a koordináló / szervező (operacionalizáló) jelleg a feladatok, tevékenységek és az azokhoz szükséges erőforrások szervezésével, felügyeletével, ellenőrzésével támogatja a folyamatot, a végrehajtó / megvalósító jelleghez tartozó tevékenységek a feladatok konkrét megvalósítását jelentik és kívánják meg az adott munkakörben dolgozótól 215

216 6. 7. Munkakörterület megnevezése Főépítész/ Településrendezésért felelős Településfejlesztő 8. Helyi gazdaságfejlesztő, beruházásösztönző 9. Városüzemeltetésért, településüzemeltetésért felelős Példák a munkakörök megnevezésére feladat ellátási szintenként 33 Generáló/ Koncepcionáló szint Koordináló / Operacionalizáló szint Főépítész Főkertész Főmérnök Műszaki ellenőr Településmérnök Városi közlekedési főmérnök Városrendező mérnök Településigazgató Energetikus Városmenedzser Településfejlesztési koordinátor Műszaki irodavezető Műszaki szakalkalmazott mb. üzemeltetési főosztályvezető Végrehajtó / Implementáló szint Pályázati pénzügyi ügyintéző Pályázati referens Pályázati referens és projektmenedzser Pályázati szakreferens Pályázati támogatási referens Pályázati-pénzügyi referens Pályázatkezelő referens Projektasszisztens Városfejlesztési ügyintéző (pályázatíró) Elemző térinformatikus Építéshatósági ügyintéző Energetikai ügyintéző Környezetvédelmi referens Településfejlesztési referens Városstratégiai referens Portfólió menedzser Gazdaságfejlesztési referens Vállalkozási kapcsolattartó Beruházási, beszerzési és üzemeltetési osztály osztályvezető Közterület-felügyelet vezető Településgazda Üzemeltetési és vagyonkezelési osztályvezető Üzemeltetési irodavezető Üzemeltetési koordinátor Üzemeltetési körzetvezető helyettes Üzemeltetési osztályvezető Épületüzemeltetési ügyintézői Gazdálkodási és üzemeltetési referens Ingatlan üzemeltetési és műszaki referens Létesítmény-üzemeltetési referens Közszolgáltatás szervező Műszaki és üzemeltetési referens Település üzemeltetési ügyintéző Településfejlesztési- és üzemel- 216

217 10. Munkakörterület megnevezése Foglalkoztatás/HR felelős Példák a munkakörök megnevezésére feladat ellátási szintenként 33 Generáló/ Koncepcionáló szint Humán erőforrás fejlesztési igazgató Humán Erőforrás Főosztályvezető Humán erőforrás gazdálkodási igazgató Humánpolitikai vezető Személyzeti és munkaügyi főosztály vezetője Személyzeti igazgató Személyzeti vezető Koordináló / Operacionalizáló szint Városrendező mérnök Városüzemeltetési csoportvezető Városüzemeltetési osztályvezető Foglalkoztatási osztályvezető Gazdasági és humánpolitikai osztályvezető Humán erőforrás fejlesztési osztályvezető Humán erőforrás tervezési és gazdálkodási osztályvezető Humánerőforrás-gazdálkodó Humánpolitikai Osztályvezető Oktatás-fejlesztési és koordinációs osztályvezető Személy- és munkaügyi csoportvezető Személyzeti osztályvezető Végrehajtó / Implementáló szint tetési ügyintéző Településrendezési referens Településrendezési ügyintéző Településstratégiai referens Település-üzemeltetési ügyintéző Terület-és településrendezési szakügyintéző. Üzemeltetési referens Üzemeltetési szakértő (ügyvivő szakértő) Üzemeltetési ügyintéző Városrendezési ügyintéző Városüzemeltetési ügyintéző Emberierőforrás-ügyintéző HR asszisztens HR fejlesztési munkatárs HR referens HR ügyintéző Humán menedzser előadó Humán ügyintéző Humánerőforrás-asszisztens Humánerőforrás-ügyintéző Humánerőgazdálkodási ügyintéző Humánigazgatási kiemelt referens Humánpolitikai előadó Humánpolitikai munkatárs Humánpolitikai referens Humánpolitikai szervező Humánpolitikai ügyintéző Humánpolitikai, oktatásszervező Humánszervező Személy- és munkaügyi ügyintéző 217

218 Munkakörterület megnevezése 11. Közfoglalkoztatottak irányításáért felelős Humán területért felelős Kommunikációs/PR/marketing szakember Vagyongazdálkodásért felelős Példák a munkakörök megnevezésére feladat ellátási szintenként 33 Generáló/ Koncepcionáló szint Koordináló / Operacionalizáló szint Végrehajtó / Implementáló szint Személyügyi főelőadó Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő Személyügyi munkaügyi Közösségi foglalkoztató szakreferens referens Személyügyi referens Személyügyi szervező Személyügyi tanácsadó Személyügyi ügyintéző Személyzetfejlesztési munkatárs Személyzeti adminisztrátor Személyzeti- és bérügyintéző Munkaerő-piaci igazgató Közfoglalkoztatási Önálló Csoport Közfoglalkoztatási ügyintéző csoportvezető Humánszervező Közművelődési szakember Közösségszervező Kulturális referens Kulturális, ifjúsági és sportreferens Marketingmenedzser Civil kapcsolati referens Kommunikációs referens Marketing és kommunikációs referens PR és marketing felelős Rendezvényszervező Sajtófelelős Sajtó referens Vagyongazdálkodási főosztályvezető Portfóliómenedzser Értékbecslő Üzemeltetési és vagyonkezelési Működtetési és vagyongazdálko- osztályvezető dási referens Vagyongazdálkodási osztályvezető Vagyongazdálkodási referens Vagyongazdálkodási ügyintéző Vagyongazdálkodási-műszaki referens 218

219 15. Munkakörterület megnevezése Informatikus/ adatgazdálkodó Példák a munkakörök megnevezésére feladat ellátási szintenként 33 Generáló/ Koncepcionáló szint Koordináló / Operacionalizáló szint Informatikai osztályvezető IT koordinátor Rendszerszervező Végrehajtó / Implementáló szint Vagyonhasznosítási ügyintéző Vagyonkezelési referens Adatgazdálkodó Informatikai felelős Informatikus Informatikai biztonsági munkatárs Informatikai üzemeltető munkatárs Rendszergazda 219

220 7. SZ. MELLÉKLET: A KOMPETENCIA-TÉRKÉPEK VALIDÁLÁST KÖVETŐ VÉGLEGES VERZIÓI 220

221 221

222 222

223 223

224 224

225 225

226 226

227 227

228 228

229 229

230 230

231 231

232 232

233 233

234 234

235 8. SZ. MELLÉKLET: AZ ELEMI KOMPETENCIÁK SZINTEZÉSE Kompetencia megnevezése Aktivitás, motiváltság, lelkesedés Alkalmazkodóképesség, rugalmasság Analitikus gondolkodás, elemzés Kompetencia rövid kifejtése Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Energikusság, dinamikusság, Munkavégzését energikusság, agilis magatartás jellemzi. Belső dinamikusság jellemzi, a feladatok ellátása mindig magas szín- erő, késztetés a célok elérésére, a feladatok elvégzésére külső vonalú. A célok szem előtt tartása mellett a tenni akarás, a tett- beavatkozások nélkül. A siker, a jól végzett munka fontossága, rekészség jellemzi a személyt. közvetlen késztetés nélkül, Az erős belső motiváció, a siker amely személyes elégedettséghez vezet. érdekében megtett erőfeszítések ösztönzően hatnak a kollégák tevékenységére is. Rugalmas-flexibilis hozzáállás jellemzi, képes alkalmazkodni a változó munkakörülményekhez, a változó környezeti vagy munkahelyi körülményekhez, nem idegen tőle a mobilitásra/rotációra való hajlandóság. Elemző, integráló készség, analitikus gondolkodás, az információk, tények értékelésének képessége. A változó körülményekhez képes gyorsan és sikeresen alkalmazkodni, jól felismeri a kínálkozó lehetőségeket a problémák, a helyzetek megoldására. Jó helyzetérzékelése révén képes a várható változásokra felkészülni, az azokhoz kapcsolódó, a helyzet rendezését szolgáló információk, adatok gyűjtését megtervezni, megszervezni, majd alternatívákat kidolgozni. A rendelkezése álló tényeket, adatokat képes jól átlátni, rendszerezni és értékelni, a közöttük fennálló kapcsolatokat feltárni. Saját tevékenysége és a szervezet működése szempontjából fontos potenciális és valós problémákat felismeri, az információkat megfelelő módon képes integrálni azok megoldásának kidolgozásában. Munkavégzésére és gondolkodására pontosság, precizitás, logikusság jellemző. Alapszinten van meg az adott kompetencia Feladatait mindig jó színvonalon látja el, munkavégzésére lelkesedés, erős belső motiváltság jellemző. Munkavégzése során képes a változó körülményekhez igazodni. A helyzeteket megfelelően értékeli, és adekvát magatartást tanúsít a különböző problémák megoldásában a feladatellátása során. Saját tevékenységéhez kapcsolódóan képes a rendelkezésre álló információkat elemezni, felmerült problémákra megoldásokat kidolgozni. Gondolkodásmódja logikus, amelynek eredményeképpen egyetlen vagy néhány megoldás születik Nincs meg az adott kompetencia Munkájához kapcsolódó feladatait minimum szinten látja el, nem jellemzi az elkötelezettség, kitartás a célok elérése érdekében, tevékenysége leginkább a szerződésében foglaltak teljesítésére korlátozódik. Tevékenysége során kevéssé tud alkalmazkodni változó körülményekhez, inkább a megszokott, rutinszerű feladat ellátása jellemző rá. Az új helyzettel nehezen képes megbirkózni, ezért sokszor vezetői beavatkozás szükséges az új rutinok, folyamatok megalkotásához, bevezetéséhez. A tevékenységéhez kapcsolódó tényeket, adatokat nem, vagy nem megfelelő módon értékeli, gondolkodása inkább nagyvonalú, a részleteket sok esetben figyelmen kívül hagyja. Jellemző rá a sokszor logikátlan, meggondolatlan cselekvés, kiszámíthatatlanság. 235

236 4 Kompetencia megnevezése Cél- és feladatorientáltság 5 Delegálás 6 Az esetek többségében képes megfelelő kereteket létrehozni az irányított szervezeti egység számára Többnyire, de nem minden esetben felismeri a csoportalakulás fázisait. Egyértelmű utasításokat ad, ugyanakkor munkatársait jellemzően nem vonja be a problémák megoldásába. Döntésképesség Kompetencia rövid kifejtése Tényekkel leírt kontextus mellett közössé tehető célok megfogalmazásának képessége, a célok és beavatkozási területek azonosításának képessége. Vezetői hatáskörbe tartozó feladatok átadása a kiválasztott, felkészült és terhelhető munkatársak vagy szervezeti egység részére úgy, hogy az elsődleges felelősség vezetői szinten marad, vagy az is megosztásra kerül. A delegálás mellett a vezető megosztja a szükséges információkat, lehetőséget biztosít a párbeszédre, nyitott a folyamatokról érkező információkra, és a szükséges korrekciókra. A döntési képesség lehetővé teszi az alternatívák számát csökkentő, cselekvést segítő választást. Olyan intellektuális folyamat, amiben a racionális motívumok kiegészülnek intuíciókkal. A döntésképességet erősíti az informáltság, a kockázatvállalás bátorsága, a döntések során szerzett tapasztalat és a tapasztaltakból való tárgyilagos tanulás (reflexió). Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Egyenletes, magas színvonalú munkavégzés jellemzi, tevékenysége feladatközpontú. A kitűzött célok szem előtt tartásával törekszik azok leghatékonyabb és legeredményesebb elérésére, ezzel kapcsolatban javaslatokat fogalmaz meg egyéni és szervezeti szinten egyaránt. Munkája pontos, precíz, a külső körülmények nem befolyásolják feladatának ellátását. Kollégáit minden döntési szinten bevonja a problémák azonosításába és megoldásába, gondoskodik a megfelelő információáramlásról, miközben a felelősségi szint a megfelelő vezetői szinten marad. Munkája során lehetőséget ad a párbeszédre és a visszacsatolásra, rendszeresen átgondolja a feladatok ellátásának szükséges szintjét. Döntési szituációkban a rendelkezésre álló információkat képes megfelelően priorizálni, strukturálni és segítségükkel adekvát alternatívákat kidolgozni. Döntéseiben magabiztosság, következetesség, határozottság jellemzi, képes felelősséget vállalni a döntéseinek következményeiért is. Alapszinten van meg az adott kompetencia Teljesítménye egyenletes színvonalú, munkavégzése következetesen megfelel az elvárásoknak. Feladat-ellátására jellemző a precizitás, a folyamatba iktatott önellenőrzés és a felelősségvállalás. Munkatársait bevonja a problémák azonosításába és megoldásába is, a feladatok kiosztásáról rendszeresen egyeztet, odafigyel a teljes szervezetre, a többi szervezeti egységgel is együttműködik. Munkájával kapcsolatos döntésekben megfelelően képes alkalmazni a szituációhoz kapcsolódó előzetes ismereteit, tapasztalatait. Döntéseit gyorsan, határozottan hozza meg, hatáskörében önállóan jár el. Nincs meg az adott kompetencia Többnyire önálló tevékenységvégzés jellemzi a szabályok és normák betartása mellett, azonban előfordul az irányítás túlzott igénye. Többnyire képes állandó kontroll nélkül is célokat kijelölni, a saját szintjének megfelelő döntéseket hozni, és ezek mentén aktívan tevékenykedni. Tevékenységével kapcsolatban csak a legalapvetőbb, rutinnak tekinthető döntéseket hozza meg, amelynek megoldása a korábbi gyakorlatokon alapul. Az új szituációkban tanúsított határozottság, magabiztosság kevéssé jellemzi, a helyzetek rendezése érdekében gyakran fordul máshoz tanácsért, útmutatásért. 236

237 7 8 9 Kompetencia megnevezése Együtt- működés, kooperáció Ellenőrzés, értékelés képessége Előítéletmentesség Kompetencia rövid kifejtése Nyitott, közvetlen személyiség jellemzi, az együttműködés, csapatmunka, kooperáció képessége, partnerség kiépítése és fenntartása fontos számára. Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Támaszkodik mások ötleteire, munkájára, beépíti ezeket a tervek, döntések előkészítésébe, értékeli mások munkáját, segítséget nyújt nekik. Hajlandó tanulni másoktól. Közös célokért, felelősséget vállalva dolgozik csapatban, figyelembe veszi mások érdekeit, win-win helyzetek kialakítására törekszik, megosztja az információt, aktívan részt vesz a csoportos döntéshozatalban, felvállalja a csoport döntéseit, pozitívan nyilatkozik azokról. A feladat elvégzése érdekében a Munkavégzése során képes a munkavégzéshez szükséges feladatokat strukturálni, feltételek köztük a humán priorizálni, szükség esetén delegálni, feltételek azonosítása és biztosítása, valamint a saját és mun- illetve a feladatok sikeres katársainak tevékenységét objektív szempontok alapján elle- elvégzésének az ellenőrzése és értékelése is része e kompetenciánaknőrizni, értékelni. Ezek eredménye alapján megfelelő módon képes az eredményt közölni, az esetleges hiányosságokat feltárni, visszajelezni, illetve azok orvoslására a megfelelő lépéseket megtervezni és megvalósítani. Az egyes emberek tettei, viselkedése alapján való megítélése, és a méltóságukat tiszteletben tartó viselkedés velük szemben. Az előítéletek és sztereotípiák, azaz a csoportok egészére kiterjesztett általánosítások elutasítása. Nehézség nélkül érintkezik mindenféle társadalmi, szociális és kulturális háttérrel rendelkező emberrel. Multikulturális környezetben is otthon érzi magát. Nélkülözi az olyan sztereotípiákat és olyan megállapításokat, amelyek egy csoport egészére, tehát minden tagjára vonatkoznak. Alapszinten van meg az adott kompetencia Önként vállalja a ráeső részt a munkából, szívesen kooperál, és aktívan részt vesz a csoport tevékenységében. Jó csapatjátékos, megosztja a rendelkezésre álló információkat a csapattagokkal. Csapatmunkában mások érdekeit túlságosan is előtérbe helyezi, sokszor vár konszenzusra, csoportdöntésre, túl sok időt tölt az együttműködési problémák megoldásával. A tevékenység szervezéshez kapcsolódóan megfelelő módon képes felmérni és a feladatokhoz rendelni a szükséges humán erőforrást, valamint megvalósításukat követően azokat objektív szempontok alapján ellenőrizni, értékelni. A feltárt hiányosságok kezelésére adekvát megoldási alternatívákat dolgoz ki. Emberi és munkatársi kapcsolataiban a tapintat, a tolerancia érvényesítését tartja szem előtt. Igyekszik a külső/belső partnerekkel való csapatmunka vagy együttműködési helyzet során a konstruktív légkör kialakítására. Tiszteletben tartja a különbözőségeket. Nincs meg az adott kompetencia Nem kezdeményez. Munkája során kevésbé kooperál másokkal. Nem figyel oda mások érdekeire, álláspontjára, nem csapatjátékos, nem segít másoknak, csak saját feladatával törődik, jellemzően csak kritikával illeti mások javaslatait. A munkakörhöz tartozó feladatok ellátása során nem mindig képes megfelelően megbecsülni a tevékenység ellátásához szükséges kapacitásokat. A feladatok ellenőrzése során a szubjektív tényezők kerülnek előtérben, ezért sok esetben az értékelés sem kellően objektív. A saját munkával kapcsolatos önellenőrzés nem jellemző. Munkája során tekintettel van az eltérő társadalmi csoportokból származókra, vagy kulturális háttérrel rendelkezőkre. Váratlan helyzetben azonban nem, vagy nem mindig tudja a megfelelő viselkedést és kommunikációs formát megválasztani. 237

238 Kompetencia megnevezése Nincs meg az adott kompetencia Érdekérvényesítés, tárgyalóképesség Eredmény és teljesítményorientáltság Fegyelmezettség, következetesség Kompetencia rövid kifejtése Egyének, csoportok szükségleteinek kielégítése érdekében tett hatékony fellépés, tevékenység, asszertív viselkedés. A meggyőzés, másokra való hatás kifejtésének képessége, amelynek szándéka a tárgyalási célok elérése. Kölcsönösen elfogadható megoldás keresése, amely részben mind a két felet kielégíti, kölcsönös engedményeket vagy áthidaló megoldás keresését jelenti. A teljesítmény elérésének fontossága, a munkafeladat elvégzésében megnyilvánuló igényesség. Eredmény-megoldásteljesítmény-siker orientált személyiség. Munkafolyamatok helyes végrehajtása, szabálykövetés akár külső tényezők befolyásolása ellenére is. Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Képes a partner kommunikációjának érzékelésére és felhasználására saját kommunikációs céljainak elérése érdekében. Jól mutat rá a fennálló összefüggésekre, képes másokat, erőszak nélkül, véleményük megváltoztatására ösztönözni. Tárgyalásaiban hatékony, jellemzően eléri a tervezett céljait. Munkavégzéséhez kapcsolódó célok általában konkrét eredmények és a teljesítmények formájában öltenek testet. Ennek elérése érdekében szervezi, tervezi és ütemezi a feladatait, munkáját igényesség, magas fokú precizitás, kitartás és erős belső motiváció jellemzi. Munkáját elsősorban a rögzített keretek, szabályok szem előtt tartásával látja el, ezért azt következetes munkavégzés, szabálykövetés, kiszámíthatóság jellemzi. A külső tényezők nem befolyásolják munkavégzésének menetét, hatékonyságát, eredményességét, gondolkodására a racionalitás, objektivitás jellemző. Alapszinten van meg az adott kompetencia Alapvetően képes szervezete, szervezeti egysége megfelelő képviseletére, külső kapcsolatainak ápolására. Kommunikációjának fő célja a hivatalos kapcsolatok fenntartása, az önkormányzat érdekeinek képviselete, védelme, információszerzés és tájékoztatás. Feladatellátása során a munkaköréhez kapcsolódóan meghatározott célok és eredmények elérését tartja szem előtt, ehhez a rendelkezésére álló erőforrásokat törekszik a leghatékonyabban kihasználni. Munkaköréhez tartozó feladatok ellátása során törekszik az előre meghatározott szabályok szerint eljárni, gondoskodik az ügymenet pontos betartásáról, a megfelelő eszközök, módszerek és kommunikációs csatornák és formák megválasztásáról. A hallgatóságára jellemzően általa ismert és megszokott kommunikációs helyzetekben képes hatni, az ismeretlen kommunikációs helyzetekben támogatást igényelhet. Tevékenységét leginkább munkaköréhez kapcsolódó szabályok és előírások alapján látja el, munkájában nem játszik szerepet az eredmény-, vagy a teljesítmény centrikusság. Tevékenységét változó szempontok és keretek határozzák meg, inkább az ad hoc jellegű döntések jellemzők munkájára, amelyet a külső körülmények jelentősen befolyásolnak. Munkáját emiatt gyakran kell ellenőrizni, felülvizsgálni. 238

239 Kompetencia megnevezése Fejlesztés (mások fejlesztése) Felelősségvállalás, elkötelezettség Határozottság, magabiztosság 16 Időgazdálkodás Kompetencia rövid kifejtése A munkatársakhoz való pozitív, támogató, szakmailag fejlesztő hozzáállás, amelyet a vezető célirányosan képes mozgósítani mások képességeinek fejlesztése érdekében. Saját szakmai tudását átadja, támogatja munkatársait személyes fejlődésükben, karrier elképzeléseik teljesülésében, építő visszajelzéseket ad. Precíz, pontos, alapos, felelősségteljes munkavégzés. Azon jellemzők összessége, amelyek meghatározzák a cselekedetek, kijelentések, következményeiért történő felelősségvállalást. Magabiztos, határozott fellépés a munkavégzés minden fázisában és területén. A rendelkezésre álló időkeretek tervezése a versengő feladatok fontosságának és sürgősségének figyelembe vételével. Hatékony, a tervezés során született elhatározások mellett (az észszerűség határai között) kitartó magatartás. Reflektivitás az elpazarolt idővel való szembesülés és az időfelhasználás gyakorlatának Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Munkatársakhoz való pozitív, támogató, szakmailag fejlesztő hozzáállása van, amelyet a célirányosan képes mozgósítani mások képességeinek fejlesztése érdekében. Saját szakmai tudását átadja, támogatja munkatársait személyes fejlődésükben, karrier elképzeléseik teljesülésében, építő visszajelzéseket ad. Saját munkája és szervezete irányában maximálisan elkötelezett, munkavégzése precíz, pontos, felelősségteljes, az egyéni érdekek, célok helyett inkább a közösségét, szervezetét tartja szem előtt. Döntéseiért vállalja a felelősséget, akár azok negatív következményeit is. Munkája során gyorsan, szakszerűen hozza meg döntéseit és cselekszik, döntéseinek felelősségét felvállalja. Nem esik nehezére érveit, meglátásait mások előtt kifejteni, döntéseit, cselekedeteit megmagyarázni. Munkájára jó minőségű feladatellátás, következetesség jellemző. Sikeresen és eredményesen képes feladatait és azok időigényét felmérni, rendszerezni, ütemezni, szükség esetén átstrukturálni a megváltozott körülményeknek megfelelően. Az időgazdálkodás része az egyes feladatok közötti kapcsolatok, összefüggések felmérése, feltárása, valamint az elvégzett tevé- Alapszinten van meg az adott kompetencia Odafigyel a csapata és munkatársai teljesítménye és a szervezeti célok közötti összhangra, a csoportjában zajló folyamatokkal tisztában van. Mindig a csoport érdekeit tartja szem előtt, az egyéni érdekeket képes háttérbe szorítani. Fejlett önkritikával rendelkezik, céljai feladása, önbizalma csökkenése nélkül tudja kezelni a frusztrációkat és csalódásokat. A munkavállaló belső meggyőződésből a saját és mások munkájához, a szervezeti, illetve szakmai/szakmapolitikai érdekekhez felelősségteljesen viszonyul. Napi munkavégzése során hatáskörébe utalt feladatok kapcsán gyors és szakszerű döntéshozatal és feladatmegoldás jellemzi. A tevékenységét meghatározó kereteket, szabályozókat, valamint a korábbi gyakorlatot a feladat ellátással kapcsolatban mindig szem előtt tartja. Munkaköréhez tartozó feladatokat képes a rendelkezésre álló időkeretek között megfelelően strukturálni, priorizálni, azok végrehajtása során folyamatosan nyomon követni és ellenőrizni a felhasznált időigényt. Nincs meg az adott kompetencia Munkatársi kapcsolataiban nem, vagy nem mindig törekszik mások szakmai fejlődésének támogatására. Az információkat, tudását kevéssé osztja meg, kollégái lehetőségei, karrierelképzelései felől nem érdeklődik, azokat nem tárja fel, megvalósításukat nem segíti. Feladataiért, döntéseiért nem, vagy nem mindig vállalja a felelősséget, jellemző a hárítás és külső körülmények okolása. Munkavégzése során ingadozó teljesítményt mutat, munkája ezért kevéssé kiszámítható. Önismeretből származó vagy szakmai hiányosságai miatt a munkához kapcsolódó döntések meghozatalakor bizonytalan, gyakran a felelősséget másra hárítva elodázza a helyzet, vagy a probléma megoldását. Munkája során még rutin feladatok ellátása kapcsán is igényli a rendszeres ellenőrzést. Nehézséget jelent számára feladatok meghatározott időkeretben történő ellátása, a határidők betartása, és ebből adódóan azok megfelelő szintű teljesítése. Az időgazdálkodásból fakadó nehézségek legtöbbször a feladatok időigényének rossz felméréséből, feladatok fontosságának megítéléséből, vagy a feladatok 239

240 Kompetencia megnevezése Kompetencia rövid kifejtése korrekciója érdekében. Kiváló szinten van meg az adott kompetencia kenységek és azok ütemezésének rendszeres ellenőrzése, és az eredmények fényébenamennyiben szükséges-az eredeti tervek korrigálása. Alapszinten van meg az adott kompetencia Nincs meg az adott kompetencia egymáshoz való kapcsolódásának téves felméréséből származhatnak IKT, digitális hozzáértés Információ- kezelés és feldolgozás Információs és kommunikáció technológiai eszközök használatának képessége Információk kezelésének, használatának és feldolgozásának szintje és módja Táblázatokban szereplő adatokkal komplex műveleteket végez, azokból kimutatásokat, diagramokat készít. Képes különböző forrásokból származó információkat összekapcsolni, azokat új struktúrába szervezve tárolni, feldolgozni. Képes az információgyűjtéshez és tároláshoz kapcsolódó újszerű feladatok során kreatív megoldási módokat alkalmazni, rendszerben gondolkodni. Adatállományokat online tárhelyen tárol, amelyeket adatkapcsolatok változatos körével helyez el és módosít. Átlátja a bonyolult struktúrában rögzített adatokat és a közöttük lévő összefüggéseket. Felismeri a különböző információforrásokban található részinformációk közötti kapcsolatot. Ismeri az adatbázis- és táblázatkezeléshez alkalmazható eljárások és módszerek széles körét. Ismeri az Interneten történő adatátvitel lehetőségeit, kommunikációs csatornáit. Az irodai alkalmazásokat önállóan, gyakorlottan kezeli, könnyen kiigazodik az IKT eszközök használatában. Munkájához szükséges beállítások, képletek konfigurálását elkészíti, jól használja az Internet lehetőségeit. Szükség esetén segítséget képes nyújtani kollégáinak. Képes az általa ismert szoftver használatával adatokat keresni az eszköz tárhelyén és az Interneten, az eredmények között megadott szempontok mentén összehasonlítást végezni. Képes fájlokkal általa ismert, néhány lépésből álló műveleteket végezni. Megszokott digitális eszközök egyszerű, begyakorolt funkcióit önállóan használja, vagy egyáltalán nem használja. Az újszerű, vagy összetettebb funkciók használatához, vagy ismert funkciók ismeretlen digitális eszközökön való használatához folyamatos iránymutatásra van szüksége. Az információgyűjtés és kezelés leginkább papíralapon történik munkavégzése során, a digitális lehetőségeket többnyire adatrögzítésre használja. Tevékenysége az adatok, információk gyűjtésére és egyszerű összegzésére korlátozódik. 240

241 Kompetencia megnevezése Innovativitás, kreativitás Kezdeményezőkészség, proaktivitás Inkább bevált rutinok alapján cselekszik, jellemző, hogy külső, sürgető nyomás nélkül csak nehezen lép vagy tér el a megszokottól. Az új helyzetekhez nehezen és lassan alkalmazkodik. Kockázatvállalás, a kockázatok kezelésének képessége Kompetencia rövid kifejtése Újszerű, a korábbi rutint elhagyni tudó gondolkodás, kreatív, konstruktív, innovatív gondolkodásmód, újszerű alternatívák, megoldások kigondolása, ötletgazdagság az általános és a speciális szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazása, illetve a probléma megoldási alternatívák kidolgozása során. Proaktív személyiség, kezdeményező, tettre kész magatartás esetén külső sürgető nyomás nélkül is elébe megy a feladatoknak, világos alternatívákban gondolkodik, és környezetét megelőzve javaslatokat tesz az aktuálisan következő lépésekre. A tervezés fontos része, hogy mérlegeljük a várható szándékolt és nem szándékolt hatásokat. A különböző kockázat-típusokkal és a kockázatok mértékével való szembenézés lehetővé teszi, hogy egyes kockázatokat vállaljunk, míg mások megelőzésére törekedjünk, míg megint más esetekben csak a bekövetkező kockázatok által okozott károk helyreállítására törekedjünk. Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Munkavégzésére jellemző az újszerű megközelítés, az ötletgazdagság és a problémacentrikusság. Keresi és elfogadja a különböző forrásokból származó információkat, azok értékelését és rendszerezését követően törekszik munkatevékenységébe való beépítésükre. Gondolkodásmódja erősen asszociatív jellegű, személyiségjegyeihez a játékosság és a jó humorérzék sokszor hozzátartozik. Gyors helyzetfelismerése és rugalmas alkalmazkodása révén képes meglátni a helyzetekben megbúvó lehetőségeket. Konstruktív javaslatokat fogalmaz meg és lépéseket tesz annak megvalósítása érdekében. A tevékenységével összefüggésben megfelelően képes felmérni döntéseinek következményeit, illetve annak várható hatásait. Az esetlegesen bekövetkező negatív következmények, kockázatok kezelésére képes megfelelő megoldási alternatívákat előzetesen kidolgozni, illetve eredeti döntéseinél mindezeket figyelembe venni. A döntést megelőző, majd az azt követő folyamatokban igyekszik minden olyan lépést megtenni, amely a várható negatív következmények elkerülését, elhárítását szolgálhatják. Alapszinten van meg az adott kompetencia Munkaköréhez tartozó feladatai ellátása során törekszik az újszerű megoldások megtalálására, kipróbálására, valamint az új ötletek munkafolyamatba való integrálására. Magas szintű belső motiváció jellemzi. Képes a szabályok és normák konstruktív alakítására, javaslatok megfogalmazására. Munkavégzéshez kapcsolódó potenciális kockázatokat, várható negatív következményeket képes idejében felmérni és annak megelőzésére és kezelésére a megfelelő lépéseket megtenni. Szükség esetén a felismert kockázatokról értesíti az érintett szereplőket, szervezeteket. Nincs meg az adott kompetencia Feladatait leginkább a megszokott környezetben és módon látja el, nehézséget okoz számára a korábbitól eltérő megoldási módok kitalálása és kipróbálásra, új alternatívák kidolgozása. Munkájának, döntéseinek esetleges negatív következményeit nem, vagy nem megfelelően képes felmérni, így sokszor nehézségbe ütközik számára az azt megelőző vagy kezelő megfelelő lépések, tevékenységek megtalálása. A változó körülmények és kockázatok helyett a kiszámítható, rutin jellegű helyzeteket részesíti munkája során előnyben. 241

242 22 23 Kompetencia megnevezése Kommunikáció, kapcsolatteremtési képesség Többnyire odafigyel arra, amit a másik közöl, elég jól ahhoz, hogy az ő általa válaszul közöltek is érthetőek legyenek a másik számára. A magyar nyelv szabályainak megfelelő írott és szóbeli információkat képes öszszeállítani. Közvetlen munkatársaival képes a megfelelő kapcsolatot kialakítani, de problémát okozhat számára a kontaktus megteremtése más szervezeti egységeknél vagy szervezeten kívül dolgozó kollégákkal, ezért csak a rutinhelyzetekben tudja szervezetét képviselni. Kommunikációja mind szóban, mind írásban pontos, jellemzően egyértelmű és többnyire szabatos, néha kisebb korrekciókat igényel. Konfliktuskezelés Kompetencia rövid kifejtése Jó kommunikációs és kifejező képesség írásban és szóban, érthető és fókuszált üzenetek megfogalmazásának képessége szűkebb vagy tágabb közönség számára. Nyitott személyiségével könnyen kezdeményez kommunikációt, együttműködést. A felmerült nézeteltérések, konfliktusok okozta feszültségekkel való szembenézés képessége, csökkentése, megszüntetése, a kezelés technikáinak ismerete, gyakorlata (pl. mediáció). Kiváló szinten van meg az adott kompetencia A szervezeti érdekeket szem előtt tartva, jó kapcsolatteremtő képességét felhasználva, hosszú távú, komplex kapcsolatok kialakítására törekszik. Külső és belső kapcsolatokban egyaránt magas színvonalon képes a szervezet képviseletére. Minden helyzetben képes a korábban kialakított, már meglévő kapcsolatait aktivizálni. Képes másokra hatni, meggyőző módon prezentálja az ötleteit, gondolatait. A személyközi konfliktusok eredőinek megértésével azok megoldására törekszik, arra hogy előre vivő módon oldja meg a vitákat, úgy hogy nem adja fel a szakmai és szervezeti prioritásokat. Az érintett felekkel közösen keres előremutató megoldási lehetőségeket a konfliktusokra. Konfliktushelyzetekben képes felülemelkedni azok érzelmi feszültségein, konstruktív magatartást tanúsít. Az eltérő véleményeket higgadtan, tárgyilagosan értékeli. A szituációkat lehetőségként kezeli, az ellenvéleményekből igyekszik a lényeges és valós kritikát, az előre vivő elemeket felhasználni viselkedé- 242 Alapszinten van meg az adott kompetencia Az önkormányzati szervezetet saját felelősségi körén belül komplex helyzetekben is képes képviselni. Aktív kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik, amely lehetővé teszi a megfelelő kapcsolatok kialakítását mind a szervezeti egységen belül, mind az azon kívül dolgozó munkatársakkal. Kommunikációja világos, magabiztos, logikailag felépített, a magyar nyelv szabályainak megfelelő, választékos. A nem verbális eszközöket (szemkontaktus, testtartás, szünetek tartása, stb.) is hatékonyan használja, képes a hallgatóság, partner jeleit követve, és azokra visszajelezve kommunikálni, rájuk hatni. A konfliktusokat win-win alapon igyekszik megoldani, keresi a kompromisszumokat. Uralkodik érzelmein, képes mások meghallgatására, elveik, álláspontjuk elfogadására, nem az ellentmondásokat, hanem a közös pontokat, a megoldás alapjait keresi. Viselkedésének negatívuma abban áll, hogy hajlandó akár elveivel, a személyes és szervezeti célokkal ellentétes kompromisszumok megkötésére is, ami feszültséget és az eredmények részleges elmaradását okozhatja. Nincs meg az adott kompetencia Elkerüli a konfliktusos helyzeteket, igyekszik azokat szőnyeg alá söpörni. Nem képes elválasztani a viták érzelmi és tartalmi összetevőit, így mások álláspontját személyes támadásként értelmezi, nem a nézeteltérés okaira koncentrál. Nem veszi észre a konfliktusok lehetőségét, és közeledését, így az meglepetésként éri. A konfliktusok vesztes résztvevője.

