A környezetvédelem eszköztára

Átírás

1 A környezetvédelem eszköztára Forrás: Dr. Zseni Enikő és Dr. Fogarassy Csaba előadásai Miért is kell szabályozni? környezetünk állapota, változása természeti erőforrások túlhasználata csak a piaci mechanizmusokkal nem lehet a gazdaság és a környezet viszonyait rendezni a külső gazdasági hatások, az externáliák internalizálása szükséges szabályozási eszközök és alkalmazásai: a társadalom hogyan viszonyul a környezethez értékrendszer, életmód, fogyasztási szokás megváltoztatása is kell a szabályozás és technológiai fejlődés mellett!

2 Környezetpolitika típusai Reaktív (követő jellegű) környezetpolitika gyógyító, enyhítő környezetpolitika: már bekövetkezett károsodások enyhítése hatásorientált környezetpolitika: immissziós állapoton, a környezetminőségen kíván javítani, a kibocsátások nem csökkenek forrásorientált környezetpolitika: a károsanyagkibocsátás csökkentése a cél, csővégi eljárások Preventív (megelőző) környezetpolitika környezetei erőforrás használatba, technológiai folyamatokba integrált megelőző jellegű beavatkozások, fenntartható fejlődés biztosítása A különböző jogágak és a környezetvédelem A környezetvédelmi szabályozási funkcióhoz kapcsolt jogágak és eltérő szerepük: közigazgatási jog polgári jog alkotmányjog büntetőjog pénzügyi jog agrárjog építési jog

3 A szabályozás módszereinek áttekintése Az integráció alapján: integratív és szektorális szabályozási módszer Az állami befolyás mértéke, közvetlensége, alapján: közigazgatási, gazdasági, konszenzuális és önszabályozási módszer A környezethasználat elfogadható mértékének (anyagi jogi feltételének) a közvetlen meghatározása körében: mértékrendelkezés és technológiai előírás A közigazgatási módszer jellemzése Ez a hagyományos jogi módszer Közvetlen vagy direkt befolyásolás Külső elvárás és rugalmatlanság Jogszabályi és hatósági előírások kötelezettségek, tilalmak, határértékek, engedélyek (kiadása, módosítása, visszavonása), bejelentési kötelezettség, hatósági- és önellenőrzés, kötelezések, nyilvántartások, hatósági intézkedések (pl. tevékenység korlátozása, felfüggesztése, eltiltása), illetve a szankcionálás (bírság)

4 Környezetszabályozási eszközök rendszerezése se Direkt szabályozás Normatív szabályozásnak is nevezik, mivel tulajdonképpen a normák útján a kibocsátás korlátozásával, betiltásával szabályoz. A szabályozás legfőbb jellemzője a szennyezés egyedi szintjének előírása. Indirekt szabályoz lyozás Közgazdasági és piaci eszközök alkalmazására épül. Lehetnek: díjak, d adók, engedélyek, támogatások, biztosítás. s. Megelőző szabályozás Önkéntes megegyezésekre, megállapodásokra épül. Szerződések rögzítik a vállalási feltételeket, de a feltételek megszegése büntetést von maga után. Hatósági kényszerrel utasít és ellenőriz eszközei: tiltás engedélyeztetési eljárás normák állítása Direkt szabályozás

5 A direkt szabályoz lyozás s eszközei zei Nyílt tiltás tisztán hatósági eszköz (DDT, Lindán) Engedélyezési eljárás környezeti hatásvizsgálat, felülvizsgálat, határérték alkalmazása, technológia engedélyezése Normák állítása levegő és vízminőségi imissziós normák; tevékenységre, technológiára vonatkozó emissziós normák; ellenőrző monitoring; szankcionálás Az engedély Jogszabályban meghatározott esetekben előfeltétele valamely tevékenység folytatásának, létesítmény, építmény felállításának. Birtokában a tevékenység folytatható, hiányában jogellenes. Az engedélyezés jogosítást tartalmazó közhatalmi aktus, a kiadására vonatkozó hatáskört kifejezetten kell meghatározni.

