A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Berki Zsuzsanna szeptember 19.

Átírás

1 A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Berki Zsuzsanna szeptember 19.

2 A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei I. A környezetjog sajátosságai, helye a jogrendszerben II. A környezetjog belső rendszere III. A környezetvédelmi szabályozás módszertana (módszerek és eszközök)

3 I. A környezetjog sajátosságai, helye a jogrendszerben Elhatárolhatóság nehézségei Szabályozott életviszonyok sokszínűsége Szerves kapcsolat más jogterületekkel Vegyes jellegű jogi módszerek és eszközök (hagyományosan jogi módszerek, új eszközök)

4 A környezetvédelmi jogágazat keresztbefekvő, viszonylag új, pragmatikus; közigazgatási jogi, de a másik két jogágat (büntető, polgári jog) is felhasználja; átnyúlik az egyes közigazgatási jogágazatok határain is, pl. vízgazdálkodási jog, agrárjog (erdészeti jog, termőföldvédelmi jog stb.) iparjog is számos környezetvédelmi rendelkezést tartalmaz.

5 A különböző jogágak és a környezetvédelem rokonterületi jogok nem elsődlegesen környezetjogi célokat szolgálnak, jogi eszközeik, definíciókészletük, hatósági és eljárásrendjük is eltér, de a környezetvédelem szempontjából bizonyos rendelkezéseik mégis fontosak környezetjog a horizontális és ágazati környezetjogi szabályok környezetvédelmi jog a rokonterületi közigazgatási jogi normák, sőt a büntető és a polgári jog egyes szabályai is, amelyek valamilyen formában a környezet védelmét szolgálják

6 A különböző jogágak és a környezetvédelem A környezetvédelmi szabályozási funkcióhoz kapcsolt jogágak és eltérő szerepük: Közigazgatási jog (Ákr. közigazgatási eljárások) Polgári jog (Ptk. egyes rendelkezései környezeti felelősség) Alkotmányjog (egészséges környezethez való jog) Büntetőjog (Btk-beli tényállások) Pénzügyi jog (környezetvédelmi tartalmú díjak, gazdasági ösztönzők) Agrárjog (ÉTT, helyes mezőgazdasági gyakorlat) Építési jog (Étv. szabályainak alkalmazása összhangban a Kvtv. rendelkezéseivel)

7 Kvtv évi LIII. törvény A Környezetvédelmi törvény szerkezete a környezetjog kapcsolódása a rokonterületekhez, definíciókészlet, alapelvek, a környezeti elemek védelmének legáltalánosabb szabályai, az egyes állami és államigazgatási szervek környezetvédelmi feladatai, a környezetjogi hatósági eszközök és gazdasági szabályozók, a környezetvédelmi jogi felelősség és a közösségi részvétel szabályai

8 Alapfogalmak a Kvtv. rendszerében környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; környezet igénybevétele: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata; környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése; környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység; környezetveszélyeztetés: a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye; környezetkárosítás: az a tevékenység vagy mulasztás, amelynek hatására környezetkárosodás következik be; környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;

9 II. A környezetjog belső rendszere A rendszerezés lehetséges szempontjai: a) a szabályozás tárgya b) az alkalmazott jogi eszközök és szabályozási módszerek sajátosságai c) a szabályozási szint d) a szabályozás forrásai

10 a) Rendszerezés a szabályozás tárgya szerint Horizontális szabályok Rendszerjelleg, illetve általános alkalmazhatóság (környezet, veszélyeztető tényezők) széles körben való alkalmazás Szektorális előírások részterülethez kötöttség ágazathoz kötöttség

11 Az általános rész főbb elemei Általános környezetjogi eszközök többek közt: a környezetjogi alapelvek, a felelősség (pl. büntető-, polgári jogi) szabályai a környezetvédelmi hatásvizsgálat, egyes engedélytípusok, a környezeti menedzsment és auditálás, a környezetvédelmi termékminősítés egyes típusai, A környezeti információhoz való szabad hozzáférés joga, a részvétel szabályai

12 A különös rész főbb területei Környezetjogi részterületek: az egyes környezeti elemekre vonatkozó szabályok, pl.: a víz-, levegő-, földvédelem; a veszélyeztető tényezőkre vonatkozó szabályok, pl.: zaj- és rezgésvédelem, sugárzások, veszélyes anyagok és technológiák, hulladékgazdálkodás terén speciális eset: a természetvédelmi szabályozás helye a környezetjogon belül egyes felelősségi szabályok és gazdasági eszközök Ágazati követelmények: az agrár-, ipari-, közlekedési, stb. környezetvédelem normái