243 Kompetencia megnevezése Kompetencia rövid kifejtése Kiváló szinten van meg az adott kompetencia se pozitív irányú változtatására. Alapszinten van meg az adott kompetencia Nincs meg az adott kompetencia Költséghatékonyság Kiszámíthatóság, megbízhatóság Munkafolyamat erőforrás-oldali racionális megszervezése (takarékosság a pénzzel, idővel, az energiával és az anyaggal). Képesség a szisztematikus költséghaszon megfontolásokra. Szabálytudat és fegyelmezettség a feladatok, tevékenységek ellátása során. Megbízható személyiség, felelős, szabálykövető kötelességteljesítéssel, egyenletes színvonalú, önellenőrzés mentén történő munkavégzéssel jellemezhető. Munkája során megfelelően képes gazdálkodni a rendelkezésre álló erőforrásokkal: a gazdaságosságot tartja szem előtt, igyekszik azokat a leghatékonyabban felhasználni. Az ad hoc jellegű döntések helyett a tudatosság és a stratégiai szemlélet jellemzi döntéseit, gondolkodásmódját a racionalitás és a tudatosság határozza meg. A feladatok ellátása során szabálytudat és fegyelmezettség jellemzi, munkája mindig magas színvonalú. Megbízható személyiség, minden helyzetben legjobb tudása alapján jár el. Feladataival kapcsolatban képes rendelkezésre álló erőforrásokat felmérni, azokat igyekszik a hatékonyság és eredményesség szem előtt tartásával felhasználni. Jellemző rá a racionális gondolkodás és a költség /haszon elvének szem előtt tartása. Felelős, szabálykövető kötelességteljesítéssel, egyenletes színvonalú, önellenőrzés mentén történő munkavégzéssel jellemezhető az e kompetenciával rendelkező személy. Nem mindig törekszik az anyagi és az emberi erőforrások tudatosan történő, optimális kihasználására. Feladatkiosztásban, beszámoltatásban többnyire egyeztet a csoport tagjaival, és jellemzően a megfelelő erőforrásokat rendeli a feladathoz, ám előfordul ebben hiányosság is. (Pl. nem megfelelő ember, nem megfelelő idő) Munkája változó minőségű és intenzitású. Tevékenységének eredményességére nagy hatással van lelkiállapota és a külső körülmények alakulása. Feladatellátását rendszeresen ellenőrizni szükséges. 243

244 26 27 Kompetencia megnevezése Kritikai gondolkodás Mások motiválása 28 Monotóniatűrés Kompetencia rövid kifejtése Az információk, jelenségek és folyamatok reális értékelésének képessége, azok manipulációs, illetve igazságtartalmának meghatározásának képessége. Része a kritikai gondolkodás megkülönböztetés a negatív, destruktív magatartástól. A befolyásolás egy speciális válfaja, amelynek célja a célszemély elköteleződésének, feladatellátásának és ehhez a személyes fejlődésének támogatása. Munkatársakhoz való pozitív, támogató, szakmailag fejlesztő hozzáállás, amelyet a vezető célirányosan képes mozgósítani mások képességeinek fejlesztése érdekében. Saját szakmai tudását megosztja, támogatja munkatársait feladataik ellátásában, valamint személyes fejlődésükben, karrier-elképzeléseik teljesülésében. Építő, lelkesítő viszszajelzéseket ad. Hosszú időn keresztül azonos munkatevékenység huzamos ellátása, amely esetenként nagy figyelmet is megkíván. Kiváló szinten van meg az adott kompetencia A munkája során tudomására jutott tényeket, adatokat, valamint jelenségeket, folyamatokattekintettel az információk forrására-képes reálisan értékelni, priorizálni, azok figyelembevételével a megfelelő következtetéseket levonni és a szükséges lépéseket megtenni. Törekszik a széleskörű információszerzésre és informálásra, gondolkodásmódját racionalitás és logikusság jellemzi. A csoporttagokat (munkatársait, beosztottjait) őszinte, hatékony kommunikációra ösztönzi és meghallja a többiek visszajelzését. A működési alapelve az egymásra utaltság és az ebből fakadó támogató együttműködés. Vezetői és emberi magatartásával példát mutat, munkatársai példaképként tekintenek rá. A konstruktív, kreatív kezdeményezéseket támogatja és tudatosan befolyásolja a csoportfolyamatokat úgy, hogy összhangot teremt az egyéni és a csoportérdekek között Tevékenysége során hosszú időn keresztül képes azonos munkatevékenységet kiváló minőségben ellátni, amely nagyfokú pszichológiai és fizikai erőfeszítést is megkíván. Alapszinten van meg az adott kompetencia A munkájával kapcsolatos információkat, adatokat, tényeket képes a szükséges szinten rangsorolni, értékelni és azok alapján megfelelő döntéseket meghozni. A csoportteljesítmény érdekében formálja, irányítja a csoportfolyamatokat. Szabályok és normák gyakran az ő kezdeményezésére válnak csoport által elfogadott értékké. Meghallja a viszszajelzéseket, és ezekre konstruktívan reagál, maga is rendszeresen ad építő visszajelzéseket. Munkájához kapcsolódó feladatokat képes hosszú időn keresztül azonos minőségben ellátni. Nincs meg az adott kompetencia A rendelkezésre álló adatok, tények, jelenségek és folyamatok értékelése, megítélése során inkább az információforrás jellege, mintsem az információ tartalma határozza meg gondolkodását, emiatt sokszor döntései nem kellően racionálisak, következetesek, érzelmei gyakran befolyásolják azokat. Csapat szintű támogatása nem egyenszilárdságú, kapcsolata a nem vezető beosztásúakkal ad hoc jellegű. Visszajelzést ad, ám nem rendszeresen, és nem minden esetben építő jelleggel. Az egyéni és csoportérdekeket igyekszik összehangolni. Tevékenysége változó minőségű, annak eredményessége és mennyisége pszichológiai és fizikai állapotától függ. A hullámzó teljesítménye miatt munkáját gyakran szükséges ellenőrizni, korrigálni. 244

245 Kompetencia megnevezése 29 Nyelvismeret 30 Önállóság Problémaérzékenység, problémamegoldás Pszichés terhelhetőség, Kompetencia rövid kifejtése Idegen nyelvismeret (különböző szinten) A közvetlen irányítás, útmutatás nélküli munkavégzés (tervezés és végrehajtás), a saját tevékenység megszervezése, időgazdálkodás, munkavégzés képessége. Az új problémák észrevétele, felfedezése, ezek befogadása és megértése, amely megoldásukra való törekvéssel párosul. Problémamegoldó gondolkodás, a munkavégzés során felmerülő problémákkal való szembenézés képessége, azok okainak és következményeinek, valamint a megoldás lehetőségeinek feltárására irányuló szisztematikus munka. Célszerű nem ide sorolni azt a magatartást, ami mindenben a problémát, mint elháríthatatlan akadályt látja. A folyamatosan változó, gyors és gyakran nem várt, vagy negatív Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Képes idegen nyelven megérteni hosszú, összetett és nehéz szövegeket, és felismeri a mögöttes jelentéstartalmakat. Folyékonyan, spontán módon kommunikál. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan használja akár társasági, akár szakmai közegben. Világos, jól felépített, részletes szöveget képes alkotni összetett témákban. Közvetlen irányítás nélkül, önállóan képes a célok figyelembevételével munkáját tervezni, szervezni és megvalósítani. Lépéseket tesz a szükséges információk megszerzése érdekében, együttműködik a kapcsolódó területek képviselőivel, képes új feladatok, tervek megfogalmazására munkájával kapcsolatban. Fejlett áttekintőképességével, kritikai és analitikus gondolkodásával képes a szervezeten belüli problémákra gyors, kreatív és innovatív megoldási javaslatok kidolgozására, amelyek végrehajtásában is aktív szerepet vállal. A munkából fakadó problémákat és az ad hoc feladatokból szár- Alapszinten van meg az adott kompetencia Képes idegen nyelven megérteni összetettebb szövegek fő mondanivalóját mind konkrét, mind elvont témákban, beleértve saját szakterületét. Viszonylag folyékonyan és spontán kommunikál, ami lehetővé teszi, hogy anyanyelvi beszélőkkel is úgy tud társalogni, hogy az mindkét fél számára élvezhető. Képes részletes és világos szövegalkotásra sokféle témakörben. Munkájára jellemző a felelős döntéshozatal, illetve a feladatok proiorizálásának képessége. Feladatait ellenőrzés és folyamatos visszacsatolási igény nélkül is képes ellátni. Képes arra, hogy a problémákra olyan megoldásokat találjon, amelyeket saját hatáskörében meg is tud valósítani. Feladatvégzése során használja az analitikus és a kritikai gondolkodást, ami lehetőséget biztosít a hibák feltárására. A problémamegoldás során kreatív, innovatív elképzelései, hasznos javaslatot eredményez. Könnyen kezeli a mindennapi problémákból és ad hoc felada- Nincs meg az adott kompetencia Nem vagy csak minimális szinten beszél idegen nyelven. Munkája során erősen támaszkodik a fordítást, megértést segítő eszközökre, programokra. Tevékenysége során nem, vagy igen bizonytalanul használja a nyelvet, alapszituációk kezelését képes megoldani. A vezetői utasítások betartására törekszik, alapvetően a kötelezettségeket teljesítő, felelős, szabálykövető munkavégzés jellemzi, teljesítménye azonban lehet ingadozó, nem egyenletes, az elvárásoknak nem mindenben felel meg. A munkájával kapcsolatos problémák esetén útmutatást vár, nem tesz javaslatot a megoldásra. Egy-egy feladat végrehajtása során mechanikusan dolgozik, nem tesz javaslatot az esetleges hibák elhárítására. A mindennapi problémákkal, ad hoc feladatokból származó ter- 245

246 33 34 Kompetencia megnevezése stressztűrés Reflektivitás, reális ön- és munkavégzéskép, önfejlesztési igény Rendszerszemlélet Kompetencia rövid kifejtése külső ingerekre, adott adekvát válaszadás képessége Készség és képesség a saját (egyéni és csoportos) aktuális lehetőségek és korlátok tudatos, szisztematikus és őszinte értékelésére. Azok fejlesztéséhez kapcsolódó belső motiváltság, tanulási, jobbítási szándék, elkötelezettség. Az elvégzendő feladatokkal kapcsolatos rangsor felállítása, a más feladatokhoz való kapcsolódások, okok, következmények és érintett szereplők azonosítása és figyelembe vétele a sikeres feladatvégzés érdekében, amelynek során a bizonytalansági tényezők kezelése is megvalósul. Kiváló szinten van meg az adott kompetencia mazó nehézségeket könnyen kezeli, előremutató alternatívákat dolgoz ki, a stressz kezelése során a problémaorientált kezelés mellett az érzelemközpontú kezelési technikákat is alkalmazza. Tudatos önfejlesztés jellemzi. Az egész egyéni karriert átfogó nézőpontból, személyes életstratégiája mentén képes menedzselni a saját kompetenciafejlesztésének tervezését és megvalósítását. Proaktívan vesz részt a saját kompetenciái saját erőből és a munkahelyi környezetben történő fejlesztésében. Egyidejűleg több tényező is motiválja, ezeket képes azonosítani. Hiánytalan ismeretekkel rendelkezik az önkormányzati szervezet felépítését, belső eljárásrendjét, folyamatait érintően, egészében átlátja a szervezeti egységek közötti munkamegosztást, feladatellátást. Esetenként javaslatot tesz a folyamatok egyszerűsítése, hatékonyságának növelése érdekében. Alapszinten van meg az adott kompetencia tokból fakadó feszültséget, munkabírása egyenletes, a stressz kezelése során a probléma megoldására fókuszál, alternatív megoldások kidolgozásával. Belülről irányító szabályozó normákkal és értékekkel rendelkezik. Képes az önreflexióra, saját tevékenységének értékelésére, saját tetteiért való felelősségvállalásra. Többnyire ismeri az önkormányzati szervezet felépítését, belső eljárásrendjét, folyamatait, azonban egyes esetekben nem látja át egészében a szervezeti egységek közötti munkamegosztást, feladatellátást. Nincs meg az adott kompetencia heléssel nem, vagy nehezen tud megküzdeni. Munkabírása nem egyenletes, a stressz kezelése során csak a negatív érzelmek csökkentésére fókuszál. A külső nyomás hatására megnyilvánuló, új ismeretek megszerzésre irányuló kezdeményezés jellemzi. Általában ismeri az önkormányzati szervezet felépítését, belső eljárásrendjét, folyamatait, azonban nem minden szervezeti egység esetében ismeri az egységek közötti munkamegosztást, feladatellátást. 246

247 35 Kompetencia megnevezése Stratégiai szemlélet 36 Szakértelem 37 Szervezőkészség Kompetencia rövid kifejtése A kitűzött célok és feladatok elérésének, megvalósításának szem előtt tartása, a feladatok priorizálásának képessége. A feladat elvégzése érdekében a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, illetve a feladatok sikeres elvégzésének az ellenőrzési igénye is része e kompetenciának. Az érintettek befolyásának szem előtt tartása. Elkötelezettség és határozottság a megvalósítás előmozdítása érdekében. Szakmai felkészültség, hozzáértés szintje. Egy adott munkavagy feladatkörhöz kapcsolódó általános és helyi szakmai elvárás-rendszer (kapcsolódó jogi szabályozás, a szakma alapvető standardjai, együttműködési kötelezettségek, élenjáró technológiai tudás, munkavédelmi előírások ismerete és képesség az ezek figyelembevételével kapcsolatos munkavégzésre stb.). Szabályozott szakmák esetében irányadóak a kimeneti és képzési követelmények. Feladatok, személyek, erőforrások összehangolásának képessége a hatékony feladatellátás céljából, a tevékenységek koordinációja. Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Munkájához kapcsolódó feladatokat és azok hatásait rövid, közép és hosszútávon is képes értelmezni, és mindezeket döntései során figyelembe venni. A feladatok priorizálásával, a feltételek biztosításával a pillanatnyi időhorizonton túllépve hosszabb időtávra tervez. A kitűzött célok megvalósítása érdekében elkötelezettség és határozottság jellemzik munkavégzését. Az önkormányzattal és szervezeti egységével kapcsolatos aktualitásokat folyamatosan nyomon követi, és naprakész információkkal rendelkezik. A szakmai területet érintő jogszabályi háttérrel tisztában van. A jogszabályi változásokat folyamatosan követi, a szervezet hatásköreivel teljes körűen tisztában van. Képes magasan motivált, jó teljesítményű és felelősséget vállaló szervezeti egységet felépíteni, hatékonyan és eredményesen működtetni A szervezet más területei számára információkat ad, azokkal együttműködik, és munkatársait is erre ösztönzi, hogy segítse a közös problémák megoldását. Alapszinten van meg az adott kompetencia Munkavégzésére jellemző az elvégzendő feladatokkal kapcsolatos rangsor felállítása a sikeres feladatvégzés érdekében, amelynek során a bizonytalansági tényezők kezelése is megvalósul. A feladat elvégzése érdekében a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, illetve a feladatok sikeres elvégzésének az ellenőrzése is része e kompetenciának. Az önkormányzattal és szervezeti egységével kapcsolatos aktualitásokat általában nyomon követi, de nem minden esetben rendelkezik naprakész információkkal. Egyes szakmai területet érintően hiányosság tapasztalható a vonatkozó jogszabályi háttér ismeretében. A jogszabályi változásokat többnyire nyomon követi, a szervezet hatásköreivel alapvetően tisztában van. Saját és szervezeti egységének munkáját az előírásoknak megfelelően magas színvonalon tervezi, szervezi és bonyolítja. Szerepet vállal a kommunikációs folyamatokban, részt vesz a megfelelő információs csatornák rendszeres használatának támogatásában, valamint az erőforrások megfelelő felhasználásá- Nincs meg az adott kompetencia Feladatellátása során leginkább a rövidtávú célok megvalósítását tartja szem előtt. Döntései kapcsán azok hatásait kevéssé veszi figyelembe, a pillanatnyi sikerek, aktualitások nyernek prioritást azokban. Az önkormányzattal és szervezeti egységével kapcsolatos aktualitások tekintetében nem rendelkezik minden esetben naprakész információkkal. Néhány szakmai területet érintően hiányosság tapasztalható a vonatkozó jogszabályi háttér ismeretében. A jogszabályi változásokat nem minden esetben követi nyomon, a szervezet hatásköreivel nincs teljes mértékben tisztában. A feladatok, erőforrások koordinációjával törekszik azok optimális kombinációjának megtalálására. A személyek és tevékenységek, folyamatok összehangolása azonban nem mindig zökkenőmentes, amelyet sok esetben kommunikációs problémák okoznak. 247

248 Kompetencia megnevezése Kompetencia rövid kifejtése Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Alapszinten van meg az adott kompetencia nak koordinációjában. Nincs meg az adott kompetencia Szociális érzékenység, empátia, segítőkészség Tanulási hajlandóság, tanulási képesség A különféle emberek és csoportjaik megértésének képessége, a segítségnyújtás képessége és az eziránti elköteleződés. A tanulásra, az új ismeretek megszerzésére és alkalmazására való hajlandóság, amely többek között a tanulás iránti érdeklődést, a tanulás stratégiai tevékenységként kezelését, a szakmai érdeklődés és fejlődés tudatosságát jelenti. Képes munkavégzése és az ügyek kezelése során az ügyfelek (külső és belső partnerek) igényeinek és kívánságainak figyelembe-vételére és teljesítésére. Segítőkész, törekszik arra, hogy erőfeszítéseit arra összpontosítsa, hogy felismerje és kielégítse az ügyfél (szervezeten belüli vagy kívüli) igényeit. Bizalmat és együttműködő egyenrangú kapcsolatot épít ki. Törekszik megismerni az ügyfelek saját munkájával szembeni véleményét és az alapján fejleszti tevékenységét, viselkedését. Tevékenysége során törekszik az új ismeretek megszerzésére és alkalmazására. A rendelkezésre álló lehetőségeket keresi és kihasználja tudásának mélyítése, szélesítése céljából. A tudásszerzésre mint lehetőségre gondol, amely képességeinek kibontakozásának eszközeként, karrierelképzeléseinek támogatójaként definiál. Jellemzően segítésre, váratlan feladatok megoldására készséggel vállalkozó, szolgálatkész személy, aki hajlandó segíteni, együttműködni más emberekkel munkavégzése során. Képes a jelzett igények, problémák felismerésére, azokat megfelelő módon kezelni képes. Törekszik arra, hogy munkájához kapcsolódó jogszabályi és egyéb ismeretekkel kapcsolatban naprakész információi legyenek, valamint a kapcsolódó tudásának mélyítésére, szélesítésére. Amennyiben arra lehetősége adódik kihasználja az ismeretbővítés potenciális útjait. Feladatellátására inkább a tárgyilagosság, a szabálykövetés jellemző, az egyéni igényeket nem, vagy nem mindig veszi figyelembe döntéshozatala, vagy a problémafeltárás során. Az előírásokat konzekvensen, a lehetőségekhez mérten is rugalmatlanul kezeli, döntései mögött sok esetben hárítás, felelősség átruházás húzódik meg. Munkavégzése során leginkább a korábban megszerzett ismereteire támaszkodik, csak külső hatás miatt vállalkozik ismereteinek frissítésére, bővítésére. Munkájához kapcsolódó új információkat, módszereket lassan, nehézkesen veszi át és képes beilleszteni munkafolyamataiba. 248

249 Kompetencia megnevezése Terhelhetőség, kitartás Tervező képesség Tudásalkalmazás képessége Kompetencia rövid kifejtése Terhelhető személyiség, nagy munkabírás, kitartás (esetenként változó munkarend vállalása). Feladat és célorientált viselkedés, hosszú-távú figyelem és motiváció fenntartása a célok elérése érdekében. Az elvégzendő feladatokkal kapcsolatos rangsor felállítása a sikeres feladatvégzés érdekében, amelynek során a bizonytalansági tényezők kezelése is megvalósul. A feladat elvégzése érdekében a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, illetve a feladatok sikeres elvégzésének az ellenőrzése is része e kompetenciának. A munkakörhöz tartozó feladatok ellátását segítő tudáselemekkel kapcsolatos tudatosság, készség és képesség új tudás azonosítására, alkalmazására, megosztására. Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Feladatellátását a nagy munkabírás, kitartás jellemzi, képes figyelmét hosszú távon a célra és az ellátandó feladatra összpontosítani. A nagyfokú igénybevétel erős belső motivációt igényel. Képes a tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat tervezni, szervezni és megvalósítani, jól méri fel azok fontosságát, képes reális, megvalósítható ütemezést rendelni hozzájuk. Jó helyzetértékelésének köszönhetően jól átlátja a folyamatokat, ezért képes felkészülni a váratlan helyzetekre és a felmerülő problémákra már előzetesen megfelelő megoldási alternatívákat dolgoz ki. Feladataihoz kapcsolódó ismeretek elmélyítésére és bővítésére folyamatosan nagy hangsúlyt fektet, törekszik arra, hogy mindig rendelkezésére álljanak a területét érintő legújabb információk. A megszerzett tudást a helyzetnek és a problémának megfelelő módon képes beépíteni a munkafolyamataiba. Alapszinten van meg az adott kompetencia Kapcsolódó tevékenységét megfelelő szinten és minőségben hosszútávon képes ellátni, a feladatok összeéréséből származó potenciális stresszt és konfliktusokat jól kezeli. Munkája során rögzített feladatai között képes rangsort felállítani, azokhoz megvalósítható ütemezés rendelni, a folyamatokat rendszerszerűen átlátni. A napi munkavégzésére jellemző a pontosság, precizitás, gyakran készít heti vagy havi munkatervet, amely a feladatok megvalósítását nagyban támogatja. Tevékenységéhez kapcsolódó naprakész ismereteit igyekszik munkája során beépíteni és alkalmazni. Törekszik arra, hogy rendelkezésre álljanak azok az információk, eszközök és módszerek, amellyel a lehető leghatékonyabban tudja munkáját ellátni. Nincs meg az adott kompetencia Rosszul alkalmazkodik a változó figyelmet és igénybevételt jelentő feladatokhoz, a feladatok összeéréséből származó stresszt rosszul tűri, sok esetben az ilyen helyzeteket másra hárítja vagy kilép belőlük. Munkája során leginkább az előzetesen összeállított munkatervnek megfelelően jár el, a feladatai rangsorolásához, ütemezéséhez gyakran kér külső segítséget, iránymutatást. Megszerzett ismereteit nem vagy csak segítséggel képes munkájában integrálni. Kevés hangsúlyt fektet tanulási képességeinek fejlesztésére, szinten tartására. Emiatt a változó körülményekhez kevéssé tud alkalmazkodni, munkavégzésére leginkább a rugalmatlanság jellemző. 249

250 43 Kompetencia megnevezése Nincs meg az adott kompetencia Ügyfélorientáltság, partnerközpontúság 44 Üzleti érzék Kompetencia rövid kifejtése Megfelelő módszerek alkalmazásával az ügyfél vagy érintetti csoportok igényeinek minél alaposabb feltárása, az igények kielégítése vagy az érintettekkel közös megoldáskeresés és cselekvés. Üzleti-kereskedelmi érzék, felkészültség a szervezet vagyonának bevételt teremtő hasznosítására, a szervezet egyes szolgáltatásainak értékesítésére. Kiváló szinten van meg az adott kompetencia Az eljárási szabályokat ismeri, betartja, a szabályok keretei között törekszik arra, hogy eljárása során az ügyfél igényeit teljes körűen kiszolgálja. Az ügyfél igényeiről érdemben, részletesen tájékozódik, a szükséges információkat rendelkezésre bocsátja, tájékoztatást nyújt a további szolgáltatási lehetőségekről. Eljárása szakszerű, kommunikációja nyílt, együttműködő. Az eljárások fejlesztésével, a szolgáltatások színvonalának növelésével kapcsolatos javaslatokat tesz. Ismeri az ügyfél tevékenységét, és/vagy információkat keres az ügyfél valódi, a tevékenységével összefüggő ki nem mondott szükségleteinek a feltárására. Munkája során képes felismerni és generálni a folyamatok mögött meghúzódó gazdasági lehetőségeket. Szervezete érdekében tervezi, szervezi és ösztönzi a bevételt jelentő együttműködéseket, illetve az ezzel kapcsolatos potenciálokat. Alapszinten van meg az adott kompetencia Az eljárási szabályokat ismeri, betartja. Törekszik arra, hogy az eljárása szakszerű legyen, nyitott az ügyfelek irányába. Nem hivatkozik külső okokra, akadályokra, hanem azonnal, magyarázkodás nélkül intézkedik. Felismeri az ügyfél helyzetét és maga is kezdeményezi a kapcsolatfelvételt. Üzleti tárgyalásokon képes jól képviselni szervezete gazdasági érdekeit, ösztönzi és kiépíti a bevételt jelentő gazdasági együttműködéseket. Törekszik a gazdasági, üzleti kapcsolatok szélesítésére és mélyítésére. Az eljárási szabályokban bizonytalan, és nem törekszik arra, hogy ezek keretei között maradva a lehető legteljesebb mértékben kiszolgálja az ügyfelek (szervezeten belüli vagy kívüli) igényeit. Munkájához kapcsolódó üzleti lehetőségeket adminisztratív szinten képes támogatni, nem törekszik új kapcsolatok feltárására, kiépítésére, a tárgyalások során vezetői támogatást igényel munkája. 250

251 I.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VERSENYKÉPESSÉGÉT TÁMOGATÓ KOMPE- TENCIÁK KUTATÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDSZERTANI MELLÉKLETEK 9. SZ. MELLÉKLET: CÉLTERÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓAN GYŰJTÖTT ADATOK ÉS IN- FORMÁCIÓK Kvantitatív módszerek adat- Primer felvétel Validáló kérdőíves adatfelvétel a pilotba bevont 15 település önkormányzatának munkatársai körében Adatelemzés Statisztikai adatvagyon elemzése A horizontálisan és az egyéb célterületek által gyűjtött adatok elemzése Teljesítményértékelés önkormányzatokra vonatkozó eredményei Bértarifa-adatfelvétel KSH településsoros adatai Országos reprezentatív lakossági kérdőíves felmérés Országos reprezentatív vállalkozói kérdőíves véleményfelmérés Országos reprezentatív önkormányzati kérdőíves véleményfelmérés Kvalitatív módszerek adat- Primer felvétel Validáló fókuszcsoportos interjúk a pilotba bevont 15 település önkormányzatának munkatársai körében Validáló félig strukturált interjúk a pilotba bevont 15 település egyes önkormányzatainak releváns vezetői körében A Projekt keretében szervezett regionális műhelymunkák (2x7 alkalom) tapasztalatainak kiértékelése Forráselemzés Jogszabályelemzés Hazai és nemzetközi szakirodalmi elemzés Dokumentumelemzés a pilotba bevont 15 település önkormányzatainak releváns dokumentumaira vonatkozóan Honlapelemzés a pilotba bevont 15 település önkormányzatainak honlapjaira vonatkozóan A kozigallas.hu portálon közzétett álláshirdetések automatizált legyűjtése, adatbázisba szervezése és elemzése 50 db önkormányzati mélyinterjú elemzése (horizontális adatfelvétel) 251

252 10. SZ. MELLÉKLET: A VALIDÁLÁSBAN RÉSZTVEVŐ TELEPÜLÉSEK ÉS A KIVÁLASZTÁST MEGALAPOZÓ JELLEMZŐIK Kiválasztott települések Településméret Települési jogállás Területi elhelyezkedés Ágazati jelleg Fejlettség 105/2015. (IV. 23.) Korm. Rend. alapján Fejlettség 290/2014. (XI. 26.) Korm. Rend. alapján Bonyhád fő járásszékhely város Dél-Dunántúl ipari nem kedvezményezett nem kedvezményezett járás Budapest 18. kerület fő felett fővárosi kerület Közép- Magyarország szolgáltatási nem kedvezményezett nem kedvezményezett járás Eger fő megyeszékhely, megyei jogú város Észak- Magyarország szolgáltatási nem kedvezményezett nem kedvezményezett járás Esztergom fő járásszékhely város Közép-Dunántúl ipari nem kedvezményezett nem kedvezményezett járás Füzesabony fő alatt járásszékhely város Észak- Magyarország ipari nem kedvezményezett fejlesztendő járás Győr fő felett megyeszékhely, megyei jogú város Nyugat- Dunántúl szolgáltatási nem kedvezményezett nem kedvezményezett járás Herend fő alatt nem járásszékhely város Közép-Dunántúl ipari nem kedvezményezett nem kedvezményezett járás Kisújszállás fő nem járásszékhely város Észak-Alföld agrár nem kedvezményezett fejlesztendő járás Nagyatád fő járásszékhely város Dél-Dunántúl szolgáltatási nem kedvezményezett fejlesztendő járás Nyíregyháza fő felett megyeszékhely, megyei jogú város Észak-Alföld szolgáltatási nem kedvezményezett nem kedvezményezett járás Ópusztaszer fő alatt község Dél-Alföld agrár kedvezményezett fejlesztendő járás 252

253 Kiválasztott települések Településméret Települési jogállás Területi elhelyezkedés Ágazati jelleg Fejlettség 105/2015. (IV. 23.) Korm. Rend. alapján Fejlettség 290/2014. (XI. 26.) Korm. Rend. alapján Szarvas fő járásszékhely város Dél-Alföld agrár nem kedvezményezett kedvezményezett járás Tarján fő alatt község Közép-Dunántúl ipari nem kedvezményezett nem kedvezményezett járás Törökbálint fő nem járásszékhely város Közép- Magyarország szolgáltatási nem kedvezményezett nem kedvezményezett járás Zalakaros fő alatt nem járásszékhely város Nyugat- Dunántúl szolgáltatási nem kedvezményezett nem kedvezményezett járás 253

254 11.SZ. MELLÉKLET: AZ ELVÉGZETT ADATFELVÉTELEK A VALIDÁLÁSBA BEVONT TELEPÜLÉSEK SZERINT Kiválasztott települések Fókuszcsoportos interjú Kérdőíves adatfelvétel Félig strukturált interjúk Bonyhád - 4 kitöltő 3 fő Dokumentumelemzés Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Képzési terv és / vagy képzési stratégia Szervezetfejlesztési Program Honlap elemzés megtörtént Szervezeti és Működési Szabályzat Ügyfél elégedettségi kérdőívek és eredményei Budapest 18. kerület - 20 kitöltő 4 fő Esélyegyenlőségi terv Képzési terv és / vagy képzési stratégia megtörtént Szervezetfejlesztési Program Egyéb kapcsolódó önkormányzati dokumentumok Szervezeti és Működési Szabályzat Ügyfél elégedettségi kérdőívek és eredményei Eger 3 db 33 fő 13 kitöltő 3 fő Esélyegyenlőségi terv Humánstratégia / humán fejlesztési program megtörtént Ügyrendek Egyéb kapcsolódó önkormányzati dokumentumok 254