6 Az engedélyhez kötött tevékenységet pontosan meg kell határozni, az engedély kiadásának hatáskörét szintén. A lényeg a felhatalmazás, jogosítás kiadása. Csak az végezheti a tevékenységet, akinek van. Általában az engedély nélküli tevékenység szankcióval fenyegetett. Az engedélyhez kapcsolhatók előzetes feltételek is, amelyeknek meglétét az engedélyesnek tanúsítania kell. A hatóság feltételeket szabhat az engedély kiadása során is. Az engedélyezési eljárás kérelemre indul, és meghatározott rendben folyik. Lehet, hogy a neve is engedély. De pl. egyes létesítmények kibocsátási határértékének megállapítása szintén működési előfeltétel, így ez is engedélynek tekinthető. Általában a jogosítvány, vagy igazolvány elnevezéssel is engedélyezési tartalmú hatósági határozatot bocsátanak ki.

7 Az engedély érintheti közvetlen módot a környezetvédelmet, de lehet, hogy csak közvetett módon kapcsolódik hozzá. pl. építési engedély kiadása - a feltételek tartalmazzák a környezetvédelmet is, de nem az a legfontosabb követelmény. 36. Építésügyi hatósági engedély a jogszabályok keretei között akkor adható, ha:... az építmény megépítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely a terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, az állékonyságot, az életet és egészséget, a közés vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené...

8 Előzetes feltételek A kérelmező általában számos előfeltételt kell hogy teljesítsen. Előkészítő iratok, dokumentumok, térképek, tervek, stb. benyújtására köteles, vagy kötelezhető, melyek alapján az állami szerv többletinformációhoz jut. Ezek alkotják az engedélyezési eljárás előzetes feltételeit. Engedély kiadásának keretében jelentkező követelmények engedély alanya, az engedélyezés pontos meghatározása; engedély tárgya; engedély területi hatálya, a tevékenység gyakorlásának helye; engedély időbeli hatálya, határidők; tevékenység gyakorlásának szükséges részletes feltételei, egyebek közt az információáramlás szabályai; változások bejelentésének kötelezettsége; jogkövetkezmények

9 Sajátos engedélytípusok Amikor az engedélyezni kívánt magatartást a jogszabályok tiltják, de kivételes esetben lehetőség van a tilalom feloldására. Pl. Védelemben részesülő egyes állat- és növényfajok gyűjtése. Általános vagy keretengedély A sokasodó ügyszám, a közigazgatásra nehezedő terhek csökkentése, és az ügyfelekkel való bizalmi viszony kialakításának igénye miatt terjedőben van. Az EU IPPC irányelve is tartalmazza ezt a lehetőséget. Ez alapján a tagállamok választhatják azt, hogy elkerülik a létesítmények egyéni engedélyezésének terheit.

10 Keretfelhatalmazásnak számít az is, ha általános engedély ugyan nincs, de egyes tevékenységek gyakorlásához különböző feltételeket szabnak, és megkívánják a tevékenység gyakorlásának bejelentését. Az általános v. keretengedély feltételei olyan tevékenység, amire az engedéllyel kapcsolatos jellemzők vonatkoznak; a tevékenység gyakorlásának egyes esetei nem feltétlenül igénylik a hatóság beavatkozását (kisebb jelentőségűek, jelentéktelen környezeti terhet eredményeznek, a feltételek egyértelműen meghatározhatók jogszabályban is); a keretfeltételeket minden esetben jogszabály tartalmazza; a jogszabály hatalmazza fel a tevékenység gyakorlóit; a tevékenység gyakorlója bejelentést tesz a hatósághoz; a hatóság ellenőrzés során győződik meg a feltételek betartásáról - a be nem tartás esetén azonos jogkövetkezmények

11 Bejelentés Az engedélyezéshez hasonló, esetenként keretengedély alapján ellátható tevékenység gyakorlásának feltétele, más esetben csak a hatóság informálását szolgálja. Példa: kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény A veszélyes anyagokat és veszélyes készítményeket (kiv. ELINCS-ben nem szereplő új veszélyes anyagok...) a gyártó, illetve importáló az azzal kapcsolatos tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti, ha az alkalmazott veszélyes anyag nem szerepel magyarországi jegyzékben, illetve veszélyes készítmény terméknyilvántartásban...