13 Az emberi egészség védelmével összefüggő rokonterületek és összefüggésük a környezet védelmével közegészségügyi jog történeti összefüggései; környezetvédelmi problémák megjelenése egészségügyi igazgatási és jogi kérdésként (pl. ivóvíz szennyezés, szennyvízelvezetés, szilárd hulladékok elhelyezése); közvetett összefüggések (levegőminőség, környezeti zaj- és rezgésártalmak, fényszennyezés, elektroszmog, légnyomásváltozás) élelmiszerbiztonsági jog az élelmiszerláncot szabályozza, azaz minden olyan tevékenységet, ami hatással van az élelmiszerre a talajvédelem, agrárkörnyezetvédelem, növénytermesztés, növényvédelem, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, állatok tartása során; átfedések: talajszennyezés, vízszennyezés, természetvédelemi károk

14 Az emberi egészség védelmével összefüggő rokonterületek és összefüggésük a környezet védelmével munkavédelmi jog a munkajog, az egészségügyi jog és számos a munkavállalók egészsége szempontjából lényeges ipari tevékenységre vonatkozó iparjogi ágazat határterülete; belső szabályok: a biztonságos és egészséges munkakörnyezet (beltéri levegőminőség, megfelelő ivóvíz, védelem a veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok ellen); külső szabályok:a munkahelyen keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezelése, a termelésen kívül a rakodás, tárolás és szállítás folyamatai)

15 Az agrárjogi rokonterületek és összefüggésük a környezet védelmével erdészeti jog - természetes erdők, természetszerű erdők, származék, átmeneti és kulturerdők, faültetvények; céljai között ott van a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a biológiai sokféleség megőrzése, a felszíni és felszín alatti vizek védelme, a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelme, illetőleg a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosítása

16 Az agrárjogi rokonterületek és összefüggésük a környezet védelmével talajvédelmi és termőföldvédelmi jog a talaj természettudományos fogalom, a termőföld jogi; céljai között: a víz- és szélerózió megakadályozása, talajfedettséget biztosító növénytermesztés, vetésváltás, másodvetésű vagy köztes növény termesztése, a talajtömörödés megakadályozása, megszüntetése, szintvonalas művelés, talajt kímélő legeltetés, szerves anyagok kijuttatása, valamint a talajszennyezés megakadályozása; a termőföldvédelem pedig a településrendezési eljárásokban a mezőgazdasági művelésre szánt földterületek védelme, a belterületbe vonás, illetőleg a beépítésre szánt területek kijelölése gyengébb minőségű, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen

17 Az iparjogi rokonterületek és összefüggésük a környezet védelmével építési jogágak lakó, ipari vagy közösségi épületekre, közlekedési létesítmények, hírközlési, valamint egyéb nyomvonalas létesítmények, pl. légvezetékek, csővezetékek megvalósításához is építési engedély kell; egy lépéssel előbbről: a településrendezés, az élhető városok kialakítása is ide tartozik (belső: a zaj, a hulladékok és veszélyes anyagok káros hatása elleni védelem, megfelelő ivóvíz biztosítása, parkok, zöldfelületek tervezése; külső: környezetszennyező források, a városi kommunális és ipari hulladék, a szennyvíz és levegőszennyezés közlekedési jog speciális létesítési szabályok (utak, vasutak, kikötők és repterek építésére); magát a közlekedést szabályozza, a vízi és vasúti közlekedést, teherszállítást támogatják a közútival szemben, illetőleg a tömegközlekedést az egyéni közlekedési módokkal szemben; a járművekre vonatkozó szabványok, előírások a kibocsátható káros anyagok mennyiségét illetően; sebességkorlátozási, forgalomcsökkentési rendelkezések

18 c) Szabályozási szintek A szabályozás lehetséges szintjei (eltérő területi hatály, jogalkotó szerv) nemzetközi jog uniós jog nemzeti/tagállami jog regionális szabályozás helyi/önkormányzati előírások

19 d) Szabályozás forrásai Alaptörvény Törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény és számos egyéb törvény bányászatról, energiáról, termőföldről, természetvédelemről, vízgazdálkodásról, stb. Kormányrendelet Miniszteri rendelet Helyi önkormányzati rendelet

20 b) A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei Alapvető kérdések: alkalmazott jogi eszközök, jogintézmények; ezek egymáshoz viszonyított súlya, szerepe; eljárási rend, szervezeti-hatásköri megoszlás; kapcsolódási pontok, hiányok, ellentmondások a környezeti szabályozás és más szabályozási területek között; további fejlődési irányok az adott jogterületen belül; értelmezési problémák megjelenése.