255 Kiválasztott települések Fókuszcsoportos interjú Kérdőíves adatfelvétel Félig strukturált interjúk Dokumentumelemzés Honlap elemzés Szervezeti és Működési Szabályzat Esztergom 1 db 6 fő 16 kitöltő - Esélyegyenlőségi terv Képzési terv és / vagy képzési stratégia Egyéb kapcsolódó önkormányzati dokumentumok megtörtént Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Füzesabony 2 db 7 fő 1 kitöltő - Képzési terv és / vagy képzési stratégia Szervezetfejlesztési Program megtörtént Egyéb kapcsolódó önkormányzati dokumentumok Győr - 0 kitöltő - Herend - 21 kitöltő - Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Képzési terv és / vagy képzési stratégia Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Képzési terv és / vagy képzési stratégia Ügyrendek Egyéb kapcsolódó önkormányzati dokumentumok megtörtént megtörtént 255

256 Kiválasztott települések Fókuszcsoportos interjú Kérdőíves adatfelvétel Félig strukturált interjúk Dokumentumelemzés Honlap elemzés Szervezeti és Működési Szabályzat Kisújszállás 2 db 10 fő 15 kitöltő 2 fő Ügyfél elégedettségi kérdőívek és eredményei Esélyegyenlőségi terv Képzési terv és / vagy képzési stratégia megtörtént Egyéb kapcsolódó önkormányzati dokumentumok Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Nagyatád 2 db 10 fő 23 kitöltő - Képzési terv és / vagy képzési stratégia Szervezetfejlesztési Program megtörtént Egyéb kapcsolódó önkormányzati dokumentumok Nyíregyháza - 24 kitöltő 4 fő Ópusztaszer - 1 kitöltő - Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Képzési terv és / vagy képzési stratégia Egyéb kapcsolódó önkormányzati dokumentumok Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Képzési terv és / vagy képzési stratégia Ügyrendek megtörtént megtörtént 256

257 Kiválasztott települések Fókuszcsoportos interjú Kérdőíves adatfelvétel Félig strukturált interjúk Dokumentumelemzés Honlap elemzés Szervezeti és Működési Szabályzat Szarvas 2 db 9 fő 11 kitöltő - Esélyegyenlőségi terv Képzési terv és / vagy képzési stratégia megtörtént Szervezetfejlesztési Program Tarján 1 db 4 fő 8 kitöltő - Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Képzési terv és / vagy képzési stratégia megtörtént Szervezeti és Működési Szabályzat Törökbálint 2 db 13 fő 9 kitöltő - Ügyfél elégedettségi kérdőívek és eredményei Esélyegyenlőségi terv megtörtént Zalakaros - 2 kitöltő - Szervezeti és Működési Szabályzat Esélyegyenlőségi terv Humánstratégia / humán fejlesztési program Képzési terv és / vagy képzési stratégia megtörtént Összesen 15 db 92 fő 168 fő 16 fő 15 település 15 település 257

258 12. SZ. MELLÉKLET: A FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚK BEOSZTÁSA ÉS ÜTEMEZÉSE # Település Időpont Téma Résztvevők száma 1 Eger :30 Általános menedzsment 14 fő 2 Eger :00 Településüzemeltetés 6 fő 3 Eger :00 Humán közszolgáltatások (Oktatáskultúra, egészségügy-szociális ellátás) 13 fő 4 Esztergom :00 Általános menedzsment 6 fő 5 Füzesabony :00 Településüzemeltetés 4 fő 6 Füzesabony :00 Egészségügy-szociális ellátás 3 fő 7 Kisújszállás :00 Általános menedzsment 5 fő 8 Kisújszállás :00 Településüzemeltetés 5 fő 9 Nagyatád :00 Egészségügy-szociális ellátás 6 fő 10 Nagyatád :00 Oktatás-kultúra 4 fő 11 Szarvas :00 Oktatás-kultúra 5 fő 12 Szarvas :00 Egészségügy-szociális ellátás 4 fő 13 Tarján :00 A négy témát együttesen tárgyalva 4 fő 14 Törökbálint :00 Általános menedzsment 7 fő 15 Törökbálint :00 Településüzemeltetés 6 fő Összesen 92 fő 258

259 13. SZ. MELLÉKLET: A FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚK VEZÉRFONALA Általános megjegyzés: Fontos, hogy az időkereteket tartsuk. Mindegyik kérdéskörnek megvan a célja, a leírt kérdések a facilitátor munkáját segítik, a csoporttól függően érdemes ezekre a kérdésekre, hívó-mondatokra támaszkodni. Cél: a versenyképesség fogalmának, összetevőinek értelmezése, a szakterület/menedzsment jelen helyzetének felmérése, valamint várható kihívásainak feltérképezése a versenyképesség szempontjából meghatározó munkakörök azonosítása a kompetencia-kép felmérése (mit értenek alatta, hogyan, milyen összefüggésben használják - a szótár és a térkép későbbi felhasználhatóságához szükséges háttér információ), a kompetencia-szótár (lista) validálása, illetve értelmezésének tesztelése Szakterületek Egészségügyi és szociális feladatok o Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás o Védőnői ellátás o Család- és gyermekjóléti szolgálat o Család- és gyermekjóléti központ o Bölcsőde o Családi napközi o Gyermekek átmeneti otthona o Családok átmeneti otthona o Gyermekétkeztetés o Szociális étkeztetés o Házi segítségnyújtás o Idősek nappali ellátása o Fogyatékosok nappali intézménye o Demens személyek nappali ellátása o Idősek otthona (ápolást, gondozást biztosító intézmény) o Hajléktalanok átmeneti szállása Oktatást és kultúrát érintő feladatok o Óvodai nevelési formák o Közművelődési feladatellátás Településüzemeltetést és infrastruktúrát érintő feladatok o Közreműködés a közbiztonság biztosításában, közbiztonságról való gondoskodás o Közparkok és a helyi közterületek fenntartása o Ivóvízzel kapcsolatos szolgáltatások o Szennyvízzel, csapadékvízzel kapcsolatos szolgáltatások o Közvilágítás biztosítása o Helyi közutak fenntartása o Hulladékkezeléssel kapcsolatos szolgáltatások Az önkormányzati szervezet vezetés-szervezési (általános menedzsment) feladatai 259

260 SZAKTERÜLETI FÓKUSZCSOPORTOK VEZÉRFONALA 1. Bemutatkozás (max perc) Cél: A résztvevők és a projekt megismerése A projekt rövid bemutatása (a résztvevők megkapják a rövid ismertetőt) Résztvevők: Név, munkakör, legfontosabb feladata 2. Versenyképesség és az adott település (tág perspektíva) (max perc) Cél: A versenyképesség összetevőinek definiálása Mit jelent számukra, hogy versenyképesség? Milyen összetevői vannak? Egy Önökéhez hasonló település tekintetében hogyan lehet értelmezni a versenyképességet? Mitől lehet az adott település versenyképes? Melyek azok a szolgáltatások, tevékenységek, amitől versenyképesebb lehet egy vagy ez a település? Vannak-e olyan meghatározó munkakörök, személyek, amelyek jelenléte, tevékenysége nagyban befolyásolja egy, vagy ennek a településnek a versenyképességét? 3. Saját terület (fókusz az adott szakterületen) - (30 perc) Cél: A szakterület jelenlegi helyzetének felmérése, a kulcsszereplők azonosítása Milyennek találják saját szakterületük jelenlegi helyzetét és kilátásait? Mit jelent szakterületükön a versenyképesség különösen ezen a településen? Mitől lehetne versenyképesebb a saját szakterületük? Kik a szakterületük kulcsszereplői, melyek a meghatározó munkakörök? Nekik milyen tulajdonságokkal, képességekkel, kompetenciákkal kell rendelkezniük? Ehhez képest mit tapasztalnak? 4. Jövő, fejlesztési lehetőségek (20-25 perc) Cél: A szakterület jövőbeni kihívásainak feltérképezése, szükségletek, fejlesztési lehetőségek azonosítása Mit látnak, gondolnak, saját szakterületük milyen új kihívásokkal néz szembe a következő időszakban? Mennyire vannak erre felkészülve? Mit gondolnak, ahhoz, hogy a kihívásokkal megbirkózzon az önkormányzat és a feladatot ellátó szervezet, milyen erőforrásokra (pl. humán, tárgyi, módszertan) és kompetenciákra lenne szüksége? Van-e olyan szereplő, akit ebbe mindenképpen bevonnának? Ha igen, kit és miért? 5. Kompetenciák (30 perc) Cél: A kompetencia-szótár validálása, a kompetencia lista értelmezésének tesztelése Kérem, gyűjtsenek fontos kompetenciákat (tulajdonságokat, jellemzőket), ami az önkormányzati feladatok ellátásához fontos lehet. (akár munkakörhöz is kapcsolhatók) A kiadott listáról, ha szeretnék, kiegészíthetik a közös listánkat! Kérjük, indokolják választásaikat! 6. Zárás (10 perc) Cél: FCS zárása, adatbekérők jelzése, a további együttműködés felajánlása Köszönet és rövid utalás arra, hogy mire és hogyan használjuk a tőlük kapott hasznos inputokat. Az adatbekérés jelzése. További együttműködés felajánlásának lehetősége (pl. tudatos település egyéni interjú) FCS értékelése (ha van mód, idő rá, szóban) 260

261 MENEDZSMENT FÓKUSZCSOPORT VEZÉRFONALA 1. Bemutatkozás (max 8-10 perc) Cél: A résztvevők és a projekt megismerése A projekt rövid bemutatása (a résztvevők megkapják a rövid ismertetőt) Résztvevők: Név, munkakör, legfontosabb feladata 2. Versenyképesség és az adott település (tág perspektíva) (max perc) Cél: A versenyképesség összetevőinek definiálása Mit jelent számukra, hogy versenyképesség? Milyen összetevői vannak? Egy Önökéhez hasonló település tekintetében hogyan lehet értelmezni a versenyképességet? Mitől lehet az adott település versenyképes? Melyek azok a szolgáltatások, tevékenységek, amitől versenyképesebb lehet egy vagy ez a település? Vannak-e olyan meghatározó munkakörök, személyek, amelyek jelenléte, tevékenysége nagyban befolyásolja egy, vagy ennek településnek a versenyképességét? 3. Menedzsment - (30 perc) Cél: Az önkormányzati menedzsment szerepének felmérése a versenyképességben Milyennek találják az önkormányzatok jelenlegi helyzetét és kilátásait? Mit jelent az önkormányzat tekintetében a versenyképesség különösen ezen a településen? Milyen összetevői, feltételei vannak? Hogyan jelennek meg ezek az egyes közszolgáltatások biztosításában? Hallották már a tudatos település kifejezést? Miként értelmezik? Mitől tudatos egy település? Milyen feltételei vannak? (pl. tervezés, adatokon alapuló működés) Kik szerintük az önkormányzat, illetve a település szempontjából a versenyképesség kulcsszereplői? Nekik milyen tulajdonságokkal, képességekkel, kompetenciákkal kell rendelkezniük? Ehhez képest mit tapasztalnak? A sikeres gazdaságfejlesztéshez milyen humánerőforrás feltételek és kompetenciák szükségesek? Ezek mennyire állnak rendelkezésre jelenleg? 4. Jövő, fejlesztési lehetőségek (20-25 perc) Cél: Az önkormányzatok és települések jövőbeni kihívásainak feltérképezése, szükségletek, fejlesztési lehetőségek azonosítása Mit látnak, gondolnak, az önkormányzatok és a települések milyen új kihívásokkal néznek szembe a következő időszakban? Mennyire vannak erre felkészülve? Mit gondolnak, ahhoz, hogy a kihívásokkal megbirkózzon az önkormányzat és a feladatot ellátó szervezet, milyen erőforrásokra (pl. humán, tárgyi, módszertan) és kompetenciákra lenne szüksége? 5. Kompetenciák (30 perc) Cél: A kompetencia-szótár validálása, a kompetencia lista értelmezésének tesztelése Kérem, gyűjtsenek fontos kompetenciákat (tulajdonságokat, jellemzőket), amik az önkormányzati feladatok ellátásához fontosak lehetnek. (Mi alapján választanak kollégákat?) A kiadott listáról, ha szeretnék, kiegészíthetik a közös listánkat! Kérjük, indokolják választásaikat! 6. Zárás (10 perc) Cél: A FCS zárása, adatbekérők jelzése, a további együttműködés felajánlása Köszönet és rövid utalás arra, hogy mire és hogyan használjuk a tőlük kapott hasznos inputokat. Az adatbekérés jelzése. 261

262 További együttműködés felajánlásának lehetősége (pl. tudatos település egyéni interjú) FCS értékelése (ha van mód, idő rá, szóban) 262

263 14. SZ. MELLÉKLET: A TESZTELÉSHEZ HASZNÁLT KOMPETENCIA-LISTA Kedves Résztvevő! Kérjük, hogy az alábbi kompetencialistában jelölje X-el azt a kompetenciát, amely fontos a tématerület szempontjából (Fontos), valamint azokat is, amelyek fejlesztése szükséges lenne (Fejlesztendő) önkormányzati szempontból! Aktivitás Kompetencia Fontos Fejlesztendő Alkalmazkodóképesség Analitikus elemzés gondolkodás, Cél- és feladatorientáltság Delegálás Döntésképesség Együttműködés, kooperáció Ellenőrzés, értékelés képessége Előadói, prezentációs képesség Előítéletmentesség Érdek-érvényesítés Eredményorientáltság Fegyelmezettség Felelősségvállalás Fizikai teherbírás Függetlenség magabiz- Határozottság, tosság Időgazdálkodás Fejlesztés (mások fejlesztése) IKT, digitális hozzáértés Információkezelés és feldolgozás Innovativitás Kezdeményezőkészség, proaktivitás Kitartás Kockázatvállalás Kommunikáció Kompromisszumképesség Konfliktuskezelés Költséghatékonyság kiszá- Következetesség, míthatóság Kreativitás Kapcsolatteremtési képesség Kompetencia Fontos Fejlesztendő Kritikai gondolkodás Mások irányítása Mások motiválása Megbízhatóság Meggyőzőképesség Monotónia tűrés Motiváció, lelkesedés Nyelvismeret Önállóság Problémaérzékenység Problémamegoldás Pszichés stressztűrés terhelhetőség, Reális önismeret, önfejlesztési igény Rendszerszemlélet Rugalmasság Segítőkészség Stratégiai gondolkodás Szakértelem Szervezési készség Szociális empátia érzékenység, Tanulási hajlandóság Tárgyalóképesség Teljesítményorientáltság Terhelhetőség Tervezési készség Tudásalkalmazás képessége Ügyfélorientáltság Üzleti érzék 263

264 15. SZ. MELLÉKLET: A KOMPETENCIA-LISTA TESZTELÉSÉNEK ÖSSZESÍTETT ERED- MÉNYEI Kompetencia Említési gyakoriság a legfontosabb 10 elem között Említési gyakoriság a leginkább fejlesztendő 10 elem között Aktivitás Alkalmazkodóképesség 14 7 Analitikus gondolkodás, elemzés 7 8 Cél- és feladatorientáltság Delegálás 4 8 Döntésképesség Együttműködés, kooperáció Ellenőrzés, értékelés képessége 7 12 Előadói, prezentációs képesség 5 7 Előítéletmentesség Érdek-érvényesítés 8 18 Eredményorientáltság 9 5 Fegyelmezettség 10 5 Fejlesztés (mások fejlesztése) 4 8 Felelősségvállalás Fizikai teherbírás 4 2 Függetlenség 4 4 Határozottság, magabiztosság 13 7 Időgazdálkodás 8 20 IKT, digitális hozzáértés Információkezelés és feldolgozás 9 17 Innovativitás Kapcsolatteremtési képesség 24 7 Kezdeményezőkészség, proaktivitás Kitartás 15 1 Kockázatvállalás 3 7 Kommunikáció Kompromisszumképesség Konfliktuskezelés Költséghatékonyság Következetesség, kiszámíthatóság Kreativitás Kritikai gondolkodás 2 9 Mások irányítása 1 2 Mások motiválása Megbízhatóság 27 5 Meggyőzőképesség 3 6 Monotónia tűrés /344. oldal

265 Kompetencia Említési gyakoriság a legfontosabb 10 elem között Említési gyakoriság a leginkább fejlesztendő 10 elem között Motiváció, lelkesedés Nyelvismeret 0 21 Önállóság Problémaérzékenység Problémamegoldás Pszichés terhelhetőség, stressztűrés Reális önismeret, önfejlesztési igény 7 20 Rendszerszemlélet Rugalmasság Segítőkészség 15 4 Stratégiai gondolkodás Szakértelem 31 8 Szervezési készség 6 4 Szociális érzékenység, empátia Tanulási hajlandóság 8 14 Tárgyalóképesség 7 10 Teljesítményorientáltság 3 7 Terhelhetőség 9 6 Tervezési készség 6 6 Tudásalkalmazás képessége 6 9 Ügyfélorientáltság Üzleti érzék 2 10 Végösszeg /344. oldal

266 16. SZ. MELLÉKLET: A HORIZONTÁLIS ADATFELVÉTELEKBE BEÉPÍTETT, MŰVELETI KOMPETENCIÁKAT MÉRŐ KÉRDÉSBLOKKOK Az országos reprezentatív önkormányzati kérdőíves véleményfelmérésbe (N=1 000 db) beépített kérdésblokk: Kérem, jelezze, hogy a felsorolt tényezőket mennyire tartja fontosnak az adott ágazat szempontjából! Kérjük, osztályozzon egy ötfokozatú skálán, ahol az ötös érték azt jelenti, hogy az adott tényező nagyon fontos az adott ágazat szempontjából, az egyes pedig azt, hogy egyáltalán nem fontos. Időtényező (pl. gyorsabb ügyintézés, gyorsabb döntéshozatal) Költségtényező (pl. olcsóbb megvalósítás) Korszerű szakmai és technológiai tudás alkalmazása Folyamatos fejlesztés igénye Érintettek bevonása a döntésekbe (pl. lakosság és vállalkozások megkérdezése) Innovációra való képesség (pl. új eljárások, szervezeti megoldások bevezetése) Közszolgáltatások kommunikációja (pl. lakosság és vállalkozások tájékoztatása) Sokszínű igények kiszolgálásának képessége (pl. eltérő életkori, szociális helyzetű, érdekű stb. csoportok) Hozzájárulás a helyi gazdaság fejlődéséhez (pl. adott közszolgáltatás versenyképességhez való hozzájárulása) Nevelésművelődés Szociálisegészség Működtetésinfrastruktúra Menedzsment, vezetésszervezés 266/344. oldal

267 Az országos reprezentatív lakossági kérdőíves felmérésbe (N=4 004 fő) beépített kérdésblokk: Kérem, a 12. VÁLASZLAP segítségével értékelje 1-től 5-ig terjedő skálán, hogy milyen mértékben tapasztalta az alábbiakat az önkormányzat munkájával kapcsolatban! a. Az önkormányzati ügyintézés gyorsasága b. Az önkormányzati szolgáltatások költséghatékony biztosítása c. Az önkormányzat korszerű működése (modern tudás és technológia alkalmazása) d. Az önkormányzat elköteleződése a település folyamatos fejlesztése mellett e. A lakosok bevonása a döntésekbe f. Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás megfelelő minősége g. Változatos lakossági igények kiszolgálásának képessége h. Önkormányzati szerepvállalás a helyi gazdaság fejlesztésében i. Önkormányzati szerepvállalás a helyi közösség fejlesztésében j. Egyéb, éspedig:.. Egyáltalán nem tapasztaltam Alig tapasztaltam Közepes mértékben tapasztaltam Jelentős mértékben tapasztaltam Teljes mértékben tapasztaltam X X X X X X X X X X NT 267/344. oldal

268 Kérem, a 13. VÁLASZLAP segítségével értékelje 1-től 5-ig terjedő skálán, hogy a következőkben felsoroltak milyen mértékben fontosak az Ön számára az önkormányzat munkájával kapcsolatban! Egyáltalán nem fontos Nem fontos Közömbös Fontos Nagyon fontos N T a. Az önkormányzati ügyintézés gyorsasága b. Az önkormányzati szolgáltatások költséghatékony biztosítása c. Az önkormányzat korszerű működése (modern tudás és technológia alkalmazása) d. Az önkormányzat elköteleződése a település folyamatos fejlesztése mellett e. A lakosok bevonása a döntésekbe f. Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás megfelelő minősége g. Változatos lakossági igények kiszolgálásának képessége h. Önkormányzati szerepvállalás a helyi gazdaság fejlesztésében i. Önkormányzati szerepvállalás a helyi közösség fejlesztésében j. Egyéb, éspedig: X X X X X X X X X X 268/344. oldal

269 Az országos reprezentatív vállalkozói kérdőíves véleményfelmérésbe (N=2 500 db) beépített kérdésblokk: Kérjük, értékelje 1-től 5-ig terjedő skálán, hogy az önkormányzatnak mennyire kellene szem előtt tartania az alábbi szempontokat a helyi vállalkozásokhoz kapcsolódó munkája során! Ehhez képest mit tapasztal, mennyire teszi? Kérjük ezt az 1-től 3-ig terjedő skálán értékelje. Kérés a lekérdezőhöz: A két kérdést szempontonként felváltva tedd fel a kitöltőnek. 1 egyáltalán nem kellene 2 inkább nem kellene 3 részben kellene 4 inkább kellene 5 teljes mértékben kellene 6 nem válaszol 1 kevésbé tartja szem előtt 2 megfelelően szem előtt tartja 3 kiemelten szem előtt tartja 4 nem válaszol Az önkormányzati ügyintézés gyorsasága Az önkormányzati szolgáltatások költséghatékony biztosítása Az önkormányzat korszerű működése (modern tudás és technológia alkalmazása) Az önkormányzat elköteleződése a település folyamatos fejlesztése mellett A vállalkozások bevonása a döntésekbe Az önkormányzat innovációra való képessége (pl. új eljárások, szervezeti megoldások bevezetése) Önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás minősége Különböző vállalkozási igények kiszolgálásának képessége Önkormányzati szerepvállalás a helyi gazdaság fejlesztésében Egyéb, éspedig: 269/344. oldal

270 17. SZ. MELLÉKLET: A KOMPETENCIA KUTATÁS VALIDÁLÓ ÖNKORMÁNYZATI KÉR- DŐÍVE Kérdőív A Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárságának felelősségi körébe tartozó KÖFOP VEKOP Helyi versenyképesség-fejlesztési kutatási program című projekt keretében jelen kérdőív az önkormányzati dolgozók kompetenciáinak kérdéskörét vizsgálja. A kitöltésre a kutatás során azonosított versenyképesség szempontjából kiemelt jelentőségű 15 terület munkatársait kérjük fel. Amennyiben Ön a kérdőívben foglalt területek közül több esetében is ellát feladatokat, kérjük, mindegyikre vonatkozóan töltsön ki egy-egy külön kérdőívet, vagy válassza azt, amely a munkaideje legnagyobb részét kitölti. A válaszok megadása során mindig arra a területre gondoljon, amelyet az adott kérdőívben megjelölt. A kutatás eredményeképpen kompetencia-szótár és munkakör-specifikus kompetenciatérképek kerülnek összeállításra, amelyek az önkormányzatok hatékonyabb munkaerő-gazdálkodását támogathatják. A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim, a válaszokat csak összevontan kezeljük, és harmadik félnek nem adjuk át. A gyakorlatnak leginkább megfelelő és a munkájuk során leginkább hasznosítható eredmények elérése érdekében kérjük, támogassa munkánkat a kérdőív kitöltésével, amely legfeljebb 15 percet vesz igénybe. 1. Melyik település önkormányzatánál dolgozik?* Bonyhád Budapest 18. kerület Eger Esztergom Füzesabony Győr Herend Kisújszállás Nagyatád Nyíregyháza Ópusztaszer Szarvas Tarján Törökbálint Zalakaros Egyéb, éspedig: 2. Mi a település típusa?* Fővárosi kerület Megyeszékhely / megyei jogú város Járásszékhely város Nem járásszékhely város Község 3. Kérjük, nevezze meg, hogy az alábbiak közül mely területhez kapcsolódóan lát el feladatokat az önkormányzatnál!* Amennyiben a felsoroltak közül több ponthoz kapcsolódóan is ellát feladatokat, kérjük, mindegyikre vonatkozóan töltsön ki egy-egy külön kérdőívet, vagy válassza azt, amely a munkaideje legnagyobb részét kitölti. 270/344. oldal

271 Polgármester, alpolgármester Jegyző, aljegyző Gazdasági terület Pályázatok Főépítész / településrendezés Településfejlesztő Helyi gazdaságfejlesztés, beruházásösztönzés Városüzemeltetés, településüzemeltetés Foglalkoztatás / HR Közfoglalkoztatottak irányítása Humán terület (oktatás / művelődés / szociális ellátás / egészségügy) Kommunikáció / PR / marketing Vagyongazdálkodás Műszaki beruházás Informatika / adatgazdálkodás 4. Milyen beosztásban dolgozik a fent jelölt területen?* Felsővezető (pl. (al)polgármester, (al)jegyző, főosztályvezető) Középvezető (pl. osztályvezető, csoportvezető, irodavezető) Beosztott (pl. referens, ügyintéző, ügykezelő) 5. A jelölt munkakörhöz kapcsolódóan ellátott tevékenységét milyen típusú feladatellátás és döntéshozatal jellemzi?* Kérjük, osszon el 100 pontot az alábbi három kategória között. Stratégiai, döntéshozói jelleg Koordináló, szervező jelleg Végrehajtó, megvalósító jelleg 6. Kérjük, értékelje, hogy az alábbiak mennyire fontosak az Ön által jelölt terület szempontjából!* Kérjük, 1-től 5-ig értékeljen, ahol az 5-ös jelenti, hogy nagyon fontos, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem fontos. A problémák, igények, adottságok, lehetőségek felismerése (Helyismeret) Elköteleződés és következetes fejlesztés közös célok érdekében (Stratégiai szemlélet) Az érintettekkel való kommunikáció és együttműködés (Partnerség) Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás (Erőforrás-gazdálkodás) A tudás-megosztás, tudásszerzés és tudásalkalmazás (Tudás-menedzsment) A szolgáltatások, a szervezet és a folyamatok megújítása, és alkalmazkodás (Innováció) Proaktív szerepvállalás a helyi versenyképesség és a szolgáltatások minősége érdekében (Autonómia és felelősségvállalás) Az idővel való hatékony gazdálkodás (Időgazdálkodás) Az önkormányzat tevékenységei és szolgáltatásai kommunikációja (Tájékoztatás) 7. Kérjük, gondoljon az Ön által megjelölt területre, és az alábbi listából válaszsza ki azokat a tulajdonságokat, amelyeket fontosnak ítél a kapcsolódó tevékenységek ellátása során!* Kérjük, minimum 10-et jelöljön!/többválasztós, randomizált sorrend/ 271/344. oldal

272 Aktivitás, motiváltság, lelkesedés Alkalmazkodóképesség, rugalmasság Analitikus gondolkodás, elemzés Cél- és feladatorientáltság Delegálás Döntésképesség Együttműködés, kooperáció Ellenőrzés, értékelés képessége Előítélet-mentesség Érdekérvényesítés, tárgyalóképesség Eredmény- és teljesítményorientáltság Fegyelmezettség, következetesség Fejlesztés (mások fejlesztése) Felelősségvállalás, elkötelezettség Határozottság, magabiztosság Időgazdálkodás IKT, digitális hozzáértés Információkezelés és feldolgozás Innovativitás, kreativitás Kezdeményezőkészség, proaktivitás Kockázatvállalás, a kockázatok kezelésének képessége Kommunikáció, kapcsolatteremtési képesség Konfliktuskezelés Költséghatékonyság Kiszámíthatóság, megbízhatóság Kritikai gondolkodás Mások motiválása Monotóniatűrés Nyelvismeret Önállóság Problémaérzékenység, problémamegoldás Pszichés terhelhetőség, stressztűrés Reflektivitás, reális ön- és munkavégzés-kép, önfejlesztési igény Rendszerszemlélet Stratégiai szemlélet Szakértelem Szervezőkészség Szociális érzékenység, empátia, segítőkészség Tanulási hajlandóság, tanulási képesség Terhelhetőség, kitartás Tervező képesség Tudásalkalmazás képessége Ügyfél-orientáltság, partnerközpontúság Üzleti érzék Egyéb, éspedig: 8. Kérjük, a kiválasztott tulajdonságokat rangsorolja abból a szempontból, hogy mennyire fontosak azok az Ön által megjelölt feladatellátási területen!* 9. Amennyiben önkormányzata álláshirdetést adna fel az Ön által megjelölt területre, milyen specifikus szakmai elvárásokat (pl. szaktudás, szakértelem, szakmai tapasztalat) fogalmazna meg az új munkatárssal szemben?* Kérjük, adjon meg legalább 3, legfeljebb 10 fontosnak tartott szakmai elvárást! 10.Kérjük, rangsorolja fontosság szerint az Ön által megnevezett szakmai elvárásokat!* 11. Milyen elvárásokat fogalmazna meg a szakterületével kapcsolatban, ha a települése versenyképességének javítása lenne a legfontosabb cél?* 272/344. oldal

273 12. Kérjük, nevezzen meg olyan munkaköröket, amelyek az Ön által választott területen segítik az önkormányzat helyi versenyképesség fejlesztését támogató tevékenységét!* 13. Amennyiben önkormányzata álláshirdetést adna fel az Ön által megjelölt területre, milyen specifikus szakmai elvárásokat (szaktudás, szakértelem, szakmai tapasztalat, szakképesítés) fogalmazna meg az új munkatárssal szemben?* Köszönjük a válaszadást! 273/344. oldal

274 18. SZ. MELLÉKLET: A KOMPETENCIA KUTATÁS VALIDÁLÓ ÖNKORMÁNYZATI IN- TERJÚ VEZÉRFONALA ÉS A KAPCSOLÓDÓ SEGÉDANYAGOK Interjú vezérfonal Az interjú célja a kutatás során kialakított kompetencia-térképek validálása. A versenyképesség szempontjából lényeges munkakörök - A lapon szereplő 15 terület közül munkája során melyekhez kötődően lát el feladatokat? [1. segédlap: 15 munkakör-terület] - Ön szerint a helyi versenyképességet leginkább szolgáló, megadott munkakörök lefedik a versenyképességet leginkább segítő feladatokat? o Minek az értelmezése jelent nehézséget? o Vannak-e hiányérzetei? (Az Önök szervezetében a felsorolt területeken kívül mely munkaköröket tartja a helyi versenyképességben, vagy ahhoz kapcsolódóan kiemelkedőnek, nélkülözhetetlennek az önkormányzati struktúrán belül?) - A felsorolt 15 területhez kötődően milyen konkrét munkakörök léteznek az Önök önkormányzatánál? Tudna rájuk példát mondani? o Ezeket milyen típusú feladatellátás és döntéshozatal jellemzi? (Stratégiai, döntéshozói jelleg / Koordináló, szervező jelleg / Végrehajtó, megvalósító jelleg) [2. segédlap: munkakörök besorolása] A kompetencia-térkép - Ön szerint értelmezhetők a kialakított kompetencia-térkép sablonjának kategóriái? [3. segédlap: kompetencia-térkép sablonja] o Munkakör-területhez tartozó jellemző feladatok o Szakmai elvárások o Műveleti kompetenciák [4. segédlap: műveleti kompetenciák listája] o Elemi kompetenciák [5. segédlap: kompetencia-szótár] Operatív kompetenciák Személyes tulajdonságok - Az Ön által is ellátott munkakör-területe(ke)n mint példákon o értékeljük a már előzetesen kitöltött íveket! o Ha a megkérdezett vezető partner hozzá, akkor szintezzük a kompetenciákat kiváló, van, nincs kategóriák szerint. (Melyek azok a szempontok, amelyek segítséget jelenthetnek a besoroláskor?) o Milyen fejlesztési lehetőségeket lát? (Vannak olyan képzések, tréningek, amelyek a hatékonyabb feladatellátást segíthetnék?) o Melyek azok a kapcsolódó munkakörök (pl. best of 5), akivel a munkavégzése kapcsán a legtöbbet működik együtt, akivel a legtöbbet dolgozik? Önkormányzati HR helyzete - Meséljen, hogyan látják el az alábbi tevékenységeket az Önök önkormányzatánál! [6. segédlap: HR ciklus egyes elemeinél alkalmazott módszerek és eszközök] - Milyen feladatokat és külső támogatást lát szükségesnek a HR megerősítése érdekében? - Milyen perspektívát lát a kialakított kompetencia-szótárban és kompetenciatérképben? (Megismerve a térkép tartalmát és felépítését milyen területen tartaná hasznosnak annak alkalmazását?) 274/344. oldal

275 - Mi kellene e tudás intézményes alkalmazásához (a kompetencia-alapú HR bevezetéséhez)? 275/344. oldal

276 1. A versenyképesség szempontjából releváns 15 vizsgált munkakör-terület Munkakör-terület Ellát-e hozzá kapcsolódó feladatot Polgármester, alpolgármester Jegyző, aljegyző Gazdasági terület Pályázatok Főépítész / településrendezés Településfejlesztő Helyi gazdaságfejlesztés, beruházásösztönzés Városüzemeltetés, településüzemeltetés Foglalkoztatás / HR Közfoglalkoztatottak irányítása Humán terület (oktatás / művelődés / szociális ellátás / egészségügy) Kommunikáció / PR / marketing Vagyongazdálkodás Műszaki beruházás Informatika / adatgazdálkodás 276/344. oldal