12 Szakhatósági hozzájárulás Engedélyezés külön válfaja. Feltételezi egy alapengedély és egy, vagy több engedélytartalmú hozzájárulásból álló hatósági határozatcsomag kiadását. A szakhatóságok körét az engedélyezésről szóló norma felsorolja, rábízva az engedélyezőre, hogy kit választ...vagy jogszabály elrendeli, hogy egyes szakhatóságokat kötelező bevonni az eljárásba (ÁNTSZ). Egy határozatban jelenik meg több hatóság érdemi döntése. Példa: környezeti hatásvizsgálat szakhatósági listája minden esetben be kell vonni: természet- és tájvédelemre kiterjedően kötevife (első fok) Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség (másodfok) környezet és település-egészségügy: Kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerv (elsőfok) Országos Tisztiorvosi Hivatal (másodfok) hatásköri érintettség esetén bevonandó: helyi környezet- és természetvédelem ÖK jegyzője (elsőfok) megyei közig. hivatal (másodfok)

13 erdővédelemre kiterjedően: Megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága (elsőfok) VM Erdészeti Hivatala (másodfok) talajvédelemre kiterjedően megyei (fővárosi) kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóság a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően illetékes körzeti földhivatal, vagy megyei kormányhivatal földhivatala (elsőfok) megyei kormáynyhivalat földhivatala, vagy VM földtani és ásványvagyon védelme Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala (első Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala (másodfok) vizek mennyiségi védelme illetékes vízügyi igazgatóság (elsőfok) Országos Vízügyi Főigazgatóság (másodfok) természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Főigazgatósága (elsőfok) Országos Tisztifőorvos (másodfok) kulturális örökség védelmére kiterjedően Fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája (elsőfok)

14 a lakosság életének, életfeltételeinek védelmére kiterjedően, veszélyes anyagok küszöbmennyiségét meghaladó mértékben tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél: illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság (elsőfok) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága nukleáris biztonságra kiterjedően: Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (elsőfok) Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója (másodfok) Milyen problémák lehetnek a szakhatóság eljárásával? Nem tartja be a határidőt: ilyenkor a hallgatás belegyezésnek minősülhet, hacsak jogszabály elő nem írja a szakhatósági határozat kivárását. Nem abban tárgyban jár el, ami számára kijelölt, hanem túlterjeszkedik: ez sértheti a törvényesség követelményét, mert mindig célzottnak kell lennie az eljárásnak.

15 ..Ha az alaphatóság a szakhatóság hatásköri túllépését tapasztalja, magyarázatot kell kérnie a szakhatóságtól, vagy csak a határozat azon részeit kell figyelembe vennie, amire a felhatalmazás kiterjedt. Nem indokol megfelelően, téves jogalapot jelöl meg=hibás határozatot hoz: szinte nincs eligazítás erre az esetre a jogszabályban Lehetnek véleménykülönbségek a szak- és alap (engedélyező)hatóság között: ilyenkor indokolt a kettő konzultációja (egyeztető tárgyalás) Az a hatóság, amelyik egyik szempontból engedélyező hatóságként működik, egy másik engedélyezési eljárásban szakhatóság lehet: az engedélyezési rendszer túlbonyolításához vezet.

16 Emissziós s normák k alkalmazása Az emissziós normák gyakorlati változatai: egy szennyezőforrás (pl. egy kémény vagy egy csatornanyílás) megengedhető kibocsátásának meghatározása tonna/év vagy kg/óra és más hasonló egységekben. a szennyezés elhárítás adott fokának meghatározása (pl. az összes porszennyezés hány %-át kell eltávolítani), az alkalmazható legjobb megoldás, vagy az elérhető legjobb szennyezéselhárítási technológia alkalmazásának megkövetelése, a kibocsátásra vonatkoztatva szennyezőanyag koncentráció előírása (pl. a kipufogógáz megengedhető CO tartalma %-ban), a kibocsátás megtiltása a koncentrációhoz vagy a kárköltséghez kötötten, kibocsátási korlátok a termelés inputjától vagy outputjától függően A direkt szabályoz lyozás s hátrh trányai A normák megállapításával kapcsolatos nehézségek Magas adminisztrációs költségek Szabályozás elfogadásának társadalmigazdasági problémái Tisztán műszaki szempontokon alapul, melynek mérési költségei magasak A környezet használatát ingyenesen biztosítja azok részére, akik a norma alatt szennyeznek.