21 A szabályozás módszereinek áttekintése A. A környezetpolitika és a környezetjog helye - szektorális és integrált megközelítés - az egyes környezeti elemek kezelése - környezeti érdekek védelmének kezelése - felelős közigazgatás szervezeti és hatásköri elkülönülése B. A jogi és állami befolyás érvényesülése 1. Hagyományos szabályozás 2. Gazdasági szabályozás 3. Önszabályozás és konszenzuális módszer C. A környezethasználat megengedett szintje

22 B.1. A közigazgatási módszer jellemzése Hagyományos jogi módszer Közvetlen vagy direkt állami befolyásoláson alapul Külső elvárások megfogalmazása és rugalmatlanság jellemzi Jogszabályi és hatósági előírások kötelezettségek, tilalmak, határértékek, engedélyek (kiadása, módosítása, visszavonása), bejelentési kötelezettség, hatósági- és önellenőrzés, kötelezések, nyilvántartások, hatósági intézkedések (pl. tevékenység korlátozása, felfüggesztése, eltiltása), illetve a szankcionálás (bírság)

23 A közigazgatási módszer jellemzése

24 B.2. A gazdasági módszer Rugalmasság, bevételképzés, a gazdasági folyamatok megragadása (internalizáció) jellemzi = tágabb mozgásteret biztosítanak a környezethasználónak, aki a saját gazdasági érdekeit követve juthat el a megkívánt környezetvédelmi eredményekig Zöld adórendszer Adótípusú eszközök: pl. díjak, járulékok, adókedvezmények, letéti-visszagyűjtési rendszer, zöld bizonyítvány, kibocsátási egységek

25 A gazdasági módszer

26 Hagyományos kontra gazdasági módszer alapja könyvelése környezetterhelési díj a kibocsátott szennyezőanyag minden egysége (határérték alatti és feletti is) leírható költség (adóalapot csökkent) környezetvédelmi bírság csak a határérték feletti mennyiség költségként nem számolható el

27 B.3. Az önszabályozás módszere Eredetileg a jog által nem szabályozott életviszonyok körében jelenik meg Önkéntesség jellemzi Jogi szabályozásra a hatékonyság érdekében van szükség: felügyelet (szempontok meghatározása, nyilvántartások vezetése, nyilvánosság biztosítása) - a verseny tisztasága érdekében verseny-, védjegy-, reklámjogi, fogyasztóvédelmi és termékfelelősségi előírások Konszenzuális módszer: megegyezés miatt jobb tartalom, nagyobb elfogadottság társul hozzá, eszközei: tárgyalás, közvetítés, szerződés (szerződések a hatósági munka, a közszolgáltatások és a támogatási rendszer körében)

28 C. Mértékrendelkezések A környezethasználat jogilag megengedhető szintjének meghatározása - Fajtái: 1. határértékek, - Jellemzői: 2. közvetlen előírások, 3. listák. konkrét követelmények, melyek számszerű formában, vagy más egyértelműen megállapítható módon, jogszabályi formában, esetleg más jogilag kötelező módon, illetve kötelező közigazgatási határozat formájában, a körülmények változása esetén az elfogadás formájának megfelelő eljárási feltételek között módosítást igényel és teljesítésének ellenőrzése jogilag egyszerű.

29 C. 1. Határértékek A határértékek fő típusai között a törvény megkülönböztet: szennyezettségi, kibocsátási, illetve igénybevételi határértékeket. A védendő környezeti elem sajátosságától, illetve a szennyezés jellegétől függően megkülönböztethetők általános érvényű, az ország egész területére kiterjedő, illetve ezen belül általában vagy bizonyos feltételekkel kötelező, terület szerint behatárolt, helyi, egy településre, településrészre kiterjedő, egyedi, az adott környezethasználóra vonatkozó és sajátos védelmi övezetekre vonatkozó határértékeket.

30 C. 1. Határértékek A szennyezettségi határérték vagy más szóval környezetminőségi érték: a környezet valamely elemének olyan - jogszabályban meghatározott - mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása - a mindenkori tudományos ismeretek alapján - környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő; A kibocsátási határértékek között megkülönböztethetők: a) termékre vonatkozó határértékek;

31 C. 1. Határértékek b) technológiai határértékek, melyek az egyes szennyezőanyagra és a ténylegesen technológiára vonatkozó értékeket egyaránt jelentik nem összetévesztve ezeket a környezethasználatra irányuló technikai vagy technológiai követelményekkel; c) területi határértékek, melyeket szintén szennyezőforrásra vetítve határoznak meg, így valójában szintén technológiai minőségűek, illetve d) egyes gazdasági területre, termelési ágra, szennyezőforrás-csoportra megállapított határértékek. Ezek ismét technológiai minőségűek, de a különöst képviselik az egy adott technológiára megállapított érték egyedisége és a jogszabályi követelmények általánossága között.