277 2. Munkakörök besorolása a feladatellátás és a döntéshozatal jellege szerint Munkakörterület megnevezése Polgármester, alpolgármester Generáló / Koncepcionáló jelleg* Konkrét munkakörök megnevezése Koordináló / Szervező jelleg* Végrehajtó / Megvalósító jelleg* Jegyző, aljegyző Gazdasági terület Pályázatok Főépítész / településrendezés Településfejlesztő Helyi gazdaságfejlesztés, beruházásösztönzés Városüzemeltetés, településüzemeltetés Foglalkoztatás / HR Közfoglalkoztatottak irányítása Humán terület (oktatás / művelődés / szociális ellátás / egészségügy) Kommunikáció / PR / marketing Vagyongazdálkodás Műszaki beruházás Informatika / adatgazdálkodás * a generáló / koncepcionáló tevékenységi jelleg alapvetően stratégiai gondolkodást, tervezést kíván a munkakör betöltőjétől, a koordináló / szervező (operacionalizáló) jelleg a feladatok, tevékenységek és az azokhoz szükséges erőforrások szervezésével, felügyeletével, ellenőrzésével támogatja a folyamatot, a végrehajtó / megvalósító jelleghez tartozó tevékenységek a feladatok konkrét megvalósítását jelentik és kívánják meg az adott munkakörben dolgozótól 277/344. oldal

278 Elemi kompetenciák Összefoglaló Kutatási Jelentés 4. célterület 3. A kompetencia-térkép sablonja Munkakör neve Ebbe a mezőbe kerülnek az adott munkakör által jellemzően ellátott feladatok. Kompetencia főtábla Szakmai kompetenciák Műveleti kompetenciák Operatív Személyes Nevesített kompetenciák Ebbe a mezőbe kerülnek az adott munkakörben jellemzően elvárt szakmai kompetenciák. A szakmai kompetencia valamilyen professzióhoz (szakterülethez, képesítéshez vagy végzettséghez) kapcsolható olyan specifikus tudás, képességek és attitűdök halmaza, amelynek megléte és alkalmazása valamely meghatározott munkafolyamat vagy munkakör sikeres és eredményes ellátását teszi lehetővé. Ebbe a mezőbe kerülnek az adott munkakörben jellemzően elvárt műveleti kompetenciák. A műveleti kompetenciák olyan kompetencia csoport, amely a helyi versenyképesség szempontjából legfontosabb területeken határozza meg a szükséges kompetencia-elvárásokat Ebbe a mezőbe kerülnek az adott munkakörben jellemzően elvárt operatív kompetenciák. Az operatív kompetenciák az egyénnek azokat a képességeit, jellemzőit mutatják, amelyek egyes tevékenységek sikeres végrehajtásához szükségesek, és a cselekvések eredményességében nyilvánulnak meg. Ide sorolható például a kommunikáció, az időmenedzsment, a meggyőzőképesség vagy a konfliktuskezelés is. Ebbe a mezőbe kerülnek az adott munkakörben jellemzően elvárt személyes kompetenciák. A személyi kompetenciák az egyén cselekvéshez, adott esetben a munkakör ellátásához kapcsolódó beállítódását, pszichológiai jellemzőit, tulajdonságait takarja. Ide sorolható például a terhelhetőség, az aktivitás, a fegyelmezettség vagy a felelősségvállalás is. 278/344. oldal

279 4. A műveleti kompetenciák listája Az idővel való hatékony gazdálkodás (Időgazdálkodás) Az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás (Erőforrás-gazdálkodás) A tudás-megosztás, tudásszerzés és tudásalkalmazás (Tudás-menedzsment) Elköteleződés és következetes fejlesztés közös célok érdekében (Stratégiai szemlélet) Az érintettekkel való kommunikáció és együttműködés (Partnerség) A szolgáltatások, a szervezet és a folyamatok megújítása, és alkalmazkodás (Innováció) Az önkormányzat tevékenységei és szolgáltatásai kommunikációja (Tájékoztatás) A problémák, igények, adottságok, lehetőségek felismerése (Helyismeret) Proaktív szerepvállalás a helyi versenyképesség és a szolgáltatások minősége érdekében (Autonómia és felelősségvállalás) Érdemi, hatékonyságot növelő digitális írástudás, informatikai ismeretek (IKT ismeret) 279/344. oldal

280 5. Az elemi kompetenciák kompetencia-szótára Elemi kompetenciák Analitikus gondolkodás, elemzés Cél- és feladatorientáltság Delegálás Döntésképesség Együttműködés, kooperáció Ellenőrzés, értékelés képessége Érdekérvényesítés, tárgyalóképesség Fejlesztés (mások fejlesztése) Időgazdálkodás IKT, digitális hozzáértés Információkezelés és feldolgozás Innovativitás, kreativitás Kockázatvállalás, a kockázatok kezelésének képessége Kommunikáció, kapcsolatteremtési képesség Konfliktuskezelés Költséghatékonyság Mások motiválása Nyelvismeret Problémaérzékenység, problémamegoldás Reflektivitás, reális ön- és munkavégzés-kép, önfejlesztési igény Rendszerszemlélet Stratégiai szemlélet Szakértelem Szervezőkészség Tanulási hajlandóság, tanulási képesség Tervező képesség Tudásalkalmazás képessége Üzleti érzék Aktivitás, motiváltság, lelkesedés Alkalmazkodóképesség, rugalmasság Előítélet-mentesség Eredmény- és teljesítményorientáltság Fegyelmezettség, következetesség Felelősségvállalás, elkötelezettség Határozottság, magabiztosság Kezdeményezőkészség, proaktivitás Kiszámíthatóság, megbízhatóság Kritikai gondolkodás Monotóniatűrés Önállóság Pszichés terhelhetőség, stressztűrés Szociális érzékenység, empátia, segítőkészség Terhelhetőség, kitartás Ügyfél-orientáltság, partnerközpontúság Típus operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív operatív személyes személyes személyes személyes személyes személyes személyes személyes személyes személyes személyes személyes személyes személyes személyes személyes 280/344. oldal

281 6. A HR ciklus egyes elemeinél alkalmazható módszerek és eszközök Tevékenység Szakképzett HR munkatárs Külső szakértő Egyéb, éspedig Alkalmazott mérőeszközök Új felvétel Értékelés fej- Szakmai lesztés Munkahelyi közérzet javítása Munkaügyi adminisztráció 281/344. oldal

282 I.3. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VERSENYKÉPESSÉGÉT TÁMOGATÓ KOMPE- TENCIÁK KUTATÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ADMINISZTRATÍV MELLÉKLETEK 19. SZ. MELLÉKLET: A KOMPETENCIA KUTATÁS SORÁN VÉGZETT EGYEZTETÉSEK EGYEZTETÉS MEG- NEVEZÉSE EGYEZTETÉS TÁRGYA RÉSZTVEVŐK KÖRE SZAKÉRTŐI EGYEZTETÉSEK IDŐPONTJA Kapcsolódó KÖFOP projektekkel kapcsolatos egyeztetések KÖFOP VEKOP- 15 Kovács István Vilmos, Orosz Lajos (NKE) május 30. Kapcsolódó KÖFOP projektekkel kapcsolatos egyeztetések KÖFOP VEKOP- 15, KÖFOP VEKOP Szekér Enikő (BM), Szakács Gábor (NKE) és Csóka Gabriella (NKE) Kovács István Vilmos július Kapcsolódó KÖFOP projektekkel kapcsolatos egyeztetések KÖFOP VEKOP (IKIR) 4 CT (Kovács István Vilmos, Nyüsti Szilvia, Dr. Suhajda Csilla Judit) május 17. Kapcsolódó KÖFOP projektekkel kapcsolatos egyeztetések KÖFOP 2.1.2, 6. Alprojekt A helyi önkormányzati közszolgálati stratégia-fejlesztési képességek erősítése Kristó Katalin (NKE) Kovács István Vilmos június Tanulmányutak, jó gyakorlatok feltérképezése Ír kompetencia kutatás tapasztalatai Joanna O Riordan és Kovács István Vilmos június 28. Tanulmányutak, jó gyakorlatok feltérképezése Észak Ír gyakorlat, példa megismerése Lisa O Neill, Lorna Parsons, Kovács István Vilmos június 29 Külső szakértői Egyeztetések A kutatás előzményekhez való kapcsolódásainak, illetve az eredmények államigazgatási hasznosíthatóságának megvitatása Horváth (EMMI), István Vilmos Viktor Kovács január 17. Belső szakértői A kutatási projekt esedékes feladatainak Kompetencia kutatáshoz Folyamatosan a teljes projekt 282/344. oldal

283 EGYEZTETÉS MEG- NEVEZÉSE EGYEZTETÉS TÁRGYA RÉSZTVEVŐK KÖRE SZAKÉRTŐI EGYEZTETÉSEK IDŐPONTJA egyeztetések egyeztetése, a tervekhez képest vett előrehaladás áttekintése, tapasztalatcsere, a közös munka koordinálása, összehangolása kapcsolódó rendszeres heti egyeztetések (Kovács István Vilmos, Nyüsti Szilvia, Dr. Suhajda Csilla Judit) 4. célterületen belüli rendszeres egyeztetések (Balogh Zsuzsanna / Tendli Krisztina / Markó András / Csupor Viktória / Mezei Cecília / Földi Zsuzsanna / Kovács István Vilmos, Nyüsti Szilvia, Dr. Suhajda Csilla Judit) Eseti konzorciumi egyeztetések (Balogh Zsuzsanna / Cserneczky Tamás / Tendli Krisztina / Markó András / Csupor Viktória / Mezei Cecília / Földi Zsuzsanna / Hollai Krisztina / Stipkovits Péter / Mészáros Bence / Kovács István Vilmos, Nyüsti Szilvia, Dr. Suhajda Csilla Judit) időszaka alatt 283/344. oldal

284 5. MELLÉKLETEK II. TUDATOS TELEPÜLÉS KUTATÁS MELLÉKLETEI II.1 TUDATOS TELEPÜLÉS FOGALOMKÖR SZAKIRODALMI VIZSGÁLATA ÉS ELEMZÉSE 1. SZ. MELLÉKLET: SZAKIRODALMI FOGALOMKÖR LEHATÁROLÁSOK A kutatás egyik pillére a konzekvens szóhasználat, így mindenek előtt célszerű tisztázni a szakirodalomban fellelhető, tudatossággal kapcsolatos települések jellemzésére is használatos jelzők, fogalmak jelentését, azok kutatáson belüli relevanciáját. A fogalomkör sokszínűsége, szerteágazó jelentéstartalma a kutatás korábbi szakaszaiban (pl. regionális műhelymunkák, 50 elemű mélyinterjú sorozat) is kikristályosodott, ezzel is alátámasztva jelen fejezet relevanciáját. Napjainkban a tudatossággal sokan azonosítják a környezeti és gazdaságossági fenntarthatóság aspektusait, s a sok esetben ezekre is építő okos, vagy smart technológiák, alkalmazások egyre nagyobb térhódítását, így a fejezet elején ezekről a fogalmakról szólunk, mielőtt a tudatos település komplex fogalmát megalkotnánk. Az utóbbi évtizedekben a globális környezeti változások, a felmelegedés és más korábban nem ismert természeti jelenségek az emberiséget egyre inkább a környezetileg tudatos gondolkodásra sarkallta, megjelentek különböző megoldások a környezeti károkozás csökkentésére, melyek többnyire nemzetközi egyezmények, megállapodások által rögzítésre is kerültek (Buday-Sántha, 2009). Ahogy a társadalom tagjai, majd maga a helyi társadalom is egyre inkább a környezeti fenntarthatóság célkitűzései mellett teszik le a voksukat, ideális helyzetben a település, annak vezetése is észreveszi ezt az igény, mely alapján az adott falu, vagy város megindul a zöld településsé válás útján (Hajnal, 2010). Az ökotelepülések megjelenése tehát a világon szinte mindenütt társadalmi mozgalomból nőtte ki magát, mely leginkább a környezetvédelemmel kapcsolatos, a globális világ, a fogyasztói társadalom, a jelenleg nyugati kultúrát uraló értékrend ellen harcol. Ezek természetesen általános megfogalmazások, amiket a különböző weblapok, szakkönyvek, folyóiratok, napi újságok stb. emlegetnek e témával kapcsolatban. És igen a fenntartható fejlődés, mint eszme is közrejátszik e falvak létrejöttében (Kiss, 2012). Vannak természetesen ellentétes top-down vezérelt megoldások is, gondolhatunk itt például a Zala megyei községre, Nagypálira is, ahol a Zöld Út falufejlesztési program 1997-ben vette kezdetét, melynek fő célja egy fejlett európai színvonalú, önfenntartó településsé fejlődés, megőrizve a magyar, és területi egységből adódóan a göcseji falvak hagyományait. A követni kívánt fejlesztési irányokat már a legelejétől fogva meghatározta a település vezetése: megújuló energiaforrások alkalmazása, turizmusfejlesztés, közösségépítés, környezetvédelem és környezettudatosság kialakítása, valamint helyi termékek előállítása ( Az elmúlt két évtizedben ezek a kulcsszavak jellemezték a falu fejlesztési beruházásait, illetve ezekkel növelték versenyképességüket a helyben megtelepülő vállalkozások szemében. Vagyis itt arra láthatunk példát, hogy a települések fenntarthatóbbá, élhetőbbé tételében fontos szerepet játszanak a helyi döntéshozók (Csete 2007). Az önkormányzati energiagazdálkodási intézkedések között elsősorban a megelőző, enyhítő jellegű intézkedéseket szükséges megemlíteni. Elengedhetetlen fontosságú az önkormányzatok számára, hogy mindennapi működésük során tekintettel legyenek az 284/344. oldal

285 energiahatékonyság követelményére, fiskális okok miatt is. Emiatt is lényeges, hogy az energiahatékonyság megteremtésének követelményét a helyi önkormányzatok lényeges jogi dokumentumaiba bevezessék. Ráadásul az is fontos, hogy valamennyi önkormányzat, amelyiknek 1000-nél több lakosa van, alkalmazzon legalább egy fő klímavédelmi, vagy energiagazdálkodási szakembert, azonban ennek realitásától még messze van a magyar gyakorlat, főképp a finanszírozás okai miatt (Csegődi, 2016) A 21. század a modern technológiák, az információs forradalom időszaka, mely idővel a városokat, sőt már a falvat is elérte, az okos város (smart city), okos falu (smart village) egyre többet hallott, alkalmazott fogalommá váltak. De mitől is smart egy település? A szakirodalomban általában az okos városok létrehozásának és fejlesztésének témáját három globális kihívás pragmatikus jövőbeli megoldásának láttatják, melyek a városi népesség és ezzel együtt a zsúfoltság folyamatos növekedésének kezelése, a környezeti fenntarthatóság iránti igény, mint azt korábban is jeleztük, valamint a társadalmi egyenlőség erősítése a városlakók között (Baji, 2017). Az okos gyakorlatok megvalósulása felsorolhatatlan, egyre több és több település alkalmaz akár egyedi (vízórák, helyi bérletek), akár nagyobb, integrált okos megoldásokat (helyi kártya rendszerek, megfigyelő, beavatkozó állomások). Az alkalmazások, az okos városok mérhetőségének indikátorai szerteágazóak még, mely a téma újdonságára vezethetők vissza legfőképp (Kun, 2017). A fenntartható, okos város koncepciók általában globálisan értelmezik a településeket, általában nem különítik el a településvezetés, a lakosság és a vállalkozói rétegek különböző szerepköreit, kompetenciáit. Ebből a szempontból ad újat a települések kutatásaiban a Tudatos település kutatás, mely a település önkormányzatának, vezetésének feladataiban, az irányítás mikéntjeiben keresi a tudatosságot. A kutatás korábbi elemeinek eredményeként az önkormányzati vezetők a tudatosságot leginkább a tervezési folyamatokban tartják fontosnak, szerintük szükséges lenne az egymásra épülő, konzekvens tervezés, ahelyett, hogy később nem megvalósuló, de kötelezően elkészülő tervek készüljenek felsőbb közigazgatási előírások, pályázati szabályok miatt. A települési szint tipikus fejlesztési dokumentumai: településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, településrendezési terv, intézményfejlesztési tervek, gazdaságfejlesztési program, környezetvédelmi program, civil együttműködési és cselekvési program, esélyegyenlőségi program, szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), stb. A korábbi megállapítást látszik igazolni, hogy a KSH korábbi kutatása kimutatta az önkormányzatok közel kétharmada csak azért hozza létre a terveit, mert azokra előírt kötelezettsége van (Belényesi- Számadó, 2015). A közigazgatásban a korszerűsítés egyik fő területe a tervezés, mely a stratégiai szemlélet mellett a tervezés személyi és tárgyi, informatikai, számítástechnikai feltételeinek korszerűsítését is jelenti, valamint magába foglalja azokat a változásokat is, melyek a menedzsment és a képviselőtestület viszonyát, szélesebb körben pedig a partnerségi kapcsolatrendszereket is érintik (László, 2008). Az önkormányzatok stratégiai tervezése jelentősen eltér azonban a vállalati szférában alkalmazott széles skálán mozgó repertoártól. Mivel nem a bevétel maximalizálása a cél, így más szempontok kerülnek középpontba a stratégiai tervezés során, jelen esetben ezek inkább kapcsolódnak: a lakosok elégedettségének növeléséhez, a lakóközösség fejlesztéséhez és így a város versenyképességének, piaci szereplő számára történő vonzóságának növeléséhez, mint a jogszabályok által megszabott kötelező jellegű feladatok ellátásához (DFT Hungária, 2008). Ebből kiindulva az egyik legfontosabb eleme a települési tervezésnek a bevonás, a helyi lakosság, szervezetek, vállalkozások véleményeinek, céljainak megismerése (Körmendy, 2006). Ennek van gyakorlata a magyar települések tervezési metódusaiban, a kutatás korábbi szakaszában tapasztaltak szerint ennek a bevonásnak a módozatai általában településméret függőek. A legkisebb falvakban a közmeghallgatás, illetve a nyilvá- 285/344. oldal

286 nos testületi ülések a jellemzőek, míg nagyobb településeken a vállalkozói és civil fórumok testesítik meg ezt, míg olyan településekkel is találkozhatunk ahol website-ok, vagy Facebook oldalak használatával mondhatják el véleményeiket a helyi lakók, illetve vállalkozók. A vállalkozói oldal, új vállalkozások települési megjelenése érdekében az önkormányzatok mozgástere kicsi, azonban nagyobb települések közműves ipari parkok kialakításával, kisebb falvak alacsonyabb iparűzési adóval, vagy annak teljes megszűntetésével tudják magukhoz csábítani a vállalat szektort, így növelve saját versenyképességüket. Tudatos települések esetében a stratégiai tervezési szemlélet nem tekinthet el még egy momentumtól, a települési adatállományoktól. A helyi önkormányzatok kezelésében rengetek adat, információ összpontosul ezek megfelelő alkalmazása a települési tervezésben kézen fekvő. Ezek az állományok alkalmasak a település helyzetének (környezeti, társadalmi, gazdasági) megítélésre, s megfelelő indikátorai egy lehetséges, vagy kitűzött jövőkép elérésének (Ruszkai, 2014). A közszektorban felhalmozott információk különösen nagy jelentőséggel bírnak az Európai Unió tagországai számára a belső piac működésében, az áruk, szolgáltatások és a személyek szabad áramlásának kérdésében. A piaci szereplők megalapozott döntéshozatala csak akkor lehetséges, ha felhasználóbarát módon juthatnak hozzá mindazon információkhoz, amelyek a közszektor intézményeinél állnak rendelkezésre (Nagy, 2005; Nagyné Takács, 2013). Összegzésképp tehát a tudatos település koncepció az önkormányzat működését jellemzi, mely kiterjed a stratégia szemlélet és tervezés, a koherens és egymásra épülő célok és stratégiák készítésének folyamatán keresztül a településen élők tervezésbe való bevonására, az önkormányzat által gyűjtött információk megfelelő kezelésére és rendszerezésére. A hazai gyakorlat alapján utóbbi momentum fejlődésében még jelentős lehetőségek vannak. A szakirodalom elemzés által feltárt eredményeink alapján tehát elmondható, hogy a tudatos település megközelítés inkább egy a hosszú távú helyi célokat kitűző, és az azok megvalósítása érdekében a folyamatos monitoringot megkövetelő stratégiai gondolkodást jelent, mintsem egy könnyen adaptálható modellt, mint a smart city fejlesztések, vagy az energiatelepülések már megvalósult jó gyakorlatai. Jogszabályi környezet elemzése Mint azt a korábbi fejezetben is jeleztük, a települési önkormányzatok működése, feladataik (kötelező, önkéntes) jelentősen szabályozott. Kiindulási alap e téren a évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.), mely meghatározza a helyi önkormányzati működés szervezeti lehetőségeit az ellátandó és ellátható feladatok körét, illetve a közszolgáltatások egyéb ellátási lehetőségeit (kiszervezés, társulás, vállalkozás, stb.). A korábbi tematikai struktúrát megtartva a környezeti kérdések szabályozását, s azok települési relevanciáit vesszük sorba. A évi LIII. törvény a természet védelméről szabályozza a települések rendezési terveiben felsorolandó egyedi tájértékeket és a helyi védettségű területeket, oly módon, hogy kimondja, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. Ezt kiegészíti a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet mely az egyes települési tervek környezeti hatásainak vizsgálatát írja elő az önkormányzatok részére. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy véli ezen felül, hogy a termelési és fogyasztási formák alapvető és szükséges átalakításához elengedhetetlen, hogy a civil társadalmat az inkluzív környezetbarát gazdaságra való átállás teljes folyamatába bevonják, és 286/344. oldal

287 ennek minden szinten, de főképp ágazati és területi (európai, tagállami és regionális) szinten meg kell történnie. Minden jelentős változás ellenállást vált ki és kedvezőtlen hatásokkal jár, ezek minél hatékonyabb enyhítése érdekében az irányításba minél több szereplőt be kell vonni. Ennek a részvételnek köszönhetően fejleszthetők fenntartható módon a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok (2013/C 271/03). A 1024/2017. (I. 24.) Korm. határozat alapján a Kormány egyetért az okos város fejlesztések országos szintű megvalósításával és működtetésével a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában, a Modern Városok Programban és az önkormányzatok integrált településfejlesztési stratégiáiban megfogalmazott célok megvalósításával összhangban. Azonban itt jelentős uniós és nemzeti szabályozás született, hiszen az okos alkalmazások többsége a felhasználók személyes adatait is rögzíti, így a évi LXXXIII. törvény az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről mellett a évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól hatálya alá is eső tevékenységekről beszélhetünk. A Régiók Európai Bizottsága fontosnak tartja, hogy a közintézmények elektronikus úton is hozzáférhetőek legyenek a magánszemélyek és a vállalkozások számára, bárhol is tartózkodjanak éppen. Ezért hangsúlyozza, hogy támogatja a határokon átnyúló közszolgáltatások fejlesztését, különös tekintettel az interoperabilitással, az elektronikus személyazonosítással, az elektronikus aláírással, az elektronikus iratkézbesítéssel és az elektronikus kormányzás más elemeivel kapcsolatos szolgáltatásokra, de tekintettel a tárolt és feldolgozott adatokkal való visszaélés lehetőségére, illetve a társadalmi és politikai következményekre, amellett szól, hogy az alkalmazás biztonságát külön említsék meg az ISA2 program keretében finanszírozott intézkedésekre általánosan érvényes elvek között (2015/C 140/09). Az önkormányzatok tervezési tevékenységének keretfeltételeit és szabályait törvények és a kapcsolódó kormányrendeletek szintjén szabályozzák, ezért fontosnak tartjuk röviden összefoglalni a tervezés jelenlegi jogszabályi hátterét. A tervezéssel kapcsolatos átfogó előírásokat a évi CXCV. törvény az államháztartásról (továbbiakban Áhtv.) és a már említett Mötv. szabályozza. A jelenlegi jogszabályi környezetben a hosszú távú tervezés a rendezési eszközök, a településfejlesztési koncepció és a rendezési tervek (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról). Egyes ágazati törvények meghatározhatnak hosszú távú programot, tervkészítési kötelezettséget is, ilyen például egy környezetvédelmi program (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól), vidékfejlesztési, turisztikai koncepció vagy az esélyegyenlőségi program (321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról,). A speciális programokat, egyes közszolgáltatás-szervezési feladatok helyi szabályozását ágazati jogszabályok írják elő. A helyi önkormányzati közszolgáltatások jogi szabályozási és szakpolitikai környezetének vizsgálata az MTA KRTK által megvalósított ÁROP program keretében került feldolgozásra. A települési adatvagyon gazdálkodás szabályozása az okos város koncepciónál már jelzett információvédelmi szabályozások a relevánsak. Megvalósult releváns programok értelmezése, elemzése A tudatos település koncepció újszerűsége okán közvetlen, korábban már megvalósult programokról kevésbé tudunk értekezni, jelen alfejezet elsősorban azokat a nemzetközi szervezetek és a hazai kormány által megfogalmazott stratégiákat kívánja bemutatni, amelyek a korábban leírt jellemzőkkel, tudatossággal ruházhatják fel a helyi önkormányzatokat. 287/344. oldal

288 A nemzetközi szintről elindulva az ENSZ 2015-ben az Agenda 2030 keretében fogadta el a fenntartható fejlesztési célokat (sustainable development goals, SDGs), mely 17 cél segítségével a fejlődés új egyetemes mércéjét állították fel, az SDG-k mögött álló célkitűzések és indikátorok pedig egy viszonyítási alapot jelentenek az előrehaladás sikerességének méréséhez (Bodor, Kerekes és Zilahy, 2017). Ezek a célok a következők: 1. A szegénység valamennyi formájának felszámolása mindenhol 2. Az éhezés megszüntetése, az élelmezés biztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása 3. Az egészséges élet és a jólét biztosítása minden generáció valamennyi tagjának 4. Az általánosan elérhető és méltányos, minőségi oktatás, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek megteremtése mindenki számára 5. A nemek egyenlőségének megvalósítása, minden nő és lány társadalmi szerepének megerősítése 6. A vízhez, a szanitációhoz történő hozzáférés és fenntartható használat biztosítása mindenki számára 7. Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára 8. Tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődés, teljes és hatékony foglalkoztatás és tisztességes munka megteremtése mindenki számára 9. Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése 10. Az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentése 11. A városok és emberi lakóhelyek befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tétele 12. Fenntartható fogyasztási és termelési rendszerek kialakítása 13. Sürgős lépések megtétele a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére elismerve, hogy a tárgyalásoknak az éghajlatváltozásra adandó globális válaszok tárgyalásainak elsődleges nemzetközi kormányközi fóruma az UNFCC. 14. Az óceánok, tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében 15. A szárazföldi ökoszisztémák fenntartható használatának védelme, visszaállítása és támogatása, az erdők fenntartható használata, az elsivatagosodás leküzdése, a talajromlás megállítása és a pusztulás visszafordítása, és a biológiai sokféleség további csökkenésének megállítása 16. Békés és befogadó társadalmak megteremtése a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és a hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézményi háttér kiépítése minden szinten 17. A végrehajtás eszközeinek megerősítése és a fenntartható fejlődés megteremtéséhez szükséges globális partnerség újjáélesztése A célok puszta felsorolásából is látható, hogy a települési tudatosság felé való elmozdulás több SDG-ből is levezethető, az egyes célok elérésére tett helyi lépések tudatosabb, stratégiai gondolkodást és tervezést kívánnak meg egészen az önkormányzati szinttől, a nemzeti kormányok, sőt a nemzetközi szervezetek szintjéig. Az Európai Unió 2010-ben elfogadott növekedési stratégiája összhangban az ENSZ célokkal is szintén egyik pillérének tartja a fenntarthatóságot, de nemcsak környezeti, hanem pénzügyi szempontból is, valamint emellett az intelligens és inkluzív növekedés lehetőségeivel egészíti azt ki. Előbbi a tudáson és innovációkon alapuló, míg utóbbi a szociális és 288/344. oldal

289 területi kohézión alapuló gazdasági növekedés lehetőségeit kívánja kiaknázni, mégpedig indikátorok célértékeinek meghatározásával (EC, 2010). Bár a környezeti problémák és célok globálisan értelmezhetők, minden államnak magának is meg kell találnia ezekben a maga útját. A Magyar Országgyűlés 2013-ban fogadta el a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, mely a közötti időszak prioritásait fogalmazza meg. A stratégia átfogó célja a mindenkor változó gazdasági-társadalmi-természeti környezethez való lehető legjobb alkalmazkodás, az ehhez szükséges adaptációs képességek javítása. Erőforrás-típusonként egyedi célok is megfogalmazásra kerülnek a stratégiában az emberi, a társadalmi, a környezeti és a gazdasági erőforrások tekintetében. Mindezen célok elérése érdekében a Keretstratégia felhívja a megvalósítók figyelmét a megfelelő módszertani bázison alkalmazható, és elfogadható, a fenntarthatóság mérésére alkalmas indikátorkészlet megalkotására. Így az egészséges, egymással szemben bizalmas társadalom mellett cél a biodiverzitás megőrzése, a természeti erőforrások megfelelő alkalmazása, de ugyanígy cél a fenntarthatóság felé vezető vállalati innovációk, környezetterhelést csökkentő beruházások ösztönzése (NFFT, 2013). A keretstratégia logikája tükrözi a stratégiai tudatosság jegyeit (monitoring, célok finomhangolása, területi lépték, fenntartható erőforrás gazdálkodás) hiszen a következők alapelvekre építi a megvalósítást: 1. Folyamatosan nyomon kell követni, s mennyiségi, minőségi mutatókkal mérni, számszerűsíteni kell a nemzeti erőforrások alakulását: fogyását vagy gyarapodását, romlását vagy javulását. 2. Az állandóan fejlődő tudományos ismeretekre figyelemmel az időszakonként felülvizsgált mutatók jelzései alapján értékelni kell az erőforrások helyzetét, felismerve: melyek vannak kritikus állapotban, melyek kritikussá válása várható, illetve, hogy a nemzet jólétéhez mely erőforrások fejlesztése járulhat hozzá hosszú távon a leginkább. 3. Azonosítani kell azokat az okokat (hajtóerőket), amelyek az egyes erőforrások romlásához vagy gyarapításához hozzájárulnak. A romlást okozó hajtóerők visszafogását vagy a gyarapító hajtóerők támogatását kell célként kitűzni. 4. A célkitűzéseket minden kormányzati, regionális vagy helyi döntés legyen az hosszabb távú ágazati stratégiák megalkotása, jogszabályalkotás, a költségvetés tervezése vagy egy településrendezési terv során érvényre kell juttatni. 5. Olyan intézményeket, eljárásokat kell létrehozni és működtetni, melyek biztosítják, hogy a különböző szintű közösségi döntések során a nemzeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok, információk a döntéshozók tudomására jutnak, azokat a döntések során figyelembe veszik. (NFFT, 2013) Az energiafelhasználás és energiatakarékosság jegyében készült el 2012-ben a Nemzeti Energiastratégia mely négy fő prioritásában (a teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedések; az alacsony CO 2 -intenzitású villamosenergia-termelés arányának növelése; a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztése; az alacsony CO 2 - kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelése) fogalmazza meg a 2030-ra elérni kívánt energiatermelési és felhasználási trendeket (NFM, 2012). Mindezen stratégiákban és ajánlásokban felmerülő fenntarthatósági célok elérésének támogatása érdekében az uniós forrásokra támaszkodva született meg a időszakra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), melynek átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek védelmével összhangban valósuljon meg. E célt öt prioritási tengely segítségével kívánja elérni a program melyek a klímaváltozás- 289/344. oldal

290 hoz való alkalmazkodás, az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás, a települési ivóvíz hálózatok fejlesztése, valamint a természet- és élővilág-védelmi fejlesztések. A tudatos település szemlélet a KEHOP program több részében is relevánsnak tekinthető, a kitűzött horizontális célok elérése érdekében olyan beavatkozási területek kerültek megfogalmazásra, mint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az energetikai hatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások alkalmazása, hulladékgazdálkodási racionalizációk, víz-, szennyvízhálózatok korszerűsítése területén tapasztalható fejlesztések. E prioritásban több pályázati lehetőség merül(t) fel, s a legtöbb kiírás lehetőséget teremt(ett) általában önállóan nem támogatható, és korlátozott mértékű szemléletformáló előadássorozatok, kampányok, rendezvények lebonyolítására is. A tudatosság felé vezető út egy másik aspektusa, mint azt korábban már jeleztük a településeken az infokommunikációs technikák alkalmazása, ezzel az okos települések irányába való elmozdulás. A jogszabályi környezetnél már jeleztük, hogy e téren az adatgyűjtés és felhasználás jelentős biztonsági előírásokkal, szabályozásokkal bír, most a lehetőségek oldaláról kívánjuk bemutatni a témát. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia és a Zöld könyv az infokommunikációs szektor közötti fejlesztési irányairól című dokumentumok gyűjtik össze az elérni kívánt hatásokat, míg a konkrét, állami és közintézmények részére elérhető intézkedéseket, prioritásokat a Közigazgatás és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) tartalmazza. Itt jelenik meg az e-közigazgatás fejlesztése, a közszolgáltatások információs bázisának és innovációs potenciáljának fejlesztése, a jó kormányzás, azon belül a települési önkormányzatokra is kiterjedő adminisztratív tehercsökkentés. A fenntartható közlekedésfejlesztés az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) egyik prioritása, melynek keretében kiegészítő jelleggel ugyan, de megjelennek az okos városokra jellemző informatikai fejlesztések, pl. e-jegyrendszerek, egyéb számítógépes, okostelefonos alkalmazások, valamint ebben az operatív programban is szerepet kap a szemléletformálást célzó kampányok megvalósítása. Szintén az okos, illetve fenntartható település, város megvalósítása felé ható fejlesztési lehetőségek jelentek meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) felhívásai (zöld város: helyi piacok, zöldterület növelések; fenntartható közlekedés: e-jegyrendszer, utastájékoztató rendszerek). A programok, tervek, stratégiák mellett fontos azok megvalósulásának települési vizsgálata is. Az MTA RKK 2011-ben az IBM-mel közösen vizsgálta több város esetét, eredményeik szerint városi szolgáltatások esetében Székesfehérvár, Győr és Miskolc emelhető ki, kommunikáció tekintetében szintén Székesfehérvár és Győr, valamint Tatabánya és Szeged, a közlekedés területén Székesfehérvár, Veszprém és Pécs (Horváthné Barsi, Lados, 2011). Emellett nemzetközi esettanulmányok, a megyei jogú városokra vonatkozó értékelési módszertan a Lechner Tudásközpont munkájának eredményeként született meg 2015-ben (Dobos és társai, 2015; Nagy és társai, 2015). A nemzetközi és hazai szakirodalom, jogszabályi környezet és stratégiai dokumentumok összegzését követően a következő alfejezet célja a településmenedzsment funkcionális folyamatainak vizsgálata szem előtt tartva a korábban megfogalmazott tudatos település megközelítést. 290/344. oldal