17 A gazdasági, piaci befolyásolás struktúrája (közvetett) Szabályozás lényege: környezethasználók piaci eszközökkel való befolyásolása A gazdasági módszer A módszer előnyei: Rugalmasság, bevételképzés, a gazdasági folyamatok megragadása (internalizáció) Zöld adórendszer Adótípusú eszközök (díjak, járulékok, adókedvezmények), letéti-visszagyűjtési rendszer, vagyoni értékű jogok (zöld bizonyítvány, kibocsátási egység)

18 A közvetett k szabályoz lyozók k típusait Környezetvédelmi alapok Környezethasználati díjak (termékdíj) Kereskedelmi szabályozás (vámok, árak szabályozása) Szubvenciók (pályázatok, adókedvezmény) Piacteremtés (kibocsátási jogokkal való ker.) Betéti visszatérítési rendszer Fedezetképzés Környezetbarát védjegy stb. Hazánkban alkalmazott környezetvédelmi díjak Termékdíj egyéb kőolajtermékek, gumiabroncsok, hűtőberendezések (légkondicionálók, hűtő-, fagyasztógépek stb.), hűtőközegek, akkumulátorok, reklámhordozó papírok, elektromos és elektronikai berendezések, csomagolások, kereskedelmi csomagolások (italcsomagolások, műanyag bevásárlóreklám táskák) betétdíj környezetterhelési díj : talajterhelési díj, vízterhelési díj igénybevételi járulék

19 Példa a gazdasági és a közigazgatási módszer egybevetésére környezetterhelési díj környezetvédelmi bírság alapja a kibocsátott szennyezőanyag minden egysége (a határérték alatti és feletti is) csak a határérték feletti mennyiség könyvelése leírható költség (adóalapot csökkent), s beépül az árakba (pl. csatornadíj) költségként nem számolható el kötelezettje Üzemeltető és magánszemély (pl. talajterhelésnél az ingatlantulajdonos) is üzemeltető (engedély-, illetve bejelentés-köteles létesítményé), kivételesen magánszemély is (levegővédelem) Az önszabályozás módszere Eredetileg a jog által nem szabályozott életviszonyok körében Vállalati autonómia, szigorúbb elvárások, tanúsítás Önkéntesség (akkor is, ha az állam szabályoz) Jogi szabályozás a hatékonyság érdekében: felügyelet (szempontok, nyilvántartások, nyilvánosság) és előnyök (ösztönzés) Jogi keretek a verseny tisztasága érdekében: verseny-, védjegy-, reklámjogi, fogyasztóvédelmi és termékfelelősségi előírások

20 A konszenzuális módszer Megegyezés jobb tartalom, elfogadottság A konszenzuskeresés eszközei (tárgyalás, közvetítés, szerződés) Szerződések a hatósági munka, a közszolgáltatások és a támogatási rendszer körében (települési hulladékkezelés, környezetbarát termék védjegy használata, agrár-környezetvédelem) Mértékrendelkezések A környezethasználat elfogadható szintje A határértékek típusai (kibocsátási, igénybe vételi, környezetminőségi) és túllépésük következményei A határértékek rögzítése (jogszabály, határozat) Küszöbértékek (pl. engedélyezés előírása)

21 Technológiai előírások Közvetlen magatartási normák, kialakításukba az érintettek is beleszólhatnak Részfolyamatokra és a teljes tevékenységre vonatkozó normák Szabványok, műszaki előírások Ipar: BAT (elérhető legjobb technikák) Mezőgazdaság: helyes mezőgazdasági (gazdálkodási) gyakorlat