32 C. 1. Határértékek Az igénybevételi határértékek sorában három lehetőséget ismer a környezetvédelmi törvény: valamely környezethasználatra vonatkozóan az igénybevétel megengedhető mértéke (például a kitermelhető természeti erőforrás mennyisége egy időegységre nézve); ugyanez valamely területre meghatározva, és nem elsősorban a természeti erőforrásokra, hanem a környezeti elem használatára általában vonatkoztatva; meghatározott kitermelői, illetve felhasználói körre vonatkozó összmennyiség.

33 C. 2. A közvetlen előírások a mértékrendelkezések és a technológiára vonatkozó előírások közötti köztes állapotot képviselik. Ezen előírások nem vonatkoznak közvetlenül a szennyezőanyag mennyiségére, hanem ehelyett valamiféle magatartási vagy szakképzettségi, alkalmazási, esetleg felszereltségi követelményt állapítanak meg, illetve meghatározhatják a termék anyagát és összetételét, a termék összeállítását vagy akár külsejét, alkalmazási feltételeit. A legismertebbek a közvetlen előírások közül az alkalmazási vagy biztonsági előírások. Pl. környezetvédelmi szakember alkalmazását vagy valamely tisztítóberendezés használatát írják elő, a hulladéklerakó bekerítésére köteleznek, stb.

34 C. 3. Listák A listák révén környezetvédelmi követelmények alkalmazási körét, tárgyi hatályát határozzuk meg konkrét formában, előre meghatározott szempontok szerint (pl. védett növény- és állatfajok, engedélyezés alá vont tevékenységek). Ez esetben nincs szükség külön bizonyításra abban a tekintetben, hogy pl. egy adott növény védett-e, és ezért vonatkoznak-e rá a védelem követelményei.

35 C. Technológiai előírások A környezethasználat jogilag megengedhető szintjének meghatározása Közvetlen magatartási normák, melyek kialakításába az érintettek is beleszólhatnak Részfolyamatokra és a teljes tevékenységre vonatkozó normák Szabványok, műszaki előírások BAT elérhető legjobb technika BATNEEC - lehető legjobb megoldás, amely egyben nem jár túlzottan nagy költségkihatással IPPC - elérhető legjobb technika Ipar: BAT (elérhető legjobb technikák) Mezőgazdaság: helyes mezőgazdasági (gazdálkodási) gyakorlat

36 BAT Kvtv legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; - az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; - a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik;

37 C. Technológiai előírások A környezethasználat technikai vagy technológiai előírásainak jellemzőiként megemlíthetjük a meghatározás viszonylagos bizonytalanságát, egyben rugalmasságát; a tartalom folyamatos változásának igényét és egyben lehetőségét; a hazai és nemzetközi tapasztalatok folyamatos összevetésének igényét; hogy a tartalmi követelmények csak a kereteket állapítják meg;

38 C. Technológiai előírások hogy a követelmény és a gyakorlat összevetése nem határozható meg pontosan; ennek következtében ellenőrizhetősége a közigazgatást új feladatok elé állítja; általában, de különösen egy potenciális jogvitában bizonyítási eszközként körülményesen alkalmazható; ellenben követelményrendszerét nem kell előre megváltoztatni, mert az követi a technika fejlődését.

39 A környezetvédelmi jog szabályozási módszereinek alkalmazási szempontjai A szabályozási módszerek alkalmazásának főbb szempontjai a probléma típusa, súlya és sürgőssége, környezeti hatékonyság, gazdasági hatékonyság, igazságosság, arányosság, megfelelő információ, közigazgatási, gyakorlati alkalmazhatóság, a megvalósítás költségei, elfogadhatóság.

40 Felhasznált irodalom Szakirodalom: Bándi Gy. (2006): Környezetjog, 5. átdolgozott kiadás, Bp., Osiris Kiadó Fodor L. (2005, szerk.): A környezetvédelmi jog és igazgatás hatékonyságának aktuális kérdései, A környezetvédelmi szabályozás elmélete és gyakorlata Debreceni Konferenciák III., Debrecen, DE ÁJK Fodor L. (2006, szerk.): Környezetjog, harmadik, átdolgozott kiadás, Debrecen, DE- ÁJK Licium Art