291 2. SZ. MELLÉKLET: TELEPÜLÉSMENEDZSMENT / A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉT TÁMOGATÓ FUNKCIONÁLIS FOLYAMATOK A tudatos településmenedzsment funkcionális részterületei Önmagában a településmenedzsment kettős jelentéssel bíró fogalomnak fogható fel, mely jelenti a települési önkormányzatoknak a település működtetése és fejlesztése érdekében kifejtett településtervezési, szervezési, irányítási és marketing tevékenységét. Másrészről jelenti azt a vezető réteget is, amely felelős a település megfelelő működtetéséért, a vezetési feladatok összehangolásáért és célirányosságáért, vagyis a polgármestert, a képviselőtestületet, és a hivatali apparátust, a magyar gyakorlatban élén a jegyzővel (Tiner, 2013). E kettősségből mi itt és most az elsővel kívánunk részletesebben foglalkozni, a második jelentéssel, mint egy komponenssel foglalkozunk A településmenedzsmentet, mint rendszert kemény és lágy komponensek építik fel. A kemény komponensek közé tartoznak: az önkormányzati stratégiák (az alapvető településfejlesztési célok, valamint az elérésüket szolgáló feladatok, eszközök, tevékenységek és források együttese); az önkormányzati struktúra (a feladatok, hatáskörök és felelősségek szervezeti elosztását meghatározó szervezet); az önkormányzati szervezet rendszerei (tervezési, költségvetési, gazdálkodási, információs, érdekeltségi stb. rendszerek). A lágy komponensek: közös értékek (az önkormányzati szereplők többsége által elfogadott legfontosabb nézetek, értékrendek összessége); a személyzet (a polgármester, az önkormányzati, képviselők, köztisztviselők, vagyis a korábban jelzett menedzsment); képességek, kompetenciák (a vezetőség és a szervezetrendszer kollektív tudása); a szervezeti kultúra szintjét kifejező stílus (László, 2008). Az önkormányzatok jogszabályok által (pl. Mötv, Áht, stb) meghatározott szervezeti, gazdálkodási alapelvek szerint kell működniük, amelyek mindegyikének a megfelelő mértékben és vezetési szinten kell érvényesülniük, ahhoz, hogy a menedzsment sikeres legyen. Önkormányzatok esetében ez a sikeresség a település fejlődésében, élhetőbbé válásában fogható meg, amely változások viszont csak közép, vagy még inkább hosszú távon mutatkoznak meg. Éppen ezért az önkormányzatok esetében is egyre inkább szükséges és (főképp lakossági igények miatt is) fontos a stabilitáson nyugvó, bázisszemléletű tradicionális tervezés helyett a jövő-, és célorientált, a pozitív változásokat zászlajára tűző stratégiai tervezés megjelenésére. A stratégiai tervezés koncepciója szerint a szervezet, vagy jelen esetben a település kívánatos változási irányait kell folyamatosan figyelni és az operatív működést ezzel összhangban tartani. A stratégiai menedzsmentnek tehát nemcsak irányítási (elvárás, szabályozás, ösztönzés, ellenőrzés stb.) feltételei, hanem folyamatos szervezetfejlesztési igényei is vannak, aminek révén a szervezeti képességek alkalmazkodnak a változó környezeti elvárásokhoz. A stratégiai menedzsment tehát magában foglalja a hosszú távú tervezést (tervciklus), a stratégiai tervezést (stratégiai ciklus) és a változtatásokhoz szükséges képességek hasznosítására nyitott menedzsment orientációt (képesség ciklus). Ez a működési forma új típusú viselkedést követel meg a szervezet egészétől, annak egységeitől és személyi állományától is (Tiner, 2013), de legfőképp egy új típusú vezetőt is megkíván, ami nem más, mint a transzformális vezetési stílus (Matkó, 2013). A transzformális vezetés értékalapú, a vezetők személyes értékeiken keresztül közelítenek munkatársaikhoz, magasabb rendű célokat és vonzó jövőképet rajzolnak eléjük, amelyet karizmatikus személyiségükkel tesznek hitelessé (Bakacsi, 2004). A stratégiai tervezés sikere emellett nagymértékben függ a kooperációtól és az integrációtól, vagyis a tervezés szereplőinek egy tervezési centrum által irányítva kell együttműködniük, megtartva az egyes alrendszerek (építésügy, költségvetési osztály, stb.) autonómiáját. Az integráció, a bevonás azonban nem ragadhat le a hivatali struktúrában, fontos a helyi közösségek (civil szervezetek, vállalko- 291/344. oldal

292 zók, lakosság) igényeinek feltárása, s ezen csoportok bevonása a döntés-előkészítési folyamatokba. A közösségvezérelt fejlesztés (community-based development) koncepciója szerint mindennek közvetlen hatása, hogy a polgárok döntési pozícióba kerülnek, ezáltal közvetett módon hatást gyakorol a közösség fejlődésére, az irányítási struktúrák megismerésére, jobb elfogadására (Baldwin et al., 2016). A stratégiai tervezés egy folyamat, aminek jelentős információ igénye van, így szükséges az önkormányzati információk tudatos gyűjtése és rendszerezése is (László, 2008), azonban ebben még Magyarországon inkább csak a nagyobb városok járnak élen. A HVK projekt korábbi szakaszaiban, főképp az 50 településen lefolytatott mélyinterjú sorozat kapcsán kapott válaszok alapján az is elmondható, hogy a településvezetők hosszú távú, stratégiai gondolkodással inkább akkor jellemezhetők, ha hosszabb ideje részei a településirányításnak, önkormányzati ciklusokon átívelően voltak részesei a település vezetőségének. Napjainkban a települések közötti, de még a településrészek közötti versenyképességbeli különbségek egyik generátora a természeti környezet minősége, mely okán egyes települések vonzóvá válhatnak, míg mások hátrányos színben jelennek meg, így ezek mint versenyképességi faktorok új elemként jelennek meg a települési tervezésben (Baros, 2012). A települések fenntartható fejlesztését, jövőjét szolgáló stratégiák készítésének a település helyzetének és a városról való gondolkodás helyzetének a feltérképezéséből, értékeléséből kell kiindulnia (adatok, információk elemzése), és az elérendő célokat is helyben kell megállapítani. Félreértés azt gondolni, hogy rutinszerűen, receptkönyv alapján, mások példáit másolva ilyen célrendszerek és tennivaló-listák összeállíthatók, átvehetők. Elfogadhatók viszont olyan általános szemléleti keretek, miszerint a város fenntarthatóságát nem elég gazdasági fenntarthatóságra redukálni, hanem ezt bele kell helyezni átfogóbb társadalmi fenntarthatósági (például a népességnövekedés korlátaira, járványok elkerülésére, az egyenlőtlenségek mérséklésére irányuló) és környezeti fenntarthatósági keretekbe, a fentebb a 2. pontban tárgyalt elveknek és egymásba ágyazódásnak megfelelően. Az átfogó fenntarthatósági elvek nem fordíthatók le közvetlenül ágazati vagy szakági tennivalókra, előbb át kell gondolni az egyes ágazatok, szakágak célrendszerét, abból a szempontból, hogy maguk a stratégiai célok mennyiben változnak meg a korábbiakhoz képest (Fleischer, 2017). A fenntarthatóság iménti elemei tetten érhetők már ma is több település gyakorlatában, egyes beruházások gazdaságos fenntartását már előre dokumentálni szükséges a legtöbb esetben, valamint a gazdasági stabilitást célozza a évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról, mely korlátozza az önkormányzati hitelfelvételt, ezáltal gátat szabva azok eladósodásának. A társadalmi és környezeti fenntarthatóság az Európai Unió számára is fontos cél, így a pályázati források sora nyílt meg ilyen fejlesztési lehetőségekre az önkormányzatok számára (ld. korábban). Ezáltal egyes településeken jelentősen csökkent a környezetszennyezés, vagy a nem megújuló energiák felhasználása. A stratégiai, hosszú távú tervezés egyben megköveteli a finanszírozási oldalon is a tudatosságot, olyan önkormányzati költségvetés elfogadását mely igazodik a tervekben megfogalmazott célokhoz, az elérni kívánt jövőképhez. Ebben a HVK projekt korábbi kutatási eredményei alapján előre mutató volt a feladatfinanszírozás az önkormányzati vezetők részéről több közszolgáltatás esetében is, azonban további pontosításokra még szükség volna. Az önkormányzati vagyongazdálkodás tudatossága ugyancsak ennek a felmérésnek az eredményei alapján igen eltérő a hazai településhálózatban. Míg egyes települések vagyonuk egy részének áruba bocsátásával próbál forrásokat szerezni egy-egy fejlesztés véghez viteléhez, addig más települések tartalékaikból földterületeket, ingatlanokat vásárolnak hosszú távú céljaik (pl. saját zöldség-, gyümölcstermelés, energiaerdő telepítés) megvalósítása érdekében. 292/344. oldal

293 A tudatos településirányítás innovatív elemei A közigazgatásban, így az önkormányzati igazgatásban is a modernizáció, a mindennapi élet számtalan területén a korszerű szervezeti működési formák, technikai eszközök használatát kényszeríti ki. Napjaink divatos modernizációs szakmai kifejezése, fejlesztési iránya a papírnélküli közigazgatás, amely átszövi az elektronikus közigazgatás teljes tevékenységét. Papírnélküli közigazgatáson a közszereplők feladatainak elvégzéséhez szükséges elektronikus, digitalizált kommunikációját értjük (Németh, 2002). A helyi közügyek intézéséhez az önkormányzatoknak egyrészt információval kell rendelkezniük a területükön élő személyekről, az ott található szervekről, építményekről, közművekről, másrészt információt kell nyújtaniuk a lakosság és az államigazgatás részére a településről, az önkormányzat működéséről. Az ehhez szükséges információk rendszerint, de nem kizárólagosan az önkormányzati információs rendszerekből nyerhetők ki, amelyek az alábbiak szerint csoportosíthatók: nyilvántartások; lakosságtájékoztató információs rendszerek; vezetői információs rendszerek; térinformatikai rendszerek; integrált információs rendszerek (felvi.hu). Az előbbi felsorolásból itt most az utolsót kívánjuk kiemelni, hiszen sok esetben az eredményes igazgatáshoz nem elegendő az, hogy az önkormányzatok külön-külön, egymástól független nyilvántartásokat vezessenek, hanem az is elengedhetetlen, hogy megvalósítsák az egy rendszerben történő, integrált adatkezelést. Az önkormányzat kiépíthet egy olyan, több alrendszerből álló integrált számítógépes információs rendszert, amely képes kiszolgálni az önkormányzatok információs igényeit. Ebben az információs rendszerben a feladatok ellátásához szükséges adatokat egy helyen tartják nyilván, kiküszöbölve ezzel az azonos adatok párhuzamos kezeléséből eredő hátrányokat, valamint az integráció révén nem csupán egy-egy konkrét adat, hanem minőségileg magasabb rendű információ-, információs láncolat kinyerésére is lehetőség van. Az MTA KRTK által ban vezetett A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása c. ÁROP programban egy ilyen rendszer feltérképezésére került sor. Az elkészült Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer (IKIR) modelljavaslat módszertana az volt, hogy a helyi közszolgáltatások átfogó felmérése és vizsgálata során feltárt adatforrások, működtetési és finanszírozási jellemzők, valamint a valós, tényeken alapuló országos szintű tervezhetőséget, majd monitorozást biztosítani képes adatigények azonosítása alapján meghatározásra kerül a helyi közszolgáltatások információs rendszerének funkcionális modellje. A funkcionális modell tartalmazza a nyilvántartandó adatok körét, jellemezőit, az adatgyűjtés módszereit és forrásait, a rendszer belső funkcionális követelményspecifikációját és a legfontosabb szükséges technológiai paramétereket annak érdekében, hogy az alkalmas legyen egy, a helyi közszolgáltatások tervezését támogató informatikai fejlesztés megalapozására (arop.rkk.hu). Az önkormányzatok egyik legalapvetőbb funkciója az adott településen élő társadalom életének szervezése, ennek hatékonyságát pedig az is jelzi, ha minél nagyobb mértékben sikerül az önkormányzati törekvéseket összeegyeztetni a helyi polgárok egyéni törekvéseivel. Kiemelt szerepet kap ebben a tudatosság, vagyis azon kompetenciák megléte és hasznosítása, amelyek az önkormányzat irányításával és az állampolgárok bevonásával lehetővé teszik ennek megvalósulását. Az önkormányzati kommunikáció típusai közül itt fontos kiemelni a polgármesteri kommunikáció és a településpolitikai kommunikáció módozatait, melyek a település, a településvezető választók előtti megjelenése és kap- 293/344. oldal

294 csolattartása mellett az önkormányzat céljainak, törekvéseinek közlését és a lakosság igényeinek, véleményeinek fogadását jelenti (Belényesi, 2011), hiszen a szolgáltató önkormányzat feladata a lakossággal, ügyfelekkel kialakított korszerű információkapcsolatépítés, illetve azok bevonása a tervezés, stratégiaalkotás folyamataiba. Sajnos azonban rossz gyakorlatokat is találhatunk pl. a városok megújításának tervezését legújabban meghatározó Integrált Városfejlesztési Stratégiák (IVS) metodikájában az elvek szintjén kötelezően megjelenik a partnerségi elv, a készítésük mikéntjeit taglaló kézikönyv sem útmutatást, sem forgatókönyvet nem ad a bevonás lehetséges módjaira, megelégszik a lakossági fórumokról származó jegyzőkönyvek szerepeltetésével, nem ad teret, s különösen nem kötelezettséget a korai bevonásnak (Közösségfejlesztők Egyesülete). Sajnos ez a gyakorlatban is igazolható általánosságban kevés település megy túl a lakossági fórumok megszervezésén. A negatív példát erősítik a főként kisebb településeken jellemzőbb érdektelenségbe torkolló lakossági fórumok, közmeghallgatások, de jelentős pozitív példák is vannak, pl. Facebookon, weboldalon gyűjtött lakossági, civil fejlesztési ötlettáraktól, havi rendszerességgel megrendezett vállalati műhelymunkákig. Emellett a településpolitikai kommunikáció régi bevált eszköze a települési kiadványok (rendszeres újságok, időközi brosúrák) terjesztése, valamint egyre inkább elterjedőben vannak a települési tájékoztató honlapok is. Speciálisan vizsgált tématerületek Tudatosság az önkormányzati feladatok ellátásában Az magyar önkormányzatok többsége bizonyos, az önkormányzati törvény által számukra előírt feladatok ellátására nem alkalmas gazdaságosan, ezért a mérethatékonyság és a gazdaságilag fenntartható szolgáltatás nyújtás okán az ellátás saját hatáskörből való kiszervezésével oldotta fel a problémát. Ezen a téren több lehetőség is megvalósítható: a) szervezeti átalakítás: sok esetben elkerülhetetlen az önkormányzat hivatalának megerősítése, átszervezése a feladatoknak megfelelő szervezet kialakítása. Olyan szervezetet kell kialakítani, ahol mindenki tudja feladatát, a munkájával szemben támasztott követelményeket (pl. intézmények fenntartása) (Bártfai, 2011). Az önkormányzati szervezetek mérete, struktúrája jelentős eltéréseket mutat a településhierarchia egyes szintjei között, ami elsősorban a különböző települési funkciókból (pl. hivatali, járási székhely), az ellátott, elérhető közszolgáltatási körből vezethető le. Míg a szervezet átalakítások egyik fő oka a gazdasági társaságokba való feladat-kihelyezés, addig kis településeken az utóbbi időben a munkaerőhiány követeli meg az egyes feladatok integrálását, ezáltal új szervezeti struktúra létrejöttét. b) saját tulajdonú gazdasági társaság létrehozása: általában nonprofit jelleggel létrehozott vállalkozás bizonyos (általában településüzemeltetetési, de egyes szociális) feladatok ellátására. A tulajdonos az önkormányzat, biztosítja a pénzügyi fedezetet, előírja a feladatokat. Az önkormányzat részéről előnyt jelent bizonyos bürokratikus terhektől való mentesülés, valamint a hivatali apparátus feladatai is szűkülnek a saját vállalkozás által átvett feladatok kapcsán (Bártfai, 2011). Leggyakoribb esetben (az utóbbi években már falvakban is) a települési zöldterületek rendezésében, középületek karbantartásában találkozhatunk ezzel a modellel, de nagyobb települések esetében találhatunk példát egyes gyermekvédelmi, szociális feladatok saját gazdasági szervezet általi végrehajtására is. 294/344. oldal

295 c) szerződéses kapcsolat üzleti típusú vállalkozással: ez esetben nem saját, hanem külsős gazdasági társasággal van szerződése az önkormányzatnak kijelölt közszolgáltatásokkal kapcsolatban. A szolgáltató számláz, az önkormányzat fizet, egyéb adminisztratív teher nem terheli. A temető fenntartás jogszabályi változásával ez a szolgáltatás kikerül ebből az ellátási formából, de tipikusan ilyen még a háziorvosi, gyermekorvosi közszolgáltatás ellátás megszervezése (Dicső, 2010). d) települések közötti partnerség létrehozása, társulási, illetve egyéb együttműködési formában: ebben az esetben az együttműködő önkormányzatok formálisan társulnak, a társulás lesz a közszolgáltatás ellátásának kötelezettje, a résztvevő települések pedig társulási díjat fizetnek (Dicső, 2010). Tipikus példa a hulladékszállítás, illetve kisebb települések esetében az óvoda, és a legtöbb szociális közszolgáltatás. e) civil szervezetek bevonása az egyes feladatok ellátásába: általában közművelődési, kulturális közfeladatok szervezését látják el, illetve az utóbbi években felértékelődött a helyi civil polgárőr egyesületek szerepe a közbiztonság fenntartásában. Az önkormányzatok hatósági feladatainak ellátásában a fenti megoldások kevésbé jellemzőek, azok egy része kormányhivatali kezelésbe is került. A megmaradó feladatok esetében az archiválás, az információs rendszerek egyre gyakoribb használata emelhető ki, mint a tudatosság megjelenésének egyik jele. A jövőben az önigazgatás rendeltetését támogató városi, községi polgármesteri hivatalok egyre inkább az adatok, információk elektronikus kezelésével látják el a feladataikat, ugyanis bármilyen nagyságú település életének megszervezéséhez, irányításához, a fejlesztési elképzelések megtervezéséhez a település minden tevékenységét felölelő információk szükségesek. Ezen információk körét, rendszerét, tartalmát, a döntési mechanizmusokat a közigazgatás számára törvények, rendeletek írják elő. A folyton változó körülmények, a felgyorsult gazdasági, politikai élet, a megnövekedett mobilitás, az infrastruktúra fejlődése maga után vonja a döntések meghozatalával szemben támasztott igények megnövekedését is. Ez kiterjed a döntések meghozatalának gyorsaságára és megalapozottságára is. Gyors és megalapozott döntéseket csak jó és gyorsan hozzáférhető információk birtokában lehet hozni, amihez a megfelelő informatikai, térinformatikai tudás és infrastruktúra szükséges (Végső, 2010). A hazai települések esetében az integrált térinformatikai alkalmazások megjelenése még nem jellemző, azonban egyes célok, mint például közlekedésszervezés (Pécs), építésügy (Szombathely), ügyintézési bejelentkezések (Cegléd), idegenforgalom (Baja) már megjelennek az egyes települések gyakorlatában. A szervezeten belüli feladatok hatékony elvégzése szorosan összefügg az irodaautomatizálással, a különböző munkafolyamat-vezérlő rendszerekkel. A cél, hogy a korszerű ügyvitelben az ügyiratok elektronikus formában közlekedjenek, nyomon követhetővé váljanak. A jól és eredményesen működő hivatalhoz ma már egységes adatbázisokat, összefüggő integrált rendszereket kell kiépíteni, és erre kell az apparátust megfelelő képzéssel felkészíteni. A gyakorlatban ez sok esetben nem megvalósítható, egyes települési adatsorok csak költségek árán kerülnek az önkormányzatokhoz, valamit az önkormányzati apparátus tudásszintje is sok esetben alacsony e téren. Ahhoz, hogy a helyi közigazgatás a kor társadalompolitikai célkitűzéseinek eleget tegyen, magának is vonzónak, szervezetében és eljárásaiban az emberek számára áttekinthetőnek kell lennie, s egyúttal gyorsabban, olcsóbban kell megbízható adatokat és szolgáltatásokat nyújtania. 295/344. oldal

296 Egyéb önkormányzati feladatellátások területén értelmezhető tudatos lépések (Helyi gazdaságfejlesztés; Szemléletformálás / kommunikáció szerepe) A magyar önkormányzatok szerteágazó szereprendszerükből adódóan több eltérő karakterisztikájú, egymás hatását erősíteni és gyengíteni egyaránt képes eszközrendszerrel rendelkeznek. A helyi gazdaságfejlesztés gyakorlatában a rendelkezésre álló eszközöket ritkán alkalmazzák önmagukban, többnyire valamilyen tudatosan vagy esetlegesen kialakult kombinációjukkal találkozhatunk (Lendvay, Nagyné Molnár, 2013). Ugyanakkor sem a gazdaságfejlesztésben betöltött önkormányzati szerepekre, sem pedig a helyi fejlesztési politikára vagy eszközrendszerre vonatkozóan nem történtek feltáró kutatások az önkormányzati rendszer átalakulását is magával hozó rendszerváltást követő években (Mezei 2008), e kutatások inkább az ezredforduló után valósultak meg. A hazai gyakorlat kutatásunk eddigi eredményei alapján sokszínű, általában a nagyobb településeken adottak a lehetőségek (terület, infrastruktúra) piacképes vállalkozások vonzására, míg több település alacsony iparűzési adóval, vagy éppen annak teljes mellőzésével, székhelyszolgáltatással kívánja élénkíteni a vállalkozások betelepülését, ezzel is növelve a helyi munkahelyek számát, s egyben a település versenyképességét. A helyi gazdaságfejlesztési feladat felvállalása sem volt egyértelmű az önkormányzatok oldaláról. Miközben még elméleti viták folytak a piaci folya-matokba való külső beavatkozások lehetőségéről és ennek negatív hatásairól, a hazai települési önkormányzatok jó része egyértelműen a beavatkozás politikáját követi már a rendszerváltás óta (Mezei 2006, Péteri 1996). A kezdetek kezdetén ugyanakkor ez sem leszabályozva, sem kellően megtámogatva nem volt, így az 1990-es években a települések az olcsó iparterület kínálattal, az olcsó munkaerővel, a jó infrastruktúrával és a kedvező helyi adópolitikával szerették volna odacsábítani a külföldi működő tőkét (FDI). És szinte csak az FDI-vonzás volt az egyetlen célkitűzés, a saját vállalkozások védelme, az ágazati fókusz kialakítása, a helyi sajátosságok felmérése rendre nem szerepelt az alkalmazott fejlesztési stratégiákban. Akkoriban úgy tűnhetett, hogy a helyi területek szinte ellenérték nélküli felkínálása (adómentesség, ingyen telek, ingyen közmű) a jó stratégia, hiszen az befektetőket hoz. Bizonyos fokú tudatosság volt ugyan ezekben a helyi stratégiákban, de egyrészről fejlesztési koncepciók általában nem születtek ennek megalapozására (1996-ban a települések közel fele nem rendelkezett gazdasági programmal, 2003-ban fejlesztési koncepcióval (Péteri, 1996; Mezei, 2006)), másrészről inkább divatirányzatról, a másik önkormányzat sikereinek a másolásáról volt szó, semmint megfontoltságról, a helyi adottságokhoz való illeszkedésről. A kisebb és forráshiányos települések elutasítóbbak az önkormányzati gazdaságfejlesztési feladat felismerése és felvállalása terén, mint az amúgy is nagyobb potenciállal (funkciók jelenléte, közlekedési csomópontok, népességnagyság, szolgáltatások jelenléte stb.) rendelkező nagyvárosok (Mezei, 2017). Részükről a tagadás az általános hozzáállás (nincs mozgástér, nincs forrás, nincsenek helyi vállalkozások, nincsenek helyi intézmények, hiányzik az infrastruktúra, a megfelelő hálózatokhoz való kapcsolat)(mezei, 2017). Minél nagyobb és fejlettebb egy település, annál nagyobb jelentőséget tulajdonít a helyi önkormányzati gazdaságfejlesztés létjogosultságának (Mezei, 2006). Az önkormányzati gazdaságfejlesztő tevékenység a direkt vállalkozói támogatások korlátozása (az európai uniós támogatási irányelvek is korlátozó tényezők) és megszűnése (a nemzetközi trendek is ebbe az irányba mutattak) (WB, 2012), valamint a helyi adópolitika lehetőségeinek beszűkülése nyomán (ld. Magyarországon egyfajta fogoly dilemma alakult ki a teljes adómentesség széleskörű megjelenésével) a gazdaság működési kereteinek megteremtésére fókuszált. Ebbe bele kell érteni minden, a helyi versenyképessé- 296/344. oldal

297 get meghatározó tényezőt, olyanokat is, amelyek nem tartoznak a helyi önkormányzat hatókörébe (ld. nem közszolgáltatások köre, kiszolgáló iparágak közelsége stb.). Ugyanakkor az elvárás mégis az, hogy olyan közeget teremtsenek az önkormányzatok, amelyek elő tudják segíteni a gazdaság működését és fejlődését. Ebbe hazánkban leginkább az infrastruktúra-fejlesztés és a közszolgáltatások megfelelő mértékű és színvonalú biztosítása fért bele az önkormányzatok oldaláról. Egyrészről ezek fejlesztése egyfajta kötelező feladat volt (központi kormányzati és ágazati szabályok), másrészről ez (a hely fejlődése) az újraválasztási biztosíték a helyi döntéshozók számára, harmadrészt az európai uniós pályázati kiírások is ide koncentrálódtak, negyedrészt pedig óriási lemaradásokat görgettek a települések ezeken a frontokon (főleg a lakossági infrastruktúra terén) (Mezei, 2017). A tudatosság tehát elő jöhetett volna a pályázati források bevonása és a pályázati tevékenységek nyomán, de mégis inkább az lett a következménye, hogy az európai uniós források jelentős része a közösségi infrastruktúrafejlesztésre ment (nem kifejezetten gazdaságfejlesztési célokat szolgált) és az önkormányzatok egyfajta kényszerpályákat jártak be a pályázatkiírásokhoz illeszkedve, sokszor eladósodva vagy felesleges beruházásokba bonyolódva, a helyi igények figyelemmel kísérése és kiszolgálása helyet (Mezei, 2017). A tudatosság tehát csak az önkormányzatok nagyon szűk körében fedezhető fel. A tudatosság és a gazdaságfejlesztés kombinációja az önkormányzatok által használt egyéb eszközrendszer tekintetében is előjöhetne. E tekintetben azonban általában szintén nem jelenik meg a tudatosság, sokkal inkább a divatirányzatok és a pályázati kiírások követése a jellemző itt is (Mezei, 2008b). Az eszközök kavalkádja helyett ezért találkozunk standard, leginkább a pályázati kiírásokban megjelenő eszközrendszerrel, amelyek adaptív alkalmazása akár jó irány is lehetne, és találunk is olyan jó gyakorlat gyűjteményeket (hka-online-kozossegi-oldal-helyi-fejlesztesi-tudastar; vagy Czene-Ricz, 2010), amelyek bizonyítják, hogy sok helyen ez sikerült, másutt viszont nem. A települési tudatosságnak nem szabad az önkormányzat és intézményeinek berkein maradnia, fontos a tájékoztatás, a szemléletformálás szerepe. Míg a zöldterületek növelése és karbantartása, vagy éppen a szelektív hulladékkezelés ragadós példa, vagyis a lakosság is alkalmazkodik hozzá, részt vesz benne, ahogy több településvezető is megjegyzi, addig nagyobb volumenű fejlesztések, új, hosszú távú stratégiai célok meghatározása és megvalósítása alatt fontos a lakosság, a helyi vállalkozók, és civilek tájékoztatása, bevonása. A gyakorlatban a legkézenfekvőbb a közmeghallgatás és a lakossági, vállalkozói fórumok szervezése, azonban kutatásunk során sok más, innovatív megoldással is találkoztunk, melyek már a településmarketing terepét is érintik. A városmarketing az a folyamat, amelynek során a terület hatékony gazdasági és társadalmi működése érdekében a lehető legszorosabb kapcsolatot alakítanak ki a megcélzott csoportok igényei és a városi tevékenységek között. A terület- és településmarketing esetében három nagy célcsoport különíthető el, amelyek természetesen további alcsoportokra bonthatóak: gazdasági élet szereplői: az önkormányzatnak törekednie kell a már ott működő vállalatok további fejlődésének elősegítésére, a kisvállalkozások beindulásának támogatására és új cégek csábítására, turisták: az önkormányzatnak törekednie kell az odalátogató turisták elégedettségének biztosítására és új turisták vonzására, lakosság: az önkormányzatnak törekednie kell a helyi népesség elégedettségének a fokozására (Kozma, 2006). 297/344. oldal

298 A városmarketing célja tervezni és továbbfejleszteni a társadalmi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat, ennek érdekében elemzi a jelentkező és várható igényeket és elvárásokat, ezeket a létező adottságokkal összevetve tervezi és valósítja meg az adott település viszonyainak jobbításához szükséges és lehetséges beavatkozásokat, figyeli a terv megvalósulásának folyamatát, rendszeresen visszacsatolva a tapasztaltakat az eredeti célkitűzésekhez, szükség esetén változtatva az eljáráson, vagy újradefiniálva az eredeti célokat (Dinnie, 2011). Az általános marketing tevékenységekhez hasonlóan, a településmarketingben is jelentős számú eszköz áll rendelkezésre, a legjellemzőbb mégis a reklámtevékenységek elterjedése. Itt felsorolható a helyi újságok, szórólapok garmadája, mely főképp a lakosságot célozza, a reklámfilmek, hirdetések, újabban Facebook és egyéb közösségi média megjelenések a turisták vonzása érdekében. A gazdasági szereplők felé szóló marketing inkább egyedi, személyes elemekkel jellemezhető. Minden célcsoport érdeklődését kívánják felkelteni az egyes települések honlapjai, azok tartalmai. A korábban már említett önkormányzati kommunikáció további formái szintén fontos szerepet kapnak a települések marketingjében. A településen élők felé mutató belső marketing mellett a külső marketing eleme az idegenforgalmi és az üzletember kommunikáció. Előbbi a településre érkező turisták tájékoztatása a településről, a rendezvényekről, idegenforgalmi nevezetességekről és kulturális rendezvényekről, vagyis célja a bel- és külföldi látogatók településre vonzása. Míg az üzletember kommunikáció egyfajta befektetés-ösztönzési marketing eszköz, a hazai és külföldi üzletemberek figyelemfelkeltő tájékoztatása a település által kínált befektetési lehetőségekről, kereskedelmi és egyéb kapcsolatok kialakításának lehetőségeiről, a helyi befektetői környezetről (Belényesi, 2011). 298/344. oldal

299 3. SZ. MELLÉKLET: ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A SZAKIRODALOMBAN Települési környezeti fenntarthatóság A második világháborút követően felgyorsuló gazdasági fejlődéssel mind inkább előtérbe került a politikai-, valamint a gazdasági döntések környezeti következményeinek feltárása, a hatások értékelése. A gazdasági fejlődés és a beruházások növekedő üteme egyre nagyobb arányú területfoglalásokkal, környezetszennyezéssel és erőforrásigénnyel társult, így a tájátalakítások, valamint a gazdasági döntések hatásainak értékelése, a települések és környezetük élhetőségének kérdése mindinkább előtérbe került, hiszen a fejlesztések térigénye éppen a (közigazgatásilag a települések külterületeit elfoglaló) természeti környezet tereinek rovására történt (Varjú V. 2010). A Nemzetközi környezeti politika településpolitikába való begyűrűzése 34 A környezetvédelem komplex értelmében a 20. század második felének terméke, amely a tudományos publikációkban is csak az 1970-es évektől vált széleskörűvé. Ilyen értelemben ez új dolognak tekinthető, azonban a környezetvédelemnek három olyan komponense van, amelyek jogszabályainkban már jóval a 20. század közepe előtt megjelentek: a természeti környezet egyes tárgyait az ember kártételei, vagy szennyezés ellen védeni kívánó törekvése, a természeti környezet egyes tárgyainak a természetben lezajló spontán folyamatok következtében beálló károsodása elleni védelem, az embert a települési környezeten belül veszélyeztető vagy zavaró civilizációs ártalmak elhárítása (Kilényi G. 1978, p. 91.). Az embert körülvevő környezet egyes elemeinek védelme érdekében már évszázadokkal ezelőtt szabályozták az emberi tevékenységet az egyes társadalmak. Anglia vízvédelmi törvényei 1848-ig, a levegő tisztaságát védő törvények születése pedig 1863-ig vezethetők vissza. Franciaországban 1810-ben hozták az első törvényt az ipar által okozott környezeti ártalmak elhárítására. Ha nem a környezet egyes elemeit átfogó jelleggel védő törvényeket vizsgáljuk, hanem a környezetvédelmi vonatkozású szórványrendelkezéseket, akkor számos szabályozást találhatunk. Ide sorolható az i.e. első századi Lex Julia, amely az akkor már milliós lélekszámú Rómából kitiltotta a nappali időszakban a teherhordó járműveket (Julesz M. 2008). A természeti környezet védelmének igénye az ipari fejlődéssel együtt erősödött fel. Már a középkori brit gazdaság is számolt a füstszennyezéssel, és uralkodói rendeletek büntették a nyílt színi szénégetést. Az első szabályozások elsősorban az erdőterületekre vonatkoztak, hiszen éppen ez volt az az érzékeny pont ebben az időben, amely a mindennapi ipari tevékenységekhez hozzájárult. Ám azok túlhasználata veszélyt jelenthetett (nem csak a tűzifa kitermelés kapcsán, hanem a vadászat miatt fontos élelmiszeripari bázis volt az erdő még a 20. század elején is). Így jött létre 1852-ben az osztrák Birodalmi Erdőtörvény (Reichsforstgesetz), 1902-ben a svájci Erdőrendészeti Törvény (Forstpolizeigesetz). Az 1875-ben létrehozott holland Hinderwet (korábbi nevén Fabriekwet) (Törvény a zavarásról, környezetterhelésről) túlnyomórészt a települések feladataként határozta meg a környezetjogi engedélyezést. A környezetvédelmi ügyek amelyek nemcsak a természeti környezetet, hanem a településeket is érintette meg- 34 Varjú V alapján 299/344. oldal

300 felelő területi szintre történő delegálása tehát már idejekorán megtörtént (Varjú V. 2015). Azokban az országokban, amelyekben az ipari fejlődés viszonylag később indult meg, főként a környezetvédelem természetvédelmi gyökerei (sic.) erősek. Például a Szovjetunióban és Bulgáriában a környezetvédelem kifejezés sokáig nem honosodott meg, mert a természetvédelem kifejezést használták a környezetvédelem megjelölésére (Kilényi G. 1978). A svéd környezetjog története szintén a 19. századra nyúlik vissza vízügyi és szomszédjogi szabályozásokkal ben pedig már meghozták az első természetvédelmi törvényüket. Dánia földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag a tengerpartja védelmére hozta létre szintén a 19. században első környezetvédelmi szabályozását (Julesz M. 2008). A környezeti politika már az 1930-as évek elején aktívan megjelenik a városépítésben, a városrendezésben, a városfejlesztési politikában. Az urbanizációs ciklus városrobbanást követő második szakasza, a relatív dekoncentráció időszakában a városnövekedés lefékeződve, de tovább tart, az elővárosok gyors gyarapodása (Enyedi Gy. 1984), a városi társadalmi struktúra átrendeződése környezeti és szociológiai problémákkal járt együtt (Varjú V. 2015). A Modern Építészet Nemzetközi Szervezetének negyedik kongresszusán a szakma városrendezési problémák megoldására adott egyik korai válasza az 1933-ban elfogadott Athéni Charta. A Görögországban megfogalmazott várostervezés új alapelveit tartalmazó kiáltványt 1941-ben Le Corbusier jelentette meg Athéni Charta címmel. E dokumentum évtizedeken keresztül, a világháborút követően is meghatározó dokumentuma volt a városfejlesztési, városépítési elképzeléseknek (Varjú V. 2015). Az 1933-as Athéni Charta a funkcionalitásra helyezi a hangsúlyt, és azt javasolja, hogy a városi területek létrehozása, a városok rendezése homogén funkciójuk mentén történjen. Ezzel kívánta biztosítani a lakóterületek egészséges környezetét, és hangsúlyozni a zöldterületek fontosságát. Mindemellett kimondja azt is, hogy az ipari területek elkülönítése a lakószektoroktól alapvető követelmény, mindemellett pedig a munkahely és a lakóhely közötti távolságot a minimumra kívánja csökkenteni. A Charta központi gondolatai elsősorban az építészeti kérdések körül rendeződtek, az épületek elhelyezésének, az új anyagok használatának, az emberek és javak gyors helyváltoztatásának kérdéseivel foglalkozott. Olyan idealizált városszerkezetet vázolt fel, melyben a modern technológia maradéktalanul képes kielégíteni az emberek igényeit. Politikai szempontból vizsgálva felülről diktált, nem pedig közösségi részvétel eredményeként létrejött városforma fogalmazódott meg (Varjú V. 2015). Az Athéni Charta megállapításai és elhatározásai rendkívül korszerűek voltak és nagyrészt ma is aktuálisak. Rendszerszemléletben értékeli a város és környéke természeti, társadalmi, politikai és gazdasági egészét, és komoly jelentőséget tulajdonít az ember fiziológiai és pszichológiai természetének a várostervezéssel kapcsolatban (Hajnal K. 2006) 35. A környezeti politikában, illetve környezetünk értékelésében az áttörést azonban kétségtelenül az 1960-as évek kezdete jelentette az Amerikai Egyesült Államokban. Rachel Carson (1994) 1962-ben megjelent könyve azt mutatta be, hogy a különböző növényvé- 35 Egy új várostervezési charta felé: Az Új Athéni Charta (Vitaanyag) 1997: Építésügyi Szemle, 3 sz., pp. és Athéni Charta (1933) - rövidített alapelvek [online] [cit ] 300/344. oldal

301 dő szerek széleskörű, kontrollálatlan használatának milyen ökológiai következményeivel kell számolni. A környezeti problémák széles körű, nemzetközi politikai színre lépése az 1969-es ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács főtitkára, U Thant beszédéhez köthető, aki világviszonylatban kibontakozó környezeti válságról beszélt (Hajnal K. 2006). Európában Svédország és Dánia környezetvédelmi politikája játszott fontos szerepet a 20. századi európai és nemzetközi környezetvédelmi cselekvések széleskörűvé válásában: Koppenhágába került az Európai Környezetvédelmi Ügynökség székhelye, valamint Stockholmban tartotta első nagy környezetvédelmi konferenciáját az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) 1972-ben (Julesz M. 2008) fontos csomópont volt az előzetes környezeti vonatkozású értékelések és a környezetvédelem megerősödése tekintetében. Ekkor adta ki a Római Klub első jelentését A növekedés határai címmel, amely a természeti erőforrások túlzott használatának következményeire próbálta meg felhívni a figyelmet (Moser M. Pálmai Gy. 1992). Az 1970-es évek óta a Közösség stratégiai szinten is egyre tudatosabban mindent elkövet, hogy az alap- és egyéb fejlesztési dokumentumaiban is meghatározó elvként jelenjen meg a környezetvédelem, illetve a környezeti politika integrációja. Az Európai Közösség 1987-ben a Római Szerződésbe foglalta a környezetvédelem legfontosabb alapelveit, melyek közül számos, az Európai Unió általános alapelvei közé tartozik. Ezek az elvek: a megelőzés elve, a környezetvédelmi szempontok integrálásának elve, a szennyező fizet elve, az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve, a nemzetközi együttműködés elve, az egyéni és kollektív részvétel, valamint a szubszidiaritás elve (Nagy I. 2008, p. 309.). A következő fontos lépcső a környezeti vizsgálatok és a környezeti politika szempontjából kétségtelenül a Közös Jövőnk (Our Common Future, 1987) címet viselő úgynevezett Brundtland Report, amely megfogalmazta a máig egyik legtöbbet idézett fenntartható fejlődés fogalmát. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáját 1992-ben Rióban tartották, amely szintén fontos mérföldkő volt. Az ott elfogadott AGENDA 21 (1992) a fenntartható fejlődés témakörének számos részletét megfogalmazza. Környezetvédelmi szempontból a helyi szint aktív, cselekvő szerepe megkerülhetetlen. Az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott ENSZ Környezet és Fejlődés konferencia fő dokumentuma az Agenda fejezete külön kitér a fenntarthatósági feladatok lokális programjára (Local Agenda 21), amely az EU szubszidiaritás elvével is harmonizál (Varjú V. 2013). Az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés a fenntartható fejlődés alapelvével bővíti ki az Unió alapelveit (Nagy I. 2008), valamint rögzíti a környezetvédelmi célok integrálását a gazdaságpolitikába és az ágazati politikába (Kerekes S. Kiss K. (szerk.) 2003). Természetesen az elmúlt két évtizedben a környezeti szempontok integrációja számos más uniós politikában is megtörtént, így a fejlesztéspolitikába is. Mind az ESDP-ben (1999), mind pedig a Lisszaboni Stratégia (2000) kiegészítéseként/megújításaként 2001-ben elfogadott Göteborgi Nyilatkozat prioritásként jelöli meg a fenntartható fejlődés elvének figyelembevételét és a környezeti érdekek fejlesztéspolitikába történő iteratív megjelenését (Varjú V. 2010). A társadalmi gazdasági környezeti fenntarthatóság eszméje a városfejlesztésre is hatott. Az Új Athéni Chartát a Városvezetők Európai Tanácsa jelentette meg 1998-ban, közel 4 éves előkészítést követően, felismerve az európai városok új típusú problémáit. Az 301/344. oldal

302 új Charta azonban nem a korábbi dokumentumok téziseihez tér vissza, hanem a célja az, hogy meghatározza a környezetével együtt élő város fenntartható rendezési programját, meghatározza a várostervező szerepét a program megvalósításában, ajánlásokat tegyen a szakmabelieknek és a várospolitika legkülönbözőbb szintű döntéshozóinak irányt mutató irányelvekre (Hajnal K. et al. (émn), p.9.). A Charta megfogalmazza a vegyes területhasználat előtérbe helyezésének igényét a hagyományos funkcionalista megközelítéssel szemben. Hangsúlyozza, hogy a város fenntarthatósága nagymértékben függ a terület-felhasználási módoktól és közlekedési rendszerektől, amelyeket nem lehet külön kezelni. A Charta legfontosabb prioritásai: a tervezésben a valós állampolgári részvételt biztosítása, a terveknek a fenntartható fejlődés elvein kell alapulnia, a tervezésnek segítenie kell a gazdasági versenyképességet, a foglalkoztatás fellendítését, a tervezésnek elő kell segítenie a társadalmi és gazdasági kohéziót (Hajnal K. et al. (émn) 36. Az ESDP (European Spatial Development Perspective Európai Területfejlesztési Perspektíva) az Európai Unió társadalmi, gazdasági és infrastrukturális térszerkezetének értékelése alapján területfejlesztési irányelveket fogalmaz meg az Európai Bizottság és a tagországok számára. A dokumentumot öt éves előkészítést követően 1999-ben fogadták el. A potsdami találkozón megfogalmazott irányelvek nem kötelező jellegűek, de meghatározó szerepet játszanak az európai területfejlesztés intézményrendszerének és tervezési folyamatának alakításában. A dokumentum fő célkitűzése a kiegyensúlyozott és fenntartható területi fejlődés. Az ESDP legfontosabb irányelvei között szerepel a természeti és kulturális örökség bölcs és fenntartható menedzsmentje (ESDP 1999). Az Európai Tanács 2000 márciusában fogadta el a Lisszaboni Stratégiát, amelynek értelmében az Európai Uniónak 2010-re növekvő foglalkoztatás mellett a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává kell válnia. A gazdasági növekedésnek egyúttal biztosítania kell a fenntartható fejlődést, a társadalmi kohéziót és a környezetvédelem magas szintjét, továbbá növelnie kell az európai polgárok életminőségét és életszínvonalát (Varjú V. 2010). Az Európai Tanács június i ülésén Göteborgban hagyta jóvá a Bizottság környezeti pillér erősítése érdekében stratégiáját ( Fenntartható fejlődés Európában egy jobb világért: az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája ). A dokumentum a foglalkoztatási, valamint gazdasági reformot és társadalmi kohéziót elősegítő Lisszaboni Folyamat elveit egészíti ki egy harmadik, környezeti dimenzióval. Olyan gazdaságpolitikai irányelveket határoztak meg, amelyek fenntartják a növekedést (sic.) és elősegítik a strukturális reformokat. A fenntartható fejlődést az éghajlatváltozás, a környezetegészség romló feltételei, a szegénység, a népesség elöregedése, a biológiai sokféleség csökkenése, a közlekedés mértéke veszélyezteti, amely problémák globális megoldást követelnek. A stratégia hosszú távú célkitűzései között szerepel az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a tiszta energiaforrások felhasználásának növelése, a közegészséget rontó problémák kezelése, nagyobb társadalmi felelősségtudat elérése a természeti erőforrások 36 Illetve: Egy új várostervezési charta felé: Az Új Athéni Charta (Vitaanyag) 1997: Építésügyi Szemle, 3 sz., pp. 302/344. oldal

303 kezelésében és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, valamint a közlekedés, szállítás és földhasználat környezetbarát fejlesztése. 37 A fenntartható európai városok Lipcsei Chartáját Lipcsében, a május i, az Európai Bizottság által szervezett városfejlesztésről és területi kohézióról szóló informális miniszteri találkozó alkalmával fogadták el a tagországok területrendezésért felelős miniszterei (a Területi Agendával együtt). A Charta az 1990-es városi környezetről szóló zöld könyvön, a strukturális alapok ezredfordulóig bezárult időszakának városi kísérleti projektjeinek eredményein, a Lille-i munkaprogramon, a rotterdami városfejlesztési joganyagon (Urban Acquis), valamint a Bristoli Megállapodáson alapul. A dokumentum kulcselemei a demográfiai, a társadalmi kirekesztődés, valamint a környezeti problémák köré szerveződik, és maga a dokumentum két fő prioritást határoz meg. Ezek az integrált városfejlesztési politika hangsúlyozása, valamint a hátrányos helyzetű városrészek kiemelt helyen való kezelése (Varjú V. 2015). Az integrált városfejlesztési politika prioritásában cselekvési stratégiaként megfogalmazásra kerültek a kiváló minőségű közterületek létrehozásának kívánalma, az infrastrukturális hálózatok modernizálásának és az energiahatékonyság növelésének igénye, valamint a proaktív innovációs és oktatási politikák hangsúlyozása (Varjú V. 2015). A hátrányos helyzetű városrészekre koncentráló prioritás cselekvési stratégiái szintén a fizikai környezet fejlesztésére, a helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piaci politika erősítésére, a proaktív oktatási és képzési politikára (kiemelve a fiatal generációkat), valamint a hatékony és megfizethető városi közlekedésre (tömegközlekedés, gyalogos és kerékpáros közlekedés) koncentrál 38 (Varjú V. 2010). A hazai környezeti politika alakulása és településpolitikába való begyűrűzése 39 Magyarországon a 19. század végén alkották meg az első természet- valamint környezetvédelemmel kapcsolatos modern törvényeket. Az 1879-ben az erdővédelemről szóló törvényt 1935-ben egészítették ki a természet szélesebb körű megóvása érdekében. Az első lépések részben a folyószabályozáshoz köthető vízjogról szóló évi XXIII. tc. és a halászatról szóló évi XIX. tc. szabályzások voltak(varjú V. 2010). A magyar jogi szakirodalomban a környezetvédelem fogalma első ízben 1971-ben, a tételes jogban pedig egy évvel később bukkant fel. Ezt követően felgyorsult a jogalkotás ben a környezetvédelem bekerült országos szintű célprogramként (1012/1972/IV.27 MT) az országos távlati tudományos kutatási tervbe ban az Országgyűlés előtt javaslat hangzott el törvénytervezet kidolgozására, egy évvel később már a társadalmi vitája zajlott ben létrehozták az Országos Környezetvédelmi Tanácsot, majd évi II. tv. az emberi környezet védelméről megalkotott törvénnyel (Kilényi G. Tamás A. (szerk.) 1980) (melyet azóta hatályon kívül helyeztek, és helyét átvette az évi LIII. tv) az (alkotmány alatti) legmagasabb jogi szintre helyezték a környezetvédelem ügyét 40 (Varjú V. 2010). Magyarországon a környezetvédelem kormányzati feladatait minisztériumok és főhatóságok bevonásával az 1977-ben létesült Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal látta el 1987 végéig január 1-én alakult meg a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (Tatai Z. 1988), amely azóta több névváltozáson és feladat- 37 Göteborgi stratégia (szócikk). 38 A Lipcsei Charta...(2007), Lipcsei Charta. 39 Varjú V alapján 40 Bár az Alkotmányban külön szakaszként nem szerepel a környezetvédelem, de állampolgári alapjogként megjelenik az emberi környezethez való jog. 303/344. oldal

304 kör-módosításon átesve máig felügyeli, és irányítja közvetlenül és közvetve (országos és regionális hatóságain keresztül) a természetvédelmet és a környezetvédelmet (Varjú V. 2010). Az 1980-as évek végén egyre erősödő környezetvédelmi, tudományos megfontolások mellett egyre erősebb szerephez jutottak a környezetvédelmi társadalmi mozgalmak, melyek Magyarországon nem csak az államszocialista rendszert támadták, hanem a közgondolkodásba kívánták bevinni az ökológiai szempontokat. Kezdetben a problémák jellemzően helyi szinten jelentek meg. Volt, ahol hasonló környezeti konfliktus a lakosságból több (pl. Ajka), volt ahol kevesebb (pl. Százhalombatta) ellenérzést és nyilvánosságot váltott ki. Az államszocializmus időszakában azonban ezek a társadalmi cselekvések jellemzően csak lokálisan és csak kis mértékben az országos kommunikációs csatornákban jelentek meg (Varjú V. 2010). A rendszerváltozást követően javultak a környezetvédelem szervezeti, intézményesült, valamint civil keretfeltételei és rendszerei, az 1990-es években a környezetvédelem és problematikája egyértelműen visszaszorult (Szirmai V. 1999). Ennek oka a társadalmigazdasági átalakulás volt. Az egyéni jövedelmi, egzisztenciális állapotban bekövetkezett változások elirányították a figyelmet a társadalom számára fontos környezeti kérdésektől. Másik oldalról az 1980-as évek közepétől felgyorsuló nagyipari hanyatlás a szennyezések csökkenésével is együtt járt, így a környezeti kérdések részben megoldódtak (Varjú V. 2010). A rendszerváltozást követően az 1990-es években politikai szinten azonban mind fontosabbá vált a környezetpolitika. A környezetvédelmi szakma is aktív részese volt a nemzetközi környezetvédelem erősödésének. Amellett, hogy Magyarország szakmapolitikai szinten képviseltette magát a korábban már említett nemzetközi környezetügyi csúcstalálkozókon, Láng István akadémikus aktív részese volt a Brundtland Bizottságnak is (Varjú V. 2010). A magyar környezetpolitika dinamikájában a 2000-es években változás következett be, amelyben szerepet játszott egyrészt a nemzetközi szervezetek magyarországi megerősödése (pl. Greenpeace), valamint a társadalmi szereplők intézményesítése (ilyen pl. civil egyeztető fórumok (CEF) létrehozása, vagy a társadalmi egyeztetés eljárási normarendszere (TEEN) program regionális megerősítése) (Glied V. 2008). A 2000-es években a környezetpolitika mind inkább széles társadalmi kérdéssé vált. Ennek legfőbb oka, hogy a környezeti problémák elaprózódtak. A nagyipar és a kollektív mezőgazdaság átalakulásával, az ipari technológiák javulásával már nem a vállalati, hanem a lakossági szektor vált a legnagyobb szennyezővé. A hazai fogyasztói társadalom kialakulásával a problémákat már csak széles társadalmi összefogással lehet orvosolni (Varjú V. 2010). Követve a 2000-es évek nemzetközi környezeti politikáját, Magyarországon is kulcskérdéssé vált a klímaváltozás, valamint az energiafelhasználás és energiahatékonyság (Varjú V. 2010). Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat során egyre fontosabbá és hangsúlyosabbá vált a környezeti politika, melyet nem csak a jogharmonizáció, hanem a szakmapolitikai érdeklődés is elősegített. Az évi LIII. a környezet védelemének általános szabályairól szóló törvény rögzíti a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) kidolgozásának részleteit. Így az Országgyűlés először 1997-ben (NKP-I), majd 2003-ban (NKP-II) elfogadta Magyarország környezetvédelmi programjait. A második NKP ( ) tanulva az első hibáiból már csak 46 célkitűzést határoz meg a korábbi (NKP-I) /344. oldal

305 szal szemben. Ennek megfelelően a célkitűzések nincsenek szétaprózva, valamint az egyes célok nyomon követéséhez konkrét, számszerűsített indikátor listát biztosít (Varjú V. 2010) áprilisában a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta, majd az Országgyűlés decemberben elfogadta a harmadik NKP-t 41 ( ), mely építve a környezetügy középtávú stratégiájára és az előző NKP-k tapasztalatára olyan elveket helyezett középpontba, mint a partnerség, a decentralizáció és a szubszidiaritás, melyet a környezetvédelmi törvény évi módosítása is segített. Ez a többek között az országos, a regionális, a kistérségi és a helyi környezeti tervezés közötti kapcsolat megerősítésére és összehangolására irányult. Erre azért van szükség, mert a szabályozás túlságosan elaprózott, a hatáskörök nem mindig ésszerűen vannak kijelölve, valamint a szubszidiaritás sem érvényesül megfelelőképpen. Az NKP tovább a középszint (regionális, megyei, kistérségi) szakmai támogatórendszerének megerősítését tűzte ki célul annak érdekében, hogy a környezettudatos fejlesztések területi szinten minél hatékonyabbak legyenek (Varjú V. 2010). A 2015-ben elfogadott 4. NKP 42 függelékében már részletesen meghatározza az egyes stratégiai célok érdekében szükséges intézkedéseket egyértelműsítve az egyes szereplők, a kormányzat, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek, a vállalkozások, valamint a lakosság feladatait, felelősségét. Megjegyzendő, hogy a települési környezetvédelmi programoknak összhangban kell lenniük a mindenkori NKP-kal. A területfejlesztési tevékenységek, a programozás, illetve tervezés és a környezeti politika összhangját nemcsak a Nemzeti Környezetvédelmi Program segíti elő, hanem a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény is, mely előírja (46..), hogy a települési önkormányzatoknak illetékességi területére vonatkozóan önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgoznia, illetve képviselő-testületével elfogadtatnia (46.. (1) b). Az említett jogszabály összhangban van a fejlesztésekre vonatkozó, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvénnyel, amely szerint (3.. (3)) a területrendezés feladata a környezeti adottságok feltárása és értékelése, és a terhelhetőség figyelembe vétele a fejlesztési célok megállapításánál. Mindezt az ágazati koncepciókkal, vagyis a települési és megyei környezetvédelmi programokkal összhangban kell megtennie. Az Európai Unióban az 1980-as évek elejétől a környezetvédelmi akcióprogramok kialakításával erősödött a környezeti integráció. Mindeközben már 1991-től elkezdődött egy, a tagállamok jogszabályai közé is beépülő Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) kötelezettség kialakítása, mely csak 2001-re fogalmazódott meg uniós irányelvként. Természetesen a vizsgálatot nem minden tagállam kívánta alkalmazni a direktíva megjelenése előtt (Fleischer T. et al, 2004). A Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1260/1999/EK tanácsi rendelet III. fejezete az értékelésről programszinten már előírta ex-ante, félidős valamint utólagos értékelések elvégzését. Ezek közül is egyre nagyobb hangsúly helyeződik az előzetes (ex-ante) értékelésekre. A leíró jellegű, értékelésen túlmutató, az egyre határozottabban megfogalmazódó környezeti hatások és környezeti szempontok figyelembevételének igénye is egyre inkább 41 96/2009. (XII.9.) OGY határozat (NKP-III, 2009) /2015. (VI. 17.) OGY határozat (NKP-IV, 2015) 305/344. oldal

306 arra sarkalta az EU-t, valamint az Európai Bizottság XI. (környezetügyi) főigazgatóságát, hogy az eddigi hatásértékelések módszereiből és tapasztalataiból egy önálló vizsgálati rendszert dolgozzanak ki a program szintű tervezés számára. A COM/96/0511-es tanácsi irányelv egyes részeit, valamint korábbi tapasztalatokat figyelembe véve június 27-én határozta meg és hozta létre az Európai Parlament és a Tanács a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot, mint önálló integratív politikát és eszközt. 43 Hasonlóan az európai uniós gyakorlathoz a magyar jogalkotás is egyre nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelmi, illetve a fenntartható fejlődés elérésével összefüggő értékelések jogi szabályozására. A tervekkel kapcsolatosan már az évi XXI. sz. a területfejlesztésről szóló törvény 23. paragrafusa (tekintettel az uniós KHV szabályozásra az uniós együttműködési szerződés 1995-ös aláírását követően) minden területrendezési terv számára előírja többek között környezeti hatástanulmányok készítését. Ez azonban még nem vonatkozott a fejlesztési jellegű döntésekre. Mint ahogy már említésre került, az Európai Unió év közepéig előírta a tagállamoknak a Stratégiai Környezeti Vizsgálatok részleteinek saját jogalkotásukba történő beágyazását. Ennek megfelelően a magyar Parlament (nem kérve halasztást az Uniótól) 2004-ben módosította az évi LIII. a környezet védelméről szóló törvényt. A hatályos jogszabály 27. paragrafusa többek között megfogalmazza, hogy A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni.... Ugyanezen hatályos törvény 43. valamint 44. paragrafusa már előírja a környezeti vizsgálatok lefolytatását, ám még úgy fogalmaz, hogy a különböző tervekre és programokra... a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő. Ez a külön jogszabály a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról címmel született meg. Jelen jogszabály már részletesen tartalmazza, hogy mely tervekben és programokban kötelező végrehajtani a stratégiai környezeti vizsgálatokat. A jogszabály azonban csak azt határozza meg, hogy a program szerves részét kell, hogy képezze eme értékelésnek, a környezeti vizsgálatot egyeztetni kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel, valamint meghatározza a tartalmi elemeket és a monitorozás szükségességét, azonban részletesebb módszertani útmutatást nem ad. Itt jegyzendő meg, hogy sem a magyar jogszabály, sem pedig az uniós irányelv nem szabályozza le azt, hogy pontosan milyen mértékű fejlesztésekhez szükséges SKV-t végezni. Így a magyar jogszabály nem kötelezi a kidolgozót a település egy részére készülő szabályozási tervnél SKV készítésére, illetve bár magyar keretek között jóval szűkebben, mint az uniós irányelvnél némi mozgásteret is ad a kidolgozónak a tekintetben, hogy meghatározza azt, hogy az adott tervnek mekkora a várható környezeti hatása. Erre a szabad mozgástérre hivatkozva azonban az önkormányzatoknak lehetőségük lehet arra, hogy kisebb módosításoknál elkerüljék a környezeti vizsgálat kötelezettségét (hivatkozva arra az egyébként jogos, de ahogy a fentiekből kiderülhetett, nem releváns felvetésre, mely szerint a környezethasználatot jelentő tevékenységek, vagy létesítmények úgyis hatósági engedélyezési kötelezettséggel bírnak) (Varjú V. 2010) /42/EK irányelve az egyes tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról 306/344. oldal

307 Fenntartható, tudatos települések? Korábbi hazai kutatások tapasztalatai Megelőzve a magyar jogszabályi keretek kialakítását a Regionális Operatív Program környezeti értékelését végzők még 2003-ban elkészítették a ROP SKV módszertanát. A metodika kialakítása a Strukturális Alapokra vonatkozó 1260/1999/EK tanácsi rendelet által előírt ex-ante értékelés, valamint a már említett 2001/42/EK irányelv alapján történt. Mivel azonban a tervek, programok környezeti hatásainak előzetes értékelésére nem volt általánosan elfogadott módszertan, mindössze az Európai Bizottság által javasolta eszközök44 ezért a ROP-hoz kidolgozásra került egy módszertani keret (Varjú V. 2010). Ezt az SKV-t azóta számos, elsősorban stratégiai tervhez készített SKV követte, a kutatási tapasztalatok alapján azonban az derül ki, hogy a települési szintre, különösen a kistelepülési szintre a folyamat nem, vagy nehezen jutott le. De nem csak az SKV, hanem a települések környezeti programjának készítése is. E nélkül pedig nehéz fenntartható tudatos településeket építeni Varjú V. (2010) 2008-ban vizsgálta először a települések környezettudatosságát, részben az SKV-k helyi alkalmazásának kérdésén keresztül. A kutatás (részben) a települési önkormányzatokra fókuszált. Települési szinten szintén a teljes reprezentativitásra törekedett a szerző, így megkísérelte fellelni az összes magyarországi település önkormányzatának címét. Itt azonban a 3152 (TEIR 2008) településhez kapcsolódóan csak 2352 élő cím volt elérhető (Budapest kerületeivel együtt, míg anélkül 2329, amelyekre a kérdőívek kiküldésre kerültek. A települések lélekszáma a TEIR (2008) adatbázisa alapján lett meghatározva, a állandó népesség figyelembevételével, míg Budapest kerületeinek népességkategorizálása a 2001-es népszámlálási adatok alapján (KSH, 2001) történtek. Az első vizsgálatok azt mutatták, hogy az SKV, mint új környezetvédelmi mechanizmus koránt sem nyert annyira széles teret megyei szinten, mint az országos, vagy regionális szintű fejlesztéspolitikában. Ennek több oka is lehet. Egyrészt a kormányrendelet hatályba lépése óta (2005. év eleje) valamint a jelzett irodalomban bemutatott kutatás lezárása között (2008. október) tervezési szempontból nem túl hosszú idő telt el. Ezen idő alatt vélhetőleg az önkormányzatok fejlesztési tervei nem kerültek olyan stádiumba, hogy azokat frissíteni kellene. Ha vannak olyanok, amelyek mégis ilyen állapotban vannak, akkor vélhetőleg a kisebb, hátrányosabb településeken nem biztos, hogy (kellő) hangsúlyt kap a környezeti vizsgálat a tervek megújításánál, ezen önkormányzatoknál a meglévő jegyzői funkció ellenére az SKV-ról kapott információk hiányosak. A hivatkozott kutatásban 2008-ban elvégzett önkormányzati lekérdezés azt mutatta, hogy az alapvető probléma a települési szinttel az, hogy a válaszadók 45,8%-a nem is hallott az SKV-ról, és a válaszadók mindösszesen 9,8%-a készített ilyet. Ezt a 9,8%-ot azonban árnyalja az, hogy a vizsgált időszakban (2005. január és a válaszadás időpontja között) a válaszadó települések 73%-ában készült olyan terv, vagy annak módosítása, amelyre környezeti vizsgálatot kellett volna végezni (13. táblázat). Azon települések, amelyek hallottak már az SKV-ról, és volt is környezeti vizsgálat-köteles programjuk (a válaszadó települések 54%-a volt ilyen), ezen településeknek már közel egyharmada (28%) készített is SKV-t (Varjú V. 2010). 44 Ilyen például a MEANS collection, Varjú V alapján 307/344. oldal

308 13. táblázat: Települési kérdőív egyes kérdéseinek válaszai. Igen Nem Nem tudja / Nincs Válasz (3.) Hallott-e az SKV-ról? (4.) Készült-e SKV? Volt valamilyen fejlesztési terv (területi v. ágazati) Ahol volt terv, készült-e SKV? 50,8 % 45,8 % 3,4 % 9,8 % 71,4 % 18,8 % 73,0 % 23, 8 3,2 % % 28,1 % 46,9 % 25 % Forrás: Varjú V (2010) p Ez azt jelenti, hogy a települések több mint kétharmada ha kicsit sarkítva is fogalmazunk, és feltételezzük, hogy a nem válaszolók nem készítettek SKV-t tudatos vagy nem tudatos módon, de mulasztásos jogszabálysértést követhetett el (ezt több önkormányzat egyébiránt fel is vállalta). Ennek okai nagyrészt az ismeret hiányában keresendőek. Amellett, hogy a települések majdnem fele semmilyen információval nem rendelkezik a környezeti vizsgálatról, azok, akik rendelkeznek valamilyen tudással, ők jellemzően arra hivatkoznak, hogy egy információs hálózat megkönnyítené a tájékozódásukat ilyen, és hasonló kérdésekben (Varjú V. 2010). A településeknél kardinális kérdésként jelenik meg a forráshiány is. Bár azok fele, akik készítettek SKV-t az adott terv készítőjére bízták annak végrehajtását, és a terv büdzséjébe építették bele a környezeti vizsgálat költségét, az SKV-zó települések másik fele viszont addicionális pénzügyi forrásokat vett igénybe a környezeti vizsgálat elkészíttetéséhez. Azok, akik tudatosan nem készítettek SKV-t többnyire azzal indokolták ezt, hogy erre nincs is szükség, hiszen a környezeti érdekek érvényesítésére már eddig is létezett eszköz, nevezetesen a KHV. Többen jelölték meg, és azonosították az SKV-t a települések kötelezően elkészítendő környezetvédelmi programjával, ami valóban fontos, azonban nem azonos az SKV-val. A válaszadók indokai között megjelent a megyei szinten is tapasztalt, de ellentétes előjelű érv, miszerint az SKV-t nem települési, hanem magasabb megyei, vagy regionális szintű tervezéskor kell készíteni (Varjú V. 2010). Településméretbeli különbségek Ha a településméret szerint vizsgáljuk a válaszokat, akkor azt láthatjuk, hogy elsősorban a kis lélekszámú települések azok, amelyek környezeti vizsgálatot végeztek terveikhez, vagy azok módosításaihoz (12. ábra). 308/344. oldal

309 12. ábra Települések terveihez készített SKV-k, településtípusok szerint (súlyozott adatok). 4% SKV-k az összes SKV %-ában 3% 0% 5% 37% 500 alatti % vagy nagyobb 17% Forrás: Varjú V. (2010), p Az 12. ábra alapján látható, hogy annak ellenére, hogy a kistelepülések alulreprezentáltak voltak a kérdőívvel való elérés tekintetében azaz sokuk nem rendelkezett élő címmel, az információktól jobban el vannak zárva, mint a nagyobb lélekszámú települések, mégis több SKV-t készítettek. Ez önmagában még azonban nem jelenti azt, hogy a környezeti érdekeket jobban érvényesítik, vagy arra érzékenyebbek. Ezt támasztják alá a 15. kérdésre adott válaszok (Varjú V. 2010). Itt, ha a települések lélekszáma alapján képzett típusok szerinti válaszokat vizsgáljuk (14. táblázat), az egyes kérdésekre adott osztályzatok átlagánál látható, hogy a legfontosabbnak a környezeti érdekeket az fő közötti települések tartják (4,54 átlag). A kistelepülések ebből a szempontból kevésbé tűnnek környezetérzékenynek. Ennek oka az lehet, hogy a környezeti problémák a kistelepüléseket kevéssé érintik, lévén a kistelepüléseken kismértékűek az ipari jellegű beruházások, amelyek szennyező hatással lehetnek. Ezt támasztja alá, hogy a fő felett települések viszont az átlagnál hangsúlyosabbnak gondolják a környezeti kérdéseket, hiszen a nagyobb lélekszámmal járó közlekedési terhelés és az ipari beruházások nagyobb volumene nagyobb környezeti kockázatokkal is jár, amelyet a fejlesztési tervezés során nagyobb súllyal kell figyelembe venni (Varjú V. 2010). 309/344. oldal

310 14. táblázat: A kérdőív 15. kérdésére adott válaszok számtani átlaga, és a teljes minta átlagától való eltérések 1. A környezeti vizsgálat hozzájárulhat a település természeti értékeinek megőrzéséhez Átlagtól való eltérés (%) 2. A környezeti vizsgálat csak egy újabb feladat az önkormányzatok számára Átlagtól való eltérés (%) 4. A környezeti vizsgálat egy hosszútávon megtérülő befektetés lehet az önkormányzat számára Átlagtól való eltérés (%) 500 alatti 3,85-1,28% 3,48 10,13% 3,15-6,25% ,84-1,54% 4,64 46,84% 3,06-8,93% ,54 16,41% 3,68 16,46% 3,50 4,17% ,70-5,13% 3,08-2,53% 3,45 2,68% ,03 3,33% 2,86-9,49% 3,71 10,42% ,20 7,69% 3,00-5,06% 3,80 13,10% vagy nagyobb A teljes minta átlaga 4,00 2,56% 3,00-5,06% 3,15-6,25% 3,90 3,16 3,36 Forrás: Varjú V. (2010) p.139. A fentieket támasztja alá az első, a harmadik és negyedik kérdésre adott válaszok értékelése is. Látható, hogy amíg az fő alatti települések az átlaghoz képest kevéssé látják hosszútávon megtérülő befektetésnek a környezeti vizsgálatot, addig a fő feletti települések inkább annak látják, valamint ők kevéssé vélik ezt egy újabb, kötelező önkormányzati feladatnak, szemben az fő alatti településekkel (Varjú V. 2010) ben egy ismételt önkormányzati lekérdezéssel próbáltuk meg feltárni a települési önkormányzatok környezettudatosságát, környezetpolitikához, fenntarthatósághoz való viszonyát. Ennek megfelelően egy online, önkitöltős kérdőívet küldtünk ki a magyar települési önkormányzatoknak kétszeri felkereséssel április és május hónapokban. A kérdőívek kitöltésére vonatkozó online linket összesen címre küldtük ki. Az cím tartalmazza mind a magyarországi 3153 (2012) települést, valamint Budapest 23 kerületét. Voltak tehát olyan települések, amelyek több címmel rendelkeztek. A települések weboldalain elérhető eket a 19 megyei kormányhivatal weboldalairól elérhető adatbázissal, valamint a Belügyminisztériumtól hivatalosan megkért települési önkormányzati cím listával fésültük össze. Mindösszesen 15 olyan települést találtunk, ahol az egy vagy több cím egyike sem volt élő. A kézbesíthetetlenség 10 megyét érintett. A legtöbb (3db) elérhetetlen település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt. Az en nem elért települések 80%-a 1000 fő alatti település (Varjú V. 2013a). 310/344. oldal

311 A megkérdezett önkormányzatok közül 649 kattintott rá az elküldött linkre és/vagy kezdte el a kérdőív kitöltését, végül 283 önkormányzat fejezte be azt. A duplikációk és a területileg beazonosíthatatlan önkormányzatok kiszűrését követően 272 teljesen kitöltött települési önkormányzati kérdőív került értékelésre. A kérdőívek kitöltése név nélkül történt, a beérkezett kérdőívek beazonosítása automatikusan akadályozva volt, így amelyik település önkéntesen nem adta meg a település nevét, ezen települések a végső elemzésbe nem kerültek. Azon önkormányzatok, amelyek megadták a településük nevét, hozzájárultak az elemzés sikeréhez, azonban a kutatói etika és a szakma szabályai (Héra G. Ligeti Gy. 2005) szerint ezek a települések az eredmények ismertetésekor beazonosíthatatlanok maradnak. A kérdőívekben a települések polgármestereit kérdeztük, de volt ahol a kérdésekre a helyettes polgármester, vagy a kérdésekre felhatalmazott polgármesteri hivatal alkalmazottja adott választ (Varjú V. 2013a). Az összes magyarországi település 9%-a adott értékelhető választ a megkérdezésre. Megyei bontásban a válaszok száma két százalékponton belül szóródott. Ez alól kivételt képez Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol a visszaérkezések aránya 6% alatti, míg Békés megye, ahol 14% feletti a visszaérkezés aránya; Baranya megye 11% feletti visszaérkezéssel, Somogy és Tolna megyék 8%-os visszaérkezéssel reprezentálják a Dél-Dunántúli régiót (Varjú V. 2013a). Az értékelhető kérdőívek legnagyobb része az fő közötti településekről érkezett vissza (42%). A visszaérkezések alapján elmondható, hogy az 1000 fő feletti településnagyságú csoportok felülreprezentáltak, míg az 1000 fő alatti településnagyságcsoportok alulreprezentáltak az országos arányokhoz képest. Annak érdekében, hogy a településméretre vonatkozó számszerűsíthető megállapítások reprezentatívnak legyenek tekinthetőek, a főátlaghoz viszonyított csoport-összehasonlításoknál a válaszok az egyes csoportok mintaelem számainak az alapsokasághoz való viszonya alapján súlyozásra kerültek (Varjú V. 2013a). Az empirikus kutatás során elsőként az önkormányzatok feladatellátásra vonatkozó attitűdjeit szondáztuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az önkormányzatok mennyire tartják fontosnak környezetvédelmi, természetvédelmi feladataikat többi feladatukhoz képest. A környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokra, attitűdökre csak ezt követően tértünk ki. A kérdőívben nyolc feladatcsoportot (15. táblázat) azonosítottunk, amelyeket az önkormányzatoknak rangsorolniuk kellett. Forrás: Varjú V. 2013a. 15. táblázat: Az önkormányzatok fontosabb feladatcsoportjai A környezet védelmével kapcsolatos feladatok A közbiztonság javítása A közlekedési állapotok javítása Alapvető egészségügyi feladatok ellátása Alapvető közművelődési feladatok ellátása Alapvető oktatási/nevelési feladatok ellátása Alapvető szociális feladatok ellátása Munkahelyteremtő akciók kezdeményezése 311/344. oldal

312 A települések 38,6%-a az alapvető oktatási/nevelési feladatokat, míg 25 %-uk az alapvető szociális feladatokat jelölte meg első, legfontosabb helyen. (Költségvetésük jelentősebb részét is erre fordították az önkormányzati struktúra változásáig.). Második helyen jellemzően szintén az oktatási, szociális, valamint egészségügyi feladatok jelentek meg (összességében 77%-os arányt képviselve a második helyen megjelölésekre tekintettel), míg a harmadik helyen való megjelölés is hasonló eredményt adott. A válaszadók mindösszesen 1,5%-a jelölte meg első helyen, alig 4%-a második helyen, valamint 7%-a harmadik helyen a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat. (A rangsorolt megjelölések és a településnagyság között nem találtunk koherenciát.) Arra a kérdésre, hogy a település rendelkezik-e települési környezetvédelmi programmal, a települések majd 9%-a nemmel felelt. (A környezetvédelmi programok meg nem létének szankciómentességére és a települések egy részének környezetvédelmi programhiányára hívja fel a figyelmet Bányai O. (2017) is 2016-ban végzett kutatásukban.) A nemmel válaszolók több mint fele fő közötti település. Ez azért tekinthető problematikusnak, mert az 1995-ös környezetvédelmi törvény már kötelezővé tette a települési önkormányzatok számára a környezetvédelmi program készítését, amelyet időről-időre felül kell vizsgálni, és a környezetvédelmi szakhatóságnak megküldeni. A kérdőíves megkérdezés következő részei már kimondottan a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységekre vonatkoztak. Az önkormányzatok a legjellemzőbb környezetvédelmi feladatcsoportjaik közül (16. táblázat) szintén rangsorolhatták az általuk legfontosabbnak tartottakat (Varjú V. 2013a). 16. táblázat: Az önkormányzatok legjellemzőbb feladatcsoportjai A település épített környezeti állapotának javítása A település természetes növény- és állatvilágának védelme Az energiaellátás helyi megoldásainak megtalálása Csapadékvíz-elvezetés Hulladékgazdálkodás megszervezése Köztisztaság Forrás: Varjú V. 2013a Levegőállapot védelme Szennyvízkezelés, ivóvízellátás Zöldfelületek, parkok, szabadidős terek javítása Az önkormányzatok 26%-a a szennyvízkezelést, 23,5%-a a köztisztaságot jelölte meg első helyen, mint legfontosabb feladat. 13% és 17% közötti aránnyal öt második legfontosabb helyen megjelölt környezetvédelmi feladat állt, sorrendben: csapadékvízelvezetés; köztisztaság; hulladékgazdálkodás megszervezése; zöldfelületek, parkok, szabadidős terek javítása; szennyvízkezelés. A rangsorban a harmadik helyen is ez az öt feladat jelent meg a leggyakrabban. Arra a kérdésre, hogy Az Ön véleménye szerint milyen a település környezeti/környezetvédelmi/környezet-egészségügyi állapota az önkormányzatok kevesebb mint 1%-a válaszolt úgy, hogy a település élhetetlen, valamint kevesebb mint 9 %-a gondolta a települését nagyon rossz állapotúnak, ahol minden részen akad javítani való. A telepü- 312/344. oldal

313 lések élhetőségét a település vezetői jellemzően javítani valónak, de élhetőnek gondolták (13. ábra) (Varjú V. 2013a). 13. ábra: Az Ön véleménye szerint milyen a település környezeti/környezetvédelmi/környezetegészségügyi állapota? A település élhető, bár még van javítani való a környezet állapotán A település környezeti állapotán nagyon sok javítani való van, szinte nincs olyan része a településnek ahol nincs javítani való A település szinte élhetetlen, aki tud, elmenekül A település teljesen élhető, környezete vonzó Forrás: Varjú V. (2013a). Arra a kérdésre, hogy Hogyan jellemezné települése lakosságának környezettudatosságát? a válaszadók 3%-a gondolja úgy, hogy a lakosság teljes mértékben környezettudatos. Kismértékű lakossági környezettudatosságról a válaszadók 37%-a, javítandó környezettudatosságról 58 %-a, a környezettudatosság hiányáról pedig a válaszadók 1,5%-a adott számot. Ha összehasonlítjuk azt a két kérdést, amelyben az önkormányzatok a településüket, valamint a lakosságukat ítélik meg környezettudatossági, környezetvédelmi szempontból érdekes eltérésekre lelhetünk (17. táblázat). Az eredményekből szembetűnik az, hogy az önkormányzatok településüket sokkal környezet barátiabbnak ítélik meg, mint saját lakosaikat (Varjú V. 2013a). 313/344. oldal

314 17. táblázat: A környezettudatosságot szondázó kérdések összehasonlítása Az önkormányzat megítélése szerint a település környezeti állapotára vonatkozó válaszok Lakossági környezettudatosságot szondázó kérdésekre adott válaszok Erős környezettudatosságot mutató válaszok Elfogadható környezettudatosságot mutató válaszok Kismértékű környezettudatosságot mutató válaszok A település teljesen élhető, környezete vonzó 22,79% A település élhető, bár még van javítani való a környezet állapotán 67,65% A település környezeti állapotán nagyon sok javítani való van, szinte nincs olyan része a településnek ahol nincs javítani való 8,82% Kifejezetten környezettudatos a lakosság 2,94% Van környezettudatosság, de lehetne jobb is 58,46% Kismértékű környezettudatosság van csak 37,13% Környezettudattalanságot mutató válaszok A település szinte élhetetlen, aki tud, elmenekül 0,74% Nincs környezettudatosság 1,47% Forrás: Varjú V. 2013a. Vagyis a vélemények alapján az önkormányzat környezettudatossága (annak eredménye, az élhető település) magasabb fokú, mint a lakosságé. Ennek a megállapításnak ellentmond az első kérdésre adott válasz, rangsorolás, ahol a környezetvédelemre vonatkozó feladatok első három hely valamelyikén történő rangsorolása az elenyésző (1,5; 4; illetve 7%) (Varjú V. 2013a). Egyértelműen látszik az is, hogy elsősorban a kistelepülések azok, amelyek a legpozitívabban ítélik meg saját településüket azok élhetősége tekintetében. A településnagyság növekedésével a kedvező megítélés is csökken (14. ábra). (A fő közötti településkategória kiugrása a válaszok alacsony számának tudható be.) (Varjú V. 2013a) 314/344. oldal

315 "Teljesen élhető" válaszok aránya (%) Összefoglaló Kutatási Jelentés 4. célterület 14. ábra A település teljesen élhető, környezete vonzó választ adó települések aránya az adott településnagyság kategórián belül. Sorozatok1; 500 alatti; 0, Sorozatok1; fő felett; 0, Sorozatok1; fő; 0,25 Sorozatok1; Sorozatok1; fő; Sorozatok1; fő; 0,16 0, fő; 0,15 Sorozatok1; fő; 0, Forrás: Varjú V. 2013a. Az empirikus kutatásból az látható, hogy a 2012 őszén elfogadandó új hulladékgazdálkodási törvény egyik sarkalatos kérdésére felkészültek az önkormányzatok. Az Európai Unió (2008/98/EK) előírásainak megfelelően 2015-re Magyarország településein működnie kell a szelektív hulladékgyűjtési rendszernek, ahol legalább a papír, a fém, a műanyag és az üveg szelektíven visszagyűjtésre kerül. A kérdőíves megkérdezés alapján 2012 nyarán a települések 90%-án már működik szelektív hulladékgyűjtés. A települések 85%-a gyűjti elkülönülten a papírt és az üveget, 88%-a a műanyagot. A fém szelektív gyűjtése azonban csak a települések 36%-ánál valósul meg. Jellemzően (szinte kizárólag) a kistelepülések azok, amelyek nem építették még ki szelektív hulladékgyűjtési rendszerüket. Az és fő közötti települések 7%-a, míg az 500 fő alatti települések 38%-a nem rendelkezik szelektív hulladékgyűjtéssel. (Érdekes módon egy fő feletti település is úgy nyilatkozott, hogy nincs szelektív hulladékgyűjtésük.) (Varjú V. 2013a) Az önkormányzatok 43%-a egyéb módokon is ösztönzi a lakosság szelektív hulladékgyűjtését. A leggyakoribb a választható kisebb gyűjtőedény. Az ösztönző önkormányzatok 65%-a alkalmaz ilyet. Közel 10 %-uk lehetőséget biztosít a ritkább ürítés igénybevételére. Gyakori (20%-a az ösztönzőknek), hogy egyszerre többféle lehetőséget biztosítanak a hulladék elkülönített gyűjtésére, a kommunális hulladék mennyiségének csökkentésére. Az ösztönzők 4 %-a valamilyen módon (pl. chipes rendszer alkalmazásával) lehetőséget biztosít az elszállított hulladék mennyiségével arányosított díjtétel fizetésére is (Varjú V. 2013a). (Itt kell azonban jelezni, hogy a 2016-tól működő NHKV funkciójából adódóan átrendezi ezt a helyzetet, hiszen a központosítás egyik következménye a központilag meghatározandó, egységes szolgáltatói ár. A működést az újradefiniálandó ellátási területek is befolyásolni fogják.) Arra a kérdésre, hogy a településeken az ezredfordulót követően történtek-e környezetvédelmi beruházások a válaszadók 43%-a válaszolt igennel. A válaszadók 63%-a számolt be szennyvízkezeléssel kapcsolatos beruházásokról, valamint 19%-uk hulladéklerakó 315/344. oldal

316 építéséről. Ezek a beruházások ISPA/Kohéziós Alapból kerültek finanszírozásra. Megújuló energetikai beruházásról a válaszadók 18%-a adott számot (jellemzően környezetfejlesztési pályázatok igénybevételével) (Varjú V. 2013a). Az aprófalvak helyzete Az aprófalvak problematikáját ma az aprófalvak számának növekedése, népességük, és az aktív korúak arányának erőteljes csökkenése, az elvándorlás, illetve az elmúlt évtizedekben bekövetkezett társadalmi szerkezet változásából adódó konfliktushelyzetek jelentik. (Aprófalvak alatt az 500 fő alatti településeket értem; ezt a kifejezést használja pl. EnyediGy. (1980), Bajmócy Balogh (2002) vagy G. Fekete É. (2007), amelyet a szakirodalomban törpefalvaknak is definiálnak (pl. Horváth 2012, Majdánné Mohos M. 1996). Az aprófalvak megtartóerejének komplex vizsgálata (pl. Németh 1991, Váradi M. M. 2010), fejlesztési lehetőségeinek feltárása (pl. G. Fekete É. 2007) számos kutatás tárgya. Kevés szó esik azonban az aprófalvak környezeti helyzetéről, mivel a mai társadalom elvárása a társadalmi és gazdasági fejlődést előbbre helyezi a természeti környezet megóvásánál, az élhető környezet megteremtésénél. Azonban utóbbiak első vonalbeli kezelését ma már számos, a környezetpolitikával (pl. Varjú V. 2011), környezet-gazdaságtannal (pl. Kerekes S. 2007), ökológiai közgazdaságtannal (pl. Hussen 2013) foglalkozó szakirodalom preferálja, ennek alátámasztása ma már nem szükséges (Varjú V. 2013b). Az 1970-es évekig a falvak közműves vízellátása és a szennyvízelvezetés alig fejlődött, amelynek egyik kardinális oka a települések fejlesztési osztályba sorolása volt. Ennek következményeként a települések majd fele központi fejlesztés nélkül maradt (Hajdú Z. 2001). A lokális, kevéssé szervezett hulladékgazdálkodási rendszer miatt itt az emberi és állati hulladékok a településen belül a talajba kerültek, melynek következtében a talajvizek egyre nagyobb mértékben elszennyeződtek. A természeti környezet javulása tekintetében Magyarországon a rendszerváltozás hozott pozitív eredményt. Az 1990-es évek gazdasági átalakulása, szerkezetváltása, a nagyipar és a nagyüzemi mezőgazdaság háttérbe szorulása, a technológiai fejlődés a természeti környezet szennyezésének lokális csökkenését eredményezte. (Fodor I. 2001, Szabó-Kovács B. 2007). Az 1990-es években a környezetpolitikai értelemben vett fejlődés azonban nem volt ellentmondásmentes. Az infrastrukturális fejlődés óriási előrelépés volt a falvakban, amely a környezeti terhelés ellenőrzés és kezelés alá vonását is jelentette. A hálózatokra való rákötés azonban eleve nagy alkalmi és folyamatos terhet jelentette különösen a nehézsorsú aprófalvas lakosságnak. A közműfejlesztések is a leggyakrabban egyoldalúak voltak, a vezetékes vízhez nem kapcsolódott szennyvízelvezetés. A fogyasztói társadalom másik velejárójaként a vezetékes gázhálózat kiépítése miatt a hagyományos módon már kevésbé kezelhető szemét kezelését a megfelelő kiépítettségű hulladéktárolók hiánya akadályozta (G. Fekete É. 1997, 110.o.), valamint az átalakuló hulladékszerkezet a mennyiség növekedését, így az elszállítási költségek nagyságát is növelte. A hulladék- és szennyvízkezelésben a 2000-es évek elején induló, majd az évtized végén záruló ISPA, valamint Kohéziós Alap beruházások jelentettek megoldást sok helyen környezetvédelmi szempontból. Itt a hulladékgazdálkodás terén a szelektív hulladékgyűjtés eredményezhet költségcsökkenést lakossági szinten (Varjú V. 2013b). Varjú V. (2013b) a 2012-es kutatással kapcsolatban külön elemzi az aprófalvak helyzetét sajátos kiszolgáltatottságuk, könnyebb környezeti sebezhetőségeik miatt. A kutatásban a fent már felvázolt kérdésekre válaszadó aprófalvak több mint 41%-a első helyen az alapvető szociális feladatokat adta meg. Második, illetve harmadik leggyakrabban első helyre tett feladatok 18-18%-kal az alapvető oktatási-nevelési feladatok ellátása, illetve a mun- 316/344. oldal

317 kahelyteremtő akciók kezdeményezése. Az 51 aprófalu válaszadói közül mindösszesen 1 tette első helyre a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat. Második helyen legygyakrabban az alapvető szociális feladatok (23,5%), az alapvető egészségügyi feladatok (23,5%), valamint az oktatási/nevelési feladatok jelentek meg (21,5%). Látható tehát, hogy az aprófalvak más településekhez képest elsősorban szociális szempontból érzik magukat hátrányosnak (Varjú V. 2013b). Ahogy említettük, a kérdőíves megkérdezés következő részei már kimondottan a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységekre fókuszáltak. Az aprófalvaknál a legtöbbször első helyen jelölt tevékenységként hasonló aránnyal a szennyvízkezelés jelent meg, azonban az aprófalvak további egynegyed az épített környezet állapotának javítását tartotta fontosnak, majd ezt követte a köztisztaság 20%-os részaránnyal (Varjú V. 2013b). Az aprófalvak saját magukról alkotott képükben azonban jelentősebben eltérnek a többi településtípustól. Az aprófalvaknál hangsúlyosan jelenik meg az az állapot, mely szerint a település teljesen élhető, környezete vonzó (38%-a az aprófalvaknak ezt a választ adta). Ugyanakkor az aprófalvak vezetői saját lakosaikat már nem gondolták kellően környezettudatosnak: mindösszesen egy aprófalu válaszolta azt, hogy környezettudatos a lakosság, 41%-a kismértékű, 55%-a javítandó környezettudatosságot lát településén (Varjú V. 2013b). Hulladékgazdálkodás szempontjából különös jelentőségű, hogy 2012-ben az és fő közötti települések 7%-a, míg az 500 fő alatti települések 38%-a nem rendelkezik szelektív hulladékgyűjtéssel (Varjú V. 2013b). Látható, hogy az aprófalvak alapvető problémái némileg különböznek a többi település megoldandó feladataitól. A kutatás megvilágított (megerősítette), hogy az önkormányzatok nem környezetvédelmi feladataikat tartják elsőrendűnek, ugyanakkor az aprófalvaknál a környezeti kérdések még inkább háttérbe szorulnak. Problémáik nem az élhetőségről, hanem az életben maradásról szólnak. A társadalmi fenntarthatóság, a helyi társadalom fenntartása, vagy inkább megtartása az, amely az önkormányzatok mindennapjait jellemzi. Hiába a sokszor vonzó, élhető környezet, az ott lakóknak, és a vezetőiknek ez csak sokadrangú kérdés. Nyilvánvalóan mindez következik az öregedő, depriválódó, átalakuló társadalomszerkezetből, abból, hogy a gazdálkodási, hagyományos lét- és tájfenntartási minták átalakultak, sok helyen eltűntek, és az alapvető ellátási feladatokat a korábban legalább részben önellátó vidéki térben is egyre inkább az áruházláncok veszik át (Varjú V. 2013b) és 2018 között zajló OTKA kutatás szintén górcső alá helyezi a települések és a környezetvédelem, a helyi környezetpolitika kérdését. A kutatást összefoglaló kötetből (Fodor L. & Bányai O. (szerk.) 2017) is látszik, hogy a kutatás elsősorban a jogi aspektusokra fókuszál, a környezeti jog oldaláról közelítve a témát. A joganyagok változásának elemzése során Pump J. (2017) felhívja arra a problémára a figyelmet, hogy bár az önkormányzatoknak számtalan lehetőségük és kötelezettségük van fenntarthatóságuk, környezetpolitikájuk alakításában, az önkormányzat nem tud hosszú távú környezetpolitikát kialakítani, mert folyamatosan változik a környezetpolitika tartalma, középtávon sem látható előre, hogy milyen lesz az állami és önkormányzati feladatmegosztás az egyes területeken, s az miben és hogyan érinti az önkormányzat döntéshozatali szabadságát (Pump J. 2017, 48). A hulladékgazdálkodásban (ahogy már 317/344. oldal

318 korábban is említésre került) Pump J. is felhívja a figyelmet, hogy a hulladékgazdálkodási kérdések részbeni központosítása számos, tovagyűrűző hatást vált ki. Az önkormányzat és az állam közötti feladatmegosztás radikális változása azonban nemcsak az ő kapcsolatrendszerüket módosította, hanem mindenkiét, aki a közszolgáltatás nyújtásában, igénybevételében, ellenőrzésében érintett volt és érintett lett (Pump J. 2017, p. 49). Fodor L. (2017, p. 71.) is a fenntartható település alapvetését úgy fogalmazza meg, hogy a környezetvédelem egyik kulcsa a környezeti szempontoknak a beépítése a különböző döntésekbe. Azaz, a környezetpolitikai integrációra helyi szinten is szükség van. Szabályozási oldalról arra hívja fel a figyelmet, hogy az önkormányzati rendeletalkotás szintjén az integráció jelensége jól szemléltethető, még akkor is, ha ezen a szinten ma távolról sem teljes a szabályozási tárgyak köre, mivel sok kérdés csak a központi szabályozásra tartozik, s mivel az önkormányzatok látóköre térben és időben egyaránt korlátozott. Fónai M. és Pénzes F. (2017, p. 80.) 2016-os empirikus önkormányzati adatfelvételükben azt találták, hogy az önkormányzatok a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat szétosztják, hisz 5,8%-uk esetében van csak önálló szervezeti egység, mely szakosodva foglalkozik környezetvédelmi kérdésekkel Ugyanakkor az önkormányzatok fele működik együtt a hatósági feladatok ellátása terén a területi környezetvédelmi hatósággal, és 39,6%-uk nemzeti parki igazgatósággal. Az átalakult intézményrendszerben a területi környezetvédelmi hatósággal az önkormányzatok együttműködése alapvetően nem változott azaz az önkormányzatok gyorsan adaptálták a környezeti ügyek intézésének új intézményi metódusait. A helyi rendeletalkotás és stratégiaalkotás során egyébként a települési önkormányzatok 38%-a végzett környezeti hatásvizsgálatot, és amely település folytatott ilyen tevékenységet, azok annak az eredményeit figyelembe is veszik. Önkormányzati döntésekből a települések 8,8%-nak származott valamilyen helyi konfliktusa. Látható, hogy környezeti ügyekben a helyi szabályozásban a települési önkormányzatok arra törekszenek, hogy figyelembe vegyék a helyi társadalom szempontjait és a környezet állapotát (Fónai M. & Pénzes F p ). Fónai M. és Pénzes F. (2017, p. 87.) megállapítják, hogy Összességében a települési önkormányzatok egy inkább követő és jogszabályalkalmazó helyi környezetpolitikát érvényesítenek, melyben a meghatározó faktor az önkormányzat, amire valamelyest hat a helyi társadalom, és sokkal kevésbé a szakmai szervezetek. Fenntartható, tudatos települések? Jelen kutatás tapasztalatai Jelen kutatás 2017-ben lezajlott 50 elemes települési mélyinterjúi, önkormányzati lekérdezése, valamint a projekt során beszerzett adatok is további támpontot ad arra vonatkozólag, hogy a települések környezeti tudatossága, környezetpolitikai megfontolásai hol tartanak. Környezeti állapot Ahhoz, hogy képet kapjunk arra vonatkozóan, hogy mely településen milyen a környezeti állapot, térinformatikai elemzést hívtunk segítségül. Ha egy település fontos természeti értékekkel rendelkezik, akkor a pozitív hatással van a településre, a település életére, a településen élőkre. A kapcsolatok feltárására, plasztikusabbá tételére, a kapcsolatok értelmezésére hozták létre az ökoszisztéma szolgáltatások értékelésének rendszerét (Millenium Ecosystem Assessment (MEA)) kapcsán (MEA 2003). Az ökoszisztéma szolgáltatások koncepciójának új paradigmaként való megjelenése segít megérteni a kulcsjelentőségű kapcsolatokat a fejlesztés és a környezet között a különböző természeti és társa- 318/344. oldal

319 dalmi rendszerek működési szintjein (Abolina, E. Luzadis, V.A. 2013; Constanza R. Daly, H.E. 1992; Constanza, R. Folke, C. 1997; Constanza, R. et. al. 1997; Varjú V. 2015). Jelen kutatásban (a jelen fejezethez kapcsolódóan) elérhető adatok segítségével kísérletet tettünk arra, hogy értékeljük a természeti értékeket, természeti erőforrásokat, mint ökoszisztéma szolgáltatásokat, méghozzá települési szinten. Az értékeléshez természetvédelmi adatokat, fedvényeket használtunk, illetve a tájértékelésben szokásos módszertant (vö. Gyuricza L. 1998; Lóczy D. 2002). Mivel a tájképpel kapcsolatos elégedettségnek, a tér tulajdonságainak pozitív hatása van a terület újralátogatására (Prayag, 2012), a térhez kapcsolódó pozitív attitűd kialakulása, így a települések ilyen tekintetben történő értékelése jelzi azt, hogy a település (elsősorban közigazgatási külterületi része) milyen természeti értékekkel bír, melyek azok a települések, amelyeknek ezt érdemes tudatosítani saját lakosaik és/vagy mások számára, és nem utolsó sorban figyelembe venniük településfejlesztési illetve környezetvédelmi programozási gyakorlatukban. A magyarországi települések értékelésénél a természeti védelemmel bíró értékeket három kategóriába soroltuk. Az elsőben a nemzetközi védelem alatt álló (NATURA 2000 SPA, NATURA 2000SAC, RAMSARI Egyezmény által érintett) területeket értékeltük, a második csoportba a hazai védettségi kategóriákat osztályoztuk, míg a harmadik csoportba az országos ökológiai hálózatba tartozó területek kerültek. Az értékelést úgy végeztük, hogy megnéztük, hogy az egyes településekhez mely védett természeti területek, értékek tartoznak, és a 18. táblázatban jelzett osztályzatokat/pontokat (ahol a természeti értékek nagyságát próbáltuk figyelembe venni) hozzárendeltük a településekhez. Mivel a védett értékek eloszlása egyenetlen, ezért az egyes településekhez hozzárendelt pontokat megszoroztuk azzal a hányaddal (százalékkal), amellyel a védett terület lefedi a település területét, azaz, a település hány százalékára esik az adott védett terület. A végén az említett három kategóriában külön-külön összeadtuk a településekhez rendelt pontokat, így három természeti-erőforrás értékelést kaptunk. 18. táblázat: A természeti értékek értékelése, osztályozása Természetvédelmi kategória Nemzetközi védettségi kategória NATURA SPA NATURA SAC RAMSARI terület Országos védettség alá tartozó kategóriák Tájképvédelmi övezet Felszíni barlangi védőövezet Nemzeti Park Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi terület Természetvédelmi emlék Országos ökológiai hálózatba tartozó kategóriák Magterület Ökológiai folyosó Puffer terület Forrás: Saját szerkesztés Adott pontszám 1 pont 1 pont 2 pont 1 pont 2 pont 3 pont 2 pont 1 pont 1 pont 3 pont 2 pont 1 pont Ahogyan a 15., 16., 17. ábrákon látszik, mindhárom értékelés hozzávetőlegesen ugyanazokat a településeket értékelte magasra. Az ökológiai hálózatnál azonban a települések 319/344. oldal

320 szélesebb köre kapott magasabb pontszámot. Ennek oka, hogy a szélesebb puffertérségek is értékelésre kerültek, ami egy figyelemfelhívás az önkormányzatok felé, egyfajta jelzése a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan szlogennek piciben. 15. ábra: Nemzetközi védelem alatt álló területekkel érintett települések összesített pontszámai ( ) Forrás: Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyi Helyettes Államtitkárság adatai alapján saját szerkesztés 16. ábra: Hazai védelem alatt álló területekkel érintett települések összesített pontszámai ( ) Forrás: Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyi Helyettes Államtitkárság adatai alapján saját szerkesztés 320/344. oldal

321 17. ábra: Az országos ökológiai hálózat által érintett települések összpontszámai Forrás: Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyi Helyettes Államtitkárság adatai alapján saját szerkesztés A természeti erőforrások számbavétele mellett a (környezeti) veszélyekre is figyelnie kell a településeknek. A településeken kezelt hulladékok fajtája, összetétele jelezheti ezeket a veszélyeket a települési vezetők számára. Ma már a szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a hulladékok kezelése csak kismértékben veszélyezteti a környezetet, azonban a nagymennyiségű, különösen a veszélyes hulladékok kezelése rejthet kockázatot a település számára, amellyel számolni érdemes, a környezetvédelmi programokba - ha készült ilyen - integrálni szükséges. Az FM hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartása alapján a 18. és 19. ábrákon azt az 50 települést jelenítettük meg, ahol évben a legtöbb nem veszélyes illetve veszélyes hulladékot kezelték az arra engedéllyel rendelkező cégek. A 20. ábra pedig azokat a településeket (Gencsapáti, Baja, Görbeháza és Kenderes) mutatja, amelyek hulladékkezelési szempontból tiszták, azaz ezeken a településeken nem kezelnek hulladékot (de legalább is az utóbbi háromban nem jelentettel hulladék kezelését 2015-ben). 321/344. oldal

322 18. ábra Az 50 legtöbb, nem veszélyes hulladék kezelésével érintett település (2015) Forrás: Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály adatai alapján saját szerkesztés 19. ábra Az 50 legtöbb, veszélyes hulladék kezelésével érintett település (2015) Forrás: Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály adatai alapján saját szerkesztés 322/344. oldal

323 20. ábra Magyarország települései, ahol nem kezelnek hulladékot (2015) Forrás: Földművelésügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási Főosztály adatai alapján saját szerkesztés Környezeti tudatosság A projektben végrehajtott önkormányzati kérdőív az önkormányzatok közszolgáltatásokkal kapcsolatos versenyképességét volt hivatott mérni. Álláspontunk alapján, ha egy önkormányzati vezető versenyképességi szempontból pozitívan tekint környezetvédelmi jellegű közszolgáltatásokra, akkor az azt jelenti, hogy az önkormányzat környezettudatosnak tekinthető, hiszen értékrendjében a környezetvédelmi közszolgáltatás előkelő, versenyképes helyen szerepel, nem pedig egy szükséges, kényszerű feladat. Az önkormányzati kérdőív súlyozott adatai azt mutatják, hogy a hulladékgazdálkodással illetve a szennyvízzel, csapadékvízzel kapcsolatos közszolgáltatások ellátása fontos kérdés az önkormányzatok számára 46, ezek a közszolgáltatások véleményük szerint nagymértékben (4,50 ill. 4,56-os osztályzat-átlag) járulnak hozzá a település versenyképességéhez. (Egyik esetben sem mutatható ki szignifikáns különbség a településtípus vagy a település népességméret és az adott osztályzatok között.) Fontos eredményként, visszajelzésként értékelhető az, ahogy az önkormányzatok a hulladékkezeléssel, hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztéséről gondolkodnak. Az egyes településkategóriák, településméretek között is szignifikáns különbség mutatható ki, ugyanakkor lényegi területi különbségek is vannak (21. ábra). Megfigyelhető az a tendencia, hogy minél nagyobb a település, annál inkább szükség van a települési vezetők véleménye alapján - a hulladékgazdálkodási, hulladékkezelési közszolgáltatásfejlesztésére. 46 Önkormányzati kérdőív 1-es kérdés. 323/344. oldal

324 21. ábra A hulladékkezelés szolgáltatás fejlesztésére igennel válaszoló települések aránya megyénként (Súlyozott országos átlag: 14,9%). Forrás: Önkormányzati kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. Az önkormányzati kérdőívben éppen azok a megyék jelennek meg a hulladékkezeléssel kapcsolatos fejlesztési igényükkel, amelyekben nagyszámú (jellemzően kisebb) közszolgáltató látja el a hulladékgazdálkodási feladatokat (v.ö. Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Cselekvési Terv 4. sz. melléklete 47 ) és amelynek integrációján jelenleg az új központosított, sok ellentmondással 2016-ban elinduló Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. dolgozik. Érdekes eredménye a felmérésnek, hogy az önkormányzatok elmúlt 10 éves fejlesztése - saját bevallásuk szerint -, a közszolgáltatások minőségének javítása mellett (3,84) a település természetközeliségéhez, élhetővé válásához (3,83-as osztályzat-átlag) járult hozzá (kérdőív 9. kérdés 48 ). Mindez olyan eredményeket előzött meg, mint a közszolgáltatások minőségi paramétereinek, vagy a település gazdasági versenyképességének javulása. Szignifikáns eltérést mutat a településméret, azaz, minél népesebb a település, - az önkormányzati vezetők véleménye szerint annál pozitívabban értékelik a változást. A településtervezéssel kapcsolatos kérdéseknél (II./1. Kérdés 49 ) az önkormányzati vezetők a tudatos települések számára a környezeti szempontból fenntartható működést a többi tényezőhöz képest hátra sorolták. A válasz-osztályzatok átlagai alapján a környezeti szempontból fenntartható működés csak a 7. helyen szerepel (4,32-es átlaggal) a felsorolt 9 tényezők között. Ez arra enged következtetni, amit korábbi kutatások is jeleztek, hogy a környezeti kérdések alapvetően háttérbe szorulnak, a gazdasági (4,60-as átlag) és a menedzsment (szintén 4,60-as átlag) szemlélet megelőzi a környezeti szemlélet érvényre jutását Mennyire ért egyet a következő állításokkal? Az önkormányzat a legutóbbi 10 éves fejlesztő tevékenységek következtében/eredményeképpen 49 Véleménye szerint az alábbi tényezők mennyire fontosak egy tudatos település számára? 324/344. oldal

325 Meglepő és tanulságos, a korábbi kutatásokat alátámasztó eredménye az önkormányzati lekérdezésnek, hogy a települési válaszadók több mint 60%-a úgy nyilatkozott, hogy a nincs környezetvédelmi programja, amely 20 éve kötelező eleme a települési tervezésnek. Azaz úgy tűnik, hogy a magyar települések nagyobb része e tekintetben mulasztásos jogszabálysértést követ el. Egyértelmű (szignifikáns az összefüggés), hogy minél nagyobb a település, annál valószínűbb, hogy a településnek van környezetvédelmi programja. A súlyozott eredmények azt mutatják, hogy amíg a kistelepüléseknek (2000 fő alatti települések) alig 1/3-a rendelkezik környezetvédelmi programmal, addig az fő feletti városok majd mindegyikének (96%-os súlyozott érték) van dokumentuma. Az 50 elemes mélyinterjú-sorozat polgármestere/alpolgármestere/jegyzője közül több is nyilatkozott úgy, hogy a településnek nincs környezetvédelmi programja. A kistelepülések környezetvédelmi programozási hiányosságai ellenére nem mehetünk el azonban a környezeti tudatosság üdítő, pozitív példája mellett. Nagypáli (500 fő alatti aprófalu, melyről külön esettanulmány is készül) bő évtizede tudatosan, tervszerűen alakítja zölddé a települést. A megújuló energetikai beruházások (amelyért a település többször kapott civil elismerést is), a tudatos, környezeti programozás egyértelműen pozitív példaként emelhető ki. Ennek egyértelmű hajtómotorja maga a polgármester. A környezetileg tudatos települések létrejötte egyértelműen egy-egy vezető személyhez, az ő elköteleződéséhez köthető, amelyet más, korábbi kutatások is alátámasztanak (v.ö. Varjú V. 2013c). Esélyegyenlőség a tudatos településképben Az ENSZ 2030-at tűzte ki céldátumként a férfiak és nők közötti egyenlőség megteremtésére világszerte. Az ENSZ által 2015-ben jóváhagyott 17 fenntarthatósági célból a nőket sújtó hátrányos megkülönböztetés felszámolása az egyik. Vannak azonban pesszimista becslések is, amely szerint a jelenlegi trendek alapján a fejlett országokban 2080-ra, a fejlődőekben pedig 2168-ra tűnne el az ugyanazt a munkát végző férfiak és nők bére közti különbség. Az OECD adatai szerint a fejlett országok közül Dél-Koreában a legnagyobb a különbség, a férfiak 36,6%-kal kapnak többet, mint a nők, míg a legjobb különbség-mutatóval Új-Zéland rendelkezik (5,6%-os különbség). Magyarország 8,7%-os értékkel a középmezőnyben szerepel az OECD szerint (HVG 2017). Az esélyegyenlőség biztosításához szükséges feltételek megteremtése ma már az Európai Unió prioritásainak is egyik fontos pillére; nem véletlenül jelenik meg az EU 2020-as stratégiájában a három szlogen egyikeként az inkluzív, a gazdasági, szociális és területi kohéziót előmozdító növekedés igénye. Az inkluzív társadalom létrejötte, a társadalmi kohézió erősödése, a mindenki számára elérhető jó minőségű élet ott jöhet létre, ahol nincs kirekesztés, a hátrányban lévőknek is segítséget nyújtanak (Torgyik J. 2014). A esélyegyenlőség szlogenje az 1980-as évek végéig valóban csupán szlogenként volt jelen az egyenlő bánásmód megteremtésére való európai törekvésként, azonban érdemi intézkedések csak az 1990-es évek elejétől váltak az uniós közösségi politikák integráns részévé. Magyarország a csatlakozási előkészületek egyik elemeként 2003-ban alkotta meg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség megvalósításáról szóló CXXV. törvényt (Jász & Petrás 2008). 325/344. oldal

326 Az esélyegyenlőség kérdésének kialakulása Az esélyegyenlőség kérdése, az egyenlőtlenségek kialakulása szoros kapcsolatban áll a társadalmi egyenlőtlenségekkel. Az egyenlőtlenségek klasszikus (gazdasági, társadalmi, kulturális) tényezőin kívül társadalmi egyenlőtlenség oka lehet még szubjektív tényező (pl. mentális vagy lelki probléma), deviáns viselkedés vagy térbeli faktor (pl. az átstrukturálódással lépést tartani nem tudó városrészek, ahol az egyén sorsa nagyban a térség sorsától függ) is (Tóth Zs. 2008). Az klasszikus esélyegyenlőség kérdését azonban jellemzően nem tárgyalják ilyen cizellált módon, sokszor csak az úgynevezett gender kérdés kerül előtérbe, illetve az egyes országok sajátos vallási/etnikai kisebbségi kérdései kerülnek terítékre. Az esélyegyenlőség kérdése különösen a második világháborút követően került előtérbe és elsősorban a nők helyzetére fókuszált. Ennek oka, hogy az elmúlt évtizedekben (de lassabb mértékben már korábban is) a nők társadalmi és gazdasági helyzete, élet- és munkakörülményei lényegesen megváltoztak. A társadalmi-gazdasági átalakulás, a szociális ellátórendszer változásai nagy terhet róttak a családok fenntartásában szerepet vállaló nőkre, gyermeküket egyedül nevelő szülőkre (NN 1997). A változások és az abból adódó ellentmondások mások és mások voltak az ún. (európai) nyugati és keleti társadalmakban, de az országok közötti eltérés is számottevő éppen a különböző szociális ellátórendszerek fejlődése miatt. Az ENSZ 1967-ben fogalmazta meg a nők elleni diszkrimináció leküzdéséről szóló deklarációját, majd 1979-ben megfogalmazta a Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination Against Women (CEDAW) A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezményt (Lendák-Kabók K. 2015). Az esélyegyenlőség jelenkori politikája már az Európai Unió alapító okiratában (Római Egyezmény, 1957) is megjelenik. Az okirat 119. cikkelye alapján a tagállamoknak alkalmazniuk kell az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Az 1970-es évekig cikkely és végrehajtása (a feminizmus ún. második hullámáig) nem került előtérbe, egészen addig, amíg az Európai Bíróság egy próbaper kapcsán ki nem mondta a cikkely kötelező jellegét a tagállamok számára. A cikkely kiterjesztése során az egyenlő bér (1975), az egyenlő bánásmód a munkában (1976), a társadalombiztosítás (1979/84), a minimális szülési szabadsághoz való jog (1992) kerültek be az EU esélyegyenlőségi szabályozásába. Mindemellett az 1990-es évektől több Chartaban, Zöld Könyvben és csúcsértekezleten került előtérbe a férfiak és nők közötti egyenlő esély és elbánás elve. Mindezek fontos lépések voltak az EU esélyegyenlőségi politikájában, ugyanakkor számos kritika is érte a felszínessége miatt (Duncan, S. 1998). Mindazonáltal 2000-től az Európai Unió irányelve (2000/43/EK) lényegében valamennyi tag és aspiráns számára anti-diszkriminációs jogalkotási kötelezettséget ír elő (már nem csak a nemi különbségek hanem az egyenlő bánásmód, a diszkriminációs okok sokféleségét is figyelembe véve), amely a privát szférára is kiterjedő hatályú (Pap A. L. 2001). Még 2000-ben, az Európai Közösség (2000/78/EK) irányelvben rendelkezik a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról, illetve ezt követően tovább cizellálja a férfiak és nők közti esélyegyenlőség alakulását.2011-ben pedig kiterjeszti az egyenlő bánásmódot a harmadik országból érkezett állampolgárokra illetve menekültekre is (2011/95/EU; 2011/98/EU). A fentieken túl a 2000-es éveket követően az EU kiemelt figyelmet fordít a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének javítására is, amelyet az esseni csúcs, a lisszaboni, az amszterdami és a luxemburgi folyamatok jelez- 326/344. oldal

327 nek, ugyanis a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a munkanélküliség kérdésében különösen érintett hátrányos helyzetű rétegek támogatása, felzárkóztatása, gazdasági aktivitásának növelése, a diszkrimináció tilalma és az egyenlő bánásmód is prioritást élveztek. Balázs-Földi E. (2015, p.178) a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci helyzete javulásának fókuszba kerülését két folyamat találkozásának és összefonódásának tulajdonítja. Az egyik az Unióban jelentkező a gazdasági válsághoz kapcsolódó gazdasági nehézségek megoldására tett kísérletek, míg a másik az emberi jogok és az esélyegyenlőség fejlődésének folyamata. A találkozásnak köszönhetően Balázs-Földi E. szerint az esélyegyenlőség fontos eszközévé vált a gazdasági fejlődés, növekedés elősegítésének és a foglalkoztatottság növelésének (Balázs-Földi E p. 178). A Lisszaboni Stratégiában megfogalmazottak átgondolására azért is volt szükség, mivel 2004-ben az Unió tíz, 2007-ben pedig két újabb taggal bővült, így a gazdasági, társadalmi és területi kohézió kérdése még időszerűbbé vált. Az Európai Bizottság tehát a COM(2005) 0299 közleményében Közösségi Stratégiai Iránymutatások címen megfogalmazta, majd a Tanács 2006/702/EK határozatával elfogadta a kohéziós politikának a növekedés és foglalkoztatás támogatására vonatkozó közösségi stratégiai irányelveit, iránymutatásait a közötti időszakra. Ez azt jelentette, hogy a tagországoknak a as tervezési periódusra vonatkozó nemzeti stratégiai referenciakeretükben (NSRK) valamint azok operatív programjaikban a rendeletben megfogalmazott irányelveket, iránymutatásokat be kellett építeniük. Ezek az új iránymutatások meghatározzák a kohéziós politikával foglalkozó jövőbeli programok prioritásait, így segítségükkel a tagállamok könnyebben tudják erőfeszítéseiket a növekedés és foglalkoztatás kulcsfontosságú területeire összpontosítani. A tervezéskor a következő négy (horizontális) elvet kellett figyelembe venni a programozási dokumentumok készítésekor: A tudás, kutatás és innovációs alapú kohézió, valamint a humán erőforrás folyamatos fejlesztése (legjobb gyakorlatok felhasználásával); a fenntartható fejlődés figyelembevétele, ahol a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziók összhangja jelenik meg; a férfiak és nők közötti egyenlőség; mindennemű hátrányos megkülönböztetés elleni harc, különös figyelmet fordítva a fogyatékkal élőkre 50 (Varjú V. 2010). A Lipcsei Charta (2007) fontos mérföldkő volt az esélyegyenlőség integrálásában, hiszen az általa megfogalmazott integrált városfejlesztési politika a hátrányos helyzetű városrészekre koncentráló prioritása a helyi tervezésbe jelenítteti meg az esélyegyenlőséget. 51 Az EU2020 stratégiája, melynek egyik pillére az inkluzív növekedés, számos esélyegyenlőségi célt fogalmaz meg, amely mind a téma fontosságát jelzi. Konkrét és transzparens indikátorral jelenik meg a foglalkoztatási ráta növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése, a felsőoktatásban résztvevők növelés, de témánk szempontjából a legfontosabb a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek arányának csökkentése. A fentiek következtében eljutottunk oda, hogy marginális munkaerő-piaci státuszú fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek gazdasági aktivitásának növelése egyszerre van jelen az Európai Unió gazdasági- és esélyegyenlőségi politikájában (Balázs-Földi E. 2015, p. 184), mivel a foglalkoztatáspolitikába (mint a gazdaságpolitika 50 Közösségi Stratégiai Iránymutatások. 51 A Lipcsei Chartáról bővebben a környezeti kérdéseknél szóltunk. 327/344. oldal

328 szerves részében) a fogyatékos és megváltozott munkaképességűek szerepe felerősödött. A foglalkoztatáspolitika és a munkaerőpiac 1980-as évektől indult átalakulása, a részmunkaidős foglalkoztatás és az atipikus foglalkoztatás térnyerése (Köllő J. 2012) is egyfajta esélyegyenlőséget elősegítő lehetőségként jelent meg, hiszen éppen a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévőket (pl. nők, szülési szabadságról visszatérők, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek) segítette visszavezetni, helyzetbe hozni. Az esélyegyenlőség az úgynevezett keleti blokkban a nemzetiségek jogainak szabályozásával került előtérbe a kétosztatú világrend felbomlásával egyidőben. 52 Ennek legfőbb oka az volt, hogy a térségben sok ország területén éltek a világháborúkat követő békerendszerek következtében anyaországuktól elszakadt kisebbségi csoportok, amelyek explicit vagy implicit módon sokszor hátrányosabb megkülönböztetésben is részesültek (Kállai E. & Varjú G. 2010). A nemzetközi (civil) szervezetek erőteljes, térségben való megjelenésével a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek, elsősorban a Romák esélyegyenlőségének a kérdése is előtérbe került (vö. pl. Joly, D. (ed.) 1998). A keleti országok esélyegyenlőségi jogalkotási felzárkózását különös tekintettel a gender kérdésre, a nők esélyegyenlőségének növelésére sok helyen az Unióhoz való csatlakozás és jogharmonizáció segítette elő, ugyanakkor/éppen ezért a nyugati országokhoz képest egyfajta megkésettség is megfigyelhető. Az esélyegyenlőség Magyarországon Esélyegyenlőséggel kapcsolatban a modernkori irodalom Magyarországon a legrégebb óta a romák helyzetével foglalkozik, amelyben meghatározó szerep volt Kemény István iskolájának és kutatásaiknak (v.ö. Kemény I. szerk vagy Kemény I. 2005). Az 1990-es évek elején létrejött roma önkormányzatiság, az 1993-ban létrehozott kisebbségi törvény (amelynek kialakulását, előzményeit részletesen taglalja Kállai E. és Varjú G. (2010)). Az 1980-as években teret hódított a szociálgeográfia, amely a közösségben élést, mint társadalmi funkciót vizsgálta. Ebben az időszakban figyelmet kaptak a rokoni, baráti kötelékek, mint a térkapcsolatok fontos elemei (Tímár J. 1993), amely előfutára volt az 1990-es évektől kibontakozó haza genderstudies, nőföldrajzi vagy feminista geográfiai kutatásoknak, elemzéseknek ban (részben az uniós jogharmonizáció kapcsán) az Országgyűlés megalkotta az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló (CXXV.) törvényt, amelyet többször módosított, alkalmazkodva az uniós kívánalmakhoz és új célcsoportok bevonásához. A ma érvényes jogszabály a települési önkormányzatoknak már tulajdonképpen kötelező elemeként írja elő az esélyegyenlőségi programok elkészítését (részletek a fejezetben). Esélyegyenlőségi programozás A 2003-ban megalkotott (CXXV.) egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvény akkoriban úgy rendelkezett, hogy a települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben többek között: 52 Természetesen voltak már korábban is nemzetiségekkel foglalkozó jogszabályok, elég az 1868-as Eötvös- Deák-féle nemzetiségi törvényre utalni (Kállai E. & Varjú G. 2010), azonban jelen tanulmányban a modern kori esélyegyenlőséggel foglalkozunk. 328/344. oldal

329 elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok jellemzőinek alakulását és a szükségletek tükrében meghatározza a legfontosabb elérendő célokat. (Jász & Petrás 2008). Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény 2009-es módosítása megteremtette az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika jogszabályi hátterét. Így az esélyegyenlőségi politika kiterjedt a foglalkoztatás, a közoktatás és az egészségügy mellett a városrehabilitációra is (Ürmös A. 2009). A települési esélyegyenlőségi tervek létrejötte szorosan kapcsolódik a településfejlesztéshez, várostervezéshez, szociális városrehabilitációs kérdésekhez (lásd fentebb), az egyenlőtlenségekhez, hiszen az egyenlőtlenségek során kialakult szegregáció előbbutóbb a szolgáltatások színvonalának leromlásához vezet, állandósítja a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit (Ürmös A. 2009). Az esélyegyenlőségi támogatáspolitika új mechanizmusa 2009-ben az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére jött létre. Az esélyegyenlőségi támogatáspolitika fő célja a roma közösségek erőforrásokhoz juttatásának javítása, valamint az oktatási és lakóhelyi szegregáció csökkentése EU források felhasználásával. Az újonnan bevezetett támogatási szakpolitika esélyegyenlőségi terv készítését követeli meg minden településtől, mint kötelező tenderdokumentáció. Ugyanakkor az esélyegyenlőségi törvény 2009-es módosítása is megköveteli a települési esélyegyenlőségi tervek készítését hazai és EU-s támogatásokra való pályázás kapcsán (Ürmös A. 2009). A törvény 2011-es (2011. évi CLXXIV. tv. 36. (1) törvénnyel módosított) változtatása (amely december 22-től vált hatályossá), illetve a es módosítása (2012. évi LXXVI. tv. 56. (1)) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programok készítését írja elő a települési önkormányzatoknak. A helyi esélyegyenlőségi programban a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A program helyzetértékelésének és intézkedéseinek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára -, azok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetére kell fókuszálnia. A módosítás szerint a programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseinek összhangjáról. (2003. évi CXXV. tv. 31. (2)). A hivatkozott bekezdés szerint a programot az önkormányzat dolgozói készítik el (amelynek háttérképzését a kormány biztosítja), valamint szükséges a tervet kétévente felülvizsgálni, adott esetben módosítani. Helyi Esélyegyenlőség Ahogy a fentiekből látható volt tehát, a hazai helyi esélyegyenlőségi programozásnak az uniós csatlakozásra való felkészülés, illetve a 2003-as CXXV. törvény adta meg a táptalajt. A törvény ekkor még csak lehetőséget biztosított esélyegyenlőségi program készítésére. A törvény hatálybalépését követően Kecskemét (amely az 50 elemű települési mélyinterjú-sorozat része is egyben) azon kevés városok egyike volt, amely 2006-ban elkészítette ezt a tervét, majd 2008-ban felülvizsgáltatta (Jász K. & Petrás E. 2008). A 2006-os terv, majd 2008-as felülvizsgálatánál a célcsoportok elemzése során megállapítást nyert, hogy az országos tendenciához hasonlóan ebben a térségben is a munkaerő- 329/344. oldal

330 piaci szempontból legsérülékenyebb csoportok: a pályakezdők, illetve az 50 év felettiek, a cigány kisebbséghez tartozók, a fogyatékossággal élők, a hajléktalanok és a nők közül főként a kisgyermeket nevelők. A 2017-es kecskeméti HEP viszont már jól tükrözi az elmúlt közel 10 év társadalmi változásait (vö. Ferge Zs. 2014, 2015). A helyi esélyegyenlőségi program (helyzetelemzése) által kijelölt fő célcsoportok a mélyszegények (elsősorban romák), a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyatékos személyek. Ezen célcsoportok kijelölését 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) szakasza írja elő. Az 50 elemű települési elemzéskor begyűjtött helyi esélyegyenlőségi programok aktuális változatai is jellemzően ezeket tartalmazzák, e mentén készül el a helyzetfeltárás, a felülvizsgálat, illetve az akcióterv. Akad azonban üdítő példa is, amely a kötelező, sablon célcsoportok mellett reagál a helyi sajátosságokra is, ami valójában a helyi esélyegyenlőségi programok (HEP) lényege lenne. Erre pozitív példaként említhető Győr, ahol az esélyegyenlőségi célcsoportok köre kiegészült a pszichiátriai betegekkel és a szenvedélybetegekkel. Ugyanakkor ellentmondásos példa is akadt (egy 2014-ben készített, még nem felülvizsgált HEP formájában), ahol a kormányrendeletet nem, a helyi sajátosságokat azonban figyelembe vették, meghatározva célcsoportként nőket, pályakezdőket, 40 évesnél idősebb munkavállalókat, nyugdíj előtt állókat, két vagy több kiskorú gyermeket nevelőket. A fenti részben kipipált feladatok miatt a programon túl az 50 elemű mélyinterjúsorozatban kitértünk az esélyegyenlőség kérdésére is, a strukturált kérdőívben itt is feltettük azt a kérdést, hogy a települési vezetők (polgármester, jegyző) jelöljék meg azokat a legfontosabb esélyegyenlőségi kérdéseket, amelyek a településre jellemzőek. Így pontosabb képet kaphatunk arról, hogy valójában melyek a helyi sajátosságok, problémák esélyegyenlőség kérdésében (legalább is a települési vezetők meglátása szerint) 53. Ezt támasztotta alá néhány interjúalany is, nevezetesen, hogy A hagyományos esélyegyenlőségi kérdéseket a város hatályos Helyi Esélyegyenlőségi Programja részletesen taglalja. Ehelyett érdemesebb inkább azokról a speciális társadalmi konfliktusokról szót ejteni, melyek esélyegyenlőségi kérdéseket is felvetnek. 54 Az 50 elemes települési mélyinterjú sorozatban a legtöbb településen a romák helyzete, mint esélyegyenlőségi probléma került elő a legtöbbször (13 esetben). Ez gyakorta öszszekapcsolódott a szegregátumok, mint városfejlesztési kérdés, problémakörével. Ezt követte az idősek problémája (12 elem), elsősorban az ellátásukkal, elöregedésükkel kapcsolatos szociális problémák, illetve néhány esetben a nehezebb munkavállalásukhoz kapcsolódó kérdés. Jelentősebb problémaként jelent meg (9 elem) még a területi elkülönülés és a hozzá kapcsolódó szociális kérdések megoldása. Itt nem csak a szegregátumok merültek fel problémaként, hanem a tanyás térségekben élő nehéz sorsú, szegény és jellemzően idős emberek problematikája is. A szegregációs kérdéseknél, valamint az integrált településfejlesztés esetében a jogalkotásnál ezt a kérdéskört is figyelembe kellene venni. A szegénység és lakhatási problémák mellett a gyermekek (különböző típusú) hátrányos helyzete jelent még meg több helyen. Speciális, nem a hagyományos esélyegyenlőségnél szokványosan tárgyalt, de a települési vezetők által esélyegyenlőségi kérdésként felvetett problémaként jelent meg (1-1 esetben) a digitális esélyegyenlőség, valamint a tömegközlekedési elérhetőség problematikája. (Érdekes módon az oktatás, mint esélyegyenlőségi probléma nem jelenik meg az 50 elemű empirikus anyagban.) 53 Az interjúalanyok az interjú során nem minden esetben (10 eset) válaszoltak a kérdésre, vagy nem láttak (az esetek 16%-ban, 8 esetben!) esélyegyenlőségi problémát ezer fő feletti, megyei jogú város polgármestere. 330/344. oldal

331 Jól látható tehát, hogy a helyi esélyegyenlőség kérdése nem feltétlenül követi a kormányrendelet által elemzendő célcsoportokat, éppen ezért a településeknek kellően tudatosnak kell lennie ahhoz, hogy ezt belássák, és helyi esélyegyenlőségi programjukat ennek megfelelően tudatosan alakítsák elkerülve a sablonos programalkotást. A helyi esélyegyenlőségi programok létrejötte sikertörténetnek tekinthető, különösen a települési környezetvédelmi programozással összevetve (ez utóbbiról részletesebben lásd a fentebbi fejezetekben). Amíg települési környezetvédelmi programot a településeknek az 1990-es évek közepétől kell készíteniük, addig esélyegyenlőségi tervet csak alig 5 éve. Ehhez képest az önkormányzatoktól lekérdezett kérdőív válaszadóinak több mint 90%-a úgy nyilatkozott, hogy településüknek van esélyegyenlőségi programja (II/2 kérdés 55 ). A különbség a két kötelező program megléte (meg nem léte) között vélhetően abban áll, hogy míg a települési környezeti program hiánya szankcióval nem jár (a Zöldhatóság részéről sem, ahova az öt évente megújítandó (és legalább kétévente felülvizsgálandó) programokat meg kellene küldeni), addig az esélyegyenlőségi programok létrehozása a települések jól felfogott érdeke, hiszen fejlesztési pénzekre (lásd feljebb) csak ennek megléte esetén pályázhatnak. A hazai esélyegyenlőségi tervdokumentumokban hipotézisünk szerint azok a célcsoportok jelennek meg, amelyek helyi szinten társadalmi konfliktushelyzeteket rajzolnak ki, így ezek válnak az esélyegyenlőségi tervezés legfontosabb célcsoportjaivá. A hazai tervekben, hipotézisünk szerint, néhány jellemző társadalmi jelenség rajzolódik ki, nevezetesen a szegénység, a munkanélküliség, nemi és életkori adottságok illetve a kisebbségi helyzet, elsősorban romák hátrányos megkülönböztetéseként (Jász K. & Petrás E és Ferge Zs alapján). Az önkormányzati kérdőívben adott válaszok azonban nem teljesen ezt a képet mutatják. Arra a kérdésre (II/4), hogy a településen melyek a legfontosabb esélyegyenlőségi kérdések, a 999 válaszadó önkormányzatból mintegy 650 jelölt meg valamilyen konkrét kérdést. Első helyen a foglalkoztatással, településfejlesztéssel (vélhetőleg szegregátumok kezelésével), oktatással, gyermekek helyzetével, illetve a szegénység valamilyen formájával kapcsolatos szabad válaszok jelentek meg. A második és harmadik helyen megjelölt válaszok hasonló képet mutattak, azzal a kiegészítéssel, hogy a második helyen már láthatóan megjelent a nők helyzetének kérdése. Első helyen a foglalkoztatás, harmadik helyen pedig az idősek kérdése volt a dominánsan megjelölt téma, amely a fent jelzett aktuális hazai társadalmi problémák mellett az elöregedésre is felhívja a figyelmet. Összefoglalás, következtetések A szakirodalom elemzés által feltárt eredményeink alapján tehát elmondható, hogy a tudatos település megközelítés nem egy kizárólagos, egyszerűen adaptálható modell, mint a smart city-k, vagy az energiatelepülések, zöld városok már megvalósult gyakorlatai, hanem egy hosszú távú célokat kitűző, s az a felé vezető utat kijelölő stratégiai gondolkodás. E fejlesztési célkitűzés(ek) alapján a település követheti akár a modern információs technológiákra építkező okos település vagy az energiatelepülés stb. irányzatokat, a lényeg, hogy a helyi közösségen belül elfogadott és teljesíthető (illeszkedő) célok kerüljenek meghatározásra, amelyeket következetesen végre is hajtanak. E közös elfogadás alapja a helyi szereplők (lakosság, vállalkozások, civil szervezetek) bevonása a tervezési, döntés-előkészítési folyamatokba, a fejlesztések megvalósításába. Érzékelhető tehát, hogy a tudatosság kevésbé a látványberuházásokban ölt testet, inkább az oda ve- 55 Rendelkezik-e a település az alábbi fejlesztési dokumentumokkal (beleértve a térségi szinten készítetteket is)? 331/344. oldal

332 zető út a tudatosság záloga, hiszen egyes településeken lehet a távlati stratégiai cél az energetikai megújulás, másutt az IT-fejlesztések, megint máshol a gazdaságösztönzés, stb. 22. ábra A tudatos település szemlélet egy lehetséges ábrázolása Forrás: Saját szerkesztés Vagyis a tudatos település típusok számossága a célok variánsaival egyenlő, de ha a megvalósítás, a fejlesztések a stratégiai tervezés, az inkluzivitás, a megfelelő helyi erőforrás (természeti, társadalmi, pénzügyi) felhasználás mentén zajlik akkor mindről elmondható a tudatosság valamely területen, területeken (technikai, környezeti, társadalmi). A tudatosság egy településen a lakosság különböző csoportjai között egyenlőséget is fontos, hogy jelentse, különösképpen azt, hogy a szegregáció, valamely hovatartozás miatti kirekesztés ne jelenjen, jelenhessen meg az adott településen. Ezzel szemben a szakirodalmi, és a hozzá kapcsolódó HVK projekt-eredmények azt a képet mutatják, hogy a hazai önkormányzatoknál elkészült Helyi Esélyegyenlőségi Programok (HEP) inkább a kötelezően előírt - és sok esetben pályázati előfeltétel - mivoltuk miatt jöttek létre, mintsem az adott települések tudatos gondolkodás, tervezése okán. 332/344. oldal